A kavicsbányászat és a kavicsbányatavak környezet -és természetvédelmi

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A kavicsbányászat és a kavicsbányatavak környezet -és természetvédelmi"

Átírás

1 Barati Sándor Béres István- Hoitsy György Horváth Benő Szlabócky Pál- Nagy Katalin Zámbori Zoltán A kavicsbányászat és a kavicsbányatavak környezet -és természetvédelmi problémái A kiadvány megjelenését támogatták: KÖM-KKA /2001 sz. pályázata Ökotárs Alapítvány Közép-és Kelet Európai Munkacsoport a Biodiverzitás Megőrzéséért Miskolc,

2 Barati Sándor 1 Béres István 2 - Hoitsy György 3 Horváth Benő 4 Szlabócky Pál 5 - Nagy Katalin 6 Zámbori Zoltán 7 A kavicsbányászat és a kavicsbányatavak környezet -és természetvédelmi problémái Szerkesztette: Barati Sándor Lektorálta: Demeter Zoltán Anyanyelvi lektor: Barati Lilla ISBN Kép és ábraszerkesztés, nyomdai előkészítés: Litogon Bt. Nyomdai munkák: Cirkalom Bt., Miskolc Készül 500 példányban 1 Geográfus-ökológus, CEEWEB Egyesület Miskolc, 3525 Kossuth u. 13 ( 2 Ornithológus, 3561 Felsőzsolca, Kossuth u. 3 Halászati szakmérnök, BAZ-megyei Halászati Főfelügyelő 4 Hidrobiológus, 5 Geológusmérnök, 3525 Miskolc Déryné u. 6 6 Biológus, ÉKF Miskolc 7 Geográfus-ökológus, Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány Miskolc 2

3 Tartalomjegyzék Bevezetés 4 1. A kavicsbányászat geológiai feltételei, különös tekintettel a környezet- és természetvédelmi kérdésekre (Szlabóczky Pál) 5 2. A kavicsbányatavak sajátos hidrobiológiája (Nagy Katalin Zámbori Zoltán) A kavicsbányatavak ökológiai sajátosságai (Horváth Benő) A kavicsbányatavak mint élőhelyek (Barati Sándor Béres István) A kavicsbányatavak vízkezelési problémái (Hoitsy György) 99 3

4 Bevezetés Ha valaki egy művelés alatti kavicsbányát lát, melynek már vízfelülete is van, vagy éppen a terület a humuszlehordás fázisában van, valljuk be őszintén a szemlélőnek nincs valami szemetgyönyörködtető látványban része. Évekkel, esetleg hónapokkal később elvonul a termelőgépezet, ott marad a rendezetlen bányatelek, és mint valami nem várt gyermek a tó. Vize tiszta, többnyire ivóvíz tisztaságú, élet alig van benne és elindul azon az úton ami minden tavat jellemez a Földön természetes körülmények között: benépesül feltöltődik és elpusztul átadva helyét más élőhelyeknek. Természetes viszonyok között ez a folyamat hosszabb rövidebb ideig tart, és rendkívül sok tényező befolyásolja, a tó alakjától kezdve a vízmélységig stb. Viszont hogy ez a folyamat nem tud zavartalanul lejátszódni annak az oka az ember és a visszamaradt tavak vízkezelése, amely tapasztalataink szerint csak a legritkább esetben történik tervezetten, a tó sajátosságait és a kialakult élőhely adottságait figyelembe véve. A tavakból horgásztó lesz, környezete az időszakos turisták dömpingjének szemetétől büdös, vagy egyszerűen kisebb öbleit szemétlerakónak használják. Ha nagy a tó hosszabb ideig bírja, de nem a végtelenségig. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország kavicsbányatavakban egyik leggazdagabb terület. A évben megyénken áthaladó autópályaépítés nyomán gomba mód szaporodtak a kisebb nagyobb bányatelkek és a bányatavak. A korábbi évtizedek tapasztalatai alapján talán jogos a félelmünk, hogy mi lesz a sorsa a visszamaradó vizeknek, a létrejött vizes élőhelyeknek, mivel a rekultiváció jelen gyakorlata nem megnyugtató, sem ökológiai sem tájvédelmi szempontból. A bányatavak pedig, megfelelő kezeléssel táji szempontból esztétikus területekké, ökológiai szempontból diverz élőhelyekké alakíthatók, melyek egyaránt szolgálhatnák a kikapcsolódást és az itt helyben élő, meghúzódó, táplálkozó, vagy csak éppen átvonuló élőlények életlehetőségeit. Kiadványunk ebből a szempontból igyekszik bemutatni a bányatavakat, és feltárni azokat a lehetőségeket, melyeket a vízkezelők is haszonnal kamatoztathatnának. Köszönettel tartozunk a Környezetvédelmi Minisztériumnak és az Ökotárs Alapítványnak, hogy kiadványunk megjelenését támogatták. Ugyancsak köszönetünket fejezzük ki a Miskolci Bányakapitányságnak és a Földművelési Minisztérium BAZ Megyi Halászati és Vadászati Felügyelőségének, hogy adataikkal segítették munkánkat. 4

5 1. A kavicsbányászat geológiai feltételei, különös tekintettel a környezet- és természetvédelmi kérdésekre Szlabóczky Pál 1.1. Bevezetés A kavicsbányászat nyomán visszamaradó bányagödrökben, a talajvíz és csapadékvíz összegyülekezéséből alakulnak ki a kavicsbányatavak. Ezzel biológiai és társadalmi szempontból új, értékes tájelem jelenik meg, amelynek környezeti kapcsolatrendszerét az ábrán vázoltuk fel, "természettani" szempontból ábra: A kavicsbányászat környezeti kapcsolata A kavicsbányászat területén a geológiai vizsgálatok: a bányatelepítésre és bányaművelésre (bányageológia), a parti és meddő rézsük állékonyságának vizsgálatára (mérnökgeológia), a meder oldalát és alját képező talaj és kőzet (mint biotóp) vizsgálatára (limnogeológia), a bányászati rekultivációs földmunkákra (környezeti földtan), a tó és környezete utóhasznosítására (települési geológia) irányulnak. A növekvő egészségügyi turizmus, az üdülés, felfrissülés, pihenés és általában a kultúrált szabadidő eltöltése iránti igény, illetve mindezek helyi gazdasági előnyeinek növekedése miatt a kavicsbányatavak és környezetük felértékelésével számolhatunk. A kavicsbányákra és tavakra vonatkozó megfigyeléseket a 60-as évek elején kezdtük el közösen, a vízügyi és közegészségügyi, majd településrendezési ágazatokkal. A 70-es évek elejétől a földtani nyersanyagkutatási rendszer e területen is elterjedt. Több országos ill. megyei ankétot szerveztünk abból a célból, hogy felhívjuk a szakágazatok figyelmét a visszamaradó tavak sokirányú jelentőségére. A 80-as évektől több komplex szakmai vizsgálatot irányítottunk a meglévő kavicsbánya- 5

6 tavak hasznosításával, fenntartásával kapcsolatosan. A következő fejezetek kidolgozása ezen tapasztalatok alapján történt A kavicsbányászat geológiai feltételei Környezet- és természetvédelmi szempontból jelentős kavicsbányászat a Kárpát - medencébe lefutó folyók, földtörténeti alsó szakaszú vízrajzi területein alakult ki: a sziklás hegykoszorú lábainál felhalmozódó mállási törmelék sok száz km-es szállítása nyomán. (1.2-1.ábra.) ábra: A Kárpát-medence kavicsos törmelékkúpjai A Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén található kavicstelepek kőzetanyagát elsősorban a Magas- és Alacsony-Tátra déli lábainál (a Hernád vízgyűjtőjén), a Szepes-Gömöri Érchegységben (Sajó) és az Abaúj-Tornai hegyvidéken (Bódva) felhalmozódott, vegyes kőzettörmelék kvarc (SiO 2 ) anyagú kőzetei biztosítják. (1.kép) 6

7 A kavicsosztályzókból visszamaradt ökölnyi szemek halmazában és egyes mosott partszakaszokon szembetűnnek a Kárpát-medence északi hegykoszorújából származó, nagyobb kopási ellenállású, ill. a hazai hegyvidékek kisebb szállítási távolságú, kevésbé koptatott mélységi, - gránit - és metamorf (átalakult) kőzetei - szericit, gnájsz, grauvake stb. - is. Másik ásványtani érdekesség a laposparti hullámverési zóna homokjában csillogó, fémes szemcsék (muszkovit, földpát, klorit, cirkon stb.) előfordulása. Ezek a nyomásványok néhány súlyszázaléknyi mennyiségben vannak jelen. A hegyvidékek karbonátos kőzetei (mészkő, dolomit, agyagpala, vulkáni pala) agyaggá, iszappá mállottak szét a leszállítódás során, így azokat a folyók a kavicsos törmelékkúpokon túl továbbszállították, az Alföld belseje felé. A földtörténet legutóbbi 1,5 millió éve során megyénk folyói több 100 millió m 3 - nyi kavicsos (homokos) kőzetanyagot szállítottak és raktak le a völgyekben és az Alföld peremén. A Sajó-Hernád közös törmelékkúpja a Tiszántúlig nyomozható, a fúrási kőzetrétegsorok tanúsága szerint. ( ábra) Eközben az előtér fokozatos süllyedése miatt (ami évezredenként több méternyi lehetett) a völgyszintek szakaszosan bevágódtak, oldalirányba is elvándoroltak, azaz átlósan süllyedtek ábra: A Sajó-Hernád kavicsmélysége a felszín alatt (Franyó F. 1966) Az egykori völgytalpak leroncsolódott utódai a mai domboldalakon maradtak vissza a reliktum kavicstelepekkel. Ezek jó feltárásban láthatók a Cserehát Ny-i lábánál Arnót-Sajóvámos vonalában, ill. ma már szeméttel betöltve Szikszó-Forró vonalában, a Cserehát keleti oldalán. A szakaszos völgyfejlődést a földtörténeti negyedidőszak (kvarter) jégkorszakainak periodikus váltakozása biztosította. Ez a földfelszín alakító működésrendszer két "független forrásból" tevődik össze, a már említett lassú kéregmozgásokból (tektonika) és a csillagászati "vezérlésű" éghajlat- 7

8 változásokból (klíma). Ezek következtében a földtörténet legutóbbi, másfélmillió éves időszakában megyénk környezetére vonatkozóan biztosan legalább négy, nagyobb jégkorszak kavicslerakó hatásáról van bizonyítékunk. A jégkorszaki folyamatos jég határa ugyan tőlünk északabbra, Varsó-Poznan vonalában húzódott (Mazuri-tavak), de a Kárpát- medence É-i részét is több tíz méteres vastagságú talajfagy borította, az 1000 m feletti magas hegységek gleccserei pedig óriási jég- (víz)tömegeket halmoztak fel. A folyóvölgyekben bányászható kavicsrétegek keletkezése szempontjából legjelentősebb az utolsó würm jégkorszak (glaciális), amit két közbeni felmelegedés (interstadiális) három periódusra bontott táblázat: A földtörténeti negyedidőszak, bányászati kavicsrétegeit hátrahagyó, utolsó szakaszának tagolása Idő (ezer év) Szakasz neve Klíma Geológiai esemény Jelen Új holocén neolit Száraz meleg Árterületi üledékek képződése Ó-holocén -paleolit csapadékos hűvös (interglaciális) A kavicsösszlet tetejének áthalmozása; fedőréteg képződése nagy árvizek Würm 3 jegesedés (glaciális) Utolsó kavicslerakódás; futóhomok képződése; lösz, kavicsközi agyag képződése Würm 2/3 enyhülés Kavicslerakódás (interstadiális) Würm 2 (glaciális) Lösz-, agyag-, törmelékképződés (Szeleta kultúra) Würm ½ (interstadiális) Kavicslerakódás Würm 1 (glaciális) Hegylábi törmelékképződés, mai völgyek bevágódása Riss - Würm (interglaciális) Idősebb völgyek kavicsából, mai domblábi teraszok 8

9 Idő (ezer év) Szakasz neve Klíma Geológiai esemény Riss 2 (glaciális) Hegylábi törmelékképződés Riss 1 (glaciális) Hegylábi törmelékképződés A würmi eljegesedés éve kezdődött és évvel ezelőtt fejeződött be. A jégkorszaki kőzetmállás idején felhalmozódó, sziklás magashegységi, hegylábi törmeléktömeget az olvadási időszakok óriási víztömegei lesodorják a folyóvölgyekbe. Onnan továbbszállítódik (aprózódva, gömbölyödve) az alsó, kis esésű területekre. A Sajó-Hernád völgyében az utolsó nagy tömegű folyóvízi kavicsszállítás évvel ezelőtt történt. Az ezt követő, utolsó "jeges" időszakokban a K-i viharos szelek a csupasz, kavicsos felszínekről kifújták a homokot, és a medermaradványokat követő íves parti dűnékben rakták le. Az eurázsiai puszták felől szállított kőzetpor (lösz) is lerakódik a kavicsrétegekre, agyagos fedőt képezve. Az utolsó jégkorszak kavicsanyagát tárják föl a völgytalpi kavicsbányák, ezek fedőrétege az utolsó eljegesedés agyagos löszrétege. A folyamat jelei egyfelől a völgytalpi és völgyoldali, maradék folyóvízi teraszok alapján, másfelől az Alföld-peremi lerakódási területeken felhalmozódott, több tíz-száz méter vastag, kavicsos üledékréteg-sorokban tanulmányozható, amelynek alsó rétegei már több százezer évesek. (2. kép) A völgybevágódásból visszamaradt mai teraszszintek és -roncsok, valamint a síkságszéli felhalmozódási terület alatt akkumulálódott, egykori medenceszintek közötti geometriai inverziót mutatja be a ábra ábra: Folyóvízi teraszok inverziós hossz-szelvénye a Sajó-völgyben. (Szlabócky P. 1996) Kavicshasznosítás szempontjából kedvezőtlen körülmény, hogy a jelen korban (holocén) a Nyékládházától a Tisza mai vonaláig terjedő területen a törmelékkúp 9

10 tetejét, a ezer éven át tartó, nagy folyómeder-vándorlások átrendezték, áthalmozták. Ezzel szerves iszap keveredett a kavicsrétegekbe. Jól látható alacsony vízállású években, hogy a vízszinthez közeli, "meleg színű", sárgás homokos kavicsrétegre - kis eróziós diszkondarciával - hidegebb színű, kissé iszapos, apró szemű réteg telepszik. (1.2-4.ábra) ábra: Elvi kavicsösszlet képződési hossz-szelvénye Megjegyezzük, hogy függőleges tóparti bányafalak sokszor nagyon érdekes ősvízrajzi változásokról árulkodnak. Ennek paleontológiailag is jelentős példázatát láthattuk a 80-as, 90-es években a Gólem-tó (nyékládházi II.sz. bányaüzem) ÉK-i partfalában, ahol több tucatnyi - kormeghatározás szerint éves, fél méter átmérőjű, konzerválódott fenyő és néhány nyírfa tanúsította az egykori jeges árvizek erejét. (3.kép) A hazánk területén lerakódott, és a kavicsbányászat szempontjából jelentős, nagyobb törmelékkúpokat mutatja be a ábra. Ezek igen kis része alkalmas folyamatos, nagyobb volumenű kavicsbányászatra: a terület beépítettségi, ipari és mezőgazdasági, közút- és energiahálózati, vízrajzi-vízvédelmi viszonyai miatt, ill. a bányageológiai települési viszonyok miatt. Az utóbbi feltételrendszer lényeges elemei: a talaj alatti agyagos fedőréteg vastagsága (kívánatos 1-2 m, max. 3-4 m) a kavicsos összletbe közbetelepült agyagos-iszapos (néhol erősen cementált) kőzetlencsék, a kitermelhető kavicstelep vastagsága (kívánatos m, min.5m, max. 40m) 10

11 a kitermelhető kavicsösszlet kőzettani minősége (kvarc >90-95%, iszaptartalom < 5-8 %, max. 10 %) Uralkodó szemcseméret 0,1-50 mm közötti > 10% egyenletes belső eloszlásban. Az agyagos fedőréteg és az esetleg közbetelepülő agyag-iszaprétegek (4.kép) adják a bányameddőt. A kitermelt kavicsot nevezzük haszonanyagnak. A feldolgozás során kikerülő, puhább kőzetszemek, iszap, valamint a rakodásnál, szállításnál szétszóródó anyag adja a termelési veszteséget. A bányaművelési, környezetvédelmi okok miatt visszahagyandó, part menti kavicstömegeket nevezzük pillérben maradó készletnek. Mindezek miatt a geológiai alapon lehatárolt földtani ásványvagyon töredéke a kitermelhető ipari vagyon. Az januári készletmérlegben az építési kavics 1,3 milliárd m 3. Az ebből nyilvántartott, műre való készlet közel 700 millió m 3. Az előzőekben említett okok miatt a kitermelt ipari vagyon ettől kevesebb lesz. Az közötti nyilvántartott kavicstermelés 450 ezer m 3 volt. Ebből a becsülhető maradék tavi víztérfogatok összege több, mint 100 millió m 3 - nyi. (MGSZ adatok.) A Borsod-Abaúj-Zemplén megyére becsülhető kavicsbányatavi víztérfogati összeg több, mint 50 millió m 3. Ebből a nyékládházi tórendszer 40 millió m 3. Ez jóval több, mint a Velencei-tó térfogata. Mádai F. tanulmánya szerint (1999) az építőipari nyersanyagok (kő+kavics+homok) részaránya a hazai GDP-ben 0,5 % körüli lehet. Megjegyzendő, hogy e kavicsmennyiségünkre (5-10 millió m 3 /év) támaszkodó építőipari tevékenységünk részaránya ennek már sokszorosa A kavicsbányászat történeti áttekintése, a jelen és a jövő tendenciái Történeti áttekintés A történeti áttekintést Borsod-Abaúj-Zemplén megye vonatkozásában az alábbi időszakokra bontjuk: Az es években egyre-másra nyíltak a kavicsbányák, főként a nagyobb települések környezetében: Mezőkövesdtől Sáropatakig, Szikszótól Mezőcsátig. A századfordulón működő bányák számát re, az éves termelést ezer m 3 - re becsüljük Schaffarzik (1904) nyomán. A termelés kézi erővel, szekérre rakodva történik, a völgytalpi, ill. domblábi teraszok peremi kibúvásainál indítva. A termelvény túlnyomó részét útkavicsolásra használták. Megjegyzendő, hogy a falusias kis településeken egykoron a gazdákat kötelezték váltóforgóban a községi utak karbantartására. A városokban ezt a teherfuvarozók végezték közmunkában. Az 1900-as évek elejétől az I. világháborúig a "száraz" termelésre alkalmas készletek fogyatkozása miatt, előtérbe kerül a folyómedrek zátonyos kanyarulataiból történő, még mindig kézi rakodású, szekérszállításos termelés (Felsődobsza). 11

12 Az I.világháború végétől az 50-es évek elejéig, egyre fejlettebb gépészeti technológiákkal, már part menti, víz alóli kotrással is termelik a kavicsot a vagyonosabb vállalkozók. Például az egyik nyéki tó nevét adó, partmenti sínről, gőzerővel működő István kotrót 1927-ben vásárolták, kezdetben folyószabályozási célra. A Tiszalöki Vízlépcső építésétől hozták Nyékre. A Mályi-tó helyén pedig vezérárokkal igyekeztek a talajvízszintet süllyeszteni (vízügyi adatok). Az időszak végére megyénk túlnyomó részében az állami kézben levő bányák éves termelése meghaladja a 100 ezer m 3 -t. A termelés Mályi-Nyékládháza térségére koncentrálódott. Az 1950-es évektől az állami termelés dél felé települ át a Középső- és az Öreg-tó, majd az István-tó körzetébe. A fedőmeddő leszedése markolóval és kézi csilleszállítással, majd dömperrel történik a mai István-tó K-i oldali üdülőterület helyére. (Az "első telepeseknek" itt keményen meg kellett küzdeni az igen hepehupás és változatos talajú terület elegyengetésével. A meddőlerakást követő fásítás nyomán egy szinte áthatolhatatlanul sűrű aljnövényzetű erdő fejlődött ki, ahol az eredetileg telepített papíripari cellulóz-nyárfát fokozatosan kiszorította az akác. Innen kapta a terület az "Akácos" elnevezést A meddőkupacok alatt mindenféle ipari hulladékot találtak: a csillepálya-alkatrésztől az akkumulátorig, olajos hordóig. Még kellemetlenebb, hogy az István-tó Nyékládháza felőli oldalán - mára önkormányzati üdülővé alakított -, az egykori juhhodály a II. világháborúban lőszerraktár volt, és ezt védő lánctalpas taposóaknát találtak, ami ma is az agyagos fedőrétegben fekszik, az István- és az ún. Tsz-tó között magasodó földnyelvben.) A nagy jelentőségű 35-ös debreceni út építéséhez, a Tiszalöki Vízierőmű és a Keleti-főcsatorna műtárgyainak, hídjainak betonépítési munkáihoz egyre több, jó minőségű homokos kavicsra volt szükség. Ezt csak a nyéki körzet biztosíthatta, mivel északabbra a Sajó és Hernád völgyében található kavics szemszerkezete túl "durva" és hézagos frakciójú, déli és keleti irányban pedig (a Hejő-Szada övcsatornától lejjebb) a kavicsösszlet felső szintje iszapos, szerves kémiai szennyezettségű, a jelenkori folyómedervándorlások áthalmozó hatása miatt. Az 1960-as évek elején épül a korszerű, nagy teljesítményű feldolgozó telep a IIIas bányában (a műút D-i oldalán). Mellette lép üzembe a nagyüzemi állattartótelepek építéséhez a Mezőpanel Betonelemgyár, és már Csehszlovákia szomszédos részére is folyamatosan szállítják vasúton a nyéki kavicsot. Ekkor még a II.sz. bányában csak nyers sóder termelése folyik, önkotró uszályokkal (innen maradt az ÖK oldaljelzés) a partmenti tehervagonok, pontonos szállítószalag-rakodásával. A 60-as évek végétől jellemző, hogy a mezőgazdasági termelő szövetkezetek egyre több saját bányát nyitnak. (Ún. melléküzemági tevékenység, ami megyénk ráfizetéses téeszeit volt hivatott kisegíteni.) Ezek a kis bányák rendezetlen telepítéssel, kétes anyagminőséggel sok kárt okoztak a "népgazdaságnak". (5.kép) Ezzel szemben a nagyüzemi bányászat kutatását a 60-as évek közepétől az akkori Építésügyi Minisztérium és a Központi Hivatal szigorúan szabályozta és ellenőrizte. Mindkét helyen külön főgeológusa volt az építőanyag-bányászati iparágnak. 12

13 Ez időszakban indul meg, a működő nagy bányák tavai környezetében az össznépi rekreációs tevékenység, mivel az 50-es évek elejétől, a közkedvelt élő folyóvizek drasztikusan elszennyeződnek, valamint a folyószabályozás, árvédelem miatt "levágják" a fürdőzésre, csónakázásra legalkalmasabb folyókanyarulatokat. (Fecskeszög Miskolcon, a Kis-Hernád Halmaj mellett) (Először főként a órás szabadidővel rendelkező gyári munkások helyeznek el kis horgászbódékat az István-tó K-i partján, az erdő szélén. A 60-as évek közepétől ezt a folyamatot a községi tanács némileg szabályozza: 7 m széles helyeket lehet ideiglenes bérleti szerződéssel foglalni, "ásott alap nélküli" építménnyel. A 70-es évek elején ezt a "honfoglaló" telepet újból szabályozzák az Akácosban. Rendezik a Gólem-tó felé eső gödrös területet és szabályos elrendezésű telekkiosztással kiárusítják. Először az elektromos hálózat, majd az ivóvízhálózat épül ki. A szennyvíz-csatornázás a 90-es évek közepén valósul meg.) Az 1970-es évektől az építési igények ugrásszerű növekedése miatt nagyléptékű bányarekonstrukció történik Nyékládházán. Új feldolgozó üzemet telepítenek a II.sz. bányaüzembe. Cseh és német mintára a kirostált durva frakciót ( mm feletti) törőműben összezúzzák, és visszakeverik a termékbe. A feldolgozó technológia egyre korszerűsödik, ami az eredetileg általában III.osztályú kavics minőség mellett I-II. oszályú, és különböző szemcsetartományú anyag előállítását teszi lehetővé. Ilyen minőségi fokra csak az állami bányáknál van lehetőség, ezért egyre inkább megnő az alsózsolcai házgyári bánya jelentősége is. A Miskolc melletti csorba-tavi bánya termelése fokozatosan csökken, mivel az októberi Sajóárvíz veszélyt jelentett, de a földterületek termelésből való kivonását ellenezték az érintett mezőgazdasági nagyüzemek. Itt a kavics települése is kedvezőtlen volt. Fokozatosan összekötik az István- és az I.-II. téesz- tavakat a Gólem-tóval. A két évtizede abbahagyott István-tavat újrakotorják, mélyítik, ami maradandóan feljavítja a nyári vízminőséget. (Lásd 6.fejezet) 1990-ben, a "visszamagánosítások" idején, a nyéklédházi kavicsbányák először dolgozói kft-vé alakul, majd külföldi tulajdonba kerül. (Lasselsberger Holding) A többi bányánál is többlépcsős tulajdonosváltás történik. A kavicstermelés a 80-as évek végétől a 90-es évek közepéig visszaesést mutatott. A neokapitalizálódás időszakában az új földbirtokosok - ahol csak geológiailag lehetséges homok- és kavicsbányát, agyagos föld-anyagnyerő gödröt létesítenek, mivel ez - a kialakult pénzügyi szabályozás miatt - hatékonyabb pénzügyi visszatérülést biztosít, mint az agrárgazdálkodás. Ez az országban mindenhol jellemző. Az ezredfordulóra a nyékládházi bányatórendszer tájképi szempontból is a környék természeti értékévé vált öblözetes, szigetes, zátonyos elemeivel. (1.3-1.ábra) 13

14 ábra: A nyékládházi bányatavak helyszínvázlata A jelen és a jövő bányászati tendenciái megyénkben Jelen időszakban Borsod megye kavicsbányászatát a déli területen áthaladó autópálya, a hozzácsatlakozó bekötő és átkötő utak, a nagy számú keresztező műtárgy ágyazati, szűrőkavics- és betonadalék-igénye határozza meg. Ezen piaci irányt kizárólag hazai tulajdonban lévő, túlnyomó részben az építkezésekhez közeli, kis vagy éppen most nyitott bányákból elégítik ki. Az ezeken a területeken található kavicsvagyon bányageológiai minősége lényegesen rosszabb, mint a volt állami nagy bányáké, de ezt mobil feldolgozó berendezésekkel küszöbölik ki. Összefoglalva: a jelen helyzetet úgy jellemezhetjük, hogy nagy számú, egy-két éves élettartalmú kis bánya nyitása vagy bővítése, a feldolgozó gépészeti technológia fejlesztése történik, egyre szigorúbb környezetvédelmi követelmények mellett. A jövő tendenciái csak a környező országok külpolitikája és belgazdasági változásai alapján becsülhetők. Ha a meghirdetett európai tendenciákat vesszük figyelembe, akkor a legnagyobb kavicsigény továbbra is a nemzetközi jelentőségű közlekedés vonalain és területein várható: autópályák, mellettük fekvő kereskedelmi létesítmények, vasúti pályák ágyazata, hidak, műtárgyak, polgári repülőterek, árvízvédelmi létesítmények stb. Mivel a "magyar kavics" természetes összetétele és települési viszonyai kedvezőbbek, mint a Kárpátok-Alpok-Dinaridák által közrefogott terület szomszédos országaiban, várható az export növekedése is. A magas építőipar középületi szektorában a jelenlegi felhasználási igény fennmaradása valószínű. A lakásépítés vonalán könnyűszerkezetes, energiatakarékos technológiák előretöré- 14

15 se várható, ami a kavicsfelhasználást csökkenteni fogja. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a hazánkban, a 70-es években már felvetődött könnyű acélszerkezeti kötőanyagok: a perlit és keramzit (duzzasztott agyagkavics) újbóli megjelenését, mivel ez jelentős acéligény- és építési energiacsökkenést jelentene. A közúti és árvízvédelmi töltésekbe beépíthető löszös agyag miatt csökkenni fognak a meddő dombok. Az új terület igénybevételénél letermelhető humuszos feltalajra is egyre nagyobb igény lesz, nemcsak a rekultivációnál, hanem kommunális és ipari hulladéktárolók lefedésénél is. Nyilvánvalóan növekszik a bányatavak környezetének turisztikai, idegenforgalmi, rekreációs igénybevétele. A Nyékládháza- Tiszaújváros közötti nagyobb, ill. kisebb tavak ilyen szempontból is igen kedvező helyzetbe kerültek. Összefoglalva: megyénkben a kavicsbányászat tendenciáját továbbra is az évenkénti millió m 3 -es nagyságrendű igény határozza meg, egyre sokszínűbb termékskálával, ami környezetvédelmi szempontból is kedvező a kotrási, belső szállítási és feldolgozási géptechnológia korszerűsítési igénye miatt A kavicsbányászat jelenlegi módszerei A múlt, jelen, jövő rövid bányászati áttekintése után a jelenleg alkalmazható bányaművelési, feldolgozási és szállítási módszereket foglaljuk össze. A kavicsbányató mellett működő, feldolgozó - kiszolgáló üzemek általános telepítési vázlatát mutatjuk be a ábrán. A bányaművelés fő szakmai elemei: a) A bányatelek kijelölése földtani kutatási eredmények és mindenféle szakhatósági előírások figyelembevételével. A bányatelken belül történik a bányászat, a meddő elhelyezése, itt találhatók a kotráshoz tartozó szárazulati gépész- és elektromos egységek, a feldolgozó mű, és az üzemi úthálózat a bányaterület kijáratáig. Ebből következik, hogy a bányatelek kb %-a kerülhet leművelésre. A bányató a bányatelek %-nyi részén marad vissza. b) A közvetlen bányaművelés az új, vagy a bővítési területen az agyagos-iszapos fedőréteg eltávolításával kezdődik. Ezt nagy teljesítményű tolólapos gépekkel, (dózer) földgyaluládával (szkréper) történik, közvetlenül depóniába tolva, vagy gépkocsis átszállítással. (6.kép) Az ezután visszamaradó, általában még száraz kavics- és homokréteget néha homlokrakodóval, közvetlenül töltik a szállító gépjárművekbe. (7.kép) 15

16 ábra: Üzemelő kavicsbánya elrendezési vázlata (Megjegyezzük, hogy az ilyen "lefedőzött" kavicsos területek rendkívül sok kőzettani, paleontológiai, ill. archeológiai leletet rejtenek.) Egyébként a kavics termelése ma már szinte mindenhol víz alóli kotrással történik uszályról, hidraulikus vagy mechanikus jövesztéssel. (8.kép) Az utóbbi technológiával működő nyéki óriás (MOHR) kotrógép markolókanalainak térfogata 4, ill. 6 m 3. Elvi merítési mélysége 50 m! Ennek határt szabhatnak a cementált kavicsos, vagy kemény, agyagos közbetelepülések. Ezek robbantással jöveszthetők, ami a horgászok tiltakozását szokta kiváltani, holott ez megoldható a halakat elriasztó, kisebb nyomású előzetes töltetekkel. Régebben az 50-es, 60-as években a parton, sínen közlekedő vedersoros kotróval dolgoztak. A tsz-bányákban önjáró darus, köteles markolóval, vagy régebben parti vedersoros kotróval, ami sok balesetet idézett elő. Ahol a kavicskotrás cementált kavicsba, vagy ősmorotva kemény, meszes agyaglencsébe ütközik, azt megkerülve szigetet, félszigetet hagynak vissza. Ez madártani szempontból is rendkívül kedvező. (9.kép) 16

17 c) A termelvény belső szállítása uszályon, vagy közvetlenül parti depóba transzportálva történik. Egy-egy uszály szállítási kapacitása m 3. Kirakodásuk a feldolgozó műnél, saját szállítószalaggal vagy parti elevátorral történik. (10. kép) d) A feldolgozó üzembe érkező nyers kavicsból először leválasztják a tojásnyitól nagyobb szemeket ( mm fölött) és azt újabban törőre viszik. (11.kép) A nyers kavics mosásával eltávolítják a 0,1 mm alatti iszapfrakciót. (12.kép) A szuszpenzió elvezetésével képződött a fürdőző gyerekek által közkedvelt, "dagonyás" lapos parti öblözet. (13.kép) Az összetört, durva kavicsot visszajuttatják az első depóniába. A szennyeződésektől - betonra agresszív anyagoktól és görgetegdaraboktól - mentes első terméktípus a természetes szemeloszlású, homokos kavics (sóder), ami a beton térfogati alapanyaga. A megtisztított kavics további feldolgozásával osztályozott termékeket kapunk: élesszemű bányahomok, gyöngykavics, szűrőkavics stb. Ha a bányaművelés olyan iszapos kavicslencsét kap el, melynek feldolgozása gazdaságtalan, azt szennyezett kavics néven földművekbe, útpadkába építik be. A homokos kavics szabványban előírt ásványtani összetétele, szemszerkezete, iszapmentessége döntően befolyásolja a méretezett vasbeton-szerkezetek tartószilárdságát. Ezért nagyobb építkezésekhez csak laboratóriumi minőségi bizonylattal ellátott terméket szabad felhasználni. (Magyar Szabvány ) A vulkáni kúpokra emlékeztető depóniák m-s magasságukkal érdekes látványt nyújtanak. A folyamatos szállítás és újratöltés nyomán visszamaradó lábi koszorú a gyíkok kedvenc életterévé válik. e) A rakodás, elszállítás homlokrakodóval (3 m 3 -es markolólapát) tehergépkocsin, szállítószalaggal, vasúti vagonnal történik. A bányához tartozik még az üzemi bekötő út, iroda, szociális helységek, labor, gépjavító műhelyek, raktárak és egy nagyteljesítményű ipari transzformátor-telep. (1-7.ábra) Előfordul, hogy a bányatelken kívül téli depóniát helyeznek el. A nyékládházi II.sz. üzem jövesztési - vízi szállítási osztályozási feldolgozási - rakodási rendszerének elvi vázlatát mutatja be a ábra. (A fürdőzők, horgászok, csónakázók különös érdeklődést mutatnak a vízi markolók és uszályok iránt. A fokozott érintésvédelmű bányakörzetben különösen óvakodni kell nyári záporok idején a vizes nagyfeszültségű rendszer által vonzott villámlásoktól. Ilyenkor sem fürdeni, sem a szabadban tartózkodni nem szabad a bányatérség gyakori villámcsapásai miatt. Emlékezetes kettős haláleset történt az Istvántó félszigetén, a 90-es évek végén.) 17

18 ábra: Kavicsfeldolgozó-osztályozó-rakodó üzem működési vázlata (Természetesen a vízi és szárazulati bányászati eszközöket sem szabad 50 m-en belül megközelíteni. Ez különösen vonatkozik a nehezebben irányítható, borulásveszélyes széllovasokra, vitorlásokra. A kotró védőkörzetét bóják jelzik, amelyek a vízi madarak kedvenc pihenőhelyei. A parti depóniák éles gerincét a sirálycsapatok kedvelik. A 70-es évek végén a nyéki tavak körzetéből a sirályok áttelepültek a miskolci szennyvíztisztító telepre. Emlékezetes, hogy 2000 tavaszán ott valamiféle fertőzést kaphattak és a nyéki tavak tiszta vizére menekültek, de ez már nem segített rajtuk.) 1.5. A kavicsbányászat hatása a felszín alatti vizekre A kavicsbányászat hatása a felszín alatti vizekre mennyiségi (hidrológiai, hidraulikai) és minőségi (kémiai, mikrobiológiai, hőmérsékleti) vonatkozású. A vízminőségi hatást a tanulmány vízvédelmi részében tárgyaljuk. Így az alábbiakban a bányatavak hidrológiai, hidraulikai hatását ismertetjük. A külfejtéses kavicsbányászat munkagödrei túlnyomó részben a folyóvölgyek, medencék, sík vidékre nyíló völgykapuk, hegység előtéri törmelékkúpok talajvíztározó összletébe vágódnak be. A bányászat maradékgödrét kitöltő víztömeg a környező talajvízből és a csapadékból töltődik fel. A talajvízzel kitöltött kőzettö- 18

19 meg minden köbméterét liternyi víz tölti ki. Így 1m 3 -nyi víztérfogat azonnali feltöltődéséhez 4-5,7 m 3 -nyi szomszédos talajvíztározó réteg "leürülése" szükséges. Természetesen ez a hatás a tómederfaltól távolodva eloszlik, hatása exponenciálisan csökken. Tovább terheli az övező talajvízkészletet a tó vízfelszínére hulló, éves csapadékot 30-40%-al meghaladó nyári félévi visszapárolgás. Például Nyékládháza térségében a sokéves átlagos csapadék 550 mm. A szabad vízfelszíni párolgás 750 mm. A 200 mm/év párolgási többlet a közel 400 hektárnyi vízfelületen évi m 3 vízelvételt jelent. A május-október közötti 6 hónapra egyenletesen elosztva ez naponta közel m 3 vízelvételt tesz ki. A hidrogeológiai hatásvizsgálat során a vízháztartás-vizsgálatot (szaknyelven vízmérleget) a legkritikusabb állapotra készítik el, amikor is egy rendkívül száraz év nyári felében, 153 nap alatt a csapadék az 5 mm feletti napi csapadékok összege csak 70 mm, a szabad vízfelületi párolgás összege 940 mm, a part menti vízinövényzet sávjában mm. A bányagödör kontúrterülete 9 hektár, a tó vízfelülete alacsony vízállásnál 6,5 ha. Így a száraz nyári vízmérleg: bevételi oldal kivételi oldal hiány csapadékból m 3 vízfelszín párolgása m 3 hozzá szivárgásból m 3 parti növényzet párolgása m 3 kezdeti elszivárgás m 3 Összesen: m m m 3 Az 5 hónapos nyári szárazság idejére arányosan elosztva a vízmérleg hiánya napi 138 m 3 -t, 0,3 m-s vízszintsüllyesztést ad. Az utóbbit lejjebb, a hidraulikai számításnál 1,5-ös biztonsági tényezővel növelve vesszük figyelembe. A tó statikus vízkészletének kicserélődése a hozzászivárgás és a csapadék révén 2-3 évenként következik be, amely időszakban az utánpótlódási sáv szélessége - a talajvíz-utánpótlódás irányába m-nek adódik, figyelembe véve az ott tározódó víztömeget és a talajvízbe lejutó beszivárgást. A hidraulikus hatótávolság a tó-felszínpárolgás leszívási hatása a völgytalp esésirányába, D-felé lejtős talajvíztükörrel szemben, a tó körüli szimmetrikus, fiktív hatósugár átlaga 71 m-nek adódott. ( ábra) A parabolikus szivárgási kép miatt a hidraulikus "hatósugár" szimmetrikus lesz. A víz szélétől É-ra, az áramlás felőli irányba nyúlhat el jobban: 90 m, ellenkező irányba 45 m. A nyári félévi süllyedések értékét a talajvízszintfigyelő kutak, több évtizedes adatsorából kiindulva számíthatjuk. Példánk esetében ez átlagosan 27 cm/év, rendkívül száraz évben 61 cm, még nagyon csapadékos évben is 61 cm-nek adódik. 19

20 Jelmagyarázat: T T bányató átlagos víztükörterülete P tóvíz párolgási vesztesége T H hidraulikai hatásterület Cs tóba hulló csapadék T K Kezdeti feltöltődési vízgyűjtő hatásterület B beszivárgás a talajvízig T 5 5 éves vízcsere hidrológiai vízgyűjtő területe H hozzászivárgás a talajvízből T D diffúziós vízminőségi hatásterülete E elszivárgás a tóból V Tó-, ill. talajvíztérfogatok F felszivárgás ábra: Egy kavicsbányató hidraulikai kapcsolata a felszín alatti vizekkel Az ábra felülnézetben vázolja a szóban forgó kavicsbánya-modell T K : kezdeti feltöltődési- T H : hidraulikus depressziós- T 5 : 5 éves vízcsere gyűjtési- T D : tóparti sódiffúziós hatásterületét, számítások, tapasztalatok és mérlegelés alapján. A nyékládházi bányatórendszer vízháztartási modelljét a ábrán vázoltuk fel, az évi feldolgozásunk szerint. A teljes vízfelület ekkor 3,5 km 2, átlagos víz- 20

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Készítette: Fekete Anita Témavezetők: Angyal Zsuzsanna Tanársegéd ELTE TTK Környezettudományi

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tájékoztató az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Budapest, 2009. augusztus Bevezető A közműves szennyvízelvezető

Részletesebben

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

ÖRÜLÜNK, HOGY AZ IRÁNT ÉRDEKLŐDIK.

ÖRÜLÜNK, HOGY AZ IRÁNT ÉRDEKLŐDIK. ÖRÜLÜNK, HOGY AZ IRÁNT ÉRDEKLŐDIK. Az Ártándi Kavicsbányában az ásványvagyon ipari méretű kitermelése 1970-ben indult meg. Kezdetben az Országos Kavicsbánya Vállalat részeként, majd önállóan és 1992-től

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

A szélenergia alkalmazásának környezeti hatásai. Készítette: Pongó Veronika Témavezető: Dr. Kiss Ádám

A szélenergia alkalmazásának környezeti hatásai. Készítette: Pongó Veronika Témavezető: Dr. Kiss Ádám A szélenergia alkalmazásának környezeti hatásai Készítette: Pongó Veronika Témavezető: Dr. Kiss Ádám Tematika Dolgozat célja Szélenergia negatív hatásai Zajmérés Szélenergia pozitív hatásai Összefoglalás

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI

Részletesebben

Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT

Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Koncepcionális modellek az alföldi rétegvíz áramlási rendszerek működésére gravitációs

Részletesebben

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Kiss Anita Ph.D. hallgató

Kiss Anita Ph.D. hallgató Egy szakmai életút eredményei és helyszínei DÉL BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KAVICSBÁNYA TAVAINAK TURISZTIKAI HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI Kiss Anita Ph.D. hallgató Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Levegőminőségi terv Dunaújváros és környéke levegőszennyezettségének csökkentése és az egészségügyi határérték túllépések megszűntetése

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

3D munkák a vízgazdálkodási és vízügyi tervezések során

3D munkák a vízgazdálkodási és vízügyi tervezések során 3D munkák a vízgazdálkodási és vízügyi tervezések során Előadó: Szakter Roland Tamás 2015.10.21. Az előadás tartalma A B.V.K.-ról röviden Vízminőséggel kapcsolatos térképi munkák Jövőre vonatkozó előkészítő

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,

Részletesebben

Üzemi gyártásellenőrzés a kavics- és kőbányákban Kő- és kavicsbányász nap Budapest 2008

Üzemi gyártásellenőrzés a kavics- és kőbányákban Kő- és kavicsbányász nap Budapest 2008 gyártásellenőrzés a kavics- és kőbányákban Kő- és kavicsbányász nap Budapest 2008 A bányászat során előállított építési termékekre vonatkozó előírások 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet az

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE

Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési

Részletesebben

Tározótavak (állóvizek) tervezési elvei Dr. Madarassy László Bedő Csaba BME Építőmérnöki Kar Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék

Tározótavak (állóvizek) tervezési elvei Dr. Madarassy László Bedő Csaba BME Építőmérnöki Kar Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Tározótavak (állóvizek) tervezési elvei Dr. Madarassy László Bedő Csaba BME Építőmérnöki Kar Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Fertő-tó, Dóri Béla Természeti katasztrófák útján kialakuló tavak Ilyen

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés

Részletesebben

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Iktsz.: I. 2-371/2005. Üi.: Huszárik H. TÁJÉKOZTATÓ Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet védelmének

Részletesebben

BEÉPÍTÉSI SEGÉDLET VIACON HELCOR HULLÁMACÉL CSŐÁTERESZEK

BEÉPÍTÉSI SEGÉDLET VIACON HELCOR HULLÁMACÉL CSŐÁTERESZEK BEÉPÍTÉSI SEGÉDLET VIACON HELCOR HULLÁMACÉL CSŐÁTERESZEK 2040 Budaörs, 1 www.viaconhungary.hu 1. BEÉPÍTÉSSEL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK: A beépítés betartandó fő fázisai: - kitűzés - ágyazat- készítés -

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja 2015. június 17. A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre Koltai Gábor 1 Rajkai Kálmán 2 Schmidt Rezső

Részletesebben

Borászati technológia I.

Borászati technológia I. Borászati technológia I. A borszőlő minőségét befolyásoló tényezők Az alapanyag minősége alapvetően meghatározza a termék minőségét! A szőlész és a borász együttműködése nélkülözhetetlen. A minőségi alapanyag

Részletesebben

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Fejezetek a platformból 1.1. A víztisztító berendezés hatékonyságának növelése és működésének stabilizálása

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉMVIZIG 3530 Miskolc, Vörösmarty utca 77. 3501 Miskolc, Pf.: 3. (46) 516-610 (46) 516-611 emvizig@emvizig.hu www.emvizig.hu Válaszukban szíveskedjenek iktatószámunkra

Részletesebben

Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT

Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT Partvonal értelmezései: Hazai értelmezés: - Vízgazdálkodási lexikon (1970): A folyó v. tó középvízi medrének és a környező

Részletesebben

VIZITERV Environ Kft. 2011. augusztus-november

VIZITERV Environ Kft. 2011. augusztus-november VIZITERV Environ Kft. 2011. augusztus-november Tervezési alapadatok 676/1971 számú vízjogi engedély, vizikönyvi szám: I/614. mely a Ferenc tápcsatorna üzemeltetéséről szól Érvényben lévő jogszabályok,

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Felszín alatti vízformák 12.lecke Mint azt a környezet védelmének általános szabályairól

Részletesebben

1) Felszíni és felszín alatti vizek

1) Felszíni és felszín alatti vizek Kaba város környezeti állapotának bemutatása 2015. év A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bek. e) pontja értelmében a települési önkormányzat (Budapesten

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET

BUDAPEST, VII. KERÜLET M.sz.: 1430 BUDAPEST, VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2014/1. félév Budapest, 2014.július BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2014/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN ALATTI

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

. Szelvényszám Szélesség TÖLTÉS BEVÁGÁS Egyes Összes A töltés A leásás Szelvény szelvény közép Szelvény szelvény Térfogat közép fené magassága felül mélysége Térfogat -ken távolság területe területe méterben

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel

A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel http://www.nasa.gov/centers/langley/news/releases/1998/dec98/98-098.html Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Balázsik Valéria Copyright: ESA, EURIMAGE,

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

ŐSMARADVÁNYOK GYŰJTÉSE, KONZERVÁLÁSA ÉS PREPARÁLÁSA

ŐSMARADVÁNYOK GYŰJTÉSE, KONZERVÁLÁSA ÉS PREPARÁLÁSA ŐSMARADVÁNYOK GYŰJTÉSE, KONZERVÁLÁSA ÉS PREPARÁLÁSA Összeállította: Dr. Fűköh Levente Egykorú rajz Buckland Vilmos őséletbúvárról, aki gyűjtőútra indul. (XIX. század eleje.) Tasnádi-Kubacska A. 1942. http://mek.oszk.hu

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

Aggregátum bányászat Magyarországon

Aggregátum bányászat Magyarországon Nemzetközi Konferencia Cím: Az európai kitermelésben az ásványi források technikai, környezetvédelmi és biztonsági kiválóságának bemutatásai Helyszín: Radisson Blu Béke Hotel, H-1067 Budapest, Teréz Körút

Részletesebben

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése Boda Erika III. éves doktorandusz Konzulensek: Dr. Szabó Csaba Dr. Török Kálmán Dr. Zilahi-Sebess

Részletesebben

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó 1 / 6 TÁJÉKOZTATÓ Iktsz.: I. 2-390/2003. Üi.: Huszárik H. Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu

Részletesebben

Komárom, Almásfüzitő árvízvédelmi öblözet árvízvédelmi biztonságának javítása Előadó: Varga István

Komárom, Almásfüzitő árvízvédelmi öblözet árvízvédelmi biztonságának javítása Előadó: Varga István Komárom, Almásfüzitő árvízvédelmi öblözet árvízvédelmi biztonságának javítása Előadó: Varga István 2351 Alsónémedi, Ócsai út, hrsz. 2405/4 A beruházás rövid ismertetése A beruházás előkészületei már 2003.

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: X. tározó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH041 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

LUGOSI ÉS TÁRSAI ÉPÍTÉSZ BT 7625 PÉCS, ANTÓNIA U 5. TEL: 72/216898, 20/3651260 KÁRÁSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA (EGYEZTETÉSI ANYAG)

LUGOSI ÉS TÁRSAI ÉPÍTÉSZ BT 7625 PÉCS, ANTÓNIA U 5. TEL: 72/216898, 20/3651260 KÁRÁSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA (EGYEZTETÉSI ANYAG) LUGOSI ÉS TÁRSAI ÉPÍTÉSZ BT 7625 PÉCS, ANTÓNIA U 5. TEL: 72/216898, 20/3651260 KÁRÁSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA (EGYEZTETÉSI ANYAG) TERVEZŐ LUGOSI ÁGNES TT1-02-0141 PÉCS, 2013. JÚNIUS 30.

Részletesebben

Meteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26.

Meteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Meteorológia a vízügyi ágazatban Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Az időjárás figyelése mérési adatok, távmérés, intenzív megfigyelések Az

Részletesebben

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint elsőfokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471.

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI

Részletesebben

- Fejthetőség szerint: kézi és gépi fejtés

- Fejthetőség szerint: kézi és gépi fejtés 6. tétel Földművek szerkezeti kialakítása, építés előkészítése Ismertesse a földmunkákat kiterjedésük szerint! Osztályozza a talajokat fejthetőség, tömöríthetőség, beépíthetőség szerint! Mutassa be az

Részletesebben

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 7 2012.10.03. 11:13 2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2007. szeptember 03. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Az elmúlt héten az ÉKÖVIZIG működési

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

Biológiai szennyvíztisztítók

Biológiai szennyvíztisztítók SC típusú Biológiai szennyvíztisztítók tervezése, szállítása, szerelése és üzemeltetése saválló acélból 2-től 20.000 főig Házi szennyvíztisztítók 2-200 fő részére Felhasználható napi 200 litertől 15 m

Részletesebben

Problémák, feladatok és lehetőségek az építési-bontási hulladékok kezelésével kapcsolatban

Problémák, feladatok és lehetőségek az építési-bontási hulladékok kezelésével kapcsolatban Problémák, feladatok és lehetőségek az építési-bontási hulladékok kezelésével kapcsolatban Előadó: Lengyel Attila, általános igazgatóhelyettes, ZHK Kft. Szombathely, 2008. április 22. A bodrogkeresztúri

Részletesebben

Utak földművei. Útfenntartási és útüzemeltetési szakmérnök szak 2012. I. félév 2./1. témakör. Dr. Ambrus Kálmán

Utak földművei. Útfenntartási és útüzemeltetési szakmérnök szak 2012. I. félév 2./1. témakör. Dr. Ambrus Kálmán Utak földművei Útfenntartási és útüzemeltetési szakmérnök szak 2012. I. félév 2./1. témakör Dr. Ambrus Kálmán 1. Az utak földműveiről általában 2. A talajok vizsgálatánál használatos fogalmak 3. A talajok

Részletesebben

Vízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi

Részletesebben

A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc

A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc Publication date 2011 Szerzői jog 2011 Szent István Egyetem Copyright 2011, Szent István Egyetem. Minden jog

Részletesebben

A DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA. Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém

A DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA. Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém A DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém mecsij@almos.uni-pannon.hu, jmecsi@gmail.com ÖSSZEFOGLALÓ A Duna illetve a

Részletesebben

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Táltoskert Biokertészet Életfa Környezetvédő Szövetség Csathó Tibor - 2014 Fenntarthatóság EU stratégiák A Földet unokáinktól kaptuk kölcsön! Körfolyamatok

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely

Részletesebben

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:

Részletesebben

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban NNK Környezetgazdálkodási,Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Iroda: 4031 Debrecen Köntösgátsor 1-3. Tel.: 52 / 532-185; fax: 52 / 532-009; honlap: www.nnk.hu; e-mail: nnk@nnk.hu Némethy

Részletesebben

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem Felszíni vizek Vízminőség, vízvédelem VÍZKÉSZLETEK 1.4 milliárd km 3, a földkéreg felszínének 71 %-át borítja víz 97.4% óceánok, tengerek 2.6 % édesvíz 0.61 % talajvíz 1.98% jég (jégsapkák, gleccserek)

Részletesebben

Tisztelt Dobossy Gáborné!

Tisztelt Dobossy Gáborné! Tárgy: Csapadékvíz gyűjtő árok átépítése a Madár-forrásnál Tisztelt! Az AQARIUS Bt. Felújítási tanulmánytervet készített az 1-es út melletti iparterületektől a Füzes-patakig tartó csapadékvíz elvezető

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Készítette: Demeter Erika Környezettudományi szakos hallgató Témavezető: Sütő Péter

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY SZÚRÓPONT

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY SZÚRÓPONT TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY Besenyszög, Jászladányi út 503/3 hrsz. SZÚRÓPONT tervezéséhez Nagykörű 2013 december 07. Horváth Ferenc okl. építőmérnök okl. geotechnikai szakmérnök

Részletesebben

MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés

MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés Felhasználható ásványi nyersanyagaink megismeréséhez szükséges általános képet kapnunk a nagyobb szerepet játszó képződmények

Részletesebben

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG HATÁROZAT

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG HATÁROZAT ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web:

Részletesebben

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK SZÁLKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK SZÁLKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK SZÁLKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ 1. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS 1.1. Meglévõ állapot vizsgálata 1.1.1. Közúti közlekedés: Térségi kapcsolatok Szálka község Tolna déli részén,

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

TERVEZETT TÉMAKÖRÖK. Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés. BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék

TERVEZETT TÉMAKÖRÖK. Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés. BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék TERVEZETT TÉMAKÖRÖK I. Alapfogalmak, a víz jellemzői II. Építmények álló vízben III. IV. Építmények mozgó vízben Vízmennyiségek építmények környezetében V. Vízelvezetés szabad felszínű medrekben VI. A

Részletesebben

M0 GYŰRŰ DÉLI SZEKTOR. M1-M6 autópályák (2+840-9+400 km sz.) közötti 2x3 sávos szakasza

M0 GYŰRŰ DÉLI SZEKTOR. M1-M6 autópályák (2+840-9+400 km sz.) közötti 2x3 sávos szakasza M0 GYŰRŰ DÉLI SZEKTOR M1-M6 autópályák (2+840-9+400 km sz.) közötti 2x3 sávos szakasza Beruházó: Tervező: Mérnök: Kivitelező: Magyarország közúthálózata Az M0 gyűrű környezete Az M0 gyűrű áttekintő térképe

Részletesebben

Tervezet ARNÓT KÖZSÉG Önkormányzat Képviselő-testületének../2013.(V.18.) önkormányzati rendelete

Tervezet ARNÓT KÖZSÉG Önkormányzat Képviselő-testületének../2013.(V.18.) önkormányzati rendelete Tervezet ARNÓT KÖZSÉG Önkormányzat Képviselő-testületének../2013.(V.18.) önkormányzati rendelete A Helyi Építési Szabályzatról szóló a hatályos 21/2008.(XII.17.) önkormányzati rendelet módosításáról ARNÓT

Részletesebben

FÖLDMUNKA GÉPESÍTÉSI FELADAT géplánc összeállítás

FÖLDMUNKA GÉPESÍTÉSI FELADAT géplánc összeállítás Elvégzendõ Tömegelosztás FÖLDMUNKA GÉPESÍTÉSI FELADAT géplánc összeállítás 12000 m3 1500 m Keresztszelvény 14 m Átlagos töltésmagasság 2 m m (A munkkörülmény szorzók a gépkatalógusnál találhatóak) Talajjellemzõk

Részletesebben

3. MELLÉKLET: A KÖRNYEZETÉRZÉKENYSÉG TERÜLETI BESOROLÁSOK ALAPJA

3. MELLÉKLET: A KÖRNYEZETÉRZÉKENYSÉG TERÜLETI BESOROLÁSOK ALAPJA 3. MELLÉKLET: A KÖRNYEZETÉRZÉKENYSÉG TERÜLETI BESOROLÁSOK ALAPJA Területi környezet-érzékenységi információk: a) A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területek b) Befogadó érzékenysége

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben