Kebelcsodát? Szavazz rám! A londoni polgármester-választás tanulságai Készítette: Kenéz Anikó, Barkóczi Balázs és Balogh Róbert

Átírás

1 Kebelcsodát? Szavazz rám! A londoni polgármester-választás tanulságai Készítette: Kenéz Anikó, Barkóczi Balázs és Balogh Róbert progressziv@mptp.hu 1

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Bevezető... 3 A brit pártrendszer A Liberális Demokrata Párt A Munkáspárt... 9 Az Új Munkáspárt A Konzervatív Párt...16 Választási rendszer...20 A 2008-as londoni kampány tanulságai...23 Választási programok...23 Boris Johnson, Konzervatív Párt...23 Ken Livingstone, Munkáspárt...23 Brian Paddick, Liberális Demokrata Párt...24 Bulvárkampány...25 Kampányeszközök...37 A 2008-as helyhatósági választások eredményei...47 Összegzés...50 Bibliográfia...56 progressziv@mptp.hu 2

3 Bevezető Az alábbiakban a brit helyhatósági választások előzményeit, kampányát és eredményét fogjuk elemezni. Vizsgálatunkban elsősorban a londoni főpolgármester-választásra koncentrálunk, és arra a kérdésre keressük a választ, hogy mik voltak az okai a fővárost nyolc éve irányító munkáspárti jelölt, Ken Livingstone vereségének. A tanulmány végén kitekintünk a főváros elvesztésének lehetséges következményeire a kormány és a miniszterelnök, Gordon Brown jövőjét illetően. Előrebocsátjuk, hogy a főpolgármester-választást az országos politikai erőviszonyok egyfajta barométereként értelmezni elhibázott nézőpont. Bár London mint főváros nyilván az országos politika egyik fontos szereplője, de mégiscsak önálló terrénum, amennyiben az azt vezető Londoni Tanácsnak, illetve a polgármesternek lényegesen több hatalma van, mint a helyi szerveknek általában. 1 Az alábbiakban látni fogjuk, hogy bár a társadalom bizalma megrendült a Tony Blairt 2007-ben a kabinet élén váltó Gordon Brownban, ez a bizalomvesztés azonban kevés lett volna ahhoz, hogy a főváros élére új vezetőt válasszanak. A vereség okai ennél mélyebbek, és ahogy az már lenni szokott sokkal összetettebbek. Ugyancsak ki kell jelentenünk, hogy a brit politikai kultúra sajátosságaiból adódóan a főváros elvesztésének tanulságait a magyar viszonyokra alkalmazni erőltetett analógia. A munkáspárti kormány 2000-ig végrehajtott decentralizációja előtt ugyanis London vezetője a Londoni Tanács többségi frakciója által megválasztott képviselő volt. Ebből következik, hogy a főváros polgárait a polgármester személyének megválasztásakor nem elsősorban pártszimpátiáik vezérlik. Sokkal nagyobb súllyal esik latba a jelölt személyisége, eredményei, és a média által meghatározott korunkra jellemzően a köré épített kampány, illetve megjelenése a különböző orgánumokban. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy a főpolgármester-választás ma már a hatalmi, alkotmányos viszonyokat érinti, és ezért a politológiai besorolás szerinti másodrangú választásból az elsőrangú (parlamenti) választások felé történő 1 HAVAS Péter: Boris, Ken és London kézirat progressziv@mptp.hu 3

4 átmenet stádiumában van. A londoni voksolásokon a részvétel általában 45-46%-os. 2 Szintén figyelemreméltó az a tény, hogy míg országosan a Munkáspárt a helyhatósági választásokon lesújtó vereséget szenvedett, addig a Londoni Tanácsban egy képviselővel még növelni is tudta frakciója számát. Livingstone 14%-al szerepelt jobban az országos átlagnál, valamint a másodlagos preferenciákat tekintve meg is előzte konzervatív ellenfelét. Habár a főváros elvesztése és a Munkáspárt népszerűségének megroppanása után felerősödtek azok a hangok, melyek szerint a válságból kitörés csak balra képzelhető el, a vörös Ken -ként is becézett Livingstone ezeket következetesen elutasította. Nem véletlenül: a kormány és a tőke együttműködésének mintájára Londonban is megvolt a piac szereplőivel az a fajta partnerség, amely a nagy beruházások és fejlesztések alapja lehetett. Ennek megőrzése a közelgő olimpia szempontjából központi kérdés. A fenti sajátosságok tükrében talán nem elhamarkodott kijelentenünk, miszerint a Munkáspárt a helyhatósági választásokat bár elvesztette, de továbbra is esélye van rá, hogy megőrizze kormányzati pozícióit. Ez azonban csak úgy sikerülhet, ha továbbra is a harmadik út politikája által kiszabott korszerű és pragmatista irányvonalat követi, és nem tér vissza a korábbi, dogmatikusan baloldali arculatához. 2 Uo. progressziv@mptp.hu 4

5 A brit pártrendszer Nagy-Britanniában a pártoknak általában három eltérő szervezeti egységük van: a választókerületekben működő tömegpárt, a pártvezetés, valamint a parlamenti frakció. Bár értelemszerűen a helyi pártszervezetek számlálják a legtöbb tagot, de a parlamenti frakció politikai jelentősége a legnagyobb. 3 A jelöltválasztás folyamata decentralizált, amiről nem konzultálnak a választókkal sem: ez egészében a helyi pártszervezet joga. Mindez annak veszélyét rejti magában, hogy a választókerületi jelöltek nem találkoznak a londoni központ szimpátiájával. 4 Ezt elkerülendő, 1998-ban a konzervatívok elfogadták a párt egységes alkotmányát, mely dokumentum az egy párt elve alapján demokratizálta a toryk hagyományos belső struktúráját. Az új rendszerben már a tömegpárt és a parlamenti frakció egységet alkot, amely abban is megmutatkozik, hogy az eddigiekkel ellentétben a helyi szervezetek is beleszólhatnak a pártvezér megválasztásába, amely korábban a frakció joga volt. 5 A másik nagy parlamenti erő, a Munkáspárt szervezetét tradicionálisan a széles körű tagság határozta meg, kiegészülve egy a szakszervezeti hagyományokkal magyarázható szigorúan aktivista alapú tömegpárti bázissal. Ez a struktúra a tömeges aktivizmus eltűnésével egyre inkább kiüresedett, és így a párt képtelen volt egy széles alapokon nyugvó társadalmi koalíció talaján megújulni. Ez lehet egyik magyarázata annak, hogy a világháború után nem tudott a kormányzás természetes pártjává válni. 6 A blairi váltás után a Labour a tömbszavazás intézményének eltörlésével az egy tag-egy szavazat elvét hirdette meg. A pártvezető ugyanakkor hangsúlyozta a tömeges tagság fontosságát: Ma azt szeretném, ha a Munkáspárt tagjai között egyaránt lennének vállalkozók és munkanélküliek, kis cégek képviselői és vásárlóik, igazgatók és munkások, saját lakással rendelkezők 3 A három szervezeti szintről lásd: KATZ, Richard S.: Internal life of parties, in.: Political Parties in the New Europe, szerk: Kurt Richard Luther Ferdinand Müller Rommel, Oxford University Press, 2003., ALMOND, Gabriel POWELL, Bingham: Összehasonlító politológia, Osiris, HAVAS Péter: Lehet-e Cameron a toryk Blair-je? Méltányosság Politikaelemző Központ 6 BLAIR, Tony: Új-Britannia, ahogy én képzelem, Alexandra kiadó, progressziv@mptp.hu 5

6 és albérletben lakók, valamint szakképzett mérnökök, orvosok, tanárok. 7 Ennek azért is van jelentősége, mert a Munkáspárt támogatói bázisa az 1970-es évektől radikálisan átalakult. Egy 2002-es felmérés szerint a munkáspárti szavazók 60%- a középréteghez tartozik. 8 A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy a brit pártrendszer a 21. század elejére átment mindazokon a változásokon, amely a hagyományos tömegpártokkal ellentétben a jóval szélesebb bázisú és nem kizárólag egyes társadalmi osztályok érdekeit képviselő pártokat preferálja. Britannia, csakúgy, mint más európai demokráciák, a hagyományos értékek széttöredezésével, a korábbi tömbök és osztályok megszűnésével, valamint a tömegkommunikáció politikára és a politikusokra gyakorolt mediatizációs hatásaival megérkezett a posztmodern politika korába. 1. ábra A pártok helyzetének változása a politikai erőtérben 9 7 Uo. 8 HAVAS Péter: Melyik is a hiteles szociáldemokrácia? In.: Trendváltozások, szerk.: Bayer József, Kiss Balázs, MTA PTI, progressziv@mptp.hu 6

7 Általánosságban elmondható, hogy a két nagy párt a 2000-es évek elejétől a politikai erőtér közepe felé mozdult el. A Liberális Demokrata Párt esetén ez csak a gazdasági tengelyt érinti, politikai skálán szintén a centrum irányába történő elmozdulás észlelhető. Ez azonban nem jelenti a hagyományos bal-jobb felosztás elvetését, csupán újragondolását. Azzal, hogy a baloldal napjainkban feladni látszik társadalmi-gazdasági kollektivizmusát, valamint hogy a jobboldal elmozdult hagyományos, a gazdaság prosperitásának prioritását hirdető ideológiájától, a politikai erőtérben olyan változások következtek be, melyek csak egy tágabb kontextusban értelmezhetőek. Ugyanakkor a politikai spektrum számos más eleme nehezen helyezhető el egy bal-jobb skálán. Ilyen a környezetvédelem, a nők, valamint az etnikai kisebbségek egyenjogúságának kérdése A Liberális Demokrata Párt A Liberális Demokrata Párt 1988-ban jött létre, előzménye pedig az as Alliance pártszövetség volt. Az Alliance a Munkáspártból kilépett négy volt kormánytag alapította Szociáldemokrata Pártból és a Liberális Pártból állt. A szövetség 1983-ban a szavazatok 25%-át szerezte meg. Az 1987-es választásokat követően amin a szövetség 23%-ot ért el az Alliance szétesett, az azt alkotó két párt fúziójából pedig megszületett a Liberális Demokrata Párt. 11 Ez a harmadik legnagyobb parlamenti párt, amely legfőképp az állam személyes kapcsolatokba való beavatkozásának minimalizálását támogatja. A párt ideológiája: power to the people 12. Pártelnökük ( ), Charles Kennedy kijelentése szerint ők nem tartoznak sem a jobb, sem a baloldalhoz. A párt általi centrumpozíciót azonban nem erősíti meg az ideológiájuk, illetve szerepvállalásuk. A Political Compass elemzése alapján a párt a politikai jobb és a gazdasági bal oldalon (liberális) helyezkedik el HAVAS Péter: A harmadik út, in.: Ezredvégi értelmezések, Villányi úti könyvek, A változás európai szinten is lezajlott, erről bővebben lásd: VOLKENS, Andrea KLINGEMANN, Hans- Dieter: Parties, Ideologies and Issues, in.: Political Parties in the New Europe, szerk: Kurt Richard Luther Ferdinand Müller Rommel, Oxford University Press, ALMOND, Gabriel POWELL, Bingham: Összehasonlító politológia, Osiris kiadó, Bp., Hatalmat az embereknek! 13 progressziv@mptp.hu 7

8 We have a golden opportunity for our party. Gordon Brown presides over an increasingly stale, incompetent, and desperate government. David Cameron and the Tories don't know what they stand for anymore. We know what we stand for: a more Liberal Britain. I am confident that with hard work and dedication we can turn our beliefs into reality and change our country for the better." 14 Nick Clegg, a Liberális Demokrata Párt jelenlegi elnöke a fenti szavakkal jellemzi napjaink liberális demokratáit és célkitűzéseiket. A két nagy párt mögött álló konkrét ideológiát hiányoló liberálisok elképzeléseit a Pocket Guide to Liberal Democrat Policies tartalmazza részletesen. A 2008 májusában kiadott zsebkönyv tizennégy témakör köré rendeződik: környezet és energia, kormány és a civil szféra szabadsága, üzleti tevékenység és vállalkozás, helyi közösségek, gazdaság, oktatás, egészség, külügyek és védelem, nemzetközi fejlesztés, törvény és rend, nyugdíjak és juttatások, mezőgazdasági ügyek, közlekedés, művészetek és kultúra. Ebben a kiadványban a liberális párt kiemeli a környezetvédelem fontosságát, több fejezet végén hozzácsatolja a green action kifejezéssel jelölt részt, amely az adott témakörhöz kapcsolódó zöld javaslatokat tartalmazza. Figyelemre méltóak kormányzat reformjával kapcsolatos elképzeléseik. Az írott alkotmány megalkotásának programja Nagy-Britannia történeti hagyományait tekintve a szerves fejlődést megszakítaná, és az egész jogrendet átalakítaná. A választási rendszerrel kapcsolatos javaslataik: a választójog korhatárának leszállítása 16 évre, illetve arányos választási rendszer bevezetése. (Az egyfordulós többségi rendszer ugyanis, jellegéből adódóan, a két nagy pártnak kedvez bővebben lásd a következő fejezetben.) A helyi szint erősítése, valamint a decentralizáció markáns részét képezi a liberálisok elképzeléseinek. Ez magában foglalja a helyi döntések lokális meghozatalát, a helyi adók feletti rendelkezést, illetve a közszolgáltatások magas színvonalát vidéken is. Az egyén szabadsága, mely a liberális ideológia egyik kiemelkedően fontos része, ebben a programban inkább mint individualizáció jelenik meg. Az 14 Egydülálló lehetősége van a pártunknak. Gordon Brown kormánya egyre inkább banálissá, inkompetenssé és kétségbeesetté válik. David Cameron és a toryk már nem is tudják, miben hisznek. Mi viszont tudjuk, mit akarunk: egy liberálisabb Nagy-Britanniát. Hiszem, hogy kemény munkával és elszántsággal valóra válthatjuk az elképzeléseinket és jobbá tehetjük az országunkat. progressziv@mptp.hu 8

9 oktatásnál és a munkavállalásnál is az egyén igényeihez szabott lehetőségek megteremtését helyezik fókuszba. 2. A Munkáspárt A brit politika dinamikája azt sejteti, hogy a harmadikutas szociáldemokrácia fölött egy harmadikutas konzervativizmus tud majd győzelmet aratni. 15 A Munkáspárt története A szakszervezeti mozgalmakból kinövő, és azok tömegbázisára épülő brit Munkáspárt az 1990-es évek közepén radikális arculatváltáson esett át. A munkásosztály politikai képviseletét markánsan felvállaló tömegpártból Blair vezetésével egy jóval szélesebb társadalmi csoportra támaszkodó és témáiban tágabb spektrumon mozgó posztmodern politikai szervezet lett. Az 1900-ban alapított Brit Munkáspárt, az 1920-as évek óta legsikeresebb balközép párt Nagy-Britanniában. A II. világháborúban koalíciós pártként jelentős pozíciókat töltöttek be, míg a háború utáni első választásokból a Munkáspárt került ki győztesen. Clement Attlee kormányzását ( ) a XX. század legradikálisabb időszakának szokták nevezni Nagy-Britanniában. Erre az időszakra tehető a bölcsőtől a sírig való gondoskodás szociális program megvalósítása, vagyis a teljes foglalkoztatottság, a házépítési programok, valamint az egészségügy és az oktatásügy reformja. Attlee érdeme az National Health Service (Nemzeti Egészségügyi Rendszer -NHS) megalapítása 1948-ban, melyre a britek jelenleg is büszkék. (Az NHS épp idén ünnepli a 60. évfordulóját.) Az 1945-ös munkáspárti kormány közkedvelt elnevezése a post war consensus (háború utáni konszenzus). Ez a háború utáni együttműködés folytatásaként jelöli meg az időszakot. A Munkáspárt 1950-ben még képes volt a győzelemre kis többséggel, 1951-ben azonban újabb választásokat kellett kitűzni. A bukás oka az volt, hogy a koreai háború alatt a védelmi kiadások elérték a GDP 14%-át, az így keletkező többletköltségeket pedig a kormány az ingyenes egészségügyi szolgáltatások 15 progressziv@mptp.hu 9

10 megnyirbálásával kívánta pótolni. Ez párton belüli feszültségekhez, végső soron pedig kormányszakadáshoz vezetett után ismét ellenzéki periódus következett: a 13 elvesztegetett év. A pártnak az 1950-es években egy ideológiai válságon is túl kellett jutnia. Az európai újjáépítés, a Marshall-terv, valamint a hadiipar fejlődése fenn tudta tartani a gazdasági növekedés ütemét, aminek eredményeként a konzervatívok kisajátították az olyan hagyományosan munkáspárti témákat, mint a teljes foglalkoztatottság vagy az NHS. Ugyanakkor a Munkáspárt nem rendelkezett koherens és a szélesebb tömegek számára érthető programmal. A megváltozott geopolitikai viszonyok között pedig a pártnak szembe kellett néznie azzal, hogy a még mindig birodalmian gondolkodó toryk hazafiatlansággal vádolják meg őket. 16 Harold Wilson és közötti miniszterelnöksége a szociális és oktatási kérdések körében hozott változást. Wilson az 1966-os választások során megerősítette kormánytöbbségét, a Labour mégis nem várt vereséget szenvedett el 1970-ben: ismét négy év ellenzékiség következett ben Wilson újra választási győzelemre vezette a pártot, de 1976-ban váratlanul lemondott között James Callaghan váltotta őt a miniszterelnöki székben ben sor került a Lib-Lab pactum néven ismert megegyezésre a Munkáspárt és a liberálisok között. Ennek lényege az volt, hogy a kisebbségi munkáspárti kormány a Liberális Párt 13 képviselőjével formális paktumot kötött, így az Alsóházban többségre tett szert. Liberálisok nem léptek be a kormányba, de azt kikötötték, hogy a beterjesztett törvényjavaslatok előtt a kabinet kérje ki a véleményüket. 17 Ez rövid életűnek bizonyult, csupán egy évig maradt érvényben ben a Munkáspárt súlyos választási vereséget szenvedett. A zátonyra futott és leszavazott skót és walesi devolúciós kísérletek, az 1977 után egymást érő gazdasági krízisek, valamint a párt és a szakszervezetek együttműködésének összeomlása együtt járultak hozzá a kudarchoz. A Munkáspárt a megváltozott gazdasági viszonyokhoz nem tudott idejében alkalmazkodni, és így paradox módon utat nyitott a thatcheri neoliberalizmus térhódítása előtt. A Vaslady 16 EGEDY Gergely: Nagy-Britannia története a XX. Században, Aula kiadó, Bp., QlMcJ: Politológiai szöveggyűjtemény, szerk.: FÜRJ Zoltán Tamás progressziv@mptp.hu 10

11 karizmatikus vezetői stílusával a Labour vezérei végképp nem tudtak mit kezdeni. 18 Margaret Thatcher 1979 és 1990 között vezette az országot, így 1997-ig a Munkáspárt nem kapta meg a lehetőséget a kormányzásra. Az Új Munkáspárt A Munkáspárt keletkezésekor az alacsonyan fizetett munkásosztály képviseletét vállalta fel, és a demokratikus szocializmus 19 ideológiájával határozta meg saját identitását. Az ideológia hosszú ideig életképes volt kisebb változtatásokkal, de a konzervatívok tizennyolc éves kormányzása alatt a Munkáspártnak rá kellett döbbennie, hogy radikális megújulásra van szüksége. A hosszú ellenzéki időszak alatt folyamatában következett be a változás, mely a harmadik úthoz vezetett. A két nagy párt paradigmaváltásairól általánosságban elmondható, hogy ellenzéki periódus után születtek meg (1979 a Konzervatív Párt neoliberális politikája, a Munkáspárt harmadik utas politikája). 20 Közvetlenül az 1979-es választások után a Munkáspártban megnőtt azoknak a baloldaliaknak a befolyása, akik ragaszkodtak a Labour eredeti szellemiségéhez, és az annak mentén történő politizáláshoz. A párt azonban nem tudott reális gazdaságpolitikai alternatívát felmutatni a konzervatív kormánnyal szemben, és így szavazói is elfordultak tőle ben aztán esély volt rá, hogy a Munkáspárt újból visszatérjen a hatalomba, de a választásokon, mindenki legnagyobb meglepetésére, újból vereséget szenvedett. A Labour vezetői ekkor döbbentek rá, hogy nem elég megreformálni a párt működését, hanem radikális fordulatra van szükség. Blair 1994-es pártelnökké választása után felismerte, hogy a Munkáspárt politikáját hagyományos baloldali szavazóbázisa mellett egy szélesebb társadalmi platform támogatására kell helyezni, vagyis nyitni kell a középréteg felé. Ennek megfelelően Blair a piaci erők és a társadalom partneri viszonyát hirdette meg, 18 HAVAS Péter: Attlee-től Blairig A brit Munkáspárt kormányzási tapasztalatairól kézirat 19 Ez azt jelenti, hogy a párt feladta forradalmi igényét és az erőszak lehetőségét, de nem adta fel szociális törekvéseit. 20 Havas Péter: Lehet-e Cameron a toryk Blairje?, Méltányosság Politikaelemző Központ, 21 HAVAS Péter: Attlee-től Blairig A brit Munkáspárt kormányzási tapasztalatairól kézirat progressziv@mptp.hu 11

12 és így leszámolt a Labournek a gazdasági prosperitást a jóléti törekvésekkel szembeállító politikájával. Ennek a változásnak az egyik legkézzelfoghatóbb momentuma a pártalkotmány köztulajdonról szóló IV. cikkelyének átalakítása volt. Az új IV. cikkelyt 1995-ben 2/3-os többséggel fogadták el. Az értéknyilatkozat így szól: The Labour Party is a democratic socialist party. It believes that by the strength of our common endeavour we achieve more than we achieve alone, so as to create for each of us the means to realise our true potential and for all of us a community in which power, wealth and opportunity are in the hands of the many, not the few. 22 Fontos ugyanakkor megjegyeznünk, hogy ezzel a váltással a Munkáspárt továbbra is fenntartotta az állami befolyást a gazdaság modernizációja számára, valamint olyan területeken, mint az egészségügy, az oktatás és a környezetvédelem. 23 A harmadik utas ideológia felfedezésével - melyet Anthony Giddens brit szociológus munkásságából részletesen megismerhetünk Gordon Brown és Tony Blair a párt élvonalába került. Kezdetben a változások szükségességét és mibenlétét így fogalmazták meg: 1. Minden állampolgárt alaptörvényben rögzített jogoknak kell megvédeniük, amelyeket sem az állam, sem bárki más nem vehet el tőlük. 2. A kormány közelebb kerül az emberekhez. A munkáspárti kormányzás első évében törvényjavaslatot nyújtunk be az erős skót parlament és a walesi népgyűlés létrehozására, a toryk Quangóit 24 pedig ismét tisztességes, demokratikus szabályozás alá vonjuk. (Megjegyzés: A Quango olyan félállami szervezet, amelynek az a funkciója, hogy az állami támogatások egy részét az államháztartás keretein belül, de az érintettekből és szakértőkből álló döntéshozó testületek bevonásával ossza el. 25 ) 22 A Munkáspárt egy demokratikus szocialista párt. Hiszünk abban, hogy a közös törekvéseink erejével sokkal többet érhetünk el, mint egyedül. Azért, hogy mindannyiunk számára olyan eszközöket teremtsünk, hogy kiteljesítsék igazi képességeiket. És olyan közösséget teremtsünk, ahol a hatalom, a vagyon és a lehetőség nem a kevesek, hanem a többség kezében van. 23 HAVAS Péter: A harmadik út, in.: Ezredvégi értelmezések, Villányi úti könyvek, Quasi non-govermental organization 25 progressziv@mptp.hu 12

13 3. Megalkotjuk az információs szabadságról szóló törvényt, hiszen támadást szeretnénk intézni a köz- vagy magánszektorban bármilyen formában megbúvó tiltakozás ellen. 4. Megreformáljuk az Alsóházat, hogy hatékonyabbá tehessük működési gyakorlatát és nyomozati jogkörét, pártunkon keresztül pedig el szeretnénk érni a képviselőnők számának növekedését, amiről oly régen beszélünk már. 5. Történelmet írunk azzal, hogy az örökletes szavazati joggal rendelkező képviselőktől megvonjuk az ősi, igazolhatatlan jogukat arra, hogy országunk törvényeiről döntsenek. 6. Átláthatóvá tesszük a politikai pártok finanszírozási szabályait. És mivel a szakszervezetek az erről szóló szavazás óta kivehetik részüket a politikából, úgy sportszerű a dolog, hogy szabad országunkban a részvényesek esetében is megszavazzuk az ő részesedésüket. 26 Tudvalevő, hogy Blair és Brown közös munkával alkotta meg az ideológiai megújulás fővonalát, aminek okát inkább a gyakorlati kényszerben, a politikai pragmatizmusban kell keresnünk. 27 Azonban le kell szögezni, hogy két teljesen különböző jellemű ember közös alkotásáról van szó. A brit politikai folklórban a legutóbbi időkig aktívan tartotta magát az ún Granita-mítosz, amely szerint Blair és Brown annak idején az észak-londoni Granita étteremben kötötte meg politikai alkuját. Az alku lényege az volt, hogy Blair egyedül indul a pártelnöki és a miniszterelnök-jelölti posztért, míg Brown a majdani kormányban a második legfontosabb tisztséget, a pénzügyi tárcát kapja. Az alku állítólag tartalmazott egy olyan kitételt is, mely szerint a második munkáspárti kormányban Blair le fog mondani Brown javára. 28. Ez azonban csak a harmadik miniszterelnöksége alatt következett be. Jelentős a személyiségbeli és a vezetői különbség a volt és jelenlegi miniszterelnök között. Tony Blair tíz teljes éven át állt a brit kormány élén. Amíg 26 Tony Blair: Új-Britannia, ahogy én képzelem, Alexandra Kiadó, Pécs, HAVAS Péter: A harmadik út, in.: Ezredvégi értelmezések, Villányi úti könyvek, Cherie Blair, Tony Blair felesége Speaking for Myself című könyvében cáfolta a Granita-paktum legendáját, lásd: Az asszony saját bevallása szerint annak idején azt tanácsolta férjének, hogy ha kell, akár Brown ellenében is induljon el. Blair, aki nem akarta, hogy a belső viták miatt gyengüljön a Munkáspárt reformszárnya, megegyezésre törekedett Brownnal. Ennek helyszíne azonban állítólag nem a Granita étterem, hanem Cherie Blair nővérének lakása volt. progressziv@mptp.hu 13

14 ott volt, egyfolytában mozgatta a közvélemény képzeletét. A mosolytalan, technokrata, a kommunikációban elődjéhez képest kirívóan gyönge Brown képtelen erre. 29 A BBC álláspontja már a két miniszterelnök megjelenése között is jelentős differenciát észlel: There was Blair, a married father-of-three, jovial, smiley, well groomed - and bursting with enthusiasm. Then there was his older, single pal Brown - portrayed as a serious, brooding Scotsman, with his less orderly hair, crumpled suits and gnawed fingernails ábra: Blair és Brown A vélemények legtöbbje Brown megjelenésén túl stílusát is kritizálja. A brit sajtónak, de az "egyszerű" embereknek is leginkább Gordon Brown zord, zárkózott stílusával van bajuk. 31 Egy youtube-on található felvétel 32 - melynek már a címe is árulkodó: Brown shaking in fear 33 emberi és jellembeli gyengeséget sejtet, mikor David Cameron interpellációjára való válasz közben Brown keze feltűnően remeg. A felvételen fel is hívják erre a néző figyelmét. Gordon Brown személyében és döntéseiben is határozatlanságot sugall, mely egyre csökkenti népszerűségét. A YouGov felmérése alapján júliusában a megkérdezettek 34%-a volt megelégedve Gordon Brown-nal, mint miniszterelnök, és 27%-a válaszolt nemmel a kérdésre. Ugyanerre a kérdésre Brown reszket félelmében progressziv@mptp.hu 14

15 2008. áprilisában csak 17% felelt igennel, az elégedetlenek aránya azonban 70%-ra nőtt. 34 Pedig Brown kisebb korrekciókkal ugyan, de folytatta a Blair-kabinet alatt megkezdett gazdasági-társadalmi reformokat. Hitet tett az NHS ingyenessége mellett. A Labour korábbi terveivel ellentétben az egészségügy piacosítását elvetette, ezért a kormány a legnagyobb költségvetési kiadást jelentő NHS-t, a gazdasági versenyképességet megőrizendő, emelkedő mértékben finanszírozta. Elődjével szemben az oktatásba további állami forrásokat vont be., hogy az állami és magánszolgáltatások színvonalát kiegyensúlyozza. Ugyanakkor a fent említett gondok és hiányosságok, valamint az amerikai hitelválság begyűrűzésének következtében a miniszterelnök népszerűsége radikálisan csökkent. Az ideológia 90-es évek végi megújulásra vitathatatlanul szükség volt, akkor ez kiutat és felemelkedést jelentett a párt számára. Kérdésként merül fel ugyanakkor, hogy van-e megújulási lehetősége a harmadik útnak, avagy rövid életű sikertörténetről volt-e szó? 3. ábra A fő üzenet újra aktuálissá válhat? Az 1990-es évek elején a harmadik utas ideológia azontúl, hogy győzelemhez vezette a Munkáspártot világméretű hódító útra indult. Az ideológiai alap, különböző módosulásokkal Európában követőkre talált, erre példa 34 Volt Blair, nős, 3 gyermek édesapja, vidám, mosolygós, jól ápolt kirobbanó lelkesedéssel. Aztán jött az ő idősebb, egyetlen haverja egy komoly, tűnődő skótként ábrázolva, őszülő hajjal, gyűrött öltönyben és lerágott körmökkel. progressziv@mptp.hu 15

16 Gerhard Schröder harmadik utas sikertörténete Németországban, avagy José Luis Rodriguez Zapatero munkássága Spanyolországban. Joggal tehetjük fel a kérdést, hogy lehet-e ellenfele avagy alternatívája a harmadikutas konzervativizmus? A harmadikutas konzervativizmus fogalmát már Bush-sal kapcsolatban is felmerült. 35 A fogalom nem egzaktan meghatározott, így csak következtethetünk tartalmára. Erre teszünk kísérletet a brit Konzervatív Párt bemutatása során. 3. A Konzervatív Párt A Konzervatív Pártot 1678-ban alapították, ekkorra vezethető vissza a tory elnevezés is. A név eredetileg gúnynév volt, és Írországból származik, I. Károly király idejéből. Azokat a rablóbandákat nevezték így, akik a király állítólagos híveiként országszerte garázdálkodtak. A Stuartok restaurációja után előbb Jakab yorki herceg híveit, majd az udvari párt egészét hívták toryknak. A párt hivatalos neve: The Conservative and Unionist Party, habár ezt ritkán használják. A párt büszkesége, hogy a XX. század több mint felét kormányon tudták tölteni ben ideológiai változáson ment keresztül a párt, amikor elfogadóbbá váltak a szocialista eszmék felé. A második világháború után sokáig úgy tűnt, hogy a szocialista jellegű tervgazdálkodás gyökeret ereszthet a nyugati demokráciákban is. A jóléti állam filozófiáját hirdető nyugati szociáldemokraták a mérsékelt, parlamentáris szocializmus hívei joggal gondolták úgy, hogy a szovjet típusú tervezés képes gyors gazdasági sikereket hozni igaz, ahogy Giddens figyelmeztet, csak szigorú állami beavatkozás és ellenőrzés mellett. 36 A világháborút követő gazdasági tervezés, a laissez faire, vagyis az önszabályozó piac elvének megkérdőjelezése a konzervatívokat is arra késztette, hogy legyenek elfogadóbbak a jóléti állam és az ipar államosításának eszméjével. Egyes közgazdászok az 1960-as években azt jósolták, hogy a Szovjetunió gazdasági értelemben 30 éven belül képes lesz megelőzni az Egyesült Államokat. 37 A toryk 1945 utáni 13 éves kormányzása 35 Casse, Daniel: Is Bush a Conservative? 36 GIDDENS, Anthony: A harmadik út a szociáldemokrácia megújulása, Agóra Marketing Kft., A tervgazdálkodás rövidtávú gazdaságélénkítő hatásairól a harmadik világ országaiban lásd Francis Fukuyama: A történelem vége és az utolsó ember, Európa Könyvkiadó, Budapest, progressziv@mptp.hu 16

17 emellett egyértelműen a háború utáni gazdasági fellendüléssel magyarázható. 38 Az 1945-ös munkáspárti kormány elérte a leszerelést, a teljes foglalkoztatottságot, valamint létrehozta a Nemzeti Egészségügyi Rendszert (NHS). Az 1970-es évektől kezdődő technológiai fejlődés, ezzel összefüggően pedig a szocializmus hagyományos társadalmi bázisának, vagyis a fizikai munkát végző munkásosztály számának csökkenése aztán mindkét oldalt saját álláspontjának felülvizsgálatára kényszerítette. A technikai változások elmélyülő folyamatai világossá tették azt, hogy a szocialisták tévesen mérték fel a kapitalizmus megújulási, alkalmazkodási és termelékenységfokozó szerepét. Margaret Thatcher színre lépése a 70-es évek közepén új fejezetet nyitott a Konzervatív Párt történetében től volt pártelnök, majd között miniszterelnök. Thatcher egy konzervatív ideológiai alapokon nyugvó neoliberális gazdaságpolitikát hirdetett meg. Ez az állami beavatkozás minimalizálását és egy önrendelkező civil társadalom meglétét feltételezte. Mindez összefüggött a piaci folyamatok felszabadításával, és a hagyományos intézmények elsősorban a család és a nemzet, mint a társadalmi rend két szükséges feltétele védelmével. A jólétet Thatcher szerint nem a jóléti állam, hanem a mindennemű állami beavatkozás nélküli piaci folyamatok következtében végbemenő gazdasági növekedés fogja garantálni. Ugyanakkor a thatcherizmus közömbös a társadalmi egyenlőtlenségek iránt, a világot pedig nemzetállamok társadalmaként értelmezi, ami a katonai kiadások magas szinten tartását feltételezi között John Major, konzervatív miniszterelnök vitte tovább a thatcher-i örökséget, azzal a különbséggel, hogy Major elismerte a szabadpiac teremtette társadalmi egyenlőtlenségeket, és próbált tenni ellenük. Jelenleg a Konzervatív Párt a legnagyobb ellenzéki párt Nagy-Britanniában. Fő mottójuk: It s time for change óta, mióta az ellenzéki periódus elkezdődött a konzervatívok számára, több változáson is átmentek, ekkor használták először az előbbi mondatot is. Ami a változást illeti: a párt színei jelenleg a kék és zöld, korábban a piros, fehér és kék színeket használták. A 38 HAVAS Péter: David Camron a konzervatívok Tony Blair-je? kézirat 39 Uo. 40 Ideje változtatni! progressziv@mptp.hu 17

18 stilizált tölgyfa, mely szimbólumként szerepel, a szabadság fáklyáját váltotta fel 2006-ban. A change (változás) kifejezés napjainkban tehát kiemelten szerepel a konzervatív diskurzusban. A honlap our vision menüpontja a The changes you can get with a new Conservative Goverment 41 címsort szerepelteti. Ugyanitt az adott vízióhoz tartozó kampányszlogen: You can get it if you really want víziót jelenítenek meg, melyeket kormányra kerülésük esetén megvalósítanak: 1. Saját otthonom 2. Egy megfelelő iskola a gyermekeimnek 3. Biztos kezekben a pénzem 4. Az NHS-re számíthatok 5. A nyugdíj, amiért megdolgoztam 6. A szomszédság, ahol biztonságban érzem magam 7. Tud dolgozni, fog dolgozni 8. Valamit a gyermekeimre hagyni 9. Több segítség a környezetvédelemért 10. Csökkenteni a nyomást A hangzatos vízióknál megfigyelhető, hogy első szám első személyben fogalmaz, ezzel személyesebbé téve őket. Főképp a klasszikus konzervatív értékekre épít: azaz az otthon, a család (pl. a gyermek többes számba tételével) és a biztonság pillérként szerepel az elképzelésekben. Mindeközben megfigyelhető, hogy nyitott bizonyos baloldali eszmék felé is (minthogy általánosan a liberálisok képviselik a környezetvédelmet). A párt jelenlegi elnöke David Cameron, akit gyakran állítanak párhuzamba Margaret Thatcherrel, és Cameron önmagát Thatcher nagy rajongójának tartja. Cameron beszédeiben gyakran használja az innováció és reform kifejezéseket, melyeket hagyományosan a szociáldemokráciához szokás kötni. Ő maga így nyilatkozik: 41 A változások, amiket elérhetünk az új Konzervatív Kormánnyal. 42 Elérheted, ha tényleg akarod progressziv@mptp.hu 18

19 "Only we Conservatives have the new ideas and the long-term policies to give people more opportunity and power over their lives, make families stronger and society more responsible, and make Britain safer and greener. That's why at the next election, whenever it is, people will agree that it's time for change." 43 A víziókhoz tartozó illusztrációk is fontos szerepet kapnak, amely inkább a rugalmasságot, haladást jelképezi, a megőrzéssel szemben. A lendületes ábrán, a körvonalakon belül felhőket találhatunk, és a nap megvilágítja a képet. 4. ábra: Konzervatívok az oktatás mellett Azzal, hogy Cameron nyitott a jobbközépen álló szavazók felé, és a toryk népszerűségének fenntartása érdekében hagyományosan baloldali témákat is felvállal, veszélyezteti pártja önálló arculatának megőrzését. Elképzelhető ugyanis, hogy a Konzervatív Párt neoliberális gazdaságpolitikáját támogató, vagyis a párt biztos szavazóbázisát jelentő emberek körében visszhangtalan maradnak az olyan szociális jellegű ígéretek, mint az NHS, vagy a nyugdíjrendszer támogatása, valamint a nagyobb állami beavatkozás. Vagyis Cameron hosszabb távon azt kockáztatja, hogy a középen álló, bizonytalan szavazók megszólítása közben elveszti a párt biztos jobboldali, thatcherista bázisát. 43 Csak nekünk, konzervatívoknak vannak új ötleteik és hosszú távú politikai elképzeléseink, hogy az embereknek több lehetőséget és hatalmat adjunk saját életükben, hogy a családokat erősebbé tegyük, a társadalmat pedig felelőssé, és hogy Nagy-Britanniát biztonságosabbá és zöldebbé változtassuk. Ezért a következő választáson bármikor is lesz az az emberek egyet fognak érteni, hogy elérkezett a változtatás ideje. progressziv@mptp.hu 19

20 5. ábra: David Cameron és Margaret Thatcher A cameron-i mérsékelt, modern és szociális érzékenységről tanúskodó konzervativizmus jelentheti a harmadik utas konzervativizmus fogalom tartalmát. Választási rendszer A választási rendszer az egyszerű többségi elvet követi, ez más néven a First-past-the-post -rendszer. A többségi rendszer azt jelenti, hogy A, B és C jelöltek esetén az a jelölt jut a parlamentbe, aki a legtöbb szavazatot szerzi meg. A két másik jelöltre leadott szavazatok elvesznek, mivel az összes képviselői hely egyéni választókerületekben dől el. Ennek következménye az is, hogy a választási verseny középpontjában a jelölt személye áll. Az aránytalanság miatt többségi rendszer csak ott működhet, ahol a demokratikus rendszer elfogadottsága magas. A szakirodalomban konszenzus alakult ki abban a tekintetben, hogy a többségi rendszer a legfontosabb feltétele a kétpártrendszer kialakulásának. Egy kormányzati ciklus időtartama 5 év, de a miniszterelnök jogkörei közé tartozik, hogy ennél hamarabb kiírja a választásokat. Ez stratégiai döntéseknek ad lehetőséget, hiszen a választás időpontját igyekszik az aktuális kormánypárt saját népszerűségéhez igazítani. A lemondást ceremonálisan az uralkodónak kell bejelentenie, amely egyúttal a négy hétig tartó ügyvivői kormány kezdete, melyet az általános választások követnek. A választás hétköznapra esik. Nagy-Britannia helyi választási,rendszerében szintén az egyszerű többségi elv érvényesül, azonban a rendszer keretein belül nagyon változatos, sokféle megoldással találkozhatunk. Nagy-Britannia területi megoszlását követi a választási rendszer sokszínűsége. Így megkülönböztethetjük Angliát, Walest, Skóciát és Észak-írországot. progressziv@mptp.hu 20

21 Észak-írország teljesen más választási rendszerrel rendelkezik, mint a többi terület, itt nem alkalmazzák a first-past-the-post rendszert. Mivel a választás formája és menete sem egységes, ezért amit biztosan tudhatunk, hogy általában minden év májusának első csütörtökjén kiírásra kerülnek a helyi választások. De ez nem vonatkozik minden városra és egy városon belül sem biztos, hogy minden választókerületet érint. Nincs uniform kvóta a városvezetők számára sem, így előfordulhat, hogy 1-3 városatya megválasztására is sor kerül, például London kerületeiben mindegyikre találhatunk példát. Néhány esetben az egész város egy választókerület módszert használják, de előfordul, hogy több választókerület van egy városon belül. Kiírhatnak olyan választást, mely az egész városra szól, de lehet, hogy csak a város egy része érintett a választásban. A részválasztásokat a városok 1/3-a alkalmazza, az egész tanácsot érintő választásokat a 2/3-uk írja ki. A mandátum időtartamát is az 1970-es években egységesítették, így 4 évben szabták meg egy-egy képviselő megbízását. 44 A választókerületi felosztás illetve a választások megoszlása összetett és nehezen átlátható. Mivel a Nagy-Britannia történetében a szokásjogi megalapozottság adja a jogrendszer lényegét, így a történeti hagyományokkal ellentétes az egységesítés gondolata. A 2000-ben elfogadott Local Government Act Anglia történetében először teszi lehetővé, hogy az önkormányzatokat vezető személyt, illetve végrehajtó testületet közvetlenül válasszák. A törvény sokkal inkább volt lehetőség, mint kötelezettség. A reform célja az volt, hogy a leadership alapú önkormányzat, a harmadik utas politika egyik központi témája, a gyakorlatban is megvalósuljon. A törekvés annyiban sikerrel járt, hogy a lakosúnál nagyobb önkormányzatok mindegyikében megalakult a képviselőtestülettől elkülönült végrehajtó tanács. A valódi polgármester-választást azonban csak igen kevés nagyvárosban alkalmazzák. London ezen kivételek közé tartozik volt az első olyan választási év, amikor a vegyes rendszerben (részben többségi elven, részben listás szavazással) megválasztott 25 tagú 44 RALLINGS, Colin: Local Elections in Britain, Routledge, London, és FORMAN, F. N. Constitutional Change in the United Kingdom. Routledge, London, progressziv@mptp.hu 21

22 tanács mellett polgármestert is választhattak a londoniak. A választóknak meg kell jelölniük azt a jelöltet is, akit másodikként tartanának alkalmasnak a városvezetésre. Amennyiben egyik jelölt sem szerez abszolút többséget, a két legtöbb elsődleges szavazatot kapó jelöltet kiemelik, s az első és másodlagos preferenciák összegzése után derül ki a győztes személye ben Ken Livingstone függetlenként 39%-ot ért el, a konzervatív és munkáspárti jelölt együttesen is alig kapott többet. Négy évvel később Livingstone immár munkáspártiként a szavaztok 37%-át mondhatta magáénak, ami abszolút értékben közel rel több támogatót jelentett köszönhetően a részvételi arány növekedésének. 45 London éppen arra példa, hogy annak ellenére, hogy az alkotmányos keretek között polgármester nem válhat a város egyszemélyes irányítójává, azonban lendületet adhat a menedzserszemléletű kormányzásnak. Livingstone eredményei között sorolhatja fel, hogy London elnyerte a 2012-es olimpia rendezési jogát, az Európa-szerte elismert zöld szemléletű közlekedéspolitikát, valamint a nagyvárosi regenerációt célzó beruházásokat. 45 Gerry Stoker: L elezione diretta del sindaco nella Grande Londra e la proposta laburista per tutti i comuni inglesi In Eleggere il sindaco szerk. Caciagli, Mario-Di Virgilio, Aldo, UTET, Torino, 2005 pp progressziv@mptp.hu 22

23 A 2008-as londoni kampány tanulságai Választási programok A londoni helyhatósági választások jelöltjeinek választási programjai a következő pontokban foglalhatóak össze: Boris Johnson, Konzervatív Párt Detektorok elhelyezése a tömegközlekedés járművein 2,6 millió font értékben a kések és a kézifegyverek kiszűrése érdekében A hivatali bürokrácia csökkentése, hosszabb ideig nyitva tartó rendőrőrsök, a körletekben eltöltött szolgálati órák számának növelése, 78 új tiszt felszerelése Krízisközpont létrehozása a szexuális erőszak áldozatainak Szigorúbb környezetvédelmi szabályozás, a szmog visszaszorítása Szorosabb együttműködés a helyi tanácsokkal a létező zöldövezetek megvédésére, több fa ültetése az utcákra London épített örökségének megőrzése az Olimpia utánra is Politikai összefogás a helyi kórházak felszámolása ellen. Ken Livingstone, Munkáspárt A tömegközlekedés fejlesztése, a londoni metró modernizációja A tömegközlekedés biztonságosabbá tétele, a közszolgáltatás színvonalának javítása A bűnözési ráta visszaszorítása 6%-al az elkövetkező évben, 1000 új közrendőr felvétele, a rendőrség presztízsének emelése 50 ezer új és megfizethető szociális bérlakás építése az elkövetkező három évben progressziv@mptp.hu 23

24 Az idős és munkaképtelen londoniak számára a Free Pass-kártya bevezetése, amivel a tömegközlekedés használata ingyenes A tömegközlekedésben a diákkedvezmények kiterjesztése, a 18 éven aluliak buszközlekedésének ingyenessé tétele 25 fontos plusz útdíj kirovása a magas szén-dioxid kibocsátású autókra London legszennyezettebb körzeteiben, az alacsony szén-dioxid kibocsátású autók számára útdíj fizetési kedvezmény A rasszista indíttatású támadások 50%-os visszaszorítása az elkövetkező nyolc évben, a társadalmi párbeszéd fejlesztése Új ifjúsági központok létrehozása abból a célból, hogy a fiatal londoniak iskolaidőn túl is értelmesen el tudják foglalni magukat és ne váljanak utcai erőszak áldozatává Brian Paddick, Liberális Demokrata Párt A rendőrség és a lakosság kapcsolatának javítása, a rendőrségen belüli együttműködés fejlesztése Első választási ciklusának éveiben a bűnözési ráta 5%-os csökkentése évenként, ha ez mégsem sikerülne, nem jelölteti újra magát A kések és a kézifegyverek kiszorítása az utcáról A tömegközlekedés zsúfoltságának orvoslása, a metró- és buszközlekedés megbízhatóbbá tétele A metró működésének felülvizsgálata, a munkáspárti városvezetés elhibázott PPP projektjeinek korrekciója, a tömegközlekedést kedvezményesen használók körének kiszélesítése Egész Londonra kiterjedő felmérés a metrót rendszeresen használók körében arról, hogy ők miképpen alakítanák át a közszolgáltatást Szociális bérlakások megépítésének nagyobb anyagi támogatása, több bérlakás építése anélkül, hogy az veszélyeztesse London zöldövezeti területeit A helyi adók felhasználásának felülvizsgálata progressziv@mptp.hu 24

25 Bulvárkampány Helyhatósági, önkormányzati kampányokkal kapcsolatban az elsődleges kérdés mindig az, hogy a helyi kampánycsapat által kidolgozott stratégiák és preferált témák mennyire illeszkednek a jelölő párt stratégiájához, illetve mennyiben sikerült megjeleníteni és hitelesen képviselni helyben egy országos párt programját. Az angol helyhatósági választások fővárosi kampánya annyiban is különlegesnek számít, amennyiben, hogy a főpolgármester-választás távol áll a pártok versenyétől, ahogyan ezt a legnagyobb vezető brit gazdasági hetilap, az Economist a korteshadjárat kezdetétől hangsúlyozta. Mindezt azzal egészítenénk ki, hogy a fővárosi kampány elsősorban a jelöltek személyiségéről szólt, aminek megfelelően a tartalmi politikai (policy) témák helyett nagyrészt a bulvártémák uralták a sajtót és a közbeszédet. Az alábbiakban azt fogjuk megvizsgálni, hogy mindez miként alakulhatott így, ehhez mennyiben tudtak alkalmazkodni a jelöltek, és természetesen levonjuk megfelelő tanulságokat is. A 2008-as londoni kampány alapvetően három téma köré épült: bűnözés a londoni közbiztonság különösen a 2005-ös terrortámadások, valamint a négy év múlva megrendezésre kerülő olimpia összefüggésében volt megkerülhetetlen terület; tömegközlekedés a téma a főváros tömegközlekedésének túlzsúfoltsága, a gépkocsik számának növekedése miatt válhatott a kampány egyik sarokpontjává; környezetvédelem nagyrészt az előbbivel van összefüggésben: a fokozódó gépkocsihasználat, valamint a nagy ipari területek megléte Londont a világ egyik legszennyezettebb fővárosává teszik. A fenti témák adták mindhárom jelölt programjának az alapját. Habár a megoldási alternatívák különböztek, ami egy felelős politikai diskurzushoz, valamint a programok közös pontjainak és eltéréseinek felvázolásához, és így progressziv@mptp.hu 25

26 egy demokratikus vitához teremthettek volna alkalmat, a kampány mégis a nagyotmondás csapdájába esett. Ennek legfőbb okát abban látjuk, hogy a legesélyesebb jelöltek habitusához és stílusához ez állt a legközelebb. A londoni választási küzdelem mindenekelőtt személyiségek összecsapása volt, tétje pedig elsősorban nem a főváros jövőbeni fejlődése, hanem a miniszterelnök pozíciójának megerősödése, illetve gyengülése. Az Economist a kampány finisében úgy jellemezte a helyzetet, hogy a helyhatósági választások Gordon Brown helyzetét egy kicsit jobbá, vagy sokkal rosszabbá is tehetik. Brown ugyanis többek szerint miniszterelnökként nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, kormányzási stílusa pedig sokkal szürkébb és épp ezért eredménytelenebb, mint elődjéé volt. Ha ehhez hozzáveszzük azt, hogy kapcsolata saját pártjának főpolgármesterével meglehetősen rossz volt, nincs mit csodálkoznunk rajta, hogy a konzervatív Boris Johnson többet tudott profitálni pártjának vezetője, David Cameron népszerűségéből, mint munkáspárti ellenfele, Ken Livingstone Brown nem létező támogatottságából. Alapvetően mindkét jelölt színes egyéniség, amit mi sem jelez jobban, mint hogy a médiában (elsősorban a bulvármédiában persze) rendre csak keresztnevükön, vagy becenevükön szerepelnek. A konzervatív Boris Johnson a Bohóc becenévre hallgat, amit a politkában szokatlan, szókimondó személyiségével vívott ki magának. A sokáig újságíróként dolgozó BoJo (ez a jelölt másik beceneve) hamar a bulvármédia kedvence lett, és az ebben rejlő potenciált eredményesen ki is tudta használni. A kampányban sokszor és szívesen fotóztatta magát faültetés vagy akár sportolás közben, esetleg különböző celebek társaságában. Johnson 1964-ben született New Yorkban annak a Stanely Johnsonnak, legdősebb fiaként, aki 1979-től 1984-ig volt az Európa Parlament konzervatív képviselője. Iskoláit Brüsszelben, az Eton Kollégiumban és Oxfordban végezte, itt egyébként csoporttársa David Cameron, a toryk jelenlegi vezére volt. Johnson diákként tagja volt az Oxford Union szövetségnek, ahová a Szociáldemokrata Párt delegáltjaként sikerült bekerülnie. Ő persze ezt ma már tagadja, és állítása szerint nem a párt tagjaként, csupán preferált jelöltjeként sikerült elnyernie a tagságot. Egyetem után, 1987-ben a The Times című napilapnál volt gyakornok, progressziv@mptp.hu 26

27 ahonnan egy hét után kirúgták, mert rosszul idézte egyik riportalanyát. Ezután két évig a The Daily Telegraph riportere volt, majd egészen 1994-ig Európai Közösséggel kapcsolatos ügyek tudósítója. Érdeklődése egyre inkább a politika felé fordult és 1999 között az újság segédszerkesztőjeként dolgozott, majd a The Spectator című, konzervatív világpolitikai hetilapot szerkesztette. Képviselőjelöltként először 1997-ben mérette meg magát Clwyd South választókörzetben Walesben, de az azóta is a körzet képviselőjeként dolgozó Martyn Jones munkáspárti jelölttől megalázó vereséget szenvedett ben Henley-on-Thames város jelöltjeként jutott be a brit parlament Alsóházába tól a konzervatív párt alelnöke és kampányfelelőse, 2004-től a kulturális ügyekért felelős árnyékminiszter volt. Pozícióiból később házasságon kívüli kapcsolatainak gyanúja miatt felmentették. Volt csoporttársának, David Cemronnak a megválasztásával tért vissza a nagypolitika színpadára december 9-én felsőoktatásért felelős árnyékminiszternek nevezték ki, és bár később is megvádolták azzal, hogy házasságon kívüli kapcsolatot folytat a The Times egyik újságírónőjével, Cameron mindezt régi barátja magánügyének tekintette. Ekkor mond le a Spectator szerkesztéséről, és rendeli minden energiáját a politikának július 17-én jelentette be, hogy harcba száll a konzervatív párt főpolgármester-jelöltségéért. Lemondott a konzervatív árnyékkormányban vállalt posztjáról, de továbbra is képviselő maradt. Végül pártja ugyanazon év szeptemberének 24. napján jóváhagyja jelölését. A rendszeresen világoskék ingben szereplő Johnsont (The True Blue /Az igazi kék/ - ahogy a kampányban hívatta magát, mellyel egyszerre utalt öltözködésére, és pártjának színére) saját pártjában is fenegyereknek tartják. Kócos hajával, állandó vigyorával és botrányos kiszólásaival kirí párttársai köréből, ezért sokan féltek is jelölésétől, mert úgy gondolták, hogy polgármesterként hebehurgyaságával többet árthat a toryknak, mint egyszerű képviselőként. Rendszeres TV-szerepléseiben helyenként gunyoros, szellemes hangot ütött meg, csakúgy, mint az Alsóházban tett felszólalásaiban. Johnsonban az angol társadalom elitjéből induló konzervatív politikus személyisége keveredik egy rámenős újságíró vagányságával. progressziv@mptp.hu 27

28 Ennek megfelelően a kampányban sem fogta vissza magát. A választások előtt három hónappal azzal keltett feltűnést, hogy megpróbálta megnyerni kampányának Amy Winehose-t, a kábítószeres és ittas állapotban elkövetett botrányairól híres énekesnőt. Máskor azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy kijelentette: Fel fogom számolni a bűnözést és Kent. A harcosan antikommunista Johnson szerint a városháza Livingstone második ciklusának végére olyan bolondok gyűjtőhelye lett, akik különböző anarchista és marxista szervezetekkel tartanak fenn kapcsolatot. (Utalva ezzel többek között Livingstone kapcsolatára Hugo Chavezzel, amiről később lesz szó.) 6. ábra: Boris Johnson, a Bohóc Forrás: A Bohóc választási ígéreteit igyekezett egyszerű üzenetekben, közérthetően megfogalmazni, ezek azonban sokszor nélkülöztek mindenféle konkrétumot, legtöbbször pedig magából a kampányból is igyekezett viccet csinálni. Példa erre az a kijelentése, miszerint mindenkinek, aki rá szavaz, garantálja, hogy közelebb kerül egy BMW megvásárlásához, valamint nőni fog a felesége melle. Ugyanakkor jó érzékkel csatlakozott rá a nagyobb sajtópublicitást kapott, alulról jövő és népszerűség-növekedéssel kecsegtető kezdeményezésekre, mint a háborús veteránok presztizsének hiánya, a metrón való italozás problémája, progressziv@mptp.hu 28