Regionális Kreatív ipari kataszterelemzés a Dél-Dunántúlon 2010

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Regionális Kreatív ipari kataszterelemzés a Dél-Dunántúlon 2010"

Átírás

1

2

3 Regionális Kreatív ipari kataszterelemzés október

4 1. Bevezetés, fogalom meghatározások Jelen tanulmány célja a Dél-Dunántúli Régió kreatív iparági mûködési hatékonyságának feltárása, hogy tágabb értelmezésben betekintést adjon a kreatív,- kulturális ipar gazdasági fejlettségérõl, mert nehéz gazdasági helyzetben lévõ régiónk számára kitörési pontot jelent a kultúra. Ahol fejlett a kulturális ipar, ott magasabb az életminõség szintje, és nagyobb a magasan képzett és a fiatalabb generációkhoz tartozó munkaerõ megtartásának képessége. Ugyanakkor tapasztalhatunk egyfajta ellentmondást a kulturális ipar fogalma és a magas mûvészetek között. A kulturális ipar fogalma és meghatározása az 1970-es évek második felében jelent meg Theodor Adorno és Max Horkheim munkásságának köszönhetõen, akik a Felvilágosodás dialektikája címû mûvük utolsó fejezetében használják a Kulturális Ipar kifejezést A Kulturális Ipar: Felvilágosodás, mint a tömegek megtévesztése a népszerû kultúra rokonságban áll a tömegtermelés standardizált termékeivel (Adorno-Horkheimer, 1977). A szerzõk élesen bírálták a kultúra iparosítását, azaz a piaci logikának a mûvészetek területén megfigyelhetõ korlátlan érvényesülését a kaptalista társadalmakban. A kulturális ipar, azaz a tömegmédia és a kereskedelmi kultúra megvetése ekkoriban jól kifejezõdött a hagyományos mûvészet- és kultúrpolitikában is, amely ez utóbbiról lényegében megfeledkezve világosan elválasztotta egymástól a közpénzekbõl támogatott ún. minõségi kultúrát és azokat a tevékenységeket, amelyek elsõsorban kereskedelmi alapokon jöttek létre. Véleményük szerint a kulturális termékek a film, rádió, sajtó, a televízió passzivitásba manipulálja a tömegeket, a könnyen hozzáférhetõ kulturális javak elterelik a figyelmet az emberek gazdasági nehézségeirõl. Természetesen a kulturális és kreatív ipar megítélése nem ennyire negatív, sõt Richard Florida elismert szakember szerint korunkban megjelent egy új társadalmi osztály, amely a fejlett világban a gazdasági fejlõdés fõ katalizátorává válhat. Ez az osztály, társadalmunkban inkább rétegként definiálható az újat alkotó innovatív, kreatív emberek csoportja, amelybe Florida a hagyományos kreatív besorolású foglalkozási ágak (képzõmûvészek, reklámszakemberek) mellé digitális és IT forradalmat megélõ korunk új kreatív ágazatát a szoftver készítõket, programozókat is sorolja. A 2003-ban Memphisben szervezett 2

5 kereatív ipari konferencia eredménye a Memphis Manifesto, amely azonosította a Creative Class-t azaz a Kreatív Osztályt. Florida szerint mindenki, aki hozzádaott értéket állít elõ, ennek az osztálynak a tagja, függetlenü attól, hogy értelmiségi, vagy fizikai foglalkozású. Florida kutatásai rámutatnak arra, hogy azok a városok, amelyeknek sikerül a kreatív osztályt magukhoz vonzani és megtartani, prosperálnak, míg azok, amelyek viszont ezen a téren nem tudnak sikert felmutatni, a gazdasági fejlõdésben is lemaradnak. Ennek megfelelõen a kreativitás növelése, a kreatív ipar promotálása régiónkban egyfajta kényszer is. Sokan azt mondják, hogy a hagyományos iparágak leáldozóban vannak. Ez nem igaz, jobban virágoznak, mint valaha. Egyszerûen annyi történt, hogy a globalizált világ élesedõ nemzetközi versenye arra kényszerítette a nagy gyártó cégeket, hogy a termelésüket a fejlett Nyugati demokráciákból áttelepítsék olyan országokba, amelyekben sokkal költséghatékonyabban lehet termelni, mert olcsóbb a munkaerõ, gyengébbek a munkavédelmi,- esetleg környezetvédelmi, a munkavállalót védõ munkajogi szabályozások. Európa sokak szerint is elkényelmesedett, dekadenssé vált, és a világ manufaktúrái ma már a Csendes-óceán térségében vannak. Európa kiüresedik, legalábbis a hagyo - mányos termelési struktúrák tekintetében. Ennek velejárója a szekunder szektorban a munkaalkalmak csökkenése. A hagyományos ipari termelés elköltöztetésével ugyanis a társadalom jelentõs rétegei veszítik el megélhetési forrásaikat, ami növelheti az inaktivitást. A városok belsõ magjai is kiüresednek, az irodák elköltöznek, vagy mint pl. Vancouverben egyre jelentõsebb az adminisztrációs racionalizálás, a méretcsökkentés, aminek hatására az irodák családi méretû házakba költöztek a kertes övezetbe. A városok is gyakran a túlélésért küzdenek. A kiútkeresés egyik módja a kreatív ipar fejlesztése. Mit jelent pontosan az, hogy kreatív ipar? Mely ágazatok tartoznak bele? Milyen trendekbõl nyeri a jelentõségét? Gyakran szinte szinonim fogalomként használják a kulturális és kreatív ipar kifejezést, és ebben nincs teljes konszenzus még a szakemberek körében sem. Sokan a kreatív ipart tartják nagyobb halmaznak, amely még egyéb, a kulturális iparon kívüli ágazatokat is magában foglal. A definíciókban elég nagy a káosz egyelõre, széles spektrumban mozognak a lehetséges meghatározások. 3

6 Szerk.: Benovics Gábor forrás: KEA European Affairs Az EU Bizottság számára készített 2006-os felmérésben a kutatók megkülönböztették a kreatív és a kulturális szektorokat. Utóbbiak outputjai kifejezetten kulturális jellegûek (vizuális és elõadómûvészet, kulturális örökség, film és videó, televízió, rádió, videojátékok, zene, könyv és sajtó). A definíciós kérdésekkel Magyarországon is többen foglalkoznak. Az NKTH támogatásával mûködõ Kreatív Iparágak Platformja például a kreatív ágazatokat a következõképpen definiálja: A kreatív iparágak azon tevékenységek, amelyek gyökere az egyéni kreativitásban, képzettségben és képességekben rejlik, és amelyek képesek a szellemi tulajdon létrehozásán és felhasználásán keresztül jólétet és munkahelyeket teremteni. 1 A kreatív ipart 12 szektor alapján határozták meg, ezek a következõk: elektronikus és nyomtatott sajtó, reklámipar, 1 4

7 filmgyártás, filmmûvészet, szoftverkészítés és digitális játékfejlesztés, építészet, zene és elõadó-mûvészet, képzõmûvészet, formatervezés és divattervezés, múzeumok és kiállítások, kulturális kereskedelem, hangszeripar, örökség. A kreatív ipar ma a világ egyik legfejlõdõbb ágazata. Igaz, ebben jelentõs szerepe van a hagyományos kreatív ágazatok, mint a képzõmûvészet, vagy az elõadó mûvészet mellett sokkal inkább a szoftverfejlesztésnek, valamint a filmiparnak. A definiált kreatív osztály tagjai elõrejelzések szerint hamarosan meghaladják a hagyományos ipari szektorban dolgozók számát. Ez is bizonyos magyarázatra szorul. Ez nem feltétlenül igaz egyelõre Kínában, amely a világ mûhelyévé vált, vagy a másik milliárdos országban Indiában, ahol még mindig a lakosság több mint 50%-a a primer szektorban a mezõgazdaságban dolgozik. Kétségtelen azonban, hogy ezekben az országokban is nõ a kreatív iparban foglalkoztatottak száma, elég, ha csak az indiai szoftverfejlesztõkre gondolunk, hiszen India ebben is már nagyhatalom. Ságvári és Desewffy ban a Kreatív gazdaságról megjelent könyvében Európa lemaradását, a gyenge versenyképességének, a gyakran túlságosan technológiaközpontú, technokrata megközelítéseknek tulajdonítja és a kulturális sokszínûségben, a tradíciók és élet stílusok sokféleségének megõrzésében látja a kitörés lehetõségét. A kulturális közeg, a tradíció és a gazdagság amennyiben sikerül kiaknázni a benne rejlõ lehetõségeket lehet az a versenyelõny, amely Európát visszaemelheti az információs korszak gyõztesei közé. (SÁGVÁRI B-DESEFFY T 2006). A közölt nemzetközi összehasonlítások Florida 3T (tehetség, technológia, tolerancia) indexeire épülnek. Magyarország 25 ország közül a 21. helyen található (a tehetség és technológia kompozit indexek vonatkozásában a 16. helyre, a tolerancia szerinti index szerint viszont az utolsó, 25. helyre került). A KEA tanulmánya (2006) szerint a évi EUROSTAT adatok alapján végzett számítás szerint Magyarországon a kreatív és kulturális szektorok aránya igen alacsony, árbevétel alapján számolva 1,2% volt, hasonló, mint Lengyelországban, Romániában és Bulgáriában, és jóval alacsonyabb, mint Csehországban, Szlovákiában, vagy Szlovéniában. 2 Ugyanakkor a rendszerváltás óta a kreatív és kulturális szektorok dinamikusan fejlõdtek, Budapest az utóbbi idõben fõként fesztiváljairól vált híressé. 2 letöltve:

8 Az UNCTAD (2008) Creative Economy Report-ja elsõsorban a fejlõdõ országok szempontjából tárgyalja a kreatív városok szerepét. A kelet-európai országokkal kapcsolatban kiemeli azt az általános problémát, hogy a korábban az állam által mûködtetett kulturális intézmények egy része a magánszférába került át, felújításukra nincs elég forrás és a mûködésük is veszélybe került. Az UNCTAD tanulmánya Magyarországot Bulgáriával és Lettországgal együtt említi, mivel csak ezekre az országokra vonatkozóan vannak WIPO-adatok az ún. szerzõi joggal védett ágazatokra vonatkozóan ben Magyarországon a szellemi tulajdonjoggal védett ágazatok ben 4%-kal járultak hozzá mind a foglalkoztatáshoz, mind a GDP-hez és ezek gyors fejlõdését jelzi, hogy ez az arány 2005-ben 7% körül volt. 3 Magyarországon és Romániában a filmgyártás, videókészítés és a reklámkészítés jelentõs fejlõdése tapasztalható. Magyarország kiemelkedik továbbá az audiovizuális szolgáltatások exportjában is, 2005-ben a világon az ötödik helyet foglalta el az USA, az Egyesült Királyság, Franciaország és Kanada után. Az ágazat foglalkoztatási potenciálját bizonyítja az, hogy között Magyarországon lényegében stagnált a foglalkoztatás, miközben a CCI-ben foglalkoztatottak száma éves átlagban 1,45%-kal nõtt. A kreatív ágazatoknak minõsülõ szerzõi jogi ágazatok a gazdaság hajtómotorjai, amelyek a nemzetgazdaság átlagát meghaladó ütemû növekedést tudtak felmutatni. Miközben között a magyar gazdaság évi átlagos növekedési üteme 4,3% volt, a teljes szerzõi jogi szektor átlagosan 7,2%-kal, a primer szerzõi jogi ágazatok 6%-kal növekedtek Közülük is a reklám, grafika (12,5%), rádió, televízió (11,4%), szoftveripar (7,0%) ágazatai voltak a legdinamikusabbak. 4 Magyarország fõváros központúsága evidencia. Budapest súlya minden tekintetben meghatározó az országban, más nagyságrendet és dimenziót képvisel, mint az õt követõ vidéki nagyvárosok. Ebbõl kifolyólag a Közép-Magyarországi régió adottságai és teljesítménye is jelentõsen torzul pozitív irányban, és nehezen összevethetõ az ország többi régiójával. Ez alól jobbára csak a Nyugat-Magyarországi Régió jelent kivételt. A Közép-Magyarországi Régióban az összes foglalkoztatott mintegy 5%- a kreatív ágazatokban dolgozik, ez az arány hasonló, mint München, Osló, vagy Hamburg esetében. A vizsgálat szerint a kelet-közép európai városok között hasonlóan kedvezõ 3-4 letöltve:

9 helyzete csak Prágának és Pozsonynak van, ugyanakkor a kreatív munkaerõért folytatott verseny is jelentõs, és a trendek mindenütt az e szektorokban foglalkoztatottak növekedését mutatják. Ezzel természetesen még akkor sem tud lépést tartani a Dél-Dunántúli Régió, ha figyelembe vesszük Pécs hagyományosan kiemelkedõ szerepét kulturális téren, és átmenetileg megnövekedett lehetõségeit köszönhetõen a 2010-es Európa Kulturális Fõvárosa címnek. Budapesten mások a kínálati-keresleti arányok, és mások a kulturális kiadásra fordítható erõforrások, még egy fõre vetítve is. A kreatív ipar jelentõségét azonban nemcsak az adja, hány munkahelyet teremt egy-egy városban, régióban, és hány százalékkal járul hozzá a gazdaság teljesítményéhez. A kreatív ipar jelenlétének megfelelõ sûrûsége egy-egy adott településen, régióban olyan kreatív miliõt hozhat létre, amely a mai tudás alapú gazdaságban az innováció egyik alapfeltétele, és ezért a település vagy régió tõkevonzó képességének az egyik biztosítéka. A témához inkább a populáris üzleti tanácsadó könyvek stílusában közelítõ, ám ennek ellenére alapos munkát végzõ John Howkins a kreativitást úgy definiálja, mint valami új létrehívásának a képességét, azaz azt a folyamatot, amikor egy vagy több ember a személyéhez kötõdõ, eredeti tartalmú gondolatokat, találmányokat szül...valaki valami újat mond, cselekszik, vagy állít elõ, akár a»semmibõl valamit«értelmében, akár úgy, hogy új jelleget ad valaminek. A kreativitás vagy vezet valamire, vagy nem, megjelenik gondolatban és tettben egyaránt. A kreatív jelzõvel illetem azt, aki valami újat alkot vagy eszel ki. (Howkins, 2002) A globalizált világunkban a kreatív ipar szerepe egyre meghatározóbb, a GDP-hez való hozzájárulást és a foglalkoztatottak számának tendenciáját tekintve is. Tajvantól Indián át az Európai Unióig mind többen értik meg és érzékelik, hogy mekkora potenciált rejt a kreatív ipar. Fontos említést tennünk a régiók, a városok globális versenyérõl is. Azok a városok, ahol fejlett a kreatív ipar, a kulturális élet, nagyobb vonzerõvel rendelkezik a magasan képzett szakemberek és a tõkebefektetõk számára is. A kreatív város ugyanis úgy jellemezhetõ, mint egy olyan entitás, amely a 7

10 kreatív osztály tagjai számára, - akik az új típusú gazdaságban, a high-tech iparágakban, vagy a biotechnológia területén tevékenykednek - vonzó, megfelelõ lak, - élõhelyet, képes teremteni. A kreatív-bohém város a maga fesztiváljaival, kiállításaival, színvonalas rendezvényeivel, vásárlási és rekreációs lehetõségeivel egyfajta mágnesként mûködik a migráns képzett munkaerõ számára. Látható, hogy a nemzetközi trendek kapcsán a kiszervezések, a termelés áthelyezés kapcsán a városok elveszítik a hagyományos termelõi munkahelyeiket, megfigyelhetõ ez Milánótól a Ruhr-vidékig, de nálunk a Dél-Dunántúli Régióban is, ahol a gyár és bányabezárások hatására csak Pécsett legalább húszezer álláshely szûnt meg. A családok nagyon nehéz helyzetbe kerültek, voltak akik a társadalom perifériájára sodródtak, vagy kénytelenek voltak a fõvárosba, esetleg ahogy ez újabban történik - az országhatáron túlra költözni. A hagyományos iparágukat elvesztett városok természetesen megpróbálnak újfajta munkalehetõségeket magukhoz vonzani, illetve teremteni. A kultúra számít manapság a vállalatvezetõk egyik fõ csalogatójának, a minõségi kultúra különösen nagyra értékelt ezekben a körökben. Többek között ez is hozzájárult a kulturális intézményrendszer nagyarányú fejlesztéséhez, amely az elitréteget célozza meg, mint fogyasztóközönséget. Így történhetett meg, hogy sok nagyváros kénytelen volt abbahagyni a nyersanyag feldolgozását, és helyette áttért az ötletek feldolgozására. Az egyetlen probléma, hogy ezek az ötletek még egyszerûbben repatriálhatók, mint a termelés, különösen manapság az információ kommunikációs forradalom kellõs közepén. A váro - sok pedig kíméletlen versenyben vannak egymással igyekezvén a legszebb arcukat mutatni a lehetséges befektetõk irányába. Egy kicsit sajnos ez azt is jelenti, hogy a városok és régiók ma már elvesztették a hitüket, hogy õk képesek saját maguk megteremteni a jólétüket, és gazdagságukat, annak feltétlenül valahonnan máshonnan kell érkeznie A régióban tevékenykedõ kis,- és középvállalkozások számára éppen ezért különösen fontos, hogy kihasználják azokat - az egyre inkább a köztudatba épülõ új partnerségi kapcsolatokat, mint például a klaszterekbe szervezõdés, amely lehetõvé teszi erõik egyesítése révén a nagyobb eredményességet. A klaszter ugyanis nem egy zéróösszegû játék, itt sokkal inkább nyertesnyertes kapcsolatok lehetnek, közösen lehet a tortát növelni úgy, hogy abból mindenki jól lakjon. Ebben párhuzamot lehet vonni a Pólus program törekvéseivel. 8

11 A versenyképességi pólusok programja az 5 régió központra alapozva kezdõdött el egy éve. A módszer Franciaországban olyan városok esetében hozott átütõ sikert, mint Lyon és Toulouse. Ma már újabb 100 város és régiója verseng Franciaországban a pólus státuszért. Németországban szintén jelentõs fejlõdést indukált a program, amelyet követõen francia kezdeményezésre hazánk került be az érintett országok közé. Pécs saját és a régió adottságaira építve szándékai szerint a térség gazdaságát az egészségiparhoz, a környezetiparhoz és újdonságként a kulturális iparhoz rendezi át új együttmûködési rendszerekbe, hogy kihasználhassa ezen, új agglomerált piacok nemzetközi szinten tapasztalható jelentõs növekedését (SÍKFÕI T 2010). A Pólus Program átfogó célja: Nemzetközileg versenyképes klaszterek kialakulásának elõmozdítása. Magas hozzáadott értékû, innovatív tevékenységekre történõ specializáció. Erõs kooperáció elsõsorban a vállalatok, illetve kiegészítõ jelleggel az egyetemek és önkormányzatok között, a hosszú távú versenyképesség fenntartása érdekében. A pólusvárosokon keresztül a régiók szerepének erõsítése, elõsegítve a pólusok széles értelemben vett, általános versenyképességének és üzleti környezetének javítását. A Kormány a Pólus Programtól azt várja, hogy a vállalkozások a hálózatosodás és klaszteresedés, valamint a kutatói és az egyetemi szférával való kooperáció révén elérik azt a méretet, amely az európai szintû versenyképességhez szükséges és a magas hozzáadott értékû, exportorientált tevékenységek erõsödésén keresztül jelentõsen növelik az egész magyar gazdaság versenyképességét. 5 Egy versenyképességi pólus úgy határozható meg, mint egy körülhatárolt földrajzi területen, egy innovatív jellegû közös terv köré csoportosuló azon vállalatok, köz- és magán képzési és kutatási központok összessége, amelyek hatástöbblet elérése érdekében partnerségi kapcsolatban való részvételre 5 letöltés: december 9. 9

12 kötelezték el magukat. A partnerség egy technikai-tudományos terület és az ahhoz kapcsolódó piac köré szervezõdik, és el kell érnie azt a kritikus tömeget, amellyel lehetõvé válik versenyképességi és a nemzetközi láthatósága. A három prioritás - a partnerség, a konkrét közös terv és a nemzetközi láthatóság - egyesíti a három alapvetõ elemet vállalatok, képzés, kutatás/innováció, ezek együtt alkotják a versenyképességi pólusok építõköveit. Minden pólus-terv jellemzõje lesz az egyes elemek relatív intenzitása és a partnerség ereje. Ezek elmondhatók a kreatív iparban megkezdõdött klaszterszervezõdésre is a Dél-Dunántúli régióban. A közös cél a nemzeti és nemzetközi láthatóság növelése, a profitabilitás fejlesztése, amelyhez az egyik eszköz a partnerség a klaszteresedés. 2. A régió bemutatása, természet,- és társadalomföldrajzi adottságok Dél-Dunántúl az ország harmadik legnagyobb területû, de ugyanakkor legkisebb népességû régiója. Ebbõl adódóan a népsûrûség itt a legalacsonyabb az országban (67,3 fõ/km2) 6, Somogy és Tolna az ország két legritkábban lakott megyéje. A régió megközelíthetõsége 2009 végéig nem javult, a régión belüli közlekedést is jelentõsen javító M6-os autópálya-szakasz átadására csak ben kerül sor. A Dél-Dunántúli Régió 1998 februárjában intézményesítette területi összetartozását a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács megalakításával. A régiót alkotó három megye: Baranya, Somogy és Tolna fejlõdése azonban már régóta összefonódik, s nemcsak a földrajzi szomszédság, hanem a hasonló történelmi örökség és szellemiség, sõt gazdaságuk fejlõdése által is. A régió büszke arra a több mint kétezer éves örökségre, amelyet az itt élõ emberek halmoztak fel az évszázadok során. Ennek egyik elismerése, hogy novembere óta az antik Sopianae, azaz a mai Pécs város, Európában egyedülálló ókeresztény temetõjének sírkamráit a világörökség részévé nyilvánították. A demográfiai folyamatok azonban még az országos átlagnál is kedvezõtlenebbül alakultak az utóbbi idõben, jelentõs az elvándorlás. A folyamatot eddig sajnos nem sikerült megállítani január elsejére vonatkozó KSH adatok szerint a 6 KSH Évkönyvek

13 lakónépesség száma az egy évvel korábbihoz képest 7,1 ezer fõvel 953 ezer fõre csökkent. Ebbõl Baranya megyében 394,9 ezer fõ, Somogy megyében 322,2 ezer fõ, Tolna megyében pedig 235,9 ezer fõ lakott. A régióban 655 település található, amely (Nyugat-Dunántúllal holtversenyben) a legnagyobb helységszámot jelenti az aprófalvas településszerkezetnek köszönhetõen. Ebben a régióban található a legtöbb (353) olyan kis falu, amelyben 500 fõnél kevesebben élnek. A baranyai települések több mint 2/3-a, a somogyiak közel fele tartozik ebbe a kategóriába. A 618 község mellett, a lakosság 57,7%-a a térség 37 városában él, közülük a három megyeszékhely megyei jogú város: Pécs 157 ezer lakosú, Kaposvár 67,7 ezres és Szekszárd 33,9 ezer fõt számlál. A népesség korszerkezetére változatlanul az elöregedés a jellemzõ. Míg a 15 év alatti népesség aránya 14,6%-ról 14,4%-ra mérséklõdött az elõzõ évhez képest, addig a 64 év felettieké 16,6%-ról 16,8%-ra emelkedett (a legutolsó korcsoport szerinti adat január elsejére vonatkozik). A korösszetétel alapján számított eltartott népesség rátája a gyermek népesség esetén alacsonyabb, az idõs népesség esetén magasabb az országos átlagnál. Pécs Város lakónépességének kor szerinti összetétele (2009. január 1.) 11

14 A gazdag kulturális és történelmi örökség mellett a térség bõvelkedik természeti kincsekben is. A régió természeti adottságainak köszönhetõen kiválóan alkalmas mezõgazdasági tevékenységre, mintegy 80%-a termõterület, és igen magas az erdõsültség aránya is. A Dél-Dunántúl minõségi borkultúrája Európa hírû, fontos szerepet tölt be az ország bortermelésében. Országos viszonylatban jelentõs ásványvagyonnal rendelkezik, és itt, Pakson található az ország egyetlen atomerõmûve. Ebbõl is adódik, hogy az ország villamosenergia-termelésének 40 %-át a Dél-Dunántúl biztosítja. A régió turisztikai adottságai kiemelkedõek. A terület igen gazdag termál- és gyógyvizekben, s ez kiváló lehetõséget kínál az idegenforgalom számára. Nem véletlen, hogy a régió rövidtávú programjának egyik prioritása a gyógyturizmus fejlesztése. Gemenc, a Duna-Dráva Nemzeti Park, vagy a Belsõ- Somogy természeti szépségei és ritkaságai az ökoturizmus, a hagyományõrzés bemutatása, a változatos események és fesztiválok sora pedig a kulturális turizmus iránt érdeklõdõknek nyújt kikapcsolódást. Ennek és természetesen a Balaton vonzerejének köszönhetõen a Dél-Dunántúl hazánk harmadik legnépszerûbb, leglátogatottabb régiója. Pécs ma is Baranya és tágabb körben a Dél-Dunántúl központja. Európai léptékkel közepes méretû ( ezer lakosú) város, amelyik megõrzi, ápolja történelmi légkörét, szellemiségét és kialakult építészeti stílusát. (A pécsiséget nehéz megfogalmazni. Pécs az Pécs. Csak önmagával mérhetõ.) A várost ezért is sokféle jelzõvel szokták illetni: a mediterrán hangulatok városa, multikulturális város, a világörökség városa, nemzetiségek együttélésének városa, a Balkán kapuvárosa, a sajátos közép-kelet-európai kulturális tapasztalatok helyszíne. Regionális centrum szerepe is sokrétû: szellemi, kulturális és oktatási centrum, egészségügyi központ, szolgáltató és kereskedõ város, technológiai, kutatási és fejlesztési központ, idegenforgalmi célpont, közigazgatási centrum. Az európai városhálózat integráns része, a középeurópai városi munkamegosztás aktív szereplõje. A Városok a békéért UNESCO díj kitüntetettje. A Dél-Dunántúli Régió Magyarország egyik szellemi központja. Budapest és vonzáskörzete után, a lakosság számához viszonyítva itt tanulnak a legtöbben felsõfokú oktatási intézményekben. A két egyetemi város, Pécs és a Kaposvár egyetemi centrumainak hatása az egész Dunántúlon érvényesül. Jól egészíti 12

15 ki ezt a palettát a Szekszárdon, és Pakson folyó felsõfokú képzés. Pécs nemcsak az Európai Uniós csatlakozásra való felkészülés országosan kiemelkedõ központja, de a Pécsi Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja révén az ország meghatározó szellemi bázisa. A szellemi erõforrások fejlesztése, a kutatások támogatása lehet az egyik alapja a régió gazdasági felzárkózásának. Gazdasági helyzet: A Pólus Programban, amely még a Gyurcsány kormány idején elfogadott zászlóshajó program, a kormányzat gazdaságfejlesztési koncepciójának keretében az innovációs és exportpotenciállal rendelkezõ klaszterek, valamint a pólusvárosokban a vállalkozási környezetet fejlesztõ beruházások támogatásán keresztül a nemzetközi versenyképesség növelését tûzte ki célul Pécs városa kitüntetett szerepet kap, mint Pólusváros. A kulturális, kreatív ipari fejlesztések volumene a térségben különösen az EKF programhoz kapcsolódóan ugyancsak alátámasztja azt a koncepciót, hogy Pécs városa nem érdemtelenül vált a Pólus projektben is a régió központjává. Természetesen más, hatalmas méretû beruházások is indulnak elég, ha az atomerõmû fejlesztésére gondolnunk, de a kultúra területén nem találkozunk Pécshez fogható súlyú versenytárssal nemcsak a régióban, de Budapest kivételével még országos szinten is alig. Földrajzi adottságok lényegesen befolyásolják a társadalmi-gazdasági tér alakulását, helyzeténél fogva a Dél-Dunántúli Régió Magyarország déli kapuja, s mint ilyen fontos szerepet játszik külkapcsolatainkban, hiszen Horvátországon át az Adria felé lehetõsége van bekapcsolódni a déli-, dél-nyugati országok együttmûködésébe. Ez a nyitás elõsegítheti a befektetések növekedését, a termelés és a vállalkozások gyarapodását. Az egy fõre jutó bruttó nemzeti termék tekintetében a régiók sorrendjében Dél-Dunántúl a negyedik helyet foglalja el. Erre egyrészt növekedtek az infrastrukturális háttér biztosította feltételek az M/6-os autópálya megépítésével, amelynek jelentõs településfejlesztõ hatása van, és reményeink szerint hozzájárul a régió vonzerejének növekedéséhez a befektetõk számára, másrészt viszont 13

16 sajnos nagy hiányosság, hogy a pálya nem épült meg a horvát határig, annak ellenére, hogy a horvátok jelezték, készek lennének csatlakozni hozzá. A régióban több mint 1800 külföldi érdekeltségû vállalat telepedett le, s lassú növekedés mutatkozik a hazai vállalatok számának emelkedésében is. Jelen van az a nagyvállalati kör és azok a gazdaságfejlesztõ szervezetek, amelyek köré a régió iparfejlesztési stratégiája felépíthetõ. Mindezt jól reprezentálja, hogy a régióban mostanáig 15 ipari park jött létre, így a kezdõ vállalkozások számára mind a szükséges kommunikációs szolgáltatások, mind a mûködést támogató szervezetek rendelkezésre állnak. A termelõ szektorban a mezõgazdaság, a hozzá kapcsolódó élelmiszeripar, valamint az energiatermelés és az idegenforgalom áll kiemelkedõ helyen, de figyelemreméltó fejlõdés tapasztalható a csúcstechnológiát képviselõ ágazatokban is. A kívánatos fejlõdés egyik alapkövetelménye a mûszaki infrastruktúra magas színvonala. A régió ebbõl a szempontból jelenleg nem áll megfelelõ szinten, hiszen miközben a villamosenergia-termelés és a távközlés jóval az országos átlag fölött áll, a közlekedési infrastruktúra fejletlen. A közlekedési lehetõségek beleértve a közúti, vasúti, vízi és légi közlekedést is javítása létfontosságú a régió dinamikus fejlõdése és az európai uniós országokhoz való felzárkózás érdekében. A Dél-Dunántúli Régió gazdasági teljesítménye az elmúlt években magyar regionális különbségek töréspontjánál helyezkedett el, távolodva a dinamikus térségektõl és közeledve a lemaradó keleti régiókhoz. A régióban a területi növekedés útját, dinamikáját meghatározó minden egyes tényezõ tekintetében sokkal inkább az elmaradás rajzolódott ki, a negatív jegyek uralkodtak: a foglalkoztatotti ráta és az egy foglalkoztatottra jutó bruttó hazai termék (területi termelékenység) relatíve romlott; a külföldi mûködõ tõke jelenléte a térség gazdaságában nagyon gyenge; elavult a gazdaságszerkezet és nem volt érzékelhetõ jele a modernizációnak; a gyenge feldolgozóipar ráadásul fõleg hazai-helyi piacra termelt, gyenge az exportképessége és nincsen olyan ágazata vagy kiemelkedõ vállalata, amelyre a regionális fejlesztés például iparági klaszter formában ráépülhetett volna. 14

17 Az egy lakosra jutó bruttó hazai termék az országos átlag 68,3%-át tette ki, ezzel a 7 régió közül a 4. helyet foglalta el (2007-ben). A mutató a évi 75,1%-ról 2006-ig fokozatosan 67,7%-ra csökkent, 2007-ben viszont 0,6%- pontos emelkedés következett be. A régión belül Somogyban mindössze 61,6%-os, Tolnában 70%-os, Baranyában pedig 72,7%-os ez az érték 7. A gazdasági szerkezeten belül figyelemre méltó, hogy a mezõgazdaság súlya jelentõsebb (8,5%) az ország Budapest nélküli területének átlagánál (6,1%), különösen Somogy (10,2%) és Tolna (9,8%) esetében magas az agrárium részesedése a jövedelemtermelésbõl. Ugyanakkor a feldolgozóipar GDP-n belüli aránya régiós szinten mindössze 14%, amely 8,1%-ponttal marad el az országos átlagtól (a fõvárost figyelmen kívül hagyva a megyék átlagától még jóval nagyobb, 14,2%-pontos az eltérés). A KSH legfrissebb adatai szerint a régió I-III. negyedévi ipari termelése 14,6%-kal volt kevesebb, mint az elõzõ év azonos idõszakában. Országosan még ennél is nagyobb, 21,2%-os volt a visszaesés. A dél-dunántúli négy fõnél többet foglalkoztató szervezetek telephely szerinti ipari termelése mindössze 4,9%-át teszi ki az országosnak. A termelési volumen csökkenése Baranya megyében volt a legnagyobb, 25,3%-os; Somogyban 11,3%-kal, Tolnában pedig csak 4,5%-kal esett vissza az ipar produktuma az egy évvel korábbihoz képest. Az elõzõ év azonos idõszakához viszonyítva a régión belüli székhelyû ipar exportja I-III. negyedévben 13,6%-kal, a belföldi eladások volumene 7%-kal esett vissza. Összességében az ipari értékesítés 10,7%-kal volt kevesebb a bázis idõszakinál. A régió építõiparának termelési értéke 2009 elsõ kilenc hónapjában 14,8%- kal csökkent 2008 azonos idõszakához képest. Az épületek építése és az egyéb építmények, ágazatok régió egészére vonatkozó teljesítménye hasonlóan alakult, ugyanakkor megyénként nagyok az eltérések. Baranyában volt a legkisebb visszaesés az épületek építése terén (11,1%), emellett itt jelentõsen (23,5%-kal) nõtt az egyéb építmények építésének termelése, feltehetõen az autópálya építéshez és az EKF beruházásokhoz kapcsolódóan. Ezzel szemben Somogyban 2008-ban befejezõdtek a nagy útépítések, így a tárgyidõszaki építõipari termelés volumene összességében 31,8%-ot zuhant az elõzõ év 7 KSH Évkönyvek

18 azonos idõszakához képest. Az épületek építése legnagyobb mértékben (19,1%-kal) Tolnában csökkent, viszont a létrehozott egyéb építmények értéke 1,9%-kal meghaladta a bázisidõszakit. A KSH lakossági felmérése alapján a dél-dunántúli régióban a éves korú népesség körében I-IV. negyedév átlagában a foglalkoztatottak száma 337,8 ezer fõ, a munkanélküliek száma pedig 41,9 ezer fõ volt. A foglalkoztatási arány 46,1%-os, az aktivitási arány 51,8%-os volt, az elõbbi 3,1%- ponttal, az utóbbi 2,9%-ponttal maradt el az országostól. Alkalmazásban állók száma megyénként, nemzetgatdasági áganként I-III. negyedév (TEÁOR-2008) Forrás: DDRMK 2010 Ugyanakkor mind a régiónak, mind központjának-pécsnek egyre jelentõsebb versennyel kell számolni a jövõben nemcsak hazai, hanem egyre inkább globális szinten is. 16

19 Olyan folyamatoknak vagyunk tanúi és résztvevõi, mint: A posztindusztriális jelleg dominanciája, amely egyre nagyobb teret nyit a kulturális-kreatív ipar elõtt, növelve a befektetések lehetõségét, ha ügyesen sáfárkodunk az adottságainkkal. Erre az egyik legnagyobb esélyt az EKF teremtette meg. Folyamatos és forradalmi technológiai fejlõdés megy végbe a kulturális alkotások létrehozása, átvitele, rögzítése, archiválása, és közvetítése (az új audio-technikák, a televíziózás új formái, új film-technikák, internet) területén. Médiakonvergencia jelenség. A kreatív iparágak (film, TV; az ipari, az építészeti és életmódbeli design) felértékelõdnek és ezek stratégiai kezelése látványos eredményeket hoz magával. Az informatikai, távközlési, majd késõbb a nano-technológiai lehetõségek az alkotó- mûvészek számára új kifejezési eszközöket, az elõadómûvészek számára jobb minõségû felszereléseket, illetve új típusú közlési lehetõségeket, a gyûjtemények számára új tárolási és visszakeresési, továbbá restaurálási lehetõségeket, a fogyasztók részére pedig szélesebb, könnyebb elérést biztosítanak. Tovább folytatódik a kulturális színterek eltolódása az intézmények felõl az otthonok falai közé (televízió, CD, videó, internet) és az utcákra (fesztiválok). Ez a mûfajokat is befolyásolja, terjed a cross-over, a mûfajok közötti merev határok elmosódnak. 3. A Dél-Dunántúli Régió és Pécs kreatív ipara: Pécsett és a régióban, a média, a kiállítás-szervezés és mûvészeti kiállítások, a múzeumok hálózata kiemelkedik az országos átlagot tekintve és nevezhetõ húzóágazatnak. Nem szabad elfeledkeznünk a komolyzenei és a színházzal kapcsolatos programokról sem, a Pannon Filharmonikusok munkája is példamutató vagy, a POSZT az ország nagy színházi fesztiválja és Klaszterünk rendezésében is sikeres rendezvény a Cinpécs Nemeztközi Filmfesztivál. A kreatív iparágak együttes hazai bruttó hozzáadott értéke 987 milliárd Ft volt 2002-ben, ami a nemzetgazdaság összes bruttó hozzáadott értékének 6,7 % 17

20 volt. Az összes foglalkoztatottak 7%-t teszi ki a kreatív iparban foglalkoztatottak száma. Az országos helyzet azonban Budapest koncentrációval egyenlõ, a vidéki kreatív ipari bázisok kismértékben tesznek hozzá a GDP-hez és foglalkoztatott létszámhoz. Az ECHO évi októberi számában Szokolai Zsolt szakértõ vizsgálta a pécsi kreatív iparban dolgozók számát és a kreatív ipar helyzetét. Az elemzés körülbelül 4000 fõt azonosít Pécsett. A kreatív ipar számára rendkívül fontos kreatív osztály területi koncentrációja sajnos alacsony a Dél-Dunántúlon, a hozzáadott érték is elmarad az országos átlagtól A kutatás módszertana A kutatás módszertana a deduktív és az induktív közé helyezhetô el, hiszen a kutatási szakirodalom alapján megfogalmazott hipotézisekbôl indul ki, ezek igazolására gyûjt adatokat, ami a deduktív módszertanra utal, ugyanakkor az adatgyûjtéshez használt adatbázisok a valós világot reprezentálják, és ezeknek a mintáknak az alapján ad egy pillanatképszerû szummatív általánosítást. A kataszter megalkotásához a Pécs-Baranya Megyei Iparkamara munkatársai illetve az építészkamara által biztosított adatbázisok, nyilvántartások biztosították az alapot. Ezt egészítettük ki a világhálón közzétett nyilvántartásokkal, céges adatbázisokkal. A cégek mérlegadataihoz /bevétel, adózás elôtti nyereség, adószám stb./ az itt nyilvánosan hozzáférhetô gazdasági adatokat tudtuk felhasználni, ezek azonban sajnos az adatszolgáltatási kötelezettség hiánya miatt csak korlátozottan álltak rendelkezésre. Egyenként ellenôriztük a honlapokat amennyiben voltak illetve címadatokat /elérhetôség, telefonszámok, e- mailcímek/ de ezek beszerezhetôségével kapcsolatban is gyakran nehézségekbe ütköztünk. A rendszerezés alapját a kreatív iparban nemzetközileg is elfogadott kategóriákba sorolás adta, amihez segítséget jelentettek a 2008-ban megreformált, és az európai normákhoz igazított TEÁOR számok /NACE kódok/. Alapvetôen tehát egy kvantitatív elemzésrôl beszélhetünk, hiszen a felmérésünk igyekezett a gazdasági aktoroktól alapvetôen fontos gazdasági és foglalkoztatotti adatokat beszerezni, és ebbôl következtetéseket levonni a regionális állapotokra vonatkoztatva. Az adatoknak a megbízhatóbbá és naprakésszé tételére a legnagyobb 8 18

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

Ipari Park, egy régióközpont gazdaságfejlesztésének eszköze

Ipari Park, egy régióközpont gazdaságfejlesztésének eszköze Ipari Park, egy régióközpont gazdaságfejlesztésének eszköze 900 800 mrd Ft 739 747 779 803 827 843 883 700 600 500 400 300 200 100 62 59 65 62 197 225 290 ERFA 54% ESZA 13% KA 33% 0 2000 2001 2002 2003

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban Hazai kkv-politika Értékelés és lehetséges kitörési pontok M helymunka 2010. március 27. Némethné Gál Andrea Modern Üzleti

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

A felsőoktatás regionalitása

A felsőoktatás regionalitása A felsőoktatás regionalitása Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, rektor helyettes Széchenyi István Egyetem, Győr III. Országos Marketing Konferencia Pécs, 2010. október 20-21. Új helyzet, új környezet

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első fél évében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel Kelet,

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

Komámasszony hol a profit? (avagy a nyereség átváltozása) Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató

Komámasszony hol a profit? (avagy a nyereség átváltozása) Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató Komámasszony hol a profit? (avagy a nyereség átváltozása) Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató Értelmező szótár: koma, profit, transzformáció Koma: valójában egy olyan rokonsági kapcsolat,

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007.I- III.

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007.I- III. ÚJ LEHETŐSÉGEK, ÚJ FORRÁSOK A BEFEKTETŐK ELŐTT KONFERENCIA Nagyvárad, 2008. április 4. Magyar tőkekivitel alakulása (millió euró) 1998-2007. 10000 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 582,4 810,1

Részletesebben

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.)

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt fejlesztési régiók szereplői: ALÁÍRÓK: (2014. március 6.) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komárom-Esztergom

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Nonprofit Kft. és a Centar za

A Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Nonprofit Kft. és a Centar za HÍREK GPS- Alternatív munkaerő-piaci i program a Dráva mentén A projekt leírása A GPS projekt hivatalos nyitókonferenciájára 2013. április 25-én került sor, Pécsett a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési

Részletesebben

Partnerségi workshop Art Hotel 2009. április 06. Süveges-Szabó László igazgató

Partnerségi workshop Art Hotel 2009. április 06. Süveges-Szabó László igazgató Partnerségi workshop Art Hotel 2009. április 06. Süveges-Szabó László igazgató a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium háttérintézménye, összekötő kapocs a gazdasági kormányzat, a külföldi cégek

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Az Európai Uniós csatlakozással Magyarországon fokozottan előtérbe került a tudásalapú gazdaság fejlesztése.

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15. A Pólus a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban tapasztalatok és lehetőségek Szilágyi László Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére Majorné Vén Mariann - projektmenedzser Sárdi Anna szakmai vezető VÁTI Nonprofit Kft. 47. Savaria

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai

Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, tudományos tanácsadó, elnök MTA RKK NYUTI, Széchenyi

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

A szervezeti innováció alapjai. EPCOS Kft. A TDK Group Company SZ BA FC Szombathely, Hungary December, 2014

A szervezeti innováció alapjai. EPCOS Kft. A TDK Group Company SZ BA FC Szombathely, Hungary December, 2014 A szervezeti innováció alapjai EPCOS Kft. SZ BA FC Szombathely, Hungary December, 2014 Világpiaci szinten vezető elektronikai vállalat Alapítás éve, székhelye: 1935. Tokió Tokyo Denki Kagaku TDK Létszám:

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere. Javaslat stratégiai együttműködési megállapodások megkötésére

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere. Javaslat stratégiai együttműködési megállapodások megkötésére Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere Szám: 23130/2013. Javaslat stratégiai együttműködési megállapodások megkötésére A szabad vállalkozási zónák létrehozásáról és a kedvezmények igénybevételének

Részletesebben

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13.

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. Turisztikai Konferencia Veszprém Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. VILÁGTURIZMUS 2006-ban NEMZETKÖZI TURISTAÉRKEZÉS: 842 millió + 4,5%, 36 milliós növekedés, elsősorban

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27.

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Lunk Tamás - Wächter Balázs Vital Pro Kft Tartalom Stratégia gazdasági fenntarthatósága Szubjektív helyzetkép A strukturális

Részletesebben

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN Pénzes János Tóth Tamás Baros Zoltán Boros Gábor: A vizsgált terület lehatárolása Tájföldrajzi lehatárolás Társadalomföldrajzi lehatárolás A Cserehát területe A vizsgált három kistérség területe A MEGÚJULÓ

Részletesebben

Nielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben

Nielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben Bevezető Az 50 év feletti korosztály televíziónézési szokásai általában kevés figyelmet kapnak annak ellenére, hogy a televízió közönségének jelentős

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22.

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22. BESZÉDES SZÁMOK. Áldás vagy átok? A közösségi vásárlás előnyei és buktatói a turizmusban avagy hogyan kell ezt felelősségteljesen csinálni kerekasztal bszélgetés Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9.

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatáspolitika 2005 Csizmár Gábor miniszter III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia 2004. december 9. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12. A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika

Részletesebben

Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30.

Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30. Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30. Az innovációs ügynökség Győr Szombathely Zalaegerszeg - A Nyugat-dunántúli régióban 2008 óta - 3 megyei jogú városban,

Részletesebben

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM Mi, alapítók a mai napon létrehozzuk a KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTERT. A Hármashatármenti térség ukrán, szlovák és magyar vállalkozásfejlesztéssel, ipartelepítéssel

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA

KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA Hidvéghi Balázs külgazdaságért felelős helyettes államtitkár 2012. szeptember 28. EGER KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATAINK Magyarország

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia NORth Hungary and Kosice Bilateral Regional Innovation Strategy Project Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia Konszenzus-építő tájékoztató 2007. Június 27. Tartalomjegyzék Régiók elhelyezkedése

Részletesebben

PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere és főbb célkitűzései A projekt módszertani megközelítései

PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere és főbb célkitűzései A projekt módszertani megközelítései APP4INNO Projekt Establishment and promotion of new approaches and tools for the strengthening of primary sector's competitiveness and innovation in the South East Europe PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi teljesítményéről Összefoglaló A magyarországi szállodaipar 2013 évi teljesítményének jellemzői - A hazai szállodai kínálat, a szobák száma

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOK, KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK, NONPROFIT SZERVEZETEK

VÁLLALKOZÁSOK, KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK, NONPROFIT SZERVEZETEK AJÁNLAT 2012 I. negyedévében a kis- és középvállalkozások, nagyvállalatok, önkormányzatok, valamint nonprofit szervezetek számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens

Részletesebben

KAMARÁK SZEREPE A FOGLALKOZTATÁS NÖVEKEDÉSÉBEN

KAMARÁK SZEREPE A FOGLALKOZTATÁS NÖVEKEDÉSÉBEN KAMARÁK SZEREPE A FOGLALKOZTATÁS NÖVEKEDÉSÉBEN Bihall Tamás elnök Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Miskolc, 2010. október 21. 1 Foglalkoztatási ráta változása 2004-2008 % 8 7 6 5

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója PÁLYÁZAT FŐ PARAMÉTEREI Pályázat neve Pályázat típusa Státusz Pályázat célja Keretösszeg Mikro-, kis- és

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE Konferencia 2014. Október 1., Gödöllő Kocza Mihály oktatási

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

2015. augusztus 27-i rendkívüli ülésére

2015. augusztus 27-i rendkívüli ülésére 11. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. augusztus 27-i rendkívüli ülésére Tárgy: Együttműködési megállapodás a Siófok - Villány

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben. Szeged, 2009. 10. 20. Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió

Gazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben. Szeged, 2009. 10. 20. Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió Gazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben Szeged, 2009. 10. 20. Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió Tartalom 1. Az ITD Hungary tevékenységérıl nagyon röviden

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

MINTA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. FELMÉRÉS EREDMÉNYE

MINTA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. FELMÉRÉS EREDMÉNYE MINTA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. FELMÉRÉS EREDMÉNYE Jelen dokumentációban található bizalmas és szerzői jog által védett információk védelmében az anyag harmadik személy részére történő akár közvetlen

Részletesebben

1.3 Gazdasági szervezetrendszer

1.3 Gazdasági szervezetrendszer 1.3 Gazdasági szervezetrendszer A rendszerváltozást követően megindult, a gazdasági szereplők számával, összetételével jellemezhető struktúra-átalakulás üteme 1996 után erőteljesen lefékeződött. Kialakult

Részletesebben

ELI Science Park 2014-2020

ELI Science Park 2014-2020 ELI Science Park 2014-2020 Inkubátor Ház fejlesztés Együttműködés Befektetés Szeged, 2014. október 29. ELI Science Park Inkubátorház fejlesztési koncepciója Vízió: az SZTE és gazdasági szereplők együttműködésére

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm estere. Javaslat stratégiai együttműködési megállapodás megkötésére

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm estere. Javaslat stratégiai együttműködési megállapodás megkötésére Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm estere Szám: 33367/2013. Javaslat stratégiai együttműködési megállapodás megkötésére A szabad vállalkozási zónák kedvező feltételeket és kedvezményeket biztosítanak

Részletesebben

Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2006.

Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2006. Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2006. Adószám: 18559334-1-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs szám: Pk. 62 121/2000 Fordulónap:

Részletesebben

A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III

A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III. RÉSZ A VÁLLALATOK ÁLTAL ALKALMAZOTT STRATÉGIÁVAL, A SZOLGÁLTATÁS- PORTFÓLIÓVAL ÉS IT-FEJLESZTÉSEKKEL KAPCSOLATOS MEGKÉRDEZÉS

Részletesebben

MÓDOSÍTÓ OKIRAT. Az Egri Kulturális és Művészeti Központ Alapító Okiratának 5. pontja kiegészül az alábbiakkal:

MÓDOSÍTÓ OKIRAT. Az Egri Kulturális és Művészeti Központ Alapító Okiratának 5. pontja kiegészül az alábbiakkal: K I V O N A T Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése 2012. február 23i ülésének jegyzőkönyvéből 28/2012. (II.23.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése elfogadja az Egri Kulturális

Részletesebben

Társadalmi kohéziós szerep elemzése

Társadalmi kohéziós szerep elemzése Társadalmi kohéziós szerep elemzése Vidéki felsőoktatási intézmények gazdasági és társadalmi hatásai Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Tartalom A kutatás célja Társadalmi és

Részletesebben