PANNON EGYETEM. Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. Csuka Gyöngyi. A nemzetgazdasági versenyképesség szabályozási elemei

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PANNON EGYETEM. Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. Csuka Gyöngyi. A nemzetgazdasági versenyképesség szabályozási elemei"

Átírás

1 PANNON EGYETEM Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Csuka Gyöngyi A nemzetgazdasági versenyképesség szabályozási elemei Doktori (PhD) értekezés-tézisgyűjtemény Témavezető: Dr. Török Ádám Veszprém 2012

2 Tartalom 1. A kutatás tárgya és célkitűzése A kutatás módszertana A kutatás eredményei A gazdasági és jogi szabályozás közgazdasági aspektusai A vizsgált indikátorok A magyarországi versenyképesség szabályozási elemei esettanulmány Mediáció Magyarországon Hivatkozások Publikációk

3 3

4 1 A kutatás tárgya és célkitűzése A dolgozat célja a versenyképesség jogi és szabályozási tényezőinek vizsgálata. Arra a kérdésre kerestem választ, hogy miképpen befolyásolja a szabályozás a nemzetgazdaságok, a vállalatok versenyképességét. Igaz-e, hogy az az ország, gazdaság tekinthető versenyképesebbnek, amely olyan szabályokat alkot és alkalmaz, amelyek elősegítik a vállalkozások alapítását, működését, de azok megszüntetését is? 2 A kutatás módszertana A kutatás első fele elsősorban nemzetközi szinten elemzi a szabályozás versenyképességre gyakorolt hatását, a második részben az empirikus kutatás alapján készített esettanulmány segítségével nyújt betekintést a magyarországi szabályozási környezetbe. A kutatás első részében a Világbank Doing Business adatbázisának adatait dolgoztam fel, mivel ez tartalmazza legrészletesebben a vállalkozások életét befolyásoló szabályozási környezet elemzését. Kitértem nemcsak a vállalkozások alapításához szükséges napok, eljárások számára, hanem a szerződéskötéssel, építési engedélyekkel, munkavállalókkal és a vállalkozás megszüntetésével kapcsolatos indikátorok elemzésére is. Ez az összeállítás sem fedi le az összes, vizsgálni kívánt területet, ezért az itt található indikátorokat kiegészítettem a különböző versenyképességi rangsorokat összeállító szervezetek adataival. Az így kapott változók közötti összefüggéseket korrelációs mátrix segítségével elemeztem, majd a változókból csoportokat képeztem. Az indikátorok számát főkomponens analízis segítségével csökkentettem, majd szintén korrelációs mátrix felhasználásával, a kiválasztott országokra vonatkozóan meghatároztam a szabályozási környezetet leíró főkomponensek és a versenyképességi rangsorokban kapott értékek közötti kapcsolat erősségét. Az így összeállított adatsorok még mindig nem voltak elegendőek a vállalkozások versenyképességét befolyásoló szabályozási környezet vizsgálatához, ezért a kutatás második szakaszában, az egyik adatbázisban sem szereplő indikátorokat egy Magyarországon végzett kérdőíves felmérés során tártam fel. Az így megismert tényezők nem kerültek be a modellbe, egyrészt az alacsony válaszadási hajlandóság miatt, másrészt mert a primer kutatás csak egy országra korlátozódott. További kutatási irány lehet, ha a dolgozat készítéséhez összeállított kérdőív a modellben szereplő országok vállalkozásaihoz is eljut, így bővítve és pontosítva a modellt. Az empirikus kutatás során kiderült, hogy a magyarországi vállalkozások alacsony számban fordulnak mediátorokhoz vitás ügyeik rendezése érdekében. A mediátorok körében végzett felmérés rávilágított e jelenség hátterében meghúzódó okokra. A megkérdezettek emellett lehetséges megoldási lehetőségeket fogalmaztak meg az alternatív vitarendezési módszerek elterjedése érdekében. A peres eljárásnál rövidebb ideig tartó mediátori tevékenység költségcsökkentő hatása feltehetően versenyképesség javító hatású, ezért lényeges annak minél szélesebb körben való megismerése. 4

5 3 A kutatás eredményei 3.1 A gazdasági és jogi szabályozás közgazdasági aspektusai 1. A szabályozási rendszer közgazdasági szempontból történő megközelítésére Magyarországon az első lépések az 1968-as reformkísérlet utáni időszakra vezethetők vissza, ugyanakkor a szabályozás versenyképességgel való részletes összekapcsolására eddig még nem került sor Magyarországon a modern jogi és közgazdasági iskolákra támaszkodva. A jog és a közgazdaságtan kapcsolata két irányból vizsgálható. Egyrészt elemezhetők az egyes jogi döntések, bírósági perek kimenetei, megállapodások közgazdasági szempontok alapján (például a kártérítési perek), másrészt pedig az, hogy a jog, a szabályozás hogyan befolyásolja a gazdaság szereplőinek életét (például adójogszabályok útján). A gazdasági jogelmélet vizsgálata Magyarországon az 1980-as évek közepén jelent meg, amikor Harmathy Attila és Sajó András szerkesztésében napvilágot látott A jog gazdasági elemzése című kötet, amely elsősorban a chicagói iskola képviselőinek tanulmányfordításait tartalmazta ben jelent meg Sajó Gazdaság és jog kapcsolata jogelméleti szempontból című könyve, amelyben rávilágít az állami beavatkozás hatásaira, a szabályozás gazdasági hatásaira és problémáira is (Sajó, 1989). Magyarországon ekkor még nem alakult ki az az érdeklődés sem a jogászok, sem pedig a közgazdászok részéről a téma iránt, ami az Amerikai Egyesült Államokban vagy később Nyugat-Európában megfigyelhető volt. Ekkor is születtek a jog közgazdasági elemzésével kapcsolatos művek, de ezek inkább összefoglalást adtak a külföldi irányzatokról, mintsem új gondolatokat, következtetéseket fogalmaztak meg. Magyarországon a jog és a közgazdaságtan közötti összefüggések feltárásának és elemzésének kezdete az 1968-as reform utánra tehető, bár ekkor sem a klasszikus értelemben vett jogi-közgazdaságtani elemzésről beszélhetünk. A kis- és középvállalkozások helyzetével, a szabályozási rendszer hiányosságaival kapcsolatban jelentek meg Csillag Istvánnak (1986), Falubíró Vilmosnak (1983), Gadó Ottónak (1972, 1976), Gergely Istvánnak (1977), Sárközy Tamásnak (1977, 1981, 1984) publikációi, elsősorban a Gazdaság és a Pénzügyi Szemle című folyóiratokban (Török, Csuka, 2011: 185). A jog közgazdasági elemzése nemcsak a közgazdászok, hanem a jogászok érdeklődését is felketette, így a jogászok közül megemlíthetjük Pokol Béla (2000), illetve Tóth J. Zoltán 2004-es tanulmányait, amelyek elsősorban Posner és a chicagói iskola tagjai munkásságának bemutatásáról, elemzéséről szóltak. A második megközelítéshez sorolható, a szabályozás gazdaságtanát vizsgáló kutatások elsősorban az állam befolyásoló, szabályozó szerepével, a piacszabályozással foglalkoznak. A szabályozás-gazdaságtan alapjait az 1970-es években a chicagói iskola képviselői fektették le, akik az állami beavatkozást abban az esetben tartották indokoltnak, ha az hatékonyabb, mint a piac (Posner, 1974). A jogalkotással mégsem ér véget a szabályozási folyamat. Hatásának mérésére, a visszacsatolásra is szükség van. Magyarországon az 1948 utáni államosítással az állam közvetlenül szabályozta a gazdaságot, részletes utasításokkal, előírásokkal irányította a vállalatokat. Az Országos 5

6 Tervhivatal adta meg a keretszámokat, amelyek alapján a termelés összetételét meghatározták. A szabályozás ebben az értelemben közvetlen, teljesítendő utasításként jelent meg (Csuka 2007: 59-61). Az 1968-as reformkísérlet után az állami irányítás és a vállalatok közötti szigorú alá-fölé rendeltségi viszony lazult, a közvetlen irányítás szerepét minimalizálták (Antal, 1980: 41-43). Az állam továbbra is kettős szerepet töltött be: nemcsak gazdálkodott, hanem gazdaságirányítási tevékenységet is végzett. A reform során a vállalat és az állam közötti kapcsolat megváltozott, a vállalat továbbra is az állam irányítása alatt állt, de szükség volt olyan jogszabályra, amely kiterjedt a gazdasági kapcsolatok tisztaságának (verseny) jogi kérdéseire is (Korom, 1972: 13). Ez a szabályozás inkább fogyasztóvédelmi szabályozásnak (az állampolgárok és fogyasztók védelmében történő szabályozásnak) volt tekinthető, mintsem a szabad verseny alapjait biztosító szabályozásnak (Korom, 1972: 13). Az 1981-ben bevezetett szabályozások hatására új vállalkozási formák jöttek létre. Az állami vállalatok félautonómmá váltak, megszűnt az ipari minisztériumok vállalatok feletti közvetlen elosztási joga (Csillag, 1999: 57). A nyolcvanas évek második felére az állam szerepvállalása folyamatosan csökkent, a szabályozási problémák azonban továbbra is fennálltak. Az újonnan alakuló kisvállalkozások kénytelenek voltak a nem megfelelő szabályozási háttér miatt szinte nagyvállalatként viselkedni és rövidtávon gondolkodni (Csillag, 1986: 108). Olyan szervezeti struktúra, belső munkamegosztás kiépítésére volt szükség ezekben a kisvállalatokban, mint a nagyvállalatokban, hogy velük szemben versenyképessé váljanak (Csillag, 1986: 109). A létrejövő kisvállalkozások olyan piaci réseken tudtak megjelenni, ahol a nagyvállalatoknak nem érte meg termelni, szolgáltatásokat nyújtani (Berend, 1988:437). A rendszerváltozás során a privatizációval a vállalatok jelentős része magánkézbe került, az állam fokozatosan kivonult a piacról. Szabályozó szerepét az egyes piacok működési szabályainak (például minimálbér meghatározása, különböző szociális juttatások előírása, fizetendő adók mértéke) meghatározásával tölti be, azok működésébe (kivéve például a Gazdasági Versenyhivatal döntésein keresztül) ritkán avatkozik. Az állam által megalkotott szabályrendszer ugyanakkor biztonságot és védelmet is jelent a kis- és középvállalkozások számára például a gazdasági bűnözők vagy más visszaélések ellen, ezért is indokolt, hogy jól kiszámítható, átlátható üzleti környezet alakuljon ki. 3.2 A vizsgált indikátorok A nemzetgazdasági szintű versenyképesség értékelésére a World Economic Forum (WEF) és az International Institute for Management Development (IMD) által készített elemzések és rangsorok a legelterjedtebbek. Ezeknél sokkal részletesebb, és elsősorban a szabályozás által befolyásolt vállalkozási környezet leírására a Világbank a Doing Business (DB) indikátorait használja. A DB indikátorok túlnyomórészt alkalmasak a jogszabályi eltérésekből fakadó versenyképességi tényezők feltárására és leírására. A szabályozási környezet értékelésére szolgáló indikátorokat a WEF, az IMD és a DB adatbázisain kívül más, csak az üzleti környezet értékelésére vonatkozó elemzések tartalmaznak, de az ezekhez való hozzáférés gyakran korlátozott. Az adatbázisok vagy nem érhetőek el szabadon, a kutatóintézetek gyakran csak a kész rangsorokat hozzák 6

7 nyilvánosságra, vagy pedig az országok köre annyira korlátozott, hogy a versenyképességi rangsorokban elért helyezéseikkel az összevetésnek nincs értelme. A legismertebb ilyen elemzések a Business Environment and Enterprise Survey, az Index of Economic Freedom, a World Markets Research Center összeállítása, Economic Freedom of the World, Country Risk Service, International Country Risk Guide, Business Environment Risk Intelligence, Country Risk Reports, Country Credit Ratings, illetve a Foreign Direct Investment (FDI) Confidence Index. 2. A versenyképesség változásának szervezeti és nemzetgazdasági szinten is megragadható, számszerű elemei vannak. A kutatás újszerű eleme a szabályozással kapcsolatos indikátorok kvantitatív elemzése. A szabályozást leíró indikátorok között korrelációs kapcsolat mutatható ki. A vizsgálni kívánt országok körének meghatározásakor cél, hogy az a lehető legszélesebb legyen. Olyan adatokkal dolgoztam, amelyek a két versenyképességi rangsorban (WEF és IMD), illetve a DB adatbázisában is megtalálhatók, így összesen 56 ország került be az elemzésbe. A vizsgálat évének 2011-et választottam, mert erre az időszakra vonatkozóan álltak rendelkezésre a dolgozat készítésekor fellelhető legfrissebb adatok. A versenyképesség értékelésének nincs tökéletes módszere, de a kutatásban ismertetett indikátorok alakulása alapján következtethetünk arra, hogy a szabályozás hogyan befolyásolja a vizsgált országok versenyképességét. Az IMD, WEF és DB adatbázisa alapján végül 95 indikátor került a modellbe. A kiválasztott indikátorok között mind úgynevezett kemény indikátorok, mind átlagokat leíró indikátorok, mind pedig puha, azaz vállalati megkérdezéseken alapuló mutatók találhatók. A puha mutatók alakulását gyakran befolyásolja a vállalatvezetők hangulata, a politikai környezet is. Az indikátorok más szempont szerint is csoportosíthatók, például, hogy közvetlenül, állami szabályalkotással befolyásolható-e a mértékük (például a fizetendő adók nagysága), vagy más szabályok hatására következik-e be bennük változás (például az adófizetéshez szükséges idő esetében). De egy lehetséges osztályozási mód lehet, ha megkülönböztetjük egymástól a szabályozás hatékonyságát, átláthatóságát, az intézményrendszer működését minősítő indikátorokat, vagy azokat az indikátorokat, amelyek közvetlenül az üzleti környezetre hatnak. A magyarázó oldal kialakítása során első lépés az egyes indikátorok közötti kapcsolatok, korreláció feltárása korrelációs mátrix segítségével (Sajtos, Mitev, 2007: 209). Az elemzéssel csak a kapcsolat megléte mutatható ki, nem alkalmas az ok-okozati összefüggések feltárására, így nem lehet megmondani például, hogy a magas szintű bürokrácia hatására több az adócsalás, vagy a sok adócsalás kiküszöbölése érdekében jelentős a bürokrácia. A korrelációs mátrixban nincs különbség magyarázó és magyarázott változó között, de ettől függetlenül feltételezhető, hogy ok-okozati viszony áll fent az indikátorok között (Sajtos, Mitev, 2007: 211). Az egyes indikátorok között, közgazdasági szempontból egyértelmű összefüggésekre is rávilágít a számítás. Például erős kapcsolat áll fenn a szellemi tulajdon védelme és a tulajdonjogok erőssége között, vagy a vállalkozások etikus viselkedése és a szabálytalanul kifizetett pénzösszegek és megvesztegetés között. Ennél gyengébb kapcsolatok esetében a 7

8 magyarázat gyakran már nem ilyen egyértelmű. A hitelfelvétel nehézsége és a társadalom politikusok iránti bizalma indikátorok közötti kapcsolat bár erősnek mondható mégis nehezen magyarázható. 3. A nemzetgazdasági versenyképesség szabályozási környezete 13 főkomponenssel leírható. Ezek a vállalkozás indítása, vállalkozás megszüntetése, immateriális javak, építési engedélyek, tulajdonjog, pénzügyek, adók, tisztességtelen magatartás, külső környezet, intézményrendszer, kereskedelem, alkalmazottak, szerződések. A korrelációs kapcsolatok feltárása után a következő lépés az indikátorok csoportosítása, majd az egyes csoportok főkomponens analízissel történő elemzése. A főkomponens elemzés elvégzése során lehetőség nyílik az elemszám csökkentésére, a modell átláthatóbbá tételére. A kialakított főkomponensek alkalmasak a versenyképességi rangsorok értékeivel való összevetésre. 8

9 1. ábra. A modell végleges formája Versenyképesség Vállalkozás indítása Eljárások száma Időigény Időigény Költség Költség Megtérülési ráta Vállalkozás megszüntetése Immateriális javak Szellemi tulajdon védelme Szellemi tulajdonjog érvényesíthetősége Építési engedélyek Építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézések időigénye Építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézések költsége Építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézések száma Tulajdonjog Pénzügyek Adók Tulajdonjog bejegyzéséhez szükséges ügyintézések száma Tulajdonjog bejegyzésének időigénye Tulajdonjog védelmének erőssége Értékpapírpiac szabályozottsága Finanszírozás a helyi tőkepiac segítségével Hitelfelvétel nehézsége Hitelhez jutás Kisbefektetők érdekeinek védelme Kockázati tőke bevonása egy innovatív, de kockázatos projektbe Könyvviteli és beszámolói kötelezettség Könyvvizsgálói és számviteli gyakorlat Pénzügyi és banki szabályozás Pénzügyi szolgáltatások elérhetősége Pénzügyi szolgáltatások megfizethetősége Vállalati adósság Az adózás kiterjedtsége és hatékonysága Személyi adók Társasági adó megítélése Társasági adóráta Tisztességtelen magatartás Külső környezet Intézményrendszer Kereskedelem Alkalmazottak Szerződések Adócsalás Bürokrácia Bírói függetlenség Export időigénye Árnyékgazdaság Csatlakozás Igazságszolgáltatás Export költsége Közpénzek elosztásakor megjelenő korrupció Megvesztegetés és korrupció Szabálytalanul kifizetett összegek és a megvesztegetés Etika gyakorlata Jogi és szabályozási keret Infrastruktúra általános állapota Környezetvédelmi törvények Menedzserképzés kielégíti az üzleti szféra igényeit Monopólium ellenes tevékenység hatékonysága Piaci erő Vállalkozások etikus viselkedése Jogi keretrendszer hatékonysága a rendeletek jogszerűségének kétségbe vonásakor Jogi keretrendszer hatékonysága a viták rendezése során Kormányzat tevékenységének átláthatósága Kormányzati döntések Kormányzati politika átláthatósága Kormányzati politika alkalmazkodóképessége Kormányzati szabályozás terhei Pénzügyi intézmények átláthatósága Részvényesek jogérvényesítése Támogatás Társadalom politikusok iránti bizalma Technológia szabályozása Tudományos kutatás szabályozása Vállalkozásalapítás jogi támogatása Versenyszabályozás Exporthoz szükséges dokumentumok száma Import időigénye Import költsége Importhoz szükséges dokumentumok száma Kereskedelmi korlátok elterjedtsége Vámügyi hatóságok Fizetett éves szabadság Munkabérek meghatározásának rugalmassága Munkaerő felvételi és elbocsátási gyakorlat Munkaerő piaci szabályozás Munkanélküliség szabályozása A szerződések kikényszerítéséhez szükséges ügyintézések száma A szerződések kikényszerítésének időigénye 9 10

10 4. A kvantitatív elemzés alapján a főkomponensek és a versenyképesség között egyértelmű összefüggés mutatható ki. A képzett csoportok alkalmasak az indikátorok leírására, azok versenyképességgel való összevetésére. 5. A World Economic Forum versenyképességet értékelő rangsora és a külső környezet főkomponens között figyelhető meg a legerősebb korreláció, míg a leggyengébb korreláció a versenyképességet értékelő mutatószámok és az adók esetében áll fenn. 6. Az International Institute for Management Development által összeállított rangsor és az intézményrendszer főkomponens között figyelhető meg a legerősebb korreláció, míg a leggyengébb korreláció a versenyképességet értékelő mutatószámok és a szerződések esetében áll fenn. A korrelációs táblázat alapján a következő csoportok és a versenyképességet értékelő mutatószámok között állapítható meg erős kapcsolat (ha az IMD rangsora a viszonyítási alap). A legerősebb a kapcsolat az intézményrendszerrel (+0,891), majd ezt követi külső környezet (+0,879), a tisztességtelen magatartás (+0,852), az immateriális javak (+0,824), és a pénzügyek (+0,822). Ha figyelembe vesszük a kerekítés szabályait, akkor szintén erős kapcsolat figyelhető meg a kereskedelem (-0,689), a tulajdon bejegyzése (-0,661) főkomponensek esetében. Közepes erősségű kapcsolatot találhatunk a vállalkozás megszüntetése (-0,596), az alkalmazottak (+0,548), a vállalkozás indítása (-0,497), az adók (0,478), az építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézés (-0,399) és a szerződések (-0,379) főkomponensek és a versenyképességet értékelő mutatószámok között. Mindegyik főkomponens esetében beszélhetünk a korreláció meglétéről, annak mértéke már különböző. A döntéshozók számára mindegyik indikátort figyelembe kell venni a releváns szabályozás kidolgozásakor. A bemutatott modell és elemzési elv csak egy lehetséges útja a versenyképesség szabályozási szempontú elemzésének. A modell sem tartalmaz minden olyan tényezőt, indikátort, amely egy vállalkozás alapítására, működésére és megszüntetésére hatással van. Léteznek olyan tényezők, amelyek számszerűsítése is nehézségekbe ütközne, illetve vannak olyanok is, amelyek csak egy adott országra jellemzőek, csak ott jelennek meg, így más országokkal való összevetése nem lehetséges. További kutatási irányt jelöl ki a modellnek nem csak az indikátorokkal való bővítése, hanem idősoros elemzés lehetősége is. Az idősoros elemzés feltétele az, hogy csak olyan indikátorok kerüljenek be a teljes modellbe, amelyek mérésére több éven keresztül rendelkezésre állnak adatok. 3.3 A magyarországi versenyképesség szabályozási elemei esettanulmány A kutatás következő szakaszában empirikus felmérés készült magyarországi vállalatok körében, hogy hogyan értékelik a versenyképességüket befolyásoló jogszabályi környezetet 1. Olyan kérdések kerültek a kérdőívbe, amelyekre sem az IMD, sem pedig a WEF nem rendelkezik adatokkal. Magyarországon számos kutatás irányult a vállalkozások 1 Az empirikus felmérés eredményeit ismerteti részben Török, Csuka 2011-es tanulmányában. 11

11 adminisztrációs terheinek feltárására, működésüket, növekedésüket befolyásoló hatások elemzésére. Ezek közül kiemelendő Szerb László és Ulbert József vezetésével 2007-ben végzett kutatás, Balás és Vékony 2009-es felmérése, illetve a HÉTFA Kutatóintézet Bizalom és Vállalkozás című projektjének 2010-es vizsgálata A mintába egyszerű, véletlen kiválasztás során kerültek a kis- és középvállalkozások, így mindegyik szervezetnek egyenlő esélye volt a mintába kerülésre (Párniczky,1954: ). Az adatfelvétel így kérdőívek segítségével történt. Összesen 650 vállalkozás került be a mintába, 11,4% százalékuk küldte vissza a kitöltött kérdőívet. A visszaérkezési arány alacsony volta miatt az elemzés esettanulmány jellegű, abból messzemenő következtetéseket levonni nem szabad. Összehasonlítva ugyanakkor korábbi kutatások eredményeivel, rávilágít a vállalkozások gondjaira, azok megoldási javaslataira. Az empirikus kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy a kis- és középvállalatokat érinti a legjobban a szabályozási környezet változása, hiszen az alacsony foglalkoztatotti létszám miatt minden feladatot önállóan kell elvégezniük. Nemcsak a jogszabályok változásának nyomon követése a feladat, hanem a vállalkozás működésével kapcsolatos adminisztratív teendők ellátása is (munkaerő-felvétel és elbocsátás, adózási kötelezettség stb.). Míg egy nagyobb szervezetnél, multinacionális vállalatnál külön osztály(ok) végzi(k) e feladatokat. Nemcsak az idő és a szerteágazó feladatokat végző multifunkcionális kisvállalkozó szemszögéből kell vizsgálódni, hanem a jogszabályváltozással felmerülő költségek hatásait is elemezni kell. A szabályok közötti ellentétek megnehezítik alkalmazóik számára a köztük való eligazodást, a mindennapi munkát, továbbá olyan költségeket okoznak, amelyek hatással vannak a versenyképességre is. Éppen ezért kiszámítható, átlátható és egyszerű jogrendszerre van szükség. Mit jelent ebben az értelemben a kiszámíthatóság? Ne legyenek visszamenőleges hatályú jogszabályok, a vállalkozások időben tájékozódjanak a változásokról. A politikai környezet változásával ne változzon meg gyökeresen az intézményrendszer. Az átláthatóság nemcsak azt jelenti, hogy a vállalkozás működéséhez szükséges szabályok egy helyen elérhetőek legyenek, hanem jelenti az interneten keresztüli könnyebb és nyomon követhető ügyintézést is. Az egyszerűség fogalma a szabályok egyszerű, egyértelmű és közérthető megfogalmazására utal. Az esetleg alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező kisvállalkozók számára is érthetőek legyenek a rendeletek, a működéshez szükséges adminisztrációs feladatokat is képesek legyenek ellátni. Az empirikus kutatás megkezdésekor a gazdasági válság hatásai még nem érződtek. A továbbiakban érdemes lenne egy nagyobb mintán megvizsgálni a magyarországi kis- és középvállalkozások üzleti környezetére kifejtett hatásait, következményeit. 3.4 Mediáció Magyarországon A kérdőív egyik kérdése a mediátori tevékenységre vonatkozott. A válaszadók 4%-a vette igénybe mediátor szolgáltatását (elsősorban vevői fizetési elmaradás, illetve szerződés bérleti díjának visszakövetelése, bejhatása miatt). Az alacsony érték okainak feltárása érdekében, felmérést végeztem mediátorok körében. 12

12 7. A szabályozási környezet egyik hiányzó eleme a hatékony mediáció. A fejlett országoktól eltérően Magyarországon a viták rendezésének színhelye egyelőre döntően a bíróság, a mediáció még inkább csak elvben létezik. A mediáció Magyarországon szinte ismeretlen fogalom. A mediáció szó eredeti jelentése: közvetíteni, békíteni, egyeztetni (Gyengéné, 2009: 681). Az elv először az Amerikai Egyesült Államokban és az angolszász országokban jelent meg, elsősorban a szakszervezetek és a munkaadók közötti vitás ügyek rendezésére (Gyengéné, 2009: 681). Magyarországon ez az alternatív vitarendezési mód 2002 óta van jelen, létrejöttét a közvetítői tevékenységről szóló évi LV. törvény tette lehetővé. Az eltelt idő alatt Magyarországon még nem figyelhető meg a mediátori tevékenység széles körű elterjedése. Az IRM közvetítői adatbázisa alapján, a Magyarországon bejegyzett összes, gazdasági jellegű mediációval is foglalkozó közvetítőt igyekeztem bevonni. A beérkezett válaszok alapján elmondható, hogy ahhoz, hogy a mediátori tevékenység jobban elterjedjen, nemcsak a mediátorok képzésére kellene nagyobb hangsúlyt fektetni, hanem már az alapfokú oktatásban, akár társadalomismereti órák keretében, meg kellene ismertetni ezt az alternatív vitarendezési lehetőséget a diákokkal. A válaszadók véleménye szerint, a jobb megismerést segítené, ha a köztudatban is megjelenne ez a fogalom, ha nagyobb sajtónyilvánosságot kapna. Másrészről, a bíróságokat, ügyvédeket is érdekeltté kellene tenni a mediációs eljárásban. Ennek egyik módja lehet, ha viták esetén, csak akkor indulna bírósági eljárás, ha előtte a mediációs eljárás eredménytelenül zárult. Ezáltal a bíróságok leterheltsége is csökkenne, a folyamatban lévő ügyek gyorsabb lezárására kerülhetne sor. Esetleg kötelezővé lehetne tenni a mediációs eljárást kisebb értékű vagy nem peres eljárások esetében. A sikeres mediátori tevékenységhez ha vállalkozások közötti viták rendezésére kerül sor nélkülözhetetlen, hogy a közvetítő ne csak jogi, hanem megfelelő közgazdasági alapismeretekkel is rendelkezzen. A válaszadók kiemelték, legfontosabb, hogy a mediátor független szakértő legyen. A mediációs tevékenység Magyarországon még nem annyira elterjedt vitarendezési mód, ezért gyakran szájhagyomány útján terjed, hogy kik is foglalkoznak ilyen tevékenységgel. A mediáció egyik fontos feltétele, hogy a közvetítő független legyen, ne merüljön fel összeférhetetlenség. A megkérdezett mediátorok véleménye szerint a mediátori szolgáltatás Magyarországon nem ismert, talán csak büntetőügyekben, ezért nem veszik figyelembe sem a vállalkozások, sem pedig a magánszemélyek a viták rendezése során. Az ügyvédeknek is érdeke, hogy minél kevesebb ügy kerüljön mediátorok elé. További gond, hogy a mediáció során létrejött végeredménynek nincsen kötelező ereje, a felek felügyeleti hatóságai nem ismerik el az így létrejött megállapodást. Az eljárás lezárása után bírósági per is indítható, így a közvetítői tevékenység igénybevétele akár pénzkidobásnak is tekinthető. A mediációs eljárás megoldást jelenthet a vállalkozások számára vitás ügyeik gyors és bíróságon kívüli rendezésére. Az eljárás elterjedése nemcsak a bíróságokat tehermentesítené, hanem kevesebb költséggel járna a vállalkozások számára, ezért versenyképesség javító hatása feltételezhető. 13

13 4 Hivatkozások évi LV. törvény a közvetítői tevékenységről. Complex, NetJogtár. Letölthető: Letöltés ideje: április Antal, L. (1980): Fejlődés kitérővel. A magyar gazdasági mechanizmus a 70-es években. Gazdaság, vol. 14, no. 2, pp Balás, G., Vékony, A. B. (2009): Az adórendszer hatása a vállalkozás szabadságára. Egy lepapírozott adórendszer költségei. Közjó és Kapitalizmus Intézet. Műhelytanulmány. 4. Berend, T. I. (1988): A magyar gazdasági reform útja. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. 5. Business Environment and Enterprise Performance Survey. EBRD. Letölthető: Letöltés ideje: május Country Risk Ratings. Euromoney. Letölthető: /PollsAndAwards/Country-Risk.html. Letöltés ideje: május Csillag, I. (1986): A kisvállalkozás Magyarországon. Gazdaság. vol. XX., no. 4, pp Csillag, I. (1999): Vállalkozások és változások. Beszélő. vol. 4., no. 1., pp Csite A., Major K. (2010): Az állam és a vállalkozások kapcsolatának néhány jellegzetessége Magyarországon. Háttértanulmány. HÉTFA Kutatóintézet. Letölthető: llegzetessegemagyarorszagonisbn.pdf. Letöltés ideje: február Csuka, Gy. (2007): A jog szerepe az as évek vállalatainak életében Magyarországon. 1956: Fordulópont a gazdaságpolitikában, Szegedi Tudományegyetem, Gazdaságtudományi Kar., Szeged, pp Doing Business 2011: Making a Difference for Entrepreneurs. (2010) The World Bank, Washington, USA. Letölthető: doing-business/doing-business Letöltés ideje: április Economic Freedom of the World. Fraser Institute. Letölthető: Letöltés ideje: május Falubíró, V. (1983): Szabályozás és vállalati magatartás 1968-tól napjainkig. Gazdaság. vol. XVII, no. 4, pp Foreign Direct Investment (FDI) confidence Index. A. T. Kearney. Letölthető: Letöltés ideje: május 1. 14

14 15. Gadó, O. (1972): A népgazdasági tervezés társadalmi vonatkozásai. Gazdaság. vol. VI, no. 4, pp Gadó, O. (1976): Az életszínvonal alakulása az as tervidőszakban. Gazdaság. vol. X, no. 1, pp Gergely, I. (1977): A szabályozórendszer szabályozása. Gazdaság. vol. XI, no. 2, pp Global Entrepreneurship Monitor. Global Report Letölthető: Letöltés ideje: február Gyengéné dr. Nagy, M. (2009): Mediáció az igazságszolgáltatásban. Magyar jog. no. 11, pp Harmathy, A. és Sajó A. (szerk.) (1984): A jog gazdasági elemzése. (Válogatott tanulmányok), Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. 21. Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium. Közvetítők Adatbázisa. Letölthető: Letöltés ideje: május Index of Economic Freedom. Heritage Foundation & The Wall Street Journal. Letölthető: Letöltés ideje: május International Country Risk Guide. The PRS Group. Letölthető: Letöltés ideje: május International Institute for Management Development. World Competitiveness Online adatbázis. Elérhető: https://www.worldcompetitiveness.com 25. Korom, M. (1972): Irányítási rendszerünk jogi kérdései. Gazdaság. vol. VI, no. 1, pp Párniczky, G. (1954): A reprezentatív statisztikai megfigyelés módszere és alkalmazásának egyes kérdései. Statisztikai Szemle. no. 4., pp Pokol, B. (2000): Posner gazdasági jogelmélete. Gazdaság és jog. vol. 8, no. 9-10, pp Posner, R. (1974): Theories of Economic Regulation. Bell Journal of Economics and Management Science. vol. 5, no. 3, pp Sajtos, L., Mitev, A. (2007): SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv. Alinea Kiadó, Budapest. 30. Sajó, A. (1989): Gazdaság és jog kapcsolata jogelméleti szempontból. Akadémiai Kiadó, Budapest. 31. Sárközy, T. (1977): A KGST-országok nemzetközi gazdálkodó szervezetei intézményi rendszeréről. In: Gazdálkodás. vol. XI, no. 3, pp Sárközy, T. (1981): Vállalattípusok és a jog. In: Gazdaság. vol. XV, no. 3, pp

15 33. Sárközy, T. (1984): A gazdaságirányítási rendszer és a jogi szabályozás. Gazdaság. vol. XVIII, no. 3, pp Szerb, L., Ulbert, J., Márkus, G. (2009): A magyar mikro- és kisvállalatok adózással, járadékfizetéssel kapcsolatos adminisztratív terhelése. A magyar gazdaság versenyképessége. Szemelvények a Gazdasági Versenyképességi Kerekasztal tanulmányaiból és javaslati anyagaiból. Miniszterelnöki Hivatal, Budapest pp The Global Competitiveness Report World Economic Forum. Letölthető: Letöltés ideje: február The Global Competitiveness Report World Economic Forum. Letölthető: Letöltés ideje: február The Observatory of European SMEs. European Commission. Letölthető: index_en.htm. Letöltés ideje: május Tóth, J. Z. (2004): Richard Posner és a gazdasági jogelmélet. Jogelméleti Szemle, vol 5., no. 1. pp Török, Á., Csuka, Gy. (2011): Gátfutás ólomcsizmában. 20 év múlva. Vissza a jövőbe. Szerk: Muraközy László. Akadémiai Kiadó, Budapest. pp World Competitiveness Yearbook IMD World Competitiveness Center. Switzerland, Lausanne. 16

16 5 Publikációk Idegen nyelvű könyvfejezet Csuka Gyöngyi [2010]: The Competitiveness of Central and Eastern European Countries: an analysis of the legal environment. In: Regional Development in Central and Eastern Europe. Eds: Gorzelak, G., Bachtler, J., Smętkowski, M. Routledge, Taylor and Francis Group, London and New York., pp Külföldi folyóiratban megjelent tanulmány Csuka Gyöngyi - Kovács Tamás [2006]: Vegyesvállalatok a szovjet érdekszférában között, különös tekintettel a szovjet tulajdonra, Közgazdász Fórum, IX (12) pp Idegen nyelvű recenziók, konferencia beszámolók Csuka Gyöngyi [2011]: Debate on Obstacles to Participating in International Innovation Competition. Towards an Institutional Explanation of Hungary s Weak Innovation Performance. Debate report. In: Acta Oeconomica. Vol. 61 (1) pp Csuka Gyöngyi Kovács Bernadett Szívós Mihály [2010]: Competition in Innovation Competition in Higher Education. Conference report. In: Acta Oeconomica. Vol. 60 (1) pp Csuka Gyöngyi Kovács Bernadett [2010]: G. M. Peter Swann: The Economics of Innovation An Introduction. Book review. In: Acta Oeconomica Vol. 60 (4) pp Csuka Gyöngyi Kovács Bernadett Szívós Mihály [2009]: Conference on Regional Innovation. Conference report In: Acta Oeconomica 59 (1) pp Csuka Gyöngyi [2008]: Regional Development in Central and Eastern Europe. Conference report. In: Acta Oeconomica 58. (2) pp Csuka Gyöngyi [2007]: UNCTAD World Investment Report Book review. In: Acta Oeconomica 57. (2) pp Magyar nyelvű könyvfejezet Török Ádám Csuka Gyöngyi [2011]: Gátfutás ólomcsizmában. Szabályozás és versenyképességi feltételek a magyar gazdaságban. In: 20 év múlva Vissza a jövőbe. Akadémiai Kiadó, Budapest pp

17 Magyar nyelvű folyóiratokban megjelent tanulmányok Csuka Gyöngyi Szívós Mihály [2010]: Rangsorok és tükörképek ahogy a leendő hallgatók választanak. In: Competitio.IX. (2) pp Csuka Gyöngyi Kovács Tamás [2008]: Vállalati formák a korai szocializmusban. A magántulajdon továbbélése, In: Fejlesztés és Finanszírozás, Letölthető: https://ffdf.mfb.hu/hatter/ b73 Magyar nyelvű konferencia kiadványok Csuka Gyöngyi Szívós Mihály [2011]: Vonzáskörzet, döntési szempontok, intézményválasztás. A hallgatójelöltek új egyetem- és főiskola választási szokásai. In: Regionális gazdasági koncentráció, felsőoktatási térszerkezet, innováció. pp Csuka Gyöngyi Kovács Bernadett Szívós Mihály [2010]: Vállalati környezet az egyetemek körül és az egyetem funkcióinak változása. In: Verseny az innovációban Verseny a felsőoktatásban. pp Csuka Gyöngyi [2007]: A jog szerepe az as évek vállalatainak életében Magyarországon. In: 1956: Fordulópont a gazdaságpolitikában, Szegedi Tudományegyetem, Gazdaságtudományi Kar. pp Csuka Gyöngyi Kovács Tamás [2006]: Az állam befolyásoló szerepe az 1948 után gazdasági társaságként továbbműködő vállalatok életében, In: Tudás és versenyképesség Pannon szemmel, Veszprém, Pannon Egyetemi Kiadó, 1 kötet, pp Csuka Gyöngyi [2006]: Az Európai Unió jogegyszerűsítési stratégiája és a versenyképesség. In: A magyar gazdaság versenyképessége, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Műszaki Menedzsment Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola. pp Magyar nyelvű konferencia beszámoló Csuka Gyöngyi Kovács Bernadett Szívós Mihály [2009]: Konferencia a regionális innovációról. In: Közgazdasági Szemle LVI. (1) pp Hivatkozások megjelent tanulmányokra Mihályi Péter (2010): A magyar privatizáció enciklopédiája. 2. kötet. Pannon Egyetemi Könyvkiadó és az MTA Közgazdaságtudományi Intézete 18

18 19

Csökkenthető-e az államadósság a versenyképesség növelése nélkül?

Csökkenthető-e az államadósság a versenyképesség növelése nélkül? Csökkenthető-e az államadósság a versenyképesség növelése nélkül? LászlóCsaba, Szenior Partner KPMG Tanácsadó Kft. 2013. szeptember Növekedés, államadósság, hiány GDP-növekedés hatása az államadósságra

Részletesebben

Versenyképességünk fokozásának tényezői

Versenyképességünk fokozásának tényezői ÁTALAKULÁS ÉS KONSZOLIDÁCIÓ A MAGYAR GAZDASÁGBAN ÉS GAZDASÁGIRÁNYÍTÁSBAN 50. Közgazdász Vándorgyűlés Versenyképességünk fokozásának tényezői Chikán Attila egyetemi tanár, igazgató Budapesti Corvinus Egyetem

Részletesebben

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A közpolitikai, kormányzati és közszolgálati hatékonyság nemzetközi modelljei Nemzeti Közszolgálati Egyetem Postacím:

Részletesebben

A versenyképesség és a vállalkozói környezet kérdései Szlovákiában

A versenyképesség és a vállalkozói környezet kérdései Szlovákiában Selye János Egyetem A versenyképesség és a vállalkozói környezet kérdései Szlovákiában PhDr. Antalík Imre Ing. Šeben Zoltán, PhD. 2014. október 30. BUDAPEST Az előadás tartalma: A versenyképesség fogalmának

Részletesebben

A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében

A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében Budapest, 2016. június Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági

Részletesebben

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6 KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-

Részletesebben

Internethasználat a magyar kis- és középvállalkozások körében

Internethasználat a magyar kis- és középvállalkozások körében Internethasználat a magyar kis- és középvállalkozások körében Budapest, 2017. február Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági

Részletesebben

Reaching the Lost Generation

Reaching the Lost Generation Alapozó háttértanulmány Reaching the Lost Generation A tanulmány a Reaching the Lost Generation című, nemzetközi projekt tevékenységeit kívánja tényekkel és gondolatokkal megalapozni. A projekt központi

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Témakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni?

Témakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni? Témakörök Gazdasági szabályozás. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék i megközelítések Gyakorlati példák Kutatási eredmények Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági

Részletesebben

Heckman modell. Szelekciós modellek alkalmazásai.

Heckman modell. Szelekciós modellek alkalmazásai. Heckman modell. Szelekciós modellek alkalmazásai. Mikroökonometria, 12. hét Bíró Anikó A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia Alapítvány támogatásával készült

Részletesebben

Magyarország helyzetének változása a régiós versenyben

Magyarország helyzetének változása a régiós versenyben Magyarország helyzetének változása a régiós versenyben A Versenyképességi évkönyv 216 bemutatása Magyar versenyképesség régiós kitekintéssel c. workshop 216. március 29. Udvardi Attila Kutatásvezető GKI

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

Kkv problémák: eltér hangsúlyok

Kkv problémák: eltér hangsúlyok Kisvállalati- és vállalkozáspolitika: vonzások és választások Dr. Habil. Szerb László Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar 2010.03.28. Dr. Szerb László 1 Kkv problémák: eltér hangsúlyok Vállalkozói

Részletesebben

A Dél-Alföldi régió innovációs képessége

A Dél-Alföldi régió innovációs képessége A Dél-Alföldi régió innovációs képessége Elméleti megközelítések és empirikus elemzések Szerkesztette: Bajmócy Zoltán SZTE Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2010. SZTE Gazdaságtudományi Kar Szerkesztette Bajmócy

Részletesebben

Beszállítók: dualitás és lehetőség

Beszállítók: dualitás és lehetőség Beszállítók: dualitás és lehetőség Egy vállalati felmérés eredményei MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet, CEU 2015. október Lehetőség vagy dualitás? Kis, nyitott, feltörekvő gazdaságok vállalatai Nemzetközi

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

Nemzetközi Versenyképesség

Nemzetközi Versenyképesség Nemzetközi Versenyképesség Dr. Dombi Ákos dombi@finance.bme.hu A versenyképesség fogalma és szintjei Versenyképesség piramisa világrégió ország régió (országon belül) vállalat termék / szolgáltatás Nemzetközi

Részletesebben

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTANI DOKTORI ISKOLA. KÉPZÉSI TERV (Érvényes: tanév I. félévétől, felmenő rendszerben)

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTANI DOKTORI ISKOLA. KÉPZÉSI TERV (Érvényes: tanév I. félévétől, felmenő rendszerben) SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTANI DOKTORI ISKOLA KÉPZÉSI TERV (Érvényes: 2012-2013. tanév I. félévétől, felmenő rendszerben) Az SZTE Közgazdaságtani Doktori Iskolában a szervezett képzésben részt

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség évi munkaterve

A Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség évi munkaterve A Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség 2009. évi munkaterve Az alábbiakban foglaljuk össze az elnökség 2009. január 9-10-i ülésén megfogalmazott javaslatokat a Szövetség 2009 évi programjához,

Részletesebben

PwC Magyarország és a Budapesti Értéktőzsde rendezvénysorozata A felelős társaságirányítás kérdései Növeli-e e a transzparencia a versenyképességet? Chikán Attila egyetemi tanár, igazgató Budapesti Corvinus

Részletesebben

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA Vörös László AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 2008 2 szerző: Vörös László lektor: Dr. Sztanó Imre alkotó szerkesztő: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 248 3 A kézirat lezárva: 2008. január

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Kutatói együttműködések Web 2.0-es PhD kutatói közösség Doktori értekezés tézisei Készítette: Szontágh Krisztina

Részletesebben

A körvonalazódó K+F+I koncepció új hangsúlyai

A körvonalazódó K+F+I koncepció új hangsúlyai A körvonalazódó K+F+I koncepció új hangsúlyai Közös cél: a valódi innováció Dr. Nikodémus Antal főosztályvezető NGM Innovációs és K+F Főosztály Dunaharaszti, 2011.március 31. Az innovációs rendszer fogalmi

Részletesebben

Ónozó Lívia Plósz Dániel: A magyar versenyképesség megítélése objektív és szubjektív tényezők tükrében

Ónozó Lívia Plósz Dániel: A magyar versenyképesség megítélése objektív és szubjektív tényezők tükrében Ónozó Lívia Plósz Dániel: A magyar versenyképesség megítélése objektív és szubjektív tényezők tükrében A hazai makrogazdasági adatok széles körben jelentkező javulását mára már szinte minden elemzés megerősíti.

Részletesebben

Az információbiztonság-tudatosság vizsgálata az osztrák és a magyar vállalkozások körében

Az információbiztonság-tudatosság vizsgálata az osztrák és a magyar vállalkozások körében Az információbiztonság-tudatosság vizsgálata az osztrák és a magyar vállalkozások körében Dr. Sasvári Péter - egyetemi docens Nagymáté Zoltán - doktorandusz 1 A kutatás célja Információbiztonság Információbiztonsági

Részletesebben

Az MNB által előfizetett bel- és külföldi lapok, folyóiratok, adatbázisok listája - 2011

Az MNB által előfizetett bel- és külföldi lapok, folyóiratok, adatbázisok listája - 2011 Belföldi lapok Külföldi lapok Acta Oeconomica Állam- és Jogtudomány Chip Számítógép Magazin (DVD melléklettel) Élet és Irodalom Figyelő /Profit plusz csomag: Figyelő TOP 200; Figyelő Trend Figyelő /plusz

Részletesebben

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Budapest, 2011. november Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

Magyar beszállítók - egy vállalati felmérés tanulságai. Növekedési workshop MTA KRTK KTI. Muraközy Balázs. MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet

Magyar beszállítók - egy vállalati felmérés tanulságai. Növekedési workshop MTA KRTK KTI. Muraközy Balázs. MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet Magyar beszállítók - egy vállalati felmérés tanulságai Növekedési workshop MTA KRTK KTI MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet 2015. November 5 Beszállítás és nemzetközivé válás Kis, nyitott, feltörekvő

Részletesebben

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál Szűcsné Markovics Klára egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet vgtklara@uni-miskolc.hu Tudományos

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. 2007-2009 Nyugat-Magyarországi Egyetem Széchenyi István Doktori Iskola Közgazdaságtudományok Doktora

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. 2007-2009 Nyugat-Magyarországi Egyetem Széchenyi István Doktori Iskola Közgazdaságtudományok Doktora SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Személyes adatok Név : Dr Gősi Zsuzsanna PhD Születési név: Gősi Zsuzsanna Cím : 1212 Budapest, Kolozsvári u. 38. Születési hely, idő : Csorna, 1971. 03. 19 Mobil : 06-20-381-29-86 Email:

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

Banai Ádám Vágó Nikolett: Hitelfelvételi döntéseink mozgatórugói

Banai Ádám Vágó Nikolett: Hitelfelvételi döntéseink mozgatórugói Banai Ádám Vágó Nikolett: Hitelfelvételi döntéseink mozgatórugói A válságot követően a hazai bankrendszer hitelállománya jelentősen csökkent. A reálgazdaságra gyakorolt erőteljesebb és közvetlenebb hatása

Részletesebben

2012- HÉTFA Kutatóintézet stratégiai igazgató 2010-2012 Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkári titkárságvezető

2012- HÉTFA Kutatóintézet stratégiai igazgató 2010-2012 Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkári titkárságvezető Curriculum Vitae Családnév: Szepesi Keresztnév: Balázs Született: 1974, Szekszárd, Magyarország e-mail: szepesibalazs@hetfa.hu Munkahelyek 2012- HÉTFA Kutatóintézet stratégiai igazgató 2010-2012 Nemzetgazdasági

Részletesebben

Konszolidált éves beszámoló összeállítása és elemzése

Konszolidált éves beszámoló összeállítása és elemzése SZÁMVITEL INTÉZETI TANSZÉK Levelező tagozat SZÁMVITEL MESTERSZAK Konszolidált éves beszámoló összeállítása és elemzése Tantárgyi útmutató 2015/2016. tanév 2. félév Tantárgy megnevezése: Konszolidált beszámoló

Részletesebben

A felsőoktatás társadalmi szerepe és az akadémiai- egyetemi világ. Csépe Valéria

A felsőoktatás társadalmi szerepe és az akadémiai- egyetemi világ. Csépe Valéria A felsőoktatás társadalmi szerepe és az akadémiai- egyetemi világ Csépe Valéria 9. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia Szeged, 2013. április 18-19. Témavázlat A magasabb iskolai

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

A technológiai inkubáció elmélete és alkalmazási lehetőségei hazánk elmaradott térségeiben

A technológiai inkubáció elmélete és alkalmazási lehetőségei hazánk elmaradott térségeiben Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtudományi Doktori Iskola Bajmócy Zoltán A technológiai inkubáció elmélete és alkalmazási lehetőségei hazánk elmaradott térségeiben Doktori értekezés

Részletesebben

Környezetelemzés módszerei

Környezetelemzés módszerei MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Környezetelemzés módszerei Dr. Musinszki Zoltán A vállalkozás és környezete Közgazdasági

Részletesebben

AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI

AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI Tamás DUSEK PhD Széchenyi István University Regional Science and Public Policy Department Győr Hungary, Europe Miklós

Részletesebben

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Prof. Dr. Szerb László egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Helyzetkép

Részletesebben

Hallgatók 2011. Diplomás Pályakövetési Rendszer Intézményi adatfelvétel a felsőoktatási hallgatók körében - 2011. Módszertani összefoglaló

Hallgatók 2011. Diplomás Pályakövetési Rendszer Intézményi adatfelvétel a felsőoktatási hallgatók körében - 2011. Módszertani összefoglaló Hallgatók 2011 Diplomás Pályakövetési Rendszer Intézményi adatfelvétel a felsőoktatási hallgatók körében - 2011 Módszertani összefoglaló Készítette: Veroszta Zsuzsanna PhD 2012. március 1. Az adatfelvétel

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vállalkozás az EU-ban tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vállalkozás az EU-ban tanulmányokhoz III. évfolyam GM/VSZ BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Vállalkozás az EU-ban tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS 2015/2016 I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Vállalkozás az EU-ban Tanszék: Vállalkozás és Emberi

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS A szabályok és a társadalmi-gazdasági térfolyamatok dinamikus kapcsolata, valamint a területfejlesztés esélyei Magyarországon 1 ELMÉLET MÓDSZER GYAKORLAT 68.

Részletesebben

A hatékony kintlévőség kezelés eszközei - a gazdasági mediáció lehetőségei. 2010. november 11.

A hatékony kintlévőség kezelés eszközei - a gazdasági mediáció lehetőségei. 2010. november 11. A hatékony kintlévőség kezelés eszközei - a gazdasági mediáció lehetőségei. 2010. november 11. Faktoring Magyarországon, ezen belül Global Faktor Zrt (Felhasznált forrás: dr. Molnár Tamás) 100% 90% 80%

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

Oktatói önéletrajz Dr. Bara Zoltán

Oktatói önéletrajz Dr. Bara Zoltán egyetemi tanár Közgazdaságtudományi Kar Összehasonlító és Intézményi Gazdaságtan Tanszék Karrier Felsőfokú végzettségek: 1971-1976 Marx Károly Közgazd. Egyetem, Tanárszak \"D\" Tudományos fokozatok, címek::

Részletesebben

ÁROP 2.2.17 Új közszolgálati életpálya. Kérdőíves felmérés. A közszolgálati tisztviselők képesítési keretrendszerének felülvizsgálata

ÁROP 2.2.17 Új közszolgálati életpálya. Kérdőíves felmérés. A közszolgálati tisztviselők képesítési keretrendszerének felülvizsgálata ÁROP 2.2.17 Új közszolgálati életpálya Kérdőíves felmérés A közszolgálati tisztviselők képesítési keretrendszerének felülvizsgálata A felmérés céljai a jelenlegi közszolgálati tisztviselői állomány végzettségével,

Részletesebben

Számvitel mesterszak. Konszolidált beszámoló összeállítása és elemzése. Nappali tagozat. Tantárgyi útmutató

Számvitel mesterszak. Konszolidált beszámoló összeállítása és elemzése. Nappali tagozat. Tantárgyi útmutató Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Budapest Számvitel mesterszak Konszolidált beszámoló összeállítása és elemzése Nappali tagozat Tantárgyi útmutató 2014/2015. tanév 2. félév

Részletesebben

Gyöngyösi Győző: Hitelkínálat és munkaerőpiac

Gyöngyösi Győző: Hitelkínálat és munkaerőpiac Gyöngyösi Győző: Hitelkínálat és munkaerőpiac A válságot követő elhúzódó kilábalásban a gyenge kereslet mellett a visszafogott hitelkínálat is szerepet játszott. Szigorodó banki hitelfeltételek mellett

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Károly Róbert Főiskola, Észak-Magyarországi Regionális Operatív Program Kérdőíves felmérés végzése az észak-magyarországi régióban

Károly Róbert Főiskola, Észak-Magyarországi Regionális Operatív Program Kérdőíves felmérés végzése az észak-magyarországi régióban EUROPASS ÖNELETRAJZ Személyi adatok Név Alžbeta Ádámová (Ádám Erzsébet) Levelezési cím 3525 Miskolc, Jókai u. 3. Fsz.: 3. Mobil: 0036 20 425 86 76 E-mail(ek) adam.erzsebet@gmail.com Állampolgárság szlovák

Részletesebben

Oktatói önéletrajz Dr. Tátrai Tünde

Oktatói önéletrajz Dr. Tátrai Tünde egyetemi docens Gazdálkodástudományi Kar Logisztika és Ellátási Lánc Menedzsment Tanszék Karrier Felsőfokú végzettségek: 1995-2001 Miskolci Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar 1991-1997 Budapesti Közgazdaságtudományi

Részletesebben

PÉCS, NOVEMBER 8-9. Előzetes PROGRAM A KONFERENCIA SZERVEZŐI A KONFERENCIA KIEMELT SZAKMAI TÁMOGATÓJA:

PÉCS, NOVEMBER 8-9. Előzetes PROGRAM A KONFERENCIA SZERVEZŐI A KONFERENCIA KIEMELT SZAKMAI TÁMOGATÓJA: PÉCS, 2016. NOVEMBER 8-9. Előzetes PROGRAM A KONFERENCIA SZERVEZŐI A KONFERENCIA KIEMELT SZAKMAI TÁMOGATÓJA: A SZÁMVITEL TUDOMÁNY-SZAKMA-OKTATÁS KONFERENCIA előzetes PROGRAMJA PÉCS, 2016. november 8. A

Részletesebben

Digitális írástudás, digitális műveltség

Digitális írástudás, digitális műveltség Digitális írástudás, digitális műveltség A statisztikai adatok és kutatási eredmények tükrében Eszenyiné dr. Borbély Mária Országos Könyvtárügyi Konferencia 202. november 22-23. Eurostat, 202 e-skills

Részletesebben

Fiatal kutatók. Az MTA fiatal kutatói álláshelyrendszerének. szemszögéből

Fiatal kutatók. Az MTA fiatal kutatói álláshelyrendszerének. szemszögéből Fiatal kutatók Az MTA fiatal kutatói álláshelyrendszerének értékelése az érintettek szemszögéből Kutatói pályakövetés: egy multidimenziós rendszer körvonalai MTA KIK TTO műhelybeszélgetés, 2013. június

Részletesebben

Településhálózati kapcsolatrendszerek

Településhálózati kapcsolatrendszerek Nemzedékek találkozása I. Regionális Tudományi Posztdoktori Konferencia Szeged, 2010. április 15. Településhálózati kapcsolatrendszerek BARÁTH GABRIELLA, PhD tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI Közép-dunántúli

Részletesebben

KISVÁROSI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LOKÁLIS HATÁSRENDSZERE AZ ALFÖLDÖN

KISVÁROSI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LOKÁLIS HATÁSRENDSZERE AZ ALFÖLDÖN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei KISVÁROSI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LOKÁLIS HATÁSRENDSZERE AZ ALFÖLDÖN Petrás Ede Témavezető: Dr. Pusztai Gabriella DEBRECENI EGYETEM Humán Tudományok Doktori Iskola

Részletesebben

A bizalom infrastruktúrája a vállalkozások együttműködésének biztosítékai Magyarországon Szepesi Balázs, Szabó-Morvai Ágnes

A bizalom infrastruktúrája a vállalkozások együttműködésének biztosítékai Magyarországon Szepesi Balázs, Szabó-Morvai Ágnes A bizalom infrastruktúrája a vállalkozások együttműködésének biztosítékai Magyarországon Szepesi Balázs, Szabó-Morvai Ágnes Közjó és Kapitalizmus Intézet Műhelytanulmány No. 17. 2009. április 28. Tanulmányunk

Részletesebben

Oktatói önéletrajz Dr. Csutora Mária

Oktatói önéletrajz Dr. Csutora Mária egyetemi tanár Gazdálkodástudományi Kar Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszék Karrier Felsőfokú végzettségek: - 1989 MKKE, Okleveles közgazda mezőgazdasági szakon Tudományos fokozatok, címek::

Részletesebben

A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái versenyképességi szemléletben

A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái versenyképességi szemléletben Magyarország növekedési kilátásai MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái versenyképességi szemléletben Chikán Attila igazgató Budapesti Corvinus Egyetem

Részletesebben

A kötet szerkesztői. Ábel István

A kötet szerkesztői. Ábel István A kötet szerkesztői Ábel István A Marx Károly Közgazdasági Egyetem gazdaságmatematika szakán végzet 1978- ban. A közgazdaság-tudomány kandidátusa (CSc) címet 1989-ben a vállalati viselkedés, a nyereségérdekeltség

Részletesebben

Versenyképesség vagy képességverseny?

Versenyképesség vagy képességverseny? Versenyképesség vagy képességverseny? Dr. Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter GKI Gazdaságkutató Rt. Gazdaságpolitikai választások konferencia Budapest Hotel Marriott, 2005. november 8. USA Hong

Részletesebben

HONNAN HOVÁ: SÜLLYEDÜNK VAGY EMELKEDÜNK?

HONNAN HOVÁ: SÜLLYEDÜNK VAGY EMELKEDÜNK? HONNAN HOVÁ: SÜLLYEDÜNK VAGY EMELKEDÜNK? Prof. Dr. Csath Magdolna Szent István Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdász Klub Sopron 2013. szeptember 10. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 2. Ábrák 3.

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan

Részletesebben

PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS)

PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS) PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS). FŐBB PONTOK A kutatási terv fogalmának meghatározása, a különböző kutatási módszerek osztályozása, a feltáró és a következtető kutatási módszerek közötti különbségtétel

Részletesebben

Czirják László bemutatkozás

Czirják László bemutatkozás Czirják László bemutatkozás Társalapitó és ügyvezető partnere az ieurope Capital regionális magántőke befektetési alapnak - www.ieurope.com A United Way Magyarország Alapitvány elnöke - www.unitedway.hu

Részletesebben

Az adatszolgáltatás technológiájának/algoritmusának vizsgálata, minőségi ajánlások

Az adatszolgáltatás technológiájának/algoritmusának vizsgálata, minőségi ajánlások Az adatszolgáltatás technológiájának/algoritmusának vizsgálata, minőségi ajánlások A dokumentum a TÁMOP 5.4.1. számú kiemelt projekt keretében, a Magyar Addiktológiai Társaság megbízásából készült. Készítette:

Részletesebben

Dr. Werner Gábor szakmai önéletrajza

Dr. Werner Gábor szakmai önéletrajza Dr. Werner Gábor szakmai önéletrajza Születés idő és hely: 1951. március 15., Budapest Jelenlegi munkahely: Végzettség: Doktori disszertáció: Nyelvtudás: Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem 1970-1975,

Részletesebben

Farkas: A piacgazdaság intézményrendszere az Európai Unió új tagállamaiban internetes melléklet

Farkas: A piacgazdaság intézményrendszere az Európai Unió új tagállamaiban internetes melléklet Farkas: A piacgazdaság intézményrendszere az Európai Unió új tagállamaiban internetes melléklet 1 Melléklet A melléklet a tanulmányban bemutatott klaszterelemzések adattáblázatait foglalja össze. A számítások

Részletesebben

A magyar adórendszer nemzetközi szemmel avagy versenyben az adórendszer. Dr. Lőcsei Tamás Üzletágvezető, Adó- és jogi szolgáltatások

A magyar adórendszer nemzetközi szemmel avagy versenyben az adórendszer. Dr. Lőcsei Tamás Üzletágvezető, Adó- és jogi szolgáltatások A magyar adórendszer nemzetközi szemmel avagy versenyben az adórendszer Dr. Lőcsei Tamás Üzletágvezető, Adó- és jogi szolgáltatások Egy sikeres országhoz erős, kompetitív vállalkozások kellenek. Ennek

Részletesebben

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika I. Bevezető ismeretek 1. Alapfogalmak 1.1 Mi a közgazdaságtan? 1.2 Javak, szükségletek 1.3 Termelés, termelési tényezők 1.4 Az erőforrások szűkössége

Részletesebben

A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK

A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK FVSZ Szakmai Nap és XXIV. Közgyűlés Budapest, 2013. május 15. A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK Dr. Farkas Éva A TÉMA KONTEXTUSA Az elmúlt 10 év eredményei Itt és most

Részletesebben

AZ ÍR VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI GYAKORLAT SIKERÉNEK TITKAI

AZ ÍR VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI GYAKORLAT SIKERÉNEK TITKAI AZ ÍR VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI GYAKORLAT SIKERÉNEK TITKAI ÍRORSZÁG NEMZETI HELYREÁLLÍTÁSI TERV Fiatal, jól képzett munkaerő Szerencsés demográfiai összetétel Kiváló minőségű infrastruktúra Nyitott gazdaságpolitika

Részletesebben

I/1. Magyar nyelvű tudományos közlemények, lektorált tudományos szakfolyóiratokban/refereed Scientific Journals

I/1. Magyar nyelvű tudományos közlemények, lektorált tudományos szakfolyóiratokban/refereed Scientific Journals I/1. Magyar nyelvű tudományos közlemények, lektorált tudományos szakfolyóiratokban/refereed Scientific Journals 1991-2011. közöttiek: Lentner Csaba: A mezőgazdasági hitelek árnyoldalai Megjelent: Gazdálkodás,

Részletesebben

INNOVATÍV ÜZLETI ÖTLET

INNOVATÍV ÜZLETI ÖTLET IRIS INNOVATÍV ÜZLETI ÖTLET ÉRTÉKELŐ MÓDSZER VI. INNOTECH Konferencia 2011. október 5. INTERREGIONAL INNOVATION SYSTEM IRIS L00049 c projekt INTERREGIONAL INNOVATION SYSTEM IRIS L00049 c. projekt WP2 MUNKACSOMAG

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Versenyképesség és innováció a magyar gazdaságban nemzeti és vállalati szempontok

Versenyképesség és innováció a magyar gazdaságban nemzeti és vállalati szempontok Innováció 2012-ben Lehetőségek és finanszírozási források a hazai közép- és nagyvállalatok számára Joint Venture Szövetség Versenyképesség és innováció a magyar gazdaságban nemzeti és vállalati szempontok

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék ÖKONOMETRIA. Készítette: Elek Péter, Bíró Anikó. Szakmai felelős: Elek Péter. 2010. június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék ÖKONOMETRIA. Készítette: Elek Péter, Bíró Anikó. Szakmai felelős: Elek Péter. 2010. június ÖKONOMETRIA ÖKONOMETRIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA

Részletesebben

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában Előadó: Ivanyos János Trusted Business Partners Kft. ügyvezetője Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás szakosztályának

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

Oktatói önéletrajz Kutasi Gábor

Oktatói önéletrajz Kutasi Gábor egyetemi docens Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar Világgazdasági Intézet Karrier Felsőfokú végzettségek: 2002-2008 Budapesti Corvinus Egyetem, PhD, Közgazdaságtudományok doktora, Budapesti

Részletesebben

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés A Jó Állam Véleményfelmérés bemutatása Demeter Endre Nemzeti Közszolgálati Egyetem JÓ ÁLLAM VÉLEMÉNYFELMÉRÉS CÉLJAI Hiányzó

Részletesebben

Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből

Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Budapest, 2015. március Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

Virtuális vállalatok, e-kormányzat, információs és kommunikációs technológiák

Virtuális vállalatok, e-kormányzat, információs és kommunikációs technológiák 1. Összefoglalás 2. Projektadatok 3. A projekt célrendszere 4. Indikátorok 5. Tananyagok 6. Sajtómegjelenés 1. Összefoglalás Az üzleti és a közigazgatási szféra egy-egy, napjainkban meghatározó területén

Részletesebben

I 3 SME Kisvállalkozások innovációs technikáinak nemzetközi vizsgálata. Borkovits Balázs DDRFÜ Nonprofit Kft. Pécs, 2010.03.03.

I 3 SME Kisvállalkozások innovációs technikáinak nemzetközi vizsgálata. Borkovits Balázs DDRFÜ Nonprofit Kft. Pécs, 2010.03.03. I 3 SME Kisvállalkozások innovációs technikáinak nemzetközi vizsgálata Borkovits Balázs DDRFÜ Nonprofit Kft. Pécs, 2010.03.03. I 3 SME projekt Introducing Innovation Inside SMEs Innovációs technikák ismertetése

Részletesebben

A MAGYAR KKV SZEKTOR NEMZETKÖZI KITEKINTÉSBEN összehasonlítás V4-ekkel és Szlovéniával

A MAGYAR KKV SZEKTOR NEMZETKÖZI KITEKINTÉSBEN összehasonlítás V4-ekkel és Szlovéniával A MAGYAR KKV SZEKTOR NEMZETKÖZI KITEKINTÉSBEN összehasonlítás V4-ekkel és Szlovéniával Dr. Szabó Antal Nyug. ENSZ Regionális Tanácsos az ERENET Igazgatója ORSZÁG Ország Adatok NÉPESSÉG [ millió ] TERÜLET

Részletesebben

Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján február 3.

Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján február 3. Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A 2015. októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján 2016. február 3. 1 / 8 Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely,

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar

Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar A TERÜLETI TŐKE SZEREPE A REGIONÁLIS- ÉS VÁROSFEJLŐ- DÉSBEN ESETTANULMÁNY A HAZAI KÖZÉPVÁROSOK PÉLDÁ- JÁN Doktori (PhD) értekezés tézisei Tóth Balázs

Részletesebben

AMWAY GLOBÁLIS VÁLLALKOZÓ RIPORT 2013

AMWAY GLOBÁLIS VÁLLALKOZÓ RIPORT 2013 AMWAY GLOBÁLIS VÁLLALKOZÓ RIPORT 2013 Bátorítani a vállalkozó szellemet megszűntetni a kudarctól való félelmet A Survey of Amway Europe, October 2013 A kutatás Adatfelvétel: Minta: Országok: Módszer: Intézet:

Részletesebben

GYULAI LÁSZLÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ÜZLETFINANSZÍROZÁSA

GYULAI LÁSZLÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ÜZLETFINANSZÍROZÁSA GYULAI LÁSZLÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ÜZLETFINANSZÍROZÁSA Budapest, 2011 Szerzõ: Gyulai László fõiskolai docens TÁMOP pályázati lektor: Dr. Fazakas Gergely egyetemi adjunktus ISBN 978 963 638 380 0

Részletesebben

VÁLTOZTATÁSMENEDZSMENT A HAZAI GYAKORLATBAN

VÁLTOZTATÁSMENEDZSMENT A HAZAI GYAKORLATBAN Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Vállalkozásgazdaságtan és menedzsment program VÁLTOZTATÁSMENEDZSMENT A HAZAI GYAKORLATBAN

Részletesebben

MARKETING MESTERKÉPZÉSI SZAK

MARKETING MESTERKÉPZÉSI SZAK MARKETING MESTERKÉPZÉSI SZAK Az SZTE Gazdaságtudományi Kara által 2008 szeptemberében levelező tagozaton, 2009 szeptemberétől nappali tagozaton is indítandó Marketing mesterképzési szakra felvételt nyerhetnek:

Részletesebben