A kis- és középvállalkozások finanszírozási forrásokhoz való hozzáférése, piaci elégtelenségek vizsgálata

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A kis- és középvállalkozások finanszírozási forrásokhoz való hozzáférése, piaci elégtelenségek vizsgálata"

Átírás

1 A kis- és középvállalkozások finanszírozási forrásokhoz való hozzáférése, piaci elégtelenségek vizsgálata A Gazdaságfejlesztési Operatív Program pénzügyi intézkedéseinek megalapozása MAGYARORSZÁG Gazdasági és Közlekedési Minisztérium május

2 2

3 Vezetői összefoglaló A kis- és középvállalkozások helyzete, finanszírozási piacai A kis- és középvállalkozások összetétele gazdálkodási forma, nagyság, statisztikai régiók és gazdasági ágak szerint A kis- és középvállalkozások finanszírozási forráshoz jutása az EU-ban és Magyarországon A pénzügyi eszközök szerepe a vállalkozások fejlődésében A kis- és középvállalkozások által megkeresett pénzintézetek A kis- és középvállalkozások által igénybe vett pénzügyi eszközök Kínálati oldal jellemzői Hitelpiac Lízingpiac Faktoringpiac Tőkepiac Technológiai transzfer Üzleti Angyalok Keresleti oldal jellemzői Hitelpiac Lízingpiac Faktoringpiac Tőkepiac Technológiai Transzfer Üzleti Angyalok Piaci elégtelenség Hitelpiaci elégtelenség Lízingpiaci elégtelenség Faktoring piaci elégtelenség Tőkepiaci elégtelenség Technológiai transzfer piaci elégtelenség Üzleti angyalok piacán fennálló elégtelenség SWOT analysis A kis- és középvállalkozások SWOT elemzése finanszírozási szempontból A KKV-k finanszírozásában résztvevő pénzügyi közvetítők SWOT elemzése finanszírozási szempontból A magyar kis- és középvállalkozói szektor finanszírozását támogató állami intézmények A kis- és középvállalkozói szektor finanszírozását támogató állami intézmények Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság (MFB Rt.) Hitelgarancia Zrt Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHA) Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank Zrt.) Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (Mehib) Corvinus Cégcsoport: Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt., Corvinus Tőkealapkezelő Zrt., Beszállítói Befektető Zrt., Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt

4 Beszállítói Befektető Zrt Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. (KvfP Zrt.) Start Tőkegarancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt Regionális Fejlesztési Holding Zrt. (RFH Zrt.) Tőkebefektető intézmények kis- és középvállalkozásokba történő befektetései szerződéskötés alapján, A kis- és középvállalkozói szektor finanszírozását támogató egyéb intézmények Vállalkozásfejlesztési Központok hálózata Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) és Helyi Vállalkozói Központok (HVK) Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK) KA-VOSZ Pénzügyi Szolgáltatásokat Közvetítő Zrt Garanciaszövetkezetek BB (Business Basics) Alapítvány Mikrohitel Gazdaságfejlesztő Pénzügyi Zrt Kis- és középvállalkozói finanszírozási programok évi finanszírozási programok Belföldi finanszírozási programok A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány hitelei Start I. hitel Első és második japán forrású vállalkozói hitel A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. hitelkonstrukciói A Magyar Export-Import Bank Zrt. hitelkonstrukció Tőkepótló hitelkonstrukció (Postabank Rt. - IPOSZ) Felszámolási hitel és kamattámogatási konstrukció Kisvállalkozói jelzáloghitel (Postabank Rt.) Hitelgarancia Zrt. kezességvállalása Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány kezességvállalása Külföldi finanszírozási programok Az Európai Beruházási Bank (EIB) új hitelkonstrukció: Az EBB-K&H globális kölcsön Phare Társfinanszírozású Energiatakarékossági Hitel évi finanszírozási programok Belföldi finanszírozási programok A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány hitelei Start I. hitel Első és második japán forrású vállalkozói hitel A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. hitelkonstrukciói A Magyar Export-Import Bank Zrt. hitelkonstrukciója Felszámolási hitel és kamattámogatási konstrukció Hitelgarancia Zrt. kezességvállalása Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány kezességvállalása Külföldi finanszírozási programok Phare Társfinanszírozású Energiatakarékossági Hitel Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) támogatásai évi finanszírozási programok Belföldi finanszírozási programok Mikrohitelezés Széchenyi Kártya forgóeszközhitel Energiatakarékossági hitel A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. hitelkonstrukciói A Magyar Export-Import Bank Zrt. hitelkonstrukciói és szolgáltatásai Hitelgarancia Zrt. kezességvállalása Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány kezességvállalása

5 Külföldi fejlesztési bankok által támogatott hitelek Európai Befektetési Bank (EIB) - Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) - Inter-Európa Bank (IEB) hitelkeret Európai Befektetési Bank (EIB) CIB hitelmegállapodás Raiffeisen Bank Európa Beruházási Hitele Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) Volksbank - hitelkeret mikro-, illetve kis- és közepes vállalkozásoknak évi finanszírozási programok Belföldi finanszírozási programok Mikrohitelezés Széchenyi Kártya A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. konstrukciói A Magyar Export-Import Bank Zrt. hitelkonstrukciói és szolgáltatásai Hitelgarancia Zrt. kezességvállalása Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány kezességvállalása Állami kockázati tőke Külföldi finanszírozási programok Európai Beruházási Bank Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank évi finanszírozási programok Belföldi finanszírozási programok Mikrohitelezés Széchenyi Kártya A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. konstrukciói A Magyar Export-Import Bank Zrt. hitelkonstrukciói és szolgáltatásai Hitelgarancia Zrt. kezességvállalása Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány kezességvállalása Állami kockázati tőke Külföldi finanszírozási programok Európai Beruházási Bank évi finanszírozási programok Belföldi finanszírozási programok Mikrohitelezés Széchenyi Kártya Sikeres Magyarországért Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram Magyar Fejlesztési Bank Rt A Magyar Export-Import Bank Zrt. hitelkonstrukciói és szolgáltatásai Szülőföld Alap Hitelgarancia Zrt. kezességvállalása Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány kezességvállalása Tőkeprogramok (Állami kockázati tőke) Külföldi finanszírozási programok Európai Beruházási Bank Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank évi finanszírozási programok Belföldi finanszírozási programok Mikrohitelezés Széchenyi Kártya Sikeres Magyarországért Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram, Magyar Fejlesztési Bank Rt A Magyar Export-Import Bank Zrt. hitelkonstrukciói és szolgáltatásai Szülőföld Alap Hitelgarancia Zrt. kezességvállalása Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány kezességvállalása Tőkeprogramok (Állami kockázati tőke) A Strukturális Alapok hozzájárulása a vázolt programokhoz

6 8. ERDF Alap következő generációja

7 Vezetői összefoglaló A magyar kis- és középvállalkozások (KKV-k) jelenlegi helyzetére jellemző, hogy több fontos területen (pl. finanszírozás, információs technológiák használata, menedzsmentszolgáltatások igénybe vétele) felzárkózási folyamat figyelhető meg, ugyanakkor a fejlett országokban működő kis- és középvállalkozásokhoz képest még mindig számottevő a lemaradás. A növekvő számú működő vállalkozás túlnyomó többsége mikro- és kisvállalkozás. A vállalkozások száma és sűrűsége a Közép-Magyarországi régióban a legnagyobb. A vállalkozások összetételében az ipari és kereskedelmi vállalkozások aránya csökken, a szolgáltató ágazatoké nő. A gazdaságban a tőke eloszlása koncentrált. A vállalkozások széles körének tőkeellátottsága alacsony. A vállalkozások külső finanszírozási forrásai bővültek ugyan az elmúlt években, de a hazai cégek még jóval kevesebb külső forrást tudnak bevonni növekedésük finanszírozására, mint a fejlett országokban működő vállalkozások. A magyar vállalkozások mintegy 80%-a hitel nélkül gazdálkodik, a fejlett országokban ez az arány 15-20%. Magyarországon az EU-15 átlagához képest (44,7%) jóval alacsonyabb a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitel/gdp ráta (25,7%). Ez az arány nem mutat jelentős emelkedést a évi 24%-ról. Így a kilencvenes évek óta tartó fejlődés ellenére a magyarországi hitelpiacon a KKV-k finanszírozási nehézségeinek oldására, a finanszírozási forrásokhoz való könnyebb hozzájutás érdekében, további beavatkozások indokoltak. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által végzett reprezentatív kérdőíves felmérés alapján mintegy 105 ezerre becsülhetjük azon vállalkozások számát, amelyek az elkövetkező években várhatóan kapcsolódnak a pénzügyi közvetítőrendszerhez. A faktoring piac jelentős növekedési lehetőségekkel rendelkezik, hiszen jelenleg a valós piac a teljes piaci potenciál 4-5%-át éri el. Mind a GDP-arányos forgalom, mind az ügyfélszám vonatkozásában jelentősen alatta vagyunk az EU-25 átlagának. Magyarországon a rövid lejáratú finanszírozást szolgáló megoldásoknak csak 2-3%-át teszi ki a faktorálás, míg a fejlett Európai országokban ez az arány 10% körül van. A hazai faktoringpiac fejlődőképes, bár elmarad a nemzetközi tendenciáktól, azonban a KKV-k finanszírozási forrásokhoz való hozzájutásának elősegítése érdekében, célzott beavatkozással gyorsítani lehet felzárkózását. A magyarországi lízingpiac sokat fejlődött, európai összehasonlításban is kedvező eredményeket produkál. A lízingpiac 2000-ben a GDP mintegy 3%-át tette ki, 2005-ben pedig már 5,4%-át. A lízingpiaci szereplők általános véleménye az, hogy a lízingpiac dinamikus, kétszámjegyű növekedési korszaka lezárult, az elkövetkező években a gazdasági növekedéssel megegyező vagy azt valamelyest meghaladó mértékben nőhet. Magyarországon alacsonyan fejlett a tőkepiac. A kockázati és magántőke befektetések 2000 óta tartó némi emelkedése ellenére Magyarországon 2004-ben a magántőke befektetések GDP-hez viszonyított aránya 0,15%, ez az érték magasabb a közép-kelet európai 0,096%-os értéktől, de jóval alatta is marad az európai 0,321%-os értéknek. A kockázati és magántőke befektetések piacán a KKV-k finanszírozási forrásokhoz való jutásának megkönnyítése és a nemzetközi tendenciákhoz való közeledés érdekében további országos szinten egységesített beavatkozások indokoltak. 7

8 A magyar kis- és középvállalkozás-fejlesztést támogató intézményrendszer többfajta szervezetből, intézményből, illetve hálózatból áll. Több intézmény tevékenykedik a kis- és középvállalkozói szektor finanszírozását támogató és lebonyolító területen: garanciaszervezetek, export-import támogató szervezetek, kockázati tőke-, faktoring társaságok, hitelezéssel és mikrohitelezéssel foglalkozó szervezetek. A párhuzamosságokat megszüntetendő 2006-ban jelentős átalakítások történtek és megkezdődött az egyablakos támogatásközvetítés megvalósítása. A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság (MFB) a kormány határozata alapján alakítja ki a vállalkozói banki feladatokat és hajtja végre a vállalkozásfejlesztési, különösen a kis- és középvállalkozások támogatását szolgáló tevékenységek bővítését. Ennek megfelelően került megalakításra a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. (MAG Zrt.) A 2000 és 2006 között közvetett vagy közvetlen támogatással megvalósított KKV pénzügyi konstrukciók indokolatlanul sokféle, éveként kb. 20 program keretében, programonként gyakran több termék útján nyújtottak finanszírozást a vállalkozásoknak. A programok ugyanakkor sokszor nem alkottak egységes rendszert, helyenként azonos célokat több párhuzamos, de eltérő feltételekkel működő támogatási program kívánt kiszolgálni (pl. kisvállalkozói fejlesztési hitelek). A sokféle program esetenként a célok és az eszközök szétaprózódását eredményezte, kis összegű hitelprogramok esetében az évi száz alatti ügyletszám gazdaságtalan sorozatnagyságot, azaz költséges és nem hatékony működést mutat. Az új operatív programban olyan programok kialakítására van szükség, amelyek a jelenleg támogatott finanszírozásban részesülő vállalkozások többszörösét képesek elérni. A korai hitelprogramok esetében gyakran került sor speciális, ágazati tevékenység kedvezményes finanszírozására, ami különös tekintettel az igénybevevők alacsony számára a piaci verseny torzítását eredményezte. A vállalkozások egészséges szerkezetben történő erősítését akkor tudja megvalósítani a fejlesztési politika, ha a kis- és középvállalkozások széles spektrumának teljesítményét képes érzékelhetően javítani. Ennek megfelelően az új programoknak alapvetően versenysemlegesnek és horizontális szemléletűnek kell lenniük. A 2000 és 2005 között meghirdetett programok feltételrendszere gyakran változott, a legtöbb hitelprogram mindössze két-három évig működött. Ez megnehezítette, hogy a programok kiszámítható módon befolyásolják a vállalkozások működését és a fejlesztéseit. Új támogatási programjainkkal célunk az, hogy általuk új, hosszú távon működő és fokozatosan önfenntartóvá váló piacok jöjjenek létre, a gazdálkodás feltételei több éves perspektívában is előreláthatóak legyenek a kisvállalkozások számára. Az elmúlt időszakban néhány esetben az elérni kívánt vállalkozói szegmens és céltevékenység nem a piaci elégtelenséggel jellemezhető körben lett kijelölve, ezért működtetésük a dinamikus átalakulást mutató magyar hitelpiacon elérhető termékek kiszorítását vagy zavarását eredményezte. Egyes támogatott programokkal ugyanakkor sikerült a piacon korábban nem létező olyan finanszírozási formákat bevezetni, amelyek a vállalkozások széles köréhez eljutottak és tartósan ösztönzően hatottak a finanszírozási szegmens kiépülésére (Széchenyi Kártya, portfolió-jellegű garanciális tömegtermékek ). Az új operatív program keretében el akarjuk kerülni a már működő piacok zavarását, a támogatással járó beavatkozásokkal a működőképes struktúrák kialakulását kívánjuk elősegíteni. 8

9 A programok jelenleg sokféle közvetítő szervezeten keresztül jutnak el a vállalkozókhoz. Egyes esetekben a vállalkozásnak közvetlenül a támogatóval (MFB nagy összegű hitelei), máskor a közvetítésre kizárólagos joggal felruházott intézménnyel (Helyi Vállalkozói Központok HVK hálózat a mikrohitelezésben), esetenként egymással korlátozott versenyhelyzetben lévő, szűk körűen kiválasztott állami vagy magánközreműködőkkel (állami tőkeintézmények, Széchenyi Kártyában résztvevő bankok), vagy széles körben meghatározott közvetítői körrel ( Sikeres Magyarországért Hitelprogram, Midihitel, Lánchíd Faktoring Program) kell kapcsolatba lépnie a forrás igénybe vételéhez. A sokféle közreműködői struktúra bonyolulttá teszi a kedvezményezettek számára a programok közötti eligazodást, a fölösleges kizárólagosságok pedig a verseny kiiktatásából fakadó költségnövekedéssel járnak. A vállalkozásfejlesztési szervezetek egy részénél rent seeking típusú magatartás alakult ki, kevés az érdekeltség a tényleges eredményben, és az erőfeszítések jelentős részét a finanszírozási források biztosítása köti le. Új programjaink működtetése során a funkciókat és nem a szervezeteket kívánjuk kiindulási alapként elfogadni. A végrehajtással azokat az intézményeket akarjuk megbízni, amelyek ezt a legjobban tudják szolgálni, és céljuknak tekintik a programok önfenntartását. A végrehajtás adminisztratív ellenőrzése és szabályozása mellett a fejlesztő intézmények szintjén is nagyobb jelentőséget kapna a versenyen, a hatékonysági kényszeren keresztül megvalósuló piaci koordináció. Reményeink szerint így a programok egy átmeneti időszak után a piacokba integrálódnak, és ezen keresztül tartósan bővítik a gazdaságot. A kis- és középvállalkozások magyarországi finanszírozása terén is érvényesülnek az EU-15 országokban jól ismert, piaci elégtelenségeket kiváltó fő tényezők: az információs aszimmetria és a méretgazdaságosság problémája. A finanszírozó szervezeteknek nem kifizetődő, hogy a rövid hitelmúlttal rendelkező vállalkozások kisösszegű hiteligényeit alapos kockázatkezelésnek vessék alá. A kisvállalkozói finanszírozás piaci elégtelenségségét az új tagállamok átalakuló pénzügyi piacain tovább szélesítik a finanszírozás keresleti és kínálati oldalán jelentkező bizonytalanságok. A Flash Eurobarometer 2005-ös jelentése szerint az EU-15-ök kis- és középvállalkozóinak átlagosan 14%-a nevezte meg a finanszírozáshoz jutás nehézségeit a növekedése előtt álló legfontosabb akadálynak, az EU-10 tagállamokban a 2006-os felmérés szerint ez az arány 24%, Magyarországon 27% volt. Míg a régi tagállamokban finanszírozási igény esetén a működő KKV-k átlagosan 79%-a fordul a bankokhoz, 24%-a lízingcéghez és 2%-a fejlesztési tőkeintézményhez, addig Magyarországon ez az arány 2006-ban a bankok esetében 54%, lízingcégekre vonatkozóan 34%, tőkeintézmények tekintetében kimutathatatlanul kis mennyiség volt. Piaci elégtelenségnek tarjuk, hogy a növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások egy részét a kereskedelmi bankszektor nem tudja finanszírozni. Ennek oka, hogy a bankok jelenlegi eszközeivel nem kezelhető gazdaságosan azoknak a kis összegű hitelt igénylő, hitelezési múlttal nem rendelkező vállalkozásoknak a kockázata, amelyekről az egyszerűsített, gyors eljárásokkal nem szerezhető biztonságos mennyiségű és minőségű információ. Ezeket a vállalkozásokat akkor lehet finanszírozni, ha a kockázatkezelést speciális szaktudással rendelkező szervezetek végzik, erős technikai segítségnyújtási háttérrel és a hitelveszteség egy részét megosztó garanciális támogatással. 9

10 A kereskedelmi bankok által hitelezett vállalkozások körének bővítése, illetve a meglevő ügyfelek hitelfelvevő kapacitásának növelése elsősorban azon múlik, hogy a kereskedelmi bankok kellő rugalmassággal és hatékonysággal tudják kezelni ezt a kört. Problémát jelent a kis összegű tranzakciók magas relatív tranzakciós költsége, ami az ügyfelek számára nehezen kezelhető terhet jelent. Emellett a hitelfedezetek értékelése és kezelése is olyan probléma, amely fékezi az ügyfelek körének növelését. A tőkepiac kis volumene és a korlátozott tapasztalatok miatt a befektetők nem kellő mértékben tudják mérlegelni a kockázatokat, illetve az egyes cégek növekedési potenciálját. Különösen fontos, hogy a következetesen hozamra törekvő befektetői attitűd erősödjön, és a befektetők egyre szélesebb köre számára vonzóvá váljon a magyarországi tőkepiac. A külső finanszírozási forrásokat még igénybe nem vett, de a pénzügyi rendszerbe perspektivikusan bekapcsolható vállalkozói kör abszorpciós képességének növelése a tervezett intézkedéseink egyik fontos területe. Ennek érdekében hangsúlyt kívánunk helyezni a finanszírozáshoz kapcsolható tanácsadási, képzési programok beindítására. A magyarországi hitelintézetek kisvállalkozók felé történő nyitása ellenére még kevés az igazán testreszabott hiteltermék, amelyekkel tömegesen ügyféllé tudnák tenni az arra alkalmas vállalkozásokat. A régi tagállamok adataival összevetve elsősorban a folyószámlahitelek, a 3 évnél hosszabb lejáratú, fejlesztési hitelek és a kockázati tőke igénybe vétele tekintetében jelentős a régió és ezen belül Magyarország kkv-szektorának elmaradása. A feltárt elégtelenségek oldására új típusú mikrohitel programunkkal a kereskedelmi bankok által eddig még nem, vagy nem kellő mértékben finanszírozott mikrovállalkozói kör fejlesztési és forgóeszközigényeit szeretnénk kiszolgálni. Portfoliógarancia programok bevezetésével egyaránt ösztönözni kívánjuk a hitelintézetek egyszerűsített folyószámla-, valamint a kisösszegű fejlesztési hiteltermékeinek kialakítását és elterjesztését. A korai fázisú tőkebefektetéseket vegyes tulajdonú kockázati tőkealapok létrehozásával akarjuk ösztönözni. 10

11 1. A kis- és középvállalkozások helyzete, finanszírozási piacai 1.1. A kis- és középvállalkozások összetétele gazdálkodási forma, nagyság, statisztikai régiók és gazdasági ágak szerint Mielőtt a kis- és középvállalkozások finanszírozását elemeznénk, vizsgáljuk meg, mi jellemzi a magyarországi vállalkozások összetételét. A vállalkozások száma töretlenül nő. Az új, EU-s módszertan 1 szerint számba véve 2000-ben 625 ezer, 2004-ben 708 ezer működött. Legnagyobb csoportjuk egyéni vállalkozás (2004-ben 53%), de a betéti társaságok és a korlátolt felelősségű társaságok aránya is jelentős (mintegy 22-23%). A részvénytársaságok, szövetkezetek, egyéb vállalkozói formák aránya 2 százalékra tehető. Az egyéni vállalkozások aránya csökkenő, a társas vállalkozásoké növekvő. A működő vállalkozások száma létszám-kategóriák szerint fő fő fő fő és felette Összesen Forrás: KSH A működő vállalkozások számának megoszlása jogi forma szerint (%) Gazdálkodási forma Korlátolt felelősségű társaság 18,3 18,9 19,0 20,4 21,9 Részvénytársaság 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 Szövetkezet 0,6 0,6 0,5 0,5 0,5 Közkereseti társaság 1,0 1,0 0,9 0,9 0,8 Betéti társaság 21,5 22,7 22,3 22,5 22,6 Egyéni vállalkozás 57,6 55,8 56,3 54,7 53,1 Egyéb 0,6 0,5 0,5 0,5 0,5 Vállalkozás összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: KSH 1 A harmonizált adatgyűjtés megvalósításához az Eurostat egységes, valamennyi résztvevő ország által alkalmazott módszert dolgozott ki. Az egységes módszertan alapján készített vállalkozásdemográfiai adatgyűjtés a működő vállalkozásokról, az új és megszűnt vállalkozásokról, valamint az új vállalkozások túléléséről szolgáltat összehasonlítható adatokat. Egy vállalkozás adott évben akkor működő, ha rendelkezett árbevétellel vagy volt foglalkoztatottja. A működő vállalkozások adatait a továbbiakban évente egy alkalommal közli a KSH. A év adatait tartalmazó vállalkozásdemográfiai kiadvány 2007 júliusában jelenik meg. 11

12 Mind létszám, mind árbevétel szerint a vállalkozások túlnyomó része mikro- és kisvállalkozás. A 0-9 főt foglalkoztató mikrovállalkozások aránya az összes vállalkozás 95%- a, a fős vállalkozásoké 4 százalék. A mikro- és kisvállalkozások részaránya tehát összesen 99 százalék. Árbevétel-nagyság szerint a vállalkozások 76 százaléka kevesebb, mint 50 ezer, 95 százaléka kevesebb, mint 500 ezer eurós árbevétellel rendelkezett 2005-ben. A működő vállalkozások számának megoszlása létszám-kategóriák szerint (%) Létszám-kategória fő 94,8 95,0 95,3 95,2 95, fő 4,1 4,0 3,9 4,0 4, fő 0,9 0,8 0,7 0,7 0,7 250 fő és felette 0,2 0,2 0,1 0,1 0,1 Vállalkozás összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: KSH A vállalkozások* megoszlása árbevétel-kategóriák szerint között euró ezer 79,0 77,9 78,9 75, ezer 16,7 17,4 16,5 19,3 500 ezer-5 millió 3,7 4,1 4,0 4,2 5 millió felett 0,5 0,6 0,6 0,6 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 * Egyéni, társas, EVÁ-s együtt Területileg a központi régióban, Budapesten és Pest megyében található a legtöbb vállalkozás. A többi régióban a vállalkozások aránya nem tér el jelentősen. A központi régió vállalkozásainak még egy vonását emeljük ki: míg a vidéki régiókban az egyéni vállalkozók aránya meghaladja a társas vállalkozásokét, a Közép-magyarországi régióban ez éppen fordítva van. A működő vállalkozások számának regionális megoszlása (%) Közép-Magyarország 38,4 38,3 38,4 38,3 38,5 Közép-Dunántúl 10,3 10,3 10,4 10,4 10,4 Nyugat-Dunántúl 9,8 9,8 9,9 9,9 9,9 Dél-Dunántúl 9,0 8,9 8,9 8,8 8,8 Észak-Magyarország 9,0 9,0 9,0 9,0 9,0 Észak-Alföld 11,7 11,8 11,7 11,8 11,8 Dél-Alföld 11,9 11,8 11,7 11,7 11,6 Vállalkozás összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: KSH A vállalkozássűrűség a Közép-magyarországi régióban a legnagyobb, és a dunántúli régiókban nagyobb, mint az alföldiekben. 12

13 Az 1000 lakosra jutó vállalkozások számának regionális alakulása 2004-ben Régió Darab Közép-Magyarország 121 Közép-Dunántúl 80 Nyugat-Dunántúl 85 Dél-Dunántúl 77 Észak-Magyarország 61 Észak-Alföld 66 Dél-Alföld 73 Forrás: KSH A legtöbb vállalkozás az ingatlanforgalmazást, -bérbeadást, számítástechnikai és gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatásokat magában foglaló gyűjtőágazatban működik. A kereskedelem, az építő- és feldolgozóipar ágazataiban szintén jelentős arányban működnek vállalkozások. A táblázat jól mutatja az ipar és kereskedelem visszaszorulását, a szolgáltató ágazatok előretörését. A működő vállalkozások számának megoszlása gazdasági ág szerint (%) Gazdasági ág Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás 4,3 4,1 3,8 3,6 3,5 Bányászat 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 Feldolgozóipar 11,1 10,9 10,4 9,8 9,5 Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 Építőipar 8,7 8,9 9,8 10,1 10,2 Kereskedelem, javítás 27,6 25,9 23,9 23,0 22,6 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 5,0 5,0 4,8 4,7 4,7 Szállítás, raktározás, posta, távközlés 5,6 5,4 5,8 5,5 5,3 Pénzügyi közvetítés 2,7 2,7 2,7 3,0 3,2 Ingatlan-ügyletek, gazdasági szolgáltatás 23,4 25,0 25,6 26,4 26,7 Oktatás 2,2 2,6 2,8 3,1 3,3 Egyészségügyi, szociális ellátás 3,3 3,4 3,2 3,3 3,3 Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 6,0 6,0 7,1 7,3 7,5 Vállalkozás összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: KSH 1.2. A kis- és középvállalkozások finanszírozási forráshoz jutása az EU-ban és Magyarországon Az Európai Bizottság 2005 szeptemberében 2 és április-május 3 folyamán készítetett egyegy tanulmányt az EU-15-ök és az EU 10 új tagállama körében a kis- és középvállalkozások finanszírozási forráshoz jutásáról. Az EU-15 tagállamaiból 3047 kis- és középvállalkozó, az 2 Flash Eurobarometer on SME access to finance in the 15 Member States - October Flash Eurobarometer on SME access to finance in the 10 new Member States - July

14 EU 10 új tagállamából 1536 kis- és középvállalkozó, ebből Magyarországról mintegy 200 vállalkozó vett részt a felmérésben. A felmérés keretében arról kérdezték a vállalkozókat, hogy véleményük szerint legjobban mi segítené elő vállalkozásuk fejlődését, leginkább milyen finanszírozási eszközt vesznek igénybe, leggyakrabban mely pénzintézetektől igényelnek pénzügyi segítséget A pénzügyi eszközök szerepe a vállalkozások fejlődésében Az EU-15 tagállamaiban megkérdezett vállalkozók mindössze 14%-a véli úgy, hogy fejlődését leginkább a finanszírozási források könnyebb elérése segítené elő. Ez a tényező a társadalmi és pénzügyi szabályozások megfelelő módosítása és a jobban képzett munkaerő bekapcsolása után a harmadik leggyakrabban említett elemként jelent meg a válaszokban. Az EU 10 új tagállamaiban a finanszírozási források könnyebb elérésének szempontja a második helyen szerepel 24%-kal, Magyarországon ugyanakkor ez az arány 27% A kis- és középvállalkozások által megkeresett pénzintézetek A régi tagállamokban egyértelműen, az újakban kevésbé egyértelműen a bankok játsszák a legfontosabb szerepet a vállalkozások finanszírozásában. Az EU-15 országaiban a kis- és középvállalkozások 79%-a keresi meg a bankokat, ha finanszírozási forrásra van szüksége, ez az arány az EU 10 új tagállamában 66%, Magyarországon 54%. A bankok mellett a vállalkozók leginkább a lízingcégeket és a befektetéseket támogató közintézeteket veszik igénybe. Míg az EU-15 tagállamában a vállalkozások 24%-a fordul lízing és kölcsönző céghez, az új tagállamokban, azon belül Magyarországon ez az arány 35%. A befektetéseket támogató közintézeteket viszont a régi és új tagállamokban egyaránt a vállalkozások 11%-a keresi fel. Ezek mellett a magánbefektetőkhöz fordulnak még nagyobb arányban a kis- és középvállalkozások annak érdekében, hogy forráshoz jussanak, a régi tagállamokban 7, az új tagországokban 8, Magyarországon 6%-os arányban. Kockázati tőkét az EU-15-ök finanszírozást kereső kis- és középvállalkozásainak 2%-a vesz igénybe, az új tagállamokban és Magyarországon ezeknek a KKV-knak a súlya 1% körül van. 14

15 A régi tagállamokban működő kkv-k által a foráshoz jutás érdekében megkeresett pénzintézetek bankok 79% lízing cégek 24% befektetéseket támogató közintézmények 11% magánbefektetők (bankon kívüli) magánfinaszírozó cégek kockázati tőketársaságok egyéb 7% 4% 2% 2% Az új tagállamokban működő kkv-k által a foráshoz jutás érdekében megkeresett pénzintézetek bankok 66% lízing cégek 35% befektetéseket támogató közintézmények 11% magánbefektetők 8% (bankon kívüli) magánfinaszírozó cégek kockázati tőketársaságok 1% 3% egyéb 7% A kis- és középvállalkozások által igénybe vett pénzügyi eszközök Az igénybe vett pénzügyi eszközök csoportjainak vizsgálata alapján a lízing mutatkozik a legnépszerűbbnek mindkét országcsoportban. Ezt a forráshoz jutási lehetőséget a felmérésben részt vett és finanszírozási igénnyel fellépő vállalkozások közül a régi tagállamokban a cégek 51%-a, az új tagországokban 53%-a, Magyarországon 43% használta ki. Szembeötlő az eltérés a második leggyakrabban használt eszköz, a folyószámlahitel elterjedésében, amit az 15

16 EU-15 tagállamában az érintett kis- és középvállalkozások 50%-a, az új tagországokban 37%- a, Magyarországon 30%-a használt. Szintén kiugró különbség mutatkozik a hosszú lejáratú hitelek igénybevétele tekintetében. Míg a régi tagállamokban a vállalkozások 45%-a vett már fel 3 évnél hosszabb lejáratú hitelt, addig ez az arány az új tagállamokban mindössze 14%. A 3 évnél rövidebb lejáratú kölcsönt a régi és az új tagországokban a vállalkozások hasonló arányban, 31, illetve 36%-ban, Magyarországon 28%-ban vették igénybe. A régi tagállamokban a kkv-k által használt pénzügyi eszközök lízing folyószámlahitel 3 évnél hosszabb lejáratú kölcsönök 45% 51% 50% 3 évnél rövidebb lejáratú kölcsönök 31% leszámítolás/faktoring 19% magántőke kockázati tőke 6% 9% Az új tagállamokban a kkv-k által használt pénzügyi eszközök lízing 53% folyószámlahitel 37% 3 évnél hosszabb lejáratú kölcsönök 14% 3 évnél rövidebb lejáratú kölcsönök 36% leszámítolás/faktoring magántőke 10% 10% kockázati tőke 3% 16

17 1.3. Kínálati oldal jellemzői Hitelpiac A hitelpiacon 2006 végén 37 részvénytársasági formában működő hitelintézet volt jelen (7 nagybank, 9 közepes bank, 16 kisbank és 5 szakosított hitelintézet (3 jelzálogbank és 2 lakástakarékpénztár) és 169 szövetkezeti hitelintézet. Az Európai Unióhoz való csatlakozást követően külföldi bankok is megkezdhették tevékenységüket az ország területén. Jelenleg 4 hitelintézet működtet Magyarországon fióktelepet. A 8 legnagyobb bank piaci részesedésének lassú növekedése figyelhető meg végén a mérlegfőösszeg 70,8%-át, 2006 végén már 77,2%-át tudhatták magukénak. A magyarországi bankszektor kkv-szektor felé fordulása a hitelezési felmérések 4 tanúságai szerint 2001-től nőtt jelentősen, ennek egyrészt oka, hogy a bankok a nagyvállalatok piacán már nem tudtak kiemelkedő növekedést produkálni. A középvállalatok körében 2003-ban már a hitelfelvételi feltételek szigorítása volt jellemző, elsősorban a kedvezőtlen iparági kilátások és a bankok likviditási helyzetének romlása miatt. Az utóbbi években a szigor fokozatosan enyhült és a kis- és középvállalkozások körében ismét fokozatosan könnyebbé vált a hitelfelvétel. A hitelképességi standardok enyhülésében a bankok intenzív versenye játszott kiemelt szerepet. Magyarországon ennek ellenére az EU-15 országainak mindegyikénél alacsonyabb volt a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitel/gdp ráta (25,7%) 2005-ben. Az érték Magyarországon 2000 és 2005 között alig változott: 24%-ról, 25,7%-ra emelkedett, annak ellenére, hogy a kkv-szektor hitelkeresletét a GKM megbízásából készült felmérésben 5 megkérdezett bankok 2003 és 2005 között végig igen erősnek találták. 4 A Magyar Nemzeti Bank 2003 tavaszán indította el a banki hitelezési folyamat jobb megértését szolgáló, féléves gyakoriságú, kérdőíves felmérését, Felmérés a hitelezési vezetők körében, a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára néven, röviden a Hitelezési felmérést. 5 A mikro-, kis-, és középvállalkozások külső forrásbevonásának alakulása között, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Kis- és Középvállalkozás Fejlesztési Főosztályának megbízásából készítette: International Center for Economic Growth (ICEG), április

18 Vállalati hitelek és GDP az EU-15 országaiban Nem pénzügyi vállalatoknak Megnevezés nyújtott hitelek, GDP, 2005, Vállalati december, milliárd euró hitel/gdp (%) milliárd euró BE 90,6 298,2 30,4% DE 774,1 2245,5 34,5% GR 69,1 181,1 38,2% ES 579,1 904,3 64,0% FR 608,1 1696,7 35,8% IE 107,1 160,3 66,8% IT 648,2 1417,2 45,7% LU 37,3 28,6 130,4% NL 242,0 501,9 48,2% AT 121,6 246,5 49,3% PT 88,0 147,2 59,8% FI 41,2 155,3 26,5% SW 76, ,6% UK 596,8 1768,5 33,7% DK 496,3 208,2 238,4% HU 22,6 87,8 25,7% Forrás: Magyar Nemzeti Bank, De Nederlandshe Bank, Bank of England, Sveriges Riksbank, Danmarks Nationalbank, Eurostat Nemzetközi összehasonlításban tehát a 25,7%-os vállalati hitelállomány alacsony. Felmérési 6 adataiból arra lehet következtetni, hogy a magyar KKV-k kisebb hányada rendelkezik bankhitelekkel, mint az EU-15 országának vállalkozásai. A mikro-, kis- és középvállalkozások banki hitelállománya 1999 végén (az egyéni vállalkozók nélkül) 461 milliárd forintot tett ki, ennek 51,6%-a középvállalkozások által felvett hitel volt, míg a maradékon egyenlő arányban osztoztak a mikro- és kisvállalkozások. A 2006 decemberi adat szerint (bár az adatok korlátozottan összehasonlíthatóak a kkv-besorolás módszertani változása miatt) a kkv-szektor bankhitelállománya 3138 milliárd forint volt, melynek 40,4%-a középvállalati, 30,7%-a kisvállalati és 28,8%-a mikrovállalkozási hitel volt. Az adatok a hitelezés bővülését mutatják év során azonban legdinamikusabban nem a mikro-, és kis-, hanem a középvállalatok hitelállománya bővült. Tovább csökkent a nagyvállalati hitelezés részaránya. 6 A kis- és közepes vállalkozások versenyképességét befolyásoló tényezők az EU-csatlakozás után (Egy kérdőíves felmérés eredményei), GKM, november 18

19 A vállalati szektor banki hitelállományának alakulása folyó áron között (milliárd forint) Vállalkozások banki *** 2006.**** hitelállománya* dec.31. dec.31. dec.31. dec.31. dec.31. dec.31. dec.31. Dec. 31. Mikrovállalkozások 112,7 210,7 416,8 525,8 680,9 747,3 897,7 904,1 Kisvállalkozások 110,6 264,9 300,5 266,9 370,3 456,5 929,7 965,3 Középvállalkozások 237,7 428,5 563,3 609,6 734, ,6 970, ,7 KKV összesen 461,0 904, , , , , , ,2 Nagyvállalatok (becslés) 1 934, , , , , , , ,3 Nem pénzügyi vállalkozások**összesen 2 395, , , , , , , ,5 Egyéni vállalkozások n.a. n.a. 42,4 43,5 55,2 66,4 70,5 74,6 Vállalkozások összesen 2 395, , , , , , , ,1 Forrás: MNB, PSZAF, * kivéve az MFB, EXIM és KELER Rt adatai. ** Megjegyzés: 2000-ben és előtte a nem pénzügyi vállalkozások még magukban foglalták a kisvállalkozókat. *** Megjegyzés: a és évek adatai módszertani változás (kkv-definíció) miatt a korábbi adatokkal korlátozottan hasonlíthatóak össze. **** Előzetes

20 A vállalati szektor banki hitelállományának változása (folyóáron) Kisvállalkozások Mikrovállalkozások KKV összesen Középvállalkozások Forrás: PSZÁF, MNB Vállalkozások összesen Nagyvállalatok A bankszektor által a KKV-k részére a tárgyévben nyújtott (folyósított) hitelek alakulását vizsgálva megállapítható, hogy azok száma és összege 2003-ról 2004-re alig változott ben a kkv-szektor által felvett hitelek összege több mint 50%-al emelkedett feltehetően a módszertani változás 7 miatt, bár a felvett hitelek száma 35 ezerrel csökkent. A évi változások zöme az éven belüli lejáratú hiteleknél tapasztalható, ahol az ügyletszám 37 ezres csökkenését a kihelyezések összegének közel 800 milliárd forintos emelkedése kísérte. Ennek következtében az átlagos hitelnagyság az éven belüli hitelek körében minden kkvméretkategória esetén látványosan emelkedett. E jelenségre két magyarázat (vagy ezek együttese) kínálkozik: vagy a módszertani változás miatt nőttek az átlagos hitelméretek, vagy a hitelfelvételi szokások változtak, és több kisebb helyett kevesebb, de nagyobb összegű hitelt vettek fel a mikro-, kis-, és középvállalkozások 2005-ben. Az éven túli hitelek átlagos összege csak a kisvállalkozások körében emelkedett, míg a középvállalatoknál csökkent, és a mikrovállalkozások körében nem változott: ebből arra lehet következtetni, hogy a módszertani változás elsősorban középvállalkozások kisvállalkozássá való átsorolását jelentette ban jelentősen megnőtt az éven belüli hitelek számának növekedése következtében a tárgyévben folyósított hitelek száma, értékben azonban kevésbé kiemelkedő volt a növekedés, aminek következtében az átlagos hitelnagyság minden kategóriában némi emelkedéssel elérte a évi összegeket. 7 A kkv-definíció módosítása. Kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény a 2003/361/EK bizottsági ajánlásnak megfelelően. A törvény alkalmazásának eredményeként 2005-ben csaknem ezer nagyvállalkozás került át a középvállalkozások kategóriájába ugyanakkor csökkent a mikro- és a közepes, nőtt a kisvállalkozások száma.

A JEREMIE program. EU pályázatok felül- és alulnézetben. 2007. május 10.

A JEREMIE program. EU pályázatok felül- és alulnézetben. 2007. május 10. A JEREMIE program EU pályázatok felül- és alulnézetben 2007. május 10. JEREMIE Program JEREMIE = Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises Az Európai Bizottság és az EIB/EIF közös kezdeményezése.

Részletesebben

Országos Roadshow Mikro-, Kis-, és. részére. 2009. ősz. Bátora László, Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Tatabánya 2009. November 5.

Országos Roadshow Mikro-, Kis-, és. részére. 2009. ősz. Bátora László, Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Tatabánya 2009. November 5. Országos Roadshow Mikro-, Kis-, és Középvállalkozások részére 2009. ősz Bátora László, Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Tatabánya 2009. November 5. Kkv-k finanszírozási problémái Mo-n Hitelpiac Magyarországi

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Országos Roadshow Mikro-, Kis-, és. részére. 2009. ősz. Pöstényi Péter Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Pécs 2009.10.21

Országos Roadshow Mikro-, Kis-, és. részére. 2009. ősz. Pöstényi Péter Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Pécs 2009.10.21 Országos Roadshow Mikro-, Kis-, és Középvállalkozások részére 2009. ősz Pöstényi Péter Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Pécs 2009.10.21 Kkv-k finanszírozási problémái Mo-n Hitelpiac Magyarországi

Részletesebben

"Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika"

Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika "Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika" Varju László Államtitkár Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium VÁLSÁG PÉNZ PIAC MUNKAHELY Eszközeink

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A vidékért kezeskedünk

A vidékért kezeskedünk A vidékért kezeskedünk Sajtóbeszélgetés dr. Herczegh András 2014. november 20. Megtorpanó hitelállomány, növekvő jelentőségű hitelgarancia 165% 161% 145% 139% 125% 105% 85% 100% 105% 100% 95% 99% 92% 114%

Részletesebben

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Fábián Gergely Igazgató, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 4. Az előadás tartalma Az exportáló KKV-k

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Budapest, 2015. április Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei Nagy Márton ügyvezető igazgató Vállalati finanszírozás 214 214. október 29. 1 Tartalom Az NHP eddigi eredményei Az NHP második szakasza folytatódik Az

Részletesebben

Növekedési Hitelprogram agrárvállalkozóknak

Növekedési Hitelprogram agrárvállalkozóknak Növekedési Hitelprogram agrárvállalkozóknak Vidékfejlesztésre 1300 milliárd forint - EU-pályázatok, támogatások, finanszírozás konferencia Plajner Ádám Elemző, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI KÖRKÉP - FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI KÖRKÉP - FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI KÖRKÉP - FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK SOK KICSI SOKRA MEGY? A kkv szektor a magyar gazdaság meghatározó eleme: 1,7 millió bejegyzett vállalkozás, de csak 690 ezer működő, ennek 99,8 %-a

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője 2011. február 25. MFB Invest tőkefinanszírozás Az MFB Invest Zrt. a Magyar Fejlesztési

Részletesebben

Hitelkonstrukciók és Garanciaprogram

Hitelkonstrukciók és Garanciaprogram Hitelkonstrukciók és Garanciaprogram Mikro-, kis- és középvállalkozások részére Brossura_210x210_j5.indd 1 Új Széchenyi Hitel Támogatható hitelcél: gépek, berendezések, egyéb tárgyi eszközök, illetve immateriális

Részletesebben

II. Microhitel Symposium Támogatott finanszírozási lehetőségek Fókuszban a legkisebbek

II. Microhitel Symposium Támogatott finanszírozási lehetőségek Fókuszban a legkisebbek II. Microhitel Symposium Támogatott finanszírozási lehetőségek Fókuszban a legkisebbek Bátora László Vezérigazgató-helyettes Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Budapest, 2009.május 26. Helyzetkép Pénzügyi

Részletesebben

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A KKV-k helyzete 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A vállalkozások száma Európában Tőzsdén jegyzett 7 000 100 % Nagy Közepes Kis Mikro Egyszemélyes

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Siba Ignác, Irányító Hatóság Új Széchenyi Terv 1. Foglalkoztatás Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés: Stratégia alkotás Kitörési pontok meghatározása

Részletesebben

Széchenyi Kártya Program

Széchenyi Kártya Program Széchenyi Kártya Program Hat hiteltermék minden eddiginél alacsonyabb kamattal, melyek közül biztosan talál vállalkozása céljainak megfelelőt: 1. Széchenyi Kártya Folyószámlahitel 2. Széchenyi Forgóeszköz

Részletesebben

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések www.startgarancia.hu SAJTÓKÖZLEMÉNY Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések Budapest, 2009. május 4. A Start

Részletesebben

T/3027. számú törvényjavaslat. a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról

T/3027. számú törvényjavaslat. a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/3027. számú törvényjavaslat a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról Előadó: Dr. Veres János pénzügyminiszter 2007. május 2007.

Részletesebben

KOCKÁZATI TŐKE PROGRAMOK JEREMIE FORRÁSBÓL

KOCKÁZATI TŐKE PROGRAMOK JEREMIE FORRÁSBÓL KOCKÁZATI TŐKE PROGRAMOK JEREMIE FORRÁSBÓL MV-Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Vingelman József vezérigazgató A JEREMIE Programról (Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises) JEREMIE

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök - a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök 1. Jövőkép és koncepció hiánya Hazánkban a Széchenyi Terv volt az első és utolsó gazdaságpolitika

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

Országos roadshow 2009. mikro és KKV vállalkozások részére. Bátora László vezérigazgató-helyettes, Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt.

Országos roadshow 2009. mikro és KKV vállalkozások részére. Bátora László vezérigazgató-helyettes, Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Országos roadshow 2009 mikro és KKV vállalkozások részére Bátora László vezérigazgató-helyettes, Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Salgótarján 2009.10.15 Új Magyarország Vállalkozói Program Uniós pénzügyi

Részletesebben

Takarékszövetkezeti Szakmai Nap

Takarékszövetkezeti Szakmai Nap Takarékszövetkezeti Szakmai Nap Benke Ákos vezérigazgató Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Budapest, 2009. június 17. Pénzügyi Programok hitelintézetek részvételével MV Zrt. refinanszírozási hitelkeretet

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5.

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5. A TakarékBank és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor A TakarékBank tulajdonosi struktúrája megváltozott 2012. december 31. 2013. május 15. 5.07% 0.01% 3.22% 36.05% 55.65% 39.28% Takarékszövetkezetek MFB

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési Operatív program neve Jeremie típusú pénzügyi eszközök Akcióterv

Gazdaságfejlesztési Operatív program neve Jeremie típusú pénzügyi eszközök Akcióterv Gazdaságfejlesztési Operatív program neve Jeremie típusú pénzügyi eszközök Akcióterv 1. Prioritás bemutatása 1.1. Prioritás tartalma Prioritás neve, száma Prioritás 4. Jeremie típusú pénzügyi eszközök

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása. 2009 június

Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása. 2009 június Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása 2009 június Tartalom Elan SBI Capital Partners Tőkealapkezelő Zrt.- Bemutatása SBI European Tőkealap (Alap) - Bemutatása SBI European Tőkealap

Részletesebben

Új Széchenyi Terv a vállalkozásokért

Új Széchenyi Terv a vállalkozásokért Új Széchenyi Terv a vállalkozásokért Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Egyszerűsítések, gyorsítások Átláthatóbb pályázati struktúra Átgondolt, a fejlesztési célokra koncentráló pályázatok

Részletesebben

Mikro-, kis-, és középvállalkozások aktuális finanszírozási lehetőségei. HaNgsúly a HitelkéPességeN

Mikro-, kis-, és középvállalkozások aktuális finanszírozási lehetőségei. HaNgsúly a HitelkéPességeN HaNgsúly a HitelkéPességeN 2015 www.glosz.hu HaNgsúly a HitelkéPességeN Növekedési Hitel Program és Növekedési HitelProgram + széchenyi kártya Program exim konstrukciók VISSZATÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁSOK HitelkéPesség

Részletesebben

TŐKE ÉS ÁLLAM JUTTATÁS versus BEFEKTETÉS

TŐKE ÉS ÁLLAM JUTTATÁS versus BEFEKTETÉS TŐKE ÉS ÁLLAM JUTTATÁS versus BEFEKTETÉS Konstrukciók és a befektető tapasztalata dr. Csuhaj V. Imre elnök-vezérigazgató Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. Magyar Közgazdasági Társaság Küldöttgyűlése Budapest,

Részletesebben

A VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ÉS A FINANSZÍROZÁS

A VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ÉS A FINANSZÍROZÁS Vidékfejlesztési Konferencia, Kecskemét 2015. szeptember 29. A VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ÉS A FINANSZÍROZÁS Dr. Sebestyén Róbert, igazgató www.mfb.hu MFB Zrt. Minden jog fenntartva 2014. 2015. május

Részletesebben

Az MFB Zrt. vállalkozásfinanszírozási programjai. Spilák Lajos RFH Nonprofit Zrt.

Az MFB Zrt. vállalkozásfinanszírozási programjai. Spilák Lajos RFH Nonprofit Zrt. Az MFB Zrt. vállalkozásfinanszírozási programjai Spilák Lajos RFH Nonprofit Zrt. Termékstruktúra MFB ok Vállalkozói szektor Agrár szektor Önkormányzati szektor Lakossági szektor MFB Vállalkozásfinanszírozási

Részletesebben

START Tőkegarancia Zrt.

START Tőkegarancia Zrt. START Tőkegarancia Zrt. ÚJ TERMÉK A KKV-K SZÁMÁRA EU-S TÁMOGATÁSOK IGÉNYBEVÉTELÉNEK ELŐSEGÍTÉSÉRE Az értékteremtő befektetés garanciája Szakmai Nap - 2007. június 26. Pályázati források a KKV-k részére

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

Hírlevél 2007. november 1. START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél 2008. augusztus

Hírlevél 2007. november 1. START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél 2008. augusztus Hírlevél 2007. november 1 Hírlevél 2008. augusztus Hírlevél 2008. augusztus 2 ÚJ, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉST TÁMOGATÓ PÁLYÁZATI KIÍRÁS JELENT MEG A hazai vállalkozások körében népszerű,

Részletesebben

Mikro-, kis vállalkozások forráshoz jutási és pályázati lehetőségei Keller Péter osztályvezető Vállalkozásfejlesztési Főosztály

Mikro-, kis vállalkozások forráshoz jutási és pályázati lehetőségei Keller Péter osztályvezető Vállalkozásfejlesztési Főosztály Mikro-, kis vállalkozások forráshoz jutási és pályázati lehetőségei Keller Péter osztályvezető Vállalkozásfejlesztési Főosztály Mezőkovácsháza 2010. szeptember 8. Előadás tartalma Vállalkozások finanszírozási

Részletesebben

Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens SZIE GTK RGVI

Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens SZIE GTK RGVI Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens SZIE GTK RGVI 2005-ben került létrehozásra Fókuszában a városok integrált fejlesztése áll, amely az elmúlt évtizedben kiemelt prioritásává vált az Uniónak és amelyet

Részletesebben

Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből

Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Budapest, 2015. március Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

FEJLESZTÉSI FORRÁSOK ÁLLAMI KÉZBŐL. Ilenczfalvi-Szász Gábor vezérigazgató

FEJLESZTÉSI FORRÁSOK ÁLLAMI KÉZBŐL. Ilenczfalvi-Szász Gábor vezérigazgató FEJLESZTÉSI FORRÁSOK ÁLLAMI KÉZBŐL Ilenczfalvi-Szász Gábor vezérigazgató 1 Az RFH Zrt. bemutatása 2000 óta működő, 100 %-ban állami tulajdonú pénzügyi szolgáltató és tanácsadó társaság Cél a vállalkozások

Részletesebben

Az Alapítványról. Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 2011. május 31.

Az Alapítványról. Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 2011. május 31. Készfizető kezesség kis és középvállalkozásoknak dr. Ulrich Anikó ügyvezető igazgató 2011. május 31. Napi Gazdaság konferencia: Válhat-e a vidék a fejlődés motorjává Az Alapítványról 1991-ben jött létre

Részletesebben

MFB az ország fejlesztési bankja

MFB az ország fejlesztési bankja MFB az ország fejlesztési bankja Czirják Sándor vezérigazgató Szeged, 2008. október 7. [ ] Az európai állami fejlesztési bankok szerepe Híd szerep: gazdaságpolitika és szereplői között Stratégiai célok

Részletesebben

Pályázati tapasztalatok. Ferencz Dóra 2008. 05. 22.

Pályázati tapasztalatok. Ferencz Dóra 2008. 05. 22. Pályázati tapasztalatok Ferencz Dóra 2008. 05. 22. Új pályázatok, új filozófia A támogatás nem helyettesíti a magántőkét, csak kiegészítjük azt Életképes, de támogatás nélkül meg nem valósuló fejlesztések

Részletesebben

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Dr. Kocziszky György A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának külső tagja Költségvetési Tanács Magyar Közgazdasági Társaság 2014. július 17.

Részletesebben

Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3.

Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3. Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3. Uniós gazdaságfejlesztés számokban 2007-2009 3-ból 2 sikeres pályázó 10 000 hazai vállalkozás

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Finanszírozási kilátások az agráriumban. Előadó: Szabó István, igazgató

Finanszírozási kilátások az agráriumban. Előadó: Szabó István, igazgató Finanszírozási kilátások az agráriumban Előadó: Szabó István, igazgató Agrárágazati Igazgatóság 2 A mezőgazdaság... Agrárágazati Igazgatóság 3 A mezőgazdaság befolyásoló tényezői Agrárágazati Igazgatóság

Részletesebben

START T kegarancia Zrt. www.startgarancia.hu

START T kegarancia Zrt. www.startgarancia.hu Hírlevél 2010. július 1 Hírlevél 2011. március Hírlevél 2011. március 2 173 MILLIÁRD FORINTOS KERETÖSSZEG AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PÁLYÁZATAIBAN A 2011. évi vállalkozásfejlesztést célzó

Részletesebben

Széchenyi Kártya Program

Széchenyi Kártya Program Széchenyi Kártya Program Hat hiteltermék minden eddiginél alacsonyabb kamattal, amelyek közül biztosan talál vállalkozása céljainak megfelelőt: 1. Széchenyi Kártya Folyószámlahitel 2. Széchenyi Forgóeszköz

Részletesebben

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között IP/08/1831 Kelt Brüsszelben, 2008. november 28-án. Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között A szélessávú szolgáltatások elterjedtsége továbbra

Részletesebben

Az MFB szerepe a gazdaságfejlesztésben

Az MFB szerepe a gazdaságfejlesztésben Heti Válasz Konferencia - Cégfinanszírozás a kkv-szektorban Az MFB szerepe a gazdaságfejlesztésben Bertalan Sándor ügyvezető igazgató 2014. október 29. www.mfb.hu MFB Zrt. Minden jog fenntartva 2014. május

Részletesebben

A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek

A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek Szivi Orsolya 2009. április 20. Budapest Az előadás felépítése Fejlesztési programok, pályázati lehetőségek

Részletesebben

Szabó Levente. Átalakulóban a Takarékszövetkezeti Szektor

Szabó Levente. Átalakulóban a Takarékszövetkezeti Szektor Szabó Levente vezérigazgató Takarékbank Zrt. Átalakulóban a Takarékszövetkezeti Szektor Budapest 2014. október 29. A takarékszövetkezeti szektor bemutatása Fiókhálózat több mint 1.500 fiók, alapvetően

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) 1990- ben alakult azzal a céllal, hogy szakmai és pénzügyi támogatása révén elősegítse

Részletesebben

Vállalkozásfejlesztés tőkebevonással. Török József Üzletfejlesztési igazgató Budapest, 2013. november 6.

Vállalkozásfejlesztés tőkebevonással. Török József Üzletfejlesztési igazgató Budapest, 2013. november 6. Vállalkozásfejlesztés tőkebevonással Török József Üzletfejlesztési igazgató Budapest, 2013. november 6. A tőkefinanszírozás lényege: a) részesedés szerzése, b) pénzügyi forrás biztosítása, c) ellenőrzés,

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Az Új Széchenyi Terv kiemelt céljai 1. Foglalkoztatás dinamikus növelése Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés Stratégia alkotás Kitörési pontok

Részletesebben

vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel

vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel K&H üzleti tippek 2015 Kovács Viktor Zoltán K&H KKV Marketing vezető 1 életciklus modell megújuló expanzió érett növekedés növekedő hanyatló induló induló vállalkozások

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós docens Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2011. október 26.

Részletesebben

Amikor az önerő nem elég

Amikor az önerő nem elég Amikor az önerő nem elég Pénzintézetek által biztosított finanszírozási lehetőségek Tabák Gábor cégvezető amiről szó lesz a szolgáltatások tárgya: a fejlesztés tanácsadói szolgáltatások banki szolgáltatások

Részletesebben

Vállalkozások finanszírozási lehetőségei visszatérítendő állami forrásból RFH-MFB László Csaba RFH Nonprofit Zrt.

Vállalkozások finanszírozási lehetőségei visszatérítendő állami forrásból RFH-MFB László Csaba RFH Nonprofit Zrt. Vállalkozások finanszírozási lehetőségei visszatérítendő állami forrásból RFH-MFB László Csaba RFH Nonprofit Zrt. Regionális Fejlesztési Holding Zrt Az RFH Zrt. bemutatása 2000 óta működő, 100 %-ban állami

Részletesebben

Intenzív térségi gazdaságfejlesztés, projektgenerálás, sikeres településfejlesztés. Kovács Balázs Értékesítési Igazgató

Intenzív térségi gazdaságfejlesztés, projektgenerálás, sikeres településfejlesztés. Kovács Balázs Értékesítési Igazgató Intenzív térségi gazdaságfejlesztés, projektgenerálás, sikeres településfejlesztés Kovács Balázs Értékesítési Igazgató Magyarország támogatási forrásai 2000-2013 között EU támo g atás Magyaro rs z ág nak

Részletesebben

Az MFB Zrt. vállalkozásfinanszírozási programjai. Várkonyi Gellért régió vezető 2012.11.21.

Az MFB Zrt. vállalkozásfinanszírozási programjai. Várkonyi Gellért régió vezető 2012.11.21. Az MFB Zrt. vállalkozásfinanszírozási programjai Várkonyi Gellért régió vezető 2012.11.21. Termékportfólió megújítása Irányelvek Megfelelés Új Széchenyi Tervnek Egyszerű stuktúrájú, és egzakt módon szegmentált

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007.I- III.

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007.I- III. ÚJ LEHETŐSÉGEK, ÚJ FORRÁSOK A BEFEKTETŐK ELŐTT KONFERENCIA Nagyvárad, 2008. április 4. Magyar tőkekivitel alakulása (millió euró) 1998-2007. 10000 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 582,4 810,1

Részletesebben

START T kegarancia Zrt. www.startgarancia.hu

START T kegarancia Zrt. www.startgarancia.hu Hírlevél 2010. július 1 Hírlevél 2011. január Hírlevél 2011. január 2 MILLIÁRD FELETT A JEREMIE KOCKÁZATI TŐKEALAPOK BEFEKTETÉSEI A 2010 első félévében, az Új Magyarország Kockázati Tőkeprogram keretében

Részletesebben

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA Dr. Maráczi Zsolt Társaság a Lakásépítésért Egyesület, ügyvezető elnök EU-források felhasználása az energia hatékony lakásberuházásoknál a 2014-2020 közötti időszakban

Részletesebben

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár Biztos alapok az innovációhoz DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár EU Innovációs Eredménytábla (2013) Az innováció dimenziói Potenciálok Piaci tevékenység Eredmények Humánerőforrás

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2008. Kabai Anikó 2008. 06. 03.

Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2008. Kabai Anikó 2008. 06. 03. Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2008. Kabai Anikó 2008. 06. 03. A minőségi javulás ígérete Változások az új tervezési időszakban NFT I. tapasztalatok ÚMFT Hosszú támogatási folyamat, ezen belül elhúzódó

Részletesebben

HIRDETMÉNY Vállalkozók és önkormányzatok részére nyújtott éven túli hitelek kamat és díj kondíciói

HIRDETMÉNY Vállalkozók és önkormányzatok részére nyújtott éven túli hitelek kamat és díj kondíciói Forgalmazható hitelek Beruházási célú hitel 200.07.0-től 80 Forgóeszközhitel 200.07.0-től Rulírozó jellegű forgóeszközhitel 200.07.0-től 60 Önkormányzati beruházási hitel 200.07.0-től 80 A kamatfelár mértéke

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési Operatív Program. Akcióterv

Gazdaságfejlesztési Operatív Program. Akcióterv Gazdaságfejlesztési Operatív Program 4. prioritás: Pénzügyi eszközök Akcióterv 2009-2013 4.2. Portfóliagarancia program hitelintézetek és vállalkozások részvételével 2008. október 1. I. Prioritás bemutatása

Részletesebben

Finanszírozási lehetőségek KKVk részére az energiaszektorban

Finanszírozási lehetőségek KKVk részére az energiaszektorban Finanszírozási lehetőségek KKVk részére az energiaszektorban Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. A Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. bemutatása Tulajdonos A 2009-ben alapított Bank tulajdonosa 2010 márciusa

Részletesebben

Hírlevél 2012. december

Hírlevél 2012. december Hírlevél 2012. december 1 Hírlevél 2012. december START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél 2012. december 2 Áldott, békés, meghitt karácsonyi ünnepeket és sikerekben gazdag újesztendőt kíván ügyfeleinek és partnereinek

Részletesebben

Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás

Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás Erősségeink Több mint 50 magasan képzett fejlesztési szakértő 700-800 vállalati ügyfél, 150 önkormányzat Több mint 90 Mrd Ft elnyert támogatás

Részletesebben