MUNKAANYAG. Dr. Sóti Kálmán. Jogi és igazgatás V. A szabálysértési jog különös rész 1. A követelménymodul megnevezése:

Átírás

1 Dr. Sóti Kálmán Jogi és igazgatás V. A szabálysértési jog különös rész 1. A követelménymodul megnevezése: Általános őr-és járőrszolgálati feladatok A követelménymodul száma: A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT

2 JOG ÉS IGAZGATÁS V. A SZABÁLYSÉRTÉSI JOG KÜLÖNÖS RÉSZ 1. ESETFELVETÉS-MUNKAHELYZET Ön rendőri közrendvédelmi rendőrként két járőrtársával gépkocsizó járőrszolgálatot lát el a Budapesti Rendőr-főkapitányság VIII. Kerületi Rendőrkapitányság területén. A járőrszolgálat teljesítése közben az ügyeletes tiszttől azt az utasítást kapja, hogy fokozott ellenőrzést hajtson végre a Bp. VIII. Práter utcában. Az utasításnak megfelelően a Práter utca 32. sz előtt ellenőrzés igazolásra szólítja fel H. Gábor budapesti lakost. Nevezettnél ruházat és csomagátvizsgálása során több kést, boxert talál. Mit kell tennie a helyszínen? Milyen intézkedések megtétele szükséges, azokat milyen sorrendben hajtja végre? Milyen utasításokat ad járőrtársai részére? Hogyan minősíti H. Gábor cselekményét? Mit kell tennie az intézkedés alá vont személynél talált tárgyakkal? 1. ábra. Az igazoltatás végrehajtása

3 SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM 1. AZ EGYES EMBERI MÉLTÓSÁG- ÉS A SZEMÉLYI SZABADSÁG ELLENI SZABÁLYSÉRTÉSEK Becsületsértés Sztv (1) Aki mással szemben a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Becsületsértés miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye. A szabálysértés jogi tárgya az emberi méltóság és becsület. A szabálysértésnek a sértettje bárki lehet, akivel szemben becsület csorbítására alkalmas kifejezést használnak, vagy akivel szemben egyéb ilyen cselekményt követnek el. Az elkövetési magatartás mással szemben a becsület csorbítására alkalmas kifejezés használata, illetve egyéb a becsület csorbítására alkalmas cselekmény elkövetése. Az elkövetési magatartáshoz kapcsolódó fogalmi elemek: - becsület: a társadalomban az emberről, annak jelleméről, magatartásáról, tulajdonságairól kialakult kedvező ítélet; - becsület csorbítására alkalmas kifejezés: olyan durva általánosítást tartalmazó értékítélet, amely a sértett korára, külső megjelenésére, testalkatára, értelmi képességeire stb. vonatkozhat. A bírói gyakorlat szerint nem minősül becsületsértésnek az a kritikai véleményalkotás, szidalmakat is tartalmazó indulati megnyilvánulás, amely nem tartalmaz becsületsértő kifejezéseket. Az, hogy az adott kifejezés, értékítélet becsületsértő-e, minden esetben jogalkalmazói értékelést igényel. Az értékelés során a jogalkalmazó megvizsgálja az elkövető és a sértett korábbi viszonyát, az adott szituációt és a kifejezés társadalmi megítélését. A becsület csorbítására alkalmas kifejezések megnyilvánulási módjai lehetnek közvetlenek, közvetettek, feltételes módúak, kérdésfeltevésbe helyezettek és példázat formájúak; - becsület csorbítására alkalmas cselekmény: minden olyan gesztus, amely alkalmas a sértettel szemben lekicsinylő, megvető értékítélet kifejezésére (pl.: sértő kézjelek mutogatása, a sértett felé köpés stb.). Alapvető feltétel a felelősségre vonás szempontjából, hogy az elkövetési magatartásnak alkalmasnak kell lennie a becsület csorbítására és jogellenesnek kell lennie. A szabálysértést bárki elkövetheti. A szabálysértést csak szándékos felróhatósággal lehet megvalósítani. Az Sztv (2) bekezdése értelmében becsületsértés szabálysértése magánindítványra üldözendő. A becsületsértés szabálysértésének elhatárolása a rágalmazás és a becsületsértés vétségétől: 2

4 Nem becsületsértés szabálysértése, hanem a Btk rágalmazás vétsége valósul meg abban az esetben, ha valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ az elkövető. A Btk becsületsértés vétsége valósul meg, ha a becsület csorbítására alkalmas kifejezést a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével kapcsolatban követik el. Úgyszintén becsületsértés vétsége miatt kell felelősségre vonni az elkövetőt, ha a becsületsértést nagy nyilvánosság előtt vagy tettlegesen követi el. Magánlaksértés Sztv (1) Aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe, vagy ezekhez tartozó bekerített helyre az ott lakónak vagy azzal rendelkezőnek akarata ellenére vagy megtévesztéssel bemegy vagy ott bennmarad, úgyszintén aki mást akadályoz abban, hogy a lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre bemenjen, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Magánlaksértés miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye. A szabálysértés jogi tárgya a személyi szabadság, a magánlakás zavartalan használatához és birtoklásához fűződő jog 2. (Ezt a jogosultságot házijognak szokták nevezni.) A tényállásban foglaltak alapján elkövetési magatartásnak minősül: - a lakásba való bemenetel (aktív tevékenységgel valósul meg, amikor is az elkövető a lakás tulajdonosának vagy használójának engedélye nélkül a lakásba jogosulatlanul bemegy); - a lakásban való bennmaradás (passzív magatartással valósul meg, az elkövető ez esetben jogosultan jutott be a lakásba, azonban azt a tulajdonos vagy a jogszerű használó kifejezett kérésére sem hagyja el); - a lakásba való bemenetel megakadályozása (olyan magatartás, amellyel az arra jogosultat megakadályozzák abban, hogy a lakásba belépjen). A szabálysértési tényállásban meghatározott elkövetési helyek: - lakás: minden olyan zárt, a külvilágtól elhatárolt helyiség, amely rendeltetésénél fogva emberek tartózkodási helyéül, éjjeli szállásául szolgál; 2 A Magyar Köztársaság Alkotmányának 59. (1) bekezdésének értelmében mindenkit megillet a magánlakás sérthetetlenségéhez való jog. Az Sztv ában ezen alkotmányos alapjog védelme fogalmazódik meg. 3

5 - egyéb helyiség: a lakással szorosan összefüggő, ahhoz tartozó helyiség, valamint emberi tartózkodási helyül szolgáló olyan zárt épületrész, amely gazdasági tevékenység végzésére szolgál (pl. üzlethelyiség, műhely stb.), vagy amelyet emberek összejövetelére használhatnak attól függetlenül, hogy kapcsolatban áll-e a lakással; - a lakáshoz, vagy egyéb helyiséghez tartozó bekerített hely: minden olyan terület, amely a külvilágtól egyértelműen el van határolva, s amely a már felsorolt helyiségekhez tartozik. A szabálysértést bárki elkövetheti a lakás birtokosának vagy használójának kivételével. A szabálysértés csak szándékos felróhatósággal követhető el. Az Sztv (2) bekezdése értelmében az eljárást csak akkor lehet lefolytatni, ha a sértett magánindítványt terjeszt elő. A szabálysértés elhatárolása a bűncselekményi alakzattól: Nem szabálysértés, hanem a Btk magánlaksértés vétsége bűncselekmény valósul meg, ha az elkövető másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre erőszakkal, fenyegetéssel vagy hivatalos eljárás színlelésével megy be vagy marad bent, illetve a fent felsorolt helyekre az elkövető az ott lakó vagy azzal rendelkező akarata ellenére vagy megtévesztésével éjjel, fegyveresen, felfegyverkezve, csoportosan megy be vagy marad bent. Úgyszintén a hivatkozott bűncselekmény valósul meg, ha az előzőleg meghatározott módon az elkövető megakadályozza az arra jogosultat abban, hogy a lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre bemenjen. 2. AZ EGYES KÖZREND, KÖZBIZTONSÁG ÉS KÖZNYUGALOM ELLENI SZABÁLYSÉRTÉSEK Ipari robbanóanyaggal és pirotechnikai termékkel kapcsolatos szabálysértés Sztv (1) Aki a polgári felhasználású robbanóanyagok előállítására, forgalmára, tárolására, szállítására, felhasználására és megsemmisítésére vonatkozó előírásokat megszegi, továbbá robbanó anyagot vagy robbanószerkezetet talál, vagy annak hollétéről tudomást szerez, és ezt a tényt haladéktalanul a legközelebbi települési önkormányzat jegyzőjének vagy a rendőrségnek nem jelenti be, illetve engedély nélkül pirotechnikai tevékenységet végez, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Aki a pirotechnikai termékek előállítására, forgalmára, tárolására, szállítására, felhasználására, megsemmisítésére, birtoklására vonatkozó előírásokat megszegi, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. 4

6 (3) Az (l)-(2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség, a bányafelügyelet, illetőleg a munkavédelmi hatóság és a munkaügyi hatóság hatáskörébe tartozik. (4) Azt a pirotechnikai terméket, amelyre az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabálysértést elkövették, el kell kobozni. A tényállás keretdiszpozíció, melyet a bányászatról szóló évi XLVIII. törvény, az Általános Robbantási Biztonsági Szabályzatról szóló 13/2010. (III. 4.) KHEM rendelet, továbbá a polgári célú pirotechnikai tevékenységek felügyeletéről szóló 155/2003. (X. 1.) Korm. Rendelet tölti ki tartalommal. A szabálysértés jogi tárgya a közrend, közbiztonság. A szabálysértés elkövetési tárgya a polgári felhasználású robbanóanyagok és a a pirotechnikai termékek Elkövetési magatartás: a polgári felhasználású robbanóanyagok - előállítására, forgalmára, tárolására, szállítására, felhasználására és megsemmisítésére vonatkozó előírásokat megszegése, - továbbá robbanó anyag vagy robbanószerkezet találása, vagy annak hollétéről tudomást szerezés esetén a bejelentés elmulasztása, - engedély nélkül pirotechnikai tevékenységet végzése, - a pirotechnikai termékek előállítására, forgalmára, tárolására, szállítására, felhasználására, megsemmisítésére, birtoklására vonatkozó előírások megszegése, A szabálysértés elkövetője az engedélyköteles tevékenységek esetén csak olyan személy lehet, aki a felsorolt elkövetési tárgyakat jogszerűen birtokolja, ezen túl a szabálysértést bárki elkövetheti. A szabálysértést szándékos, vagy gondatlan felróhatósággal lehet elkövetni. A szabálysértés elhatárolása a visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel bűntettétől: Amennyiben az elkövető a robbanóanyagok kezelésére, felhasználására és átadására engedéllyel nem rendelkezik, úgy cselekményét a Btk.263. visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel bűntetteként kell minősíteni. Nem minősülnek robbanóanyagnak a pirotechnikai anyagok, és az ezek felhasználására szolgáló eszközök, melyekre a polgári célú pirotechnikai tevékenységek felügyeletéről szóló 155/2003. (X. 1.) Korm. Rendelet hatálya terjed ki. Lőfegyverrel kapcsolatos szabálysértés Sztv (1) Aki a) a lőfegyver vagy lőszer gyártására, tartására, kereskedelmére, javítására és használatára vonatkozó szabályokat megszegi, 5

7 b) lőfegyverdarabot vagy lőszerelemet engedély nélkül készít, megszerez, tart vagy forgalomba hoz, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Aki a) a légfegyver, gáz- és riasztófegyver, illetőleg hatástalanított lőfegyver gyártására, kereskedelmére, megszerzésére, tartására vagy használatára vonatkozó szabályokat megszegi, b) a lőtér üzemeltetésére vonatkozó rendelkezéseket megszegi, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (3) (4) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik. (5) Azt a lőfegyverdarabot vagy lőszerelemet, amelyre nézve az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértést elkövették, el kell, azt a légfegyvert, gáz- és riasztófegyvert, amelyre nézve a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott szabálysértést elkövették, el lehet kobozni. A tényállás keretdiszpozíció, amelyet a a lőfegyverekről és lőszerekről szóló évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Ftv.), valamint a fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. Rendelet tölt ki tartalommal. 2. ábra. Gázfegyver 3 A szabálysértés jogi tárgya: a közrend, közbiztonság

8 A szabálysértés elkövetési tárgyai: - lőfegyver: a tűzfegyver, valamint az a légfegyver, amelyből 7,5 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú, szilárd anyagú lövedék lőhető ki; (a lőfegyver 4 jellege: sörétes lőfegyver (huzagolatlan hosszú), golyós lőfegyver (huzagolt hosszú), maroklőfegyver (rövid), 7,5 joule vagy annál kisebb csőtorkolati energiájú flóbert fegyver és 7,5 joule csőtorkolati energia feletti teljesítményű légfegyver; ) - lőszer: olyan egybeszerelt töltény, amely lövedéket, lőport, továbbá gyúelegyet tartalmaz; - lőfegyverdarab: fegyvercső, váltócső, betétcső, zár, forgódob és az ezeket egybefoglaló tokszerkezet. A tűzfegyver fődarab abba a tűzfegyver kategóriába tartozik, amelyre felszerelték vagy amelyhez gyártották; - lőszerelem: lőpor, gyúelegyes töltényhüvely (csappantyús töltényhüvely), csappantyú és minden robbanó, gyújtó, fényjelző, páncéltörő és leváló köpenyes lövedék, melyet tűzfegyverből történő kilövésre terveztek; - légfegyver: a 15 joule vagy annál kisebb csőtorkolati energiájú festéklövő fegyver kivételével a sűrített levegővel vagy egyéb sűrített gáz felhasználásával üzemeltetett, szilárd anyagú lövedék kilövésére alkalmas fegyver; - gáz- és riasztófegyver: olyan eszköz, amely rendeltetésszerűen csak gáztöltény és riasztótöltény működtetésére alkalmas; - hatástalanított lőfegyver: lőszer, illetve lövedék kilövésére véglegesen alkalmatlanná tett lőfegyver; - lőtér A tényállásban maghatározott elkövetési magatartások: a) a lőfegyver vagy lőszer esetében: gyártásra, tartásra, kereskedelemre, javításra és használatra vonatkozó szabályok megszegése, b) lőfegyverdarab vagy lőszerelem esetében: engedély nélküli készítés, megszerzés, tartás vagy forgalomba hozatal, c) a légfegyver, gáz- és riasztófegyver, illetőleg hatástalanított lőfegyver esetében: gyártásra, kereskedelemre, megszerzésre, tartásra vagy használatra vonatkozó szabályok megszegése - d) a lőtér esetében: az üzemeltetésére vonatkozó rendelkezéseket megszegése, A szabálysértés elkövetője csak engedéllyel rendelkező személy lehet. A szabálysértést szándékos vagy gondatlan felróhatósággal lehet elkövetni. 4 fegyver: lőfegyver, gáz- és riasztófegyver, légfegyver, festéklövő fegyver, muzeális fegyver, színházi fegyver; 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet a fegyverekről és lőszerekről pont szerint. 7

9 Számszeríj, szigonypuska jogellenes használata5 R. 21. (1) Aki számszeríjat, szigonypuskát a jogszabályban meghatározott rendelkezésektől eltérően használ, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik. A tényállás keretdiszpozíció, amelyet a fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. Rendelet tölt ki tartalommal. A szabálysértés jogi tárgya a közrend, közbiztonság. A szabálysértés elkövetési tárgya a számszeríj, vagy a szigonypuska. Az elkövetési magatartása a számszeríj vagy szigonypuska jogszerűtlen használata. 5 Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. Rendelet (továbbiakban: R.) 8

10 3. ábra. Számszeríj

11 4. ábra. Szigonypuska 7 A fenti jogszabályok alapján az elkövetési magatartáshoz kapcsolódó rendelkezések: Számszeríj kizárólag sportíjászatra, az e célra kijelölt helyen viselhető és használható a terület kezelőjének hozzájárulásával és a lőtérre vonatkozó biztonsági előírások alkalmazása mellett. Szigonypuska csak tudományos vagy állategészségügyi célra használható. A szabálysértés elkövetője bárki lehet. A szabálysértést csak szándékos felróhatósággal lehet elkövetni. Rendzavarás Sztv (1) Aki a) verekszik, továbbá aki mást verekedésre felhív, b) rendzavarás vagy garázdaság esetén a hatóság vagy az eljáró hivatalos személy intézkedésével szemben engedetlenséget tanúsít, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható

12 (2) Aki nyilvános rendezvényen a) lőfegyvert vagy robbanóanyagot, illetőleg az élet kioltására vagy testi sértés okozására alkalmas eszközt tartva magánál jelenik meg, b) a rendező szerv, illetőleg a rendőrség biztonságra vonatkozó felhívásának, rendelkezésének nem tesz eleget, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bíróság, a (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség hatáskörébe tartozik. (5) E alkalmazásában nyilvános rendezvény: a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény, továbbá az olyan rendezvény, amely mindenki számára azonos feltételek mellett nyitva áll. A jogi tárgy a közrend és a köznyugalom. A továbbiakban a tényállást az elkövetési magatartásokban meghatározott egyes cselekménytípusokra bontva tárgyaljuk. 5. ábra. Rendzavarás 8 1. Verekedés (142. (1) bek. a) pont

13 A szabálysértés jogi tárgya a közrend, közbiztonság, valamint a testi épség védelméhez fűződő társadalmi érdek. Elkövetési magatartás - az (1) bekezdés a) pont első fordulata értelmében a verekedés. Verekedésnek minősül minden olyan cselekmény, amely során az elkövetők egymást tettleg bántalmazzák. Maga a verekedés kifejezés tehát fogalmilag feltételezi, hogy minimálisan két személy vesz részt a cselekményben, melyben az egyik vagy mindkét fél tettleg bántalmazza a másikat. A verekedés leggyakrabban előforduló tipikus esete az, amikor a két elkövető egymást kölcsönösen tettleg bántalmazza. Azonban a kialakult joggyakorlat értelmében tényállásszerű az a magatartás is, amikor kizárólag csak az egyik fél bántalmazza a másikat. A tettleges bántalmazás alatt más testének ellenséges célzatú erőszakos érintését értjük (pl. ütés, rúgás stb.); - az (1) bekezdés a) pont második fordulata értelmében a verekedésre felhívás. A verekedésre felhívás fogalmilag nem más, mint felbujtói magatartás, amelynek célja a verekedés előidézése. Az Sztv. általános rendelkezései szerint ez a magatartás felbujtói (részesi) magatartásként értékelendő, azonban a jogalkotó e tevékenységet a tényállásba emelte, így elkövetői (tettesi) magatartásként értékelendő. A verekedés szabálysértés elhatárolása a garázdaság, a könnyű testi sértés, valamint a tettleges becsületsértés vétségétől: Az elkövető cselekményét nem szabálysértésként kell minősíteni, hanem: - a Btk garázdaság vétségeként, ha az elkövetési magatartást kihívóan közösségellenes módon valósítják meg; - Btk könnyű testi sértés vétségeként, ha a verekedés nem a tényállásban megjelölt elkövetési helyeken történik és eredményeként a sértett nyolc napon belül gyógyuló könnyű testi sértés szenved, továbbá a bíróságnál a bűncselekmény elkövetése miatt magánindítványt terjeszt elő; - Btk tettleges becsületsértés vétségeként abban az esetben, ha a verekedés nem a tényállásban megjelölt elkövetési helyeken történik és az elkövető célja a becsület csorbítására terjed ki és ennek érdekében valósítja meg a tettlegességet. Ez esetben is szükséges, hogy az elkövető magánindítványt terjesszen elő. 2. Engedetlenség tanúsítása rendzavarás vagy garázdaság esetén (142. (1) bek. a) pont Az elkövetési magatartás vizsgálatából megállapítható, hogy önmagában az engedetlenség tanúsítása nem tényállásszerű magatartás. Csak akkor valósul meg a szabálysértés, ha az engedetlenség a hatóság vagy hivatalos személy intézkedésével szemben és rendzavarás esetén történik. Az elkövetési magatartás fogalmi elemei: 12

14 - rendzavarás: nagyobb közösség rendjének tömeg-megmozdulással való megzavarása. Gyakorlati értelemben tehát rendzavarásnak tekintjük a közrendet zavaró nyilvános vagy nem nyilvános jellegű csoportosulást. Így a rendzavarást általában rendezvények vagy csoportosulások alkalmával követik el. Létrejöhet baleset, bűncselekmény, természeti csapás stb. helyszínén, vagyis minden olyan helyzetben, ahol azonnali rendészeti beavatkozást igénylő teendőkre van szükség. Ilyenkor az élet- és vagyonbiztosító vagy éppen bizonyítási célú hatósági intézkedéseket nemcsak az érintettek aktív ellenállása akadályozhatja, hanem az is, ha nem reagálnak a hatósági felhívásra. E jogsértés legtipikusabb megvalósulási formája az, amikor az elkövető nem tesz eleget a helyszín elhagyására vonatkozó felhívásnak. Csoportosulás alatt azt értjük, amikor a közrendet megzavaró körülmény (pl. verekedés) miatt annyi ember gyűlik össze, amely önmagában sérti a közrendet, közbiztonságot. (pl. járművek és gyalogosok közlekedését); - engedetlenség: a hatóság vagy a hivatalos személy felhívásának tartalmával ellentétes magatartás tanúsítása. A felhívás rendszerint abban áll, hogy az ott tartózkodók a rendzavarás helyszínét hagyják el. A rendzavarás szabálysértés elhatárolása a hivatalos személy elleni erőszak és rendbontás bűncselekménytől: - Ha az elkövető aktív erőszakos vagy fenyegető magatartást tanúsít, akkor nem rendzavarás szabálysértést, hanem a Btk ában meghatározott hivatalos személy elleni erőszak bűntette bűncselekményt kell a terhére megállapítani. - Abban az esetben, ha nyilvános rendezvényen az elkövető a rendezőnek a rend fenntartása érdekében tett intézkedésével szemben erőszakkal vagy fenyegetéssel ellenállást tanúsít és súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, terhére a Btk. 271/A. -ában meghatározott rendbontás vétségét kell megállapítani. 3. Nyilvános rendezvényen: (Sztv.142. (2) bek.) - az Sztv (2) bekezdés a) pontja értelmében: Megjelenés lőfegyvert vagy robbanóanyagot, illetőleg az élet kioltására vagy testi sértés okozására alkalmas eszközt magánál tartva - az Sztv (2) bekezdés a) pontja értelmében: biztonságra vonatkozó felhívásnak, rendelkezésnek eleget nem tétel, Az Sztv (2) bekezdése keretdiszpozíció, amelyet a gyülekezési jogról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Gytv.) rendelkezései töltenek ki tartalommal. Elkövetés helye a nyilvános rendezvény. Nyilvános rendezvény: a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény, továbbá az olyan rendezvény, amely mindenki számára azonos feltételek mellett nyitva áll. Elkövetés eszköze a lőfegyver, robbanóanyag, illetőleg az élet kioltására vagy testi sértés okozására alkalmas eszköz. 13

15 A szabálysértést bárki elkövetheti, aki nem áll felelősségre vonást kizáró ok hatálya alatt. A szabálysértést csak szándékos felróhatósággal lehet elkövetni. A szabálysértés csak szándékos felróhatósággal követhető el. Elhatárolási kérdések: - Nyilvános helyen a fegyver és robbanóanyag viselését (az engedéllyel rendelkező számára is!), illetve magánál tartását a szabálysértési tényállás eleve tiltja. - A tényállás minősítése az elkövetési tárgyak szerint változik. Lőfegyver vagy lőszer esetén a minősítés annak a függvénye, hogy a lőfegyverrel rendelkező személy a lőfegyver (lőszer) tartására engedéllyel rendelkezik-e vagy sem. Amennyiben engedéllyel nem rendelkezik, úgy a Btk. 263/A. visszaélés lőfegyverrel, lőszerrel bűntette bűncselekmény valósul meg. Ha engedéllyel rendelkező tartja magánál a rendezvényen a lőfegyvert, úgy az Sztv (2) bek. a) pontja szerint minősülő rendzavarás szabálysértés valósul meg. - Az élet kioltására vagy testi sértés okozására alkalmas eszköz magánál tartása esetében szintén speciális minősítési kérdések merülnek fel. Az utóbb felsorolt eszközök birtoklása Sztv rendelkezésével paralel módon szabályozott a R. 10. közbiztonságra különösen veszélyes eszközzel kapcsolatos szabálysértés tényállásában. Álláspontunk szerint, amennyiben az elkövető az élet kioltására vagy testi sértés okozására alkalmas (a 124/1993. (IX. 22.) kormányrendelet mellékletében felsorolt) eszközt tartva magánál jelenik meg nyilvános rendezvényen, úgy cselekményét az Sztv (2) bek. a) pont rendzavarás szabálysértéseként kell minősíteni. Veszélyeztetés kutyával A szabálysértés jogi tárgya a közrend, valamint az ember élete, testi épsége. R. 3. (1) Aki a felügyelete alatt álló kutyát a) a település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre, illetőleg kóborolni hagyja, b) természeti vagy védett természeti területen, illetőleg vadászterületen - a vadászkutya kivételével - póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja, c) szájkosár és póráz nélkül közforgalmú közlekedési eszközön - vakvezető, illetve mozgáskorlátozottakat segítő kutya kivételével - szállítja, d) élelmiszer-elárusító üzletbe, közfürdő területére vagy játszótérre - vakvezető, illetve mozgáskorlátozottakat segítő kutya kivételével - beenged, illetőleg bevisz, e) aki harapós kutyáját nem zárt helyen tartja, vagy nem helyez el a ház (lakás) bejáratán a harapós kutyára utaló megfelelő figyelmeztető táblát, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. 14

16 (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott magatartással másnak nyolc napon belül gyógyuló sérülését okozza, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a helyi önkormányzat képviselőtestülete hivatalának erre felhatalmazott ügyintézője, a közterület-felügyelő, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) regionális vagy kistérségi intézet erre felhatalmazott ügyintézője, valamint a természeti és védett természeti területen természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr helyszíni bírságot szabhat ki. 4. Az elkövetés tárgya, a felügyelet alatt lévő kutya. A szabálysértési tényállás szempontjából felügyelet alatt álló kutyának kell tekinteni azt az ebet, melynek a tevékenysége felett az emberi ellenőrzés biztosított. Elkövetetési magatartás az (1) bekezdésben foglalt, az ebek tartásával kapcsolatos előírások és kötelezettségek megszegése. Ennek alapján tilos ebet: - település belterületén felügyelet nélkül utcára engedni, illetve kóborolni hagyni; - természeti, védett természeti, vagy vadászterületen vadászkutya kivételével póráz nélkül elengedni, vagy kóborolni hagyni; - közforgalmi közlekedési eszközön póráz és szájkosár nélkül szállítani; - játszótérre, élelmiszer-elárusító üzletbe, közfürdőbe beengedni vagy bevinni. - Valamint kötelező a harapós kutyát zárt helyen tartani, valamint a ház (lakás) bejáratára elhelyezni a harapós kutyára utaló megfelelő figyelmeztetést. A szabálysértés elkövetési magatartásához kapcsolódó fogalmak magyarázata: - A természeti terület fogalmát a a természet védelméről szóló évi LIII. törvény 4. b) pont határozza meg. Természeti terület: valamennyi olyan földterület, melyet elsősorban természetközeli állapotok jellemeznek; - A védett természeti terület fogalmát a a természet védelméről szóló évi LIII. törvény 4. ) pont határozza meg.védett természeti terület: e törvény vagy más jogszabály által védetgté vagy fokozottan védetté nyilvánított (kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő) földterület; - A vadászterület fogalmát a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló a évi LV. Törvény 8.. határozza meg A szabálysértés elkövetője a kutya gazdája, illetve a kutya a felügyeletével megbízott személy lehet. A szabálysértést szándékos és gondatlan felróhatósággal lehet elkövetni. A szabálysértés minősített esete valósul meg, ha a kutya gazdája vagy a felügyeletet ellátó személy az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségét megszegi és ennek következményeként az eb másnak nyolc napon belül gyógyuló sérülést okoz. 15

17 Csendháborítás R. 6. (1) Aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetőleg a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetőjével szemben a rendőrség, továbbá a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának erre felhatalmazott ügyintézője, a közterület-felügyelő, a természeti és védett természeti területen a természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett területen az önkormányzati természetvédelmi őr helyszíni bírságot szabhat ki. A tényállás keretjogszabály, melyet a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény, valamint a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól 284/2007. (X. 29.) Korm. Rendelet tölt ki tartalommal. Ezek ismertetésétől terjedelmi okok miatt eltekintünk. A szabálysértés jogi tárgya a közrend és a köznyugalom. Az elkövetési magatartása a zaj okozása. A zaj okozása csak akkor tekinthető tényállásszerűnek, ha az indokolatlan, és a megengedettnél nagyobb mértékű, továbbá alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, a természeti vagy a védett természeti értékeket zavarja. A tényállásban meghatározott elkövetési helyek: - lakott terület; - lakott területen lévő épület; - lakott területen lévő épülethez tartozó telek; - tömegközlekedési eszköz; - természeti terület; - védett természeti terület. A tényállást bárki elkövetheti. A szabálysértés szándékos vagy gondatlan felróhatósággal követhető el. A közbiztonságra különösen veszélyes eszközzel kapcsolatos szabálysértés R. 10. (1) Aki a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök birtoklására, szállítására, forgalmazására vonatkozó szabályokat megszegi, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Azt az eszközt, amelyre az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértést elkövették, el kell kobozni. 16

18 (3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik. A tényállás keretdiszpozíció, amelyet a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről rendelkező 175/2003. (X. 28.) Korm. rendelet tölt ki tartalommal. A szabálysértés jogi tárgya a közrend, közbiztonság. Az elkövetés tárgyai a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök, melyeket a 175/2003. (X. 28.) Korm. rendelet melléklete határoz meg az alábbiak szerint: A közbiztonságra különösen veszélyes eszköz: - az olyan szúró- vagy vágóeszköz, amelynek szúróhosszúsága vagy vágóéle a 8 cm-t meghaladja, továbbá a szúróhosszúság vagy a vágóél méretétől függetlenül a dobócsillag, a rugóskés és a szúró-, vágóeszközt vagy testi sérülés okozására alkalmas egyéb tárgyat kilövő készülék (különösen: íj, számszeríj, francia kés, szigonypuska, parittya, csúzli); - a jellegzetesen ütés céljára használható és az ütés erejét, hatását növelő eszköz (különösen: ólmosbot, boxer); - a lánccal vagy egyéb hajlékony anyaggal összekapcsolt botok, nehezékek; - az olyan eszköz, melyből a szem és a nyálkahártyák, illetve a bőrfelület ingerlésével támadásra képtelen állapotot előidéző anyag permetezhető ki (gázspray); - az olyan eszköz, amely az utánzás jellege és méretarányos kivitelezése miatt megtévesztésre alkalmas módon hasonlít a lőfegyverre (lőfegyverutánzat); - az olyan eszköz, amely elektromos feszültség útján védekezésre képtelen állapot előidézésére alkalmas (elektromos sokkoló); - az olyan eszköz, amely a zárszerkezetek illegális kinyitására vagy feltörésére szolgál (különösen: álkulcsok, mechanikus vagy elektromos elven működő zárnyitó szerkezetek). Az elkövetési magatartás a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök birtoklására, gyártásra, kereskedelmére vonatkozó szabályok megszegése. A meghatározott birtoklási, gyártási, kereskedelmi szabályok a következők: Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában tilos a közbiztonságra különösen veszélyes eszközt közterületen, nyilvános helyen - ideértve az ott lévő járművek belső tereit is -, valamint közforgalmú közlekedési eszközön birtokolni. Nem vonatkozik a tilalom: - a Magyar Honvédségre, a rendvédelmi szervekre, a nemzetbiztonsági szolgálatokra, a Magyar Köztársaság területén állomásozó fegyveres szervekre, továbbá azokra a szervekre és személyekre, melyeknek a közbiztonságra különösen veszélyes eszköz birtoklását, használatát jogszabály megengedi; 17

19 - azokra a rendeltetésszerűen munkavégzési, sport és a szokásos életvitel körében használt eszközökre, melyeknek közterületen, nyilvános helyen - ideértve az ott lévő járművek belső tereit is -, valamint közforgalmi közlekedési eszközön való birtoklása indokolt, feltéve, ha a tényleges munkavégzésen (tevékenységen) vagy az igazolható munkavégzéshez (tevékenységhez) szükséges szállításon kívül a birtoklás (szállítás) rejtve vagy a szokásos módon becsomagolva, szétszedve vagy zárt tárolóeszközben, illetőleg egyéb biztonságos módon történik; - azokra az eszközökre, amelyek használata filmfelvétel, színházi előadás, illetve más hasonló rendezvény megtartásához szükséges; - a pelargonsav-vanillilamid és az olajosgyanta-tartalmú kapszaicin hatóanyagot nem tartalmazó, legfeljebb 20 gramm töltőanyag tömegű gázsprayre, kivéve a közterületen vagy nyilvános helyen szervezett rendezvényeket. A forgalmazásra, szállításra vonatkozó szabályok: - Dobócsillag, rugóskés, ólmosbot, gumibot, boxer, elektromos sokkoló, 20 gramm töltőanyag tömeget meghaladó gázspray csak a 3. (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott szervek részére forgalmazható. 9 - Gázspray, íj, számszeríj, szigonypuska csomagküldő szolgálat, ügynöki tevékenység, házalás és az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás útján nem forgalmazható. - Olyan elektromos sokkoló nem gyártható, nem szerezhető meg, nem birtokolható és nem forgalmazható, amely az egyes, a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelméről szóló, június 27-i 1236/2005/EK tanácsi rendelet szerint tiltott eszköznek minősül. Ez a tilalom a Magyar Honvédségre, a rendvédelmi szervekre, a nemzetbiztonsági szolgálatokra, a Magyar Köztársaság területén állomásozó fegyveres szervekre és a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök birtoklására és használatára engedéllyel rendelkező szervekre és személyekre is vonatkozik. - Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában gázspray közterületen, nyilvános helyen - ideértve az ott lévő járművek belső tereit is -, valamint közforgalmú közlekedési eszközön csak tokban, dobozban, zárt tároló eszközben vagy ruházat alá rejtve birtokolható (szállítható). A szabálysértés elkövetője bárki lehet, kivéve, aki a felsorolt eszközöket jogszabály felhatalmazása alapján birtokolja. (pl. rendőr). A szabálysértést szándékos, vagy gondatlan felróhatósággal lehet elkövetni. Szeszesital árusítás-, kiszolgálás- és fogyasztás tilalmának megszegése R. 12. (1) Aki 9 Magyar Honvédségre, a rendvédelmi szervekre, a nemzetbiztonsági szolgálatokra, a Magyar Köztársaság területén állomásozó fegyveres szervekre, továbbá azokra a szervekre és személyekre, melyeknek a közbiztonságra különösen veszélyes eszköz birtoklását, használatát jogszabály megengedi; 18

20 a) a szeszes ital árusítására vagy a közterületen történő fogyasztására vonatkozó - törvényben, kormányrendeletben, illetőleg önkormányzati rendeletben meghatározott - tilalmat megszegi, b) vendéglátó üzletben 18. életévét be nem töltött személy részére szeszes italt szolgál ki, c) a szeszes ital eladása során közterületen vagy nyilvános helyen szemmel láthatóan részeg állapotban lévő személynek szeszes italt szolgál ki, d) közterületen vagy nyilvános helyen fiatalkorút szándékosan lerészegít, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság illetékes területi szerve hatáskörébe is tartozik. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség, a közterületfelügyelő, illetőleg az ÁNTSZ regionális vagy kistérségi intézete erre felhatalmazott ügyintézője helyszíni bírságot szabhat ki. A tényállás olyan keretdiszpozíció, melyet a kereskedelemről szóló évi CLXIV. törvény, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló évi LXXVI. törvény, valamint a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet, továbbá az egyes önkormányzatok ilyen tárgyú helyi rendeletei töltenek ki tartalommal. A szabálysértés jogi tárgya a közrend, közbiztonság. A tényállásban megjelölt passzív alany a fiatalkorú. 10 Az elkövetés tárgya a szeszes ital. Szeszes italnak minősül minden alkoholtartalmú ital, kivéve a gyógynövények gyógyászati jellegű szeszes kivonatát és az ezek felhasználásával készült terméket, továbbá az 1,2%-nál kevesebb alkoholtartalmú üdítőitalokat 11 ; A tényállásban meghatározott elkövetési magatartások: - szeszes ital árusítására, közterületen történő fogyasztására vonatkozó jogszabályi tilalom megszegése; - szeszes ital kiszolgálása 18. életévét be nem töltött személy részére; - szeszes ital eladása során szemmel láthatóan részeg állapotban lévő személy kiszolgálása; - fiatalkorú lerészegítése. A fenti jogszabályok alapján az elkövetési magatartásokhoz kapcsolódó rendelkezések: 10 A fiatalkorú fogalmát az Sztv.29. határozza meg. E törvény alkalmazásában fiatalkorú az, aki a szabálysértés elkövetésekor a tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem. 11 Megállapította a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. Rendelet 28.. e) pont. 19