Vázlatok a türjei láprétek növényzetéről
|
|
- Zoltán Mészáros
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Vázlatok a türjei láprétek növényzetéről írta : Domokosné Nagy Éva, Budapest A Délnyugat Dunántúl korszerű florisztikai és növénycönológiai feldolgozására alakult munkaközösség egyik tagjaként 1953, és 1954-ben Kemenesháton és Kemenesalján végeztem terepkutatást. Alábbiakban e munka néhány eredményéről szeretnék beszámolni, elsősorban vázlatos képet kívánok adni a terület egyik jellemző részének, a türjei lápvidéknek növényzetéről. Zólyomi Bálint akadémikus hívta fel figyelmemet erre az alig ismert lápterületre, ahol Jávorka Sándor akadémikussal 1939 áprilisában jártak. K i t a i b e 1 Pál, Horvátország felé utaztában (1802 május) áthaladt Türjén, s útinaplójában a türjei erdők Asphodelus-ait is megemlíti, de a türjei és batyki határban fekvő láprétekről nem ír, jóllehet útját Batyk és Zalabér felé folytatta. (G o m b o c z : 9.) Az irodalomban csak Gáyer Gyula említi a türjei lápréteket a Cirsium oleraceum elterjedésével kapcsolatban (Vasvármegyei Múzeum Évkönyve, 1925, p. 16) ban öt, 1954-ben egy alkalommal kerestem fel ezt a területet. A terület földrajzi és éghajlati jellemzése Tűrje a Zala-kapturánál fekszik, ahol a Zala folyó DNy ÉK irányú folyását hirtelen megváltoztatja, és jellegzetes meridionális árkában folytatja útját tovább a zalai dombok között. Kéz Andor (17) után a következőkben vázolom a terület földrajzi jellegét: A jégkorszakban, valószínűleg a Mindel-eljegesedés folyamán bifurkált a Zala. Régi ága ÉK felé tartott továbbra is, de új ága D-nek fordult a Dráva irányába. A Balaton medencéjének az újpleisztocénban történt besüllyedésekor a D-i ág»lefejezte«a felső ág vízvidékét, s a Zala ettől az időtől kezdve e terület vizeit a Balatonba szállítja. A Zala alluviális síkja Batyk határától Tüskeszentpéterig kiszélesedik. Ennek oka kisebb arányú besüllyedés is lehet, amely a Balaton medencéjének besüllyedésével egyidőben keletkezhetett. Ezen a szakaszon a Zala legfiatalabb I, számú óholocén terrasza fejlett, szélessége az 1 km-t is eléri. Ma a Zala bevágódik feltöltött síkjába. I. számú terrasza az egész folyó mentén végighúzódik, és a mi területünkön is uralkodó jellegű, ahol kb. 3 méter magasan a középvízszint felett található. Növényföldrajzi szempontból igen jelentős, mert ezen a térszínen találjuk az igazi lápréteket. A II. számú terraszt a későbbi nagyarányú holocénkori feltöltődés eltakarja, ez a mai ártér alatt húzódik. A Zala III. számú, középpleisztocén terrasza kevésbé jelentős. Tüskeszentpéter felé bukkan csak fel, és az I. számú terrasz szintjénél 2 méterrel magasabban fekszik. Növénytársulásai már általában szárazabb jellegűek és homogénebbek. A IV. számú ópleisztocén terrasz kavicsos felszíne, amely körülbelül 30 m-rel fekszik magasabban a Zala középvízszintje felett, összefüggően húzódik Batyktól Türjéig. Egyhangú akácosok és szántóföldek fedik. Az igazi síkláp, a népiesen»batyki berek«-nek nevezett tőzegmedence, az I. számú terrasz felszínén található. A terraszkavicsra rakódott tőzeg vastagsága azonban nem jelentős. A tőzeg felett meszes réti agyag képződött, ezért a rét bazofil jellegű. Horváth Károly (15) dolgozatában olvashatjuk, hogy itt régebben nagyobb ingovány volt, amelyet csak néhány évvel 1908 előtt csapoltak le, s ezzel a láp optimális életfeltételeit megszüntették. A kiszárítás azonban nem sikerült, s hogy a század elején jelzett szikesedés nem haladt előre jelentősebben, ez részben a Ny-Dunántúl-i csapadékos, atlantikus vonásokat mutató éghajlatnak tudható be.
2 Tűrje és környéke éghajlati jellemzésénél nagy előnyt jelent, hogy Türjén csapadékmérő-állomás működik. (150 m tengerszintfeletti magasságban.) A csapadék évi átlagos mennyisége 711 mm. (H a j ó s y F. : 11.) A nyári hónapok a legcsapadékosabbak, június-júliusaugusztus. A csapadék maximumát augusztusban éri el. (83 mm.) Érdekes, hogy a közeli, de mégis nyugatabbra fekvő Zalaszentgrót és Csehimindszent állomásai már magasabb értékeket mutatnak. Havi és évi csapadékmennyiségek Állomások I. il. in. IV. v. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Évi Csehimindszent Tűrje Zalaszentgrót A hőmérsékleti izotermák futása a csapadéktáblázat adataihoz hasonlóan a makroklíma kiegyensúlyozottságát, atlantikusabb jellegét mutatja. Az évi középhőmérséklet 9 10 C között van. (30 évi átlag.) A terület télen enyhe éghajlatú. A 0 C -os izoterma tőle keletebbre húzódik, tehát a hőmérséklet téli átlaga 0 C -nál magasabb. A tavaszi 10 C -os izoterma a Zala-könyök alatt fut el, és így területünket 9 10 C G -os átlagával a Ny-Dunántul-i vidékekhez kapcsolhatjuk. A nyári 19 C -os izoterma pontosan a Zala meridionális völgyén fut végig, tehát ismét a hűvösebb nyarú C átlagú Ny-i területekhez kapcsolódik. Az őszi 10 C -os izoterma megint a Zala völgyén húzódik végig, tehát a tavaszihoz hasonlóan 9 10 C az őszi hőmérséklet átlaga. (Bacsó N. : 1.) A növényzet jellemzése A türjei láprét növénytársulásai a talajvízszint váltakozásának megfelelően kis területeken is változatos komplexumba egyesülnek. Megjelenésükben és uralkodó növényeikben sokfélék lehetnek. Csak azokat a társulásokat kívánom ismertetni, amelyek kiterjedésük és érdekességük folytán a táj jellemzésénél számbajöhetnek, fgy a kis forrásokat, a rétek közül az elterjedtebb Juncetum subnodulosi, Caricetum davallianae és a szárazabb Molinietum coeruleae társulásokat ; a lápréttől az égeres felé átmenetet jelentő Salicetum cinereae-t, és az égerlápot, Cariceto elongatae-alnetumot. Források A IV. számú terrasz lábánál, a tőzeges láprét szélén több helyen forrás bukkan fel. A laza terraszanyag csapadékvízzel telítődik, a terrasz alatti impermeábilis homokkőpadon őssze?yűlt talajvíz a terrasz tövénél tör felszínre. A források kis nyílt víztükrén elszórtan Lemna trisulca-t találhatunk. Kifolyójukban a Nasturtium officinale (2 A D értékkel), és Sium erectum (A D 2) a legjellegzetesebb. A kifolyókat legtöbbször, aránylag kis területen Glyceria max/ma-társulás övezi. Összetétele nagyon hasonlít U j v á r o s i M. (33.) Kehidáról közölt társulásaihoz. Egy ilyen Glyceria maxima-társulás jellemző összetétele Türjén a következő (csupasz nevek + A D értékkel) : Glyceria maxima A D 3, Glyceria plicata 2, Juncus articulatus 2 3, Mentha aquatica 2, Equisetum palustre 1 2, Phragmites communis 1, Caltha laeta, Ranunculus acer, Epilobium parviflorum, Myosotis palustris, Alisma plant ago-aquatica, Carex elata, Carex acutiformis, Scirpus silvaticus, Holcus lanatus. Mohái : Bryum ventricosum, Mnium Seligeri, Cratoneurum filicinum, Calliergon cuspidatum stb. A Glyceriaetumot nagyobb kiterjedésű Juncetum subnodulosi társulás veszi körül, sok Eriophorum-maX, Carex flava-va\, Myosotis palustris-sal
3 A Nasturtium officinale-t hasonló társulásban, T ü s k e s z e n t p é t e r közelében, az egyik levezető á r o k b a n is m e g t a l á l t a m. Legközelebbi ismert lelőhelyei egyéb k é n t : Lesenceistvánd ( S o ó - J á v o r k a : 32.) és P e t ő h e n y e ( K á r o l y i P ó c s : 16.) Juncus subnodulosus-asszocláció A türjei lápréteken, a többi zalai láprétekhez hasonlóan nagy területeket b o r í t a Juncus subnodulosus társulása. E társulás bő és oxigénben dús talajvizet k í v á n. W. K o c h (18.) szerint az oxigéngazdag talajvíz és az intenzív talaj szel lőzés a minden i r á n y b a n elágazó rizomák révén megakadályozza az erősebb tőzeglerakodást. A társulásra különben jellemző, hogy r i t k á b b növények nem igen fordul nak elő benne. Alábbi felvételemből kitűnik, hogy gyakran a Juncus subnodulosus összefüggő felső szintje alatt a Carex davalliana is alkothat második gyepszin tet. W. K o c h (18.) e társulás jellemző fajaként a Crepis paludosa-t jelöli meg. A Crepis paludosa ezzel szemben Türjén az égerláp jellegzetes n ö v é n y e. Juncus subnodulosus-társu\ás (16 m -ren, a»batyki berek«bejáratánál, 100%-os borítással, a talaj m é s z t a r t a l m a : 35,4%, a felvétel i d ő p o n t j a : 1954 j ú n i u s 3.) : 2 Juncus subnodulosus 4 5, Eriophorurn latifolium 2, a l s ó s z i n t : Carex davalliana 4 5, Equisetum palustre 3, Carex panicea 2, Carex flava 1 2, Prunella vulgaris 2, Ranunculus repens 1 2, Ranunculus acer 1, Galium palustre 1, Mentha aquatica 1, Epilobium parviflorum, Valeriana dioica, Succisa pratensis, Scorzonera humilis v a r. angastifolia, Taraxacum officinale ssp. palustre, Briza media. Carex davalliana-asszociáció Az év nagy részében álló vízzel elöntött területeken üde láprét-társuláso kat t a l á l u n k. A társulások mozaik-komplexként helyezkednek el. A Carex davalliana társulása a Balaton-vidékétől csaknem összefüggően jelentkezik a zalai É D-i irányú völgyekig. Míg azonban a türjei Carex daval liana-?, rétek, hasonlóan a Balaton-környékéhez, Schoenus nigricans-sal, sőt Sesleria coerulea-val keveredve t a l á l h a t ó k ( S o ó : 31), addig a Zala-völgyekben a Schoenus és a Sesleria már elmarad, és egy helyen Equisetum variegatum jelent kezik. (P ó c s szóbeli közlése.) A türjei lápréten a Sesleria coerulea egy folton a Molinietum és a Caricetum davallianae á t m e n e t i területén t a l á l h a t ó. A Carex flava t ö b b helyen alkot faciest, melytől a Schoenetum nigricans sötét foltjaival jól elválik. A Schoenus nigricans jó tőzegképző növény, s a türjei lápmedence tőzegét valószínűleg a régebben nagyobb kiterjedésű Schoenetumoktól kapta. Ez is bizo nyítja, hogy a Schoenus nigricans és a Carex davalliana társulása a lápon ősi, mely az emberi b e a v a t k o z á s h a t á s á r a szorul mindjobban vissza. Minden szerző megemlíti ennek a társulásnak nagyszerűen fejlett moha szintjét. Türjén ez azért is érdekes, mert a Drepanocladus lycopodioides (Schwaegr.) Warnst, nagy összefüggő területeket borít. Ezt a Magyarországra új és feltűnő h a b i t u s ú m o h á t m á r első utamon b e g y ű j t ö t t e m. (1953 április 11.) A Drepanocladus lycopodioides Európa É-i hűvösebb klímájú területeinek meszes lápjaiban él ; nyugat felé Grönlandig, kelet felé Szibériáig terjed. (Lásd a térképet.)^ Legközelebbi előfordulásai : Bécs mellett Margarethen am Moos ( B o r o s A. és a N ö v é n y t á r herb.), a K á r p á t o k b a n pedig Zsolna közelében Sulov (Z. P i I o u s : 26), a Vág és az Árva találkozásánál Stankovan ( J. S m a r d a : 30), Hoverla (G. K o z i j : 19), Rezinar (F. S c h u r : 29), Gyulafehérvár
4 (C. P a p : 22), és Gyulafehérvár közelében Igenpataka, Celna, K i r á l y p a t a k a, (C. P a p p : 23) a M a g a s t á t r a - i adatok kétesek. ( ]. V i I h e 1 m : 34), ( H a z s l i n s z k y F. : 12). Zólyomi B á l i n t (37) a Szászhermány-i l á p b a n a Schoenetum össze függő mohaszintjében uralkodó m o h a k é n t a Drepanocladus vernicosus-t és a Chrysohypnum stellatum-ot jelöli meg. A Drepanocladus vernicosus-t is megtalál tuk Türjén, a jégkorszaki reliktum jellegű Drepanocladus Sendtneri-vtl. Mind k e t t ő szórványosan szerepel flóránkban. A l á b b i a k b a n a jellegzetes Schoenus nigricans és Carex davalliana állomány felvételét adom. (Felvétel nagysága : 16 m. Helye :»batyki berek«. B o n t á s foka: 100%. Mésztartalom : felszínen 34,1-3 8, 4 %, 5 cm mélyen 23,4 19,4%. Felvétel ideje : 1954 j ú n i u s 3.) : 2 Schoenus nigricans 4, Carex davalliana 3 4, Carex flava (ssp. lepidiocarpa is) 3, Carex panicea 2, Carex hosíiana 1, Potentilla erecta 1, Galium uliginosum-palustre 1, Valeriana dioica 1, Linum caíharíicum 1, Mentha aquatica 1, Euphrasia rostkoviana,!, Leontodon autumnalis 1, Scorzonera Jiumilis var. angustifolia 1, Molinia coerulea 1, Ranunculus acer, Parnassia palustris, Epilobium parviflorum, Pedicularis palustris, Cirsium rivulare, Juncus alpinus v a r. fuscoater, Epipactis helleborine, Eriophorum latifolium, Eleocharis palustris ssp. mamillata (Phragmites communis s a r j a k ). A m o h a s z i n t 100%-os b o r í t á s ú : Drepanocladus lycopodioides és Chryso hypnum stellatum. I t t j e g y z e m meg, hogy m e g f i g y e l é s e m szerint a Schoenus nigricans tisztább á l l o m á n y a i a l á i n k á b b a Chrysohypnum stellatum t e l e p ü l. Molinia coerulea-asszociáció Az előbbi két társulásnál s z á r a z a b b a k a Molinia coerulea állományai. Tavasszal jellegzetesek i t t a különféle orchideák, az Orchis incarnata, 0. incar nata var. straminae és var. macrophylla, 0. palustris, 0. coryophora és a Gymnadenia conopea. A nedvesebb részeken i n k á b b Carex-ek, a szárazabb helyeken pedig a Holcus lanatus és az Arrhenatherion növényei dominálnak a Molinia coerulea növényei mellett. A rendszeres kaszálás u t á n ősszel ismét felújul a rét, következő felvételem ilyen őszi jellegzetes állapotot mutat be. (Felvétel helye :»batyki rét«. Felvétel nagysága : 16 m.) Borítás foka : 100%. A talaj m é s z t a r t a l m a : a felszínen 27,3%, 5 cm mélyen 19,6%. Felvétel ideje: 1953 szeptember 9.) : 2 Molinia coerulea 4 5, Carex panicea 3, Carex davalliana 2, Sanguisorba officinale 2, Galium boréale 2, Succisa pratensis 2, Ranunculus repens 1, Potentilla erecta 1, Galium verrum 1, Serratulatinctoria 1, Leontodon hispidus-leontodon autumnalis 1, Equisetum palustre, Parnassia palustris, Tetragonolobus siliquosus, Polygala amarella, Valeriana dioica, Linum catharticum, Gentiana pneumonanthe, Senecio erraticus ssp. barbareifolius, Centaurea jacea, Scorzonera humilis v a r. angustifolia, Cirsium rivulare, Salix rosmarinifolia, Iris sibirica. Mohaszint 8 0 % b o r í t á s ú : Fissidens adiantoides, Mnium Seligeri, Climacium dendroides, Chrysohypnum stellatum, Calliergon cuspidatum, Ctenidium molluscum. (A f e l v é t e l m e l l e t t i keskeny l e v e z e t ő á r o k b a n Fontinalis antipyretica is v o l t. ) Salicetum cinereae A láprét és az égererdő között fűzláp, Salicetum cinereae társulást t a l á l u n k. Ahol ez nagyobb kiterjedésben jelentkezik, ott a Phragmites communis-sal alkot szegényes társulást. É r d e k e s e b b növénye a Ranunculus lingua. Kisebb bokrosai ba a környező magas-sásos társulások és a Molinion növényei h ú z ó d n a k be. A kaszálástól megmenekedve i t t t a l á l t a m rá viritó Iris sibirica-k között a ma m á r ritka Hemerocallis lilio-asphodelus-ra (Hava). A fűzláp és az első égercsoport között egy m é l y e b b vizű részt találunk. I t t a Carex paradoxa a Carex elata-val alkot állományt. A júniusban még teljesen
5 elárasztott szakaszok partján a Carex-ek tövében és a Menyanthes semlyékekben él tömegesen a Meesea triquetra (L.) Angstr., Bryum neodamense Itzig., (Bryum venir icosum-mzx), Calliergon giganteum, (Schimp.) Kindb., Calliergon cordifolium (Hedw.) Kindb. moha. A Bryum neodamense, Drepanocladus lycopodioides, Meesea triquetra elterjedése Európában. Jelmagyarázat: 1. Mindhárom faj gyakoribb; 2. Mindhárom faj szórványos; 3. Drepanocladus lycopodioides ; 4. Meesea triquetra; 5. Bryum neodamense; 6. Meesea triquetra és Bryum neodamense együtt ; 7. Meesea iriquetra és ^Drepanocladus lycopodioides együtt ; Mindhárom faj együtt. A Meesea triquetra-t és a Bryum neodamense-t Boros Ádám mai és Vajda L á s z 1 ó val tett közös utunkon találta Boros Ádám. A Meesea triquetra nemcsak új faj, de új nem is hazánkban. Szórványosan fordul elő az északi földgömb mérsékelt övén ; inkább a nedves tundrákon él, ezenkívül a subartikus vidékeken. Az Alpokban 2000 méterig felhatol. A tundrákon Paludella és Meesea»reteket«említenek, de tömeges még Szibériában a Jenyiszej jeges áradásos vidékén is. Th. Herzog (13) szerint szubartikus glaciális flóraelem, a diluviális jégárak kiterjedésének köszönheti elterjedését. Reliktum moha az Alpesek előhegyein és az északnémet alföldön, főleg a glaciális kavics-lerakódások táján. (Lásd a térképet.)
6 A Meesea triquetra legközelebbi előfordulásai : a Vend-vidéken a Nagy ;Kerka forrásvidéke ( B o r o s 2), Bihar hegységben : Valea Szkorcsiercsi szortyogóiban. (P é t e r f i M. : 24), Árpás ( L. H e u f 1 e r : 14), Bucsecs (E. P o p : 28), Paring (P é t e r f i M. : 25), Gyergyóremete ( B o r o s Á. : 3), Kelemen havasok ( Z ó l y o m i B. : 39), Kosna és Nagyilva között ( B o r o s Á : 5), T á t r a, Lersch-villa (G y ő r f f y : 10), Magas T á t r a, Késmárki erdő (G. W a h l e n b e r g : 36), T á t r a, Mlynica völgye (V. K r a j i n a : 20). A Bryum neodamense szintén az északi magasabb szélességek lápi mohája, a nedves t u n d r á k o n, az Aulacomnium»úszó m o h a p á r n á i b a n «a Bryum ventricosü/72-mal e g y ü t t él. Szórványos elterjedésű, az Alpokban 3000 méterig is fel hatol. Egyetlen eddig ismert magyarországi lelőhelye Győr megyéből P a t a h á z a mellett»mestersegesen létrehozott gödörben keletkezett mocsarban«volt. (P o 1g á r, 27). Legközelebbi lelőhelyei : a Magas T á t r á b a n Kis-Tarpataki völgy (var. ovatum, Bo r o s Á. herb ), Vel ebitben : Divoselo(cca 560 m, D e g e n Á. : 6). A Calliergon giganteum ritka moha h a z á n k b a n. A Sátorhegységben Kemence patak völgyéből, t o v á b b á a Veresegyházi tó mellől ismert. (Egykor Római fürdőnél és Rákos-Isaszegnél is volt.)* Cariceto elongatae-alnetum Az égererdőt kisebb-nagyobb csoportokra bontja a beékelődött Caricetum elaiae asszociáció. Z ó l y o m i B á l i n t (38) hansági dolgozatában kitűnően jellemzi ezt a t á r s u l á s t :»A legősibb részeken, az égererdő két élesen elváló, de mozaik-komplex-szerűen egyesült részre különül : az éger közti mélyebb, raagas-sásos részekre (Carex Hudsonii-acutiformis szociáció) és a kiemelkedő t á masztó gyökeres, páfrányos égertönkökre (Nephrodium thelypteris szociáció). Ez a jellegzetes fiziognómia a kiszárítás folytán ma m á r a legtöbb helyen meg lehetősen elmosódott, vagy el is t ű n t, és ezért az aljnövényzet homogenebb.«türjén a fent jellemzett ősi állapotot találjuk még. A l á b b i a k b a n egy felvételt közlök : (égerláp-felvétel helye :»batyki berek«. Felvétel nagysága : 100 m. Borítás foka : lombkoronaszintben, 60%, cserjeszintben 30%, gyepszintben 100%. Talaj m é s z t a r t a l m a : felszinen 34,8% 35,2%, 5 cm mélységben 37,4%, 32%. F a m a g a s s á g : m. F a v a s t a g s á g : 25 cm. Felvétel ideje: 1954 június. 3.) : 2 0 L o m b k o r c n a s z i n t : Alnus glutinosa A D 4, Fraxinus excelsior. Cserjeszint: Rubus caesitis 1, Frangula alnus, Sambucus nigra, Viburnum opulus. G y e p s z i n t : ( A - s z i n t ) Crepis paludosa 3 4, Cirsium rivulare 3, Caltha laeta 2 3, Nephrodium thelypteris 2, Filipendula ulmaria 2, Knautia drymeia 2, Eauisetum fluviatile 1, Angelica silvestris 1, Cirsium oleraceum 1, Paris quadrifolia 1, Poa triviális 1, Equisetum palustre, Athyrium filix-femina, Galium mollugo. Valeriana dioica, Geranium robertianum, Calystegia sepium, Symphytum officinale, Myosotis scorpioides. Lamium galeobdolon, Lychnis flos-cuculi, Veratrum album. ( B - s z i n t ) Asarum europaeum 3, Ajuga reptans 3, Ranunculus repens 2, Lysimachia nummularia 1 2, Mentha sp., Taraxacum officinale ssp. palustre. F e l v é t e l e m e t összehasonlítottam J. E g g 1 e r (7) Grác mellől közölt Alnetum felvételeivel. E g g 1 e r huszonnyolc konstans faja közül tizenhat szerepel a türjei felvételben. A türjei égeresben is a»támasztó gyökeres kiemelkedő éger-tönköket«a Dryopteris thelypteris és a Crepis paludosa növi be. E g g 1 e r a Crepis paludosa-t, * A Phitonotis calcarea, Türjéró'l, K o v á c s M a r g i t a meszes f o r r á s l á p o k egyik jellegzetes m o h á j a a s p i r á n s évi g y ű j t é s é b ő l. is előkerült
7 a Filipendula ulmaria-t, a Caltha palustris-t és a Chaerophyllum cicutaria-i tekinti karakterisztikusnak. (A Chaerophyllum cicutaria yz Alnus incana-s társulás jellemzője, nálunk csak Kőszeg környékén jelentkezik.) P ó c s T a m á s (16) szerint Zalában az égeres Caltha laeta-s t í p u s á b a n h e l y e n k é n t tömeges az Equisetum fluviatile var. limosum. Az Equisetum fluviatile var. limosum egy kisebb csoportját Türjén is m e g t a l á l t a m. Megemlítem, hogy az égeresben két r i t k á b b fatörzslakó m o h á t t a l á l t a m még : a Plagiothecium laetumot, és a Pl. silesiacum-ot. Boros Ádám g} űjtéséből a Pl. Ruthei is előkerült. Végezetül köszönetet mondok J á v o r ka S á n d o r a k a d é m i k u s n a k jegyzetei rendelkezésemre bocsátásáért, valamint Boros Á d á m professzornak és Vajda L á s z l ó k u t a t ó n a k, a k i k nagy s e g í t s é g e t n y ú j t o t t a k az á l t a l a m g y ű j t ö t t m o h á k m e g h a t á r o z á s á b a n, és i r o d a l m i a d a t a i k k a l t é r k é p e m ö s s z e á l l í t á s á b a n. Irodalom: 1. B a c s ó, N. : A h ő m é r s é k l e t e l o s z l á s a M a g y a r o r s z á g o n ( B u d a p e s t, 1848, p p ). 2. B o r o s, Á. : A d a t o k a v e n d - v i d é k i erdei fenyvesek és t ő z e g m o h a l á p o k n ö v é n y z e t é n e k i s m e r e t é h e z ( B o t a n i k a i K ö z i., 41, 1944, p ). 3. B o r o s, Á. : A z E v o n v m m nana M a g v a r o r s z á g f l ó r á j á b a n ( B o t. K ö z i., 39, 1942, p. 645). 4. B o r o s, Á. : A T h u i d i u m l a n a t u m M a g y a r o r s z á g o n ( B o t. K ö z i., 39, 1942, p. 645). 6. D e g e n, Á. : F l o r a V e l e b i t i c a I I I. ( B u d a p e s t, 1938, p p. 598, spec. 430). 7. E g g 1 e r, J. : Die Pflanzen gesellschaften der U m g e b u n g v o n Graz ( R e p e r t ó r i u m specierum n o v a r u m r e g n i vegetabilis, 73, 1933, p p. 216). 8. G a m s, H. : K l e i n e K r v p t o g a m e n f l o r a v o n M i t t e l e u r o p a I. ( lena, 1950, p p. 186). 9. G o m b o c z, E. : D i a r i a I t i n e r u m P a u l i K i t a i b e l i I L (Budapest, 1945, p p. 1005, spec ). 10. G y ő r f f y, I. : A» B r y o p h y t a regni H u n g á r i á é e x s i c c a t a «r é s z é r e b e g y ű j t ö t t és K o l o z s v á r o t t rekedt fajok j e g v z é k e (Folia K r y p t., I, 1924, p. 3 3 ). 11. H a j ó s y F. : M a g y a r o r s z á g c s a p a d é k v i s z o n y a i ( B u d a p e s t, 1952, p p ). 12. H a z s1 i n s z k y, F. : B e i t r ä g e zur K e n n t n i s der K a r p a t h e n - F l o r a. V I I. L a u b m o o s e. ( V e r h a n d l. d. z o o l - b o t. Gesellschaft in W i e n, 1855, p. 774). 13. H e r z o g, T h. : Geographie der Moose (Jena, 1926, p p. 439). 14. H e u f 1 e r, L. : Specimen F l o r a e C r y p t o g a m a e vallis A r p a s c h C a r p a t h a e T r a n s s i l v a n i ( W i e n, 1853, p. 5 6 ). 15. H o r v á t h, K. : A Zala t e l e p ü l é s f ö l d r a j z a F ö l d r. K ö z i., 36, 1908, p ). 16. K á r o 1 v i, Á. & P ó c s, T. : A d a t o k D N y - D u n á n t ú l n ö v é n y f ö l d r a j z á h o z ( B o t. K ö z i. 45, 1954, p ). 17. K é z, A. : U j a b b teraszm e g f i g y e l é s e k a Zala m e n t é n ( F ö l d r. K ö z L, 71, 1943, p ). 18. K o c h, W. : Die V e g e t a t i o n s e i n h e i t e n der L i n t h e b e n e (St. Gallen, 1926, p p ). 19. K o z i j, G. : S t a t v g r a p h i e der T o r f - M o o r e u n d M o o r w i e s e n t y p e n der P o k u t i s c h e n K a r p a t h e n ( P a m i e t n i k panstw o w e g o inst. gosp. wiejskiego w P u l a w a c h, 15, 1934, p. 199). 20. K r a j i n a, V. : D i e Pflanzengesellschaften des M l y n i c a - T a l e s i n den V y s o k é T a t r y ( B e i h. z. B o t. Z e n t r a l b l a t t, 51, 1933, p ) M o c n k e m e y e r, W. : D i e Laubmoose E u r o p a s. E r g a n g z u n g s b a n d z u R a b e n h o r s t ' s K r y p t o g a m e n f l o r a. ( L e i p z i g, 1927, p p. 960). 22. P a p p, C. C o n t r i b u t i o n a la connaisance de la flore b r y o p h y t e d u d i s t r i c t alba ( R e v i s t a S t i i n t i f i c a V. A d a m a c h i, 30, 1944, p. 238). 23. P a p p, C. : Considerations sur la v e g e t a t i c n b r y o p h y t e d u d i s t r i c t e alba ( B u l e t i n u l de I n f o r m a t i i al G r a d i n i i B o t a n i c e si al M u z e u l u i B o t a n i c d e l à U n i v e r s i t a t e a d i n C l u j, 25, 1945, p. 160). 24. P é t e r f i, M. : A d a t o k a B i h a r - h e g v s é g m o h a f l ó r á j á n a k i s m e r e t é h e z ( M a t h. T e r m. T u d. K ö z L, 30, 1908, p. 3 1 ). 25. P é t e r f i. M. : H u n y a d m e g y e l o m b o s m o h á i ( H u n y a d m e g y e t ö r t. és r é g. T á r s. É v k ö n y v e, 14, 1903, p ). 26. P i 1 o u s, Z. : E i n B e i t r a g zur briologischen D u r c h f o r s c h u n g K a l k k o n g l o m e r a t f e l s e n v o n S u l o v bei Z i l i n a in der Slowakei ( S b o r n i k M u z e á l. Slov. Spolecnosti, T u r c. Sveti M a r t i n, 30, 1930, p. 130.) 27. P o 1 g á r, S.: G y ő r m e g y e flórája ( B o t. K ö z i., 38, 1941, p ). 28. P o p, E. : A n a l i z e de Polen i n T ú r b a d i n Bucegi si Ceahlau ( B u l e t i n d u J a r d i n, 13, 1933, p. 2 ). 29. S c h u r, F. : E r u m e r a t i o p l a n t a r u m T r a n s s i l v s n i e ( V i n d o b o n a e, 1866, p ). 30. S m a r d a, J. : P r v i d o p l n e k k» M e c h u m S l o v e n s k a «(Casopis M o r a v s k é h o Musea v. B r n o, 37, 1952, p. 121) S o ó, R. : A d a t o k a B a l a t o n v i d é k v e g e t á c i ó j á n a k i s m e r e t é h e z. I I. ( A M a g y. B i o l. I n t. M u n k á i, T i h a n y, 1930, p ). 32. S o ó, R. & J á v o r k a, S. : A m a g y a r n ö v é n y v i l á g k é z i k ö n y v e I I I (Budapest, 1951, p p. 1120). 33. U j v á r o s i, M.: Recherches sociologiques sur les p r é s a u x bords de la r i v i e r e Zala p r é s K e h i d a ( H o n g r i e ) ( A c t. G e o b. H u n g., 6, I f a s c, 1947, p ). 34. V i 1 h e 1 m, J. : D é c o u v e r t e s remarquables de B r y o p h y t e s p r o v e n a n t des B i e l s k é et V y s o k é et T a t r y ( V é s t n i k K r á l o v s k é c e s k é spolecnosti n a u k, t r. m a t. p f i r o d. P r a h a, 1927, p. 9). 35. W a g n e r, H. : Das M o l i n i e t u m coeruleae (Pfeifengraswiese) i n W i e n e r Becken ( V e g e t a t i o A c t a Geobotanica, 2, 1950, p ) W a h 1 e n b e r g, G. : F l o r a C a r p a t o r u m p r i n c i p a l i u m ( G ö t t i n g a, 1814, p p. C X V I ).
8 37. Z ó 1 y o m i, B. : A Drosera anglica Huds. új erdélyi termőhelye (Bot. Közi., 36, 1939, p ). 38. Z ö 1 y o m i, B. : A Hanság növényszövetkezetei. (Összefoglalás.) (Vasi Szemle, 7, 1934, p ). 39. Z ól vomi, B.": A Paludella squarosa a Kelemen havason (Bot. Közi., 40, 1943, p. 130). Beiträge über die Flachmoorwiesenvegetation von Türje Von É. Domokos Nagy, Budapest Die Verfasserin behandelt in ihrem Aufsatz die nordwestlich vom Balaton (Plattensee), am Knie des Flusses Zala gelegenen Flachmoorwiesen von Türje. Sie gibt in kurzen Umrissen ein Bild der Vegetation und erörtert das Vorkommen der in der ungarischen Flora neuen Moose : Meesea triquetra und Drepanocladus lycopodioides die in Gesellschaft von Bryum neodamense, Calliergon giganteum, C. cordifolium, Drepanocladus Sendtneri, D. vernicosus gefunden wurden.
Vizes élőhelyek Felszíni, vagy talajvíz által időszakosan vagy tartósan befolyásolt élőhelyek: ligeterdők, láperdők, lápok, mocsarak, rétek Lápi
Vizes élőhelyek Felszíni, vagy talajvíz által időszakosan vagy tartósan befolyásolt élőhelyek: ligeterdők, láperdők, lápok, mocsarak, rétek Lápi mocsári jelleg, fás és fátlan élőhelyeken egyaránt megjelenhet.
RészletesebbenA Kis-Tómalmi láprét védett növényritkaságai
A Kis-Tómalmi láprét védett növényritkaságai Takács Gábor Fertő-Hanság Nemzeti Park Dr. Király Gergely Botond Nyugat-Magyarországi Egyetem A láprét és környéke története Köztudomású, hogy a római korban
RészletesebbenGyertyános - kocsánytalan tölgyesek
Előfordulás: Hegy és dombvidékeken kb. 400 600 m tszf. magasságban zonális, alacsonyabb térszineken is előfordul zárt völgyaljakban, északi lejtőkön Termőhely: Hűvös, párás mikroklíma, üde talajok, optimálisan
RészletesebbenPDF created with FinePrint pdffactory trial version
A ok összeszmei e a védett növényfajok becsült állományméretei alapján 15. melléklet Védett növényfajok Csörögi-rét Nagy-Tece Egervári - Reveteki- (úszóok) Szadai-rét Sikárosi- Álom-hegyi 1. Lápi rence
RészletesebbenTakács Gábor Fertı-Hanság Nemzeti Park
A Kistómalmi láprét t rekonstrukciója Takács Gábor Fertı-Hanság Nemzeti Park Miért érdemel kiemelt figyelmet? Az utolsó ilyen láprét Sopron környékén Ma már kizárólag csak itt fordul elı a Pinguicula vulgaris
RészletesebbenA Caricetum buekii, Caricetum cespitosae, Caricetum paniceo-nigrae, Cirsietum rivularis és Sagittario-Sparganietum emersi hazai elõfordulásáról
A Caricetum buekii, Caricetum cespitosae, Caricetum paniceo-nigrae, Cirsietum rivularis és Sagittario-Sparganietum emersi hazai elõfordulásáról LÁJER Konrád H-7759 Lánycsók, Béke tér 32. Bevezetés A magyarországi
RészletesebbenVázlatok a Carex hartmanii Cajander magyarországi elterjedésérõl, cönológiai viszonyairól
103 Kitaibelia II. évf. pp.: 103-122. Debrecen 1997 Vázlatok a Carex hartmanii Cajander magyarországi elterjedésérõl, cönológiai viszonyairól LÁJER Konrád Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Pécs 7625
RészletesebbenLÁP- ÉS LIGETERDŐK NÖVÉNYTÁRSULÁSTANI FELVÉTELEZÉSE AZ ÓCSAI NAGY-ERDŐBEN
Természetvédelem és kutatás a Turjánvidék északi részén, pp. 271 278. LÁP- ÉS LIGETERDŐK NÖVÉNYTÁRSULÁSTANI FELVÉTELEZÉSE AZ ÓCSAI NAGY-ERDŐBEN Kun András és Rév Szilvia 8699, Somogyvámos, Fő u. 62. E-mail:kunandras29@gmail.com,
RészletesebbenA kormos csáté (Schoenus nigricans L.) társulási viszonyairól Magyarországon. LÁJER Konrád
81 Flora Pannonica Journal of Phytogeography & Taxonomy A kormos csáté (Schoenus nigricans L.) társulási viszonyairól Magyarországon LÁJER Konrád Eötvös József Főiskola, Műszaki és Gazdálkodási Fakultás,
RészletesebbenHol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt
Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai
RészletesebbenFelszíni vizek ökológiai minősítése a makrofiták alapján
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása Felszíni vizek ökológiai minősítése a makrofiták alapján Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2011. Tartalom Makrofiták vizsgálatának szükségszerűsége...3
RészletesebbenB3 Vízparti virágkákás, csetkákás, vízi hídőrös, mételykórós mocsarak Water-fringing helophyte beds with Butomus, Eleocharis or Alisma
kény) megtelepedését. Az élőhelyek cserjésedése, valamint inváziós fajok megjelenése a regenerálódási képességet nagyban csökkenti. Irodalom: Bodrogközy 1962b, Borhidi 1958a, 1996, 1997c, 2003, Borhidi
RészletesebbenLátrányi Puszta Természetvédelmi Terület aktuális vegetációtérképe
A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 01: 7 16 Ka pos vár, 2013 A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület aktuális vegetációtérképe 1 SOVÁNY KRISZTINA, 2 SZOLLÁT GYÖRGY és 3 JUHÁSZ MAGDOLNA 1 Kaposvári
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Részletesebben14 NATURA SOMOGYIENSIS ségi perc méretû (kb. 5.5 x 6 km-es) kvadrát részletesebb florisztikai felmérését a hazai hálórendszerû flóratérképezés keretéb
Natura Somogyiensis 5 13-28 Kaposvár, 2003 A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület növényzetérõl LÁJER KONRÁD Pécsi Tudományegyetem, Biológiai Intézet, Növénytan Tanszék H-7624 Pécs, Ifjúság útja 6.,
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. január kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenFlorisztikai adatok a Dél-Dunántúlról
Florisztikai adatok a Dél-Dunántúlról BÁTORI Zoltán 1 BOCK Csilla 2 ERDŐS László 1 (1) Szegedi Tudományegyetem, Ökológiai Tanszék, H-6726 Szeged, Közép fasor 52., zbatory@gmail.com, Erdos.Laszlo@bio.u-szeged.hu
RészletesebbenA kormos csáté (Schoenus nigricans L.) társulási viszonyairól Magyarországon. LÁJER Konrád
77 Flora Pannonica Journal of Phytogeography & Taxonomy A kormos csáté (Schoenus nigricans L.) társulási viszonyairól Magyarországon LÁJER Konrád Eötvös József Fıiskola, Mőszaki és Gazdálkodási Fakultás,
RészletesebbenBOTANIKAI VIZSGÁLATOK A VERESEGYHÁZI MALOM-TÓ ÚSZÓLÁPJAIN
BOTANIKAI VIZSGÁLATOK A VERESEGYHÁZI MALOM-TÓ ÚSZÓLÁPJAIN TATÁR SÁNDOR 1147 Budapest, Czobor u. 52. Elfogadva: 2002. április 26. Bot. Közlem. 89. kötet 1 2. füzet 2002. Kulcsszavak: úszóláp, cönológiai
RészletesebbenA VELENCEI-TAVI FÜZES-NÁDAS ÚSZÓLÁPI ÉLŐHELYEK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA
Bot. Közlem. 97(1 2): 113 129, 2010. A VELENCEI-TAVI FÜZES-NÁDAS ÚSZÓLÁPI ÉLŐHELYEK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA Besnyői Vera és Illyés Zoltán Eötvös Loránd Tudományegyetem, Biológiai Intézet, Növényélettani
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 17 for annex I habitat types (Annex D) CODE: 7230 NAME: Alkaline fens
CODE: 7230 NAME: Alkaline fens 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes 1.1.2 Distribution Method Estimate based on partial data with some extrapolation and/or modelling (2) 1.1.3 Year or
RészletesebbenHolocén homokmozgás térképezése a Belső Somogy területén
Holocén homokmozgás térképezése a Belső Somogy területén Györgyövics Katalin PhD hallgató SZTE, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék SZTE, OSL SZEGED A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11/1-2012-0001
RészletesebbenAz Erdei élőhelyek monitorozási módszerének fejlesztése és bevezetése (WP 2.3) feladat keretében elkészített
NATURA 2000 ERDŐK STR/FNK MONITOROZÁSA V3.0 Az Erdei élőhelyek monitorozási módszerének fejlesztése és bevezetése (WP 2.3) feladat keretében elkészített NATURA 2000 ERDŐS ÉLŐHELYEK STRUKTÚRA és FUNKCIÓ
RészletesebbenK A N I T Z I A Kanitzia 17:121-150. Szombathely, 2010 Journal of Botany A DEVECSERI-BAKONYALJA NÖVÉNYVILÁGA
K A N I T Z I A Kanitzia 17:121-150. Szombathely, 2010 Journal of Botany A DEVECSERI-BAKONYALJA NÖVÉNYVILÁGA LÁJER KONRÁD Eötvös József Főiskola, Műszaki és Közgazdaságtudományi Kar, H-6500 Baja, Bajcsy-Zs.
RészletesebbenCseres - kocsánytalan tölgyesek
Előfordulás: Hegy és dombvidékeken kb. 200 400 m tszf. magasságban zonális Termőhely: optimálisan viszonylag mély barna erdőtalaj (pl. Ramman féle BE) és barnaföld, de előfordulhat sekély termőrétegű talajokon
Részletesebben1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Országos áttekintésben a márciusi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (32 mm) Kapuvár állomáson fordult elő.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS 2014 márciusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 3 mm (Kapuvár, Vasad, Törtel) és 27 mm (Milota) között alakult, az országos területi
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenA természetes vegetáció típusok megismerése hasonló egy film, könyv vagy színházi előadás megértéséhez
A természetes vegetáció típusok megismerése hasonló egy film, könyv vagy színházi előadás megértéséhez Helyszín kor történet, üzenet társadalmi viszonyok, szereplők, szereplők közötti viszonyok, előfordulás,
RészletesebbenF11 Csanytelek Fajok Borítás (%)
CSEMETE FASOROK 2010.05.29 F11 Csanytelek Fajok Borítás (%) Ritkás lombozatú két sor szélességű, néhány méter széles (kb. 5 m). Nagyrészt egy soros tölgy, de északi végén két sorossá válik, a második sorban
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. szeptember - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS - kivonat - 2013. január Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenAlsónémedi környezeti állapota 2014.
Alsónémedi környezeti állapota 2014. Készült: Alsónémedi Nagyközség Önkormányzata megbízásából 2014. október 1. Tájékoztató Alsónémedi környezeti állapotáról 2014. Címlapkép: Kiss Ernő festménye Alsónémedi
RészletesebbenBESZÁMOLÓ. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. Zöld Forrás címő programja (Kövi) által támogatott SZİDRÁKOSI PROGRAM
BESZÁMOLÓ A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás címő programja (Kövi) által támogatott SZİDRÁKOSI PROGRAM Természetközeli élıhelyek vizsgálata, védelme és rehabilitációja II. ütem: 2006
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Részletesebbena Természet- és tájvédelem című tárgyból Ócsa, Bugyi, Apaj 2013. május 17. Beszámolót összeállította: Kun Róbert Molnár Ábel Szalay Péter
a Természet- és tájvédelem című tárgyból Ócsa, Bugyi, Apaj 2013. május 17. Beszámolót összeállította: Kun Róbert Molnár Ábel Szalay Péter Ócsai templom és pincesor A terepgyakorlatot két kultúrtörténeti
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. február - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Részletesebben7. melléklet. Fotódokumentáció. A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek
7. melléklet Fotódokumentáció A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek 7. melléklet 2004.11.15. N1. kép Az erőmű melletti Duna ártér puhafaligetekkel,
RészletesebbenTrewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves
Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos
RészletesebbenÚj növénytársulások a magyarországi Bodrogközben: elõzetes közlemény
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2006 30: 63 69 Új növénytársulások a magyarországi Bodrogközben: elõzetes közlemény NAGY JÁNOS, SZERDAHELYI TIBOR, GÁL BERNADETT, CZÓBEL SZILÁRD, SZIRMAI ORSOLYA,
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. május kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízrajzi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízrajzi Osztálya
RészletesebbenMagyarországi társulások Szerkesztette: Vizkievicz András
1 Magyarországi társulások Szerkesztette: Vizkievicz András Éghajlat Hazánk területén három különböző klímatípus találkozik, amelyeknek az elemei az egyes években különböző erősséggel és gyakorisággal
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. június kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízrajzi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízrajzi Osztálya
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2008. május - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza
RészletesebbenNatura 2000 fenntartási terv
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Natura 2000 fenntartási terv HUON20014 Gércei tufagyűrű és láprét kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Őriszentpéter,
Részletesebben1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 szeptemberében a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 9 mm (Fehérgyarmat) és 250 mm (Murakeresztúr) között alakult, az
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. július Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2008. február - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából készítette a VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza
RészletesebbenA magyarországi Bodrogköz jellemzõ vízi és vízparti növénytársulásai
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2006 30: 75 89 A magyarországi Bodrogköz jellemzõ vízi és vízparti növénytársulásai SZIRMAI ORSOLYA, NAGY JÁNOS, GÁL BERNADETT, CZÓBEL SZILÁRD, SZERDAHELYI TIBOR,
RészletesebbenNövényrendszertan. 10. elıadás. Dr. Bartha Dénes
Növényrendszertan 10. elıadás Dr. Bartha Dénes 6. ao: Forrtszirmúak - Asteridae forrt szirom 4-körös virágok a porzók száma: 5-4 - 2, a pártára nıttek r: Tárnicsvirágúak - Gentianales 2 termılevélbıl alakult
RészletesebbenAz éghajlati övezetesség
Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt
RészletesebbenNövényrendszertan gyakorlatok
Növényrendszertan gyakorlatok 13. gyakorlat Környezettudományi szak Környezetmérnöki szak 6. ao: Forrtszirmúak - Asteridae forrt szirom 4-körös virágok a porzók száma: 5-4 - 2, a pártára nıttek r: Tárnicsvirágúak
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenAdatok az esztergomi Duna-ártér flórájához
KITAIBELIA VIII. évf. 1. szám pp.: 55-63. Debrecen 2003 Adatok az esztergomi Duna-ártér flórájához BARINA Zoltán MTM Növénytára BUDAPEST H-1476 Pf.: 222. Bevezetés Esztergom környékén, a Duna mentén, valamint
Részletesebben1. csoport. Hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Havi középhőmérséklet ( C) Havi csapadékmennyiség (mm)
1. csoport 2. Vizsgáld meg a táblázatban lévő hőmérsékleti és csapadékértékeket! Végezd el a számításokat és válaszolj a kérdésekre! Hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Havi középhőmérséklet
RészletesebbenÚj adatok a Soproni-hegység flórájához
TÍMÁR G.-SZMORAD F.: Új adatok a Soproni-hegység flórájához 17 KITAIBELIA I. évf. pp.:17 24. Debrecen 1996. május Új adatok a Soproni-hegység flórájához TÍMÁR Gábor SZMORAD Ferenc Erdészeti és Faipari
RészletesebbenA természetvédelemről szóló évi LIII. Törvény a alapján Göd Nagyközség Önkormányzata a következőket rendeli el.
Göd Város Önkormányzatának 16/1999.(IV. 20.) sz. Ök. rendelete az egységes szerkezetbe foglalt helyi jelentőségű Göd- felsői Kékperjés Láprét, a Göd Láprét, a Göd Homokpusztagyep, Kék Duna Sport telep
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2008. április - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából készítette a VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenHol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt
Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai
RészletesebbenA Felsőnyirádi-erdő láp- és ligeterdei
A Felsőnyirádi-erdő láp- és ligeterdei A Felsőnyirádi-erdő vegetációjának kutatását a hatvanas évek eljén kezdtük el. Az eddigi eredmények közül közreadtuk a cseres-tölgyesek feldolgozását (SZODFRDT TALLÓS
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2008. november - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza
RészletesebbenMohaflorisztikai vizsgálatok a Fertõmelléki-dombsor területén
24 KITAIBELIA X. évf. 1. szám pp.: 24-44. Debrecen 2005 (2006) Mohaflorisztikai vizsgálatok a Fertõmelléki-dombsor területén SZÛCS Péter H-2931 Almásfüzitõ, Verõ Imre u. 1. aduncus@freemail.hu Bevezetés
RészletesebbenKITAIBELIA VI. évf. 1. szám pp.: 87-91. Debrecen 2001. Bevezetés
Florisztikai adatok Sárvár környékérõl KULCSÁR László Polgármesteri Hivatal 9600 Sárvár Várkerület 2-3. Bevezetés Növénytani szempontból Vas megye az ország egyik legjobban kutatott területe. Sárvár környékét
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Csörnöc-patak menti égeres láprét Utoljára módosítva: 2014-09-02 12:20:46 Megye: Vas Községhatár: Nádasd A terület kiterjedése: 79.385 hektár Védetté nyilvánítás
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. április kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2018. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenJellegzetes gyep- és erdõtársulások a magyaroszági Bodrogközben
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2006 30: 43 62 Jellegzetes gyep- és erdõtársulások a magyaroszági Bodrogközben GÁL BERNADETT, SZIRMAI ORSOLYA, CZÓBEL SZILÁRD, CSERHALMI DÁNIEL, NAGY JÁNOS, SZERDAHELYI
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenTERVEZET A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM Iktatószám: KJKF/851/2008. Tervezet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben
RészletesebbenÉGHAJLAT. Északi oldal
ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A
RészletesebbenÁltalános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás
Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (P) MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Gál Tamás tgal@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 219. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenTalaj-növényzet kapcsolatok vizsgálata üde láprét-komplexekben
Talaj-növényzet kapcsolatok vizsgálata üde láprét-komplexekben RUPRECHT Eszter 1 BOTTA-DUKÁT Zoltán 2 (1) ELTE Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék, Budapest, Ludovika tér 2., 1083, e-mail: reszter@botanika.botanika.hu
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. május Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenA TAPOLCAFÕI- ÉS AZ ATTYAI-LÁPRÉT VEGETÁCIÓJA ÉS TERMÉSZETVÉDELMI PROBLÉMÁI (PÁPAI-BAKONYALJA)
Bot. Közlem. 88. kötet 1 2. füzet 2001. A TAPOLCAFÕI- ÉS AZ ATTYAI-LÁPRÉT VEGETÁCIÓJA ÉS TERMÉSZETVÉDELMI PROBLÉMÁI (PÁPAI-BAKONYALJA) BAUER NORBERT 1, BALOGH LAJOS 2 és KENYERES ZOLTÁN 1 1 Bakonyi Természettudományi
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2012. július - kivonat - Készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai Intézet Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Osztály és az
RészletesebbenCsömör Nagyközség. Készítette: Fekete Regina 14.H.
Csömör Nagyközség Készítette: Fekete Regina 14.H. Tartalomjegyzék Csömör Nagyközség település bemutatása Csömör keletkezése A község képe és helyrajza Csömör fekvése A domborzati viszonyok Természetvédelmi
RészletesebbenA sziklai illatosmoha igaz története. Papp Beáta Növénytár Mohagyűjtemény
A sziklai illatosmoha igaz története Papp Beáta Növénytár Mohagyűjtemény A sziklai illatosmoha (Mannia triandra) egy telepes májmoha. Ellentétben közeli rokonával, a közönséges illatosmohával, amiről ez
RészletesebbenPermafrost 1830, Jakutszk ( m) ott alakul ki, ahol télen mélyebben fagy meg a föld, mint amennyi nyáron felenged
Geomorfológia 5. előadás PERIGLACIÁLIS FELSZÍNFORMÁLÁS Fogalma: W. Łozinski 1906 Permafrost 1830, Jakutszk (116-140m) ott alakul ki, ahol télen mélyebben fagy meg a föld, mint amennyi nyáron felenged http://zateevo.ru/userfiles/image/mesta/vorkuta/vorkuta11.jpg
RészletesebbenA kállósemjéni Nagymohos vegetációjának változása 1980 és 2010 között
A kállósemjéni Nagymohos vegetációjának változása 1980 és 2010 között VAS Mihály H-4324 Kállósemjén, Kossuth u. 28., vmih@freemail.hu Bevezetés A Nyírség kiemelkedő értékei a lefolyástalan buckaközi mélyedésekben
RészletesebbenA április havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az április átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 áprilisában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 12 mm (Nyírábrány) és 84 mm (Kölked) között alakult, az országos területi
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS 2010. április - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai koordinációs
RészletesebbenSzempontok a hagymaburok Liparis loeselii) magyarországi élőhelyeinek természetvédelmi szempontú kezeléséhez
Természetvédelmi Közlemények 13, pp. xxx-xxx, 2007 Szempontok a hagymaburok Liparis loeselii) magyarországi élőhelyeinek természetvédelmi szempontú kezeléséhez Illyés Zoltán 1, Takács András Attila 2,
RészletesebbenA MORGÓ-PATAK VÍZGYŰJTŐ TERÜLETÉNEK BOTANIKAI VIZSGÁLATA
A MORGÓ-PATAK VÍZGYŰJTŐ TERÜLETÉNEK BOTANIKAI VIZSGÁLATA Készítette: Pintér Balázs Penksza Károly PenXiuM Bt 2003 Bevezetés és célkitűzés A megbízó által kijelölt terület botanikai értékeinek feltárása.
RészletesebbenNövénytársulások cönológiai felvételezése
Növénytársulások cönológiai felvételezése Egy növényközösség fajösszetételének és mennyiségének meghatározása terepi mintavétellel. 1. Fajlista felvétele 2. Mennyiségi adatok felvétele 2. Mennyiségi adatok
RészletesebbenLápok élıvilága és ökológiája
A kıszegi tızegmohás lápok Lápok élıvilága és ökológiája Alsó-erdı 7. Magyarország tızegmohás lápjai I. Nyugat-Magyarországi lápok Alsó-erdı I: 1931 Kascsák Ödön Alsó-erdı I. Lecsapolás kísérlet valószínőleg
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2011. június - kivonat - Készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Szakágazat és az Alsó-Tisza vidéki
RészletesebbenNégy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok
Mérsékelt övezet Elhelyezkedés Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok középhőmérséklete: 15-25 oc,
RészletesebbenHa a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési
A Forró övezet Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési szöge, vagyis a felszínnel bezárt szöge határozná
Részletesebben