MONTENEGRÓ I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE Általános információk

Átírás

1 MONTENEGRÓ I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. 1 Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület Népesség Nemzetiségi megoszlás Vallási megoszlás Hivatalos nyelv Klíma Államfő Miniszterelnök Hivatalos pénznem Jelentősebb városok Forrás: CIA World Fact Book Montenegró köztársaság Podgorica km² fő (2011-es becslés) montenegrói (43%), szerb (32%), bosnyák (8%), albán (5%), egyéb (12%) ortodox keresztény (74,2%), muszlim (17,7%), római katolikus (3,5%), egyéb (4,6%) montenegrói mediterrán Filip Vujanovics Igor Luksics euró (EUR) 21 járás (opstina) Podgorica (közigazgatási központ), Niksic, Pljevlja, Bijelo Polje, Cetinje (történelmi főváros), Bar, Herceg Novi

2 1.2. Főbb gazdasági mutatók, a gazdaság szerkezete, főbb ágazatok Montenegró főbb gazdasági mutatói, A GDP értéke (folyó áron) Mrd EUR 2,98 3,10 3,27 A GDP változása (reál) % -5,7 2,5 2,5 Az egy főre jutó GDP folyó áron EUR/fő Az infláció % 3,6 0,7 3,1 Munkanélküliségi ráta % 19,1 19,8 19,5 Az áruexport értéke M EUR 296,31 356,62 476,55 Az áruimport értéke M EUR 1617, , ,64 A szolgáltatásexport értéke M EUR 680,48 747,02 847,17 A szolgáltatásimport értéke M EUR 330,95 336,76 316,78 A folyó fizetési mérleg egyenlege M EUR ,69 A költségvetés egyenlege GDP %-a -4,4-2,8-4,1 Államadósság (év végi) GDP %-a 38,25 40,94 43,82 Forrás: Monstat Montenegró Európa egyik legfiatalabb köztársasága, amely június 3-án vált függetlenné, ám már ezt megelőzően igyekezett fokozatosan önállósítani gazdaságát Szerbiától. Saját központi bankot és önálló költségvetést tartott fenn, hivatalos fizetőeszköznek a német márkát, majd az eurót vezette be os függetlenségét követően önálló tagságot nyert számos nemzetközi pénzügyi és gazdasági intézményben (pl. EBRD, Világbank és IMF, WTO). Montenegró az EUban képzeli el a jövőjét októberében Stabilizációs és Társulási Megállapodást (SAA) írt alá az Európai Unióval (2010. május 1-én lépett életbe), majd december 15-én benyújtotta tagság iránti kérelmét ben az EU megkezdte a csatlakozási folyamat előkészítését, és 2010 végén Montenegró az EU új tagjelöltjévé vált. A csatlakozási tárgyalások várhatóan 2012 nyarán kezdődhetnek meg decembere óta a montenegróiak vízummentesen utazhatnak az EU-ba. A gazdasági világválság negatívan érintette Montenegrót is, elsősorban a hitelválság, az ingatlanpiac és az igen jelentős alumínium export visszaesése miatt. A húzóágazatnak számító turizmus bevételei 2009-ben a krízis ellenére is elérték a 2008-as szintet. A makrogazdasági mozgások a es év adatai alapján azt mutatják, hogy a montenegrói gazdasági a lassú konszolidáció és az újra strukturálás időszakában van, de még nem került kiszámítható növekedési pályára ben - akárcsak a megelőző évben - Montenegró gazdasága 2,5%-os növekedést ért el. A költségvetési deficit 4,1%, az államadósság GDP-hez viszonyított mértéke 44% körül alakult. A gazdaság motorja 2011-ben a turizmus volt, s ez az ágazat segített a kiskereskedelmi forgalom növelésében is ben 1,37 millió turista látogatott Montenegróba, akik összesen 8,77 millió vendégéjszakát töltöttek el. Ez 10,2%-os nevekedést jelent a 2010 évi adatokhoz képest. Ugyanakkor az ipari termelés az év folyamán jelentősen, 16,3%-kal esett vissza. Ennek egyik összetevője, hogy az energetikai szektor az év második felében nehéz helyzetbe került, mert a csekély csapadék miatt jóval kevesebb áramot tudtak előállítani a vízerőművek. A mezőgazdaság tavaly stagnált, ami egyfelől a kedvezőtlen időjárásnak, másfelől a nem kielégítő szállítás feltételeknek tudható be. Gondot okoz a huzamos ideje igen magas, 20% körüli munkanélküliség. A vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó jövedelem Montenegróban jelenleg az EU átlagának csak 40%-a. Az adóés a költségvetési politika gyengeségei, valamint a bűnözés és korrupció miatt a szürke- és feketegazdaság meglehetősen kiterjedt az országban. Másfelől a Világbank utolsó jelentése szerint az üzleti környezet az elmúlt egy évben sokat javult: a 183 országot értékelő listán Montenegró 10 2

3 helyet előrelépve a 66.-ról az 56. helyre került. Ez a kezdő vállalkozások egyablakos ügyintézése bevezetésének, az egyszerűbb adó- és illeték rendnek, valamint a csődtörvény módosításának köszönhető. Az euró zóna folytatódó gyengélkedése, továbbá az országban 2012 februárjában kialakult időjárási katasztrófa-helyzet együttes következményeként az idei növekedési várakozásokat 0,5%- ra kellett csökkenteni és e körülményekhez igazítják a gazdasági szabályozó-rendszert is. Ennek fő lépései: a költségvetési hiányt idén a GDP 1%-ára szorítják le; a közkiadások nem haladhatják meg a GDP 35%-át, az adósságállomány pedig annak 40%-át; költségvetési takarékossági intézkedéseket vezetnek be, ugyanakkor újabb kölcsönfelvételekkel fedezik a hiányt, ill. finanszírozzák a fejlesztési projekteket. Az adórendszer versenyképességét (alacsony, 9%-os társasági adó és 17%-os ÁFA mérték), amely Montenegró egyik vonzereje, ugyanakkor meg kívánják őrizni. Mindemellett a bevétel-növelési kényszer szükségessé tehet egy maximum 2%-os ÁFA emelést, amit a kormány jelenleg vizsgál. A gazdasági célok szoros összefüggésben állnak a kormány reformpolitikájával, amelyet a kedvezőtlenebb gazdasági feltételek és a politikai kockázatok ellenére is folytatni kívánnak. Akcióprogramot dolgoztak ki az egészségügyben, az oktatásban és a kutatások terén, a foglalkoztatáspolitikában és a társadalmi gondoskodás rendszerében. Mérsékelni tervezik a magas fizetéseket és nyugdíjakat azok differenciált adóztatásával a közszférában, és a szociális ellátórendszert a rászoruló családok támogatására kívánják fókuszálni (egyebek között szociális kártya bevezetésével). Folytatják a kormányzati intézményrendszer reformját is, amibe egyaránt beletartoznak az egyik oldalon ésszerűsítések, a másikon pedig az adminisztratív kapacitás erősítése; ez utóbbira a várhatóan nyáron kezdődő EU csatlakozási tárgyalások miatt is szükség van Külkereskedelmi tendenciák, külkereskedelmi statisztika, főbb partnerek, főbb termékek A montenegrói statisztikai hivatal (MONSTAT) adatai szerint az ország külkereskedelmi forgalma 2011-ben millió eurót tett ki, ami 14,6%-kal magasabb érték, mint 2010-ben. Az export 37,5%-al nőtt, és 477 millió eurót ért el, míg az import 10%-kal emelkedett, és millió eurót tett ki. Az exportban meghatározóak a fémek, míg az importban elsősorban a hús és a gabonafélék. Montenegró legnagyobb exportpiacai a tavalyi évben Szerbia, Magyarország és Horvátország voltak. A legjelentősebb külkereskedelmi partnerek pedig Szerbia, Görögország és Bosznia-Hercegovina. Montenegró külkereskedelmi forgalma, Külkereskedelmi egyenleg M EUR Export M EUR Import M EUR Szolgáltatások egyenlege M EUR Export M EUR Import M EUR Forrás: Montenegrói Nemzeti Bank (A Montenegrói Statisztikai Hivatal adatai kismértékben eltérnek a Nemzeti Bank adataitól.) 1.4. Tőkeáramlás alakulása és a főbb partnerek Montenegró közvetlen tőkebefektetés importja és exportja, Külföldi közvetlen tőkebefektetés-import M EUR 581,9 1066,5 692,0 543,0 3

4 Külföldi közvetlen tőkebefektetések állománya M EUR 832,0 910,9 n.a. n.a. Tőkekifektetés más országba M EUR -0,737 0,329-0,221 n.a Tőkekifektetés állománya M EUR n.a. n.a. n.a. n.a Forrás: Montenegrói Nemzeti Bank A Montenegrói Központi Bank (CBCG) szerint 2011-ben csökkenő FDI beáramlást regisztráltak: az év folyamán 543 millió euró friss tőke érkezett, ami 27%-kal maradt el az előző évi 692 M eurós mutatótól. Az FDI megtorpanásának egyik oka, hogy lefékeződött a magánosítás, az elmúlt két évben nem történt nagyobb privatizációs esemény ben a kormányzat a privatizáció felpörgetését reméli: a tervek szerint az ulcinji tengerparti közvállalat privatizációja 22,3 M eurót, a Bari Kikötő 21,75 M eurót, a Bari Konténer Terminál 20,4 M eurót, míg az igalói Simo Milosevic Egészségügyi Intézet 16,8 M euró bevételt hoz Magyarország és Montenegró bilaterális kapcsolatai (külkereskedelem és tőkemozgás) A magyar montenegrói külkereskedelem áruszerkezete (ezer EUR) Megnevezés Kivitel Behozatal Egyenleg Összesen Élelmiszer, ital, dohány Nyersanyagok Energiahordozók 8, ,1 79 Feldolgozott termékek Gépek, gépi berendezések Forrás: KSH A magyar-montenegrói áruforgalom értékváltozása és megoszlása 2011-ben (%) Megnevezés Index (2010=100) Megoszlás Kivitel Behozatal Kivitel Behozatal Összesen 103,95 180,55 100% 100% Élelmiszer, ital, dohány 60,32 124,39 6,68 0,1 Nyersanyagok 351,11 89,94 0,92 1,54 Energiahordozók 975,30 0 0,23 0 Feldolgozott termékek 104,01 182,75 33,12 97,81 Gépek, gépi berendezések 111,42 970,37 59,02 0,53 Forrás: KSH Montenegró a Nyugat-Balkán régióban fontos külgazdasági partnerünk, mindenekelőtt a magyar tőkekivitel célországaként, illetve a KKV-k piacépítésének természetes terepeként tartjuk számon. A világgazdasági válság hatására exportunk 2009-ben 40%-kal (27,7 M euróra) esett vissza, miközben az import több mint duplájára nőtt. A korábban jelentős magyar aktívum apadni kezdett ben az áruforgalom ismét növekvő tendenciát mutatott: exportunk 19,4%-kal, 33,1 M euróra emelkedett, az importunk Montenegróból több mint megduplázódott és 27,3 M euróra nőtt, a magyar külkereskedelmi többlet tovább csökkent ben az áruforgalom 39%-kal nőtt és 83,4 M euro-t ért el. Ebből exportunk 34,3 M eurót tett ki és szerény 4% növekedést mutatott, importunk 49,1 M euróra ugrott, és ismét közel megduplázódott (+81%). Az áruforgalom egyenlege tavaly hosszú idő után magyar passzívumba váltott át, amely az év végére 4

5 megközelítette a 15 M eurót. Montenegró export partnereink listáján 2011-ben a 66. helyet foglalta el, importban a 49. helyet, az áruforgalom tekintetében pedig az 59. helyen áll. Exportunk struktúrája korszerű, annak 92%-át a magas hozzáadott értékű termékcsoportok adják. Szinte teljes importunkat (98%-át) a színesfém-behozatal (alumínium) teszi ki. Jelentősebb tételek még a bauxit, kohászati áruk, egyes híradástechnikai berendezések, közúti járművek, zöldség-gyümölcs. A Montenegróból származó behozatal évek óta megfigyelhető kiugró növekedésében kiemelkedő szerepe van az alumínium és alumínium termékek importjának. Kétoldalú közvetlen tőkebefektetések, (M EUR) Montenegró közvetlen tőkebefektetés-exportja Magyarországra -0,6 0,8 0,1-0,2 Montenegró közvetlen tőkebefektetés-állománya Magyarországon Magyarország tőkekifektetése Montenegróba 26,2 20,8-4,3-35,5 Magyarország tőkekifektetés-állománya Montenegróba 267,2 157,3 145,6 185,9 Forrás: MNB A növekvő jelentőségű magyar tőkekivitel meghatározó régiója a Nyugat-Balkán, ezen belül a célországok között Montenegró kiemelt helyen szerepel. Montenegróban mintegy 405 M euró FDI állománnyal hazánk a harmadik legjelentősebb befektető. További nagybefektetők: Norvégia, Ausztria, Oroszország, Szlovénia. (Az MNB adatai szerint 185,9 M euro a magyar tőkeállomány) Az elmúlt években dinamikusan nőtt a magyar tőkekihelyezés mértéke Montenegró irányába: az OTP által tulajdonolt CKB - Montenegró legnagyobb bankja, a Magyar Telekom a Crnogorski Telecomban szerzett részesedéssel van jelen, míg a Hunguest Hotels egy tengerparti szálloda tulajdonjogát vásárolta meg Herceg Noviban. A magyar és a montenegrói kormány közötti kedvezményes hitel-megállapodás (kötött segélyhitel) keretében Magyarország az elmúlt években 15 M euró értékben folyósított kedvezményes kormányhitelt Montenegrónak 4 iskolai épület kivitelezésére, az utolsó épület átadása 2010 májusában történt meg Magyar export szempontjából perspektivikus ágazatok, termékcsoportok Montenegró relatíve kedvező üzleti környezetével, alacsony költség- és adószintjével, befektetés barát gazdaságpolitikájával és az ország integrációs folyamatának előrehaladtával a magyar cégek egyik regionális bázisa lehet. Ezt támasztja alá több, már az országban működő magyar vállalat tapasztalata. A montenegrói piac nyitott a külföldi befektetésekre, a magyar know-how, technológia és áruexport továbbra is sikeres lehet a térségben. A gazdasági együttműködés fejlesztésében szerepet játszhat az intézményi kapcsolatrendszer fejlesztése, a tudományos- és kutatási együttműködés kialakítása. Még nem merültek ki a privatizációs lehetőségek. A következő együttműködési területek azonosíthatóak: Együttműködés az építésgazdaság, lakáspolitika, és területrendezés terén, a montenegrói lakásállomány energiahatékonysági felújítása; az építőipar magasabb műszaki és biztonsági szintjének elérését célzó projektek, az építőanyag-gyártás minőségtanúsításának emelése; építőipari twinning programok kialakítása. Kommunális infrastruktúra, környezetgazdálkodás, hulladék- és szennyvízkezelés. A veszélyes hulladékok tárolása, a hulladéklerakók rekultivációja, valamint a montenegrói hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálata terén indul együttműködés. A szennyvízkezelés, 5

6 illetve létesítményei és csatornahálózat építés területén meghirdetendő montenegrói versenypályázatokon való magyar részvétel. Együttműködés az energetika terén, a kőolaj- és földgázkutatásban. Együttműködést kialakítani a kőolajszármazékok gyártása, a földgáz és az villamos áram gazdálkodásban, továbbá a megújuló energiaforrások hasznosítása terén. Magyar bekapcsolódás mini vízerőművek építésébe, energetikai berendezések beszállítása. Együttműködés az idegenforgalmi befektetések terén, a szállodaipari fejlesztésekbe való további bekapcsolódás Tapasztalatcsere és technológia transzfer az erdészet és az állattenyésztés terén Magyar szempontból perspektivikus privatizációs, akvizíciós, vagy zöldmezős tőkekihelyezési lehetőségek 2011-ben a montenegrói kormány privatizációs bevételei jelentősen elmaradtak a várttól. Ennek legfőbb okai a nemzetközi gazdasági környezet, valamint több sikertelen privatizációs kísérlet az elmúlt év folyamán. Magyar befektetői szempontból feltétlenül ki kell emelni az energetikában, szolgáltatóiparban, turizmusban rejlő lehetőségeket. A 2012 évi privatizációs tervben szerepel több nagy cég magánosítása melyek közül jelentős a Posta idei várható privatizációja. A befektetők további információt kérhetnek a montenegrói non-profit befektetésösztönző állami szervezettől, a Montenegrin Investment Develepoment Agency- tól. 2. Külkereskedelem-technikai tudnivalók 2.1. Külkereskedelmi engedélyezési rendszer, kereskedelmi minták és ideiglenes import szabályozása Montenegróban a külkereskedelmet a Külkereskedelmi Törvény szabályozza. A szabad árumozgás Magyarországhoz hasonlóan biztosított, azonban bizonyos termékcsoportokra kötelező engedélyt kérni. Engedélyköteles termékek többek között: a katonai és rendőrségi eszközök, fegyverek és lőszerek, nemesfémek, a nyersgumi, olyan növényi részek, kivonatok, melyek a kozmetikai iparban, a gyógyszeriparban felhasználhatók. A termékek engedélyezését a gazdasági minisztérium felügyeli. Egyes árufajtákra a belső piac védelme érdekében importkvóta rendszer van érvényben Speciális vámszabályok, vámtarifák elektronikus elérhetősége Montenegróban a vámok 0-30% között mozognak, az átlagos vámszint 3%-os. Az egyes termékekre kivetett vámok mértékét a montenegrói állam által kiadott vámtarifa rendelet szabályozza. Magyarország európai uniós tagsága óta, a montenegrói exportőrök számára előnyösebbé váltak a feltételek, mivel az EU vámmentes piacra jutást biztosít néhány termék kivételével - exportőreik részére. Az hatályos vámtarifák és a vámtörvény a vámigazgatóság ( honlapján található Magyar exportot kísérő okmányok (helyi követelmények szerint) Az áru a magyar határig kiviteli EV okmánnyal (EX-papírral) jut el, ha átlépte a magyar határt, illetve belépett Montenegróba akkor egy montenegrói speditőr céggel kell T okmányt készíttetni garanciavállalással a montenegrói Vámhivatalig. A garanciavállalás azt jelenti, hogy a magyar cég egy adott időtartamig (pl. hat hónapig) garanciát vállal az árura, tehát amikor a montenegrói cég átveszi az árut és esetleg talál sérült vagy nem működő árut, akkor a magyar cég a szerződésben leírtak szerint garanciálisan kicseréli azt. Természetesen ennek vám szempontból más formája van, mivel vissza kell küldeni az árut Magyarországra, és vámmentesen vissza kell vámkezelni. Ezután 6

7 a magyar cég a hibátlan árut kiküldi Montenegróba új dokumentumokkal, és a montenegrói cég is vámmentesen tudja újra vámkezelni Nemzeti szabványok, forgalomba hozatali engedélyek, az azokat kiadó intézmények (pl. elektronikus cikkek, fogyasztási és élelmiszeripari cikkek) Montenegró a volt Jugoszlávban használatos szabványügyi rendszert vette alapul az ország nemzeti szabványrendszerének kialakításakor. A régi rendszer 350 jogszabályt és szabványt tartalmazott. Az 1996-ban elfogadott Szabványügyi törvényt (Zakon o standardizaciji) 1998-ban és 2003-ban módosították az Európai Unió szabványrendszerének megfelelően. Az új szabványok elfogadásakor a szükséges teszteket és tanúsítást a Montenegrói Szabványügyi és Akkreditációs Intézet (ISCG) végzi Szellemi termékek és szerzői jogok védelme Az elmúlt években Montenegró harmonizálta a szerzői jogokról és szellemi termékekről szóló törvényét a WTO TRIPS Council (Trade-Related aspects of Intellectual Property Rights) iránymutatásainak megfelelően. A gyakorlatban azonban a törvény végrehajtása nincs a WTO által elvárt szinten, még nagy számban vannak jelen az országban az adathordozók kalózpéldányai (DVD, CD, szoftver), a hamisított márkák (edzőcipők, ruhák, telefonok, stb.). A szerzői jogok védelmét az alábbi törvények szabályozzák: Szerzői jogokról és kapcsolódó jogokról szóló törvény (2004) Szabadalmi törvény (2004) Védjegy törvény (2004) Tervezői szellemi jogok védelméről szóló törvény (2004) Integrált áramkörök terveinek védelméről szóló törvény (2004) 2.6. Jellemző, illetve javasolt fizetési módok A külkereskedelmi ügylet lebonyolítása során általában készpénz vagy átutalás a jellemző. A nagyobb importőrök rendszerint rövid lejáratú, azaz két-három hónapos fizetési halasztást kérnek a megrendeléskor, éppen ezért a szerződés megkötésekor pontosan definiálni kell az átutalási napok számát. Emellett még ismert és alkalmazott okmányos fizetési mód lehet: okmányos inkasszó, csekk, hitellevél. Fontos kiemelni, hogy a régió országaihoz hasonlóan, Montenegróban is, likviditási problémával küzd több cég is. Ezt feltétlenül érdemes figyelembe venni a döntések során. Magyarországon az Eximbank Rt. ajánl finanszírozási, garancia- és kockázat-megosztási termékeket a magyar vállalkozások exportügyeleteinek elősegítésére 2.7. Piacra jutás javasolt módjai, elosztási csatornák A montenegrói piacra lépő magyar vállalkozások tevékenységi körüknek és igényeiknek megfelelő partnerlistát kérhetnek a podgoricai Magyar Nagykövetség Külgazdasági Irodájától, vagy a montenegrói gazdasági kamarától, CEED Consulting ügynökségtől, Montenegro Business Alliance (MBA) ügynökségtől. A Montenegróba belépő termékeket vagy maga az exportőr, az általa létrehozott helyi cégen ill. képviseleti irodán, vagy a montenegrói partnerén, illetve annak képviseleti hálózatán keresztül juttathatja el a végfelhasználóhoz. Az eladás, értékesítés gyakorlata megegyezik a Magyarországon ismert technikákkal. A montenegrói vásárokon való megjelenés is hatékony marketingkommunikációs eszköz lehet a magyar vállalkozók számára, a magyar állam, azaz a Nemzeti Külgazdasági Hivatal a HITA minden évben támogatja a magyar vállalkozók megjelenését a Budvai Nemzetközi Vásáron. 7

8 2.8. Szállítmányozás, speciális csomagolási és címkézési előírások, javasolt szállítmányozó, fuvarozó cégek Montenegróba a szállítási mód függ az áru jellegétől, leggyakrabban alkalmazott szállítási mód a közúti, illetve a vasúti szállítás, de harmadik országon keresztül a tengeri szállítás is megoldott. A magyar exportőröknek javasolt nagyobb helyi vagy helyi tapasztalatokkal rendelkező magyar szállítmányozó cég kiválasztása, így a montenegrói Zetatrans és a Jadroagent, vagy Magyarországon az A&M, Eurosped szállítmányozó cégeket javasoljuk. Ha címkézni kell az árut, akkor a címkén fel kell tüntetni a termék nevét, a gyártó, vagy az importőr teljes címét, nettó súlyt/mennyiséget, összetevőket, tárolás módját, és vásárlói figyelmeztetéseket. Technikailag bonyolultabb termékeknél a használati utasítást, a gyártói figyelmeztetést, az engedélyszámokat, a garancia adatait, a jótállás időtartamát, és más fontos adatokat is mellékelni kell. A címkét, és egyéb információkat a vámkezelés előtt, montenegrói nyelven kell feltüntetni, illetve mellékelni Propaganda, hirdetési lehetőségek A megfelelő hirdetési médium kiválasztásakor a magyar vállalkozók tevékenységi körüknek, a kiválasztott disztribúciós technikának megfelelően többféle médium közül választhatnak. Montenegrói nyelven több TV és rádiócsatorna, napi-, vagy hetilap érhető el, ezek közül kiemelhető az egész országot lefedő montenegrói nyelvű TV és rádióadó, az állami RTV CG vagy az újságok közül a Pobjeda, Vijesti, Dan, illetve az internetes újságok közül a Montenegro news, Republika. A montenegrói Gazdasági Kamara és MBA regionális hálózata szintén alkalmas a montenegrói vállalkozások hatékony elérésére Helyi kereskedelmi, üzleti szokások A montenegrói üzletemberek általában beszélnek angolul, németül, vagy olaszul. Délies mentalitásuknak köszönhetően vendégszeretők, barátkozók, nagyon fontosnak tartják a személyes jó viszony kialakítását, az idősebbek, a rang tiszteletét. A tárgyalások hosszadalmasak, gyakran kötik össze az étkezésekkel. Az üzleti ajándékozás általános. Általában rugalmasak, ezért olykor pontatlanok is, gyakran késnek a találkozókról. Tárgyaláskor tabu témának számít a balkáni háború, az etnikai, vallási különbségek Szerződéskötési tanácsok (pl. alkalmazandó jog) A rendelés és a pénzügyi teljesítés előtt minden esetben meg kell állapodni: - a fuvarparitásról (a legáltalánosabb fuvarparitás a FOB paritás) - a fizetés módjáról (ha halasztott fizetést kér a vevő, akkor pontosan rögzíteni kell a napok számát) - a garanciáról (Milyen időtartamra szól a garancia? Cseregarancia? Ha igen, akkor a sérült áru visszaküldésének költségeit melyik fél állja? stb.) Ha a magyar vállalkozó nem rendelkezik elegendő külkereskedelmi tapasztalattal, akkor érdemes igénybe vennie hazai/montenegrói vámügynökség, és/vagy helyi ügyvéd szolgáltatásait a szerződés megkötésekor Kiállításokon, vásárokon való megjelenés feltételei, javasolt kiállítások listája, megadva a kiállításokat tartalmazó web oldal címét A kereskedelemfejlesztés és beruházás ösztönzés elősegítése érdekében a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) elmúlt években Montenegró legjelentősebb vásárközpontjának számító Budvában támogatta a magyar kiállítók részvételét ben a HITA a tervek szerint három kiállításon is támogatja a magyar vállalkozások megjelenését. A kiállításokról és vásárokról információ található a MKIK és HITA honlapokon is. 8

9 A vásárközpont egyik magyarországi képviselője a szegedi Mac-line Kft., a cég honlapján az aktuális montenegrói vásárok is megtalálhatók, valamint a Budvai Vásárokról további információ a honlapról szerezhető be. A magyar befektetők szempontjából kiemelt programok Megnevezés Téma Helyszín Időpont Élelmiszeripari Vásár élelmiszeripar Budva Ökológia Vásár környezetvédelem Budva Építőipari Vásár építőipar Budva Befektetési feltételek 3.1. Beruházás-védelmi és kettős adózást elkerülő egyezmények Magyarország 2001-ben kötötte meg Montenegró jogelődjével - a Jugoszláv Szövetségi Köztársasággal - a kettős adóztatás elkerülését célzó egyezményt és beruházás-védelmi megállapodást Külföldi befektetések elől elzárt ágazatok, maximum külföldi tulajdonhányad Minden gazdasági szektor nyitott a külföldi befektetők előtt, a privatizációs kiírástól függően a befektető akár 100%-os részesedést is szerezhet az értékesítési eljárás során. 3.3 Vállalatalapítási feltételek (vállalkozási formák, minimum alaptőke, időigény, költségek) A cégalapítási folyamat Montenegróban átlagban 4 napig tart. A cégbejegyzéseket felügyelő szervezet a Montenegrói Cégbejegyzési Ügynökség. A leggyakoribb formák: Társasági forma Törzstőke Regisztrációs költség Egyéni vállalkozó Nincs alsó limit 10 EUR Kkt. (o.d.) Nincs alsó limit 10 EUR Bt. (k.d.) Nincs alsó limit 10 EUR Kft. (d.o.o.) Min. 1 EUR 10 EUR Rt. (a.d.) Min EUR 10 EUR 3.4 Adórendszer (főbb számok: vállalati nyereségadó, adókedvezmények, ÁFA, személyi jövedelemadó, ingatlanadó, egyéb) Montenegróban az általános forgalmi adó 17%, de a turisztikai szolgáltatások után csak 7%, illetve egyes fogyasztási cikkekre 0%. A vállalati nyereségadó 9%, mely a régióban a legalacsonyabb értéknek számít. A személyi jövedelemadó 9%. Az ingatlanadó értéke 0,08% és 0,80% között mozog. 3.5 Beruházási kedvezmények Adókedvezmények a befektetett állóeszköz arányában akár 30%-os adókedvezmény is elérhető. Fejletlen régiók Montenegró alulfejlett régióiba történő új befektetés esetén három évig mentesül a vállalkozás a társasági adó fizetése alól Átvihető veszteségek Az adóbevallásban jelentkező veszteségek ellentételként átvihetők a következő évben realizálódó profittal szemben maximum 5 éven keresztül. Munkahely teremtés esetén - Az a munkaadó, amely új munkaerőt alkalmaz határozatlan időre, mentesül a munkaadói járulék alól maximum két évig, és a társadalombiztosítási hozzájárulás fizetése alól maximum egy évig. 9

10 Értékpapírba történő befektetések Ha a befektetés után realizálódott profitot a befektető értékpapírba fekteti, majd ezt felhasználva egy éven belül újabb befektetést hajt végre, akkor az értékpapír után keletkező profit adómentes. A kedvezmények mértéke változhat, ezzel kapcsolatban mindig a MIPA (Montenegrói Befektetésösztönzési Ügynökség) aktuális információi az irányadók Bankrendszer, finanszírozási lehetőségek, feltételek, javasolt kereskedelmi bankok A bankrendszer Magyarországhoz hasonlóan kétszintű, a Montenegrói Nemzeti Bank látja el a központi banki funkciókat mivel az ország adoptálta az eurót, az intézmény nem folytat jegybanki tevékenységet- és számos kereskedelmi bank működik az országban pl. CKB Bank (OTP csoport) NLB Banka, Hipotekarna Banka, Podgoricka Banka, Atlasmont Banka, Prva Banka, Erste Banka, Hypo Alpe Adria Banka stb. Magyar vállalkozóknak javasolt kereskedelmi bank az OTP Bank montenegrói bankhálózata a CKB Banka, mely piacvezetőnek számít az országban és kiterjedt fióhálózattal rendelkezik szerte az országban Magyarok munkavállalási lehetőségei A munkavállaláshoz engedély szükséges, melyet a podgoricai Munkaügyi Központ bocsát ki. Az engedély érvényességi ideje nem lehet hosszabb, mint a külföldi munkavállaló tartózkodási engedélye, melyet a montenegrói Belügyminisztérium bocsát ki. A munkaengedélyt kérheti a foglalkoztató cég, illetve a munkavállaló. Az engedély kiadásához szükséges a munkavállaló határozott vagy határozatlan időre szóló munkaszerződése is. A teljes munkaidő heti 40 órát jelent, bizonyos esetekben heti 10 órás részmunkaidő is vállalható (a túlóra mértéke heti max. 8 óra lehet) Bérek és a rárakodó költségek Montenegróban is van meghatározott minimálbér, ennek összege 55 EUR/hó. A 2011-es átlag nettó havi fizetések a vendéglátás területén dolgozóknál 574 euró, a közlekedés és kommunikációs területen dolgozóknál 966 euró, a pénzügy területén 1412 euró, az ingatlan szektorban munkát vállalóknál 671 euró volt. Járulék Munkaadóra eső rész Munkavállalóra eső rész Nyugdíjbiztosítási járulék 21,6% 9,6% 12% Egészségbiztosítási járulék 13,5% 6% 7,5% Munkanélk esetére sz. bizt. 1% 0,5% 0,5% 3.9. Ipari ingatlanok és irodabérleti árak (egyéb versenyfeltételek, pl. energiaárak, stb.) Az ingatlanok és irodabérlet árak igen nagy mértékű eltérést mutatnak azok területi elhelyezkedésétől és felszereltségétől függően (7-30 Eur/m2). Az energiaárak csökkentésére az energiapiac liberalizálásakor lehet számítani, melynek tervezett időpontja Ingatlanvásárlással és bérléssel kapcsolatban az alábbi montenegrói ingatlanközvetítő irodák honlapján lehet tájékozódni: Invest Montenegro ( Imperija Budva V&K Svetionik Prioritást élvező ágazatok A bankszektorban a privatizáció véget ért, ugyanakkor a mezőgazdasági, a turisztikai szektor és az energiaszektor privatizációja még folyamatban van. Számos nagy volumenű projekt megvalósítása szerepel a tervek között pl. több vízerőmű építése, a Montenegrót 10

11 Szerbiával összekötő autópálya megépítése, több környezetvédelmi projekt megvalósítása, melyek esetlegesen magyar alvállalkozók, kivitelezők érdeklődésére is számot tarthat Privatizációs lehetőségek, tenderek A befektetések formája lehet: készpénz, értékpapír, apport, vagyoni eszköz, szolgáltatás. A befektetés értékének nincs államilag limitált felső határa. Három típus létezik: a tenderen történő értékesítés, az árverési eljárás és a részvénycsomagok értékesítése. Az aktuális tenderek a Montenegrói Befektetés ösztönzési Ügynökség (MIPA) honlapján megtalálhatók Helyi befektetés-ösztönzési szervezet szolgáltatásai A Montenegrói Befektetésösztönzési Ügynökség (MIPA) non-profit kormányzati ügynökség teljes körű háttértámogatást nyújt a külföldi befektetőknek. A szervezet honlapján számos hasznos információt (befektetési környezet, cégalapítási tudnivalók, tenderek) megtalálhatnak az érdeklődő külföldi üzletemberek. 4. Utazási információk 4.1.Vízumkötelezettség A Montenegróba utazó magyar állampolgárok utazás előtt tanulmányozzák a Montenegróval szomszédos államokra vonatkozó beutazási feltételeket is, illetve a kiutazás feltételeiről tájékozódjanak a határőrségnél. Magyarország és a Montenegró között továbbra is érvényben van a Magyar Köztársaság Kormánya valamint Szerbia és Montenegró Minisztertanácsa között az állampolgáraik utazásának feltételeiről szóló, Budapesten okt. 21-én aláírt megállapodás, amely nov. 1-én lépett hatályba. Ennek értelmében magyar állampolgárok érvényes útlevél és/vagy új típusú személyi igazolvánnyal birtokában vízum nélkül utazhatnak be a Montenegrói Köztársaságba és ott az első beutazás időpontjától számított 6 hónapon belül összesen, legfeljebb 90 napig tartózkodhatnak. A vízummentes beutazás a fenti időhatároknál hosszabb tartózkodásra, illetve munkavállalásra vagy egyéb jövedelemszerző tevékenységre nem jogosít, ahhoz külön engedélyre van szükség. Montenegró egyoldalúan engedélyezte magyar állampolgároknak érvényes személyi igazolvánnyal az országba történő belépését, amennyiben a tartózkodás időtartama nem haladja meg a 90 napot ban Montenegró szigorításokat vezetett be az országba beutazó turistákkal kapcsolatban. A nemzetközi gyakorlathoz igazodva nem engedélyezik a továbbiakban a Montenegróba utazó külföldi turistáknak élelmiszeráru behozatalát az országba. Akinél egy napi élelmiszernél nagyobb mennyiséget találnak, azt minden esetben elkobozzák. A Szerbián keresztül Montenegróba történő utazáshoz útlevélen kívül elegendő az új típusú személyigazolvány is.(további információ a Külügyminisztérium honlapján) 4.2 Egészségügyi tudnivalók A közegészségügyi helyzet jónak mondható. Jelenleg járványveszéllyel nem kell számolni. Az országban kötelező egészségbiztosítási rendszer van érvényben. Ha magyar állampolgár egészségügyi ellátásra szorul Montenegróban, akkor az ellátás csak abban az esetben térítésmentes, ha az ellátásra szoruló személy a Montenegrói Egészségbiztosítási Alapnál regisztrált tag (vállalkozó, befektető, munkavállaló Montenegróban, és rendszeresen fizeti a kötelező egészségbiztosítási járulékot). Más esetben az ellátott személynek térítenie kell az egészségügyi ellátás költségeit, ebben az esetben javasolt nemzetközi utazási biztosítást kötni a tartózkodás idejére. Montenegróban az egészségügyi ellátás európai uniós színvonalú. Ajánlott mindenre kiterjedő utas- és balesetbiztosítás megkötése. 11

12 4.3 Szálláslehetőségek, átlagos árak Montenegróban a többi európai országhoz hasonlóan - az olcsóbb árfekvésű motelek és a nemzetközi szállodaláncokhoz tartozó négy- vagy ötcsillagos szállodák spektrumában, jelentős számú szálláshely közül lehet választani. A montenegrói szálláslehetőségek adatbázisát a Visit-Montenegro honlap tartalmazza. A magyar vállalkozóknak Podgoricában a Best Western Premier (95 EUR****) szállodát ajánljuk, a tengerpart mellett pedig a magyar Hunguest Hotel tulajdonában lévő Herceg Novi tengerparti városban található Sun Resort (58-95 EUR****) szállodát javasoljuk. 4.4 Munkaidő, üzletek, bankok nyitva tartása A hivatalok általában óra vagy óra között tartanak nyitva, a bankok között, de egyes bankfiókok óráig is nyitva tartanak. Az üzletek nyitvatartási rendje termékkínálattól függően változó, a turisztikai és élelmiszerboltok akár éjfél után is, és a hét minden napján nyitva tartanak főszezonban. 4.5 Ünnepek Január 1-2. Január 7. Május 1-2. Május 21. Július Húsvét Újév Karácsony Munka Ünnepe Népszavazás függetlenné válás napja Köztársaság napja Ortodox naptár szerint évente változó (nagypéntektő hétfőig) 4.6 Sürgősségi telefonszámok 92 - Rendőrség 93 - Tűzoltóság 94 - Mentők 4.7. Egyéb A közlekedéshez és szállásfoglaláshoz további információk beszerezhetők az alábbi honlapokon Montenegrói Légitársaság: Montenegrói Turisztikai Szervezet: Hotelek Montenegróban: Helyi üzleti szolgáltatások (ajánlott tanácsadó, marketing cégek, ügyvédek, tolmácsok stb.) Montenegrói Befektetésösztönzési Ügynökség: Montenegrói Nemzeti Bank: Montenegrói Értéktőzsde: Stratégiai Tanulmányok Intézete: Montenegrói Üzleti Szövetség: 12

13 Montenegrói Gazdasági Kamara: Ügyvédi iroda: Rados-Lolo Kastratovic Podgorica Ul. Jovana Tomasevica br. 13. Tel.: , , Fax: Hasznos linkek Állami szervezetek és minisztériumok: Montenegrói kormány: Külügy és európai integrációs Minisztérium: Közlekedési- és Tengerészeti Minisztérium: Egészségügyi Minisztérium: Mezőgazdasági- és vidék fejlesztési Minisztérium : Pénzügyminisztérium: Gazdasági Minisztérium: Igazságügyi Minisztérium: Oktatási és Sport Minisztérium: Belügyminisztérium: Művelődési- és Sportminisztérium: Honvédelmi Minisztérium: 13