Barátságos bokortanyák. Kalauz a Nyíregyháza környéki bokortanyás és tanyás térség természeti értékeihez
|
|
- Attila Soós
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Barátságos bokortanyák Kalauz a Nyíregyháza környéki bokortanyás és tanyás térség természeti értékeihez
2 Az I. katonai felmérés ( ) térképszelvénye
3 Köszöntő Isten hozta a bokortanyák városában - köszönthetné a főutak bevezető szakaszán álló tábla a Nyíregyházára érkezőt. Sajnos ilyen, vagy hasonló üzenettel nemigen találkozni. Ez sokat elárul arról, hogyan tekint a szabolcsi megyeszékhely és a környező, bokortanyás múltú települések mai közvéleménye egyedülálló örökségéhez. A tirpák múltról, a városalapítókról, a fejlődést megalapozó, nagy áldozatokkal járó örökváltságról ugyan olykor ünnepélyes keretek között megemlékezünk, és mint néprajzi kuriózumról, a bokortanyákról is vannak fél-ismereteink. Ezzel szemben alig került bele a köztudatba, hogy elődeink nem csupán egy modern város alapjait teremtették meg, hanem egy olyan tájhasználati-mezőgazdasági rendszert is létrehoztak, amely úgy látta el kenyérrel, zöldséggel, gyümölccsel, tejjel, mézzel, hússal, bőrrel, gyapjúval a teljes lakónépességet, hogy a táj természeti erőforrásait is megőrizte az egymást követő generációk számára. Ma ezt fenntartható tájhasználatnak nevezzük. Ennek a gazdálkodásnak volt az alapja Nyíregyházán a bokortanya, mint egyfajta (nagy)családi gazdaság és sajátos településforma. A bokortanyákon folyó évszázados fenntartható használat egyik eredménye, hogy a térségben bámulatosan sok természeti érték (rét, mocsár, szikes tó, stb.) fennmaradt. Ezek az oly kevéssé ismert látnivalók - a tanyás táj egyéb szépségeivel, az itteni élménygazdag életmóddal és a helyi hagyományokkal együtt - olyan kihasználatlan lehetőséget jelentenek a térség és lakói számára, ami segíthet új életet, megélhetést és méltó fejlődési irányt találni a sajnos hanyatló, gyökereit és jövőjét egyre inkább elveszítő bokortanya-világ számára. Kiadványunkat azért készítettük, hogy mindenki számára bemutassuk a bokortanyás és tanyás térség csodás természeti örökségét. Reményeink szerint az olvasó kedvet kap egy hétvégi kirándulásra, hogy saját szemével győződjön meg ennek a tájnak a szépségeiről és elgondolkodjon arról, mit is tehetne a bokortanyákért. Tehát túrára fel! Fotó: Szigetvári Csaba
4 Tájegységek és korszakok határán Ha meg szeretnénk érteni, hogyan alakult ki a természet és ember sajátos együttműködésén alapuló bokortanya, először madártávlatból érdemes a tájra tekintünk. Nyíregyháza települése két kistáj határán alakult ki: Eleink keleten az Ős-Tisza szélhordta homokjából felépülő nyírségi tájat találták, sovány talajú buckákkal, a laposokban, völgyekben pedig vizenyős rétekkel, lápokkal, tavakkal, időszakos vízfolyásokkal. Nyugati irányban a homokot fokozatosan felváltja a zsíros termőföldet adó löszös talaj, viszont az itteni táj (a hullámos felszínű Nyíri Mezőség) vízben szegény. A táj sajátosságaihoz még hozzátartozik, hogy ez a vidék - szemben a Nyírség nagy részével - feltehetőleg már a történelem előtti idők óta (részben természeti, de jelentős mértékben emberi behatásra) jóformán erdőtlen. Hogy kik voltak ezen a vidéken az első megtelepülők, nem tudjuk. Mindenesetre a térségben található számos kunhalom azt bizonyítja, hogy az eurázsiai térség halomsíros temetkezésű pusztai lovas népei már a Kr. e es években itt éltek. A különböző nációk áramlása folyamatos volt ezen a tájon. A római császárkorra datálható, az Alföld szinte teljes hosszán végighúzódó több száz kilométeres sánc- és árokrendszerből álló védműnek - a Csörsz árkának - is ismert ezen a vidéken maradványa. Számos honfoglalás kori lelet tanúskodik a magyarok X. századi megtelepedéséről, a középkori Magyarország virágzásának idején pedig több település is kialakult ezen a helyen. A tatár- majd a törökdúlást követően viszont csak Nyíregyháza maradt talpon, Sima, Cserkesz, Királytelek és környéke lakatlan pusztává vált. A térség újbóli benépesülése, majd a bokortanyás szerkezet kialakulása a szlovák népesség 1753-ban kezdődő betelepítésével indult meg. Az elsősorban Békés megyéből érkező szorgos családokra hatalmas kiterjedésű, művelésre alkalmas földek, rétek, legelők vártak Nyíregyháza környékén. Megoldani ezeknek a területeknek a használatát csak úgy lehetett, hogy az egyes családok kialakították a határ különböző részein a gazdálkodás helyi központjaként szolgáló ún. szállásokat. Ez lett a későbbi bokortanyák őse; a szállások helyén ugyanis fokozatosan kialakult a nyári, később egész éves tartózkodásra alkalmas tanyák, lakóházak és gazdasági épületek csoportja. A családi gazdaságokból így fokozatosan faluszerű, korlátozott önkormányzatisággal (választott tanyabíró) és bővülő szolgáltatásokkal (tanyasi iskola, bolt, kocsma) bíró településhálózat alakult ki. Mindeközben a XIX. század második felére Nyíregyháza dinamikusan fejlődő várossá vált. A bokortanyás fejlődésmenettel szemben a - ma részben vagy egészben Nyíregyházához csatolt - orosi, nagykállói, újfehértói, határban inkább a szórt tanyás településszerkezet fejlődött ki ebben a korszakban. A két századon át szervesen fejlődő bokortanyák ugyanakkor nem tudtak lépést tartani a XX. század életidegen ütemével. A szocialista rendszer erőszakos kollektivizálásához ugyan néhány nagyobb tanyaközpont tudott alkalmazkodni, de a kisebbekben megindult a pusztulás. Az ötvenes évekre több bokortanya és tanya egyesüléséből önállósodott Nagycserkesz, Kálmánháza és Nyírtelek. A rendszerváltást követő gazdasági átalakulás és a mezőgazdasági termékek globálisan torzított piaca a még működő struktúrákat is nagyrészt lerombolta: a bokortanya jelenleg nem képes megélhetést, perspektívát nyújtani az itt lakó családok egy jelentős része számára. Ma - a városhoz közeli, kertvárosiasodó helyeket kivéve - szemünk láttára pusztul ez az egyedülálló örökség: népessége fogy, elszegényedik, a szolgáltatások színvonala csökken, a közbiztonság romlik. Mi adhat ma esélyt a bokortanyáknak? Ha körülnézünk, azt látjuk, hogy egyre nagyobb az igény az egészséges, helyi élelmiszerre, a csendes, tiszta levegőjű környezetben való életre, a természetben való kikapcsolódásra. Meggyőződésünk, hogy a Nyíregyháza környéki bokortanyás, tanyás térség mindezt képes nyújtani. Ráadásul nem csak a jómódúak számára.
5 Fotó: Szigetvári Csaba Fotó: Lesku Balázs Fotó: Lesku Balázs Fotó: Vácz Sándor
6 Kis édenkertek A modern nagytáblás, monokultúrás, vegyszerfüggő mezőgazdaság madárdaltól mentes ökológiai sivatagokat hozott létre. A bokortanyás térségben szerencsére nem jutottunk el idáig: rengeteg élőlény a tanyákon, művelt területeken lelt otthonra. Ennek fontos oka, hogy a földet itt a mai napig kis parcellákban művelik. Kis területen belül váltakoznak (a teljesség igénye nélkül) a búza, rozs, tengeri, napraforgó, repce, dohány, lucerna mezői alma, körte, barack, meggy gyümölcsösökkel. A táblák között meghúzódó tanyabokrok pedig az istállókkal, konyhakertekkel, gyümölcsfákkal, virágoskertekkel paradicsomi állapotokat nyújtanak az élővilág számára. A szerencsésebb portákon a gólya is fészket rak, de füstifecskét szinte minden tanyán látunk. A fán fészkelő dallamos hangú feketerigó, sárgarigó ugyan hajlamos belekóstolni a cseresznyébe, de hálából sok kártevő rovart is elpusztítanak. Hasonlóan hasznosak a faodúban fészkelő cinkék, a ház réseiben lakó rozsdafarkú és barázdabillegető. A termést pusztító pockot, hörcsögöt a fasorokban fészkelő egerészölyv, az odúban vagy régi épületekben lakó kuvik és macskabagoly fogyasztja, a lótücsköt pedig a búbos banka szedegeti ki lyukaiból. A régi épületekbe, faodúkba denevérek is beköltözhetnek, s szorgalmasan elkapkodják a szúnyogokat, éjjeli lepkéket. A bokrokban meghúzódó sün földön mozgó rovarokat fogyaszt. Látványos pillangóink, mint a védett nappali pávaszem vagy az atalanta lepke hernyói a csalánon fejlődnek. A szántóföldek szegélyein olyan - egykor gyakori, mára erősen megritkult - gyomnövények pompáznak, mint a kék búzavirág, a pipacs, vagy a védett konkoly. Füsti fecske - fotó: Szigetvári Csaba Atalanta lepke - fotó: Lesku Balázs
7 Konkoly - fotó: Lesku Balázs Nappali pávaszem - fotó: Hoványi Péter Búbosbanka - fotó: Molnár Antal Keleti sün - fotó: Szigetvári Csaba Kék búzavirág - fotó: Lesku Balázs
8 Virágpompás rétek A szénatermő rétek, fűzfákkal, vízállásokkal tarkított legelők a bokortanyák népe számára az egyik legfontosabb megélhetési forrást biztosították: itt nevelkedtek az igavonó ökrök, lovak és tejet, húst, szerves trágyát termelő szarvasmarhák, gyapjas juhok. A réteken nem csak a jószág hízott, de csodásan gazdag természetes életközösség is virult. A műtrágya és a traktor korában a rétek, legelők szerepe lecsökkent, területük visszaszorult. A bokortanyás vidéken szerencsére még most is jellemzőek a virágpompás füves élőhelyek az időszakosan vízjárta területeken. A lápos jellegű réteken a vadon termő védett orchideákban gyönyörködhetünk. Leggyakoribb a május-júniusban nyíló, kizárólag a Kárpát-medencében előforduló pompás kosbor, de egy-egy helyen a mocsári- és a poloskaszagú kosbor, a hússzínű ujjaskosbor és a mocsári nőszőfű is előfordul. Nem csak tavasszal, de ősszel is tarkák ezek a rétek: többek között az őszi vérfűvel és a ritka, védett buglyos szegfűvel találkozhatunk. A más típust képviselő szikes, sós talajú réteket nem csak vadvirágok (pl. a védett kisfészkű aszat) teszik látványossá, hanem az is, hogy a térszín pár centiméteres váltakozását leképezve láthatunk vöröses füvekkel borított dombocskákat, kék mézpázsittal fedett laposokat, sziki kákás tocsogókat, vagy éppen sótól fehérlő vakszik foltokat. Ősszel a lilás sziki őszirózsa mezői teszik egyedivé ezeket a réteket. A szárazabb szikesek ritka védett élőlénye hazánk legnagyobb pókfaja, a féltenyérnyi szongáriai cselőpók. A rétek látványát sok helyen meghatározzák a csoportokban vagy egyenként álló fűz- és nyárfák, amelyek nem csak a jószág és a pásztor számára nyújtanak árnyékot, de a madarak fészkelőhelyéül is szolgálnak. Fotó: Molnár Antal
9 Pompás kosbor - fotó: Szigetvári Csaba Nagy tűzlepke, kisfeszkű aszaton fotó: Szigetvári Csaba Buglyos szegfű - fotó: Szigetvári Csaba Mocsári nőszőfű - fotó: Szigetvári Csaba
10 Ahol a víz az úr A bokortanyák kialakulásának idején a Nyírség még a vadvizek országa volt: mocsarak, járhatatlan lápok, időszakos vízfolyások, fehér vizű szikes tavak jellemezték a tájat. Ezek a halászattal, nádvágással hasznosított élőhelyek ma már elképzelhetetlen gazdagságú vadvilágnak adtak otthont. A XIX. század végi lecsapolások révén az egykori vízivilág kiterjedése töredékére csökkent. Szerencsére a bokortanyás térség - annak is elsősorban keleti és déli része - sokat megőrzött a hajdani vizes élőhelyekből. A szikes (azaz természetes okokból magas sótartalmú) tavakból van a legtöbb. Ránézésre ezek sokszor nem is tűnnek tónak, mivel gyakran nádas növi be őket. Nagyobb nyílt vízfelületet csak a Felsősima melletti Hosszúháti-tavon (Nagyszék), illetve a javarészt Újfehértó területére eső Nagy-Vadason találunk. Utóbbi hazánk egyik legszebb, legérintetlenebb szikes tava: tavasszal tengernyi víz borítja, de aszályos nyarakon teljesen kiszárad, és vakítóan fehér sziksó borítja be a medret. Széles nádas zónájában ritka gémfélék költenek, a nyílt vízen récék úszkálnak, alacsony vízállás esetén parti madarak turkálnak az iszapban. Különösen gazdag madárvilág él még a Hosszúháti-tavon, a Szelkó-tavon, a Nyírtelki Sóstón, de a Manda- és Lóczibokor és a Nyírjes melletti szikeseken is sok érdekességet láthatunk. Lápok a bokortanyás térségben kevésbé jellemzőek, de Bálintbokor, valamint Rozsrét, Oláh-rét, Butyka környékén találunk néhány szép zsombékost, rekettyés fűzlápot. Kisebb-nagyobb nádasok, békakeltető vízállások pedig szinte mindenfelé találhatók, s különösen csapadékos években akár a belvizes szántókon is találkozhatunk a rejtett életmódú vízimadarakkal. Természeti értékük és veszélyeztetettségük miatt hazánkban minden szikes tó és láp védett! Balintbokor-láprét - fotó: Szigetvári Csaba Nagy-Vadas - fotó: Szigetvári Csaba Nagy-Vadas - fotó: Lesku Balázs
11 Bálintbokor-láprét - fotó: Szigetvári Csaba Nagykócsag - fotó: Molnár Antal Bakcsó - fotó: Molnár Antal Vizisikló - fotó: Hoványi Péter
41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.
41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.
Részletesebben1. 2. 3.. 4... 5.. 6.. 7... 8...
Környezetismeret-környezetvédelem csapatverseny 2014/2015. 1.a.) Mit láttok a képeken? Írjátok alá a nevüket! 2. évfolyam I. forduló 1. 2. 3.. 4.... 5.. 6.. 7... 8... b.) Alkossatok két csoportot a képekből,
RészletesebbenTÚZOK TUSA II. FORDULÓ
TÚZOK TUSA II. FORDULÓ 1. Képzeljétek el, hogy a cserebökényi pusztán vagytok. Kora tavasz van, a pusztai vízállásoknál madarak tömegei időznek. Van, aki nemrég érkezett haza a telelőterületről, van, aki
RészletesebbenOsli-Hany madarai március 10. 9:00. Szikes tavak madarai március 10. 9:00. Osli-Hany madarai március 24. 9:00
Hóvirágos túra a hédervári Vadaskerti-erdőben Egykoron a Szigetköz magasabb ártéri szintjeit a tölgy-kőris-szil ligeterdők uralták. A keményfás ligeterdő az otthona számos jól ismert lágyszárú növényfajnak
RészletesebbenÉlőhelyvédelem. Gyepek védelme
Élőhelyvédelem Gyepek védelme A gyeptársulások helye a magyarországi vegetációban legszárazabb gyeptársulások üde gyeptársulások természetes gyepek antropogén eredetű gyepek legnedvesebb gyeptársulások
RészletesebbenTermészetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok
Természetvédelem 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Természetvédelmi értékcsoportok 1. Természetvédelmi értékcsoportok 1. Földtani értékek 2. Víztani értékek
RészletesebbenPannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Túrkeve, 2015. március 25. Tájtörténet és a természetvédelem története Tájtörténet és a természetvédelem
RészletesebbenÁLLATKERT A BÁNSÁGBAN
1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez Javaslat a Padéi miniállatkert [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez Készítette:. (név). (aláírás). (település,
RészletesebbenSzennyvíziszap és szennyvíziszap termékek hasznosítása a gyakorlatban NAK szerepvállalás
Szennyvíziszap és szennyvíziszap termékek hasznosítása a gyakorlatban NAK szerepvállalás Szász Imola Vízgazdálkodási szakértő Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ELŐZMÉNY Szennyvíziszap Kezelési és Hasznosítási
RészletesebbenKosborok az erdőkben Közzétéve itt: magyarmezogazdasag.hu az Agrárhírportál (
A trópusokon fák ágain és kérgén megtelepedő és talajlakó fajaik egyaránt vannak, a mérsékelt övben csak utóbbiak. A legtöbb faj élőhelyigénye igen jellegzetes. A különböző gyepeknek, lápoknak is megvannak
Részletesebben2012 év madara - az egerészölyv
2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.
RészletesebbenA. B. C. D. MINDKETTŐ EGYIK SEM. Sorszám(jelige):... Elérhető pontszám: 100 pont Elért pontszám: pont
MINDKETTŐ EGYIK SEM KAÁN KÁROLY XXIV. ORSZÁGOS TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETISMERETI VERSENY ISKOLAI FORDULÓ 2016. Sorszám(jelige):... Elérhető pontszám: 100 pont Elért pontszám: pont 1. feladat.. NÉGYFÉLE VÁLASZTÁS
RészletesebbenMit tennék a vizek védelmében
Mit tennék a vizek védelmében Marcal folyó Készítette: Bálint Brigitta Magyargencsi Sportegyesület Bevezető Bizonyára sokan hallottak már a Dunántúl szívében emelkedő Somló-hegyről és bortermő vidékéről,
RészletesebbenGyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk
Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011. Természetes élőhelyek A változatos növényzetű környezet egész
RészletesebbenA vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági
A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,
RészletesebbenHiteles, élő örökség szerepe a vidéki turizmusban Vidéki örökségeink a Kárpát-medencében Budapest, március
Hiteles, élő örökség szerepe a vidéki turizmusban Vidéki örökségeink a Kárpát-medencében Budapest, 2014. március 20-21. Kolumbán Gábor Székelyudvarhely Civitas Alapítvány, Élő Szövet Alapítvány, MÜTF www.civitas.ro,
RészletesebbenTájváltozási folyamatok feltárása történeti térképelemzés és az érintettek megítélése alapján Nyugat-Magyarország északi és déli határ menti vidékein
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM TRANSECONET Határon átnyúló ökológiai hálózatok Közép-Európában www.transeconet.nyme.hu Tájváltozási folyamatok feltárása történeti térképelemzés és az érintettek megítélése
RészletesebbenFÜLEMÜLE. Luscinia megarhynchos
FÜLEMÜLE Luscinia megarhynchos Ezt a nyári vendéget inkább hallani fogod, mint látni. Nappali énekét sötétedéskor is folytatja. És micsoda dal ez! A legszebb és legbonyolultabb melódiákat este énekli,
RészletesebbenFélsivatag a tanyák között
Félsivatag a tanyák között A tanyavidék legsivárabb homokbuckáit a szorgalmas szlovák új városalapítók sem tudták sikerrel művelés alá venni. A rossz termőképességű talajon élő gyér füves növényzetet tulajdonképpen
RészletesebbenFelszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül
Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy
RészletesebbenÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK
ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK Csány-Szendrey Általános Iskola Rezi Tagintézménye 2017 Foltos szalamandra Szín: fekete alapon sárga foltok Testalkat: kb.: 20 cm hosszú Élőhely: Lomberdőben
RészletesebbenTERMÉSZET EMBER KÖRNYEZET
1. Húzz nyilakat a megfelelő helyre és a térkép mellett számmal jelöld az európai világörökség helyszínek nevét! Minden helyszínről találsz egy állítást, párosítsd össze! Olvasd le a helyszínek földrajzi
RészletesebbenKilátópont a Bükk hegységre és a Bükkaljára
Település neve: Sály S 001 - K Kilátópont a Bükk hegységre és a Bükkaljára EOV koordináta: főbb 2.3.1. kilátópont; 2.3.2. egyedi látványkép; 2.1.3. gyep (legelő); 2.2.1.3.3. dombtető, gerinc A Geszti-
RészletesebbenA város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re
Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint
RészletesebbenKészítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált
Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált 2. leghosszabb folyó Európában, hossza: 2850 km Fekete-erdőből
RészletesebbenTOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015
TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai
RészletesebbenTermészetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő
Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232
RészletesebbenMagyarországi vadak etológiája
Magyarországi vadak etológiája VI. Előadás Menyétfélék és a borz Menyétféle ragadozók (Mustelidae) Világszerte elterjedt, fajokban gazdag csoport. Rövid lábú, talponjáró, hosszú testű ragadozók. Erős szagú
RészletesebbenA KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.
A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés
Részletesebbenterület biológiai sokfélesége. E fajok használatával tehát közvetett módon is növelhető a biztosítanak más őshonos fajok számára.
Mi az a Natura 2000? Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 egy összefüggő, európai ökológiai hálózat. Célja, hogy természetes élőhelytípusok, vadon élő állat-, illetve növényfajok megóvásán keresztül
RészletesebbenFÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter
FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp
RészletesebbenA Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös folyók környezetvédelmi cselekvési programja (CRISKÖR)
A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös folyók környezetvédelmi cselekvési programja (CRISKÖR) www.huro-cbc.eu This document has been produced with the financial assistance of the European Union. The content
Részletesebbenlétük állati/emberi tevékenységtől vagy speciális talajfeltételektől függ A kapcsolat az emberek és a táj között gyenge
Legelők létük állati/emberi tevékenységtől vagy speciális talajfeltételektől függ A kapcsolat az emberek és a táj között gyenge Sok legelő esetén kockázatot jelent más földhasználati mód, vagy éppen a
Részletesebben2018. július 22. EFOP Tanuló közösségek és társadalmi átalakulás: kelet-közép-európai tapasztalatok
PANGEA KULTURÁLIS ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI EGYESÜLET 2018. július 22. EFOP-5.2.2-17-2017-00066 Tanuló közösségek és társadalmi átalakulás: kelet-közép-európai tapasztalatok ISMERJ MEG MINKET! A Pangea szó tagjainknak
RészletesebbenKÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG XIV. ŐSZIRÓZSA TERMÉSZETVÉDELMI VETÉLKEDŐ
KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG XIV. ŐSZIRÓZSA TERMÉSZETVÉDELMI VETÉLKEDŐ 2017 Feladatlap Kedves Versenyzők! Szeretettel köszöntünk benneteket az idei - már 14. - Őszirózsa Természetvédelmi Vetélkedő
RészletesebbenA víz kincs n no a -C F W y / W a llow o t H a C
Cat Holloway / WWF-Canon kincs A földi Élet egyik alapvető feltétele folyamatosan mozgásban van folyások alakítják a felszínt Hogyan? folyások alakítják a felszínt A patakok mélyítik a völgyeket - a hordalék
Részletesebben2007. évi beszámolója
Homokhátsági Mintagazdaság Kht. 6041 Kerekegyháza, Fő u. 47/a HOMOKHÁTSÁGI MINTAGAZDASÁG KEREKEGYHÁZA KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG (6041 Kerekegyháza Fő u. 47/a) 2007. évi beszámolója Tartalom: 2007. évi közhasznú
RészletesebbenTávcsöves csillagászati bemutató Mit láthatunk a Fertő feletti csillagos égbolton? január :00
Távcsöves csillagászati bemutató Mit láthatunk a Fertő feletti csillagos égbolton? 2019. január 25. 17:00 Hanság túra I. - Osli-Hany Évkezdő programjainkra szeretnénk felhívni mindazok figyelmét, akik
RészletesebbenA Kis-Tómalmi láprét védett növényritkaságai
A Kis-Tómalmi láprét védett növényritkaságai Takács Gábor Fertő-Hanság Nemzeti Park Dr. Király Gergely Botond Nyugat-Magyarországi Egyetem A láprét és környéke története Köztudomású, hogy a római korban
RészletesebbenBeavatkozással érintett területek
Denevérvédelmi beavatkozások (ivóhelyek kialakítása) az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság területén az Erdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban című pályázatban
RészletesebbenMezőgazdasági számla
3. előadás Mezőgazdasági számla Megnevezés Folyó alapáron 2009 2010 2011 +) Gabonafélék (vetőmaggal) 393 047 458 021 679 591 Ipari növények (hüvelyesekkel) 151 957 159 261 248 061 Takarmánynövények 42
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető
Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás
Részletesebben3. osztály megoldások
3. osztály 3. osztály megoldások 1. Melyik adat lehet igaz egy harmadik osztályos gyerekre? (A) 3500 g a testsúlya (B) 3295 napos (C) 30 db foga van (D) 476 hetes (E) 14 dm magas Megoldás: A fenti lehetőségek
RészletesebbenÖrökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz
. V IA A NTICA B T. Örökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz KÉSZÍTETTE: SZALONTAI CSABA RÉGÉSZ, ÖRÖKSÉGVÉDELMI
RészletesebbenA természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban
A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább
RészletesebbenA hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium
A hazai biodiverzitás védelem új szempontjai Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-s célok 2002. Johannesburg (110 államfő)-földi méretekben csökkenteni a biológiai sokféleség pusztulásának
RészletesebbenStatisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A TAVASZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL
XVIII. évfolyam, 2. szám, 2013 Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A TAVASZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2013. május 21-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés a tavaszi mezőgazdasági
RészletesebbenLátvány elemek koncepció terve
Látvány elemek koncepció terve A A Modern Városok Program keretében megvalósuló Pangea Ökocentrum (Sóstói Többfunkciós Oktatási Központ) Építési Kivitelezési Tervdokumentációjához Építtető: Nyíregyházi
Részletesebben2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi
RészletesebbenA JÁSZSZENTLÁSZLÓI TÁJ ÉS TÖRTÉNETE
A JÁSZSZENTLÁSZLÓI TÁJ ÉS TÖRTÉNETE FODORNÉ KATÓ ESZTER okl. tájépítészmérnök 2019. IX. 6. MI A TÁJ (A TÁJÉPÍTÉSZEK SZERINT)? A táj nem más, mint a természet és a társadalom kölcsönhatásainak ellentmondásos,
RészletesebbenVP Agrár-környezetgazdálkodási kifizetéshez kapcsolódó
VP-4-10.1.1-15 - Agrár-környezetgazdálkodási kifizetéshez kapcsolódó 7. számú mellékelt A leggyakoribb madárfajok igényeinek megfelelően a madárodú-típusok közül az ültetvényekbe az A, B, C és D típusú
RészletesebbenSÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005.
SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005. DECEMBER SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005. DECEMBER
Részletesebben1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 szeptemberében a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 9 mm (Fehérgyarmat) és 250 mm (Murakeresztúr) között alakult, az
RészletesebbenMezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban
Mezőgazdaság Az Osztrák Magyar Monarchia szétesése, majd a történelmi magyar államterület felosztása után az 1920-ban rögzített, új nemzetközi határ szétszabdalta a több évszázados regionális gazdasági
RészletesebbenA tájhasználat alakulása a dunapataji Nagy-széken és környékén az 1600-as évektől napjainkig
a dunapataji Nagy-széken és környékén az 1600-as évektől napjainkig Baranyai Balázs,Gödöllő,2008 A Nagy-szék elhelyezkedése www.googleearth.com Növényföldrajzi szempontból a Pannonicum flóratartomány Eupannonicum
RészletesebbenV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16.
V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A trianoni
Részletesebben4. osztályos feladatsor I. forduló 2015/2016. tanév
Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, AMI és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232 Iskola neve:.. Csapatnév:.
RészletesebbenB E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
Részletesebbena postát. Gesztelyi Nagy László: 1927 Dánia Tanyavilága
A tanyás s térst rségek környezetk rnyezetéről (különös s tekintettel a Homok Hátságra) Dr. Váradi József Mi a tanya? Klasszikus tanya:bibó István: (Eredi Ferenc, Győrffy István után) a városban házzal,
RészletesebbenJELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL
JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Írta: Dr. Roszík Péter és szerzőtársai Budapest, 2012. május 31. Szerzőtársak: Bálintné Varga Katalin Bánfi Brigitta Bauer Lea Császár
RészletesebbenLegmagasabb szintjük a gyepszint, amelyben csak lágyszárú növények fordulnak elő.
1 Hazai fátlan társulások Szerkesztette: Vizkievicz András A jelen fátlan társulásainak kialakulását az alapkőzet, talajtípus, a domborzat és a kitettség, a terület vízháztartása befolyásolja, ezért intrazonális
RészletesebbenAgrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály
Agrárgazdasági Kutató Intézet TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A TAVASZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2009. április 6-i operatív jelentések alapján) A K I BUDAPEST 2009. április Készült: az Agrárgazdasági Kutató Intézet
RészletesebbenÚFFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 22/2012. (IX. 26.) Önkormányzati rendelete. a magánszemélyek kommunális adójáról és az építményadóról
ÚFFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 22/2012. (IX. 26.) Önkormányzati rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról és az építményadóról Újfehértó Város Önkormányzata Képviselő-testülete
RészletesebbenMagyarorsza gi Nemzeti Parkok
Magyarorsza gi Nemzeti Parkok Név: Kvaszingerné Prantner Csilla Szak: Informatika Évfolyam: III. Tartalomjegyzék Az Aggteleki Nemzeti Park szövegrésze... 3 A Balaton-felvidéki Nemzeti Park... 3 Tihany...
RészletesebbenMezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program
Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási
RészletesebbenMADÁRBARÁT GAZDÁLKODÓ
A MADÁRBARÁT GAZDÁLKODÓ 12 PONTJA 1. Ismerjük meg a gazdaságunkban és környékén elôforduló madarak és más állatok életmódját, szokásait, igényeit! 2. Vegyszerek használata helyett segítsük a természetes
RészletesebbenHELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN
HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN Nagy Károly és Görögh Zoltán Felső-Tisza Alapítvány Nyíregyháza, 2014.03.05. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON
RészletesebbenKarcag 2013. november 15. Az MME 1974-ben alakult
A madárbarát Magyarországért! Madárbarát Kert Halmos Gergő Magyarország legszebb konyhakertje Karcag 2013. november 15. Az MME 1974-ben alakult 1 10000 tag 32 MME csoport Magyarországon 2 BirdLife Partnership
RészletesebbenA felszín ábrázolása a térképen
A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!
RészletesebbenA természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek
TERMÉSZET ÉS BIODIVERZITÁS Miért fontos Önnek is? A biodiverzitás az élet biológiai sokféleségét jelenti. Ez jólétünk és gazdaságunk alapja Az élelem, a víz, a levegő, az egészség, a talaj termőképessége
RészletesebbenMezőgazdálkodás AKG nélkül
Mezőgazdálkodás AKG nélkül Az agrár-környezetgazdálkodási program egy éves kimaradásának hatásai és értékelése Kovács Krasznai Eszter és Kalóczkai Ágnes Kutatási cél Mi történt egy AKG nélküli évben? Kutatási
RészletesebbenTöbbirányú ökológiai természethasznosítás egy vizes élőhelyen. Vidéki turizmus és halgazdálkodás az Aranyponty Zrt. területén
Többirányú ökológiai természethasznosítás egy vizes élőhelyen Vidéki turizmus és halgazdálkodás az Aranyponty Zrt. területén Teljes vertikumú halászat Rétimajor : halászat Halszaporítás Ivadéknevelés Áruhal-termelés
RészletesebbenKészítette: Habarics Béla
A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.
RészletesebbenKÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG
KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG XV. ŐSZIRÓZSA TERMÉSZETVÉDELMI VETÉLKEDŐ 2018. Feladatlap Kedves Versenyzők! Szeretettel köszöntünk benneteket az idei - már 15. - Őszirózsa Természetvédelmi Vetélkedő
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
RészletesebbenKihívások a mezőgazdasági biodiverzitás fenntartásában
Kihívások a mezőgazdasági biodiverzitás fenntartásában Az agráriumhoz kötődő környezeti, természeti erőforrásaink helyzete Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület FALUGAZDÁSZOK
RészletesebbenA tanyavilág jelene és jövője Magyarországon
A tanyavilág jelene és jövője Magyarországon Dr. Csatári Bálint, geográfus, az MNVH elnöke Az induló tanyaprogram szakmai fóruma, Budapest VM 2011. szeptember 1. Vázlat 1. A magyar tanya és fontossága
Részletesebben8. számú melléklet FOGALOMJEGYZÉK
8. számú melléklet FOGALOMJEGYZÉK 1. aktív mezőgazdasági termelő: a mezőgazdasági termelők részére nyújtandó közvetlen támogatás igénybevételére vonatkozó szabályokról szóló 8/2015. (III.13.) FM rendeletben
RészletesebbenI. forduló Megoldás. 1. Mozizzunk együtt!
I. forduló Megoldás 1. Mozizzunk együtt! Tekintsétek meg figyelmesen a következő linken található rövid video filmet, https://www.youtube.com/watch?v=n5w1ogf_be0, majd ismerjétek fel a kisfilm szereplőit,
RészletesebbenAdatlap: Táj- és talajvizsgálat
Képzési kézikönyv a GROW 2017. évi érzékelési feladatához Adatlap: Táj- és talajvizsgálat A Flower Power szondához használt e-mail címe: A vizsgálat adatai a következő azonosítójú (vagy nevű) Flower Power
RészletesebbenFöldhasználati tényezők agroökológiai hatásai a mezeinyúl populációk dinamikájára
Földhasználati tényezők agroökológiai hatásai a mezeinyúl populációk dinamikájára Doktori (PhD) értekezés Tarnawa Ákos Gödöllő 2012 A doktori iskola megnevezése: Növénytudományi Doktori Iskola tudományága:
RészletesebbenHELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN
HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN Barati Sándor (Zöld Akció Egyesület) Hudák Katalin (Miskolc Megyei Jogú város Polgármesteri Hivatala) Pannónia Szálló, 2014. febr.
RészletesebbenAz agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban
TARTALOM 3 Elôszó 4 6 10 Az agrárgazdaság szereplôi A magyar mezôgazdaság adottságai A mezôgazdaság eredményei 14 Erdôgazdálkodás 15 Vadgazdálkodás és halászat 16 Agrár-vidékfejlesztési intézkedések 20
RészletesebbenStatisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A TAVASZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL
XIX. évfolyam, 1. szám, 2014 Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A TAVASZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2014. április 14-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés a tavaszi mezőgazdasági
RészletesebbenA Gatály (HUHN20100) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve
A Gatály (HUHN20100) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Túrkeve 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek Nimfea Természetvédelmi Egyesület Trollius
RészletesebbenA Tanyafejlesztési Program bemutatása. HÁDA, Attila Elemér
A Tanyafejlesztési Program bemutatása HÁDA, Attila Elemér Földművelésügyi Minisztérium Agrárfejlesztési és Vidékstratégiai Főosztály 2017. július 27. Mi a tanya? Történelmi hagyományon alapuló, lakó- és
RészletesebbenA LEGSZEBB KONYHAKERTEK
A LEGSZEBB KONYHAKERTEK Mi, mint Városszépítők fontosnak tartjuk, hogy ne csak a közterületek szépüljenek, épüljenek és legyenek értékesen és hasznosan kihasználva a fóti lakosok által, hanem mindenkinek
RészletesebbenMagyarország nagytájai
Magyarország nagytájai Az Alföld a legnagyobb nagytájunk, túlnyomó része tökéletes síkság, amit a gazdasági művelés által a leginkább átalakított az ember. A löszön kialakult mezőségi talajon gabonatermesztés,
RészletesebbenA természeti sokszínűség megőrzésének jelentősége
A természeti sokszínűség megőrzésének jelentősége Jánossy László A Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa Irodája A Duna, mely összeköt Justitia et Pax konferencia, Budapest, 2010.11.12. Miről lesz szó?
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenTÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN
Tájökológiai Lapok 6 (1 2): 127 144. (2008) 127 TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN ZAGYVAI GERGELY Nyugat-Magyarországi Egyetem, Környezettudományi Intézet 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky
RészletesebbenVI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)
MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI
RészletesebbenHelyes vízgazdálkodás - összefoglaló 1
Helyes vízgazdálkodás - összefoglaló 1 Balogh Péter 2 A helyes vízgazdálkodás a vizes helygazdálkodás. Ezzel szemben a modern ember, ill. a modernkori tájhasználat az Alföldre búza-bányaként tekint, emiatt
RészletesebbenA Tápió vidék környezetiállapot
A Tápióvidék környezetiállapot értékelése Készítette: Baranyi Sándor (környezettanföldrajz) Témavezető: Dr. Szabó Mária (egyetemi tanár) Konzulens tanár: Kardos Levente (PhD hallgató) 1 Bevezetés A vizes
RészletesebbenA Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet
A Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább agrár-környezetgazdálkodás? Székesfehérvár,
RészletesebbenDomborzati és talajviszonyok
Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz
RészletesebbenÉlményözön a Dél-Alföldön
Kirándulásaik során az Alföld alig ismert, varázslatos helyeire is eljuthatnak a hozzánk érkezők. Napjaink túl harsányra festett, talmi értékeivel szemben nálunk fölfedezhetik a síkvidék rezdülésszerű
RészletesebbenTermészeti gyümölcstermesztés hagyományai a paraszti gazdálkodásban. Szani Zsolt Témavezető Nagygörbő, augusztus 30.
Természeti gyümölcstermesztés hagyományai a paraszti gazdálkodásban Szani Zsolt Témavezető szanizs@freemail.hu Nagygörbő, 2012. augusztus 30. Gyümölcstermesztés hagyományai a paraszti gazdálkodásban 1.
RészletesebbenTÜSKEVÁR PIHENŐHÁZ GYOMAENDRŐD
TÜSKEVÁR PIHENŐHÁZ GYOMAENDRŐD Hétszínvirág-Tüskevár Szolgáltató Nonprofit BT. 5502 Gyomaendrőd, Fő út 67. Telefon:: 70/940-1619 e-mail: hetszinviragtuskevar@upcmail.hu www.hetszinviragbt.webnode.hu Gyomaendrőd
RészletesebbenÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT.
ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május Megbízó: ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Tervező: PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT. Ügyvezető igazgató: Felelős tervező:
Részletesebben