BEVEZETÉS. Pályázatom célja

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BEVEZETÉS. Pályázatom célja"

Átírás

1 1 BEVEZETÉS Pályázatom célja Pályázatom témája a Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoporton belül az üzleti terv készítése kiscsoportos szakmai munka végzésével, irányítással, majd írásos elemzés készítése. Értekezésem célja egyrészt bemutatni annak indokoltságát, hogy a kereskedelmi irányú középiskolákban fontos szerepe van a vállalati tervezés-szakmai alapozás keretén belül történő oktatásnak, másrészt érzékeltetni, hogy a középiskolai oktatásban mennyire nélkülönözhetetlen a pedagógiai szempont, a tanítás-tanulás egységének érvényesítése. A pedagógia, az oktatás, a tanítás, a nevelés alapvetően a közoktatás szintjén felmerülő kérdések. Véleményem szerint a középiskolai szakmai alapozásban meg kell jelennie a didaktikának, a kompetencia elvű oktatásnak. Ezért pályázatom témájaként az üzleti tervezés tanításának egy lehetséges programját szeretném bemutatni, amelyet két nagyobb egységre bontottam; Egyáltalános részre, ami elsősorban elméleti jellegű, hiszen a legfontosabb alapokat teszi le az üzleti terv lényegének elsajátításához, mindezt a valós életben esetlegesen működő vállalkozások szempontjából. Ezt jól elkülöníthető részekre osztottam, az első részben az elgondolásokat és lehetőségeket vizsgáljuk a tanulókkal, a második részben már konkrét szervezési ajánlásokat vesszük végig egy induló vállalkozás üzleti tervének elkészítéséhez, a harmadik részben pedig megadom azokat az információkat,adatokat,melyek az üzleti terv kidolgozásához szükségesek.egy munkafüzeti részre, amely reményeim szerint útmutató lehet az üzleti terv gyakorlatban történő elkészítésének. Célom a vállalkozási tevékenységhez elengedhetetlen üzleti terv megismertetése, valamint a vállalat működésében betöltött szerepének és ebből adódó fontosságának bemutatása, amely indokolja a kereskedelem-marketing szakmacsoport gazdálkodási ismeretek tantárgyán belüli oktatását. Szempontjaim között szerepel, hogy szakszerű és korszerű ismereteket nyújtson és motiválja a tanulót az ismeretek befogadására. Szeretném bemutatni és értékelni a didaktika egyes lehetséges és kiválasztott elemeit, módszereit, amelyek elősegítik a középiskolai keretek közötti szakmai alapozás céljainak elérését. A didaktikai szempontok és megoldási lehetőségek vizsgálata kapcsán azonban szem előtt kell tartanom azokat a sajátosságokat, amelyek a középszintű oktatást jellemzik. Külön hangsúlyt szeretnék fektetni a tanítási órák kidolgozási szempontjaira, a szemléltetésre hogy az elmélet könnyen követhető legyen, és ne csak a száraz tényeket közöljem a tanulókkal, hanem megpróbáljam az egész témát kivetíteni a mindennapi életre és így élet közelibbé tenni a tananyagot, ezzel lehetővé téve az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazását. Fel szeretném sorakoztatni a tananyag oktatásában alkalmazott taneszközöket, kiemelve a munkafüzet fontosságát, ezzel egyidejűleg egy olyan munkafüzetet kívánok összeállítani, amely taneszközként a tudás mérésére és gyakorlásra is alkalmas lehet. Remélem sikerül elérnem a tényleges célomat, és ez a munkafüzeti séma általánossá válik a szakmai alapozásban illetve a szakmai képzésben egyaránt.

2 2 1.Az üzleti tervezés tanításának egy lehetséges programja A tantárgyon belül mindig nagy hangsúlyt fektetek a vállalkozás fontosságára, történelmi szerepére és megítélésére. Ezért mielőtt rátérnék konkrétan az üzleti terv lényegére, alapvető sajátosságaira, mindig szánok időt ( legalább két tanítási órát/ 2X45 percet ) a vállalkozás történelmi szerepére és ( legalább egy tanítási órát/ 45 percet ) azon szempontok megismertetésére, amelyek például egy vállalkozás megkezdésekor fontos szerepet játszhatnak Téma bevezetése, általában a vállalkozásról és annak megítéléséről A vállalkozó megítélése a történelem folyamán A vállalkozás a vállalkozói természet egyik legkorábbi megtestesítői voltak az első világutazók, az első kalmárok. Ők akár gyakran éltük kockáztatásával is végrehajtották az önként vagy kényszerűségből vállalt többnyire utazással járó feladatokat. Ugyanakkor gyakran a feladataik közé tartozott időnként a hadi, katonai cselekményekhez kapcsolódó szállítások elvégzése is. Ilyen vállalkozó volt Marco Polo, aki megpróbált kereskedelmi utat létesíteni Távol-Kelettel. Akkoriban a kereskedő-vállalkozó játszott aktív szerepet az értékesítésben, vállalva minden fizikai és érzelmi kockázatot. Maga a vállalkozás szó francia eredetű jelentése: kapcsolatteremtő vagy közvetítő a jelentéséből adódik, hogy egyfajta viselkedésről beszélünk, amely magába foglalja a kezdeményezést, társadalmi-gazdasági mechanizmusok szervezését az erőforrások és helyzetek előnyös gyakorlati felhasználása érdekében, és az esetleges kockázat vagy kudarc elfogadását. A középkorbana vállalkozó szót kétféleképpen használták: - egyfelől szereplőt jelentett - másfelől olyan személyt, aki nagy termelő munkát irányított (manapság úgy mondanánk, hogy ő volt a projektmenedzser ) A nagy termelőmunkák esetében az irányító semmilyen kockázatot nem vállalt, ő csupán magát a munkát irányította a rendelkezésre álló erőforrások felhasználásával. A középkor tipikus vállalkozója egyházi személy volt, aki nagy építészeti munkákért felelt (például kastélyok, apátságok, katedrálisok felépítése.)

3 3 A XVII.században átalakult a vállalkozási tevékenység belső tartalma: Azt a személyt tekintették vállalkozónak, aki szerződéses kapcsolatba lépett a kormányzattal, valamilyen szolgáltatás teljesítése vagy előre meghatározott áruk szállítása céljából. Ez időtájra tehető az is, hogy kissé átalakul a vállalkozásoknál használt kockázat fogalma. Mivel a szerződés az árat rögzítette, a nyereség vagy veszteség a vállalkozó erőfeszítéseit mutatta. Az 1700-as években Cantillon a kor ismert közgazdásza elsőként értelmezte a vállalkozót mint kockázatvállalót. Mivel azt tapasztalta, hogy a kereskedők, fölművesek, kézművesek és más tulajdonosok meghatározott áron vásárolnak, és előre meg nem határozható áron tudnak csak eladni, ezért tevékenységüknek bizony nem kevés kockázatuk van. A XVIII. században elkülönült a tőkével rendelkező személy attól a személytől, akinek tőkére volt szüksége, vagyis a vállalkozói szerep elkülönült a tőkét adó szereptől. A XIX. század végén és a XX. század elején a vállalkozót ritkán különböztették meg a menedzsertől, és elsősorban a gazdasági szempontokat emelték ki: Úgy gondolták, hogy aa vállalkozó személyes nyereség elérése céljából szervez és működtet egy vállalatot. Saját kezdeményezőkészségével, tapasztalataival, ötletességével hozzájárul a vállalati gazdálkodás megszervezéséhez és igazgatásához. Felméri az előre nem látható és nem befolyásolható körülmények következtében keletkező veszteség és nyereség lehetőségét is. A költségek kifizetése után az éves bevételekből megmaradó nettó hozamot a maga számára tartja meg. A XX. század közepén már többet vártak a vállalkozótól.avállalkozót inkább újítónak tekintették: A vállalkozók funkciója az, hogy megreformálják vagy forradalmasítsák a termelést, akár egy felfedezés, vagy általánosabban fogalmazva egy ki nem próbált technológia hasznosítása révén, amely új termék előállítását teszi lehetővé. Ennek a meghatározásnak az alapja az, hogy az innovációt és az újdonságot a vállalkozás lényeges részeként határozza meg. Az innováció( azaz valami újdonságnak a bevezetése ) nemcsak az alkotás és a fogalmi megértés képességeit igényli, hanem a vállalkozó környezetében levő valamennyi erő működésének megértését is. Összefoglalva tehát láthatjuk, hogy nem független tértől és időtől a vállalkozó definíciója, minden korszakban az adott kor igényeinek megfelelően fogalmazták meg, mit értenek vállalkozáson.

4 4 Magyarországon a Vállalkozók Országos Szövetsége 1993-ban a következőképpen definiálta a vállalkozó fogalmát : Vállalkozónak az tekinthető, aki magántőkéjét kockáztatva, piaci körülmények között, gazdasági tevékenysége eredményeként adózott jövedelemre tesz szert. (az adózás körébe értve természetszerűleg a törvény által lehetővé tett kedvezmények és adómérséklési lehetőségek igénybevételét is. ) Ilyen módon nem vállalkozó, hanem ügyeskedő az, aki a törvények kijátszását tartja szem előtt és nem a gazdasági tevékenységet. Ez a meghatározás amint látjuk kellőképpen rugalmas, nem szól arról, hogy a vállalkozás fő vagy melléktevékenységben folyik-e. Tudomásul veszi, hogy Magyarországon rengeteg a vállalkozás előszobájának tekinthető tevékenységi forma, amelyek mintegy bevezetést jelentenek a vállalkozáshoz. Néha csak egy ötlet, egy próbálkozás, néha gondosan eltervezett akció vezet el ahhoz, hogy valakit, aki nem rég még alkalmazott volt, de az is lehet, nemrég még tanuló volt, mára már vállalkozónak nevezhessük. 1.2.A történelmi áttekintés után kötetlen párbeszéd formájában meg szoktam kérdezni a diákoktól, hogy van e a környezetükben ( család, ismerősök ) vállalkozó, és hogy tudják e miért választotta a munkának ilyen formáját. Így tulajdonképpen a tanulókkal együttműködve jutunk el a vállalkozás lényegéhez illetve fogalmához Bevezető kérdésként ( hogy el tudjon kezdődni a kommunikáció ) fel lehet tenni: Mi késztet arra valakit, hogy vállalkozásba kezdjen? Erre a kérdésre már rengetegen megpróbáltak válaszolni. Ezek közül csak a néhány legfontosabbat említve: - az a felismerés, hogy a munkahelyteremtésben a kis cégek játsszák a meghatározó szerepet - a tömegkommunikációs eszközök a korábbiaknál bővebben tájékoztatnak a kisvállalkozások dolgairól - további hírek a családi vállalkozások elterjedéséről - a legtöbb gazdálkodó szervezet nem nyújt biztos megélhetési forrást egy egész család számára, továbbá nem jelent igazi alapot az önmegvalósításra - a nők megjelenése a munkaerőpiacon, ami a családok jelentős részét + 50%-ban keresőképessé tette ( ezt bizonyítja az a tény is, hogy a női vállalkozók számának növekedési üteme közel háromszorosa a férfiakénak)

5 5 Mindezen tények ellenére a legtöbb ember nem tekinti - még maguk a vállalkozók sem igazán hivatásának ezt a mesterséget. A vállalkozó fogalmának meghatározását tovább lehet finomítani azzal, ha üzleti, vezetői és személyes szempontokat is figyelembe veszünk. A XX. századi vállalkozó-fogalmak az újszerűséget, a szervezést, az alkotást, a jólét megteremtését és a kockázatvállalást emelik ki fő jellegzetességként. A vállalkozás és a vállalkozó fogalmát a tartalmi vagy értelmi keveredés elkerülése miatt célszerű összevontan kezelni: A vállalkozás valami új és értékes dolog létrehozásának folyamata, amelyben a vállalkozó biztosítja a szükséges időt és erőfeszítést, vállalja a felmerülő pénzügyi, pszichikai és szociális kockázatot, és megkapja az ennek következtében létrejövő pénzbeli és személyes megelégedettséget nyújtó jutalmakat. 2. A vállalkozás mint jogi egység A vállalkozás azon túl, hogy célja van ( általában a haszonszerző tevékenység, konkrétan valamilyen termék termelése vagy szolgáltatása), valamilyen formát is igényel. Egy család mindennapi élete is eléggé meghatározott keretek-és le nem írt, de következetesen betartott illetve betartatott szabályok között zajlik. Még egy ilyen szervezet is igényli a szabályosságot. Az állam egyik gazdaságirányító szerepe is abban rejlik, hogy ezeket a vállalkozásműködést keretbe foglaló előírásokat jogszabályokban (különösképpen törvényekben) rögzíti. Magyarországon 1989.január 1-i hatállyal életbe lépett a gazdasági társaságokról szóló 1988.évi VI. törvény (társasági törvény), melynek a bevezetése korszakváltásként értékelhető a magyar nemzet gazdasági történetében. Jelenleg a évi IV. törvény hatályos, amely az EU-s jogszabályokkal már harmonizál. A jog, amely a társadalmi-gazdasági viszonyokat szabályozza, egy modernnek mondott ország gazdaságában a vállalkozásra vonatkozó alapvető szabályokat is tartalmazza. Bármilyen nagyfokú is a szabadság a piacgazdaságokban, mégis kell, hogy legyen néhány olyan kiindulási pont, szabály, amely a gazdasági tevékenységek és folyamatok során mindenki számára adott, elfogadott, nyilvános. A vállalkozások jogszabályi kereteit meghatározó jogforrások sokféle vállalkozási forma lehetőségét teremtik meg Magyarországon is. Minthogy a piaci viszonyok igen változatosak, a vállalkozások alapításához szükséges szabad tőke nagysága is vállalkozónként eltérő, a vállalkozások profilja (fő tevékenységi köre) is más és más. A vállalkozási formáknak is célszerű a felsorolt sajátosságokhoz igazodniuk.

6 6 2.1.Amit figyelembe kell venni egy vállalkozás megkezdésekor A vállalkozási formákra a magyar jogszabályok már elég színes választékot nyújtanak. Az egyéni vállalkozástól a részvénytársaság alapításáig bármilyen lehetőség nyitva áll a vállalkozók előtt beleértve még a külföldi partnerekkel való társulást is. A jogi forma megválasztása előtt azonban mérlegelni kell még sok más dolgot is a vállalkozásba kezdőnek. Az alábbiakban egy-két dolgot emelnék ki. A vállalkozás nagysága és a vezetés módja: Mikro - és kis vállalkozásokesetében, ha a tulajdonos vagy tulajdonosok maguk is kívánnak dolgozni a vállalkozásban, és viszonylag kis induló tőkével rendelkeznek, akkor a leginkább megfelelő forma az egyéni vállalkozás, vagy a közkereseti vagy esetleg a betéti társaság. Amint azonban megnő a vállalat, akkor ezek a formák már nem lesznek megfelelőek, egyrészt mert szűk a tőkebázisuk, másrészt mert a bővülő tevékenységi kör közvetlen ellátása túl nagy megterhelést jelent a tulajdonos(ok) számára. A finanszírozás: A közép- és nagyvállalatok esetében és a műszaki fejlődés által érzékenyen érintett területeken jelentősen növekedhet a tőkeszükséglet. A növekvő tőkeigényt csak új tőkék bevonásával lehet megnyugtatóan kielégíteni. E célra legmegfelelőbb társasági forma a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság. Felelősség és kockázatvállalás: A kockázatvállalás mértéke az egyéni vállalkozások, továbbá a közkereseti és - a kültagokat kivéve - a betéti társaságoknál a legnagyobb. Ezeknél a vállalkozási formáknál a tulajdonos teljes magánvagyonával felel a cég kötelezettségeiért. A korlátolt felelősségű társaságok és a részvénytársaságok esetében a kötelezettség és a kockázat behatárolt, mert a tagok anyagi felelőssége csak a vállalkozásba befektetett tőke (törzsbetét, illetve részvény) erejéig terjed. Ez az oka annak a jelenségnek, hogy a közkereseti és betéti társaságok gyorsan átalakulnak KFT-vé, vagy nagyobb tőkeerő esetén részvénytársasággá. A hitelképesség: A hitelképesség, vagyis a bankok hitelfolyósítási készsége nagymértékben függ a vállalati saját tőke és a kötelezettségek arányától. A bankok ezért szívesebben folyósítanak kölcsönt egyéni cég vagy közkereseti társaság számára, mint kis tőkeerejű KFT-nek. Az egyéni cégek és a közkereseti társaságok tulajdonosainak ugyanis saját vagyona is fedezetül szolgál a bank követeléseire.

7 7 Az adóterhek: Az adózás szempontjai nem lehetnek ugyan perdöntőek a vállalati forma megválasztásakor, de kétségkívül meggondolandó, hogy melyik forma hozhat adómegtakarítást. Ilyen szempont, hogy melyik vállalkozási forma milyen adó megfizetésére kötelez. Az egyéni vállalkozásokat személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség, valamint a gazdasági társaságokat társasági adó fizetési kötelezettség terheli. A vállalkozás jövőjére vonatkozó elgondolások: A vállalat jogi formájának megválasztását az is befolyásolja, hogy mi az elképzelés a vállalat jövőjére vonatkozóan. Tervezik-e, hogy a vállalat viszonylag elég gyorsan oly mértékben fog fejlődni, hogy külső tőke bevonására is szükség lesz? Ez esetben - hogy az átalakulás költségei már megtakaríthatóak legyenek - eleve olyan kötöttebb jogi formát célszerű választani, amelynél a tőkebővítés kevésbé költséges. Egyéb szempontok: Néha örökösödési szempontok is szerepet játszhatnak a forma megválasztásában. (Egyszerűbb az öröklés, ha egy családi társas vállalkozás a részesedések pontos elhatárolásával KFT-vé alakul, vagy még inkább, ha részvénytársasági formát ölt.) További szempont lehet az is, hogy hogyan lehet kivonulni a vállalkozásból, vagy a személyes közreműködés cél-e, stb. Miután megvitattuk a fentieket, rá lehet térni az üzleti terv lényegére, először elméleti megközelítésben, majd egy feltételezetten működő vállalkozás szempontjából. Az alábbiakban ezt az általános részt mutatom be.

8 8 3. ÁLTALÁNOS RÉSZ 3.1. AZ ÜZLETI TERVEZÉSRŐL ÁLTALÁBAN Egy vállalkozás sikerének esélyei növelhetők azzal, hogy egy átfogó tervet készítünk még a vállalkozás beindítása előtt és abban körvonalazzuk annak minden lényeges részét, jövendő működésének minden oldalát, területét, folyamatát. A számításokkal alátámasztott stratégiai elképzeléseket célszerű üzleti tervbe foglalni. Ez az üzleti terv támaszthatja alá azon lépéseket, amelyeket a szükséges tőke megszerzése érdekében, illetve a megvalósítás során kell megtenni. A közfelfogásban eléggé általános az a nézet, hogy üzleti tervet akkor kell készíteni, ha a vállalkozás hitelt akar igénybe venni a banktól. Való igaz, hogy a bankok megkövetelik az üzleti tervet a hitelkérelem benyújtásával egy időben, de ezen kívül ennek a dokumentumnak még sok más rendeltetése van. Az üzleti tervezés elsősorban a vállalkozás saját céljait szolgálja: általában 1 éves időtartamra, nagy részletességgel, konkrét előirányzatokkal fogalmazza meg a működés gazdasági pénzügyi irányait, körvonalait, eszközeit és várható eredményét. Hibás az a felfogás, hogy egy vállalkozást - akár még a legegyszerűbbet is - rutin -ból el lehet vezetni. Ahogy pl. a magánéletben is tervezünk rövidebb-hosszabb távra (csak legfeljebb nem írjuk le), úgy egy vállalkozásnak is meg kell fogalmaznia, hogy mit akar tenni, milyen erőforrásokkal, milyen módszerekkel, s ennek eredményeképpen milyen haszonra számíthat. Természetesen minden olyan esetben is szükség van az üzleti tervre, ha mások vagy partnerei előtt szeretne bemutatkozni a vállalkozás. Ilyen pl. a már előbb említett hiteligénylés a banknál, de ilyen az is, ha más forrásból kíván pótlólagos tőkéhez jutni a cég (pl. tőkeemelés részvénykibocsátással, részesedés-finanszírozási konstrukció: vagyis amikor egy másik cég hosszú távra tőkét ad kölcsön és a haszonból kíván részesedni). Ezekben az esetekben is a hitelező döntését segíti, ha áttekintheti a kölcsönfelvevő gazdasági terveit, pénzügyi helyzetét. A stratégiai terv ill. az üzleti terv részletessége és mélysége a vállalkozás méretétől és tevékenységének jellegétől függ. Az üzleti terv tartalma aszerint változhat, hogy a vállalkozás szolgáltatást nyújt, termel vagy valamilyen fogyasztási cikk vagy ipari termék értékesítésével foglalkozik. A piac mérete, a verseny és a lehetséges növekedés szintén befolyásolhatja az üzleti terv tartalmát.

9 9 Az üzleti terv konkrét felépítésére, tartalmára nem lehet egyöntetű módszert adni, sokféle megközelítés létezik. Mindenesetre, első lépésben rögzíteni kell, hogy: - Ha működő vállalkozásról van szó, változatlanul folytatni kívánja-e a korábbi tevékenységet, vagy bővíti, szűkíti, szerkezetét változtatja, más piacokra tör be stb. - Ha induló vállalkozásról van szó, mi lesz a tervezett üzlet tárgya, tevékenysége, milyen igényeket kíván kielégíteni, mely piacban keresi a fizetőképes keresletet. Mindkét esetben át kell tekinteni nemcsak az értékesítési piac aktuális helyzetét és jövőbeni kilátásait, hanem a tervezett tevékenység előfeltételeit biztosító beszerzési-, tőke- és munkaerőpiac várható állapotát is. Hiába lát ugyanis lehetőséget a vállalkozás az értékesítés bővítésére, ha az ehhez szükséges pótlólagos eszköz-, tőke- és munkaerőforrás nem áll rendelkezésre. Mindezek rögzítése elsődlegesen a vállalkozásnak magának szükséges, mert ezeken a tényeken fog alapulni a cég egész jövőbeni működése. Dr. Szirmai Péter [Szirmai, 1995] például az alábbi felépítésben mutatja be az üzleti tervet: Összefoglalás. Itt a terv minden fő jellemzője szerepel, röviden és tömören, pozitív hangvétellel. A vállalkozás leírása. Ez a fejezet a külső olvasó számára is érthető módban bemutatja a céget, a profilt, a kapacitás mértékét, a tulajdonosokat, a személyzetet, a szervezeti felépítést stb. Fontos, hogy a leírás rávilágítson arra, miben tud újat nyújtani a vevők számára a vállalkozás. A piac elemzése. Ebben részben szerepel az iparág általános jellemzője, a piac szegmentálása, a célpiac, a versenytársak elemzése, a vállalkozás külső és belső környezetére vonatkozó elemzés (GYELV). Fontos rész továbbá az egyes részpiacok elemzése (tőke-, munkaerő-, beszerzési piac stb.)

10 10 Termelési és üzemeltetési terv. A vállalkozás bemutatása műszaki-termelési oldalról, külső partnerek, beszállítók, technológia, kapacitások, átfutási idők stb. adatai. Marketing-terv. Hogyan történik a termék eladása? A 4P modell elemei (ár, hely, termék, értékesítés-ösztönzés), a marketing-mix stb. Ez nagyon fontos része kell legyen az üzleti tervezésnek. Pénzügyi terv. A tőkeszükséglet és a finanszírozás tervezése, a mérleg tervezése, eredményterv és cash-flow terv, fedezeti pont kiszámítása stb. A pénzügyi tervezéssel nem zárul le az üzleti tervezés folyamata, hisz sok esetben éppen az itt kapott eredmények miatt kell újragondolni az előző fejezeteket. Függelék. A terv terjedelmét csökkentendő itt kell elhelyezni az egyéb nem elsődlegesen fontos dokumentumokat, reklámanyagokat stb. Az Üzletiterv-kalauz c. könyv ([The Ernst and Young, 1997]) megközelítésében sok hasonlóságot lehet felfedezni az előző felépítéssel, ami jól jelzi, hogy melyek azok az általános részek, amik minden tervben előfordulnak. E könyv a következő szakaszokat javasolja: Vezetői összefoglaló. Nemcsak tömör összefoglalásnak kell lennie, hanem lehetőleg figyelemfelkeltőnek, hitelesnek, hihetőnek is. A vállalkozás általános bemutatása. Nagyon tömören bemutatja a vállalkozást, a jövőbeli célokat, az életciklust. Termékek és szolgáltatások. A vállalkozás profiljába tartozó termékek közérthető módon történő leírása, a funkciók bemutatása, szolgáltatások ismertetése.

11 11 Marketing-terv. Itt a piaci lehetőségek, konkurencia-helyzet, marketing-stratégia, ágazati lehetőségek, értékesítési prognózis stb. bemutatása történik. Működési terv. Ez a fejezet általában az alábbi fő témaköröket mutatja be: termékfejlesztés, gyártás, karbantartás, szervízellátás, külső befolyásoló tényezők. Vezetőségi és szervezeti felépítés. Objektív módon kell bemutatnia a személyi hátteret, melyek az erősségei/gyengeségei, milyen a szervezeti politika, milyen a szervezeti felépítés, kik a vezető tisztségviselők. A főbb szakaszok ütemezése. Az egyes célkitűzéseket, a tervek megvalósításának idejét magába foglaló ütemterv. Struktúra és tőkésítés. Itt a vállalkozási forma, a tőkeigény meghatározása történik. Pénzügyi terv. A vállalkozás pénzügyi előrejelzése, árbevétel-terv, cash-flow táblázat(ok), költségek tervezése, mérlegtervek, eredménykimutatások terve, pénzügyi mutatók elemzése stb. Az üzleti tervhez csatolt mellékletek. Vezetők szakmai önéletrajza, piacelemzési adatok, stb. Az üzleti tervezés egyik legfőbb eredménye végső soron az, hogy így egyes hibákat már a tervezés során ki tudunk szűrni, és azokat nem a valóságban követjük el Az üzleti terv lényege leegyszerűsítve egy kitalált példán keresztül Elképzelésem szerint egy kitalált gazdasági történet alapján - nevezzük a továbbiakban esettanulmánynak - felvezetem,hogy miért is szükségszerű az üzleti terv elkészítése, miért kell ismerni annak a lehető legegyszerűbb felépítését. Az üzleti tervezés több, mint egyszerű "gazdasági kalkuláció", több, mint a ráfordítások és a hozamok összehasonlítása, összességében egy sajátos, a környező világot források és más előfeltételek halmazaként felfogó gondolkodásmód. Az üzleti terv lényegét jól reprezentálja az alábbi történet. A következőkben egy feltételezett levélre válaszolunk.

12 12 I. rész elgondolások és lehetőségek 1.) AZ ÜZLETI TERV Örömhír a panasztengerben: K.-né B. Amália a vidéki kisvárosból arról ír, hogy üzlete bővítésére készül. Eddig családi házuk üvegezett verandáján működött a "Palackozott italok" boltja. Most arra gondoltak, átépítik a házat, az utcai front szobái helyén vegyeskereskedést nyitnak, és a tetőtér beépítésével oldják meg a család korábbinál tágasabb és kényelmesebb elhelyezését. K.-né egyéni vállalkozó. Két és fél éve nyitotta meg az üzletét és a vállalkozás a rövid idő ellenére most nagy fordulatot tesz: bővíti profilját, növeli a vállalkozásra szánt tőkéjét. Ahogy ez másoknál is oly gyakran előfordul, ekkora fordulathoz, ilyen mértékű bővítéshez kevés a család megtakarítása, saját tőkeereje. Így K.-né elsétált a városka két pénzintézetébe és a hitelfelvételi lehetőségekről tájékozódott. Most nem idézzük olvasóinknak a magas hitelkamatokkal kapcsolatos kifakadásait. Inkább azokra a sorokra hivatkozunk, ahol a hitellel kapcsolatos "papírmunkára" panaszkodik. Aki két év után, megtakarított pénzecskéjét élére rakva, a jobb falatokat magától megvonva ilyen nagy munkába fog, attól igazán nem kéne üzleti tervet és kimutatások tömegét kérni. 2.) BELEVÁGUNK - LESZ, AMI LESZ, VAGY... Amália nem az első és bizonyára nem is az utolsó vállalkozó, aki nyűgnek érzi a papírmunkát és az üzletmenettel kapcsolatos terveit legalábbis eddig - csak rövid távra -, a készletek csökkenéséhez igazítva alakította. A számítások, az előrelátás szükségességéről mindig nehezebb meggyőzni azokat, akiknél a gyarapodáshoz az üzleti sikerhez - látszólag - elég volt a józan ész. A palackozott italárusítása Magyarországon hallatlanul népszerű vállalkozási forma. Létesítésének alapmotívuma azon az igazságon nyugszik, hogy enni és inni mindig fognak az emberek. Ennek belátásához tényleg elég a józan ész, mindaddig, amíg ki nem nyit 5 méterre a konkurencia, amíg a raktáron porosodó kartonokról ki nem derül, hogy a vásárlók isznak, de nem azt, amit rendeltünk, vagy nem hajlandók annyiért megvenni a terméket, amennyiért adjuk. Az üzleti terv készítéséhez makacsul tapad az előítélet, hogy az csak a banki hitelkérelem tartozéka. És elég egy vállalkozó, aki azt meséli, hogy ő üzleti terv nélkül is hitelhez jutott - az ilyen hírek a rémhírterjedés szabályai szerint sokszorozódnak és lerombolják a tanácsadók tervekre alapozott vállalkozásokról szóló álmait. De most nem róluk van szó. K.-né is - úgy tűnik - abból indult ki, hogy egy kisvárosban, ahol az emberek ismerik egymást, egy növekvő vállalkozás megteremti a vállalkozó személyes hitelét. Ez igaz, de ez nem pótolja a bank részéről a valóságos hitelképesség vizsgálatát - amelyet, mielőtt a vállalkozást indítjuk, egy bőséges, piaci információkon alapuló (ön)vizsgálatnak kell megelőznie.

13 13 3.) ÖNÁLLÓAN, ÖNMAGUNKNAK Egy vegyeskereskedés működtetése már jóval összetettebb feladat, mint amilyen a palackozott italok árusítása volt. Így levélírónk bizonyos szempontból újrakezdő vállalkozó. Nézzen egy kicsit "magába". Ön most már nem egyszerűen a "maga ura", hanem egy-két eladó főnöke és jó néhány szállító partnere is lesz. Bizonyára végiggondolta a legfontosabb kérdéseket. Tud-e, szeret-e vezetni? Képes-e együttműködni másokkal? Könnyen dönt a fontos kérdésekről, vagy előtte kikéri mások tanácsát? Szellemi és fizikai állapota megengedie, hogy a korábbinál sokkal többet, mondjuk napi órát dolgozzon? Felkészültek-e lélekben arra, hogy a feladatok megvalósítása sok-sok lemondással jár, rövidebb-hosszabb időre csökkenti a család elért életszínvonalát? A leveléből kicsendülő optimizmus alapján reméljük, igennel válaszolt az előbbi kérdésekre. Akkor ideje, hogy lehetőleg önállóan, a tervezés örömét és nehézségeit átélve elkészítse üzleti tervét. Alapvetően azt kell meghatároznia, hol tart most és hova akar - lassan vagy egy huszáros rohammal, hosszú vagy rövid távon - eljutni. Itt már rá lehet mutatni az üzleti terv fontosságára az esettanulmány alapján, ha van rá lehetőség és idő, meg lehet azt vitatni a diákokkal. Majd levonni a konklúziót az adott történet alapján: A vállalkozás működése során az üzleti terv egyfelől olyan szerepet tölt be, mint a hosszútávfutóknál a csengetés az utolsó kör előtt: itt tartok, még ezt és ezt kell elérnem. A jó üzleti terv azonban azt is megmondja, hogyan: most gyorsíts, használd ki a konjunktúrát - most inkább várj - emelkednek a kamatok, változnak a jogszabályok, az adóhatárok. Egészében véve az üzleti terv a vállalkozás lényegre törő, összefogott leírása, amely meggyőzően bizonyítja, hogy az üzleti ötlet reális és megvalósítható. Ezután el lehet kezdeni felépíteni az üzleti terv formájának, szerkezetének megismertetését az esettanulmányra építve, így a konkrét példán keresztül kicsit életszerűbb lesz, s talán kevésbé találják a diákok száraz tananyagnak, amit be kell biflázni. 4.) LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE Az üzleti terv a vállalkozás leírásával kezdődik. Meg kell határoznunk, milyen terméke(ke)t és szolgáltatásokat kínálunk. Jó, ha érvekkel bizonyítjuk, hogy a cél megvalósítható: valamilyen, eddig kielégítetlen szükségletet fogunk kielégíteni, vagy a már működő piacon termékeink vagy szolgáltatásunk minősége, választéka, ára, vagy éppen piaci elhelyezkedésünk révén vagyunk versenyképesek.

14 14 Érveink az üzletindítás előtti piackutatásból származnak. Amália könnyű helyzetben volt, a vevői jelezték, nem csak italokat, hanem mást is vennének. Az esetek jó részében ez jóval összetettebb feladat, hiszen az elvégzett piackutatás alapján készült piacelemzés teszi lehetővé, hogy felmérjük: - a várható keresletet, - a potenciális vevőkört, - a szükségletek körét, - az árak versenyképességét, - a termékek versenyképességét, - üzletünk elhelyezkedésének előnyeit, hátrányait, - a konkurenciához viszonyított versenyképességünket. Az alapos elemzés után önbizalmunkat növelik a vállalkozás erősségei, míg a nyilvánvaló gyengeségek gyors korrekciója későbbi károktól óv meg bennünket. Az indítás előtt át kell gondolnunk, mi lesz a vállalkozás alkalmas jogi kerete. (a vállalkozások lehetséges jogi formáinak előnyeire-hátrányaira a II. részben részletesen is kitérünk.) Ne csak az egyes formák tőkeigényére koncentráljunk. A bekövetkezett károkért viselt korlátozott vagy korlátlan és egyetemleges felelősség: a szervezeti felépítés egyszerűbb vagy bonyolultabb volta az egyes társasági formákkal járó adózási és tb. fizetési szabályok és könyvvezetési kötelezettségek átgondolása is elengedhetetlen. Nem értünk és nem is érthetünk mindezekhez: konzultáljunk és dolgoztassunk szakemberekkel. Ne feledkezzünk meg arról, hogy bizonyos tevékenységek szakképesítéshez, mások engedélyhez kötöttek: időben szerezzük be ezeket. Keressük fel közterület-foglalási engedélyért az önkormányzatot, szükség szerint az Elektromos Műveket, a Tűzoltóságot, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot stb. Előzetes felmérés és egyeztetés után készítsünk listát arról, kik lesznek a legfontosabb üzleti partnereink. Soroljuk fel a szállítóinkat, az árajánlatokat, a kínált vagy kiharcolt mennyiséghez vagy a szállítói kapacitás hosszú távú lekötéséhez kötődő árengedményeket. Tájékozódjunk a fizetési feltételekről, a bizományba történő átvétel lehetőségéről, az őstermelők ajánlatairól. Vevőkörünkön belül keressük meg a "nagyokat", akiknek a megrendelés állománya tartós biztonságérzetet adhat (óvoda, iskola, közintézmények). Tegyünk meg mindent a kiszolgáltatottság ellen: a beszállítói és az értékesítési csatornáknak is jó, ha van egy "második vonala". Ezt követően rátérhetünk a piszkos anyagiakra, - általában a pénz hallatára egy kicsit fel szoktak villanyozódni a tanulók bár nem sokáig tart ez a lelkesedés!

15 15 5.) CSAK VISZI A PÉNZT Ideje, hogy a pénzről, a tőkeigényről is szót ejtsünk és számba vegyük mindazt, ami az üzlet megnyitása során felmerül. Már eddig is költöttünk piackutatásra, társaságalapításra, engedélyekre és ez így lesz egy darabig: a vállalkozás csak viszi a pénzt. A fedezetszámítás mutatja meg, hogy mennyi terméket kell értékesítenünk ahhoz, hogy a bevételeink legalább a költségeinket fedezzék. Várható kiadások - A céloknak megfelelő épület létesítése (vétele), bérlése, átalakítása. - A szállításhoz szükséges jármű vásárlása, lízingelése. - Az igényesebb berendezések megtervezése, kivitelezése, állóeszközök és forgó-eszközök beszerzése vagy lízingelése. - Üzembe helyezési és szerelési költségek, a biztonságos szerviz háttér kialakítása (fűtés, hűtés, riasztó). - Nyitó leltárkészlet beszerzése. - Az üzlet- és vagyonvédelemmel kapcsolatos kiadások, biztosítások megkötése. - Telefon létesítése. - Az üzlet cégérének, portáljának elkészítése. - A nyitás beharangozása (hirdetések, szórólapok). - És végül az sem árt, ha váratlan kiadásokra is tartalékolunk. Ha az előbbi tételeket behelyettesítjük számokkal, megkapjuk a vállalkozásindítás tőkeszükségletét. Ne álljunk meg itt. Adjuk hozzá a család megélhetésének szokásos költségeit, számoljunk a növekvő rezsiköltségekkel, az alkalmazottak fizetésével, a vállalt kötelezettségek havi díjaival, és így meg tudjuk becsülni várható havi kiadásainkat. Az üzleti tervezés a marketing végiggondolásával, a lehetséges kockázatok elemzésével folytatódik. Mi most megállunk - vélhetően ezt teszi a vállalkozó is, ha végigtekint a felmerülő költségeken, hiszen el kell döntenie, hogy tovább: saját erőből? Társakkal? Hitelből?

16 16 II.RÉSZSZERVEZÉSI AJÁNLÁSOK AZ INDULÓ VÁLLKOZÁS ÜZLETI TERVÉNEK KÉSZÍTÉSÉHEZ 1.) Általános bevezetés Bármilyen új vállalkozás sikerének esélyeit nagymértékben növelhetjük azzal, hogy ha először is egy átfogó üzleti tervet dolgozunk ki. E terv segítséget ad majd a későbbiek során is, amikor hitelért fordulunk a bankokhoz, vagy más befektetőkhöz. Hiszen első kérésük az lesz, hogy mutassuk be a vállalkozás üzleti tervét, amely segítségével fel lehet térképezni a vállalkozás hitelképességét. Továbbá az üzleti tervünkben meghatározzuk azon taktikai és stratégiai lépéseket, melyekkel a befektetett időért és tőkéért a megfelelő hasznot kapjuk. Az új vállalkozás üzleti tervének összeállításánál a legfontosabb dolog az, hogy a jövőbeni működő üzleti vállalkozás minden oldalát területét, folyamatát figyelembe vegyük. Azaz, az új vállalkozás belső struktúráját és a vállalat működésének külső környezetét. Az előzőekből is sejthető, hogy az új vállalkozást tervezőnek a következőkről kell határozott elképzeléssel bírnia: - a várható profitról - a pénzügyekről (saját forrás, hitel) - a telepítési lehetőségekről - a piacról (szállítók, vevők) - az üzletpolitikáról - a marketing tevékenységről (hirdetés, reklám stb.) - a költségek fajtájáról és nagyságáról (fix, változó) - a fedezeti pontról (az a pont, ahol a vállalkozás még nem hoz hasznot, de még nem veszteséges ) - a szervezeti-vállalkozási formáról - a számviteli rendszer érvényes rendeleteiről - az értékcsökkenési politikáról (leírási módok) - a készletértékelési módszerekről - a kormány (intézményrendszer) gazdaságpolitikájáról, stratégiájáról (adó, hitel, környezetvédelem stb.) A fentiek lényegét tehát egy ideillő szólással összegezhetjük inkább megelőzni, mint gyógyítani. 2.) A vállalkozás tervezésének ajánlott lépései(1-9) - Tervezett jövedelem kimutatása -. Tervrajz készítése - Szervezeti forma kiválasztása - Áruforgalmi és piaci terv készítése - Fedezeti pont meghatározása -. Pénzügyi terv készítése -.Kockázati tényezők számbavétele és az ellenük való védekezés - Személyzeti és szociálpolitika - Elszámolási és számviteli információs rendszer kidolgozása

17 17 Ezután rá lehet térni az egyes lépések részletesebb megbeszélésére. 3.) A vállalkozástervezés lépéseinek rövid ismertetése 3.1. A tervezett jövedelem meghatározása egy kiskereskedelmi vállalkozás tükrében A tervezett jövedelem meghatározásának folyamatát egy kiskereskedelmi vállalkozás tervezésén keresztül mutatjuk be,( a fenti történet alapján). A jövedelemkimutatás elvégzéséhez a következő alapadatokat kell összegyűjteni: - az árukészlet átlagos forgási sebességét - az átlagos árrést - a forgalmazásra kerülő áru értékében kifejezett tiszta eredményt (profit) Először is a következő kérdésekre kell a választ megkeresni: - Mit értünk az árukészlet fordulatszámán?( a jelző szám azt fejezi ki, hogy az átlagkészlet állomány hányszor fordul meg egy év alatt ) -Mit tartalmaz az árrés?( a beszerzési és az eladási ár különbözete a kereskedelmi vállalkozók árkalkulációjában. ) Az árrés fedezi a forgalmazási költségeket és tartalmazza a vállalkozás nyereségét) -Mit tekinthetünk tiszta nyereségnek (profitnak)?( az értéktöbblet azon megjelenési formája, amely a termelési illetve a forgalmazási költségek és az árbevétel különbözetét a befektetett tőke hozamaként jeleníti meg. A vállalkozó célja a minél magasabb profit megszerzése,) Tegyük fel, hogy a fenti kereskedelmi vállalkozásnál - az átlagos készletállomány értéke Ft - az értékesítésre tervezett áruk beszerzési ára Ft. /ELÁBÉ/ Az átlagos (kiskereskedelmi) árrés az értékesítésre kerülő áruk beszerzési ára és az értékesítésből származó bevétel közötti különbséggel egyenlő, az értékesítési árbevétel százalékában. Ez tartalmazza a forgalmazással kapcsolatos fix és változó költségeket és a várható profitot. Ha az értékesítési árbevétel Ft, az értékesítésre kerülő áruk költsége Ft akkor az árrés Ft. Az értékesítés százalékában az árrés: ( Ft / Ft ) x 100 = 40 % (Az értékesítés százalékában kifejezett árrés mutatószáma, jelen példánkban 40%, amely tartalmazza a forgalmazással kapcsolatos összes költséget és a várható hasznot.) Az új vállalkozás tervezői is tudni szeretnék, hogy ilyen árrés mellett a vállalkozás hasznot hozó-e vagy sem. Ezért érdemes hasonló kereskedelmi vállalatokat vizsgálni és az összehasonlítást elvégezni.

18 18 Ha a tiszta profit várhatóan e kiskereskedelmi vállalkozásnál Ft-ra becsülhető, akkor az értékesítésre kerülő áruk százalékában kifejezett tiszta profitot úgy határozhatjuk meg, hogy a tiszta profitot elosztjuk az értékesítésre kerülő áruk értékével és megszorozzuk százzal: ( Ft / Ft) x 100 = 15 % (megjegyezni kívánjuk, a számított mutató az adózott értéket mutatja). A tervezőnek tisztában kell lennie azzal, hogy ha minél több mutatót derít fel, annál megbízhatóbb az elkészített terv. Több forrásból kapott értékekkel való számításnál különböző eredményeket kaphatunk, ezért ezeket tovább lehet átlagolni és így reálisabb értékeket kaphatunk a vállalkozás várható eredményét tekintve. me.:1000.-ft-ban Kiskereskedelmi vállalkozás TERVEZETT JÖVEDELEM KIMUTATÁSA az július 1-jén kezdődő évre 1. Értékesítési árbevétel (2.) Nyitókészlet (5) Beszerzések ( 2.-4.) (7) Az értékesíthető áruk (2.+3.) (6) Zárókészlet (5) Értékesített áruk költsége(1.-7.)(4) Árrés (40%) (4.-2.) (3) Működési költségek (7.-9.)(8) Nettó profit (1.-a 15%-a)(1) 900 Megjegyzés : a készletállomány változatlan! 3.2 A piaci lehetőségek felderítése A piac az a terület, melyet a cég termékeivel vagy szolgáltatásaival el akar látni. A vevők szempontjából az a terület, melyről tudja, hogy benne megtalálja a keresett árut a keresett áron. A piackutatás célja, hogy kiderítse az adott vállalattípus által az adott piaci szegmensben értékesíthető mennyiség várható nagyságát. Tehát meg kell határozni a tervezett áru vagy szolgáltatás szóba jöhető vevőinek számát az adott piacon, és hogy milyen valószínűséggel lesznek tényleges fogyasztók. A piacfelmérés folyamata a reális értékesítési lehetőségek előrejelzésére szolgál A piaci terület korlátainak felmérése A kisvárosi településeken a környék lakossága, a közelben lévő többi üzlet és parkolási lehetőségek a befolyásoló tényezők. Az itt boltot nyitni szándékozók általában a környék térképén megjelölik versenytársaikat, megvizsgálják a köztük lévő távolságokat, s annak alapján egy minden szempontból megfelelő helyre telepítik üzleteiket.. Természetesen fontos befolyásoló tényező a szállítási költség, valamint az infrastruktúra fejlettsége is.

19 A piaci terület lakosságának tanulmányozása Először is a lakosság számának alakulása nagyon fontos tényező, mivel a lakosság számának növekedése általában jobb piacot is jelenthet. De nem feltétlenül! Ezért ha már ismerjük a lakosság nagyságát, a tulajdonságainak felmérése a következő feladatunk. Tehát meg kell vizsgálnunk a lakosság összetételét nem, életkor, jövedelem, foglalkozás, családi állapot, átlagos családnagyság, származás, vallás, és átlagos iskolai végzettség szerint. Az üzletfajtánktól függően kell megvizsgálnunk az eladni kívánt termék keresletét meghatározó jellemzőket. Ezenkívül a lakosság magatartási szokásai is nagyon fontosak. (pl.: milyen rendszeresen veszik a terméket, ki dönt a vételről és ki használja majd, fontos-e a márkanév...stb.) Fontos még: a lakosság jelenléte állandó vagy ideiglenes?(üdülőterület) Minél jobban ismerjük a lakosságot, annál jobban tudjuk előre jelezni a várható értékesítést A piac teljes vásárlóerejének meghatározása Ez a lakossági statisztikák (jövedelem-, foglalkozási adatok...stb.) alapján, általánosan meghatározott jövedelmi szintet jelent A termékből az adott időpontban értékesített mennyiség megállapítása Ezen lépés során és a statisztikai adatokra kell támaszkodni, melynek forrása a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisa.így megtalálhatjuk az értékesített mennyiség cégek közötti felosztását vagy az adott árufajtára eső átlagos fogyasztói kiadásokat A várható piaci részesedés becslése Egy új vállalkozás beindításakor nem tudunk hatni az adott piaci terület teljes vásárlóerejére, be kell érnünk a piac egy részének megszerzésével. Erre kell a cég kezdeti reklám üzletpolitikájának irányulnia.(új termékeknél fontos!) Fontos tényező a hasonló jellegű üzletek száma a célpiacon. Ezenkívül alapvető kérdés, hogy meg tudjuk e szerezni a hasonló jellegű termékek értékesítésének arányos részét a piacon? Új kisvállalkozások számára előnyt jelenthet a potenciális fogyasztók elégedetlensége a már meglévő üzletekkel, vagy ha a versenytársak által nem forgalmazott új terméket árusítunk, vagy helyileg jól ismert személyeket alkalmazunk. Az itt megkapott becslésünket a következő évre tervezett jövedelemkimutatás kiindulási alapjául kell tekinteni. A piac vizsgálatánál egyre inkább az adatok összegyűjtése igényli a legtöbb időt, erőfeszítést. A források két fő típusát különböztetjük meg: - elsődleges forrás (primer információk), amikor a kutató személyesen gyűjti be az adatokat; - másodlagos forrás (szekunder információk), amikor más által gyűjtött, közölt adatokat használ fel.

20 20 A piaci információk megszerzésének egyik hatékony módja az emberek kikérdezése. Általában nem az a cél, hogy mindenkit megkérdezzünk hanem, hogy a lakosság megfelelően reprezentáló csoportjával (minta alapján ) lépjünk kapcsolatba. Elsődleges információkat szerezhetünk a fogyasztóktól, versenytársainktól, s egyéb kereskedőktől. A fogyasztók megkérdezésére szolgáló módozatok kiválasztásakor a következő előnyöket és hátrányokat kell figyelembe venni. ELŐNY HÁTRÁNY SZEMÉLYES TELEFON POSTAI rugalmas gyors, rugalmas, + információk lényegre törő, (látjuk a reakciókat) + információk időigényes, költséges, nem óhajtják kilétüket felfedni olcsó, széleskörű információkat gyűjthetünk költséges, nem részletes, nem rugalmas, alacsony válaszadási arány Vizsgáljuk meg részletesebben a postai úton való megkérdezést a kérdőíveken keresztül. Két kérdéstípust különböztetünk meg: a.) Nyílt kérdés: lehetőség van saját vélemény megfogalmazására, de a kiértékelés meglehetősen nehéz. b.) Zárt kérdés: előre meghatározott válaszok vannak, így kiértékelésük könnyebb. Itt két választípust különböztetünk meg: alternatív(igen/nem) szelektív(a,b,c). A kérdőív szerkesztésének általános szabályai: 1. A kérdezés célja 2. A kérdések logikus sorrendje. A könnyű és érdekes kérdések előre kerülnek, s a személyes jellegűek a végére jönnek. 3. Rövid, érthető kérdések, az idegenszavak kerülésével. 4. A nem tudom válaszlehetőség biztosítása. 5. A szelektív kérdéseknél legyen mindig egyéb kategória is. 6. A kérdőív terjedelme rövid legyen. Tanácsos kérdőívünket postázás előtt néhány potenciális fogyasztón tesztelni Eszközjegyzék elkészítése, számbavétele Ha egy új vállalkozás pénzügyi nehézségekkel küszködik, akkor ennek egyik leggyakoribb oka az, hogy a tulajdonos a tervezési fázisban nem gondolta át eléggé komolyan a szükséges eszközök listáját. Az eredmény legtöbbször az, hogy a hiányzó eszközöket csak kockázatos és drága módon tudják finanszírozni. ( Például: kedvezőtlen hitelfelvétel.) Ezen lehetséges következmények miatt kell a tervezőnek az összes szükséges eszközt felderítenie, számba vennie. AZ ESZKÖZÖK JEGYZÉKE A MÉRLEG BALOLDALÁVAL EGYENLŐ. A VÁLLALKOZÓNAK ESZKÖZEIRŐL NYILVÁNTARTÁST KELL VEZETNI. A MÉRLEG ADATAINAK MEGHATÁROZÁSÁHOZ SZÜKSÉG VAN ARRA, HOGY ISMERJÜK ESZKÖZÁLLOMÁNYUNK NETTÓ ÉRTÉKÉT.( NETTÓ ÉRTÉK = BRUTTÓ ÉRTÉK ÉRTÉKCSÖKKENÉS)

Statisztikai számjel: 23024216-6420-114-01 Cégjegyzék szám: 01-10-046833. BVK Holding Zrt. MÉRLEG Eszközök (aktívák)

Statisztikai számjel: 23024216-6420-114-01 Cégjegyzék szám: 01-10-046833. BVK Holding Zrt. MÉRLEG Eszközök (aktívák) MÉRLEG Eszközök (aktívák) 01. A. Befektetett eszközök (02.+10.+18. sorok) 55 999 937-103 742 764 02. I. IMMATERIÁLIS JAVAK (03. - 09. sorok) 2 029-3 942 03. Alapítás- átszervezés aktivált értéke - - 04.

Részletesebben

www.szamviteltanar.hu

www.szamviteltanar.hu ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG A változat Eszközök (aktívák) 200X. december 31. adatok E Ft-ban Sorszám A tétel megnevezése Előző év Előző év(ek) módosításai Tárgyév a b c d e 1 A. Befektetett eszközök 2 I. IMMATERIÁLIS

Részletesebben

PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük.

PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük. PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük. ESZKÖZÖK (aktívák) Előző év Tárgyév A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 79 260 72 655 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 10

Részletesebben

Éves beszámoló. 2012. üzleti évről. 2 3 9 2 1 9 1 7 3 7 0 0 1 1 3 1 3 Statisztikai számjel. 1 3 0 9 1 5 6 2 9 2 Cégjegyzék száma

Éves beszámoló. 2012. üzleti évről. 2 3 9 2 1 9 1 7 3 7 0 0 1 1 3 1 3 Statisztikai számjel. 1 3 0 9 1 5 6 2 9 2 Cégjegyzék száma 2 3 9 2 1 9 1 7 3 7 0 0 1 1 3 1 3 Statisztikai számjel 1 3 0 9 1 5 6 2 9 2 Cégjegyzék száma a vállalkozás megnevezése Érd és Térsége Csatorna-szolgáltató Kft a vállalkozás címe, telefonszáma 2030 Érd,

Részletesebben

Térségi Hulladék-Gazdálkodási Korlátolt Felelősségű Társaság Nyíregyháza, Bokréta u. 22. Éves beszámoló mérlege - "A"

Térségi Hulladék-Gazdálkodási Korlátolt Felelősségű Társaság Nyíregyháza, Bokréta u. 22. Éves beszámoló mérlege - A Adószám: Cégbíróság: Cégjegyzék szám: 13992013-2-15 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság mint Cégbíróság 15-09-071642 2007.év Térségi Hulladék-Gazdálkodási Korlátolt Felelősségű Társaság Nyíregyháza,

Részletesebben

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév II. évfolyam Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014 II. félév 1. feladat (lekötött tartalék meghatározása, osztalékkal kapcsolatos számítások, saját tőke mérlegrészlet

Részletesebben

Éves beszámoló 2013. december 31.

Éves beszámoló 2013. december 31. 2465481-1412-113-3 Statisztikai számjel 3-9- 126499 Cégjegyzék száma Adorján-Tex Kft. 63 Kalocsa Szent István király út 26. Éves beszámoló Keltezés: 214. április 25. 2465481-1412-113-3 1/6. oldal "A" MÉRLEG

Részletesebben

Cash flow-kimutatás. A Cash flow-kimutatás tartalma

Cash flow-kimutatás. A Cash flow-kimutatás tartalma Cash flow-kimutatás Az éves beszámoló kiegészítő mellékletének tartalmaznia kell legalább a számviteli törvény által előírt, a 7. számú melléklet szerinti tartalmú cash flow-kimutatást is. Az egyszerűsített

Részletesebben

Nextent Informatika Zrt.

Nextent Informatika Zrt. 1 3 5 2 2 2 2 5 6 2 2 1 1 4 1 1-1 - 4 5 2 6 a vállalkozás megnevezése 1112 Budapest, Facsemete u. 1/5 a vállalkozás címe 27. évi ÉVES BESZÁMOLÓ Budapest, 28. május 6. 1 3 5 2 2 2 2 5 6 2 2 1 1 4 1 1-1

Részletesebben

MAKÓ TÉRSÉGI VÍZIKÖZMŰ KFT 0 6 0 9 0 0 3 0 5 5. 8/a hsz. em. ajtó 1 1 0 9 2 6 9 8 2 0 6. Medgyesi Pál. ország település. utca

MAKÓ TÉRSÉGI VÍZIKÖZMŰ KFT 0 6 0 9 0 0 3 0 5 5. 8/a hsz. em. ajtó 1 1 0 9 2 6 9 8 2 0 6. Medgyesi Pál. ország település. utca KIM KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM 12EB-01 11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet ELEKTRONIKUS ŰRLAP a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésének és közzétételének

Részletesebben

MÉRLEG "A" változat - Eszközök (aktívák)

MÉRLEG A változat - Eszközök (aktívák) 6720 Szeged, Tisza L. krt. 24. 11090081-9329-113-06 MÉRLEG "A" változat - Eszközök (aktívák) 1 A A. Befektetett eszközök 2 151 127 0 2 605 249 2 I I. Immateriális javak 7 061 6 196 3 Alapítás-átszervezés

Részletesebben

XIII. KERÜLETI KÖZSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

XIII. KERÜLETI KÖZSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1 2 0 5 2 5 8 5-6 8 1 0-1 1 4-0 1 Statisztikai szám 0 1-1 0-0 4 2 8 5 0 cégjegyzékszám XIII. KERÜLETI KÖZSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Mérleg : - Eszközök - Források Eredmény-kimutatás

Részletesebben

Ügyfél neve Bookline Magyarország Kft 1 2 6 o 2 1 8 o 5 2 4 7 1 1 3 o 1 Statisztikai számjel Mérlegkészítés helye Budapest

Ügyfél neve Bookline Magyarország Kft 1 2 6 o 2 1 8 o 5 2 4 7 1 1 3 o 1 Statisztikai számjel Mérlegkészítés helye Budapest Ügyfél neve Bookline Magyarország Kft 1 2 6 o 2 1 8 o 5 2 4 7 1 1 3 o 1 Statisztikai számjel Mérlegkészítés helye Budapest Mérlegzárás éve 2005 o 1 - o 9-6 9 4 4 4 2 Cégjegyzék szám Mérlegzárás dátuma

Részletesebben

Eredménykimutatás FORRÁS Zrt. ). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül minden információt tartalmaz! .

Eredménykimutatás FORRÁS Zrt. ). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül minden információt tartalmaz! . Eredménykimutatás A FORRÁS Zrt. (továbbiakban: Társaság) 2009. december 31-i főkönyvi kivonatának forgalmi adatai (forintban). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül

Részletesebben

ÜZLETI TERV 2014. ÉVRE

ÜZLETI TERV 2014. ÉVRE ESZKÖZÖK (aktívák) ÜZLETI TERV 2014. ÉVRE Tervadat 2014.év 01. A. Befektetett eszközök (02.+10.+17.) 739 644 712 382 703 558 02. I. Immateriális javak (03.-09.) 15 846 12 883 23 858 03. Alapítás-átszervezés

Részletesebben

PARKOLÓ-GAZDA Kft. Éves beszámoló. 2010. év. 8900 Zalaegerszeg, Rákóczi F. u. 10-22. 12701227-5221-113-20 Statisztikai számjel

PARKOLÓ-GAZDA Kft. Éves beszámoló. 2010. év. 8900 Zalaegerszeg, Rákóczi F. u. 10-22. 12701227-5221-113-20 Statisztikai számjel 12701227-5221-113-20 Statisztikai számjel 20-09-065082 Cégjegyzék száma PARKOLÓ-GAZDA Kft. 8900 Zalaegerszeg, Rákóczi F. u. 10-22. Éves beszámoló 2010. év Oldal 1 12701227-5221-113-20 Statisztikai számjel

Részletesebben

ÜZLETI TERV. vállalati kockázat kezelésének egyik eszköze Sziráki Sz Gábor: Üzleti terv

ÜZLETI TERV. vállalati kockázat kezelésének egyik eszköze Sziráki Sz Gábor: Üzleti terv ÜZLETI TERV vállalati kockázat kezelésének egyik eszköze Sziráki Sz Gábor: Üzleti terv 1 Rövid leírása a cégnek, a várható üzletmenet összefoglalása. Az üzleti terv céljai szerint készülhet: egy-egy ötlet

Részletesebben

Éves beszámoló 0 1-1 0-0 4 1 7 6 8. Statisztikai számjel. Cégjegyzék száma. Palota Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság. 2014. december 31.

Éves beszámoló 0 1-1 0-0 4 1 7 6 8. Statisztikai számjel. Cégjegyzék száma. Palota Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság. 2014. december 31. 1 0 7 0 6 9 9 6 6 8 3 2 1 1 4 0 1 Statisztikai számjel 0 1-1 0-0 4 1 7 6 8 Cégjegyzék száma Palota Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság a vállalkozás megnevezése 1156 Budapest, Száraznád u. 4-6.,

Részletesebben

Bookline.hu Internetes Kereskedelmi 1Rt2 9 2 1 3 6 O 7 4 1 4 1 1 4 O 1 Statisztikai számjel

Bookline.hu Internetes Kereskedelmi 1Rt2 9 2 1 3 6 O 7 4 1 4 1 1 4 O 1 Statisztikai számjel Ügyfél neve Mérlegkészítés helye Bookline.hu Internetes Kereskedelmi 1Rt2 9 2 1 3 6 O 7 4 1 4 1 1 4 O 1 Statisztikai számjel Budapest Mérlegzárás éve 25 O 1-1 O - O 4 4 8 4 1 Cégjegyzék szám Mérlegzárás

Részletesebben

Összköltség eljárással készített eredménykimutatás "A" változat

Összköltség eljárással készített eredménykimutatás A változat 31 Összköltség eljárással készített eredménykimutatás "A" változat 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 31 863-1 189 02. Exportértékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele (01.+ 02.)

Részletesebben

Keltezés: Budapest, 2015.március 25.

Keltezés: Budapest, 2015.március 25. 0 1 0 9 7 0 6 0 8 6 1 1 "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) 01. A BEFEKTETETT ESZKÖZÖK (2.+10.+18.) 193 172 0 0 88 386 281 558 02. I. IMMATERIÁLIS JAVAK (3.... 9.) 0 0 0 2 828 2 828 03. Alapítás-átszervezés

Részletesebben

Éves beszámoló. 2 1 1 1 4 1 4 6 9 0 0 1 5 7 1 0 1 Statisztikai számjel: 0 1 -- 0 9 -- 9 1 7 9 4 2 Cégjegyzék száma: 2011 Üzleti évről

Éves beszámoló. 2 1 1 1 4 1 4 6 9 0 0 1 5 7 1 0 1 Statisztikai számjel: 0 1 -- 0 9 -- 9 1 7 9 4 2 Cégjegyzék száma: 2011 Üzleti évről 2 1 1 1 4 1 4 6 9 0 0 1 5 7 1 0 1 Statisztikai számjel: 0 1 -- 0 9 -- 9 1 7 9 4 2 Cégjegyzék száma: A vállalkozás megnevezése: Thália Színház Nonprofit Kft A vállalkozás címe, telefonszáma: 1065 Budapest

Részletesebben

ÜZLETI TERV. Jelen üzleti terv elválaszthatatlan melléklete a Hitelkérelem című dokumentumnak. HUF Önerő mértéke

ÜZLETI TERV. Jelen üzleti terv elválaszthatatlan melléklete a Hitelkérelem című dokumentumnak. HUF Önerő mértéke ÜZLETI TERV Jelen üzleti terv elválaszthatatlan melléklete a Hitelkérelem című dokumentumnak. Vállalkozás neve Beruházás helye Igényelt kölcsön Futamidő hónap Türelmi idő hónap Új Széchenyi Beruházási

Részletesebben

1116 Budapest, Kalotaszeg utca 31. Éves beszámoló. Az adatok könyvvizsgálattal alátámasztva

1116 Budapest, Kalotaszeg utca 31. Éves beszámoló. Az adatok könyvvizsgálattal alátámasztva Csepeli Hőszolgáltató Kft Éves beszámoló 2013 Az adatok könyvvizsgálattal alátámasztva "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) módosí- év tásai 1 A. Befektetett eszközök 268 396 255 285 2 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 1

Részletesebben

Éves beszámoló. Halasi Városgazda Zrt. 13993492 3530 114 03 Statisztikai számjel Halasi Városgazda Zrt. 03-10-100381 Cégjegyzék száma 2014.12.

Éves beszámoló. Halasi Városgazda Zrt. 13993492 3530 114 03 Statisztikai számjel Halasi Városgazda Zrt. 03-10-100381 Cégjegyzék száma 2014.12. Cégjegyzék száma a vállalkozás megnevezése: a vállalkozás címe: 6400 Kiskunhalas, Bem u.1. Éves beszámoló 2014.12.31 üzleti évről Kelt: 13993492 3530 114 03 ÉVES MÉRLEGBESZÁMOLÓ MÉRLEGE Eszközök (aktívák)/1

Részletesebben

A tétel megnevezése 2007.12.31 2008.12.31. a b d d

A tétel megnevezése 2007.12.31 2008.12.31. a b d d 1.2.4.6.4.7.8.0./5.1.9.0./1.1.4/0.1. Statisztikai jel 01-10-044336 Cégjegyzék 0.1 BMSK Beruházási, Mőszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. MÉRLEG - 2008.01.01.- 2008.12.31. MÉRLEG

Részletesebben

Éves beszámoló 0 1-1 0-0 4 2 8 4 2. Pannon-Váltó Vagyonkezelõ és Kereskedelmi Részvénytársaság

Éves beszámoló 0 1-1 0-0 4 2 8 4 2. Pannon-Váltó Vagyonkezelõ és Kereskedelmi Részvénytársaság 1 1 1 3 7 6 6 5 7 1 2 1 1 4 1 1-1 - 4 2 8 4 2 a vállalkozás megnevezése 139 Budapest Kossuth Lajos üdülõpart 12. I/B. a vállalkozás címe, telefonszáma 22. december 31. Éves beszámoló Keltezés: Budapest,

Részletesebben

Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére

Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére 1. Az egyszerűsített éves beszámoló készítése lehetőségének meghatározása: A vállalkozás 2006. október 1-jével kezdte meg előtársaságként működését, a társaságot a cégbíróság október 31.-vel jegyezte be,

Részletesebben

ÜZLETI TERV. A vállalkozás adatai. Vállalkozás/vállalkozó neve. 1.1. A vállalkozás/vállalkozó neve. 1.2. A gazdasági társaság ügyvezetője. 1.2.1.

ÜZLETI TERV. A vállalkozás adatai. Vállalkozás/vállalkozó neve. 1.1. A vállalkozás/vállalkozó neve. 1.2. A gazdasági társaság ügyvezetője. 1.2.1. ÜZLETI TERV Vállalkozás/vállalkozó neve A vállalkozás adatai 1.1. A vállalkozás/vállalkozó neve 1.2. A gazdasági társaság ügyvezetője 1.2.1. Név 1.2.2. Születés helye és ideje.. 1.2.4. Anyja neve 1.3.

Részletesebben

NAVIGATOR INFORMATIKA ZRT. a vállalkozás megnevezése. 1095 Budapest, Máriássy u. 5-7. a vállalkozás címe. 2010. december 31.

NAVIGATOR INFORMATIKA ZRT. a vállalkozás megnevezése. 1095 Budapest, Máriássy u. 5-7. a vállalkozás címe. 2010. december 31. 1 2 6 8 2 5 1 5 6 2 0 9 1 1 4 0 1 0 1-1 0-0 4 4 6 2 1 Cégjegyzék a a vállalkozás megnevezése 1095 Budapest, Máriássy u. 5-7. a vállalkozás címe 2010. december 31. Éves beoló P.H. 0.1 " A " MÉRLEG Eszközök

Részletesebben

2011.01.01-2011.06.30. Befektetői kapcsolattartó: Nemes Attila, IT elnök. TvNetWork Telekommunikációs Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

2011.01.01-2011.06.30. Befektetői kapcsolattartó: Nemes Attila, IT elnök. TvNetWork Telekommunikációs Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Társaság neve: TvNetwork Nyrt. Telefon: 890-2001 Társaság címe: 1138 Bp., Váci út 168/A Telefax: 890-1590 Ágazati besorolás: Távközlés E-mail cím: tozsde@tvnetwork.hu Beszámolási időszak: 2011.01.01-2011.06.30.

Részletesebben

Éves beszámoló mérlege - "A"

Éves beszámoló mérlege - A Cégbíróság: Baranya Megyei Bíróság mint Cégbíróság Mecseki Erdészeti Zártkörűen Működő Rt. 7623 Pécs, Rét utca 8. A gazdálkodó képviselője P.h. Mecseki Erdészeti Zrt. Oldal: 1 ESZKÖZÖK (aktívák) 01. A.

Részletesebben

2014. évi. Éves beszámoló. Beszámolási időszak: 2014.01.01-2014.12.31.

2014. évi. Éves beszámoló. Beszámolási időszak: 2014.01.01-2014.12.31. 0 1-1 0-0 4 4 1 7 6 a vállalkozás megnevezése 1027 Budapest, Kapás u. 6-12. 452-5780 a vállalkozás címe, telefonszáma 2014. évi Beszámolási időszak: 2014.01.01-2014.12.31. 0 1-1 0-0 4 4 1 7 6 2 1 "A" EREDMÉNYKIMUTATÁSA

Részletesebben

Éves beszámoló. a 2013. üzleti évről

Éves beszámoló. a 2013. üzleti évről 2 1 9 2 5 2 2 1 7 2 1 9 5 7 2 0 1 0 1-0 9-8 9 0 7 1 0 Cégjegyzék száma Statisztikai számjel a vállalkozás megnevezése KTI KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI INTÉZET NONPROFIT KFT. a vállalkozás címe, telefonszáma 1119

Részletesebben

SAVARIA REHAB-TEAM SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ ÉS FOGLALKOZTATÁSI Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 2010. évi módosított üzleti terve

SAVARIA REHAB-TEAM SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ ÉS FOGLALKOZTATÁSI Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 2010. évi módosított üzleti terve SAVARIA REHAB-TEAM SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ ÉS FOGLALKOZTATÁSI Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 2010. évi módosított üzleti terve 2010. évi módosított bevételi tervezet eft-ban I/1.számú melléklet 2010.

Részletesebben

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2014. május 29. A társaság bemutatása A Comenius Angol-Magyar Két

Részletesebben

Mecsekerdő Zrt 0 2 1 0 0 6 0 0 9 3. ország. 24 hsz. em. ajtó 5. Adóazonosító jele: Adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat

Mecsekerdő Zrt 0 2 1 0 0 6 0 0 9 3. ország. 24 hsz. em. ajtó 5. Adóazonosító jele: Adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat KIM KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM 14EB-01 11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet Kizárólag elektronikus úton nyújtható be. ELEKTRONIKUS ŰRLAP a számviteli törvény szerinti beszámoló

Részletesebben

Az üzleti terv (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar)

Az üzleti terv (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar) 1/15 Az üzleti terv (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar) Az üzleti tervnek három funkciója van: egy terv, amely segít az üzlet vezetésében, egy eszköz arra, hogy a múlt eseményeit figyelembe

Részletesebben

Forrás. Bevezetés a számvitelbe. A számvitel vagyonfelfogása. A mérleg jellemzői. A mérleg főcsoportok. Éves beszámoló mérlege AXIÓMA!

Forrás. Bevezetés a számvitelbe. A számvitel vagyonfelfogása. A mérleg jellemzői. A mérleg főcsoportok. Éves beszámoló mérlege AXIÓMA! Bevezetés a számvitelbe A vállalkozás vagyona Kettős megközelítés: A számvitel vagyonfelfogása 1. Az újratermelési folyamat melyik szakaszában van? 2. Honnan származik ez a vagyon rész? Dr. Pál Tibor Rendeltetés

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője)

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. 2014 egyszerűsített éves beszámolójához 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég teljes neve: Alapítás időpontja:

Részletesebben

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2015. május 29. A társaság bemutatása A Comenius Angol-Magyar Két

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 213.2.7-213.12.31 egyszerűsített éves beszámolójához 213. március 31. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A

Részletesebben

Befektetési vállalkozások 2014. évi beszámolója

Befektetési vállalkozások 2014. évi beszámolója Statisztikai jel 1053 Budapest, Kossuth Lajos utca 4., Telefona: 266-9095 a vállakozás megnevezése a vállakozás címe, telefona Befektetési vállalkozások 2014. évi beolója Keltezés: Budapest, 2015. április

Részletesebben

Tárgy : Szentes Városellátó Nkft. 2015. I. negyedéves beszámolója Témafelelős: Varga Sándor Mell. : 2015 I. negyedéves mérleg Ikt. sz.

Tárgy : Szentes Városellátó Nkft. 2015. I. negyedéves beszámolója Témafelelős: Varga Sándor Mell. : 2015 I. negyedéves mérleg Ikt. sz. Szentes Városellátó Nonprofit Kft. 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Tárgy : Szentes Városellátó Nkft. 2015. I. negyedéves beszámolója Témafelelős: Varga Sándor Mell. : 2015 I. negyedéves mérleg Ikt. sz. :

Részletesebben

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés Pénzügy menedzsment Hosszú távú pénzügyi tervezés Egy vállalat egyszerűsített mérlege és eredménykimutatása 2007-ben és 2008-ban a következőképpen alakult: Egyszerűsített eredménykimutatás (2008) Értékesítés

Részletesebben

"A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) 2008. december 31. adatok E Ft-ban El z Sorszám módosí-

A MÉRLEG Eszközök (aktívák) 2008. december 31. adatok E Ft-ban El z Sorszám módosí- 03-09-102802 11 "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) módosí- tásai 1 A. Befektetett eszközök 662702 0 702547 2 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 60 0 94 3 Alapítás-átszervezés aktivált értéke 4 Kísérleti fejlesztés aktivált

Részletesebben

ÚJ SZÉCHENYI HITEL KÖLCSÖNKÉRELEM ÜZLETI TERV TÁRSAS VÁLLALKOZÁS RÉSZÉRE

ÚJ SZÉCHENYI HITEL KÖLCSÖNKÉRELEM ÜZLETI TERV TÁRSAS VÁLLALKOZÁS RÉSZÉRE ÚJ SZÉCHENYI HITEL ÜZLETI TERV TÁRSAS VÁLLALKOZÁS RÉSZÉRE CÉGADATOK Teljes név Rövid név Székhelye Telephely(ek) Postacím Telefon Cégjegyzékszám Statisztikai számjel Alapítás dátuma Tevékenység megkezdésének

Részletesebben

Hungarian Interim Management Kft. 1122 Budapest, Ráth György utca 54. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ. 2009. évről 2009. január 1-2009. december 31.

Hungarian Interim Management Kft. 1122 Budapest, Ráth György utca 54. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ. 2009. évről 2009. január 1-2009. december 31. 1122 Budapest, Ráth György utca 54. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. évről 2009. január 1-2009. december 31. "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) Sor- A tétel megnevezése Előző év Előző év(ek) Tárgyév 01.

Részletesebben

Mintavizsga EBC*L A modul EBC*L Képviselet Magyarország

Mintavizsga EBC*L A modul EBC*L Képviselet Magyarország EBC*L MINTA-VIZSGAFELADATSOR ISMÉTLŐ KÉRDÉSEK (Válaszonként 4 pont érhető el) Pontok 1. Mit értünk kis értékű eszközök fogalma alatt? Azok a javak, melyek a vállalkozást hosszú ideig szolgálják, de beszerzési

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló 1 8 0 3 2 1 0 7 6 9 1 0 1 3 1 0 2 - - Statisztikai számjel Dr Szakály Ügyvédi Iroda a vállalkozás megnevezése 7630 Pécs, Zsolnay Vilmos út 45. a vállalkozás címe, telefonszáma Egyszerűsített éves beszámoló

Részletesebben

II. évfolyam BA. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1. Számvitel 1 2013/2014. I. félév

II. évfolyam BA. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1. Számvitel 1 2013/2014. I. félév II. évfolyam BA Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1. Számvitel 1 2013/2014 I. félév 1. Feladat (40 pont) Könyvelés Főkönyvi számlavázakon Eszközök Nyitó mérleg Források A. Befektetett

Részletesebben

MINTA TÉMAZÁRÓ 13.A VAGYON

MINTA TÉMAZÁRÓ 13.A VAGYON MINTA TÉMAZÁRÓ 13.A VAGYON 1. Definíciók Adja meg az alábbi fogalmak rövid, szakszerű leírását! Eredménytartalék: Befektetett eszköz Immateriális javak A vállalkozás vagyona: Fedezetmutató A vagyonmérleg:

Részletesebben

2014. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

2014. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE SVÁBHEGYI ORSZÁGOS ALLERGOLÓGIAI, IMMUNOLÓGIAI ÉS PULMONOLÓGIAI NONPROFIT KÖZHASZNÚ KFT 1037 BUDAPEST, BOKOR U. 17-21. 2014. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Budapest, 2015-05-27

Részletesebben

DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. Székesfehérvár, 2014. május 29.

DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. Székesfehérvár, 2014. május 29. DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 2013 EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2014. május 29. A társaság bemutatása A Dél-balatoni Idegenforgalmi

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI Money makes the world go around A pénz forgatja a világot A pénzügyi tevékenység tartalma a pénzügyek a vállalati működés egészét átfogó tevékenységi kört jelentenek,

Részletesebben

Környe-Bokod Takarékszövetkezet Statisztikai számjel: 10044874-6419-122-11. MÉRLEG 2014. év. ESZKÖZÖK (aktívák)

Környe-Bokod Takarékszövetkezet Statisztikai számjel: 10044874-6419-122-11. MÉRLEG 2014. év. ESZKÖZÖK (aktívák) ESZKÖZÖK (aktívák) 1. Pénzeszközök 251 412 559 074 2. Állampapírok 6 846 664 0 4 900 163 a) forgatási célú 6 846 664 4 900 163 b) befektetési célú 0 0 2/A. Állampapírok értékelési különbözete 3. Hitelintézetekkel

Részletesebben

10. melléklet a 49/2014. (XI. 27.) MNB rendelethez

10. melléklet a 49/2014. (XI. 27.) MNB rendelethez 10. melléklet a 49/2014. (XI. 27.) MNB rendelethez A független biztosításközvetítő éves felügyeleti jelentése Éves jelentés ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA Táblakód Megnevezés Adatszolgáltató Gyakoriság Beküldési határidő

Részletesebben

Pénzügyi terv. EMVA támogatáshoz kapcsolódó gyakorlati példán keresztül

Pénzügyi terv. EMVA támogatáshoz kapcsolódó gyakorlati példán keresztül Pénzügyi terv EMVA támogatáshoz kapcsolódó gyakorlati példán keresztül PÉNZÜGYI TERV Az egyik legfontosabb része az üzleti tervnek Legyen összhangban a szöveges üzleti tervvel - termelt termék menny. értékesített

Részletesebben

MÉRLEG. KSH: 10047808-6419-122-05 Cg.:05-02-000250 Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet

MÉRLEG. KSH: 10047808-6419-122-05 Cg.:05-02-000250 Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z é s 2013.év 2014.év a. b. d. d. ESZKÖZÖK ( AKTÍVÁK ) 01. 1.Pénzeszközök 634 459 587 900 02. 2.Állampapírok 1 959 141 1 928 700 03. a) forgatási célú 1 856

Részletesebben

Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/

Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/ 1. oldal Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/ I. Általános rész 1./ Általános háttérinformációk Bakony és Balaton Keleti

Részletesebben

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele IAS 20 Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele A standard célja A kapott állami támogatások befolyással vannak a gazdálkodó egység vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére.

Részletesebben

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság 2006. I. félévi gyorsjelentése

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság 2006. I. félévi gyorsjelentése A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság 2006. I. félévi gyorsjelentése A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 52. -a alapján a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság az alábbiakban teszi közzé

Részletesebben

Kiegészítő melléklet. A Transzin Kft. 2012. évi beszámolójához

Kiegészítő melléklet. A Transzin Kft. 2012. évi beszámolójához Kiegészítő melléklet A Transzin Kft. 2012. évi beszámolójához I. Általános rész 1. A vállalkozás bemutatása A Társaság a Transz-In Bt-ből való átalakulással 2001.március 10-én kezdte meg működését. Tulajdonosai:

Részletesebben

Éves beszámoló. a 2012. üzleti évről

Éves beszámoló. a 2012. üzleti évről 2 1 9 2 5 2 2 1 7 2 1 9 5 7 2 0 1 0 1-0 9-8 9 0 7 1 0 Cégjegyzék száma Statisztikai számjel a vállalkozás megnevezése KTI KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI INTÉZET NONPROFIT KFT. a vállalkozás címe, telefonszáma 1119

Részletesebben

1. feladat. Jelölje X-el a gazdasági események hatásait! Mérlegfőösszeg. Mérlegfőösszeg. változatlan, eszközök összetétel változik

1. feladat. Jelölje X-el a gazdasági események hatásait! Mérlegfőösszeg. Mérlegfőösszeg. változatlan, eszközök összetétel változik 1. feladat Jelölje X-el a gazdasági események hatásait! Gazdasági esemény Mérlegfőösszeg nő Mérlegfőösszeg csökken Mérlegfőösszeg változatlan, eszközök összetétel változik Mérlegfőösszeg változatlan, források

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület. 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31

Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület. 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31 A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek Egyszerűsített éves beszámolója Kelt: Budapest 2012.április 21. egyéb szervezet vezetője Statisztikai

Részletesebben

Média Unió Közhasznú Alapítvány. 2012.12.31.-i mérleg fordulónapi EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ

Média Unió Közhasznú Alapítvány. 2012.12.31.-i mérleg fordulónapi EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ 5 5 2 1 8 1 3 3 5 5 2-1 - 4 1 adó száma 2012.12.31.-i mérleg fordulónapi EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ A mérleg főösszege: 33.740 eft; a saját tőke összege: 33.239 eft, a mérleg szerinti eredmény: 30.923

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Az Érdi Városi Televízió és Kulturális Nonprofit Kft. 2011 évre vonatkozó Egyszerűsített Éves beszámolójához

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Az Érdi Városi Televízió és Kulturális Nonprofit Kft. 2011 évre vonatkozó Egyszerűsített Éves beszámolójához A Kft. rövid bemutatása : KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Az Érdi Városi Televízió és Kulturális Nonprofit Kft. 2011 évre vonatkozó Egyszerűsített Éves beszámolójához A társaságot, mint egyszemélyes Kft.-t Érd Város

Részletesebben

A vállalkozások pénzügyi döntései

A vállalkozások pénzügyi döntései A vállalkozások pénzügyi döntései A pénzügyi döntések tartalma A pénzügyi döntések típusai A döntés tárgya szerint A döntések időtartama szerint A pénzügyi döntések célja Az irányítás és tulajdonlás különválasztása

Részletesebben

KIEGÉSZÍT MELLÉKLET. Mérték Médiaelemz M hely Közhasznú Nonprofit Kft. 2014.01.01-2014.12.31. egyszer sített éves beszámolójához. 2015. május 18.

KIEGÉSZÍT MELLÉKLET. Mérték Médiaelemz M hely Közhasznú Nonprofit Kft. 2014.01.01-2014.12.31. egyszer sített éves beszámolójához. 2015. május 18. KIEGÉSZÍT MELLÉKLET a Mérték Médiaelemz M hely Közhasznú Nonprofit Kft. 214.1.1-214.12.31 egyszer sített éves beszámolójához 215. május 18. a vállalkozás vezet je (képvisel je) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég

Részletesebben

55 345 01 0010 55 06 Reklámszervező szakmenedzser Kereskedelmi menedzser 55 345 01 0010 55 07 Üzleti szakmenedzser Kereskedelmi menedzser

55 345 01 0010 55 06 Reklámszervező szakmenedzser Kereskedelmi menedzser 55 345 01 0010 55 07 Üzleti szakmenedzser Kereskedelmi menedzser Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22. ) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Tisztelt felhasználó! Kérjük töltse ki vállalkozása adatait: Sikeres kitöltést kívánunk! 2003. február 14.

Tisztelt felhasználó! Kérjük töltse ki vállalkozása adatait: Sikeres kitöltést kívánunk! 2003. február 14. Tisztelt felhasználó! Ön a következő Excel munkafüzetlapokon a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti kettős könyvvezetésen alapuló Éves beszámoló és Egyszerűsített éves beszámoló mérlegeit és

Részletesebben

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 25. KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. május 25. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI

Részletesebben

Határozza meg a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat! Információtartalom vázlata:

Határozza meg a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat! Információtartalom vázlata: 1. Határozza meg a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat! Információtartalom vázlata: - A szükséglet, az igény, a kereslet és kínálat összefüggései - A piac fogalma és alapösszefüggései - A piacok résztvevői

Részletesebben

1. Határozza meg, hogy az alábbi eszközök közül, melyek tartoznak a befektetett, melyek a forgóeszközök közé!

1. Határozza meg, hogy az alábbi eszközök közül, melyek tartoznak a befektetett, melyek a forgóeszközök közé! GYAKORLÓ FELADATOK 1. Határozza meg, hogy az alábbi eszközök közül, melyek tartoznak a befektetett, melyek a forgóeszközök közé! 1. Üzemépületek Befektetett eszköz 2. Alapanyagok 3. 12 hónap futamidejű

Részletesebben

MÁK program Készült: 2011.03.21 12 óra 43 perc 1.Lap Önkormányzati költségvetési szervek 2010. évi beszámolója (2010.2. időszak)

MÁK program Készült: 2011.03.21 12 óra 43 perc 1.Lap Önkormányzati költségvetési szervek 2010. évi beszámolója (2010.2. időszak) 1.Lap 01 Könyvviteli Mérleg ezer ft ESZKÖZÖK 1. 1.Alapítás-átszervezés aktivált értéke (1111,1121) 0 0 2. 2.Kísérleti fejlesztés aktivált értéke (1112,1122) 0 0 3. 3.Vagyoni értékű jogok (1113,1123) 27715

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló mérlege

Egyszerűsített éves beszámoló mérlege Egyszerűsített éves beszámoló mérlege sz A tétel megnevezése Előző Év Tárgyév 1 A Befektetett eszközök (I.+II.+III.) Ft 2 I. IMMATERIÁLIS JAVAK Ft 10 II. TÁRGYI ESZKÖZÖK Ft 18 III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Törvényszék: Bejegyző határozat száma: Nyilvántartási szám: 18191705-1-42 01 Fővárosi Törvényszék PK 60540 /2006/ 01/ / Barankovics István Alapítvány 1078 Budapest, István utca 44 2012 Fordulónap:

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló a vállalkozás megnevezése a vállalkozás címe, telefonszáma 2011 évi Egyszerűsített éves beszámoló Éves zárómérleg P.H. 1 1 Egyszerűsített éves beszámoló MÉRLEGE "A" változat ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) Időszak:

Részletesebben

A FINEXT Vagyonkezelő NYRT. FÉLÉVES JELENTÉSE 2011. június 30.

A FINEXT Vagyonkezelő NYRT. FÉLÉVES JELENTÉSE 2011. június 30. A FINEXT Vagyonkezelő NYRT. FÉLÉVES JELENTÉSE 2011. június 30. 1. a Társaság cégadatai Cégnév: Finext Vagyonkezelő NyRt Székhely: 1082 Budapest, Futó u. 47-53. VI. emelet Elérhetőség: 061 266 2181 Honlap:

Részletesebben

Suliprogram. Vizsgakövetelmények

Suliprogram. Vizsgakövetelmények Suliprogram Vizsgakövetelmények az Egységes Európai Gazdasági Oklevél - EBC*L (angolul: European Business Competence* License, németül: Wirtschaftsführerschein ) vizsgához 2006. TÉMAKÖR: Mérleg összeállítás

Részletesebben

Kiegészítő Melléklet a Art Motives Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2012. évi Egyszerűsített éves beszámolójához ÁLTALÁNOS RÉSZ Vállalkozás elnevezése: Art Motives Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt

Részletesebben

Számviteli alapfogalmak I.

Számviteli alapfogalmak I. Számviteli alapfogalmak I. 1. A számvitel fogalma: a gazdálkodás (a gazdasági tevékenység) rendszeres, szervezett, számokban kifejezett megfigyelése, mérése, feljegyzése. 2. A számvitel területei: a törvény

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET) a 2011. április 30-i fordulónapra elkészített, a tevékenységet lezáró egyszerűsített éves beszámolóhoz

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET) a 2011. április 30-i fordulónapra elkészített, a tevékenységet lezáró egyszerűsített éves beszámolóhoz Balassagyarmat Foglalkoztatási Nonprofit Közhasznú Kft 2660 Balassagyarmat Cégjegyzékszám: 1209006301 Óváros tér 15. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET) a 2011. április 30i fordulónapra elkészített,

Részletesebben

MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK SZERINTI ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG 2014.12.31.

MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK SZERINTI ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG 2014.12.31. MÉRLEG ESZKÖZÖK (aktívák) adatok millió forintban 2013 2014 1. Pénzeszközök 39,870 459,330 2. Állampapírok 153,646 70,686 a) forgatási célú 92,910 16,462 b) befektetési célú 60,736 54,224 2/A. Állampapírok

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló. Reáltax Gazdasági Tanácsadó Kft. 2045 Törökbálint, Ady Endre utca 5.

Egyszerűsített éves beszámoló. Reáltax Gazdasági Tanácsadó Kft. 2045 Törökbálint, Ady Endre utca 5. Statisztikai számjel: 10802827-6920-113-13 Cégjegyzék száma: 13-09-094656 Reáltax Gazdasági Tanácsadó Kft 2045 Törökbálint, Ady Endre utca 5. 2014. december 31. Törökbálint, 2015. január 30. 1 Reáltax

Részletesebben

73OME MÉRLEG-Eszközök

73OME MÉRLEG-Eszközök Sorszám Sorkód Megnevezés 73OME MÉRLEG-Eszközök c d e f g h z 001 73OME1 ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN 10 179 214 0 10 179 214 11 041 882 0 11 041 882 E 002 73OME11 A) Befektetett eszközök 5 810 0 5 810

Részletesebben

Civil (közhasznú) szervezetek számlatükre. 2012. (készítette: Baracskainé dr. Boór Judit)

Civil (közhasznú) szervezetek számlatükre. 2012. (készítette: Baracskainé dr. Boór Judit) 1 Civil (közhasznú) szervezetek számlatükre 2012. (készítette: Baracskainé dr. Boór Judit) I. Befektetett eszközök 11. Immateriális javak 113 Vagyoni értékű jogok 114 Szellemi termékek 118 Immateriális

Részletesebben

Normál egyszerűsített éves beszámoló

Normál egyszerűsített éves beszámoló 2 4 3 9 3 1 4 6 8 3 2 5 7 2 1 3 Statisztikai számjel 1 3-9 - 1 6 4 7 1 8 Cégjegyzék száma A vállalkozás megnevezése: GTÜ Közhasznú Nonprofit Kft. A vállalkozás címe: 2217 Gomba, Bajcsy-Zsilinszky utca

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Pro Szentendre Városfejlesztési Kft. v.a. 2015.06.30-i tevékenységet záró egyszerűsített éves beszámolójához

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Pro Szentendre Városfejlesztési Kft. v.a. 2015.06.30-i tevékenységet záró egyszerűsített éves beszámolójához KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Pro Szentendre Városfejlesztési Kft. v.a. 2015.06.30-i tevékenységet záró egyszerűsített éves beszámolójához A Pro Szentendre Városfejlesztési Kft. v.a. (továbbiakban: Társaság)

Részletesebben

Futureal 1. Ingatlanbefektetési Alap

Futureal 1. Ingatlanbefektetési Alap Nyilvántartásba vételének dátuma: 2004. árpilis 28. Lajstrom száma: 1212-9 Éves jelentés 2004. 1. Befektetési alap megnevezése, típusa, futamideje Az Alap elnevezése: Futureal 1. Ingatlanbefektetési Alap

Részletesebben

EREDMÉNYKIMUTATÁS ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL A változat

EREDMÉNYKIMUTATÁS ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL A változat I. Feladatcsoport Saját részvények, saját üzletrészek névértéke: 19.360.000 / 0,88 = 22.000.000 Állományváltozás = Zárókészlet Nyitókészlet 91.576.000 38.365.000 = + 53.211.000 Az állományváltozás Követel

Részletesebben

Közhasznú beszámoló kiegészítő melléklet

Közhasznú beszámoló kiegészítő melléklet Csákvár Jövőjéért Közalapítvány 8083 Csákvár, Széchenyi u. 8. Adószám: 18490073-1-07 Pk.62.843/1999/2 2011 Közhasznú beszámoló kiegészítő melléklet Csákvár, 2012. május 02. Készítette: Kántorné Szarka

Részletesebben

A Készletek növekednek 200,- eft-tal, a Pénztár csökken 200,- eft-tal. A mérlegfőösszeg a gazdasági esemény hatására nem változik.

A Készletek növekednek 200,- eft-tal, a Pénztár csökken 200,- eft-tal. A mérlegfőösszeg a gazdasági esemény hatására nem változik. III. GYAKORLÓ FELADATOK 1. Számszerűsítse, hogy az alábbi gazdasági események mely vagyonrészekben milyen változásokat okoznak és vizsgálja a gazdasági esemény mérlegfőösszegre gyakorolt hatását! a) Árubeszerzés

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Füzesgyógy Vidékfejlesztési Centrum. korlátolt felelősségű társaság. 2013. december 31-i egyszerűsített éves beszámolójához

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Füzesgyógy Vidékfejlesztési Centrum. korlátolt felelősségű társaság. 2013. december 31-i egyszerűsített éves beszámolójához KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Füzesgyógy Vidékfejlesztési Centrum Korlátolt Felelősségű Társaság 2013. december 31-i egyszerűsített éves beszámolójához Általános rész: Név: FÜZESGYÓGY KFT. Képviseletre jogosult:

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A könyvviteli rendszer működése 52. lecke A KÖNYVVEZETÉS (KÖNYVVITEL)

Részletesebben

2009. évi Közhasznúsági jelentése

2009. évi Közhasznúsági jelentése MÁKVIRÁG VIRÁGAI Gyermekellátási és Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Székesfehérvár, Nefelejcs u. 79-1. 8000 2009. évi Közhasznúsági jelentése Székesfehérvár, 2010. május 22.. Pintérné

Részletesebben