Romlás vagy fejlődés? Az ezredforduló Budapestjéről

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Romlás vagy fejlődés? Az ezredforduló Budapestjéről"

Átírás

1 Romlás vagy fejlődés? Az ezredforduló Budapestjéről Írásomat Bodor Ádámnak, a kitűnő írónak azokkal a Budapestre vonatkozó kritikus megjegyzéseivel kezdem, melyek nemcsak annak idején ütöttek szíven, hanem, úgy érzem ma is fájdalmas igazságot hordoznak sokak számára. (Varga Lajos Márton: Interjú Bodor Ádámmal, Népszabadság június 24.) Budapest balkániasodása, itt most ez történik - mondja éppen tíz éve -, üres, anakronisztikus és steril folyamat, mérhető ellenállás hiányában nincsenek értékelhető etikai elemei. A polgári Budapest pusztulása során nem töltődik fel új értékekkel, többlettel, az igazi Balkán ellentmondásos, termékenyítő levantei bája messze van innen; ez a leépülési folyamat egyirányú, nem drámai, nem is tragikus, mindössze lehangoló. Mint egy kórterem. Az értékek pusztulása vagy kicserélődése, az elsilányodás önmagában még nem ihlető erő. Amit az ember érez, az inkább a szégyenhez áll közel: ennyire nincsen önvédelmi készségünk, amink van, az is kisiklik a kezünk közül, olyan helyén a világnak, ahol még egy fűszálért is kár. Mert ha Magyarország, bárhonnan is néztük, mindig is Kelet-Európa volt, Budapest - és az esélyt ez jelentette - soha. Most válik azzá, szemléltetve az orrvérzésig emlegetett kelet-közép-európaiság fogalmának csődjét. Európa tagolható, de nem ennyire. A földrajzi és történelmi fekvés pontatlan, eufemisztikus, meghatározásában, a termikus mágikus homály ban, a tagolási szándékban magában éppen a provincializmus igéje rejtett, s ez most beteljesülni látszik. Budapest most nemcsak kopott eleganciájától, hanem történelmi méltósága nehezékeitől szabadul meg. Működik itt most valami, alakítja az utcákat, tereket, falakat, a térség levegőjét, egy erő, amely idegen, a várost és lakóit nem ismeri, nem szereti, inkább megveti; valami megalázóan primitív erőszak kezdi a maga belső képére átformálni a Budapest nevű természeti képződményt vagy emberi alkotást, mindegy hogyan nevezzük. Itt most minden büntetlenül szabad. Ami az újjáalakított üzletek portálja körül történik - hogy csak egy szelíd és szemléletes példához forduljak -, a nagy magyar meszelési vágynak ez a gátlástalan fesztiválja tulajdonképpen a butaság, cinizmus, a tojok mindenre -elv diadala egy patinás európai főváros fölött. Ez nem látvány, hanem moralitás kérdése. Ahol ilyen szemérmetlen nyíltsággal lehet garázdálkodni, ott egy új, idegen erkölcs hatályos. Egy hely elsősorban meghittségével, hangulatával ragad meg, a hangulat pedig erkölcs. De ennek a romlásnak nincsenek meghitt rejtekei. Bodor Ádám optimistának éppen nem nevezhető gondolatait azzal zárja, hogy Itt éppen most szűnik meg valami, egy fogalom. Budapest most szabadul meg attól a tartalmától, amitől az volt, ami volt. Amit az idegen értékrendre, hazug eszményekre építő diktatúra évtizedei nem bírtak innen kiűzni, elpusztítani, de még megtörni sem, most alvilági szintű összefüggések nyomán magától távozik. Most távozik innen a hely szelleme. Bodor Ádámnak az imént idézett gondolatai a modern urbanisztika egyik legkiáltóbb ellentmondására hívják fel a figyelmet. Budapest esete csak szélső példája tán annak a világban számos más helyütt is eluralkodó gondolatvilágnak, amely privilegalizálja a gazdaságot, a városfejlesztést pedig a technokráciának és a politikai hatalomgyakorlásnak rendeli alá. A szellemnek, a kultúrának, az ősi városformáló és fenntartó szerepe, melyre hiába mutattak rá az urbanisztika legkiválóbb szakemberei Patrick Geddestől Lewis Mumfordig és Frank Lloyd Wrighttól Christian Norberg-Schulz-ig egyaránt, napjaink virtual reality világában is csupán a business meg a hatalom árnyékában - és nem utolsó sorban a giccsek áradásában - jut kifejezésre. Hamvas Bélának közel fél évszázada leírt, szinte tézisszerű megnyilatkozása, mely szerint a várost nem hatalommal kellene kormányozni, hanem szellemmel vezetni - Budapestre vonatkoztatva is félelmetesen igaznak és jogosnak bizonyul napjainkban is. Egy alkotó szellemű, városléptékű ízlésességnek a főváros arculatában, fizikai valóságában való erőteljesebb tükröződését bizonyára joggal hiányolhatjuk. Mielőtt erre - írásunk záró gondolatai kapcsán - mégegyszer visszatérnénk, természetesen mégiscsak foglalkoznunk kell azokkal a konvencionális fejlesztési-tervezési stratégiai elgondolásokkal, ezek értékeivel és gyengeségekkel is, melyek napjainkban Budapest helyzetét jellemzik. A következőkben annak a két opponensi (szakmai) véleménynek a tükrében foglalunk állást Budapest hivatalos távlati

2 elképzeléseirôl, melyek közül az elsőt 1991-ben készítettük el a főváros akkori rövid- és hosszú távú programjaival kapcsolatos szakértői előtanulmányokról, a másodikat pedig tíz évvel később, Budapest Városfejlesztési Koncepciójának évi egyeztetési anyagáról. Első rátekintésre úgy tűnt, hogy az akkor készült előtanulmányok sorrendisége mintha megfelelne azoknak az igényeknek, - pontosabban azok feltételezett fontossági hierarchiájának - melyeket a lakosság támaszt a főváros vezetésével szemben. Első helyen a közbiztonság, aztán az infrastruktúra, a közlekedés, majd a lakáshelyzet, a környezetvédelem, az oktatás, és így tovább... Az átfogóbb témák - például Budapest és az agglomeráció kapcsolatai, a rehabilitáció vagy a revitalizáció, vagy éppenséggel a főváros térbeli fejlődésének igen komplex kérdései - ugyancsak a szak -témákhoz hasonló módon voltak besorolva a hosszú- és rövidtávú program szerkezetébe. Ez a felépítés semmiképpen sem volt elfogadható, zavarta a program áttekinthetőségét, nem tette lehetôvé az egyes, speciális tématerületek magasabb rendű integrálását - jelen esetben elsősorban térbeli, de akár gazdasági-pénzügyi, vagy szellemikulturális aspektusból. Mindettől függetlenül akkor az elkészült anyagok - vezérlő szempontok hiányában - rendkívül heterogén jellegűeknek bizonyultak. Természetesen nem lehetett megkívánni azt, hogy a különféle szerzők, szakértők az olyannyira eltérő témákról - mint amilyen például a közbiztonság avagy a műemlékvédelem - hasonlóan írjanak, hasonló vonásokat emeljenek ki. Meg lehetett, sőt meg kellett volna követelni azonban a szerkesztő(k)nek azokat a szempontokat, elveket, leitmotivokat, melyeket minden szakértőnek figyelembe kellett volna vennie, melyre mindegyiküknek reflektálnia kellett volna. E tekintetben főleg a specifikusabb tématerületek szerepe lehetett volna jelentősebb, hiszen az integrálóbb jellegűek kisebb-nagyobb mértékben azokból a kvantitatív és kvalitatív információkból, előfeltevésekből, hipotézisekből építkezhetnek majd, és csatolhatnak vissza a szakmaibb szférákra, melyekre a szerkesztőnek vagy koordinátornak bizony - anélkül, hogy korlátozta volna az egyes szakértők szakmai-írói szabadságát - rá kellett volna kérdeznie. Némi ötletszerűséggel ilyesfajta szerkesztői - vagy koordinátori - előzetes szempontok is lehettek volna, például: Mit tart a tématerület legsúlyosabb vagy éppen legprogresszívebb belső problematikájának? Mi az ami kívülről (térben és funkcionálisan egyaránt) a legjobban behatárolja a tématerület mai és későbbi problémáig? (Vagy akár konkrétabban, az adott előtanulmányok hierarchiájában, melyek azok a tématerületek, amelyekkel a meglévő vagy éppen hiányzó interdependenciák a legkritikusabbak?) Melyek a tématerületnek jól (elfogadhatóan) számszerűsíthető (kvantitatív) összetevői? Itt a gazdasági-pénzügyi számszerűségeken felül minden jól kvantifikálható egyéb komponens figyelembevételére, rövid-, és hosszú távú kihatásaira, prognózis-alternatíváira is gondolok. Melyek a nem számszerűsíthető (kvalitatív), de a társadalom egészségére döntően kiható - azt erősítő vagy veszélyeztető - tényezők? Mi a helyzet ma ezek tekintetében, és mi várható a közelebbi és távolabbi jövőben? Míg a szakértők nagyobbik része inkább improvizálva rögzítette tájékoztatását, addig mások, maguknak feltéve az iménti vagy ezekhez hasonló kérdéseket, válaszokat is adtak. A múlt és a jelen tényadatait illetően például rendkívül világos képet festett - a sajnos nem örömteli - helyzetről Bólyai Jánosnak a közbiztonsággal foglalkozó tanulmánya. Ami a jövőt illeti, a tágabb összefüggések ismeretének hiányában a vágyak, illúziók érthetően összekeveredtek a reálisnak tűnő prognózis-alternatívákkal az egyes tanulmányokban. A jövőt fürkészve, a főváros akár rövid-, akár hosszú távú programjának az elkészítése - helyesebben ezt megelőzően annak elő -készítése igen alapos, nagyon gondosan végiggondolt, sok-sok egyeztetést igényel - szakmai, társadalmi és politika egyeztetéseket egyaránt. Bár már az előkészítő anyagokat is - amennyire csak lehetséges, kvantitatív információkra kell építeni, azonban rendkívüli módon kell óvakodni attól a veszélytől, amely a számszerűségek túlbecsüléséből adódik; a nem számszerűsíthető, a bizonytalannak tűnő kvalitatív vonások - gyakran éppen azért is mert kevesebb gondot fordítunk rájuk - legalább olyan mértékben,

3 többnyire azonban sokkal erőteljesebben jellemeznek egy-egy szakterületet, különösen annak kritikus vonásait, mint a - teljesebb megismerést korlátozó - parciális tényadatok bizonyító számadatait. Az egyes szakterületek sajátosságainak függvényében kell tehát megtalálnunk azokat a helyes arányokat, melyek a legmegfelelőbb terv-, prognózis-, és stratégia-alternatívák kimunkálásához vezetnek. A következőkben azokra a vonatkozásokra térnék rá, amelyek - véleményem szerint - a már elkészült tanulmányok figyelembevételével is, az elkövetkező időszakban hozzájárulhatnának egy hatékonyabb rövid- és hosszú távú fővárosi program elkészítéséhez. A programnak egy többé-kevésbé jelképes mátrix szisztémába kellene illeszkednie. Egy szakmai, egy térbeli és egy időbeli vonatkoztatási rendszerbe lehetne célszerűen felfűzni a már rendelkezésre álló, begyűjtendő, egy-egy terv- vagy prognózis-alternatívába illeszthető információkat. A szakmai információk illetve szélesebb körű tanulmányok három főcsoportba lennének tagolhatók. Az első főcsoport az elsősorban szellemi prioritású tématerületeket fogná össze (itt sok tekintetben kapcsolódnék Melwin M. Webber amerikai professzornak jó egynéhány évvel ezelőtt megjelent, A helyekkel ellátott és a helynélküli városok világa című tanulmánykötetének megállapításaihoz), a második az erősebben helyhez kötött, materiális prioritású tématerületekre, a művi (az épített) környezeti elemekre orientálódna, a harmadik a természeti környezetet, ennek különféle komponenseit venné figyelembe. Ha az előbbiekben már kellően kifogásolt előtanulmányok hierarchiáját is tekintem, nagyjából a közbiztonság, a szociálpolitika, az oktatás, az egészségügy, a kultúra, a gazdaságpolitika tartozhatnának - egyebek között - az első főcsoportba, az infrastruktúra, a közlekedés, a közművek, a műemlékvédelem, a revitalizáció a második főcsoportba, míg - érthetően - a környezetvédelem a harmadik főcsoportba illeszkedhetne. Noha az egyes tématerületek sajátosságai folytán természetesen fenti csoportosításunknak is vannak hátulütői, rendező elvként mégis célszerűnek mutatkozna megfontolni a vázolt vagy ehhez hasonló meggondolásokat, hiszen akármennyire bonyolult rendszer áttekintéséről is legyen szó, a jövőt érintő döntések, a megfelelő cselekvések alternatívái nagymértékben függnek annak a helyzetképnek a rendezettségétől, ami a döntéseket hozók vagy azokat befolyásolók részére rendelkezésre áll. Mielőtt a tulajdonképpeni feladat lényegére, Budapest városfejlesztési problémáira, az alternatív stratégiák, prognózisok és taktikák egyes kérdéseire rátérnék, az első főcsoport kapcsán az egyéni és társadalmi szükségletek néhány olyan szempontjára mutatnék rá, amely ennek a szférának egy kellő átcsoportosítása során esetleg hasznosnak bizonyulhatna. Az egyén és a család, de a tágabb közösségek, a főváros lakosságának különféle összetételű csoportjai részére (akár Abraham Maslow amerikai pszichológus szükséglet-hierarchiáját figyelembevéve) lennének megállapíthatók alapvető fontosságú elsődleges illetve másodlagos igények. Kétségtelen, hogy a táplálkozási minimumokon túlmenően (érdekes, hogy a kereskedelmi ellátás, ellátottság, mint olyan nem kapott helyet a tanulmányok között) a lakás, az egészség és a közbiztonság az elementáris igények közé tartoznak. A kultúra, a szabadidő eltöltés, a sport számos vonatkozása sajnos - akár tetszik, akár nem - már a másodlagos, olykor a luxus igények kategóriájába tartoznak. Természetesen szó sem lehet arról, hogy egy társadalom - adott esetben a fővárosi társadalom - elsődleges avagy másodlagos igényeinek az említésével olyan következtetésre jussunk, hogy a minden réteget gazdagító, magasabb rendű szellemikulturális szükségleteket, ezek kielégítését a prímér igények maximális teljesítésével el lehetne hanyagolnunk. Mindössze arról van szó, hogy egymás mellé tudjuk állítani ezeket, és a döntésihatalmi apparátus világosabban tudja mérlegelni azokat a követelményeket, következményeket, melyek állásfoglalásaiból kifejezésre juthatnak. A korábban említett három főcsoport témáinak mégoly beható analízise azonban az önmagukban való elemzések után a külső összefüggések feltárásával adna képet az adott tématerületről. A mátrix gondolat jegyében először az egyes főcsoportokon belüli témák egymásrahatásait, interdependenciáit lenne szükséges megvizsgálni, majd a többi főcsoportokon belüliekkel lenne

4 szükséges összevetni ezeket, végül, de nem utolsó sorban a főcsoportok kialakult összképét, mérhető és nem mérhető karakterisztikáit, gazdaságilag (pénzügyileg) kifejezhető és nem kifejezhető sajátosságait is szembe kellene állítanunk egymással. A mátrix gondolatnak egy másik nagyon lényeges eleme az lehet, hogy az egyes tématerületi sajátosságoknak megfelelően tér-koordinátákat rendelünk - a múltat, a jelent és a jövőt illetően - az idő-koordináták mellé, és fordítva, a múltat és a jelent tudomásul véve jövőbeli idő koordinátákat rendelünk térbeli elképzeléseink mellé. Más szóval és némileg egyszerűbben: a mikor? és a hol? korábbi és jelen tényeit egészítjük ki a jövő tervezett (elképzelt, prognosztizálható) variánsaival... Jóllehet a jelen gondolatsor részleteiben kétségkívül még alapos kimunkálást igényelne, mégis lényegesnek érezzük egy kidolgozandó, akár rövid-, akár hosszú távú program esetében ezeket, az első pillanatban talán túlságosan teoretikusnak is tűnő iménti szempontokat, mivel legalább egyeseket érvényesíteni lehetne egy következő munkaszakaszban. Az eddigiekben nem szóltunk még azokról a problémákról, az általános rendezési tervekben szabályozandó problémáiról, sem Budapest és az agglomeráció kapcsolatáról. Mindkét témakörnek erőteljesen kellene táplálkoznia a jövőben - a bármennyire is vitatható szakmai dolgozatokból, egyben - és itt ezt szeretném nagyon nyomatékosan aláhúzni - amolyan flexibilis keret-jellegűk folytán vizsgálni kellene ezek visszahatását is azokra. Mivel itt elkerülhetetlen párhuzamossággal (párhuzamosságokkal) kell szembenéznünk, csak folyamatos egyeztetésekkel, kölcsönös információkkal lehetne elérni azt, hogy az áthatások időben jöjjenek létre, elmaradások, késések ne hátráltassák egy-egy koncepció avagy részkoncepció kibontakozását és realizálását. Ami a már elkészült előtanulmányokat illeti, rá lehetne kérdezni a közelebbi és távolabbi jövőt érintő néhány, a legjelentősebb számszerűsíthető (semmiképpen csak pénzügyi, hanem naturális mutatókban is kimutatható) értékre, nem kevésbé a legjellegzetesebb kvalitatív vonásokra. Történhet ez úgy, hogy mindezt maga a szerkesztő (a koordinátor) vagy egy mindenképpen kis létszámú szerkesztői (koordináló) csoport végzi el, de úgy is, hogy ahol az elkészült tanulmányokban ez rendelkezésre áll, egyszerűen kiveszik ezekből, ott viszont ahol a szerzők ezt nem biztosították, felhívják őket ennek pótlására, illetve a szükséges minimál információk gyors begyűjtésére. Az így elkészülő fővárosi rövid- és hosszútávú fejlesztési programok azonban a legjobb szándékok mellett is bizonyára még igen sok hiányossággal fognak rendelkezni. Már most fel kellene készülni arra, hogy egy megfelelően kiképzett szakembergárda által olyan munkamódszerek kidolgozására is sor kerülhessen, melyek nyomán mind a múltra és a jelenre vonatkozó információknak a dekódolása és értékelése, mind az ezekre épülő rövid- és hosszú távú tervelképzelések, prognózisok, stratégiák, sőt taktikák is kibontakoztathatók lennének. Az ilyen felkészülésnek azonban komoly szervezeti, személyi és anyagi kihatásai is vannak. Egy idehaza és a nemzetközi porondon is elismert szakemberekből álló kis csapatnak kellene alaposan kivitatnia a főváros különféle idődimenziókra kiterjedő programjait olyképpen, hogy az elgondolásokat, elképzeléseket - jámbor óhajokként - ne csak önmagukban vázolják fel, hanem ezek szorosan kapcsolódjanak azokhoz a szellemi-anyagi feltételekhez, valószínűsíthető döntési alternatívákhoz, melyek mind a hazai, mind a nemzetközi tényezők megszabta korlátokból és lehetőségekből is következnek. * Mielőtt a második opponensi véleményünk megfontolásaira kitérnénk, utalnunk kell még arra a munkára - helyesebben munkákra -, mely(ek)et e sorok írójának irányításával a BME Urbanisztikai Intézete mellett működő MTA Urbanisztikai Kutatócsoporthoz meghívott szakértők végeztek el 1993 és 1994 között. A Fővárosi Önkormányzat Városfejlesztési Ügyosztálya, mint megbízó, az első tanulmánykötet elé 1993 szeptemberében írt ajánlásában egyebek között arra biztatta a szakértőket, hogy a jelenlegi jogszabályokat és tervezési kötöttségeit, ahol azt szükségesnek tartják, lépjék túl, és a legjobb meggyőződésük szerinti ajánlásokat fogalmazzák

5 meg. ã...mutassák be azokat a peremfeltételeket, melyek szükségesek ahhoz, hogy a jelenlegi dinamikus építési periódus (a»dinamikus«jelleget - legalábbis az elmúlt éveket illetően - sajnos meg kell kérdőjeleznünk) a Millennium-korabeliéhez hasonlóan, szabályozott mederben, előreláthatóan szerveződjék, hogy a polgár jól érezze magát, a tőke találja meg számításait, és a környezet minősége javuljon (...); ajánljuk e munkát a városfejlesztés szereplőinek - döntéshozóknak és döntés-előkészítőknek egyaránt - tágabb értelemben az urbanisztika iránt elkötelezett érdekelt vagy érdeklődő valamennyi társunknak, hiszen közös érdekünk szép városunk, életünk színhelye, Budapest virágzó várossá, méltó emberi lakhellyé emelése. A fenti ajánlás optimizmust sugallt, és a kutatómunka valamennyi résztvevője őszinte lelkesedéssel igyekezett, hogy legjobb képességeivel jusson el azokhoz a felismerésekhez, melyek Budapest nívósabb fejlesztéséhez, tervezéséhez és igazgatásához járulhatnak majd hozzá. A munkában közreműködők nyitottságát, vitakészségét, a főváros sajátos helyzetéből adódó igen komplex problémákkal való szembesülését mi sem bizonyította jobban, mint hogy a kellően gyakori, a munka tartalmát és felépítését érintő team-megbeszéléseken nemegyszer ellentétes nézetek is konfrontálódtak, hogy az esetek többségében aztán a valós értékek mentén ezek lehetséges és célszerű konszenzusokban oldódjanak fel. Sajnos az említett szép ajánló sorok után illúzióvesztések következtek, az összefoglaló kötetekben és az egyedi írásokban megjelenő, különösen a fejlesztés-tervezés-igazgatás olyannyira lényeges kapcsolódásait illető ajánlásokra hivatalból szinte semmilyen válasz nem érkezett. A politikai-gazdasági hatalom, akkoriban úgy tűnik, mintha nem is óhajtott volna leereszkedni komolyabb, távlatibb stratégiai koncepciók szükségességének még a meggondolásába sem. Ezúttal nincs módunk - már csak a terjedelmi korlátok folytán sem -, hogy részletesen fejtsük ki néhány évvel ezelőtt rögzített elgondolásainkat. Legfeljebb ezekre utaló egyes fejezetcímeket emelünk ki azok számára, akik nem ismerhették meg az elvégzett munkát. Változatok a problémák kezelésére (hibás gondolkodási sémák); Bizonyosság, valószínűség, kockázat; Modellezhető és nem modellezhető folyamatok...; Spontán tendenciák a város fejlődésében (ugyanabból még többet?); Konfliktusmenedzselés a budapesti várospolitikában...; A Közép-európai Régi és Budapest lehetőségei; A főváros fejlődésének és alakításának modelljei ; A budapesti közigazgatás jövőképének elméleti és gyakorlati alternatívái; A városfejlesztés forrásai; A folyamatban lévő vállalkozói akciók elemzései; Fejlesztési szándékok, a fejlesztési stratégiák öröklött sajátosságai. És még néhány cím az I. kötet mellékletének tanulmányaiból: Kiss István: A közigazgatás korszerűsítésének szemléleti alapjai; Korompai Attila: Budapest fejlesztési stratégiája és az új jövőkép; Miklóssy Endre: A városfejlesztés régi-új útjai; Várnai Gábor: Rendszerelmélet, diagnózis és terápia - Budapest-képek a közgondolkodásban; Vidor Ferenc: Urbanisztika és medicina - Egy új analógia nyomában. Ami a fejlesztést illeti, hiába mondta ki fejlesztési programok - netán stratégiák - elkészítésének szükségességét az évi XXIV. Törvény 11. -a, azt kellett megállapítanunk, ezek kimunkálását több tényező is késleltette. Úgy tűnik, hogy magában a Városháza apparátusában is ellenállás volt az ilyesfajta igényekkel szemben. Parttalannak, absztraktnak, luxusproblematikának tekintették éppúgy, mint valaha (még Nyugat-Európában és Amerikában is), amikor a nagyvonalú fejlesztési koncepciók megközelítéseit sokan - ott is - holisztikus ostobaságnak bélyegezték. Ez azonban évvel ezelőtt volt, és - függetlenül attól, hogy szinte nincs olyan, akár közepesen fejlett országbeli nagyváros, amely nem rendelkezik fejlesztési stratégiákkal - ma már az Európa Tanács chartája mondja ki, hogy a fejlesztésnek - és

6 a rendezésnek is! - együttesen kell holisztikusnak, pragmatikusnak és demokratikusnak lennie. És ha valóban fel akarunk zárkózni Nyugat-Európához, aligha térhetünk ki az elől, hogy e szemléleti megfontolások lényegét és praxisát is magunkévá tegyük. A Főváros szakmai és politikai vezetése mindezek ellenére a fejlesztési programokkal és koncepciókkal szemben hosszú éveken keresztül szinte kizárólagosan a többé-kevésbé hagyományon, ún. ÁRT-k (Általános Rendezési Tervek elkészítését szorgalmazta és csak a 1990-es évek második felében jutottak oda, hogy - többszöri átdolgozás után - immár a jövő lehetőségeit és korlátait valamelyest figyelembevevő, külső szakértők által készített anyagot terjesszenek a közgyűlés illetve más érdekeltek elé. Ami a évi Budapesti Városfejlesztési Koncepciót illeti, mindenképpen örülnünk kell, hogy az elkészült munka szakmai és politikai egyeztetésére is sor kerülhetett, annál is inkább, mivel - mint említettük - még néhány évvel ezelőtt is a Főváros nagyvonalú fejlesztésének, a lehetséges stratégiáknak, a végrehajtásnak az alternatíváit vázoló elgondolások heves elutasításra találtak. A koncepció bevezetője, mely a munka célját, időtávlatát, feladatát és módszereit rögzíti, már alapvetően tér el azoktól a korábbi voluntarisztikus elgondolásoktól, melyek kvázi fejlesztési frazeológiákban is vágy-hangsúlyozottan terv-orientáltak voltak és mint szerzői írják ma már alapvető célként immár prognosztizálható keretfeltételek alapján (...) nagytávlatú jövőképek felvázolását és ezen alapuló reális, hosszú távú (15 éves távlatú) stratégia kimunkálását jelölik meg. A prognózis-orientáltságot, nem kevésbé ezzel kapcsolatosan a felvázolt alternatív jövőképeket tehát - szemben a tíz év előtti mozaikszerű megközelítéssel - mindenképpen üdvözölnünk kell. Az összeállítók szemléletét a legtömörebben a koncepció első három fejezete, továbbá nagyrészt a negyedik fejezet egyes részei (a teljes anyag mintegy harmada, negyede) tükrözik a leginkább. A szerzők nyomatékosan hangsúlyozzák, hogy fejlesztési koncepciók hiánya már rövid időn belül a (fő)város tervezhetőségének ellehetetlenülését eredményezné, megléte viszont - különösen, ha komplexitásra törekszik - felbecsülhetetlen segítséget nyújt a döntéshozónak, amikor egyes napi kérdésekben olyan döntéseket akar hozni, amelyek magukban is és egymásra hatásukban is a város jövőjének kedvező hatását segítik. A segítség igénye, melyet sajnos a döntéshozóknak ma még csak egy kisebb része tart szükségesnek - úgy vélem - még csupán töredékesen elégül ki a jelen koncepció által. Az igen bő és - talán olykor túlságosan is terjedelmesen kifejtésre került - tájékoztató anyag inkább az úgynevezett szakmabelieknek szól, a döntésre illetékesek - tartok tőle - annak ellenére, hogy esetleg elfogadják a holisztikus-interdiszciplináris szemlélet, a prognosztikus gondolkodás szükségességét, mégis elvesznek - az egyébként gondosan összegyűjtött - részproblémák halmazaiban. Talán célszerűbb lett volna az első három fejezetet tömörítve - akár tézisszerűen összeállítva - Fővárosi Fejlesztési Koncepcióként előterjeszteni, és az ötödik-hatodik fejezet részletes anyagát ennek mellékleteként csatolni. Egy ilyesfajta, valóban az alapvető tér- (a térségi energiák hatásmechanizmusait a Főváros határaitól, az agglomeráción át az országhatárig, sőt azon túl is elemző), és időfaktorokra, hét éves, tizenöt éves, esetleg harmincnegyven éves időtartamra kiterjedő, olyan együttesen vázolt implicit, valóban a legalapvetőbb tényezőkre redukált jövőkép-alternatíva halmaz a maga tömörségében (a vizsgálati anyagokkal a háta mögött) megfelelőbb tálalás lett volna. Vagy lenne a jövőben: úgy vélem, nem csupán a döntést hozó politikusok és gazdasági szakemberek számára, hanem bizonyára a laikus városlakók is szívesebben kóstolnák meg a kevesebb, de finomabb urbanisztikai ízeket. * Nincs terünk arra, hogy az egyes fejezetekben kimunkált részproblematikákat méltassuk, netán kisebb-nagyobb mértékben korrigáljuk. Hasznosabbnak véljük, ha hét szempontot kiemelve, a következőkben vázoljuk a teljes anyagot, illetev ennek összeállítását érintő megjegyzéseinket. 1. A koncepcióban jóllehet megjelennek már a prognosztikus elemek, még mindig túltengenek a tervezési attitűdökkel oly szorosan összefüggő kívánságok, a kell -ek, a legyen -ek, a növelések, a csökkentések iránti vágyak. A hogyanokra való utalások azonban jórészt

7 hiányoznak, de az ezek teljesülésének vagy nem teljesülésének (a különféle lehetséges határeseteknek) a követelményei és következményei ahelyett, hogy erőteljesen és kiemelten rögzítenék ezeket, csak igen halványan és körülírtan jelennek meg. 2. Annak ellenére, hogy Budapest Városfejlesztési Koncepciójának Egyeztetési Anyaga feltehetően komoly információmennyiségre épült (az egyes fejezetek információs hátterét a Koncepció nem jelzi), értékesebbé és használhatóbbá tette volna néhány további bázis-anyag előzetes begyűjtése, esetleges ábrázolása a múlt, a jelen és a jövő(k) keresztmetszeteiben. Ilyenek lehetnének (vagy lehettek volna) például - az anyagban egyébként jelzett - lágy és kemény komponenseknek, vagy a bűnözési devianciáknak, egyes jellegzetes betegségformáknak, egyes térségek (kerületek) fejlettségének a térképi ábrázolásai. Az egyes lapok alján elhelyezett szép és dekoratív fotók emelik ugyan a Városfejlesztési Koncepció nyomtatásban megjelent anyagának a minőségét, de nem pótolják az említett információkkal (esetleg más hasonlatosokkal) kapcsolatos vizuális ábrázolásokat. 3. A főváros tényleges fejlesztését erősítő vagy gátló érdek- és értékkonfliktusok bemutatása csak ötletszerűen és elvétve jelenik meg a koncepcióban. Ezek nagyobb része is a területi (kerületek, megye, régió) igazgatási-döntési kompetenciák bizonytalanságaira, megoldatlanságaira utal; a meglévő - és a jövőre is valamelyest kivetíthető - ágazati (pl. egészségügyi, kulturális, lakásügyi, oktatási-kulturális stb.) prioritási küzdelmek -ről alig-alig van szó. A konfliktusok jelzése és formái, túlélésüknek a prognózisai fontos szerepet kell hogy játsszanak a Főváros jövőjét érintő bármilyen fejlesztési elgondolásban. Itt jegyezném meg, hogy a jövőkutatási (-formálási) eljárások közül a koncepció csak egyetlenegy fajtára, a szcenárió -ra utal. A jövőben megfontolást érdemelnének a futurológia további módszereinek, pl. az analóg eljárásoknak, a gaming-simulation -nak, a delphi-i modell -eknek, a rendszerelméletieknek az alkalmazásai is. 4. A Városfejlesztési Koncepció még marginálisan sem foglalkozik a telekommunikáció, a virtual reality teremtette kihívásokkal. Bár lehetséges, hogy a jövő elkövetkező éveiben Budapest esetében e világméretű mozgásoknak még csekély hatása lesz a Fővárosnak és környékének térszerkezetére, egy tizenöt éves perspektívában már alaposan meggondolva kellene mérlegelni azokat a hatásmechanizmusokat, melyeket e jelenségek a lakosság életére és intézményeire gyakorolhatnak. 5. Jóllehet a Koncepció anyaga helyenként utal a fejlesztés realizálásának folyamatos kontrolljára, a monitoring -ra, a néhány évenkénti visszacsatolások -ra, úgy vélem ezeknek sokkal szervesebben és hangsúlyozottabban kellene beépülniük magába a koncepcióba, illetve a végrehajtás(ok) stratégiáiba. 6. Egy Fejlesztési Koncepciónak bármilyen metropolis életében (jelen esetben Budapest életébe) való átültetése nemcsak szűkre szabottan döntési-igazgatási feladatként jelenik meg. Nívós és sikeres végrehajtásához magas színvonalú, komplex gondolkodású, kellő tapasztalatokkal rendelkező olyan szakemberekre is szükség van, akikre a mindenkori hatalom politikusai megfelelően támaszkodhatnak. E tekintetben Európa szerte hiány mutatkozik. Az elmúlt években, 2001, 2002, 2003-ban Weimarban tartott EU konferencia irányítója, Hassenpflug professzor, az ottani Bauhaus Universität Urbanisztikai Intézetének professzora jelezte, hogy az EU támogatására is szükség lenne olyan posztgraduális és doktorandusz képzés megindításához, melynek eredményeképpen a városproblematikák széles spektrumát jól ismerő elegendő szakember kapcsolódhatna be az európai (nagy)városok fejlesztési munkálataiba. 7. Budapest Városfejlesztési Koncepciója foglalkozott ugyan az oktatási és a kulturális szféra adottságaival, a fejlesztés különféle lehetőségeivel is, egy gondolat azonban mintha elkerülte volna az Egyeztetési Anyag összeállítóit. Valahol jelezni kellett volna azt a szellemet (aurát), amit Budapest a lakóinak jelent, illetve ez tudatosítható lehetne a számukra. Egy olyasfajta urbain -re gondolok, melyet a francia Lefèbvre fejtett ki évekkel ezelőtt, és melynek szimbolikus jelentősége Budapest jövője szempontjából sem elhanyagolható. *

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A Városkommunikációs Mesterkurzus tapasztalatai

A Városkommunikációs Mesterkurzus tapasztalatai Paksi Adrienn A Városkommunikációs Mesterkurzus tapasztalatai Partnerség és kommunikáció a területi tervezésben - Elmélet és gyakorlat Lechner Lajos Tudásközpont 2014. december 15. Az energikus 314-es

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat IPARI VÁROS - IPARVÁROSOK ÉS VÁROSI IPARTERÜLETEK MEGÚJULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Borsod-Abaúj-Zemplén megye meghatározó ipari városainak példáján keresztül Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia,

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben Kihívások az elkövetkező 5 évben (hogyan kell módosítani a könyvvizsgálati módszertant a várható új IFRS-ek követelményeinek figyelembevételével) Új IFRS standardok - Összefoglaló Standard Mikortól hatályos?

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás

Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás Az európai uniós városfejlesztési források megszerzésének eszköze, feltétele a pályázatok értékelésének alapja, a szociális- városrehabilitációs pályázatok

Részletesebben

Opponensi vélemény Ferkai András Molnár Farkas. Molnár életművének nagymonográfiája című akadémiai doktori értekezéséről

Opponensi vélemény Ferkai András Molnár Farkas. Molnár életművének nagymonográfiája című akadémiai doktori értekezéséről Opponensi vélemény Ferkai András Molnár Farkas. Molnár életművének nagymonográfiája című akadémiai doktori értekezéséről Évtizedek óta nem zajlott a Magyar Tudományos Akadémián tudományok doktora, illetve

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

Az 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység

Az 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység Az 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység Qualidat Kft. Együttműködésben az ÉMI TÜV SÜD-del Tartalomjegyzék Bevezetés A feladatok Projektmenedzsment

Részletesebben

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 A program a Holland Külügyminisztérium MATRA programjának finanszírozásában és a Pest Megyei Önkormányzat koordinálása mellett

Részletesebben

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ...

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ... KÉRDŐÍV SZÁMA... Kérdőív A nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan Romániában is általánossá vált, hogy egyes üzleti problémával a vállalatok Önökhöz fordulnak. A tanácsadás a professzionális szolgáltató piac

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Tóthné Pfaff Éva kultúraktív Egyesület TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0014 PEDAGÓGUSKÉPZÉST SEGÍTŐ HÁLÓZATOK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓBAN A KÉSZÍTŐK Sebestyén Ágnes

Részletesebben

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM TANÁCSADÁSI MODELLEK I. Számtalan konzultációs terület és elmélet: a konz. folyamat leírására sok elképzelés született 1. Általános tanácsadási

Részletesebben

Építs teljesítmény-központú kultúrát!

Építs teljesítmény-központú kultúrát! Építs teljesítmény-központú kultúrát! A Terra Nova egy interaktív, saját élményű szimulációs játék, amely valós szervezetek működését modellezi. A szimuláció minimum tíz, de akár több száz fős csoportoknak

Részletesebben

Magyarország Feladatai az Éghajlatvédelemben Előadó: Kovács Lajos

Magyarország Feladatai az Éghajlatvédelemben Előadó: Kovács Lajos Magyarország Feladatai az Éghajlatvédelemben Előadó: Kovács Lajos Klímabarát Települések Szövetsége elnök Gyakoribb szélsőségek a változó klímában Hőhullámok, extrém szárazság Szélsőséges csapadékviszonyok,

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Bevezető kérdés. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 2013.09.23.

Bevezető kérdés. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 2013.09.23. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? dr. Győri Zsuzsanna KÖVET Egyesület 2013. szeptember 19. Bevezető kérdés Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 1 Felelősség a közjóért

Részletesebben

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI Dr. Polereczki Zsolt DE-GTK Marketing és Kereskedelem Intézet Élelmiszer Kutató és Marketing Szolgáltató Központ Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter A MARKETING

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

GYES-menedzsment a munkáltatók és a munkavállalók szerepe a nők sikeres munkaerőpiaci visszatérésében

GYES-menedzsment a munkáltatók és a munkavállalók szerepe a nők sikeres munkaerőpiaci visszatérésében GYES-menedzsment a munkáltatók és a munkavállalók szerepe a nők sikeres munkaerőpiaci visszatérésében Egyenlő Bánásmód Hatóság Tapasztalat átadó konferencia 2012.11.15. Misszió Jövőképünk egy olyan társadalom,

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27.

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Lunk Tamás - Wächter Balázs Vital Pro Kft Tartalom Stratégia gazdasági fenntarthatósága Szubjektív helyzetkép A strukturális

Részletesebben

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása (In: Balogh-Bóta-Dávid-Páskuné: Pszichológiai módszerek a tehetséges tanulók nyomon követéses vizsgálatához,

Részletesebben

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött?

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött? 2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. Mi van a név mögött? Miértek Célok és eszközök Mi tettünk eddig? Miért érdemes hozzánk csatlakozni? www.hungariancsr.org 3. Mi a CSR Mátrix? Kik

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c. Kérdőív 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.) 3.) Kérem, mondja meg, mi a három LEGNAGYOBB PROBLÉMA,

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

2013.09.19. Master of Arts. International Hotel Management and Hotel Companies management. Stratégiai gondolkodás fejlődése

2013.09.19. Master of Arts. International Hotel Management and Hotel Companies management. Stratégiai gondolkodás fejlődése Master of Arts International Hotel Management and Hotel Companies management Stratégiai gondolkodás fejlődése Szükség van-e stratégiai menedzsmentre? Peter Lorange kritikus alapkérdései Gyorsan változó

Részletesebben

14.15.-15:00 dr. Mészáros Tamás, Budapesti Corvinus Egyetem rektora: Miből induljon ki a stratégiai gondolkodás?

14.15.-15:00 dr. Mészáros Tamás, Budapesti Corvinus Egyetem rektora: Miből induljon ki a stratégiai gondolkodás? Program 14.00-14.15 Megnyitó 14.15.-15:00 dr. Mészáros Tamás, Budapesti Corvinus Egyetem rektora: Miből induljon ki a stratégiai gondolkodás? 15:00-15.30 Komócsin Laura International Coach Federation Magyar

Részletesebben

A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a

A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a szemszögéből Rudas Imre 2009.06.15. 1 Az MRK általános állásfoglalása a Bologna-folyamat bevezetéséről 2009.06.15. 2 Megállapítások 2009.06.15.

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1.

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1. Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 42/2004.(V.26.) rendelete az Önkormányzat sportfeladatairól és a sporttevékenység támogatásáról (módosításokkal egységes

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

ÁROP-1.2.18 Szervezetfejlesztési Program

ÁROP-1.2.18 Szervezetfejlesztési Program Pályázói Tájékoztató Nap Önkormányzati szervezetfejlesztés ÁROP-1.A.5. és ÁROP-3.A.2 2014. március 21. és 25. Előadó: Fekete Letícia szakmai tanácsadó KIM Közigazgatás-fejlesztési és Stratégiai Tervezési

Részletesebben

Stratégiai zajtérképekről mindenkinek

Stratégiai zajtérképekről mindenkinek Környezetvédelem / Levegőtisztaság; Zaj- és rezgésvédelem / Hírek Zajtérképek 2007-06-27 10:01:27 Az idei évben elkészül Budapest és a közvetlen környeztében lévő huszonegy település stratégiai zajtérképe.

Részletesebben

2 A JELENTÉS FELÉPÍTÉSE...2

2 A JELENTÉS FELÉPÍTÉSE...2 2...2 2.1 A MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY FELÉPÍTÉSE...2 2.2 MEGJEGYZÉSEK A JELENTÉSSEL KAPCSOLATBAN...5 2.3 FELHASZNÁLT ANYAGOK ÉS RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE...5 2. FEJEZET 1 2 2.1 A MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY

Részletesebben

III. Az emberi erőforrás tervezése

III. Az emberi erőforrás tervezése BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség III. Az emberi erőforrás tervezése Emberi Erőforrás Menedzsment 2012 Október 20 Gál Márk PhD Közigazgatási

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA MOLNÁRNÉ STADLER KATALIN TUNKLI GÁBOR A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA FMD 2011 DÍJÁTADÓ, 2011. OKTÓBER 26. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Az előadás tartalma

Részletesebben

Integrált gyártórendszerek. Ágens technológia - ágens rendszer létrehozása Gyakorlat

Integrált gyártórendszerek. Ágens technológia - ágens rendszer létrehozása Gyakorlat IGYR p. 1/17 Integrált gyártórendszerek Ágens technológia - ágens rendszer létrehozása Gyakorlat Werner Ágnes Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék e-mail: werner.agnes@virt.uni-pannon.hu IGYR

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

Dr. Konczosné dr. Szombathelyi Márta Tehetség- és motivációs modell kidolgozásának kérdései a SZE TMDK kapcsán

Dr. Konczosné dr. Szombathelyi Márta Tehetség- és motivációs modell kidolgozásának kérdései a SZE TMDK kapcsán Dr. Konczosné dr. Szombathelyi Márta Tehetség- és motivációs modell kidolgozásának kérdései a SZE TMDK kapcsán A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

PATAKI KAROLV igazságügyi szakért6. 1087 Budapest, Hungária krt. 32. Tell fax: 334-4610, mobil: 06-30-9509-385, e-mail: karpataki@gmail.

PATAKI KAROLV igazságügyi szakért6. 1087 Budapest, Hungária krt. 32. Tell fax: 334-4610, mobil: 06-30-9509-385, e-mail: karpataki@gmail. L~. PATAKI KAROLV igazságügyi szakért6 1087 Budapest, Hungária krt. 32. Tell fax: 334-4610, mobil: 06-30-9509-385, e-mail: karpataki@gmail.hu OPPONENSIVÉLEMÉNY a Fürged-Felsonyék-Magyarkeszi külterület,

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Transparency International Magyarország. Dr. Földes Ádám úr részére ügyvezető igazgató. Budapest. Tisztelt Ügyvezető Igazgató Úr!

Transparency International Magyarország. Dr. Földes Ádám úr részére ügyvezető igazgató. Budapest. Tisztelt Ügyvezető Igazgató Úr! KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA ELNÖK Transparency International Magyarország Dr. Földes Ádám úr részére ügyvezető igazgató Budapest Tisztelt Ügyvezető Igazgató Úr! Köszönettel vettük, hogy véleményezés és észrevételezés

Részletesebben

Az integrált tervezés alkalmazhatóságának kérdései területi szinten Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu

Az integrált tervezés alkalmazhatóságának kérdései területi szinten Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu Az integrált tervezés alkalmazhatóságának kérdései területi szinten Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 2 Előtérbe került az integrált szemléletmód? Közösségi szabályozás: a KSK (közösségi stratégiai keret)

Részletesebben

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági

Részletesebben

Otthontérkép, segít a döntésben! 2012. április 25. 2012.04.25.

Otthontérkép, segít a döntésben! 2012. április 25. 2012.04.25. Otthontérkép, segít a döntésben! 2012. április 25. 1 Az FHB Otthontérkép már most további információkkal bővül! A 2012. április 16-án bemutatott Otthontérkép alkalmazás újabb statisztikai adatokkal került

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY KÉSZÜLT A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK SZÖVETSÉGE ÉS AZ INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM EGYÜTTMÛKÖDÉSÉBEN Megyei Jogú Városok

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

MKÖH SZMSZ SZABÁLYZAT A PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉG RENDJÉRŐL 9. FÜGGELÉK SZABÁLYZAT

MKÖH SZMSZ SZABÁLYZAT A PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉG RENDJÉRŐL 9. FÜGGELÉK SZABÁLYZAT SZABÁLYZAT A PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉG RENDJÉRŐL 1.) Az egységes pályázati rendszer kiterjed: a) a Közös Önkormányzati Hivatal valamennyi szervezeti egységének tevékenységi körébe tartozó, b) a szervezeti

Részletesebben

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON Tény, hogy a munkavállalók munkahelyi, családi és magán életi problémái nagymértékben képesek befolyásolni a munkavállaló munkahelyi teljesítményét, és ez által közvetett vagy

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI RACIONALITÁS ÉS A MAGYAR ÖNKORMÁNYZATI REFORMOK PÁLNÉ KOVÁCS ILONA *

KÖZIGAZGATÁSI RACIONALITÁS ÉS A MAGYAR ÖNKORMÁNYZATI REFORMOK PÁLNÉ KOVÁCS ILONA * KÖZIGAZGATÁSI RACIONALITÁS ÉS A MAGYAR ÖNKORMÁNYZATI REFORMOK Tisztelgés Verebélyi Imre több évtizedes közigazgatás korszerűsítési tevékenysége előtt PÁLNÉ KOVÁCS ILONA * Verebélyi Imre, az önkormányzati

Részletesebben

Navigációs megoldások. www.newscoaching.hu

Navigációs megoldások. www.newscoaching.hu Navigációs megoldások www.newscoaching.hu Kik vagyunk? A modellt 2001 óta fejlesztjük sikeresen világszerte. A Coaching & Training Ltd. 2006-ban alakult, székhelye Lausanne-ban (Svájc) van és kirendeltségei

Részletesebben

Igyunk-e előre a medve. Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft.

Igyunk-e előre a medve. Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft. Igyunk-e előre a medve bőrére? Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft. Hogyan fejlesszünk jobb terméket/reklámot? Új termék vagy kommunikáció kidolgozásához /fejlesztéséhez

Részletesebben

Az értékelési tevékenységekkel kapcsolatos igazságügyi szakértői tevékenységek megfelelőségi kérdései.

Az értékelési tevékenységekkel kapcsolatos igazságügyi szakértői tevékenységek megfelelőségi kérdései. Az értékelési tevékenységekkel kapcsolatos igazságügyi szakértői tevékenységek megfelelőségi kérdései. Javaslat a vagyonelemek értékelésével összefüggő tevékenységek egységes szerkezetű, koherens jogi

Részletesebben

Kritikai érzék és társadalmi felelősség

Kritikai érzék és társadalmi felelősség Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány

Részletesebben

Karlovitz János Tibor (szerk.). Mozgás, környezet, egészség. Komárno: International Research Institute s.r.o., ISBN 978-80-89691-15-9

Karlovitz János Tibor (szerk.). Mozgás, környezet, egészség. Komárno: International Research Institute s.r.o., ISBN 978-80-89691-15-9 Mozgás és egészség KARLOVITZ János Tibor Miskolci Egyetem, Miskolc bolkarlo@uni-miskolc.hu Ebben a bevezető fejezetben arra szeretnénk rávilágítani, miért éppen ezek a tanulmányok és ebben a sorrendben

Részletesebben

Energiagazdaság Nemfém ásványi termékek gyártásának levegőtisztaság védelmi kérdései

Energiagazdaság Nemfém ásványi termékek gyártásának levegőtisztaság védelmi kérdései Magyarország az ezredfordulón MTA stratégiai kutatások ZÖLD BELÉPŐ EU csatlakozásunk Környezeti szempontú vizsgálata Kúnvári Árpád Sz.Tóth György Gräff József Energiagazdaság Nemfém ásványi termékek gyártásának

Részletesebben

4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése & MITS e-önkormányzat KKP

4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése & MITS e-önkormányzat KKP Microsoft Magyarország 2004. szeptember 21. kedd Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

A sportpedagógia alapjai

A sportpedagógia alapjai Triatlon-edzők szakmai továbbképzése Balatonboglár, 2015. április 16-19. A sportpedagógia alapjai Dr. Poór Zoltán a neveléstudomány kandidátusa A sportpedagógia fogalma Tágabb értelemben: A sportpedagógia

Részletesebben

Kutatás és kommunikáció

Kutatás és kommunikáció TÁJÉKOZTATÓ Bemutatkozás A CivilArt Alapítvány 2005. októberében alakult azzal a céllal, hogy növelje a non-profit szektor ismertségét és érdekérvényesítési képességét kommunikációs anyagok és társadalomtudományi

Részletesebben

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON Az Országgyűlés döntésének megfelelően, a közoktatási törvény módosításának eredményeként, 2004. szeptember elsejétől kötelezően bevezetésre került félévkor és év

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

PROJEKT MENEDZSMENT KÜLÖNBÖZÕ KULTÚRÁK KERESZTTÜZÉBEN

PROJEKT MENEDZSMENT KÜLÖNBÖZÕ KULTÚRÁK KERESZTTÜZÉBEN PROJEKT MENEDZSMENT KÜLÖNBÖZÕ KULTÚRÁK KERESZTTÜZÉBEN Dr. PRÓNAY Gábor Pro-COMpass Kft. I. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum, Budapest, 1998. április 16. 1 KULTÚRA = megoldások Az emberek

Részletesebben

Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás

Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás, Infrastruktúra Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás 5,00 4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 T F T F T F T F T F T F 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Részletesebben

MÛVÉSZET. Fogas feszületek ARANYI SÁNDOR FOTÓKONSTRUKCIÓJA

MÛVÉSZET. Fogas feszületek ARANYI SÁNDOR FOTÓKONSTRUKCIÓJA MÛVÉSZET Fogas feszületek ARANYI SÁNDOR FOTÓKONSTRUKCIÓJA Először talán egy terebélyes pályaudvart kellene elképzelnünk. Átlós, nyílegyenes és íves sínpárok regimentje, köztük tömpe váltók, sudár jelzőlámpák.

Részletesebben

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában Előadó: Ivanyos János Trusted Business Partners Kft. ügyvezetője Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás szakosztályának

Részletesebben

A 9001:2015 a kockázatközpontú megközelítést követi

A 9001:2015 a kockázatközpontú megközelítést követi A 9001:2015 a kockázatközpontú megközelítést követi Tartalom n Kockázat vs. megelőzés n A kockázat fogalma n Hol található a kockázat az új szabványban? n Kritikus megjegyzések n Körlevél n Megvalósítás

Részletesebben

A ROMÁN ALKOTMÁNYOS DEMOKRÁCIA ELTELT HUSZONÖT ÉVE

A ROMÁN ALKOTMÁNYOS DEMOKRÁCIA ELTELT HUSZONÖT ÉVE A VASFÜGGÖNY LEBONTÁSA UTÁN 177 VARGA ATTILA A ROMÁN ALKOTMÁNYOS DEMOKRÁCIA ELTELT HUSZONÖT ÉVE ÉSZREVÉTELEK A POLITIKAI RENDSZER KIALAKULÁSÁRÓL ÉS VÁLTOZÁSAIRÓL Az 1989. decemberi romániai politikai és

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

Szent István Egyetem. Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola A HELYI PÉNZ SZEREPE A KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK KOCKÁZATKEZELÉSÉBEN

Szent István Egyetem. Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola A HELYI PÉNZ SZEREPE A KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK KOCKÁZATKEZELÉSÉBEN Szent István Egyetem Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola A HELYI PÉNZ SZEREPE A KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK KOCKÁZATKEZELÉSÉBEN DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Horváthné Bácsi Judit Gödöllő

Részletesebben

A helyi önkormányzati rendszer megújításának kényszerei és alternatívái Magyarországon

A helyi önkormányzati rendszer megújításának kényszerei és alternatívái Magyarországon A helyi önkormányzati rendszer megújításának kényszerei és alternatívái Magyarországon Pálné Kovács Ilona palne@rkk.hu A források Intézeti és saját több évtizedes kutatási tapasztalat Lőrincz Lajos akadémikus

Részletesebben

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG KIVÁLÓSÁG PROFIL 2011. június A kiváló szervezetek elérik és fenntartják azt a teljesítményt, mely megfelel a partnereik elvárásainak. Ennek a célnak sikeres elérése

Részletesebben

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE DR. BARANYAI ISTVÁN A hazai reprezentatív háztartási adatfelvételek hét évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezek a felvételek a háztartások bevételeit,

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József Tervezet Magyar Elektrotechnikai Egyesület Program 2013-2016 Béres József Budapest, 2013. március 8. 2. oldal Bevezetés A MEE Alapszabályának 11 11.4. Jelölés pontjának értelmében a Jelölő Bizottság által

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben