Környezetirányítási szakért ő szakirányú továbbképzés. Környezeti Menedzsment és audit.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Környezetirányítási szakért ő szakirányú továbbképzés. Környezeti Menedzsment és audit."

Átírás

1 oldal : 1 Környezetirányítási szakért ő szakirányú továbbképzés. Környezeti Menedzsment és audit.

2 oldal : 2 TARTALOMJEGYZÉK. Vállat környezet irányítási és audit rendszerei. 1. Nemzetközi szabványozás ISO International Organization for Standardisazion (Nemzetközi Szabványügyi Szervezet) és CEN European Commitee for Standardisation (Európai Szabványügyi Bizottság) és működésük. 2. A vállalati környezetirányítási rendszerek alapjai és összefüggései. 3. A 21. Század vállalati stratégiája A vállalat és az érdekelt felek A vállalat küls ő megítélése (ECO RATING) A vásárlókra összpontosuló környezeti politika készítése, 4. A vállalat és az államhatóság Törvényi, jogszabályi feltételrendszer Törvényességi vizsgálat Jogszabályok és egyéb követelmények felülvizsgálatának alapjai (Legal Compliance) 5. ISO és EMAS 2001 követelményeinek összehasonlítása. 6. Előzetes környezeti felülvizsgálat 7. ISO és (EMS) A Fels ő vezetés elkötelezettsége Környezeti politika. Környezetre vonatkozó jogszabályok és egyéb követelmények Környezeti tényezők és hatások. Környezeti kockázat elemzés. A HACCP (Hazard Analysis Critical Control Point) módszer. Bevezetés és működtetés. Ellenőrz ő és helyesbít ő tevékenységek. Vezetőségi átvizsgálás.

3 oldal : 3 8. EMAS 2001 AZ EURÓPAI TANÁCS március 19-i 761/2001/EGK RENDELETE 9. Környezeti Audit ISO (EA) Elmélet és főbb irányvonalak Akkreditálási követelmények Alapvet ő auditálási ismeretek Az auditálást megelőz ő tevékenységek Az auditálási folyamat Záróértekezlet Auditálási jelentések és nyomon követés EMAS környezeti nyilatkozat igazolása 10. Környezeti Telephely Értékelés ISO (EASE) 11. Környezeti címkézés UE. és ISO (EL) 12. Környezeti teljesítmény értékelés ISO (EPE) 13. Életciklus elemzés ISO (LCA) 14. Seveso II kockázatelemzés a 793/93 (EGK) tanácsi rendelet 1, a 91/414/EGK tanácsi irányelv 2, valamint az Európai Parlament és a Tanács 98/8/EK irányelve 3 szerint. 1 HL L 84. szám, , 1. o. 2 HL L 230. szám, , 1. o. Irányelv, ahogyan módosítja a 98/47/EK irányelv (HL L 191. szám, , 50. o.) 3 HL L123. szám, , 1. o.

4 oldal : 4 Mellékletek : Szószedet Felhasznált forrásmunkák Règlements de la CE ISO szabvány család Office Fédéral des Statistiques : Les comptes économiques de l'environnement Chambre de Commerce Internationale - Audit d'environnement LEPAGE-JESSUA C. - Audit d'environnement : législation, méthodologie, politique européenne WINTER G. - Entreprise et environnement : une synergie nouvelle Alain Prats - Institut national de l'environnement et des risques - Paris Prof. Claude Raffestin - Université de Genève H. Greppin - Médecine et Hygiène et Les sols, dossier SPE, 1989 Dr G. Pillet, 1990 Prof. Dr h.c. L.Y. Maystres Spreng 1988 et SSP, 1990 Baranzini, 1990 et de Groot, 1988 EPFL rapports postgrades

5 oldal : 5 Nemzetközi szabványozás ISO International Organization for Standardisazion (Nemzetközi Szabványügyi Szervezet) és CEN European Commitee for Standardisation (Európai Szabványügyi Bizottság) és működésük. Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) A nemzeti szabványügyi testületek szövetsége képezi az ISO bázisát, melynek 1994-ben 92 tagja volt. Minden állam egy szabványügyi testülettel képviselteti magát. Manapság ez a szám, több kelet-európai ország szétszakadásának következtében, már meghaladja a 100 tagot. Az ISO célja, hogy világszerte elő segítse a szabványok és a hozzákapcsolódó más eszközök fejlesztését. Ezen keresztül elő segíti az áruk és szolgáltatások szabad forgalmát és a világkereskedelem kibontakozását olyan egységes szabványok segítségével, amelyek közös megegyezés alapján jönnek létre a legkülönböző bb szakterületek között, mint például a szellemi szolgáltatások, tudomány, technika, közgazdaság, kereskedelem stb... Az ISO tevékenysége nemzetközi szabványok formájában jelenik meg a nagyközönség előtt. Az ISO egyezteti és megpróbálja közös nevezőre hozni, a termelők, a piac, a vevő k, az államok és a tudomány érdekeit a nemzetközi szabványok keretében. Az ISO munkája technikai bizottságban folyik, amelyek több mint nemzetközi (a saját országukban a legelismertebb) szakértőt foglalkoztatnak. A szakértők munkájának eredménye nemzetközi szabványban testesül meg. A szabványosítási törekvések 80 évvel ezelő tt láttak napvilágot az elektrotechnika területén. Maga az ISO az 1946-os Londoni nemzetközi konferencia keretében alakult, 25 ország részvételével. az ISO létrehozásával a konferencia célja "a nemzeti ipari szabványok harmonizációja és egyesítése" volt. A szervezet munkája három nagy csoportra oszlik : a technikai munkák, a szabványosítás, a nemzetközi kapcsolatok. 1 Technikai munkák A technikai tanulmányok és munkák a technikai bizottságok (Technical Committee-TC) keretében folynak. Egy TC létrehozása vagy megszüntetése a Tanácsi Testület határozata alapján történik és a munkaterület meghatározása a Technikai Menedzsment Testület hatáskörébe tartozik. Ezen határokon belül a technikai bizottság teljesen függetlenül állítja össze munkaprogramját. A TC a technikai tanulmányoktól függően albizottságokra (SC) osztható, amelyek maguk is több munkacsoportból (WG) tevő dhetnek össze. Minden TC és SC rendelkezik egy titkársággal, melyet egy tagszervezetnek kell magára vállalnia. Minden TC-t, SC-t, és WG-t egy a Technikai Menedzsment Testület által kijelölt felelős vezet.

6 oldal : 6 Egy új téma indítását legtöbbször az ISO saját maga kezdeményezi, de más nemzetközi szervezet vagy állam kezdeményezésére is létrejöhet. Minden kezdeményezést végsőbb fokon a Tanács előterjesztésére a közgyű lés fogad el, vagy utasít el. Minden elfogadott kezdeményezést egy meglév ő, vagy egy újonnan alakított technikai bizottságnak kell kidolgozni, szoros kapcsolatban más, a területhez közelálló TC-vel. Minden technikai csoportot a nemzeti szabványügyi testületek szakértő i képeznek, a részvétel egy technikai csoportban nem kötelez ő. Minden egyes szabványügyi testület választhat az aktív közreműködés (P-member) és a megfigyelő i (O-member) státusz között. Az aktív közreműködők részvétele a csoport munkájában és a különböz ő szakaszok megszavazásában kötelez ő. 2 Nemzetközi szabványosítás A nemzetközi szabvány minden esetben a résztvev ő szabványügyi testületek formális beleegyezésével jön létre. A szabvány egy országra sem kötelez ő jelleg ű, azt minden egyes szabványügyi testületnek módjában áll szó szerinti megfogalmazásban átvenni, vagy beilleszteni nemzeti szabványrendszerébe. Egy nemzetközi szabvány kidolgozásának els ő lépése az Előzetes munkaindítvány (PWI-Preliminary work item), amit egy Új munka- indítvány (NP-New work item Proposal) követ, melynek alapján készül el a Bizottsági terv (CD Working draft(s)). Ez utóbbi szolgál alaptanulmányként a Technikai Bizottságnak, az albizottságoknak és a munkacsoportoknak. Amint létrejött egy széles konszenzus a Technikai Bizottság keretén belül, az anyagot a TB továbbítja a központi titkárságnak egy Nemzetközi-szabvány terv (DIS-Draft International Standard) kiadása céljából. A DIS 75 %-os többségi szavazat elérésével lesz Nemzetközi Szabvánnyá. Majdnem minden nemzetközi szabvány periodikusan újra átdolgozásra kerül, így például kiadásra került az új ISO 9001-es szabvány, vagy a es szabvány, amelynek átdolgozása már ütemezve van. A kutatási,-technikai,-társadalmi,-metodológiai,-új minőségi,- biztonsági és környezetvédelmi szabályok és intézkedések, stb... fejlődése teszi szükségessé a szabványok egyre rövidebb idő intervallumon belüli átdolgozását. 3 Nemzetközi kapcsolatok. Az ISO munkája több nemzetközi szervezetet (pl. ENSZ, UNIDO, FAO stb.). érint. Az ISO mindent megtesz annak érdekében, hogy a nemzetközi érdekeltek részt vehessenek munkájának minden fázisában. Így a nemzetközi szerveztek : mint a taggyű lés teljes jogú tagjai, kezdeményezhetik egy tudományos, vagy technikai tanulmány, egy technikai bizottság létrehozását, vagy egy új szabvány kidolgozását

7 oldal : 7 összeköt ő szerepet játszhatnak a szervezet és egy technikai bizottság, vagy albizottság között azokat, akik el ő tudják segíteni egy nemzetközi szabvány világszerte való bevezetését, felkéri, a Központi titkárság, hogy tegyék meg észrevételeiket minden szabvány elkészítésénél a technikai bizottságoknak fel kell venni a kapcsolatot a nemzetközi szervezetekkel és a szabványban érdekelt, nem haszon orientált (ONG) nemzetközi csoportokkal.

8 oldal : 8 AZ ISO STRUKTÚRÁJA KÖZGYÚLÉS Éves hivatalos közgyűlés Közgyűlési bizottságok CASCO - COPOLCO - DEVCO - INFCO Tanács A szervezet vezetése Központi titkárság Közgyűlési és a technikai menedzsment testület titkársága Az ISO tagjainak nyújtott szolgáltatások TC / SC szolgáltatások Kiadványok Információ és fejlesztés Külön programok fejlődő országoknak Technikai Menedzsment Testület Összes TC / SC szervezetek menedzsmentje TC-k létesítése és megszüntetése A TC hatáskörének és munkaterületének körvonalazása Kérdések összhangba hozása (koordinációja) Fellebbezés Technikai bizottságok

9 oldal : 9 ISO SZABVÁNYOSÍTÁSI FOLYAMAT A szabványosítás folyamatának fázisai A szabványosítás folyamata Kapcsolódó okmányok Normális eljárás Tervezet beadása Gyors eljárás Technikai jelentés Név Rövidítés Ütemterv 0 Előkészít ő szakasz Téma kidolgozás előterjesztés re Téma kidolgozás előterjesztés re Téma kidolgozás előterjesztés -re Téma kidolgozás előterjesztés re Elő zetes munka indítvány (Preliminary work item) PWI 1 Előterjesztés Téma elfogadás Téma elfogadás Téma elfogadás Téma elfogadás Új munkapapír indítvány (New work item Proposal) NP 3 2 Előkészítés Munkapapír előkészítés Munkacsoport tanulmány Munkapapír előkészítés Munkapapir (ok) (Working draft(s)) WD Szakértőktől függően. 3 Bizottsági munka Bizottsági terv kidolgozása és elfogadása Bizottsági terv kidolgozása és elfogadása Bizottsági terv kidolgozása és elfogadása Bizottsági terv (Committee draft) CD legalább 3 4 Jóváhagyás DIS Szabványterv megszavazása DIS Szabványterv ezet megszavazása DIS Szabványterv ezet megszavazása Nemzetközi szabvány tervezet (Draft International Standard) DIS vagy FDIS 6 5 Publikáció Nemzetközi szabvány kiadása Nemzetközi szabvány kiadása Nemzetközi szabvány kiadása A technikai jelentés kiadása Nemzetközi szabvány

10 oldal : 10 ISO ES SZABVÁNY SOROZAT ELMÉLETÉNEK VÁZLATA Tárgy Célok Bevezetés Kritériumok KM EPE Tárgyi módszertan LCA SA KM EPE Jelentés / Jegyzôkönyv LCA SA ISO & 11 SZABVÁNYOK ELMÉLETÉNEK VÁZLATA Elvek Fogalom meghatározások ISO Módszertan KMR EPE LCA SA ISO 14011/1 Eljárások KMR EPE LCA SA ISO 14011/3 Útmutatók KMR EPE LCA SA ISO 14011/3

11 oldal : 11 Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) Az Európai Szabványügyi Bizottság, 1961 alakult, tagjai az Európai Unió (EU), valamint a Szabad Kereskedelmi Övezet (AELE) tagjai. A CEN tagjai tehát a következő k: Anglia, Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Svédország, valamint a CENELEC, amely a CEN társa az elektronikai szabványozás terén és az ETSI, amely a telekommunikációs szabványosításáért felelős Európában. A CEN az alábbi európai okmányokat dolgozza ki és bocsátja nyilvánosságra : Európai szabvány (EN - CEN): kidolgozásának és elfogadásának szabályai hasonlóak az ISO-val, tehát széles konszenzus alapján és félre nem érthet ő szavazás után kerülnek bevezetésre. Az európai szabványok viszont, az ISO szabványokkal ellentétben, teljes egészükben kötelező k a tagállamokra mint nemzeti szabványok, tekintet nélkül arra, hogy a tagállam megszavazta-e vagy sem. Harmonizációs okmányok (HD): munkafolyamatuk ugyanaz, mint a szabványoké, de a nemzeti szabványokba való átvétel sokkal rugalmasabb, megengedi az ország technikai, vagy más sajátosságainak figyelembe vételét. Szabvány-terv (ENV): ideiglenes bevezetésre kísérleti céllal készül csúcs technika szabványosítása terén, ahol gyors a tudományos fejlő dés és azokon a területeken, melyeken az emberi és anyagi kockázatok nem állnak fent. Az elfogadott szabványterv a bevezetését követően, maximálisan 3 évig lehet érvényben. Jelentés (CR): az Európai Szabványügyi Bizottságnak a jelentése legtöbbször nem szokványos témákat tartalmaz és elfogadása a Technikai Tanács hatáskörébe tartozik. a.) A CEN szervezeti felépítése A CEN szervezeti felépítése a következ ő : Közgyűlés (AG) a legfelsőbb hatóság, határozatai minden tagra kötelezőek Tanácsfelelős a szervezet vezetéséért és képviseli a szervezetet Elnöki csoport a CEN - CENELEC - ETSI elnökeinek tanácsa a szervezetek közötti koordinációs feladatok megoldására Technikai Tanács (BT) felelős a programok, ütemtervek elkészítéséért, a szabványok gyors életbeléptetéséért

12 oldal : 12 Szektorális Technikai Tanács (BTS) a technikai tanács testület hozza létre a csúcs technika különleges problémái megoldására, ezeken belül felelős a programok, ütemtervek elkészítéséért, a szabványok gyors életbeléptetéséért Program Testület (PC) felelő s a szabványosítási feladatok szervezésért, koordinációjáért és az ISO-val való együttműködésért Technikai bizottságok (TC) felelő sek a munkaprogramok összeállításáért (címmel és az érdekelt terület meghatározásával), pontos ütemtervek elkészítéséért. A tagállamok maximum 3 szakértővel képviseltethetik magukat bizottságonként, a szakértők a nemzeti érdekek képviselő i a bizottság munkálataiban. A Technikai Tanács akármelyik pillanatban megszüntetheti a Technikai bizottságot. A TC a szabvány hatályba lépése után is megmarad, mint a szabvány kiegészítéséért, átdolgozásáért és az értelmezésért felelős szerv. b.) CEN - CENELEC - ETSI technikai együttműködése A szabványosítási munkák harmonizációjára az Elnöki csoport (JPG) létrehozhat közös technikai bizottságokat vagy munkacsoportokat. c.) Kommunikációs technikák Igazgató Tanácsa (ITSTC) Elő készíti és kiadja a kommunikációs technikákra vonatkozó szabványokat, harmonizációs okmányokat, szabvány-terveket és jelentéseket. Különös figyelmet fordít arra, hogy a kommunikációs és telekommunikációs szabványok, stb... között ne maradjanak fehér foltok. d.) Közös koordinációs csoport (JCG) A fentebb említett csoportok munkájának összehangolásáért felelős főleg akkor, ha nincs külön határozat az Elnöki csoporttól. A munkáktól függően a csoport tevékenységei lehetnek: tájékoztatási, hozzájárulási, alvállalkozói, együttmű ködési és integrált jellegűek. Az ESIC és a COCOR Külön szabványosítási csoport, amely az európai vas-és acélipari szabvány-rendszerért és koordinációért felelős. Mű ködése hasonló a CEN működéséhez. CENCER Igazgatósági Tanács

13 oldal : 13 A CEN által létrehozott CENCER feladata európai szinten az akkreditációs és tanúsítási szabványok összhangba hozása és tartása. A szabványoknak két csoportja van: az els ő a harmadik fél által végzett tanúsítással, a második a felülvizsgálatok és technikai ellenőrzések kölcsönös elismerésével foglalkozik. A CEN ebben is követi az ISO irányvonalait. Az akkreditációs rendszer foglalkozik az ellenőrz ő laboratóriumokkal, gyártási ellenőrzésekkel és felügyeletekkel, minő ségi és környezeti auditokkal (tanúsításokkal), stb... CEN Tanúsítási Tanács (CCCs) Kidolgozza és ellenőrzi a különböz ő szabályokat, az ellenőrz ő laboratóriumokkal, gyártási ellenő rzésekkel és felügyeletekkel, minőségi és környezeti auditokkal (tanúsításokkal), stb... kapcsolatban. A CCCs az EOTC-t (Európai Mérési és Minősít ő Szervezet) követően jött létre. EWOS (European Workshop for Systems) Az EWOS az ISO-val kapcsolatos európai fejlesztések, meghatározások és ellenőrzések munkálataiért felelő s munkacsoport. Feladata a megfelel ő kapcsolat kiépítése és fenntartása minden, a területen működ ő nemzeti és nemzetközi kutató vagy szabványosítási csoporttal. BÉCSI MEGEGYEZÉS 1991 júniusában jött létre az ISO és a CEN között a bécsi együttmű ködési megegyezés a két szervezet munkájának szoros egyeztetésére. A megegyezés értelmében a CEN nem foglalkozik olyan szabványosítási munkákkal, amit már az ISO végez, és ellenkező leg. A CEN kötelezi magát, a nemzetközi szabványok átvételére, amennyiben az nem ellentmondó az európai érdekekkel. Az együttműködést elősegíti az a tény, hogy minden CEN-tag egyben ISO tag is.

14 oldal : 14 CEN SZABVÁNYOZÁSI FOLYAMAT Előterjesztés Igazgató Tanács NEM IT engedélyezés VAN RÉFÉRENCIA ANYAG NINCS RÉFÉRENCIA ANYAG például ISO szabvány MEGFELELÉSI VIZSGÁLAT SZABVÁNYOZÁSÍ MUNKA TC / SC / WG SZAKÉRTÔK CEN TAGORSZÁGOK Szakértô Tanács KÖZPONTI TITKÁRSÁG pr CEN, pr HD ÁLLÁSFOGLALÁS SZAVAZÁS CEN TAGOK Szakértő Tanács FÉLRE NEM ÉRTHETÔ SZAVAZÁS TAGÁLLAMI ELISMERÉS HATÁLYBEHELYEZÉS

15 oldal : 15 Az európai műszaki integráció Zöld könyve. Az Európai Közösség (EU) Bizottsága 1990-ben Zöld Könyv címen nyilatkozatot adott ki az európai szabványosítás fejlesztésérő l és azokról a teendőkről, amelyek elvégzését a Bizottság az európai műszaki integráció meggyorsítása érdekében szükségesnek tart. A Zöld Könyv hangsúlyozza a szabványosítás megnövekedett jelentő ségét. Az Európai Közösségnek a jogszabályok összehangolására készül ő úgynevezett rendeletei (direktívai) csak a legfontosabb bizottsági, egészségvédelmi, környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi követelményeket írják el ő, a részleteket pedig az Európai Szabványok rögzítik. A Zöld Könyv kitér a közösségen kívüli országokkal való együttmű ködés kérdéseire is. Bár kívánatosnak tartotta volna további európai országok bekapcsolódását, a Bizottság úgy vélte, hogy az európai szabványügyi szervek teljes jogú tagságának rövid idő n belül való kiterjesztése késleltetné a kitűzött cél elérését, mert növelné a jelenlegi tagság nehézségeit abban, hogy egyes bonyolult mű szaki kérdésekben megegyezzen.

16 oldal : 16 A VÁLLALATI KÖRNYEZETIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK ALAPJAI ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI. A nemzetközi gazdasági versenyben két különböz ő környezetvédelmi ággal találkozunk. Az egyik és legismertebb a környezeti károk utólagos felszámolásával foglalkozik, tehát a funkcionális információk által keletkezett környezeti hatások felszámolásával. Ilyen például a hulladékkezelés, a víz,- füstgáz tisztítás talaj, fertő tlenítés stb... Ez az úgynevezett "End of pipe" környezetvédelmi piac, amire most id ő és hely hiányában nem tudunk kitérni. A másik környezetvédelmi ág a cselekedetek kihatásának tanulmányozása alapján jön létre, a szabályozó információk alapján, amik minden korban léteztek és léteznek, de legtöbbször "á posteriori". A mai tudomány alapot ad a társadalomnak arra, hogy szabályozó információkkal rendelkezzen, majdnem egyidejű leg a funkcionális információkkal. Ezek közé tartozik többek között a környezeti hatástanulmány, az öko-mérleg, a környezeti menedzsment rendszerek, a környezeti tanúsítás stb... Ez megint egy olyan gazdasági ág, ahol a piac egyre növeked ő és azoknak, akik ezt a szolgáltatási ágat hamar megszervezik igen nagy versenyelő nyt fog jelenteni, azokkal szemben, akik ezt a fejlődést nem követték és akik a saját bels ő piacuk megvédésére nem állítottak fel egy nemzetközileg elismert szervezetet. A nyugati nagyvállalatok már régen felismerték környezetvédelmi intézkedéseik piaci hatását. Ez vezette ő ket arra, hogy kidolgozzanak környezeti menedzsment rendszereket (KMR) és azok tanúsítását. Amíg a fogyasztók és az EU államok fő leg arra törekedtek, hogy szabványozzák az ökó címkézést, a nagyvállalatok a KMR-ek és azok tanúsítási módszereinek szabványozására törekedtek. Így született meg elsőnek a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) szabványa a környezeti tanúsításról. Ez a szabvány erő sen támaszkodott az ISO 9000-es szabványokra, tehát a Minő ségi Menedzsment Rendszerek filozófiájára. Követte az ICC lépéseit az Angol Szabványhivatal (BSI), amely már kidolgozott egy Menedzsment Rendszert és Környezeti átvilágítási szabványt és az ehhez tartozó, auditorokkal, szervezetekkel szembeni követelményeket. A BS 7750-es szabványokra nem fogunk kitérni, mert ezek egyrészt idejétmúltak, másrészt a különbözöl nemzetközi egyezmények alapján, hatálytalanokká váltak az ISO - CEN szabványok hatálybalépésekor. A BSI kezdeményezésére hozta létre az Európai Bizottság azt a szakcsoportot, amelyik a késő bbiekben kidolgozta az E.U. - EMAS szabályzatot. Az európai szabályzat nem tartalmaz használati útmutatót és ebben hivatkozik a nemzetközi szabványozásra (ISO (International Standard Organisation) és CEN (Comité Européen de Normalisation)). Egy idő ben az európai tanulmányokkal létrejött a BCSD (Business Concil for Sustainable Development) kezdeményezésével a SAGE bizottság amelynek tanulmányoznia kellett egy esetleges környezeti szabványozás melegindítását az ISO keretében. A SAGE ajánlatára megindult ben a szabványozási munka a TC (Technikai Bizottság) 207 keretében. A technikai bizottság felállított több SC (albizottságot) a különböz ő szabványozási munkák elvégzésére úgy mint a : KMR Környezeti Menedzsment rendszerek ; Környezeti audit ; Elő zetes

17 oldal : 17 környezeti felmérés ; Telephely értékelés ; Környezeti teljesítmény értékelése ; Életciklus elemzés ; Környezeti címkézés ; Termékszabványosítás környezeti szempontjai ; Környezeti hatásvizsgálat ; Üzembezárás utáni környezeti feladatok. A KÖRNYEZETI MENEDZSMENT RENDSZEREK KAPCSOLATAI

18 oldal : 18 AZ ISO ÉS SZABVÁNYCSALÁD KAPCSOLATAI Auditálási és felmérési eszközök Menedzsment rendszerek Eljárások termékekre vonatkozó elemzésekre EA Környezeti audit Általános útmutató Módszertani eljárás a KMR tanusításához Auditorokkal szembeni követelmények Auditeljárások. EPE auditra Útmutató, modszertani eljárás és auditorokkal szembeni követelmények minôség és környezeti auditokhoz EASA Környezeti telephely értékelés Irányelvek, útmutató, módszertani eljárás EPE Környezeti teljesitmény értékelése Irányelvek, útmutató, mód-szertani eljárás Környezeti teljesítmény értékelés iparágak szerint -Részletes módszertani leirás KMR-EMS Követelmények és alkalmazási irányelvek KMR Alapelvek és a megvalósitással kapcsolatos általános irányvonalak KMR Kis és középvállatoknak Általános útmutató, alapelvek, módszerek, eljárások Erdô menedzsment Általános útmutató, alapelvek, módszerek, eljárások Elôzetes környezeti felmérés IER Kifejezések és definiciók Terminológia és alkalmazás Termékszabványosítás környezeti szempontjai Guide 64 EL Környezeti cimkézés Alapelvek minden típusú környezeti cimkézéshez Terminológia és az alkalmazás feltételei önnyilatkozathoz Minôsítés szempontjai próbák és ellenôrzések A minôsítési eljárás rendszere, bizonylati eljárás, bizonylati programok, eljárási útmutató A minôsítési eljárás rendszere, bizonylati eljárás, bizonylati programok, eljárási útmutat LCA Èletciklus elemzés Eljárásrend Környezeti hatások felmérése Környezeti hatások értékelése RÖVIDITÈSEK : PWI Elözetes munka inditvány WD Munkapapir(ok) CD Bizottsági terv DIS Nemzetköziszabvány terv

19 oldal : 19 A 21. SZÁZAD VÁLLALATI STRATÉGIÁJA A HOLNAP ÖKOLÓGIAI STRATÉGIÁI (Az ökologikus marketing rendszer ökológiai egyensúlyának kezelési módszereiről). Az általános egyensúly elmélete, melynek Leon Walras a szülő atyja modern formájában meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett egy decentralizált gazdaság egyensúlya, (általános egyensúly az árak és a csereeszközök(échanges) között), eredményes lesz, ami része a határhaszon elméletnek. A mi szóhasználatunkban 'Paretto-féle optimumot képez' (a relativitás elmélete egy szabadpiaci versenyben,mely magába foglalja a logikus és nem logikus emberi cselekedet elméletét). Tehát Walras és Paretto munkásságára, vagyis a Lausanne-i iskolára építve a modern gazdaságtudomány pontos tartalmat adott a 'láthatatlan kéz' elméletének, amely az angol közgazdász, Adam Smith nevéhez fűződik. Smith elmélete szerint az, hogy a termelő k millióinak egymástól független gazdasági tevékenységét saját egyéni érdeke határozza meg és az, hogy a fogyasztók milliói saját maximális elégedettségüket keresik, bizonyos feltételezések szerint egy szociálisan kielégít ő eredményre vezet, amikor is lehetetlen egyesek jólétén javítani anélkül, hogy másokén rontanánk. Mi az összefüggés az ökológiával? Teljesen közvetlen a kapcsolat, mivel a walrasi általános egyensúly feltétele a parettói optimum és az, hogy legyen egy piac, amelyen mindennek meghatározott ára van. A piac, azaz az ár hiányában ugyanis az egyéni és a termelő i - fogyasztói döntések nincsenek irányítva. A döntések vakon születnek, így nem vezetnek a kívánt eredményre, esetleg csak véletlenül. A környezeti problémák majdnem minden esetben az alkalmas piac hiányából adódnak. Vegyük például az autók légszennyezését! Amikor autóval közlekedünk, bizonyos mennyiséget használunk el ritka természeti kincsekből, olajból, benzinből, kaucsukból stb. Ezen kívül az autók különböz ő szennyez ő gázokat bocsátanak a levegő be: egy másik ritka kincset, a tiszta levegőt szennyezzük, azaz fogyasztjuk. Az olaj-, benzin-, gumipiac mű ködése következtében természetesnek vesszük azt, hogy a közlekedés, mint tevékenység ára ezeknek a természeti kincseknek az árát tartalmazza, benzin, gumi stb. A tiszta leveg ő piacának hiánya viszont - az a körülmény tehát, hogy a levegő molekulák tulajdonjogát nem lehet megszerezni - azt eredményezi, hogy azt az árat, melyet az autós a légszennyezés révén a társadalomra ró nem kell megfizetnie, ezért gazdasági számításainál sem veszi figyelembe. Ennek megfelelően egyáltalán nem meglep ő, hogy mértéktelen a légszennyezés. Nincs mértéktelen fogyasztás például fagylaltból, hiszen a fagylaltot nem adják ingyen annak egy bizonyos ára van amit a fogyasztó racionálisan figyelembe vesz, ha viszont a fagylaltot ingyen adnák akkor a Paretto -féle optimum alapján lehetetlen mennyiség fogyna. A leveg ő nagy kincs, ezért nem szabad ingyen a túlságosan 'gourmand' fogyasztók rendelkezésére bocsátani.

20 oldal : 20 Az előzőekből az a következtetés vonható le, hogy ha a megfelel ő piac létezne, amelyen az árakat a verseny feltételei szabnák meg, akkor nem lennének ökológiai problémák. Mi lehet a haszna egy ilyen elvont diagnózisnak egy olyan konkrét probléma esetében, amilyennel nap mint nap találkozunk? Egy orvosnak evidens tény az, hogy az alkalmazandó kezelés, orvosság a diagnózis természetétő l függ. A gazdaságpolitikában nem mindig vesszük figyelembe a diagnózist. Legalább is nem így történt a hetvenes évek els ő feléig. Késő bb a " Club de Rome " a Brundtland Bizottság és más mint például a zöld szervezetek hatására megindult egy bizonyos környezeti tudatosság kialakulása. Ennek hatására a 80-as években még elszigetelt vállalkozások játszották az úttör ő szerepet az ökológiai kérdések beható vizsgálatában. Késibb, a környezeti kockázatok felismerésével, a 90-es éveket az ökológiai egyensúly kezelésének növekv ő terjedése jellemzi. Az ökológiai egyensúly kezelésének szabványosított rendszerei az EMAS, az ISO14001 környezeti menedzsment rendszerek bevezetésének és alkalmazását szabályozó szabványok - nagymértékben hozzájárulnak ehhez a fejlődéshez. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni az ökológia fontosságáról a versenystratégiában sem. Mely egyenes következménye a társadalom fokozódó ökológiai tudatosságának. Tudomásul véve, hogy az ökológiai egyensúly kezelésének módszerei első dlegesen az emberi környezetet és a hozzátartozó értékeket védik, ennek figyelembevételével a jövőben fokozni kell az erő feszítést a termékek és a piac ezen új helyzetnek való megfelelésére. Az integrált szennyezésmegelő zés törvénye (olyan termelési folyamatok mely az újra felhasználáson és minden hulladék kiküszöbölésén alapszik) amely október 7-én lépett életbe Németországban, csakúgy, mint a 'Take Back Law'-ról európai szinten szóló viták egyértelmű vé teszik, hogy radikális változások várhatók mind a termékek színvonalát, mind magát a piacot illetően. Hogyan készülnek föl a kis- és középvállalkozások, hogy megbirkózzanak az új ökológiai kihívásokkal? Milyen ökológiai versenystratégiát választanak? Orientációs (védekez ő /támadó) és felhasználás (társadalom/piac) szempontjából négy ökológiai versenystratégiát különböztetünk meg : A KÖRNYEZETI VERSENY STRATÉGÁK TIPOLÓGIÁI Stratégiai orientáció és Stratégiai hovafordítás Szervezet Piac Védekező A piac uralásának stratégiája (clean) A költség ökológia stratégiája ("efficience") Támadó A differenciálás ökológiai stratégiája ("progrès") A ökológiai piacfejlesztési stratégia ("innovation")

21 oldal : 21 A piac uralásának stratégiája a védekez ő orientáció gyümölcse, és a már megszerzett piacokat fenyeget ő társadalmi hatás ellen lép fel. Jól értelmezett személyes érdekbő l a vállalkozások összefognak, hogy megfeleljenek a közvélemény és a politika által meghatározott ökológiai követelményeknek. Így például a vegyipari vállalatok kötelezik magukat a 'Responsible Care' keretében a környezet megő rzésének kezelésére, nagyfokú biztonságra, a valós veszélyek minimalizálására és a tisztaság megőrzésére a közvélemény szemében. A svájci Migros és Coop (a két legnagyobb svájci üzletlánc) cég ameddig csak lehet garantálni fogja, hogy élelmiszeripari termékei között nem lesz GMO (azaz genetikailag átalakított termék), csakhogy kivédje vásárlóinak negatív reakcióit. Ennek a stratégiának célja 'tisztának lenni' ökológiai szempontból és ugyanakkor megtartani a már megszerzett pozíciókat és tevékenységfajtákat. A költség ökológia stratégiája szintén az egyik védekez ő orientáció kifejező dése. Ebben az esetben a vállalatok megpróbálnak az ökológiai következményekre a lehet ő leghatásosabban, vagyis elő nyös árakkal válaszolni. Egészen pontosan: az ökológiai egyensúly kezelésével összefüggésben a gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy az ökológiai egyensúly kezelését célzó befektetések csak egy-két év múlva térülnek meg. A megtakarítás a természeti kincsek, energia, víz illetve a szennyezés terén nemcsak elő nyökkel jár, hanem valóságos gazdasági ütőkártya is lehet. Jelen esetben az ökológia nem időszerűtlen, a kiadásokat növel ő tényez ő, hanem ellenkező leg, egy gazdasági fejlődés és tevékenység mozgatórugója. A differenciálás ökológiai stratégiája a vállalkozások támadó orientációjának eredménye, és elsőrendűen a piacra alkalmazható. A kereskedés megfigyeléseink első vonalában helyezkedik el. Ha a vásárló szemében az ökologikus termékek és szolgáltatások értéktöbbletet képviselnek, és ez a jobb használhatóságban vagy az alacsonyabb árban fejező dik ki, akkor ezeknek a termékeknek és szolgáltatásoknak minden esélyük megvan arra, hogy sikeresek legyenek a piacon. A Natura de Coop terv biokultúra-termékeivel és a extenzív állattartással értéktöbbletet hoz létre egészség, íz és jó lelkiismeret formájában. Az AEG vállalat értéktöbbletet nyújt vásárlóinak elektromos háztartási gépei kiváló energia- és vízfogyasztásával, ami példa arra, hogy a használat során bőségesen megtérül a környezetkímél ő termékek magasabb ára. A jöv ő központi problémája az újrafelhasználás lesz. Ez csökkenti a hulladéknak a vásárlóra hárított költségeit, így például a Sony, a szórakoztatóelektronika vezet ő cége célul tűzte ki, hogy 2000-tő l minden terméke feleljen meg az ökológia által megszabott feltételeknek, és, hogy 2010-tő l semmilyen terméke ne hozzon létre megsemmisíteni való hulladékot. Hasonló stratégiát alakított ki

22 oldal : 22 az Interface Inc. (USA), az irodai burkolatok és szőnyegek vezet ő cége, amely a termékek és anyagok újrafelhasználásával kívánja bezárni a kört. Új jellegzetességnek számít a 'leasing és visszavétel' konstrukció. Az 'Evergeen Kease Program' tartalmazza a padlóburkolatok bérbeadását, biztosítva a bérlő t a használat ideje alatti karbantartásról és felújításról, majd a visszavétel után új termék készül, amelyet végül eladnak. A ökológiai piacfejlesztési stratégia is egy támadó stratégia, ezt bizonyos versenyfeltételek fennállása esetén alkalmazzák. A cél az, hogy a stratégia hozzájáruljon azoknak az elő zetes feltételeknek az alakításához, amelyek az ökológiai termékek és szolgáltatások elfogadtatásakor merülnek föl, feltéve, hogy nem akarjuk ő ket eleve figyelmen kívül hagyni. Így például mint piacfejlesztési stratégiainak alapját Coop kötelezte magát, ökológiai kompenzáció fizetésére a Svájci Törvénykönyv 31b fejezete alapján. Ez a jogszabály a mező gazdaságról és az új biológiai utasításokról szól, és elsőrendűen fontos feltételeket tartalmaz, melyek biztosítják a Natura de Coop terv sikerét. A maga részérő l az AEG magasabb energiaadókért küzd, és egy ökológiai-pénzügyi reformért, intézkedésekért, amelyek hozzájárulnának az ökológiailag kielégít ő megoldások és termékek bevezetéséhez. Végkövetkeztetésként azt fogalmazhatjuk meg, hogy az ökológiai egyensúly kezelésének módszerei fontos lépést jelentenek a táj/környezet és az eljárások ökologizálásában, de a jövő ben fontos az ökológiai kihívások megválaszolása érdekében még jobban koncentrálni a piacra és a termékekre. Itt az els ő sorban találjuk az ökológiai differenciálás stratégiáját, amely értéktöbbletet hoz létre a vev ő számára, ahol ez az értéktöbblet a magasabb színvonalban vagy az alacsonyabb árban fejező dik ki. A holnap kulcstémája az újrafeldolgozott termék kiegészülve a 'leasing és visszavétel' konstrukcióval. Íme a vízió, melyet az élen haladó vállalkozások már ma követnek, amely talán már holnap forradalmasítja a gazdaság egész területét. Bizonyos, hogy igazi változás lehetséges. Ideje, hogy elmélyedjünk benne és komolyan foglalkozzunk vele! SAJÁT CÉGE AKTUÁLIS POLITIKÁJÁNAK ELHELYEZKEDÉSE Igen fontos lépés a cég aktuális politikájának áttekintése. Mi a cég kultúrája, mi a mai vállalati struktúra és stratégia. Ezeknek a pontoknak áttekintése mutatja, hogy mi a mai vállalati politika. Ezután a legfels ő vezetésnek kell eldönteni, hogy mi lesz a jövő beni vállalati politika és annak összetevő i. A környezeti érzékenység a társadalomba hatalmas piacot teremt regionális, nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt. Hogyan lehet hasznot húzni ebbő l a hatalmas piacból? Ez az a lényegbevágó kérdés, amit minden vállalatnak föl kell tennie. A válasz egy olyan filozófia, amely a "piac" felé fordul, amelynek f ő gondja, hogy hogyan elégítse ki a vásárlót. Mit akar ez utóbbi? Mik a vágyai, amelyeket kinyilvánított vagy melyeknek még nincs tudatában? Ennek a gondolkodásmódnak figyelemmel kell lenni kereskedelmi környezetre és a vásárlónak a környezet iránti érzékenységére. Ezek a vállalatok, filozófiájuk révén, aktív ökológiai tevékenységet kifejt ő vállalkozások lesznek. Az alapgondolat a következ ő : "azért

23 oldal : 23 teszem, mert hiszek benne, hogy módom lesz hasznot húzni belő le, a márkáról alkotott kép (image) javulását, piaci részesedést, új lehetőségeket remélek..., ezért bevetem technológiai képességeimet". A nyugati nagyvállalatok már régen felismerték a környezetvédelmi intézkedéseik piaci hatását. Ez vezette ő ket, nagyobb környezeti balesetek és azok közvéleményi hatása alapján, arra, hogy kidolgozzanak környezeti menedzsment rendszereket (KMR) és azok tanúsítását. Amíg a fogyasztók fő leg arra törekedtek, hogy szabványozzák az öko -cimkézést, az EU államok különös gondot fordítottak egy európai környezeti politika kialakítására. Magyarországon is, a jövend ő vállalati politikára és stratégiára az EU politikája egyre nagyobb hatást fog gyakorolni és ennek ismerete elsőrend ű nemcsak a KMR fejlesztése szempontjából, hanem a vállalat gazdaságossága szemszögébő l is. Ez vezetett arra, hogy összefoglaló táblázatok (lásd 32.oldal) formájában az alábbiakban közzétegyük. A VÁLLALATI POLITIKA ÖSSZETEVŐI Vállalati kultúra : Kik vagyunk? Mit akarunk? Mi kell a sikerhez? Vállalati kultúra Vállalati stratégia: Mi a küldetésünk? Mik a céljaink? Milyenek a környezeti feltételek? Mi a megfelel ő viselkedés? Milyen a taktika? Milyen intézkedések és lépések szükségese? Vállalati struktúra: Melyik a legjobb stílus, a legjobb út? Ennek a három alkotórésznek egyensúlyban kell lenni ahhoz, megteremtse a vállalat a sikeres működés alapjait. Érdekelt felek Vállalati struktúra Érdekelt felek Vállalati Stratégia hogy Érdekelt felek

24 oldal : 24 A VÁLLALAT ÉS AZ ÉRDEKELT FELEK Személyek vagy szervezetek melyek valamilyen formában érintettek a szervezet környezeti teljesítményében, mert az egészségükre, környezetükre, gazdasági érdekeikre valamilyen módon befolyást gyakorolnak. AZ ALÁBBI ÁBRA A ÉRDEKELT FELEKET ÉS AZOK SZERVEZETTEL VALÓ KÖLCSÖNHATÁSAIT MUTATJA BE. SZERVEZETI SZEREPLŐK TULAJDONOSOK RÉSZVÉNYESEK VÁLLALATI MENEDZSEREK A VÁLLALAT MUNKAVÁLLALÓI HATÓSÁGOK ÁLLAM(szabályozási követelmények) PÁRTOK SZÖVETSÉGEK, KAMARÁK (iparágazati vezet ő gyakorlat) SZAKSZERVEZETEK NEM KORMÁNYZATI SZERVEK kölcsönhatások Szervezet kölcsönhatások termelés, hatásainak : bekövetkezésének mértéke, valószínûsége, tartalma kölcsönhatások kölcsönhatások GAZDASÁGI SZEREPÉÔK VEVÔK BESZÁLLÍTÓK KONKURRENSEK BANKOK BIZTOSÍTÓK LAKOSSÁG (közfelfogás, befogadó környezet érzékenysége) TERMÉSZET (relatív hozzájárulás, befogadó környezet érzékenysége, hatás mértéke)

25 oldal : 25 Az érdekelt felek nagymértékben befolyásolják a vállalat teljesít ő képességét, gazdasági hasznosságát és stratégiai terveit. Az érdekelt feleket négy nagy csoportra szokták tagolni, az els ő maga a TERMÉSZET és erő forrásai, aztán HATÓSÁGOK, GAZDASÁGI- és SZEREVEZETI szereplő k. A négy kategória érdekelt feleinek kölcsönhatásait az alábbiakban lehet vázolni be : TERMÉSZET A természet erőforrásai és asszimilációs-, öntisztító képessége tette és teszi lehetővé az életet a földön. Ennek teljes mértékű felhasználása az emberiséget és benne a szervezetet fenyegeti. Ez vezette a vezet ő szervezetek felelős vezető it a természeti források és szennyezésének fenntartható gazdálkodásához. A KMR-ek hivatása a természeti erőforrások rendszer elmélet szerű kezelése és relatív hozzájárulás a környezet érzékenységét terhel ő hatások mérsékelésére. HATÓSÁGOK Elsősorban az Állami hatalom az mely megszabja a hatályossága alá tartozó szervezetek törvényes keretekközötti mű ködési lehető ségeit, megalkotja a köz- és polgár jó érdekében a szervezetre érvényes piac-gazdasági, környezetvédelmi adóügyi és így tovább, törvényeket melyekkel nagymértékben befolyásolja a szervezet gazdaságosságát és mű ködési körülményeit. Végrehajtó szervei ellenőrzik a fentiek betartását és döntéseikkel befolyásolják a szervezetet. Ellenkező leg az állami hatóságokkal a pártoknak nincsen közvetlen hatása a szervezetekre, de közvetett hatásuk annál inkább befolyásolja, politikai szereplésükön keresztül, a szervezetek életlehető ségeit. Nem csoda tehát, hogy a szervezetek kamaráik és szövetségeiken keresztül mindent megtesznek a politikai befolyásuk növelésére. Köztudott, hogy egyes pártok közelebb állnak a piacgazdaság liberális és vállalkozó barát köreihez, még mások szociális és környezeti érzékenysége az erő sebb. A kamaráknak és szövetségeknek a lobi szerepükön túl igen nagy szerepe van a szakági «jó gyakorlat» kialakításában is mely szintén meghatározó tényez ő a szervezet mű ködésében, nem beszélve, hogy a kamarák és szervezetekkel a vállalatokkal karöltve, a nemzeti szabvány egyesületeken (hivatalokon) keresztül, fontos szerepet vállalnak a nemzeti és nemzetközi szabványok kialakításában, bevezetésében és átdolgozásában. A szakszervezetek jelentő ségét a szervezetek életében nem kell túlzottan ecsetelni, de fontos megjegyezni, hogy a fejlett ipari országokban a szakszervezetek jelentősége, a munkavállalók gazdasági védelme mellett, egyre n ő a környezetvédelem és fenntartható fejlő dés terén. A nem kormányzati szervek is növekv ő szerepet játszanak a vállalatok életében és egyre több környezetvédelmi szervezetnek van törvényes fellebbezési joga a szervezetek környezeti kockázataival és teljesítményével szemben. Végül de nem utolsó sorban az egyetemek, fő iskolák, kutató központok azok melyek találmányaik, fejlesztéseik révén egyre nagyobb szerepet kapnak a gazdasági életben is.

26 oldal : 26 GAZDASÁGI SZEREPLŐK Jelentőségüket nem kell különösen fejtegetni mert egy gazdasági szervezet létét határozzák meg. Vev ő nélkül nincs se termelés se szolgáltatás. A legjobb termék vagy szolgáltatás piac hiányában értékét veszti és elő állítóját legjobb esetben a feledésre, rosszabb esetben a csődbe viszi. Tudott példa, hogy a CD-k els ő gyártója tizenöt évvel azok piaci megjelenése előtt cső ddel fejezte be pályafutását mert nem tudta megnyerni a nagy hanglemez forgalmazók és gyártók közreműködését, késő bb mikor két nem csak szórakoztató elektronikai felszereléseket hanem egyben hanglemezt is gyártó vállalat vette kezében az ügyet mint tudjuk a helyzet megváltozott. A fentiekből már a másik szerepl ő fontossága is kitűnik, a konkurenciáé, mert hiába követel a vev ő környezetbarát termékeket, vagy jobb környezeti teljesítményt, konkurencia nélkül nem fognak ezek a termékek a piacon megjelenni. Ellenkező leg ha éppen a konkurencia lovagolja meg a vev ő környezeti érzékenységből származó lehető ségeket ez kényszeríteni fogja a szervezetet egy gyors reakcióra piaci részesedésének megtartása érdekében. Sokszor háttérbe szorul a beszállítók, pedig azok és fő leg ha domináns helyzetben vannak, meghatározhatják a szervezet környezeti teljesítményét jó vagy rossz irányba. A bankok mint a biztosítók szerepe is egyre n ő a környezeti problémák megoldásában, egyre több bank köti kölcsöneit a környezeti kockázatok nagyságához. Nyugat-Európába ma nagy kockázatot jelent ő vállalkozás nem jut bankkölcsönhöz és esetleg a kötelez ő felelő sség biztosításhoz sem. És ha hozzájut akkor igen súlyos feltételek között ami nagyban fogja befolyásolni versenyképességét. Végül de nem utolsó sorban néhány szót a környez ő lakosságról melynek befolyása egyre növekszik. Nem egy alkalommal fordult el ő, hogy a környez ő lakosság, még akkor is ha betelepedése későbbi is mint a vállalaté, bezárásra kényszerített egy telephelyet. Ebbő l kifolyólag is igen fontos, hogy a szervezet jó kapcsolatokat építsen ki a környez ő lakossággal és szervezeteivel. A szervezetrő l alkotott közfelfogás igen nagy szerepet játszik telephelye elfogadottságában. SZEREVEZETI SZEREPLŐK A környezeti politika meghatározó szereplői a tulajdonosok, részvényesek és a szervezet menedzsmentje ő k a stratégia megalkotói és a szervezés, megvalósítás motorjai. Mint később majd részletesebben tárgyaljuk, az ő elkötelezettségük a mérvadó a menedzsment rendszer bevezetésében. De úgy mint a vezetésnek a munkavállalóknak is igen fontos szerep jut a KMR-ek sikeres bevezetésében és működésében, ő k azok aki motiváltan és fegyelmezetten fogják, vagy nem megvalósítani a környezeti politikát. Arról nem is beszélve, hogy környezet iránti elkötelezettségük fogja, vagy nem, befolyásolni a vezető ség környezetvédelmi hozzá állását. Ha jó a gazdasági konjunktúra és hiány van a munkaer ő piacon akkor a társadalom környezeti elvárásai a munkavállalókra is hatnak és ilyen esetekben a jó környezet melletti vállalati elkötelezettség erősíti a munkavállalók kötődését a szervezethez.

27 oldal : 27 A VÁLLALAT KÜLSŐ MEGÍTÉLÉSE (ECO RATING) Egyre nagyobb súlyt fektetnek az érdekelt felek (elsősorban a vevő k) a vállalatok környezeti teljesítményének ismeretére. Ezeket már kifejlett módszerek alapján készítik és hozzák nyilvánosságra a fogyasztók érdekvédelmi szövetségei. Egy ilyen vizsgálat (eco rating) f ő elemei következők : környezeti hatások (kibocsájtások, kockázatok, természeti erőforrások), logisztika ( személy- és anyagszállítás), infrastruktúra ( építmények és folyamatok), a termék környezeti profilja, jogi megfelelés, (törvények, rendeletek, előírások stb..), kutatással és fejlesztéssel kapcsolatos kockázatok, zöld menedzsment (források, termelési folyamatok, struktúra), "soft isseus" (enyhe (puha) környezeti hatást gyakorló termékek forgalomba hozás) "soft marketing", a biztosítók tájékozottsága, talajszennyezés, szennyez ő és mérgez ő anyagok átlátható kezelése és megsemmisítése, környezettel kapcsolatos perek, ítéletek, bírságok, környezeti politikák és programok. A szervezetek számára ajánlható zöld akciók : adat - és információ gyűjtés (jogi, kereskedelmi, konkurencia, érdekelt felek,...), az érdemeleges adatok azonosítása és elemzése, a kibocsájtások és hulladékáramok ellenőrzése és feljegyzése, kockázat és incidensek tanulmányozása,

28 oldal : 28 zöld vállalati kép kialakítás, javító intézkedések a vállalati kép (image) átalakítására vagy javítására (határozat és megvalósítás), stratégiai terv készítése (green corporate planning) És végül a két legfontosabb lépés a zöld akció sikeréhez : 1. IRÁNYÍTÁSI ÉS MŰVELETI LEÍRÁS 2. KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNY ÉRTÉKELÉS.

29 oldal : 29 A KÖRNYEZETKÖZPONTÚ VÁLLALATI MENEDZSMENT LEGFONTOSABB ALAPELVEI BURKOLATBAN : MEGFIGYELNI, ELEMEZNI, VIZSGÁLNI, DÖNTENI KÜLS Ő ELEMEK törvények, rendeletek és más jogi követelmények nyomon követése, a zöld politikai irányok nyomon követése (érdekelt felek, lobby-k, stb...) környezeti költség / haszonelemzés, BATNEEC a Legjobb Elérhet ő Technikák (BATNEEC) piaci irányzat megfigyelés, a konkurencia terveinek és megmozdulásainak megelőzése. KÖZIGAZGATÁSI SZERVEKKEL ÉS HATÓSÁGOKKAL VALÓ Együtt Működés baleset, tűz, robbanás esetén, ipari telephely rehabilitáció (talajszennyezés), eljárások (veszélyes hulladék, mérgez ő anyagok, stb...), kibocsájtások ellenőrzése, illetékek, engedélyek, meghatalmazások (előzetes engedélyek, hatástanulmányok!!!). ÓVATOSSÁG, TAPINTATOSSÁG, BELS Ő ELEMEK ŐSZINTESÉG, HATÉKONYSÁG a bekövetkezhet ő üzemzavarok előzetes elemzése, kockázatelemzés, környezettel kapcsolatos engedélyek követelményének tanulmányozása, az alkalmazottak képzése, a termelési eljárások kiválasztása,

30 oldal : 30 figyelemmel kísérés és mérés, kibocsájtás és hulladékkezelés, környezeti díjak. VÁLLALATI KOMMUNIKÁCIÓ részvényesekkel (éves jelentés környezeti aspektusokkal), alkalmazottakkal (szakszervezetekkel, üzemi bizottságokkal, szóvivőkkel), hatóságokkal és közigazgatási szervezetekkel ( éves jelentés, kibocsájtási-, hulladék- és öko-mérlegek), nyilvánossággal (lakosság, NGO-k, nyílt napok, konferenciák, vitaesték stb...), zöld marketing és reklámozás. AZ AUDIT, ELLEMZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS MINT STRATÉGIAI ESZKÖZ. A pontos, szakszer ű és független elemzések nélkül nincs jó zöld politika és kommunikáció. Ha nem sikerül egy hihet ő és hiteles kommunikációt kialakítani akkor vége a zöld stratégiánknak. Az alábbiakban elő zetes útmutatónak megemlítünk néhány eszközt melyeket később részleteikben fogunk vizsgálni. ÜZEMBEHELYEZÉS ELŐTTI ESZKÖZÖK engedélyek, előzetes hatásvizsgálat, kockázatelemzés. TELEPHELY - MENEDZSMENT ESZKÖZÖK EMAS audit ISO bels ő audit környezeti teljesítmény jelentés kommunikáció. TERMÉKKEL KAPCSOLATOS ESZKÖZÖK öko - mérleg

31 oldal : 31 öko - címke életciklus elemzés. A VÁSÁRLÓKRA ÖSSZPONTOSULÓ KÖRNYEZETI POLITIKA KÉSZÍTÉSE A globális célkitűzés az összes polgár jólétének folyamatos javítása, a gazdasági növekedés hajtóerejéről és kereteirő l való gondoskodás, a piac hosszútávú sikerének biztosítása, az ipar, az energetikai, a területfejlesztési és mező gazdasági politikákhoz és az árukat rendeltetési helyükre valójában eljuttató szállítási politikához való hozzájárulás. Mindezen politikák között kölcsönhatás áll fenn, a természeti közeg tűrési szintje a legvégs ő korlátozó tényez ő a hatékonyság és a folyamatos gazdasági növekedés terén, mivel ezek szorosan összekapcsolódnak. A kidolgozott stratégia a növekedési modellek átalakításának végs ő célján alapszik, a fenntartható fejlő dés útjára térve. Ez a következőket tételezi fel: annak felismerése, hogy az emberi tevékenység és a társadalmi -gazdasági fejlő dés örökkévalóságának alapja a természeti környezetnek és erőforrásainak minősége és megőrzése, tekintve, hogy a nyersanyagtartalékok végesek, a termékáramokat, valamennyi szakaszban (termelés, fogyasztás és felhasználás) úgy kell kezelni, hogy megkönnyítse és támogassa az optimális újrafelhasználást és visszaáramoltatást, abból a célból, hogy ezzel elkerüljük a pazarlást és a természeti erőforrások kimerülését, az állampolgárok viselkedési tendenciái tükrözik annak a ténynek a felismerését, hogy a természeti erő források végesek, és hogy ezen erő forrásoknak valamely egyén általi hasznosítása fogyasztás céljából nem történhet egy másik egyén rovására, éppúgy, mint ahogy egy nemzedék sem termelheti ki őket a következ ő generáció rovására. Egy ilyen stratégia megvalósítása csaknem minden területen jelentő s módosításokat követel meg. Megkívánja, hogy a környezetvédelem szükségletei beépüljenek az egyéb politikák meghatározásába és végrehajtásába, és nem csupán a környezeti javakat illetően, hanem maguknak a többi tevékenységi területeknek a folytonos hatékonysága érdekében is. A preventív közelítés és a felelősség megosztás koncepciója, amely a fizessen a szennyez ő elvének valóságos alkalmazását jelenti, a nagy környezeti problémákra irányulnak, mint az éghajlat változása, a savasodás, a vizek szennyezése, a talajok degradációja és eróziója, a hulladékgazdálkodás stb.

32 oldal : 32 Mindazonáltal, ahelyett, hogy kizárólag ezekre a problémákra fordítanánk figyelmünket, a stratégiának az kell legyen a célja, hogy új kapcsolatokat létesítsen a társadalmi-gazdasági életben szerepet játszó főbb csoportok (kormányzat, vállalatok, lakosság) és a fő gazdasági ágazatok (ipar, energetika, közlekedés, mező gazdaság és turizmus) között, az integráló eszközök széles tárházát mozgósítva. A legjobb közeg ebbő l a szempontból a nemzetközi közösség. Globális közösségi keretek nélkül, amelyek kebelében mindezen tevékenységeket integrálni és koordinálni lehet, a tagországok, a régiók vagy egyéb szereplő k által egyénileg alkalmazott eszközök azzal kockázattal járnak, hogy nem hozzák meg összes lehetséges gyümölcseiket. Ezeket a célkitű zéseket és törekvéseket jelzésekként kell felfogni, amelyeket mától követni kell, hogy sikerüljön bevezetni egy tartós és a környezetet tiszteletben tartó fejlő dést. Ráadásul nem minden említett tevékenység igényel jogi intézkedéseket, akár nemzeti, akár nemzetközi szintről legyen is szó. Mindeddig a környezetvédelmi akcióprogramokat széles körben jogszabályokra és ellenő rzésre alapozták, a kormányzat és az ipar egyaránt. A felelősségmegosztás fogalma az összes gazdasági szereplő nek egy sokkal szélesebb alapon való részvételét kívánja meg, nevezetesen a közigazgatási szervek, a magán és az állami vállalatok minden formája, és különösképp az egyének, akár mint állampolgárok, akár mint fogyasztók részvételét. Ezen gazdasági szereplő k kölcsönös mozgósításának (és még szélesebb eszközskála alkalmazásának, egyebek között a piaci ösztönzőeszközök) legvégs ő célja az, hogy új egyensúlyt hozzon létre a személyek, vállalatok és az államigazgatás rövidtávú érdekei és a társadalom egészének hosszútávú érdekei között. A szubszidiaritás elve és a felelő sségmegosztás vezérlik majd ezen új egyensúlyra való törekvést. Az új európai egységokmány kitüntetett szerepet szán a szubszidiaritás elvének és általános alkalmazásra szánja. Az A cikkely egy "Európa népei közötti erő sebb és folyamatosan létez ő egység" létrehozási folyamatáról szól, "amelyben a döntések az állampolgárokhoz a lehet ő legközelebb születnek". A 3B cikkely kimondja, hogy "a Közösség, a szubszidiaritás elvének megfelelő en, csak akkor és abban a mértékben avatkozik be, ha a kitűzött célok megvalósítása nem történhet meg kielégít ő módon az egyes tagállamokban, hanem, a szóban forgó tevékenység dimenziói vagy hatásai miatt közösségi szinten valósítható meg jobban". Abból a tényből kiindulva, hogy a programban megjelölt célkitűzések és törekvések, valamint a tartós és környezetbarát fejlő dés bevezetésének végcélja az összes érintett, együtt munkálkodó fél összehangolt tevékenységét kívánja meg, a szubszidiaritás elvét kombinálni kell a felelő sségmegosztás szélesebb fogalmával. Nem csupán egy sajátos végrehajtási szint megválasztásáról van szó, hanem inkább arról, hogy az eszközök és a szereplők együttesét megfelel ő szinten határozzák meg, anélkül, hogy legkevésbé is befolyásolnák az illetékességi körök megosztását az EU, a tagállamok, a területi és helyi hatóságok között. Egy cél eléréséhez vagy egy adott probléma megoldásához a hangsúlyt (szereplő k és eszközök tekintetében) helyezhetjük Európai Unió - nemzeti -regionális szintre, míg más problémák esetében regionális - helyi - ágazati szintre kerülhet, vagy a vállalatok - a nagyközönség - a fogyasztók szintjére.

33 oldal : 33 Jellegének megfelelően minden vállalat fölhasznál bizonyos mértékben természeti erő forrásokat termelési eljárásaihoz és termékeihez, különböz ő típusú és mennyiség ű hulladékot hoz létre és hozzájárul a leveg ő, a víz és a talaj szennyezéséhez. Mindeddig ezen erő források és a szennyezés okozta hosszú távú költségeket csak ritkán "integrálták" egy létesítmény üzemeltetési kiadásaiba vagy a végtermék vagy szolgáltatás árába. Nyilvánvaló, hogy ennek a helyzetnek a további folytatása gazdasági és ökonómiai szempontból tarthatatlan. Egyre inkább számot kell vetni azzal, hogy magának az iparnak is ez az érdeke. A környezetbarát technológiák és termékek növekvő kereslete új piaci lehetőségeket teremt, s ezzel különösen az újításokra képes vállalatokat részesíti elő nyben, az ipar azokat az előnyöket is felismeri, amelyek az erő forrásokkal és az energiával való takarékosság révén az ökológiai megfontolásoknak a vállalatvezetési politikába történ ő integrálása jelent. Minden vállalatnak részt kell vállalnia az fenti célkitűzések eléréséért folytatott erő feszítésekben. A bevezetett és alkalmazott eszközöket oly módon kell létrehozni, hogy a lehet ő legszélesebb kör ű hatást eredményezzék. Különösen alapvet ő, hogy a vállalatok tudatára ébredjenek annak, hogy termékeik és csomagolásaik hulladékokat eredményeznek, és vállalják érte a felelősséget. Olyan politikákat kell a vállalatoknak folytatni, amelyek világos választásokat tesznek lehető vé a fogyasztók számára, amelyekben figyelembe veszik a biztonsági hatásokat, a minő séget, a tartósságot és általában a környezetet. Ebben az értelemben a kiskereskedelem is kényszerítve lesz, hogy elvállalja a felelősségből az őt megillet ő részt. A pénzügyi intézményeknek, amelyek vállalják a vállalkozásokkal és telepítésekkel szükségképp együtt járó kockázatokat, szintén lehetőségük van arra, hogy jelentékeny hatást -egyes esetekben ellenő rzést - gyakoroljanak esetleges beruházási és üzemvezetési döntések környezeti jellemzőire. Végül a fentebb vázoltak erő sen hatnak úgy a vásárlókra mint a vállalatokra, és a társadalmi koncepciók változásai közvetlen hatást gyakorolnak : a vállalat létezési módjára a vállalat tevékenységi módjára a tudatosságra és a spontaneitásra a vágyakra. Ezekből a változásokból új koncepciók egész sora származhat a vásárlókra összpontosuló új vállalkozói felfogására vonatkozóan.

34 oldal : 34 Az alábbi ábrán a vállalati stratégia és politika kialakításának módszertanát mutatjuk be melybő l fontos kiemelni a határozatot megelőz ő elemzéseket, mert a vállalat környezeti stratégiája nem alapulhat kizárólagosan a fels ő vezetés etikai és morális alapjaira, mert a vezetés változhat és ha csak a elnök-vezérigazgató jó cserkész mivoltából készítettünk és vezettünk be egy környezeti menedzsment rendszert akkor az Úr távozásával búcsúzott is a környezeti eltökéltség. Ha viszont, megalapozott a döntés tehát, piacelemzésre, gazdasági megfontolásokra, társadalmi elvárásokra alapszik a döntés akkor több mint valószín ű, hogy a stratégia meg is valósul és meghozza várt gyümölcseit, mint azt az alábbi vállalati anyag- és energia mérlegből is látható, melynek főbb elő nyei : a kölcsönhatások felmérése a rendszer és a környezet között (Inputok és outputok megfigyelése), minden művelet környezeti hatásainak megítélése, egy, a környezetre előnyös döntési rendszer kiépítése, a választási lehetőségeknek a felmérése a cselekvések vagy tárgyalások előtt, alapot teremt új problémák felismerésére vagy új eszközök fejlesztésére.

35 oldal : 35 A VÁLLALATI MENEDZSMENT ALAPJA Környezeti állapot Folyamatos javítás ÖKOLÓGIAI MENEDZSMENT Ökológia állományjegyzék Piackutatás Gazdaság Szociológia Politika Terv végrahajtás Öko-mérleg Új termékek Kockázat felmérés Öko - Contrólling Öko - Audit HATÁROZAT Tevékenységek VÁLLALATI DINAMIKA

36 oldal : 36 Mielő tt nyílt utat adnánk egy KMR létrehozási tervének, legyen az ISO 14001, vagy EMAS 2001, figyelmet kell fordítsunk arra, hogy minden olyan alapvet ő feltételt kielégítsünk, amelytől a siker függ. A következő kben ezek közül említünk meg néhányat, amelyeknek különös jelentőséget tulajdoníthattunk: a legfőbb elő zetes feltétel, hogy a vállalat teljes vezetése azonosuljon a tervvel és aktívan támogassa azt a rendszer kidolgozásának, átültetésének és alkalmazásának szakaszában egyaránt fontos, hogy a vállalat vezetése beszerezze, hacsak már nem rendelkezik vele, a szükséges alapvet ő ismereteket a modellekre, a törvényekre, a jogszabályokra és normákra, és különösképpen a környezetvédelmi filozófiára vonatkozóan. Ezeket az ismereteket tudományos napokon és szemináriumokon való részvétellel is meg lehet szerezni, sőt a megfelelő szabványok és szakirodalom kiegészít ő tanulmányozásával is fontos, hogy a vállalatvezetés pontosan megfogalmazza célkitűzéseit a környezet ellenő rzési rendszere modelljének megválasztására, az alkalmassági fokra, az előirányzott megvalósítási határidő re és a várt hasznosságra vonatkozóan, vállalaton belül és kívül egyaránt helyénvaló meghatározni a vállalat sajátos végrehajtási szabályzatát, a már KMR-el rendelkez ő kollégákkal folytatott információcsere útján. Amennyiben egy KMR- megvalósításához semmilyen alapfeltétel nem áll rendelkezésre úgy, tapasztalataink szerint, az egyes esetektől függően, mintegy két-három éves megvalósítási időtartammal kell számolni hozzávetőleges becslések alapján, helyénvaló az elő zetes anyag és a személyzetre vonatkozó feltételek megvizsgálása. A rendszer bevezetését megelőző en intézkedni és foglalkozni kell a környezeti menedzsment rendszer megvalósításánál alkalmazandó személyzet képzésével ezen értékelések eredményére alapozva, fontos, hogy a vállalat vezetése idő ben eldöntse, hogy a szervezet saját rendszerét valósítja-e meg, vagy nemzetközileg elismert tanácsadókhoz folyamodik. Számos esetben a vállalatok - teljes elkötelezettség esetén és a lehetséges lépéseket megtéve képesek saját erejükbő l és hatékonyan végrehajtani a KMR megszervezését és megvalósítását viszont a KMR megvalósítási tervének elkészítésénél elő nyös egy tanácsadó segítségére támaszkodni, egy információs megbeszélés keretében. Ezt fontos megtenni ahhoz, hogy a lehet ő leghamarabb rendelkezzünk a KMR eljárására és lefolyására vonatkozó információkkal. A tervezés és a megfogalmazás időszakában helyénvaló megteremteni és teljessé tenni a következ ő előzetes feltételeket: a feladat megszervezése, a KMR -t végrehajtó csoport és a környezetért felelő s személyének kijelölése, ami a vállalat vezetésének a feladata, (rendkívül hasznos, ha a vállalat fels ő vezetésének egy tagját bízzák meg a feladat irányításával). A

37 oldal : 37 vállalat valamennyi érintett részlegét képviseltetni kell a csoportban (ha lehetséges a részlegek vezet ő személyében is). A fő KMR -el foglalkozó csoporton túlmenően, előnyös KMR alcsoportokat is létrehozni, a kiinduló helyzet elemzése, a kiinduló helyzet részletes elemzésének a megvalósítása, például egy önellenő rzési check-lista alapján. a feladat megtervezése. Abból a célból, hogy a tevékenységek lefolytatását az előirányzott idő re biztosítsuk, szükséges, hogy széleskör ű tervez ő tevékenységet folytassunk, ennek során a KMR -t végz ő csoport különböz ő tagjai között meg kell határozni a feladatokat, figyelembe véve a betartandó határidőket. A tevékenységek végrehajtásának és a határidő k betartásának rendszeres felügyeletével az igazgatóság egy tagját célszer ű megbízni. a KMR bevezetésekor ahhoz, hogy a csoport számára lehetővé tegyük a hatékony mű ködést, szükséges, hogy a munkát teljes mélységében előkészítsük. Ennek az elő készítésnek világossá kell tenni a tevékenységek lefolyását és a már elkészített dokumentumokat, továbbá az alapokat az új KMR kimunkálásához. A megfelel ő adatok egységes megjelenítése céljából ajánlatos meghatározni, már ebben a szakaszban, a környezeti célkitűzésekre vonatkozó dokumentáció struktúráját. A képzést és tájékoztatást. Célszer ű megtervezni egy középtávú képzési programot a környezetvédelemre vonatkozó minden funkció számára, azért, hogy lehető vé tegyük az érdekeltek részére az e tárgyhoz tartozó technikai ismeretek megszerzését. A KMR -el megbízott csoport tagjainak meg kell szerezniük a rendeletek és szabványok által meghatározott követelményekre vonatkozó ismereteket, például a vállalaton belüli képzés keretében. Rendkívül előnyös a lehet ő legkorábban tájékoztatni a közreműködőket a KMR célkitűzéseiről és később ezt a tájékoztatást folyamatosan biztosítani.

38 oldal : 38 A VÁLLALAT ÉS AZ ÁLLAMHATÓSÁG TÖRVÉNYI, JOGSZABÁLYI FELTÉTELRENDSZER Minthogy a jogi követelmények egy olyan minimum teljesítményszintet írnak el ő, amelynek a vállalkozásoknak meg kell felelniük, nagyon fontos megismerni őket még azelőtt, hogy meghatároznánk a bels ő szabályozásokat és eljárásokat. Kérdés, hogy a jogi követelmények változatosságával szembe nézve miként tudja a szervezet meghatározni, hogy közülük melyek vonatkoznak rá, nem feledve azt sem, hogy a törvények hiányos ismerete védelemként a világ egyetlen bíróságán sem állja meg a helyét. Szerencsére nem is egy praktikus lépés áll rendelkezésünkre a főbb jogi követelmények vázlatos összegyű jtéséhez, továbbá a bennük eszközölt módosítások figyelemmel kíséréséhez. Kezdjük azzal, hogy a szervezet legjelentő sebb környezeti hatásaira koncentrálunk, hiszen ezeket az környezeti állapotfelmérés során azonosítanunk kell. A szervezetet érint ő valamennyi törvényről, rendeletrő l, szabályzatról, stb. szerezzünk be egy-egy példányt, és tartsuk ezeket naprakészen. (Abban az esetben, ha egy szervezet meg kíván felelni a ISO es szabványnak, akkor kötelező en fenn kell tartania egy, a jogi követelményekről szóló nyilvántartást). Ellenőrizzük a kormányzati közlönyöket, hogy a változásokról, illetve az újabb követelmények megjelenésérő l értesülést szerezhessünk. Lépjünk be az ágazati egyesülésekbe, mint például a kamarák, szövetségek, stb. Elképzelhet ő, hogy ezekben a szervezetekben mű ködik környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozó részleg, amely figyelemmel kíséri az ágazatra vonatkozó törvényhozási tevékenységet. Szerezzük be a szükséges szakirodalmat. Fizessünk el ő valamilyen környezeti jogi tanácsadói szolgáltatásra, hogy megismerjük azokat a jogi követelményeket, továbbá a bennük eszközölt módosításokat, amelyek vállalkozásunkra vonatkoznak. Ezek az ajánlások azt feltételezik, hogy a szervezet kizárólag egy adott ország környezeti törvénykezésének érvénye alá esik, ám amennyiben export-tevékenységet is folytat, vagy van külföldi anya- vagy leányvállalata, akkor nyilvánvalóan szükséges az ilyen tényezők által érintett országok vonatkozó jogi szabályozását is megismerni.

39 oldal : 39 Tehát a KMR rendszer tervezésénél, Magyarországon, figyelembe kell venni a következ ő környezetvédelemmel kapcsolatos problémaköröket: Alapvet ő előírások, Természetvédelem, élővilág védelem, Hulladékgazdálkodás, Víz- és talajvédelem, Levegőtisztaság védelem, Zaj- és rezgésvédelem, Rádióaktív környezetszennyezés, Kapcsolódó rendelkezések, Nemzetközi szerződések (jogszabály), Nemzetközi szerződések (közlemény), A környezetvédelemmel összefügg ő jogi információkat több forrásból lehet beszerezni, mint például : Minisztériumok, Környezetvédelmi lemeztörvénytár évente többször aktualizálva (ECO-Invest Kft. Budapest Közlönyök, Szakmai kamarák, Szakmai folyóiratok és útmutatók, Tanácsadó cégek, Euro Infó központok, Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési KHT, stb.

40 oldal : 40 A jelen munkának nem célja a jogalkotás részletekbe men ő megbeszélése, inkább csak egyfajta áttekintésre kerül sor, de igen fontos megérteni, hogy a jogalkotás dinamikusan változó folyamat és a szervezeteknek lépést kell tartaniuk az e területen végbemen ő jövőbeni fejleményekkel. A szükséges ismeretek szintje a tevékenységek összetettségétől és természetétő l, valamint a környezeti hatások jelentőségétől függ. A jogalkotás jelentőség a KMR tekintetében az alábbiakban összegezhető : A politikának szót kell ejtenie a törvényeknek való megfelelés melletti elkötelezettségről. Az emissziókra és kibocsátásra vonatkozó szabályozott határértékek betartása a célok és célkitű zések, valamint a környezeti program integráns részét kell, hogy képezzék. A szabályozási követelményeket be kell építeni a KMR -be és az eljárási szabályokba. A KMR -nek tartalmaznia kell egy olyan eljárást, amely segítségével azonosíthatók a jogi és egyéb követelmények. A törvényi követelmények nyilvántartását meg kell őrizni.

41 oldal : 41 Jogszabályalkotás nemzeti és nemzetközi kapcsolatai. Nemzetközi szerződések Európai Unió Alkotmány Környezetvédelmi Minisztérium Környezetvédelmi törvények TÖRVÉNYEK : Alapvet ő előírások Természetvédelem,élôvilágvédelem, hulladékgazdálkodás, víz- és talajvédelem, stb. RENDELETEKEK : Kap-csolódó rendelkezések,természetvédele m, élôvilágvédelem, hulladékgazdálkodás, víz- és talajvédelem, stb. SZABÁLYOZÁSOK, HATÁRÉRTÉKEK : Levegô, Zaj, Hulladék, Víz, Talaj stb. Szervezet

42 oldal : 42 Az írott jogot első dleges jogalkotásként ismerik el és ezért közvetlen hatása van. Az írott jog parlamenti törvények formájában lép hatályba, mint pl., az évi Környezetvédelmi Törvény. Ugyanakkor a jogszabályi eszközökre, mint másodlagos törvénykezésre utalnak, s ezek a jogszabályok általában egy sor előírás mechanizmusán keresztül valósulnak meg. Az EU a hajtóer ő szerepét tölti be a Tagországoknál a jogalkotásában, de az EU nem az egyetlen ebben a minő ségben, a nemzetközi egyezmények szintén ilyen szerepet játszanak. AZ EU JOGALKOTÁSNAK NÉGY ALAPTÍPUSA VAN, MELYEK A KÖVETKEZŐ K : Rendeletek (regulation) - melyek írott formában kötelez ő érvényű ek minden minden tagállamban közvetlenül alkalmazandó jogszabályok, a rendelet által szabályozott területen a nemzeti jog nem tartalmazhat eltér ő rendelkezést, a végrehajtási szabályozások viszont az egyes tagállamokban meglehetősen eltér ő megfogalmazást kaphatnak. Irányelvek (directive) - melyek megvalósítása a Tagállamok törvényein és szabályain keresztül történik egy meghatározott idő n belül. Pl., a 92/72/EEC Tanács Direktívája, a 67/548/EEC módosított Direktíva a veszélyes anyagok osztályozásáról, csomagolásáról és címkézéséről, a megvalósítás az évi Vegyi Anyagokra vonatkozó Elő írások (Hazard Information and Packaging). A gyakorlatban mindez annyit jelent, hogy ha egy irányelv (pl. a bels ő piac érvényesülése) konkrét megvalósításáról van szükségünk információra, akkor a tagállam saját végrehajtó jogszabályát vagy jogszabályait (így szövetségi államoknál a regionális kormányzatok intézkedéseit is) kell áttekintenünk. Határozatok (decision) - a címzett számára kötelez ő érvényűek, így - szemben az elő bbi jogalkotó eljárásokkal ez inkább igazgatási szabályozásnak tekinthet ő. Túlnyomó részüket a Bizottság bocsátja ki. Javaslatok - tanácsot adnak, nem kötelez ő érvényű ek. Az szervezeteknek közvetlenül csak az EU szabályoknak való megfelelést kell felmérniük. Az Európai Bíróság ítéleteinek ugyan nincs precedens-értékük, mégis, a bennük megfogalmazott általános elvek bizonyos fokig orientálják a gazdasági szereplők magatartását. Néhány példa az Uniós jogszabályokból : A hulladék-lerakóhelyekre vonatkozó Rendelet elő írja, hogy a lerakóhelyeket osztályozni kell a szerint, hogy azok veszélyes hulladékok, városi és nem veszélyes hulladékok, vagy inert hulladékok elhelyezésére szolgálnak-e. A veszélyes hulladékok elégetésével kapcsolatban a Rendelet célja minden, veszélyes hulladékot eléget ő létesítményre és a veszélyes hulladék egy részét tüzelőanyag-kiegészítőként eléget ő folyamatra vonatkozóan egységes, integrált és átfogó engedélyezési, technikai, telephely-kialakítási és üzemelési kritériumok megállapítása.

43 oldal : 43 A nem veszélyes hulladék elégetésével kapcsolatban a Rendelet célja a hulladék elégetéséből származó, levegő be, talajba, felszíni és talajvízbe kerül ő emissziók kezelése. A Rendelet szigorú kibocsátási követelményeket vezet be a leveg ő, szennyvizek és az égetőm ű salakja tekintetében, figyelembe véve a szennyezés megelő zését, a szennyezés átvitelének elkerülését és a technológiai kapacitásokat. A PCB/PCT Rendelet a PCB/PCT eltávolítására vonatkozó engedélyezési rendszer kialakítását célozza meg. Az Integrált Szennyezés-megelő zés és Csökkentés Direktíváját (IPPC) szeptember 24.-én fogadták el. A Tagállamoknak október 14.-ig kell azt hatályba léptetniük. Franciaországban például, lényegesen több berendezésre vonatkozik majd az IPPC, mint az IPC esetében volt. Jelenleg kevesebb, mint folyamat tartozik az IPC hatálya alá, ugyanakkor, a Környezeti Minisztérium legutóbbi általános felmérése szerint, újabb folyamatra terjed majd ki az IPPC. Míg az IPC első sorban a kibocsátásokra (outputs) koncentrál, az IPPC egy sokkalta tágabb megközelítést alkalmazva az inputokat is vizsgálja. Az egyes Tagállamokban folytatott kimerít ő tanácskozások egy olyan megállapodáshoz vezettek, mely szerint minden egyes állam a saját energiaadózási stratégiájához tarthatja magát. A hulladék által okozott kár polgári felelősségérő l szólva a Rendelet, a polgári jog értelmében, a hulladék által a környezetben okozott kárért és sérülésért a felelősséget a hulladék elő állítójára terheli, függetlenül az általa elkövetett hibától. Az szeptember 27.-i, 96/62/EC jel ű Európai Tanács Rendelete a környez ő leveg ő minőségének értékelésérő l és kezeléséről (A Környez ő Leveg ő Rendelet) elő írja a Tagállamok számára, hogy határozzanak meg határértékeket és készültségi (elővigyázatossági) küszöbértékeket meghatározott szennyez ő anyagokra a környezeti levegő ben. Ilyenek pl., a kéndioxid, a nitrogénoxid, ólom, ózon, szuszpendált részecskék, benzol, szénmonoxid, stb. E szennyez ő anyagok vonatkozásában a Tagállamoknak Cselekvési Terveket kell készíteniük és megvalósítaniuk, és egy zóna rendszert kell kialakítaniuk, ahol a szennyez ő anyagok szintjei alacsonyabbak, vagy magasabbak, mint a megjelölt határértékek. A Rendeletnek való megfelelés érdekében a Tagállamoknak törvényeket, rendeleteket és adminisztratív rendelkezéseket kellett hatályba léptetniük. Míg a törvényi szabályozás kulcsfontosságú követelmény, egyéb követelmények is léteznek pl., környezetpolitika, iparági szabványok, gyakorlati kódexek, mint pl., a Vegyipari Szövetség Elvárható Gondosság programja.

44 oldal : 44 JOGSZABÁLYOK ÉS EGYÉB KÖVETELMÉNYEK VIZSGÁLATA A törvényességi megfelelés alapfogalom úgy az ISO es szabványban mint az EMAS alapján. Mind a két okmány szerint egy tanúsítás csak a törvények, rendeletek és szabványok betartása alapján adható ki. Megjegyzend ő, hogy a szabvány nem állapít meg abszolút követelményeket a környezetvédelmi teljesítményben az elkötelezettségen túlmenő en, sem a folyamatos fejlesztés és a politika tekintetében, viszont az alkotók szerin három alapfeltétele van egy rendszer tanúsításának : a tökéletesítés (javítás) a környezeti célok teljesítése érdekében a KMR -nek ösztönöznie kell az elérhet ő legjobb technológia alkalmazását amint az utóbbi gazdaságilag elfogadható a vonatkozó jogszabályok és szabályozások hiánytalan teljesítése. Ebben a vonatkozásban az ISO csak mint alapelvről beszél a bevezetésben, amíg az EMAS sokkal egyértelmű bben tartalmazza. El lehet képzelni, olyan szervezet tanúsítását amely, még nem felel meg teljes mértékben a vonatkozó jogszabályoknak és szabályozásoknak, viszont megállapodás született a felügyel ő hatóságokkal a teljesítés egy bizonyos határidő n belül való betartására. Ebben az esetben az auditornak meg kell győzködnie arról, hogy a szervezet megtette a megfelel ő intézkedéseket arra, hogy a követelményeknek határidőn belül megfeleljen. JOGSZABÁLYOK ÉS EGYÉB KÖVETELMÉNYEK IRÁNYÍTÁSI ALAPELVEI (Legal Compliance) Felelős kinevezése Az a legjobb, ha a kinevezett járatos a környezeti jogban. Ha nincs a vállalatnál egy környezeti jogban járatas munkatárs, ami sokszor elő fordul kis és középvállalatoknál, akkor ki lehet adni ezt a feladatot egy tanácsadónak vagy tanácsadó cégnek. Ami viszont fontos, hogy az aki bevezette a törvényességi vizsgálat rendszerét az csinálja annak a naprakészen tartását. A naprakész törvények és jogszabályok feltárása Az egyetlen lehetőség a törvényességi vizsgálat alapjainak megteremtésére az, hogy egy olyan rendszert építünk ki amelyik begyű jti, figyeli és naprakészen tartja mindazokat a törvényeket, rendelkezéseket és jogszabályokat amelyek a szóban lév ő vállalatra valamilyen módon vonatkoznak és ezeket hierarchikus formában építi fel. A rendszer naprakészségének alapja lehet : törvény

45 oldal : 45 kiadványokra való elő fizetése, rendszeres látogatás a hatóságoknál, újságok, szaklapok tanulmányozása, kereskedelmi kamarákkal, szakegyesületekkel való kapcsolattartás. Engedélyek Építkezési, ipari, mű ködtetési, csatorna bekötési és használati, szennyvíz- és hulladékkezelési, tartályok üzemeltetésére, veszélyes, robbanó és mérgezőanyagok használatára, szállítására vagy raktározására stb... Tervek, felmérések, regiszterek, listák, fényképek Város vagy város résztérkép a vállalat megjelölésével, telekhatárok, szomszédos környezet, talajvíz védelmi zónák, építészeti tervek, tartálytervek, raktárak, lerakatok és más nagyobb üzemi felszerelések tervei, stb... Topográfiai térképek (lépték 1 : 1000 vagy 1 : 5000), amelyeknek tartalmaznia kell a közelbe lév ő településeket, patakokat, folyókat, tavakat, erdőket, sportpályákat, pihenőzónákat stb... Légi felvételek, amennyiben lehet a területi határokkal. Csatornázási, gáz, víz, villany, telefon, ipari vezetékek, stb... tervrajzai. Tartály, raktárak regisztere és listái technikai leírásokkal (befogadó képesség, faj, stb....), az üzembehelyezés és a legutolsó ellenőrzés dátumával. Hulladékok listája tartalmazva azok megsemmisítésének koncepcióját ( kezelés, szállítás, megsemmisítés stb...) Veszélyes hulladékok kezelési, nyomon követési, szállítási, megsemmisítési leírással. Veszélyes, mérgez ő, robbanékony, stb... anyagok statisztikai kezelés : vételi dátum, raktárnyilvántartás stb... Szakvélemények, jelentések, szerződések Hatásvizsgálat, talaj ellenőrzések, laboratóriumba elvégzett talajminőség, anyag áramlások, szennyvíz analízisek, levegőminő ségi és zajszint, a hatóságokkal történt levelezések másolata, kockázati felmérések biztosítóktól vagy szakértöktől, elő írások a veszélyhelyzetek megelőzése és a cselekvőképességre, másolat a regisztrált üzemzavarokról és balesetekrő l, öko-mérlegek, szerződések a karbantartókkal, veszélyes hulladékok átvevőivel stb...

46 oldal : 46 Vállalaton belüli rendeletek és előírások Biztonsági előírások, direktívák és leírások a veszélyes, mérgez ő, környezetre ártalmas anyagok kezelésérő l. Baleset esetén a dokumentációt és közbelépési terveket megkel határozni. Rendszeres ellenkörzés és eredményértékelés Csak egy részletes "check-liste" adja meg az alapot a rendszeres törvényességi ellenő rzésre és eredményértékelésre. Ennek alapján kell megvizsgálni, hogy a vállalat megadja-e a megfelel ő választ a követelményekre, ha nem, hol vannak a gyenge pontok, mik a teendők. Ellenőrz ő és helyesbít ő tevékenységek, új célok Az ellenkörzés alapján helyesbít ő és megelőz ő tevékenység életbeléptetése, hatékonyság növelés a folyamatos tökéletesítés céljának elérésére. Dokumentáció és új programok a jövend ő ellenőrzésekre Felelősségek, eljárások, határidők, eszközök (humán tartalékok), a 1 és 6 pontokban leírtak alapján.

47 oldal : 47 KÖRNYEZETI ÁLLAPOTFELMÉRÉS Ezt a vizsgálatot csak a rendszer bevezetését megelőzően szükséges elvégezni. A környezeti állapotfelmérés elvégzésének az a célja, hogy választ kaphassunk arra a kérdésre, hogy Hol tartunk jelenleg?, mármint a környezeti állapotfelmérést illetően. Fontos, hogy ez az információ a rendelkezésünkre álljon, amikor a jövő beni célkitűzéseket határozzuk meg. Az környezeti állapotfelmérésnek konkrétan az alábbiakat kell áttekintenie: A szervezet jelenlegi és potenciális jövőbeni környezeti hatásait. A jogi, törvényi-és egyéb követelményeknek való megfelelést. A meglév ő környezeti menedzsment gyakorlatot (erős és gyenge pontok). Az áttekintés tulajdonképpen nem más, mint hatalmas információhalmaz átfésülése, melyeknek az alábbiakat kell eredményeznie: A szervezet jelenlegi környezeti állapotának összefoglalása, amely összehasonlítási alapként fog szolgálni a fejlesztések jövőbeni tervezéséhez és értékeléséhez, A környezeti menedzsment prioritásainak azonosítása (rövid és hosszú távon egyaránt), A környezeti politikában érintend ő területek ajánlása, továbbá a kialakítandó környezeti menedzsment terv. A környezeti állapotfelmérés alaposságának mértéke mindig az adott szervezet sajátos körülményeinek függvénye. Ilyenek lehetnek a vállalkozás mérete, a környezetre kifejtett hatásának súlyossága, az érdekelt felek (pl. a lakosság, az ügyfelek és a hatóságok) várhatóan hogyan reagálnának ezekre a hatásokra, valamint a szervezet már meglév ő, a környezeti hatásokra vonatkozó ismereteinek mértéke. Vegyünk például egy nagyvállalatot, amelynek számos és nagy mértékben diverzifikált leányvállalata van ebben az esetben a káros anyag kibocsátására vonatkozó hasra ütött értékek valószínű leg megfelelnek a folyamat egészen kezdeti szakaszában. Ezzel szemben egyetlen telep-hellyel rendelkez ő üzem vezetőségének valószínűleg hasznosabb lenne pontos adatokat összegyű jtenie ugyanebben a kategóriában.

48 oldal : 48 A KÖRNYEZETI ÁLLAPOTFELMÉRÉS FOLYAMÁN KEZELEND Ő KÉRDÉSTÍPUSOK Az alábbi listának az a célja, hogy ötleteket adjunk olyan kérdéskörökre, amelyek felmerülhetnek egy környezeti állapotfelmérés folyamán. Természetesen adaptálni (és valószínűleg bővíteni is) kell ő ket, hogy valamely konkrét szervezetben alkalmazhatóvá váljanak. Természeti erőforrások felhasználása (energia, víz, nyersanyag, talaj). Atmoszférába történ ő kibocsátások forrásai, típusai és mennyiségei. Vizekbe (pl. esővíz elvezet ő csatornákba, szennyvíz csatornákba, talajvízbe, folyókba és / vagy tengerbe) történő kibocsátások forrásai, típusai és mennyiségei. Hulladék források, típusok és mennyiségek, illetve hogy mi a hulladék további sorsa, újrahasznosítás stb.. Talajszennyezés. A fenti hatások súlyossága abnormális működési körülmények, illetve vészhelyzetek közepette. A környezeti teljesítményre vonatkozó korábbi feljegyzések (amelyekben ki vannak emelve azok a területek, ahol hiányosak a hatással kapcsolatos információk). Az érdekelt felek véleménye (pl. a hatóságok, helyi lakosok, a szervezet befektető i és biztosítói, alkalmazottak és képviselőik, ügyfelek és vásárlók, környezetvéd ő csoportok és a nagyközönség). Valamennyi jogi követelmény ismerete. Termékek és szolgáltatások környezeti jellemzői (pl. a termék és csomagolása). A környezeti megfontolások felvétele a tervezési és marketing tevékenységekbe. Veszélyes anyagok használata és megsemmisítése. Vizuális hatások, illetve zaj, bűz és rezgés. Szállítás politika, Szállítók és alvállalkozók környezeti politikája, Pazarlás minimálisra csökkentésének lehetőségei.

49 oldal : 49 A szervezet által vásárolt anyagok és termékek környezeti hatásának ismerete. A vészhelyzetek és kockázatok kezelési tervei tartalmazzák -e a környezeti megfontolásokat (pl. mérgez ő vegyi anyagok kibocsátásának lehetősége tűz esetén). Természeti értékek és kulturális örökség védelme, Panaszok jellege, kezelése, feljegyzése, Beruházási politika környezeti hatásai.

50 oldal : 50 ISO és (EMS) A Környezeti Menedzsment Rendszer (EMS - KMR) A következő kben betekintést kívánunk nyújtani a környezeti menedzsment rendszer elengedhetetlen elemeibe, valamint bemutatjuk, hogy a környezetvédelmi audit miként illeszkedik az ilyen rendszerekbe. Az ideális környezeti menedzsment rendszer leírásakor (amely egy vállalkozásnak lehető vé tenné a megalapozott környezeti teljesítmény elérését), a szerző t a tipikusnak mondható menedzser lelki képe vezette, olyan szakemberé tehát, aki már felismerte a strukturált környezeti menedzsment rendszer bevezetésének szükségességét. Ennek megfelelő en az alábbihoz hasonló kérdésekre keresi a választ: Hol is kezdjük? Mit kell majd tennünk? Mennyi ideig tart majd és kinek kell benne részt venni? Jelen tanulmány ezekre a kérdésekre ad választ praktikus, költségkímél ő, kipróbált és ellenő rzött irányelvek felsorolásával, amelyek kifejezetten az európai viszonyokra lettek kidolgozva. Emellett egyszer ű keretes szerkezeteket kínál, ezeket valamennyi szervezet alkalmazhatja, és - ha igényt tart rá -, köréjük nemzetközileg elismert környezeti menedzsment és / vagy audit rendszereket is építhet. Igyekeztünk foglalkozni mindazokkal a összefüggésekkel is, amelyek inkább a nagyméret ű szervezeteknél merülhetnek fel, de ez semmiképpen sem jelenti azt, hogy a munka ki szeretné rekeszteni a kis- és középméret ű szervezeteket. Az irányelvekben leírt elvek egyaránt érvényesek és alkalmazhatók kisvállalkozásoknál és a nagy vállalatcsoportoknál. Ez az anyag egy környezeti menedzsment rendszer (Environmental Management System - EMS) kifejlesztéséhez szükséges keret szerkezetről szól. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy ezek a rendszerek semmiképpen sem garantálják a megfelel ő környezeti teljesítményt. Sokkal inkább képesít ő rendszerekrő l van szó, olyanokról tehát, amelyek egy-egy szervezetnek biztosítják, hogy képesek legyenek a jó környezeti teljesítmény elérésére. Végül nem szabad elfelejteni, hogy az ISO es szabvány alkotói célja a következ ő volt : környezetszempontú jogi megfelelés, környezeti szennyezések megelőzése,

51 oldal : 51 folyamatos javítás. A következ ő ábrák egyszerűsített sémája a környezeti menedzsment rendszer kifejlesztése során megteend ő lépéseknek, amelyekről a továbbiakban szólunk nagyobb részletességgel. ISO TC 207 "KÖRNYEZETI MENEDZSMENT, ÖSSZEFOGLALÓ ÁBRA

52 oldal : 52 RÖVIDITÈSEK : EA Environmental Auditing / Környezeti auditálás EPE Environmental Performance Evaluation / Környezeti teljesitmény értékelése LCA Life Cycle Assessment / Èletciklus elemzés EL Environmental Labelling / Környezeti cimkézés A fenti ábrán a vállalat vezetési rendszereit és azok összefüggéseit mutatjuk be. Igen fontos a további fejezetek megértéséhez, hogy a rendszerek összefüggéseit feltudjuk mérni. A környezeti menedzsment két nagy területet foglal magában, a vállalati környezeti menedzsment és a termék környezeti hatásával foglalkozó életciklus elemzést. Ez a két rendszer illeszkedik be egy szervezet általános menedzsment rendszerébe. Tehát a rendszer kiépítés folyamán nem szabad megfeledkezni arról, hogy összefüggések és szoros kapcsolatok vannak az általános vállalatvezetési és a környezet irányítás között. Arról nem is beszélve, hogy egyre jobban teret nyer az integrált környezet irányítási rendszer, melyet a 12. fejezetben fogunk részletesen elemezni. A két nagy rendszert a vállalati menedzsment és a termékmenedzsment rendszerek összefüggéseit az alábbi táblázat mutatja be. Szervezeti menedzsment Termék menedzsment Általános Környezeti Általános Környezeti Szervezeti felépítés Marketing Környezeti címkézés Pénzügyi menedzsment K. és F. Életciklus elemzés Minőségmenedzsment Környezeti menedzsment rendszer Termelés KMR Környezeti teljesítmény értékelés Kockázat, munkaegészségügy, biztonság, stb Környezeti teljesítmény értékelés Értékesítés Környezeti címkézés

53 oldal : 53 A következ ő ábrán a KMR egyszerűsített sémája látható. FELS Ő VEZETÉS ELKÖTELEZETTSÉGE ELŐZETES FELÜLVIZSGÁLAT KÖRNYEZETI POLITIKA MENEDZSMENT PROGRAM(OK) KIFEJLESZTÉSE Felelősségi körök meghatározása Célok Normák és eljárások kifejlesztése Források rendelkezésre bocsájtása Oktatás és képzés Kommunikáció OPERATIV SZABÁLYOZÁS ÉS ELLENŐRZÉS HATÁSOK RÉSZLETES VIZSGÁLATA JOGI KÖVETELMÉNYEK Audit, tanulságok, visszacsatolások KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNY AUDIT

54 oldal : 54 A következ ő ábra az ISO környezeti menedzsment rendszer szerkezetét mutatja be melyet az alábbiakban részletesen elemzünk. A KÖRNYEZETI MENEDZSMENT ISO ÉS SZERINT

55 oldal : Környezeti politika Bármely környezeti menedzsment rendszer elengedhetetlen része kell legyen az írásbeli környezeti politika dokumentuma. Erre azért van szükség, hogy biztosítani lehessen, hogy a szervezet valamennyi dolgozójához ugyanaz az üzenet jusson el arra vonatkozóan, hogy e téren milyen célokat kíván elérni a vállalat, illetve hogy miért pont ezeket. Írott politika hiányában a szervezet különböz ő dolgozói más-más környezeti irányokba fognak elindulni, és ez egymáshoz nem kötőd ő, nem hatékony lépésekhez vezet. "Amint arra a Macska felhívta Aliz figyelmét, ha nem tudod, hogy hova mész, akkor nem számít, hogy merre indulsz el." (Lewis Carroll - Aliz Csodaországban) A környezeti politikában megfogalmazott irányelvek képezik valamennyi késő bbi környezettel kapcsolatos lépés terveit. Emellett megadja azt az összehasonlítási norma alapot, amellyel szemben a teljesítményt auditálni lehet. Példaként tekinthetjük az egyes vezet ő EU vállalatok által kifejlesztett környezeti politikákat. AZ ISO SZABVÁNY A KÖRNYEZETI POLITIKÁRÓL Valamely szervezet környezeti menedzsment rendszerének megvalósítását és tökéletesítését a környezeti politika irányítja, s e politika célja az, hogy a szervezet fenntarthassa és javíthassa környezeti teljesítményét. Éppen ezért a politikának a fels ő vezetés elkötelezettségét kell tükröznie az alkalmazható törvényeknek való megfelelés, a szennyezés megelő zése és a folyamatos tökéletesítés tekintetében. A politikának alapul is kell szolgálnia a szervezet céljainak és célkitűzéseinek kitűzéséhez. A környezeti politika az általános irányt jelöli ki és a szervezet intézkedései mögött meghúzódó elveket határozza meg. Meghatározza a szervezettől megkövetelt környezeti felelősség és teljesítés szintjét, amihez azután az elkövetkez ő lépéseket mérik. Az ISO A.2-es záradéka kiköti, hogy a környezeti politikának elég érthetőnek kell lennie ahhoz, hogy azt a küls ő és bels ő érdekelt felek megértsék, valamint azt, hogy e politikát bizonyos idő szakonként felül kell vizsgálni és át kell dolgozni a megváltozott körülményeknek és információknak megfelelően. A szabvány a környezeti politikára vonatkozóan az alábbi követelményeket fogalmazza meg: A fels ő vezetőség határozza meg a szervezet környezeti politikáját és biztosítsa, hogy az : megfeleljen a szervezet tevékenysége, termékei és szolgáltatásai jellegének, fajtáinak és környezeti hatásainak, tartalmazzon elkötelezettséget a folyamatos javításra és a környezetszennyezés megelőzésére,

56 oldal : 56 tartalmazzon elkötelezettséget arra, hogy teljesítik a rájuk vonatkozó környezetvédelmi jogszabályokat és határozatokat, valamint a szervezet által vállalt egyéb követelményeket, adjon keretet a környezeti célok és előirányzatok megfogalmazására és felülvizsgálatára, legyen dokumentálva, bevezetve, fenntartva, és legyen ismertetve minden alkalmazottal, legyen hozzáférhet ő a nyilvánosság számára. Példa a környezeti politika tartalmára : A fentiek teljesítésén túl a szervezet elkötelezheti magát az alábbi célok megvalósítása mellett : a fenntartható fejlődést elősegít ő működés, az új fejlesztések során a lényeges környezetterhel ő hatások minimalizálása (tiszta termelés), a környezeti teljesítmény értékelésére szolgáló eljárások és mutatók fejlesztése, az életciklusban való gondolkodás megvalósítása, olyan terméktervezési koncepció alkalmazása, amely arra törekszik, hogy minimalizálja a termékek környezetterhel ő hatásait úgy a gyártás, a felhasználás, mind a hulladékkezelés alatt. a környezetterhelés megelőzése, ennek érdekében a természeti erőforrások felhasználásának és a hulladékképző dés csökkentése, ahol lehetséges az újra használat és újrahasznosítás megvalósítása, az oktatás, képzés, továbbképzés fejlesztése, az érdekelt felekkel való kommunikáció javítása, az alvállalkozók (beszállítók) és vevők ösztönzése a KMR alkalmazására.

57 oldal : 57 Vezetőség elkötelezettsége Az EMS kifejlesztésének mindenképpen ez kell, hogy legyen az els ő lépése, mert ha a fels ő vezetés nem érzi magát elkötelezettnek, akkor a rendszer majdnem biztos, hogy kudarcot fog vallani. Robert D. Kennedy, a Union Carbide vezérigazgatójának (a Bhopal katasztrófát követő en elhangzott) szavait idézve: «A lehet ő legfontosabb KMR eszköz nem más, mint a vezérigazgató személyes elkötelezettsége. Amennyiben mi (vezérigazgatók és a fels ő vezetés) nem vállalunk személyes kötelezettséget a környezeti intézkedésekért és iránymutatásért, akkor a szervezet többi része sem fogja komolyan venni a környezeti célokat. Manapság a menedzserek leterheltsége igen nagy. Nincsen idejük arra, hogy mindent elvégezzenek, amire megkérik ő ket. Éppen ezért megtanulnak jelzésekbő l is olvasni: mely direktívák követelnek kötelezettséget és intézkedést, és melyek azok, amelyek csak a jegyző könyvek gazdagítására születnek». Azokból a bizonyítékokból kiindulva, amelyeket a szerzők különböz ő EU vállalkozásokban gyű jtöttek, az alábbi Környezeti menedzsment szabályok mondhatók helytállónak: Amennyiben a fels ő vezetés nem elkötelezett a rendszerkiépítés mellett, akkor a rendszer bukásra van ítélve. Amennyiben a fels ő vezetés elkötelezi magát mellette, akkor be fog válni. Ahhoz, hogy a fels ő vezetés elkötelezettsége hatékony legyen, szükségszerű en valódinak és láthatónak kell lennie. Vezérigazgatóként például a következőképpen lehet demonstrálni elkötelezettségünket : Vásárra vinni a bő rünket - nyilvános bejelentésben közölni, hogy a környezeti teljesítmény folyamatos javításáért személyes elkötelezettséget vállalunk (írásbeli közzététel, aláírás, stb.). Aktív szerepvállalás - a környezeti fejlődésről és problémákról közvetlenül, saját használatra szóló jelentések megíratása A környezeti teljesítmény váljon az előléptetési és fizetésemelési követelmények részévé A környezeti teljesítmény rendszeresen szerepeljen a napirendi pontok között vezető ségi üléseken, igazgatósági üléseken, ügyfelekkel való tárgyalásokon, és az alkalmazotti találkozókon Ne bort igyunk víz prédikálása mellett - szánjunk pénzt bármely területen történ ő korrekcióra, ha az nem éri el a szervezet által kidolgozott normákat. Szervezetünk környezeti teljesítményéért a legfőbb felelősséget személyesen vállaljuk.

58 oldal : Tervezés Elv : Egy szervezetnek környezeti politikájának megvalósítása céljából tervet kell készítenie, melynek f ő elemei a : Környezeti tényezők azonosítása, az azokkal összefügg ő környezeti hatások értékelése Jogi és egyéb követelmények Környezeti célok célkitűzések Bels ő teljesítmény-kritériumok Környezeti menedzsment programok Környezeti tényezők és hatások Ez a lépés lényegesen nagyobb részletességgel vizsgálja a környezeti állapotfelmérés által feltárt környezeti tényező ket. Amennyiben például az derült ki, hogy a gyártási folyamatban nem is egy olyan vegyszert alkalmaznak, amelynek ismeretlenek a környezetre gyakorolt hatásai, akkor ebben a lépésben kellene utána járni annak, hogy pontosan milyen mennyiség kerül felhasználásra, a vegyszer milyen formában jut a környezetbe (pl. folyadékként, szilárd, vagy légnem ű anyagként), illetve hogy arra milyen hatással van. Az esetek többségében a mennyiségre és formára vonatkozó kérdéseket könnyű szerrel meg tudjuk válaszolni, ám sokkal nehezebb feladatot jelent annak meghatározása, hogy az anyagoknak milyen környezeti hatása van. Ebbő l kifolyólag a vegyi anyag beszállítók egyre növekv ő nyomással fognak találkozni, hogy információt adjanak termékeik környezeti hatásairól. A szerző k tapasztalatai szerint jelenleg meglehetősen hiányosak az ilyen tárgyú információink. Ám hogy ez mennyire igaz bármely szervezetre nézve, azt úgy a legegyszerűbb ellenő rizni, hogy mintát veszünk a tíz leggyakrabban használt folyadékból, amelyekről gyanítható, hogy valamiféle környezeti hatásuk van, és össze gyű jtjük a rájuk vonatkozó összes, a helyszínen hozzáférhet ő információt, úgy mint: Mi a teend ő akkor, ha ráfröccsen valakire? Mi a teend ő véletlen kiszivárgása esetén? Milyen hatással van a környezetre normális célú használata közben, továbbá baleset esetén - például ha bekerül az eső víz elvezet ő csatornába.

59 oldal : 59 A környezeti állapotfelmérés folyamán kezelend ő kérdéstípusok cím ű felsorolás (lásd idevonatkozó fejezet) szintúgy hasznosnak bizonyulhat ebben az eljárásban, mégpedig a kivizsgálandó hatások azonosításában. A hatások vizsgálata közben fontos figyelembe venni a bölcsőtő l-a-sírig ( cradle-to-grave ) filozófiát. Ez nem jelent mást, mint hogy egy szervezet nem elégedhet meg annak ismeretével, hogy ő maga milyen hatással van a környezetre, hanem azt is fel kell tárnia, hogy mely környezeti hatásokra van legalább valamilyen szint ű befolyással. A bölcs ő mindazon hatásokra utal, amelyek a tervezési fázis és a nyersanyagok forrásának kijelölése közben adódnak és a sírig, tehát a termék használatából (amely esetleg helytelen is lehet) és ártalmatlanításából fakadó hatásokig tartanak. Hagyományos értelemben a gyártók csak a felügyeletük alatt álló nyilvánvalóan környezeti hatással rendelkez ő tevékenységeket tekintették felelő sségi körükbe tartozónak. A nemzetközi tendenciák viszont mára már afelé mutatnak, hogy a vállalkozásoknak el kell fogadniuk, hogy termékeik életciklusuk folyamán gyakorolt valamennyi környezeti hatását kötelesek figyelembe venni, mi több azokon a pontokon, ahol környezeti fejlesztések eszközölhetők, vagy befolyásolhatóak, meg kell tenni a szükséges lépéseket. További fontos szempont, hogy a hatások vizsgálata kiterjedjen a szervezeten belüli támogató tevékenységekre is, mint például a tervezés, pénzügy, adminisztráció és humánpolitika. Kiemelten lényeges, hogy a szervezet valamennyi új fejlesztéssel kapcsolatos környezeti hatást felismerjen, legyenek azok akár új termékek, folyamatok, szolgáltatások, technológiák, vagy projektek, annak biztosításáért, hogy a kapcsolódó környezeti hatásokat már a kezdet kezdetén fel lehessen mérni. ISO megköveteli a jelentős környezeti hatások értékelését és nyilvántartását. Mi is a környezeti tényező? és mi a környezeti hatás? Néhány szabvány meghatározás : Környezeti tényez ő (ISO / 3.3) Valamely szervezet tevékenységének, termékeinek vagy szolgáltatásainak olyan eleme, amely kölcsönhatásba kerülhet a környezettel. (jelentős az a környezeti tényez ő, amelynek környezeti hatása jelentős, vagy azzá válhat). Környezeti hatás A környezetben végbemen ő mindennem ű változás - akár káros, akár hasznos - amely egészben vagy részben a szervezet tevékenységeiből, termékeiből vagy szolgáltatásaiból származik (ISO / 3.4). A szervezet tevékenységének, termékének, vagy szolgáltatásának közvetlen behatása a környezetre, akár káros, akár hasznos (EMAS).

60 oldal : 60 A SZERVEZET ÉS KÖRNYEZETI TÉNYEZŐI ÉS HATÁSAI. INPUT-OK FOLYAMATOK OUTPUT-OK füst, CO2, CFC, VOC, NOx zaj dba anyagok energia Szervezet termékek szolgáltatások szoltáltatások raktáronlévô olajok, fenolok, oldószerek hulladékok szanyvizek ph, BOD, COD, HM, SS, ºC RÖVIDITÈSEK : CO2 széndioxid CFC klór fluor karbonok VOC illékony szerves vegyületek NOx nitrogén-oxidok db A hangintenzitás egysége BOD biológiai oxigén szükséglet HM nehézfémek COD kémiai oxigén szükséglet SS oldott szilárd anyagtartalom

61 oldal : 61 Példák a környezeti hatások azonosítására : Tevékenység Tényező Hatás Veszélyes anyagok kezelése Termék Egy adott öntvény A termék olyan irányú átalakítása, hogy csökkenjen a mérete Szolgáltatás Járműkarbantartás Véletlen kiömlés lehetősége Kisebb első dleges természeti erőforrásigény Kipufogó gázban lév ő szennyez ő anyagok csökkentése Talaj- és vízszennyezés Források és készletek megőrzése Légszennyezés csökkentése A KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK KERETEI - PÉLDA A HACO AG (ÉLELMISZERIPAR SVÁJC).

62 oldal : 62 A KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK ELEMZÉSE A HACCP (Hazard Analysis Critical Control Point) módszer. Ennek a módszernek a rendszerre használható a jelentős környezeti tényező k, mint a környezeti kockázatok meghatározására az alábbi területeken : Szennyezések Hulladékok Természeti erőforrások Víz, leveg ő, talaj, sugárzás, zaj, rezgés Kommunális, ipari, veszélyes Alapanyagok Társadalom. A rendszer szintén alkalmas a munkaegészségügy és munkavédelmi kockázatok elemzésére is. A HACCP eljárás alapjai. Cél A környezeti tényezők meghatározása után azon okoknak rendszeres megvizsgálása melyeknek környezeti tényező i (kockázatai) jelentősek. Terjedelem Az eljárás a szervezet minden tevékenységére vonatkozik, termékek, szolgáltatások, stb... Biztosítandó adatgyű jtemény : Helyszínrajz. Raktárak, tartályok, tetőépítmények rajzai és listája. Helyszínen található veszélyes anyagok listája.. Az előállított hulladék anyagok listája (szilárd, folyékony, légnem ű). A hulladék kezeléshez, gáz kibocsátáshoz, elfolyás kezeléshez, ellenő rzött folyamatok végzéséhez, stb. szükséges hatósági engedélyek másolatai. Beszerzési / eladási statisztikák.

63 oldal : 63 Beérkezett panaszok nyilvántartása és más utalások környezeti kockázatokra. Energiafogyasztás. Vízfogyasztás. Anyagfelhasználás. Gépállomány. Gépek felszerelései és bekötései, energiák, gázok, kibocsájtások, stb... Szervezeti ábrák (diagrammok). Tevékenységi ágazatok listája. Folyamatábrák, folyamatmérlegek. Anyagmérlegek. Szervezeti diagramm. HACCP kockázatelemzési táblázatok. HACCP kockázatelemzési táblázatok összefoglalása. A rendszer keretei. A vállalat egészét összefogó folyamat és szervezeti ábrára támaszkodva megtudjuk határozni a rendszer kereteit az alábbi kritériumok szerint : A befolyás foka Nagy (3) Közepes (2) Kicsi (1) Gazdasági tevékenységek : szállítók a forgalom > 10 % a forgalom 2-10 % a forgalom > 2 % Környezeti érzékenység : vevők beszállítok Telephelyi albérlők ISO tanúsítottak vagy környezetre érzékeny országokban vannak Használja a vállalat néhány szolgáltatását (pl. víztisztító) vagy részt vesz annak tevékenységében Környezeti mozgalmak, vagy társaságok tagjai Egy szolgáltatását veszi igénybe a vállalatnak Semmilyen környezeti érzékenység Semmi köze a bérlőhöz

64 oldal : 64 A rendszer keretein belül kell tekinteni azon tevékenységeket vagy szolgáltatásokat melyek legalább egyszer a 3-as vagy kétszer a 2-es kategóriába lettek sorolva. Így meghatároztuk azon tevékenységeket melyek a rendszer keretében tartoznak. A vállalat stratégiája természetesen befolyással van a kritériumok meghatározásánál is. Termelési folyamatábrák Miután meghatároztuk a rendszer kereteit be kell azonosítani tevékenységek és szolgáltatások minden szakaszát melyek kapcsolatba kerülnek a környezettel. Ezek a szakaszok diagrammokba tagolódnak. Miden szakaszt röviden le kell írni (out put - in put, jelleg, források, kibocsájtások). Ilyen módon el kell készíteni több "gyártási, tevékenységi diagrammot". A környezeti tényezők azonosítása a velük járó környezeti kockázatok meghatározásával. HACCP meghatározza minden szakaszra azokat a környezeti kockázatokat (múlt, jelen és jöv ő) figyelembe véve a normális mű ködést, az üzembehelyezést vagy üzemleállítást, a karbantartási munkálatokat, az elő re logikusan belátható havária eseteket és végül a veszélyhelyzeteket. A jelentős környezeti hatások (kockázatok) értékelése. HACCP figyelembe vesz és értékel minden kockázatot az esetek, jelentősége és a kezelhető sége függvényében. HACCP azonosítja a kockázatok elhárítására meglév ő felkészülési folyamatokat dolgoz ki. A kockázatok és azok jelentőségének értékelése. A környezeti tényezők jelentőségének meghatározási kritériumai Magas (1) Közepes (2) Gyenge (3) A törvények nem betartásának veszélye X A törvények szellemének és a szakmai előírások nem betartásának veszélye X X Jelentékeny balesetek kockázata X X X A hatóságok által azonosított kritikus pontok figyelmen kívül hagyásának veszélye X X Vészhelyzetekre való felkészülés szükségessége X A hatás tartóssága X X Fent nem megemlített más kockázatok X

65 oldal : 65 Esetek valószínűségének meghatározási kritériumai Magas (1) Közepes (2) Gyenge (3) Gyakori, rendszeres X Alkalmi, ritka X Ritka, kivételes X A két fentebbi táblázat alapján meghatározható a kockázat jelentősége és nagyságrendje a következ ő kritériumok alapján : Valószínűség Jelentőség Magas (1) Közepes (2) Gyenge (3) Magas (1) Közepes (2) Gyenge (3) Magas Közepes Gyenge AZ ALÁBBI DÖNTÉSI FOLYAMAT ÁBRA ALAPOT AD A TÉNYLEG JELENTŐ S KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK FELDERÍTÉSÉRE. Ezt a döntési folyamatot a HACCP keretében CCP (Critical Control Points) - -nek nevezzük.

66 oldal : 66 A vészhelyzetekre való felkészülési terv bevan vezetve? Ennek a szakasznak, terméknek, vagy folyatnak a módosítása Igen Nem A felkészülés szükséges? Igen Nem A folyamat vége Ennek a szakasznak az a célja a kockázat kiküszöbölése, vagy a valószínüségének egy elfogadható szintre való csökentése? Nem Igen A kockázat növekedhetik egy elfogadhatahlan szintre? Igen Nem A folyamat vége Egy következô szakaszban, többek között a koncepció szaka-szába, a kockázat kiküszöbölhetô, vagy a valószínûsége elfogadható szintre csökenthetô? Igen Nem A folyamat vége ez a szakasz nem egy CCP CCP (Critical Control Points) A kockázat uralmának kritikus pontjai

67 oldal : 67 FOLYAMAT "GÁZ HÁLÓZAT" KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK Beszerzés Bevezetés/Karbanta rtás Bevezetés a felhasználókhoz Felügyelet Gáz ellátás Tarifa rendszer Folyamat Műveletek A mű veletek lépésenkénti leírása Fogyasztás Egység Víz Levegő Talaj Zaj Szag Energia Hulladék Baleset Táj Kezelési eljárás No Felelős

68 oldal : 68 FOLYAMAT "GÁZ HÁLÓZAT" KÖRNYEZETI TÉNYEZŐ K ÉRTÉKELÉSE Készítette : Ellenőrizte : Dátum : Oldal szám : SZAKASZ : Bevezetés - Karbantartás Rövidítések jelentő sség : jelentős 1 másodlagos 2 kicsi 3 valószínűség : magas A közepes B kicsi C nagyon kicsi D valószínűtlen E nagyon valószínűtlen F a hatás tartóssága nagy (3 ) közepes ( 2 ) kicsi ( 1 ) Okozó munkaer ő MO eljárás MH gép MC anyag MT környezet ML Veszély Szag Energia Okozó I MO MH MC MT ML Okozó II (részletes leírás) Kezelési hiba Repedés Jelentősség 3 3 Valószínűség C D Hatás tartósság Megelő zési intézkedések Referenciák Létezik Tervezett A dolgozók képzése A biztonsági intézkedések része

69 oldal : Jogi és egyéb követelmények A szervezetnek demonstrálnia kell tudnia, hogy kialakította a megfelel ő eljárásokat a törvénykezés azon részelemeinek azonosítására, és hozzájuk való közvetlen hozzáférésre (különös tekintettel a környezetvédelmi törvényekre és szabályokra), amelyek a szervezet tevékenységével, termékeivel és szolgáltatásaival kapcsolatos környezeti tényező kre alkalmazhatók. Létfontosságú, hogy a szervezet rendelkezzék olyan rendszerekkel, amelyek révén azonosítja, teljes körű en megérti, állandóan felülvizsgálja és aktualizálja a szabályozási követelményekre vonatkozó ismereteit. A szervezetnek a tevékenységére, termékeire és szolgáltatásaira vonatkozó, a szabályokat és törvényeket feltüntet ő, listát kell készítenie. E szabályozások számos különböző formában létezhetnek, beleértve azokat is, amelyek a szervezet konkrét tevékenységével kapcsolatosak (pl. telephelyvázlatok vagy engedélyek), amelyek a szervezet folyamataira és működésére, vagy iparági szektorára vonatkoznak (pl. mű ködési hozzájárulások és feltételek, engedélyek), és az általános érvény ű nemzeti, vagy önkormányzati környezeti szabályozásokat is (beleértve a helyhatósági rendeleteket is). A jogalkotás alapját a helyi, regionális, nemzeti, európai vagy a nemzetközi követelmények képezhetik. A szervezet eljárási rendjének kidolgozásánál ugyancsak figyelembe kell vennie a más rendszerek szerint kialakított követelményeket és a saját vállalás alapján aláírt megállapodásokat, pl. magatartási kódexeket, az iparág legjobb gyakorlatának programjait és a helyi közösséggel önkéntes alapon megkötött megállapodásait is. Amennyiben a küls ő szabványok vagy rendszerek nem felelnek meg a szervezet igényeinek, vagy pedig ilyenek nem léteznek, belső prioritásokat és kritériumokat kell kialakítani és megvalósítani. Ezek segíthetnek a szervezetnek saját céljai és célkitű zései kialakításában. A jogi és egyéb követelményeknek való megfelelés egy alapvet ő kérdés melynek megválaszolása még nem egészen tisztázott legalábbis az ISO es szabvány esetében, ahol a 4.2. c nem teljesen világosan fejezi ki és most idézünk "A fels ő vezetés határozza meg a szervezet környezeti politikáját és biztosítsa, hogy az c) tartalmazzon elkötelezettséget arra, hogy teljesítik a rájuk vonatkozó környezetvédelmi jogszabályokat és határozatokat, valamint a szervezet által vállalt egyéb követelményeket". Szerintünk ez elég világos, hogy itt az alkotok minden vonatkozó törvény, rendelet és más határértékkel kapcsolatos hatósági elő írásra gondoltak, még akkor is ha a Technikai Bizottság elfogadhatónak vélte egy tanúsítás kiadását olyan szervezetnek mely a tanúsítás pillanatában még nem felel meg teljeskörű ségben ennek a követelménynek de elkötelezettséget vállal arra, hogy a következ ő audit periódusra megfog felelni és erre a határ idő re a hatóságokkal is írásos megállapodás született. Ez még akkor is érvényes, hogy ha a pont alatt "Jogi és egyéb követelmények" címen a szabvány azt írja, hogy "A szervezet hozzon létre és tartson fenn olyan eljárásokat, amelyek segítségével felderíthetők és megismerhető k legyenek a jogi és a szervezet által vállalt olyan egyéb követelmények amelyek a szervezet tevékenységének, termékeinek vagy szolgáltatásainak környezeti tényező ire vonatkoznak". Természetesen itt egy rendszer elemrő l van csak szó, mivel a vállalat politikájában világosan és írásban foglalt

70 oldal : 70 elkötelezettséget vállalt. Itt csak rossz indulattal lehet a szabványt és a szabványalkotók elképzeléseit úgy értelmezni, hogy nincs szó a jogi és egyéb megfelelések kötelez ő és azonnali betartásáról. Ezt még aláhúzza, hogy az ISO es szabvány még pontosabban meghatározza a jogi megfelelésnek való kötelezettséget. Itt kell megjegyezni, hogy a es szabvány nem csak egy útmutató, mint ahogy néhányan elképzelik, hanem egy megszavazott és minden részében érvényes szabvány még akkor is ha tanúsítás csak s szerint is kiállítható. mindezt még aláhúzza, hogy a fejlett gazdaságú országok akkreditációs testületei megkövetelik a jogi, törvény, rendeleti stb. követelményeknek való megfelelést már az els ő tanúsítás alkalmából is. (lásd a SAPUTZ Svájci akkreditációs testületének "Die Einhaltung des Umweltrechts"). Mindenképpen a törvények és egyéb jogi követelmények betartásáért a vállalat vezetősége felelő s, azok betartásának ellenőrzéséért pedig az Állami Hatóságok. Tehát a fentiekből világosan következtethet ő hogy a KMR azon alapszik, hogy a vállalatok eleget tesznek minden, a környezettel kapcsolatos vonatkozó jogi és egyéb követelménynek és rendszerük úgy van felépítve, hogy ezenfelül biztosítja környezeti teljesítményük ésszer ű folyamatos javítását célok és előirányzatok Célok, előirányzatok meghatározása Hogy a környezeti célokat konkrét lépésekre tudjuk lefordítani, le kell őket bontatni fokozódóan nagyobb részletesség ű részekre. A célkitű zéseket a szervezet valamennyi szintjén úgy kell meghatározni, hogy azok az környezeti állapotfelmérés során feltárt elsődleges kérdésekre keressenek választ. A célkitű zések mindegyikét ezután konkrét célokra kell lebontani, amelyek konkrét eredményeket szándékoznak megvalósítani konkrét határidőkereteken belül. Ehhez hasonlóan a három kategória (azaz a célok, célkitű zések és akciók) által lefedett részletesség szintén váltakozni fog a szervezet méretének és összetettségének mértékében. Vegyünk egy példát arra, hogy egy szervezet miként bonthatja le politikájának valamely elemét (pl. a természeti erőforrások védelmét) egyetlen konkrét akcióra: Környezeti politika: Cél: Célkitűzés: Természeti erőforrások védelme. Ahol csak technológiailag lehetséges, a vízhasználat minimális szintre csökkentése Két éven belül a vízfogyasztás mértékét a jelenlegi 15 %-ára csökkenteni Az effajta célt ezután számos intézkedési tervre kell fordítani, mint például:

71 oldal : 71 1 Intézkedés terv: Az "A" folyamatban felhasznált víz visszaforgatását szolgáló berendezés beiktatása, hogy a vizet a "B" folyamatban is lehessen használni, hiszen az utóbbi nem igényli az előbbiben szükséges jó minőség ű vizet. Felelős: Kovács István Határid ő: november 30. Nagyon lényeges elv, és ezt a szerző k tapasztalatai is alátámasztják, hogy bármely környezeti menedzsment program sikere azon áll, vagy bukik, hogy azok, akik feladatul kapják a célok és célkitű zések megvalósítását, milyen mértékben vesznek részt azok meghatározásában. Minél nagyobb a részvétel, annál nagyobb az elkötelezettség, annál mélyebbre nyelik a horgot. Ellenben ha a célokat a fels ő vezetés utasítja, akár tetszenek az alkalmazottaknak, akár nem, akkor szem elő tt kell tartani Robert D. Kennedy figyelmeztet ő szavait: "A szervezet azon képessége, amellyel egy bonyolult feladat megoldására vonatkozó közvetlen utasításnak ellen tud állni, szinte végtelen." Környezeti menedzsment program (ok) A környezeti menedzsment program az a mechanizmus, amelynek révén a környezeti célok és célkitű zések megvalósíthatók. Egy szervezet dönthet úgy is, hogy egy és ugyanazon cél elérése érdekében egynél több programot alakít ki és valósít meg. Hasonlóképpen az is elképzelhet ő, hogy egyetlen program egyidejűleg több környezeti tényezőre és hatásra fejt ki kedvez ő hatást. Ha pl. egy szervezet úgy dönt, hogy a festékszórási mű veleteknél áttér az oldószer-alapú festékek használatáról a vizes alapúak használatára, egy elektrosztatikus rendszer alkalmazása mellett, (hogy ily módon hatékonyabban kössön meg az új festék az éppen festett munkadarabon és csökkentse a légszennyezést is), akkor, a cég egy idő ben fogja csökkenteni az illékony szerves vegyületek (VOC) és az anyagrészecskék levegőbe történ ő kibocsátását, nem lesz többé szükség VOC engedélyezésekre, minimalizálni fogja a festékszennyezést és javítja a dolgozók munkakörnyezetét. Bármely környezeti menedzsment programot a szervezet összes környezeti célkitű zésének figyelembevételével kell kialakítani. A lehet ő legjobb hatás elérése érdekében a környezeti menedzsment tervét a vállalat általános üzleti tervébe kell beépíteni. A programnak, egyebek mellett, a szervezet céljainak, és előirányzatokkal kapcsolatos felelősségek, ütemezések és erő források kérdéseivel kell foglalkoznia. A programnak, a szervezet prioritásainak megfelelő en, azonosítania kell a konkrét intézkedéseket. Ezek a lépések egyedi folyamatokra, projektekre, termékekre, szolgáltatásokra vagy telephelyekre irányulhatnak.

72 oldal : 72 Megfontolandó kérdések: vajon a tervezés folyamatában minden érdekelt fél részt vesz-e, van-e a program(ok) periodikus felülvizsgálatának kialakult folyamata, erőforrások leosztása, felelősség, A szükséges intézkedések sorában is els ő helyen áll azoknak a kulcsfontosságú személyeknek a felső vezetőség általi meghatározása, akik meghatalmazást kapnak és így felelő sek lesznek a menedzsment program kifejlesztéséért és bevezetéséért. Számos szervezetben értékes tanulságként szolgált, hogy a környezeti menedzsment szükségszerűen a vezetés fels ő vonalának felelő sségi körébe kell, hogy tartozzék. Ráadásul elválaszthatatlanul be kell ágyazódnia a szokványos üzletmeneti gyakorlatok közé. A gyakorlat azt tanácsolja, hogy a felelősségi köröket az egyes vállalatok szerkezetétől és természetétől függő en kell kiosztani. Az alábbiakban adunk néhány példát arra, hogy ez miként végezhet ő el: Fels ő vezetés - vállalja a felelő sséget a környezeti célok kifejlesztéséért, a források biztosításáért, felülvizsgálatukért és betartásukért. Vezetőségi képvisel ő - amellett, hogy általános felelősséget vállal a szabvány betartatásáért, biztosítania kell, hogy a szervezetre vonatkozó környezetvédelmi törvények, jogszabályok fejleményeit figyelemmel kísérjék. Pénzügy - fejlesszen ki és használjon olyan számviteli eljárásokat, amelyek lehető vé teszik a környezeti menedzsmenttel kapcsolatos költségek és hasznok azonosítását Humánpolitika - a környezeti kérdésekre vonatkozó kétirányú kommunikáció és képzési programok kifejlesztése és alkalmazása (az alkalmazottakkal konzultálva) Valamennyi önálló funkció, tevékenység és folyamat menedzser (pl. munkavédelem, tervezés, kutatás és fejlesztés, termékés folyamattervezés, marketing, értékesítés, beszerzések, csomagolás, terjesztés, mű ködés, termelés, pénzügy, helyszíni szolgáltatások, létesítmény, humánpolitika) saját felelő sségi köreikre vonatkozóan fejlesszék ki és vezessék be a környezeti menedzsment rendszert A felelősségi körök kiosztása mellett a vezető ségnek meg kell határoznia a személyzet képességeit biztosító szaktudás, tapasztalat, hivatalos képesítés és képzettség szintjét, különös tekintettel azokra, akik bizonyos specializált környezeti menedzsment

73 oldal : 73 feladatokat látnak el. Amennyiben szükséges, akkor a munkaköri leírásokban és teljesítmény értékelésekben szerepelniük kell a szervezet környezeti teljesítményét befolyásoló tevékenységeknek és szerepköröknek. időzítés és prioritások, és eljárások figyelése és felülvizsgálata. Az ISO A.3.4 Záradéka felhívja figyelmet arra, hogy ahol ennek helye van és gyakorlatilag kivitelezhet ő, érdemes foglalkozni egy termék tervezésének, kialakításának, legyártásának, marketingjének és szállításának különböz ő szakaszaival. Amikor a program új berendezések beépítésére, vagy folyamatok lényeges módosítására irányul, akkor annak figyelembe kell vennie a tervezést, építést, üzembe helyezést, üzemelést, valamint, a szervezet által meghatározott megfelel ő idő ben, az üzemen kívül helyezést is.

74 oldal : Bevezetés és működtetés Miután elvégezték a környezeti hatások részletes vizsgálatát, illetve a vonatkozó jogi követelmények is meghatározásra kerültek, lehetővé válik mindazon területek kijelölése, ahol a szervezetnek meg kell határoznia saját bels ő elő írásait és eljárásait. Könnyen elképzelhet ő, hogy számos területrő l kiderült, hogy a jogi szabályozás vagy hiányos, vagy tele van hézagokkal. A hulladék kezelés esetében például elmondhatjuk, hogy a hulladékok egy részét semmiféle szabályozás sem érinti, ennek megfelelően rengeteg mű velet felügyelet nélkül marad. A szerzők tapasztalatai szerint a környezeti elő írások és eljárások meghatározásakor nem kevés nehézségbe ütköznek a vállalkozások, és ennek eredményeként sok szervezet a környezeti menedzsment rendszer kidolgozásának ezen fázisánál rögtön leragad. Általában ezt azzal tudjuk megmagyarázni, hogy egyáltalán nem könny ű feladat meghúzni a választóvonalat az elfogadható szint ű, illetve a szükségtelenül, egyben gazdaságilag elfogadhatatlanul magas mérv ű környezeti teljesítmény között. Amennyiben a vonal meghúzásának kérdésérő l vitát kell nyitnunk, valahányszor meghatározunk egy eljárást, akkor az egész folyamat lelassulása elkerülhetetlenné válik. Ha mégis adódik egy ilyen jelleg ű probléma, akkor az rögtön rávilágít arra a tényre, hogy a környezeti menedzsment rendszer kidolgozásának korábbi fázisai nem nyújtanak elégséges útmutatást. A szervezet környezeti politikája, céljai és célkitű zései olyan szerkezetet kellene, hogy nyújtsanak, amely a vezető séget rávezeti az eljárások meghatározásának ideális szintjére. Például a nulla elfolyás célkitű zése az eljárások egyik csoportjához fog vezetni, míg a csökkentett elfolyás mennyisége olyan szinten maradjon, amely a környezet befogadóképességén belül marad célkitűzés a vezetőséget egy teljesen eltér ő eljáráskészlet megalkotására fogja ösztökélni. Az eljárások kifejlesztésében újabb gyakorta felmerül ő probléma, hogy egy-egy tevékenységrő l úgy véljük, hogy rengeteg eljárást igényel. Gyakorlatban azonban a szervezetek java része rá fog jönni, hogy legjelentő sebb hatásaikat mindössze néhány, mennyiségileg jól célzott eljárás bevezetésével is képesek szabályozni. Sokkal gyakoribbak lesznek a jó menedzsment gyakorlatokat meghatározó eljárások, és bár ezeket az eljárásokat mindenképpen úgy kell megfogalmazni, hogy megfeleljenek az egyes szervezetek sajátos körülményeinek, az ISO szabvány és az EMAS mellékleteiben foglaltak tágabban értelmezett kontroll listaként szolgálhatnak. A szabvány melléklet tartalmazza a Fenntartható fejlődésről szóló alapelveket (Charter for Sustainable Development). Az EMAS melléklet pedig a 13 jó menedzsment gyakorlat gyű jteménye, amelyet a környezeti auditálás és rendszerkiépítés folyamán, szükség szerint, referenciaként lehet alkalmazni.

75 oldal : 75 Itt külön is érdemes kiemelni a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) elveinek egyikét, nevezetesen az integrált menedzsment elvét: "Mindezen politikákat, programokat és gyakorlatokat valamennyi szervezet vezetésének minden egyes funkciójába létfontosságú részként, teljes mértékben integrálni kell." Ebben a legfontosabb üzenet az, hogy dolgozzunk is ki bármilyen előírást és eljárást, nem szabad ő ket különálló, többlet követelménynek tekinteni, sokkal inkább kívánatos, hogy a mindennapos üzletmeneti gyakorlat részévé váljanak. Amennyiben ez nem valósul meg, akkor a környezeti menedzsmentet olyan választható kiegészítésként fogják kezelni, amelyet megfelel ő szabadid ő, energia és pénz kapacitás esetén lehet bevezetni, de csak akkor, ha a szokásos feladatok mindegyike el lett végezve. Miközben a előírásokat és eljárásokat fejlesztik, fontos szem elő tt tartani mindazokat a kérdéseket, amelyeket a környezeti hatások részletes feltárása, illetve a jogi követelmények összegyűjtése tárt fel. Ám még azután is, hogy a környezeti elő írások meghatározása körüli összes bonyodalmon sikerült túlesni, sok esetben a konkrét, legmegfelelő bb eljárás kiválasztása nehéz, mi több idő igényes feladat lesz. Ez különösen igaz a kis- és közép vállalkozásokra nézve, amelyeknél ritkán adottak olyan feltételek, hogy a feladat elvégzésére külön idő t és embert tudjanak elkülöníteni. Erre a problémára adhat lehetséges megoldást az a külföldön sok helyütt szorgalmazott koncepció, hogy az egyes iparágazatok saját maguk alakítsák ki ágazat-specifikus szabványaikat. Az EU-ban a hulladék-feldolgozó ipar a közelmúltban tette ezt meg, egy ipari önszabályozási program keretében, amely a törvényeket és az egyes vállalati kezdeményezéseket szándékozik kiegészíteni. Elv : A hatékony bevezetés érdekében minden szervezetnek olyan képességeket és támogató mechanizmusokat kell kialakítania, amelyek elengedhetetlenek politikájuk, céljaik és előirányzataik teljesítéséhez. A képességek biztosítása : Erőforrások - emberi, fizikai, pénzügyi Számon kérhetőség és felelősség Ismeretek, készségek és képzés Környezeti tudatosság és motiváció Környezeti menedzsment rendszer meghatározása és integrálása Támogató intézkedések : Kommunikáció és jelentés KMR dokumentálása

76 oldal : 76 Működés/üzemelés irányítása Készültség és reagálás a rendkívüli helyzetekre Szervezeti felépítés és felelősség A KMR általános hatékonyságáért a felelősséget egy megfelel ő hatáskörrel, kompetenciával és erőforrásokkal rendelkez ő, vezető beosztású személynek (személyeknek) kell felvállalnia. Az üzemviteli igazgatóknak világosan meg kell határozniuk a feladatban részt vállaló állomány felelő sségét, s nekik kell felelniük a környezeti teljesítményért és a KMR hatékony megvalósításáért. Felelő sségük arányában a dolgozóknak minden szinten számot kell tudniuk adni arról, hogy környezeti teljesítményükkel milyen mértékben támogatják a KMR-t. Az ISO Erőforrások - emberi, fizikai és pénzügyi c es Záradéka, megköveteli, hogy definiálják és hozzáférhető vé tegyék a szervezet környezeti irányelveinek megvalósítása és céljainak elérése szempontjából elengedhetetlen emberi, fizikai (pl., létesítmények, berendezések) és pénzügyi erőforrásokat. Az erő források leosztásánál a szervezetek eljárási szabályokat dolgozhatnak ki környezeti tevékenységük költségeinek és hasznaik figyelemmel kísérésére. Számos szervezetnél a források biztosítása jelenti azt a próbát, amelyen véglegesen eldől, hogy a fels ő vezetés valóságosan elkötelezte-e magát a jól megalapozott környezeti menedzsment mellett. Ahhoz, hogy hatékonyan mű ködjék, a környezeti menedzsment rendszernek megfelel ő mennyiség ű forrást kell biztosítani, és ebbe a tág fogalomkörbe tartozhatnak a berendezések, irányító mechanizmusok, folyamatok, ellenőrz ő rendszerek, szaktudás és a legfontosabb, a vezetőség ideje. Azon esetekben, amikor számottev ő tőkebefektetésre van szükség, nem mindig egyszer ű a költségvetést igazolni környezeti számviteli eljárásokkal. Például hogyan lehet kiszámítani egy vadonatúj esővíz-begyűjt ő rendszer megtérülési periódusát? Miként számítható ugyanez egy új létesítmény beruházását megelőz ő környezeti hatás értékelésre nézve? Ez okból kifolyólag rendkívül lényeges, hogy a fels ő vezetés elő re meghatározza azt, hogy miért tartja üzleti fontosságúnak a környezet megóvását, illetve hogy mit kíván elérni (lásd környezeti politika). A tő ke-költségvetés ez egyik olyan energia megújító folyamat, amely a környezeti menedzsment rendszert életben, és a kijelölt úton képes tartani. A vállalat tő ke-költségvetését ugyanis az Igazgatótanács kell hogy megvitassa és jóváhagyja, ezáltal biztosítható, hogy a fels ő vezetés mindig naprakész legyen és lépést tartson a fejlő déssel, mi több kénytelen lesz folyamatosan értékelni, hogy a vállalat teljesíti-e környezeti küldetésére vonatkozó állásfoglalását. Ideális esetben a források kijelölésekor a hangsúly a környezeti károkozás megelő zésére kerül, semmint a jócskán költségesebb kárfeltárásra és kárelhárításra.

77 oldal : Képzés, tudatosság és kompetencia Az oktatás a gazdaság-és fenntartható fejlődés legkritikusabb tényezője. Jelentő s különbség tapasztalható a magyar alkalmazottak, illetve a fejlettebb országokban dolgozó pályatársaik környezeti kérdésekről való tájékozódottsága között. Ez a legfőbb oka annak, hogy a szervezetek teljesen más megközelítésbő l kénytelenek kezelni a környezeti menedzsmentet, és azon belül is különösképpen a környezeti oktatást. Németországban, Nagy Britanniában, vagy az Egyesült Államokban az átlagos alkalmazottnak már igen széleskör ű rálátása van a környezeti kérdésekre. Például nem lenne meglep ő azokban az országokban, hogy az alkalmazottak a szemetet különböz ő kategóriák szerint gyűjtik újrafeldolgozás céljából. Szükségszerű en, a magyar munkahelyeken a környezeti oktatás sokkal többre kell, hogy felhívja a figyelmet, mint a környezetvédelem, gyakran az emberek értékrendszerében és viselkedési formáiban kell, hogy alapvet ő változást okozzon. Különösen a fizikai munkát igényl ő iparágazatokban ez nem jelenthet mást, mint a hosszabb távlatban megvalósított környezeti oktatást, illetve azt, hogy az eredmények eléréséhez a forrásoknak az elsődleges területekre kel koncentrálódniuk. A költséghatékony eredmények elérésének biztosításához az egyik legpraktikusabb út az, hogy a kezdet kezdetén kidolgozzuk a környezeti oktatás tervezetét. A tervezetnek elsőképpen azonosítania kell a környezeti oktatást és képzést igényl ő emberek kategóriáit, például: Fels ő vezetés; közép-vezetés és műszaki felügyelők ; dolgozók Gyártás; kutatás és fejlesztés; adminisztráció; marketing Ügyfelek és fogyasztók Többi érdekelt fél, úgy is mint a részvényesek, beszállítók. Természetesen meg kell határozni az egyes kategóriák oktatási szükségleteit (és itt újfent hangsúlyozzuk, be kell vonni azokat, akiknek a szükségleteit azonosítani igyekszünk). Az oktatási igények osztályozásához praktikus megoldás lehet, hogy az alábbi kifejezések közül melyik írja körül legjobban az adott igényt (persze kategóriákként több igény is szerepelhet): Konkrét szakismeretek Általános tudatosság Motiváció, akár küls ő jutalmazási rendszerekkel, például személyes értékrendszerekkel.

78 oldal : 78 Az oktatási igények mindegyike más-más megközelítést feltételez. Csupán példaként: Konkrét szakképzés Munkahelyi képzés Külön e célra kifejlesztett házon belüli kurzusok A már meglév ő programokba, például a munkavédelmi képzésbe, vagy a Teljes kör ű Minő ségmenedzsmentbe (TQM) belevenni a környezeti elemeket Vállalaton kívül szervezett képzési kurzusok látogatása (például az Integrált környezeti menedzsment kurzusok) Konkrét munkahelyi értesítések A szervezet termékeinek környezeti jellemzőiről szóló ismertet ő lapok Környezeti, hulladék stb képviselők képzése, ügyfél tanácsadási szolgálat létrehozása Tudatosság Környezeti elemek bevétele a bevezet ő képzésbe (tulajdonképpen valamennyi meglév ő programnak tartalmaznia kell ugyanezt) Szemináriumok, műhelyek Videók Bels ő hírlevelek Plakátok Projektek (pl. papírgyűjtés) Játékos oktatás kidolgozása Motiváció A fels ő vezetés látható elkötelezettsége A környezeti követelmények beleszövése a teljesítmény értékelési és jutalmazási rendszerekbe Versenyek és díjak

79 oldal : 79 Elismerés A közösséghez kapcsolódó környezetvédelmi programokban (pl. takarítási kampányok, faültetés, stb.) résztvev ő dolgozók támogatása Kommunikáció Az oktatás és képzésen kívül a kétirányú kommunikáció szintúgy létfontosságú része kell, hogy legyen bármely hatékony környezeti menedzsment programnak. A bels ő kommunikáció a környezeti tudatosság felkeltésének részeként, a motiváltság szinten tartásában, valamint a haladással és javítandó területekkel kapcsolatos információk cseréjében kap fontos szerepet. A küls ő partnerekkel a vállalat környezeti teljesítményére vonatkozóan folytatott kommunikáció meglehető sen vitatott kérdés. Nemzetközi szinten általánosnak mondható az a tendencia, amely felismeri, hogy az önszabályozó megközelítés sikere javarészt azon áll, vagy bukik, hogy az érdekelt felek hisznek-e a szervezet megbízhatóságában. Nem véletlen tehát, hogy sok szervezet saját jól felfogott érdekében a lehet ő legtöbb információt hozza nyilvánosságra környezeti teljesítményéről. A szervezeteknek egyfajta eljárási rendet kell bevezetniük az érdekelt felektől érkez ő információ és kérések fogadására, dokumentálására és az azokra történ ő reagálásra. Ez az eljárás magában foglalhatja az érdekelt felekkel folytatott dialógust és környezeti aggodalmaik figyelembevételét is. Bizonyos körülmények megléte esetén az érdekelt felek aggodalmaira adott válaszok tartalmazhatnak a szervezet mű ködésével kapcsolatos környezeti hatásokra vonatkozó információt. Ezeknek az eljárási szabályoknak meg kell határozniuk a hatóságokkal folytatandó szükséges kommunikáció mikéntjét, a vészhelyzettel kapcsolatos tervezés és egyéb kérdések vonatkozásában. A kommunikáció egyfelő l fontos azért, hogy bemutassa mennyire elkötelezett a menedzsment a környezetvédelem ügye mellett, másrészt pedig azért, hogy kezelni lehessen a szervezet tevékenységével, termékeivel vagy szolgáltatásaival kapcsolatos problémákra vonatkozó kérdéseket, vagy aggodalmakat. A KMR monitoring eredményeit a szervezet végrehajtásért felel ő dolgozóival is ismertetni kell. A megfelel ő információ biztosítása segítséget nyújt a dolgozók motiválásában, valamint elő segíti azt, hogy a közvélemény megértse és elfogadja a szervezetnek a környezeti kérdésekkel kapcsolatos pozitív és pro aktív hozzáállását. Az olyan eszközök, mint az Éves Jelentés, a vállalati hírlevél, faliújságok, tömegkommunikációs kampányok és fizetett hirdetések mind-mind alkalmasak arra, hogy közvetítsék a vállalat üzenetét az intézmény keretein belül, vagy kívül. Nem lehet alábecsülni annak a mechanizmusnak a jelentő ségét, amelynek segítségével egyrészt fogadják a dolgozók és más érdekelt felek észrevételeit és aggodalmait, másrészt reagálnak azokra. A kétirányú kommunikációt kell elő nyben részesíteni, ahol ez

80 oldal : 80 lehetséges. Az ennek megvalósítására tett gyakorlati lépések magukban foglalhatják a nyitott napokat, az információs telefonvonalakat, az elektronikus postát, vagy a szervezet Internet honlapját. Az eddigi külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy amennyiben pro aktív módon szeretnénk hozzáállni a környezeti menedzsmenthez, akkor a kommunikációnkat is pro aktívan és nyíltan kell lebonyolítanunk, egyébként elvesznek a megközelítés nyújtotta elő nyök. Ráadásul kommunikációnk csak akkor válhat hitelessé, ha az információk mindkét, pozitív és negatív, oldalát hajlandók vagyunk megosztani A KMR dokumentációja elengedhetetlen, hogy minden dokumentum jól olvasható, dátumozott (az átdolgozás dátumaival) és azonnal azonosítható, megfelelő en karbantartott legyen, s azt egy bizonyos ideig megő rizzék. Elavult dokumentumokat jogi okokból, vagy a KMR teljesítményére vonatkozó adatok nyilvántartásának céljából őrizhetnek meg. A dokumentációnak kellően részletesnek kell lennie ahhoz, hogy leírja a környezeti menedzsment rendszer alapvet ő elemeit és kölcsönhatásaikat továbbá irányt mutasson arra, hogy hol kell részletesebb információt beszerezni a KMR konkrét elemeinek működésével kapcsolatban. E dokumentációt csatolhatják a szervezet által bevezetett rendszer más dokumentációjához. A kapcsolódó dokumentáció magában foglalhatja: a folyamatra vonatkozó információt, szervezeti ábrákat, bels ő szabványokat és működési eljárásokat, rendkívüli eseményekre vonatkozó terveket. Lényeges, hogy a működési folyamatokat és eljárásokat írásban meghatározzák, s ezt azután rendszeresen aktualizálják. A dokumentáció hasznos szerepet játszik a szervezeti célkitűzések és eljárások tisztázásában, valamint elő segíti a dolgozói tudatosságot ezekben a kérdésekben. A dokumentáció bármilyen médiumon kialakítható. Az a fontos, hogy könnyen érthet ő és a szervezet minden szintjén azonnal elérhet ő legyen. Azt az illetékeseknek jóvá kell hagyniuk és alá kell írniuk, dátummal kell ellátni és idő szakonként felül kell vizsgálni. Elengedhetetlen, hogy az érvényét vesztett dokumentumokat mielőbb visszavonják és az átdolgozott változattal helyettesítsék A dokumentumok kezelése

81 oldal : 81 Folyamatokat kell kidolgozni a dokumentumok kezelésével kapcsolatban, melyek pontosan leszabályozzák a dokumentumok kiadását, forgalmát, ellenőrzését és visszavonását A működés szabályozása A bevezetés a mű ködési eljárások és irányítás létrehozásával végzik, annak biztosítására, hogy a szervezet környezeti politikája, célkitűzései és céljai teljesüljenek. A működési eljárások és irányítás kialakításánál, megváltoztatásánál a szervezetnek azokat a különféle mű ködéseket és tevékenységeket kell figyelembe vennie, amelyek a jelentős környezeti hatásokhoz kapcsolódnak. Ilyen mű ködések és tevékenységek lehetnek: kutatás és fejlesztés, és a műszaki munka beszerzés, szerződéses megbízások, nyersanyagok kezelése és tárolása, termelési és fenntartási folyamatok laborok, termékek tárolása, szállítás, marketing, reklám, ügyfélszolgálat, eszközök és létesítmények beszerzése, építése és módosítása. A tevékenységeket három kategóriába lehet sorolni: 1. az új tőkebefektetéseknél a szennyezés megelő zését és a források megóvását szolgáló tevékenységek, folyamatváltoztatások és forrásgazdálkodás, eszközök (beszerzések, eszközkivonások és eszközgazdálkodás), új termékek és csomagolás,

82 oldal : a napi menedzsment tevékenységek, melyek célja a bels ő és küls ő szervezeti követelményeknek való megfelelés biztosítása, s azok hatásosságának és hatékonyságának a garantálása, 3. stratégiai menedzsment tevékenységek a változó környezeti követelményekre való felkészülés és reagálás céljából Felkészülés és reagálás vész- helyzetekre Vészhelyzetekre vonatkozó terveket és eljárásokat kell kialakítani azért, hogy elő re nem látható események vagy balesetek esetén megfelel ő legyen a reagálás. A szervezetnek eljárási szabályokat kell kialakítania és karbantartania a környezeti események és a potenciális vészhelyzetek hatékony kezelése érdekében. Ahol ez indokolt, a működési eljárási és irányítási rendnek a következő ket kell magában foglalnia: baleset esetén felszabaduló légköri kibocsátások, balesetből származó víz és talajszennyezések, baleseti kibocsátások konkrét hatásai a környezetben és az ökoszisztémában; Az eljárási rendnek számolnia kell azokkal az eseményekkel, amelyek az alább felsorolt körülmények eredményeképpen lépnek vagy léphetnek fel: rendellenes működési körülmények; balesetek és potenciális vészhelyzetek. A vészhelyzetekre vonatkozó tervek felölelhetik: vészhelyzeti szervezetek és felelősségek; a fontos személyek listája; a vészhelyzeti szolgálatok részletezése (pl., tűzoltók, kiömléseket feltakarító szolgálatok); küls ő és bels ő kommunikációs tervek; különböz ő típusú szükséghelyzetekben szükségessé váló intézkedések; veszélyes anyagokra vonatkozó információ, beleértve az egyes anyagok környezetre kifejtett potenciális hatását és a baleseti kibocsátás esetén szükségessé váló intézkedéseket is;

83 oldal : 83 képzési tervek és azok hatékonyságának vizsgálata. 4.5 Ellenőrz ő és helyesbít ő tevékenységek "Ami mérhet ő, az elvégezhet ő!" (Tom Peters, a Kitűnőség nyomában cím ű könyv társszerzője, Tisztán, Zölden elnevezésű filmjéből.) A környezeti menedzsment rendszer kidolgozásának ezen fázisa tartalmazza a rendszer kiépítését, illetve annak ellenő rzését, hogy működik-e. A szervezetnek ki kell fejlesztenie a környezeti politika, a célok és célkitű zések elérését biztosító szabályozási mechanizmusokat. A szabályozási mechanizmusok természete olyannak kell lennie, hogy az megfeleljen az egyes szervezetek kultúrájának. Például meglehetősen egyszer ű a leírt folyamatok betartása, de rengeteg vállalkozás nagyon hatékonyan mű ködik a folyamatleírások teljes mellő zésével is. A folyamatleírások hiányában azonban biztosítani kell azt, hogy ne legyen bizonytalanság arra nézve, hogy ki és miért felelő s. Formális folyamatok nélkül ez bizony kemény diónak bizonyulhat - különösen olyan esetekben, amikor egyesek hiányoznak, vagy távoznak a cégtől. Azok a szervezetek, amelyek meg kívánnak felelni a ISO szabványnak, a fentieken kívül létre kell, hogy hozzák: operatív szabályozási intézkedéseiket, ide értve a technológiai utasításokat, a dokumentált eljárásokat is, amelyek azokra az esetekre vonatkoznak, ahol a külön leírás hiányában bekövetkezhet a környezeti politikák megszegése, teljesítmény kritériumokat, amelyek bels ő utasítások formájában testesülnek meg, a be nem tartás eseteinek kivizsgálására és az esetlegesen szükséges korrekciók kezdeményezésére vonatkozó eljárásokat, a környezeti menedzsment rendszer követelményeinek betartását igazolni képes nyilvántartási rendszert, amelyben feljegyzésre kerül még az is, hogy a környezeti célok és célkitűzések milyen mértékben lettek megvalósítva. Az ISO szabvány nem szándékozik hatalmas mennyiség ű többlet papírmunkát és adminisztrációt elő idézni. Koncepciója szerint a szükséges dokumentumok és eljárások nagyobb része már létezik, és lemásolásuk helyett elegend ő ezeket összeegyeztetni. Ez mindenképpen igaz azokra a szervezetekre nézve, akik már létrehozták az ISO 9000 szabványsorozat szerinti minő ség menedzsment rendszerüket (QMS). Kerüljön alkalmazásra bármely szabályozási és ellenő rzési mechanizmus, minden esetben a vonatkozó hatásnak kell megfelelniük. Például a hulladék ártalmatlanítás szabályozásának szintje jelentő sen váltakozni fog annak függvényében, hogy veszélyes hulladékról, vagy csak általában vett szemétről van-e szó.

84 oldal : 84 Minden szervezetnek mérnie, figyelnie és értékelnie kell környezeti teljesítményét. Mérés és monitoring (folyamatos teljesítés) Helyesbít ő és megelőz ő intézkedések Környezeti menedzsment rendszer nyilvántartása és információ-menedzsment A környezeti menedzsment rendszer auditálása Figyelemmel kísérés és mérés A monitoring, a környezeti menedzsment rendszer mű ködésének legfontosabb elemei, melyek garantálják, hogy a szervezet az általa kialakított környezeti menedzsment programnak megfelelően teljesít. Elengedhetetlen egy monitoring rendszer megléte, s a menedzsment rendszerek és üzemelési folyamatok területén mindig a tényleges teljesítést kell összevetni a szervezet céljaival és célkitű zéseivel. Ebben benne van a vonatkozó környezeti szabályozásnak való megfelelés értékelése is. Az eredményeket elemezni kell és azok alapján meg kell határozni a sikeres területeket, illetőleg azokat a tevékenységeket, ahol helyesbít ő intézkedésre és javításra van szükség. Az adatok megbízhatóságának garantálása érdekében olyan megfelel ő folyamatoknak kell rendelkezésre állniuk, mint pl. az eszközök kalibrálása, teszt berendezések, szoftver és hardver mintavétel. Az adott szervezet szempontjából fontos környezeti teljesítésre vonatkozó mutatókat folyamatosan kell meghatározni. E mutatóknak objektíveknek, hitelesíthető eknek és reprodukálhatóaknak kell lenniük. Vonatkozniuk kell a szervezet tevékenységére, összefüggésben kell lenniük a szervezet politikájával, praktikusaknak, költséghatékonynak és technológiailag kivitelezhető eknek kell lenniük. Egyebek mellett mit kell figyelembe venni a mérésnél és a monitoringnél: Milyen módon történik a környezeti teljesítés rendszeres figyelése? Hogyan állapították meg a szervezet céljaival és célkitű zéseivel kapcsolatos, környezeti teljesítésére vonatkozó jelzőszámokat, és melyek ezek? Milyen ellenő rzési folyamatok állnak rendelkezésre a monitoring, monitoring berendezések és rendszerek rendszeres kalibrálására és mintavételre? Milyen folyamatokat alakítottak ki a vonatkozó törvényeknek való megfelelés, és egyéb jelleg ű megfelelések értékelésére?

85 oldal : Nemmegfelelőség, helyesbít ő és megelőz ő tevékenységek A nem megfelelések vizsgálatára és korrigálására vonatkozó eljárások kialakításánál és fenntartásánál a szervezetnek a következő alapvet ő elemekre kell odafigyelnie: a meg nem felelés okának azonosítása; a szükséges helyesbít ő intézkedés azonosítása és végrehajtása; a meg nem felelés ismétlődésének elkerüléséhez szükséges ellenőrz ő rendszer bevezetése és módosítása; a helyesbít ő intézkedés miatt fellép ő esetleges változások nyilvántartása az írott eljárási rendben. A helyzettől függően mindez gyorsan és minimális elő zetes tervezéssel, vagy összetettebb, hosszabb tevékenység révén valósítható meg. A kapcsolódó dokumentációnak a helyesbít ő intézkedés szintjének kell megfelelnie. A KMR figyelése, auditjei és egyéb vizsgálatai nyomán megszületett ténymegállapításokat, következtetéseket és javaslatokat dokumentálni, a szükséges megelőz ő és helyesbít ő intézkedéseket pedig azonosítani kell. A menedzsmentnek kell gondoskodnia ezen helyesbít ő és megelőz ő intézkedések megtételérő l és az eseménykövetés rendszeres voltáról, így garantálva az intézkedések hatékonyságát Feljegyzések A feljegyzése azonosításával, karbantartásával és rendezésével kapcsolatos eljárásoknak a környezeti menedzsment rendszer megvalósításához és mű ködtetéséhez szükséges adatokra kell koncentrálniuk, és tükrözniük kell, hogy mennyiben sikerült elérni a tervezett célokat és célkitűzéseket. A környezeti nyilvántartás a következőket foglalhatja magában: a környezetvédelmi törvényekre és más követelményekre alkalmazható információ; panaszok nyilvántartása; képzés nyilvántartása folyamatinformáció termékinformáció ellenőrzési, fenntartási és kalibrálási adatok;

86 oldal : 86 szállítóra és alvállalkozóra vonatkozó információ; eseményjelentések; információ a rendkívüli helyzetekkel kapcsolatos készültségről és reagálásról; szignifikáns környezeti hatások adatai; audit eredmények; menedzsment felülvizsgálatai; Megfelel ő súllyal kell figyelembe venni a bizalmas üzleti információt. Végeredményben egy igen komplex információhalmaz keletkezhet. Ezen adatok hatékony kezelése lényeges a KMR sikeres megvalósítása szempontjából. A jó környezeti információmenedzsment legfontosabb jellemző i azokat az eszközöket ölelik fel, amelyek segítségével a vonatkozó KMR információ és adatok gyűjtését, indexállását, iktatását, tárolását, karbantartását, elő hívását, megőrzését és rendezését végzik A KMR audit ja Az audit programjának és eljárásainak a következőkre kell kitérniük: az audit során figyelembe veend ő területek és tevékenységek; az auditok gyakorisága; az auditok levezetésével és irányításával kapcsolatos felelősségek; az audit eredményeinek kommunikálása; az auditor kompetenciája; az auditok elvégzésének mikéntje. Az auditálásokat a szervezet dolgozói és/vagy a szervezet által kiválasztott küls ő személyek végezhetik el. Mindkét esetben az auditálóknak olyan helyzetben kell lenniük, hogy az auditot objektíven és pártatlanul végezhessék el, valamint megfelelő képzettséggel kell rendelkezniük.

87 oldal : 87 Az auditok gyakoriságát az üzemelés természetéből fakadó környezeti tényező k és hatások határozzák meg. A gyakoriság meghatározásánál az előz ő auditok eredményeit is figyelembe kell venni. A KMR audit jelentést az audit tervnek megfelelő en kell benyújtani. 4.6 Vezetőségi átvizsgálás "A szervezet fels ő vezetősége az általa meghatározandó idő közben vizsgálja át a KMR rendszert, hogy biztosítsa ennek folyamatos alkalmasságát, megfelelőségét és hatásosságát." "A vezető ségi átvizsgálás tekintse át a politikában, a célokban és a KMR egyéb elemeiben az audit eredményeinek, a változó követelményeknek és a folyamatos javítás iránti elkötelezettségének tükrében esetleg szükségessé vált változásokat." Az átvizsgálás során megnézend ő, hogy a KMR elég hatékony-e ahhoz, hogy minden esetben a törvényeknek megfelelően mű ködjön a szervezet. Az átvizsgálás keretében megvizsgálandó : a KMR eléggé hatékony -e a célok elérésére, a KMR megfelelően van-e felépítve a jelentős környezeti tényezők kezelésére. Ezen felül meg kell vizsgálni : hogy a folyamatos javítás irányában a rendszer eléri-e az elvárt eredményt és ezeknek kimutatása megfelel-e az elvárásoknak, hogy a rendszer audit alapján a KMR tartósan megfelel-e a követelményeknek, hogy az átvizsgálás eredményeinek a fels ő vezetés általi megítélése milyen mértékben felel meg a meghatározott környezeti politikának, hogy az ütemezés kitűzött időpontjai megfelelnek az elvárásoknak Ezen felül a rendszer fejlesztésére vonatkozó cselekvési szükségességeket is fel kell ismerni. Elv : Minden szervezetnek meg kell vizsgálnia és folyamatosan tökéletesítenie kell környezeti menedzsment rendszerét abból a célból, hogy környezeti teljesítményének egészét javítsa. A KMR menedzsment által elvégzett vizsgálatának elemei :

88 oldal : 88 Folyamatos javítás A KMR felülvizsgálata A politika, célok és előirányzatok vizsgálata Az audit eredményei A környezeti hatékonyság értékelése A politika hatékonysága a folyamatos javítás céljának elérésében A folyamatos javítás, a környezeti menedzsment rendszer hatékonyságának és megfelelő ségének és azon keresztül a teljesítménynek a fenntartása érdekében a szervezet menedzsmentjének előre meghatározott idő szakonként meg kell vizsgálnia és értékelnie kell a környezeti menedzsment rendszert. A felülvizsgálatnak átfogónak kell lennie, bár a környezeti menedzsment rendszer nem minden elemét kell egy időben átvizsgálni, s a vizsgálat folyamata hosszabb idő t is igénybe vehet. Ugyanakkor, a vizsgálatnak elég széleskörű nek kell lennie ahhoz, hogy a szervezet minden tevékenységének, termékének és szolgáltatásának környezeti dimenzióit célba vegye, beleértve azoknak a pénzügyi teljesítésre és, esetleg, a versenyhelyzetre kifejtett hatását is. A környezetpolitikai célkitű zések és az eljárások felülvizsgálatát a menedzsment azon szintjének kell elvégeznie, amely azokat meghatározta. A vizsgálatoknak ki kell terjedniük: a KMR auditok ténymegállapításaira; a környezeti célok célkitűzések és a környezeti teljesítés vizsgálatára; a KMR hatékonyságának folyamatos megfelelő ségi vizsgálatára a változó körülmények és információk tükrében, beleértve a változtatás szükségességét is a következ ő szempontokból: törvényi változások; az érdekelt felek megváltozott elvárásai és követelményei; a szervezet tevékenységének és termékeinek változásai; a tudomány és technológia fejlődése; a környezeti eseményekből leszűrt tanulságok;

89 oldal : 89 a piac preferenciái; jelentés és kommunikáció; A szükséges intézkedés érdekében a megfigyeléseket, következtetéseket és javaslatokat dokumentálni kell, hogy : gondoskodik a környezeti célkitűzések kialakításáról és publikálásról. rámutat, hogy a Szervezetnek melyek azok a tevékenységei, amelyekre az adott környezeti menedzsment rendszer kiterjedt. rámutat, hogy a környezeti célkitűzéseket milyen módon teszi nyilvánosság számára hozzáférhetővé. Az EMAS azt is megköveteli, hogy a politika lefedje: A hatás felmérését, ellenőrzését és csökkentését a tekintett tevékenységre, a különböz ő környezeti elemekre. Az energia menedzsmentjét, megtakarítását. A nyersanyag menedzsmentjét, megtakarítását a szállítás és a vizek menedzsmentjét és megtakarítását. A hulladék elkerülését, újrahasznosítását, szállítását és lerakását. A zaj értékelését, ellenőrzését és csökkentését a helyszínen és azon kívül. Az új gyártási folyamatok kiválasztását és megváltoztatását. Termék tervezést (design, csomagolás, szállítás, felhasználás és megsemmisítés) A szerződ ő felek, beszállítók és alvállalkozók környezeti teljesítményét és gyakorlatát. Környezeti balesetek megelőzését és korlátozását. Környezeti balesetek riadóterveit. Környezeti kérdések tájékoztatását, oktatását az alkalmazottaknak. Küls ő információt környezeti kérdésekről. A környezeti menedzsment rendszer bevezetésének megkönnyítésére az alábbiakban bemutatunk néhány segédeszközt melyeket SAPUZ svájci akkreditációs társaság ajánlata alapján készítettünk.

90 oldal : 90 A TELJESÍTMÉNNYEL ÉS A RENDSZERREL SZEMBENI KÖVETELMÉNYEK AZ ISO SZERINT A KMR elemeinek előkészítése 4.1 Általános követelmények 4.2 Politika Környezeti tényezők Jogi és egyéb követelmények Célok és előirányzatok Programok Szervezeti felépítés és felelősségek Képzés, tudatosság Kommunikáció Dokumentáció Dokumentumok kezelése Működés szabályozása Felkészültség és reagálás vészhelyzetekre Figyelemmel kísérés és mérés Nem-megfelelőségek, helyesbít ő és megelőző tevékenységek Feljegyzések KMR audit 4.6 Vezetőségi átvizsgálás KMR Ellenőrz ő lista (Sheck liste) A menedzsment elemei Öko - audit A KMR elemeinek a teljesítmény követelményeihez való igazítása ( a függőleges összefüggések melyek fontosak) Jogi megfelelés Szennyezés Folyamatos javítás megelőzés A rendszer eljárásainak kimunkálása A B C D E Környezeti teljesítmény A rendszer elemei Rendszer audit A zöld mező k mutatják hol vannak az ISO nek követelményei az A - E oszlopokra vonatkoztatva. Így az összes szabvány követelmények teljesítve lesznek.

91 oldal : 91 A TELJESÍTMÉNNYEL, A RENDSZERREL ÉS A DOKUMENTÁCIÓJÁVAL SZEMBENI KÖVETELMÉNYEK AZ ISO SZERINT Szabványelemek 4.1 Általános követelmények 4.2 Politika Környezeti tényezők A környezeti teljesítmény javítása Jogi és egyéb Környezeti károk és Folyamatos javítás követelményeknek való szennyezés megelőzése megfelelés A KMR elemeinek előkészítése A szabvány által megkövetelt dokumentáció A B C D E Irmásbeli elkötelezettség a jogi és más elő írások betartására. A környezeti politika határozott elkötelezettsége mindennem ű szennyezés megelőzésére Meghatározni azon termékeknek, tevékenységeknek és szolgáltatásoknak azon környezeti tényező it, amelyeket a szervezet be tud vonni ellenőrzési köré- be és melyeknek láthatólag jelentő s hatásuk van. A fentiekkel kapcsolatos környezeti tényező k konkrét meghatározása. Ezek közül a legjelentő sebb környezeti A környezeti politika határozott elkötelezettsége a folyamatos javítás mellett. Egy az EN ISO szabvány negyedik fejezetének megfelelő bevezetése. A KMR és annak eljárásainak fenntartása. A KMR hatáskörének világos meghatározása. A KMR érvényességi hatásköre. Környezeti politika

92 oldal : 92 A környezeti teljesítmény javítása Szabványelemek Környezeti tényező k (folytatás) Jogi és egyéb követelmények Jogi és egyéb követelményeknek való megfelelés Környezeti károk és szennyezés megelőzése Folyamatos javítás A KMR elemeinek előkészítése A szabvány által megkövetelt dokumentáció A B C D E tényező ket azonosítani (szelektivitás) : 1- Input/output adatok gyű jtése mint a környezeti tényezők meg alapozása, 2- az azonosítás kritériumainak és eredményeinek jegyzéke, 3- a környezeti szakértelem igazolása A vállalatra vonatkozó jogi követelmények azonosítása Az egyéb követelmények azonosítása. A jogi és egyéb követelmények hozzáférhetővé tétele. A szervezetre vonatkozó legfontosabb követelmények konkrét leírása. Szoros kapcsolat a hatóságokkal. A várható jogi követelmények megelő zése és előtervezése.

93 oldal : 93 A környezeti teljesítmény javítása Szabványelemek Jogi és egyéb követelményeknek való megfelelés Környezeti károk és szennyezés megelőzése Folyamatos javítás A B C Célok és előirányzatok Programok Szervezeti felépítés és felelősségek Eljárások a jogi és egyéb követelmények betartására : a cél a jogi és egyéb követelmények mindenkori betartása, ha még van nem megfelelés jogi és egyéb követelmények lehető legrövidebb idő n belüli teljes betartása. Eljárások a leg-jelentő sebb környezeti tényező k kezelésére Folyamatos javítás lehető ségeinek feltárása. Megjegyzés : A folyamatos javítás elve nem kíván meg külön célokat és terveket ezek az A és B oszlopokban lehetnek integrálva. A folyamatos javítás elve szerin-ti rendszerfejlesztési programok meghatározása. A fenti céloknak a meghatározó mű ködési szinteken történő megjelenítése Program(ok) kidolgozása a célokban, elő irányzatokban (rendszer javításban) leírt eredmények elérésére, a felelő sök, eszközök és határidő k megjelölésével. Hatáskörök, felelő sségek, jogkörök és illetékességek, azokat írásba foglalva tudatosítani. A KMR-hez szükséges forrásokat biztosítani (személyzet, képességek, technológiák, pénz). A környezetvédelmi megbízott kinevezése a fels ő vezetés által a hatáskörök, A szervezetre vonatkozó célok leírása. Az elő irányzatoknak a meghatározó mű ködési szinteken történő megjelenítése Szervezeti felépítés és felelősségek.

94 oldal : 94 Szabványelemek Szervezeti felépítés és felelősségek (folytatás) Képzés, tudatosság Kommunikáció Dokumentáció Dokumentumok kezelése Működés szabályozása Jogi és egyéb követelményeknek való megfelelés Környezeti károk és szennyezés megelőzése Folyamatos javítás A KMR elemeinek előkészítése A szabvány által megkövetelt dokumentáció A B C D E felelő sségek, jogkörök és illetékességek pontos írásos meghatározásával. A KMR legfontosabb részeinek leírása vagy más a KMR-re vonatkozó dokumentumokra való hivatkozás A szabvány által megkövetelt dokumentumok kezelése (felelő sök, elosztás, elhelyezés, módosítás, felülvizsgálási határidő k, elavult dokumentumok eltávolítása, nem megsemmisíthető dokumentumok archiválása. Az oktatással kapcsolatos feljegyzések. Az érdekelt felektől jövő közlések dokumentálása. A küls ő kommunikációval kapcsolatos határozatok. A KMR legfontosabb részeinek dokumentálása. A dokumentumok érvényességének meghatározása. Írásos alapok a mű ködés szabályozásáról. ( munkaköri leírások, folyamatábrák, technológiai utasítások, műveletleírások stb..)

95 oldal : 95 A környezeti teljesítmény javítása Szabványelemek Felkészülés és reagálás vészhelyzetekre Figyelemmel kísérés és mérés Nemmegfelelőségek, helyesbít ő és megelőző tevékenységek Jogi és egyéb követelményeknek való megfelelés Környezeti károk és szennyezés megelőzése Folyamatos javítás A KMR elemeinek előkészítése A szabvány által megkövetelt dokumentáció A B C D E Az idetartozó jogi követelmények meghatározása és leírása Mindazon mű veletek és tevékenységek, amelyeknek jelentő s hatása van a környezetre. Ellenő rzési és mérési ütemtervek. A berendezések kalibrációja és karbantartási jegyző könyvei. A konkrét, vonatkozó törvények jegyzéke. A jogi és egyéb Jelentés a véghezvitt követelmények ellenőrzésekrő l és azok betartásának periodikus eredményeiről. ellenő rzése (pl. évente) a fentiek alapján. Jelentés a fels ő vezetésnek. Jegyző könyv minden, a dokumentált eljárásoktól eltér ő változásról.

96 oldal : 96 A környezeti teljesítmény javítása Szabványelemek Feljegyzések KMR audit 4.6 Vezető ségi átvizsgálás Jogi és egyéb követelményeknek való megfelelés Környezeti károk és szennyezés megelőzése Folyamatos javítás A KMR elemeinek előkészítése A szabvány által megkövetelt dokumentáció A B C D E A KMR elég hatékony-e ahhoz, hogy minden esetben a törvényeknek megfelelően mű ködjön a szervezet. A KMR eléggé hatékony -e a célok elérésére, megfelelő en van-e felépítve a környezeti tényező k kezelésére. A folyamatos javítás irányában a rendszer eléri-e az elvárásokat. Az elért eredmények kimutatása. A szabvány meghatározza hol kell környezeti feljegyzéseket készíteni (oktatás, auditok, átvizsgálások). Ezek kezelése. Ismertető jel / azonosítás. Tárolás, gondozási alapelvek, megőrzési id ő, megsemmisítés. E rendszer idő -szakos auditje annak feltárására hogy : a KMR dokumentációja meg-felel-e a követelményeknek, a KMR szabály-szerű en van-e bevezetve, a KMR a szabályok szerint mű ködik-e. Auditprogram, ütemezés, alkalmazási terület, metodológia, felelő sségek, az audit jelentés átadásának szabályozása A rendszer audit alapján a KMR tartósan megfelel -e a követelményeknek. A feljegyzések megő rzési idejének meghatározása és rögzítése. Audit jelentés a vezetés részére. Az átvizsgálás eredményeinek a felső vezetés általi megítélése. Az ütemezés kitű zött idő-pontjai.

97 oldal : 97 Magyarázatok fenti táblázathoz. 4.2 Politika a) Tevékenységek, termékek, szolgáltatások meghatározásában beleértődik : a vállalat szabályos működése, termékei, szolgáltatásai, tevékenységek gyártás előtt és után (LCA), más, nem a vállalathoz tartozó szervezetek tevékenységei, vagy berendezései a telephelyen, nem szabályos működések, üzem indítás és leállítás, a jelentős szükséghelyzetek, a környezetre jelentős múltbeli tevékenységek, a környezetre jelentős jövőbeli tevékenységek. b) A szabvány által megadott követelmények mellett még megadhatók további követelmények : olyan nemzetközi egyezményeknek betartása melyeket Magyarország még nem irt alá, vagy a gazdaságtól felvállalt elkötelezettségek (ICC charta? Responsible Care...). Az audit része. más, nem közvetlenül környezettel kapcsolatos törvények betartása (egészségügy, munkavédelem, élelmiszer higiénia...). Nem tanúsítható. A szervezet ellenőrzési körébe bevonandók azok az alvállalkozók és beszállítók melyek az alábbi kategóriákban szerepelnek : a telephelyen tevékenyked ő alvállalkozó, a vásárolt termékek és anyagok függvényében (csomagoló anyagok, szállítás...), a vásárolt anyagok termelési módszerei, fentről lefele egyre kisebb a szervezet ellenőrzési befolyása.

98 oldal : Környezeti tényezők A tényezőket a következ ő jellemzők szerint szokták értékelni : Szennyezések (víz, leveg ő, talaj, sugárzás, zaj, rezgés). Hulladékok (kommunális, ipari, veszélyes). Ezek a jellemzők szervezettől függően lehetnek kibővítve vagy leegyszerű sítve. Ezeket a tényező ket értékelni lehet vagy mátrix modellekkel, vagy más alapon de a szervezetnek bizonyítani kell, hogy elismert módszerek alapján végezte. A késő bbi hatásvizsgálatnál legalább egy Input/Output felmérést kell csinálni, anyagáramlás és telephelyi öko-mérleg szintén ide tartozik. Ezeket az elemzéseket el kell végezni folyamatokra bontva és az egész vállalatra. Olyan modellek használata elő nyös melyeket később EPE és LCA elemzésekben is fel lehet használni. A jelentős környezeti hatások kiválasztási kritériumai lehetnek : Az Input/Output adatok, törvények (határértékek...), az érdekelt felek szempontjai, a közvetlen ökológiai hatások, vagy a potenciális károk, technológiai lehetőségek Mindenképpen a környezetre igen káros anyagok (például VOC kibocsájtások) a jelentős hatásokhoz tartoznak. Ezeket az elemzéseket csak olyan személyek végezhetik akiknek megvan a megfelel ő tudásuk a folyamatok elemzésében, a környezeti tudományban Célok és előirányzatok határidők és eszközök megválasztása, a jelentős hatások átgondolása : javítási lehetőségek elemzése, a meglév ő környezeti teljesítmény megtartása és javítási lehetőségei. Minden jelentős hatást vizsgálni kell. Ellenkező leg a KMR nem fog megfelelni az IAF (International Accreditation Forum : Guidance on the application of ISO/IEC Guide 62 for Bodies operating assessment and certification/registration of EMS, Draft 5 february 1997) előírásainak.

99 oldal : Képzés, tudatosság A képzési szükségletek nem csak munkatársakra hanem folyamatokra lebontva is legyenek meghatározva Kommunikáció A bels ő kommunikáció legalább a következ ő három elemből tevődjön össze : javaslati folyamatok a környezeti terhelés csökkentésére, a munkatársak tájékoztatása (pl. az elért eredmények közlése), környezeti bizottságok Dokumentáció A szabvány háromféle eljárást különböztet meg : 1 Dokumentált eljárások Mű ködés szabályozása : olyan esetekre amelyekben az ilyen eljárások hiánya eltérést okozhat a környezeti politikától, céloktól és az előirányzatoktól Figyelemmel kísérés és mérés : mindazon műveletei és tevékenységei f ő jellemző inek rendszeres figyelésére és mérésére, amelyek jelentős hatása lehet a környezetre. Amely időről idő re kiértékeli a rá vonatkozó jogszabályok és szabályzatok kielégítését. 2 Nem dokumentált eljárások Környezeti tényezők Jogi és egyéb követelmények Képzés, tudatosság Kommunikáció (bels ő és küls ő) Dokumentáció Működés szabályozása Felkészültség és reagálás vészhelyzetekre

100 oldal : Nem-megfelelőségek, helyesbít ő és megelőz ő tevékenységek Feljegyzések KMR audit 3 Nincs eljárás. 4.2 Politika Célok és előirányzatok Programok Szervezeti felépítés és felelősségek Dokumentáció Működés szabályozása 4.6 Vezetőségi átvizsgálás Az eljárási követelmények kétféleképpen lehetnek kielégítve : 1. írásos formában ahol az eljárási folyamatok pontosan meg vannak határozva, (miért és mi célból, érvényességi terület, ki, mikor, mit, hogyan, milyen időszakaszokban, hivatkozások stb...) 2. az eredmények dokumentációja alapján, beleértve közbees ő lépéseket, ahonnan érthet ő lesz, hogyan történik a folyamat (teljesítményre orientált dokumentáció). A szabvány mind a két eljárást elismeri Felkészültség és reagálás vészhelyzetekre A különleges működési folyamatok elemzéséhez hozzá tartozik a hibás működések, valamint a majdnem balesetek tanulmányozása. Folyamatos javítás "Olyan folyamat, amely a KMR-t úgy erősíti, hogy az a szervezet környezeti politikájának megfelel ő általános javulás felé haladjon a környezeti jellemzőket illetően." Tehát a szabvány egyértelműen a környezeti teljesítmény a KMR-en keresztüli folyamatos javítását írja elő.

101 oldal : 101 Néhány példa a folyamatos javításra : egy alacsonyabb határérték bevezetése mint amit a törvény megkövetel, a termelési egységre jutó energia csökkentése, egy, a hatóságoktól engedélyezett határérték túllépés megszüntetése, egy, a környezetre veszélyes anyag kiváltása. Ezeknek a javítási terveknek a futamideje meghaladhatja az auditálási periódusokat. A folyamatos javítás a környezeti hatás elemzésen és a fels ő vezetés értékrendszerén alapszik. 4.6 Vezetőségi átvizsgálás A vezetőségi átvizsgálás legfőbb célja annak megítélése, hogy a folyamatos javítás menyire lett teljesítve. Egy szervezetnek tudni kel bizonyítani, hogy milyen mértékben teljesítette folyamatos javítási kötelezettségét. Mi az ami teljesült mi az amit nem. Egy, a periódus alatt bekövetkez ő, de a politikán kívül álló javítást nem lehet a folyamatos javítás keretében értékelni.

102 oldal : 102 A DOKUMENTÁCIÓ : AZ ISO ES SZABVÁNY ÁLTAL EL Ő ÍRT ÉS A SAPUZ SVÁJCI AKKREDITÁCIÓS TÁRSASÁG AJÁNLATA SZERINT. A szabványtól megkövetelt dokumentumok 4.1 A KMR keretei 4.2 Környezeti politika A SAPUZ-tól ajánlott dokumentumok A SAPUZ által választható dokumentumok 4.31 A kiválasztott tevékenységek, termékek, szolgáltatások. A kiválasztott környezeti szakaszok. A meghatározott környezeti tényező k. Input / Output adatok. Kiválasztási kritériumok. A jelentő s környezeti tényezők jegyzéke 4.32 A jelentő s környezeti jogi és egyéb követelmények áttekintésének jegyzéke. A konkrét követelmények regisztere. Irásos anyag az új jogi és egyéb követelmények fel-ismerésére és azok bevezetésének mechanizmusaira. Környezeti tényez ő mátrixok. Azok a tevékenységek, termékek, szolgáltatások amelyeket nem vettek figyelembe. A jelentős környezeti tényező kkel kapcsolatos eljárások leírása. Feljegyzések a hatóságokkal való megbeszélésekrő l. A jelentő s környezeti törvényeknek lajstroma. Listák a hatósági követelmények határidejérő l (szanálások, egyedi-határértékek, megegyezések). A jogi és egyéb követelmények kiderítési módszerének leírása Vállalati célok, elő irányzatok minden jelentős mű ködési területre és szintre. A célok megjelölése a folyamatos javítás keretében. A technológiai választási lehető ségek és azok értékelésének bemutatása A célok és elő irányzatok megvalósításának programjai. Feljegyzések a KMR gyakorlatokról fejlesztéseknél vagy változtatásoknál. A szabvány vagy a SAPUZ megköveteli hogy a háttér folyamatok dokumentálva legyenek, és kimutassa a végbemeneteli eljárásokat.

103 oldal : 103 A szabványtól megkövetelt dokumentumok A SAPUZ-tól ajánlott dokumentumok A SAPUZ által választható dokumentumok 4.41 Szervezeti felépítés és felelőség Oktatási feljegyzések A környezettel kapcsolatos foglalkoztatottak listája. A fenti alkalmazottak oktatási igényeinek meg-határozása. Oktatási tervek Az érdekelt felektől érkez ő lényeges információk. Küls ő kommunikációs határozatok A KMR lényeges részeinek dokumentálása. Bels ő kommunikációs feljegyzések. Feljegyzések az érdekelt felek megjegyzéseinek iktatásáról, kezelésérő l és megválaszolásáról. Fel-jegyzések minden küls ő kommunikációról Dokumentumok tárolása A kezelt dokumentumok listája. Bizonyítékok a szabvány szerinti dokumentum kezelésről Írásos alapelvek a működés szabályozásról. A környezettel kapcsolatos folyamatok és tevékenységek azonosítása. A folyamatok/tevékenységek működtetési terve A konkrét jogi követelmények fel-derítése. A baleseti és vészhelyzetek felderítése. Vészhelyzeti tervek Dokumentált eljárások a jelentő s környezeti tényezők figyelésére. Figyelési és mérési tervek. Megfigyel ő és mér ő berendezések kalibrációja és karbantartása. A vonatkozó jogszabályok és szabályzatok betartásának kiérté-kelése. A környezeti törvények átvizsgálása és annak eredményei A helyesbít ő és megelőz ő tevékenységekbő l Az eltérésekkel kapcsolatos felelő sségek és ered ő változások cselekvési eljárások a nemmegfelelő ségek rendezésére. A nemmegfelelő ségek szisztematikus elemzése A feljegyzések gondozása Megő rzési A feljegyzések kezelésének leírása. határidejük Auditjelentés a vezetőség számára. Auditprogramok és határidők. 4.6 Az átvizsgálás eredményei és cselekvési határozatai. A meghatározott időközök. A környezeti teljesítmény idő közönkénti összefoglalása. A rendelkezésre álló eszközök. Tudatosság ébresztési tervek. A tudatosság ébresztési és oktatási folyamatok írásos rögzítése. A bels ő és küls ő érdekelt felekkel való kommunikációs folyamatok leírása. A dokumentumok kezelési folyamatának írásos meghatározása. A folyamatok eljárásainak leírása. Gyakorlat tervek. Jelentések a vészhelyzet gyakorlatokról. Lajstromok balesetekrő l, meghibásodásokról, vészhelyzetekről. A megfigyelési és mérési folyamatok eljárásainak leírása. A jogi és egyéb követelmények figyelésének folyamat eljárásainak leírása. A nemmegfelelő ségek elemzésének folyamat eljárásainak leírása. A feljegyzések folyamat eljárásainak leírása. A bels ő KMR audit folyamatának és eljárásainak leírása.

104 oldal : 104 EMAS 2001 AZ EURÓPAI TANÁCS i 761/2001/EGK RENDELETE Az Európai Unióról Maastrichtban aláírt Szerző dés szerint értelmezve kiköti, hogy a Közösség feladatai között szerepel a fenntartható növekedés elő segítése az egész Közösségben, és az február 1-jei tanácsi állásfoglalás hangsúlyozza az ilyen fenntartható növekedés fontosságát. Az 5. Környezetvédelmi Cselekvési Program a «Fenntarthatóság felé» címmel, különös képen kiemeli : A szervezetek előzzék meg, csökkentsék és - amennyire lehet küszöböljék ki a szennyezést főleg a forrásnál A szennyez ő fizet elv alapján, biztosítsák a források megbízható kezelését, és tiszta vagy tisztább technológiák használatát, Az ipar felelős tevékenységei környezeti hatásának kezeléséért, és ezért ezen a területen megelőz ő megközelítést kell magáévá tegyen. Ez a felelősség arra hívja fel a szervezeteket, hogy környezeti politikákat, célkitű zéseket és programokat, valamint hatékony környezeti menedzsment rendszereket hozzanak létre. A 6. Környezetvédelmi Cselekvési Program "A mi jövő nk, a mi választásunk" még egyszer kihangsúlyozza az EMAS európai környezetpolitikában játszandó fontos megbízatását. AZ EMAS KÖRNYEZETI MENEDZSMENT ÉS AUDIT RENDSZERE. A rendszer célja : környezeti politikák, programok és menedzsment rendszerek létrehozása és végrehajtása a gazdálkodó szervezeteknél az ilyen elemek teljesítményének módszeres, objektív és időszakos értékelése, a nyilvánosság informálása a környezeti teljesítményről. A rendszer nem érinti a környezeti ellenőrzésre vonatkozó meglév ő közösségi vagy nemzeti törvényeket vagy mű szaki szabványokat valamint a vállalatok ezen törvények és szabványok szerint fennálló kötelezettségeit.

105 oldal : 105 A RENDSZER ELEMEI. Környezeti politika Amelynek azon kívül, hogy gondoskodik arról, hogy a környezetre vonatkozó valamennyi jogi és egyéb követelménynek eleget tegyenek, tartalmaznia kell a környezeti teljesítmény ésszer ű folyamatos fejlesztését célzó kötelezettségvállalást annak érdekében, hogy olyan szintre csökkentsék a környezeti hatásokat, amely nem haladja meg a legjobb rendelkezésre álló technológia gazdaságilag életképes alkalmazásának megfelel ő szinteket. A vállalat környezeti politikáját és a telephelyre vonatkozó programot írásban kell elkészíteni. A vállalat környezeti politikáját a legfels ő vezetői szinten fogadják el és tekintik át időszakonként. Az elfogadott politikát a vállalat munkatársaival közölni kell, és nyilvánosan elérhetővé kell tenni. A politika, azon kívül, hogy gondoskodik a környezetre vonatkozó jogi és egyéb követelmények teljesítésérő l, a környezeti teljesítmény folyamatos javítását célozza. Környezeti célok. A vállalat valamennyi érintett szinten meghatározza környezeti céljait. A célok összhangban kell legyenek a környezeti politikával, és ahol célszer ű, meghatározott időintervallumokra számszerű sítik a környezeti teljesítmény folyamatos javítására tett kötelezettségvállalást. Környezeti állapotfelmérés. A környezeti program bevezetése elő tt a vállalatnak környezeti állapotfelmérést kell elvégeznie. A felülvizsgálat eredményének fényében kell bevezetnie a környezeti a szervezet valamennyi tevékenységére alkalmazható környezeti menedzsment rendszert. Környezeti program A környezeti program arra irányul, hogy teljesítsék a vállalat környezetpolitikájában a környezeti teljesítmény folyamatos javítására tett kötelezettségvállalást. A program a célok elérésére szolgál és tartalmazza : a célokért való felelő sség meghatározását a vállalat minden egyes funkciójában és szintjén és azokat az eszközöket, amelyekkel ezeket el kell érni. Külön környezeti menedzsment programokat kell létrehozni az új projektekre vagy az új vagy módosított termékekre, szolgáltatásokra vagy eljárásokra vonatkozóan, hogy meghatározzák: a megvalósítandó környezeti célokat, az elérésükhöz vezető

106 oldal : 106 mechanizmusokat, a változások és módosítások kezelésének eljárásait a projekt elő rehaladtával és a szükség esetén alkalmazandó javító mechanizmusokat, hogyan lesznek hatékonyabbak, és hogyan kell mérni alkalmasságukat az egyes helyzetekben. Szervezet és személyzet. Felelősségek és hatáskörök. A környezetet érint ő munkákat irányító, végz ő és ellenőrz ő kulcsemberek felelő sségit, hatásköreit és kölcsönös kapcsolatainak meghatározását és dokumentálását írások formában és mű ködési diagramok segítségével kell elkészíteni. Egy Vezetőségi képvisel ő kijelölése, nem elmulasztható a rendszer jó működése érdekében. A Vezetőségi képviselő nek meg kell legyen a hatásköre és a felelőssége annak biztosítására, hogy a menedzsment rendszert megvalósítsák és fenntartsák. Személyzet, kommunikáció és képzés. Ide tartoznak a következ ő f ő eleme, tudatosítása a személyzet körében minden szinten: környezeti politika és a célok valamint a létrehozott menedzsment rendszer szerinti követelmények teljesítésének fontossága, munkatevékenységük potenciális környezeti hatásai és a jobb teljesítmény környezeti előnyei, szerepük és felelő sségük a környezeti politikának és céljainak valamint a menedzsment rendszer követelményeinek teljesítésében, a meghatározott működési műveletektő l való eltérés potenciális következményei. A vállalat megalkotja és fenntartja a megfelel ő érdekelt felektő l környezeti hatásával és menedzsment rendszerével kapcsolatban kapott közlemények (bels ő és küls ő) fogadására, dokumentálására és megválaszolására vonatkozó szabályzatát.

107 oldal : 107 A RENDSZER ELEMEI.

108 oldal : 108 Környezeti hatások értékelése és regisztrálása. A szervezet tevékenységeinek környezeti hatásának vizsgálata és értékelése és a jelentő snek ítéltek nyilvántartásának összeállítása, az alábbiak figyelembevételével : ellenőrzött és ellenőrizetlen szennyezőanyag kibocsátás a légkörbe, vízbe, vagy csatornába, szilárd és egyéb hulladék, különösen veszélyes hulladék, talajszennyezés, talaj, víz, üzemanyag és energia valamint egyéb természeti források használata, hőenergia-, zaj-, szag-, porkibocsátás, vibráció és vizuális hatás, a környezet és az ökológiai rendszerek meghatározott részeit ér ő hatások. Ezek a vizsgálatok tartalmazzák többek között: a normális és abnormális működési körülmények. a váratlan események, balesetek és potenciális szükséghelyzetek, a múltbeli tevékenységek, folyó tevékenységek és tervezett tevékenységek következtében fellép ő vagy esetlegesen fellépő hatásokat. A vállalat eljárást dolgoz ki és tart fenn a tevékenysége, termékei és szolgáltatásai környezetvédelmi hatásaira vonatkozó jogszabályi, szabályozói és egyéb politikai követelmények nyilvántartására. Működési ellenőrzés Működési eljárások bevezetése, a környezetet érint ő vagy potenciálisan érint ő és a vállalat politikájára és céljaira vonatkozó funkciók, tevékenységek és folyamatok, tervezése és kontrollja, különös figyelemmel: a tevékenység irányítási módját meghatározó dokumentált munkautasításokra függetlenül attól, hogy a munkát a vállalat saját alkalmazottai vagy a nevében eljáró más személyek végzik, a beszerzéssel és szerződéses alvállalkozók tevékenységével foglalkozó eljárásokra vonatkozó elő írások annak biztosítására, hogy a beszállítók és a vállalat nevében eljáró személyek alkalmazkodjanak a vállalat környezetpolitikájához, mivel az rájuk is vonatkozik,

109 oldal : 109 a vonatkozó eljárási jellemzők megfigyelése, kézben tartása és ellenőrzése (pl. szenny víz- és hulladékkezelés), tervezett eljárások és berendezések jóváhagyása, teljesítményi kritériumok, amelyek írásos szabványokban kerülnek meghatározásra. Felügyelet, monitoring. Magában foglalja : a megszerzend ő monitoring információ felismerését és dokumentálását, a használandó monitoring eljárások meghatározását és dokumentálását, elfogadási kritériumok megállapítását és dokumentálását, és a megteend ő intézkedések, amikor az eredmények nem kielégítőek korábbi monitoring információk érvényességének értékelését és dokumentálását, amikor úgy tűnik, hogy az ellenő rzési rendszer rosszul működik. Nem-teljesítés és javító eljárás. Vizsgálat és javító intézkedés a társaság környezeti politikájának, céljainak vagy szabványainak nem teljesítése esetén, azért hogy, meghatározzák az okot, cselekvési tervet vázoljanak fel, megelőzési intézkedéseket kezdeményezzenek a kockázatnak, amellyel szembenéznek, megfelel ő szinten, ellenőrzési rendszereket alkalmazzanak annak biztosítása érdekében, hogy bármely megelőz ő intézkedés hatékony legyen, a javító műveletekből ered ő eljárásbeli változások feljegyzése. Környezeti menedzsment dokumentációs nyilvántartás. Nyilvántartás létrehozása a környezeti menedzsment rendszer követelményeivel való megfelelés bemutatására, és annak a feljegyzése, milyen mértékben teljesültek a tervezett környezeti célok. Dokumentáció létrehozását szem előtt tartva: a környezeti politika, célok és program átfogó bemutatását, a kulcsszerepek és felelősségek dokumentálását,

110 oldal : 110 a rendszerelemek közti kölcsönhatás leírását. Vezetőségi átvizsgálás Az audit megállapításainak fényében a környezeti teljesítmény folyamatos javítását célzó célkitűzéseket kell a legfelső bb vezetés szintjén meghatároznia és ennek megfelelően felül kell vizsgálnia a környezeti programot, hogy lehetővé tegye a kitű zött célok elérését a szervezetnél. Környezeti nyilatkozat A legels ő környezeti felülvizsgálatot és minden további auditot vagy audit ciklust követő en a nyilvánosság számára környezeti nyilatkozat készül minden egyes, a rendszerben résztvev ő szervezetre. A környezeti nyilatkozat az alábbiakat tartalmazza : a vállalat tevékenységét az érintett KMR keretében, az érintett tevékenységekre vonatkozó valamennyi jelentős környezeti kérdés felmérését, szennyez ő anyagkibocsátás, hulladéktermelés, nyersanyag-, energia- és vízfelhasználás, zaj és más jelentő s környezeti tényezők összefoglaló számszerűsített felmérését, ahol helyénvaló. a környezeti teljesítmény egyéb meghatározó tényezőit, az érintett vállalat telephelyen megvalósított környezeti politikájának, programjának és menedzsment rendszerének bemutatását, a következ ő környezeti nyilatkozat benyújtásának határidejét, az akkreditált környezeti ellenőr nevét. A környezeti nyilatkozat felhívja a figyelmet az előz ő jelentés óta történt lényeges változásokra. Környezeti nyilatkozat évente készítend ő,amennyiben az audit intervallum meghaladja az évet, a közbens ő években egyszerű sített környezeti nyilatkozat formájában.

111 oldal : 111 Illetékes testületek. Az illetékes testület bejegyzi a szervezetet, és nyilvántartási számot ad neki, amint megkapja a jóváhagyott környezeti nyilatkozatot és a bejegyzési díjat, amelyet esetleg fizetni kell, és ha meggyőző dött, hogy a szervezet megfelel a rendelet követelményeinek. Tájékoztatja a telephely vezetését, hogy a telephely szerepel a nyilvántartásban. Az illetékes testület évente aktualizálja a szervezeti jegyzéket, minden egyes év vége előtt - az érintett tagállam döntésétő l függően - közvetlenül vagy a nemzeti hatóságokon keresztül közli a Bizottsággal a jegyzéket és annak aktualizálását. A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes testület összetétele olyan legyen, amely garantálja függetlenségüket és semlegességüket. Telephelyek bejegyzése. Az illetékes testület megtagadhatja vagy felfüggesztheti a bejegyzést. A megtagadást vagy felfüggesztést feloldják, ha az illetékes testület a végrehajtó hatóságtól megfelel ő biztosítékot kap, hogy a szabályszegést kijavították, és megvannak a megfelelő megoldások annak biztosítására, hogy az ne ismétlődjön meg. A Bizottság minden évben közzéteszi az Európai Közösség Hivatalos Lapjában a Közösségben nyilvántartásba vett szervezetek jegyzékét. A bejegyzett vállalatok használhatják a részvételi nyilatkozatot és az EMAS logóját. A részvételi nyilatkozat nem használható termékek reklámozására vagy magukon a termékeken vagy azok csomagolásán.

112 oldal : 112 AZ EMAS VÉGBEMENETELI (LEFOLYÁSI) VÁZLATA Jelmagyarázat :

113 oldal : 113 AZ EMAS RENDSZER «JÓ MENEDZSMENT» GYAKORLATA. Az alkalmazottak körében minden szinten el ő kell mozdítani a felelősségérzetet a környezetért. Valamennyi új tevékenység, termék és eljárás környezeti hatását előre fel kell becsülni. Fel kell becsülni és ellenőrizni kell a folyó tevékenység a környezetre általában gyakorolt hatását. Meg kell tenni a szennyezés megelőzéséhez vagy kiküszöböléséhez, és a szennyez ő kibocsátások és a hulladékképző dés szennyez ő hatásának minimalizálásához és az erő források megóvásához szükséges intézkedéseket, számításba véve a lehetséges tiszta technológiákat. Intézkedéseket kell tenni anyagok vagy energiák balesetszer ű kibocsátásának megelőzésére. Ellenő rzési eljárásokat kell létrehozni és alkalmazni, és ahol ezek az eljárások mérést vagy kísérletet igényelnek, ott gondoskodni kell az eredmények nyilvántartásáról. Létre kell hozni, aktualizálni és naprakészen kell tartani a környezeti politika, a célok vagy elő irányzatok nem teljesítésének felderítése esetén követend ő eljárásokat és műveleteket. Biztosítani kell az állami hatóságokkal való együttműködést az előforduló baleseti jelleg ű környezeti hatások minimalizálására alkalmazandó eljárások kidolgozása és napra készen tartása érdekében. A társaság tevékenysége környezeti hatásának megértéséhez szükséges információt a nyilvánosság rendelkezésére kell bocsátani, és nyílt párbeszédet kell folytatni a nyilvánossággal. Megfelel ő tanácsokkal kell ellátni a vásárlókat a vállalat által készített termékek kezelésének, használatának és megsemmisítése vonatkozó környezeti hatásával kapcsolatban. Gondoskodni kell arról, hogy a vállalat nevében a telephelyen dolgozó vállalkozók a társaság saját szabványaival egyenértékű környezeti szabványokat alkalmazzanak.

114 oldal : 114 Környezeti Audit AKKREDITÁLÁSI KÖVETELMÉNYEK EMAS 761/2001/EGK RENDELETE A környezeti hitelesítők funkciója, akkreditálása és felügyelete. A környezeti politikák, programok, menedzsment rendszerek, audit és ellenő rzési eljárások valamint környezeti nyilatkozatok és az utóbbiak jóváhagyásának vizsgálatát akkreditált környezeti ellenőrök végzik. Az ellenő r feladata, anélkül, hogy ez érintené a tagállamoknak a szabályozási követelmények felügyeletére vonatkozó jogát, ellenőrizni: az EMAS rendeletnek való megfelelést, különösen a környezeti politika és program, a környezeti felülvizsgálat, a környezeti menedzsment rendszer, a környezeti audit folyamat és a környezeti nyilatkozat vonatkozásában, a környezeti nyilatkozatban szerepl ő adatok és információ megbízhatóságát, és hogy a nyilatkozat megfelelő en kitér-e minden, a telephelyre vonatkozóan jelentős környezeti kérdésre. A környezeti hitelesítők akkreditálási kritériumai között az alábbiak szerepelnek: Végzettségét, oktatását és tapasztalatát igazolnia kell az alábbiakra vonatkozóan : környezeti audit módszerek, menedzsment információ és folyamat, környezettudományi ismeretek, vonatkozó jogszabályok és szabványok, beleértve az EMAS rendelet céljára kidolgozott meghatározott útmutatókat és az ellenőrzés alatt álló tevékenység megfelel ő technikai ismerete. A hitelesít ő legyen független és pártatlan, nem álljon semmiféle kereskedelmi, pénzügyi vagy egyéb nyomás alatt, ami véleményét befolyásolhatná, vagy veszélyeztethetné a független véleményébe és a cselekvési integritásába vetett bizalmat. A környezeti ellenőr legyen jártas az akkreditálandó területen belüli funkciók tekintetében.

115 oldal : 115 A környezeti hitelesít ő az EMAS ellenő rzési követelményeihez dokumentált módszerekkel és eljárásokkal kell rendelkeznie, beleértve a minőség ellenőrzési mechanizmusokat és a titkossági intézkedéseket is. A környezeti hitelesítőket 36 hónapot meg nem haladó időközönként ellenő rzik, hogy folyamatosan megfeleljenek az akkreditációs követelményeknek, és hogy ellenőrizzék az elvégzett felülvizsgálatok minőségét. Az akkreditált környezeti ellenőrökrő l a tagállamok aktualizált jegyzéket vezetnek amelyet a Bizottság összesített listán tesz közzé az Európai Közösségek Hivatalos lapjában.

116 oldal : 116 ISO NEMZETKÖZI SZABVÁNY Útmutató minőségszabályozási és/vagy környezetközpontú irányítási rendszerek auditjához Megjegyzések : A bels ő auditot, maga a szervezet végzi, vagy az ő megbízásából végzik vezetőségi átvizsgáláshoz és más bels ő célokra; ez lehet az alap a szervezet számára ahhoz, hogy megfelelőségi nyilatkozatot tegyen. A küls ő auditok azok, amelyeket általában második vagy harmadik fél által végzett auditnak neveznek. Együttes audit ha egy minőségirányítási rendszert és egy környezetközpontú irányítási rendszert együtt auditálnak. Közös audit ha két vagy több auditáló szervezet egyetlen auditálás alatti szervezet auditját együttműködésben végzi. 1. Fogalom meghatározások 1.1. audit auditbizonyítékok nyerésére és ezek objektív kiértékelésére irányuló módszeres, független és dokumentált folyamat annak meghatározására, hogy az auditkritériumok milyen mértékben teljesülnek 1.2. auditkritériumok előirányzatok, eljárások vagy követelmények összessége auditbizonyíték az auditkritériumokra vonatkozó, ellenőrizhet ő feljegyzések, ténymegállapítások vagy egyéb információ az audit megállapításai az összegyűjtött auditbizonyítékok és az auditkritériumok összehasonlító kiértékelésének eredménye 1.5. az audit következtetése az auditnak az auditcsoport által az audit céljainak és az audit valamennyi megállapításának figyelembevételével összeállított végeredménye 1.6. az audit ügyfele szervezet vagy személy, amely vagy aki auditot kér

117 oldal : auditálás alatti szervezet az a szervezet, amelyet auditálnak 1.8. auditor személy, akinek megvan a felkészültsége audit végzésére 1.9. auditcsoport egy vagy több auditor, aki auditot végez, ha szükséges, szakterületi szakért ő támogatásával szakterületi szakértő személy, aki az auditcsoport részére szakismeretét rendelkezésre bocsátja, vagy szakvéleményt ad auditprogram egy meghatározott időtartamra tervezett, meghatározott célra irányuló egy vagy több audit auditterv egy audittal kapcsolatos tevékenységek és intézkedések leírása az audit területe egy audit terjedelme és határai felkészültség bizonyított személyi tulajdonságok és bizonyított képesség ismeretek és készségek alkalmazására

118 oldal : 118 AUDIT FOLYAMAT

119 oldal : Az audit elvei Erkölcsös magatartás : Bizalom, tisztesség, bizalmas ügykezelés és titoktartás az audit lényeges követelményei Valóságh ű beszámolás : Az audit megállapításai, az audit következtetései és az auditjelentés a valóságnak megfelelő en és pontosan tükrözzék az audit során végzett tevékenységet. A jelentés térjen ki az audit alatt tapasztalt jelentő s akadályokra, a megoldatlan kérdésekre, valamint az auditcsoport és az auditálás alatti szervezet között fennmaradt véleményeltérésekre. Kell ő szakmai gondosság : Az auditorok gondossága feleljen meg feladatuk fontosságának és az audit ügyfele és a többi érdekelt fél részérő l beléjük helyezett bizalomnak. Függetlenség: ez az audit pártatlanságának és az auditkövetkeztetések objektivitásának alapja Bizonyítékokon alapuló megközelítés: Az audit bizonyítékai legyenek igazolhatók. A mintaként rendelkezésre álló információn alapulnak. A mintavétel helyes használata szorosan összefügg azzal, hogy milyen lehet a bizalom az audit következtetéseiben. Az auditprogram végrehajtásának irányítása Általános szempontok A szervezet felső vezetősége adjon kellő hatáskört az auditprogram végrehajtásának irányításához. Azok, akiknek felelősségi körébe utalják az auditprogram végrehajtásának irányítását,készítsék el, valósítsák meg, kísérjék figyelemmel, vizsgálják át és fejlesszék az auditprogramot, továbbá határozzák meg a szükséges erőforrásokat, és gondoskodjanak ezek meglétéről. PDCA- Plan-Do-Check-Act, Tervezés, Végrehajtás, Ellenőrzés, Intézkedés, szempontjai alapján.

120 oldal : 120

121 oldal : 121

122 oldal : 122 AUDIT FOLYAMATOK

KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 04

KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 04 KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 04 SZE, KÖRNYEZETMÉRNÖKI TANSZÉK DR. TORMA ANDRÁS AUDI HUNGARIA MOTOR KFT. FELÜLVIZSGÁLAT SZÜKSÉGESSÉGE A RENDELET NEM FELHASZNÁLÓBARÁT NEM ELÉG VONZÓ A SZERVEZETEK SZÁMÁRA

Részletesebben

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. ISO 14001:2004 Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. 1 A környezetvédelem szükségessége Használat Termelés Hulladék Kivonás

Részletesebben

Az ISO-szabványok 3.1 Az ISO minőségügyi szabványai 3.2 Az ISO 9000 szabványsorozat elemei

Az ISO-szabványok 3.1 Az ISO minőségügyi szabványai 3.2 Az ISO 9000 szabványsorozat elemei 3. Az ISO-szabványok 3.1 Az ISO minőségügyi szabványai A minőségügyi szabványokat az ISO egyik bizottsága, az ISO/TC 176 alkotta, ez a bizottság végzi, a továbbfejlesztés munkáját is. A szabványsorozat

Részletesebben

Vállalatok társadalmi felelıssége

Vállalatok társadalmi felelıssége Vállalatok felelıssége Matolay Réka Budapesti Corvinus Egyetem E tantárgy 1. Közelítésmódok és eszközök (2008. szeptember 20.) Matolay Réka 2. Értelmezés a fenntarthatóság bázisán (2008. október 4.) Tóth

Részletesebben

ISO 9001:2015 revízió - áttekintés

ISO 9001:2015 revízió - áttekintés ISO 9001:2015 revízió - áttekintés Tartalom n Ki az illetékes? n Milyen az ütemterv? n Hol tartunk most? n Hogyan fog ez folytatódni? n Mik képezik a kialakítás kereteit? n Mik képezik az alapvető képességeket?

Részletesebben

ISO 14000-es szabványrendszer

ISO 14000-es szabványrendszer ISO 14000-es szabványrendszer Szabvány Jele Hazai jelzet Szabvány címe ISO 14001 MSZ EN ISO 14001:2005 Környezetközpontú irányítási rendszerek. Követelmények és alkalmazási irányelvek ISO 14004 MSZ EN

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Környezetmenedzsment

Környezetmenedzsment zöld beszerzé s ökocímkék környezetmene dzsment zöld rendezvény Környezetmenedzsment ISO 14001 és EMAS A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatójának kivonata

Részletesebben

Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője

Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője 1 Az előadás témái Emlékeztetőül: összefoglaló a változásokról Alkalmazási

Részletesebben

CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS MEB PROGRAMOK

CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS MEB PROGRAMOK 1/6 oldal Tartalomjegyzék: 1/ Célmeghatározás 2/ Területi érvényesség 3/ Fogalom meghatározások 4/ Eljárás 5/ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6/ Dokumentálás Készítette: Szigeti Edit Jóváhagyta: Bálint

Részletesebben

Auditor: a bels min ség audittal megbízott, a feladatra kiképzett és felkészült személy.

Auditor: a bels min ség audittal megbízott, a feladatra kiképzett és felkészült személy. Min ségügyi Szakszótár A környezetszennyezés megel zése: olyan folyamatok, módszerek, anyagok vagy termékek használata, amelyek elkerülik, csökkentik, vagy szabályozott szinten tartják a környezetszennyezést;

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban

Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban Minőség fogalma (ISO 9000:2000 szabvány szerint): A minőség annak mértéke, hogy mennyire teljesíti a saját jellemzők egy csoportja a követelményeket". 1. Fogalom

Részletesebben

AZ ISO 50001 ÉS AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGI DIREKTÍVA KAPCSOLATA

AZ ISO 50001 ÉS AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGI DIREKTÍVA KAPCSOLATA AZ ISO 50001 ÉS AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGI DIREKTÍVA KAPCSOLATA BÁRCZI ISTVÁN A FENNTARTHATÓSÁGI DIVÍZIÓ VEZETŐJE XXII. MAGYAR MINŐSÉG HÉT 2013.11.05-06. Világszerte Magyarországon AZ SGS Genfi központ 140

Részletesebben

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI Dr. Prónay Gábor 2. Távközlési és Informatikai PM Fórum PM DEFINÍCIÓ Költség - minőség - idő - méret C = f (P,T,S ) Rendszer - szervezet - emberek rendszertechnikai

Részletesebben

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság European Road Transport Research Advisory Council Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság Háttér EU-irányelvek: Barcelonai, Lisszaboni, Gothenburgi nyilatkozatok Európai Kutatási Tanácsadó

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. december 19-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat 2006. évi belső ellenőrzési tervének kockázatelemzése Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

EU Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer (EMAS III.) 3. EMAS KEREKASZTAL (2009. május 29.) EMAS EMAS I. rendelet (1993.) Új szabályozási megközelítés: önkéntes eszköz Alternativa a szokásos

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment)

Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment) Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment) - Az italoskarton gyűjtés és újrahasznosítás európai perspektívája Katarina Molin Főigazgató

Részletesebben

Az előadási anyagot összeállította: dr. Váró György

Az előadási anyagot összeállította: dr. Váró György Az előadási anyagot összeállította: dr. Váró György A VCA/SCC biztonsági, egészség- és környezetvédelmi ellenőrző listája a beszállítók és alvállalkozók SHE (safety, health, environment) értékelési és

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

Szomolányi Katalin. Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály. VII. Környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetés Budapest, 2004. március 30.

Szomolányi Katalin. Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály. VII. Környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetés Budapest, 2004. március 30. Szomolányi Katalin Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály Tartalom Csoport Működés Környezetvédelmi Stratégiai eredmények Csoport Környezetvédelmi Politika Csoport Környezetvédelmi Stratégia Csoport

Részletesebben

ISO News. Budapest, 2009 11 10. Thomas Szabo 2009-11-10-1 -

ISO News. Budapest, 2009 11 10. Thomas Szabo 2009-11-10-1 - ISO News Budapest, 2009 11 10 Thomas Szabo 2009-11-10-1 - Néhány téma ISO 9001 a jövő ISO 14001 a jövő Ágazat- és aspektus specifikus irányítási rendszerek (IR) Energia-menedzsment Vészhelyzeti felkészültség

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

XXIII. MAGYAR MINŐSÉG HÉT

XXIII. MAGYAR MINŐSÉG HÉT XXIII. MAGYAR MINŐSÉG HÉT MŰHELYMUNKA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK ÁTALAKÍTÁSA AZ ISO 9001:2015 SZERINT GYAKORLATI FOGÁSOK. TOHL ANDRÁS TECHNIKAI VEZETŐ SGS HUNGÁRIA KFT. NAPIREND Bevezetés, problémák,

Részletesebben

M OL-csoport Beszállítói Fórum

M OL-csoport Beszállítói Fórum M OL-csoport Beszállítói Fórum 2003. március 27. BESZÁLLÍTÓI FÓRUM 2003. március 27. 4. SZAKMAI SZEKCIÓ E gészségvédelem, 1. SZAKMAI biztonságtechnika, SZEKCIÓ Beruházás, környezetvédelem karbantartás,

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött?

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött? 2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. Mi van a név mögött? Miértek Célok és eszközök Mi tettünk eddig? Miért érdemes hozzánk csatlakozni? www.hungariancsr.org 3. Mi a CSR Mátrix? Kik

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

ISO 9001:2015 ÉS ISO 14001:2015 FELKÉSZÜLT A VÁLTOZÁSOKRA? Move Forward with Confidence

ISO 9001:2015 ÉS ISO 14001:2015 FELKÉSZÜLT A VÁLTOZÁSOKRA? Move Forward with Confidence ISO 9001:2015 ÉS ISO 14001:2015 FELKÉSZÜLT A VÁLTOZÁSOKRA? Move Forward with Confidence MI AZ, AMI ÚJ AZ ISO 9001:2015-BEN ÉS AZ ISO 14001:2015-BEN? ÜZLETORIENTÁLTABB KULCSSZAVAK VEZETŐI KÉPESSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

Mintacím szerkesztése

Mintacím szerkesztése Mintacím szerkesztése Mintacím szerkesztése Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) bemutatása Budapest, 2012. május 16. Az Mintacím OHÜ külső szerkesztése működési modellje Nemzetgazdasági

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ENERGIAGAZDÁLKODÁSI MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az Energiagazdálkodási menedzser képzés az energiagazdaságtan alapfogalmainak és a globális és

Részletesebben

Biztonságtechnikai szabványok az Európai Unióban Security engineering standards in European Union

Biztonságtechnikai szabványok az Európai Unióban Security engineering standards in European Union Biztonságtechnikai szabványok az Európai Unióban Security engineering standards in European Union Az Európai Unió négy szabadságelve Az áruk szabad áramlása, a tőke szabad áramlása, a szolgáltatások szabad

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére

Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére Ikt.sz: 13-14/2015/221 Heves Megyei Közgyűlés Helyben Tisztelt Közgyűlés! Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére A Heves Megyei Közgyűlés 2015. évi munkatervének

Részletesebben

Page 1 of 5 IPO / PRO / 001. Irányelvek száma IPO / PRO / 001. Kiadás kelte 2012. május 01. Issue: 1. Kapcsolódó utasítások IPR / PRO / 001-007

Page 1 of 5 IPO / PRO / 001. Irányelvek száma IPO / PRO / 001. Kiadás kelte 2012. május 01. Issue: 1. Kapcsolódó utasítások IPR / PRO / 001-007 Alpiq Csepeli Vállalatcsoport I ntegrált irányelvek Beszerzési Politika Irányelvek száma IPO / PRO / 001 Kiadás kelte 2012. május 01. Issue: 1 Kapcsolódó irányelvek Alpiq Etikai Elvek; IPO/HR/001; Kapcsolódó

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

XXXIII. Magyar Minőség Hét 2014 Átállás az ISO/IEC 27001 új verziójára 2014. november 4.

XXXIII. Magyar Minőség Hét 2014 Átállás az ISO/IEC 27001 új verziójára 2014. november 4. 2014 Átállás az ISO/IEC 27001 új verziójára 2014. november 4. Móricz Pál ügyvezető igazgató Szenzor Gazdaságmérnöki Kft. változások célja Előadás tartalma megváltozott fogalmak, filozófia mit jelentenek

Részletesebben

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában Előadó: Ivanyos János Trusted Business Partners Kft. ügyvezetője Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás szakosztályának

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. A fenntarthatóság jelentősége a Jövő Élelmiszeripari Gyárában A környezeti hatások vizsgálatát szolgáló kutatási infrastruktúra az élelmiszeripari fenntartható fejlődés megvalósítására Homolka Fruzsina

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88)

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88) Szám: 02/134-23/2016 VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

és s a fenntarthatóság

és s a fenntarthatóság Vállalatok társadalmi t felel ss sségvállalása és s a fenntarthatóság EOQ 55. Kongresszusa 15. szekció 1 Nyikos Györgyi: Fenntartható fejl dés A fejl dést hagyományosan a GDP-vel szokták mérni: gazdasági

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői

Részletesebben

2. Témakör. Magyar Szabványügyi Testület. Szabványosítás. Minőségirányítási rendszerszabványok.

2. Témakör. Magyar Szabványügyi Testület. Szabványosítás. Minőségirányítási rendszerszabványok. 2. Témakör Magyar Szabványügyi Testület. Szabványosítás. Minőségirányítási rendszerszabványok. TARTALOMJEGYZÉK 2.1. Magyar Szabványügyi Testület... 2 2.1.1. MSZT tagjai, szervei, feladata... 2 2.1.2. MSZT

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA Jordán László elnökhelyettes 2015. január 5. A növényvédelem helye az élelmiszerláncban Élelmiszer-biztonság egészség Élelmiszerlánc-biztonság Egészség gazdaság - környezet

Részletesebben

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gáborbaranyai@ baranyai@obh.hu I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok

Részletesebben

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Technológiai Előretekintési Program (TEP): célok Gazdasági, kutató-fejlesztő és államigazgatási szakemberek együttműködésén

Részletesebben

A Westel Mobil Rt. környezetvédelmi tevékenysége és eredményei

A Westel Mobil Rt. környezetvédelmi tevékenysége és eredményei A Westel Mobil Rt. környezetvédelmi tevékenysége és eredményei Pónya Gábor TQM menedzser (000) 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 124 225 Westel: A piacvezető Előfizetők számának alakulása 363 547

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

A 9001:2015 a kockázatközpontú megközelítést követi

A 9001:2015 a kockázatközpontú megközelítést követi A 9001:2015 a kockázatközpontú megközelítést követi Tartalom n Kockázat vs. megelőzés n A kockázat fogalma n Hol található a kockázat az új szabványban? n Kritikus megjegyzések n Körlevél n Megvalósítás

Részletesebben

Bevezető kérdés. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 2013.09.23.

Bevezető kérdés. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 2013.09.23. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? dr. Győri Zsuzsanna KÖVET Egyesület 2013. szeptember 19. Bevezető kérdés Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 1 Felelősség a közjóért

Részletesebben

Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály

Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály A nagyvállalatok energetikai audit kötelezettsége Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Az EU energiahatékonysági szabályozása 1. 2. 3. 2010/30/EU irányelv az energia címkézésről 2010/31/EU

Részletesebben

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2.

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2. Lőrik Eszter projekt koordinátor Országos Egészségfejlesztési Intézet 2010. december 2. Az ENWHP bemutatása Miért fontos a lelki egészségfejlesztés a munkahelyeken? A kampány: céljai és résztvevői menete

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. zöld közbeszerzésről szóló tájékoztatójának kivonata

A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. zöld közbeszerzésről szóló tájékoztatójának kivonata A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. zöld közbeszerzésről szóló tájékoztatójának kivonata A zöld közbeszerzésről néhány szóban Mit jelent a zöld közbeszerzés? A zöld közbeszerzés a közszféra olyan beszerzési

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

AZ ENERGIAIRÁNYÍTÁS RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSÉRŐL. 2013. Október 29.

AZ ENERGIAIRÁNYÍTÁS RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSÉRŐL. 2013. Október 29. AZ ENERGIAIRÁNYÍTÁS RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSÉRŐL 2013. Október 29. MENNYIRE KÖZPONTI KÉRDÉS HAZÁNKBAN AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG? (az import aránya a teljes energiafogyasztáson belül - nukleáris fűtőanyaggal

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Ökocímkék. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatójának kivonata

Ökocímkék. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatójának kivonata zöld beszerzé s ökocímkék környezetmene dzsment zöld rendezvény Ökocímkék A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatójának kivonata Hogyan bizonyítható egy vállalat

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

ISO 9001 revízió A szervezet és környezetének megértése, vezetés

ISO 9001 revízió A szervezet és környezetének megértése, vezetés ISO 9001 revízió A szervezet és környezetének megértése, vezetés Az SL melléklet elemei környezet tervezés javítás vezetés támogatás üzemeltetés érdekelt felek a teljesítmény értékelése Anni Koubek 2.

Részletesebben

Projekt siker és felelősség

Projekt siker és felelősség Projekt siker és felelősség dr. Prónay Gábor 10. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2007. április 5. AZ ELŐADÁS CÉLJA figyelem felhívás a siker kritériumok összetettségére, az elmúlt

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Új felállás a MAVIR diagnosztika területén. VII. Szigetelésdiagnosztikai Konferencia 2007 Siófok

Új felállás a MAVIR diagnosztika területén. VII. Szigetelésdiagnosztikai Konferencia 2007 Siófok Új felállás a MAVIR diagnosztika területén VII. Szigetelésdiagnosztikai Konferencia 2007 Siófok Állapotfelmérés, -ismeret 1 Célja: Karbantartási, felújítási, rekonstrukciós döntések megalapozása, Üzem

Részletesebben

Web Értékesítő" 3. 1. Szerepkör leírás" 3. 2 Szerepkör profil" 4. 2.1 Profil összefoglalása" 4. 2.2 Részletes profil" 5

Web Értékesítő 3. 1. Szerepkör leírás 3. 2 Szerepkör profil 4. 2.1 Profil összefoglalása 4. 2.2 Részletes profil 5 ! Web Értékesítő Web Értékesítő" 3 1. Szerepkör leírás" 3 2 Szerepkör profil" 4 2.1 Profil összefoglalása" 4 2.2 Részletes profil" 5 2 Web Értékesítő 1. Szerepkör leírás Profil neve Profil alternatív nevei

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

1 ÓBUDAI EGYETEM TÜV RHEINLAND REFERENS KÉPZÉSEK

1 ÓBUDAI EGYETEM TÜV RHEINLAND REFERENS KÉPZÉSEK 1 ÓBUDAI EGYETEM TÜV RHEINLAND REFERENS KÉPZÉSEK Minőségirányítási referens: A képzés ajánlott mindazon hallgatóknak, akik szeretnének megismerkedni a minőségirányítási ek kiépítésének alapjaival, i ismereteket

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Mi az a min ség kihívása?

Mi az a min ség kihívása? 55 th EOQ Congress as World Quality Congress, Budapest 2011 Pre-congress Workshop Túlélés és versenyzés a mai komplex világban: A min ség kihívása Professor Michael Kaye Emeritus Professor of Operations

Részletesebben

DNV Business Assurance 2012. július 20. Tartalom HÍRLEVÉL. 2012 / 3. szám. Kövessen bennünket a facebookon is

DNV Business Assurance 2012. július 20. Tartalom HÍRLEVÉL. 2012 / 3. szám. Kövessen bennünket a facebookon is Tartalom 2012 / 3. szám Kövessen bennünket a facebookon is Felülvizsgálat alatt az ISO 14001 Megkezdődött a környezetirányítási rendszerek ISO 14001-es szabványának felülvizsgálata. Jelentős változások

Részletesebben

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Schmitt Pál A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja Magyar Edzők Társasága Fenntartható fejlődés 1. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata a tanúsítható minőségirányítási rendszerekkel

Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata a tanúsítható minőségirányítási rendszerekkel TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt?

Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt? Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt? Az e-business menedzsment több, mint egy újabb oktatás az elektronikus kereskedelemr l. Ha meg akarunk felelni az elektronikus üzletvitel kihívásainak,

Részletesebben

Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm.

Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet és a kérdéskörhöz kapcsolódó jogszabályi változások hatásai

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Képzés leírása. Képzés megnevezése: Integrált belső auditor (MSZ EN ISO 9001, MSZ EN ISO 14001) Jelentkezés

Képzés leírása. Képzés megnevezése: Integrált belső auditor (MSZ EN ISO 9001, MSZ EN ISO 14001) Jelentkezés Képzés megnevezése: Integrált belső auditor (MSZ EN ISO 9001, MSZ EN ISO 14001) Jelentkezés Mi a képzés célja és mik az előnyei? A résztvevő a képzés után - megfelelő képesítést szerez az MSZ EN ISO 9001,

Részletesebben

A CE jelölés helye az egészségügyi intézmények napi gyakorlatában Juhász Attila (SAASCO Kft, Budapest.)

A CE jelölés helye az egészségügyi intézmények napi gyakorlatában Juhász Attila (SAASCO Kft, Budapest.) A CE jelölés helye az egészségügyi intézmények napi gyakorlatában Juhász Attila (SAASCO Kft, Budapest.) Mit jelent a CE jelölés? A CE (Conformité Européenne = európai megfelelőség) jelölés tulajdonképpen

Részletesebben

A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban. Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium

A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban. Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium Alkalmazott standardok MSZ EN ISO 9000:2001 (EN ISO 9000: 2000) Minőségirányítási

Részletesebben

Az európai műszaki specifikációk nemzeti szabványügyi rendszerbe történő integrálásának helyzete

Az európai műszaki specifikációk nemzeti szabványügyi rendszerbe történő integrálásának helyzete Az európai műszaki specifikációk nemzeti szabványügyi rendszerbe történő integrálásának helyzete Jencs Árpád Minőségügyi Bizottság vezetője Liptovský Ján/Liptószentiván szakmai találkozó 2012. 06. 27-28.

Részletesebben

3., A gépek biztonsági követelményei és megfelelőségének tanúsítása

3., A gépek biztonsági követelményei és megfelelőségének tanúsítása Munkavédelem jogi és eljárási ismeretei II. Ellenőrző kérdések 2012 1., A munkavédelem általános követelményei. - a munkavédelmi szabályok betarthatósága - a követelmények megválthatóságának elve - a megfelelőség

Részletesebben