BEVEZETÉS. Pályázatom célja

Átírás

1 1 BEVEZETÉS Pályázatom célja Pályázatom témája a Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoporton belül az üzleti terv készítése kiscsoportos szakmai munka végzésével, irányítással, majd írásos elemzés készítése. Értekezésem célja egyrészt bemutatni annak indokoltságát, hogy a kereskedelmi irányú középiskolákban fontos szerepe van a vállalati tervezés-szakmai alapozás keretén belül történő oktatásnak, másrészt érzékeltetni, hogy a középiskolai oktatásban mennyire nélkülönözhetetlen a pedagógiai szempont, a tanítás-tanulás egységének érvényesítése. A pedagógia, az oktatás, a tanítás, a nevelés alapvetően a közoktatás szintjén felmerülő kérdések. Véleményem szerint a középiskolai szakmai alapozásban meg kell jelennie a didaktikának, a kompetencia elvű oktatásnak. Ezért pályázatom témájaként az üzleti tervezés tanításának egy lehetséges programját szeretném bemutatni, amelyet két nagyobb egységre bontottam; Egyáltalános részre, ami elsősorban elméleti jellegű, hiszen a legfontosabb alapokat teszi le az üzleti terv lényegének elsajátításához, mindezt a valós életben esetlegesen működő vállalkozások szempontjából. Ezt jól elkülöníthető részekre osztottam, az első részben az elgondolásokat és lehetőségeket vizsgáljuk a tanulókkal, a második részben már konkrét szervezési ajánlásokat vesszük végig egy induló vállalkozás üzleti tervének elkészítéséhez, a harmadik részben pedig megadom azokat az információkat,adatokat,melyek az üzleti terv kidolgozásához szükségesek.egy munkafüzeti részre, amely reményeim szerint útmutató lehet az üzleti terv gyakorlatban történő elkészítésének. Célom a vállalkozási tevékenységhez elengedhetetlen üzleti terv megismertetése, valamint a vállalat működésében betöltött szerepének és ebből adódó fontosságának bemutatása, amely indokolja a kereskedelem-marketing szakmacsoport gazdálkodási ismeretek tantárgyán belüli oktatását. Szempontjaim között szerepel, hogy szakszerű és korszerű ismereteket nyújtson és motiválja a tanulót az ismeretek befogadására. Szeretném bemutatni és értékelni a didaktika egyes lehetséges és kiválasztott elemeit, módszereit, amelyek elősegítik a középiskolai keretek közötti szakmai alapozás céljainak elérését. A didaktikai szempontok és megoldási lehetőségek vizsgálata kapcsán azonban szem előtt kell tartanom azokat a sajátosságokat, amelyek a középszintű oktatást jellemzik. Külön hangsúlyt szeretnék fektetni a tanítási órák kidolgozási szempontjaira, a szemléltetésre hogy az elmélet könnyen követhető legyen, és ne csak a száraz tényeket közöljem a tanulókkal, hanem megpróbáljam az egész témát kivetíteni a mindennapi életre és így élet közelibbé tenni a tananyagot, ezzel lehetővé téve az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazását. Fel szeretném sorakoztatni a tananyag oktatásában alkalmazott taneszközöket, kiemelve a munkafüzet fontosságát, ezzel egyidejűleg egy olyan munkafüzetet kívánok összeállítani, amely taneszközként a tudás mérésére és gyakorlásra is alkalmas lehet. Remélem sikerül elérnem a tényleges célomat, és ez a munkafüzeti séma általánossá válik a szakmai alapozásban illetve a szakmai képzésben egyaránt.

2 2 1.Az üzleti tervezés tanításának egy lehetséges programja A tantárgyon belül mindig nagy hangsúlyt fektetek a vállalkozás fontosságára, történelmi szerepére és megítélésére. Ezért mielőtt rátérnék konkrétan az üzleti terv lényegére, alapvető sajátosságaira, mindig szánok időt ( legalább két tanítási órát/ 2X45 percet ) a vállalkozás történelmi szerepére és ( legalább egy tanítási órát/ 45 percet ) azon szempontok megismertetésére, amelyek például egy vállalkozás megkezdésekor fontos szerepet játszhatnak Téma bevezetése, általában a vállalkozásról és annak megítéléséről A vállalkozó megítélése a történelem folyamán A vállalkozás a vállalkozói természet egyik legkorábbi megtestesítői voltak az első világutazók, az első kalmárok. Ők akár gyakran éltük kockáztatásával is végrehajtották az önként vagy kényszerűségből vállalt többnyire utazással járó feladatokat. Ugyanakkor gyakran a feladataik közé tartozott időnként a hadi, katonai cselekményekhez kapcsolódó szállítások elvégzése is. Ilyen vállalkozó volt Marco Polo, aki megpróbált kereskedelmi utat létesíteni Távol-Kelettel. Akkoriban a kereskedő-vállalkozó játszott aktív szerepet az értékesítésben, vállalva minden fizikai és érzelmi kockázatot. Maga a vállalkozás szó francia eredetű jelentése: kapcsolatteremtő vagy közvetítő a jelentéséből adódik, hogy egyfajta viselkedésről beszélünk, amely magába foglalja a kezdeményezést, társadalmi-gazdasági mechanizmusok szervezését az erőforrások és helyzetek előnyös gyakorlati felhasználása érdekében, és az esetleges kockázat vagy kudarc elfogadását. A középkorbana vállalkozó szót kétféleképpen használták: - egyfelől szereplőt jelentett - másfelől olyan személyt, aki nagy termelő munkát irányított (manapság úgy mondanánk, hogy ő volt a projektmenedzser ) A nagy termelőmunkák esetében az irányító semmilyen kockázatot nem vállalt, ő csupán magát a munkát irányította a rendelkezésre álló erőforrások felhasználásával. A középkor tipikus vállalkozója egyházi személy volt, aki nagy építészeti munkákért felelt (például kastélyok, apátságok, katedrálisok felépítése.)

3 3 A XVII.században átalakult a vállalkozási tevékenység belső tartalma: Azt a személyt tekintették vállalkozónak, aki szerződéses kapcsolatba lépett a kormányzattal, valamilyen szolgáltatás teljesítése vagy előre meghatározott áruk szállítása céljából. Ez időtájra tehető az is, hogy kissé átalakul a vállalkozásoknál használt kockázat fogalma. Mivel a szerződés az árat rögzítette, a nyereség vagy veszteség a vállalkozó erőfeszítéseit mutatta. Az 1700-as években Cantillon a kor ismert közgazdásza elsőként értelmezte a vállalkozót mint kockázatvállalót. Mivel azt tapasztalta, hogy a kereskedők, fölművesek, kézművesek és más tulajdonosok meghatározott áron vásárolnak, és előre meg nem határozható áron tudnak csak eladni, ezért tevékenységüknek bizony nem kevés kockázatuk van. A XVIII. században elkülönült a tőkével rendelkező személy attól a személytől, akinek tőkére volt szüksége, vagyis a vállalkozói szerep elkülönült a tőkét adó szereptől. A XIX. század végén és a XX. század elején a vállalkozót ritkán különböztették meg a menedzsertől, és elsősorban a gazdasági szempontokat emelték ki: Úgy gondolták, hogy aa vállalkozó személyes nyereség elérése céljából szervez és működtet egy vállalatot. Saját kezdeményezőkészségével, tapasztalataival, ötletességével hozzájárul a vállalati gazdálkodás megszervezéséhez és igazgatásához. Felméri az előre nem látható és nem befolyásolható körülmények következtében keletkező veszteség és nyereség lehetőségét is. A költségek kifizetése után az éves bevételekből megmaradó nettó hozamot a maga számára tartja meg. A XX. század közepén már többet vártak a vállalkozótól.avállalkozót inkább újítónak tekintették: A vállalkozók funkciója az, hogy megreformálják vagy forradalmasítsák a termelést, akár egy felfedezés, vagy általánosabban fogalmazva egy ki nem próbált technológia hasznosítása révén, amely új termék előállítását teszi lehetővé. Ennek a meghatározásnak az alapja az, hogy az innovációt és az újdonságot a vállalkozás lényeges részeként határozza meg. Az innováció( azaz valami újdonságnak a bevezetése ) nemcsak az alkotás és a fogalmi megértés képességeit igényli, hanem a vállalkozó környezetében levő valamennyi erő működésének megértését is. Összefoglalva tehát láthatjuk, hogy nem független tértől és időtől a vállalkozó definíciója, minden korszakban az adott kor igényeinek megfelelően fogalmazták meg, mit értenek vállalkozáson.

4 4 Magyarországon a Vállalkozók Országos Szövetsége 1993-ban a következőképpen definiálta a vállalkozó fogalmát : Vállalkozónak az tekinthető, aki magántőkéjét kockáztatva, piaci körülmények között, gazdasági tevékenysége eredményeként adózott jövedelemre tesz szert. (az adózás körébe értve természetszerűleg a törvény által lehetővé tett kedvezmények és adómérséklési lehetőségek igénybevételét is. ) Ilyen módon nem vállalkozó, hanem ügyeskedő az, aki a törvények kijátszását tartja szem előtt és nem a gazdasági tevékenységet. Ez a meghatározás amint látjuk kellőképpen rugalmas, nem szól arról, hogy a vállalkozás fő vagy melléktevékenységben folyik-e. Tudomásul veszi, hogy Magyarországon rengeteg a vállalkozás előszobájának tekinthető tevékenységi forma, amelyek mintegy bevezetést jelentenek a vállalkozáshoz. Néha csak egy ötlet, egy próbálkozás, néha gondosan eltervezett akció vezet el ahhoz, hogy valakit, aki nem rég még alkalmazott volt, de az is lehet, nemrég még tanuló volt, mára már vállalkozónak nevezhessük. 1.2.A történelmi áttekintés után kötetlen párbeszéd formájában meg szoktam kérdezni a diákoktól, hogy van e a környezetükben ( család, ismerősök ) vállalkozó, és hogy tudják e miért választotta a munkának ilyen formáját. Így tulajdonképpen a tanulókkal együttműködve jutunk el a vállalkozás lényegéhez illetve fogalmához Bevezető kérdésként ( hogy el tudjon kezdődni a kommunikáció ) fel lehet tenni: Mi késztet arra valakit, hogy vállalkozásba kezdjen? Erre a kérdésre már rengetegen megpróbáltak válaszolni. Ezek közül csak a néhány legfontosabbat említve: - az a felismerés, hogy a munkahelyteremtésben a kis cégek játsszák a meghatározó szerepet - a tömegkommunikációs eszközök a korábbiaknál bővebben tájékoztatnak a kisvállalkozások dolgairól - további hírek a családi vállalkozások elterjedéséről - a legtöbb gazdálkodó szervezet nem nyújt biztos megélhetési forrást egy egész család számára, továbbá nem jelent igazi alapot az önmegvalósításra - a nők megjelenése a munkaerőpiacon, ami a családok jelentős részét + 50%-ban keresőképessé tette ( ezt bizonyítja az a tény is, hogy a női vállalkozók számának növekedési üteme közel háromszorosa a férfiakénak)

5 5 Mindezen tények ellenére a legtöbb ember nem tekinti - még maguk a vállalkozók sem igazán hivatásának ezt a mesterséget. A vállalkozó fogalmának meghatározását tovább lehet finomítani azzal, ha üzleti, vezetői és személyes szempontokat is figyelembe veszünk. A XX. századi vállalkozó-fogalmak az újszerűséget, a szervezést, az alkotást, a jólét megteremtését és a kockázatvállalást emelik ki fő jellegzetességként. A vállalkozás és a vállalkozó fogalmát a tartalmi vagy értelmi keveredés elkerülése miatt célszerű összevontan kezelni: A vállalkozás valami új és értékes dolog létrehozásának folyamata, amelyben a vállalkozó biztosítja a szükséges időt és erőfeszítést, vállalja a felmerülő pénzügyi, pszichikai és szociális kockázatot, és megkapja az ennek következtében létrejövő pénzbeli és személyes megelégedettséget nyújtó jutalmakat. 2. A vállalkozás mint jogi egység A vállalkozás azon túl, hogy célja van ( általában a haszonszerző tevékenység, konkrétan valamilyen termék termelése vagy szolgáltatása), valamilyen formát is igényel. Egy család mindennapi élete is eléggé meghatározott keretek-és le nem írt, de következetesen betartott illetve betartatott szabályok között zajlik. Még egy ilyen szervezet is igényli a szabályosságot. Az állam egyik gazdaságirányító szerepe is abban rejlik, hogy ezeket a vállalkozásműködést keretbe foglaló előírásokat jogszabályokban (különösképpen törvényekben) rögzíti. Magyarországon 1989.január 1-i hatállyal életbe lépett a gazdasági társaságokról szóló 1988.évi VI. törvény (társasági törvény), melynek a bevezetése korszakváltásként értékelhető a magyar nemzet gazdasági történetében. Jelenleg a évi IV. törvény hatályos, amely az EU-s jogszabályokkal már harmonizál. A jog, amely a társadalmi-gazdasági viszonyokat szabályozza, egy modernnek mondott ország gazdaságában a vállalkozásra vonatkozó alapvető szabályokat is tartalmazza. Bármilyen nagyfokú is a szabadság a piacgazdaságokban, mégis kell, hogy legyen néhány olyan kiindulási pont, szabály, amely a gazdasági tevékenységek és folyamatok során mindenki számára adott, elfogadott, nyilvános. A vállalkozások jogszabályi kereteit meghatározó jogforrások sokféle vállalkozási forma lehetőségét teremtik meg Magyarországon is. Minthogy a piaci viszonyok igen változatosak, a vállalkozások alapításához szükséges szabad tőke nagysága is vállalkozónként eltérő, a vállalkozások profilja (fő tevékenységi köre) is más és más. A vállalkozási formáknak is célszerű a felsorolt sajátosságokhoz igazodniuk.

6 6 2.1.Amit figyelembe kell venni egy vállalkozás megkezdésekor A vállalkozási formákra a magyar jogszabályok már elég színes választékot nyújtanak. Az egyéni vállalkozástól a részvénytársaság alapításáig bármilyen lehetőség nyitva áll a vállalkozók előtt beleértve még a külföldi partnerekkel való társulást is. A jogi forma megválasztása előtt azonban mérlegelni kell még sok más dolgot is a vállalkozásba kezdőnek. Az alábbiakban egy-két dolgot emelnék ki. A vállalkozás nagysága és a vezetés módja: Mikro - és kis vállalkozásokesetében, ha a tulajdonos vagy tulajdonosok maguk is kívánnak dolgozni a vállalkozásban, és viszonylag kis induló tőkével rendelkeznek, akkor a leginkább megfelelő forma az egyéni vállalkozás, vagy a közkereseti vagy esetleg a betéti társaság. Amint azonban megnő a vállalat, akkor ezek a formák már nem lesznek megfelelőek, egyrészt mert szűk a tőkebázisuk, másrészt mert a bővülő tevékenységi kör közvetlen ellátása túl nagy megterhelést jelent a tulajdonos(ok) számára. A finanszírozás: A közép- és nagyvállalatok esetében és a műszaki fejlődés által érzékenyen érintett területeken jelentősen növekedhet a tőkeszükséglet. A növekvő tőkeigényt csak új tőkék bevonásával lehet megnyugtatóan kielégíteni. E célra legmegfelelőbb társasági forma a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság. Felelősség és kockázatvállalás: A kockázatvállalás mértéke az egyéni vállalkozások, továbbá a közkereseti és - a kültagokat kivéve - a betéti társaságoknál a legnagyobb. Ezeknél a vállalkozási formáknál a tulajdonos teljes magánvagyonával felel a cég kötelezettségeiért. A korlátolt felelősségű társaságok és a részvénytársaságok esetében a kötelezettség és a kockázat behatárolt, mert a tagok anyagi felelőssége csak a vállalkozásba befektetett tőke (törzsbetét, illetve részvény) erejéig terjed. Ez az oka annak a jelenségnek, hogy a közkereseti és betéti társaságok gyorsan átalakulnak KFT-vé, vagy nagyobb tőkeerő esetén részvénytársasággá. A hitelképesség: A hitelképesség, vagyis a bankok hitelfolyósítási készsége nagymértékben függ a vállalati saját tőke és a kötelezettségek arányától. A bankok ezért szívesebben folyósítanak kölcsönt egyéni cég vagy közkereseti társaság számára, mint kis tőkeerejű KFT-nek. Az egyéni cégek és a közkereseti társaságok tulajdonosainak ugyanis saját vagyona is fedezetül szolgál a bank követeléseire.

7 7 Az adóterhek: Az adózás szempontjai nem lehetnek ugyan perdöntőek a vállalati forma megválasztásakor, de kétségkívül meggondolandó, hogy melyik forma hozhat adómegtakarítást. Ilyen szempont, hogy melyik vállalkozási forma milyen adó megfizetésére kötelez. Az egyéni vállalkozásokat személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség, valamint a gazdasági társaságokat társasági adó fizetési kötelezettség terheli. A vállalkozás jövőjére vonatkozó elgondolások: A vállalat jogi formájának megválasztását az is befolyásolja, hogy mi az elképzelés a vállalat jövőjére vonatkozóan. Tervezik-e, hogy a vállalat viszonylag elég gyorsan oly mértékben fog fejlődni, hogy külső tőke bevonására is szükség lesz? Ez esetben - hogy az átalakulás költségei már megtakaríthatóak legyenek - eleve olyan kötöttebb jogi formát célszerű választani, amelynél a tőkebővítés kevésbé költséges. Egyéb szempontok: Néha örökösödési szempontok is szerepet játszhatnak a forma megválasztásában. (Egyszerűbb az öröklés, ha egy családi társas vállalkozás a részesedések pontos elhatárolásával KFT-vé alakul, vagy még inkább, ha részvénytársasági formát ölt.) További szempont lehet az is, hogy hogyan lehet kivonulni a vállalkozásból, vagy a személyes közreműködés cél-e, stb. Miután megvitattuk a fentieket, rá lehet térni az üzleti terv lényegére, először elméleti megközelítésben, majd egy feltételezetten működő vállalkozás szempontjából. Az alábbiakban ezt az általános részt mutatom be.

8 8 3. ÁLTALÁNOS RÉSZ 3.1. AZ ÜZLETI TERVEZÉSRŐL ÁLTALÁBAN Egy vállalkozás sikerének esélyei növelhetők azzal, hogy egy átfogó tervet készítünk még a vállalkozás beindítása előtt és abban körvonalazzuk annak minden lényeges részét, jövendő működésének minden oldalát, területét, folyamatát. A számításokkal alátámasztott stratégiai elképzeléseket célszerű üzleti tervbe foglalni. Ez az üzleti terv támaszthatja alá azon lépéseket, amelyeket a szükséges tőke megszerzése érdekében, illetve a megvalósítás során kell megtenni. A közfelfogásban eléggé általános az a nézet, hogy üzleti tervet akkor kell készíteni, ha a vállalkozás hitelt akar igénybe venni a banktól. Való igaz, hogy a bankok megkövetelik az üzleti tervet a hitelkérelem benyújtásával egy időben, de ezen kívül ennek a dokumentumnak még sok más rendeltetése van. Az üzleti tervezés elsősorban a vállalkozás saját céljait szolgálja: általában 1 éves időtartamra, nagy részletességgel, konkrét előirányzatokkal fogalmazza meg a működés gazdasági pénzügyi irányait, körvonalait, eszközeit és várható eredményét. Hibás az a felfogás, hogy egy vállalkozást - akár még a legegyszerűbbet is - rutin -ból el lehet vezetni. Ahogy pl. a magánéletben is tervezünk rövidebb-hosszabb távra (csak legfeljebb nem írjuk le), úgy egy vállalkozásnak is meg kell fogalmaznia, hogy mit akar tenni, milyen erőforrásokkal, milyen módszerekkel, s ennek eredményeképpen milyen haszonra számíthat. Természetesen minden olyan esetben is szükség van az üzleti tervre, ha mások vagy partnerei előtt szeretne bemutatkozni a vállalkozás. Ilyen pl. a már előbb említett hiteligénylés a banknál, de ilyen az is, ha más forrásból kíván pótlólagos tőkéhez jutni a cég (pl. tőkeemelés részvénykibocsátással, részesedés-finanszírozási konstrukció: vagyis amikor egy másik cég hosszú távra tőkét ad kölcsön és a haszonból kíván részesedni). Ezekben az esetekben is a hitelező döntését segíti, ha áttekintheti a kölcsönfelvevő gazdasági terveit, pénzügyi helyzetét. A stratégiai terv ill. az üzleti terv részletessége és mélysége a vállalkozás méretétől és tevékenységének jellegétől függ. Az üzleti terv tartalma aszerint változhat, hogy a vállalkozás szolgáltatást nyújt, termel vagy valamilyen fogyasztási cikk vagy ipari termék értékesítésével foglalkozik. A piac mérete, a verseny és a lehetséges növekedés szintén befolyásolhatja az üzleti terv tartalmát.

9 9 Az üzleti terv konkrét felépítésére, tartalmára nem lehet egyöntetű módszert adni, sokféle megközelítés létezik. Mindenesetre, első lépésben rögzíteni kell, hogy: - Ha működő vállalkozásról van szó, változatlanul folytatni kívánja-e a korábbi tevékenységet, vagy bővíti, szűkíti, szerkezetét változtatja, más piacokra tör be stb. - Ha induló vállalkozásról van szó, mi lesz a tervezett üzlet tárgya, tevékenysége, milyen igényeket kíván kielégíteni, mely piacban keresi a fizetőképes keresletet. Mindkét esetben át kell tekinteni nemcsak az értékesítési piac aktuális helyzetét és jövőbeni kilátásait, hanem a tervezett tevékenység előfeltételeit biztosító beszerzési-, tőke- és munkaerőpiac várható állapotát is. Hiába lát ugyanis lehetőséget a vállalkozás az értékesítés bővítésére, ha az ehhez szükséges pótlólagos eszköz-, tőke- és munkaerőforrás nem áll rendelkezésre. Mindezek rögzítése elsődlegesen a vállalkozásnak magának szükséges, mert ezeken a tényeken fog alapulni a cég egész jövőbeni működése. Dr. Szirmai Péter [Szirmai, 1995] például az alábbi felépítésben mutatja be az üzleti tervet: Összefoglalás. Itt a terv minden fő jellemzője szerepel, röviden és tömören, pozitív hangvétellel. A vállalkozás leírása. Ez a fejezet a külső olvasó számára is érthető módban bemutatja a céget, a profilt, a kapacitás mértékét, a tulajdonosokat, a személyzetet, a szervezeti felépítést stb. Fontos, hogy a leírás rávilágítson arra, miben tud újat nyújtani a vevők számára a vállalkozás. A piac elemzése. Ebben részben szerepel az iparág általános jellemzője, a piac szegmentálása, a célpiac, a versenytársak elemzése, a vállalkozás külső és belső környezetére vonatkozó elemzés (GYELV). Fontos rész továbbá az egyes részpiacok elemzése (tőke-, munkaerő-, beszerzési piac stb.)

10 10 Termelési és üzemeltetési terv. A vállalkozás bemutatása műszaki-termelési oldalról, külső partnerek, beszállítók, technológia, kapacitások, átfutási idők stb. adatai. Marketing-terv. Hogyan történik a termék eladása? A 4P modell elemei (ár, hely, termék, értékesítés-ösztönzés), a marketing-mix stb. Ez nagyon fontos része kell legyen az üzleti tervezésnek. Pénzügyi terv. A tőkeszükséglet és a finanszírozás tervezése, a mérleg tervezése, eredményterv és cash-flow terv, fedezeti pont kiszámítása stb. A pénzügyi tervezéssel nem zárul le az üzleti tervezés folyamata, hisz sok esetben éppen az itt kapott eredmények miatt kell újragondolni az előző fejezeteket. Függelék. A terv terjedelmét csökkentendő itt kell elhelyezni az egyéb nem elsődlegesen fontos dokumentumokat, reklámanyagokat stb. Az Üzletiterv-kalauz c. könyv ([The Ernst and Young, 1997]) megközelítésében sok hasonlóságot lehet felfedezni az előző felépítéssel, ami jól jelzi, hogy melyek azok az általános részek, amik minden tervben előfordulnak. E könyv a következő szakaszokat javasolja: Vezetői összefoglaló. Nemcsak tömör összefoglalásnak kell lennie, hanem lehetőleg figyelemfelkeltőnek, hitelesnek, hihetőnek is. A vállalkozás általános bemutatása. Nagyon tömören bemutatja a vállalkozást, a jövőbeli célokat, az életciklust. Termékek és szolgáltatások. A vállalkozás profiljába tartozó termékek közérthető módon történő leírása, a funkciók bemutatása, szolgáltatások ismertetése.

11 11 Marketing-terv. Itt a piaci lehetőségek, konkurencia-helyzet, marketing-stratégia, ágazati lehetőségek, értékesítési prognózis stb. bemutatása történik. Működési terv. Ez a fejezet általában az alábbi fő témaköröket mutatja be: termékfejlesztés, gyártás, karbantartás, szervízellátás, külső befolyásoló tényezők. Vezetőségi és szervezeti felépítés. Objektív módon kell bemutatnia a személyi hátteret, melyek az erősségei/gyengeségei, milyen a szervezeti politika, milyen a szervezeti felépítés, kik a vezető tisztségviselők. A főbb szakaszok ütemezése. Az egyes célkitűzéseket, a tervek megvalósításának idejét magába foglaló ütemterv. Struktúra és tőkésítés. Itt a vállalkozási forma, a tőkeigény meghatározása történik. Pénzügyi terv. A vállalkozás pénzügyi előrejelzése, árbevétel-terv, cash-flow táblázat(ok), költségek tervezése, mérlegtervek, eredménykimutatások terve, pénzügyi mutatók elemzése stb. Az üzleti tervhez csatolt mellékletek. Vezetők szakmai önéletrajza, piacelemzési adatok, stb. Az üzleti tervezés egyik legfőbb eredménye végső soron az, hogy így egyes hibákat már a tervezés során ki tudunk szűrni, és azokat nem a valóságban követjük el Az üzleti terv lényege leegyszerűsítve egy kitalált példán keresztül Elképzelésem szerint egy kitalált gazdasági történet alapján - nevezzük a továbbiakban esettanulmánynak - felvezetem,hogy miért is szükségszerű az üzleti terv elkészítése, miért kell ismerni annak a lehető legegyszerűbb felépítését. Az üzleti tervezés több, mint egyszerű "gazdasági kalkuláció", több, mint a ráfordítások és a hozamok összehasonlítása, összességében egy sajátos, a környező világot források és más előfeltételek halmazaként felfogó gondolkodásmód. Az üzleti terv lényegét jól reprezentálja az alábbi történet. A következőkben egy feltételezett levélre válaszolunk.

12 12 I. rész elgondolások és lehetőségek 1.) AZ ÜZLETI TERV Örömhír a panasztengerben: K.-né B. Amália a vidéki kisvárosból arról ír, hogy üzlete bővítésére készül. Eddig családi házuk üvegezett verandáján működött a "Palackozott italok" boltja. Most arra gondoltak, átépítik a házat, az utcai front szobái helyén vegyeskereskedést nyitnak, és a tetőtér beépítésével oldják meg a család korábbinál tágasabb és kényelmesebb elhelyezését. K.-né egyéni vállalkozó. Két és fél éve nyitotta meg az üzletét és a vállalkozás a rövid idő ellenére most nagy fordulatot tesz: bővíti profilját, növeli a vállalkozásra szánt tőkéjét. Ahogy ez másoknál is oly gyakran előfordul, ekkora fordulathoz, ilyen mértékű bővítéshez kevés a család megtakarítása, saját tőkeereje. Így K.-né elsétált a városka két pénzintézetébe és a hitelfelvételi lehetőségekről tájékozódott. Most nem idézzük olvasóinknak a magas hitelkamatokkal kapcsolatos kifakadásait. Inkább azokra a sorokra hivatkozunk, ahol a hitellel kapcsolatos "papírmunkára" panaszkodik. Aki két év után, megtakarított pénzecskéjét élére rakva, a jobb falatokat magától megvonva ilyen nagy munkába fog, attól igazán nem kéne üzleti tervet és kimutatások tömegét kérni. 2.) BELEVÁGUNK - LESZ, AMI LESZ, VAGY... Amália nem az első és bizonyára nem is az utolsó vállalkozó, aki nyűgnek érzi a papírmunkát és az üzletmenettel kapcsolatos terveit legalábbis eddig - csak rövid távra -, a készletek csökkenéséhez igazítva alakította. A számítások, az előrelátás szükségességéről mindig nehezebb meggyőzni azokat, akiknél a gyarapodáshoz az üzleti sikerhez - látszólag - elég volt a józan ész. A palackozott italárusítása Magyarországon hallatlanul népszerű vállalkozási forma. Létesítésének alapmotívuma azon az igazságon nyugszik, hogy enni és inni mindig fognak az emberek. Ennek belátásához tényleg elég a józan ész, mindaddig, amíg ki nem nyit 5 méterre a konkurencia, amíg a raktáron porosodó kartonokról ki nem derül, hogy a vásárlók isznak, de nem azt, amit rendeltünk, vagy nem hajlandók annyiért megvenni a terméket, amennyiért adjuk. Az üzleti terv készítéséhez makacsul tapad az előítélet, hogy az csak a banki hitelkérelem tartozéka. És elég egy vállalkozó, aki azt meséli, hogy ő üzleti terv nélkül is hitelhez jutott - az ilyen hírek a rémhírterjedés szabályai szerint sokszorozódnak és lerombolják a tanácsadók tervekre alapozott vállalkozásokról szóló álmait. De most nem róluk van szó. K.-né is - úgy tűnik - abból indult ki, hogy egy kisvárosban, ahol az emberek ismerik egymást, egy növekvő vállalkozás megteremti a vállalkozó személyes hitelét. Ez igaz, de ez nem pótolja a bank részéről a valóságos hitelképesség vizsgálatát - amelyet, mielőtt a vállalkozást indítjuk, egy bőséges, piaci információkon alapuló (ön)vizsgálatnak kell megelőznie.

13 13 3.) ÖNÁLLÓAN, ÖNMAGUNKNAK Egy vegyeskereskedés működtetése már jóval összetettebb feladat, mint amilyen a palackozott italok árusítása volt. Így levélírónk bizonyos szempontból újrakezdő vállalkozó. Nézzen egy kicsit "magába". Ön most már nem egyszerűen a "maga ura", hanem egy-két eladó főnöke és jó néhány szállító partnere is lesz. Bizonyára végiggondolta a legfontosabb kérdéseket. Tud-e, szeret-e vezetni? Képes-e együttműködni másokkal? Könnyen dönt a fontos kérdésekről, vagy előtte kikéri mások tanácsát? Szellemi és fizikai állapota megengedie, hogy a korábbinál sokkal többet, mondjuk napi órát dolgozzon? Felkészültek-e lélekben arra, hogy a feladatok megvalósítása sok-sok lemondással jár, rövidebb-hosszabb időre csökkenti a család elért életszínvonalát? A leveléből kicsendülő optimizmus alapján reméljük, igennel válaszolt az előbbi kérdésekre. Akkor ideje, hogy lehetőleg önállóan, a tervezés örömét és nehézségeit átélve elkészítse üzleti tervét. Alapvetően azt kell meghatároznia, hol tart most és hova akar - lassan vagy egy huszáros rohammal, hosszú vagy rövid távon - eljutni. Itt már rá lehet mutatni az üzleti terv fontosságára az esettanulmány alapján, ha van rá lehetőség és idő, meg lehet azt vitatni a diákokkal. Majd levonni a konklúziót az adott történet alapján: A vállalkozás működése során az üzleti terv egyfelől olyan szerepet tölt be, mint a hosszútávfutóknál a csengetés az utolsó kör előtt: itt tartok, még ezt és ezt kell elérnem. A jó üzleti terv azonban azt is megmondja, hogyan: most gyorsíts, használd ki a konjunktúrát - most inkább várj - emelkednek a kamatok, változnak a jogszabályok, az adóhatárok. Egészében véve az üzleti terv a vállalkozás lényegre törő, összefogott leírása, amely meggyőzően bizonyítja, hogy az üzleti ötlet reális és megvalósítható. Ezután el lehet kezdeni felépíteni az üzleti terv formájának, szerkezetének megismertetését az esettanulmányra építve, így a konkrét példán keresztül kicsit életszerűbb lesz, s talán kevésbé találják a diákok száraz tananyagnak, amit be kell biflázni. 4.) LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE Az üzleti terv a vállalkozás leírásával kezdődik. Meg kell határoznunk, milyen terméke(ke)t és szolgáltatásokat kínálunk. Jó, ha érvekkel bizonyítjuk, hogy a cél megvalósítható: valamilyen, eddig kielégítetlen szükségletet fogunk kielégíteni, vagy a már működő piacon termékeink vagy szolgáltatásunk minősége, választéka, ára, vagy éppen piaci elhelyezkedésünk révén vagyunk versenyképesek.

14 14 Érveink az üzletindítás előtti piackutatásból származnak. Amália könnyű helyzetben volt, a vevői jelezték, nem csak italokat, hanem mást is vennének. Az esetek jó részében ez jóval összetettebb feladat, hiszen az elvégzett piackutatás alapján készült piacelemzés teszi lehetővé, hogy felmérjük: - a várható keresletet, - a potenciális vevőkört, - a szükségletek körét, - az árak versenyképességét, - a termékek versenyképességét, - üzletünk elhelyezkedésének előnyeit, hátrányait, - a konkurenciához viszonyított versenyképességünket. Az alapos elemzés után önbizalmunkat növelik a vállalkozás erősségei, míg a nyilvánvaló gyengeségek gyors korrekciója későbbi károktól óv meg bennünket. Az indítás előtt át kell gondolnunk, mi lesz a vállalkozás alkalmas jogi kerete. (a vállalkozások lehetséges jogi formáinak előnyeire-hátrányaira a II. részben részletesen is kitérünk.) Ne csak az egyes formák tőkeigényére koncentráljunk. A bekövetkezett károkért viselt korlátozott vagy korlátlan és egyetemleges felelősség: a szervezeti felépítés egyszerűbb vagy bonyolultabb volta az egyes társasági formákkal járó adózási és tb. fizetési szabályok és könyvvezetési kötelezettségek átgondolása is elengedhetetlen. Nem értünk és nem is érthetünk mindezekhez: konzultáljunk és dolgoztassunk szakemberekkel. Ne feledkezzünk meg arról, hogy bizonyos tevékenységek szakképesítéshez, mások engedélyhez kötöttek: időben szerezzük be ezeket. Keressük fel közterület-foglalási engedélyért az önkormányzatot, szükség szerint az Elektromos Műveket, a Tűzoltóságot, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot stb. Előzetes felmérés és egyeztetés után készítsünk listát arról, kik lesznek a legfontosabb üzleti partnereink. Soroljuk fel a szállítóinkat, az árajánlatokat, a kínált vagy kiharcolt mennyiséghez vagy a szállítói kapacitás hosszú távú lekötéséhez kötődő árengedményeket. Tájékozódjunk a fizetési feltételekről, a bizományba történő átvétel lehetőségéről, az őstermelők ajánlatairól. Vevőkörünkön belül keressük meg a "nagyokat", akiknek a megrendelés állománya tartós biztonságérzetet adhat (óvoda, iskola, közintézmények). Tegyünk meg mindent a kiszolgáltatottság ellen: a beszállítói és az értékesítési csatornáknak is jó, ha van egy "második vonala". Ezt követően rátérhetünk a piszkos anyagiakra, - általában a pénz hallatára egy kicsit fel szoktak villanyozódni a tanulók bár nem sokáig tart ez a lelkesedés!

15 15 5.) CSAK VISZI A PÉNZT Ideje, hogy a pénzről, a tőkeigényről is szót ejtsünk és számba vegyük mindazt, ami az üzlet megnyitása során felmerül. Már eddig is költöttünk piackutatásra, társaságalapításra, engedélyekre és ez így lesz egy darabig: a vállalkozás csak viszi a pénzt. A fedezetszámítás mutatja meg, hogy mennyi terméket kell értékesítenünk ahhoz, hogy a bevételeink legalább a költségeinket fedezzék. Várható kiadások - A céloknak megfelelő épület létesítése (vétele), bérlése, átalakítása. - A szállításhoz szükséges jármű vásárlása, lízingelése. - Az igényesebb berendezések megtervezése, kivitelezése, állóeszközök és forgó-eszközök beszerzése vagy lízingelése. - Üzembe helyezési és szerelési költségek, a biztonságos szerviz háttér kialakítása (fűtés, hűtés, riasztó). - Nyitó leltárkészlet beszerzése. - Az üzlet- és vagyonvédelemmel kapcsolatos kiadások, biztosítások megkötése. - Telefon létesítése. - Az üzlet cégérének, portáljának elkészítése. - A nyitás beharangozása (hirdetések, szórólapok). - És végül az sem árt, ha váratlan kiadásokra is tartalékolunk. Ha az előbbi tételeket behelyettesítjük számokkal, megkapjuk a vállalkozásindítás tőkeszükségletét. Ne álljunk meg itt. Adjuk hozzá a család megélhetésének szokásos költségeit, számoljunk a növekvő rezsiköltségekkel, az alkalmazottak fizetésével, a vállalt kötelezettségek havi díjaival, és így meg tudjuk becsülni várható havi kiadásainkat. Az üzleti tervezés a marketing végiggondolásával, a lehetséges kockázatok elemzésével folytatódik. Mi most megállunk - vélhetően ezt teszi a vállalkozó is, ha végigtekint a felmerülő költségeken, hiszen el kell döntenie, hogy tovább: saját erőből? Társakkal? Hitelből?

16 16 II.RÉSZSZERVEZÉSI AJÁNLÁSOK AZ INDULÓ VÁLLKOZÁS ÜZLETI TERVÉNEK KÉSZÍTÉSÉHEZ 1.) Általános bevezetés Bármilyen új vállalkozás sikerének esélyeit nagymértékben növelhetjük azzal, hogy ha először is egy átfogó üzleti tervet dolgozunk ki. E terv segítséget ad majd a későbbiek során is, amikor hitelért fordulunk a bankokhoz, vagy más befektetőkhöz. Hiszen első kérésük az lesz, hogy mutassuk be a vállalkozás üzleti tervét, amely segítségével fel lehet térképezni a vállalkozás hitelképességét. Továbbá az üzleti tervünkben meghatározzuk azon taktikai és stratégiai lépéseket, melyekkel a befektetett időért és tőkéért a megfelelő hasznot kapjuk. Az új vállalkozás üzleti tervének összeállításánál a legfontosabb dolog az, hogy a jövőbeni működő üzleti vállalkozás minden oldalát területét, folyamatát figyelembe vegyük. Azaz, az új vállalkozás belső struktúráját és a vállalat működésének külső környezetét. Az előzőekből is sejthető, hogy az új vállalkozást tervezőnek a következőkről kell határozott elképzeléssel bírnia: - a várható profitról - a pénzügyekről (saját forrás, hitel) - a telepítési lehetőségekről - a piacról (szállítók, vevők) - az üzletpolitikáról - a marketing tevékenységről (hirdetés, reklám stb.) - a költségek fajtájáról és nagyságáról (fix, változó) - a fedezeti pontról (az a pont, ahol a vállalkozás még nem hoz hasznot, de még nem veszteséges ) - a szervezeti-vállalkozási formáról - a számviteli rendszer érvényes rendeleteiről - az értékcsökkenési politikáról (leírási módok) - a készletértékelési módszerekről - a kormány (intézményrendszer) gazdaságpolitikájáról, stratégiájáról (adó, hitel, környezetvédelem stb.) A fentiek lényegét tehát egy ideillő szólással összegezhetjük inkább megelőzni, mint gyógyítani. 2.) A vállalkozás tervezésének ajánlott lépései(1-9) - Tervezett jövedelem kimutatása -. Tervrajz készítése - Szervezeti forma kiválasztása - Áruforgalmi és piaci terv készítése - Fedezeti pont meghatározása -. Pénzügyi terv készítése -.Kockázati tényezők számbavétele és az ellenük való védekezés - Személyzeti és szociálpolitika - Elszámolási és számviteli információs rendszer kidolgozása

17 17 Ezután rá lehet térni az egyes lépések részletesebb megbeszélésére. 3.) A vállalkozástervezés lépéseinek rövid ismertetése 3.1. A tervezett jövedelem meghatározása egy kiskereskedelmi vállalkozás tükrében A tervezett jövedelem meghatározásának folyamatát egy kiskereskedelmi vállalkozás tervezésén keresztül mutatjuk be,( a fenti történet alapján). A jövedelemkimutatás elvégzéséhez a következő alapadatokat kell összegyűjteni: - az árukészlet átlagos forgási sebességét - az átlagos árrést - a forgalmazásra kerülő áru értékében kifejezett tiszta eredményt (profit) Először is a következő kérdésekre kell a választ megkeresni: - Mit értünk az árukészlet fordulatszámán?( a jelző szám azt fejezi ki, hogy az átlagkészlet állomány hányszor fordul meg egy év alatt ) -Mit tartalmaz az árrés?( a beszerzési és az eladási ár különbözete a kereskedelmi vállalkozók árkalkulációjában. ) Az árrés fedezi a forgalmazási költségeket és tartalmazza a vállalkozás nyereségét) -Mit tekinthetünk tiszta nyereségnek (profitnak)?( az értéktöbblet azon megjelenési formája, amely a termelési illetve a forgalmazási költségek és az árbevétel különbözetét a befektetett tőke hozamaként jeleníti meg. A vállalkozó célja a minél magasabb profit megszerzése,) Tegyük fel, hogy a fenti kereskedelmi vállalkozásnál - az átlagos készletállomány értéke Ft - az értékesítésre tervezett áruk beszerzési ára Ft. /ELÁBÉ/ Az átlagos (kiskereskedelmi) árrés az értékesítésre kerülő áruk beszerzési ára és az értékesítésből származó bevétel közötti különbséggel egyenlő, az értékesítési árbevétel százalékában. Ez tartalmazza a forgalmazással kapcsolatos fix és változó költségeket és a várható profitot. Ha az értékesítési árbevétel Ft, az értékesítésre kerülő áruk költsége Ft akkor az árrés Ft. Az értékesítés százalékában az árrés: ( Ft / Ft ) x 100 = 40 % (Az értékesítés százalékában kifejezett árrés mutatószáma, jelen példánkban 40%, amely tartalmazza a forgalmazással kapcsolatos összes költséget és a várható hasznot.) Az új vállalkozás tervezői is tudni szeretnék, hogy ilyen árrés mellett a vállalkozás hasznot hozó-e vagy sem. Ezért érdemes hasonló kereskedelmi vállalatokat vizsgálni és az összehasonlítást elvégezni.

18 18 Ha a tiszta profit várhatóan e kiskereskedelmi vállalkozásnál Ft-ra becsülhető, akkor az értékesítésre kerülő áruk százalékában kifejezett tiszta profitot úgy határozhatjuk meg, hogy a tiszta profitot elosztjuk az értékesítésre kerülő áruk értékével és megszorozzuk százzal: ( Ft / Ft) x 100 = 15 % (megjegyezni kívánjuk, a számított mutató az adózott értéket mutatja). A tervezőnek tisztában kell lennie azzal, hogy ha minél több mutatót derít fel, annál megbízhatóbb az elkészített terv. Több forrásból kapott értékekkel való számításnál különböző eredményeket kaphatunk, ezért ezeket tovább lehet átlagolni és így reálisabb értékeket kaphatunk a vállalkozás várható eredményét tekintve. me.:1000.-ft-ban Kiskereskedelmi vállalkozás TERVEZETT JÖVEDELEM KIMUTATÁSA az július 1-jén kezdődő évre 1. Értékesítési árbevétel (2.) Nyitókészlet (5) Beszerzések ( 2.-4.) (7) Az értékesíthető áruk (2.+3.) (6) Zárókészlet (5) Értékesített áruk költsége(1.-7.)(4) Árrés (40%) (4.-2.) (3) Működési költségek (7.-9.)(8) Nettó profit (1.-a 15%-a)(1) 900 Megjegyzés : a készletállomány változatlan! 3.2 A piaci lehetőségek felderítése A piac az a terület, melyet a cég termékeivel vagy szolgáltatásaival el akar látni. A vevők szempontjából az a terület, melyről tudja, hogy benne megtalálja a keresett árut a keresett áron. A piackutatás célja, hogy kiderítse az adott vállalattípus által az adott piaci szegmensben értékesíthető mennyiség várható nagyságát. Tehát meg kell határozni a tervezett áru vagy szolgáltatás szóba jöhető vevőinek számát az adott piacon, és hogy milyen valószínűséggel lesznek tényleges fogyasztók. A piacfelmérés folyamata a reális értékesítési lehetőségek előrejelzésére szolgál A piaci terület korlátainak felmérése A kisvárosi településeken a környék lakossága, a közelben lévő többi üzlet és parkolási lehetőségek a befolyásoló tényezők. Az itt boltot nyitni szándékozók általában a környék térképén megjelölik versenytársaikat, megvizsgálják a köztük lévő távolságokat, s annak alapján egy minden szempontból megfelelő helyre telepítik üzleteiket.. Természetesen fontos befolyásoló tényező a szállítási költség, valamint az infrastruktúra fejlettsége is.

19 A piaci terület lakosságának tanulmányozása Először is a lakosság számának alakulása nagyon fontos tényező, mivel a lakosság számának növekedése általában jobb piacot is jelenthet. De nem feltétlenül! Ezért ha már ismerjük a lakosság nagyságát, a tulajdonságainak felmérése a következő feladatunk. Tehát meg kell vizsgálnunk a lakosság összetételét nem, életkor, jövedelem, foglalkozás, családi állapot, átlagos családnagyság, származás, vallás, és átlagos iskolai végzettség szerint. Az üzletfajtánktól függően kell megvizsgálnunk az eladni kívánt termék keresletét meghatározó jellemzőket. Ezenkívül a lakosság magatartási szokásai is nagyon fontosak. (pl.: milyen rendszeresen veszik a terméket, ki dönt a vételről és ki használja majd, fontos-e a márkanév...stb.) Fontos még: a lakosság jelenléte állandó vagy ideiglenes?(üdülőterület) Minél jobban ismerjük a lakosságot, annál jobban tudjuk előre jelezni a várható értékesítést A piac teljes vásárlóerejének meghatározása Ez a lakossági statisztikák (jövedelem-, foglalkozási adatok...stb.) alapján, általánosan meghatározott jövedelmi szintet jelent A termékből az adott időpontban értékesített mennyiség megállapítása Ezen lépés során és a statisztikai adatokra kell támaszkodni, melynek forrása a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisa.így megtalálhatjuk az értékesített mennyiség cégek közötti felosztását vagy az adott árufajtára eső átlagos fogyasztói kiadásokat A várható piaci részesedés becslése Egy új vállalkozás beindításakor nem tudunk hatni az adott piaci terület teljes vásárlóerejére, be kell érnünk a piac egy részének megszerzésével. Erre kell a cég kezdeti reklám üzletpolitikájának irányulnia.(új termékeknél fontos!) Fontos tényező a hasonló jellegű üzletek száma a célpiacon. Ezenkívül alapvető kérdés, hogy meg tudjuk e szerezni a hasonló jellegű termékek értékesítésének arányos részét a piacon? Új kisvállalkozások számára előnyt jelenthet a potenciális fogyasztók elégedetlensége a már meglévő üzletekkel, vagy ha a versenytársak által nem forgalmazott új terméket árusítunk, vagy helyileg jól ismert személyeket alkalmazunk. Az itt megkapott becslésünket a következő évre tervezett jövedelemkimutatás kiindulási alapjául kell tekinteni. A piac vizsgálatánál egyre inkább az adatok összegyűjtése igényli a legtöbb időt, erőfeszítést. A források két fő típusát különböztetjük meg: - elsődleges forrás (primer információk), amikor a kutató személyesen gyűjti be az adatokat; - másodlagos forrás (szekunder információk), amikor más által gyűjtött, közölt adatokat használ fel.

20 20 A piaci információk megszerzésének egyik hatékony módja az emberek kikérdezése. Általában nem az a cél, hogy mindenkit megkérdezzünk hanem, hogy a lakosság megfelelően reprezentáló csoportjával (minta alapján ) lépjünk kapcsolatba. Elsődleges információkat szerezhetünk a fogyasztóktól, versenytársainktól, s egyéb kereskedőktől. A fogyasztók megkérdezésére szolgáló módozatok kiválasztásakor a következő előnyöket és hátrányokat kell figyelembe venni. ELŐNY HÁTRÁNY SZEMÉLYES TELEFON POSTAI rugalmas gyors, rugalmas, + információk lényegre törő, (látjuk a reakciókat) + információk időigényes, költséges, nem óhajtják kilétüket felfedni olcsó, széleskörű információkat gyűjthetünk költséges, nem részletes, nem rugalmas, alacsony válaszadási arány Vizsgáljuk meg részletesebben a postai úton való megkérdezést a kérdőíveken keresztül. Két kérdéstípust különböztetünk meg: a.) Nyílt kérdés: lehetőség van saját vélemény megfogalmazására, de a kiértékelés meglehetősen nehéz. b.) Zárt kérdés: előre meghatározott válaszok vannak, így kiértékelésük könnyebb. Itt két választípust különböztetünk meg: alternatív(igen/nem) szelektív(a,b,c). A kérdőív szerkesztésének általános szabályai: 1. A kérdezés célja 2. A kérdések logikus sorrendje. A könnyű és érdekes kérdések előre kerülnek, s a személyes jellegűek a végére jönnek. 3. Rövid, érthető kérdések, az idegenszavak kerülésével. 4. A nem tudom válaszlehetőség biztosítása. 5. A szelektív kérdéseknél legyen mindig egyéb kategória is. 6. A kérdőív terjedelme rövid legyen. Tanácsos kérdőívünket postázás előtt néhány potenciális fogyasztón tesztelni Eszközjegyzék elkészítése, számbavétele Ha egy új vállalkozás pénzügyi nehézségekkel küszködik, akkor ennek egyik leggyakoribb oka az, hogy a tulajdonos a tervezési fázisban nem gondolta át eléggé komolyan a szükséges eszközök listáját. Az eredmény legtöbbször az, hogy a hiányzó eszközöket csak kockázatos és drága módon tudják finanszírozni. ( Például: kedvezőtlen hitelfelvétel.) Ezen lehetséges következmények miatt kell a tervezőnek az összes szükséges eszközt felderítenie, számba vennie. AZ ESZKÖZÖK JEGYZÉKE A MÉRLEG BALOLDALÁVAL EGYENLŐ. A VÁLLALKOZÓNAK ESZKÖZEIRŐL NYILVÁNTARTÁST KELL VEZETNI. A MÉRLEG ADATAINAK MEGHATÁROZÁSÁHOZ SZÜKSÉG VAN ARRA, HOGY ISMERJÜK ESZKÖZÁLLOMÁNYUNK NETTÓ ÉRTÉKÉT.( NETTÓ ÉRTÉK = BRUTTÓ ÉRTÉK ÉRTÉKCSÖKKENÉS)