SZTÁV RT Szakmai Továbbképzı, Átképzı és Vállalkozástámogató Részvénytársaság HORVÁTH JÓZSEF MUNKAVÉDELEM. SZTÁV Rt.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZTÁV RT Szakmai Továbbképzı, Átképzı és Vállalkozástámogató Részvénytársaság HORVÁTH JÓZSEF MUNKAVÉDELEM. SZTÁV Rt."

Átírás

1 SZTÁV RT Szakmai Továbbképzı, Átképzı és Vállalkozástámogató Részvénytársaság HORVÁTH JÓZSEF MUNKAVÉDELEM 2004

2 Munkav delem Tartalomjegyzék 1. A MUNKAVÉDELEM FOGALMA, CÉLJA, ALAPKÉRDÉSEI A munkavédelem területei A baleset és a munkahelyi baleset fogalma A munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések fajtái A munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések ügyvitele Társadalombiztosítási ellátás A munkavédelem szabályozási rendszere A munkavédelem hatósági felügyelete A munkavédelem és a szabvány A munkáltatók és a munkavállalók kötelezettségei és jogai Munkavédelmi érdekképviselet, érdekegyeztetés Magatartási szabályok a nevelési-oktatási intézményekben MUNKABIZTONSÁG Az általános munkahely biztonságos kialakításának követelményei. Méretek, főtés, szellıztetés, klíma, megvilágítás, biztonsági jelzések A különleges munkahely biztonságos kialakításának követelményei. Zajvédelem, rezgésvédelem és sugárzás elleni védelem, veszélyes anyagok, létrák és állványok, nyomástartó berendezések és a hegesztés biztonságtechnikája A nyomástartó berendezések biztonsági szerelvényei A nyomástartó edények hatósági vizsgálata Gépek, berendezések, szerszámok biztonságtechnikája A villamos berendezések biztonságtechnikája Az érintésvédelem ellenırzése Villamos berendezések feszültségmentesítése Feszültség alatti munkavégzés Általános tudnivalók Az anyagmozgatás és tárolás biztonságtechnikája. Kézi és gépi anyagmozgatás, veszélyes anyagok mozgatása, tárolása Személyi védelem MUNKAEGÉSZSÉGÜGY A munkaegészségügy célja, feladata Foglalkozás-egészségügy Munkahigiénia Munkalélektan Munkaélettan A munkakörülmények egészségügyi vonatkozásai Munkakultúra Öltözı Illemhelyek Egyéb helyiségek Alkalmassági vizsgálatok Elsısegélynyújtás Áramütött kiszabadítása kisfeszültség esetén, kikapcsolással Áramütött kiszabadítása nagy feszültség esetén Elsısegélynyújtás áramütés esetén. Eszméletén levı áramütött vizsgálata Eszméletlen áram ütött vizsgálata Eszméletlen áram ütött ellátása, ha légzése van, vérkeringése kielégítı Eszméletlen áram ütött ellátása, ha a betegnek nincs légzése KOCKÁZATELEMZÉS, KOCKÁZATÉRTÉKELÉS Mőszaki projekt

3 Munkav delem 1. A munkavédelem fogalma, célja, alapkérdései Természetes igény, hogy minden munkavállaló kultúrált környezetben, egészséges és biztonságos körülmények között végezhesse munkáját. A munkakörnyezet és a munkafeltételek kihatnak a munkavállaló egészségére, életfeltételeire, valamint a gazdasági eredményekre is. A munkakörnyezet emberközpontú kialakításával és folyamatos fejlesztésével az ergonómia foglalkozik. A színdinamika, az ergonómia eredményeinek következetes használata növeli a munkavégzı teljesítményét, és a gazdasági mutatószámokban is növekedést eredményez. A teljesítmény fokozása csak egészséges és biztonságos munkakörülmények meg teremtésével érhetı cl. A munkakörnyezetben megteremtett higiénia célja elısegíteni a munkavállalók számára egészségük megırzését és az alkotóképességük ki bontakozását. Ezt szolgálja pl. a munkahelyi rend és tisztaság. A munkabalesetek és a foglalkozással összefüggı megbetegedések megelızése a munkáltatók és a munkavállalók közös érdeke. A munkavédelemmel kapcsolatos helyes magatartási szabályokat már az oktatási intézményekben el kell sajátítani. Iskoláskorban kell megtanulni az egészséges és a biztonságos munkavégzés szabályait, hogy ezeknek az ismereteknek birtokában felkészültnek érezhessük magunkat a munkavállalásra. A munkavédelem fogalma, célja A munkavédelem a szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelmények összessége, amelyet törvénykezési, szervezési, intézményi elıírások rendszere támogat. A munkavédelem célja a szervezetten munkát végzık egészségének, munkavégzı képességének megóvása, és a munkakörülmények humanizálása. A személyi és tárgyi feltételeket oly módon kell megteremti, hogy megelızhessük a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggı megbetegedéseket. Mindezek függetlenek a munkavégzés szervezeti vagy tulajdoni formáitól. A személyi és tárgyi feltételeknek összhangban kell lenniük egymással. A munkavédelem alapkérdései A balesetek és a foglalkozási ártalmak megelızhetık, ha az ember a maga alkotta gépeket, berendezéseket, eszközöket biztonságossá tudja tenni. A munkavállalók munkakörülményei, biztonsága, szociális ellátottsága döntıen megszabja a munkakedvet és a munka hatékonyságát. A munkabiztonság a veszélytelen technika, technológia alkalmazásával valósítható meg. A tökéletes megoldást az automatizálás széleskörő elterjedése, a technológiai folyamatok zárttá tétele biztosíthatja. Ez a veszélytelen technika azonban egyáltalán nem, vagy csak nagy költségráfordításokkal lenne elérhetı, amelyre a gazdaság jelenlegi szereplıinek nincs lehetıségük. Ennek tudatában meg kell elégednünk a munkavédelemnek egy alacsonyabb fokozatával, a biztonságtechnikával amelynek kettıs feladatot kell megoldania. Egyrészt a tárgyi és szervezeti feltételek tökéletesítését, másrészt a munkavállalók folyamatos felvilágosítását arról, hogyan tudnak biztonságosan együtt élni a jelen lévı veszélyekkel. A munkahelyek ergonómiai tervezése, a zaj csökkentése, a nemdohányzók védelme stb. egyformán fontosak a munkáltatók és a munkavállalók számára. Sıt a munkavédelem az egész társadalom ügye, mert társadalmi érdek, hogy a munkahelyek biztonságosak legyenek. Mőszaki projekt 3

4 Munkav delem 1.1. A munkavédelem területei A munkavédelemnek két területe van, a munkabiztonság és a munkaegészségügy. Munkabiztonság A munkabiztonság az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat határozza meg, ill. ellenırzi azok betartását. A munkabiztonság olyan követelményeket támaszt mind a munkáltatókkal, mind a munkavállalókkal szemben, amelyekkel a balesetmentes munkavégzés feltételei megvalósíthatók. A szabályok betartásával csökken a veszélyforrások száma. Veszélyforrás a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben jelentkezı minden olyan tényezı, amely a munkát végzı vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyekre veszélyt vagy ártalmat jelent. A veszélyforrásokat a következıképpen csoportosíthatjuk. Fizikai veszélyforrások: munkaeszközök (pl. szerszámok), jármővek, szállító és anyagmozgató eszközök (pl. szállítószalag, daru), ezek részei, ill. mozgásuk, a termékek és az anyagok mozgása (pl. teheremelés), szerkezetek egyensúlyának megbomlása (pl. teher elhelyezése a jármőveken), csúszóssá váló felületek (pl. olajfolt a padlón), éles, sorjás, egyenetlen felületek, a normálistól eltérı légnyomás, zaj, rezgés, különféle sugárzások, nem megfelelı világítás, áramköri vagy statikus villamos feszültség. Veszélyes anyagok: minden anyag vagy készítmény, amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása révén károsíthatja az embert vagy környezetét. Pl. robbanó, oxidáló, gyúlékony, sugárzó, mérgezı, maró, fertızı, rákkeltı, utódkárosító stb. anyagok. Biológiai veszélyforrások: mikroorganizmusok (pl. baktériumok, gombák) és anyagcseretermékük, makroorganizmusok (pl. növények, állatok), Fiziológiai, idegrendszeri és pszichés tényezık: színek munkahelyi kialakítása, monoton munkavégzés, mindaz, ami fokozott igénybevételt jelent az embernek. Munkaegészségügy A munkaegészségügyi tevékenység célja a munkavégzés során a munkahigiénia, valamint a foglalkozás-egészségügy révén a munkavállaló egészségének a megóvása. A munkahigiénia feladata a munkakörnyezetbıl származó egészségkárosító veszélyek és kockázatok elırelátása, felismerése, értékelése és kezelése. A foglalkozás-egészségügy feladata a káros munkakörnyezet okozta és a munkavégzésbıl származó megterhelések, ill. igénybevételek vizsgálata és befolyásolása. továbbá a munkát végzı személyek munkaköri egészségi alkalmasságának megállapítása, ellenırzése és elısegítése. 4 Mőszaki projekt

5 Munkav delem A munkaegészségüggyel részletesen az 3. fejezetben foglalkozunk A baleset és a munkahelyi baleset fogalma Baleset az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külsı hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idı alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, ill. halált okoz. Munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétıl és idıpontjától, valamint a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétıl függetlenül. A baleset bekövetkezése mindig valamilyen folyamat eredménye. A folyamatot rend- szerint a veszélyforrás jelenléte vagy használata indítja el. A veszélyforrások csak a lehetıségét teremtik meg a baleset bekövetkezésének, de mindig kell egy közvetlen ok, ami elıidézi azt. A veszélyhelyzet abban a pillanatban alakul ki, amikor a munkavállaló megjelenik a folyamatban. Ebben a szituációban megkerülhetetlen kérdés, hogy a munkavállaló miképpen végzi a munkáját. Ha a tárgyi eszközök állapota megfelelı és mőködtetésük szakszerő, a sérülések bekövetkezésének személyi okai is lehetnek. Ha a folyamat elindul, annak a következménye baleset formájában jelentkezik. A folyamat (veszélyforrás veszélyhelyzet baleset) leállítására csak a tárgyi és a személyi okok ismeretében van lehetıség. A tárgyi okok elsısorban a védıeszközök hiányára (jelen van, de mégsem használják vagy állapota nem megfelelı), a helytelen munkaszervezésre (gyakori túlmunka), a személyi okok a munkavállaló magatartására és egyéni adottságaira (lassúság, rossz reflex), a szakképzettség hiányára vezethetık vissza. Ha a sérült tudatosan (valamilyen elıny érdekében) károsítja szervezetét, nem balesetet, hanem öncsonkítást okoz, és ekkor kártalanítás helyett büntetés a következmény. A baleset meghatározó elemei: külsı hatás (munkakörnyezet, szerszám, gép stb.) a sérült akaratától függetlenül bekövetkezı esemény, az esemény bekövetkeztének idıtartama, pl. hirtelen vagy rövid idı alatt következik be (az egészségkárosodás folyamatosan alakul ki, pl. sugárzás, hı, zaj hatására). A munkáltató köteles haladéktalanul kivizsgálni a munkaképtelenséget okozó munkabalesetet. Munkaképtelen az, aki baleseti eredető sérülése vagy egészségkárosodással összefüggı és gyógykezelést vagy rehabilitációt igénylı állapota miatt nem tud munkát végezni, függetlenül attól, hogy erre az idıre táppénzben részesül-e vagy sem. A késıbbi jogviták elkerülése érdekében kell munkabaleseti nyilvántartást vezetni, amelyben a balesetek fogalmi meghatározása nagyon fontos A munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések fajtái Munkahelyi balesetek A baleseteknek két nagy csoportját különböztetjük meg: a munkabalesetet és a bányászati munkabalesetet. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett, munkához kapcsolódó közlekedés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Mőszaki projekt 5

6 Munkav delem Nem tekinthetı munkavégzéssel összefüggésben bekövetkezı balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, ill. a munkahelyérıl a lakására (szállására) menet éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt jármővével történt (társadalombiztosítási szempontból üzemi baleset). Bányászati munkabaleset az a baleset, amely a bányászati tevékenység során bármely munkáltatónál következett be. A munkabalesetek (bányászati munkabalesetek) közül kiemelt jelentıségő a súlyos munkabaleset. Súlyos az a munkabaleset, amely a sérült halálát, magzata vagy újszülöttjének halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását okozta. Halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétıl számított 90 napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette, valamely érzékszerv (vagy érzékelıképesség) és a reprodukciós képesség elvesztését, ill. jelentıs mértékő károsodását okozta, orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást okozott, súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését (továbbá ennél súlyosabb esetek) okozta, a beszélıképesség elvesztését vagy feltőnı eltorzulást, bénulást, ill. elmezavart okozott. Foglalkozási megbetegedések A munkavégzés során az ember szervezetében elváltozások jöhetnek létre. A fizikai és a szellemi munkavégzés környezeti hatásai egészségkárosodáshoz vezethetnek, amivel a munkaegészségügy foglalkozik (lásd a 3. fejezetet). Foglalkozási megbetegedés a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követıen megjelenı vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során elıforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezıkre, ill a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételére vezethetı vissza. A munkavállaló szervezetét munka közben különféle hatások (expozíciók) érik. Ezek lehetnek szokásos és fokozott mértékőek. A fokozott expozíciók sem haladhatják meg a munkavégzés során a munkavállaló szervezetében a megengedett mértéket, pl. zajterhelés esetén 4000 Hz-en a 30 db-es halláscsökkenést bármely fülön. A biológiai expozíciós mutatók azok a paraméterek, amelyekkel a vegyi anyagok és a szervezet közötti kölcsönhatások mennyiségileg jellemezhetık. A foglalkozási betegségeket kóroki tényezık szerint a következı csoportokba lehet besorolni: Fizikai kóroki tényezık többek között: a zaj okozta halláskárosodások, a helyileg ható vibráció okozta betegségek, az ionizáló sugárzás okozott betegségek, a nem ionizáló (ultraibolya, infravörös) sugárzás által okozott betegségek, a túlnyomás alatti munkavégzés által kiváltott betegségek. Kémiai kóroki tényezık többek között: az ólom és vegyületei által okozott megbetegedések, a higany és vegyületei által okozott megbetegedések, a klór által okozott megbetegedések, 6 Mőszaki projekt

7 Munkav delem a levegıben levı por által okozott megbetegedések (szilikózis), a foglalkozási asztma. Biológiai kóroki tényezık többek között: a gombák okozta bórbetegségek, a kullancs okozta agyvelıgyulladás és Lyme-kór, a foglalkozással kapcsolatban keletkezett májgyulladás (hepatitis), a foglalkozással kapcsolatban keletkezett tuberkulózis. Pszichoszociális, ergonómiai kóroki tényezık, mint: csontok, izmok stb. megbetegedése egyoldalú igénybevétel következtében, nyomás eredető perifériás idegkárosodás, fokozott megterhelés okozta megbetegedések. A foglalkozási betegséget, a foglalkozási heveny és idült mérgezést, a zaj okozta fokozott expozíciós eseteket az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) munkáltató székhelye szerinti illetékes megyei (fıvárosi) intézetéhez kell jelenteni, ki kell vizsgálni és elfogadásuk esetén nyilvántartásba kell venni. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló rendeletek meghatározzák a foglalkozásegészségügyi szolgálat mőködési formáit. A rendelet szerint foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás keretében orvosi tevékenységet csak a feltételrendszernek megfelelı orvos gyakorolhat, pl. foglalkozás-orvostani szakorvos A munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések ügyvitele A munkabalesetet és a foglalkozási megbetegedést be kell jelenteni, ki kell vizsgálni és nyilvántartásba kell venni. A cél egyértelmően az, hogy az ok-okozati összefüggéseket felderítsük, a hasonló eseteket megelızzük. A munkavégzés során mindig jelen vannak a veszélyforrások, amelyek a leggondosabban megválasztott személyi és tárgyi feltételek mellett is okozhatnak veszélyhelyzeteket. Elég egy rossz mozdulat és már be is következett a baleset. Törekvésünk az legyen, hogy az összes veszélyhelyzetet, veszélyforrást felszámoljuk! A bejelentéssel, kivizsgálással, nyilvántartással kapcsolatos részletes elıírásokat munkabalesetek esetén az évi XCIII. törvény a munkavédelemrıl (Mvt.), az 5/1993. (XII. 26.) MÜM rendelet és a gazdasági miniszter rendelete, a foglalkozási megbetegedések tekintetében a Mvt. és a hatáskört gyakorló mindenkori miniszter rendelete határozza meg. A munkabalesetek bejelentése, nyilvántartása és kivizsgálása A munkabaleset bejelentése A sérült, ill. a balesetet észlelı személy köteles a balesetet a munkát közvetlenül irányító személynek haladéktalanul jelenteni. A munkáltatónak minden bejelentett, ill. tudomására jutott balesetrıl meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti-e. Ha nem tekinti munkabalesetnek, akkor errıl és a jogorvoslat lehetıségérıl a sérültet, halálos baleset esetén a hozzátartozót értesíteni kell. A súlyos munkabalesetet a munkáltatónak telefonon, telexen, telefaxon, személyesen azonnal be kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fıfelügyelet (OMMF) baleset szerint illetékes területi szervének. A munkabaleset nyilvántartása A munkáltató minden munkabalesetet, ideértve a bányászati munkabalesetet is, köteles nyilvántartásba venni. A munkabaleseti nyilvántartás a következı adatokat tartalmazza: Mőszaki projekt 7

8 Munkav delem a sérült személyes adatait (név, születési hely, idı, anyja neve), a munkabaleset számát (minden évben l-es sorszámmal kezdve), a sérült munkakörét, a sérülés idıpontját, helyszínét, jellegét, a sérült ellátására tett intézkedést, azt, hogy a sérült folytatta-e a munkáját. A munkabaleseti nyilvántartást a munkáltató székhelyén vagy a munkáltató nyilvántartást vezetı szervezeténél összesítve és minden területileg elkülönült szervezeti egységénél különkülön vezetni kell. A több telephellye1 rendelkezı munkáltatónak a munkabaleseti nyilvántartást egyértelmően úgy kell vezetnie, hogy a központi nyilvántartás tükrözze a munkabalesetek azonosításának lehetıségét idıpont és hely szerint. A munkabaleset dokumentációját a munkabaleseti nyilvántartásban szereplı sorszámmal kell ellátni, s a munkabaleseti jegyzıkönyvön is fel kell tüntetni. A munkabaleset kivizsgálása A munkabaleset vizsgálatakor az esemény területén és idejében fel kell tárni a veszélyes körülményeket és veszélyes cselekedeteket, amelyeknek hatásuk lehetett a sérülést kiváltó folyamat beindulásában. A munkabaleset kivizsgálása során helyszíni szemlét kell tartani és eredményét a szükséges mértékben rögzíteni kell. A munkabalesetrıl információval rendelkezı személyeket meg kell hallgatni. Ezek lehetnek a sérült, a balesetet okozó személy, szemtanúk stb. A munkabalesettel összefüggésben álló munkaeszközöket a Belföldi Termékosztályozás (BTO) kódszámaival jelölik meg. A munkáltató feladata a kódszám megállapítása a gépek, berendezések, termékek, környezeti tényezık esetén. A baleseti sérülés, mérgezés és külsı okok következményeit lehetıség szerint a Betegségek és az egészséggel kapcsolatos problémák Nemzetközi Statisztikai Osztályozása (BNO-10) fogalmai szerint kell meghatározni. Pl. S00-S09 fejsérülések, S40-S49 a váll és a felkar sérülései, S60-S69 a csukló és a kéz sérülései, T00-T07 több testtájra kiterjedı sérülés, T20-T32 égések és maródások, T36-T50 kábítószerek (drogok), gyógyszerek és biológiai anyagok által okozott mérgezések. Az S-kódok egy testtájék sérüléseinek kódolására valók, míg a T-kódok a többszörös vagy külön megnevezett testtájékokat jelölik. A munkabaleset kivizsgálása során meg kell állapítani a létesítmények, gépek, berendezések, szerszámok biztonsági állapotát, s a vonatkozó elıírások meglétét, az egyéni és a kollektív védıeszközök meglétét, a használatukra vonatkozó elıírások érvényesülését, a környezeti tényezık hatását, a munkaszervezés, a belsı ellenırzés, irányítás rendszerét, az ergonómia érvényesülését a munkakörnyezetben, a balesetet kiváltó okot, okokat minden tényezı hatásának tételes vizsgálatával, hogyan lehetett volna elkerülni a balesetet. A munkabaleset vizsgálatának megállapításait olyan részletességgel kell rögzíteni, hogy az így készült dokumentumok alkalmasak legyenek a baleset okainak megállapítására és a megállapított összefüggések, körülmények tényszerő alátámasztására. A munkabaleset 8 Mőszaki projekt

9 Munkav delem bekövetkeztétıl számított 3 év után a munkáltató nem köteles a munkabalesetet bejelenteni, kivizsgálni és nyilvántartásba venni. A munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor, de legkésıbb a tárgyhót követı hónap 8. napjáig megküldeni a jegyzıkönyvet a. a sérültnek, halála esetén a közvetlen hozzátartozójának, b. az OMMF baleset helyszíne szerint illetékes területi szervének akkor, ha a munkabaleset halált, ill. három napot meghaladó keresıképtelenséget okoz, c. külföldi kiküldetés, külszolgálat esetén a magyarországi székhelyő munkáltató magyar munkavállalójának a b. pont szerinti munkabalesetrıl az OMMF területi szervének, d. a társadalombiztosítási kifizetıhelynek, ennek hiányában az egészségbiztosítási pénztárnak. A foglalkozási megbetegedések bejelentése, nyilvántartása és kivizsgálása A foglalkozási megbetegedések bejelentése A bejelentést a rendszeresített nyomtatványon (bejelentılapon) a következık figyelembevételével kell megtenni: a foglalkozási betegség kórisméjét megállapító orvosnak a diagnózis felállítását követı 24 órán belül, halálos kimenetelő, ill. ugyanazon munkahelyen öt vagy több munkavállalót érintı azonos, egy idıben kialakult heveny foglalkozási betegség esetén szóban azonnal és írásban legkésıbb 24 órán belül, fokozott expozíció esetén az érintett személyt vizsgálatra beküldı foglalkozásegészségügyi szolgálat orvosának a lelet kézhezvételétıl számított 24 órán belül, a bejelentılapot zárt borítékban kell postára adni, a bejelentés megtörténtét és keltét a kórisme feltüntetésével a munkavállalóról vezetett egészségügyi nyilvántartásban rögzíteni kell, az ÁNTSZ megyei (fıvárosi) intézete a bejelentést nyilvántartásba veszi, és errıl a bejelentıt 3 napon belül értesíti, ha a bejelentés nem a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosától érkezett, az ÁNTSZ megyei (fıvárosi) intézete a bejelentılap másolatát is megküldi az érintett foglalkozásegészségügyi szolgálatnak. A bejelentést meg kell ismételni, ha a korábban keresıképesként bejelentett személy keresıképtelenné vált. Tanulói, hallgatói jogviszonyban lévı személy esetén a gyakorlati képzés helyén mőködı foglalkozás-egészségügyi orvos végzi a bejelentést, aki ezzel egy idıben értesíti az oktatási intézményt. Abban az esetben, ha az észlelı orvos a foglalkozási betegségek kórisméjét nem tudja biztonsággal megállapítani, a bejelentést mellızi, és a munkavállalót további vizsgálatok végzésére foglalkozás-egészségügyi szakrendelésre, vagy az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézetbe (OMFI) utalja be. A beutalóra rá kell vezetni a bejelentve nincs! megjegyzést. A munkáltató az észlelı orvos bejelentési kötelezettségétıl függetlenül azonnal értesíti az ÁNTSZ igazgatóját és az OMFI -t, ha a munkahelyen halálos kimenetelő vagy tömeges foglalkozási megbetegedés fordult elı. A foglalkozási megbetegedések nyilvántartása Az ÁNTSZ szerve a bejelentett foglalkozási megbetegedésekkel, fokozott expozíciós esetekkel kapcsolatos vizsgálati lapokat, jegyzıkönyveket a következı csoportosításban tartja nyilván: a bejelentés dátuma, Mőszaki projekt 9

10 Munkav delem diagnózis, halálos vagy tömeges foglalkozási betegség, keresıképtelenséggel járó foglalkozási betegség, keresıképtelenséggel nem járó foglalkozási betegség, fokozott expozíció (anyagonként), kiváltó ok, munkakörülmény, rendelkezésre álló higiénés adat. Az ÁNTSZ illetékességgel rendelkezı szerve az adatokat negyedévenként az OMFI rendelkezésére bocsátja. Az OMFI megítéli a bejelentés szakmai megalapozottságát. Az OMFI az illetékes minisztérium által elıírt jelentési rendnek megfelelıen évenként országos összesítı jelentést készít. A foglalkozási megbetegedések kivizsgálása A foglalkozási megbetegedés és fokozott expozíciós eset körülményeit az illetékességgel. rendelkezı ÁNTSZ szervei vizsgálják ki. A vizsgálatokba az érdekképviseletek és ha szükséges más hatóságok is bevonhatók. A vizsgálatokat a körülmények által lehetıvé tett legrövidebb idın belül meg kell kezdeni, és a vizsgálati lap elıírásai alapján elvégezni, amely a következıket tartalmazza: a bejelentés azonosítását, a munkavállaló elızı munkahelyein esetleg elıforduló kóroki tényezıket, a kóroki tényezık mőszeres vizsgálatának megtörténtét, valószínősíthetı okokat (mőszaki vagy egyéni védelem), elızetes orvosi alkalmassági vizsgálatokat, idıszakos orvosi alkalmassági vizsgálatokat, a munkavállaló magatartása hozzájárult-e a megbetegedés kialakulásához, a kivizsgálást követı intézkedéseket, a kivizsgálás során hozott intézkedések irányait (pl. mérések elrendelése), a kivizsgálás tapasztalatainak részletezését. A vizsgálati lap egy-egy példányát megkapják az érintettek. A vizsgálati lap egy példányát az illetékes szervezet ırzi meg, egy példányt a bejelentılappal és a jegyzıkönyvvel együtt az OMFI-nek küldi meg. Amennyiben a bejelentés nem a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosától érkezett, a vizsgálat vezetıje köteles értesíteni a bejelentı orvost a vizsgálat eredményérıl Társadalombiztosítási ellátás Ha összehasonlítjuk a társadalombiztosításról szóló törvényben meghatározott üzemi baleset fogalmát a munkavédelmi törvényben meghatározott munkabaleset fogalmával, azt látjuk, hogy a munkáltatói felelısség szempontjából szőkebb, a társadalombiztosítási viszonylatban szélesebb az az esemény, amelyet a társadalombiztosításról szóló törvény szerint üzemi balesetnek kell tekinteni. Az üzemi balesetté történı minısítés igen szerteágazó szakmai ismereteket igényel. A társadalombiztosítási törvény elsı gondolata a megelızés (prevenció), a második az anyagi ellátáshoz való jog. A munkavállalóknak a társadalombiztosítás keretében járó ellátásokat az évi LXXX. törvény (törvény a társadalombiztosításról) szabályozza. A törvény szerint üzemi baleset (korábbi elnevezése: foglalkozási baleset) az a baleset, amely a munkavállalót a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben, ill. akkor éri, miközben munkába vagy onnan lakására megy (üzemi, úti baleset). Az üzemi baleset kategóriába tartozik az az esemény is, amely a munkavállalót társadalmi munka, ill. 10 Mőszaki projekt

11 Munkav delem egyéb szervezett munkahelyi tevékenység, vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele (pl. szükséges orvosi vizsgálat vagy kezelés) során éri. Nem üzemi baleset az a baleset, amely bizonyíthatóan a következıkben leírt okok, ill. azok közvetlen hatása miatt következik be: a sérült ittassága, a munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, olyan munkavégzés, tevékenység, gép- és szerszámhasználat, amelyre a munkavállaló nem kapott utasítást (kivételt képeznek a baleseti és a mentési munkák), engedély nélküli jármőhasználat (targonca, emelıgép, szállítójármú stb.), munkahelyi rendbontás (pl. a munkaköri leírástól eltérı magatartás, tevékenység), a munkahelyre, ill. onnan a lakásra való utazás indokolatlan megszakítása, vagy nem a legrövidebb útvonal választása, önmagán való szándékos sérülésokozás, vagy az orvosi segítség igénybevételének, ill. a baleset bejelentésének szándékos késleltetése. Az üzemi úti baleset nem munkabaleset, azonban ez a baleset is jogosít a baleseti ellátásra, ezért arról (nem munkabaleseti) jegyzıkönyvet kell kiállítani, amely a következı adatokat tartalmazza: a sérült nevét, személyi adatait, lakcímét (ebben az esetben is ragaszkodni kell a részletes, pontos adatszolgáltatáshoz), hol, mikor és hogyan történt a sérülés, ki volt a sérült szerint a baleset okozója (név, lakcím), esetleges tanúk felsorolása (ebben az esetben a tanúk meghallgatását tartalmazó jegyzıkönyvet is csatolni kell a sérült jegyzıkönyv éhez), gépjármővel kapcsolatos sérülés esetén ki az üzemben tartó (tömegközlekedés esetén a gépjármővet üzemeltetı nyilatkozata), volt, vagy folyamatban van-e a balesettel kapcsolatban hatósági (rendırségi, ügyészségi, bírósági stb.) eljárás. A jegyzıkönyv egy példányát meg kell küldeni társadalombiztosítási kifizetıhelynek (a munkabaleseteknél elıírtak szerint). A baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár. Baleseti ellátásként a sérültet (megbetegedettet) a következı szolgáltatások és járulékok illetik meg: baleseti egészségügyi szolgáltatás (ingyenes gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyfürdı), baleseti táppénz (keresıképtelenség esetén teljes napi átlagkereset), saját jogú baleseti nyugellátás (baleseti járadék, baleseti rokkantsági nyugdíj; ez utóbbi esetén házastársi pótlék), a sérült halála esetén a hozzátartozót baleseti nyugellátás (baleseti özvegyi nyugdíj, végkielégítés, árvaellátás és szülıi nyugdíj). A baleseti ellátáson túlmenıen a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak: a munkaviszonya körében elmaradt jövedelmét, a munkaviszonyon kívül elmaradt jövedelmét, dologi kárát, a közeli hozzátartozók kárát, indokolt költségeit, nem vagyoni kárát, amely azzal összefüggésben merül föl, hogy a károkozás nyomán a munkavállaló társadalmi életben való részvétele vagy egyébként élete tartósan vagy súlyosan megnehezül. Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Mőszaki projekt 11

12 Munkav delem A munkáltató a károkozásról való tudomásszerzéstıl számított 15 napon belül köteles a károsultat (vagy hozzátartozóját) felhívni a kárigény elıterjesztésére A munkavédelem szabályozási rendszere A társadalmi-gazdasági változások megkövetelik a munkavédelmi elıírások tartalmának és szerkezetének folyamatos korszerősítését. Jelentıségük egyre nı, követelményeik mindinkább integrálódnak a gazdasági folyamatokban. A munkavédelemrıl szóló törvények, valamint a módosítások önmagukban nem oldják meg a problémákat, de jogalapot teremtenek a követelmények érvényesítéséhez (1. ábra). 1. ábra. A munkavédelem szabályozása A munkavédelem alapvetı szabályait az Alkotmányban foglalt elvek alapján az Országgyőlés foglalta törvénybe. Az évi XCIII. törvény a munkavédelemrıl (Mvt.) célja, hogy az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit szabályozza. Az egyes fejezetek röviden a következıket tartalmazzák. I. Fejezet. Általános rendelkezések 12 Mőszaki projekt

13 Munkav delem A törvény elsı gondolata, hogy a Magyar Köztársaság területén munkát végzıknek joguk van a biztonságos és egészséges munkafeltételekhez. Az általános megfogalmazás után a következı alapelveket emelhetjük ki. Az állam meghatározza az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzés követelményeit, irányítási és ellenırzési intézményeit. Az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása a munkáltató kötelessége (a munkavállalóknak is van felelısségük). A törvény biztosítja a munkavédelemmel kapcsolatos érdekegyeztetést. A törvény hatálya kiterjed minden szervezett munkavégzésre, függetlenül attól, hogy milyen szervezeti és tulajdoni formában mőködik. A rendelkezéseket a munkavégzés hatókörében is alkalmazni kell (pl. látogatók). Rendkívüli munkavégzés esetére, ill. a fegyveres erıknél és más rendvédelmi szerveknél az illetékes miniszter rendeletei az irányadóak. A Mvt. az alapvetı szabályokat meghatározza, a részletes szabályozást az ágazati miniszterek rendeletei és szabályzatai tartalmazzák. II. Fejezet. Az állam munkavédelmi feladatai és a végrehajtásért felelıs szervek Az állam munkavédelmi feladatai: A munkabiztonságra és a munkakörnyezetre vonatkozó országos program kialakítása. A munkáltatók és a munkavállalók jogainak és kötelezettségeinek meghatározása. A munkáltatók és a munkavállalók érdekképviselıivel való együttmőködés. Az állami feladatok végrehajtásáért felelıs szervek az Országgyőlés, a Kormány, ill. az ágazati miniszterek és az irányításuk, felügyeletük alatt mőködı központi államigazgatási szervek: az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fıfelügyelet (OMMF), az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ), A Magyar Bányászati Hivatal (MBH). III. Fejezet. Az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzés követelményei Ennek során kiemelten kezeli: a létesítés követelményeit, mint pl. a munkahelyek, munkaeszközök kialakítása, a munkavégzés tárgyi feltételeit, mint pl. a gépek, berendezések, technológiák biztonsága, a munkafolyamatra, az anyagokra vonatkozó követelményeket, különös tekintettel a veszélyforrásokra, a munkavégzés személyi feltételeit, mint p1. az egészségügyi vizsgálatokat. IV. Fejezet. A munkáltatók és a munkavállalók kötelezettségei és jogai az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításában. (lásd a 3. fejezetet) V. Fejezet. A munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása. (lásd az 1.4. pontot) VI. Fejezet. A munkavédelmi érdekképviselet, érdekegyeztetés. (lásd az pontot) VII. Fejezet. A munkavédelem hatósági felügyelete. (lásd az 1.7. pontot) A Mvt. részletes szabályait, felhatalmazás alapján a munkavédelem ágazati feladatait a tevékenység szerint illetékes miniszterek által kiadott rendeletek, szabályzatok, szabványok tartalmazzák. Az ágazatok közötti kapcsolatokban a miniszterek együttmőködése csökkenti az Mőszaki projekt 13

14 Munkav delem átfedéseket az egyes szakterületeken, és így a szabályzatokban a részletes mőszaki szabályozást, a munkavédelmi szabványosítás alapjait lehet megteremteni. Az irányításuk és felügyeletük alatt mőködı központi államigazgatási szervek, az OMMF, az ÁNTSZ és az MBH Saját jogkörükben látják el a munkavédelmi feladatokat. A nemzetgazdasági szintő szabályozás az ágazati és felügyeleti jogkörök elhatárolásával egységes, egymásra épülı, az egyes gazdálkodó szervezetekre egyértelmő jogszabályok kiadását teszi lehetıvé. A Mvt. növelte a gazdálkodó szervezetek belsı munkavédelmi szabályozásának jelentıségét, tartalmát. A Kollektív szerzıdésben kell meghatározni a gazdálkodó szervezetnél a munkavédelemmel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, ill. teljesítésének módját, s az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét. A Szervezeti és mőködési szabályzatban kell meghatározni a munkavédelmi feladatokat ellátó, az intézkedésre jogosult személyek hatáskörét. A Munkavédelmi szabályzatban (MvSZ) kell meghatározni a gazdálkodó szervezetnél munkavédelmi feladatokat ellátó személyek kötelezettségeit, a munkavédelmi ügyrendet, valamint az ágazati jogszabályokban meghatározott témaköröket, pl. az oktatás, vizsgáztatás, egészségügyi vizsgálatok, ellenırzések stb. rendjét. Tartalmi követelményeire vonatkozóan az ágazati rendeletek az irányadók. A munkaköri leírásokban (az MvSZ figyelembevételével) részletesen kell meg határozni a munkavállaló munkavédelemmel kapcsolatos hatásköreit, feladatait. A technológiai, gépkezelési utasításokban kell meghatározni a munkavégzés során követendı magatartási szabályokat, pl. a biztonságos munkavégzéshez szükséges védıeszközök használatát. Tartalmi és alaki követelményeit az ágazati szabványok határozzák meg A munkavédelem hatósági felügyelete Az állam feladata a munkavédelem irányításával, az ágazati és hatósági tevékenység ellátásával a munkavédelem megszervezése (2. ábra). A munkavédelem irányításának feladatai: a munkavédelem országos programjának kidolgozása, az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzés alapvetı követelményeinek meghatározása (jogok, kötelezettségek), a munkavédelmi elıírások végrehajtásának elısegítése, a nevelés és az oktatás területén a biztonságos életvitelre, a szakmai oktatás területén az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzés szabályaira vonatkozó ismeretanyag meghatározása, a nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetének évenkénti áttekintése. A munkavédelem ágazati tevékenysége: szabályzatok kiadása, munkavédelmi kutatás, fejlesztés. Az Mvt. szerint az Országgyőlés, a Kormány, ill. az ágazati (gazdasági, népjóléti, környezetvédelmi) miniszterek irányítása alatt mőködı központi államigazgatási szervek (OMMF, ÁNTSZ, Bányafelügyelet) saját jogkörükben látják el a munkavédelem nemzetgazdasági szintő irányítását. A külön jogszabályokban megállapított jogállással és hatáskörrel rendelkezı megyei (fıvárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelıségek általános jelleggel látják el a munkavédelemre vonatkozó szabályok megtartásának elısegítését és ellenırzését. A felügyeletek tájékoz tatással és tanácsadással segítik a munka világának szereplıit. 14 Mőszaki projekt

15 Munkav delem 2. ábra. A munkavédelem irányítása, ellenırzése A felügyeletek ellenırzése kiterjed: a munkáltatók és a munkavállalók egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos feladatainak és kötelezettségeinek teljesítésére, a munkahelyek létesítésére, a munkaeszközök üzemeltetésére, az alkalmazott technológiákra, anyagokra és az egyéni védıeszközökre vonatkozó követelmények érvényesülésére, a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések kivizsgálására, bejelentésére, nyilvántartására, valamint megelızésére tett intézkedésekre. A felügyeletek jogosultak felelısségre vonni azokat, akik az ellenırzés során feltárt hiányosságok okozói. Amennyiben a tervezés idején hatályban levı munkavédelmi elıírások az üzembehelyezés idıpontjáig oly mértékben szigorodtak, hogy érvényesítésük aránytalan gazdasági terhet jelentene, akkor az illetékes felügyelet felmentést adhat, ha az az egészséget és a biztonságos munkavégzést nem veszélyezteti. A felügyeletek munkavédelmi bírságot róhatnak ki a követelmények teljesítését elmulasztó munkáltatóra. A munkavédelmi bírságot az illetékes megyei (fıvárosi) szerv vezetıje a mulasztás személyi és tárgyi körülményeinek mérlegelésével szabja ki. A bírságot az OMMF számlájára kell befizetni, és kizárólag az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzés céljainak támogatására lehet felhasználni. Az OMMF-re vonatkozó külön szabályok Az OMMF elsıfokú hatósági jogkörei a következık: Mőszaki projekt 15

16 Munkav delem Engedélyezi a vonatkozó rendeletek szerint a munkabiztonsági szakértık mőködését és az engedélyezésrıl nyilvántartást vezet. (Szakértıi engedélyt az kaphat, aki az adott területen meghatározott külön jogszabályi feltételeknek megfelel. Vissza kell vonni a szakértıi engedélyt, ha utólag ismertté válik olyan körülmény, amely szerint az engedély kiadásának feltételei nem voltak meg. A munkavédelemmel kapcsolatos hatósági jogkört gyakorló személy az illetékessége alá tartozó munkáltatónál munkabiztonsági szakértıi feladatokat nem végezhet.) Kiadja az egyéni védıeszközt minısítı bizonyítványt. A megyei vagy fıvárosi munkabiztonsági és munkaügyi felügyelıség felügyelıje elsıfokú hatóságként jogosult: a munkabaleseteket kivéve a közúti és légi közlekedéssel kapcsolatosakat kivizsgálni, a munkáltató figyelmét felhívni az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítésére, a munkáltatót kötelezni a feltárt hiányosságok határidın belüli megszüntetésére, a biztonságos munkavégzésre vonatkozó elıírások súlyos megszegésével foglalkoztatott munkavállalót a munkavégzéstıl eltiltani, a munkavállaló egészségét, testi épségét közvetlenül fenyegetı veszély esetén annak elhárításáig a veszélyes tevékenység, ill. üzem, üzemrész, munkaeszköz mőködésének, használatának felfüggesztését elrendelni, vizsgálatot elrendelni, ha a munkahely, az egyéni védıeszköz, a munkaeszköz vagy a technológia a munkavállalót közvetlenül veszélyezteti, vagy munkabaleset következik be, a munkabaleset bejelentését vagy kivizsgálását elrendelni, ha a bejelentést vagy a kivizsgálást elmulasztották, vagy nem a jogszabályban foglaltaknak megfelelıen végezték, a munkaeszköz és egyéni védıeszköz mőködését, használatát felfüggeszteni, ha az nem rendelkezik a megfelelı tanúsítvánnyal, ill. minısítı bizonyítvánnyal, a szabálysértésre vonatkozó külön jogszabály szerint eljárni. Az OMMF elnöke hatósági ügyekben felettes szervnek minısül a megyei (fıvárosi) felügyelıség vezetıje; ill. az OMMF által hozott határozatok vonatkozásában. A felügyelı felettes szerve hatósági ügyekben az OMMF. Az OMMF, ill. a megyei (fıvárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelıség hatósági jogköre nem terjed ki a külön jogszabályban meghatározott munka- és sugár-egészségügyi, az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos sugárvédelmi feladatok ellenırzésére, a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó hatósági ügyekre, továbbá a fegyveres erıkre és a rendvédelmi szervekre, amelyekre vonatkozóan az irányítási jogkört gyakorló miniszter látja el a munkavédelmi hatósági felügyeleti tevékenységet A munkavédelem és a szabvány Ha a termékeinket nemcsak idehaza, de külföldön is jó áron akarjuk értékesíteni, akkor kiemelt hangsúlyt kell helyezni a minıségi munkavégzésre és az ezt támogató minıségi rendszerek kialakítására. A minıségi munka megszervezésének egyik eszköze az egységes rendszerek alkalmazása. A termelıeszközök, technológiák országok közötti áramlása szükségessé teszi az elıírások és nemzeti érdekek védelmét. A biztonságos munkavégzésre vonatkozó igény minden országban megjelenik, ezért nemzetközi kooperációval olyan egységes rendszer hozható létre, amelyet minden felhasználó egységesen értelmez. A piacképességhez szükséges korszerő mőszaki ismereteket, elıírásokat a szabványok tartalmazzák. Az évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról alapján a következıképpen fogalmazhatjuk meg a szabvány fogalmát. 16 Mőszaki projekt

17 Munkav delem A szabvány elismert szervezet által készített vagy jóváhagyott olyan mőszaki dokumentum, amely általános és ismételten alkalmazható szabályokat útmutatókat tartalmaz. A mőszaki elıírások a termelés korszerősítését, a szolgáltatások színvonalának javítását, a minıség védelmét helyezik elıtérbe. A munkavédelem ugyancsak az egységes alkalmazás felé halad. A szabványosítás célja a különféle mőszaki-gazdasági feladatok egységes megoldási módjainak meghatározása, és így mind nemzeti, mind nemzetközi szinten elısegíteni a mőszaki fejlesztés eredményeinek széles körő felhasználását. A szabványrendszerekben megfogalmazott feladatok, elıírások segítik a gazdálkodó szervezeteket a piaci versenyben (3. ábra). 3. ábra. A termék és környezete A szabványok két alapvetı típusát különböztetjük meg: a formális és az informális szabványokat. A formális szabványokat legális vagy de jure szabványoknak is nevezzük, hiszen ezek a szabványkiadásra jogosult nemzeti vagy nemzetközi intézmények kiadványai, pl. ANSI (American National Standards Institut), ISO (International Organization for Standardization), BSI (British Standards Institution), DIN Deutsche Industrienonnen), MSZ (Magyar Szabvány). Az informális vagy de facto szabványokat olyan intézmények fejlesztik ki, amelyek széleskörő ipari elismertséggel rendelkeznek, de nincs akkreditáltságuk, pl. UNIX International, AT&T UNIX. Nemzeti szabványosítás Nemzeti szabványnak nevezzük azt, amelyet a nemzeti szabványügyi szervezet fogadott el és a nyilvánosság számára hozzáférhetı. A nemzeti szabványt nemzeti szabvány jellel kell ellátni (pl. BSI, DIN, MSZ). A Magyar Köztársaság nemzeti szabvány jele: MSZ (Magyar Szabvány). Alkalmazása általában önkéntes, de jogszabály kötelezıen is elıírhatja. A Magyar Köztársaság nemzeti szabványügyi szervezete a Magyar Szabványügyi Testület, amely kizárólagos jogkörrel, törvényi felhatalmazás alapján látja el a nemzeti szabványosítással összefüggı feladatokat. Feladatai közül a következıket emeljük ki: Mőszaki projekt 17

18 Munkav delem nemzeti szabványok kidolgozása, jóváhagyása, közzététele, visszavonása, nemzetközi szabványok nemzeti szabványként való megjelenítése, közremőködés a jogszabályok harmonizálásában, nemzeti szabvány jel használati rendjének kidolgozása, minıségbiztosítási rendszerek tanúsítása. Nemzetközi szabványosítás Nemzetközi szinten elismert szabványok kidolgozását, pl. az ISO Nemzetközi Szabványügyi Szervezet, vagy az IEC Nemzetközi Elektronikai Bizottság végez. A nemzetközi szabványosítási szervezetek regionális területen további szabványalkotói és fejlesztıi munkacsoportokat alakíthatnak. Ilyen pl. az európai szabványosítás, amelyben az EU-hoz (Európai Unió) és az EFTA-hoz (Európai Szabadkereskedelmi Társulás) tartozó országok illetékes szervei vehetnek részt, pl. CEN Európai Szabványügyi Bizottság, CENELEC Európai Elektronikai Szabványügyi Bizottság, ETSI Európai Távközlési Szabványügyi Intézet. Nézzünk egy példát a gépek munkavédelme területén az európai szabványosításban! A szabványok csak alap- és általános követelményeket írnak elı. Számos EN szabvány van kidolgozás alatt, amelyek konkrét és ellenırizhetı követelményeket tartalmaznak. (MSZ EN: azonos számmal ellátott nemzetközi szabványok szöveghő fordításai.) A biztonsági szabványok rendszere szisztematikus és hierarchikus felépítéső. A Gépek biztonságossága pl. az EN szabványrendszerben lehet: A típusú (minden gépet egyformán érintı biztonsági alapszabványok), B1 típusú (több gépet hasonlóan érintı biztonsági csoportszabványok), B2 típusú (biztonsági csoportszabványok különféle gépeken alkalmazható biztonsági vonatkozású eszközökhöz), C típusú (termékszabványok konkrét követelményekkel és biztonsági intézkedésekkel, amelyekbıl több száz van készülıben) A munkáltatók és a munkavállalók kötelezettségei és jogai A munkavégzés személyi és tárgyi feltételei, valamint a környezet elemei a munkavégzés során állandóan változnak. Az egyensúly megteremtése az alapja az egészséges és biztonságos munkavégzésnek, amelynek megvalósítása a munkálta tó és a munkavállaló közös feladata. Ha az elızıek nem valósulnak meg, veszély- helyzet jön létre, ami balesethez vezethet. A munkáltatók kötelességei és jogai Az Mvt. szerint az egészséges és biztonságos munkavégzés módját a jogszabályok, rendeletek, biztonsági szabályzatok, szabványok keretein belül a munkáltató határozza meg. A munkáltató a következı általános elveket köteles figyelembe venni: a veszélyek elkerülése, a nem elkerülhetı veszélyek értékelése, a veszélyek keletkezési helyükön való leküzdése, a munkahely kialakításánál az emberi tényezı, a mőszaki fejlıdés eredményeinek alkalmazása, egységes és átfogó stratégia, amely kiterjed a munkafolyamatokra, a munka szervezésre és a munkakörnyezeti tényezıkre, a kollektív mőszaki védelem elsıbbsége az egyéni védelemhez képest, a munkavállalók ellátása megfelelı utasításokkal. 18 Mőszaki projekt

19 Munkav delem A munkáltató köteles a következı konkrét feladatokat ellátni a biztonságos munkavégzés érdekében. Minıségileg, ill. szükség esetén mennyiségileg is értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztetı kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, valamint a munkavállalókat érı terhelésekre. A meghatározott veszélyességi osztályokhoz és a munkavállalói létszámhoz igazodóan a rendeletben megjelölt idıtartamra munkavédelmi szakképesítéssel rendelkezı személyt alkalmazni. Az egészséges munkakörnyezet kialakításához és az egészségkárosodások megelızéséhez az illetékes miniszter rendeletében megjelölt szakképesítéssel rendelkezı személyeket (foglalkozás-egészségügyi szolgálatot) alkalmazni. A szükséges tájékoztatást és utasításokat kellı idıben megadni a munkavállalóknak. Rendszeresen meggyızıdni a munkakörülmények állapotáról, és az azzal összefüggı veszélyek figyelembevételével a megfelelı munkaeszközöket biztosítani a munkavállalók számára. Rendszeresen meggyızıdni arról, hogy a munkavállalók ismerik, ill. megtartják a rájuk vonatkozó elıírásokat. Új technológiák bevezetése elıtt kellı idıben megtárgyalni és elemezni az egészségre, valamint a biztonságra kiható tényezıket. Megfelelıen tájékoztatni a munkavállalót a szociális, egészségügyi lehetıségekrıl. Gondoskodni a megfelelı védıeszközökrıl és azok pótlásáról. Az egyéni védıeszközre jogosultak belsı rendjét írásban meghatározni. A munkabaleseteket és a foglalkozási megbetegedéseket bejelenteni, kivizsgálni, nyilvántartani. A munkáltató oktatás keretében köteles gondoskodni arról, hogy a munkavállaló munkába álláskor, munkahely vagy munkakör megváltoztatásakor, munkaeszköz átalakításkor, új munkaeszköz üzembe helyezésekor, új technológia bevezetésekor elsajátítsa az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteit. A szükséges szabályok, utasítások és információk megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható. A munkavállalók kötelezettségei és jogai Munkahelyen, iskolában és tanmőhelyben nagyon fontos az a magatartás, amellyel a baleset és a foglalkozási megbetegedés megelızése. A munkáltató kötelezettsége megteremteni az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzés feltételrendszerét, a munkavállalókat pedig a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések megelızésére vonatkozó kötelezettségek terhelik. A munkavállaló csak biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban végezhet munkát, az egészséget nem veszélyeztetı szabályokat meg kell tartania. A munkavállaló önkényesen nem kapcsolhatja ki, nem távolíthatja el és nem alakíthatja át a biztonsági berendezéseket. A munkavállalót a következı magatartási szabályok kötelezik: A rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonsági állapotáról meg kell gyızıdnie, azt megfelelıen kell használnia, karbantartania. Az egyéni védıeszközt rendeltetésének megfelelıen kell használnia. A munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztetı ruházatot kell viselnie. A munkaterületen fegyelmet, rendet, tisztaságot kell tartania. A munkája biztonságos végzéséhez szükséges ismereteket el kell sajátítania. Mőszaki projekt 19

20 Munkav delem Az elıírt orvosi vizsgálaton részt kell vennie. A veszélyt jelentı rendellenességet, üzemzavart tıle elvárható módon meg kell szüntetnie, vagy jelentenie kell a felettesének. A balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelentenie kell. A munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatójától: az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzés feltételeit, a veszélyes tevékenységekhez a munkavédelemre vonatkozó szabályokban elıírt védıintézkedések megvalósítását, az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek rendelkezésre bocsátását, a betanulási lehetıség biztosítását, a munkavégzéshez szükséges felszerelések, munka- és védıeszközök, az elıírt védıital, valamint a tisztálkodószerek és a tisztálkodási lehetıségek biztosítását. A munkavállalót nem érheti hátrány, ha az elızıekben felsorolt követelmények meg valósítása érdekében fellép, ill. a vélt mulasztás miatt jóhiszemően bejelentést tesz. A munkavállaló jogosult a munkavégzést megtagadni, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Kiemelten kezelendı a magzatvédelem már a terhesség kezdeti szakaszától Munkavédelmi érdekképviselet, érdekegyeztetés A munkavállalók az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzéssel összefüggı jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül képviselıt választani, ha a munkáltatónál foglalkoztatottak létszáma a 10 fıt, ill. a döntıen nem fizikai jellegő tevékenység esetén a 20 fıt meghaladja. A munkavédelmi képviselı jogosult meggyızıdni a munkahelyeken az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzés követelményeinek érvényesülésérıl, különösen a munkahelyek, munkaeszközök és egyéni védıeszközök biztonságos állapotáról, a balesetek megelızésére tett intézkedésekrıl, a munkavállalók munkavédelmi felkészítésérıl. A munkavédelmi képviselı megválasztásakor a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni. Jogainak gyakorlását a Mvt. szabályozza. Ezeket a jogait rendeltetésszerően kell gyakorolnia, és emiatt ıt hátrány nem érheti. A munkavédelmi képviselı munkajogi védelmére a választott szakszervezeti tisztségviselıre vonatkozó szabályokat kell megfelelıen alkalmazni. Az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos országos érdekegyeztetést a munkaadók, a munkavállalók érdekképviseleti szervezetei és a Kormány képviselıibıl álló, saját ügyrend szerint mőködı Munkavédelmi Bizottság látja el, amely érdekegyeztetést folytathat és jogosult: tárgyalni és állást foglalni a munkavédelemre vonatkozó szabályok kérdéseiben, részt venni a munkavédelem országos programjának kialakításában és felülvizsgálatában, javaslatot tenni a munkavédelmi bírság felhasználására. A meghatározott tevékenységet folytató és veszélyességi osztályba sorolt munkáltató munkavédelmi szakképzettséggel rendelkezı szakembert köteles foglalkoztatni. A munkáltatók tevékenységük alapján a következı munkavédelmi szempontú veszélyességi osztályokba tartoznak (ágazati számjelként a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerére vonatkozó KSH közlemény számjele szerepel). 20 Mőszaki projekt

A munkavédelem szabályozási rendszere Terjék László MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 1949: XX.Tv.70/D. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLİKNEK JOGUK VAN A LEHETİ LEGMAGASABB SZINTŐ TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉGHEZ.

Részletesebben

Munkavédelmi előírások a kereskedelemben. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde

Munkavédelmi előírások a kereskedelemben. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Munkavédelmi előírások a kereskedelemben Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Munkavédelmi előírások a kereskedelemben A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Tv. Szabályozza az egészséget nem veszélyeztető

Részletesebben

A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok

A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok Nesztinger Péter munkavédelmi főreferens Munkavédelmi

Részletesebben

3., A gépek biztonsági követelményei és megfelelőségének tanúsítása

3., A gépek biztonsági követelményei és megfelelőségének tanúsítása Munkavédelem jogi és eljárási ismeretei II. Ellenőrző kérdések 2012 1., A munkavédelem általános követelményei. - a munkavédelmi szabályok betarthatósága - a követelmények megválthatóságának elve - a megfelelőség

Részletesebben

Balog János Tamás r. alezredes a Rendőrség munkavédelmi főfelügyelője közegészségügyi-járványügyi főfelügyelő-helyettes

Balog János Tamás r. alezredes a Rendőrség munkavédelmi főfelügyelője közegészségügyi-járványügyi főfelügyelő-helyettes A közfoglalkoztatottak körében előforduló balesetek, foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálása és minősítése" ORFK Humánigazgatási Szolgálat Egészségügyi Szakirányító és Hatósági Főosztály

Részletesebben

MUNKAVÉDELEM A GYAKORLATBAN

MUNKAVÉDELEM A GYAKORLATBAN MUNKAVÉDELEM A GYAKORLATBAN Készítette: Szabó László Global Safety Kft. A MUNKAVÉDELEM ALAPJAI A MUNKAVÉDELEM JOGI SZABÁLYOZÁSA 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet

Részletesebben

Teendők munkabaleset esetén

Teendők munkabaleset esetén Teendők munkabaleset esetén a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu a jó munkahely

Részletesebben

1949. évi XX. TÖRVÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 70/D.

1949. évi XX. TÖRVÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 70/D. 1949. évi XX. TÖRVÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 70/D. (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság

Részletesebben

51/2011. (XII. 23.) NGM rendelet. egyes foglalkozás-egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 1

51/2011. (XII. 23.) NGM rendelet. egyes foglalkozás-egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 1 51/2011. (XII. 23.) NGM rendelet egyes foglalkozás-egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 1 hatályos: 2011.12.24-2011.12.25 A munkavédelemrıl szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. (4) bekezdés

Részletesebben

Munkahelyi egészség és biztonság. helyi programja

Munkahelyi egészség és biztonság. helyi programja Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy helyi programja Készült a tantárgy központi programja alapján 2013. A tantárgy tanításának célja: A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető

Részletesebben

Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Munkavédelmi oktatási tematika Összeállította: Lantos 72 Kft. Lantos György 2145 Szilasliget, Lázár Vilmos u. 27. Pázmány Péter Katolikus Egyetem munkavállalói részére A munkavédelem A munkavédelem a szervezett

Részletesebben

Készítette: Galla Gyula

Készítette: Galla Gyula I. A munkabalesetek bejelentése, kivizsgálása. II. A munkáltatók kötelezettségei és feladatai az új munkabaleseti jegyzőkönyv. III. A munkavédelmi képviselők jogai és kötelezettségei a munkabalesetek kivizsgálásának

Részletesebben

1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről

1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének

Részletesebben

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A munkavédelemről

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A munkavédelemről JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A munkavédelemről Jelen dokumentum az ÁROP-1.2.18/A-2013-2013-0012 azonosító számú Szervezetfejlesztési program az Országos Egészségbiztosítási Pénztárban című projekt

Részletesebben

314/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet

314/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 314/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Fıfelügyelıségrıl, valamint a munkavédelmi és munkaügyi hatóságok kijelölésérıl A Kormány az Alkotmány 35. (2) bekezdésében meghatározott

Részletesebben

Balesetek előfordulási adatai (gyakoriság tényállás) bejelentése, nyilvántartása, kivizsgálása, dokumentációk

Balesetek előfordulási adatai (gyakoriság tényállás) bejelentése, nyilvántartása, kivizsgálása, dokumentációk Balesetek előfordulási adatai (gyakoriság tényállás) bejelentése, nyilvántartása, kivizsgálása, dokumentációk Társadalmi oldal Korszerűbb jogi szabályozás Multinacionális cégek biztonsági politikája Biztonságosabb

Részletesebben

Munkavédelmi Szabályzat

Munkavédelmi Szabályzat ... (társaság neve)... (adószám) Munkavédelmi Szabályzat Érvényes:... -tól Érvénybe helyezte:... Tartalomjegyzék 1. Munkavédelmi szabályzat célja...3 2. Társaság bemutatása...4 3. Munkavédelmi szabályzat

Részletesebben

5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETİ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI. [Az Mvt. 21.

5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETİ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI. [Az Mvt. 21. a munkavédelemrıl szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról A munkavédelemrıl szóló 1993. évi XCIII. törvényben (a továbbiakban: Mvt.) kapott felhatalmazás alapján - az érintett

Részletesebben

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KIEGÉSZÍTİ MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZATA

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KIEGÉSZÍTİ MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZATA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KIEGÉSZÍTİ MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZATA 2011 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetı rendelkezések... 5 1. A munkavédelmi szabályzat célja, feladata... 5 2. A Kari Munkavédelmi

Részletesebben

BESZÁMOLÓ Répcelak Város Önkormányzata és intézményei munkavédelmi tevékenységéről

BESZÁMOLÓ Répcelak Város Önkormányzata és intézményei munkavédelmi tevékenységéről BESZÁMOLÓ Répcelak Város Önkormányzata és intézményei munkavédelmi tevékenységéről A munkavédelmi tevékenységet és munkavédelmi szaktevékenységet átalány díjas szerződés alapján - PAD-KÁR Kft. részéről

Részletesebben

munkabaleseti jegyzőkönyv.

munkabaleseti jegyzőkönyv. MUNKAVÉDELEM Új munkabaleseti jegyzőkönyv A tavalyi évben kiadott módosítás után 2005. január 1-jétől ismét változott a munkabalesetek kivizsgálását és bejelentését szolgáló Munkabaleseti jegyzőkönyv.

Részletesebben

A bíróság jogszabálysértés megállapítása esetén a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a hatóságot új eljárásra kötelezi.

A bíróság jogszabálysértés megállapítása esetén a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a hatóságot új eljárásra kötelezi. Közigazgatási határozatok felülvizsgálata A munkaügyi jogvitákon kívül a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik a munkaügyi ellenőrzés, a munkavédelem keretében hozott közigazgatási határozat, a munkaügyi

Részletesebben

HALLGATÓI BALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS ÉS BEKÖVETKEZETT BALESETEK ESETÉN KÖVETENDŐ ELJÁRÁSOK

HALLGATÓI BALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS ÉS BEKÖVETKEZETT BALESETEK ESETÉN KÖVETENDŐ ELJÁRÁSOK Szent István Egyetem Gödöllő A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 5/G. melléklete HALLGATÓI BALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS ÉS BEKÖVETKEZETT BALESETEK ESETÉN KÖVETENDŐ ELJÁRÁSOK

Részletesebben

A MU KAVÉDELEMRŐL [1993. ÉVI XCIII TÖRVÉ Y ÉS 5/1993. (XII. 26.) RE DELET egységes szerkezetben]

A MU KAVÉDELEMRŐL [1993. ÉVI XCIII TÖRVÉ Y ÉS 5/1993. (XII. 26.) RE DELET egységes szerkezetben] A MU KAVÉDELEMRŐL [1993. ÉVI XCIII TÖRVÉ Y ÉS 5/1993. (XII. 26.) RE DELET egységes szerkezetben] A munkavédelmi jogszabályok célja, hogy szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkvégzés

Részletesebben

41/2012. (XII. 20.) NGM rendelet. egyes foglalkozás-egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 1

41/2012. (XII. 20.) NGM rendelet. egyes foglalkozás-egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 1 41/2012. (XII. 20.) NGM rendelet egyes foglalkozás-egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 1 hatályos: 2013.01.01-2013.01.02 A munkavédelemrıl szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. (4) bekezdés

Részletesebben

A KOCKÁZATÉRTÉKELÉS SZAKMAI KÉRDÉSEI

A KOCKÁZATÉRTÉKELÉS SZAKMAI KÉRDÉSEI A KOCKÁZATÉRTÉKELÉS SZAKMAI KÉRDÉSEI Dr. Koch Mária az Országos Érdekegyeztető Tanács Munkavédelmi Bizottsága munkaadói oldalának tagja, a MUFOSZ Munkabiztonsági és Foglalkozásegészségügyi Szövetség elnöke,

Részletesebben

Kockázatértékelés. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde

Kockázatértékelés. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Kockázatértékelés Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Kockázatértékelés a kereskedelmi egységekben Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény: a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A NYÍREGYHÁZI FİISKOLA KTI EURÓPAI ÜZLETI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS SZAKKÖZÉPISKOLÁJA MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT

A NYÍREGYHÁZI FİISKOLA KTI EURÓPAI ÜZLETI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS SZAKKÖZÉPISKOLÁJA MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT A NYÍREGYHÁZI FİISKOLA KTI EURÓPAI ÜZLETI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS SZAKKÖZÉPISKOLÁJA MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT A Nyíregyházi Fıiskola KTI Európai Üzleti és Kommunikációs Szakközépiskolája dolgozói és tanulói munkavédelmi

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendjérıl szóló szabályzata. Pécs 2008.

A Pécsi Tudományegyetem. munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendjérıl szóló szabályzata. Pécs 2008. A Pécsi Tudományegyetem munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendjérıl szóló szabályzata Pécs 2008. A Pécsi Tudományegyetem munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendjérıl szóló szabályzata 1 A jelen Szabályzat

Részletesebben

A foglalkozás-egészségügy. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálata

A foglalkozás-egészségügy. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálata 1 A foglalkozás-egészségügy A foglalkozás-egészségügyi szolgálat A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálata Foglalkozási ártalmak

Részletesebben

TOMORI PÁL FİISKOLA SZABÁLYZAT A HALLGATÓI BALESETEK MEGELİZÉSÉVEL KAP- CSOLATOS ÉS A BEKÖVETKEZETT BALESETEK ESE- TÉN KÖVETENDİ ELİÍRÁSOKRÓL

TOMORI PÁL FİISKOLA SZABÁLYZAT A HALLGATÓI BALESETEK MEGELİZÉSÉVEL KAP- CSOLATOS ÉS A BEKÖVETKEZETT BALESETEK ESE- TÉN KÖVETENDİ ELİÍRÁSOKRÓL TOMORI PÁL FİISKOLA SZABÁLYZAT A HALLGATÓI BALESETEK MEGELİZÉSÉVEL KAP- CSOLATOS ÉS A BEKÖVETKEZETT BALESETEK ESE- TÉN KÖVETENDİ ELİÍRÁSOKRÓL Változat száma: 1. Elfogadás dátuma: 2008. május 29. Határozat

Részletesebben

OTSZ VILLÁMVÉDELEM. Elemzés és módosítási javaslat

OTSZ VILLÁMVÉDELEM. Elemzés és módosítási javaslat OTSZ Elemzés és módosítási javaslat OTSZ 3. rész Elemzés Válasz a következı kérdésekre: - a szabályzat tartalmaz-e szabványhivatkozásokat - a hivatkozások megfelelnek-e az európai elveknek és az európai

Részletesebben

TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A MUNKAVÉDELMET ÉRINTŐ BEJELENTÉSEK

TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A MUNKAVÉDELMET ÉRINTŐ BEJELENTÉSEK TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A MUNKAVÉDELMET ÉRINTŐ BEJELENTÉSEK A MUNKAVÉDELEM AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Előadó: Nesztinger Péter

Részletesebben

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi KI ALKALMAS A MUNKAVÉGZÉSRE? Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi A munkavégzésre

Részletesebben

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről. MI AZ A MUNKAVÉDELEM? Információs brossúra

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről. MI AZ A MUNKAVÉDELEM? Információs brossúra MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi MI AZ A MUNKAVÉDELEM? Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi Minden társadalomban különleges

Részletesebben

Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Nemzeti Munkaügyi Hivatal Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelem helyzete hazánkban. Az NMH MMI tevékenysége a szabályozásban és a célellenőrzések megszervezésében, figyelembe véve az e területen bekövetkezendő változásokra. MUNKAVÉDELMI

Részletesebben

A MUNKAVÉDELEM SZABÁLYOZÁSI RENDSZERE. 1949. XX.tv. 66.. (3), 70/D.. 1993. XCIII. tv. a munkavédelemről (Mvt.) Kötelező alkalmazású nemzeti szabványok

A MUNKAVÉDELEM SZABÁLYOZÁSI RENDSZERE. 1949. XX.tv. 66.. (3), 70/D.. 1993. XCIII. tv. a munkavédelemről (Mvt.) Kötelező alkalmazású nemzeti szabványok A MUNKAVÉDELEM SZABÁLYOZÁSI RENDSZERE TÖRVÉNYI SZINT ALKOTMÁNY 1949. XX.tv. 66.. (3), 70/D.. 1993. XCIII. tv. a munkavédelemről (Mvt.) KORMÁNYRENDELETI SZINT MINISZTERI RENDELETI Munkaügyi Népjóléti (eü.-i)

Részletesebben

A tőzvédelmi tanúsítási rendszer mőködése Magyarországon

A tőzvédelmi tanúsítási rendszer mőködése Magyarországon A tőzvédelmi tanúsítási rendszer mőködése Magyarországon A tőzvédelmi törvény értelmében a Magyarországon forgalomba hozni csak olyan tőzoltótechnikai terméket, tőz- vagy robbanásveszélyes készüléket,

Részletesebben

Munkáltatói felelısségbiztosítás. Különös biztosítási feltételek

Munkáltatói felelısségbiztosítás. Különös biztosítási feltételek Különös biztosítási feltételek A különös biztosítási feltételek sorszámozása az általános biztosítási feltételek sorszámozását úgy követi, hogy az új rendelkezésekkel érintett fejezetek azonos száma alatt

Részletesebben

Változások a honvédelmi ágazatot érintő munkavédelmi szabályok területén. Budapest, 2012. május 8.

Változások a honvédelmi ágazatot érintő munkavédelmi szabályok területén. Budapest, 2012. május 8. Változások a honvédelmi ágazatot érintő munkavédelmi szabályok területén Budapest, 2012. május 8. Törvényi szint: Alaptörvény, biztonsággal kapcsolatos egyéb törvények Korm. r. szint: Miniszteri r. szint:

Részletesebben

T/4305. számú. törvényjavaslat. a munkavédelemrıl szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról

T/4305. számú. törvényjavaslat. a munkavédelemrıl szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/4305. számú törvényjavaslat a munkavédelemrıl szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról Elıadó: Dr. Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter Budapest, 2007. november

Részletesebben

ÁLTALÁNOS MUNKAVÉDELMI OKTATÁSI ANYAG

ÁLTALÁNOS MUNKAVÉDELMI OKTATÁSI ANYAG ÁLTALÁNOS MUNKAVÉDELMI OKTATÁSI ANYAG Jóváhagyom: Ügyvezetı igazgató MUNKAVÉDELEM A GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEKNÉL 1. Munkáltatók és munkavállalók kötelezettségei: A Munkavédelmi Törvény a munkáltató kötelességévé

Részletesebben

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről A MUNKAVÁLLALÓ JOGAI. Információs brossúra

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről A MUNKAVÁLLALÓ JOGAI. Információs brossúra MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi A MUNKAVÁLLALÓ JOGAI Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi Magyarországon a versenyszféra

Részletesebben

26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja. Fogalommeghatározások

26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja. Fogalommeghatározások 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet a foglalkozási eredető rákkeltı anyagok elleni védekezésrıl és az általuk okozott egészségkárosodások megelızésérıl A munkavédelemrıl szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Az Mvt. 2. (2) bekezdése a 2004: XI. törvény 2. -ával megállapított szöveg.

Az Mvt. 2. (2) bekezdése a 2004: XI. törvény 2. -ával megállapított szöveg. 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemrıl 1 a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel egységes szerkezetben [A vastag betős szedés az 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) szövege, a normál

Részletesebben

I. Saját jogon járó nemzeti helytállásért pótlék elismerése

I. Saját jogon járó nemzeti helytállásért pótlék elismerése I. Saját jogon járó nemzeti helytállásért pótlék elismerése Jogosultság Saját jogon pótlékra jogosult az a személy, aki a./- magyar állampolgár és állandó jelleggel Magyarországon tartózkodik, valamint

Részletesebben

Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testületének 37/2009.(XII.31.) rendelete a szentesi önkormányzati intézmények munkaerı-gazdálkodási rendszerérıl

Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testületének 37/2009.(XII.31.) rendelete a szentesi önkormányzati intézmények munkaerı-gazdálkodási rendszerérıl Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testületének 37/2009.(XII.31.) rendelete a szentesi önkormányzati intézmények munkaerı-gazdálkodási rendszerérıl Szentes Város Önkormányzatának Képviselı-testülete

Részletesebben

I. ADATLAP - A program általános tartalma. 2.1 Általános képzés 2.2 Nyelvi képzés 2.3 Szakmai képzés X 2.4. Egyéb

I. ADATLAP - A program általános tartalma. 2.1 Általános képzés 2.2 Nyelvi képzés 2.3 Szakmai képzés X 2.4. Egyéb I. ADATLAP - A program általános tartalma 1. A program megnevezése 1.1. Munkavédelmi ismeretek OKJ-s program esetén 1.2. OKJ száma is - 2. A program besorolása Csak egy terület jelölhetı meg! 2.1 Általános

Részletesebben

Informatikai biztonsági elvárások

Informatikai biztonsági elvárások Informatikai biztonsági elvárások dr. Dedinszky Ferenc kormány-fıtanácsadó informatikai biztonsági felügyelı 2008. július 2. Tartalom Átfogó helyzetkép Jogszabályi alapok és elıírások Ajánlások, a MIBA

Részletesebben

Munkavédelem - kockázatértékelés

Munkavédelem - kockázatértékelés Munkavédelem - kockázatértékelés Simon Gábor államtitkár A munkavédelem mint érték és jövőkép A munkavállaló számára biztonságos és egészséges munkavégzés, hosszú távú munkavégző képesség mentális egészség,

Részletesebben

A munkahelyi kockázatértékelés kezelés A hatóság szemével. Dr. Bánné Koncz Zsuzsa

A munkahelyi kockázatértékelés kezelés A hatóság szemével. Dr. Bánné Koncz Zsuzsa A munkahelyi kockázatértékelés kezelés A hatóság szemével Dr. Bánné Koncz Zsuzsa A munkahelyi kockázatértékelés kezelés A hatóság szemével Bármilyen tevékenységet is végzünk, mindenki ki van téve valamilyen

Részletesebben

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Ügyiratszám: IV-B-05/344-1/2012. 28/2012. számú Kormánymegbízotti utasítás Melléklete a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi Szabályzatáról

Részletesebben

KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT

KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT Sátoraljaújhely Város Önkormányzata valamint Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala - mint ajánlatkérı - közbeszerzési eljárásai elıkészítésének, lefolytatásának

Részletesebben

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről 113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996.

Részletesebben

Kérelem az ápolási díj megállapítására

Kérelem az ápolási díj megállapítására 1. számú melléklet a 141/2005. (VII. 27.) Korm. rendelethez [6. számú melléklet a 32/1993. (II. 17.) Korm. rendelethez] I. Az ápolást végzı személyre vonatkozó adatok Kérelem az ápolási díj megállapítására

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi idı: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének idıpontjáig A minısítı neve: Vízvári László A minısítı beosztása: fıigazgató JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

SÁROSPATAK VÁROS KÉPVISELİ-TESTÜLETE 14/2007. (V.31.) r e n d e l e t e. a jármővek behajtási engedélyeinek kiadási és felülvizsgálati rendjérıl

SÁROSPATAK VÁROS KÉPVISELİ-TESTÜLETE 14/2007. (V.31.) r e n d e l e t e. a jármővek behajtási engedélyeinek kiadási és felülvizsgálati rendjérıl SÁROSPATAK VÁROS KÉPVISELİ-TESTÜLETE 14/2007. (V.31.) r e n d e l e t e a jármővek behajtási engedélyeinek kiadási és felülvizsgálati rendjérıl Sárospatak Város Önkormányzata Képviselı-testülete a helyi

Részletesebben

(4) 5 A gyermek átmeneti gondozása az annak alapjául szolgálók fennállásáig, de legfeljebb 12 hónapig tart.

(4) 5 A gyermek átmeneti gondozása az annak alapjául szolgálók fennállásáig, de legfeljebb 12 hónapig tart. Gárdony Város Önkormányzat Képviselı-testületének 1/2000. (I. 30.) számú rendelete a gyermekek átmeneti gondozása keretében megvalósítandó helyettes szülıi tevékenységrıl 1 (az idıközbeni módosításokkal

Részletesebben

Polgármesteri Hivatal 9545 Jánosháza Batthyány u. 2. ELİTERJESZTÉS

Polgármesteri Hivatal 9545 Jánosháza Batthyány u. 2. ELİTERJESZTÉS Polgármesteri Hivatal 9545 Jánosháza Batthyány u. 2. Tisztelt Képviselı-testület! ELİTERJESZTÉS Jánosháza Nagyközség Önkormányzatának Képviselı-testülete 2010. augusztus 3-i ülésére 3. számú napirendi

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására I. Az ápolást végzı személyre vonatkozó adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1. Személyi adatok Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely, év, hó, nap:... Lakóhely:... Tartózkodási

Részletesebben

73 Kutatás, fejlesztés Kivéve: 73.2 Humánkutatás, fejlesztés. 90 Szennyvíz, hulladékkezelés, szennyeződés mentesítés II. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY

73 Kutatás, fejlesztés Kivéve: 73.2 Humánkutatás, fejlesztés. 90 Szennyvíz, hulladékkezelés, szennyeződés mentesítés II. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY Munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásának feltételei 1. A munkáltatók tevékenységük alapján a következő munkavédelmi szempontú veszélyességi osztályba tartoznak

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI IV.

AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI IV. AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI IV. munkavégzés személyi feltételei I. A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha annak ellátásához megfelelő élettani

Részletesebben

1. Az intézmény adatai:

1. Az intézmény adatai: Tartalomjegyzék 1. Az intézmény adatai:... 3 2. Az intézmény mőködési rendje:... 4 3. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezés:... 4 4. A pedagógiai munka belsı ellenırzésének

Részletesebben

1. sz. melléklet EGYÜTTMŐKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

1. sz. melléklet EGYÜTTMŐKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŐKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 1. sz. melléklet amely létrejött Hajdúdorog Város Önkormányzat Képviselı-testülete, mint az önállóan mőködı és gazdálkodó Hajdúdorog Városi Polgármesteri Hivatal irányító szerve,

Részletesebben

11/2002.(VI.20.) K.r sz. r e n d e l e t e. az ideiglenes külföldi kiküldetés rendjérıl

11/2002.(VI.20.) K.r sz. r e n d e l e t e. az ideiglenes külföldi kiküldetés rendjérıl 11/2002.(VI.20.) K.r sz. r e n d e l e t e az ideiglenes külföldi kiküldetés rendjérıl ( Egységes szerkezetben a módosításáról szóló 10/2003. (IV.24.) K.r.sz. rendelettel) Fejér Megye Közgyőlése a helyi

Részletesebben

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE FONTOSABB ELEMEI

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE FONTOSABB ELEMEI AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE FONTOSABB ELEMEI Jogpolitikai elızmények: Széll Kálmán Terv Magyar Munka terv Jogdogmatikai okok: szabályozás rugalmassá tétele jogforrási rendszer átalakítása szociális biztonság

Részletesebben

A Visegrádi Önkormányzat 3/2004. (VI. 29.) ör. rendelete a helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályozásról

A Visegrádi Önkormányzat 3/2004. (VI. 29.) ör. rendelete a helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályozásról A Visegrádi Önkormányzat 3/2004. (VI. 29.) ör. rendelete a helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályozásról A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1. -ában foglaltak, továbbá az 1991. évi XX.

Részletesebben

A tanulószerzıdésrıl világosan

A tanulószerzıdésrıl világosan A tanulószerzıdésrıl világosan Jogszabályi háttér 1993. évi LXXVI tv. a szakképzésrıl 1993. évi LXXIX tv. a közoktatásról 2003. évi LXXXVI. tv. a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu

Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu Szám: 15355/2009. Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu Javaslat a 252/2005.(X.27.) Öh. sz. határozattal jóváhagyott Salgótarján

Részletesebben

Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót?

Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót? Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót? Előadó: Dr. Madarász Gyula főosztályvezető-helyettes Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi Főosztály E-mail cím: madaraszgy@lab.hu Telefonszám: +36 1 299 9090 Megelőzéssel

Részletesebben

354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet. a munkabiztonsági szakértői tevékenységről

354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet. a munkabiztonsági szakértői tevékenységről 354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet a munkabiztonsági szakértői tevékenységről A Kormány a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. (2) bekezdés c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az

Részletesebben

Ergonómia alapok. Hardy

Ergonómia alapok. Hardy Ergonómia alapok Hardy Ergonómia fogalma Az ergonómia összetett szó. Ergon = munka, teljesítmény, erı + Nomos = törvény, szabály Jelentése: A MUNKA HOZZÁIGAZÍTÁSA AZ EMBER TULAJDONSÁGAIHOZ, KÉPESSÉGEIHEZ

Részletesebben

A munkavédelmi képviselők feladata, jelenlegi szerepe

A munkavédelmi képviselők feladata, jelenlegi szerepe ÉRDEKEGYEZTETÉS, ÉRDEKKÉPVISELET A munkavédelmi képviselők feladata, jelenlegi szerepe BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKAVÁLLALÓI OLDAL Kivonat az OMMF 2004 I. negyedévi munkabaleseti

Részletesebben

Gyakorlati munkavédelem, a kivitelezés gyakorlati munkavédelmi ismeretei

Gyakorlati munkavédelem, a kivitelezés gyakorlati munkavédelmi ismeretei Gyakorlati munkavédelem, a kivitelezés gyakorlati munkavédelmi ismeretei Órabeosztás 13,30 óra Regisztráció 14,00 óra Jogi alapfogalmak, a témakörhöz tartozó jogszabályok A munkavédelmi jogszabályok rendszere

Részletesebben

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Mottó: Felelısségteljes élet és cselekvés a munkahelyeken (Fıcze Lajos) Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Vegyipari Ágazati Párbeszédbizottság Budapest 2009. május

Részletesebben

Mindezek figyelembevételével Tengelic Község Önkormányzatának 2015. évi belsı ellenırzési terve a következıket tartalmazza.

Mindezek figyelembevételével Tengelic Község Önkormányzatának 2015. évi belsı ellenırzési terve a következıket tartalmazza. Melléklet a. /2014. (XII. 16.) kt. határozathoz Tengelic Község Önkormányzatának 2015. évi belsı ellenırzési terve A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény, az államháztartásról

Részletesebben

A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok munkaegészségügyi feladatai, a munkavédelmi hatósági tapasztalatok, szakmai irányítás problémái,

A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok munkaegészségügyi feladatai, a munkavédelmi hatósági tapasztalatok, szakmai irányítás problémái, A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok munkaegészségügyi feladatai, a munkavédelmi hatósági tapasztalatok, szakmai irányítás problémái, Dr. Groszmann Mária 2010. szeptember MUNKAVÉDELEM Munkabiztonság

Részletesebben

BALESET,ÜZEMI BALESET, MUNKABALESET ÖSSZEFÜGGÉSEI ÉS EZEKKEL KAPCSOLATOS DOKUMENTÁCIÓK

BALESET,ÜZEMI BALESET, MUNKABALESET ÖSSZEFÜGGÉSEI ÉS EZEKKEL KAPCSOLATOS DOKUMENTÁCIÓK BALESET,ÜZEMI BALESET, MUNKABALESET ÖSSZEFÜGGÉSEI ÉS EZEKKEL KAPCSOLATOS DOKUMENTÁCIÓK Hegedüs László Munkavédelmi szakmérnök Emelőgép szakértő Munkabiztonsági szakértő Tel.: 06/20/267-2704 Email:hmatetmoni@t-online.hu

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 4. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez I. Az ápolást végzı személyre vonatkozó adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1. Személyi adatok Neve:... Születési neve:... Anyja neve:...

Részletesebben

1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 3. melléklet Hallgatói követelményrendszer 18. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM HALLGATÓI BALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS, valamint a BEKÖVETKEZETT

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Gyógymasszır szakképesítés. 2326-06 Aszepszis-antiszepszis, munkavédelem, környezetvédelem modul. 1.

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Gyógymasszır szakképesítés. 2326-06 Aszepszis-antiszepszis, munkavédelem, környezetvédelem modul. 1. Egészségügyi Minisztérium Korlátozott terjesztéső! Érvényességi idı: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének idıpontjáig A minısítı neve: Vízvári László A minısítı beosztása: fıigazgató JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat I MUNKAVÉDELMI ÜGYREND

Szervezeti és Működési Szabályzat I MUNKAVÉDELMI ÜGYREND Az iskola biztonságos munkakörülményei és az alkalmazottak egészsége érdekében az alábbi igazgatói utasítást adom ki a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteként. I MUNKAVÉDELMI ÜGYREND 1. A munkavédelmi

Részletesebben

4. sz. melléklet. 2011. december 10.-i módosításokkal egységes szerkezetben

4. sz. melléklet. 2011. december 10.-i módosításokkal egységes szerkezetben Szervezeti és Működési Szabályzat 4. sz. melléklet Munkavédelmi szabályzat 2011. december 10.-i módosításokkal egységes szerkezetben 1 1.1. Területi hatálya 1.1.1. Jelen Munkavédelmi Szabályzat (továbbiakban:

Részletesebben

MUNKAVÉDELEM A MINDENNAPOKBAN

MUNKAVÉDELEM A MINDENNAPOKBAN MUNKAVÉDELEM A MINDENNAPOKBAN A MUNKAVÉDELEM SZEREPLŐI Állam Munkáltató Szerződés, Munkautasítás Munkavállaló MUNKAVÉDELMI HATÓSÁG Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága 2012.

Részletesebben

Jelentés a munkavállalói létszámról. részállású:

Jelentés a munkavállalói létszámról. részállású: Jelentés a munkavállalói létszámról Foglalkozás-egészségügyi szolgálat neve: címe: orvosok száma: ápolók száma: alkalmazott egyéb személyek száma: Osztály A B C D főállású: részállású: Jelenleg ellátott

Részletesebben

Tájékoztató az üzemi létesítmények környezeti zajkibocsátási határérték megállapításáról

Tájékoztató az üzemi létesítmények környezeti zajkibocsátási határérték megállapításáról Tájékoztató az üzemi létesítmények környezeti zajkibocsátási határérték megállapításáról A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban:

Részletesebben

TOMORI PÁL FİISKOLA MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT

TOMORI PÁL FİISKOLA MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT TOMORI PÁL FİISKOLA MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT Változat száma: 1. Elfogadás dátuma: 2008.12.09. Határozat száma: 2008/5/49. Hatályos: 2008.12.09 Készítette: dr. Kohány András Az évenkénti felülvizsgálatért

Részletesebben

Alap Község Önkormányzata Képviselı-testületének. 13/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelete. a civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjérıl

Alap Község Önkormányzata Képviselı-testületének. 13/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelete. a civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjérıl Alap Község Önkormányzata Képviselı-testületének 13/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelete a civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjérıl Alap Község Önkormányzata Képviselı-testülete a Magyar

Részletesebben

Szociális és Egészségügyi Iroda

Szociális és Egészségügyi Iroda Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1., Pf.: 85. Tel.: 06 (32) 311-057 Ikt.szám: 47246/2005. J a v a s l a t a három éves szociális

Részletesebben

Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről

Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről Sok esetben nem csak jogos gazdasági érdeke diktálja a munkáltatónak, hogy munkavállalói tiszta fejjel, alkoholos befolyásoltságtól

Részletesebben

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka

Részletesebben

Munkaerı-kölcsönzés. Bihary, Balassa & Társai Ügyvédi Iroda 1028 Budapest, Pasaréti út 83.

Munkaerı-kölcsönzés. Bihary, Balassa & Társai Ügyvédi Iroda 1028 Budapest, Pasaréti út 83. Munkaerı-kölcsönzés jogi háttere Bihary, Balassa & Társai Ügyvédi Iroda 1028 Budapest, Pasaréti út 83. Tartalomjegyzék 1. Jogszabályi háttér 2. Munkaerı-kölcsönzés fogalma 3. Munkaerı-kölcsönzés szereplıi

Részletesebben

Értelmezı rendelkezések

Értelmezı rendelkezések 18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet az egyéni védıeszközök követelményeirıl és megfelelıségének tanúsításáról A munkavédelemrıl szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. (4) bekezdés a) pont aa) alpontjában kapott

Részletesebben

21/2010. (V. 4.) EüM rendelet az egészségügyi ágazat honvédelmi feladatairól

21/2010. (V. 4.) EüM rendelet az egészségügyi ágazat honvédelmi feladatairól 21/2010. (V. 4.) EüM rendelet az egészségügyi ágazat honvédelmi feladatairól Hatályosság: 2010.07.03 - A honvédelemrıl és a Magyar Honvédségrıl szóló 2004. évi CV. törvény 207. (6) bekezdésében kapott

Részletesebben

KÉRELEM Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítására

KÉRELEM Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítására KÉRELEM Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítására Alulírott kérem, hogy gyermekeim részére a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot szíveskedjenek megállapítani. NYILATKOZAT

Részletesebben

Hatályosság:

Hatályosság: 30/2009. (XII. 22.) SZMM rendelet a foglalkozási eredető rákkeltı anyagok elleni védekezésrıl és az általuk okozott egészségkárosodások megelızésérıl szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet módosításáról

Részletesebben

A feladatsor első részében található 1 20-ig számozott vizsgakérdéseket ki kell nyomtatni, majd pontosan kettévágni. Ezek lesznek a húzótételek.

A feladatsor első részében található 1 20-ig számozott vizsgakérdéseket ki kell nyomtatni, majd pontosan kettévágni. Ezek lesznek a húzótételek. A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsgakérdései a 4. Szakmai követelmények fejezetben szereplő szakmai követelménymodulok témaköreinek mindegyikét tartalmazza.

Részletesebben

Pomáz Város Önkormányzatának 4./2006. (01.26.) számú rendelete

Pomáz Város Önkormányzatának 4./2006. (01.26.) számú rendelete Pomáz Város Önkormányzatának 4./2006. (01.26.) számú rendelete z Önkormányzati Képviselı-testület Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 11/1999.(05. 11.) sz.rendelete módosításáról Pomáz Város Önkormányzatának

Részletesebben