2014. október PROGRAMFÜZET

Átírás

1 2014. október PROGRAMFÜZET

2 STEFÁNIA PALOTA HONVÉD KULTURÁLIS KÖZPONT Nyitva: minden nap 8-22 óráig 1143 Budapest, Stefánia út Telefon: (1) HM telefon: Jegyinformáció Közönségszolgálat Telefon: (1) , HM telefon: Programinformáció - Közm vel dési csoport Tel.: , HM tel.: csuka.zoltanne@hm.gov.hu PR és Marketing bravacz.alexandra@mil.hu A befoglalt jegyeket az el adás el tt 5 munkanappal kérjük személyesen közönségszolgálatunknál átvenni, ellenkez esetben a jegyeket felszabadítjuk. A m sorváltoztatás jogát fenntartjuk! Kiadja az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Hely rség Dandár, Kulturális és Rekreációs Igazgatóság, Felel s kiadó: Piros Ottó ezredes, mb. parancsnok Felel s szerkeszt : Szatmári-Lévai Zita, Stefánia Palota - Honvéd Kulturális Központ vezet Nyomda: HM Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Közhasznú Nonprofit Kft.

3 Október Megemlékezés az I. világháború kitörésének 100. évfordulója alkalmából - Hadszíntéren innen és túl A programsorozat f védnöke: Hende Csaba honvédelmi miniszter Mire a falevelek lehullanak, katonáink visszatérnek - hangzott II. Vilmos császár híres kijelentése a Nagy Háború kirobbanásakor. Senki sem sejtette még akkor, hogy a hazatérésre csak négy évvel kés bb, november 11-én kerülhet sor, amikor aláírták a t zszüneti szerz dést. A világháborút akkor még senki nem nevezte els nek, mert fel sem merült a gondolat, hogy megismétl dhet A több mint egy hetes sokszín, összkulturális programsorozatot az els világháború emlékére szervezzük. A háború történéseit minden egyes napra jellemz összefoglaló tematikával, el adásokkal, beszélgetésekkel, Fényírók mozija címmel magyar nagyjáték lmek, néma lmek és dokumentum lmek vetítésével, továbbá a korszakot idéz zenei koncerttel elevenítjük meg. Gasztronómia és háború pénteken ételjegyért cserébe a hátországban kapható ételekb l (pl. gulyást gulyáságyúból) és italokból kínálunk menüt, vasárnap pedig családi programokkal, interaktív játszóházzal, kézm ves foglalkozásokkal, bemutatókkal várunk minden érdekl d t. Programunk célja nem csak az emlékezés, hanem a Nagy Háború eseményeinek megismertetése magyar szemszögb l. Az I. világháborút gyakran nemzetközi viszonylataiban tárgyalják, a hazai történelmi és kultúrtörténeti vonatkozásai kevésbé hangsúlyosan jelennek meg a különböz fórumokon. El adásaink arra törekednek, hogy olyan vetületét mutassuk a háborúnak és a hátország életének, amely a tankönyvekb l kimaradt, így válva érdekessé minden korosztály számára. S hogy az eseményeket még szemléletesebbé tegyük, mindezt a korszakból illetve a korszakról szóló magyar mozgóképes alkotásokkal színesítjük, tiszteletben tartva a digitális kor követelményét, miszerint mára már nincs élmény vetített kép nélkül. Így színpadi produkcióink elbeszélésben, zenében és képben egyaránt gazdagok. Szeretettel várjuk Önöket programjainkra! Családi fotóalbum pályázat Október 1-t l pályázatot hirdetünk az otthon fellelhet, a korban készült fényképeket várjuk. A képekb l kés bbi id pontban kiállítást rendezünk. Részletek: lsd. 16. oldal 1

4

5 Egy kis történelem A boldog békeid k Kevés olyan eseménye van az újkori magyar történelemnek, amely annyi vitát provokált, annyi egymástól gyökeresen eltér értékelést hozott volna a felszínre, mint az évi kiegyezés. Az esemény politikai jelent sége els sorban abban állt, hogy az udvar és a két birodalomrész kapcsolatának újraszabályozásán túl visszaállította Magyarországon az alkotmányos jogállamiság alapjait június 8. - Ferenc Józsefet osztrák császárrá és egyúttal magyar királlyá, Erzsébetet magyar királynévá koronázzák Budán. A Habsburg Monarchia államának hivatalos neve ett l kezdve: Osztrák-Magyar Monarchia, mely a közös uralkodó és a közös ügyként igazgatott külügy, hadügy és az ezekkel kapcsolatos pénzügyek által összekapcsolt önálló államok voltak. A Monarchia többnemzetiség állam volt, nemzetiségei közül a német nyelv osztrákokon és a magyarokon kívül a különböz szláv népek mellett (lengyelek, ukránok, csehek, szlovákok, szlovének, horvátok, szerbek, bosnyákok), románok és olaszok éltek. Andrássy Gyula gróf lesz a kormány elnöke, a miniszterek között ott van Deák Ferenc és Eötvös József is. A Magyar Királyság a Monarchia nagyobb összefügg területe, ásványi és természeti kincsekben gazdag ország. Ipara lendületesen fejl dik, Budapest f városnak lakossága folyamatosan n, 1 millió körüli. A város épületeinek többsége ebben az id szakban épül és így például a jelent sebbek között szerepel a Margit híd, a Ferenc József híd, az Erzsébet híd, rakpartok, a Parlament, az Operaház, a Halászbástya, a Mátyás templom, az Iparm vészeti Múzeum, az Állatkert, a H sök tere. S t, még a Stefánia Palota is a 19. század végén épül. Lakóépületek, paloták, kórházak, iskolák, egyetemek, színházak, hidak, és a kontinensen el ször Budapesten elindul az els földalatti vasút. Ybl Miklós lesz a kor egyik legjelent sebb építésze. A m vel dést és a tanulmányokat szolgáló új épületek a magyar kultúra rohamos fejl déséhez vezetnek, ami megalapozza, hogy a magyar színm írók és színészek keresett m vészek, társadalmilag megbecsült személyek lehessenek. A színházak felbecsülhetetlen szerepet töltenek be a magyar nyelv és irodalom gyors elterjedésében. A könyvkiadások is n nek, a Pallas létrehozza a máig legjobb magyar lexikont. Napilap több jelenik meg, mint Bécsben vagy Londonban. Johann Strauss Jókaitól kér Librettót, és megkomponálja A cigánybáró-t, Johannes Brahms 1881-ben Budapesten mutatja be D-dúr hangversenyét. Egyedülálló jelenség Európában, hogy a választott képvisel k egyharmada m vész, író, költ vagy újságíró. A sokáig tetszhalott festészet két évtized alatt Európa élvonalába jut: Munkácsy, Paál, Madarász, Benczúr, Székely, Lotz, Szinyei Merse, László, Vászáry, Rippl-Rónai, Ferenczy, Csók, Mednyánszky és Csontváry a legnagyobb fest k, akik ezekben az években b séggel alkotnak. 3

6

7 A század elején Molnár Ferenc közkedvelt színpadi szerz lesz, A Pál utcai úk nagy siker ábrázolása a demokráciáról sz tt gyermeki, eszményi álomnak. Ekkor születik a fényképezés és a mozgófényképezés m vészete. A lm, mint m vészet magas színvonalat ér el, több száz alkotás készül ebben az id szakban nemzetközi szereposztásban és külföldi rendez k közrem ködésével. A magyar komolyzene elárasztja a világot, a tízes évek elején elkészül A Kékszakállú herceg vára, melyet 1918-ban mutat be az Operaház. A magyar szecesszió az építészetben Lechner Ödön, Kós Károly, Lajta Béla kezei alatt jeleskedik. A XIX. század Kelet- és Közép-Európa számára a nemzeti ébredés korszaka volt. A nemzetté válás folyamata ugyanakkor számos kon iktuslehet séget hordozott magában. Mindenképp gyelembe kell venni azt a tényt, hogy a magyarság az ország lakosságának csak relatív többségét 1850-ben 41,5%-át alkotta ban az Országgy lés elfogadta az úgynevezett nemzetiségi törvényt, amely egyrészt meger sítette az egységes magyar nemzet elvét, másrészt viszont széles kör egyéni jogokat biztosított az egyes etnikumok tagjai számára: nyelvhasználatot a helyi közigazgatásban és a bíráskodásban, továbbá bizonyos fokú kulturális önállóságot ban az ország látványos küls ségek között ünnepelte meg a honfoglalás ezeréves évfordulóját. Az ünnepségsorozatnak f üzenete az volt, hogy a technikai-civilizációs fejl dés terén a Monarchia keleti fele immár lépést tud tartani Európával. A század végét l azonban megszaporodtak azok a jelek, amelyek a stabilitás felborulására utaltak. A Monarchiában több mint tizenkét nyelvet beszéltek. A birodalom nemzetiségi mozgalmai a századfordulótól kezdve egyre határozottabban vetették fel az önálló nemzetállami fejl dés lehet ségét. Az erdélyi románok és a délvidéki szerbek felé pedig nagy vonzást gyakorolt a török uralom alól felszabadult egységes Románia és Szerbia, míg a csehek és szlovákok körében a pánszláv gondolat hódított. A Nagy Háború 1914 nyarára a nagyhatalmak és a kisebb országok két egymással szemben álló szövetségi rendszerbe tömörültek. Az antanthatalmak (Nagy-Britannia, Franciaország és Oroszország) és szövetségeseik (els sorban Szerbia) álltak szembe a Németország, a Monarchia és Törökország alkotta központi hatalmakkal. Olaszország és Románia, bár formailag német szövetségesek voltak, bármikor készek voltak köpönyeget fordítani. A feszült nemzetközi helyzetet tovább élezte a Balkáni puskaporos hordó, melyet részben a Monarchia terjeszked politikája idézett el. Bosznia Hercegovina területének igazgatása a török uralom után az 1878-as berlini kongresszus döntése értelmében az Osztrák Magyar Monarchiához került. Ferenc József a balkáni befolyás meger sítését és kiterjesztését célozta meg, és október 6-án bejelentette Bosznia-Hercegovina annexióját. 5

8

9 A rendkívül robbanásveszélyes boszniai belpolitikai viszonyok pedig a szarajevói merénylethez, június 28-án, Ferenc Ferdinánd trónörökös meggyilkolásához vezettek. A merényl egy szerb diák, Gavrilo Princip volt, aki a gyanú szerint a szerb titkosrend rséggel állt kapcsolatban. Egy hónappal kés bb, július 28-án Bécs hadat üzent Szerbiának, mivel Belgrád megtagadta a Monarchia ultimátumszer követeléseinek teljesítését. Ezután lavinaszer en követték egymást a hadüzenetek. A balkáni krízis magával rántotta az egész kontinenst. Néhány nappal kés bb, augusztus 1-jén Németország hadat üzent Oroszországnak, 3-án pedig Franciaországnak. A német vezetés ultimátumban követelte a belga kormánytól, hogy a hadereje átvonulhasson Belgiumon, ez azonban ezt megtagadta, mire a németek átlépték a határt. Augusztus 4-én Belgium függetlenségének megsértése ürügyén beállt a hadiállapot a Brit Birodalom és Németország között. Augusztus 5-én a Monarchia hadat üzent Oroszországnak, 6-án Szerbia Németországnak. Augusztus 12-én Franciaország és Nagy-Britannia küldte el hadüzenetét a Monarchiának, 23-án pedig belépett a háborúba Japán. Törökország augusztus 3-án szövetséget kötött Németországgal, majd elzárta a Fekete-tengert a Boszporusznál és a Dardanelláknál, ténylegesen azonban csak október 29-én lépett be a háborúba. A váratlanul elhúzódó háború tovább szélesedett 1915 májusában, amikor Olaszország belépett a háborúba az antanthatalmak oldalán. Ugyanígy tett Bulgária ugyanebben az évben augusztusában a központi hatalmaknak Románia üzent hadat. A háború elején még az összesen mintegy 20 millió f s hadseregek fölött diszponáló vezérkarok mindkét oldalon a gyors hadi sikerekben bíztak és a katonákat úgy indították útnak, hogy mire lehullanak a falevelek, már otthon lesznek. A német el renyomulás azonban hamar megakadt. A hadseregek beástak magukat és állóháború alakult ki. Ezt a patthelyzetet a nyugati fronton lényegében csak 1918-ban sikerült felszámolni els sorban az új haditechnikai eszközök, így a tank tömeges alkalmazásával. Az önálló külpolitika nélküli Magyarország, az Osztrák Magyar Monarchia részeként sodródott bele a háborúba. Tisza István, magyar miniszterelnök volt az egyetlen vezet államfér Európában, aki komolyan szót emelt a háború ellen. Magyarországnak nem volt érdeke a háború és Tisza István mindent megtett a Monarchia hadba lépése ellen. Végül 1914 júniusában meggy zték a háborúpárti osztrák politikusok és katonák a háború szükségszer ségér l. Tisza István azonban ellenezte a terjeszkedést és ezt a véleményét akkor sem változtatta meg, amikor 1915-ben a Monarchia még el nyös pozíciókban volt. 7

10 Tisza elítélte Szerbia annektálását, és Vilmos császárral is szembeszállva a szerbekkel kötend különbéke mellett kardoskodott. A magyar politikusok els sorban attól tartottak, hogy az esetleges balkáni terjeszkedéssel tovább n a szlávok aránya a Monarchia népességében. A Monarchia azonban végs soron egy olyan háborút indított meg, amelyr l Kossuth Lajos Deák Ferenchez írt Kasszandra-levelében megjósolta, hogy tüzében elhamvad a történelmi Magyarország. A besorozott katonáknak a kormányzat a karácsonyra ígért hazatérés mellett földek juttatását is kilátásba helyezte. A földosztás ígérete rendkívül vonzó volt a parasztság körében, s ez nagy szerepet játszott a vidéki lakosság kezdeti háborús lelkesedésének kialakításában, majd fenntartásában. A békeid ben mintegy 450 ezer f s, a háborús évek alatt 4-5 millió f t számláló közös hadsereg és magyar honvédség hadosztályai 1914 szén, két fronton, Szerbiában és Galíciában állóháborúra kényszerültek. Az oroszokkal szemben 1915 tavaszáig jóformán csak veszteségeket könyvelhettek el. Ezt tetézte Przemysl er djének március 22-i feladása. Mindenhol állóháború alakult ki és a kon iktus gyors befejezése immár illuzórikussá vált és az országban már érzékelhet en alábbhagyott a háborús lelkesedés, de a magyar csapatok morálja általában töretlen volt az 1918-évi szi összeomlásig ben az olasz front megnyílásával a Monarchia hadseregének immáron három hadszíntéren kellett helytállnia. Bár német segítséggel végül mindhárom fronton sikerült gy zelmet aratni ban az osztrák-magyar és német csapatok megszállták a könny gy zelemre számító Romániát, míg a caporettói áttöréssel a központi hatalmak hadseregei 1917 novemberében mélyen benyomultak az olasz területre. Piave, Isonzó és Doberdó csataterei viszont tízezernyi magyar katona sírjává lettek. Magyarország területe azonban csak rövid ideig volt hadszíntér. Az orosz hadsereg északkeleti betörését l és Erdély rövidélet román megszállásától eltekintve hazánkat a harci cselekmények elkerülték. Ez nem azt jelentette azonban, hogy a hátország nem szenvedett. A lakosság leromlott zikai és egészségügyi állapotát jól mutatta, hogy az országban pusztító spanyolnáthában csupán 1918 októberében 44 ezren haltak meg. Magyarországon 1918-ban a megélhetés több mint nyolcszor annyiba került, mint 1913-ban, a létminimum alatt él k száma megsokszorozódott. A falvakban, miután a családf bevonult vagy elesett, jobb esetben megsebesült, a munkák dönt része a n kre és a gyermekekre hárult, ami tömeges elszegényedéshez és soha nem látott nyomorhoz vezetett. Ugyanekkor a társadalom kettészakadt. A hátországi hadigazdálkodáson, a korrupción meggazdagodott rétegek és a hadiszállítók fény z, pazarló életet éltek. 8

11 1918. március 3-án az orosz hatalom különbékét kötött a központi hatalmakkal, ami a breszt-litovszki béke néven vált ismertté februárjában Németország korlátlan tengeralattjáró-háborút hirdetett, mivel ez az USA felé provokációnak min sült, így az Amerikai Egyesült Államok is belépett a háborúba. Ez eldöntötte a háború kimenetelét, hiszen bár Oroszország a forradalom miatt kilépett a háborúból, az USA gazdasági er forrásai szinte korlátlanok voltak szén a kimerült központi hatalmak sorra fegyverszünetet kértek: szeptember 29-én Bulgária, október 30-án Törökország, november 3-án a Monarchia, november 11-én Németország, a fegyverletételt a compiégne-i erd ben egy vasúti kocsiban írták alá. (Ez a vasúti kocsi ad helyet kés bb a II. világháború idején a francia kapituláció aláírásának is.) A Monarchia csapatai azonban a padovai fegyverszünet idején még mélyen az ellenséges területeken álltak. Károly császár (IV. Károly néven magyar király) november 11-i és 13-i lemondásával a Habsburg Monarchia évszázadai véget értek. Budapesten november 16-án kikiáltották a köztárságot, amint néhány nappal korábban Bécsben január 18-án került sor a versailles-i békekonferencia megnyitására. Az antant június 28-án aláírta Németországgal a versailles-i békeszerz dést, szeptember 10-én a Saint-Germain-i békeszerz dést Ausztriával, és június 4-én a trianoni békeszerz dést Magyarországgal. Az Oszmán Birodalommal augusztus 10-én írták alá a sèvres-i békeszerz dést. A birodalom felbomlása és a török függetlenségi háború kirobbanása miatt július 4-én a Törökország és az antanthatalmak képvisel i Lausanne-ban újabb békeszerz dést írtak alá. A Nagy Háború teljesen átrajzolta Európa térképét. Elt nt négy nagy konzervatív birodalom, a német, az orosz, az osztrák-magyar és az ottomán. Lengyelország újjászületett, Csehszlovákia és Jugoszlávia néven új államok születtek. Oroszországban hatalomra kerültek a kommunista eszméket valló bolsevikok és az elvadult frontkatonák millió a megalázott Németországban megalapozták a másik gyilkos ideológia, a nácizmus megszületését. A Versailles környéki békék igazságtalanságai pedig egy második világégés magvait ültették el. Joggal hirdette felirat a szaraejevói merénylet helyszínén: Itt kezd dött és végz dött a XX. század. Az els világháború embervesztesége: 1927-ben a Hadtörténelmi Levéltár munkatársai megpróbálták felbecsülni Magyarország emberveszteségét. E szerint a számadatok a következ képpen alakultak: az 5,5 millió hadköteles személyb l ezer katona vonult be. Ebb l 524 ezer épségben hazatért, 833 ezer fogságba esett katona sebesült meg és személy halt h si halált. Felhasznált irodalom: Nemeskürty István, Kis magyar m vel déstörténet Magyar Elektronikus Könyvtár/Országos Széchenyi Könyvtár - mek.oszk.hu Magyarország az els világháborúban Hadtörténeti Intézet és Múzeuum 9

12 MINDEN NAP KÜLÖN TEMATIKÁVAL VÁRJUK AZ ÉRDEKL D KET: Október 8. szerda Mire a falevelek lehullanak Október 9. csütörtök A szövetségi rendszerek kialakulása és az I. világháború Október 10. péntek A világháború kitörése, Európa és Magyarország élete a háborút megel z években és a háborús hátország Október 11. szombat Hadszíntéren innen és túl Október 12. vasárnap Hadviselés egykor és ma Október 13. hétf Az els világháború hadszínterei, csatatérkutatás Október 14. kedd Haditechnika az els világháborúban Október 15. szerda Tisztelet a h söknek Október 16. csütörtök Estére indul az ezred 10

13 NAGYRENDEZVÉNYEK

14

15 PROGRAMOK: Október 8. szerda 18 óra Programsorozat megnyitó Köszönt t mond: Dr. Töll László ezredes, HM Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti F osztály Elhalasztott holnap A Magyar Nemzeti Táncegyüttes el adása Az el adásban az els világháború táncban, színpadi látomásként jelenik meg. Az els világháború közel száz évvel ezel tti kitörése hazánk történelmét és a személyes sorsokat is egyaránt befolyásolta. Továbbörökít dtek történetei, arcai, kép- és dalfoszlányai, a fronton harcolókra vagy az otthon maradottakra gondolva. A m sor végére összeáll egy történet, amely méltóképpen idézi fel a helytállást, a féltést, a feszültségeket és az átélt örömöket is. Rendez -koreográfus: Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas kiváló m vész, a Honvéd Együttes m vészeti vezet je El zetes regisztráció szükséges az alábbi elérhet ségek valamelyikén: Tel: , vagy csuka.zoltanne@hm.gov.hu 13

16 Október 11. szombat 19 óra Budapest Jazz Orchestra koncert Swing evening show - magyar slágerek a 20. század els feléb l Régi magyar lm és jazz slágerek az els és a második világháború id szakából Belép : 2500 Ft el vételben, 2900 Ft a helyszínen Kedvezményes belép igényelhet a honvédség igényjogosultjainak számára. Köszönt t mond: Kun Szabó István, a Honvédelmi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felel s helyettes államtitkára 1998 októberében alakult a hosszú id k óta kuriózumnak számító, kizárólag jazz muzsikusokból álló Budapest Jazz Orchestra. A Kollmann Gábor szaxofonm vész által vezetett zenekar repertoárján ezen az estén az I. és a II. világháború idején illetve a háborúk közötti id szakban született dalok szerepelnek a két órás m sorban. A zenekar négy kiváló énekessel kiegészülve a 20-as évekt l napjainkig kalauzolja el a közönséget a swing világába és a zenészek hangszerelései és szerzeményei is helyet kaptak a m sorban. Régi magyar lmslágerek és nagy sikereket elért magyar jazz - és könny zenei kompozíciók el ször szólalnak meg magyar nyelven a Budapest Jazz Orchestra és az énekesek tolmácsolásában. A show meghívott szerepl i a magyar vokális jazz kiforrott egyéniségei: Fehér Adrienn, Urbán Orsolya, Farkas Gábor Gábriel és Mujahid Zoltán. 14

17 Október 16. csütörtök 18 óra Estére indul az ezred! Hely rségi gála Köszönt t mond: Aulechla József ezredes, Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest Hely rség Dandár Kulturális és Rekreációs Igazgatóság, igazgató Nagyszabású koncertet ad az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Hely rség Dandár Központi Zenekara a programsorozat záróeseményeként. Az els világháború kitörésének századik évfordulója alkalmából egy különleges, értékteremt m vészeti produkcióval kívánunk tisztelegni az elesett h s magyar katonák emléke el tt. A katonazenészekhez csatlakozik a Kodály Zoltán Fér kar, a Liszt Ferenc Zenem vészeti Egyetem népzene tanszékének hallgatói a Népm vészet I ú Mestere címet visel Árendás Péter vezetésével, valamint Szente Árpád Csaba, a Gór Nagy Mária Színitanoda végz s színésze. Az est zenei gerincét Kéler Béla Katonaélet cím zenem ve adja, amely egy katona napját mutatja be az ébreszt t l a takarodóig, valamint az els világháborúhoz köt d en katonadalokon, indulókon, haza as zenem veken keresztül ismerteti meg a közönséggel a bevonulást, a harctéri eseményeket és a végkifejletet. A zenei részeken túl a közönség verseken, prózai betéteken keresztül kap képet a hátországról, de a színpadi eseményeket követ és meger sít vetített látványos képsorozat is növeli az el adás értékét. A prózai részeknél közrem ködik Körtvélyessy Zsolt Jászai Mari-díjas színm vész, míg a n i szerepeket, a Lehet egy csillaggal több?! 2012 honvédségi tehetségkutató verseny felfedezettjei, Barta Terézia f törzs rmester és Nagy Jusztina törzs rmester alakítják. A darab rendez je Kovács Gábor Dénes, a Gór Nagy Mária Színitanoda szakmai vezet je, karmestere pedig Szabó Imre rnagy, a Központi Zenekar karmester-helyettese. El zetes regisztráció szükséges az alábbi elérhet ségek valamelyikén: Tel.: , csuka.zoltanne@hm.gov.hu 15

18 CSALÁDI FOTÓALBUM A fotográ a 175 éves évfordulója ésa a Nagy Háború kitörésének 100. évfordulója alkalmából meghirdetjük Családi fotoalbum pályázatunkat. a meghirdetett programban olyan családi fotókat várunk, amelyek még az els világháborút megel z en vagy idején mesélnek története szépanyáink és apáink életér l. A fotókat kérjük pontos névvel, címmel ellátni. A képgy jtés folyamatos, megfelel mennyiség után kiállítást szervezünk. A fényképeket a Stefánia Palota- Honvéd Kulturális Központ könyvtárába személyesen, postai úton vagy elektronikus levél mellékleteként szíveskedjenek eljuttatni. Elérhet ség: 1143 Budapest, Stefánia út Tel.: , stefaniakonyvtar@mil.hu 16

19 KIÁLLÍTÁSOK

20 Október 8. szerda 17 óra Vászon és ecset Kiállítás megnyitó Az I. világháború képekben - Kortárs katona képz m vészek festményei a Nagy Háborúról A Honvédelmi Minisztérium több mint 20 éve szervez aktív- és szerz déses katonák, valamint honvédségi szervezetnél dolgozó köztisztvisel k, közalkalmazottak részére képz m vészeti alkotótábort, ahol neves m vésztanárok vezetésével képezhetik magukat a résztvev k. Az idei évben az I. világháborúra re ektálva alkottak fest k, gra kusok, fafaragók. Október 10. péntek Tárlatvezetés a Stefánia Galériában (Vászon és ecset cím kiállítás megtekintése) 12 óra Tárlatvezetés a Ca é Galériában (Négy év vérben és vasban... cím kiállítás megtekintése) Köszönt t mond: Dr. Benk Tibor vezérezredes, Honvéd Vezérkar F nök Helyszín: Stefánia Galéria Megtekinthet : október 28-ig, naponta 13 órától 18 óráig Október 9. csütörtök 17 óra Négy év vérben és vasban Kiállítás megnyitó Vándorkiállítás a Nagy Háború el zményeir l, okairól, a hadvisel felekr l, szövetségi rendszerekr l. Megnyitja: Dr. Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka Helyszín: Ca é Galéria Megtekinthet : október 23-ig, a ház nyitva tartásával megegyez en 18

21 FILMVETÍTÉSEK

22

23 A párizsi Grand Caféban december 28-án rendezett els nyilvános vetítés dátumát tekintik a mozi születésnapjának. A cinematoghraph-ból származik a legtöbb nyelvben a mozi szó: cinema, kino, ciné. A magyar nyelvben meghonosodott mozi kifejezés Heltai Jen leleménye: a mozgóképszínház rövidítése. A lm pedig a m vészetek történetének leg atalabb gyermeke, XX. századi vívmány. Az élmény szó kulcsfogalom életünkben. Vágyjuk és féljük egyszerre, mert magában rejti a változást. Életünk menetét mi magunk is élményeink mentén tagoljuk, melyek kifürkészhetetlen, titokzatos kapcsolatban vannak az id vel: bizonyos emlékeket képekké vagy re exekké oldva életünk végéig hordozunk. Ha meg szeretnénk érteni valamit a m vek m ködéséb l megformálásuk titkaiból, akkor az élmény alapfogalom lesz számunkra. Mert a tudatunkban rajzó képek élménynyomok. S minden váratlan, megdöbbent vagy nagyon is szabályos emberi akció, viselkedés vagy döntés mögött megélt élményeket kell keresnünk. A m alkotás segít legfontosabb élményeink feldolgozásában, s maga is élményforrás. Lezár és újraindít bennünk újabb élményeket, megfejt, magyaráz illetve rákérdez eltemetett lelki történéseinkre. Egy új m vészet olyan, mint egy új érzékszerv írta Balázs Béla, a lm egyik els elméletalkotója A látható ember cím m vében (1924) a moziról. A világ olyan dimenzióit is érzékeli, amelyhez más m vészeti ágak esetleg nem tudnak hozzáférni. A mozi története csak egy kicsit kezd dött korábban, mint ahogy az I. világháború kitört, a kor eseményeir l készült néma és hangos lmeket a Magyar Nemzeti Digitális Archívum közrem ködésével mutatjuk be. Tudjuk, hogy a mozgókép kollektív, gyorsan és szinte bárhol fogyasztható. Ezekkel a gondolatokkal kínáljuk a magyar lmkészítés korabeli és az I. világháborút követ terméseit látogatóink szíves gyelmébe. A programsorozat lmvetítéseit a Fényírók mozija összefoglaló címen találják a programfüzetben. A vetítések megtekintéséhez el zetes regisztráció szükséges az alábbi elérhet ségek egyikén: Tel.: haraszti.agnes@mil.hu (Forrás: Hartai László-Muhi Klára: Mozgóképkultúra és médiaismeret) 21

24

25 FÉNYÍRÓK MOZIJA Október 9. csütörtök 14 óra Az elcserélt ember Magyar játék lm, 70 perc, 1938, rendezte: Gertler Viktor Benedek Péter, a kikapós, kártyás földbirtokos és Pongrácz István gépészmérnök együtt harcolnak a fronton. A két fér megtéveszt en hasonlít egymásra. Pongrácz tévedésb l Benedek kabátját veszi magára, amikor a lövészárokba becsap egy lövedék és rajta kívül mindenki meghal. Az orvos azt hiszi, Benedek a túlél. Pongrácz súlyos fejsebe miatt nem emlékszik semmire, így Péterként tér haza a családjához... Azt követ en viszont éppen Kiss Ferenc személye miatt került tiltólistára az alkotás, amely ilyen formán csoda, hogy egyáltalán fennmaradt. Kurutz Márton lmtörténész (MaNDA) A belépés díjtalan, regisztráció szükséges! Tel.: haraszti.agnes@mil.hu Bónyi Adorján 1920-ban megjelent regényének tíz évet kellett várnia, hogy a Nemzeti színpadára kerüljön. A darab hatvankét el adást ért meg, majd néhány év múlva, 1938-ban Gertler Viktor készített bel le lmet. A küls felvételekre a f szerepl vel Debrecenbe is leutaztak, így látható a lmen a Nagytemplom, a Csokonai színház, a Kistemplom, vagy Csonkatemplom és a város néhány jellegzetes utcája, háza. A lm kett s f szerepét az a Kiss Ferenc alakította, aki a lm bemutatója után néhány hónappal éppen annak a Színház és Filmm vészeti kamarának lett a vezet je, aki Gertler Viktornak származási okokra hivatkozva megtagadta a m ködési engedély kiadását. A lmet még meg tudták menteni azzal, hogy a f címr l levették Gertler nevét és a gyártásvezet ét írták ki helyette, így a háború végéig még vetíthették. 24

26 FÉNYÍRÓK MOZIJA Október 9. csütörtök 15:30 Két fogoly Színes, magyar játék lm, 63 perc, 1937, rendezte: Székely István Takács Péter és Almády Miett egy teadélutánon ismerkednek meg és csakhamar összeházasodnak. A háború kitörésének híre nászútjukon éri ket. Péter bevonul, hadifogságba kerül. Ezalatt odahaza Miett barátságába fogadja Golgonszky Ivánt, aki segítségére van férje sorsának intézésében. Péter, mint tobolszki hadifogoly kapcsolatot teremt a szép, magányos Zinaidával, majd szökni próbál, de megsebesül, ismét elfogják. Halálhírét veszik Budapesten. Miett és Iván összeházasodnak, gyermekeikkel Péter sírjához utaznak... Bajtársainak, a tizenkilences vadászoknak ajánlotta els verseskötetét a huszonöt esztend s Zilahy Lajos, amikor 1916-ban sebesülten hazatért Lembergb l és összegy jtött háborús verseit kiadták. Tíz esztend vel kés bb, olyan irodalmi sikerekkel a háta mögött, mint a Halálos tavasz vagy a Süt a nap, megírja az oroszországi háborús emlékeib l táplálkozó Két fogoly cím romantikus regényét, amellyel egy csapásra megnyeri az akkori polgári középosztály tetszését. A m b l jó tíz évvel kés bb készít forgatókönyvet, melyb l a harmincas évek legtehetségesebb rendez je, Székely István forgatta egyik legutolsó magyar lmjét. A m láttán érzékletesen elevenedik meg a harmincas évek Nemzeti Színházának játékstílusa, mivel a f szerepet a Blaha Lujza téri teátrum három nagysága, Bajor Gizi, Jávor Pál és Rajnay Gábor alakította. Ez azért is lmtörténeti kuriózum, mert Bajor, aki nem szerette, s t lenézte a lmipart, mégis, valószín leg Zilahy kérésének engedve játszotta el a n i f szerepet. Ennek oka talán nem csak az volt, hogy Zilahy akkor már országosan ismert és megbecsült író volt, hanem az is, hogy jó tíz évvel korábban az regényéb l készült Rongyosok cím néma lmjében aratott országos sikert. Ezt követ en már csak egyszer engedett a csábításnak és állt felvev gép elé, három évvel kés bb A sz z és a gödölye cím lmben, aminek akkor már nem csak írója, hanem gyártója és rendez je is Zilahy Lajos volt. Kurutz Márton lmtörténész (MaNDA) A belépés díjtalan, regisztráció szükséges! Tel.: haraszti.agnes@mil.hu 25

27 FÉNYÍRÓK MOZIJA Október 9. csütörtök 18 óra Magyarország története 33. rész Az els világháború A Magyarország története a Magyar Televízió es magyar történelmi televíziós dokumentum lm-sorozata A nagy ív sorozat 46 részben dogozza fel Magyarország történetét. A lm izgalmas szellemi kalandot kínál, nem iskolás íz ismereteket. Történész szakért k és Nagy György m sorvezet segítségével felfedez vé teszik a néz t, hogy maga csodálkozzon rá azokra a tényekre, amelyeket esetleg már korábban is ismert, de valahogy nem is gondolt rájuk tudatosan. A belépés díjtalan, regisztráció szükséges! Tel.: haraszti.agnes@mil.hu 26