Romlás vagy fejlődés? Az ezredforduló Budapestjéről

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Romlás vagy fejlődés? Az ezredforduló Budapestjéről"

Átírás

1 Romlás vagy fejlődés? Az ezredforduló Budapestjéről Írásomat Bodor Ádámnak, a kitűnő írónak azokkal a Budapestre vonatkozó kritikus megjegyzéseivel kezdem, melyek nemcsak annak idején ütöttek szíven, hanem, úgy érzem ma is fájdalmas igazságot hordoznak sokak számára. (Varga Lajos Márton: Interjú Bodor Ádámmal, Népszabadság június 24.) Budapest balkániasodása, itt most ez történik - mondja éppen tíz éve -, üres, anakronisztikus és steril folyamat, mérhető ellenállás hiányában nincsenek értékelhető etikai elemei. A polgári Budapest pusztulása során nem töltődik fel új értékekkel, többlettel, az igazi Balkán ellentmondásos, termékenyítő levantei bája messze van innen; ez a leépülési folyamat egyirányú, nem drámai, nem is tragikus, mindössze lehangoló. Mint egy kórterem. Az értékek pusztulása vagy kicserélődése, az elsilányodás önmagában még nem ihlető erő. Amit az ember érez, az inkább a szégyenhez áll közel: ennyire nincsen önvédelmi készségünk, amink van, az is kisiklik a kezünk közül, olyan helyén a világnak, ahol még egy fűszálért is kár. Mert ha Magyarország, bárhonnan is néztük, mindig is Kelet-Európa volt, Budapest - és az esélyt ez jelentette - soha. Most válik azzá, szemléltetve az orrvérzésig emlegetett kelet-közép-európaiság fogalmának csődjét. Európa tagolható, de nem ennyire. A földrajzi és történelmi fekvés pontatlan, eufemisztikus, meghatározásában, a termikus mágikus homály ban, a tagolási szándékban magában éppen a provincializmus igéje rejtett, s ez most beteljesülni látszik. Budapest most nemcsak kopott eleganciájától, hanem történelmi méltósága nehezékeitől szabadul meg. Működik itt most valami, alakítja az utcákat, tereket, falakat, a térség levegőjét, egy erő, amely idegen, a várost és lakóit nem ismeri, nem szereti, inkább megveti; valami megalázóan primitív erőszak kezdi a maga belső képére átformálni a Budapest nevű természeti képződményt vagy emberi alkotást, mindegy hogyan nevezzük. Itt most minden büntetlenül szabad. Ami az újjáalakított üzletek portálja körül történik - hogy csak egy szelíd és szemléletes példához forduljak -, a nagy magyar meszelési vágynak ez a gátlástalan fesztiválja tulajdonképpen a butaság, cinizmus, a tojok mindenre -elv diadala egy patinás európai főváros fölött. Ez nem látvány, hanem moralitás kérdése. Ahol ilyen szemérmetlen nyíltsággal lehet garázdálkodni, ott egy új, idegen erkölcs hatályos. Egy hely elsősorban meghittségével, hangulatával ragad meg, a hangulat pedig erkölcs. De ennek a romlásnak nincsenek meghitt rejtekei. Bodor Ádám optimistának éppen nem nevezhető gondolatait azzal zárja, hogy Itt éppen most szűnik meg valami, egy fogalom. Budapest most szabadul meg attól a tartalmától, amitől az volt, ami volt. Amit az idegen értékrendre, hazug eszményekre építő diktatúra évtizedei nem bírtak innen kiűzni, elpusztítani, de még megtörni sem, most alvilági szintű összefüggések nyomán magától távozik. Most távozik innen a hely szelleme. Bodor Ádámnak az imént idézett gondolatai a modern urbanisztika egyik legkiáltóbb ellentmondására hívják fel a figyelmet. Budapest esete csak szélső példája tán annak a világban számos más helyütt is eluralkodó gondolatvilágnak, amely privilegalizálja a gazdaságot, a városfejlesztést pedig a technokráciának és a politikai hatalomgyakorlásnak rendeli alá. A szellemnek, a kultúrának, az ősi városformáló és fenntartó szerepe, melyre hiába mutattak rá az urbanisztika legkiválóbb szakemberei Patrick Geddestől Lewis Mumfordig és Frank Lloyd Wrighttól Christian Norberg-Schulz-ig egyaránt, napjaink virtual reality világában is csupán a business meg a hatalom árnyékában - és nem utolsó sorban a giccsek áradásában - jut kifejezésre. Hamvas Bélának közel fél évszázada leírt, szinte tézisszerű megnyilatkozása, mely szerint a várost nem hatalommal kellene kormányozni, hanem szellemmel vezetni - Budapestre vonatkoztatva is félelmetesen igaznak és jogosnak bizonyul napjainkban is. Egy alkotó szellemű, városléptékű ízlésességnek a főváros arculatában, fizikai valóságában való erőteljesebb tükröződését bizonyára joggal hiányolhatjuk. Mielőtt erre - írásunk záró gondolatai kapcsán - mégegyszer visszatérnénk, természetesen mégiscsak foglalkoznunk kell azokkal a konvencionális fejlesztési-tervezési stratégiai elgondolásokkal, ezek értékeivel és gyengeségekkel is, melyek napjainkban Budapest helyzetét jellemzik. A következőkben annak a két opponensi (szakmai) véleménynek a tükrében foglalunk állást Budapest hivatalos távlati

2 elképzeléseirôl, melyek közül az elsőt 1991-ben készítettük el a főváros akkori rövid- és hosszú távú programjaival kapcsolatos szakértői előtanulmányokról, a másodikat pedig tíz évvel később, Budapest Városfejlesztési Koncepciójának évi egyeztetési anyagáról. Első rátekintésre úgy tűnt, hogy az akkor készült előtanulmányok sorrendisége mintha megfelelne azoknak az igényeknek, - pontosabban azok feltételezett fontossági hierarchiájának - melyeket a lakosság támaszt a főváros vezetésével szemben. Első helyen a közbiztonság, aztán az infrastruktúra, a közlekedés, majd a lakáshelyzet, a környezetvédelem, az oktatás, és így tovább... Az átfogóbb témák - például Budapest és az agglomeráció kapcsolatai, a rehabilitáció vagy a revitalizáció, vagy éppenséggel a főváros térbeli fejlődésének igen komplex kérdései - ugyancsak a szak -témákhoz hasonló módon voltak besorolva a hosszú- és rövidtávú program szerkezetébe. Ez a felépítés semmiképpen sem volt elfogadható, zavarta a program áttekinthetőségét, nem tette lehetôvé az egyes, speciális tématerületek magasabb rendű integrálását - jelen esetben elsősorban térbeli, de akár gazdasági-pénzügyi, vagy szellemikulturális aspektusból. Mindettől függetlenül akkor az elkészült anyagok - vezérlő szempontok hiányában - rendkívül heterogén jellegűeknek bizonyultak. Természetesen nem lehetett megkívánni azt, hogy a különféle szerzők, szakértők az olyannyira eltérő témákról - mint amilyen például a közbiztonság avagy a műemlékvédelem - hasonlóan írjanak, hasonló vonásokat emeljenek ki. Meg lehetett, sőt meg kellett volna követelni azonban a szerkesztő(k)nek azokat a szempontokat, elveket, leitmotivokat, melyeket minden szakértőnek figyelembe kellett volna vennie, melyre mindegyiküknek reflektálnia kellett volna. E tekintetben főleg a specifikusabb tématerületek szerepe lehetett volna jelentősebb, hiszen az integrálóbb jellegűek kisebb-nagyobb mértékben azokból a kvantitatív és kvalitatív információkból, előfeltevésekből, hipotézisekből építkezhetnek majd, és csatolhatnak vissza a szakmaibb szférákra, melyekre a szerkesztőnek vagy koordinátornak bizony - anélkül, hogy korlátozta volna az egyes szakértők szakmai-írói szabadságát - rá kellett volna kérdeznie. Némi ötletszerűséggel ilyesfajta szerkesztői - vagy koordinátori - előzetes szempontok is lehettek volna, például: Mit tart a tématerület legsúlyosabb vagy éppen legprogresszívebb belső problematikájának? Mi az ami kívülről (térben és funkcionálisan egyaránt) a legjobban behatárolja a tématerület mai és későbbi problémáig? (Vagy akár konkrétabban, az adott előtanulmányok hierarchiájában, melyek azok a tématerületek, amelyekkel a meglévő vagy éppen hiányzó interdependenciák a legkritikusabbak?) Melyek a tématerületnek jól (elfogadhatóan) számszerűsíthető (kvantitatív) összetevői? Itt a gazdasági-pénzügyi számszerűségeken felül minden jól kvantifikálható egyéb komponens figyelembevételére, rövid-, és hosszú távú kihatásaira, prognózis-alternatíváira is gondolok. Melyek a nem számszerűsíthető (kvalitatív), de a társadalom egészségére döntően kiható - azt erősítő vagy veszélyeztető - tényezők? Mi a helyzet ma ezek tekintetében, és mi várható a közelebbi és távolabbi jövőben? Míg a szakértők nagyobbik része inkább improvizálva rögzítette tájékoztatását, addig mások, maguknak feltéve az iménti vagy ezekhez hasonló kérdéseket, válaszokat is adtak. A múlt és a jelen tényadatait illetően például rendkívül világos képet festett - a sajnos nem örömteli - helyzetről Bólyai Jánosnak a közbiztonsággal foglalkozó tanulmánya. Ami a jövőt illeti, a tágabb összefüggések ismeretének hiányában a vágyak, illúziók érthetően összekeveredtek a reálisnak tűnő prognózis-alternatívákkal az egyes tanulmányokban. A jövőt fürkészve, a főváros akár rövid-, akár hosszú távú programjának az elkészítése - helyesebben ezt megelőzően annak elő -készítése igen alapos, nagyon gondosan végiggondolt, sok-sok egyeztetést igényel - szakmai, társadalmi és politika egyeztetéseket egyaránt. Bár már az előkészítő anyagokat is - amennyire csak lehetséges, kvantitatív információkra kell építeni, azonban rendkívüli módon kell óvakodni attól a veszélytől, amely a számszerűségek túlbecsüléséből adódik; a nem számszerűsíthető, a bizonytalannak tűnő kvalitatív vonások - gyakran éppen azért is mert kevesebb gondot fordítunk rájuk - legalább olyan mértékben,

3 többnyire azonban sokkal erőteljesebben jellemeznek egy-egy szakterületet, különösen annak kritikus vonásait, mint a - teljesebb megismerést korlátozó - parciális tényadatok bizonyító számadatait. Az egyes szakterületek sajátosságainak függvényében kell tehát megtalálnunk azokat a helyes arányokat, melyek a legmegfelelőbb terv-, prognózis-, és stratégia-alternatívák kimunkálásához vezetnek. A következőkben azokra a vonatkozásokra térnék rá, amelyek - véleményem szerint - a már elkészült tanulmányok figyelembevételével is, az elkövetkező időszakban hozzájárulhatnának egy hatékonyabb rövid- és hosszú távú fővárosi program elkészítéséhez. A programnak egy többé-kevésbé jelképes mátrix szisztémába kellene illeszkednie. Egy szakmai, egy térbeli és egy időbeli vonatkoztatási rendszerbe lehetne célszerűen felfűzni a már rendelkezésre álló, begyűjtendő, egy-egy terv- vagy prognózis-alternatívába illeszthető információkat. A szakmai információk illetve szélesebb körű tanulmányok három főcsoportba lennének tagolhatók. Az első főcsoport az elsősorban szellemi prioritású tématerületeket fogná össze (itt sok tekintetben kapcsolódnék Melwin M. Webber amerikai professzornak jó egynéhány évvel ezelőtt megjelent, A helyekkel ellátott és a helynélküli városok világa című tanulmánykötetének megállapításaihoz), a második az erősebben helyhez kötött, materiális prioritású tématerületekre, a művi (az épített) környezeti elemekre orientálódna, a harmadik a természeti környezetet, ennek különféle komponenseit venné figyelembe. Ha az előbbiekben már kellően kifogásolt előtanulmányok hierarchiáját is tekintem, nagyjából a közbiztonság, a szociálpolitika, az oktatás, az egészségügy, a kultúra, a gazdaságpolitika tartozhatnának - egyebek között - az első főcsoportba, az infrastruktúra, a közlekedés, a közművek, a műemlékvédelem, a revitalizáció a második főcsoportba, míg - érthetően - a környezetvédelem a harmadik főcsoportba illeszkedhetne. Noha az egyes tématerületek sajátosságai folytán természetesen fenti csoportosításunknak is vannak hátulütői, rendező elvként mégis célszerűnek mutatkozna megfontolni a vázolt vagy ehhez hasonló meggondolásokat, hiszen akármennyire bonyolult rendszer áttekintéséről is legyen szó, a jövőt érintő döntések, a megfelelő cselekvések alternatívái nagymértékben függnek annak a helyzetképnek a rendezettségétől, ami a döntéseket hozók vagy azokat befolyásolók részére rendelkezésre áll. Mielőtt a tulajdonképpeni feladat lényegére, Budapest városfejlesztési problémáira, az alternatív stratégiák, prognózisok és taktikák egyes kérdéseire rátérnék, az első főcsoport kapcsán az egyéni és társadalmi szükségletek néhány olyan szempontjára mutatnék rá, amely ennek a szférának egy kellő átcsoportosítása során esetleg hasznosnak bizonyulhatna. Az egyén és a család, de a tágabb közösségek, a főváros lakosságának különféle összetételű csoportjai részére (akár Abraham Maslow amerikai pszichológus szükséglet-hierarchiáját figyelembevéve) lennének megállapíthatók alapvető fontosságú elsődleges illetve másodlagos igények. Kétségtelen, hogy a táplálkozási minimumokon túlmenően (érdekes, hogy a kereskedelmi ellátás, ellátottság, mint olyan nem kapott helyet a tanulmányok között) a lakás, az egészség és a közbiztonság az elementáris igények közé tartoznak. A kultúra, a szabadidő eltöltés, a sport számos vonatkozása sajnos - akár tetszik, akár nem - már a másodlagos, olykor a luxus igények kategóriájába tartoznak. Természetesen szó sem lehet arról, hogy egy társadalom - adott esetben a fővárosi társadalom - elsődleges avagy másodlagos igényeinek az említésével olyan következtetésre jussunk, hogy a minden réteget gazdagító, magasabb rendű szellemikulturális szükségleteket, ezek kielégítését a prímér igények maximális teljesítésével el lehetne hanyagolnunk. Mindössze arról van szó, hogy egymás mellé tudjuk állítani ezeket, és a döntésihatalmi apparátus világosabban tudja mérlegelni azokat a követelményeket, következményeket, melyek állásfoglalásaiból kifejezésre juthatnak. A korábban említett három főcsoport témáinak mégoly beható analízise azonban az önmagukban való elemzések után a külső összefüggések feltárásával adna képet az adott tématerületről. A mátrix gondolat jegyében először az egyes főcsoportokon belüli témák egymásrahatásait, interdependenciáit lenne szükséges megvizsgálni, majd a többi főcsoportokon belüliekkel lenne

4 szükséges összevetni ezeket, végül, de nem utolsó sorban a főcsoportok kialakult összképét, mérhető és nem mérhető karakterisztikáit, gazdaságilag (pénzügyileg) kifejezhető és nem kifejezhető sajátosságait is szembe kellene állítanunk egymással. A mátrix gondolatnak egy másik nagyon lényeges eleme az lehet, hogy az egyes tématerületi sajátosságoknak megfelelően tér-koordinátákat rendelünk - a múltat, a jelent és a jövőt illetően - az idő-koordináták mellé, és fordítva, a múltat és a jelent tudomásul véve jövőbeli idő koordinátákat rendelünk térbeli elképzeléseink mellé. Más szóval és némileg egyszerűbben: a mikor? és a hol? korábbi és jelen tényeit egészítjük ki a jövő tervezett (elképzelt, prognosztizálható) variánsaival... Jóllehet a jelen gondolatsor részleteiben kétségkívül még alapos kimunkálást igényelne, mégis lényegesnek érezzük egy kidolgozandó, akár rövid-, akár hosszú távú program esetében ezeket, az első pillanatban talán túlságosan teoretikusnak is tűnő iménti szempontokat, mivel legalább egyeseket érvényesíteni lehetne egy következő munkaszakaszban. Az eddigiekben nem szóltunk még azokról a problémákról, az általános rendezési tervekben szabályozandó problémáiról, sem Budapest és az agglomeráció kapcsolatáról. Mindkét témakörnek erőteljesen kellene táplálkoznia a jövőben - a bármennyire is vitatható szakmai dolgozatokból, egyben - és itt ezt szeretném nagyon nyomatékosan aláhúzni - amolyan flexibilis keret-jellegűk folytán vizsgálni kellene ezek visszahatását is azokra. Mivel itt elkerülhetetlen párhuzamossággal (párhuzamosságokkal) kell szembenéznünk, csak folyamatos egyeztetésekkel, kölcsönös információkkal lehetne elérni azt, hogy az áthatások időben jöjjenek létre, elmaradások, késések ne hátráltassák egy-egy koncepció avagy részkoncepció kibontakozását és realizálását. Ami a már elkészült előtanulmányokat illeti, rá lehetne kérdezni a közelebbi és távolabbi jövőt érintő néhány, a legjelentősebb számszerűsíthető (semmiképpen csak pénzügyi, hanem naturális mutatókban is kimutatható) értékre, nem kevésbé a legjellegzetesebb kvalitatív vonásokra. Történhet ez úgy, hogy mindezt maga a szerkesztő (a koordinátor) vagy egy mindenképpen kis létszámú szerkesztői (koordináló) csoport végzi el, de úgy is, hogy ahol az elkészült tanulmányokban ez rendelkezésre áll, egyszerűen kiveszik ezekből, ott viszont ahol a szerzők ezt nem biztosították, felhívják őket ennek pótlására, illetve a szükséges minimál információk gyors begyűjtésére. Az így elkészülő fővárosi rövid- és hosszútávú fejlesztési programok azonban a legjobb szándékok mellett is bizonyára még igen sok hiányossággal fognak rendelkezni. Már most fel kellene készülni arra, hogy egy megfelelően kiképzett szakembergárda által olyan munkamódszerek kidolgozására is sor kerülhessen, melyek nyomán mind a múltra és a jelenre vonatkozó információknak a dekódolása és értékelése, mind az ezekre épülő rövid- és hosszú távú tervelképzelések, prognózisok, stratégiák, sőt taktikák is kibontakoztathatók lennének. Az ilyen felkészülésnek azonban komoly szervezeti, személyi és anyagi kihatásai is vannak. Egy idehaza és a nemzetközi porondon is elismert szakemberekből álló kis csapatnak kellene alaposan kivitatnia a főváros különféle idődimenziókra kiterjedő programjait olyképpen, hogy az elgondolásokat, elképzeléseket - jámbor óhajokként - ne csak önmagukban vázolják fel, hanem ezek szorosan kapcsolódjanak azokhoz a szellemi-anyagi feltételekhez, valószínűsíthető döntési alternatívákhoz, melyek mind a hazai, mind a nemzetközi tényezők megszabta korlátokból és lehetőségekből is következnek. * Mielőtt a második opponensi véleményünk megfontolásaira kitérnénk, utalnunk kell még arra a munkára - helyesebben munkákra -, mely(ek)et e sorok írójának irányításával a BME Urbanisztikai Intézete mellett működő MTA Urbanisztikai Kutatócsoporthoz meghívott szakértők végeztek el 1993 és 1994 között. A Fővárosi Önkormányzat Városfejlesztési Ügyosztálya, mint megbízó, az első tanulmánykötet elé 1993 szeptemberében írt ajánlásában egyebek között arra biztatta a szakértőket, hogy a jelenlegi jogszabályokat és tervezési kötöttségeit, ahol azt szükségesnek tartják, lépjék túl, és a legjobb meggyőződésük szerinti ajánlásokat fogalmazzák

5 meg. ã...mutassák be azokat a peremfeltételeket, melyek szükségesek ahhoz, hogy a jelenlegi dinamikus építési periódus (a»dinamikus«jelleget - legalábbis az elmúlt éveket illetően - sajnos meg kell kérdőjeleznünk) a Millennium-korabeliéhez hasonlóan, szabályozott mederben, előreláthatóan szerveződjék, hogy a polgár jól érezze magát, a tőke találja meg számításait, és a környezet minősége javuljon (...); ajánljuk e munkát a városfejlesztés szereplőinek - döntéshozóknak és döntés-előkészítőknek egyaránt - tágabb értelemben az urbanisztika iránt elkötelezett érdekelt vagy érdeklődő valamennyi társunknak, hiszen közös érdekünk szép városunk, életünk színhelye, Budapest virágzó várossá, méltó emberi lakhellyé emelése. A fenti ajánlás optimizmust sugallt, és a kutatómunka valamennyi résztvevője őszinte lelkesedéssel igyekezett, hogy legjobb képességeivel jusson el azokhoz a felismerésekhez, melyek Budapest nívósabb fejlesztéséhez, tervezéséhez és igazgatásához járulhatnak majd hozzá. A munkában közreműködők nyitottságát, vitakészségét, a főváros sajátos helyzetéből adódó igen komplex problémákkal való szembesülését mi sem bizonyította jobban, mint hogy a kellően gyakori, a munka tartalmát és felépítését érintő team-megbeszéléseken nemegyszer ellentétes nézetek is konfrontálódtak, hogy az esetek többségében aztán a valós értékek mentén ezek lehetséges és célszerű konszenzusokban oldódjanak fel. Sajnos az említett szép ajánló sorok után illúzióvesztések következtek, az összefoglaló kötetekben és az egyedi írásokban megjelenő, különösen a fejlesztés-tervezés-igazgatás olyannyira lényeges kapcsolódásait illető ajánlásokra hivatalból szinte semmilyen válasz nem érkezett. A politikai-gazdasági hatalom, akkoriban úgy tűnik, mintha nem is óhajtott volna leereszkedni komolyabb, távlatibb stratégiai koncepciók szükségességének még a meggondolásába sem. Ezúttal nincs módunk - már csak a terjedelmi korlátok folytán sem -, hogy részletesen fejtsük ki néhány évvel ezelőtt rögzített elgondolásainkat. Legfeljebb ezekre utaló egyes fejezetcímeket emelünk ki azok számára, akik nem ismerhették meg az elvégzett munkát. Változatok a problémák kezelésére (hibás gondolkodási sémák); Bizonyosság, valószínűség, kockázat; Modellezhető és nem modellezhető folyamatok...; Spontán tendenciák a város fejlődésében (ugyanabból még többet?); Konfliktusmenedzselés a budapesti várospolitikában...; A Közép-európai Régi és Budapest lehetőségei; A főváros fejlődésének és alakításának modelljei ; A budapesti közigazgatás jövőképének elméleti és gyakorlati alternatívái; A városfejlesztés forrásai; A folyamatban lévő vállalkozói akciók elemzései; Fejlesztési szándékok, a fejlesztési stratégiák öröklött sajátosságai. És még néhány cím az I. kötet mellékletének tanulmányaiból: Kiss István: A közigazgatás korszerűsítésének szemléleti alapjai; Korompai Attila: Budapest fejlesztési stratégiája és az új jövőkép; Miklóssy Endre: A városfejlesztés régi-új útjai; Várnai Gábor: Rendszerelmélet, diagnózis és terápia - Budapest-képek a közgondolkodásban; Vidor Ferenc: Urbanisztika és medicina - Egy új analógia nyomában. Ami a fejlesztést illeti, hiába mondta ki fejlesztési programok - netán stratégiák - elkészítésének szükségességét az évi XXIV. Törvény 11. -a, azt kellett megállapítanunk, ezek kimunkálását több tényező is késleltette. Úgy tűnik, hogy magában a Városháza apparátusában is ellenállás volt az ilyesfajta igényekkel szemben. Parttalannak, absztraktnak, luxusproblematikának tekintették éppúgy, mint valaha (még Nyugat-Európában és Amerikában is), amikor a nagyvonalú fejlesztési koncepciók megközelítéseit sokan - ott is - holisztikus ostobaságnak bélyegezték. Ez azonban évvel ezelőtt volt, és - függetlenül attól, hogy szinte nincs olyan, akár közepesen fejlett országbeli nagyváros, amely nem rendelkezik fejlesztési stratégiákkal - ma már az Európa Tanács chartája mondja ki, hogy a fejlesztésnek - és

6 a rendezésnek is! - együttesen kell holisztikusnak, pragmatikusnak és demokratikusnak lennie. És ha valóban fel akarunk zárkózni Nyugat-Európához, aligha térhetünk ki az elől, hogy e szemléleti megfontolások lényegét és praxisát is magunkévá tegyük. A Főváros szakmai és politikai vezetése mindezek ellenére a fejlesztési programokkal és koncepciókkal szemben hosszú éveken keresztül szinte kizárólagosan a többé-kevésbé hagyományon, ún. ÁRT-k (Általános Rendezési Tervek elkészítését szorgalmazta és csak a 1990-es évek második felében jutottak oda, hogy - többszöri átdolgozás után - immár a jövő lehetőségeit és korlátait valamelyest figyelembevevő, külső szakértők által készített anyagot terjesszenek a közgyűlés illetve más érdekeltek elé. Ami a évi Budapesti Városfejlesztési Koncepciót illeti, mindenképpen örülnünk kell, hogy az elkészült munka szakmai és politikai egyeztetésére is sor kerülhetett, annál is inkább, mivel - mint említettük - még néhány évvel ezelőtt is a Főváros nagyvonalú fejlesztésének, a lehetséges stratégiáknak, a végrehajtásnak az alternatíváit vázoló elgondolások heves elutasításra találtak. A koncepció bevezetője, mely a munka célját, időtávlatát, feladatát és módszereit rögzíti, már alapvetően tér el azoktól a korábbi voluntarisztikus elgondolásoktól, melyek kvázi fejlesztési frazeológiákban is vágy-hangsúlyozottan terv-orientáltak voltak és mint szerzői írják ma már alapvető célként immár prognosztizálható keretfeltételek alapján (...) nagytávlatú jövőképek felvázolását és ezen alapuló reális, hosszú távú (15 éves távlatú) stratégia kimunkálását jelölik meg. A prognózis-orientáltságot, nem kevésbé ezzel kapcsolatosan a felvázolt alternatív jövőképeket tehát - szemben a tíz év előtti mozaikszerű megközelítéssel - mindenképpen üdvözölnünk kell. Az összeállítók szemléletét a legtömörebben a koncepció első három fejezete, továbbá nagyrészt a negyedik fejezet egyes részei (a teljes anyag mintegy harmada, negyede) tükrözik a leginkább. A szerzők nyomatékosan hangsúlyozzák, hogy fejlesztési koncepciók hiánya már rövid időn belül a (fő)város tervezhetőségének ellehetetlenülését eredményezné, megléte viszont - különösen, ha komplexitásra törekszik - felbecsülhetetlen segítséget nyújt a döntéshozónak, amikor egyes napi kérdésekben olyan döntéseket akar hozni, amelyek magukban is és egymásra hatásukban is a város jövőjének kedvező hatását segítik. A segítség igénye, melyet sajnos a döntéshozóknak ma még csak egy kisebb része tart szükségesnek - úgy vélem - még csupán töredékesen elégül ki a jelen koncepció által. Az igen bő és - talán olykor túlságosan is terjedelmesen kifejtésre került - tájékoztató anyag inkább az úgynevezett szakmabelieknek szól, a döntésre illetékesek - tartok tőle - annak ellenére, hogy esetleg elfogadják a holisztikus-interdiszciplináris szemlélet, a prognosztikus gondolkodás szükségességét, mégis elvesznek - az egyébként gondosan összegyűjtött - részproblémák halmazaiban. Talán célszerűbb lett volna az első három fejezetet tömörítve - akár tézisszerűen összeállítva - Fővárosi Fejlesztési Koncepcióként előterjeszteni, és az ötödik-hatodik fejezet részletes anyagát ennek mellékleteként csatolni. Egy ilyesfajta, valóban az alapvető tér- (a térségi energiák hatásmechanizmusait a Főváros határaitól, az agglomeráción át az országhatárig, sőt azon túl is elemző), és időfaktorokra, hét éves, tizenöt éves, esetleg harmincnegyven éves időtartamra kiterjedő, olyan együttesen vázolt implicit, valóban a legalapvetőbb tényezőkre redukált jövőkép-alternatíva halmaz a maga tömörségében (a vizsgálati anyagokkal a háta mögött) megfelelőbb tálalás lett volna. Vagy lenne a jövőben: úgy vélem, nem csupán a döntést hozó politikusok és gazdasági szakemberek számára, hanem bizonyára a laikus városlakók is szívesebben kóstolnák meg a kevesebb, de finomabb urbanisztikai ízeket. * Nincs terünk arra, hogy az egyes fejezetekben kimunkált részproblematikákat méltassuk, netán kisebb-nagyobb mértékben korrigáljuk. Hasznosabbnak véljük, ha hét szempontot kiemelve, a következőkben vázoljuk a teljes anyagot, illetev ennek összeállítását érintő megjegyzéseinket. 1. A koncepcióban jóllehet megjelennek már a prognosztikus elemek, még mindig túltengenek a tervezési attitűdökkel oly szorosan összefüggő kívánságok, a kell -ek, a legyen -ek, a növelések, a csökkentések iránti vágyak. A hogyanokra való utalások azonban jórészt

7 hiányoznak, de az ezek teljesülésének vagy nem teljesülésének (a különféle lehetséges határeseteknek) a követelményei és következményei ahelyett, hogy erőteljesen és kiemelten rögzítenék ezeket, csak igen halványan és körülírtan jelennek meg. 2. Annak ellenére, hogy Budapest Városfejlesztési Koncepciójának Egyeztetési Anyaga feltehetően komoly információmennyiségre épült (az egyes fejezetek információs hátterét a Koncepció nem jelzi), értékesebbé és használhatóbbá tette volna néhány további bázis-anyag előzetes begyűjtése, esetleges ábrázolása a múlt, a jelen és a jövő(k) keresztmetszeteiben. Ilyenek lehetnének (vagy lehettek volna) például - az anyagban egyébként jelzett - lágy és kemény komponenseknek, vagy a bűnözési devianciáknak, egyes jellegzetes betegségformáknak, egyes térségek (kerületek) fejlettségének a térképi ábrázolásai. Az egyes lapok alján elhelyezett szép és dekoratív fotók emelik ugyan a Városfejlesztési Koncepció nyomtatásban megjelent anyagának a minőségét, de nem pótolják az említett információkkal (esetleg más hasonlatosokkal) kapcsolatos vizuális ábrázolásokat. 3. A főváros tényleges fejlesztését erősítő vagy gátló érdek- és értékkonfliktusok bemutatása csak ötletszerűen és elvétve jelenik meg a koncepcióban. Ezek nagyobb része is a területi (kerületek, megye, régió) igazgatási-döntési kompetenciák bizonytalanságaira, megoldatlanságaira utal; a meglévő - és a jövőre is valamelyest kivetíthető - ágazati (pl. egészségügyi, kulturális, lakásügyi, oktatási-kulturális stb.) prioritási küzdelmek -ről alig-alig van szó. A konfliktusok jelzése és formái, túlélésüknek a prognózisai fontos szerepet kell hogy játsszanak a Főváros jövőjét érintő bármilyen fejlesztési elgondolásban. Itt jegyezném meg, hogy a jövőkutatási (-formálási) eljárások közül a koncepció csak egyetlenegy fajtára, a szcenárió -ra utal. A jövőben megfontolást érdemelnének a futurológia további módszereinek, pl. az analóg eljárásoknak, a gaming-simulation -nak, a delphi-i modell -eknek, a rendszerelméletieknek az alkalmazásai is. 4. A Városfejlesztési Koncepció még marginálisan sem foglalkozik a telekommunikáció, a virtual reality teremtette kihívásokkal. Bár lehetséges, hogy a jövő elkövetkező éveiben Budapest esetében e világméretű mozgásoknak még csekély hatása lesz a Fővárosnak és környékének térszerkezetére, egy tizenöt éves perspektívában már alaposan meggondolva kellene mérlegelni azokat a hatásmechanizmusokat, melyeket e jelenségek a lakosság életére és intézményeire gyakorolhatnak. 5. Jóllehet a Koncepció anyaga helyenként utal a fejlesztés realizálásának folyamatos kontrolljára, a monitoring -ra, a néhány évenkénti visszacsatolások -ra, úgy vélem ezeknek sokkal szervesebben és hangsúlyozottabban kellene beépülniük magába a koncepcióba, illetve a végrehajtás(ok) stratégiáiba. 6. Egy Fejlesztési Koncepciónak bármilyen metropolis életében (jelen esetben Budapest életébe) való átültetése nemcsak szűkre szabottan döntési-igazgatási feladatként jelenik meg. Nívós és sikeres végrehajtásához magas színvonalú, komplex gondolkodású, kellő tapasztalatokkal rendelkező olyan szakemberekre is szükség van, akikre a mindenkori hatalom politikusai megfelelően támaszkodhatnak. E tekintetben Európa szerte hiány mutatkozik. Az elmúlt években, 2001, 2002, 2003-ban Weimarban tartott EU konferencia irányítója, Hassenpflug professzor, az ottani Bauhaus Universität Urbanisztikai Intézetének professzora jelezte, hogy az EU támogatására is szükség lenne olyan posztgraduális és doktorandusz képzés megindításához, melynek eredményeképpen a városproblematikák széles spektrumát jól ismerő elegendő szakember kapcsolódhatna be az európai (nagy)városok fejlesztési munkálataiba. 7. Budapest Városfejlesztési Koncepciója foglalkozott ugyan az oktatási és a kulturális szféra adottságaival, a fejlesztés különféle lehetőségeivel is, egy gondolat azonban mintha elkerülte volna az Egyeztetési Anyag összeállítóit. Valahol jelezni kellett volna azt a szellemet (aurát), amit Budapest a lakóinak jelent, illetve ez tudatosítható lehetne a számukra. Egy olyasfajta urbain -re gondolok, melyet a francia Lefèbvre fejtett ki évekkel ezelőtt, és melynek szimbolikus jelentősége Budapest jövője szempontjából sem elhanyagolható. *

8 Kritikai megjegyzéseink közül e legutolsót tekinthetjük olyannak, amely végül is visszavezet bennünket Bodor Ádámnak a bevezetőben idézett, szigorú és szomorú megállapításaihoz. Henri Lefèbvre-nek egy olyan lényegbevágó gondolatát húztuk alá itt, mely a korábbiaknál nagyobb szabatosságra törekedve tesz megkülönböztetést maga a város, illetve ennek praktikusan érezhető, szinte kitapintható építészeti (művi) megjelenése (la ville) és a város szellemi tartalmának, szellemiségének olyasfajta valósága között (ezt nevezte urbain -nek), mely az egyes embernek egy-egy adott városról alkotott gondolati-érzelmi konstrukcióinak felel meg. Talán a legjobban úgy közelíthetjük meg szerinte, ha olyasfajta szellemi és társadalmi formációnak vagy ideánek tekintjük, amely a városlakók és objektumaik szimultanitás és konvergencia élményeikből táplálkozik (Lefèbvre, Henri: Le Droit A La Ville, 1972, Paris). Az urbain tehát abból a nagyon sok szimbólum-elemből rakódik össze mindannyiunk számára, melyeket életünk során - többnyire észrevétlenül - gyűjtünk, hogy egy-egy adott pillanatban aztán ezek értelmi-érzelmi-intuitív szummációja egy-egy szóban forgó város vagy a mi városunk megítélésében, vagy inkább megélésében öltsön testet. A magunk részéről azt tehetjük ehhez hozzá, hogy az urbain -t voltaképpen olyan kvalitásnak tekintjük, mely egyfelől az emberek, másfelől a környezet tereit kitöltő tárgyak, termékek kvantitásait integrálva ezek fölé emelkedik. Lefèbvre urbain -ja némileg rokon Kevin Lynch város-imágójával is, melyet The Image of the City című munkájában ismertetett (Lynch, 1960.). E munkájában az imagót a városi élet szövevényeiben való orientációnkkal kapcsolja össze, utalva ennek össztársadalmi jelentőségére is. A városról alkotott rendezett képzeteink meggyorsítják orientálódásunkat, sőt mi több, tágasabb szellemi horizontot nyújtanak, eszközül szolgálnak feladatunk, elképzeléseink vagy tudásunk szervezettebb kibontakoztatásához... - írja. Az eleven és jól integrált fizikai (építészeti-művi) keretnek társadalmi funkciója is van. Az ilyen művi környezeti háttér kezdettől fogva ősi jelképek és kollektív emlékek anyagát szolgáltatja a közösségnek, ezzel is elősegítve a különféle rétegek kommunikációját. Lefèbvre urbain -je és Lynch imago -ja mintha arra a szellemre utalnának, ami Bodor Ádám szerint Budapestről eltávozóban van. Jóllehet már sokan rámutattak egy-egy város szellemének (vagy mondjuk aurájának ) fizikai valósággal való szétválaszthatatlan kapcsolódására (Gropius az 1930-as években a pszicho-szomatika analógiáját is felvetette), ízléstelen portálok mellett még nemigen vesszük tudomásul - csak ötletszerűen említve néhányat - a bevásárlóközpontok burjánzásának, az előkelőbb körzetek építészeti giccsparádéinak, az otromba garázsbejáróknak, vagy kissé általánosabban: a magánszférák és a közterületek nívóbeli feszültségének, az egyre elviselhetetlenebb közlekedési dugóknak a főváros szellemére, szellemiségére való romboló hatását, nem kevésbé ezeknek saját tehetetlenségünkből adódó, szomorú circulus vitiosus jellegű visszahatásait is. A circulus -ok vitiosus fékezése nyomán létrejövő circulus bonus -oknak, az egészségest, a jót és a szépet hangsúlyozó, egymást erősítő fizikai-szellemi kapcsolatrendszereknek megteremtésében a politikai és a gazdasági hatalom birtokosai mellett a tudósoknak és művészeknek is rendkívüli szerepe lehetne. És természetesen a legkevésbé lenne elhanyagolható az építészek egy olyan aktivitása sem, amely radikálisan lépne túl Eliel Saarinennek, a kiváló finn-amerikai építész-városrendezőnek azon megállapításán, mely szerint: amennyiben az építész korábbi alkotó lendülete silány imitációvá válik, a városépítés iránti közérdeklődés megszűnik, eluralkodik az ízléstelenség, közöny üti fel a fejét. A közönyön kellene túllépnünk tehát, valahogy úgy, hogy ne csak arra ébredjünk rá, hogy a soksok elemből összerakott budapesti materiális városmozaik fölött, de ennek mélyrétegeiben is ott lebeg a főváros élményeinkben, emócióinkban és intuícióinkban egyaránt megélt teljes szellemi kvalitása is, hanem arra is, hogy ennek tudata cselekvésre is serkentsen bennünket.

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27.

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Lunk Tamás - Wächter Balázs Vital Pro Kft Tartalom Stratégia gazdasági fenntarthatósága Szubjektív helyzetkép A strukturális

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta. Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta. Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET Tartalom A Jövő Internetről röviden a várható fejlődés Az EU Jövő Internet stratégiája Hazai pályázatok A Platform

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

2013.09.19. Master of Arts. International Hotel Management and Hotel Companies management. Stratégiai gondolkodás fejlődése

2013.09.19. Master of Arts. International Hotel Management and Hotel Companies management. Stratégiai gondolkodás fejlődése Master of Arts International Hotel Management and Hotel Companies management Stratégiai gondolkodás fejlődése Szükség van-e stratégiai menedzsmentre? Peter Lorange kritikus alapkérdései Gyorsan változó

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás

Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás Az európai uniós városfejlesztési források megszerzésének eszköze, feltétele a pályázatok értékelésének alapja, a szociális- városrehabilitációs pályázatok

Részletesebben

A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI

A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI Vajdaság Giczey Péter Helyi társadalom Térben n (földrajzilag) jól elkülönült egység. Viszonylag állandó, nem túl nagy populáció. Személyes kapcsolatok hálózata» Információs hálózat»

Részletesebben

A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a

A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a szemszögéből Rudas Imre 2009.06.15. 1 Az MRK általános állásfoglalása a Bologna-folyamat bevezetéséről 2009.06.15. 2 Megállapítások 2009.06.15.

Részletesebben

Bálint csoport a komplementer medicinában Személyes és szakmai továbbképzés esetmunka útján

Bálint csoport a komplementer medicinában Személyes és szakmai továbbképzés esetmunka útján Bálint csoport a komplementer medicinában Személyes és szakmai továbbképzés esetmunka útján Dr. Harrach Andor Pszichiáter, pszichoszomatika és pszichoterápia szakorvos D SE Magatartástudomámyi Intézet,

Részletesebben

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 A program a Holland Külügyminisztérium MATRA programjának finanszírozásában és a Pest Megyei Önkormányzat koordinálása mellett

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

14.15.-15:00 dr. Mészáros Tamás, Budapesti Corvinus Egyetem rektora: Miből induljon ki a stratégiai gondolkodás?

14.15.-15:00 dr. Mészáros Tamás, Budapesti Corvinus Egyetem rektora: Miből induljon ki a stratégiai gondolkodás? Program 14.00-14.15 Megnyitó 14.15.-15:00 dr. Mészáros Tamás, Budapesti Corvinus Egyetem rektora: Miből induljon ki a stratégiai gondolkodás? 15:00-15.30 Komócsin Laura International Coach Federation Magyar

Részletesebben

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat IPARI VÁROS - IPARVÁROSOK ÉS VÁROSI IPARTERÜLETEK MEGÚJULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Borsod-Abaúj-Zemplén megye meghatározó ipari városainak példáján keresztül Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia,

Részletesebben

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5.

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP Budapesti Nemzetközi Konferencia Magyar Építészetpolitika Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. A magyar építészetpolitika Kidolgozása 2008 óta folyik

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

PATAKI KAROLV igazságügyi szakért6. 1087 Budapest, Hungária krt. 32. Tell fax: 334-4610, mobil: 06-30-9509-385, e-mail: karpataki@gmail.

PATAKI KAROLV igazságügyi szakért6. 1087 Budapest, Hungária krt. 32. Tell fax: 334-4610, mobil: 06-30-9509-385, e-mail: karpataki@gmail. L~. PATAKI KAROLV igazságügyi szakért6 1087 Budapest, Hungária krt. 32. Tell fax: 334-4610, mobil: 06-30-9509-385, e-mail: karpataki@gmail.hu OPPONENSIVÉLEMÉNY a Fürged-Felsonyék-Magyarkeszi külterület,

Részletesebben

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ...

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ... KÉRDŐÍV SZÁMA... Kérdőív A nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan Romániában is általánossá vált, hogy egyes üzleti problémával a vállalatok Önökhöz fordulnak. A tanácsadás a professzionális szolgáltató piac

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

STAKEHOLDER (ÉRINTETT) ELEMZÉS EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ

STAKEHOLDER (ÉRINTETT) ELEMZÉS EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ STAKEHOLDER (ÉRINTETT) ELEMZÉS EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ Dunaújváros MJV Önkormányzata Polgármesteri Hivatala részére ÁROP szervezetfejlesztési projekt 2010. 09.22. 2 / 11 Tartalomjegyzék 1.

Részletesebben

KAZINCBARCIKA Térségarculat-fejlesztési projekt. Kutatási összefoglaló KAZINCBARCIKA. Térségarculat-fejlesztési és márkaépítési projekt

KAZINCBARCIKA Térségarculat-fejlesztési projekt. Kutatási összefoglaló KAZINCBARCIKA. Térségarculat-fejlesztési és márkaépítési projekt KAZINCBARCIKA KAZINCBARCIKA Térségarculat-fejlesztési projekt Térségarculat-fejlesztési és márkaépítési projekt Kutatási összefoglaló A nem kazincbarcikaiak spontán asszociációi a városról A kazincbarcikaiak

Részletesebben

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY KÉSZÜLT A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK SZÖVETSÉGE ÉS AZ INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM EGYÜTTMÛKÖDÉSÉBEN Megyei Jogú Városok

Részletesebben

EDZŐI KONFLIKTUS KEZELÉS

EDZŐI KONFLIKTUS KEZELÉS EDZŐI KONFLIKTUS KEZELÉS Ahogyan a vezető vezet, a hatalom gyakorlásának módja. A vezetés több, mint a hatalom gyakorlása: fontos a személyiség szerepe tanult magatartásforma Vezetési stílust befolyásoló

Részletesebben

III. Az emberi erőforrás tervezése

III. Az emberi erőforrás tervezése BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség III. Az emberi erőforrás tervezése Emberi Erőforrás Menedzsment 2012 Október 20 Gál Márk PhD Közigazgatási

Részletesebben

A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III

A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III. RÉSZ A VÁLLALATOK ÁLTAL ALKALMAZOTT STRATÉGIÁVAL, A SZOLGÁLTATÁS- PORTFÓLIÓVAL ÉS IT-FEJLESZTÉSEKKEL KAPCSOLATOS MEGKÉRDEZÉS

Részletesebben

Az ún. tippadói tevékenység minősítése

Az ún. tippadói tevékenység minősítése Az ún. tippadói tevékenység minősítése A Bank állásfoglalás iránti kérelmet nyújtott be a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (Felügyelet) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló

Részletesebben

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek É R T É K E L É S a program szóbeli interjúján résztvevő személyről K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek Értékelés: A terület pontozása 1-5 tartó skálán, ahol az egyes pontszám a

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

KIEMELT PROJEKT AZ ELEMZÉSI FELADATOK TÜKRÉBEN

KIEMELT PROJEKT AZ ELEMZÉSI FELADATOK TÜKRÉBEN KIEMELT PROJEKT AZ ELEMZÉSI FELADATOK TÜKRÉBEN Kostyál L. Árpád elemzési alprojekt vezető TÁMOP-5.2.6-13/1-2014-0001 kiemelt projekt Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Budapest - Moha Ház, 2014.12.12.

Részletesebben

Az integrált tervezés alkalmazhatóságának kérdései területi szinten Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu

Az integrált tervezés alkalmazhatóságának kérdései területi szinten Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu Az integrált tervezés alkalmazhatóságának kérdései területi szinten Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 2 Előtérbe került az integrált szemléletmód? Közösségi szabályozás: a KSK (közösségi stratégiai keret)

Részletesebben

Élet a városban. tananyagfejlesztés

Élet a városban. tananyagfejlesztés Belvárosi Általános Iskola Szolnok Élet a városban A környezettudatos szemléletmód fejlesztése, a környezetvédelem népszerűsítése, környezeti nevelés támogatására, és a szelektív hulladékgyűjtés fontosságának

Részletesebben

Sikeres változásmenedzsment a közszférában. www.integratedconsulting.hu 1

Sikeres változásmenedzsment a közszférában. www.integratedconsulting.hu 1 Sikeres változásmenedzsment a közszférában 1 www.integratedconsulting.hu 1 Miért? Mit? Hogyan? www.integratedconsulting.hu 2 www.integratedconsulting.hu 3 ICG A megújulás irányai ügyfél-orientáltabb szolgáltatások

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

EMBERI ERŐFORRÁS TÁMOGATÁSKEZELŐ. Oktatási kerekasztal koncepciója a Gyerekesély Stratégia kialakításához/bevezetéséhez

EMBERI ERŐFORRÁS TÁMOGATÁSKEZELŐ. Oktatási kerekasztal koncepciója a Gyerekesély Stratégia kialakításához/bevezetéséhez Oktatási kerekasztal koncepciója a Gyerekesély Stratégia kialakításához/bevezetéséhez - más szakterületek, ágazatok esetében és szakmaközi komplexitásban is megvalósítható- I. Célja: 1. Alakuljon helyi

Részletesebben

Az elnök irodája. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny 2015. Jogi példaeset. A terrorizmus elleni harc és a kínzások

Az elnök irodája. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny 2015. Jogi példaeset. A terrorizmus elleni harc és a kínzások Az elnök irodája A terrorizmus elleni harc és a kínzások Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny 2015. Jogi példaeset Copyright 2015 Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Az esetet Németh

Részletesebben

Szakdolgozati szeminárium

Szakdolgozati szeminárium Szakdolgozati szeminárium Borbély Tibor Bors munkaügyi kutató 2007. 06. 09. szakdolgozati szeminárium 1 Szakdolgozat készítése- a cél 30-tól (felsőfokú szakképzés) kb. 300 oldalig (M, PhD) terjed géppel

Részletesebben

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában Előadó: Ivanyos János Trusted Business Partners Kft. ügyvezetője Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás szakosztályának

Részletesebben

Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása. 2014. Január 30.

Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása. 2014. Január 30. Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása 2014. Január 30. Bemutatkozás A Stratégia alkotás előzményei Felmérés a lelkészek körében: - a kérdőívet 2012. december és 2013.

Részletesebben

Hogyan navigáljuk. századot?

Hogyan navigáljuk. századot? fejezet BEVEZETÉS Hogyan navigáljuk a 21. századot? Hogyan adhatunk ÉRTELMET az ÉLETÜNKNEK és a TUDATOSSÁGUNKNAK? Mi lenne, ha lenne egy átfogó térképünk önmagunkról és erről a szép új világról, amelyben

Részletesebben

Az 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység

Az 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység Az 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység Qualidat Kft. Együttműködésben az ÉMI TÜV SÜD-del Tartalomjegyzék Bevezetés A feladatok Projektmenedzsment

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Tóthné Pfaff Éva kultúraktív Egyesület TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0014 PEDAGÓGUSKÉPZÉST SEGÍTŐ HÁLÓZATOK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓBAN A KÉSZÍTŐK Sebestyén Ágnes

Részletesebben

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. 2012. június 30. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiumának alapvető küldetése,

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. december 8. (10.12) (OR. fr) 16516/08 SAN 304 SOC 741 RECH 398

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. december 8. (10.12) (OR. fr) 16516/08 SAN 304 SOC 741 RECH 398 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. december 8. (10.12) (OR. fr) 16516/08 SAN 304 SOC 741 RECH 398 FELJEGYZÉS Küldi: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész) Címzett: a Tanács Előző dok. sz.: 16566/08

Részletesebben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben Kihívások az elkövetkező 5 évben (hogyan kell módosítani a könyvvizsgálati módszertant a várható új IFRS-ek követelményeinek figyelembevételével) Új IFRS standardok - Összefoglaló Standard Mikortól hatályos?

Részletesebben

a minőségszínvonalat a vállalatoknál?

a minőségszínvonalat a vállalatoknál? ÁLTALÁNOS ÉS IRÁNYÍTÁSI KÉRDÉSEK 1.3 3.1 Hogyan lehet emelni a minőségszínvonalat a vállalatoknál? Tárgyszavak: minőségirányítás; vezetés; vezetéskultúra; minőségjobbítás; minőségszínvonal; teljesítménynövelés.

Részletesebben

XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia Balatonalmádi 2015. szeptember 17-18. Környezeti fenntarthatóság Álom, vagy valóság?

XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia Balatonalmádi 2015. szeptember 17-18. Környezeti fenntarthatóság Álom, vagy valóság? XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia Balatonalmádi 2015. szeptember 17-18. Környezeti fenntarthatóság Álom, vagy valóság? Koncepció: Galambos Sándor Szerkesztő: Zomborszky József Fenntarthatóság, fenntartható

Részletesebben

A lusta portfólió. András György. Publio Kiadó. Minden jog fenntartva!

A lusta portfólió. András György. Publio Kiadó. Minden jog fenntartva! A lusta portfólió András György Publio Kiadó 2013 Minden jog fenntartva! Előszó Lustálkodni mindenki tud. Nekem is jól megy. Ez a befektetési kisregény pontosan 5 évvel ezelőtt készült. A mostani utómunkálatok

Részletesebben

A szánhúzó kutyák közül is csak az első élvezi a szép kilátást 2

A szánhúzó kutyák közül is csak az első élvezi a szép kilátást 2 dr. Gaál Zoltán 1 : A szánhúzó kutyák közül is csak az első élvezi a szép kilátást 2 Napjaink versenytempóját jól jellemzi a címül választott, fiatalok által megfogalmazott bölcsesség. Igen, mert azért

Részletesebben

Belső Ellenőrzési Alapszabály

Belső Ellenőrzési Alapszabály Belső Ellenőrzési Alapszabály Az Ecomore Befektetési és Tanácsadó Kft. ügyvezetőjének utasítása a belső ellenőrzési rendszer szabályozásáról Az Ecomore Kft ellenőrzési funkciói a belső ellenőrzési rendszer

Részletesebben

Otthontérkép, segít a döntésben! 2012. április 25. 2012.04.25.

Otthontérkép, segít a döntésben! 2012. április 25. 2012.04.25. Otthontérkép, segít a döntésben! 2012. április 25. 1 Az FHB Otthontérkép már most további információkkal bővül! A 2012. április 16-án bemutatott Otthontérkép alkalmazás újabb statisztikai adatokkal került

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG KIVÁLÓSÁG PROFIL 2011. június A kiváló szervezetek elérik és fenntartják azt a teljesítményt, mely megfelel a partnereik elvárásainak. Ennek a célnak sikeres elérése

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött?

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött? 2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. Mi van a név mögött? Miértek Célok és eszközök Mi tettünk eddig? Miért érdemes hozzánk csatlakozni? www.hungariancsr.org 3. Mi a CSR Mátrix? Kik

Részletesebben

innovációra és nemzetközi együttműködések

innovációra és nemzetközi együttműködések Tények és adatok Alapítás 1993 Tulajdonosok 100%-ban magyar tulajdonosi kör Éves forgalom 300 millió Forint C é g p r o fi l A 1993-ban alapított vállalkozás, fő profilja üzleti informatikai megoldások

Részletesebben

A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései. Zöldi Irma VITUKI Kht.

A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései. Zöldi Irma VITUKI Kht. A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései Zöldi Irma VITUKI Kht. Modern Mérnöki Eszköztár Kockázat-alapú Környezetmenedzsment megalapozásához MOKKA Nemzeti Kutatási Fejlesztési Programok

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Smart City Tagozat. Smart City Tagozat. 2015. májusi üléséről. Dr. Kovács Kálmán tagozati elnök

Smart City Tagozat. Smart City Tagozat. 2015. májusi üléséről. Dr. Kovács Kálmán tagozati elnök Smart City Tagozat Smart City Tagozat 2015. májusi üléséről Dr. Kovács Kálmán tagozati elnök Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform, 2015. június 3. Budapest, XIII. Viktor Hugó utca 18/22 1 Smart

Részletesebben

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Fesztiválok Kollégiumának alapvető küldetése, hogy a hazai rendezvénykínálatot a magyar nemzeti kultúra szerves

Részletesebben

Hungaro-Dalton Pedagógiai Innovációs Egyesület. Peer-mediáció a forradalmian új megoldás az iskolai konfliktuskezelésben

Hungaro-Dalton Pedagógiai Innovációs Egyesület. Peer-mediáció a forradalmian új megoldás az iskolai konfliktuskezelésben Peer-mediáció a forradalmian új megoldás az iskolai konfliktuskezelésben Európa és a világ országaiban egyre több iskolában alkalmazzák a mediációt - nem keverendő a meditáció (elmélkedés) szóval - mint

Részletesebben

Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek. Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI

Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek. Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI Tanulás - a pályázat koncepciója Változó kapcsolat a munka világa és az iskola Ipari társadalom Tudástársadalom

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

A Margit Téri Óvodában közel 20 éves óvodapedagógusi- és immár 10 éves intézményvezetői gyakorlattal, látom el a vezetői feladatokat.

A Margit Téri Óvodában közel 20 éves óvodapedagógusi- és immár 10 éves intézményvezetői gyakorlattal, látom el a vezetői feladatokat. MARGIT TÉR 20. TELEFON/FAX: (52) 498-565 BEVEZETŐ GONDOLATOK A Margit Téri Óvodában közel 20 éves óvodapedagógusi- és immár 10 éves intézményvezetői gyakorlattal, látom el a vezetői feladatokat. Mint korábban,

Részletesebben

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA A vizsga részei II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható

Részletesebben

Városfejlesztő társaság létrehozása:

Városfejlesztő társaság létrehozása: VÁROSFEJLESZTŐ TÁRSASÁG LÉTREHOZÁSÁVAL SZEMBEN TÁMASZTOTT INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSOK A városfejlesztő társaság létrehozásának indokoltsága: Hatékonyabb, rugalmasabb, átláthatóbb, piaci szemléletű menedzsmentet

Részletesebben

Földrajztudományi Kutatóintézet

Földrajztudományi Kutatóintézet VÁROSREHABILITÁCIÓ ÉS TÁRSADALOM 1 Tartalomjegyzék.pmd 1 Szerkesztõ: Lektor: EGEDY TAMÁS BERÉNYI ISTVÁN Technikai szerkesztõ: Technikai munkatárs: GARAI-ÉDLER ESZTER POÓR ISTVÁN A tanulmánykötet az OTKA

Részletesebben

A pénzügyi intézmények könyvvizsgálatának specialitásai, gyakorlati problémák, kérdések és válaszok

A pénzügyi intézmények könyvvizsgálatának specialitásai, gyakorlati problémák, kérdések és válaszok A pénzügyi intézmények könyvvizsgálatának specialitásai, gyakorlati problémák, kérdések és válaszok Szabó Gergely partner Ernst & Young Az előadás tartalma és a hozzátartozó dokumentáció általános jellegű

Részletesebben

A vállalkozás vezérelvei

A vállalkozás vezérelvei A vállalkozás vezérelvei Developing the future. Magunkról: Raiffeisen evolution project development Cégünk egy Ausztriában, Közép- és Kelet-Európában működő, bécsi székhelyű ingatlanvállalkozás. Sikerünk

Részletesebben

KENGYEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 16/2011. (X.15.) önkormányzati rendelete

KENGYEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 16/2011. (X.15.) önkormányzati rendelete 1 KENGYEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2011. (X.15.) önkormányzati rendelete Az épített örökség és természeti környezet helyi védelméről Kengyel Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

A főnökön is lehet változtatni

A főnökön is lehet változtatni A főnökön is lehet változtatni Futótűzként terjednek el a 360 fokos felmérések a cégeknél, amelyek a vezetők teljesítményét hívatottak mérni. Ennek során a nagyfőnök, a beosztottak és más vezetők is véleményt

Részletesebben

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére Majorné Vén Mariann - projektmenedzser Sárdi Anna szakmai vezető VÁTI Nonprofit Kft. 47. Savaria

Részletesebben

Kockázatok az új minőségirányítási rendszerszabvány tervezetében

Kockázatok az új minőségirányítási rendszerszabvány tervezetében Kockázatok az új minőségirányítási rendszerszabvány tervezetében Dr. Horváth Zsolt 2014 A kockázat az új ISO 9001-ben MSZ/T ISO/DIS 9001:2014 (ISO/DIS 9001:2014): Bevezetés 05. Kockázatalapú gondolkodás

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese EGT Támogatási Alap Alkalmazkodás az Éghajlatváltozáshoz Program és Nemzeti

Részletesebben

HTE stratégiai ad hoc bizottság beszámolója

HTE stratégiai ad hoc bizottság beszámolója HTE stratégiai ad hoc bizottság beszámolója Dr. Imre Sándor választmányi tag HTE elnökségi ülés 2013. április 18. Az Ad hoc bizottság tagjai Huszty Gábor Imre Sándor Magyar Gábor Sallai Gyula Nagy Péter

Részletesebben

VÁLLALKOZÁS ÉS EMBERI ERŐFORRÁSOK INTÉZETI TANSZÉK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. 2015. május

VÁLLALKOZÁS ÉS EMBERI ERŐFORRÁSOK INTÉZETI TANSZÉK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. 2015. május VÁLLALKOZÁS ÉS EMBERI ERŐFORRÁSOK INTÉZETI TANSZÉK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Emberi erőforrások: 2015. május 1. Toborzási és kiválasztási stratégiák, eljárások, módszerek elmélete és gyakorlata, a hatékonyság,

Részletesebben

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte?

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Borbíró Fanni Magyar Nıi Érdekérvényesítı Szövetség Nık és Férfiak Társadalmi Egyenlısége Tanács Mi az a gender? Biológiai nem (sex) anatómiai,

Részletesebben

Adatbázis rendszerek 6.. 6. 1.1. Definíciók:

Adatbázis rendszerek 6.. 6. 1.1. Definíciók: Adatbázis Rendszerek Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fotogrammetria és Térinformatika 6.1. Egyed relációs modell lényegi jellemzői 6.2. Egyed relációs ábrázolás 6.3. Az egyedtípus 6.4. A

Részletesebben

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. június 30- i ülésére Tárgy: Zirc város helyi védelem alatt álló, építészeti öröksége körébe tartozó ingatlanainak és területeinek

Részletesebben

H-1051 Budapest, Arany J. u.6-8. Tel.(36-1)-301-7871 Fax: (36-1)-331-1785 e-mail: gombosne.tunde@eum.hu www.ett.hu

H-1051 Budapest, Arany J. u.6-8. Tel.(36-1)-301-7871 Fax: (36-1)-331-1785 e-mail: gombosne.tunde@eum.hu www.ett.hu EGÉSZSÉGÜGYII TUDOMÁNYOS TANÁCS ELNÖKSÉG H-1051 Budapest, Arany J. u.6-8. Tel.(36-1)-301-7871 Fax: (36-1)-331-1785 e-mail: gombosne.tunde@eum.hu www.ett.hu /2006-1005ETT AZ ETT ELNÖKSÉGÉNEK JAVASLATA A

Részletesebben

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Holndonner Péter környezetstratégiai referens Nemzeti Környezetügyi Intézet Miről lesz szó? Tájvédelem eszközei (Három eltérő megközelítés) Anglia (3

Részletesebben

Rendszer bevezetés. Hogyan kezdjük el?

Rendszer bevezetés. Hogyan kezdjük el? Rendszer bevezetés. Hogyan kezdjük el? Nehéz a változás Mint minden új projekt, egy minőségmenedzsment rendszer bevezetése is változásokat fog hozni cége életében. Úgy kellemeseket, mint kellemetleneket

Részletesebben

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM TANÁCSADÁSI MODELLEK I. Számtalan konzultációs terület és elmélet: a konz. folyamat leírására sok elképzelés született 1. Általános tanácsadási

Részletesebben

AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVAROK ELLÁTÁSÁNAK IRÁNYELVEI

AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVAROK ELLÁTÁSÁNAK IRÁNYELVEI AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVAROK ELLÁTÁSÁNAK IRÁNYELVEI Dr.Balázs Anna Autizmus Alapítvány, Budapest e-mail: abalazs@autizmus.hu www.autizmus.hu 2008.01.18. ALAPFOGALMAK, ALAPINFORMÁCIÓK ASD és autizmus: Lényege

Részletesebben

Közösségi művelődés Közösségfejlesztés Magyarországon konferencia

Közösségi művelődés Közösségfejlesztés Magyarországon konferencia Közösségi művelődés Közösségfejlesztés Magyarországon konferencia A közösségi tervezés lehetőségei a helyi társadalom- és gazdaságfejlesztésben Vázlat Ditzendy Károly Arisztid 1. Közösségi fejlesztés,

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

Docimológia a bioetika oktatásban

Docimológia a bioetika oktatásban Docimológia a bioetika oktatásban Kapocsi Erzsébet BOMM 2013. 05.04. Debrecen Szubjektív bevezető Pedagógiai és etikai dilemmák a vizsgáztatás során - mit értékeljünk? -- az aktuális teljesítményt -- a

Részletesebben

I. Fejezet. Általános rendelkezések. Alapelvek

I. Fejezet. Általános rendelkezések. Alapelvek Albertirsa Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/1999.(X.29.) rendelete a 16/2004.(IV.30.) és az 5/2009. (III.02.) rendelettel egységes szerkezetbe foglalt szövege az Önkormányzat művelődési

Részletesebben

Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek. Groska Éva mentor

Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek. Groska Éva mentor Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek Groska Éva mentor Az önkéntes szemszögéből felmerülő szempontok 1. Milyen tevékenységeket

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S - a képviselő-testülethez -

E L Ő T E R J E S Z T É S - a képviselő-testülethez - MÁTÉSZALKA VÁROS Jegyzője Mátészalka, Hősök tere 9. Telefont: 44/501-363 Száma: 4-11 /2008. E L Ő T E R J E S Z T É S - a képviselő-testülethez - A köztisztviselők, valamint a hivatásos önkormányzati tűzoltóság

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA MOLNÁRNÉ STADLER KATALIN TUNKLI GÁBOR A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA FMD 2011 DÍJÁTADÓ, 2011. OKTÓBER 26. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Az előadás tartalma

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben