Dr. Nagy Imre Dr. Šljivac Damir Dr. Farkas Sándor Dr. Duray Balázs Vukobratović Marko Suvák Andrea

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Dr. Nagy Imre Dr. Šljivac Damir Dr. Farkas Sándor Dr. Duray Balázs Vukobratović Marko Suvák Andrea"

Átírás

1

2 Dr. Nagy Imre Dr. Šljivac Damir Dr. Farkas Sándor Dr. Duray Balázs Vukobratović Marko Suvák Andrea A Magyarország Horvátország határrégiójának kiemelt környezeti problémái és az alternatív energiaforrások hasznosításának kérdései a fenntartható környezetgazdálkodás tükrében

3 A Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program által támogatott, a Regional Universities as Generators of a Transnational knowledge region című HUHR/0901/2.1.3/0001 projekt keretében készült tanulmány A kötet szerzői Dr. Nagy Imre egyetemi tanár, Újvidéki Egyetem, Kaposvári Egyetem Dr. Šljivac Damir docens, J. J. Štrosmajer Egyetem, Eszék Dr. Farkas Sándor egyetemi docens, Kaposvári Egyetem, Kaposvár Dr. Duray Balázs osztályvezető, MTA RKK, Békéscsabai Osztály, Békéscsaba Vukobratović Marko okl.mérnök J. J. Štrosmajer Egyetem, Eszék Suvák Andrea tudományos segédmunkatárs, MTA RKK, Pécs Szerkesztette: Dr. Nagy Imre, egyetemi tanár H-7621 Kaposvár, Guba S. 40. Technikai szerkesztő: Dr. Barna Róbert Lektor: Horváthné Dr. Kovács Bernadett Kiadó: Kaposvári Egyetem H-7400 Kaposvár, Guba S. u. 40. Nyomda: Dombóvári Szecsox Kft. Példányszám: 200 db ISBN Kaposvár,

4 Előszó A közös magyar-horvát határ és határtérség történetileg a legösszetettebb magyar államhatár-szakasz. Minden korábbi időszakban megjelent valamilyen formában a határ kezelésének, az egymás mellett, avagy egymással békésen együtt élés és együttműködő a mikéntjének a kérdése. A határ mentén való együttélés és kooperáció teljesen új tartalmat kapott Horvátország 1991-es függetlenné válása, majd Magyarország 2004-es európai uniós csatlakozása, illetve Horvátország jelenleg folyó csatlakozási tárgyalásainak tükrében. A humántőke újratermelése, hasznosítása szempontjából kiemelkedő jelentősége van az oktatásnak, s azon belül különösen a felsőoktatásnak. Az egyetemek rendelkeznek azokkal a szellemi kapacitásokkal, amelyek révén a közös határtérség belső sajátossága, probléma-csomópontjai és a közös fejlesztési lehetőségek feltárhatóak. A térségben egyszerre van szükség a környezettudatos, társadalmi innovációs folyamatok új módon és új nagyságrendben való beindítására, az egyetemek térségi gazdaságfejlesztési mediátori szerepének növelésére, a permanens kritikai elemzés, a korrekciós lehetőségek feltárására irányuló kutatások folytatására. A Kedves Olvasó olyan könyvet tart most a kezében, amely az Európai Unió as költségvetési időszakában végrehajtásra kerülő Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében megvalósult Regionális Egyetemek, mint a Határon Átnyúló Tudásrégió Fejlesztői (Regional Univerities as Generators of a Transnational Knowledge Region) című projekt terméke. A Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség, valamint a horvátországi PORA és VIDRA fejlesztési ügynökségek, mint társult partnerek részvételével megvalósuló projektben a vezető kedvezményezett a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának Dunántúli Tudományos Intézete, illetve a Kaposvári Egyetem mellett partnerként az eszéki Josip Jurij Stossmayer egyetem oktatói és kutatói vettek részt. A tevékenységek megvalósítása a társadalom és az egyetem közötti kooperáció bővülése, mélyítése elérése érdekében hozzájárult a térség kutatás-fejlesztési és innovációs képességének javulásához a területi tervezés, regionális- és vidékfejlesztés, környezetvédelem területén. A tudáshálózat és célcsoportjainak hatékony eléréséhez közös tudásbázis, ezen belül információs és adatbázis fejlesztésére került sor. A Kaposvári Egyetem Innovációs és Tudástranszfer Irodája és az Eszéki Josip Jurij Strossmayer Egyetem Technológia Transzfer Irodája bázisán közös tudástranszfer iroda alakult, mely weblapot működtet és az egyetemeken felhalmozott tudás és ismeretanyag áramlását segíti elő. A projektben feldolgozott tématerületek felölelésével négy kétnyelvű tanulmánykötet jelent meg, amelyek egyikét tartja kezében a Kedves Olvasó. Nagy I.; D. Šljivac; Duray B.; M. Vukobratović; Farkas S.; Suvák A.: A Magyarország Horvátország határrégiójának kiemelt környezeti problémái és az alternatív energiaforrások hasznosításának kérdései a fenntartható környezetgazdálkodás tükrében; Csizmadiáné Czuppon V.; Ilk B. F.; I. Derjančević: Közös Tudástranszfer Iroda kialakításának módszertana; Hajdú Z.; Faragó L.; Molnár T.; Sarudi Cs.; D. Stober: A területi- és stratégiai tervezés alapvető kérdései; valamint Finta I.; Sáriné Csajka E.; T. Sudarić; Molnár E.: Az uniós vidékfejlesztési politika horvát-magyar határmenti együttműködésre gyakorolt hatása és perspektívái a LEADER program tükrében jelentek meg. 3

5 1 Tartalom A Magyarország Horvátország határrégiójának kiemelt környezeti problémái és az alternatív energiaforrások hasznosításának kérdései a fenntartható környezetgazdálkodás tükrében Tartalom Bevezetés A környezeti fenntarthatóság szempontjai a magyarországi Dél-Dunántúli régió és a horvátországi Kapronca kőrösi, Verőce drávamenti és Eszék baranyai zsupánságok fejlesztési dokumentumaiban (Dr. Nagy Imre, Suvák Andrea) A vizsgált terület (Dr. Nagy Imre) Környezetállapot-értékelés (Dr. Nagy Imre) Felszín alatti vizek minősége Felszíni vizek minősége Településkörnyezet Levegőminőség Ivóvízminőség, ivóvízellátás Szennyvízterhelés, szennyvízkezelés Hulladékgazdálkodás, hulladékkezelés, köztisztaság Zöldterület-gazdálkodás Megújuló energiaforrások (Dr. Damir Šljivac, Dr. Duray Balázs, Ing. Marko Vukobratović) Horvátországi törvényi keretek a megújuló energiaforrásokra vonatokozóan Magyarországi törvényi keretek a megújuló energiaforrásokra vonatkozóan Napenergia Szélenergia Geotermikus energia Biomassza Biogáz-termelési potenciál a Dél-Dunántúli régióban A magyar-horvát határrégió természeti értékei (Dr.Farkas Sándor) A Dráva-ártér általános természeti jellemzése Növényvilág Állatvilág Természetvédelmi területek, nemzeti parkok Környezetvédelmi intézményrendszer (Dr. Nagy Imre) A határrégió magyarországi környezetvédelmi intézményrendszere Horvátország környezetvédelmi intézményrendszere A helyi önkormányzatok környezetvédelmi intézményrendszere A határrégió környezet- és természetvédelmi, valamint vízügyi (vízminőség-védelmi) feladatainak stratégiája Források:

6 2 Bevezetés Az UNIREG - IMPULSE projektum környezeti tevékenységekkel foglakozó szakcsoportja projekttevékenységének céljául a környezet- és természetvédelem, valamint a megújuló energiaforrások hasznosításával kapcsolatos ismeretek terjesztését és a térség fenntartható fejlődéséhez történő hozzájárulást fogalmazta meg a két regionális egyetem és a Pécsi MTA RKK kutatóbázisa együttműködésének keretében. Az alábbi táblázat a projekttevékenység állomásait szemlélteti. Sorszám Tevékenység Altevékenység Eredmény Időpont A dokumentumok Kiválasztott azonosítása dokumentumok 2010.március 1. A beérkező dokumentumok Döntés a megvalósítás Az elemzés módszertanának 2010.április elemzése irányelveiről megválasztása Elemzés Az elemzés alap eredményei 2010.április 2. Workshop 3. Workshop Kutatás kezdő fázis Technológiai transzfer Kutatás záró fázis Tanácskozás az ETFOS-on, melynek témája a MEF IPA találkozó Eszéken A stratégiailag fontos magyar és horvát dokumentumok adatbázisának kidolgozása A kutatás eredményeit tartalmazó munkaváltozat kidolgozása Az ivankovoi biogázüzem látogatása A bejövő paraméterek részletes elemzése összhangban a nemzeti érdekekkel Előadások, gondolat és információcsere Az eddig elért eredmények bemutatása Az összes fontos dokumentum adatbázisának kidolgozása A tanulmány munkaváltozata a leglényegesebb meghatározásokkal WG3 Tudás és tapasztalat transzfer a vidékfejlesztésben és a MEF szabályos felhasználásában A tanulmány véglegesített verziója, mely tartalmazza az összes releváns adatot 2010.május 2010.június 2010.szeptember 2010.október 2010.november 2011.február 5

7 A tevékenység során számos konzultáció, terepbejárás, szakmai egyeztetés, ismeretszerzés valósult meg, melynek eredménye ez a kétnyelvű kiadvány, amely a határrégió környezeti állapotára való tekintettel olyan fejlesztési célokat és stratégiaajánlásokat fogalmaz meg, amelyek a környezet- és természetvédelem, valamint a megújuló energiaforrások határmenti területeken történő együttműködéssel történő hasznosításának lehetőségeit fogalmazza meg. 6

8 3 A környezeti fenntarthatóság szempontjai a magyarországi Dél- Dunántúli régió és a horvátországi Kapronca kőrösi, Verőce drávamenti és Eszék baranyai zsupánságok fejlesztési dokumentumaiban (Dr. Nagy Imre, Suvák Andrea) A magyarországi programozásról, tervezésről általánosságban elmondható, hogy a stratégiai szemlélet az Európai Unióhoz való csatlakozásig nem volt előtérben. A mai helyzet egyelőre inkább vegyesként értékelhető, a hagyományos, ágazati szemlélet mellett fokozatosan születnek meg átfogó, ágazatokon átívelő és több időtávra kiterjedő, stratégiai jellegű tervezési dokumentumok. Magyarországon az uniós forráselosztásnak egy sajátos rendszere honosult meg, amely szinte önálló lábként, nagy szabadsággal hozta létre a maga intézményrendszerét, fejlesztési dokumentumait, forráselosztó és tanácsadó, illetve értékelő hálózatát. A megosztottság hátterében a stratégiai fejlesztési szemlélet már említett hiánya húzódhat meg, ugyanis az EU által előírt integrált dokumentumokat nem volt milyen, már meglévő, általános, országos stratégiai célrendszerhez illeszteni. Az egyes programokhoz megkövetelt fejlesztési dokumentumok így sokszor elkülönülten léteznek, hiányzik, vagy csak felületes azok egyeztetése a hazai ágazati irányelvekkel, előírásokkal. Az Uniós pénzek lehívásához megkövetelt integrált szemlélet, valamint a fenntartható fejlődés folyamatosan változó értelmezése és érvényesítése egy újfajta hangsúlyt ad a stratégiai tervezésnek, amely különösen jól tetten érhető a környezetvédelem tekintetében. A környezet mint a fenntarthatóság egyik pillére horizontális szempontként jelenik meg az EU fejlesztési politikájában, és a környezetvédelmi célkitűzések eléréséhez éppen ebből következően elengedhetetlen a környezeti és ágazati politikák folyamatos egyeztetése, a környezetvédelmi és gazdasági célok egyenrangú kezelése, olyan modellek kidolgozás, amelyek mindkét szempontot egyszerre képesek kielégíteni (pl zöld gazdaság). A Lisszaboni célok és azok 2005-ös felülbírálása azonban EU szinten hangsúlyeltolódáshoz vezetett a környezeti helyett a gazdasági fenntarthatóság javára. Ennek következményeként az EU források lehívásához köthető stratégiai dokumentumok kevesebb konkrétumot tartalmaznak a környezetvédelemre vonatkozóan, a részletesebb, hazai forrásokhoz kötődő, erősebb és szigorúbb célrendszerrel és beavatkozási javaslatokkal bíró, ám a stratégiai szemléletet nélkülöző dokumentumok pedig háttérbe szorulnak. Magyarországon a környezetvédelem és környezetileg fenntartható fejlődés szempontja önálló, tematikus fejlesztési dokumentumokban és általános, egy adott területegység fejlesztésével foglalkozó dokumentumokban egyaránt megjelenik. Országos szintű környezeti szempontú fejlesztési dokumentum a Nemzeti Éghajlatváltozás Stratégia (NÉS), a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia (NFFS), valamint a es időszakra a Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) (illetve az ahhoz kapcsolódó Nemzeti Természetvédelmi Alapterv és az Országos Hulladékgazdálkodási Terv). A NKP rendelkezik saját költségvetéssel és forrással is jóllehet a tisztán hazai forrásból származó támogatás mértéke folyamatosan csökken az uniós források javára. A három országos szintű dokumentum közül a Nemzeti Környezetvédelmi Program tekinthető a legátfogóbbnak és legrészletesebbnek, ám nem vállalkozik arra, hogy stratégiai jellegű 7

9 iránymutatás legyen a környezetvédelmi beavatkozások, valamint a környezeti és más érdekek összehangolása számára. A részletes helyzetfeltárást ugyan a célok, tematikus akcióprogramok és a hozzájuk rendelt források számbavétele követi, ám feltáratlan a kívánatos cselekvések mögött meghúzódó rendszer, amely a beavatkozások egymásra kifejtett hatását és az ágazati politikák célrendszerével való viszonyt bemutatná. A környezetvédelem stratégiai megközelítése deklaráltan a NFFS feladata. Ez a 2007-ben elfogadott dokumentum azonban nem rendelkezik a NKP-ra jellemző elmélyültséggel, és nem került felülbírálásra a Környezetvédelmi Program 2009-es megjelenését követően, így a benne megjelenő stratégia nem lép túl az általánosság szintjén, a céljaihoz nem rendel konkrét intézkedéseket, sem forrásokat, és az ágazati politikákkal való egyeztetést sem látja el. A NKP-ban megjelenő utalás, amely szerint a stratégia megalkotására a NFFS lesz hivatott, nem tekinthető teljesültnek. A környezetvédelem egységes kezelését és fejlesztését részben nehezíti a kiterjedt jogszabályi háttér, amely a környezetszennyezés egyes tényezőire is (pl. hulladékkezelés, szennyvíz, vízrendezés és árvízvédelem, levegőminőség, természetvédelem stb.) a jogszabályok garmadát fogalmazza meg. Ami a környezetvédelem területi megvalósulását illeti, az alsóbb területegységek a környezetvédelmi törvénynek (1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól) megfelelően egymásra épülve készítik el regionális, megyei és települései környezetvédelmi stratégiájukat/programjukat, illetve települési szinten a környezetvédelmi szempontokat figyelembevevő településrendezési tervüket. A települések környezetvédelmi feladata a NKP-ban foglalt országos célkitűzések helyi megvalósítása, valamint a környezetvédelmi jogszabályok érvényesítése. Ennek forrása a különböző környezetvédelmi bírságokból, illetve környezethasználati díjakból befolyó bevétel ami nem tekinthető ösztönző megoldásnak a környezeti károk tényleges megfékezésére. A Dél- dunántúli Operatív Program (DDOP) közötti időszakra megfogalmazott három specifikus célja közül az egyik a természeti és épített környezet megóvása a régióban. Ezt a célt az integrált városfejlesztési akciók (4. prioritás) támogatásán és az elérhetőség javításán és környezetfejlesztésen (5. prioritás) keresztül igyekszik érvényesíteni jelentősen leszűkítve ezzel a régióban felmerülő környezetvédelmi problémák körét. A Dél-dunántúli régió egészére vonatkozó stratégiai fejlesztési dokumentum a 2006-ban elkészített Környezetfejlesztési Stratégiai Fejlesztési Program (KSFP), amely kisebbnagyobb átfedésekkel egy időben készült a as tervezési időszak többi fejlesztési dokumentumával. A program nem rendelkezik önálló forrással, ám céljai megvalósításához hozzárendeli ágazati és területi operatív programok forrásait. A KSFP specifikus céljai kis különbséggel megegyeznek a Nemzeti Környezetvédelmi Program átfogó célterületeivel. A KSFP specifikus céljai: Természeti környezet fenntartható használata Egészséges települési környezet kialakítása Környezeti ipar ökoharmonikus energiagazdálkodás. 8

10 Mivel a program 2006-ban készült, az ugyancsak akkor kidolgozott operatív programok prioritásai még nem voltak teljesen ismertek. A KSFP tervezett forrásai így néhány esetben végül nem kerültek be az érintett OP-k prioritásai közé. A Dél-dunántúli régió prioritásait és a hozzájuk tartozó, tervezett forrásokat az 1. táblázat tartalmazza, szürke háttérrel jelezve azokat a prioritásokat, amelyek nem kerültek be az érintett operatív programok prioritásai közé. 1. táblázat: A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ FEJLESZTÉSI PRIORITÁSAI ÉS A HOZZÁJUK RENDELT TERVEZETT FORRÁSOK 1. SFP prioritás Természeti és épített környezet védelme és fenntartható hasznosítása 2. Tájrehabilitáció Környezeti elemek környezetegészségügyi védelme Megújuló energiaforrások és másodlagos nyersanyagok hasznosítása Intézkedés száma Intézkedés címe Védett területek kiterjedésének növelése, a védelemminőségének javítása Ökoturisztikai szolgáltatások feltételeinek megteremtése Települések zöld felületének fejlesztése és belterületi vízrendezés Bányaművelés okozta tájsebek rehabilitációja, hulladéklerakók és dögkutak felszámolása Kapcsolódás az OP-khoz KOP ROP ROP KOP 2.2 Külterületi vízrendezés KOP 3.1 Ivóvízellátás fejlesztése KOP Szennyvízelvezetés- és tisztítás 3.2/a kormányrendelet alapján agglomerációba nem sorolt ROP településeken 3.2/b /a Szennyvízelvezetés- és tisztítás 2000 LAE feletti településeken és a 31/2006 kormányrendelet alapján meghatározott agglomerációkban Monitoringhálózat, civil hálózat fejlesztése, környezetvédelmi programozás (Civil szervezetek, önkormányzatok környezet- és természetvédelmi akciói) Komplex hulladékgazdálkodási programok Energetikai célú növénytermesztés és elsődleges biomassza hasznosítás Alternatív energiaforrások és hulladékok hasznosítása, kezelése 0,5 MW összteljesítmény (hőhasznosítás, elektromos KOP ROP KOP KOP KOP 9

11 4.3/b áram termelés vagy komplex rendszerben egyaránt) feletti beruházásoknál Alternatív energiaforrások és hulladékok hasznosítása, kezelése 0,5 MW összteljesítmény (hőhasznosítás, elektromos áram termelés vagy komplex rendszerben egyaránt) alatti beruházásoknál ROP A védett területek kiterjedésének növelése helyett a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) a már meglévő védett területek fejlesztését emelte csak a prioritásai közé. A bányaművelés okozta tájsebek rekultivációja és a hulladéklerakók és dögkutak felszámolása a KEOP-ban nem jelenik meg önálló prioritásként, csak a vízvédelmi prioritáshoz kapcsolódóan. A 0,5 MW-nál kisebb kapacitású alternatív energiaforrást hasznosító beruházások a DDOP helyett a KEOP keretében lesznek támogathatók. Kifejezetten környezetvédelmi témájú és komplex szemléletű a régióban az Ökováros- Ökorégió program, amelyet a Biokom Környezetgazdálkodás Kft készített 2004-ben, és amelynek a teljes környezeti problémarendszert feltáró célrendszeréből eddig csak a Mecsek-Dráva hulladékgazdálkodási program megvalósítása indult el. A települési környezetvédelmi programoknak a következő területekre kell kitérnie: A települési környezet tisztasága, Csapadékvíz-elvezetés, A kommunális szennyvízkezelés, -gyűjtés, -elvezetés, -tisztítás, Kommunális hulladékkezelés, A lakossági és közszolgáltatási (vendéglátás, település-üzemeltetés, kiskereskedelem) eredetű zaj-, rezgés- és légszennyezés elleni védelem, Helyi közlekedésszervezés, Ivóvízellátás, Energiagazdálkodás, Zöldterület-gazdálkodás, A feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításának és a környezetkárosodás csökkentése. A fenti feladatok ellátására a települések közös környezetvédelmi programot is létrehozhatnak, ám a fejlesztések törvényben nevesített forrása továbbra is a fent már említett bírságokból és környezethasználatból befolyt bevétel. Az Európai Uniós forrásoknak és az azok allokációját meghatározó operatív programoknak így igen fontos szerepe van a környezetvédelmi célok megvalósításában. 10

12 Kifejezetten a Dráva mentét érintő fejlesztési dokumentumot a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) Igazgatósága készített a es időszakra. A DDNP ugyan nem fedi le teljesen a Dráva-mentét, ám jelenléte meghatározó. A horvátországi stratégiák kulcs-elveket fogalmaznak meg az operatív program kiindulópontjának. A természeti kincsek ellenőrzött kiaknázásának biztosítása, Megújuló hasznosításának ösztönzése, Flóra-és faunatérkép kidolgozása, A szennyvíztisztítás infrastrukturális feltételeinek megteremtése, ivóvíz-források védelme, Folyamatos környezeti monitoring megvalósítása, a levegőminőség alakulását követő területi megfigyelő-hálózat létrehozása, A megyeszékhely zajtérképének elkészítése, Teljes körű hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása, Növényvédőszerek mezőgazdasági alkalmazásának fielügyelete, hulladékkezelés, Megyei szinten a tervek és programok stratégiai környezeti vizsgálatának biztosítása, A táj kulturális és esztétikai értékeinek megőrzése és megújítása, Tájékoztatás, oktatás és információszolgáltatás a környezettel kapcsolatban, Folyamatos oktatás a természeti területek hasznosításával és a környezet védelmével kapcsolatban. 11

13 4 A vizsgált terület (Dr. Nagy Imre) A projekt célkitűzései által megfogalmazott a célterület nem fedi teljes mértékben Magyarország Horvátország IPA által lehatárolt határrégiót. A környezetvédelmi munkacsoport főleg azokra a környezeti problémákra és fejlesztésre váró feladatokra fókuszált, amelyek megoldására határon átnyúló összefogásra kölcsönös együttműködésre van szükség. Ezért a tudományos értékelésbe és stratégiai keretfeladatok megfogalmazására a magyarországi Baranya és Somogy megyéket s azon belül a Csurgói, Barcsi, Szigetvári, Siklósi, Sellyei és Mohácsi kistérségeket, illetve a horvátországi Eszék-baranyai (Osijecko-baranjska), Verőce-drávamenti (Virovitickopodravska) és Kapronca-Krizseváci (Koprivnicko-krizevacka) zsupánságokat foglalja magába. A terület lehatárolását a közvetlen határ menti kapcsolódás határozta meg, ezért Tolna megyét bár a Dél-Dunántúli régió harmadik megyéje nem érinti a határ menti célterületekre vonatkozó vizsgálat. Mivel a potenciális környezetterhelés, környezetkárosodás veszélyének határon átnyúló kapcsolatrendszere főleg a közvetlen határ menti területeken következhet be esetenként a Magyarországi vonatkozásban a határ menti kistérségek állapotát, horvátországi vonatkozásban pedig települési vagy községi adatbázis hiányában a zsupánsági szint került elemzésre. A vizsgált terület, tehát a fentebb említett horvátországi és magyarországi megyék összterülete km 2, népessége fő. A régió teljes területe a Kárpát-medence dél-nyugati részén helyezekdik el. A határrégió domborzatát északon a Somogyi-dombság, a Mecsek és Villányi hegység, a Dráva és a Duna völgye, délen pedig a horvátországi Kalniki hegység a Bilogora, a Papuk és a Krndija hegyek képezik. Dél-keleten az Eszék-baranyai zsupánság területén a Baranyai- és Erdődi lösszhátság zárja a régiót a Duna felé, ami természetes határ Szerbia felé. A mediterráni hatásoknak kitett mérsékelt kontinentális éghajlat lehetőséget nyújt a térség sokrétű mezőgazdasági tevélkenységre, ami a fejlett élelmiszeripar, borászat alapját képezi. Jelentős gazdasági ágazat még a fakitermelés, épületanyaggyártás (cementgyártás) és a vegyipar is. Horvátország területén stratégia jelentőségű ágazat a kőolaj- és földgázkitermelés, Magyarországon a szénbányászat. A térség településhálózatában a hegy- és dombvidékek törpe- és aprófalvai dominálnak, 40 városi rangú település közül 5 város megyei székhely, melyek közül Pécs és Eszék régióközpontok. Pécs népességét tekintve ötödik, Eszék pedig negyedik országa településeinek rangsorában. A határrégió mindkét területi komponense gazdasági fejlettségét tekintve, elmarad országa régiói mögött, különösen a megyék határ menti kistérségei, községei a fejletlen területi egységek közé tartoznak (a horvát Dráva mente, Ormánság Magyarországon). A rendszerváltás előtti időszak, szénbányászatából eredő környezetterhelések ma már minimálisra csökkentek, s a vizsgált terület infrastrukturális hiányosságaiból eredő, és a mezőgazdasági termelésben jelentkező túlzott kemizáció következtében jelentkező terhelések miatt beszélhetünk környezetterhelésről. 12

14 5 Környezetállapot-értékelés (Dr. Nagy Imre) A szoszédos határrégiók környezetállapot-értékelése a környetei elemeket ért terhelés elemzését, a környezeti intézményrendszer rendszerének elemzését foglalja magába. Tekintettel arra, hogy a megyei környezetvédelmi adatok adatok hozzáférhetőek ugyan a határ mindkét oldalán, azok kiterjedése nem érzékelteti kellő mérétkben a szűkebb értelemben vett határtérség környezeti állapotát. A kistérségi adatok összehesolítását esetenként megnehezítette a különböző közigazgatási lehatárolás, vagy a különböző közigazgatási egységekhez rendelt adatok összehasolíthatósága. 5.1 Felszín alatti vizek minősége A felszíni és felszín alatti vízbázisok védelme az egész határrégióban kiemelt fontosságú. Az ivóvízbázis leg jelentősebb tartalékai a Dráva völgyében találhatók, mivel a homokkavics üledékrétegek jelentős víztartó réteget képeznek, melyek kiváló hidraulikus sajátosságokkal és feltöltődési lehetőségekkel bírnak. Tekintettel a vonzó mezőgazdasági és telephelyi adottságaira a vízbázisok védelmére külön figyelmet kell szentelni, mivel a régió kiterjedtségét illetően nehéz megszervezni annak hatékony védelmét. A Drávamenti térség Horvátország területrendezési stratégiájában másodrangú vízbázisként szerepel, ezért a térség szempontjából kiemelt fontosságú, azok minőségi és mennyiségi megőrzése stratégiai feladat. (Verőce-drávamenti zsupánság területének nagy része ezen a jó minőségű vízbázison fekszik, s területének 51%-a vezetékes vízzel ellátott). Az alábbi ábra (1. ábra) Magyarország felszín alatti érzékeny vízbázisait szemlélteti. 1. ábra: A FELSZÍN ALATTI VIZEK ÁLLAPOTA SZEMPONTJÁBÓL ÉRZÉKENY TERÜLETEK (TELEPÜLÉSEK BESOROLÁSA ALKATEGÓRIÁK SZERINT) Forrás: 13

15 Baranya megye területén a legnagyobb problémát a határérték (10 µg/l) feletti arzénmennyiségek jelentik, különösen a határ menti kistérségek víztartalékaiban: a Sellyei (18 település), a Siklósi (1 település), a Szentlőrinci (4 település) és a Szigetvári kistérségben (7 település). A Sellyei kistérségben több mint 9000 főt érint ez a probléma (Gálos, 2010). Somogy megyében, a Barcsi kistérségben 5 településen, a Kaposvári kistérségben 2, a Nagyatádi kistérségben pedig 3 településen haladja meg a szolgáltatott víz arzén koncentrációja a megengedett értéket. Határérték feletti ammóniatartalmú ivóvízbázis 7 Baranya megyei kistérséget érint. Kiemelkedősen magas az érintett települések száma a Szentlőrinci, Sellyei és a Sásdi kistérség területén. Somogy megye 11 kistérsége közül hét kistérségben jelenik meg az ammónia határérték feletti koncentrációban. Kiemelkedően sok települést érint a probléma a Kaposvári kistérségben, itt az érintett lakosok száma meghaladja a 80 ezret. A határ menti kistérségek felszínalatti vizeinek mangántartalmát a 2. ábra szemlélteti 2. ábra: HATÁRÉRTÉK FELETTI MANGÁNTARTALOM A KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉRINTETT TELEPÜLÉSEK SZERINT Barcsi Mohácsi Szigetvári Sellyei Forrás: 65/2009. (III. 31.) Korm. Rendelet 4. sz. melléklete alapján szerk. Gálosi (2010). Határérték feletti nitrittartalom a kistérségekben az érintett települések szerint Sellyei (3 település), Szigetvári (1 település), Mohácsi (4 település), Siklósi és a Barcsi kistérségben (1-1 település) (3.ábra). 3. ábra: HATÁRÉRTÉK FELETTI NITRITTARTALOM A KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉRINTETTEK SZÁMA SZERINT Sellyei Szigetvári Mohácsi Siklósi Barcsi Forrás: 65/2009. (III. 31.) Korm. Rendelet 4. sz. melléklete alapján szerk. Gálosi (2010).

16 5.2 Felszíni vizek minősége A régió felszíni vizeinek vízminősége kifogásolható, hiszen a Drávába torkolló néhány kisvízfolyás és a városok többé-kevésbé megfelelően kezelt települési szennyvizeit befogadó vízfolyások (Pécsi víz, Kapos, Sió-Nádor csatorna, Koppány, Rinya) összesített vízminősége szennyezettnek (IV) vagy erősen szennyezettnek (V) minősül. A kisvízfolyások (pl. Dráva, Karasica, Kapos, Fekete-víz), a határ menti régióban hasonló minősítésűek. A régió területére érkezésekor a Dráva II III kategóriának megfelelő minőségű, s egészen Eszékig tartja ezt a minőséget, majd a torkolat előtt egyes paramétercsoportokban a IV. kategóriába megy át. A felső folyáson Kapronca térségében a nitrit, nitrát vas és ammónium koncentráció jelent határérték feletti terhelést, ami a kommunális szennyvizek általi terhelés következménye. Ezt az állapotot támasztják alá az Eszéktől keletre vett vízminták is. 4. ábra: SZENNYEZŐ PONTFORÁSOK A PANON-HORVÁTORSZÁG KÜLÖNBÖZŐ VÍZGYŰJTÓ TERÜLETEIN Forrás: Environmental Operational Program , Instrument for pre-accession assistance 2007 HR16IPO003 A Duna vízminősége a régió peremterületén szintén II-III kategóriába tartozik, a Kopácsi rét vízminősége II III. fokozatú (Kopácsevónál/Kopácsnál az oxigénháztartás a IV. kategóriába tartozik), a Karasica pedig IV V kategóriába sorolható. A szennyvizek nagy részét előtisztítás után lenne javasolt csak a befogadóba engedni, mivel csak így tartható fenn a tájökológiai jelleg, az őshonos vegetáció, a különleges élőhelyek és azok fenntartásának természetes körülményei, a fenntartható vadászat és halászat, valamint természetközeli rekreációs tevékenységek (Gálosi, 2010). 5.3 Településkörnyezet A térség települései, de ezen belül főleg a városok, a veszélyeztetett környezet, a várost érő terhelések integrált területei, mint a források, mint pedig a terhelések elviselőinek 15

17 tekintetében is. Bár a vizsgált terület nem tartozik a kiemelten szennyezett területek közé, a nagyvárosok és bányászati-ipari komplexumok még mindig, mint potenciális terhelőforrásokként vannak jelen. Ez különösen Pécsre, Eszékre, Verőcére és Kaproncára vonatkozik. A kommunális infrastruktúra hiányosságaiból származó környezeti problémák a kisvárosokban és a nagyobb, nem kimondottan városi településeken is jelentkeznek. Magyarországon a településkörnyezettel kapcsolatos feladatokat és kötelezettségeket az évi LXXVIII. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény, Horvátországban pedig a megyei környezetvédelmi dokumentumok fogalmazzák meg Levegőminőség A határrégió heterogén gazdasági és iparszerkezete a múltban komoly környezetterhelést eredményezett főleg a Pécs-Komló térségének szénbányái működéséből kifolyólag. A rendszerváltást követően ezek az ágazatok lényegesen csökkentették terheléseiket. A települések levegőminőségét a ma főleg a közlekedés intenzitásából eredő terhelések, helyenként az egyedi fűtésből származó lokális jellegű szennyezés-emissziók körülményei, valamint az ipari emissziók, esetenként pedig a mezőgazdasági szennyezések határozzák meg. Néhány kritikus pontot kivéve az egész Dél-Dunántúl levegőminősége elfogadhatónak minősíthető (Fodor, 2006). A nagyobb központok közlekedését illetően a potenciális szennyezés Pécsett és Eszéken jelent komolyabb veszélyt, míg a többi városban, úgy a magyarországi, mint a horvátországi oldalon a szennyezés ezen formája határérték alatti. 2 táblázat: A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ERŐMŰVEI Megnevezés Fűtőanyagok Paksi atomerőmű (Paksi Atomerőmű Zrt.) Urán Pécsi Hőerőmű (Pannon Hőerőmű Zrt.) Földgáz, biomassza Komlói Fűtőerőmű (Komlói Fűtőerőmű Zrt.) Biomassza Szigetvár fűtőmű (EFC Szigetvár Kft. Ligna-Therm Kft.) Földgáz, (biomassza) Kaposvár fűtőerőmű (Kaposvári Fűtőerőmű Kft.) Földgáz Mohács fűtőmű (Mohácsi Hőszolgáltató Kft.) Földgáz Szekszárd fűtőmű (Alfa-Nova Energetikai Fejlesztő, Tervező Kft.) Földgáz Dombóvár fűtőmű (Dalkia Energia Zrt.) Földgáz Bonyhád fűtőmű (Fűtőmű Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.) Földgáz Forrás: A levegőminőség romlásában a NO 2, az ülepedő és szállópor a meghatározó légszennyező anyag, melyek határérték-túllépései által jelentkező terhelések csak esetenként okozhatnak környezet-egészségügyi problémákat. A levegő szennyezettség regionális szintű csökkenésében nagy szerepe van a vezetékes gázra csatlakozó lakások magas százalékarányában is. A vezetékes gázzal ellátott települések aránya 2000-ben Baranya megyében 47%, Somogy megyében pedig 54,5% volt. A gázhálózatra csatlakoztatott lakások aránya pedig 39,5% illetve 57,1 %, míg a távfűtésre csatlakoztatott 16

18 lakások aránya 25% illetve 6%. A határ menti kistérségekben a vezetékes gázra csatlakoztatott lakásállomány igen eltérő. 5. ábra: VEZETÉKES GÁZT FOGYASZTÓ HÁZTARTÁSOK A LAKÁSÁLLOMÁNY SZÁZALÉKÁBAN 2008-BAN Mohácsi Sellyei Siklósi Szigetvári Barcsi Csurgói Siófoki Forrás: KSH adatok alapján szerk. Gálosi (2010). A pécsi hőerőmű por-emissziója az 1965-ben mért tonnát meghaladó kibocsátása 2004-ben 975 tonnára csökkent. A régió pontforrásainak több mint 20%-a Pécsen és térségében, az összes forrás 78% viszont a városokban található. A kén vegyületek leülepedett mennyisége meghaladja a 3,0g m -2 év -1 értéket. A szmogveszélyes állapotok az időjárás függvényében Pécsett fordulnak elő. A szállópor határértéket meghaladó immisszió-értékei a megyei jogú forgalmas városokban jellemzőek a fűtési és nem fűtési időszakban egyaránt, míg az ülepedő por értékei határérték alattiak (Fodor, 2006). A nitrogéndioxid határérték feletti koncentrációját esetenként Pécs, Szászvár, Komló, Mohács, Szigetvár, Szászvár és Kaposvár térségében mérik, és ezen városok tartoznak a rendszeres mérések alapján a mérsékelten szennyezett kategóriába is (Fodor, 2006). A régió horvát részében a levegőminőség-vizsgálatok eredményei a szállópor, ólom, kadmium és mangán tartalom alacsony értékeit állapították meg 2003-ban, ami azt jelenti, hogy a levegőminőség mutatói a három zsupánságban nem haladják meg a MMK-t. Verőce városközpontjában végzett mérések esetenként mutatnak ugyan határérték túllépéseket, de ezeket az adatokat fenntartással kell fogadni tekintettel arra, hogy a mintavételezés csupán egy hónapos időszak alatt történt. A Verőcén mért SO 2 és füst immissziós értékei fűtési idényben mutattak magas érétkeket (5. ábra) Ezzel szemben azonban a Környezetvédelmi Ügynökség felmérései a zsupánság területén a levegő minőségét 1. kategóriába sorolják, ami azt jelenti, hogy a levegő tiszta, vagy jelentéktelen mértékben terhelt, illetve nincs határérték-túllépés. Az Eszék belvárosában (Snjezne Gospe) és Valpovón (INA benzinkút) mért mutatók alapján a levegő minősége a 2. kategóriának felelt meg, miden más városi mérőponton végzett mérések eredményei azonban az 1. kategóriába voltak besorolhatók. Az Eszék- 17

19 Baranya megye levegőminősége azonban kielégitő s ez az értékelés összecseng a akosság körében végzett közvéleménykutatás eredményeivel is. 6. ábra: A VERŐCE LÉGSZENNYEZETTSÉGÉNEK ÉVI MENETE 24 ÓRÁS MINTAVÉTELEK KÖZÉPÉRTÉKEI ALAPJÁN (SO 2 ÉS FÜST) 2003-BAN Forrás: IKZVP A vizsgált terület horvátországi részében a gázfűtésre csatlakozott háztartások aránya valamennyivel kedvezőtlenebb, mint a magyar oldal településeinek arányai. A Kapronca- Krizsevác zsupánság háztartások 48,5%, az Eszék-Baranyai zsupánságban 41,2%, a Verőce-Dráva menti zsupánságban pedig 37,1% a vezetékes gázra csatlakoztatott háztartások aránya.(http://www.eihp.hr/hrvatski/pdf/2004.pdf). A horvátországi szakirodalmak a mezőgazdaság szerepét is hangsúlyozzák a levegő szennyezés kialakulásában, hangsúlyozva a metán (40% felett) és a NO 2 (60% felett) szerepét, ami a savasodás és az eutrofizáció folyamatát erősíti, az ammónia 62%), és peszticidek magas értékeinek megjelenése. Az állattartó telepek bűze is a települések levegőjét terheli (ammónia, kénhidrogén, merkaptán). A háztartási fűtésből származó szennyezőanyagok (CO, dioxin, furán, policiklusos aromás szénhidrogének) megjelenése relatíve gyakori a vidéki településeken, ahol a vezetékes gáz nincs jelen, az ipari szennyezések közül pedig az eszéki hőerőművet (TE-TO) és a nasicei Našicecement cementgyár említhető Ivóvízminőség, ivóvízellátás A felszín alatti vízminőség-elemzés előrevetíti a határrégió vízellátásának állapotát, a vízellátással kapcsolatos gondokat. Bár a közegészségügyileg nem megfelelő ivóvízzel rendelkező települések száma a Dél-dunántúli régióban a minimálisra csökkent (Fodor, 2006), a rendszeresen végzett ivóvízvizsgálat alapján kiderül, hogy a vízminták 60 70%-a nem felel meg az egészségügyi határértéknek, az ammónia, a vas-, a mangán, az arzén- a bór nitrit és fluoridtartalom magas értékei miatt. Gálosi (2011) kéziratában részletesen 18

20 tárgyalja a szolgáltatott ivóvíz vonatkozásában a 65/2009.(III. 31.) Korm. Rendelet szerint nyilvántartott minőségi kifogással érintett települések listáját, amelyeken a vizsgált régió határ menti kistérségeinek 60 települése szerepel (Mohácsi kistérség 7, Sellyei kistérség 28, Szigetvári kistérség 17 és a Barcsi kistérség 8) Szennyvízterhelés, szennyvízkezelés Az iparból és a települések háztartási szennyvizein kívül nagy mennyiségű szennyezés származik azon esővizek lemosó munkájától is, amelyek az urbanizált területek burkolt felületeinek (tetők, parkolók, gyárterületek, utak) összes szennyezőanyagait oldják fel s szuszpendált szennyezőanyagként, juttatják azokat a befogadóba. A települések közműollójának nyitottsága Magyarország és Horvátország esetében is alapproblémát jelent, s tekintettel hogy mindkét ország határrégiói hátrányos helyzetűek, a költséges csatornahálózat kiépítése lassan halad. Ezen probléma teljes rendezése az elkövetkező évtized feladata lesz. A Dél-dunántúli határ menti megyékben a közcsatornával rendelkező települések száma 153 (28%), a közcsatornára csatlakoztatott háztartások aránya pedig 68%. A közműolló átlaga 56,3% (a két szélsőérték Sellye 16%, Pécsi 92%) ban a közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége az 1990 évi 60%-ra esett vissza (23,6 millió m 3 ). A határrégió magyarországi kistérségeiben a közcsatornával rendelkező települések száma 58 (33%), a közcsatornára csatlakoztatott háztartások aránya pedig 53,6%. A közmű olló átlaga 52,2% (a két szélsőérték Sellye 16%, Barcsi 73,5%). A közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége 1990 óta szinte semmit sem változott (a Barcsi, Csurgói és Mohácsi kistérségben még nőtt is). A Dráva-Duna vízgyűjtőjéhez tartozó népesség (0,8 millió) hztartsainak csupán 29% van csatlakoztatva a közcsatorna-hálózatra, s e népesség által kibocsátott szennyvizeinek 16%-a kerül a szennyvíztisztító-berendezésekre. A horvátországi oldalon a Drávára legnagyobb potenciális veszélyt jelentő szennyező források egyike a Verőcei cukorgyár, melynek szennyvizét Verőce város kommunális szennyvizével együtt, mechanikus és biológiai kezelés útján tisztítják Hulladékgazdálkodás, hulladékkezelés, köztisztaság A térség gazdasági szerkezetének, kommunális szolgáltatásainak és az életszínvonal alakulása függvényében az 1főre jutó átlagos települési hulladék mennyisége jelentős szórást mutat. A magyarországi oldal kistérségi átlagai 220 és 520kg/fő között alakulnak, az átlagos hulladékmennyiség 331 kg/fő (7. ábra), de a szomszédos horvát zsupánságokban is érezhetően jelentős különbségek állapíthatók meg (3. táblázat) A térség háztartásainak 91%-ból mintegy 256 ezer tonna szilárd hulladék kerül elszállításra (ennek alig több mint 2%-a szelektíven gyűjtött, ami a lakások 20%-ból kerül ki). 19

21 7. ábra: TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉK, KG/FŐ KISTÉRSÉGENKÉNT 2008-BAN A DÉL- DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN Mohácsi Sásdi Sellyei Szigetvári Barcsi Csurgói Forrás: 65/2009. (III. 31.) Korm. Rendelet 4. sz. melléklete alapján szerk. Gálosi (2010). A hulladékkezeléssel kapcsolatosan a magyarországi oldalra vonatkoztatva a Kármentesítési program keretében között számos kedvező intézkedés született (hulladék ártalmatlanítása, triklór-etilén szennyezés feltárása, felszámolása), illetve a későbbikben a mecseki uránérc bányászat hátrahagyott káros környezetterhelő hatásainak felszámolása, rekultivációs munkákra, valamint a Garéi veszélyes hulladék ártalmatlanítására (Gálosi, 2010). Szervezett hulladékgyűjtésbe a térség összes települése részt vesz. A horvátországi megyékben a kommunális hulladék t/é (Eszék-baranyai) között alakult. A szervezett hulladékgyűjtésbe vont lakások aránya a települések viszonylatában kedvező: az Eszék-baranyai zsupánságban a népesség 90%-a, a Kapronca-Körös vidéki zsupánságban 75%-a, a Verőce-Dráva menti zsupánságban pedig a népesség 85% csatlakozott a szervezett hulladékgyűjtésbe. kg/fő 20

22 3. táblázat: A KOMMUNÁLIS HULLADÉK MENNYISÉGEK A VERŐCE-DRÁVAMENTI ZSUPÁNSÁG TELEPÜLÉSEIN Község/Város népességszám a háztartások száma hulladéktérfogat Verőce/Virovitica t Slatina m 3 Orahovica m 3 Pitiomača t Špišić Bukovica m 3 Lukač m 3 Gradina t Suhopolje t Sopje m 3 Vućin Čađavica m 3 Nova Bukovica m 3 Mikleuš Čačinci t Crnac t Zdenci t Forrás: IOVP 8. ábra: A HULLADÉKGYŰJTÉSBE BEVONT KÖZSÉGEK ELOSZLÁSA A VERŐCE- DRÁVAMENTI ZSUPÁNSÁGBAN Forrás: Plan gospodarenja otpadom Viroviticke-podravske zupanije,

23 Magyarázat: a hulladék elszállításának fokozatai a Verőce-drávamenti zsupánság területén. Lila szín: teljes elszállítás, kék: részleges elszállítás; sárga elszállítás nélküli községek. A 9. ábra a határrégió magyarországi oldalának rekultiválandó hulladéklerakóit mutatja be, melyek közül legnagyobb mértékben fogják alkalmazni a helyben történő rekultivációs eljárást (59 helyen), a teljes felszámolását (25 helyszínen), valamint a kétüzemű teljes felszámolást (6 helyszínen). 9. ábra: REKULTIVÁLANDÓ LERAKÓK A MECSEK-DRÁVA HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI PROJEKT KERETÉBEN Forrás: Zöldterület-gazdálkodás A települések zöldterület-szerkezetének klímamódosító, levegőtisztaság-védelmi jelentősége közismert tény. A Dráva völgyében, a hegy és dombvidék lankáin meghúzódó települések esetében a zöldterület-hálózat természetes infrastruktúra formájában jelentkezik, nagyobb települések, városok belterületén esetenként komoly hiányosságok tapasztalhatók. A Dél-Dunántúli régió egy lakosra jutó átlagos zöldterületi értékei (33 m 2 ) kistérségi bontásban eltérnek, viszonylag nagy szórásokat mutatnak (Lengyeltóti 7,6%, Pécsi 65,8%). A határ menti térségben ez az átlag 39m 2 zöldterület, melynek kistérségi értékei kiegyensúlyozottabbak (Marcali 18,2%, Sellyei 48,5%) (10. ábra). 22

24 10. ábra: EGY LAKOSRA JUTÓ ÖSSZES ZÖLDTERÜLET 2008-BAN A HATÁRRÉGIÓ MAGYARORSZÁGI KISTÉRSÉGEIBEN Barcsi Csurgói Mohácsi Sellyei Siklósi Szigetvári % Forrás: KSH adatok alapján a szerző szerkesztése. 11. ábra: A KAPRONCAI-KRIZSEVÁCI ZSUPÁNSÁG VESZÉLYEZTETETT KÖRNYEZETÉNEK TÉRKÉPE Forrás: IKKŽ 23

25 6 Megújuló energiaforrások (Dr. Damir Šljivac, Dr. Duray Balázs, Ing. Marko Vukobratović) 6.1 Horvátországi törvényi keretek a megújuló energiaforrásokra vonatokozóan A Horvát Köztársaság 2007.március 22. számos dokumentumot, törvényt és rendeletet fogadott el, amelyek pontosan szabályozzák a MEF használatát: Rendelet, amely támogatja a MEF-ből történő viil. energia termelését, Rendelet, amely szabályozza a MEF-ből történő vill.energia termelésének részarányát a teljes spektrumban, a MEF-ből történő vill.energia termelésből felhasznált energiára vonatkozó tarifa rendszer bevezetését, A MEF használatára vonatkozó külön szabályzat létrehozását, Meghatalmazott termelői státusz megszerzésére vonatkozó szabályzat létrehozása. A vill.energia termelésére vonatkozó támogatási összegek 12 évre garantált átvételi árat tudnak biztosítani, mindezt úgy, hogy meghatalmazott termelői státuszt biztosítanak a termelőnek, ami alapja kell hogy legyen a zöld energia termelésének Horvátországban. Az EU Parlamentjének és Tanácsának 2001/77/EC sz. elfogadott intézkedésével összhangban a MEF-ből történő vill.energia termelésére vonatkozóan a Horvát Köztársaság a következő célt tűzte maga elé: A teljes vill.energia termelésen belül 1139 GWh (5,8%) előállítása nem konvencionális MEF-ből 6750 GWh (34,4%) vill.energia előállítása MEF-ből beleértve a nagy vízi erőművek által termelt vill.energiát is. A horvátországi törvényi keretek utólagos módosítására az Európai Bizottság Intézkedése alapján (2009/28/EC) lehet majd sort keríteni az elkövetkezendő években. 6.2 Magyarországi törvényi keretek a megújuló energiaforrásokra 24 vonatkozóan A MEF-re vonatkozó magyarországi támogatói modell a beruházási költségek részleges támogatásából, valamint az átvételi árak támogatásából tevődik össze. Az elöző támogatási rendszert egy 2001-ben elfogadott Kormányrendelet szabályozta (GKM 56/2002). Ez a modell nem határozta meg pontosan az átvételi ár támogatására vonatkozó időkorlátokat, hanem gyakorlatilag a termelői egység működéséig garantálta az átvételi árakra vonatkozó támogatások kifizetését. Egy elfogadott dokumentum

26 viszont lehetőséget teremtett arra, hogy a Kormány elkezdje kidolgozni a Zöld Bizonyítványok kiadását szabályozó rendszert. A Zöld Bizonyítványok kiadásával egyidőben megszűnik a támogatási rendszer működése. Az új törvények elfogadása 2007-ben történt meg. Néhány probléma, amelyeket az új törvény sem orvosol: A MEF-re vonatokozó támogatott árak meghatározása, valamint ezek megszűnése meghatározott időszakon belül A megtermelt el.energia eredetének meghatározása A Magyar Energetikai Hivatal pontosan meghatározta, hogy a MEF-ből előállított vill.energiát milyen áron lehet eladni, figyelembe véve a támogatás mértékét. A határidők és az energia mennyisége is függ a beruházás valamint az el.energiát előállító termelői egység nagyságától. Továbbá leírhatóak a beruházás költségei és alkalmazható az érvényben lévő támogatási modell is, amennyiben a beruházás rendelkezik Zöld Bizonyítvánnyal. A Kormány bármelyik pillanatban bevezetheti a Zöld Bizonyítványok rendszerét. Az EU 2001/77/EC intézkedése alapján Magyarország elkötelezte magát, hogy ig a teljes energia termelés 3,6%-ot MEF-ből fogja előállítani. Utólagosan módosításra került sor (EU 2009/28/EC intézkedése), amely alapján : Magyarország 2020-ig 13%-ra növeli a MEF-ből származó energia felhasználását, Továbbá 2020-ig a teljes energia felhaszálásból a MEF legalább 10%-át a szállítás területén kell hasznosítani. 25

27 4. táblázat: HORVÁTORSZÁG ÉS MAGYARORSZÁG MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSAINAK HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI Támogatási rendszerek összehasonlítása Horvátország (2007) Magyarország (2008) a. Naperűművek a.1. Naperőművek < 10 kw 3,40 27,86 0,1 /kwh (0,47 /kwh) HRK/kWh HUF/kWh a.2. Naperőművek 10 kw - 30 kw 3,00 HRK/kWh (0,47 /kwh) a.3. Naperőművek >30 kw 2,10 HRK/kWh (0,29 /kwh) b. Vízerőművek 0,69 12,39-19,36 0,04 0,07 (0.09 /kwh) HRK/kWh HUF/kWh /kwh c. Szélerőművek 11,37-31,13 0,04 0,11 HUF/kWh /kwh 0,64 (0.09 /kwh) (depending HRK/kWh on area and time of day) d. Biomassza erőművek d.1. erdészetből és mezőgazdaságból származó biomassza d.2. fafeldolgozó iparból származó biomassza 1,20 HRK/kWh 0,95 HRK/kWh e. Geotermikus erőművek 1,26 HRK/kWh f. Biogáz erőművek, amelyeket növényi alapanyag, szerves 1,20 hulladék, mezőgazdasági HRK/kWh ill.élelmiszer és feldolgozóipari hulladék táplál g. Erőművek, amelyeket folyékony bioüzemanyag hajt h. Erőművek, amelyeket szemétből és szennyvízből nyert gáz hajt i. Egyéb MEF (tengeri hullámok, apály-dagály, ) 0,36 HRK/kWh 0,36 HRK/kWh 0,60 HRK/kWh EUR = 7,28 HRK = 272,10 HUF (September ) (0,16 /kwh) (0,13 /kwh) (0,17 /kwh) (0,16 /kwh) (0,05 /kwh) (0,05 /kwh) (0,08 /kwh) - Rendszere k < 20 MW és szélerőmű vek, 20-tól 50-ig MW: 11,37-31,13 HUF/kWh - Rendszere k 20-tól 50 MW-ig: 9,09-24,90 HUF/kWh - Rendszere k > 50 MW és víerőműve k > 5 MW: 12,39-19,36 HUF/kWh - Rendszere k < 20 MW és szélerőmű vek, 20-tól 50-ig MW: 0,04 0,11 /kwh - Rendszere k 20-tól 50 MW-ig: - 0, /kwh - Sustavi > 50 MW és vízerőműv ek > 5 MW: 0,04 0,07 /kwh A fejezet további részében a Dél-dunántúli régió, valamint a Kapronca-krizseváci, Verőcedrávamenti és Eszék-baranyai zsupánságok megújuló energiaforrásainak összetételére, mennyiségére és minőségére vonatkozó állapotokat értékeljük szakirodalmi adatbázis alapján. 26

28 6.3 Napenergia Horvátország és Magyarország határmenti térsége nagyon kedvező feltételekkel rendelkezik a napenergia kihasználását illetően. Összehasonlítva a horvát-magyar határmenti térséget Németországgal (jelenleg Európa vezető napenergia felhasználója), arra a következtetésre jutunk, hogy a horvát-magyar határmenti térségben csaknem 20%-kal több a napenergia, mint Németországban. Horvátország éves napenergia potenciálja átlagosan 1300 és 1900 kwh/m 2, míg Magyarországon ez az érték 1250 és 1400 kwh/m 2 közöttire tehető. Továbbá, meg kell említeni, hogy a határmenti térségre kisebb értékek vonatkoznak, tehát kb kwh/m 2 a horvát oldalon, valamint 1250 kwh/m 2 éves átlag a magyar oldalon. Összehasonlításképpen a 3. és 4. képen láthatóak a napenergia hasznosításának lehetőségei Európára vonatkoztatva. Az aktív szolár potenciál tekintve 2010-ben Baranyában jelenleg a támogatások, pályázati lehetőségek és egyéb ösztönzők függvényében - összesen kb m 2 (az országos 10%-ka) napkollektor működésére számíthatunk. A lakóépület-állomány hasznosítható felületét figyelembe véve Baranyában összesen 2,31 millió m 2 napkollektor helyezhető el, ebből 0,953 millió m 2 napkollektor teljesítménye hasznosítható lakossági melegvíz-ellátási célra. Ez Baranyában 1216,77 TJ/év nagyságrendű hőenergia kapacitást jelenthet. Az intézményi szoláris hőenergia-hasznosítás a pénzügyi lehetőségeket is figyelembe véve 10 év alatt kiépíthető kapacitása további TJ/év. A passzív szolár potenciál, ami - bár Baranya megye az egyik legnagyobb fajlagos besugárzással rendelkezik - valójában kissé elmarad az Alföld közepe besugárzásától. Mindazonáltal az országos átlagnál magasabb, jellemzően kwh/m 2. A teljes fűtési energiaigény 177 PJ. Ebből az is következik, hogy a belső hőnyereségek és a szoláris nyereség 60 PJ. Első közelítésben feltételezve, hogy ennek a fele szoláris nyereség, ez 30 PJ energiát jelent évente. Baranya megyére vetítve - feltételezve, hogy az energia -felhasználás összetétele megfelel az országos átlagnak -, a jelenlegi passzív szolár energia 1,19 PJ (lakosság-arányosan), ill. 2,98 PJ (lakásszám-arányosan). A Horvát Köztársaságban elfogadott Energetikai Stratégia egyik fő célja, hogy 2020-ig lakosonként legalább 0,225 m 2 nagyságú napkollektor lesz beüzemelve, amivel a melegvíz felhasználás előkészítését biztosítani tudják majd. NAPSUGÁRZÁSBÓL NYERHETŐ HŐENERGIA HORVÁTORSZÁGBAN ÉS MAGYARORSZÁGON 27

29 Forrás: A Horvát Köztársaság támogatja a napkollektor rendszerek elterjedését az elektromos energia termelése érdekében. A támogatás mértéke a Stratégai végrehajtása során kerül meghatározásra, attól függően, hogy mekkora támogatásban részesül majd a MEF-k teljes rendszere, valamint milyen mértékben kap szerepet a hazai ipar, illetve azok a konkurens cégek, amelyek MEF programok megvalósításával foglalkoznak. A szoláris energiából nyerhető becsült hő- és villamosenergia mennyisége az. 5. táblázatban látható. 28

30 5. táblázat: SZOLÁRIS ENERGIÁBÓL NYERHETŐ BECSÜLT HŐ- ÉS VILLAMOSENERGIA- MENNYISÉG Megye Teljes terület Hasznosított terület (1% PV+2% ST) PV [GWh/yr] ST [PJ/yr] Eszék-Baranya km 2 42 km km ,1 Verőce- Drávamente km 2 20 km km ,7 Kapronca- Krizsevác km 2 17 km km ,9 Baranya km 2 44 km km ,7 Somogy km 2 60 km km ,3 Zala km 2 38 km km ,0 Total: km km km ,7 Forrás: A táblázatban olyan adatok szerepelnek, amelyek alapján csak feltételezni lehet, hogy a teljes terület mindössze 3%-t lehet ilyen célokra felhasználni, vagyis a napenergiát hasznosítható energiává. Továbbá, érdemes megemlíteni, hogy 1% napenergia alakítható át el.energiává, 2% pedig hőenergiává. A továbbiakban bemutatásra kerül CRO és HU vill. energia termelése, illetve hőenergia felhasználása 2008-ban és 2010-ben:: A paksi atomerőmű el.energia termelése 2010-ben ( HU teljes el.energia termelésének 42% -a): GWh. Magyarország és Horvátország teljes hőenergia felhasználása 2008-ban: HU TJ, HR TJ. 6.4 Szélenergia Ami a szélenergia gazdaságos hasznosításának lehetőségét illeti, nagyon minimális esély van rá ebben a térségben. A szél átlagsebessége ebben a régióban kb. 4-5 m/s. 29 magyarországi meteorológiai állomás hat éves, 10 m-es magasságra korrigált széladatsora alapján az éves átlagos szélsebesség 1,47 m s-1 (Jósvafő) és 4,05 m s-1 (Szentkirályszabadja) között változik, ami azt jelenti, hogy az európai szélosztályozás alapján Magyarország is és Horvátország határrrégiója a mérsékelten szeles szélerősségű zónába sorolható (2-2,5 ms-1 ) (Bartholy et al. 2003). Ez azt is jelenti, hogy a szélenergia hasznosítása a jelenleg ismert technológiák alkalmazása esetén sem kifizetődő. Ahhoz, hogy megtérüljön egy ilyen beruházás, a szélsebességnek el kell érnie a 5,5m/s-t. Ilyen szélsebességet Pécs mikrokörnyezetében figyeltek meg, a környező hegyekben. 29

31 13. ábra SZÉLENERGIA-POTENCIÁL HORVÁTORSZÁGBAN ÉS MAGYARORSZÁGON Izvor: www. 3tier.com 6.5 Geotermikus energia A határmenti térségben a geotermikus energia hasznosítására van a legnagyobb lehetőség, a biomassza felhasználásával egyetemben. Ez a terület rendelkezik a legnagyobb geotermikus területekkel (Európában a legnagyobb geotermikus gradiensekkel rendelkezik az itt található Pannon medence - 0,0490C/m). Magyarország Európában élen jár a geotermikus energia kihasználásában. A 14. ábrán HU összehasonlítható más úniós tagállamokkal, hogy mekkora mértékben hasznosítják a geotermikus energiát egyes országokban. Jelen pillanatban Magyarországon 694,2 MWth hőenergiát tudnak előállítani a meglévő geotermikus források kihasználásával. Mivel a pannon területen a geotermikus gradiens jelentősen nagyobb az európai átlagnál, ezért várható ezen a területen a már ismert geotermikus lelőhelyek mellett, újabb eddig még nem feltárt lelőhelyek felfedezése is. A határtérség geotermikus energia hasznosítása a Pogányvölgyi kistérség is a hőforrások vízkészletének hasznosításában nyilvánul meg (pl. kertészeti kultúrák). Az energiaellátó rendszerek fejlesztése, alternatív energiaforrások hasznosítása tevékenységi körön belül Bóly városa (Mohácsi kistérség) termálvíz, mint geotermikus energia hasznosítási projektet hajt végre. Az intézkedés elsődleges célja a további olcsó, helyi energiaforrások feltárása és kiaknázása, a foglalkoztatás és a versenyképesség növelése, a környezetvédelmi szempontok érvényre juttatása. 30

32 14. ábra: A GEOTERMÁLIS ENERGIA HASZNOSÍTÁS AZ EU 27 ÁLLAMOKBAN Forrás: Balázs Felsmann: RES Outlook for Hungary, 2010, Prague, Felsmann.pdf Ami a horvát oldalt illeti szintén óriási potenciál mutatkozik a geotermikus energia hasznosítására. A 6. táblázatban geotermikus lelőhelyek kerülnek bemutatásra, a már feltárt, illetve kiépített kutak. 6. táblázat: GEOTERMÁLIS FORRÁSOK HORVÁTORSZÁG KELETI RÉGIÓIBAN Forrás: A 15. ábrán a horvátországi geotermális források elhelyzkedése látható. Az is látható, hogy a horvát-magyar határmenti térség óriási lehetőséggel bír. Ezek közül a források közül már néhányat hőenergia hasznosítására is alkalmaznak, mint pl. a bizováci, lunjkoveci és más forrásokat. 31

33 15.ábra: GEOTERMÁLIS FORRÁSOK HORVÁTORSZÁG KELETI RÉSZÉN Forrás: 6.6 Biomassza A térség magyarosszági részének a legnagyobb tömegű tüzelőanyag lehetőség a szalma (búza, rozs, árpa, zab, triticálé, repce). Tüzelésre az állattartási, ipari, talajerő-pótlási célokon túl fennmaradó rész használható, mely a megtermelt mennyiségnek kb. a fele. A szalma égési tulajdonságai jók, betakarításkori nedvességtartalma alacsony (10-20%). A betakarítható hozam a fajtától és időjárástól függően: 1,5-3,0 t/ha/év. (Búza, őszi árpa 2,0 t/ha/év, rozs 3 t/ha/év, tavaszi árpa, zab 1,5 t/ha/év). A hő termelésre használható kukoricacsutka mennyiségét a vetőmagüzemekben keletkezett csutka mennyisége határozza meg alapvetően, melyek elégetésével a technológiai szárítások hőigény fedezésre olaj-, vagy gáztüzelés helyettesítésére használnak fel. Kukoricacsutka, kukoricaszár a legnagyobb mennyiségben keletkező melléktermék. Hőenergia nyerés céljaira az új technológiákat is figyelembe véve igen jelentős mennyiségű kukoricaszár áll rendelkezésünkre. A tüzelésre való hasznosítást azonban a kukoricaszár magas, 40-65%-os nedvességtartalma nagyon megnehezíti. Az energia termelésre használható szőlővenyige főleg a tavaszi metszéskor keletkezik, Baranya megye területén 4000 ha-on keletkezhet venyige, potenciálja kb tonna vagyis 0,05 PJ - 0,07 PJ. (1 hektáron 1 tonna venyige potenciállal számolva). Baranya megyében mintegy 1200 hektár gyümölcsös található, egyes becslések szerint energetikai potenciálja elérheti a 0,08 PJ is. Baranya megye erdőművelés alatt álló területe meghaladja a 97 ezer ha-t. Az erdősítés foka 22%, ami magasabb az országos átlagnál (18,5), az élőfa készlet becsült értéke 13,7 millió bruttó m 3. A lágyszárú energia ültetvények általános jellemzője a hektáronkénti magas biomassza potenciál, a mezőgazdaságban kialakult technológiák alkalmazhatósága. 32

34 Baranya megye egyes térségeiben mezőgazdasági termelők tucatjai érdeklődnek az energiafű termelésének lehetősége iránt 1. Különösen sok az érdeklődő az Ormánság több területén, ahol a termőtalaj adottságai nem teszik lehetővé más haszonnövények termesztését, ugyanakkor az energiafű, -cserje vagy -erdő új lehetőséget tartogat a termelők számára. A térség területének háromnegyede (7905 km2) alkalmas valamilyen biomasszatermelésre (15. ábra). Ennek több mint egyharmada (2766 km2) erdő. A rossz minőségű (energiafű termesztésére alkalmas) és a (potenciális fanyesedék-készletet jelentő) erdős területek eloszlását megvizsgálva (16. ábra), a legnagyobb biomassza potenciállal rendelkező térségek a Sásdi, Komlói, Sellyei, Barcsi és a Tabi. 1 A- Szarvasi-1 típusú energiafu nemesítésével a szarvasi Mezogazdasági Kutató - Fejleszto Kht. munkatársai közel egy évtizede foglalkoznak hazai körülmények között. 33

35 16. ábra: A BIOMASSZA-ÁLLOMÁNY SZEMPONTJÁBÓL FONTOS FÖLDHASZNÁLATOK Forrás: Eredeti 17. ÁBRA: BIOMASSZA-TERMELÉS SZEMPONTJÁBÓL OPTIMÁLIS FÖLDHASZNÁLATOK ELHELYEZKEDÉSE Forrás: Eredeti 34

36 6.7 Biogáz-termelési potenciál a Dél-Dunántúli régióban Azzal a feltételezéssel, hogy reálisan a térség állatállomány 30%-ára lehet biogáz-telepet alapozni (mégpedig azokon a helyeken ahol a termelés és a felhasználás szempontjából kedvezőek a körülmények), egy állat által egy év során produkált hígtrágya mennyiséget, majd az összes szerves szárazanyag tartalmat, végül az összesen megtermelhető éves biogáz-mennyiséget számításba véve az alábbi táblázatban foglalható össze a biogáztermelés évi alakulása (7. táblázat). 7. táblázat: A REÁLISAN MEGTERMELHETŐ BIOGÁZ ÉVES MENNYISÉGÉNEK SZÁMÍTÁSA Szarvasmarha Sertés állomány állomány (ezer egyed) (ezer egyed) Baromfi állomány (ezer egyed) Baranya megye 24,9 240,2 1808,0 Somogy megye 23,0 117,0 89,0 Tolna megye 20,2 169,2 188,0 Összesen 68,1 526,4 2085,0 Ennek 30%-a 20,43 157,92 625,5 Hígtrágya éves mennyisége (m3/állat) 19,8 1,6 0,071 Hígtrágya éves mennyisége összesen (m3) Összes szerves szárazanyag tartalom (tonna) Fajlagos biogáz mennység (m3/kg szerves szárazanyag) 0,40 0,55 0,60 Éves biogáz mennyiség napos fermentálási idő 1,294* *10 7 0,213*10 7 feltételezésével (m3) Forrás: HM KKA HU-CRO/02/31 SZ. PROJEKT Ezek szerint 2, m 3 éves biogáz-mennyiséget kapunk, amelyben a baromfiállománytól származó biogáz-mennyiség egy nagyságrenddel kisebb a másik két adatnál. A termelhető elektromos energia mintegy 41 db, 600 kw-os szélerőmű (ilyen a kulcsi szélerőmű is) éves áramtermelésének felel meg. A 41 db. szélerőmű létesítési költsége mintegy 30%-kal nagyobb, azaz 8,2 Mrd. Ft. Ugyanakkor a biogáz gázmotoros hasznosítása során jelentős hőenergia is keletkezik, amellyel szélerőmű esetén nem lehet számolni. Várhatóan a biomassza eredetű energiamennyiség 2030-ig 50 és 80 PJ közötti lesz. Eddig a rendelkezésre álló biomasszának csak egy kis része került hasznosításra és javarészt ez sem hatékony módon, háztartások fűtésére. Az ENEREGIO kutatási projekt (ENEREGIO 2008) által készített adatbázis alapján a megújuló energiafajták aránya alapján a kistérségek két csoportra oszthatók. Az egyikben a szélenergia potenciál a mértékadó (ezt követi csak a biomassza, a napenergia, biogáz és 35

37 geotermia), a másik szűkebb csoportban a geotermikus energiapotenciál a meghatározó és csak ezt követi a többi energiaforrás adottság. Ha az összes megújuló energiaforrás alapján elemzünk, akkor a mohácsi kistérség a kiugró (6378 TJ), de további kilenc kistérség 4000 TJ feletti értékű megújuló potenciállal rendelkezik. 18. ábra: A MEGÚJULÓ ENERGIA HASZNOSÍTÁSI POTENCIÁLJA 2005 Forrás: ENEREGIO 2008 adatbázisa alapján szerkesztette Duray Ha a biomassza összetételét nézzük, akkor a legnagyobb energiapotenciálja a tüzifának van (7268 TJ), ezt követi a szalma (6402 TJ), a venyige (3410 TJ), a repce (1518 TJ), a fanyesedék (1309) s végül a kukorica (42 TJ). Abszolút mennyiségben a Mohácsi, Szigetvári, Csúrgói és Pécsi Kistérségek rendelkeznek a legnagyobb biomassza potenciállal (17. ábra), a kiemelkedő venyige összetevőket tekintve a marcali, a nagyatádi, a barcsi, illetve a mohácsi térségek tűnnek ki. Figyelembe véve minden MEF-t, a horvátországi határmenti térségben a biomasszában rejlő energia kiaknázására van a legnagyobb lehetőség. A biomasszából nyerhető hő-és villamosenergia lehetőségei láthatóak a következő táblázatban: 36

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A fejlesztéspolitika pénzügyi keretei 2000-2004; 2004-06; 2007-13 900 800 mrd Ft 739 747 779 803 827 843 883 700 600 500 400 300 200 197 225 290 100 0 62 59 65 62 2000

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Az egyetemek fejlesztő szerepe egy transznacionális tudásrégióban

Az egyetemek fejlesztő szerepe egy transznacionális tudásrégióban Regional universities as generators of a transnational knowledge region Centre for Regional Studies Hungarian MTA Regionális Academy Kutatások of Központja Sciences Az egyetemek fejlesztő szerepe egy transznacionális

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.

TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010. Alsómocsolád Község Önkormányzata 7345 Alsómocsolád, Rákóczi utca 21. Telefon: 72/560-026, Telefax: 72/451-748 E-mail: mocsolad@t-online.hu TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

V-Educa információs nap Pécs, 2015.03.27

V-Educa információs nap Pécs, 2015.03.27 V-Educa információs nap Pécs, 2015.03.27 DDRFÜ Nkft regionális fejlesztési ügynökség, alapítva: 1998 Tulajdonosok: Baranya Megyei Önkormányzat, Somogy Megyei Önkormányzat, Tolna Megyei Önkormányzat Profil:

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL 2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. IVÓVÍZELLÁTÁS... 3 2. SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS TISZTÍTÁS... 4 2.1. Kommunális szennyvízkezelés,

Részletesebben

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére Készítette: Emesz Tibor Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. május 29. Jogszabályi háttér 306/2010 (XII.23.) Korm.

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyavilág 2020 Szentkirály, 2015. 03. 11. Amiről szó lesz 1. Megújuló energiaforrások

Részletesebben

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27.

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27. Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT 2014. június 27. A biomassza és a földhő energetikai

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül Zöldgazdaság-fejlesztési program 1. prioritás: Egészséges, tiszta települések 2. prioritás: Vizeink jó kezelése 3. prioritás: Természeti értékeink jó kezelése

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005 Támogatott projektek 1.1 Intézkedés: KÖZÖS GAZDASÁGI TÉRSÉG 053/HU Régiófókusz Vállalkozás-, Humánerőforrás-

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

Energiatudatosság a társadalom peremén

Energiatudatosság a társadalom peremén Energiatudatosság a társadalom peremén Dr. Nagy József Bükkaranyos, 2008 BÜKK-MAK LEADER A BÜKK-Miskolc Térségi Vidékfejlesztési Akciócsoport (BÜKK-MAK LEADER) Elhelyezkedés: Miskolc körül, patkó alakban

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása. Vámosi Gábor igazgató

ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása. Vámosi Gábor igazgató ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása Vámosi Gábor igazgató 1 Megalakulás Az intézmény az Intelligens Energia Európa Program támogatásával alakult meg 2009. március 6-án Tulajdonosok:

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program

Környezet és Energia Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Heltai László referens, KEOP IH FVM VKSZI, 2008. június 17. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Derogációk: - Szennyvíz: - 2010-ig a 10 000 LE feletti agglomerációk,

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI. Farkas István, DSc egyetemi tanár, intézetigazgató E-mail: Farkas.Istvan@gek.szie.

A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI. Farkas István, DSc egyetemi tanár, intézetigazgató E-mail: Farkas.Istvan@gek.szie. SZENT ISTVÁN EGYETEM A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI MTA Budapest, 2011. november 9. GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR KÖRNYEZETIPARI RENDSZEREK INTÉZET Fizika és Folyamatirányítási Tanszék 2103 Gödöllő

Részletesebben

Energia alternatívák a kisvárosokban.

Energia alternatívák a kisvárosokban. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Energia alternatívák a kisvárosokban. A Dél-dunántúli régió megújuló energiaforrásainak hasznosítása

Részletesebben

Az akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

Az akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve KMOP Települési területek megújítása Készítette HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám KMOP_Városfejl_V_4 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát adó

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28.

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28. Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon Bohoczky Ferenc ny. vezető főtanácsos az MTA Megújuló Albizottság tagja Budapest, 2008. május 28. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

2. Technológia és infrastrukturális beruházások

2. Technológia és infrastrukturális beruházások 2010. június 08., kedd FONTOSABB AKTUÁLIS ÉS VÁRHATÓ PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA 2010. ÉVBEN 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Támogatás mértéke: max. 40 50% (jellegtől és helyszíntől

Részletesebben

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség közép-magyarországi műhelytalálkozója, Budapest, 2010. május 20. Tartalomjegyzék

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN Pénzes János Tóth Tamás Baros Zoltán Boros Gábor: A vizsgált terület lehatárolása Tájföldrajzi lehatárolás Társadalomföldrajzi lehatárolás A Cserehát területe A vizsgált három kistérség területe A MEGÚJULÓ

Részletesebben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Péterffy Attila erőmű üzletág-vezető ERŐMŰ FÓRUM 2012. március 22-23. Balatonalmádi Tartalom 1. Bemutatkozás 1.1 Tulajdonosi háttér 1.2 A pécsi erőmű 2. Tapasztalatok

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C A pályázati felhívás kiemelt célkitűzése ösztönözni a decentralizált, környezetbarát

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP Huba Bence igazgató KvVM Fejlesztési Igazgatóság KEOP Operatív Program szintű forrásallokációja Természetvédelem 3% Energiahatékonyság 3% MEF 4% Fenntartható

Részletesebben

Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete

Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete 1 Mellékletek M1. táblázat Az NFÜ projektadatbázisának és a KELER Zrt. ISIN-adatbázisának struktúrája NFÜ-adatbázis mező KELER

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Országos területi helyzetkép

Országos területi helyzetkép Fenntartható térségfejlődés A fenntartható térségfejlődés célja, hogy a fejlődés a természeti és épített környezet értékeinek védelme mellett a lakosság életminőségének javulását és a mindezeket megalapozó

Részletesebben

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok KSZGYSZ konferencia 2012. május 22. Bibók Zsuzsanna Tartalom A 2011-ben hatályba lépett jogszabályok új előírásai; 306/2011.(XII.23.)kormányrendelet,

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Büki Gergely A MTA Földtudományi Osztálya és a Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetika és Környezet Albizottsága tudományos ülése Budapest, 2011.

Részletesebben

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1892 JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL,

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat melléklete 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

energetikai fejlesztései

energetikai fejlesztései Miskolc város v energetikai fejlesztései sei 2015. 09. 04. Kókai Péter MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Célok A város levegőminőségének javítása Helyi adottságok kihasználása Miskolc város v energiastratégi

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT. Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK

ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT. Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK Hálózat kialakulása Telepítési helyszínek meghatározásánál elsődleges szempont az ipar volt ÁNTSZ hálózat 90-es évek KVVM hálózat 2000-es

Részletesebben

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Dr. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke A Baranya Megyei Önkormányzat a pólus stratégia

Részletesebben

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK)

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) tudományos tanácsadó Kapos ITK Kht. Kompetenciaközpont konzorciumi tagok és munkatársak Kapos ITK Kht. Görcs Nóra (okl.

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Új Széchenyi Terv keretében elért eredményei. Kaposvár, Pécs, Szekszárd, 2012.

A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Új Széchenyi Terv keretében elért eredményei. Kaposvár, Pécs, Szekszárd, 2012. A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Új Széchenyi Terv keretében elért eredményei Kaposvár, Pécs, Szekszárd, 2012. november A Dél-Dunántúli Operatív Program keretszámai Prioritás OP forrás

Részletesebben

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése 1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre

Részletesebben

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. KÖRNYEZETVÉDELEM A DUNA RÉGIÓBAN PA4 A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE Dr. Perger László prioritási területi

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Magyarország 2015. Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP

Magyarország 2015. Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP Varga Pál elnök MÉGNAP Fototermikus napenergia-hasznosítás Napkollektoros hőtermelés Fotovoltaikus napenergia-hasznosítás Napelemes áramtermelés Történelem Napkollektor növekedési stratégiák I. Napenergia

Részletesebben

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

A remény hal meg utoljára. a jövő energiarendszere

A remény hal meg utoljára. a jövő energiarendszere EWEA Hungary Policy Workshop, Budapest, 2013 A remény hal meg utoljára avagy Milyen lehetne a jövő energiarendszere Magyarországon? dr. Munkácsy Béla ELTE, Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék Erre van előre!

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17.

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Bozzay Balázs Pannon Megújuló Energia Klaszter www.bfh.hu, 30/226 77 55 Környezetileg minimum

Részletesebben

Regionális Operatív Programok

Regionális Operatív Programok Regionális Operatív Programok A ROP-ok az ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERVBEN Tematikus és területi prioritások Operatív programok: Területfejlesztés (ROP-ok) Gazdaságfejlesztés (GOP) Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében Önkormányzatok számára kiírt aktuális pályázati lehetőségek Témakör Nevelési intézmények fejlesztése Dél Alföld,

Részletesebben

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.09.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló

Részletesebben