Regionális Kreatív ipari kataszterelemzés a Dél-Dunántúlon 2010

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Regionális Kreatív ipari kataszterelemzés a Dél-Dunántúlon 2010"

Átírás

1

2

3 Regionális Kreatív ipari kataszterelemzés október

4 1. Bevezetés, fogalom meghatározások Jelen tanulmány célja a Dél-Dunántúli Régió kreatív iparági mûködési hatékonyságának feltárása, hogy tágabb értelmezésben betekintést adjon a kreatív,- kulturális ipar gazdasági fejlettségérõl, mert nehéz gazdasági helyzetben lévõ régiónk számára kitörési pontot jelent a kultúra. Ahol fejlett a kulturális ipar, ott magasabb az életminõség szintje, és nagyobb a magasan képzett és a fiatalabb generációkhoz tartozó munkaerõ megtartásának képessége. Ugyanakkor tapasztalhatunk egyfajta ellentmondást a kulturális ipar fogalma és a magas mûvészetek között. A kulturális ipar fogalma és meghatározása az 1970-es évek második felében jelent meg Theodor Adorno és Max Horkheim munkásságának köszönhetõen, akik a Felvilágosodás dialektikája címû mûvük utolsó fejezetében használják a Kulturális Ipar kifejezést A Kulturális Ipar: Felvilágosodás, mint a tömegek megtévesztése a népszerû kultúra rokonságban áll a tömegtermelés standardizált termékeivel (Adorno-Horkheimer, 1977). A szerzõk élesen bírálták a kultúra iparosítását, azaz a piaci logikának a mûvészetek területén megfigyelhetõ korlátlan érvényesülését a kaptalista társadalmakban. A kulturális ipar, azaz a tömegmédia és a kereskedelmi kultúra megvetése ekkoriban jól kifejezõdött a hagyományos mûvészet- és kultúrpolitikában is, amely ez utóbbiról lényegében megfeledkezve világosan elválasztotta egymástól a közpénzekbõl támogatott ún. minõségi kultúrát és azokat a tevékenységeket, amelyek elsõsorban kereskedelmi alapokon jöttek létre. Véleményük szerint a kulturális termékek a film, rádió, sajtó, a televízió passzivitásba manipulálja a tömegeket, a könnyen hozzáférhetõ kulturális javak elterelik a figyelmet az emberek gazdasági nehézségeirõl. Természetesen a kulturális és kreatív ipar megítélése nem ennyire negatív, sõt Richard Florida elismert szakember szerint korunkban megjelent egy új társadalmi osztály, amely a fejlett világban a gazdasági fejlõdés fõ katalizátorává válhat. Ez az osztály, társadalmunkban inkább rétegként definiálható az újat alkotó innovatív, kreatív emberek csoportja, amelybe Florida a hagyományos kreatív besorolású foglalkozási ágak (képzõmûvészek, reklámszakemberek) mellé digitális és IT forradalmat megélõ korunk új kreatív ágazatát a szoftver készítõket, programozókat is sorolja. A 2003-ban Memphisben szervezett 2

5 kereatív ipari konferencia eredménye a Memphis Manifesto, amely azonosította a Creative Class-t azaz a Kreatív Osztályt. Florida szerint mindenki, aki hozzádaott értéket állít elõ, ennek az osztálynak a tagja, függetlenü attól, hogy értelmiségi, vagy fizikai foglalkozású. Florida kutatásai rámutatnak arra, hogy azok a városok, amelyeknek sikerül a kreatív osztályt magukhoz vonzani és megtartani, prosperálnak, míg azok, amelyek viszont ezen a téren nem tudnak sikert felmutatni, a gazdasági fejlõdésben is lemaradnak. Ennek megfelelõen a kreativitás növelése, a kreatív ipar promotálása régiónkban egyfajta kényszer is. Sokan azt mondják, hogy a hagyományos iparágak leáldozóban vannak. Ez nem igaz, jobban virágoznak, mint valaha. Egyszerûen annyi történt, hogy a globalizált világ élesedõ nemzetközi versenye arra kényszerítette a nagy gyártó cégeket, hogy a termelésüket a fejlett Nyugati demokráciákból áttelepítsék olyan országokba, amelyekben sokkal költséghatékonyabban lehet termelni, mert olcsóbb a munkaerõ, gyengébbek a munkavédelmi,- esetleg környezetvédelmi, a munkavállalót védõ munkajogi szabályozások. Európa sokak szerint is elkényelmesedett, dekadenssé vált, és a világ manufaktúrái ma már a Csendes-óceán térségében vannak. Európa kiüresedik, legalábbis a hagyo - mányos termelési struktúrák tekintetében. Ennek velejárója a szekunder szektorban a munkaalkalmak csökkenése. A hagyományos ipari termelés elköltöztetésével ugyanis a társadalom jelentõs rétegei veszítik el megélhetési forrásaikat, ami növelheti az inaktivitást. A városok belsõ magjai is kiüresednek, az irodák elköltöznek, vagy mint pl. Vancouverben egyre jelentõsebb az adminisztrációs racionalizálás, a méretcsökkentés, aminek hatására az irodák családi méretû házakba költöztek a kertes övezetbe. A városok is gyakran a túlélésért küzdenek. A kiútkeresés egyik módja a kreatív ipar fejlesztése. Mit jelent pontosan az, hogy kreatív ipar? Mely ágazatok tartoznak bele? Milyen trendekbõl nyeri a jelentõségét? Gyakran szinte szinonim fogalomként használják a kulturális és kreatív ipar kifejezést, és ebben nincs teljes konszenzus még a szakemberek körében sem. Sokan a kreatív ipart tartják nagyobb halmaznak, amely még egyéb, a kulturális iparon kívüli ágazatokat is magában foglal. A definíciókban elég nagy a káosz egyelõre, széles spektrumban mozognak a lehetséges meghatározások. 3

6 Szerk.: Benovics Gábor forrás: KEA European Affairs Az EU Bizottság számára készített 2006-os felmérésben a kutatók megkülönböztették a kreatív és a kulturális szektorokat. Utóbbiak outputjai kifejezetten kulturális jellegûek (vizuális és elõadómûvészet, kulturális örökség, film és videó, televízió, rádió, videojátékok, zene, könyv és sajtó). A definíciós kérdésekkel Magyarországon is többen foglalkoznak. Az NKTH támogatásával mûködõ Kreatív Iparágak Platformja például a kreatív ágazatokat a következõképpen definiálja: A kreatív iparágak azon tevékenységek, amelyek gyökere az egyéni kreativitásban, képzettségben és képességekben rejlik, és amelyek képesek a szellemi tulajdon létrehozásán és felhasználásán keresztül jólétet és munkahelyeket teremteni. 1 A kreatív ipart 12 szektor alapján határozták meg, ezek a következõk: elektronikus és nyomtatott sajtó, reklámipar, 1 4

7 filmgyártás, filmmûvészet, szoftverkészítés és digitális játékfejlesztés, építészet, zene és elõadó-mûvészet, képzõmûvészet, formatervezés és divattervezés, múzeumok és kiállítások, kulturális kereskedelem, hangszeripar, örökség. A kreatív ipar ma a világ egyik legfejlõdõbb ágazata. Igaz, ebben jelentõs szerepe van a hagyományos kreatív ágazatok, mint a képzõmûvészet, vagy az elõadó mûvészet mellett sokkal inkább a szoftverfejlesztésnek, valamint a filmiparnak. A definiált kreatív osztály tagjai elõrejelzések szerint hamarosan meghaladják a hagyományos ipari szektorban dolgozók számát. Ez is bizonyos magyarázatra szorul. Ez nem feltétlenül igaz egyelõre Kínában, amely a világ mûhelyévé vált, vagy a másik milliárdos országban Indiában, ahol még mindig a lakosság több mint 50%-a a primer szektorban a mezõgazdaságban dolgozik. Kétségtelen azonban, hogy ezekben az országokban is nõ a kreatív iparban foglalkoztatottak száma, elég, ha csak az indiai szoftverfejlesztõkre gondolunk, hiszen India ebben is már nagyhatalom. Ságvári és Desewffy ban a Kreatív gazdaságról megjelent könyvében Európa lemaradását, a gyenge versenyképességének, a gyakran túlságosan technológiaközpontú, technokrata megközelítéseknek tulajdonítja és a kulturális sokszínûségben, a tradíciók és élet stílusok sokféleségének megõrzésében látja a kitörés lehetõségét. A kulturális közeg, a tradíció és a gazdagság amennyiben sikerül kiaknázni a benne rejlõ lehetõségeket lehet az a versenyelõny, amely Európát visszaemelheti az információs korszak gyõztesei közé. (SÁGVÁRI B-DESEFFY T 2006). A közölt nemzetközi összehasonlítások Florida 3T (tehetség, technológia, tolerancia) indexeire épülnek. Magyarország 25 ország közül a 21. helyen található (a tehetség és technológia kompozit indexek vonatkozásában a 16. helyre, a tolerancia szerinti index szerint viszont az utolsó, 25. helyre került). A KEA tanulmánya (2006) szerint a évi EUROSTAT adatok alapján végzett számítás szerint Magyarországon a kreatív és kulturális szektorok aránya igen alacsony, árbevétel alapján számolva 1,2% volt, hasonló, mint Lengyelországban, Romániában és Bulgáriában, és jóval alacsonyabb, mint Csehországban, Szlovákiában, vagy Szlovéniában. 2 Ugyanakkor a rendszerváltás óta a kreatív és kulturális szektorok dinamikusan fejlõdtek, Budapest az utóbbi idõben fõként fesztiváljairól vált híressé. 2 letöltve:

8 Az UNCTAD (2008) Creative Economy Report-ja elsõsorban a fejlõdõ országok szempontjából tárgyalja a kreatív városok szerepét. A kelet-európai országokkal kapcsolatban kiemeli azt az általános problémát, hogy a korábban az állam által mûködtetett kulturális intézmények egy része a magánszférába került át, felújításukra nincs elég forrás és a mûködésük is veszélybe került. Az UNCTAD tanulmánya Magyarországot Bulgáriával és Lettországgal együtt említi, mivel csak ezekre az országokra vonatkozóan vannak WIPO-adatok az ún. szerzõi joggal védett ágazatokra vonatkozóan ben Magyarországon a szellemi tulajdonjoggal védett ágazatok ben 4%-kal járultak hozzá mind a foglalkoztatáshoz, mind a GDP-hez és ezek gyors fejlõdését jelzi, hogy ez az arány 2005-ben 7% körül volt. 3 Magyarországon és Romániában a filmgyártás, videókészítés és a reklámkészítés jelentõs fejlõdése tapasztalható. Magyarország kiemelkedik továbbá az audiovizuális szolgáltatások exportjában is, 2005-ben a világon az ötödik helyet foglalta el az USA, az Egyesült Királyság, Franciaország és Kanada után. Az ágazat foglalkoztatási potenciálját bizonyítja az, hogy között Magyarországon lényegében stagnált a foglalkoztatás, miközben a CCI-ben foglalkoztatottak száma éves átlagban 1,45%-kal nõtt. A kreatív ágazatoknak minõsülõ szerzõi jogi ágazatok a gazdaság hajtómotorjai, amelyek a nemzetgazdaság átlagát meghaladó ütemû növekedést tudtak felmutatni. Miközben között a magyar gazdaság évi átlagos növekedési üteme 4,3% volt, a teljes szerzõi jogi szektor átlagosan 7,2%-kal, a primer szerzõi jogi ágazatok 6%-kal növekedtek Közülük is a reklám, grafika (12,5%), rádió, televízió (11,4%), szoftveripar (7,0%) ágazatai voltak a legdinamikusabbak. 4 Magyarország fõváros központúsága evidencia. Budapest súlya minden tekintetben meghatározó az országban, más nagyságrendet és dimenziót képvisel, mint az õt követõ vidéki nagyvárosok. Ebbõl kifolyólag a Közép-Magyarországi régió adottságai és teljesítménye is jelentõsen torzul pozitív irányban, és nehezen összevethetõ az ország többi régiójával. Ez alól jobbára csak a Nyugat-Magyarországi Régió jelent kivételt. A Közép-Magyarországi Régióban az összes foglalkoztatott mintegy 5%- a kreatív ágazatokban dolgozik, ez az arány hasonló, mint München, Osló, vagy Hamburg esetében. A vizsgálat szerint a kelet-közép európai városok között hasonlóan kedvezõ 3-4 letöltve:

9 helyzete csak Prágának és Pozsonynak van, ugyanakkor a kreatív munkaerõért folytatott verseny is jelentõs, és a trendek mindenütt az e szektorokban foglalkoztatottak növekedését mutatják. Ezzel természetesen még akkor sem tud lépést tartani a Dél-Dunántúli Régió, ha figyelembe vesszük Pécs hagyományosan kiemelkedõ szerepét kulturális téren, és átmenetileg megnövekedett lehetõségeit köszönhetõen a 2010-es Európa Kulturális Fõvárosa címnek. Budapesten mások a kínálati-keresleti arányok, és mások a kulturális kiadásra fordítható erõforrások, még egy fõre vetítve is. A kreatív ipar jelentõségét azonban nemcsak az adja, hány munkahelyet teremt egy-egy városban, régióban, és hány százalékkal járul hozzá a gazdaság teljesítményéhez. A kreatív ipar jelenlétének megfelelõ sûrûsége egy-egy adott településen, régióban olyan kreatív miliõt hozhat létre, amely a mai tudás alapú gazdaságban az innováció egyik alapfeltétele, és ezért a település vagy régió tõkevonzó képességének az egyik biztosítéka. A témához inkább a populáris üzleti tanácsadó könyvek stílusában közelítõ, ám ennek ellenére alapos munkát végzõ John Howkins a kreativitást úgy definiálja, mint valami új létrehívásának a képességét, azaz azt a folyamatot, amikor egy vagy több ember a személyéhez kötõdõ, eredeti tartalmú gondolatokat, találmányokat szül...valaki valami újat mond, cselekszik, vagy állít elõ, akár a»semmibõl valamit«értelmében, akár úgy, hogy új jelleget ad valaminek. A kreativitás vagy vezet valamire, vagy nem, megjelenik gondolatban és tettben egyaránt. A kreatív jelzõvel illetem azt, aki valami újat alkot vagy eszel ki. (Howkins, 2002) A globalizált világunkban a kreatív ipar szerepe egyre meghatározóbb, a GDP-hez való hozzájárulást és a foglalkoztatottak számának tendenciáját tekintve is. Tajvantól Indián át az Európai Unióig mind többen értik meg és érzékelik, hogy mekkora potenciált rejt a kreatív ipar. Fontos említést tennünk a régiók, a városok globális versenyérõl is. Azok a városok, ahol fejlett a kreatív ipar, a kulturális élet, nagyobb vonzerõvel rendelkezik a magasan képzett szakemberek és a tõkebefektetõk számára is. A kreatív város ugyanis úgy jellemezhetõ, mint egy olyan entitás, amely a 7

10 kreatív osztály tagjai számára, - akik az új típusú gazdaságban, a high-tech iparágakban, vagy a biotechnológia területén tevékenykednek - vonzó, megfelelõ lak, - élõhelyet, képes teremteni. A kreatív-bohém város a maga fesztiváljaival, kiállításaival, színvonalas rendezvényeivel, vásárlási és rekreációs lehetõségeivel egyfajta mágnesként mûködik a migráns képzett munkaerõ számára. Látható, hogy a nemzetközi trendek kapcsán a kiszervezések, a termelés áthelyezés kapcsán a városok elveszítik a hagyományos termelõi munkahelyeiket, megfigyelhetõ ez Milánótól a Ruhr-vidékig, de nálunk a Dél-Dunántúli Régióban is, ahol a gyár és bányabezárások hatására csak Pécsett legalább húszezer álláshely szûnt meg. A családok nagyon nehéz helyzetbe kerültek, voltak akik a társadalom perifériájára sodródtak, vagy kénytelenek voltak a fõvárosba, esetleg ahogy ez újabban történik - az országhatáron túlra költözni. A hagyományos iparágukat elvesztett városok természetesen megpróbálnak újfajta munkalehetõségeket magukhoz vonzani, illetve teremteni. A kultúra számít manapság a vállalatvezetõk egyik fõ csalogatójának, a minõségi kultúra különösen nagyra értékelt ezekben a körökben. Többek között ez is hozzájárult a kulturális intézményrendszer nagyarányú fejlesztéséhez, amely az elitréteget célozza meg, mint fogyasztóközönséget. Így történhetett meg, hogy sok nagyváros kénytelen volt abbahagyni a nyersanyag feldolgozását, és helyette áttért az ötletek feldolgozására. Az egyetlen probléma, hogy ezek az ötletek még egyszerûbben repatriálhatók, mint a termelés, különösen manapság az információ kommunikációs forradalom kellõs közepén. A váro - sok pedig kíméletlen versenyben vannak egymással igyekezvén a legszebb arcukat mutatni a lehetséges befektetõk irányába. Egy kicsit sajnos ez azt is jelenti, hogy a városok és régiók ma már elvesztették a hitüket, hogy õk képesek saját maguk megteremteni a jólétüket, és gazdagságukat, annak feltétlenül valahonnan máshonnan kell érkeznie A régióban tevékenykedõ kis,- és középvállalkozások számára éppen ezért különösen fontos, hogy kihasználják azokat - az egyre inkább a köztudatba épülõ új partnerségi kapcsolatokat, mint például a klaszterekbe szervezõdés, amely lehetõvé teszi erõik egyesítése révén a nagyobb eredményességet. A klaszter ugyanis nem egy zéróösszegû játék, itt sokkal inkább nyertesnyertes kapcsolatok lehetnek, közösen lehet a tortát növelni úgy, hogy abból mindenki jól lakjon. Ebben párhuzamot lehet vonni a Pólus program törekvéseivel. 8

11 A versenyképességi pólusok programja az 5 régió központra alapozva kezdõdött el egy éve. A módszer Franciaországban olyan városok esetében hozott átütõ sikert, mint Lyon és Toulouse. Ma már újabb 100 város és régiója verseng Franciaországban a pólus státuszért. Németországban szintén jelentõs fejlõdést indukált a program, amelyet követõen francia kezdeményezésre hazánk került be az érintett országok közé. Pécs saját és a régió adottságaira építve szándékai szerint a térség gazdaságát az egészségiparhoz, a környezetiparhoz és újdonságként a kulturális iparhoz rendezi át új együttmûködési rendszerekbe, hogy kihasználhassa ezen, új agglomerált piacok nemzetközi szinten tapasztalható jelentõs növekedését (SÍKFÕI T 2010). A Pólus Program átfogó célja: Nemzetközileg versenyképes klaszterek kialakulásának elõmozdítása. Magas hozzáadott értékû, innovatív tevékenységekre történõ specializáció. Erõs kooperáció elsõsorban a vállalatok, illetve kiegészítõ jelleggel az egyetemek és önkormányzatok között, a hosszú távú versenyképesség fenntartása érdekében. A pólusvárosokon keresztül a régiók szerepének erõsítése, elõsegítve a pólusok széles értelemben vett, általános versenyképességének és üzleti környezetének javítását. A Kormány a Pólus Programtól azt várja, hogy a vállalkozások a hálózatosodás és klaszteresedés, valamint a kutatói és az egyetemi szférával való kooperáció révén elérik azt a méretet, amely az európai szintû versenyképességhez szükséges és a magas hozzáadott értékû, exportorientált tevékenységek erõsödésén keresztül jelentõsen növelik az egész magyar gazdaság versenyképességét. 5 Egy versenyképességi pólus úgy határozható meg, mint egy körülhatárolt földrajzi területen, egy innovatív jellegû közös terv köré csoportosuló azon vállalatok, köz- és magán képzési és kutatási központok összessége, amelyek hatástöbblet elérése érdekében partnerségi kapcsolatban való részvételre 5 letöltés: december 9. 9

12 kötelezték el magukat. A partnerség egy technikai-tudományos terület és az ahhoz kapcsolódó piac köré szervezõdik, és el kell érnie azt a kritikus tömeget, amellyel lehetõvé válik versenyképességi és a nemzetközi láthatósága. A három prioritás - a partnerség, a konkrét közös terv és a nemzetközi láthatóság - egyesíti a három alapvetõ elemet vállalatok, képzés, kutatás/innováció, ezek együtt alkotják a versenyképességi pólusok építõköveit. Minden pólus-terv jellemzõje lesz az egyes elemek relatív intenzitása és a partnerség ereje. Ezek elmondhatók a kreatív iparban megkezdõdött klaszterszervezõdésre is a Dél-Dunántúli régióban. A közös cél a nemzeti és nemzetközi láthatóság növelése, a profitabilitás fejlesztése, amelyhez az egyik eszköz a partnerség a klaszteresedés. 2. A régió bemutatása, természet,- és társadalomföldrajzi adottságok Dél-Dunántúl az ország harmadik legnagyobb területû, de ugyanakkor legkisebb népességû régiója. Ebbõl adódóan a népsûrûség itt a legalacsonyabb az országban (67,3 fõ/km2) 6, Somogy és Tolna az ország két legritkábban lakott megyéje. A régió megközelíthetõsége 2009 végéig nem javult, a régión belüli közlekedést is jelentõsen javító M6-os autópálya-szakasz átadására csak ben kerül sor. A Dél-Dunántúli Régió 1998 februárjában intézményesítette területi összetartozását a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács megalakításával. A régiót alkotó három megye: Baranya, Somogy és Tolna fejlõdése azonban már régóta összefonódik, s nemcsak a földrajzi szomszédság, hanem a hasonló történelmi örökség és szellemiség, sõt gazdaságuk fejlõdése által is. A régió büszke arra a több mint kétezer éves örökségre, amelyet az itt élõ emberek halmoztak fel az évszázadok során. Ennek egyik elismerése, hogy novembere óta az antik Sopianae, azaz a mai Pécs város, Európában egyedülálló ókeresztény temetõjének sírkamráit a világörökség részévé nyilvánították. A demográfiai folyamatok azonban még az országos átlagnál is kedvezõtlenebbül alakultak az utóbbi idõben, jelentõs az elvándorlás. A folyamatot eddig sajnos nem sikerült megállítani január elsejére vonatkozó KSH adatok szerint a 6 KSH Évkönyvek

13 lakónépesség száma az egy évvel korábbihoz képest 7,1 ezer fõvel 953 ezer fõre csökkent. Ebbõl Baranya megyében 394,9 ezer fõ, Somogy megyében 322,2 ezer fõ, Tolna megyében pedig 235,9 ezer fõ lakott. A régióban 655 település található, amely (Nyugat-Dunántúllal holtversenyben) a legnagyobb helységszámot jelenti az aprófalvas településszerkezetnek köszönhetõen. Ebben a régióban található a legtöbb (353) olyan kis falu, amelyben 500 fõnél kevesebben élnek. A baranyai települések több mint 2/3-a, a somogyiak közel fele tartozik ebbe a kategóriába. A 618 község mellett, a lakosság 57,7%-a a térség 37 városában él, közülük a három megyeszékhely megyei jogú város: Pécs 157 ezer lakosú, Kaposvár 67,7 ezres és Szekszárd 33,9 ezer fõt számlál. A népesség korszerkezetére változatlanul az elöregedés a jellemzõ. Míg a 15 év alatti népesség aránya 14,6%-ról 14,4%-ra mérséklõdött az elõzõ évhez képest, addig a 64 év felettieké 16,6%-ról 16,8%-ra emelkedett (a legutolsó korcsoport szerinti adat január elsejére vonatkozik). A korösszetétel alapján számított eltartott népesség rátája a gyermek népesség esetén alacsonyabb, az idõs népesség esetén magasabb az országos átlagnál. Pécs Város lakónépességének kor szerinti összetétele (2009. január 1.) 11

14 A gazdag kulturális és történelmi örökség mellett a térség bõvelkedik természeti kincsekben is. A régió természeti adottságainak köszönhetõen kiválóan alkalmas mezõgazdasági tevékenységre, mintegy 80%-a termõterület, és igen magas az erdõsültség aránya is. A Dél-Dunántúl minõségi borkultúrája Európa hírû, fontos szerepet tölt be az ország bortermelésében. Országos viszonylatban jelentõs ásványvagyonnal rendelkezik, és itt, Pakson található az ország egyetlen atomerõmûve. Ebbõl is adódik, hogy az ország villamosenergia-termelésének 40 %-át a Dél-Dunántúl biztosítja. A régió turisztikai adottságai kiemelkedõek. A terület igen gazdag termál- és gyógyvizekben, s ez kiváló lehetõséget kínál az idegenforgalom számára. Nem véletlen, hogy a régió rövidtávú programjának egyik prioritása a gyógyturizmus fejlesztése. Gemenc, a Duna-Dráva Nemzeti Park, vagy a Belsõ- Somogy természeti szépségei és ritkaságai az ökoturizmus, a hagyományõrzés bemutatása, a változatos események és fesztiválok sora pedig a kulturális turizmus iránt érdeklõdõknek nyújt kikapcsolódást. Ennek és természetesen a Balaton vonzerejének köszönhetõen a Dél-Dunántúl hazánk harmadik legnépszerûbb, leglátogatottabb régiója. Pécs ma is Baranya és tágabb körben a Dél-Dunántúl központja. Európai léptékkel közepes méretû ( ezer lakosú) város, amelyik megõrzi, ápolja történelmi légkörét, szellemiségét és kialakult építészeti stílusát. (A pécsiséget nehéz megfogalmazni. Pécs az Pécs. Csak önmagával mérhetõ.) A várost ezért is sokféle jelzõvel szokták illetni: a mediterrán hangulatok városa, multikulturális város, a világörökség városa, nemzetiségek együttélésének városa, a Balkán kapuvárosa, a sajátos közép-kelet-európai kulturális tapasztalatok helyszíne. Regionális centrum szerepe is sokrétû: szellemi, kulturális és oktatási centrum, egészségügyi központ, szolgáltató és kereskedõ város, technológiai, kutatási és fejlesztési központ, idegenforgalmi célpont, közigazgatási centrum. Az európai városhálózat integráns része, a középeurópai városi munkamegosztás aktív szereplõje. A Városok a békéért UNESCO díj kitüntetettje. A Dél-Dunántúli Régió Magyarország egyik szellemi központja. Budapest és vonzáskörzete után, a lakosság számához viszonyítva itt tanulnak a legtöbben felsõfokú oktatási intézményekben. A két egyetemi város, Pécs és a Kaposvár egyetemi centrumainak hatása az egész Dunántúlon érvényesül. Jól egészíti 12

15 ki ezt a palettát a Szekszárdon, és Pakson folyó felsõfokú képzés. Pécs nemcsak az Európai Uniós csatlakozásra való felkészülés országosan kiemelkedõ központja, de a Pécsi Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja révén az ország meghatározó szellemi bázisa. A szellemi erõforrások fejlesztése, a kutatások támogatása lehet az egyik alapja a régió gazdasági felzárkózásának. Gazdasági helyzet: A Pólus Programban, amely még a Gyurcsány kormány idején elfogadott zászlóshajó program, a kormányzat gazdaságfejlesztési koncepciójának keretében az innovációs és exportpotenciállal rendelkezõ klaszterek, valamint a pólusvárosokban a vállalkozási környezetet fejlesztõ beruházások támogatásán keresztül a nemzetközi versenyképesség növelését tûzte ki célul Pécs városa kitüntetett szerepet kap, mint Pólusváros. A kulturális, kreatív ipari fejlesztések volumene a térségben különösen az EKF programhoz kapcsolódóan ugyancsak alátámasztja azt a koncepciót, hogy Pécs városa nem érdemtelenül vált a Pólus projektben is a régió központjává. Természetesen más, hatalmas méretû beruházások is indulnak elég, ha az atomerõmû fejlesztésére gondolnunk, de a kultúra területén nem találkozunk Pécshez fogható súlyú versenytárssal nemcsak a régióban, de Budapest kivételével még országos szinten is alig. Földrajzi adottságok lényegesen befolyásolják a társadalmi-gazdasági tér alakulását, helyzeténél fogva a Dél-Dunántúli Régió Magyarország déli kapuja, s mint ilyen fontos szerepet játszik külkapcsolatainkban, hiszen Horvátországon át az Adria felé lehetõsége van bekapcsolódni a déli-, dél-nyugati országok együttmûködésébe. Ez a nyitás elõsegítheti a befektetések növekedését, a termelés és a vállalkozások gyarapodását. Az egy fõre jutó bruttó nemzeti termék tekintetében a régiók sorrendjében Dél-Dunántúl a negyedik helyet foglalja el. Erre egyrészt növekedtek az infrastrukturális háttér biztosította feltételek az M/6-os autópálya megépítésével, amelynek jelentõs településfejlesztõ hatása van, és reményeink szerint hozzájárul a régió vonzerejének növekedéséhez a befektetõk számára, másrészt viszont 13

16 sajnos nagy hiányosság, hogy a pálya nem épült meg a horvát határig, annak ellenére, hogy a horvátok jelezték, készek lennének csatlakozni hozzá. A régióban több mint 1800 külföldi érdekeltségû vállalat telepedett le, s lassú növekedés mutatkozik a hazai vállalatok számának emelkedésében is. Jelen van az a nagyvállalati kör és azok a gazdaságfejlesztõ szervezetek, amelyek köré a régió iparfejlesztési stratégiája felépíthetõ. Mindezt jól reprezentálja, hogy a régióban mostanáig 15 ipari park jött létre, így a kezdõ vállalkozások számára mind a szükséges kommunikációs szolgáltatások, mind a mûködést támogató szervezetek rendelkezésre állnak. A termelõ szektorban a mezõgazdaság, a hozzá kapcsolódó élelmiszeripar, valamint az energiatermelés és az idegenforgalom áll kiemelkedõ helyen, de figyelemreméltó fejlõdés tapasztalható a csúcstechnológiát képviselõ ágazatokban is. A kívánatos fejlõdés egyik alapkövetelménye a mûszaki infrastruktúra magas színvonala. A régió ebbõl a szempontból jelenleg nem áll megfelelõ szinten, hiszen miközben a villamosenergia-termelés és a távközlés jóval az országos átlag fölött áll, a közlekedési infrastruktúra fejletlen. A közlekedési lehetõségek beleértve a közúti, vasúti, vízi és légi közlekedést is javítása létfontosságú a régió dinamikus fejlõdése és az európai uniós országokhoz való felzárkózás érdekében. A Dél-Dunántúli Régió gazdasági teljesítménye az elmúlt években magyar regionális különbségek töréspontjánál helyezkedett el, távolodva a dinamikus térségektõl és közeledve a lemaradó keleti régiókhoz. A régióban a területi növekedés útját, dinamikáját meghatározó minden egyes tényezõ tekintetében sokkal inkább az elmaradás rajzolódott ki, a negatív jegyek uralkodtak: a foglalkoztatotti ráta és az egy foglalkoztatottra jutó bruttó hazai termék (területi termelékenység) relatíve romlott; a külföldi mûködõ tõke jelenléte a térség gazdaságában nagyon gyenge; elavult a gazdaságszerkezet és nem volt érzékelhetõ jele a modernizációnak; a gyenge feldolgozóipar ráadásul fõleg hazai-helyi piacra termelt, gyenge az exportképessége és nincsen olyan ágazata vagy kiemelkedõ vállalata, amelyre a regionális fejlesztés például iparági klaszter formában ráépülhetett volna. 14

17 Az egy lakosra jutó bruttó hazai termék az országos átlag 68,3%-át tette ki, ezzel a 7 régió közül a 4. helyet foglalta el (2007-ben). A mutató a évi 75,1%-ról 2006-ig fokozatosan 67,7%-ra csökkent, 2007-ben viszont 0,6%- pontos emelkedés következett be. A régión belül Somogyban mindössze 61,6%-os, Tolnában 70%-os, Baranyában pedig 72,7%-os ez az érték 7. A gazdasági szerkezeten belül figyelemre méltó, hogy a mezõgazdaság súlya jelentõsebb (8,5%) az ország Budapest nélküli területének átlagánál (6,1%), különösen Somogy (10,2%) és Tolna (9,8%) esetében magas az agrárium részesedése a jövedelemtermelésbõl. Ugyanakkor a feldolgozóipar GDP-n belüli aránya régiós szinten mindössze 14%, amely 8,1%-ponttal marad el az országos átlagtól (a fõvárost figyelmen kívül hagyva a megyék átlagától még jóval nagyobb, 14,2%-pontos az eltérés). A KSH legfrissebb adatai szerint a régió I-III. negyedévi ipari termelése 14,6%-kal volt kevesebb, mint az elõzõ év azonos idõszakában. Országosan még ennél is nagyobb, 21,2%-os volt a visszaesés. A dél-dunántúli négy fõnél többet foglalkoztató szervezetek telephely szerinti ipari termelése mindössze 4,9%-át teszi ki az országosnak. A termelési volumen csökkenése Baranya megyében volt a legnagyobb, 25,3%-os; Somogyban 11,3%-kal, Tolnában pedig csak 4,5%-kal esett vissza az ipar produktuma az egy évvel korábbihoz képest. Az elõzõ év azonos idõszakához viszonyítva a régión belüli székhelyû ipar exportja I-III. negyedévben 13,6%-kal, a belföldi eladások volumene 7%-kal esett vissza. Összességében az ipari értékesítés 10,7%-kal volt kevesebb a bázis idõszakinál. A régió építõiparának termelési értéke 2009 elsõ kilenc hónapjában 14,8%- kal csökkent 2008 azonos idõszakához képest. Az épületek építése és az egyéb építmények, ágazatok régió egészére vonatkozó teljesítménye hasonlóan alakult, ugyanakkor megyénként nagyok az eltérések. Baranyában volt a legkisebb visszaesés az épületek építése terén (11,1%), emellett itt jelentõsen (23,5%-kal) nõtt az egyéb építmények építésének termelése, feltehetõen az autópálya építéshez és az EKF beruházásokhoz kapcsolódóan. Ezzel szemben Somogyban 2008-ban befejezõdtek a nagy útépítések, így a tárgyidõszaki építõipari termelés volumene összességében 31,8%-ot zuhant az elõzõ év 7 KSH Évkönyvek

18 azonos idõszakához képest. Az épületek építése legnagyobb mértékben (19,1%-kal) Tolnában csökkent, viszont a létrehozott egyéb építmények értéke 1,9%-kal meghaladta a bázisidõszakit. A KSH lakossági felmérése alapján a dél-dunántúli régióban a éves korú népesség körében I-IV. negyedév átlagában a foglalkoztatottak száma 337,8 ezer fõ, a munkanélküliek száma pedig 41,9 ezer fõ volt. A foglalkoztatási arány 46,1%-os, az aktivitási arány 51,8%-os volt, az elõbbi 3,1%- ponttal, az utóbbi 2,9%-ponttal maradt el az országostól. Alkalmazásban állók száma megyénként, nemzetgatdasági áganként I-III. negyedév (TEÁOR-2008) Forrás: DDRMK 2010 Ugyanakkor mind a régiónak, mind központjának-pécsnek egyre jelentõsebb versennyel kell számolni a jövõben nemcsak hazai, hanem egyre inkább globális szinten is. 16

19 Olyan folyamatoknak vagyunk tanúi és résztvevõi, mint: A posztindusztriális jelleg dominanciája, amely egyre nagyobb teret nyit a kulturális-kreatív ipar elõtt, növelve a befektetések lehetõségét, ha ügyesen sáfárkodunk az adottságainkkal. Erre az egyik legnagyobb esélyt az EKF teremtette meg. Folyamatos és forradalmi technológiai fejlõdés megy végbe a kulturális alkotások létrehozása, átvitele, rögzítése, archiválása, és közvetítése (az új audio-technikák, a televíziózás új formái, új film-technikák, internet) területén. Médiakonvergencia jelenség. A kreatív iparágak (film, TV; az ipari, az építészeti és életmódbeli design) felértékelõdnek és ezek stratégiai kezelése látványos eredményeket hoz magával. Az informatikai, távközlési, majd késõbb a nano-technológiai lehetõségek az alkotó- mûvészek számára új kifejezési eszközöket, az elõadómûvészek számára jobb minõségû felszereléseket, illetve új típusú közlési lehetõségeket, a gyûjtemények számára új tárolási és visszakeresési, továbbá restaurálási lehetõségeket, a fogyasztók részére pedig szélesebb, könnyebb elérést biztosítanak. Tovább folytatódik a kulturális színterek eltolódása az intézmények felõl az otthonok falai közé (televízió, CD, videó, internet) és az utcákra (fesztiválok). Ez a mûfajokat is befolyásolja, terjed a cross-over, a mûfajok közötti merev határok elmosódnak. 3. A Dél-Dunántúli Régió és Pécs kreatív ipara: Pécsett és a régióban, a média, a kiállítás-szervezés és mûvészeti kiállítások, a múzeumok hálózata kiemelkedik az országos átlagot tekintve és nevezhetõ húzóágazatnak. Nem szabad elfeledkeznünk a komolyzenei és a színházzal kapcsolatos programokról sem, a Pannon Filharmonikusok munkája is példamutató vagy, a POSZT az ország nagy színházi fesztiválja és Klaszterünk rendezésében is sikeres rendezvény a Cinpécs Nemeztközi Filmfesztivál. A kreatív iparágak együttes hazai bruttó hozzáadott értéke 987 milliárd Ft volt 2002-ben, ami a nemzetgazdaság összes bruttó hozzáadott értékének 6,7 % 17

20 volt. Az összes foglalkoztatottak 7%-t teszi ki a kreatív iparban foglalkoztatottak száma. Az országos helyzet azonban Budapest koncentrációval egyenlõ, a vidéki kreatív ipari bázisok kismértékben tesznek hozzá a GDP-hez és foglalkoztatott létszámhoz. Az ECHO évi októberi számában Szokolai Zsolt szakértõ vizsgálta a pécsi kreatív iparban dolgozók számát és a kreatív ipar helyzetét. Az elemzés körülbelül 4000 fõt azonosít Pécsett. A kreatív ipar számára rendkívül fontos kreatív osztály területi koncentrációja sajnos alacsony a Dél-Dunántúlon, a hozzáadott érték is elmarad az országos átlagtól A kutatás módszertana A kutatás módszertana a deduktív és az induktív közé helyezhetô el, hiszen a kutatási szakirodalom alapján megfogalmazott hipotézisekbôl indul ki, ezek igazolására gyûjt adatokat, ami a deduktív módszertanra utal, ugyanakkor az adatgyûjtéshez használt adatbázisok a valós világot reprezentálják, és ezeknek a mintáknak az alapján ad egy pillanatképszerû szummatív általánosítást. A kataszter megalkotásához a Pécs-Baranya Megyei Iparkamara munkatársai illetve az építészkamara által biztosított adatbázisok, nyilvántartások biztosították az alapot. Ezt egészítettük ki a világhálón közzétett nyilvántartásokkal, céges adatbázisokkal. A cégek mérlegadataihoz /bevétel, adózás elôtti nyereség, adószám stb./ az itt nyilvánosan hozzáférhetô gazdasági adatokat tudtuk felhasználni, ezek azonban sajnos az adatszolgáltatási kötelezettség hiánya miatt csak korlátozottan álltak rendelkezésre. Egyenként ellenôriztük a honlapokat amennyiben voltak illetve címadatokat /elérhetôség, telefonszámok, e- mailcímek/ de ezek beszerezhetôségével kapcsolatban is gyakran nehézségekbe ütköztünk. A rendszerezés alapját a kreatív iparban nemzetközileg is elfogadott kategóriákba sorolás adta, amihez segítséget jelentettek a 2008-ban megreformált, és az európai normákhoz igazított TEÁOR számok /NACE kódok/. Alapvetôen tehát egy kvantitatív elemzésrôl beszélhetünk, hiszen a felmérésünk igyekezett a gazdasági aktoroktól alapvetôen fontos gazdasági és foglalkoztatotti adatokat beszerezni, és ebbôl következtetéseket levonni a regionális állapotokra vonatkoztatva. Az adatoknak a megbízhatóbbá és naprakésszé tételére a legnagyobb 8 18

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban Hazai kkv-politika Értékelés és lehetséges kitörési pontok M helymunka 2010. március 27. Némethné Gál Andrea Modern Üzleti

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18.

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18. 14/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. július 18. Szolgáltatási kibocsátási árak, 14. I. negyedév Tartalom Összegzés...1 H Szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág... J Információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág...

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Dr. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke A Baranya Megyei Önkormányzat a pólus stratégia

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

Ipari Park, egy régióközpont gazdaságfejlesztésének eszköze

Ipari Park, egy régióközpont gazdaságfejlesztésének eszköze Ipari Park, egy régióközpont gazdaságfejlesztésének eszköze 900 800 mrd Ft 739 747 779 803 827 843 883 700 600 500 400 300 200 100 62 59 65 62 197 225 290 ERFA 54% ESZA 13% KA 33% 0 2000 2001 2002 2003

Részletesebben

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól Beérkezett válaszok: () = minősítés nélküli szállodák 5 3* 9 4* 31 5* 3 Összesen:

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22.

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22. BESZÉDES SZÁMOK. Áldás vagy átok? A közösségi vásárlás előnyei és buktatói a turizmusban avagy hogyan kell ezt felelősségteljesen csinálni kerekasztal bszélgetés Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették Miskolci Kistérség Többcélú Társulása Stratégiai és Operatív Program (2007-2013) Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai

Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, tudományos tanácsadó, elnök MTA RKK NYUTI, Széchenyi

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Ki tud többet klaszterül?

Ki tud többet klaszterül? Ki tud többet klaszterül? Lenkey Péter (fejlesztési igazgató, ) Quo vadis Technopolis Konferencia Klaszter workshop Miskolc, 2008.10.15. Egy nyelvet beszélünk? Nyelvvizsga bizonyítvány, de milyen nyelven?

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE Konferencia 2014. Október 1., Gödöllő Kocza Mihály oktatási

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia NORth Hungary and Kosice Bilateral Regional Innovation Strategy Project Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia Konszenzus-építő tájékoztató 2007. Június 27. Tartalomjegyzék Régiók elhelyezkedése

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM Mi, alapítók a mai napon létrehozzuk a KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTERT. A Hármashatármenti térség ukrán, szlovák és magyar vállalkozásfejlesztéssel, ipartelepítéssel

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 1 A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 2003. év végéig 165 ipari terület nyerte el az Ipari Park címet, ezek közül Sárvár, Budaörs és Pécs ipari parkjai elnyerték az Integrátor

Részletesebben

Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana. 2015. július

Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana. 2015. július Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana 2015. július TARTALOM Bevezetés Az IKT és digitális gazdaság kapcsolata A digitális gazdaság mérete A digitális gazdaság

Részletesebben

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése,

Részletesebben

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK A klaszter menedzsment szervezete a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Nonprofit Kft. Győr Szombathely Zalaegerszeg A Nyugat-dunántúli régióban

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első fél évében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel Kelet,

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE Kórházi létesítmény gazdálkodás a gyakorlatban MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE A Kórház (szakrendelő, orvosi rendelő) mint létesítmény Egészségügyi intézmény egy speciális

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben