A KÖRNYEZETI VÁLTOZÁSOK HATÁSA AZ ALFÖLDI TÁJ ÁTALAKULÁSÁRA. Rakonczai János 1

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A KÖRNYEZETI VÁLTOZÁSOK HATÁSA AZ ALFÖLDI TÁJ ÁTALAKULÁSÁRA. Rakonczai János 1"

Átírás

1 A KÖRNYEZETI VÁLTOZÁSOK HATÁSA AZ ALFÖLDI TÁJ ÁTALAKULÁSÁRA 1. Bevezetés Rakonczai János 1 Hosszú időn keresztül a természeti viszonyok változása alakította tájainkat, majd az emberi tevékenység egyre határozottabb érvényesülése nyomán az antropogén tényezők vették át a vezető szerepet. Ez utóbbi folyamat napjainkban is domináns szerepet játszik, azonban egyes természetesnek tekinthető tényezők változása helyenként jelentős környezeti változásokat okoz esetlegesen éppen az ember által előidézett változásokat módosítva. A változások jellege és léptéke döntően a táj vízforgalmának bonyolult kapcsolatrendszereken keresztül ható átalakulásával hozható összefüggésbe. Az előadás az ilyen átalakulás több példáját mutatja be az Alföldről. A 19. századi folyószabályozások és vízrendezések nemcsak a felszín vízborításának mértékét (és ezen keresztül az ökológiai viszonyokat) illetve a területhasználatot változtatták meg drasztikusan, de a talajképző folyamatok átalakításával jelentős talajváltozásokat is előidéztek. Legismertebb ezek közül a nagy területeken tapasztalt másodlagos szikesedés. Ez a folyamat annyira jellegzetessé vált az Alföldön, hogy az így kialakult szikes pusztákat jellemző magyar tájképi elemként kezeljük, s jelentős részük alföldi nemzeti parkjaink fontos védett területe. A tartósabb száraz időszakok (esetenként kiegészülve további vízrendezési munkákkal) azonban a talajvízszint olyan további süllyedését idézték elő, ami a talajok, illetve a vegetáció jellegzetes átalakulásával is együtt járt. Elindult, illetve felgyorsult a sziktelenedés szikes területeinken, s ennek mértéke többfelé már a természetes vegetáció átalakulását is előidézi. Nagy kérdést jelent ezután, hogy a korábban szikesként védetté nyilvánított területek újfajta tájképi értékeihez hogyan viszonyulunk. A környezet átalakulása nyomán tapasztalható regionális léptékű talajvízszint-csökkenés, az egyes területeken kialakuló erózió (padkás mikrodomborzatú területek), vagy a néhány településen előforduló épületkárok szintén a környezi változásokkal mutatnak kapcsolatot. Ezeknek a folyamatoknak igen komoly gazdasági következménye is lehet, ezért vizsgálatuknak nem csupán tudományos jelentősége van. 2. A vízforgalom-változás, mint a környezeti változások motorja A tájváltozásokban a táj természetes és antropogén hatások által együttesen alakított vízforgalmának változásai meghatározó szerepet töltenek be. Mivel a folyamat bonyolult kapcsolatrendszeren keresztül érvényesül, ezért jelen keretek között csupán annak legfontosabb elemeit mutatjuk be (1. ábra). A legegyszerűbb természetes okokból bekövetkező változás a klimatikus hatásokon keresztül érvényesül. Például egy néhány hetes/hónapos csapadékhiány a vegetációs időszakban aszályt, s ezen keresztül jelentős biomassza csökkenést, termés kiesést okozhat. Ha a csapadékhiány többévesre nyúlik, akkor azt a talajvíz normálistól eltérő változását eredményezi, ami pedig a természetes növényzet átalakulását is előidézi. Ha a csapadékhiány egy területen még tartósabban jelentkezik (pl. évtizedes), akkor megkezdődik a talaj átalakulása is ahogyan erről a későbbiekben szólni fogunk. (Természetesen az egész változás sor vízbőségre is alkalmazható.) Leglátványosabb környezeti változások akkor figyelhetőek meg, ha az átalakulás léptéke akkora, hogy az már a talajátalakulással, vagy ökológiai változásokkal is együtt jár. Az ilyen 1 Dr. Rakonczai János kandidátus, egyetemi docens, SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, 6701 Szeged Pf

2 mértékű változások azonban már jelentősen hatnak a gazdasági folyamatokra, és akár olyan környezetpolitikai következményeket hozhatnak, amelyek a vízforgalom változását eredményezhetik vagy akár kikényszeríthetik (pl. öntözőcsatorna építés). 1. ábra. A vízforgalom-változás legfontosabb környezeti következményei (saját szerkesztés) 3. A hidrológiai tényezők változása és a talajok jellegzetes átalakulásai az Alföldön Alföldünk talajai jelentős mértékben hidromorfak, azaz kialakulásuk, illetve fejlődésük döntő mértékben a víz hatásától függ. Jól szemlélteti ezt a talajok ármentesítések utáni átalakulása (2. ábra), vagy a domborzati helyzet (és ezen keresztül a talajvíz-viszonyoktól) által alapvetően befolyásolt talajtípusok területi elhelyezkedése (3. ábra) 2. ábra. A Karcag környéki talajok a 18. században, illetve a 20. század közepén (in: Szabolcs I. 1961)

3 3. ábra: A talajtípusok és a relatív magasság sematikus összefüggése a Szabadkígyósi puszta északi részén (Szöőr Dövényi Rakonczai 1978) Az ármentesítések után, az állandó vízborítás megszűnése, a talajvízszint csökkenése nyomán sokfelé alakultak ki másodlagosan szikes talajok, mivel a talajvíz éves változása lehetővé tette, hogy annak magas sótartalma a felszínen, vagy annak közvetlen közelében felhalmozódjon. Ezek a szikes területek mára tájképi jelentőségűek, s mindhárom alföldi nemzeti parkunk jellegzetes védett területei (Pl. Hortobágy, Szabadkígyósi-puszta, Apaj- puszta, stb.). Ezekre a területekre bár kialakulásukban az emberi beavatkozás alapvető szerepet töltött be természetes tájként tekintünk, s jelentős szerepük van az idegenforgalmi imázs -ban is. Az elmúlt tartósan szárazabb időszakban azonban a talajvízszint oly mértékben (tovább) süllyedt, hogy a sófelhalmozódási szint mélyebbre került, így elkezdődött ezekben a talajokban a só áthalmozódása: először a felszíni sókiválás (az ún. vakszík) csökken, majd megszűnik, majd a talajok A-szintjéből is mélyebbre vándorol a korábban ott kivált só. Ennek nyomán például megindulhat a korábban kopár vakszikek begyepesedése (1. és 2. kép). 1. kép. Vakszikes terület a Szabadkígyósi pusztán az 1970-es évek végén 2. kép. Begyepesedő egykori kopár szikes a Szabadkígyósi pusztán (2003)

4 Az ilyen jellegű változások nem tekinthetők egyedinek nagytájunkon, és ez joggal veti fel azt a kérdést, hogy miként kell viszonyulnunk ezekhez a változásokhoz? A környezeti változások ugyanis éppen az egyik legmagyarabbnak tartott tájképi értékünket degradálja, pedig csak a gazdálkodási szempontból szinte értéktelen szikeseket javítja. Ha a szárazodási folyamat tartósan folytatódik a természetvédelem jelentős problémájává nőheti ki magát az ilyen átalakulás. 4. A padkás erózió Az Alföld aránylag egyenletes domborzatú felszínén tájképileg különleges morfológiai változatosságot jelentenek a padkás felszínek. Leggyakoribb elterjedési fő területeik a vízrendezések előtt rendszeresen elöntött vidékek, de megjelennek ezek a formák a tájrendezési munkálatokhoz (pl. út- és csatornaépítések) kapcsolódva is. A jellemzően cm magas (esetenként azonban akár 1 métert is elérő) mikroformák ugyan többnyire szikes területeken találhatóak (bár kutatásaink azt mutatják, hogy a szikes talajszerkezet kétség kívül segíti kialakulásukat, az mégsem kizárólagos feltétele a padkás eróziónak), és eróziós genetikájuk miatt mind kialakulásukban, mind átalakulásukban a víznek döntő szerepe van. A szakirodalmi források többsége egyetért abban, hogy a padkás erózió kialakulásának alapvető feltétele, hogy a síksági területeken relatív magassági különbségek alakuljanak ki igaz akár néhány cm is elegendő. A domborzati különbségek kialakulásának azonban több oka is lehet. Természetes körülmények között egyik leggyakoribb eset, amikor a táj folyóvízi feltöltődésének során az egykori medermaradványok, vagy a mellettük kialakult folyóhátak okozzák a terep lejtését. De legalább ennyire fontosak az antropogén beavatkozások (csatornák, útmenti árkok, keréknyomok) nyomán előálló domborzati differenciák is. Elindulhat padkásodási folyamat azonban teljesen sík vidékeken, a szárazság hatására keletkező nagyméretű talajrepedések nyomán is. A padkás területek további felszínfejlődését döntően a relatív magassági különbség és a talajszerkezet befolyásolja, de hatása lehet rá a növényzettel való fedettségnek is. A padkás eróziónak több típusát különíthetjük el az Alföldön. a) Hátráló erózió. Terepi tapasztalatok alapján a legjellemzőbb típus. Ilyenkor a padka peremén, egy szabálytalan döntően növényzetmentes vonal mentén folyamatos talajpusztulás figyelhető meg (lásd 3. kép). A folyamat során a talaj szinte fizikai összetevőire esik szét, és úgy szállítódik el. A hátráló erózió alapesetében szolonyeceken a padkapusztulás a talaj A-szintjének elvesztésével jár, s így a felszínre került nagy sótartalmú szinten csak sókedvelő növényfajok élnek meg. 3. kép. Jellegzetes, hátráló erózióval fejlődő tiszántúli szikpadka Tótkomlós határában

5 b) Leszakadásos erózió. Jelentősebb relatív magassági különbségek esetén alakulhat ki a látványos és jól szakaszokra bontható leszakadásos erózió típus (ilyeneket figyeltünk meg a Duna egykori árterén, a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó Mikla pusztán). Itt a jellemzően cm-es padkák a mélyebb részek felszínén összegyűlt vizek alámosó tevékenysége nyomán egyszerre akár tíz métert is meghaladó hosszban a rajtuk levő növényzettel együtt leszakadnak (4. kép), s a több dm 3 -es talajtömbök csak egy későbbi fázisban esnek szét szemcsékre. Az is jól megfigyelhető, hogy ebben a folyamatban a helyzetéből elkerült talajdarab változó kémiai tulajdonságai miatt a növényzet előbb folyamatosan átalakul (fajösszetétele csökken és módosul), majd többnyire el is pusztul (5. kép). 4. kép. Leszakadásos erózió egy méternél nagyobb padkák esetében (Mikla puszta) 5. kép. A leszakadt padka anyagát a víz elmossa, miközben a vegetáció egyre gyérebbé válik és átalakul

6 c) Lineáris erózió. Ez az erózió típus leginkább a padkás felszínek feldarabolódásában fejti ki szerepét. Nagyon sokszor megtalálhatók azok az okok (pl. járműnyom, állatösvény) is, ami elindítja ennek a típusnak kialakulását. A lineáris erózió hatására a nagyobb padkák félsziget-, illetve szigetszerű formákká alakulnak, s az egyre növekvő határvonaluk a pusztulási folyamat felgyorsulásával is jár. d) Areális erózió. Többfelé megfigyelhető, hogy a padkák nem elsősorban a peremeik irányából pusztulnak, hanem egy lassú anyagelszállítódás nyomán felülről alacsonyodnak. Ebben (ma még számunkra nem teljesen bizonyítottan) szerepe lehet a padkaperem begyepesedésének, illetve a padka talajának lazább szerkezetének. A padkás erózió és a talajvízszint csökkenés nyomán bekövetkező talaj- és vegetáció változás érdekes példáját találtuk a Szabadkígyósi puszta területén. Itt a begyepesedő területen megjelenő sóvirág- vagy környezetüktől eltérő gyepfoltok pontosan mutatják a két évtizeddel korábbi szikpadkák helyét (vö. 4. ábra ill. 6. és 7. kép) 4. ábra. Padkás eróziójú terület a Szabadkígyósi puszta középső részén (Szöőr Dövényi Rakonczai 1978) 6. és 7. kép. A 4. ábra jobb felső részén látható egykori szíkpadkák helyét 2003-ban már csak a környezetüktől eltérő vegetáció foltjai mutatják

7 5. Titokzatos házrepedések A táj vízforgalmában bekövetkező összetett változások, komoly gazdasági károkat okozó példáját mutatja az a tömeges épületkárosodás, ami egy Békés megyei településen (Medgyesbodzás) alakult ki 2003 nyarától. A jelenség nem előzmény nélküli. Az 1990-es évek elején ugyanis ugyanitt jelentkezett először, majd tucatnyi településen is tapasztalható volt, hogy a lakóházak vélhetően az altalaj egyenetlen süllyedése nyomán jelentős része szerkezeti kárt szenved. A helyreállítás egyedileg nem kezelhető problémáját akkor kormányzati segítséggel oldották meg, s kutatásokat végeztek az okok feltárására is. A jelenség fő okaként akkor az altalaj kiszáradás következtében fellépő zsugorodását jelölték meg. (Az 1980-as évek tartós szárazságát lehetett sejteni a háttérben.) A titokzatos jelenség azonban 2003 nyarától ismét egyre nagyobb károkat okoz a lakóházakban gyakran azok lényegesen eltérő állapota ellenére (ugyanis új építésű házak is károsodnak) (8-10. kép). A folyamat tisztázatlansága számos nevetséges magyarázatot szült (melyek a médiákban is terjesztésre kerültek) kép. Házrepedések Medgyesbodzáson 2004 nyarán

8 Az tény, hogy a károkat a felszín egyenetlen süllyedése okozza, de ennek hátterét csak igen körültekintő vizsgálatokkal lehetne feltárni. Több lehetséges ok jöhet szóba. Az egyik a szárazodás hatása. Ennek lehet valós alapja, de az 1990-es években tapasztalt regionális károsodás esetén jobban elképzeltető volt, mint 2004-ben (ugyanis ha ez van a háttérben, akkor miért nem jelentkezik a környező településeken is). Lehetséges okként hozzák fel a település határában levő regionális vízbázis hatását (11. kép). Igen ám, de ilyen hatás nem jelentkezik a néhány tíz kilométerre levő többi kútcsoport környezetében. A bajok esetleges forrásaként a 2000-es Pusztaszőlősi gázkitörés hatását is megjelölték már (és még több teljesen laikus okot is). 11. kép. A Medgyesbodzás határában levő kútcsoport Mint láthatjuk a jelenség valós, az okok viszont vélhetően összetettek, csak egy a biztos, a károsodások hátterében a terület vízforgalmában bekövetkezett változások állnak. 6. Összegzés Az előadásban igyekeztünk változatos példákon át bemutatni, hogy a környezeti változások milyen sokszínű következményekkel járhatnak a táj életében. Az alig néhány évtizedet átfogó személyes tapasztalatok azt is megmutatták, hogy már ennyi idő is elegendő lényeges környezeti átalakulásokhoz. Éppen ezért lehet fontos az, hogy a különböző mintaterületen végzett természetföldrajzi kutatásokat pontosan dokumentáljuk, hiszen így nyílhat lehetőségünk a környezeti változások feltárására. Irodalom Rakonczai J. 1986: A Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet talajviszonyai - Környezet- és Természetvédelmi Évkönyv Rakonczai, J. - Kovács, F. 2000: Possibilities provided by GIS in the evaluation of landscape changes on plain territories. - Acta Geographica Szegediensis Rakonczai J. Kovács F. 2004: A szárazodási folyamat értékelése a Duna-Tisza köze példáján. A Kárpát medence környezeti változásai konferencia. Pécs, 10 old. (megjelenés alatt) Szabolcs I. 1961: A vízrendezések és öntözések hatása a tiszántúli talajképződési folyamatokra. Akadémiai kiadó 369 old. Szöõr Gy. - Rakonczai J.- Dövényi Z. 1978: A szabadkígyósi puszta talajainak vizsgálata derivatográfiás és infravörös spektroszkópiás módszerrel. - Alföldi Tanulmányok Tóth Cs. 2003: A Hortobágy negyedidőszak végi felszínfejlődésének főbb természeti és antropogén vonásai PhD értekezés. Debrecen. 244 old.

A globális változások hatásai a Duna-Tisza köze vízháztartására

A globális változások hatásai a Duna-Tisza köze vízháztartására A globális változások hatásai a Duna-Tisza köze vízháztartására Rakonczai János * 1. Bevezetés Az utóbbi negyedszázadban hazánk területén is jól érzékelhetőek lettek a globális változások környezetre gyakorolt

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyers öntés talaj Humuszos öntés talaj

Részletesebben

GEOINFORMATIKAI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA A TÁJVÁLTOZÁSOK ÉRTÉKELÉSÉBEN A KISKUNSÁGI NEMZETI PARK TERÜLETÉN. Kovács Ferenc 1 Rakonczai János 2

GEOINFORMATIKAI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA A TÁJVÁLTOZÁSOK ÉRTÉKELÉSÉBEN A KISKUNSÁGI NEMZETI PARK TERÜLETÉN. Kovács Ferenc 1 Rakonczai János 2 Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. GEOINFORMATIKAI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA A TÁJVÁLTOZÁSOK ÉRTÉKELÉSÉBEN A KISKUNSÁGI NEMZETI PARK TERÜLETÉN Kovács Ferenc 1 Rakonczai János 2 1. Bevezetés Az elmúlt évszázadokban

Részletesebben

Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján

Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján Csikós Nándor BsC hallgató Dr. habil. Szilassi Péter egyetemi docens SZTE TTIK Természeti

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

és s tapasztalatok bemutatása. Árvízi helyzet kialakulása vetkezményei. zados vezető

és s tapasztalatok bemutatása. Árvízi helyzet kialakulása vetkezményei. zados vezető Jász-Nagykun-Szolnok megyére jellemző helyi ár- és belvízi sajátoss tosságok és s tapasztalatok bemutatása. Árvízi helyzet kialakulása és s következmk vetkezményei. Készítette: Nagy Róbert R mk. pv. százados

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2011. augusztus - kivonat - Készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai Intézet Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Osztály és

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

Láptalajok. telkesített láptalajok

Láptalajok. telkesített láptalajok Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Láptalajok felláp síkláp telkesített láptalajok Láptalajokról általában Az ország legkisebb elterjedéső

Részletesebben

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció A TALAJ A TALAJ a földkéreg legfelső, laza, termékeny takarója kőzetek + elhalt szerves maradékok mállási folyamatok legértékesebb rész: humusz jellemzők: szemcsézettség, pórusméret, vízfelvevő képesség,

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA

MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA Halasi-Kovácsné Benkhard Borbála Egyetemi tanársegéd Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Tematika 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 szeptember 27. október 4. október

Részletesebben

Megoldások. OKTV 2008-09. 1. ford., 14. oldal. 11. B 12. A 13. E 14. D 15. C 16. C 17. B 18. E 19. A 20. D 21. B 22. BE 23. D 24. B 25. C 26.

Megoldások. OKTV 2008-09. 1. ford., 14. oldal. 11. B 12. A 13. E 14. D 15. C 16. C 17. B 18. E 19. A 20. D 21. B 22. BE 23. D 24. B 25. C 26. Megoldások OKTV 2008-09. 1. ford., 14. oldal. 11. B 12. A 13. E 14. D 15. C 16. C 17. B 18. E 19. A 20. D 21. B 22. BE 23. D 24. B 25. C 26. A OKTV 2009-10. 1. ford., 31. oldal. 26. A 27. B 28. C 29. D

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai

Részletesebben

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

Az öntözés helyzete a Vajdaságban Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt 1 Hoyk Edit 2. Kutatások Intézete, Kecskemét, Rákóczi út 3. 6000, 76/502 840, farkasj@rkk.hu

Farkas Jenő Zsolt 1 Hoyk Edit 2. Kutatások Intézete, Kecskemét, Rákóczi út 3. 6000, 76/502 840, farkasj@rkk.hu A természetközeli felszínek környezeti állapotváltozásának értékelési lehetőségei távérzékeléses adatokból Possibilities of evaluation of environmental changes on forest and semi natural areas from remote

Részletesebben

Talajok Talajképződés Magyarországon Magyarország talajai

Talajok Talajképződés Magyarországon Magyarország talajai Talajok Az emberi élet minőségének három legfontosabb tényezője: a megfelelő mennyiségű és minőségű egészséges élelmiszer, a tiszta víz, és a kellemes környezet. Mindhárom szorosan kapcsolódik a talajhoz

Részletesebben

Talajvédelem. Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése. Bidló A.

Talajvédelem. Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése. Bidló A. Talajvédelem Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése A talajok víztelenítése és öntözése Víz jelentősége vízellátás New York 220 km Los Angeles

Részletesebben

FÖLDRAJZ OKTV 2008/2009. 2. Erdőgazdálkodás hazánkban

FÖLDRAJZ OKTV 2008/2009. 2. Erdőgazdálkodás hazánkban FÖLDRAJZ OKTV 2008/2009 2. Erdőgazdálkodás hazánkban Könyvek Az Alföld-fásítás aktuális kérdései : tudományos emlékülés Kaán Károly születésének 125. évfordulója alkalmából : Püspökladány, 1992. május

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Az árvízkockázati térképezés információs eszközei Előadó: Kummer László Célkitűzés az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK sz. Irányelv az

Részletesebben

Kényeztetett kalászosok, meggyötört kapásnövények, gyümölcsösök: a 2014-es év időjárásának áttekintése a növénytermesztők szempontjából

Kényeztetett kalászosok, meggyötört kapásnövények, gyümölcsösök: a 2014-es év időjárásának áttekintése a növénytermesztők szempontjából Kényeztetett kalászosok, meggyötört kapásnövények, gyümölcsösök: a 2014-es év időjárásának áttekintése a növénytermesztők szempontjából Vadász Vilmos Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest A 2014-es

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető

Részletesebben

Szikes tavak védelme a Kárpátmedencében. Szikes tavak ökológiai állapota és természetvédelmi helyzete a Kárpátmedencében

Szikes tavak védelme a Kárpátmedencében. Szikes tavak ökológiai állapota és természetvédelmi helyzete a Kárpátmedencében Szikes tavak védelme a Kárpátmedencében LIFE + Action D5. Szikes tavak ökológiai állapota és természetvédelmi helyzete a Kárpátmedencében (előzetes eredmények) [LIFE07NAT/H/000324)] 2009-2013 Boros Emil

Részletesebben

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) Századunk elsı évtizedében szélsıséges klimatikus viszonyokat tapasztaltunk. Szembesültünk a meteorológiai tényezık (pl. csapadék,

Részletesebben

Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket.

Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket. Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket. A lakóteleptől északra helyezkedik el a Széchenyi Parkerdő, ami a köztudatban

Részletesebben

A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés

A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN Hoyk Edit 1 Bevezetés A Mecsek hegység nyugati részén, az Abaliget-Orfű-Mánfa-Tubes-Misina-Jakab-hegy

Részletesebben

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ 197 Budapest, Gyáli út 2 6. Levélcím: 1437 Budapest Pf. 839. Telefon: (6-1) 476-12-83 Fax: (6-1) 215-246 igazgatosag@oki.antsz.hu Összefoglaló A 212. évi

Részletesebben

Környezetkímélı technológiák

Környezetkímélı technológiák Környezetkímélı technológiák A talajok állapotát veszélyeztetı leromlási (degradációs) folyamatok 1. Fizikai degradáció szerkezetleromlás talajtömörödés cserepesedés felszíni eliszapolódás 2. Kémiai degradáció

Részletesebben

Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok -

Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok - Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok - Dr. Gellér Zita Márta vezető stratégiai koordinátor Green City konferencia - CONSTRUMA 2015. április 17. 1 Védett természeti területek 1. Országos

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás

Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás Standovár Tibor¹, Kelemen Kristóf¹, Kovács Bence¹, Kozák Csaba², Pataki Zsolt³ és Szmorad

Részletesebben

Magyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés

Magyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés Magyarország tájtípusai és tájai Bevezetés A földrajzi táj fogalma A táj a földfelszín egy konkrét részlete, amely szerkezete és működése alapján egy egységet alkot, és ez jól látható módon is elkülöníthetővé

Részletesebben

Agrometeorológiai összefoglaló

Agrometeorológiai összefoglaló Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.

Részletesebben

FOGALMAK II. témakör

FOGALMAK II. témakör FOGALMAK II. témakör Magyarország elhelyezkedése a Földön: Magyarország országrészei: Magyarország az északi félgömb keleti felén, Közép-Európában, a Kárpát-medencében, más néven a Közép-Duna medencében

Részletesebben

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat 2.2.5 Bűnözés A bűnözés területi és típus szerinti, valamint időbeli strukturálódása és alakulása a társadalmigazdasági folyamatok kölcsönhatásának következménye, és egyben a lakosság életkörülményeit,

Részletesebben

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI ThermoMap módszertan, eredmények Merényi László MFGI Tartalom Sekély-geotermikus potenciáltérkép: alapfelvetés, problémák Párhuzamok/különbségek a ThermoMap és a Nemzeti Cselekvési Terv sekély-geotermikus

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek középszint 1011 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 18. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

Geográfus MSc záróvizsga Közös, A tételek

Geográfus MSc záróvizsga Közös, A tételek Geográfus MSc záróvizsga Közös, A tételek 1. A fenntartható fejlődés történeti értékelése, rendezőelvei és fogalmi problémája: a növekedés és a fejlődés értelmezése. A kék gazdaság modell lényege és szerepe.

Részletesebben

Versenyző iskola neve:... 2... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. 6. osztály. I. forduló

Versenyző iskola neve:... 2... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. 6. osztály. I. forduló 1 Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: - 1.2. A víztest VOR kódja: AIQ957 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 15 Meszes közepes területű sekély nyílt vízfelületű állandó típushoz hasonló

Részletesebben

A mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság és természetvédelem KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN Kustár Rozália Kecskemét, 2014. február 18. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰEK: Nemzeti park: Tájvédelmi

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI

Részletesebben

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés

Hidrometeorológiai értékelés Hidrometeorológiai értékelés 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le az igazgatóság területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le (sok éves januári

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Felszíni vízformák 11.lecke Folyók A felszín feletti vizek csoportosítása I. Vízgyűjtő

Részletesebben

FELHÍVÁS. Békés megye természeti értékei címmel. 5-6. osztályos diákok számára.

FELHÍVÁS. Békés megye természeti értékei címmel. 5-6. osztályos diákok számára. 1/9. oldal FELHÍVÁS A Békés Megyei IBSEN Nonprofit Kft. Kulturális Irodája és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága természetismereti és kulturális vetélkedőt hirdet Békés megye természeti értékei címmel

Részletesebben

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok.

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok. SZIKI KOCSÁNYOS TÖLGY ÁLLOMÁNYOK TERMÉSZETKÖZELI FELÚJÍTÁSI KÍSÉRLETEI A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI MELLETT Kamandiné Végh Á. Csiha I. Keserű Zs. Erdészeti Tudományos Intézet E-mail: erti@erti.hu Debrecen;

Részletesebben

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA Debreczeni Béláné 1, Kuti László 2, Makó András 1, Máté Ferenc 1, Szabóné Kele Gabriella 3, Tóth Gergely 4 és Várallyay György

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

Smaragdfa, a zöld jövő. Négyéves Smaragdfa erdő

Smaragdfa, a zöld jövő. Négyéves Smaragdfa erdő Smaragdfa, a zöld jövő Négyéves Smaragdfa erdő Smaragdfa fejlődése A kiültetéskor 3 év múlva Az előző évben ültetett, a fagyok után tarra vágott Smaragdfa növekedése A 30, a 80 és a 100 napos facsemete

Részletesebben

Magyarország időjárásának alakulása a 2013. október 2014. szeptember időszakban

Magyarország időjárásának alakulása a 2013. október 2014. szeptember időszakban Magyarország időjárásának alakulása a 2013. október 2014. szeptember időszakban Kovács Tamás, Vincze Enikő Országos Meteorológiai Szolgálat Az elmúlt években megtapasztalt időjárási szélsőségekre a 2013.

Részletesebben

Szikes növénytársulások összetételének és talajának hosszú távú változása a Szabadkígyósi pusztán

Szikes növénytársulások összetételének és talajának hosszú távú változása a Szabadkígyósi pusztán Crisicum 5. pp.71-83. Szikes növénytársulások összetételének és talajának hosszú távú változása a Szabadkígyósi pusztán Margóczi Katalin - Rakonczai János - Barna Gyöngyi - Majláth Imre Abstract: The change

Részletesebben

IV. Magyar Tájökológiai Konferencia

IV. Magyar Tájökológiai Konferencia TÁJÖKOLÓGIAI KUTATÁSOK 2010 IV. Magyar Tájökológiai Konferencia Kerekegyháza, 2010. május 13 15. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet Budapest, 2010 1 Főszerkesztő Kertész Ádám Szerkesztette Jakab Gergely

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus. 2. Hazai talajinformációs rendszerek

Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus. 2. Hazai talajinformációs rendszerek Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Környezetinformatikai Osztály, GIS Labor Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus 2. Hazai talajinformációs

Részletesebben

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július Kutatási jelentés Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák 2009. június-július A Szádvárért Baráti Kör sikeres, az NKA Régészeti és Műemléki Szakkollégiumához benyújtott

Részletesebben

Ellenőrző kérdések 1. Tájfutó elméleti ismeretek. Ellenőrző kérdések 2. Ellenőrző kérdések 3. Ellenőrző kérdések 5. Ellenőrző kérdések 4.

Ellenőrző kérdések 1. Tájfutó elméleti ismeretek. Ellenőrző kérdések 2. Ellenőrző kérdések 3. Ellenőrző kérdések 5. Ellenőrző kérdések 4. Ellenőrző kérdések. Hogy hívjuk a tájoló forgatható részét? Tájfutó elméleti ismeretek 3. foglalkozás Kelepce Szekerce X Szelence Ellenőrző kérdések. Mivel jelölik a vaddisznók dagonyázó-helyét? Ellenőrző

Részletesebben

Vízminőségvédelem. A magyar környezetvédelmi igazgatás rendszere. Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék

Vízminőségvédelem. A magyar környezetvédelmi igazgatás rendszere. Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Környezetvédelem Vízminőségvédelem A magyar környezetvédelmi igazgatás rendszere Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium A környezetvédelem

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

HIDROMETEOROLÓGIAI HELYZET ALAKULÁSA:

HIDROMETEOROLÓGIAI HELYZET ALAKULÁSA: OMIT KÖZLEMÉNY Jelenleg összesen 553,2 km-en van árvízvédelmi készültség az országban, ebből 421,5 km-en I. fokú, 52,2 km-en II. fokú, 79,5 km-en III. fokú a készültségi szint. Láng István, az Országos

Részletesebben

AGRO.bio. Talaj növény élet. Szabó Gábor területi képviselő. Minden itt kezdődik

AGRO.bio. Talaj növény élet. Szabó Gábor területi képviselő. Minden itt kezdődik AGRO.bio Talaj növény élet Szabó Gábor területi képviselő Minden itt kezdődik Az ENSZ 2015-öt A termőtalajok nemzetközi évének nyilvánította. Az ENSZ előrejelzései alapján a nem megfelelő talajművelési

Részletesebben

2. Hazai talajinformációs rendszerek

2. Hazai talajinformációs rendszerek Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Környezetinformatikai Osztály Pásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe

Részletesebben

A városi vegetáció felmérése távérzékelési módszerekkel Vécsei Erzsébet

A városi vegetáció felmérése távérzékelési módszerekkel Vécsei Erzsébet A városi vegetáció felmérése távérzékelési módszerekkel Vécsei Erzsébet Előzmények A távérzékelés az elmúlt évtizedben rohamosan fejlődésnek indult. A felhasználók részéről megjelent az igény az egyre

Részletesebben

MAGYARORSZÁG GRAVITÁCIÓS LINEAMENSTÉRKÉPE OTKA-043100

MAGYARORSZÁG GRAVITÁCIÓS LINEAMENSTÉRKÉPE OTKA-043100 MAGYARORSZÁG GRAVITÁCIÓS LINEAMENSTÉRKÉPE 1:500000 méretarányú országos gravitációs térképet először Szabó Zoltán készített 1978-ban, majd Szabó Zoltán és Sárhidai Attila 1984-ben. 1996-ban Kovácsvölgyi

Részletesebben

2012 év madara - az egerészölyv

2012 év madara - az egerészölyv 2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: X. tározó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH041 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

Concursul de geografie Teleki Sámuel Teleki Sámuel földrajzverseny Természetföldrajz- 2014 május 10 Javítókulcs

Concursul de geografie Teleki Sámuel Teleki Sámuel földrajzverseny Természetföldrajz- 2014 május 10 Javítókulcs CONCURSUL NAŢIONAL AL LICEELOR CU PREDARE ÎN LIMBA MAGHIARĂ- 2014 MAGYAR TANNYELVŰ ISKOLÁK IX. ORSZÁGOS VETÉLKEDŐJE- 2014 Concursul de geografie Teleki Sámuel Teleki Sámuel földrajzverseny Természetföldrajz-

Részletesebben

Beépítési útmutató Enkagrid georácsokra

Beépítési útmutató Enkagrid georácsokra Enkagrid georácsokra Colbond Geosynthetics GmbH 1. Alkalmazási terület 2. Szállítás és tárolás 3. Altalaj előkészítés 4. Georács fektetése 5. Feltöltés készítése 6. Tömörítés, és tömörségellenörzés 7.

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Magyarország éghajlatának alakulása a 2012. január-augusztus időszakban

Magyarország éghajlatának alakulása a 2012. január-augusztus időszakban Magyarország éghajlatának alakulása a 2012. január-augusztus időszakban Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan alakult hazánk időjárása az idei év első nyolc hónapja során. Részletesen elemezzük az időszak

Részletesebben

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai

Részletesebben

Földrajz alapszak záróvizsga törzstételek

Földrajz alapszak záróvizsga törzstételek Földrajz alapszak záróvizsga törzstételek 1. A Föld mozgásai, következményei és a pályaelemek szekuláris változásai. Az árapály jelenség természeti- és társadalmi következményei 2. A tematikus térképek

Részletesebben

Szikes talajok tér- és időbeli változatossága

Szikes talajok tér- és időbeli változatossága MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Szikes talajok tér- és időbeli változatossága Tóth Tibor 1. BEVEZETÉS Budapest 2002 Aki valaha is tüzetesen megszemlélt egy szikes területet, legyen az szántó, legelő, vagy

Részletesebben

Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia (NAS)

Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia (NAS) Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia (NAS) Dr. Csete Mária egyetemi docens, tanszékvezető BME Környezetgazdaságtan Tanszék NAS felelős, Nemzeti Alkalmazkodási Központ 2013. november 13. NÉS-2 szakmai műhelyvita

Részletesebben

4.1. Balaton-medence

4.1. Balaton-medence Dunántúli-dombvidék 4.1. Balaton-medence 4.1.11. Kis-Balaton-medence 4.1.12. Nagyberek 4.1.13. Somogyi parti sík 4.1.14. Balaton 4.1.15. Balatoni-Riviéra 4.1.16. Tapolcai-medence 4.1.17. Keszthelyi-Riviéra

Részletesebben

Fóliasorozatok és számítógépes prezentációk a természetvédelem és a környezet egészségtan témaköréből

Fóliasorozatok és számítógépes prezentációk a természetvédelem és a környezet egészségtan témaköréből Fóliasorozatok és számítógépes prezentációk a természetvédelem és a környezet egészségtan témaköréből Készítette: Hosszu Erzsébet Judit Témavezető: Dr. Schróth Ágnes Témaválasztás Tanári gyakorlatban felhasználható

Részletesebben

Klíma és társadalom kapcsolata a Kárpát-medencében az elmúlt 5000 évben Demény Attila 1, Bondár Mária 2, Sümegi Pál 3

Klíma és társadalom kapcsolata a Kárpát-medencében az elmúlt 5000 évben Demény Attila 1, Bondár Mária 2, Sümegi Pál 3 Klíma és társadalom kapcsolata a Kárpát-medencében az elmúlt 5000 évben Demény Attila 1, Bondár Mária 2, Sümegi Pál 3 valamint Cserny Tibor 4, Fábián Szilvia 2, Fórizs István 1, Schöll- Barna Gabriella

Részletesebben

SZIKES TAVAK A DUNA-TISZA KÖZÉN

SZIKES TAVAK A DUNA-TISZA KÖZÉN SZIKES TAVAK A DUNA-TISZA KÖZÉN DR. KÁKONYI ÁRPÁD Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága Soó Rezső botanikus 1937-ben így siratta a vízhiány! (akkor mit mondjunk most mi?) miatt pusztuló félkultúr tájakat:

Részletesebben

KÉPZÉSI TEMATIKA. A képzés költségei: INGYENES, amely magában foglalja a képzés, a terepgyakorlatok, oktatási segédanyagok költségét.

KÉPZÉSI TEMATIKA. A képzés költségei: INGYENES, amely magában foglalja a képzés, a terepgyakorlatok, oktatási segédanyagok költségét. KÉPZÉSI TEMATIKA Gyakorlatorientált környezeti nevelési program a kistérség pedagógusainak, környezetvédelmi és civil szervezetek szakembereinek"című képzéshez (célterület azonosító: 1021860) című pályázathoz.

Részletesebben

Donka Attila Gila Csaba

Donka Attila Gila Csaba 2013/IV. pp. 9-32. ISSN: 2062-1655 Donka Attila Gila Csaba Magyarország változatos adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy az aktív turizmus célterülete 1. Bevezetés a fogalom 1 Knop, Jandala Cs. MiChalKó

Részletesebben

BODA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA

BODA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA K O K A S É S T Á R S A T E R V E Z Õ K F T. ÉPÍTÉSZ ÉS TELEPÜLÉSTERVEZÕ IRODA Tel/Fax: (72) 324-326 Iroda: 7624 Pécs, Budai Nagy A. u. 1. Levélcím: 7627 Pécs, Havihegyi út 66. E-mail: kokas@minicomp.hu

Részletesebben

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása 1 A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása Nagy Zoltán Dr. Szász Gábor Debreceni Brúnó OMSZ Megfigyelési Főosztály Debreceni

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz középszint 0512 É RETTSÉGI VIZSGA 2005. október 25. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM 1. összetevő 1. FELADAT a) 1. Chicago 2. Washington

Részletesebben

A talaj, mint természeti erőforrás adottságainak agrár-környezeti szempontú területi készletezése és jellemzése

A talaj, mint természeti erőforrás adottságainak agrár-környezeti szempontú területi készletezése és jellemzése Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet A talaj, mint természeti erőforrás adottságainak agrár-környezeti szempontú területi készletezése és jellemzése

Részletesebben