A kavicsbányászat és a kavicsbányatavak környezet -és természetvédelmi

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A kavicsbányászat és a kavicsbányatavak környezet -és természetvédelmi"

Átírás

1 Barati Sándor Béres István- Hoitsy György Horváth Benő Szlabócky Pál- Nagy Katalin Zámbori Zoltán A kavicsbányászat és a kavicsbányatavak környezet -és természetvédelmi problémái A kiadvány megjelenését támogatták: KÖM-KKA /2001 sz. pályázata Ökotárs Alapítvány Közép-és Kelet Európai Munkacsoport a Biodiverzitás Megőrzéséért Miskolc,

2 Barati Sándor 1 Béres István 2 - Hoitsy György 3 Horváth Benő 4 Szlabócky Pál 5 - Nagy Katalin 6 Zámbori Zoltán 7 A kavicsbányászat és a kavicsbányatavak környezet -és természetvédelmi problémái Szerkesztette: Barati Sándor Lektorálta: Demeter Zoltán Anyanyelvi lektor: Barati Lilla ISBN Kép és ábraszerkesztés, nyomdai előkészítés: Litogon Bt. Nyomdai munkák: Cirkalom Bt., Miskolc Készül 500 példányban 1 Geográfus-ökológus, CEEWEB Egyesület Miskolc, 3525 Kossuth u. 13 ( 2 Ornithológus, 3561 Felsőzsolca, Kossuth u. 3 Halászati szakmérnök, BAZ-megyei Halászati Főfelügyelő 4 Hidrobiológus, 5 Geológusmérnök, 3525 Miskolc Déryné u. 6 6 Biológus, ÉKF Miskolc 7 Geográfus-ökológus, Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány Miskolc 2

3 Tartalomjegyzék Bevezetés 4 1. A kavicsbányászat geológiai feltételei, különös tekintettel a környezet- és természetvédelmi kérdésekre (Szlabóczky Pál) 5 2. A kavicsbányatavak sajátos hidrobiológiája (Nagy Katalin Zámbori Zoltán) A kavicsbányatavak ökológiai sajátosságai (Horváth Benő) A kavicsbányatavak mint élőhelyek (Barati Sándor Béres István) A kavicsbányatavak vízkezelési problémái (Hoitsy György) 99 3

4 Bevezetés Ha valaki egy művelés alatti kavicsbányát lát, melynek már vízfelülete is van, vagy éppen a terület a humuszlehordás fázisában van, valljuk be őszintén a szemlélőnek nincs valami szemetgyönyörködtető látványban része. Évekkel, esetleg hónapokkal később elvonul a termelőgépezet, ott marad a rendezetlen bányatelek, és mint valami nem várt gyermek a tó. Vize tiszta, többnyire ivóvíz tisztaságú, élet alig van benne és elindul azon az úton ami minden tavat jellemez a Földön természetes körülmények között: benépesül feltöltődik és elpusztul átadva helyét más élőhelyeknek. Természetes viszonyok között ez a folyamat hosszabb rövidebb ideig tart, és rendkívül sok tényező befolyásolja, a tó alakjától kezdve a vízmélységig stb. Viszont hogy ez a folyamat nem tud zavartalanul lejátszódni annak az oka az ember és a visszamaradt tavak vízkezelése, amely tapasztalataink szerint csak a legritkább esetben történik tervezetten, a tó sajátosságait és a kialakult élőhely adottságait figyelembe véve. A tavakból horgásztó lesz, környezete az időszakos turisták dömpingjének szemetétől büdös, vagy egyszerűen kisebb öbleit szemétlerakónak használják. Ha nagy a tó hosszabb ideig bírja, de nem a végtelenségig. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország kavicsbányatavakban egyik leggazdagabb terület. A évben megyénken áthaladó autópályaépítés nyomán gomba mód szaporodtak a kisebb nagyobb bányatelkek és a bányatavak. A korábbi évtizedek tapasztalatai alapján talán jogos a félelmünk, hogy mi lesz a sorsa a visszamaradó vizeknek, a létrejött vizes élőhelyeknek, mivel a rekultiváció jelen gyakorlata nem megnyugtató, sem ökológiai sem tájvédelmi szempontból. A bányatavak pedig, megfelelő kezeléssel táji szempontból esztétikus területekké, ökológiai szempontból diverz élőhelyekké alakíthatók, melyek egyaránt szolgálhatnák a kikapcsolódást és az itt helyben élő, meghúzódó, táplálkozó, vagy csak éppen átvonuló élőlények életlehetőségeit. Kiadványunk ebből a szempontból igyekszik bemutatni a bányatavakat, és feltárni azokat a lehetőségeket, melyeket a vízkezelők is haszonnal kamatoztathatnának. Köszönettel tartozunk a Környezetvédelmi Minisztériumnak és az Ökotárs Alapítványnak, hogy kiadványunk megjelenését támogatták. Ugyancsak köszönetünket fejezzük ki a Miskolci Bányakapitányságnak és a Földművelési Minisztérium BAZ Megyi Halászati és Vadászati Felügyelőségének, hogy adataikkal segítették munkánkat. 4

5 1. A kavicsbányászat geológiai feltételei, különös tekintettel a környezet- és természetvédelmi kérdésekre Szlabóczky Pál 1.1. Bevezetés A kavicsbányászat nyomán visszamaradó bányagödrökben, a talajvíz és csapadékvíz összegyülekezéséből alakulnak ki a kavicsbányatavak. Ezzel biológiai és társadalmi szempontból új, értékes tájelem jelenik meg, amelynek környezeti kapcsolatrendszerét az ábrán vázoltuk fel, "természettani" szempontból ábra: A kavicsbányászat környezeti kapcsolata A kavicsbányászat területén a geológiai vizsgálatok: a bányatelepítésre és bányaművelésre (bányageológia), a parti és meddő rézsük állékonyságának vizsgálatára (mérnökgeológia), a meder oldalát és alját képező talaj és kőzet (mint biotóp) vizsgálatára (limnogeológia), a bányászati rekultivációs földmunkákra (környezeti földtan), a tó és környezete utóhasznosítására (települési geológia) irányulnak. A növekvő egészségügyi turizmus, az üdülés, felfrissülés, pihenés és általában a kultúrált szabadidő eltöltése iránti igény, illetve mindezek helyi gazdasági előnyeinek növekedése miatt a kavicsbányatavak és környezetük felértékelésével számolhatunk. A kavicsbányákra és tavakra vonatkozó megfigyeléseket a 60-as évek elején kezdtük el közösen, a vízügyi és közegészségügyi, majd településrendezési ágazatokkal. A 70-es évek elejétől a földtani nyersanyagkutatási rendszer e területen is elterjedt. Több országos ill. megyei ankétot szerveztünk abból a célból, hogy felhívjuk a szakágazatok figyelmét a visszamaradó tavak sokirányú jelentőségére. A 80-as évektől több komplex szakmai vizsgálatot irányítottunk a meglévő kavicsbánya- 5

6 tavak hasznosításával, fenntartásával kapcsolatosan. A következő fejezetek kidolgozása ezen tapasztalatok alapján történt A kavicsbányászat geológiai feltételei Környezet- és természetvédelmi szempontból jelentős kavicsbányászat a Kárpát - medencébe lefutó folyók, földtörténeti alsó szakaszú vízrajzi területein alakult ki: a sziklás hegykoszorú lábainál felhalmozódó mállási törmelék sok száz km-es szállítása nyomán. (1.2-1.ábra.) ábra: A Kárpát-medence kavicsos törmelékkúpjai A Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén található kavicstelepek kőzetanyagát elsősorban a Magas- és Alacsony-Tátra déli lábainál (a Hernád vízgyűjtőjén), a Szepes-Gömöri Érchegységben (Sajó) és az Abaúj-Tornai hegyvidéken (Bódva) felhalmozódott, vegyes kőzettörmelék kvarc (SiO 2 ) anyagú kőzetei biztosítják. (1.kép) 6

7 A kavicsosztályzókból visszamaradt ökölnyi szemek halmazában és egyes mosott partszakaszokon szembetűnnek a Kárpát-medence északi hegykoszorújából származó, nagyobb kopási ellenállású, ill. a hazai hegyvidékek kisebb szállítási távolságú, kevésbé koptatott mélységi, - gránit - és metamorf (átalakult) kőzetei - szericit, gnájsz, grauvake stb. - is. Másik ásványtani érdekesség a laposparti hullámverési zóna homokjában csillogó, fémes szemcsék (muszkovit, földpát, klorit, cirkon stb.) előfordulása. Ezek a nyomásványok néhány súlyszázaléknyi mennyiségben vannak jelen. A hegyvidékek karbonátos kőzetei (mészkő, dolomit, agyagpala, vulkáni pala) agyaggá, iszappá mállottak szét a leszállítódás során, így azokat a folyók a kavicsos törmelékkúpokon túl továbbszállították, az Alföld belseje felé. A földtörténet legutóbbi 1,5 millió éve során megyénk folyói több 100 millió m 3 - nyi kavicsos (homokos) kőzetanyagot szállítottak és raktak le a völgyekben és az Alföld peremén. A Sajó-Hernád közös törmelékkúpja a Tiszántúlig nyomozható, a fúrási kőzetrétegsorok tanúsága szerint. ( ábra) Eközben az előtér fokozatos süllyedése miatt (ami évezredenként több méternyi lehetett) a völgyszintek szakaszosan bevágódtak, oldalirányba is elvándoroltak, azaz átlósan süllyedtek ábra: A Sajó-Hernád kavicsmélysége a felszín alatt (Franyó F. 1966) Az egykori völgytalpak leroncsolódott utódai a mai domboldalakon maradtak vissza a reliktum kavicstelepekkel. Ezek jó feltárásban láthatók a Cserehát Ny-i lábánál Arnót-Sajóvámos vonalában, ill. ma már szeméttel betöltve Szikszó-Forró vonalában, a Cserehát keleti oldalán. A szakaszos völgyfejlődést a földtörténeti negyedidőszak (kvarter) jégkorszakainak periodikus váltakozása biztosította. Ez a földfelszín alakító működésrendszer két "független forrásból" tevődik össze, a már említett lassú kéregmozgásokból (tektonika) és a csillagászati "vezérlésű" éghajlat- 7

8 változásokból (klíma). Ezek következtében a földtörténet legutóbbi, másfélmillió éves időszakában megyénk környezetére vonatkozóan biztosan legalább négy, nagyobb jégkorszak kavicslerakó hatásáról van bizonyítékunk. A jégkorszaki folyamatos jég határa ugyan tőlünk északabbra, Varsó-Poznan vonalában húzódott (Mazuri-tavak), de a Kárpát- medence É-i részét is több tíz méteres vastagságú talajfagy borította, az 1000 m feletti magas hegységek gleccserei pedig óriási jég- (víz)tömegeket halmoztak fel. A folyóvölgyekben bányászható kavicsrétegek keletkezése szempontjából legjelentősebb az utolsó würm jégkorszak (glaciális), amit két közbeni felmelegedés (interstadiális) három periódusra bontott táblázat: A földtörténeti negyedidőszak, bányászati kavicsrétegeit hátrahagyó, utolsó szakaszának tagolása Idő (ezer év) Szakasz neve Klíma Geológiai esemény Jelen Új holocén neolit Száraz meleg Árterületi üledékek képződése Ó-holocén -paleolit csapadékos hűvös (interglaciális) A kavicsösszlet tetejének áthalmozása; fedőréteg képződése nagy árvizek Würm 3 jegesedés (glaciális) Utolsó kavicslerakódás; futóhomok képződése; lösz, kavicsközi agyag képződése Würm 2/3 enyhülés Kavicslerakódás (interstadiális) Würm 2 (glaciális) Lösz-, agyag-, törmelékképződés (Szeleta kultúra) Würm ½ (interstadiális) Kavicslerakódás Würm 1 (glaciális) Hegylábi törmelékképződés, mai völgyek bevágódása Riss - Würm (interglaciális) Idősebb völgyek kavicsából, mai domblábi teraszok 8

9 Idő (ezer év) Szakasz neve Klíma Geológiai esemény Riss 2 (glaciális) Hegylábi törmelékképződés Riss 1 (glaciális) Hegylábi törmelékképződés A würmi eljegesedés éve kezdődött és évvel ezelőtt fejeződött be. A jégkorszaki kőzetmállás idején felhalmozódó, sziklás magashegységi, hegylábi törmeléktömeget az olvadási időszakok óriási víztömegei lesodorják a folyóvölgyekbe. Onnan továbbszállítódik (aprózódva, gömbölyödve) az alsó, kis esésű területekre. A Sajó-Hernád völgyében az utolsó nagy tömegű folyóvízi kavicsszállítás évvel ezelőtt történt. Az ezt követő, utolsó "jeges" időszakokban a K-i viharos szelek a csupasz, kavicsos felszínekről kifújták a homokot, és a medermaradványokat követő íves parti dűnékben rakták le. Az eurázsiai puszták felől szállított kőzetpor (lösz) is lerakódik a kavicsrétegekre, agyagos fedőt képezve. Az utolsó jégkorszak kavicsanyagát tárják föl a völgytalpi kavicsbányák, ezek fedőrétege az utolsó eljegesedés agyagos löszrétege. A folyamat jelei egyfelől a völgytalpi és völgyoldali, maradék folyóvízi teraszok alapján, másfelől az Alföld-peremi lerakódási területeken felhalmozódott, több tíz-száz méter vastag, kavicsos üledékréteg-sorokban tanulmányozható, amelynek alsó rétegei már több százezer évesek. (2. kép) A völgybevágódásból visszamaradt mai teraszszintek és -roncsok, valamint a síkságszéli felhalmozódási terület alatt akkumulálódott, egykori medenceszintek közötti geometriai inverziót mutatja be a ábra ábra: Folyóvízi teraszok inverziós hossz-szelvénye a Sajó-völgyben. (Szlabócky P. 1996) Kavicshasznosítás szempontjából kedvezőtlen körülmény, hogy a jelen korban (holocén) a Nyékládházától a Tisza mai vonaláig terjedő területen a törmelékkúp 9

10 tetejét, a ezer éven át tartó, nagy folyómeder-vándorlások átrendezték, áthalmozták. Ezzel szerves iszap keveredett a kavicsrétegekbe. Jól látható alacsony vízállású években, hogy a vízszinthez közeli, "meleg színű", sárgás homokos kavicsrétegre - kis eróziós diszkondarciával - hidegebb színű, kissé iszapos, apró szemű réteg telepszik. (1.2-4.ábra) ábra: Elvi kavicsösszlet képződési hossz-szelvénye Megjegyezzük, hogy függőleges tóparti bányafalak sokszor nagyon érdekes ősvízrajzi változásokról árulkodnak. Ennek paleontológiailag is jelentős példázatát láthattuk a 80-as, 90-es években a Gólem-tó (nyékládházi II.sz. bányaüzem) ÉK-i partfalában, ahol több tucatnyi - kormeghatározás szerint éves, fél méter átmérőjű, konzerválódott fenyő és néhány nyírfa tanúsította az egykori jeges árvizek erejét. (3.kép) A hazánk területén lerakódott, és a kavicsbányászat szempontjából jelentős, nagyobb törmelékkúpokat mutatja be a ábra. Ezek igen kis része alkalmas folyamatos, nagyobb volumenű kavicsbányászatra: a terület beépítettségi, ipari és mezőgazdasági, közút- és energiahálózati, vízrajzi-vízvédelmi viszonyai miatt, ill. a bányageológiai települési viszonyok miatt. Az utóbbi feltételrendszer lényeges elemei: a talaj alatti agyagos fedőréteg vastagsága (kívánatos 1-2 m, max. 3-4 m) a kavicsos összletbe közbetelepült agyagos-iszapos (néhol erősen cementált) kőzetlencsék, a kitermelhető kavicstelep vastagsága (kívánatos m, min.5m, max. 40m) 10

11 a kitermelhető kavicsösszlet kőzettani minősége (kvarc >90-95%, iszaptartalom < 5-8 %, max. 10 %) Uralkodó szemcseméret 0,1-50 mm közötti > 10% egyenletes belső eloszlásban. Az agyagos fedőréteg és az esetleg közbetelepülő agyag-iszaprétegek (4.kép) adják a bányameddőt. A kitermelt kavicsot nevezzük haszonanyagnak. A feldolgozás során kikerülő, puhább kőzetszemek, iszap, valamint a rakodásnál, szállításnál szétszóródó anyag adja a termelési veszteséget. A bányaművelési, környezetvédelmi okok miatt visszahagyandó, part menti kavicstömegeket nevezzük pillérben maradó készletnek. Mindezek miatt a geológiai alapon lehatárolt földtani ásványvagyon töredéke a kitermelhető ipari vagyon. Az januári készletmérlegben az építési kavics 1,3 milliárd m 3. Az ebből nyilvántartott, műre való készlet közel 700 millió m 3. Az előzőekben említett okok miatt a kitermelt ipari vagyon ettől kevesebb lesz. Az közötti nyilvántartott kavicstermelés 450 ezer m 3 volt. Ebből a becsülhető maradék tavi víztérfogatok összege több, mint 100 millió m 3 - nyi. (MGSZ adatok.) A Borsod-Abaúj-Zemplén megyére becsülhető kavicsbányatavi víztérfogati összeg több, mint 50 millió m 3. Ebből a nyékládházi tórendszer 40 millió m 3. Ez jóval több, mint a Velencei-tó térfogata. Mádai F. tanulmánya szerint (1999) az építőipari nyersanyagok (kő+kavics+homok) részaránya a hazai GDP-ben 0,5 % körüli lehet. Megjegyzendő, hogy e kavicsmennyiségünkre (5-10 millió m 3 /év) támaszkodó építőipari tevékenységünk részaránya ennek már sokszorosa A kavicsbányászat történeti áttekintése, a jelen és a jövő tendenciái Történeti áttekintés A történeti áttekintést Borsod-Abaúj-Zemplén megye vonatkozásában az alábbi időszakokra bontjuk: Az es években egyre-másra nyíltak a kavicsbányák, főként a nagyobb települések környezetében: Mezőkövesdtől Sáropatakig, Szikszótól Mezőcsátig. A századfordulón működő bányák számát re, az éves termelést ezer m 3 - re becsüljük Schaffarzik (1904) nyomán. A termelés kézi erővel, szekérre rakodva történik, a völgytalpi, ill. domblábi teraszok peremi kibúvásainál indítva. A termelvény túlnyomó részét útkavicsolásra használták. Megjegyzendő, hogy a falusias kis településeken egykoron a gazdákat kötelezték váltóforgóban a községi utak karbantartására. A városokban ezt a teherfuvarozók végezték közmunkában. Az 1900-as évek elejétől az I. világháborúig a "száraz" termelésre alkalmas készletek fogyatkozása miatt, előtérbe kerül a folyómedrek zátonyos kanyarulataiból történő, még mindig kézi rakodású, szekérszállításos termelés (Felsődobsza). 11

12 Az I.világháború végétől az 50-es évek elejéig, egyre fejlettebb gépészeti technológiákkal, már part menti, víz alóli kotrással is termelik a kavicsot a vagyonosabb vállalkozók. Például az egyik nyéki tó nevét adó, partmenti sínről, gőzerővel működő István kotrót 1927-ben vásárolták, kezdetben folyószabályozási célra. A Tiszalöki Vízlépcső építésétől hozták Nyékre. A Mályi-tó helyén pedig vezérárokkal igyekeztek a talajvízszintet süllyeszteni (vízügyi adatok). Az időszak végére megyénk túlnyomó részében az állami kézben levő bányák éves termelése meghaladja a 100 ezer m 3 -t. A termelés Mályi-Nyékládháza térségére koncentrálódott. Az 1950-es évektől az állami termelés dél felé települ át a Középső- és az Öreg-tó, majd az István-tó körzetébe. A fedőmeddő leszedése markolóval és kézi csilleszállítással, majd dömperrel történik a mai István-tó K-i oldali üdülőterület helyére. (Az "első telepeseknek" itt keményen meg kellett küzdeni az igen hepehupás és változatos talajú terület elegyengetésével. A meddőlerakást követő fásítás nyomán egy szinte áthatolhatatlanul sűrű aljnövényzetű erdő fejlődött ki, ahol az eredetileg telepített papíripari cellulóz-nyárfát fokozatosan kiszorította az akác. Innen kapta a terület az "Akácos" elnevezést A meddőkupacok alatt mindenféle ipari hulladékot találtak: a csillepálya-alkatrésztől az akkumulátorig, olajos hordóig. Még kellemetlenebb, hogy az István-tó Nyékládháza felőli oldalán - mára önkormányzati üdülővé alakított -, az egykori juhhodály a II. világháborúban lőszerraktár volt, és ezt védő lánctalpas taposóaknát találtak, ami ma is az agyagos fedőrétegben fekszik, az István- és az ún. Tsz-tó között magasodó földnyelvben.) A nagy jelentőségű 35-ös debreceni út építéséhez, a Tiszalöki Vízierőmű és a Keleti-főcsatorna műtárgyainak, hídjainak betonépítési munkáihoz egyre több, jó minőségű homokos kavicsra volt szükség. Ezt csak a nyéki körzet biztosíthatta, mivel északabbra a Sajó és Hernád völgyében található kavics szemszerkezete túl "durva" és hézagos frakciójú, déli és keleti irányban pedig (a Hejő-Szada övcsatornától lejjebb) a kavicsösszlet felső szintje iszapos, szerves kémiai szennyezettségű, a jelenkori folyómedervándorlások áthalmozó hatása miatt. Az 1960-as évek elején épül a korszerű, nagy teljesítményű feldolgozó telep a IIIas bányában (a műút D-i oldalán). Mellette lép üzembe a nagyüzemi állattartótelepek építéséhez a Mezőpanel Betonelemgyár, és már Csehszlovákia szomszédos részére is folyamatosan szállítják vasúton a nyéki kavicsot. Ekkor még a II.sz. bányában csak nyers sóder termelése folyik, önkotró uszályokkal (innen maradt az ÖK oldaljelzés) a partmenti tehervagonok, pontonos szállítószalag-rakodásával. A 60-as évek végétől jellemző, hogy a mezőgazdasági termelő szövetkezetek egyre több saját bányát nyitnak. (Ún. melléküzemági tevékenység, ami megyénk ráfizetéses téeszeit volt hivatott kisegíteni.) Ezek a kis bányák rendezetlen telepítéssel, kétes anyagminőséggel sok kárt okoztak a "népgazdaságnak". (5.kép) Ezzel szemben a nagyüzemi bányászat kutatását a 60-as évek közepétől az akkori Építésügyi Minisztérium és a Központi Hivatal szigorúan szabályozta és ellenőrizte. Mindkét helyen külön főgeológusa volt az építőanyag-bányászati iparágnak. 12

13 Ez időszakban indul meg, a működő nagy bányák tavai környezetében az össznépi rekreációs tevékenység, mivel az 50-es évek elejétől, a közkedvelt élő folyóvizek drasztikusan elszennyeződnek, valamint a folyószabályozás, árvédelem miatt "levágják" a fürdőzésre, csónakázásra legalkalmasabb folyókanyarulatokat. (Fecskeszög Miskolcon, a Kis-Hernád Halmaj mellett) (Először főként a órás szabadidővel rendelkező gyári munkások helyeznek el kis horgászbódékat az István-tó K-i partján, az erdő szélén. A 60-as évek közepétől ezt a folyamatot a községi tanács némileg szabályozza: 7 m széles helyeket lehet ideiglenes bérleti szerződéssel foglalni, "ásott alap nélküli" építménnyel. A 70-es évek elején ezt a "honfoglaló" telepet újból szabályozzák az Akácosban. Rendezik a Gólem-tó felé eső gödrös területet és szabályos elrendezésű telekkiosztással kiárusítják. Először az elektromos hálózat, majd az ivóvízhálózat épül ki. A szennyvíz-csatornázás a 90-es évek közepén valósul meg.) Az 1970-es évektől az építési igények ugrásszerű növekedése miatt nagyléptékű bányarekonstrukció történik Nyékládházán. Új feldolgozó üzemet telepítenek a II.sz. bányaüzembe. Cseh és német mintára a kirostált durva frakciót ( mm feletti) törőműben összezúzzák, és visszakeverik a termékbe. A feldolgozó technológia egyre korszerűsödik, ami az eredetileg általában III.osztályú kavics minőség mellett I-II. oszályú, és különböző szemcsetartományú anyag előállítását teszi lehetővé. Ilyen minőségi fokra csak az állami bányáknál van lehetőség, ezért egyre inkább megnő az alsózsolcai házgyári bánya jelentősége is. A Miskolc melletti csorba-tavi bánya termelése fokozatosan csökken, mivel az októberi Sajóárvíz veszélyt jelentett, de a földterületek termelésből való kivonását ellenezték az érintett mezőgazdasági nagyüzemek. Itt a kavics települése is kedvezőtlen volt. Fokozatosan összekötik az István- és az I.-II. téesz- tavakat a Gólem-tóval. A két évtizede abbahagyott István-tavat újrakotorják, mélyítik, ami maradandóan feljavítja a nyári vízminőséget. (Lásd 6.fejezet) 1990-ben, a "visszamagánosítások" idején, a nyéklédházi kavicsbányák először dolgozói kft-vé alakul, majd külföldi tulajdonba kerül. (Lasselsberger Holding) A többi bányánál is többlépcsős tulajdonosváltás történik. A kavicstermelés a 80-as évek végétől a 90-es évek közepéig visszaesést mutatott. A neokapitalizálódás időszakában az új földbirtokosok - ahol csak geológiailag lehetséges homok- és kavicsbányát, agyagos föld-anyagnyerő gödröt létesítenek, mivel ez - a kialakult pénzügyi szabályozás miatt - hatékonyabb pénzügyi visszatérülést biztosít, mint az agrárgazdálkodás. Ez az országban mindenhol jellemző. Az ezredfordulóra a nyékládházi bányatórendszer tájképi szempontból is a környék természeti értékévé vált öblözetes, szigetes, zátonyos elemeivel. (1.3-1.ábra) 13

14 ábra: A nyékládházi bányatavak helyszínvázlata A jelen és a jövő bányászati tendenciái megyénkben Jelen időszakban Borsod megye kavicsbányászatát a déli területen áthaladó autópálya, a hozzácsatlakozó bekötő és átkötő utak, a nagy számú keresztező műtárgy ágyazati, szűrőkavics- és betonadalék-igénye határozza meg. Ezen piaci irányt kizárólag hazai tulajdonban lévő, túlnyomó részben az építkezésekhez közeli, kis vagy éppen most nyitott bányákból elégítik ki. Az ezeken a területeken található kavicsvagyon bányageológiai minősége lényegesen rosszabb, mint a volt állami nagy bányáké, de ezt mobil feldolgozó berendezésekkel küszöbölik ki. Összefoglalva: a jelen helyzetet úgy jellemezhetjük, hogy nagy számú, egy-két éves élettartalmú kis bánya nyitása vagy bővítése, a feldolgozó gépészeti technológia fejlesztése történik, egyre szigorúbb környezetvédelmi követelmények mellett. A jövő tendenciái csak a környező országok külpolitikája és belgazdasági változásai alapján becsülhetők. Ha a meghirdetett európai tendenciákat vesszük figyelembe, akkor a legnagyobb kavicsigény továbbra is a nemzetközi jelentőségű közlekedés vonalain és területein várható: autópályák, mellettük fekvő kereskedelmi létesítmények, vasúti pályák ágyazata, hidak, műtárgyak, polgári repülőterek, árvízvédelmi létesítmények stb. Mivel a "magyar kavics" természetes összetétele és települési viszonyai kedvezőbbek, mint a Kárpátok-Alpok-Dinaridák által közrefogott terület szomszédos országaiban, várható az export növekedése is. A magas építőipar középületi szektorában a jelenlegi felhasználási igény fennmaradása valószínű. A lakásépítés vonalán könnyűszerkezetes, energiatakarékos technológiák előretöré- 14

15 se várható, ami a kavicsfelhasználást csökkenteni fogja. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a hazánkban, a 70-es években már felvetődött könnyű acélszerkezeti kötőanyagok: a perlit és keramzit (duzzasztott agyagkavics) újbóli megjelenését, mivel ez jelentős acéligény- és építési energiacsökkenést jelentene. A közúti és árvízvédelmi töltésekbe beépíthető löszös agyag miatt csökkenni fognak a meddő dombok. Az új terület igénybevételénél letermelhető humuszos feltalajra is egyre nagyobb igény lesz, nemcsak a rekultivációnál, hanem kommunális és ipari hulladéktárolók lefedésénél is. Nyilvánvalóan növekszik a bányatavak környezetének turisztikai, idegenforgalmi, rekreációs igénybevétele. A Nyékládháza- Tiszaújváros közötti nagyobb, ill. kisebb tavak ilyen szempontból is igen kedvező helyzetbe kerültek. Összefoglalva: megyénkben a kavicsbányászat tendenciáját továbbra is az évenkénti millió m 3 -es nagyságrendű igény határozza meg, egyre sokszínűbb termékskálával, ami környezetvédelmi szempontból is kedvező a kotrási, belső szállítási és feldolgozási géptechnológia korszerűsítési igénye miatt A kavicsbányászat jelenlegi módszerei A múlt, jelen, jövő rövid bányászati áttekintése után a jelenleg alkalmazható bányaművelési, feldolgozási és szállítási módszereket foglaljuk össze. A kavicsbányató mellett működő, feldolgozó - kiszolgáló üzemek általános telepítési vázlatát mutatjuk be a ábrán. A bányaművelés fő szakmai elemei: a) A bányatelek kijelölése földtani kutatási eredmények és mindenféle szakhatósági előírások figyelembevételével. A bányatelken belül történik a bányászat, a meddő elhelyezése, itt találhatók a kotráshoz tartozó szárazulati gépész- és elektromos egységek, a feldolgozó mű, és az üzemi úthálózat a bányaterület kijáratáig. Ebből következik, hogy a bányatelek kb %-a kerülhet leművelésre. A bányató a bányatelek %-nyi részén marad vissza. b) A közvetlen bányaművelés az új, vagy a bővítési területen az agyagos-iszapos fedőréteg eltávolításával kezdődik. Ezt nagy teljesítményű tolólapos gépekkel, (dózer) földgyaluládával (szkréper) történik, közvetlenül depóniába tolva, vagy gépkocsis átszállítással. (6.kép) Az ezután visszamaradó, általában még száraz kavics- és homokréteget néha homlokrakodóval, közvetlenül töltik a szállító gépjárművekbe. (7.kép) 15

16 ábra: Üzemelő kavicsbánya elrendezési vázlata (Megjegyezzük, hogy az ilyen "lefedőzött" kavicsos területek rendkívül sok kőzettani, paleontológiai, ill. archeológiai leletet rejtenek.) Egyébként a kavics termelése ma már szinte mindenhol víz alóli kotrással történik uszályról, hidraulikus vagy mechanikus jövesztéssel. (8.kép) Az utóbbi technológiával működő nyéki óriás (MOHR) kotrógép markolókanalainak térfogata 4, ill. 6 m 3. Elvi merítési mélysége 50 m! Ennek határt szabhatnak a cementált kavicsos, vagy kemény, agyagos közbetelepülések. Ezek robbantással jöveszthetők, ami a horgászok tiltakozását szokta kiváltani, holott ez megoldható a halakat elriasztó, kisebb nyomású előzetes töltetekkel. Régebben az 50-es, 60-as években a parton, sínen közlekedő vedersoros kotróval dolgoztak. A tsz-bányákban önjáró darus, köteles markolóval, vagy régebben parti vedersoros kotróval, ami sok balesetet idézett elő. Ahol a kavicskotrás cementált kavicsba, vagy ősmorotva kemény, meszes agyaglencsébe ütközik, azt megkerülve szigetet, félszigetet hagynak vissza. Ez madártani szempontból is rendkívül kedvező. (9.kép) 16

17 c) A termelvény belső szállítása uszályon, vagy közvetlenül parti depóba transzportálva történik. Egy-egy uszály szállítási kapacitása m 3. Kirakodásuk a feldolgozó műnél, saját szállítószalaggal vagy parti elevátorral történik. (10. kép) d) A feldolgozó üzembe érkező nyers kavicsból először leválasztják a tojásnyitól nagyobb szemeket ( mm fölött) és azt újabban törőre viszik. (11.kép) A nyers kavics mosásával eltávolítják a 0,1 mm alatti iszapfrakciót. (12.kép) A szuszpenzió elvezetésével képződött a fürdőző gyerekek által közkedvelt, "dagonyás" lapos parti öblözet. (13.kép) Az összetört, durva kavicsot visszajuttatják az első depóniába. A szennyeződésektől - betonra agresszív anyagoktól és görgetegdaraboktól - mentes első terméktípus a természetes szemeloszlású, homokos kavics (sóder), ami a beton térfogati alapanyaga. A megtisztított kavics további feldolgozásával osztályozott termékeket kapunk: élesszemű bányahomok, gyöngykavics, szűrőkavics stb. Ha a bányaművelés olyan iszapos kavicslencsét kap el, melynek feldolgozása gazdaságtalan, azt szennyezett kavics néven földművekbe, útpadkába építik be. A homokos kavics szabványban előírt ásványtani összetétele, szemszerkezete, iszapmentessége döntően befolyásolja a méretezett vasbeton-szerkezetek tartószilárdságát. Ezért nagyobb építkezésekhez csak laboratóriumi minőségi bizonylattal ellátott terméket szabad felhasználni. (Magyar Szabvány ) A vulkáni kúpokra emlékeztető depóniák m-s magasságukkal érdekes látványt nyújtanak. A folyamatos szállítás és újratöltés nyomán visszamaradó lábi koszorú a gyíkok kedvenc életterévé válik. e) A rakodás, elszállítás homlokrakodóval (3 m 3 -es markolólapát) tehergépkocsin, szállítószalaggal, vasúti vagonnal történik. A bányához tartozik még az üzemi bekötő út, iroda, szociális helységek, labor, gépjavító műhelyek, raktárak és egy nagyteljesítményű ipari transzformátor-telep. (1-7.ábra) Előfordul, hogy a bányatelken kívül téli depóniát helyeznek el. A nyékládházi II.sz. üzem jövesztési - vízi szállítási osztályozási feldolgozási - rakodási rendszerének elvi vázlatát mutatja be a ábra. (A fürdőzők, horgászok, csónakázók különös érdeklődést mutatnak a vízi markolók és uszályok iránt. A fokozott érintésvédelmű bányakörzetben különösen óvakodni kell nyári záporok idején a vizes nagyfeszültségű rendszer által vonzott villámlásoktól. Ilyenkor sem fürdeni, sem a szabadban tartózkodni nem szabad a bányatérség gyakori villámcsapásai miatt. Emlékezetes kettős haláleset történt az Istvántó félszigetén, a 90-es évek végén.) 17

18 ábra: Kavicsfeldolgozó-osztályozó-rakodó üzem működési vázlata (Természetesen a vízi és szárazulati bányászati eszközöket sem szabad 50 m-en belül megközelíteni. Ez különösen vonatkozik a nehezebben irányítható, borulásveszélyes széllovasokra, vitorlásokra. A kotró védőkörzetét bóják jelzik, amelyek a vízi madarak kedvenc pihenőhelyei. A parti depóniák éles gerincét a sirálycsapatok kedvelik. A 70-es évek végén a nyéki tavak körzetéből a sirályok áttelepültek a miskolci szennyvíztisztító telepre. Emlékezetes, hogy 2000 tavaszán ott valamiféle fertőzést kaphattak és a nyéki tavak tiszta vizére menekültek, de ez már nem segített rajtuk.) 1.5. A kavicsbányászat hatása a felszín alatti vizekre A kavicsbányászat hatása a felszín alatti vizekre mennyiségi (hidrológiai, hidraulikai) és minőségi (kémiai, mikrobiológiai, hőmérsékleti) vonatkozású. A vízminőségi hatást a tanulmány vízvédelmi részében tárgyaljuk. Így az alábbiakban a bányatavak hidrológiai, hidraulikai hatását ismertetjük. A külfejtéses kavicsbányászat munkagödrei túlnyomó részben a folyóvölgyek, medencék, sík vidékre nyíló völgykapuk, hegység előtéri törmelékkúpok talajvíztározó összletébe vágódnak be. A bányászat maradékgödrét kitöltő víztömeg a környező talajvízből és a csapadékból töltődik fel. A talajvízzel kitöltött kőzettö- 18

19 meg minden köbméterét liternyi víz tölti ki. Így 1m 3 -nyi víztérfogat azonnali feltöltődéséhez 4-5,7 m 3 -nyi szomszédos talajvíztározó réteg "leürülése" szükséges. Természetesen ez a hatás a tómederfaltól távolodva eloszlik, hatása exponenciálisan csökken. Tovább terheli az övező talajvízkészletet a tó vízfelszínére hulló, éves csapadékot 30-40%-al meghaladó nyári félévi visszapárolgás. Például Nyékládháza térségében a sokéves átlagos csapadék 550 mm. A szabad vízfelszíni párolgás 750 mm. A 200 mm/év párolgási többlet a közel 400 hektárnyi vízfelületen évi m 3 vízelvételt jelent. A május-október közötti 6 hónapra egyenletesen elosztva ez naponta közel m 3 vízelvételt tesz ki. A hidrogeológiai hatásvizsgálat során a vízháztartás-vizsgálatot (szaknyelven vízmérleget) a legkritikusabb állapotra készítik el, amikor is egy rendkívül száraz év nyári felében, 153 nap alatt a csapadék az 5 mm feletti napi csapadékok összege csak 70 mm, a szabad vízfelületi párolgás összege 940 mm, a part menti vízinövényzet sávjában mm. A bányagödör kontúrterülete 9 hektár, a tó vízfelülete alacsony vízállásnál 6,5 ha. Így a száraz nyári vízmérleg: bevételi oldal kivételi oldal hiány csapadékból m 3 vízfelszín párolgása m 3 hozzá szivárgásból m 3 parti növényzet párolgása m 3 kezdeti elszivárgás m 3 Összesen: m m m 3 Az 5 hónapos nyári szárazság idejére arányosan elosztva a vízmérleg hiánya napi 138 m 3 -t, 0,3 m-s vízszintsüllyesztést ad. Az utóbbit lejjebb, a hidraulikai számításnál 1,5-ös biztonsági tényezővel növelve vesszük figyelembe. A tó statikus vízkészletének kicserélődése a hozzászivárgás és a csapadék révén 2-3 évenként következik be, amely időszakban az utánpótlódási sáv szélessége - a talajvíz-utánpótlódás irányába m-nek adódik, figyelembe véve az ott tározódó víztömeget és a talajvízbe lejutó beszivárgást. A hidraulikus hatótávolság a tó-felszínpárolgás leszívási hatása a völgytalp esésirányába, D-felé lejtős talajvíztükörrel szemben, a tó körüli szimmetrikus, fiktív hatósugár átlaga 71 m-nek adódott. ( ábra) A parabolikus szivárgási kép miatt a hidraulikus "hatósugár" szimmetrikus lesz. A víz szélétől É-ra, az áramlás felőli irányba nyúlhat el jobban: 90 m, ellenkező irányba 45 m. A nyári félévi süllyedések értékét a talajvízszintfigyelő kutak, több évtizedes adatsorából kiindulva számíthatjuk. Példánk esetében ez átlagosan 27 cm/év, rendkívül száraz évben 61 cm, még nagyon csapadékos évben is 61 cm-nek adódik. 19

20 Jelmagyarázat: T T bányató átlagos víztükörterülete P tóvíz párolgási vesztesége T H hidraulikai hatásterület Cs tóba hulló csapadék T K Kezdeti feltöltődési vízgyűjtő hatásterület B beszivárgás a talajvízig T 5 5 éves vízcsere hidrológiai vízgyűjtő területe H hozzászivárgás a talajvízből T D diffúziós vízminőségi hatásterülete E elszivárgás a tóból V Tó-, ill. talajvíztérfogatok F felszivárgás ábra: Egy kavicsbányató hidraulikai kapcsolata a felszín alatti vizekkel Az ábra felülnézetben vázolja a szóban forgó kavicsbánya-modell T K : kezdeti feltöltődési- T H : hidraulikus depressziós- T 5 : 5 éves vízcsere gyűjtési- T D : tóparti sódiffúziós hatásterületét, számítások, tapasztalatok és mérlegelés alapján. A nyékládházi bányatórendszer vízháztartási modelljét a ábrán vázoltuk fel, az évi feldolgozásunk szerint. A teljes vízfelület ekkor 3,5 km 2, átlagos víz- 20

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

VIZITERV Environ Kft. 2011. augusztus-november

VIZITERV Environ Kft. 2011. augusztus-november VIZITERV Environ Kft. 2011. augusztus-november Tervezési alapadatok 676/1971 számú vízjogi engedély, vizikönyvi szám: I/614. mely a Ferenc tápcsatorna üzemeltetéséről szól Érvényben lévő jogszabályok,

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: X. tározó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH041 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

ÖRÜLÜNK, HOGY AZ IRÁNT ÉRDEKLŐDIK.

ÖRÜLÜNK, HOGY AZ IRÁNT ÉRDEKLŐDIK. ÖRÜLÜNK, HOGY AZ IRÁNT ÉRDEKLŐDIK. Az Ártándi Kavicsbányában az ásványvagyon ipari méretű kitermelése 1970-ben indult meg. Kezdetben az Országos Kavicsbánya Vállalat részeként, majd önállóan és 1992-től

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

Vízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi

Részletesebben

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

Biológiai szennyvíztisztítók

Biológiai szennyvíztisztítók SC típusú Biológiai szennyvíztisztítók tervezése, szállítása, szerelése és üzemeltetése saválló acélból 2-től 20.000 főig Házi szennyvíztisztítók 2-200 fő részére Felhasználható napi 200 litertől 15 m

Részletesebben

Üzemi gyártásellenőrzés a kavics- és kőbányákban Kő- és kavicsbányász nap Budapest 2008

Üzemi gyártásellenőrzés a kavics- és kőbányákban Kő- és kavicsbányász nap Budapest 2008 gyártásellenőrzés a kavics- és kőbányákban Kő- és kavicsbányász nap Budapest 2008 A bányászat során előállított építési termékekre vonatkozó előírások 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet az

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Tervezet ARNÓT KÖZSÉG Önkormányzat Képviselő-testületének../2013.(V.18.) önkormányzati rendelete

Tervezet ARNÓT KÖZSÉG Önkormányzat Képviselő-testületének../2013.(V.18.) önkormányzati rendelete Tervezet ARNÓT KÖZSÉG Önkormányzat Képviselő-testületének../2013.(V.18.) önkormányzati rendelete A Helyi Építési Szabályzatról szóló a hatályos 21/2008.(XII.17.) önkormányzati rendelet módosításáról ARNÓT

Részletesebben

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban NNK Környezetgazdálkodási,Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Iroda: 4031 Debrecen Köntösgátsor 1-3. Tel.: 52 / 532-185; fax: 52 / 532-009; honlap: www.nnk.hu; e-mail: nnk@nnk.hu Némethy

Részletesebben

Jelen környezeti értékelés Hejőkeresztúr Településrendezési Terv módosításához készült a vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően.

Jelen környezeti értékelés Hejőkeresztúr Településrendezési Terv módosításához készült a vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően. Környezeti értékelés 1. Bevezető 1.1. Előzmények Jelen környezeti értékelés Hejőkeresztúr Településrendezési Terv módosításához készült a vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően. 1.2. A környezeti

Részletesebben

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Fejezetek a platformból 1.1. A víztisztító berendezés hatékonyságának növelése és működésének stabilizálása

Részletesebben

PERLITBÁNYÁSZAT -ELŐKÉSZÍTÉS- KÖRNYEZETVÉDELEM

PERLITBÁNYÁSZAT -ELŐKÉSZÍTÉS- KÖRNYEZETVÉDELEM A Miskolci Egyelem Közleménye A sorozat, Bányászat, 60. kötet, (2001) p. 9-16 Perlit, a környezetbarát magyar ásványi nyersanyag" tudományos konferencia PERLITBÁNYÁSZAT -ELŐKÉSZÍTÉS- KÖRNYEZETVÉDELEM Dr.

Részletesebben

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás MINTAVEVŐ NAT-1-1016/2006 9025 Győr, Bálint Mihály u. 100. telefon: (96) 510-480 fax: (96) 510-499 e-mail: vidrakft@vidra.hu

Részletesebben

FÚRÁS. Varga Károly RAG Hungary Kft

FÚRÁS. Varga Károly RAG Hungary Kft FÚRÁS Varga Károly RAG Hungary Kft Miről lesz szó Mi is az a fúróberendezés A fúrás célja a kút Amiről sosem feledkezünk meg Biztonság Környezetvédelem Mi is az a fúró berendezés Alapokból az egész Mi

Részletesebben

1. SZ. MELLÉKLET. 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos.

1. SZ. MELLÉKLET. 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos. 1. SZ. MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: A partszakasz sóderrel behintett, homokos talaj, helyenként betonozott területekkel.

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Tárgy: Tiszagyenda II.- homok védnevű bányatelek bányabezárása, tájrendezése HATÁROZAT

Tárgy: Tiszagyenda II.- homok védnevű bányatelek bányabezárása, tájrendezése HATÁROZAT MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL SZOLNOKI BÁNYAKAPITÁNYSÁG Ikt. szám: SZBK/2806-11/2013. Ügyintéző: Szeifert Konrád : 06-56-512-314 : 06-56-512-337 E-mail: konrad.szeifert@mbfh.hu Jogerős: 2013. 12.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció A TALAJ A TALAJ a földkéreg legfelső, laza, termékeny takarója kőzetek + elhalt szerves maradékok mállási folyamatok legértékesebb rész: humusz jellemzők: szemcsézettség, pórusméret, vízfelvevő képesség,

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Felszíni vízformák 11.lecke Folyók A felszín feletti vizek csoportosítása I. Vízgyűjtő

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Táltoskert Biokertészet Életfa Környezetvédő Szövetség Csathó Tibor - 2014 Fenntarthatóság EU stratégiák A Földet unokáinktól kaptuk kölcsön! Körfolyamatok

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

Aggregátum bányászat Magyarországon

Aggregátum bányászat Magyarországon Nemzetközi Konferencia Cím: Az európai kitermelésben az ásványi források technikai, környezetvédelmi és biztonsági kiválóságának bemutatásai Helyszín: Radisson Blu Béke Hotel, H-1067 Budapest, Teréz Körút

Részletesebben

Készítette: Gönczi Gábor. Fővárosi Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság www.vizmuvek.hu vizvonal@vizmuvek.hu

Készítette: Gönczi Gábor. Fővárosi Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság www.vizmuvek.hu vizvonal@vizmuvek.hu Műtárgyvizsgálatok Fővárosi Vízművek Zrt-nél. (Víztároló medencék üzemtani felülvizsgálata, Homokszűrők visszamosatási ciklusának vizsgálata, Ülepítő optimalizálás) Készítette: Gönczi Gábor 1 Fővárosi

Részletesebben

MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL SZOLNOKI BÁNYAKAPITÁNYSÁG

MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL SZOLNOKI BÁNYAKAPITÁNYSÁG MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL SZOLNOKI BÁNYAKAPITÁNYSÁG 5000 Szolnok, Templom u. 5. : (56) 512-319, (56) 512-320; Fax: (56) 512-337 Ü.i.: (56) 512-331; E-mail: miklos.szabo@mbfh.hu : 5001Szolnok,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban Nádor Annamária Joerg Prestor (), Radovan Cernak (), Julia Weibolt () Termálvizek az Alpok és a Kárpátok

Részletesebben

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Török-patak Ördög-árok Rákos-,Szilas-patak Váli-víz, Dera-patak,

Részletesebben

Smaragdfa, a zöld jövő. Négyéves Smaragdfa erdő

Smaragdfa, a zöld jövő. Négyéves Smaragdfa erdő Smaragdfa, a zöld jövő Négyéves Smaragdfa erdő Smaragdfa fejlődése A kiültetéskor 3 év múlva Az előző évben ültetett, a fagyok után tarra vágott Smaragdfa növekedése A 30, a 80 és a 100 napos facsemete

Részletesebben

A módosítások elhelyezkedése

A módosítások elhelyezkedése SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA A MÓDOSÍTÁSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA, CÉLJA ÉS HATÁSA 9 8 5 7 6 1 3 4 2 A módosítások elhelyezkedése 1. A 638/3 hrsz-ú telket érintő módosítás Az ingatlan

Részletesebben

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz?

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? MISKOLCI EGYETEM KÚTFŐ PROJEKT KÖZREMŰKÖDŐK: DR. TÓTH ANIKÓ NÓRA PROF. DR. SZŰCS PÉTER FAIL BOGLÁRKA BARABÁS ENIKŐ FEJES ZOLTÁN Bevezetés Kútfő projekt: 1.

Részletesebben

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV ENYING VÁROS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSRÓL SZÓLÓ 2000. ÉVI 43. TÖRVÉNY 37. - A ÉRTELMÉBEN 2007. ÉVBEN ELKÉSZÍTETT BESZÁMOLÓ Előzmények, általános bevezető A hulladékgazdálkodásról

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme

A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme Horváth Szabolcs igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Budapest, 2010.

Részletesebben

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG HATÁROZAT

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG HATÁROZAT ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web:

Részletesebben

13/2001. (VIII.29.) 18/1993. (VI.

13/2001. (VIII.29.) 18/1993. (VI. Ercsi Város Önkormányzatának 13/2001. (VIII.29.) Kt. számú rendelete a többször módosított 18/1993. (VI. 29.) Kt. Ercsi Nagyközség helyi építési szabályzat 19. -ának kiegészítéséről, illetve módosításáról,

Részletesebben

befogadó kőzet: Mórágyi Gránit Formáció elhelyezési mélység: ~200-250 m (0 mbf) megközelítés: lejtősaknákkal

befogadó kőzet: Mórágyi Gránit Formáció elhelyezési mélység: ~200-250 m (0 mbf) megközelítés: lejtősaknákkal Új utak a földtudományban előadássorozat MBFH, Budapest, 212. április 18. Hidrogeológiai giai kutatási módszerek m Bátaapátibantiban Molnár Péter főmérnök Stratégiai és Mérnöki Iroda RHK Kft. A tárolt

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Perőcsény község Önkormányzat Képviselő Testülete 7/2001. /VI. 29./ számú rendelete a környezetvédelem helyi szabályairól. (egységes szerkezetben)

Perőcsény község Önkormányzat Képviselő Testülete 7/2001. /VI. 29./ számú rendelete a környezetvédelem helyi szabályairól. (egységes szerkezetben) Perőcsény község Önkormányzat Képviselő Testülete 7/2001. /VI. 29./ számú rendelete a környezetvédelem helyi szabályairól. (egységes szerkezetben) Perőcsény község Önkormányzat Képviselő Testülete az itt

Részletesebben

PRACTICAL" Építőipari Kivitelező és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság 8200 Veszprém Házgyári út 26.

PRACTICAL Építőipari Kivitelező és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság 8200 Veszprém Házgyári út 26. MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL VESZPRÉMI BÁNYAKAPITÁNYSÁG VBK/171-6/2011. ügyintéző: Horváth Attila :+36 88 576 637 : +36 88 576 644 E-mail: attila_horvath@mbfh.hu Tárgy: Hajmáskér I. - dolomit

Részletesebben

BONTÁSI MUNKÁK BEMUTATÓ

BONTÁSI MUNKÁK BEMUTATÓ BONTÁSI MUNKÁK BEMUTATÓ Csapatunk irányítói és gépkezelõi több mint tíz éves bontási tapasztalattal rendelkeznek. A bontási törmelék elhelyezése mindig a lerakóhelyi befogadó nyilatkozat és a bontási hulladékterv

Részletesebben

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS. az ADUVIZIG működési területére 2015. január 1 2015. január 15.

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS. az ADUVIZIG működési területére 2015. január 1 2015. január 15. ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 6500 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-100 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS

Részletesebben

M0 GYŰRŰ DÉLI SZEKTOR. M1-M6 autópályák (2+840-9+400 km sz.) közötti 2x3 sávos szakasza

M0 GYŰRŰ DÉLI SZEKTOR. M1-M6 autópályák (2+840-9+400 km sz.) közötti 2x3 sávos szakasza M0 GYŰRŰ DÉLI SZEKTOR M1-M6 autópályák (2+840-9+400 km sz.) közötti 2x3 sávos szakasza Beruházó: Tervező: Mérnök: Kivitelező: Magyarország közúthálózata Az M0 gyűrű környezete Az M0 gyűrű áttekintő térképe

Részletesebben

Előterjesztés az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Komárom - Esztergom megyét kiemelten érintő projektjeiről

Előterjesztés az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Komárom - Esztergom megyét kiemelten érintő projektjeiről Előterjesztés az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Komárom - Esztergom megyét kiemelten érintő projektjeiről Igazgatóságunkon az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében jelenleg

Részletesebben

Ellenőrző kérdések 1. Tájfutó elméleti ismeretek. Ellenőrző kérdések 2. Ellenőrző kérdések 3. Ellenőrző kérdések 5. Ellenőrző kérdések 4.

Ellenőrző kérdések 1. Tájfutó elméleti ismeretek. Ellenőrző kérdések 2. Ellenőrző kérdések 3. Ellenőrző kérdések 5. Ellenőrző kérdések 4. Ellenőrző kérdések. Hogy hívjuk a tájoló forgatható részét? Tájfutó elméleti ismeretek 3. foglalkozás Kelepce Szekerce X Szelence Ellenőrző kérdések. Mivel jelölik a vaddisznók dagonyázó-helyét? Ellenőrző

Részletesebben

Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket.

Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket. Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket. A lakóteleptől északra helyezkedik el a Széchenyi Parkerdő, ami a köztudatban

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT 22/2005. (VII. 11.) rendelete

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT 22/2005. (VII. 11.) rendelete BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT 22/2005. (VII. 11.) rendelete A Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló 30/2000. (VII. 14.) rendelet módosításáról és a Budapest, XVI. kerület

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.

TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010. Alsómocsolád Község Önkormányzata 7345 Alsómocsolád, Rákóczi utca 21. Telefon: 72/560-026, Telefax: 72/451-748 E-mail: mocsolad@t-online.hu TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.

Részletesebben

A szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal

A szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal A szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal Deák József Maginecz János Szalai József Dervaderits Borbála Földtani felépítés Áramlási viszonyok Vízföldtani kérdések

Részletesebben

Ikt. sz.: MBK/878-2/2012. Jogerős: 2012. május 29. Üi: Virág István HATÁROZAT

Ikt. sz.: MBK/878-2/2012. Jogerős: 2012. május 29. Üi: Virág István HATÁROZAT Miskolci Bányakapitányság 3527. Miskolc, Soltész Nagy Kálmán u. 5. (3501. Pf: 31) Tel: 46/ 503-740; Fax: 46/503-741 E-mail: mbk@mbfh.hu Ikt. sz.: MBK/878-2/2012. Jogerős: 2012. május 29. Üi: Virág István

Részletesebben

J a v a s l a t a HEROSZ Ózdi Szervezete területigényének elbírálására Ó z d, 2011. október 20.

J a v a s l a t a HEROSZ Ózdi Szervezete területigényének elbírálására Ó z d, 2011. október 20. J a v a s l a t a HEROSZ Ózdi Szervezete területigényének elbírálására Ó z d, 2011. október 20. Előterjesztő: Alpolgármester Előkészítette: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály Előzmények

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

Nagyvisnyó Sporttábor

Nagyvisnyó Sporttábor Nagyvisnyó Sporttábor Augusztus 17. Indulás: I. csoport 9.00 II. csoport 10.30 Tisza tavi hajókirándulás-poroszló Közös túra a Dédesi várromhoz 5 600 m (oda-vissza) kb. 2,5 óra Augusztus 18. A túra hossza:

Részletesebben

Kesztölc Településrendezési terv módosítása. HÉSZ előírásainak kismértékű módosítása

Kesztölc Településrendezési terv módosítása. HÉSZ előírásainak kismértékű módosítása Településrendezési terv módosítása HÉSZ előírásainak kismértékű módosítása Pro Arch. 2015 Megbízó: Kesztölc Önkormányzat Tervező: Pro Arch. Építész Stúdió /1085 Budapest, József krt. 36./ R. Takács Eszter

Részletesebben

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával Készítette:

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 04 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tartalom Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2 1. Kiemelten kezelendő hulladékáramok 2. Jogszabályi feladatok

Részletesebben

Tiszai árvízvédelmi töltések károsodásainak geotechnikai tapasztalatai

Tiszai árvízvédelmi töltések károsodásainak geotechnikai tapasztalatai Tiszai árvízvédelmi töltések károsodásainak geotechnikai tapasztalatai Koch Edina Sánta László RÁCKEVE Tiszai árvízvédelmi töltések károsodásainak geotechnikai tapasztalatai Jelentős Tiszai árvizek 1731,

Részletesebben

"Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a

Wetland-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a VIZES ÉLŐHELYEK "Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező.

Részletesebben

A HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék

A HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék HULLADÉKOK A HULLADÉK Hulladékok: azok az anyagok és energiák, melyek eredeti használati értéküket elvesztették és a termelési vagy fogyasztási folyamatból kiváltak. Csoportosítás: Halmazállapot (szilárd,

Részletesebben

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

1. Előadás 1. Ismertesse a települési vízgazdálkodás idealizált rendszerét (ábra)! Mi értendő idealizált rendszer alatt? 2. 3.

1. Előadás 1. Ismertesse a települési vízgazdálkodás idealizált rendszerét (ábra)! Mi értendő idealizált rendszer alatt? 2. 3. 1. Előadás 1. Ismertesse a települési vízgazdálkodás idealizált rendszerét (ábra)! Mi értendő idealizált rendszer alatt? 2. 3. Ismertesse a települési vízgazdálkodás rendszerét, nyílt rendszerként (ábra)!

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet. a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről. Általános rendelkezések

283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet. a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről. Általános rendelkezések 283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat

Részletesebben

Szerves hulladék. TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása

Szerves hulladék. TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása Földgáz: CH4-97% Szerves hulladék TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása 2007. 07. 01: 50%-ra 2014. 07. 01: 35%-ra Nedvességtartalom 50% alatt: Aerob lebontás - korhadás komposzt + CO 2 50%

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

Csetény Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 7/2004. (VI.24.) számú. rendelete. a környezetvédelemről ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Csetény Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 7/2004. (VI.24.) számú. rendelete. a környezetvédelemről ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Csetény Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2004. (VI.24.) számú rendelete a környezetvédelemről Csetény Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Önkormányzat lehetőségeinek figyelembevételével,

Részletesebben

Geotermikus távhő projekt modellek. Lipták Péter

Geotermikus távhő projekt modellek. Lipták Péter Geotermikus távhő projekt modellek Lipták Péter Geotermia A geotermikus energia három fő hasznosítási területe: Közvetlen felhasználás és távfűtési rendszerek. Elektromos áram termelése erőművekben; magas

Részletesebben

HIDROMETEOROLÓGIAI HELYZET ALAKULÁSA:

HIDROMETEOROLÓGIAI HELYZET ALAKULÁSA: OMIT KÖZLEMÉNY Jelenleg összesen 553,2 km-en van árvízvédelmi készültség az országban, ebből 421,5 km-en I. fokú, 52,2 km-en II. fokú, 79,5 km-en III. fokú a készültségi szint. Láng István, az Országos

Részletesebben

Az MVA adat- és információ igénye. Bíró Tibor Károly Róbert Főiskola

Az MVA adat- és információ igénye. Bíró Tibor Károly Róbert Főiskola Az MVA adat- és információ igénye Bíró Tibor Károly Róbert Főiskola Felhasználók Vízhasználók Vízszolgáltatók Igazgatási szervek Hatósági szervek Tudományos szervezetek Alapvetések A vízhasználóknak lényegesen

Részletesebben

Készítette: Halász Csilla ÉMVIZIG Miskolc. Az előadás 2012. november 30-án szakdolgozat prezentációként került bemutatásra.

Készítette: Halász Csilla ÉMVIZIG Miskolc. Az előadás 2012. november 30-án szakdolgozat prezentációként került bemutatásra. Készítette: Halász Csilla ÉMVIZIG Miskolc Az előadás 2012. november 30-án szakdolgozat prezentációként került bemutatásra. Konzulensek: Sziebert János főiskolai docens Gödöllő, 2013. július 3. Kiss Péter

Részletesebben

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM INFORMÁCIÓS MEMORANDUM 4200 HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYARORSZÁG INGATLAN SZÁMA: 013 2011. július Rev.01 Page 1 of 8 Megye Régió Hajdú-Bihar Lakosság száma Kb. 24.000 Autópálya csatlakozás Országút 4 Repülőtér

Részletesebben

Kovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság. XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2010. március 24-25.

Kovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság. XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2010. március 24-25. Kovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2010. március 24-25. 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról (Bt.) 203/1998. (XII.

Részletesebben

Gépészmérnök. Budapest 2009.09.30.

Gépészmérnök. Budapest 2009.09.30. Kátai Béla Gépészmérnök Budapest 2009.09.30. Geotermikus energia Föld belsejének hőtartaléka ami döntően a földkéregben koncentrálódó hosszú felezési fl éi idejű radioaktív elemek bomlási hőjéből táplálkozik

Részletesebben

NYÍRMADA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 20/2004. (XII.31.) Ör. r e n d e l e t e. a helyi környezet védelméről

NYÍRMADA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 20/2004. (XII.31.) Ör. r e n d e l e t e. a helyi környezet védelméről NYÍRMADA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 20/2004. (XII.31.) Ör. r e n d e l e t e a helyi környezet védelméről 2 Nyírmada Nagyközség Önkormányzati képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Részletesebben

Ipolytölgyes község Önkormányzat Képviselő Testülete 7/2001. /VI. 26./ számú rendelete a környezetvédelem helyi szabályairól. /egységes szerkezetben/

Ipolytölgyes község Önkormányzat Képviselő Testülete 7/2001. /VI. 26./ számú rendelete a környezetvédelem helyi szabályairól. /egységes szerkezetben/ Ipolytölgyes község Önkormányzat Képviselő Testülete 7/2001. /VI. 26./ számú rendelete a környezetvédelem helyi szabályairól. /egységes szerkezetben/ Ipolytölgyes község Önkormányzat Képviselő Testülete

Részletesebben

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai Történet 1964. üzembe helyezés 1975. húsipari szennyvíz

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

9326 Szil Város u. 3. JOGERŐS :2013.03.11.

9326 Szil Város u. 3. JOGERŐS :2013.03.11. MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL VESZPRÉMI BÁNYAKAPITÁNYSÁG VBK/3432-12/2012. Eper Gábor :(06-88) 576-643; : (06-88) 576-646 E-mail: gabor_eper@mbfh.hu Tárgy: Szil I - kavics 2013-2016. évi kitermelési

Részletesebben

FOGALMAK II. témakör

FOGALMAK II. témakör FOGALMAK II. témakör Magyarország elhelyezkedése a Földön: Magyarország országrészei: Magyarország az északi félgömb keleti felén, Közép-Európában, a Kárpát-medencében, más néven a Közép-Duna medencében

Részletesebben

Energetikai célra használt termálvizek felszíni kezelése és elhelyezése, mint a visszasajtolás szükséges és lehetséges alternatívája

Energetikai célra használt termálvizek felszíni kezelése és elhelyezése, mint a visszasajtolás szükséges és lehetséges alternatívája Energetikai célra használt termálvizek felszíni kezelése és elhelyezése, mint a visszasajtolás szükséges és lehetséges alternatívája Dr. Pekár Ferenc ny. főigazgató-helyettes vízökológus Halászati és Öntözési

Részletesebben

Hulladékkezelés. Gyűjtés-tárolás

Hulladékkezelés. Gyűjtés-tárolás Hulladékkezelés Gyűjtés-tárolás feladatok az első technológiai lépés A hulladékkezelés technológiai folyamatának első fázisa a hulladék összegyűjtése és tárolása az elszállításig a keletkezés üteméhez

Részletesebben

MEGFIGYELÉSEK, MÉRÉSEK, TANULSÁGOK... AZ ÖREG TÓ VIZÉRŐL

MEGFIGYELÉSEK, MÉRÉSEK, TANULSÁGOK... AZ ÖREG TÓ VIZÉRŐL MEGFIGYELÉSEK, MÉRÉSEK, TANULSÁGOK... AZ ÖREG TÓ VIZÉRŐL Helyszín: időpont: Osztály: Csoporttagok: 1. Nézzetek körül a tó partján. Milyen? Húzzátok alá a megfelelő jellemzőt. csak nádas és erdő veszi körül

Részletesebben

MSZ EN 1610. Zárt csatornák fektetése és vizsgálata. Dr.Dulovics Dezső Ph.D. egyetemi docens. Dulovics Dezsőné dr főiskolai tanár

MSZ EN 1610. Zárt csatornák fektetése és vizsgálata. Dr.Dulovics Dezső Ph.D. egyetemi docens. Dulovics Dezsőné dr főiskolai tanár MSZ EN 1610 Zárt csatornák fektetése és vizsgálata Dr. Dulovics Dezső Ph.D. egyetemi docens, Dulovics Dezsőné dr. főiskolai tanár, Az előadás témakörei: -alkalmazási terület, fogalom meghatározások, általános

Részletesebben

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM INFORMÁCIÓS MEMORANDUM 4200 HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYARORSZÁG INGATLAN SZÁMA: 014 2011. július Rev.01 Page 1 of 6 Megye Régió Hajdú-Bihar Lakosság száma Kb. 24.000 Autópálya csatlakozás Országút 4 Repülőtér

Részletesebben