A KÖRNYEZETI VÁLTOZÁSOK HATÁSA AZ ALFÖLDI TÁJ ÁTALAKULÁSÁRA. Rakonczai János 1

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A KÖRNYEZETI VÁLTOZÁSOK HATÁSA AZ ALFÖLDI TÁJ ÁTALAKULÁSÁRA. Rakonczai János 1"

Átírás

1 A KÖRNYEZETI VÁLTOZÁSOK HATÁSA AZ ALFÖLDI TÁJ ÁTALAKULÁSÁRA 1. Bevezetés Rakonczai János 1 Hosszú időn keresztül a természeti viszonyok változása alakította tájainkat, majd az emberi tevékenység egyre határozottabb érvényesülése nyomán az antropogén tényezők vették át a vezető szerepet. Ez utóbbi folyamat napjainkban is domináns szerepet játszik, azonban egyes természetesnek tekinthető tényezők változása helyenként jelentős környezeti változásokat okoz esetlegesen éppen az ember által előidézett változásokat módosítva. A változások jellege és léptéke döntően a táj vízforgalmának bonyolult kapcsolatrendszereken keresztül ható átalakulásával hozható összefüggésbe. Az előadás az ilyen átalakulás több példáját mutatja be az Alföldről. A 19. századi folyószabályozások és vízrendezések nemcsak a felszín vízborításának mértékét (és ezen keresztül az ökológiai viszonyokat) illetve a területhasználatot változtatták meg drasztikusan, de a talajképző folyamatok átalakításával jelentős talajváltozásokat is előidéztek. Legismertebb ezek közül a nagy területeken tapasztalt másodlagos szikesedés. Ez a folyamat annyira jellegzetessé vált az Alföldön, hogy az így kialakult szikes pusztákat jellemző magyar tájképi elemként kezeljük, s jelentős részük alföldi nemzeti parkjaink fontos védett területe. A tartósabb száraz időszakok (esetenként kiegészülve további vízrendezési munkákkal) azonban a talajvízszint olyan további süllyedését idézték elő, ami a talajok, illetve a vegetáció jellegzetes átalakulásával is együtt járt. Elindult, illetve felgyorsult a sziktelenedés szikes területeinken, s ennek mértéke többfelé már a természetes vegetáció átalakulását is előidézi. Nagy kérdést jelent ezután, hogy a korábban szikesként védetté nyilvánított területek újfajta tájképi értékeihez hogyan viszonyulunk. A környezet átalakulása nyomán tapasztalható regionális léptékű talajvízszint-csökkenés, az egyes területeken kialakuló erózió (padkás mikrodomborzatú területek), vagy a néhány településen előforduló épületkárok szintén a környezi változásokkal mutatnak kapcsolatot. Ezeknek a folyamatoknak igen komoly gazdasági következménye is lehet, ezért vizsgálatuknak nem csupán tudományos jelentősége van. 2. A vízforgalom-változás, mint a környezeti változások motorja A tájváltozásokban a táj természetes és antropogén hatások által együttesen alakított vízforgalmának változásai meghatározó szerepet töltenek be. Mivel a folyamat bonyolult kapcsolatrendszeren keresztül érvényesül, ezért jelen keretek között csupán annak legfontosabb elemeit mutatjuk be (1. ábra). A legegyszerűbb természetes okokból bekövetkező változás a klimatikus hatásokon keresztül érvényesül. Például egy néhány hetes/hónapos csapadékhiány a vegetációs időszakban aszályt, s ezen keresztül jelentős biomassza csökkenést, termés kiesést okozhat. Ha a csapadékhiány többévesre nyúlik, akkor azt a talajvíz normálistól eltérő változását eredményezi, ami pedig a természetes növényzet átalakulását is előidézi. Ha a csapadékhiány egy területen még tartósabban jelentkezik (pl. évtizedes), akkor megkezdődik a talaj átalakulása is ahogyan erről a későbbiekben szólni fogunk. (Természetesen az egész változás sor vízbőségre is alkalmazható.) Leglátványosabb környezeti változások akkor figyelhetőek meg, ha az átalakulás léptéke akkora, hogy az már a talajátalakulással, vagy ökológiai változásokkal is együtt jár. Az ilyen 1 Dr. Rakonczai János kandidátus, egyetemi docens, SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, 6701 Szeged Pf

2 mértékű változások azonban már jelentősen hatnak a gazdasági folyamatokra, és akár olyan környezetpolitikai következményeket hozhatnak, amelyek a vízforgalom változását eredményezhetik vagy akár kikényszeríthetik (pl. öntözőcsatorna építés). 1. ábra. A vízforgalom-változás legfontosabb környezeti következményei (saját szerkesztés) 3. A hidrológiai tényezők változása és a talajok jellegzetes átalakulásai az Alföldön Alföldünk talajai jelentős mértékben hidromorfak, azaz kialakulásuk, illetve fejlődésük döntő mértékben a víz hatásától függ. Jól szemlélteti ezt a talajok ármentesítések utáni átalakulása (2. ábra), vagy a domborzati helyzet (és ezen keresztül a talajvíz-viszonyoktól) által alapvetően befolyásolt talajtípusok területi elhelyezkedése (3. ábra) 2. ábra. A Karcag környéki talajok a 18. században, illetve a 20. század közepén (in: Szabolcs I. 1961)

3 3. ábra: A talajtípusok és a relatív magasság sematikus összefüggése a Szabadkígyósi puszta északi részén (Szöőr Dövényi Rakonczai 1978) Az ármentesítések után, az állandó vízborítás megszűnése, a talajvízszint csökkenése nyomán sokfelé alakultak ki másodlagosan szikes talajok, mivel a talajvíz éves változása lehetővé tette, hogy annak magas sótartalma a felszínen, vagy annak közvetlen közelében felhalmozódjon. Ezek a szikes területek mára tájképi jelentőségűek, s mindhárom alföldi nemzeti parkunk jellegzetes védett területei (Pl. Hortobágy, Szabadkígyósi-puszta, Apaj- puszta, stb.). Ezekre a területekre bár kialakulásukban az emberi beavatkozás alapvető szerepet töltött be természetes tájként tekintünk, s jelentős szerepük van az idegenforgalmi imázs -ban is. Az elmúlt tartósan szárazabb időszakban azonban a talajvízszint oly mértékben (tovább) süllyedt, hogy a sófelhalmozódási szint mélyebbre került, így elkezdődött ezekben a talajokban a só áthalmozódása: először a felszíni sókiválás (az ún. vakszík) csökken, majd megszűnik, majd a talajok A-szintjéből is mélyebbre vándorol a korábban ott kivált só. Ennek nyomán például megindulhat a korábban kopár vakszikek begyepesedése (1. és 2. kép). 1. kép. Vakszikes terület a Szabadkígyósi pusztán az 1970-es évek végén 2. kép. Begyepesedő egykori kopár szikes a Szabadkígyósi pusztán (2003)

4 Az ilyen jellegű változások nem tekinthetők egyedinek nagytájunkon, és ez joggal veti fel azt a kérdést, hogy miként kell viszonyulnunk ezekhez a változásokhoz? A környezeti változások ugyanis éppen az egyik legmagyarabbnak tartott tájképi értékünket degradálja, pedig csak a gazdálkodási szempontból szinte értéktelen szikeseket javítja. Ha a szárazodási folyamat tartósan folytatódik a természetvédelem jelentős problémájává nőheti ki magát az ilyen átalakulás. 4. A padkás erózió Az Alföld aránylag egyenletes domborzatú felszínén tájképileg különleges morfológiai változatosságot jelentenek a padkás felszínek. Leggyakoribb elterjedési fő területeik a vízrendezések előtt rendszeresen elöntött vidékek, de megjelennek ezek a formák a tájrendezési munkálatokhoz (pl. út- és csatornaépítések) kapcsolódva is. A jellemzően cm magas (esetenként azonban akár 1 métert is elérő) mikroformák ugyan többnyire szikes területeken találhatóak (bár kutatásaink azt mutatják, hogy a szikes talajszerkezet kétség kívül segíti kialakulásukat, az mégsem kizárólagos feltétele a padkás eróziónak), és eróziós genetikájuk miatt mind kialakulásukban, mind átalakulásukban a víznek döntő szerepe van. A szakirodalmi források többsége egyetért abban, hogy a padkás erózió kialakulásának alapvető feltétele, hogy a síksági területeken relatív magassági különbségek alakuljanak ki igaz akár néhány cm is elegendő. A domborzati különbségek kialakulásának azonban több oka is lehet. Természetes körülmények között egyik leggyakoribb eset, amikor a táj folyóvízi feltöltődésének során az egykori medermaradványok, vagy a mellettük kialakult folyóhátak okozzák a terep lejtését. De legalább ennyire fontosak az antropogén beavatkozások (csatornák, útmenti árkok, keréknyomok) nyomán előálló domborzati differenciák is. Elindulhat padkásodási folyamat azonban teljesen sík vidékeken, a szárazság hatására keletkező nagyméretű talajrepedések nyomán is. A padkás területek további felszínfejlődését döntően a relatív magassági különbség és a talajszerkezet befolyásolja, de hatása lehet rá a növényzettel való fedettségnek is. A padkás eróziónak több típusát különíthetjük el az Alföldön. a) Hátráló erózió. Terepi tapasztalatok alapján a legjellemzőbb típus. Ilyenkor a padka peremén, egy szabálytalan döntően növényzetmentes vonal mentén folyamatos talajpusztulás figyelhető meg (lásd 3. kép). A folyamat során a talaj szinte fizikai összetevőire esik szét, és úgy szállítódik el. A hátráló erózió alapesetében szolonyeceken a padkapusztulás a talaj A-szintjének elvesztésével jár, s így a felszínre került nagy sótartalmú szinten csak sókedvelő növényfajok élnek meg. 3. kép. Jellegzetes, hátráló erózióval fejlődő tiszántúli szikpadka Tótkomlós határában

5 b) Leszakadásos erózió. Jelentősebb relatív magassági különbségek esetén alakulhat ki a látványos és jól szakaszokra bontható leszakadásos erózió típus (ilyeneket figyeltünk meg a Duna egykori árterén, a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó Mikla pusztán). Itt a jellemzően cm-es padkák a mélyebb részek felszínén összegyűlt vizek alámosó tevékenysége nyomán egyszerre akár tíz métert is meghaladó hosszban a rajtuk levő növényzettel együtt leszakadnak (4. kép), s a több dm 3 -es talajtömbök csak egy későbbi fázisban esnek szét szemcsékre. Az is jól megfigyelhető, hogy ebben a folyamatban a helyzetéből elkerült talajdarab változó kémiai tulajdonságai miatt a növényzet előbb folyamatosan átalakul (fajösszetétele csökken és módosul), majd többnyire el is pusztul (5. kép). 4. kép. Leszakadásos erózió egy méternél nagyobb padkák esetében (Mikla puszta) 5. kép. A leszakadt padka anyagát a víz elmossa, miközben a vegetáció egyre gyérebbé válik és átalakul

6 c) Lineáris erózió. Ez az erózió típus leginkább a padkás felszínek feldarabolódásában fejti ki szerepét. Nagyon sokszor megtalálhatók azok az okok (pl. járműnyom, állatösvény) is, ami elindítja ennek a típusnak kialakulását. A lineáris erózió hatására a nagyobb padkák félsziget-, illetve szigetszerű formákká alakulnak, s az egyre növekvő határvonaluk a pusztulási folyamat felgyorsulásával is jár. d) Areális erózió. Többfelé megfigyelhető, hogy a padkák nem elsősorban a peremeik irányából pusztulnak, hanem egy lassú anyagelszállítódás nyomán felülről alacsonyodnak. Ebben (ma még számunkra nem teljesen bizonyítottan) szerepe lehet a padkaperem begyepesedésének, illetve a padka talajának lazább szerkezetének. A padkás erózió és a talajvízszint csökkenés nyomán bekövetkező talaj- és vegetáció változás érdekes példáját találtuk a Szabadkígyósi puszta területén. Itt a begyepesedő területen megjelenő sóvirág- vagy környezetüktől eltérő gyepfoltok pontosan mutatják a két évtizeddel korábbi szikpadkák helyét (vö. 4. ábra ill. 6. és 7. kép) 4. ábra. Padkás eróziójú terület a Szabadkígyósi puszta középső részén (Szöőr Dövényi Rakonczai 1978) 6. és 7. kép. A 4. ábra jobb felső részén látható egykori szíkpadkák helyét 2003-ban már csak a környezetüktől eltérő vegetáció foltjai mutatják

7 5. Titokzatos házrepedések A táj vízforgalmában bekövetkező összetett változások, komoly gazdasági károkat okozó példáját mutatja az a tömeges épületkárosodás, ami egy Békés megyei településen (Medgyesbodzás) alakult ki 2003 nyarától. A jelenség nem előzmény nélküli. Az 1990-es évek elején ugyanis ugyanitt jelentkezett először, majd tucatnyi településen is tapasztalható volt, hogy a lakóházak vélhetően az altalaj egyenetlen süllyedése nyomán jelentős része szerkezeti kárt szenved. A helyreállítás egyedileg nem kezelhető problémáját akkor kormányzati segítséggel oldották meg, s kutatásokat végeztek az okok feltárására is. A jelenség fő okaként akkor az altalaj kiszáradás következtében fellépő zsugorodását jelölték meg. (Az 1980-as évek tartós szárazságát lehetett sejteni a háttérben.) A titokzatos jelenség azonban 2003 nyarától ismét egyre nagyobb károkat okoz a lakóházakban gyakran azok lényegesen eltérő állapota ellenére (ugyanis új építésű házak is károsodnak) (8-10. kép). A folyamat tisztázatlansága számos nevetséges magyarázatot szült (melyek a médiákban is terjesztésre kerültek) kép. Házrepedések Medgyesbodzáson 2004 nyarán

8 Az tény, hogy a károkat a felszín egyenetlen süllyedése okozza, de ennek hátterét csak igen körültekintő vizsgálatokkal lehetne feltárni. Több lehetséges ok jöhet szóba. Az egyik a szárazodás hatása. Ennek lehet valós alapja, de az 1990-es években tapasztalt regionális károsodás esetén jobban elképzeltető volt, mint 2004-ben (ugyanis ha ez van a háttérben, akkor miért nem jelentkezik a környező településeken is). Lehetséges okként hozzák fel a település határában levő regionális vízbázis hatását (11. kép). Igen ám, de ilyen hatás nem jelentkezik a néhány tíz kilométerre levő többi kútcsoport környezetében. A bajok esetleges forrásaként a 2000-es Pusztaszőlősi gázkitörés hatását is megjelölték már (és még több teljesen laikus okot is). 11. kép. A Medgyesbodzás határában levő kútcsoport Mint láthatjuk a jelenség valós, az okok viszont vélhetően összetettek, csak egy a biztos, a károsodások hátterében a terület vízforgalmában bekövetkezett változások állnak. 6. Összegzés Az előadásban igyekeztünk változatos példákon át bemutatni, hogy a környezeti változások milyen sokszínű következményekkel járhatnak a táj életében. Az alig néhány évtizedet átfogó személyes tapasztalatok azt is megmutatták, hogy már ennyi idő is elegendő lényeges környezeti átalakulásokhoz. Éppen ezért lehet fontos az, hogy a különböző mintaterületen végzett természetföldrajzi kutatásokat pontosan dokumentáljuk, hiszen így nyílhat lehetőségünk a környezeti változások feltárására. Irodalom Rakonczai J. 1986: A Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet talajviszonyai - Környezet- és Természetvédelmi Évkönyv Rakonczai, J. - Kovács, F. 2000: Possibilities provided by GIS in the evaluation of landscape changes on plain territories. - Acta Geographica Szegediensis Rakonczai J. Kovács F. 2004: A szárazodási folyamat értékelése a Duna-Tisza köze példáján. A Kárpát medence környezeti változásai konferencia. Pécs, 10 old. (megjelenés alatt) Szabolcs I. 1961: A vízrendezések és öntözések hatása a tiszántúli talajképződési folyamatokra. Akadémiai kiadó 369 old. Szöõr Gy. - Rakonczai J.- Dövényi Z. 1978: A szabadkígyósi puszta talajainak vizsgálata derivatográfiás és infravörös spektroszkópiás módszerrel. - Alföldi Tanulmányok Tóth Cs. 2003: A Hortobágy negyedidőszak végi felszínfejlődésének főbb természeti és antropogén vonásai PhD értekezés. Debrecen. 244 old.

A globális változások hatásai a Duna-Tisza köze vízháztartására

A globális változások hatásai a Duna-Tisza köze vízháztartására A globális változások hatásai a Duna-Tisza köze vízháztartására Rakonczai János * 1. Bevezetés Az utóbbi negyedszázadban hazánk területén is jól érzékelhetőek lettek a globális változások környezetre gyakorolt

Részletesebben

A talajvízszint csökkenés és annak hosszú távú hatásai a tájban

A talajvízszint csökkenés és annak hosszú távú hatásai a tájban A talajvízszint csökkenés és annak hosszú távú hatásai a tájban Rakonczai János SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék J.Rakonczai@geo.u-szeged.hu wahastrat.vizugy.hu A Duna-Tisza közi talajvíz-csökkenés

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Szikpadkás talajerózió értékelése az Alföldön térinformatikai módszerekkel

Szikpadkás talajerózió értékelése az Alföldön térinformatikai módszerekkel Szikpadkás talajerózió értékelése az Alföldön térinformatikai módszerekkel Kovács Ferenc 1 Szatmári József 2 Rakonczai János 3 1. Bevezetés Az Alföld aránylag egyenletes domborzatú felszínén tájképileg

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban Tóth Eszter MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Pannon Egyetem Földünk klímája 10 millió évvel ezelőttől napjainkig Forrás: met.hu Az elmúlt

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. február - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés

Részletesebben

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. szeptember Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

A augusztus havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az augusztusi átlagtól

A augusztus havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az augusztusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 augusztusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 19 mm (Szolnok repülőtér) és 203 mm (Budapest-Pestszentlőrinc) között

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

1. ábra. Magyarország átlagos évi csapadékai (mm), illetve annak trendje ( )

1. ábra. Magyarország átlagos évi csapadékai (mm), illetve annak trendje ( ) 1901 1910 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1980 1990 2000 2005 1. Bevezetés A környezeti változások értékelése során általában egy-egy tényező (éghajlat, területhasznosítás, vízviszonyok, stb.) alapos értékelésére

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. január kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. május - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Jellegzetes alföldi toposzekvens 1.csernozjom 2.réti csernozjom 3.sztyeppesedő réti szolonyec 4.réti szolonyec 5.szolonyeces réti talaj 6.réti talaj 7

Jellegzetes alföldi toposzekvens 1.csernozjom 2.réti csernozjom 3.sztyeppesedő réti szolonyec 4.réti szolonyec 5.szolonyeces réti talaj 6.réti talaj 7 Az Alföld talajai Novák Tibor 2006. 05. 02. Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Jellegzetes alföldi toposzekvens 1.csernozjom 2.réti csernozjom 3.sztyeppesedő réti szolonyec 4.réti szolonyec 5.szolonyeces

Részletesebben

A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól

A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 júliusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 59 mm (Drávaszabolcs) és 239 mm (Pankota) [Csongrád m.] között alakult,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. július Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. szeptember kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja 2015. június 17. A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre Koltai Gábor 1 Rajkai Kálmán 2 Schmidt Rezső

Részletesebben

A kultúrtáj változásai a Vászolyi-medencében

A kultúrtáj változásai a Vászolyi-medencében A kultúrtáj változásai a Vászolyi-medencében Endrődi Judit PhD II. évf. Témavezetők: Dr. Horváth Gergely, Dr. Csüllög Gábor ELTE TTK Környezettudományi Doktori Iskola Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyers öntés talaj Humuszos öntés talaj

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

KLÍMAVÁLTOZÁS ARIDIFIKÁCIÓ VÁLTOZÓ TÁJAK RAKONCZAI JÁNOS 74

KLÍMAVÁLTOZÁS ARIDIFIKÁCIÓ VÁLTOZÓ TÁJAK RAKONCZAI JÁNOS 74 KLÍMAVÁLTOZÁS ARIDIFIKÁCIÓ VÁLTOZÓ TÁJAK RAKONCZAI JÁNOS 74 CLIMATE CHANGE ARIDIFICATION CHANGING LANDSCAPE Abstract: The effects of globalisation are becoming more and more obvious not only in the world

Részletesebben

A magyarországi földhasználatváltozás. előrejelzése. Lennert József Farkas Jenő MTA KRTK RKI

A magyarországi földhasználatváltozás. előrejelzése. Lennert József Farkas Jenő MTA KRTK RKI A magyarországi földhasználatváltozás modellezése és Lennert József Farkas Jenő MTA KRTK RKI előrejelzése A Magyar Regionális Tudományi Társaság XIII. Vándorgyűlése 2015. 11. 19. A Magyarország hosszú

Részletesebben

Terepi adatfelvétel és geovizualizáció Androidos platformon

Terepi adatfelvétel és geovizualizáció Androidos platformon Terepi adatfelvétel és geovizualizáció Androidos platformon Balla Dániel 1 Kovács Zoltán 2 Varga Orsolya Gyöngyi 3 Zichar Marianna 4 5 1 PhD hallgató, Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

GEOGRÁFUS MSC záróvizsgatételek, Terület- és településfejlesztés szakirány (GEOGRÁFUS I. záróvizsgabizottság)

GEOGRÁFUS MSC záróvizsgatételek, Terület- és településfejlesztés szakirány (GEOGRÁFUS I. záróvizsgabizottság) Terület- és településfejlesztés szakirány (GEOGRÁFUS I. záróvizsgabizottság) 1) A hazai munkaerőpiac területi jellemzői (1989-től napjainkig) 2) A magyar ipar ágazati és területi átalakulása (1989-től

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2012. június - kivonat - Készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai Intézet Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Osztály és az

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2012. szeptember - kivonat Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízrajzi és Adattári Osztálya, az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, és a

Részletesebben

FELSZÍNI ÉS FÖLDALATTI. oktatási anyag

FELSZÍNI ÉS FÖLDALATTI. oktatási anyag FELSZÍNI ÉS FÖLDALATTI LÉTESÍTMÉNYEK (RÉGÉSZETI OBJEKTUMOK) FELDERÍTÉSE oktatási anyag (RÉGÉSZETI) É OBJEKTUM-FELDERÍTÉS (ALAPOK) TERMÉSZETES MESTERSÉGES ELLENTÉTBŐL KIINDULVA felismerés alakzat és struktúra

Részletesebben

OTKA NN Szabó András és Balog Kitti

OTKA NN Szabó András és Balog Kitti Alföldön telepített erdők hatása a talaj sótartalmára és a talajvízre OTKA NN 79835 Szabó András és Balog Kitti 2013. 12. 03. Hipotézis EC max: a sófelhalmozódás maximuma GYz: gyökérzóna Tv: talajvízszint

Részletesebben

A DÉL-BUDAI KESERŰVIZEK ÉS A VEGETÁCIÓS MINTÁZAT ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ ELEMZÉSE

A DÉL-BUDAI KESERŰVIZEK ÉS A VEGETÁCIÓS MINTÁZAT ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ ELEMZÉSE A DÉL-BUDAI KESERŰVIZEK ÉS A VEGETÁCIÓS MINTÁZAT ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ ELEMZÉSE Dallos Emília Bernadett Környezettudomány szak Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék Témavezető: Mádlné

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2014. november - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS - kivonat - 2013. március Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. szeptember - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 1 Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 2008. augusztus Készült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózatműködtetési

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban Blanka Viktória, Mezősi Gábor, Ladányi Zsuzsanna, Bata Teodóra Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék TÁJVÁLTOZÁSOK ÉRTÉKELÉSE A DUNA TISZA KÖZI HOMOKHÁTSÁG EGY

Részletesebben

A Kiskunhalasi Sós-tó és környékének komplex tájökológiai-természetföldrajzi vizsgálata, hidrológiai egyensúlyának megőrzése

A Kiskunhalasi Sós-tó és környékének komplex tájökológiai-természetföldrajzi vizsgálata, hidrológiai egyensúlyának megőrzése A Kiskunhalasi Sós-tó és környékének komplex tájökológiai-természetföldrajzi vizsgálata, hidrológiai egyensúlyának megőrzése Jelen tanulmány fő fókuszpontjában a kiskunhalasi Sós-tó van, de e tanulmány

Részletesebben

Gyenge adottságú és szárazodó termőhelyen történő fa alapanyag termelésének megalapozása VM determinációs projekt

Gyenge adottságú és szárazodó termőhelyen történő fa alapanyag termelésének megalapozása VM determinációs projekt Újabb módszerek az erdészeti termőhely minősítésben Rásó János Csiha Imre Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézet Püspökladányi Kísérleti Állomás Gyenge adottságú és szárazodó

Részletesebben

Aszályindexek és alkalmassági vizsgálatuk

Aszályindexek és alkalmassági vizsgálatuk Drought and Water Scarcity Management System DWMS Operatív Aszály- és Vízhiány Kezelő Rendszer MHT Vándorgyűlés Aszály-monitoring műhelymunka Debrecen 2016. Július 6-8. Az aszály definiálása Aszály (WMO):

Részletesebben

Az aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága (Agroklimatológiai elemzés)

Az aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága (Agroklimatológiai elemzés) NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Mezőgazdaság- és Élelmiszertudumányi Kar Környezettudományi Intézet Agrometeorológiai Intézeti Tanszék Az aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

Az öntözés helyzete a Vajdaságban Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.

Részletesebben

A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése

A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlés Somlyai Imre, Dr. Grigorszky István Debreceni Egyetem, Hidrobiológiai Tanszék Témafelvetés

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET

BUDAPEST, VII. KERÜLET M.sz.: 1430 BUDAPEST, VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2014/1. félév Budapest, 2014.július BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2014/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN ALATTI

Részletesebben

Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter. Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz Intézet

Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter. Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz Intézet Ideális interpolációs módszer keresése a talajvízszint ingadozás talajfejlődésre gyakorolt hatásának térinformatikai vizsgálatához Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar

Részletesebben

Pozsár László - Tóth Gergő

Pozsár László - Tóth Gergő Georáccsal erősített talajtámfal, avagy egy két éve lezárt pálya újbóli forgalombahelyezése Pozsár László - Tóth Gergő Geo-Terra Kft. - Gradex Kft. A 70. sz. Budapest-Nyugati PU-Szob vv. Vác Verőce állomásköz

Részletesebben

Tájváltozások kényszerek és lehetőségek a tájváltozások kezelésében

Tájváltozások kényszerek és lehetőségek a tájváltozások kezelésében Tájváltozások kényszerek és lehetőségek a tájváltozások kezelésében Gazdasági kényszer : ipar, bányászat; energiatermelés; erdőgazdaság; folyószabályozás; stb. Felhagyás bolygatott, degradált állapot megbolygatott

Részletesebben

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő.

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő. 1. BEVEZETÉS Munkánk bevezető részében képet kívánunk adni a települési környezetvédelmi programok törvény által előírt, valamint más okokból fakadó szükségességéről, hasznosításának módjáról, lehetőségeiről,

Részletesebben

Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján

Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján Csikós Nándor BsC hallgató Dr. habil. Szilassi Péter egyetemi docens SZTE TTIK Természeti

Részletesebben

HASZNÁLT HÉVIZEK FELSZÍNI BEFOGADÓBA TÖRTÉNŐ BEVEZETHETŐSÉGE, HATÁSOK A VIZEK KÉMIAI ÉS ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÁRA

HASZNÁLT HÉVIZEK FELSZÍNI BEFOGADÓBA TÖRTÉNŐ BEVEZETHETŐSÉGE, HATÁSOK A VIZEK KÉMIAI ÉS ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÁRA Szilágyi F., Clement A., Tonkó Cs. BME Vízi Közmű és Környzetmérnöki Tanszék HASZNÁLT HÉVIZEK FELSZÍNI BEFOGADÓBA TÖRTÉNŐ BEVEZETHETŐSÉGE, HATÁSOK A VIZEK KÉMIAI ÉS ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÁRA 2009. október 1.

Részletesebben

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY SZÚRÓPONT

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY SZÚRÓPONT TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY Besenyszög, Jászladányi út 503/3 hrsz. SZÚRÓPONT tervezéséhez Nagykörű 2013 december 07. Horváth Ferenc okl. építőmérnök okl. geotechnikai szakmérnök

Részletesebben

A MAROS HORDALÉKKÚP FEJLŐDÉSTÖRTÉNETI

A MAROS HORDALÉKKÚP FEJLŐDÉSTÖRTÉNETI SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Földtudományok Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék A MAROS HORDALÉKKÚP FEJLŐDÉSTÖRTÉNETI REKONSTRUKCIÓJA Doktori

Részletesebben

Rakonczai János Ladányi Zsuzsanna

Rakonczai János Ladányi Zsuzsanna Rakonczai János Ladányi Zsuzsanna A sejthető klímaváltozás és a Duna Tisza közi Homokhátság A Homokhátságon élőknek, gazdálkodóknak vélhetően már tele van az a bizonyos hócipője a Duna Tisza közén megtapasztalt

Részletesebben

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető Természetvédelem Nagy Gábor területi osztályvezető Alapfogalmak: A természetvédelem fogalma: szűkebb értelmezés: Tudományos és kulturáli s szempontból ki emelkedő jelentőségű termés zeti értékek m egőr

Részletesebben

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben

ÚJDONSÁG Megjelent 2014-ben

ÚJDONSÁG Megjelent 2014-ben ÚJDONSÁG Megjelent 2014-ben A könyv összefoglalja a gyümölcstermő növények környezeti igényeire vonatkozó ismereteket, segítséget nyújtva evvel az adott gyümölcsfaj számára alkalmas terület kiválasztásához,

Részletesebben

Féléves hidrometeorológiai értékelés

Féléves hidrometeorológiai értékelés Féléves hidrometeorológiai értékelés Csapadék 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le a KÖTIVIZIG területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 1128-1139. Rakonczai János 1 A BELVÍZKÉPZİDÉS FOLYAMATA ÉS FÖLDTUDOMÁNYI HÁTTERE

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 1128-1139. Rakonczai János 1 A BELVÍZKÉPZİDÉS FOLYAMATA ÉS FÖLDTUDOMÁNYI HÁTTERE Rakonczai János 1 A BELVÍZKÉPZİDÉS FOLYAMATA ÉS FÖLDTUDOMÁNYI HÁTTERE BEVEZETÉS Az idıjárási szélsıségek okozta problémák rendszeresen visszatérı lehetıséget adnak a kutatóknak, hogy keressék az okokat,

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2011. június - kivonat - Készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Szakágazat és az Alsó-Tisza vidéki

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14. Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag

Részletesebben

Megoldások. OKTV 2008-09. 1. ford., 14. oldal. 11. B 12. A 13. E 14. D 15. C 16. C 17. B 18. E 19. A 20. D 21. B 22. BE 23. D 24. B 25. C 26.

Megoldások. OKTV 2008-09. 1. ford., 14. oldal. 11. B 12. A 13. E 14. D 15. C 16. C 17. B 18. E 19. A 20. D 21. B 22. BE 23. D 24. B 25. C 26. Megoldások OKTV 2008-09. 1. ford., 14. oldal. 11. B 12. A 13. E 14. D 15. C 16. C 17. B 18. E 19. A 20. D 21. B 22. BE 23. D 24. B 25. C 26. A OKTV 2009-10. 1. ford., 31. oldal. 26. A 27. B 28. C 29. D

Részletesebben

Antropogén tájsebek vizsgálatának szempontjai

Antropogén tájsebek vizsgálatának szempontjai A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Antropogén tájsebek vizsgálatának szempontjai Hornyák Péter PhD hallgató Miskolci Egyetem, Földrajz Intézet ecokosza@uni-miskolc.hu

Részletesebben

Doboz természetföldrajzi adottságai

Doboz természetföldrajzi adottságai Doboz természetföldrajzi adottságai BECSEI JÓZSEF Doboz a Körös-vidékhez tartozik és annak legdélibb részét foglalja el. Ez a terület az alföldi medencének a pleisztocénben egyik legmélyebbre süllyedt,

Részletesebben

Agrár-kutasokat támogató 3D-s talajinformációs rendszer fejlesztése

Agrár-kutasokat támogató 3D-s talajinformációs rendszer fejlesztése Agrár-kutasokat támogató 3D-s talajinformációs rendszer fejlesztése Hervai Anrdrás - PTE Kutatás háttere mezőgazdaság helyzete Magyarországon 8442 gazdasági szervezet 485 ezer egyéni gazdaság 9,3 millió

Részletesebben

és s tapasztalatok bemutatása. Árvízi helyzet kialakulása vetkezményei. zados vezető

és s tapasztalatok bemutatása. Árvízi helyzet kialakulása vetkezményei. zados vezető Jász-Nagykun-Szolnok megyére jellemző helyi ár- és belvízi sajátoss tosságok és s tapasztalatok bemutatása. Árvízi helyzet kialakulása és s következmk vetkezményei. Készítette: Nagy Róbert R mk. pv. százados

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY. Farkas Geotechnikai Kft. Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról. Kulcs Község Önkormányzata.

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY. Farkas Geotechnikai Kft. Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról. Kulcs Község Önkormányzata. Farkas Geotechnikai Szakértői és Laboratóriumi KFT Farkas Geotechnikai Kft. SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról Megbízó: Készítette: Geotechnikai vezető tervező, szakértő

Részletesebben

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció A TALAJ A TALAJ a földkéreg legfelső, laza, termékeny takarója kőzetek + elhalt szerves maradékok mállási folyamatok legértékesebb rész: humusz jellemzők: szemcsézettség, pórusméret, vízfelvevő képesség,

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2011. december Decemberben a hazánk csapadékszegény időjárását meghatározó anticiklonális időjárási helyzet megszűnt, és újra a ciklonok vették át az időjárásunk irányítását.

Részletesebben

Településhálózati kapcsolatrendszerek

Településhálózati kapcsolatrendszerek Nemzedékek találkozása I. Regionális Tudományi Posztdoktori Konferencia Szeged, 2010. április 15. Településhálózati kapcsolatrendszerek BARÁTH GABRIELLA, PhD tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI Közép-dunántúli

Részletesebben

A széleróziós információs rendszer alapjai

A széleróziós információs rendszer alapjai 1. Bevezetés A széleróziós információs rendszer alapjai Dr. Lóki József 1, Négyesi Gábor 2 1 Debreceni Egyetem Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék, 4010 Debrecen Egyetem tér 1. Pf. 9. 52/512900/22113

Részletesebben

A talajvízállás vizsgálata a Hajdúságban

A talajvízállás vizsgálata a Hajdúságban Négyesi Gábor A talajvízállás vizsgálata a Hajdúságban Bevezetés A Hajdúság földrajzi szempontú vizsgálata szorosan hozzátartozik a debreceni földrajzi iskola tevékenységéhez. Ezen belül a tájegység természetföldrajzi

Részletesebben

GEOINFORMATIKAI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA A TÁJVÁLTOZÁSOK ÉRTÉKELÉSÉBEN A KISKUNSÁGI NEMZETI PARK TERÜLETÉN. Kovács Ferenc 1 Rakonczai János 2

GEOINFORMATIKAI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA A TÁJVÁLTOZÁSOK ÉRTÉKELÉSÉBEN A KISKUNSÁGI NEMZETI PARK TERÜLETÉN. Kovács Ferenc 1 Rakonczai János 2 Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. GEOINFORMATIKAI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA A TÁJVÁLTOZÁSOK ÉRTÉKELÉSÉBEN A KISKUNSÁGI NEMZETI PARK TERÜLETÉN Kovács Ferenc 1 Rakonczai János 2 1. Bevezetés Az elmúlt évszázadokban

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Fölhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Debrecen, Böszörményi út 138

DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Fölhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Debrecen, Böszörményi út 138 A T C DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Fölhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Debrecen, Böszörményi út 138 BALMAZ típusú mélylazító munkájának minősítése

Részletesebben

Vajdasági vízhiány probléma

Vajdasági vízhiány probléma Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Vajdasági vízhiány probléma Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Május 30. Mórahalom

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai

Részletesebben