Logisztikai alrendszerek és folyamatok

Átírás

1 Közszolgálati Logisztika - NKE közös modul 2014 Logisztikai alrendszerek és folyamatok Dr. Lakatos Péter, egyetemi docens HHK KLI HKKT

2 Tartalom 1. Az áruszállítási rendszerek 2. A beszerzés, mint logisztikai funkció 3. A készletek értelmezése, készletgazdálkodás 4. A raktározás szerepe, a raktári folyamatok irányítása Logisztika alapjai 2. 2

3 1. AZ ÁRUSZÁLLÍTÁSI RENDSZEREK Logisztika alapjai 2. 3

4 Közlekedés A közlekedés személyek és dolgok szabályszerűen ismétlődő tömeges helyváltoztatása, amely technikai eszközök igénybevételével, a társadalom szükségletei alapján, termelőmunka révén valósul meg. A közlekedésben személyek és dolgok (mint termék) vesznek részt. tárgyak, javak, például élőállat, hő és villamos energia, a levél, távirat, rádió, tv közvetítés, stb. A másik meghatározás szerint : személyek, dolgok helyváltoztatása, illetve a helyváltoztatás feltételeinek megteremtésére és fenntartására szolgáló sajátos szervezetek, speciális technikai eszközök és berendezések összessége. Terméke a szállítás. A szállítás értelmezésekor a hangsúly a folyamat jellegén van, a közlekedés értelmezésekor pedig a szervezeti rendszeren Logisztika alapjai 2. 4

5 Szállítás A szállítás élőerővel dolgoknak, illetve személyeknek és dolgoknak olyan helyváltoztatása, amely sajátos szervezetek közreműködésével, speciális berendezések, technikai eszközök igénybevételével valósul meg. Az áruszállítás úgynevezett származtatott keresletű szolgáltatás, melynek teljesítményét a termelői-kereskedelmi (például feldolgozóipari, mezőgazdasági) és fogyasztói igények határozzák meg Logisztika alapjai 2. 5

6 Logisztika alapjai 2. 6

7 Az áruszállítás A logisztikai területek, rendszerek, az egymással partneri/üzleti kapcsolatban álló szereplők az ellátási-elosztási rendszereken keresztül kapcsolódnak egymáshoz. Ebbe a kapcsolatba a közlekedés közvetítő tevékenységként lép be úgy, mint árufuvarozási szolgáltatás Logisztika alapjai 2. 7

8 Logisztika alapjai 2. 8

9 A vasúti áruszállítás Nagy árumennyiségek (tömegáruk) viszonylag nagy távolságra való továbbítására alkalmazható előnyösen. Főbb előnyei: független a külső környezeti hatásoktól; a közúti szállításhoz képest kisebb a szállítás fajlagos energiaigénye; szinte minden árufajta szállítását lehetővé teszi a vasúti kocsitípusok széles választéka; a közúti szállításhoz képest kisebb a környezetkárosító hatása; előre jól kalkulálható a tarifarendszer. Főbb hátrányai a kötött pályából származóan: hosszú az áruk eljutási ideje; kicsi a hálózatsűrűsége, nagy dinamikus igénybevételek érhetik az árukat, különösen a vasúti kocsik tolatása közben; kevésbé rugalmas Logisztika alapjai 2. 9

10 Logisztika alapjai 2. 10

11 A közúti áruszállítás Viszonylag rövid távú forgalomban gazdaságos, számos előnye miatt azonban a távolsági forgalomban is gyakran alkalmazzák. Főbb előnyei: a legsűrűbb vonalhálózattal rendelkezik, háztól-házig fuvarozás; viszonylag rövid az áruk eljutási ideje; szinte minden árufajta szállítása lehetséges; nagymértékű alkalmazkodóképesség az igényekhez; viszonylag kicsik a szállítás közbeni áruigénybevételek és az ebből származó árukárok; rugalmas a szerződéskötés és a tarifakialakítás Logisztika alapjai 2. 11

12 A közúti áruszállítás 2 Főbb hátrányai: nagymértékű függőség a külső környezeti hatásoktól, illetve az előre nem látható, nem tervezhető eseményektől; a vasúti szállításhoz képest nagyobb a szállítás fajlagos energiaigénye és környezetszennyező, illetve károsító hatása (zajterhelés, kipufogó gázok); egyszerre nagy árumennyiség továbbítására csak korlátozottan alkalmas, mivel a járművek hossza korlátozott; a többi közlekedési alágazathoz képest leginkább élőmunka-igényes és leginkább balesetveszélyes; útvonal-korlátozások, hétvégi szállítási tilalmak korlátozhatják; a nemzetközi forgalom az egyes országok kölcsönös megállapodásán alapuló engedélykontingensekhez kötött Logisztika alapjai 2. 12

13 A közúti áruszállítás 3 A nemzetközi közúti fuvarozás fontosabb egyezményei: CMR: A Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről Szóló Egyezmény Convention relative au contrat de transport international de marchandises par route ADR: Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás Accord européen relatif au transport international des marchandises dangereuses par route Logisztika alapjai 2. 13

14 Logisztika alapjai 2. 14

15 A vízi áruszállítás Tömegáruk nagy távolságra történő továbbítására célszerű igénybe venni akkor, ha az áruk eljutási ideje viszonylag hosszú lehet. Főbb előnyei: a legkisebb a szállítás fajlagos energia- igénye, ezért viszonylag olcsó, így a belvízi hajózás a vasút fő versenytársát jelentheti a tömegáru-szállítás területén; a legkisebb a környezetkárosító hatása; minden árufajta szállítására alkalmas; díjszabásai viszonylag rugalmasak Logisztika alapjai 2. 15

16 A vízi áruszállítás 2 Főbb hátrányai: viszonylag hosszú az áruk eljutási ideje; a feladó és a címzett közötti közvetlen szállítási kapcsolatok kialakítására nem alkalmas, az áruk közúti és/vagy vasúti felfuvarozására és ebből következően többszöri átrakására és esetleg közbenső tárolására van szükség; a szállítási határidők betartása függhet az időjárástól is; a legnagyobbak a szállítás közbeni áruigénybevételek, ezért fokozott figyelmet kell fordítani az áruk csomagolására (ez költségtöbbletet okozhat) Logisztika alapjai 2. 16

17 Logisztika alapjai 2. 17

18 A vízi áruforgalom A folyami fuvarozásra feladott áruk > darabáru, uszályrakomány vagy részrakomány. Magyarország folyami hajózás szempontjából legfontosabb víziútja a 2860 km hosszú, nyolc európai országot összekötő Duna. A Duna-Majna-Rajna Csatorna megnyitásával tengeri kijárat létesült a tengeri kikötővel egyébként nem rendelkező Duna menti országok számára déli és északi irányban is Logisztika alapjai 2. 18

19 A légi áruszállítás 1 Kis mennyiségű, tömegegységre nagy értékű árukat kell nagy távolságra, sürgősen eljuttatni. Főbb előnyei: nagy szállítási távolságok esetén viszonylag rövid az áruk eljutási ideje. Előnye a közúti és a vasúti áruszállítással szemben már 800 km-es szállítási távolság fölött érvényesül; kicsik az árukat érő igénybevételek, kicsi a csomagolás költségigénye is; a szállítási határidők betartását egyedül a szélsőséges időjárási viszonyok zavarhatják Logisztika alapjai 2. 19

20 A légi áruszállítás 2 Főbb hátrányai: csak az áruk egy bizonyos köre esetén vehető számításba, széles a légi szállításból kizárt áruk köre is, pl: a gyúlékony anyagok, a robbanóanyagok, stb; az áruk repülőtérre való fel-, illetve elfuvarozására és emiatt gyakran többszöri átrakására, átmeneti tárolására van szükség, ami jelentős mértékben megnövelheti az áruk eljutási idejét. a legnagyobb a szállítás fajlagos energia- igénye, ezért viszonylag magasak a fuvardíjak; környezetvédelmi szempontból: zajhatás. IATA: International Air Transport Association = Nemzetközi Légi Fuvarozási Szövetség Logisztika alapjai 2. 20

21 Csővezetékes áruszállítás Egy egységet képez a szállítóeszköz és a szállító pálya. A szállítás teljesítőképessége a cső keresztmetszetétől és a szállítási sebességtől függ. Előnyei: nagyfokú megbízhatóság; független a külső környezeti hatásoktól; üzemeltetési költsége fajlagosan alacsony; gondos üzemeltetés esetén minimális környezetszennyezés. Hátrányai: nagy mértékben korlátozott a csővezetéken szállítható áruk köre; a vezetéképítésnek nagy beruházási költségei vannak; nem tud alkalmazkodni a szállítási igényekhez; a szállítási idő meglehetősen hosszú Logisztika alapjai 2. 21

22 Kombinált fuvarozás és szállítmányozás Komplett egységrakományok /komplett járműszerelvények, félpótkocsik, csereszekrények, konténerek/ a fuvarozási útvonalat két vagy több fuvarozási ághoz tartozó fuvareszközzel teszik meg, miközben az áru nem kerül átrakásra. Konténeres és huckepack (háton hordozás), ami lehet kísért forgalmú gördülő országút (Rollende Landstrasse: RO/LA) és Kíséretlen csereszekrényes (cserefelépítményes), félpótkocsis, mely daruzható és nem daruzható változatban történik Logisztika alapjai 2. 22

23 2. A BESZERZÉS, MINT LOGISZTIKAI FUNKCIÓ Logisztika alapjai 2. 23

24 A beszerzés (ellátás) feladatai 1 A termelés igényeinek megfelelően készenlétbe helyezze a felhasználandó anyagokat, félkész- és késztermékeket, a vállalat működéséhez szükséges szolgáltatásokat és eszközöket ( indirekt beszerzés ) és az ezekhez kapcsolódó információkat. Tágabb értelmezésben a beszerzés a vállalat tevékenységének elvégzéséhez szükséges valamennyi input megszerzését jelenti, a vállalat stratégiai céljainak megfelelő módon. A beszerzés a vállalat legjelentősebb anyagáramlási folyamatát generálja. Az átlagos iparvállalat bevételének %-át költi inputanyagokra. Ez a szám vegyipari és élelmiszeripari vállalatok esetében akár a %-ot is elérheti Logisztika alapjai 2. 24

25 A beszerzés (ellátás) feladatai 2 A beszerzés lényege a megfelelő minőségű anyag beszerzése a megfelelő időben, a megfelelő mennyiségben, a megfelelő forrásból, a megfelelő áron. Ezt a beszerzés 5M-jének nevezzük. A beszerzésnek a vállalati szervezetben való elhelyezkedése mutatja meg azt, hogy a felső vezetés mekkora fontosságot tulajdonít ennek a funkciónak. stratégiai jelentőség: akár a legfelsőbb vezetői szint hatáskörébe is tartozhat (például beszerzési vezérigazgató-helyettes). Nagyon fontos, hogy ne képezzen más logisztikai egységektől elkülönült funkciót. A beszerzést szűk értelemben a logisztikai tevékenységek szerves részeként, tágabb értelemben pedig a vállalati tevékenység egyik alkotóelemeként kezeljük. Az integrált szemlélet követelmény! Logisztika alapjai 2. 25

26 A beszerzési koordináció A beszerzéshez szükséges információk gyakran elszórtan helyezkednek el a szervezeten belül, ezért fontos, hogy az összes érintett egység időszerű, releváns, pontos információkkal lássa el a beszerzésért felelős személyt Logisztika alapjai 2. 26

27 A beszerzési igények kezelhetők: centralizált beszerzés: a beszerzéssel kapcsolatos összes tevékenységet egyetlen (központi) szervezeti egység látja el. kevesebb szükség van az egységek közti koordinációra nem biztos, hogy mindig érvényesülnek azoknak az érdekei, akik a beszerzett árukat végül felhasználják (például időzítési, mennyiségi különbségek); decentralizált beszerzés: nincsen külön beszerzési egység, a beszerzési feladatok elvégzését több szervezeti egység párhuzamosan végzi. Itt jobban érvényesülnek a decentralizált egységek érdekei, azonban nagyobb a beszerzési tevékenységek koordinációs igénye; beszerzésgazda rendszer: az egyes cikkeket az a szervezeti egység szerzi be, amely annak legjellemzőbb felhasználója vagy legjobb ismerője. Ez a szervezeti egység végzi az egész vállalat igényeinek ellátását Logisztika alapjai 2. 27

28 A beszerzéssel kapcsolatos célok és tennivalók Az optimális minőség elérése A teljes költség minimalizálása Beszállítók megkeresése, kiválasztása és értékelése Hozzájárulás az alacsony készletszinthez és a folyamatos termékáramláshoz Kooperálás és integráció más szervezeti egységekkel Logisztika alapjai 2. 28

29 A beszállítói menedzsment A beszállítói menedzsment a kapcsolódó folyamatok vezetésének, szervezésének, működtetésének módjára irányul. Feladatai: az információgyűjtés; a beszállítók keresése; a potenciális beszállítók értékelése; a beszállítókkal való kapcsolat menedzsmentje Logisztika alapjai 2. 29

30 A beszerzési piackutatás Az információgyűjtés, a beszállítók keresése. A beszállítók felkutatása és megkeresése, valamint kiválasztása Céljai: a beszerzési piacok áttekinthetőségének biztosítása és javítása; a beszerzési zavarok elkerülésének és a termelés zavartalan működésének biztosítása; más egységek ellátása információval; az optimális beszerzési döntések lehetővé tétele; a technikai fejlődés folyamatos követése; beszerzési források megtalálása; egyes termékek helyettesíthetőségének értékelése; a beszerzési források értékelése Logisztika alapjai 2. 30

31 A beszerzési politika kérdései Egy vagy egyszerre több beszállítótól rendeljük-e ugyanazt az anyagot? A fogoly -szállítóelmélet érvényesítése: meghatározza a beszállító termelésének (forgalmának) azt a hányadát, amit maximálisan megvásárolhatnak. Azért van szükség rá, mert ellenkező esetben a beszállító függővé válhat a vevőtől. A gyártótól vagy a közvetítőtől vásároljon-e a cég? Mennyire támaszkodjon a cég helyi szállítókra? Milyen esetekben és milyen feltételekkel szükséges bevonni a beszerzést? Milyen esetben kell használni az előminősített, preferált beszállítókat és milyen esetben lehetséges megbízni nem-preferált beszállító? Logisztika alapjai 2. 31

32 Új trendek a beszerzés területén 1 A beszerzés alapinformációkra támaszkodik, pl: piaci trendek, árak, keresletek, termékfejlesztések. A kiszervezni vagy nem kiszervezni - make or buy, azaz készíteni vagy beszerezni dilemma. visszaszervezésre ( insourcing ) vagy részleges kiszervezésre (cosourcingra) is szükség lehet. IT támogatás. Kapcsolatorientáció stratégai partneri viszonyok, preferált beszállítói megállapodások Logisztika alapjai 2. 32

33 Új trendek a beszerzés területén 2 Proaktív beszerzés a beszerzési funkció érintettsége már azelőtt megkezdődik, hogy a beszállító kifejlesztette volna a terméket. A beszállító az elkészülő termék érintett alkotóelemének fejlesztéséhez ötleteket ad. SCM - menedzsment Elektronikus eszközök használata az operatív és/vagy háttér beszerzői munkát támogató rendszerek bevezetése (például elektronikus jóváhagyás, számlaigazolás) stratégiai beszerzői munkát támogató eszközök (e-aukciók, internetes árlejtéses versenyeztetés, e-rfq). Beszerzési kategória menedzsment a stratégiai beszerző a saját kategóriáját az átlagosnál mélyebben, alaposabban és analitikai szempontból menedzseli. Request For Quotation, vagyis ajánlatkérési/tételi felhívás Logisztika alapjai 2. 33

34 3. A KÉSZLETEK ÉRTELMEZÉSE, KÉSZLETGAZDÁLKODÁS Logisztika alapjai 2. 34

35 A készletgazdálkodás 1 Feladata: Biztosítsa a gazdasági tevékenységhez szükséges készleteket mennyiségben, minőségben, összetételben. A rendelés, a beszerzés, az előállítás, a szállítás, a raktározás költségeit és az esetleges készlethiányból származó veszteségeket minimalizálni kell. A készletgazdálkodás nagy része az anyag- vagy árugazdálkodás, mivel a tevékenységhez szükséges készletek 60-70%-a anyag (termelő tevékenységet folytató vállalkozásnál), vagy áru (kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozásnál). Több vállalati szervezetben is megjelenik: a marketingrendszer keretében (a fogyasztóorientált marketing kialakulásának érdekében), a termelésben (amelynek inputja is, outputja is a készlethez kapcsolódik), és a pénzügyben is (mint a vállalat pénzeszközeinek egyik fő befektetési területe). A cél: a gazdaságos szükséglet-kielégítés Logisztika alapjai 2. 35

36 A készletgazdálkodás 2 Stratégiai tényezők amik hatással lehetnek a készletgazdálkodás folyamatára: Befektetett eszközök nagysága, Vállalatműködés rugalmassága, Készletekkel kapcsolatos ráfordítások. Magába foglalja: Anyagszükséglet, készlettervezés Termelésütemezés Beszerzés Jó szállítók kiválasztása Áruátvevő részleg Tárolás A termék belső mozgása A szállítás módja Készlethiány, illetve többlet kezelése Készletek folyamatos figyelése Minőségellenőrzés Logisztika alapjai 2. 36

37 Készletek fogalma és szerepe Készletek alatt mindazon anyagi javakat, termékeket értjük, amelyek egy adott időpontban a vállalatnál rendelkezésre állnak A készletgazdálkodás központjában a készletek állnak, mint a rendszer erőforrása Logisztika alapjai 2. 37

38 A készletek egyéb jellemzői addig terjed, amíg van helye; okot ad külső raktárakra; szavatossága van; pénzt ér; költséges; felemészti a befektetett tőkét; korlátozza az új lehetőségeket; korlátozza az új termékek kifejlesztését; mindenki ügye; menedzselni kell; a menedzsment teljesítményének a mércéje Ez a felsorolás is azt bizonyítja, hogy a készletgazdálkodás, a készletek optimalizálása mindegyik vállalatnál komoly érdek, ha valóban siker és profitorientált szeretne lenni Logisztika alapjai 2. 38

39 Készletfunkciók, típusok Úton lévő (pipeline) vagy tranzit készletek Ciklus készletek Biztonsági vagy puffer készletek Megelőző készletek, vagyis a szezonalitásra való felkészülés Decoupling készletek azon múlnak, hogy mennyivel lesz rugalmasabb az üzemeltetés a tartásuk mellett, illetve a költségeken Logisztika alapjai 2. 39

40 A tervezés Menete a következő: a vállalati tervezés szintjén folyik éves gyakorisággal az üzleti tervezés, amely meghatározza a szervezet céljait, a gyártást, az operatív működést és informatikai rendszerének irányelveit; a felsővezetői tervezés havi gyakorisággal elkészíti az értékesítési, disztribúciós, erőforrás elosztási és termelési terveket; az utóbbinak alárendelve készül a termelés menedzsment illetve a készletgazdálkodás által a termelési vezérprogram, a kapacitásterv és az anyag/termék-szükséglet tervezés, amelyeket különféle adatbázisok szolgálnak; ezek után történik a végrehajtás, vagyis a rendelés feladása, a műhelyszintű termelésirányítás, vagyis a rendelés, a raktári készletellenőrzés, a foglalás, az utalványozás, a kivét, a szállítás/anyagmozgatás, a felhasználás, a könyvelés, a termelés számbavétele és a felhasználás(ok) elemzése; a végrehajtást követően nem szabad elfelejteni a teljesítmények mérését, értékelését Logisztika alapjai 2. 40

41 Klasszifikáció szükségleti szintek alapján: alapanyagok, segédanyagok, félkész termékek, alkatrészek, javításhoz, működtetéshez szükséges tartalék anyagok; beszerzés gyakorisága alapján ritkán vagy gyakran, periodicitása van a beszerzésnek vagy ad hoc jelleggel történik; az értékesítés készletről vagy konkrét igényre való beszerzés alapján történik-e. fizikai tulajdonságuk alapján is osztályozhatjuk a termékeket (pl: veszélyesség). Ezek különböző kezelést, tárolást igényelnek és a rendelhető mennyiségnek is korlátot szabhatnak; a szállítás módja, feltételei. A kis távolságból saját teherautóval gyakrabban, kisebb mennyiségben rendel vagy messzebbről nagy mennyiségben Logisztika alapjai 2. 41

42 Az ABC analízis Vilfredo Pareto Pénzügyi szempont. 3 osztály: A, B és C (de több is lehet). A termékek sorrendjét a forgalomból való részesedés aránya határozza meg. A legkifizetődőbb termékekre koncentrál és csoportonként a leghatékonyabb készletgazdálkodási stratégiát alkalmazza. A és B csoportokba sorolt termékek menedzselésére kell nagyobb hangsúlyt fordítani, mint a C-re. Pl.: a C kategóriájú termékekből magasabb készletet kell tartani és ritkábban, rendszertelenül történik a számbavételük. Ez kevesebb papírmunkát és energiát igényel, mégis folyamatos rendelkezésre állást biztosít. A kategóriákat bizonyos időközönként, rendszeresen felül kell vizsgálni és aszerint továbblépni a tervezésben Logisztika alapjai 2. 42

43 Forecasting, vagyis az előrejelzések 1 Fontos: a termékek tervezett felhasználási köre, a beszerzési körülmények alakulása, a piac, a piaci feltételek változása, a technológia fejlődése, az árak alakulásának ismerete. Eladási előrejelzésért a marketing osztály a felelős. A késztermékek szintjére vonatkozik a marketing becslése, ezután már a készlettervezés feladata azokat tovább bontani a megfelelő szintekre, ha szükséges Logisztika alapjai 2. 43

44 Forecasting, vagyis az előrejelzések 2 Érdemes a vállalat érdekében a szállítókkal az ütemtervet megosztani, a következő előnyök érdekében: alacsonyabb árak; alacsonyabb készletek; jobb anyag rendelkezésre állási terv; szállító megbízhatósága javul; jobb üzletmenet a szállítóknak és a vevőknek Logisztika alapjai 2. 44

45 Előrejelzési technikák Kvalitatív megközelítés Az értékesítésben, marketingben dolgozók megadják a saját területükkel kapcsolatos előrejelzéseiket, tapasztalataikat és a várható trendeket. Ha nincsenek múltbeli adataik egy termékről, illetve, ha ugyan van információ, az azonban mégsem alkalmas arra, hogy jövőbeni igényt lehessen kalkulálni. Fontos, hogy visszamenőleg ellenőrizni kell az előrejelzések és a valós adatok közötti eltéréseket. Meg kell próbálni megfejteni az okát, de minden esetben számolni kell vele a jövőbeni tervezéseknél. Kvantitatív megközelítés: Az elmúlt időszakok adatainak vizsgálatával próbálják előre jelezni a jövőt. Hátránya: új vállalkozásoknál vagy új termékeknél nem alkalmazható nem veszi figyelembe bekövetkező tendenciákat sem Adott realizált eladás, illetve előrejelzés tárgya valamilyen sablon alapján változik. A legismertebb idősoros modellek: mozgóátlaggal számoló, az exponenciálisan csúsztatott átlaggal kalkuláló, a Box-Jenkins modell Logisztika alapjai 2. 45

46 4. A RAKTÁROZÁS SZEREPE, A RAKTÁRI FOLYAMATOK IRÁNYÍTÁSA Logisztika alapjai 2. 46

47 A raktározás A raktár technológia az az átfogó fogalom, amely magába foglalja a raktár működésének összes körülményét, a raktárban zajló folyamatokat. Alapvető folyamatok közé sorolhatjuk a raktári betárolást, a készletezést (tárolást) és az árukiadást, kitárolást valamint a visszutas/inverz aktivitásokat Logisztika alapjai 2. 47

48 A raktározási alapfolyamatok technikai rendszerei Logisztika alapjai 2. 48

49 2 tényezőt kell szem előtt tartani! A technológia elsőbbsége a technikával szemben A raktár technológia mindig egyedi Logisztika alapjai 2. 49

50 A tárolandó áru jellemzői és a tárolási mód (technológia) kapcsolata Logisztika alapjai 2. 50

51 A korszerű raktározási/tárolási Soros állványok rendszerek A soros állványok leginkább nagy mennyiségű, egyedi, nagyrészt raklapon levő áruk tárolására alkalmasak. A tömbtárolással ellentétben a soros állványok előnye a nyomóterhelés nélküli tárolás és a közvetlen hozzáférés minden rakodólaphoz Előnyök: közvetlen hozzáférés valamennyi árucikkhez, szállítható kézi/automatikus állvány kiszolgálással, szabad tárolóhely elrendezés, FIFO elv. Szűkfolyosós soros állványok Szűkfolyosós soros állványok a soros állványrendszerek óriásai. Mindazt tudják nyújtani, amit a soros állványok, akár 10 méteres magasság felett önállóan állnak a csarnokban. Jellemző rá a munkafolyosók kis terület igénye, valamint az extrém magasság. Előnyök: 40 méter magasságig alkalmazható, nagyon jó térkihasználás, magas forgalmi teljesítmény, kis munkafolyosó szélességek, többszintű kiszolgálás a teljes automatizálásig Logisztika alapjai 2. 51

52 Egypalettás soros állványok Optimális helykihasználást nyújtanak főként oldalfalas tároló ládák részére. Az egypalettás soros állványok különösen nagy mennyiségű különböző cikkekből álló és nehéz áruk tárolására alkalmasak. A tárolóegységek könnyen hozzáférhető elrendezésével az egypalettás soros állványok akkor használhatók ki a legjobban, ha a komissiózás közvetlenül a raklapról vagy a tároló ládából történik. Előnyök: közvetlen hozzáférés valamennyi árucikkhez, szállítható manuális/automatikus kiszolgálással, szabad tároló hely elrendezés, kényelmesebb komissiózás, FIFO elv Logisztika alapjai 2. 52

53 Magasraktár/Silo A Silo magasraktárak olyan önhordó állványszerkezetek, melyek egyben az épület tetejét és oldalfalait is tartják. A raktárakat teljesen automatikusan vezérlik és elérhetik akár a 40 méter magasságot. A Silo építési módszer a legrövidebb építési időt és pénzügyi eszközleírási lehetőségeket kínálja. A Silo magasraktárakat magas forgalmi teljesítményű árucikkek nagy mennyiségben történő tárolására használják Előnyök: a raktártér kihasználása nagy magasságokban, csarnokok vagy épületek megtakarítása, nincs csarnoképítés miatti késedelem, rugalmasan bővíthető Logisztika alapjai 2. 53

54 Gördíthető állvány A gördíthető állványokat mozgatható, gépesített alvázakra szerelik. Ezáltal a rendszer bármely tetszőleges helyén nyitható egy munkafolyosó. Gördíthető állványokkal munkafolyosókat takaríthatunk meg és nagyobb raktárteret nyerhetünk (akár 90%-kal nagyobb kihasználás a hagyományos állványokkal szemben). Mégis minden tárolási egység bármikor közvetlenül elérhető. A gördíthető állványok közepes mennyiségű, kis hozzáférési igénnyel bíró áruk különböző cikkeinek tárolására alkalmasak Előnyök: munkafolyosók akár 90%-os megtakarítása, jobb terület kihasználás, lehetőség az áru elzárására, alkalmazható manuális/automatikus kiszolgálással, FIFO elv Logisztika alapjai 2. 54

55 Átfolyó rendszerű görgős állvány Az átfolyó rendszerű görgős állványok sorba rendezett állványkeretekből állnak, amik csatornákat képeznek. A betárolás az átfolyó rendszerű állvány egyik oldalán, a kitárolás a másik oldalán történik. Amint egy raklapot kivesznek, a sorban következő raklapok maguktól előre haladnak az enyhén lejtős görgős pályán Előnyök: optimalizált kapacitás kihasználás, optimalizált felület használat Logisztika alapjai 2. 55

56 Push-Back rendszerű görgős állvány A push-back rendszerű görgős állványok sorba rendezett állványkeretekből állnak, amik csatornákat képeznek. A görgős pályák lejtése 3 5%. A be- és kitárolás ennél a rendszernél az állvány ugyanazon oldaláról történik Előnyök: optimalizált kapacitás kihasználás, optimalizált felület használat Logisztika alapjai 2. 56

57 Be- és átjárható állvány A be- és átjárható állvány esetében több tárolási egységet raknak egymás mögé az állványon két mélységben végighúzódó támasztékra. A be- és kitárolásnál be kell tartani az állványmezőkre vonatkozó ciklust lentről felfelé (vagy fordítva). Az anyagmozgató gépek be tudnak menni a csatornákba. A bejárható állványnál a kiszolgálás csak egy oldalról lehetséges (LIFO módszer). Az átjárható állvány esetében ezzel szemben egyik oldalon zajlik a betárolás és a másik szemközti oldalon ezzel egy időben a kitárolás (FIFO módszer). Előnyök: könnyen kiépíthető, különösen alkalmas szezonális raktározásra, magas szintű hely kihasználás. LIFO: Last In First Out: Amit legkésőbb raktároztunk be, azt használjuk fel először, például üzemanyag Logisztika alapjai 2. 57

58 DIS állványrendszer A DIS (Drive-In-System) állványrendszer esetében a tárolási egységeket egy szállítókocsi viszi a megfelelő csatornába. A DIS egy önálló, targoncától független szállítókocsi, amely saját meghajtással megy be a csatornákba. A hely- illetve terület kihasználás ezáltal nagyon magas fokú. Előnyök: nagyon magas forgalmi teljesítmény, nagyon jó hely- és terület kihasználás, korlátozás nélküli csatornamélység, minden szállítójárművet lehet normális targoncaként is használni. Kis darabáruk tárolására használt megoldások: polcos állvány, utántölthető görgős állvány, automatikus darabáru tároló rendszer Logisztika alapjai 2. 58

59 Polcos állvány Polcos állvány alkalmazása esetén a raktározás több szinten történik acél, vagy fa polcfelületeken. Kézi kiszolgálású állványok építésmódjuk szerint beakasztós vagy csavarozott állványok lehetnek Komissiózási felhasználás esetén a statikus rendszereknél embert az áruhoz elv alapján Előnyök: azonnali hozzáférés minden árucikkhez, rugalmasan bővíthető, szállítható manuális/automata kiszolgálással, tetszés szerint kombinálható, könnyen szerelhető Logisztika alapjai 2. 59

60 Utántölthető görgős állvány Az utántölthető görgős állványok a Fifo elv szerint működnek kis darabáru, illetve bármilyen nagyságú csomagok kezelésére. Görgős pályák gondoskodnak arról, hogy a betárolt áru magától a kivételi helyre gördüljön. A rendszer alkalmas hűtőházakban történő felhasználásra. Igény esetén egy pick-by-light rendszerű megoldás is integrálható az utántölthető görgős állványba Előnyök: munkafolyamatok megtakarítása, folyamatos tartalékképzés, beés kitárolás különválasztása, utólag beépíthető, FIFO elv. Pick by light rendszerű komissiózás, amikor kigyulladó fények útján vezérlik a komissiózást a hely és a mennyiség tekintetében pontosságot, hatékonyságot-szabad kezek- és papírmentességet biztosítva ez által Logisztika alapjai 2. 60

61 Automatikus darabáru tároló rendszer a legjobb helymegtakarítást biztosítja darabáruk tárolására tárlóládákban, rakodótálcákon vagy dobozokban Előnyök: rövid hozzáférési idő, nagy forgalmi teljesítmény, optimális helykihasználás, közvetlen hozzáférés minden árucikkhez. Szálanyagok tárolása: karos állvány, galériás tároló, komissiózó galéria Logisztika alapjai 2. 61

62 Karos állványok hosszában gyakorlatilag határtalanul felépíthetőek. Ezek az állványok hosszú szálanyagok, mint például rudak, csövek és lemezek tárolására alkalmasak, tetszés szerint hosszabbíthatók kiegészítő elemekkel. Az oszlopokat több karral (kereszttartókkal) szerelik fel, melyek a terhet tartják Előnyök: átszerelhető kézi kiszolgálású állványnak, tetszés szerint hosszabbítható és kiépíthető, gyorsan módosítható cikkarány változások esetén Logisztika alapjai 2. 62

63 Galériás tároló A galériás tároló egy önhordó, személyi és részben gépi forgalomra is alkalmas acélszerkezet. Egy raktáron belül biztosít kiegészítő tárolásra alkalmas területet. A galériás tárolók kiegészítő tárolási felületet biztosítanak a galérián és egyidejűleg új helyet adnak alatta például a gyártásnak. Előnyök: a raktárfelület megnövelése, a belmagasság hatékony kihasználása, rugalmasság a galérián és alatta Logisztika alapjai 2. 63

64 Komissiózó galéria Az áru fajtája, a teljesítőképesség és a rendelkezésre álló hozzáférési idő alapján gyakran két már létező rendszer kombinációja nyújtja a leggazdaságosabb megoldást. A legjobb példa: komissiózó galéria, vagyis kézi kiszolgálású állvány és galériás tároló kombinációja Előnyök: optimális térkihasználás, rövid komissiózó távolságok, egyszerű bővítési lehetőség Logisztika alapjai 2. 64

65 Anyagmozgató gépek Hidraulikus kéziemelők/kézi targoncák Elektromos gyalogkíséretű emelő kocsik és targoncák Dízel- és gázüzemű homlokvillás targoncák Komissiózó targoncák Vontatók Szűkfolyosós magas raktári targoncák Logisztika alapjai 2. 65

66 A komissiózás technológiája Statikus áru előkészítő rendszer Dinamikus áru előkészítő rendszer ember megy az áruhoz a felhasználó által igényelt árukat a készáruraktár tárolási helyeit felkeresve gyűjtik össze az igények szerint kigyűjtött termékeket szükség esetén osztályozzák, ellenőrzik, majd kiszállításra előkészítik áru megy az emberhez a felhasználó által igényelt árufajtákat tartalmazó egységrakományokat a készáruraktárból a komissiózási helyre szállítják a komissiók összeállításához szükséges mennyiségeket kiveszik az egységrakományokból és ezután az egységrakományok visszatárolásra kerülnek a készáruraktárba Logisztika alapjai 2. 66

67 Soros, egylépcsős komissiózási stratégia Előnyei: egy-egy megrendelés árui viszonylag gyorsan összegyűjthetők; a komissiózási igények végrehajtásánál prioritások érvényesíthetők (sürgős igény azonnali kielégítése); az előforduló tévedések gyorsan és egyszerűen korrigálhatók; a tevékenység egyszerű szervezési és irányítási rendszert igényel. Hátrányai: kis komissiózási teljesítmény érhető el; az emberi szubjektum hibalehetőséget ad a tevékenységnek Logisztika alapjai 2. 67

68 Megrendelésenkénti párhuzamos stratégia Egyszerre több felhasználói komissiózási igény kezelése zajlik a következők szerint: minden egyes igény tételeit raktári zónák szerint csoportosítják, szétosztják; az egyes igényekre vonatkozó raktári kigyűjtéseket a raktári zónákra történt csoportosítás alapján végzik el; a különböző raktári zónákból származó, de egy adott megrendelői igényhez tartozó termékeket összegyűjtik. Előnyei: a komissiózásnál használt eszközök, gépek jobb kihasználása; a komissiózási teljesítmény növelése. Hátrányai: a tevékenység végrehajtása szervezési munkát igényel; az igények kielégítésekor a prioritások nehézkesen érvényesíthetők Logisztika alapjai 2. 68

69 Zónánkénti kétlépcsős komissiózási stratégia Egyszerre több felhasználói komissiózási igény kezelése zajlik a következők szerint: az egyes igények tételeit raktári zónák szerint csoportosítják, szétosztják; az így keletkezett összes igényt raktári zónák szerint összegezik; a különböző raktári zónákból származó, az összegezett igényeknek megfelelő kigyűjtéseket elvégzik; a kigyűjtött termékeket a gyűjtőhelyen az egyes rendeléseknek megfelelően szétosztják, és ezekből állítják össze az egyes igények komissióit Logisztika alapjai 2. 69

70 Ellenőrző kérdések 1. Ismertesse az áruszállítás folyamatát. 2. Melyek az egyes áruszállítási módok (vasúti, légi, vízi, közúti, csővezetékes) jellemzői (előnyök, hátrányok)? 3. Melyek a beszerzés mint logisztikai funkció feladatai és céljai? 4. Készletgazdálkodás definíciója, feladata. 5. Milyen készletfunkciókat és típusokat ismer? 6. Mi a raktározás szerepe? 7. Korszerű raktározási/tárolási rendszerek. 8. Mit nevezünk komissiózásnak? Mi a különbség a statikus/dinamikus és egylépcsős/kétlépcsős komissiózás között? Logisztika alapjai 2. 70

71 Kötelező irodalom Pohl Árpád, Szászi Gábor (szerk.): Közszolgálati Logisztika Budapest: Nemzeti Közszolgálati és Tankönyvkiadó, p. (ISBN: ) Logisztika alapjai 2. 71

72 Elérhetőségek Dr. Lakatos Péter egyetemi docens Logisztika alapjai 2. 72