J e g y zőkönyv OTB-26/2011. (OTB-52/ )

Átírás

1 OTB-26/2011. (OTB-52/ ) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Oktatási, tudományos és kutatási bizottságának december 6-án, kedden, 10 óra 10 perckor a Képviselői Irodaház V. emelet 532. számú tanácstermében megtartott üléséről A jegyzőkönyv eredeti hitelesített példánya az Országgyűlés Levéltárában megtalálható.

2 2 Tartalomjegyzék Napirendi javaslat 3 Az ülés résztvevői 4 Elnöki bevezető 5 A nemzeti felsőoktatásról szóló T/4999. számú törvényjavaslat 5 A módosító javaslatok megvitatása 5 Egyebek 116

3 3 Napirendi javaslat 1. A nemzeti felsőoktatásról szóló törvényjavaslat (T/4999. szám) (A módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként) 2. Egyebek

4 4 Az ülés résztvevői A bizottság részéről Megjelent Elnököl: Pokorni Zoltán (Fidesz), a bizottság elnöke, Dr. Pósán László (Fidesz), a bizottság alelnöke és Brájer Éva (Fidesz) Cseresnyés Péter (Fidesz) Demeter Zoltán (Fidesz) Dr. Hoppál Péter (Fidesz) Kőszegi Zoltán (Fidesz) Kucsák László (Fidesz) Pánczél Károly (Fidesz) Pichler Imre László (Fidesz) Révész Máriusz (Fidesz) Sági István (Fidesz) Michl József (KDNP) Dr. Hiller István MSZP) Dr. Sós Tamás (MSZP) Farkas Gergely (Jobbik) Ferenczi Gábor (Jobbik) Helyettesítési megbízást adott Meghívottak részéről Hozzászólók Osztolykán Ágnes (LMP) dr. Hiller Istvánnak (MSZP) Brájer Éva (Fidesz) megérkezéséig dr. Pósán Lászlónak (Fidesz) Cseresnyés Péter (Fidesz) megérkezéséig Kucsák Lászlónak (Fidesz) Demeter Zoltán (Fidesz) megérkezéséig Pánczél Károlynak (Fidesz) Dr. Hoppál Péter (Fidesz) megérkezéséig Révész Máriusznak (Fidesz) Földi László (KDNP) Michl Józsefnek (KDNP) Dr. Dux László helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium) Dr. Halász Zsolt főosztályvezető (Nemzeti Erőforrás Minisztérium) Nagy Dávid elnök (Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája) Dr. Tőrös Szilárd elnök (Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete)

5 5 (Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 10 perc) Elnöki bevezető POKORNI ZOLTÁN (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Még napirend előtt, ha már az Origo úgyis tudósított a Fidesz és a KDNP frakcióüléséről, hátha nem olvassa mindenki az online tudósításokat, akkor elkezdtük megvitatni a felsőoktatási törvényhez benyújtott módosító javaslatokat. A jövő héten folytatjuk, egy pár kérdést elvi éllel tudtunk megvitatni. Ezek közül az, amiről én beszámolhatok, az az, hogy mind a kormányfő, mind a frakció támogatta azt, hogy ne legyenek kis létszámú felzárkóztató osztályok, és maradjon rugalmas az óvodáztatás és az iskolába lépés időpontjának a meghatározása. A másik ilyen pont, hogy inkább a 3 évvel kezdődő óvodáztatás és felmentés rendszerét látta jónak a kormány és a frakció, szemben ezzel az alternatívájával, amelyik a 4 évvel kezdődő és óvodáztatási támogatással kívánja kezelni a problémát. A célja mind a kettőnek ugyanaz, csak más technikát javasol erre. Az önkormányzati iskolafenntartás dolgában a miniszterelnök arra kérte, pontosan nem tudom, kit, hogy a kormánytagokat vagy a frakciót, hogy vezesse végig a törvényen annak a szétválasztását, hogy más a fenntartás és más a működtetés, a fenntartás a kormány dolga, felelőssége, joga, ebbe beletartozik a tartalom, az igazgató, az ellenőrzés, én hozzáteszem, hogy és a finanszírozás. Ezt annyira nem hangsúlyozta a miniszterelnök úr (Közbeszólás: De mondta!) mondta ő is? Akkor mostantól mondta. És más a működtetés kérdése, ahol lát lehetőséget az önkormányzatok bekapcsolódására, bekapcsolására. Meglátjuk, hogy ezt az előttünk álló egy hétben hogyan tudja az államtitkárság átvezetni, ezt a kormányfői javaslatot vagy utasítást. Még egy pontban érzékeltünk összhangot, ez pedig az egésznapos iskola megvalósításának a módja, amelyiknél egy rugalmas bevezetés a kívánatos, tehát a miniszterelnök is ezt javasolta, amely módot ad arra, hogy legyen olyan intézmény, ahol egésznapos iskola van, és ott nyilvánvalóan nem kaphat felmentést a gyerek, de lehessen olyan intézmény, ahol még nincs egésznapos iskola, és csak a ma ismert ügyelet az intézmény kötelme. Ez a ti javaslatotok, ez a felmentheti -t erősíti meg, mert ha valahol egésznapos iskola van, annak minden attribútumával, akkor nem mentheti fel a szülő kérelmére sem a gyereket az igazgató, hanem akkor szépen jár a délutáni tanórákra, ha adott esetben tanóra van délután és nem közösségi foglalkozás, sport vagy művészeti képzés. Tehát azt gondolom, hogy az egésznapos iskolában inkább az itt körvonalazódó megoldást támogatta a kormány, a kis létszámú fejlesztő osztályok ügyében is, az óvodakezdetnél pedig ezt az alternatívát, ami a három év felmentés. Nagyjából ennyi, ezek a kérdések tűnnek világosnak, a többiben még folytatás lesz. Még egy szolgálati közlemény: 12 óra 50-kor elkezdünk egy szünetet, hacsak addig be nem fejezzük, és fél 2-kor folytatjuk. Államtitkár úrnak főiskolai tanári okleveleket kell átadnia a minisztériumban, addig pedig mi szépen megebédelünk, és kisimult arccal folytatjuk a bizottsági ülést, ha kell, ha addig nem végzünk az előttünk lévő pár száz javaslattal. A nemzeti felsőoktatásról szóló T/4999. számú törvényjavaslat Akkor kezdjük el a munkát. A 101-es Balczó Zoltán képviselő úr javaslata. Az előterjesztő álláspontja? A módosító javaslatok megvitatása

6 6 ELNÖK: Kíván-e valaki érvelni? (Nincs jelzés.) A bizottság? Parancsolj! FARKAS GERGELY (Jobbik): Egy kicsit hirtelen jött ennek az indoklása, de ha jól emlékszem, itt arról van szó, hogy a 12. és a 37. között mi ellentmondást véltünk felfedezni. Itt csak arról van szó, hogy a szenátus rangsorolja a pályázatokat, arról nincs szó, hogy ki választ, a 37. -ban pedig, ha jól emlékszem, van egy olyan, hogy a szenátus megválasztja a rektorjelöltet, vagy valami hasonló megfogalmazás. Mi itt mindenféleképpen azt tartanánk jónak, ha a szenátus választaná meg a rektort, és mondom még egyszer, a két paragrafus között mi ellentmondást véltünk felfedezni. DR. HALÁSZ ZSOLT főosztályvezető (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Valóban így van, de a jogalkotói, illetve az előterjesztői szándék mindenképpen ez az előbbi volt, vagyis hogy a szenátus rangsoroljon, így a 37. korrigálását javasolja inkább az előterjesztő. ELNÖK: Van ilyen javaslat? DR. HALÁSZ ZSOLT főosztályvezető (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Még nincsen. ELNÖK: Segítséget kérünk akkor a bizottságihoz. Talán jó lenne ma délután ezt benyújtani. Akkor ezt az ellentmondást nem ennek a pontnak az elfogadásával oldjuk fel, hanem egy bizottsági benyújtásával. Kíván-e még valaki szólni? FARKAS GERGELY (Jobbik): Ahogy említettem, egyrészt az ellentmondás feloldásáról van szó, másrészt viszont egy nézőpontbeli különbség is megmutatkozik. Mondom még egyszer: mi az államtitkárság elképzelésével ellentétben azt tartanánk jónak, ha a szenátus választaná meg a rektort. Tehát e között is különbség van. ELNÖK: Igen, de nem erre tesztek javaslatot, hanem a jelöltre. FARKAS GERGELY (Jobbik): De ez ebbe az irányba hat, az államtitkárság pedig pont az ellenkezőjét fogja korrigálni, tehát más szempontból fogja javítani a javaslatot. DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Szerintem a következő javaslat, a 102-es véleményem szerint tudja rendezni ezt az egész kérdést. Szíves figyelmébe ajánlom mindenkinek. ELNÖK: Ez egy más irányba rendezi a dolgot, ha már irányokról beszélünk. A 101- esnél járunk. Parancsolj! RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Szerintem a következő javaslat pont az, amit az államtitkárság elmondott. Tehát itt azt mondjuk a 102-esben, mivel ugyanarról van szó, ezért javaslom, hogy ha elnök úr elfogadja, hogy egyben tárgyaljuk, hogy véleményezi a rektori pályázatokat, ezt akár rangsorolásnak is lehet tekinteni, és a 212-es összefüggésében pedig azt húzzuk ki, hogy a szenátus tagjai többségének szavazatával, ez kimarad, és az marad benne, hogy a fenntartó dönt a rektorjelölt személyéről. Tehát ebben az esetben ez pont az, amit mi módosítóként beadtunk, amit az államtitkárság megfogalmazott, legalábbis irányát tekintve.

7 7 ELNÖK: Köszönöm szépen. Úgy látom, hogy dönthetünk. A 101-esről döntsünk. A bizottság támogatja-e Balczó Zoltán javaslatát? (Szavazás.) 2 igen. Nem kapta meg az egyharmadot. Döntsünk a 102-esről. Az előterjesztő álláspontja? Itt egyedül az a gondunk, egyébként egyetértve az elmondottakkal, hogy itt a rektor vezetői tevékenységének az értékelését azért nem vennénk ki belőle. Tehát a többi részével egyet lehet érteni, de itt ez a 102-es azt is törölni javasolja, ezért ezt nem tudtuk támogatni. ELNÖK: Világos. Akkor ezt jelezni kellene, hogy ide még most kellene egy kapcsolódót a mai nap során benyújtani. Mindjárt dönteni is fogunk róla. Először döntsünk az eredetiről, a 102-esről. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság Most pedig javaslatot tennék egy kapcsolódó módosító indítványra, amelyik ezt a pontot, hogy továbbá értékeli a rektor vezetői tevékenységét, tehát a mondat végét visszaemeli, mert az elfogadott módosítóhoz kell kapcsolódnunk. Kívánjuk-e ezt megvitatni? (Nincs jelzés.) Nem. Akkor javaslom, hogy parancsolj! RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Azt akarom megkérdezni, most elolvasva, megütötte a fülemet, és most a szememet is, hogy továbbá a fenntartó dönt a rektorjelölt személyéről. A rektorjelölt személyéről dönt, vagy az a pontosabb, hogy továbbá a fenntartó dönt a rektorról? DR. HALÁSZ ZSOLT főosztályvezető (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): A rektorról nem dönthet, mert egyetem esetén a köztársasági elnök úr, főiskola esetén a miniszterelnök úr nevezi ki, bízza meg a rektort. ELNÖK: Noha ez nyilván itt már protokolláris, de a szóhasználat így precíz. Szavazzunk a bizottsági módosító benyújtásáról, amelyik ezt a pontot visszaemeli! Kérem, most szavazzunk! (Szavazás.) Köszönöm, többség. Akkor ilyen értelemben kellene majd segíteni. A 103-as, Hiller István javaslata, illetve Pósán, Révész, Cseresnyés Péter és Lázár János javaslata. Előterjesztő? RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Miért nem? A differenciált jövedelemelosztás elveit a szenátus feladataként mi szükségesnek érezzük. RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Bocsánat, nem értettem. Tehát a szenátus funkciói között ezt mi szeretnénk megtartani. DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Egy megjegyzés. Én értem az államtitkárságnak ezt az álláspontját, csak akkor van egy kérdésem. Ha egyik oldalon el lehet téríteni az óraszám-

8 8 besorolást, beosztást, mert van ilyen paragrafus, akkor a másik oldalon, és ez a hatáskör viszont az intézménynél van, akkor ehhez kapcsolódóan az ezzel szerintem logikusan összefüggő javadalmazási kérdés miért lett ettől függetlenítve? Ez a kérdésem lényege. Köszönöm. Itt az intézménynél marad, tehát ez a szenátusnak a feladatai között szerepel az előterjesztésben, amit most a módosító indítvány törölni javasol. ELNÖK: Azt gondolom, hogy ez két külön dolog. Az egyik, amiről László beszél, hogy milyen óraszámokkal, milyen jövedelemmel honoráljanak teljesítményt, a másik pedig a minőség differenciált megbecsülése. Én azt gondolom, hogy ez egy olyan oktatáspolitikai ügy, amit a fenntartóhoz kell húzni és nem a szenátushoz. Tehát az, hogy milyen módon differenciál, milyen jövedelemelosztási elveket, bérezési, minőségi szempontokat akar egy intézményben érvényesíteni valaki, az nem egy jugoszláv önigazgató munkástanács-modell, amely általában nem differenciál, nem kemény minőségi feltételeket szab, hanem inkább a fenntartóhoz, a tulajdonos fenntartóhoz érdemes helyezni, mert ott lesz erős differenciálás és lesznek minőségi feltételek. Én ezért érvelnék emellett. Megjegyzem a fideszeseknek, hogy Lázár frakcióvezető úrral konzultálva tartom ezt fontosnak. DR. HILLER ISTVÁN (MSZP): Amit én külön köszönök, hogy a nevem ilyen körökben foroghat. ELNÖK: Szívesen, máskor is. (Derültség.) Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs jelzés.) Nem kíván. Akkor kérem, hogy szavazzunk a 103-asról. Ki az, aki támogatja a 103-as javaslatot? (Szavazás.) Köszönöm. A bizottság A 104-es Balczó Zoltán, Dúró Dóra, Farkas Gergely javaslata. Előterjesztő? ELNÖK: Kíván-e valaki érvelni? Gergely, parancsolj! FARKAS GERGELY (Jobbik): Van itt néhány módosító, ami a szenátus jogköreit erősítené, ez is azok közé tartozik. ELNÖK: Köszönöm. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs jelzés.) Szavazzunk! Ki az, aki támogatja a 104-est? (Szavazás.) 2 igen. Nem kapta meg a bizottság egyharmados támogatását. A 105-ös Pósán László képviselő úr javaslata. Előterjesztő? ELNÖK: Kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs jelzés.) Szavazzunk! Ki az, aki egyetért a javaslattal? (Szavazás.) 6 igen. A bizottság nem támogatja, de az egyharmadot megkapta. A 106-os Pósán László javaslata. Előterjesztő?

9 9 ELNÖK: Ezt a pontot már módosítottuk egyébként más pontnál. Kíván-e valaki hozzászólni? Hiller István! DR. HILLER ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Államtitkár Úr! Teljesen valószínűtlen, hogy az adott felsőoktatási intézmény vagyongazdálkodási tervéről ne a fenntartó döntsön. Hát ki? Akkor mitől fenntartó? A vagyongazdálkodási tervről, amiért a fenntartó közvagyon esetén jogi értelemben is felel. Erről nem tud a szenátus dönteni önmaga vagyongazdálkodási tervéről, csak javaslatot tud megfogalmazni. A fenntartó attól fenntartó, hogy fenntartja az intézményt, többek között jogi, más tekintetben vagyoni, financiális eszközökkel. Ha nem a fenntartó lesz a vagyongazdálkodásért felelős, akkor ez teljesen rossz. Tehát azt gondolom, hogy ez működésképtelenné teszi az intézményt. DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Igen, ez igaz. ELNÖK: Lehet, hogy ezt az egy pontot érdemes kivenni, a többit nem feltétlenül. Itt a fenntartó egyetértésével van, és ez a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal egyeztetett szöveg, amit ők elfogadhatónak tartanak ebben a formában. Sőt, ebben a formában javasolták, hogy kerüljön be. ELNÖK: Kérem, hogy szavazzon a bizottság. Ki az, aki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de az egyharmadot megkapta. Balczó Zoltán, Dúró Dóra, Farkas Gergely 107-es javaslata. Ugyanez a pont. ELNÖK: Gyakorlatilag lefolytattuk a vitát, hogy miért kell a fenntartó vagy miért nem kell. Kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs jelzés.) Szavazzunk! Ki az, aki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) 2 igen. Nem kapta meg az egyharmadot. A 108-as Hiller István javaslata. ELNÖK: A fejlesztés indításáról. Kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs jelzés.) Én támogatom a javaslatot, Lázár János frakcióvezető úrral együtt ezt a pontot. Pósán, Révész, Cseresnyés urak is ugyanilyen tartalmú javaslattal éltek. Révész Máriusz! RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Igen, most volt frakcióülés, ahol miniszterelnök úr is elég egyértelműen és világosan elmondta, hogy az állami felelősségvállalást és szerepvállalást a köznevelési törvényben is erősíteni kívánja, és ez olyan sarokkő, amiről nem nagyon hajlandó lehátrálni. Itt gyakorlatilag megint ugyanerről van szó, ráadásul olyan helyen próbáljuk meggyengíteni az államot, ahogy Hiller István elmondta, hogy tulajdonképpen teljesen anakronisztikus.

10 10 Tehát szerintem is a megoldás az, hogy a szenátus javaslatot tesz, de a fenntartónak kell döntenie arról, hogy erre lesz pénz vagy nem lesz pénz, fordítva nem lehet. Tehát a mi javaslatunkat jobbnak tartjuk, mint Hiller Istvánét (Dr. Hiller István: Persze, jobb is! Derültség.), de én Hiller Istvánét is tudom támogatni, hiszen egy részhalmaza a mi javaslatunknak, tehát egyetértek azzal is. ELNÖK: Michl József! MICHL JÓZSEF (KDNP): Én azért nem értek egyet vele, mert itt úgy fogalmaz a szöveg, hogy a fenntartó egyetértésével dönt mondjuk a fejlesztés indításáról. Most minden egyes felsőoktatási intézmény fejlesztését csak a minisztérium gondolja végig és vegye végig (Dr. Hiller István: Igen.), vagy pedig itt arról van szó szerintem az eredeti javaslatban, hogy mindegyik felsőoktatási intézmény maga tesz javaslatokat arra, hogy hogyan szeretné fejleszteni magát, és ha ezzel egyetért a fenntartó, akkor az mehet. Ha nem ért egyet, akkor nem mehet. Tehát itt azért a munka egy részét visszateszi a felsőoktatási intézményekre. ELNÖK: Egy pillanat, arról is szól, hogy ha a fenntartó fejleszteni akar és a szenátus nem, akkor nincs fejlesztés az eredeti tervezet szerint. A módosítás szerint pedig van, ha a fenntartó fejleszteni akar, a szenátus cigánykereket hányhat, akkor is fejleszteni fog, mert a fenntartó dönt. RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Ugyanezt akarom mondani. Jóska, te egy polgármester vagy, ott sem az szerepel, hogy az iskola eldönt egy fejlesztést, és ő dönt, esetleg te megvétózhatod (Michl József: Az egy kicsit más!), hanem a történet ELNÖK: Valóban, az egyetem jelentéktelenebb a tatai iskolákhoz képest. (Derültség. - Michl József: Nem ugyanaz a szint.) RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): De ott is a következő történik, tehát fenntartom, hogy a példa jó. (Michl József: Ne húzzuk ezzel az időt!) Hadd fejezzem már be a mondatot! Tehát javaslatot tesz a fenntartónak és a fenntartó dönt, de akkor is dönthet a fenntartó egyébként, ha nincs ilyen javaslat. ELNÖK: Köszönöm. A 108-asról döntsünk. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság A 109-es Hiller, Osztolykán, Pósán, Révész, Cseresnyés nagykoalíció. (Derültség.) Előterjesztő? ELNÖK: Az előterjesztő nem Ki az, aki érvelni kíván? A gazdálkodó szervezettel történő együttműködésről sem a szenátus dönt, hanem értelemszerűen a fenntartó a módosítás értelme szerint. Én támogatom a javaslatot. Szavazzunk! Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság A 110-es Pósán László javaslata. Szintén ugyanez a sor. Előterjesztő?

11 11 ELNÖK: Az előterjesztő nem Kíván-e valaki érvelni? (Nincs jelzés.) Szavazzunk! Ki az, aki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) 7 igen. A bizottság nem támogatja, de az egyharmadot megkapta. A 111-es Hiller, Pósán, Cseresnyés, Révész képviselő urak javaslata. Előterjesztő? ELNÖK: Kíván-e valaki érvelni? (Nincs jelzés.) Én kívánok érvelni, megint csak a frakcióvezetővel történt egyeztetés alapján támogatom ezt a javaslatot. Szavazzunk! Ki az, aki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatta a javaslatot. A 112-es Hiller, Pósán, Révész, Cseresnyés képviselő urak javaslata. Az előterjesztő? Támogatja. ELNÖK: Az előterjesztő Kreditátviteli bizottság kivételével. Kíván-e valaki érvelni? (Nincs jelzés.) Szavazzunk! (Szavazás.) A bizottság támogatja a javaslatot. Szávay István képviselő úr javaslata következik, a 113-as. Az előterjesztő? ELNÖK: Kíván-e valaki érvelni? Farkas Gergely! FARKAS GERGELY (Jobbik): Röviden szeretnék. A módosító javaslatunk azt a célt szolgálja, ami jelenleg is a hallgatói önkormányzatok szenátusban való részvételét szabályozza, tehát nem érezzük azt, hogy indokolt lenne ennek az aránynak a csökkentése, a jelenlegi szabályozás fenntartását javasoljuk. ELNÖK: Máshol egyébként a szenátusi részvételről szól az anyag, az arányokról? (Dr. Pósán László: Igen.) Tehát más pontján a jogszabály ezt nyilván tartalmazza. Pósán László, parancsolj! DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Bocsánat, csak egy olyan rövid megjegyzésem van, hogy a különböző testületekben, kari tanácsban, egyetemi tanácsban nevezzük szenátusnak és így tovább, a hallgatói képviselet értelemszerűen biztosítva kell hogy legyen. Az, hogy aktuálisan egy-egy ilyen testület milyen munkabizottságot hoz létre, mennyi időre szólóan, hány fővel és így tovább, szerintem ez egyértelműen intézményi hatáskörben kezelendő dolog, és az intézményi hatáskörben elfogadott szmsz-ből következik majd az, hogy az egyes bizottságok összetételét hogyan és mint kell összeállítani. Tehát ebből a szempontból nem hiszem, hogy törvényi szinten a bizottságokig lemenően kell ezt szabályozni. Köszönöm. ELNÖK: Itt van a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának a vezetője. Parancsolj! Ti tárgyaltatok a miniszterelnök úrral erről a kérdésről, ha jól tudom. Ott született megállapodás erre vonatkozóan? NAGY DÁVID elnök (Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! A miniszterelnök úrral folytatott

12 12 tárgyalásokon ez a kérdés konkrétan nem merült fel. Korábban egyeztettünk róla Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes úrral, ahol mi jeleztük, hogy az egyharmadot egy elfogadható és járható útnak, és egy működő gyakorlatnak tekintjük. Továbbá szembesültünk azzal a kormányzati javaslattal, igénnyel, hogy ezt az arányt csökkentsék. A megegyezés korábban arról szólt, hogy 25 százalékban állapodtunk meg, és efölött még egy doktorandusz képviselő, a hallgatói részről a doktoranduszok státusza, hogy hallgató vagy oktató, nem teljesen tisztázott, mindamellett nyilvánvalóan tartjuk azt az elképzelésünket, hogy az egyharmad a bevált és működő gyakorlat. Továbbá nem tudom, hogy szólhatok-e az előző, bár már elfogadott ponthoz is, a kreditátviteli bizottságoknál, itt a bizottságnak ezzel a döntésével nem tudok azonosulni, mert hallgatókat érintő kérdésről van szó, továbbá azt szeretném jelezni, hogy természetesen a bizottságban való részvételről le tudunk mondani, amint a kreditátvitel szabályozása országos szinten egységes. Ez jelenleg nem áll fenn, ezért indokolt szerintünk a hallgatói részvétel a kreditátviteli bizottságokban is. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönjük. Ez hogyan van, más pontján szabályozva van a hallgatói képviseleti arány? A 113. pont nem a szenátusban való részvételről szól, hanem az egyéb bizottságokban. Ott megítélésünk szerint, az elnök úr nem tett róla említést, de az egyeztetések során ők egyetértési jogot kaptak számos területen, tehát innentől fogva majdhogynem jelentéktelen, hogy hány százalékkal vannak jelen a bizottságban, miután a hallgatókat érintő tanulmányi, szociális és egyéb ügyekben egyetértési joga van a hallgatói képviselőknek. ELNÖK: Világos, most már értem. De akkor a szenátusban Az egy külön kérdésként merül fel, de ez a pont nem erről szól. NAGY DÁVID elnök (Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája): Elnézést kérek, most kaptam meg ezt az anyagot, ami alapján halad a bizottság, úgyhogy nem tudtam megnézni, hogy melyik pontról beszélünk. Azt gondolom, hogy a bizottságokban való hallgatói részvétel mindenképpen indokolt. Természetesen hallgatókról van szó, a hallgatók képviseletének úgy gondolom, hogy jelen kell lennie minden bizottságban, és azt hiszem, hogy ehhez a törvényi garancia is szükséges. ELNÖK: Ezt tartalmazza az eredeti anyag, hogy a munkájában részt vehessenek a hallgatók képviselői. Ez szerepel az előterjesztésben, Szávay képviselő úr javaslata itt egy mértéket is megszabna a bizottságokat illetően. NAGY DÁVID elnök (Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája): Azt hiszem, hogy ez a garancia szükséges a törvényben, ugyanis ha a legfőbb döntéshozó szervben ott lehetünk egy meghatározott százalékban, egy minimális százalékban, azt gondolom, hogy a bizottságok esetében is indokolt ez a fajta rögzítés. ELNÖK: Alatta látjuk Kucsák képviselő úr javaslatát, szövegszerűen: a hallgatókat érintő ügyekben eljáró bizottságban (Dr. Tőrös Szilárd jelentkezik.) Parancsolj!

13 13 DR. TŐRÖS SZILÁRD elnök (Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete): Köszönöm szépen. Engedjék meg, hogy bemutatkozzam: Tőrös Szilárd vagyok, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének újonnan megválasztott elnöke, Kis Papp László tanár úr utódja. Gondolom, hogy akkor a szenátussal kapcsolatban mondhatok két mondatot. A korábbi gyakorlat az volt, hogy a reprezentatív szakszervezeteknek legalább 5 százalék képviselete volt a szenátusban, a mostani törvény pedig azt mondja, hogy legfeljebb 5 százalék. Ez praktikusan azt a nagyon nehezen kezelhető helyzetet hozza elő, hogy országosan két nagy reprezentatív szakszervezet van, és a nagyobb egyetemeken ez egy olyan konfliktust okoz, hogy az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége, illetve a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége meghatározó ezen a területen, és így a nagyobb tudományegyetemeken ez egy konfliktust jelentene, ha legfeljebb egy fővel vennének részt a szakszervezetek a szenátusban szavazati joggal. ELNÖK: Köszönöm szépen. Kucsák László! KUCSÁK LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Csak azért jeleztem, hogy ez a 114. pont is ezzel a bekezdéssel kapcsolatos, jóllehet a tárca álláspontját a 114-esre nem hallottam még, ezt majd nyilván szívesen meghallgatnánk. Én arra tennék javaslatot, hogy amennyiben szövegszerűen ez jó iránynak tűnik, akkor itt a százalék vonatkozásában akár a kettőt össze is lehetne fésülni. Szerintem ez tartalmában bocsánat jobb megfogalmazás, megfoghatóbb megfogalmazás, és ha csak a részvételi százalék a kérdés ezekben az állandó bizottságokban, akkor a kettőből egy kapcsolódó bizottságit össze lehetne hozni. Köszönöm szépen. ELNÖK: Tehát akkor azt rendeztük, hogy a szenátusban biztosított a képviselet, a szenátus által létrehozott bizottságokról van szó. Kucsák képviselő úr javaslata specializálja, azt mondja, hogy a hallgatókat közvetlenül érintő szociális, tanulmányi, vizsgaügyek, de ott 50. Szávay képviselő úr javaslata nem specializálja, viszont azt mondja, hogy Ki kellene találni, hogy mi legyen, illetve az eredeti javaslat csak annyit mond, hogy a bizottságokban csak képviselete van, de nincs mérték megszabva hozzá. Illetve egyetértési joga van a hallgatóknak, tehát innentől fogva, ha egyetlenegy hallgató van, akkor is keresztül tudja vinni az akaratát. ELNÖK: Az információt felhozza, és a szenátusban az egyetértési jogával befolyásolja a dolgot. Nagy Dávid! NAGY DÁVID elnök (Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája): Köszönöm szépen, elnök úr. Ahogy államtitkár úr is mondja, valóban az egyetértési jog gyakorlása megmaradt a hallgatói képviseleteknél. Azt hiszem azonban, hogy az intézményi munkát egyszerűsítendő, már a bizottságokban is indokolt a nagyobb arányú részvétel. És javaslatot is tennék egyből, hogy egy minimális részvételi arányt a szenátusi részvételhez kötnék, tehát ahány százalékban a hallgatói képviselet jelen van a szenátusban, legalább olyan százalékban legyen jelen a hallgatókat érintő ügyeket intéző bizottságokban is. Köszönöm. ELNÖK: Révész Máriusz! RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Egy kicsit túlbeszéltük a problémát. Arra kaptak garanciát a tárgyalásokon, hogy 25 százalék meglesz. Én Kucsák László javaslatát

14 14 fejleszteném tovább, és azt mondanám, hogy ezekben a bizottságokban a hallgatókat érintve a 25 százalékot garantálni kell, a többi bizottságban pedig vehessenek részt a hallgatók. Tehát egy olyan módosítót javaslok, ami Kucsák László képviselőtársam indítványán alapul, és az 50 az 25-re változna benne. ELNÖK: Jó. Kucsák László javaslata azt mondja, hogy a bizottságok munkájában van képviselő, a speciális hallgatókat érintő ügyekben van arány, és ez a 25-30, legalább 25 százalék, nem lehet kevesebb, mint 25 százalék. Ez a te javaslatod. Ez nincs az asztalon, tehát egy bizottságiként kell ezt elfogadni. Akkor először erről fogok szavaztatni, hogy a bizottság benyújt-e egy ilyen javaslatot. Szavazhatunk róla? (Révész Máriusz: Úgy látom, a kormány tudná támogatni.) De nem mondhat ilyet, mert van álláspontja, ami köti őt. Szavazzunk erről a bizottsági javaslatról! (Szavazás.) Köszönöm. Ezt támogatta a bizottság. Most a esről szavazzunk! Ki az, aki ezeket is kívánja támogatni? (Szavazás.) 2 igen. Ki az, aki a 114-est támogatja? (Szavazás.) 2 igen. Tehát ezek nem kapták meg az egyharmadot, a bizottsági maradt talpon. Koncz Ferenc képviselő úr javaslata, a 115-ös. Az előterjesztő? ELNÖK: Közvetlen megválasztás. Ugyanakkor ez mintha egy fontos ügy lett volna, hogy ne delegálás vagy átruházott mandátummal töltsék be a hallgatók a helyeket, hanem közvetlenül válasszák őket. Jó, nem támogatják. Kíván-e valaki érvelni mellette? (Nincs jelzés.) Nem. Szavazzunk! Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 3 igen. A bizottság nem támogatta, nincs meg az egyharmad. Szávay István képviselő úr javaslata a 116-os. Az előterjesztő? ELNÖK: Az előterjesztő nem Kíván-e valaki kérdezni, érvelni? Révész Máriusz! RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Csak kérdezni szeretnék, hogy az előbb az hangzott el a hallgatói önkormányzat vezetőjétől, hogy az a megállapodás született, hogy 25 százalék a szenátusban a létszám. Azt szeretném javasolni, hogy akkor, ha már született egy megállapodás, akkor annak megfelelő legyen a törvény. Csak ennek az érdekében szeretném, ha ezt tisztáznánk, hogy a szenátus hány százalékát teszi ki a hallgatói önkormányzat, és ha ilyen megállapodás volt, akkor azt vezessük át a törvényen. ELNÖK: Parancsolj! NAGY DÁVID elnök (Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája): Köszönöm szépen. Mind Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes úrral, mind miniszterelnök úrral beszéltünk a témáról, és a 25 százalékos hallgatói képviseleti részvételben állapodtunk meg a szenátusi részvétel kapcsán.

15 15 ELNÖK: Az előterjesztés szövege a legalább 20, legfeljebb 25 százalék. (Nagy Dávid: Igen, legfeljebb 25 százalék, így van.) Akkor ennek megfelel, akkor a módosításra nincs szükség. (Nagy Dávid: Nincs szükség a módosításra.) Látom, hogy itt tartják magukat a megállapodáshoz a felek, ami derék. Szavazhatunk róla? A 116-osról szavazunk. Ki az, aki ezt támogatja? (Nincs jelzés.) Nem támogatja senki. Az eredeti megállapodást tükröző szöveg marad. A 117-es Koncz Ferenc javaslata. Az előterjesztő? ELNÖK: Kíván-e valaki érvelni mellette? (Nincs jelzés.) Szavazzunk! Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nem kapta meg az egyharmadot. Pichler Imre képviselőtársunk javaslata a 118-as. Az előterjesztő? ELNÖK: Kíván-e valaki kérdezni, érvelni? (Nincs jelzés.) Hadd fussam át gyorsan! Ez az átruházás. Kifejtenétek egy kicsit bővebben, hogy miért nem? Ha főosztályvezető úr tudna nekünk segíteni itt a 118-asban. Van, amit átruházhat, van, amit nem ruházhat át, és a részvételi arányokat garantálja az átruházott jogkörben. DR. HALÁSZ ZSOLT főosztályvezető (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): A javaslat abból indult ki, hogy az intézmény egységes intézményként és szervezetként működik, ne történhessen meg az, hogy az intézmény szenátusának egyszeri döntésével végeredményben az intézmény szervezeti egységei külön-külön maguk működtetik az intézmény alaptevékenységét, és így szétosztja végeredményben egy döntéssel a szenátus az összes hatáskört. ELNÖK: Ezért nem javasoljátok az átruházás intézményét? DR. HALÁSZ ZSOLT főosztályvezető (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Igen. ELNÖK: Értem. Kíván-e valaki még érvelni? (Pichler Imre László: Visszavonom.) Pichler Imre visszavonta a javaslatát, úgyhogy nem kell róla szavaznunk. A 119-es, Hiller, Pósán, Révész, Cseresnyés képviselő urak javaslata, amelyik az átruházás tilalmából ELNÖK: Az előterjesztő nem ha), hd), hf) pontban meghatározott jogkörök. Melyek ezek a jogkörök? Kellene egy kis segítség. DR. HALÁSZ ZSOLT főosztályvezető (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Itt lényegében az együttműködési megállapodás kötésére vonatkozó kizárólagos szenátusi jogkört osztaná le a javaslat, hogy a szenátus dönthetne úgy is, hogy az intézmény egyes szervezeti egységei külön-külön köthetnének együttműködési megállapodást más külső szervezetekkel.

16 16 RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Én vissza tudom vonni. ELNÖK: Te vissza tudod vonni? Tehát karok ne köthessenek együttműködési megállapodást, ezt írja, és a kari szintű együttműködési megállapodásokat tenné lehetővé a javaslat. Mérlegeltétek a dolgot? DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Bocsánat, csak egy észrevételem van. Ha jól tudom, ebbe a hatáskörbe tartoznak olyan, mondhatni rutinszerű dolgok is, mint a köztársasági ösztöndíjról szóló intézményi döntés. Ezeket a döntéseket ma a legjobb tudomásom szerint kari szinteken hozzák meg, mert nehéz is lenne másképp. Ha úgy tetszik, a szenátus ezen jogköreit leosztja, és megbízik az ilyen intézményi kompetenciákban, mert nehezen összemérhető eredményeket kellene szenátusi szinten mérlegelni. Tehát ez is benne van, csak jelzem, hogy ezt érdemes lenne egy kicsit végiggondolni. ELNÖK: Hiller István! DR. HILLER ISTVÁN (MSZP): Nagyon különböző méretű egyetemeknek kell ugyanolyan szabályokat alkotni. Más az olyan felsőoktatási intézmény, amelyik négy karral, és egészen más, amelyik nagyon különböző 11 karral működik. Az előterjesztőnek igaza lehet abban az esetben, amikor az egyetem kevesebb, tehát 4-5 karral működik, de az, hogy egy 11 karral működő intézmény esetében 11-féle kar 11-féle szerződést köt, és ez egyébként egy intézmény szervezeti és működési szabályzata alatt van, az a valóságban majdhogynem kivitelezhetetlen. Mondok konkrét példát, jó? A vidéki tudományegyetemeink mindegyike ilyen, Debrecen, Szeged, Pécs, ilyen a Corvinus Egyetem, ilyen a Budapesti Műszaki Egyetem, de nem ilyen például az Orvostudományi Egyetem, és nem ilyen az ELTE. Az ilyen jogszabály a sok karral rendelkező nagy intézmények esetében totál átláthatatlan helyzetet hoz. ELNÖK: Kíván-e még valaki érvelni a javaslat mellett? (Nincs jelzés.) Úgy látom, hogy szavazhatunk. Kérdezem, hogy a bizottság támogatja-e a 119-es javaslatot. (Szavazás.) 8 igen. A bizottság nem támogatja, de az egyharmadot megkapta. A 120-as Szávay István képviselő úr javaslata, hd), hf). Ez egy kicsit más, mert még beveszi a hf)-et is. Tudjuk, hogy mi ez a hf)? Segítséget kérünk. DR. HALÁSZ ZSOLT főosztályvezető (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Az együttműködési megállapodás benne van, csak a köztársasági ösztöndíj adományozása kerül még ki. ELNÖK: Szavazzunk! Ki az, aki tudja támogatni a 120-as javaslatot? A hf) képzés indítása, illetve megszüntetésének kezdeményezése, azt is beemeli a kivehetők sorába. Szavazzunk akkor! Ki az, aki támogatja Szávay István javaslatát? (Szavazás.) 2 igen. Nem kapta meg az egyharmadot. A 121-es Hiller, Pósán, Révész, Cseresnyés képviselő urak javaslata. Előterjesztő? ELNÖK: Az előterjesztő nem Kíván-e valaki érvelni? Hiller István!

17 17 DR. HILLER ISTVÁN (MSZP): Ez a beemelés szintén az életszerűséget szolgálja. Az egyes jogszabályok, adott esetben az intézmény szervezeti és működési szabályának bizonyos elemei hogy hogyan hatnak, az intézmény által megválasztott első számú vezető lehetősége kell hogy legyen, mert más nem fogja szabályozni. Egy keretszabályt konkretizál, megadja a lehetőséget a rektornak, hogy egyébként rektorkodjon, megadja a lehetőséget arra, hogy a saját intézményére az intézménye szervezeti és működési szabályzatát úgy alkalmazza, ahogy azt egy felelős vezetőtől elvárják. Ha nem ez történik és nem ezt alkalmazza a jogszabály, akkor valakitől persze, nem feltétlenül jogi alapon, de szakmai alapon számon fogják kérni. Ha valami nem működik jól egy adott intézményben, mit gondolnak, kitől fogják számon kérni? Nem általában fogják számon kérni, hanem a rektortól fogják számon kérni. Márpedig ha számon kérhetik a rektortól, akkor meg kell adni neki a lehetőséget, hogy kialakítsa a saját intézményében a legmegfelelőbb gyakorlati végrehajtási szabályt. Erről szól a módosító. ELNÖK: Révész Máriusz! RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Az lenne a kérdésem a kormány képviselőihez, hogy mi a probléma ezzel, tehát mi az oka annak, hogy nem támogatják? Alapvetően nincsen probléma, a 471. számú módosító ugyanezt rendezi, véleményünk szerint megfelelőbben. RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Az a véleményem, hogy ezt jó lenne, ha elmondanák, mert lehet, hogy akkor azt megnézzük, és gyorsan meg tudjuk szavazni, és akkor rendben van. ELNÖK: A 471-es. Mindenki izgatottan odalapoz. Az sem baj, ha valami kétszer van rendezve. (Dr. Hiller István: Ez teljesen más.) Megnézzük, ha odajutunk. Valószínűleg ez is jó javaslat. Én támogatom a 121-es javaslatot, indokolt és életszerű. Szavazzunk a 121-esről! (Dr. Dux László: Elnézést, ezt a 122-eshez mondtuk. Akkor a 121-esnél ) RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Szerintem a 121-es egy jó javaslat. DR. HALÁSZ ZSOLT főosztályvezető (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Alapvetően bármely szervezet vezetőjének az utasításadási jogát nem vitatja semelyik törvényjavaslat, ez a lehetőség külön törvényi rendelkezés nélkül is rendelkezésére áll a rektornak. ELNÖK: Akkor tartalmi ellentét nincs közöttünk, ha jól látom. Szavazzunk a 121- esről. Ki támogatja? (Szavazás.) Köszönöm. A bizottság egyhangúlag támogatta. A 122-es Pichler Imre javaslata. Ehhez jön a 471-es helyette, és akkor ezt ebben a formában nem támogatjuk, de a 471-esben rendezzük. (Pichler Imre László: Visszavonom.) ELNÖK: Precízebb a másik, a 471-es? Kalmár Ferenc András javaslata. Jó, a javaslattevő visszavonta, nem kell róla szavazni. A 123-as Szávay István javaslata. Az előterjesztő?

18 18 ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja, mert a kollégium külön szervezeti rendbe kerül majd a jövőt illetően. Ha jól emlékszem, ez volt az érv. (Dr. Dux László: Igen.) Kíván-e valaki szólni? (Nincs jelzés.) Szavazzunk! Ki az, aki támogatja Szávay képviselő úr javaslatát? (Szavazás.) 2 igen. Nem kapta meg az egyharmadot. Osztolykán Ágnes javaslata a 124-es. ELNÖK: Ugyanez. A bizottság? DR. HILLER ISTVÁN (MSZP): Én itt a fél kezemmel Osztolykán Ágnes vagyok! ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 3 igen. Nem kapta meg az egyharmadot. A 125-ös L. Simon László és dr. Gyimesi Endre javaslata, levéltár. Nagyon fontos kérdés. Az előterjesztő? támogatja, a levéltári törvény rendelkezik erről, vagy kell hogy rendelkezzen. ELNÖK: Kellene, hogy rendelkezzen. Kíván-e valaki szólni? DR. HILLER ISTVÁN (MSZP): Miközben nem az én javaslatom, de tagja vagyok a kulturális bizottságnak, és ott volt erről egy beszélgetés. Azt ajánlom, vagy azt kérem inkább, hogy legyenek szívesek végiggondolni, miközben az államtitkár úrnak szakmailag igaza van, hogy a levéltárak helyzetét rendezze a levéltári törvény. Ebben az esetben viszont, mivel a felsőoktatási törvény van nyitva, a felsőoktatási intézményre plusz költségvetési vagy igazgatási kötelezettséggel nem jár, a forrása ennek egyébként is a kulturális terület költségvetése, tehát önök ezen nem veszthetnek, pluszterhet nem vesznek magukra, ugyanakkor megoldanak egy más területnek fontos problémáját. Inkább csak gesztusként, nyilvánvaló, hogy amennyiben megnyílna ez a kulturális ágazat számára fontos törvény, akkor én is azt mondanám, hogy ez legyen ott. Az egész igazgatásban azonban, hogy hol van, mindegy, még egyszer mondom: ez az oktatásügynek plusz feladatot, plusz költségvetési terhet nem jelent. ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs jelzés.) Szavazzunk a levéltári ügyekről! Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatta. A 126-os Pósán László javaslata. Az előterjesztő? ELNÖK: Kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs jelzés.) Én támogatom ezt a javaslatot, a gazdasági tanácsok létrehozása, működése, az abba való delegálás mind intézményi, mind pedig kormányszereplők részéről. Elég sokat vitatkoztunk erről az elmúlt másfél esztendőben, sok javaslatot néztünk át. Ezt kormányrendeletben tervezzük szabályozni.

19 19 ELNÖK: Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs jelzés.) Döntsünk a 126-os javaslatról! Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság A 127-es Baracskai, Ficsor és képviselőtársai javaslata. Az előterjesztő? ELNÖK: Kíván-e valaki érvelni? (Nincs jelzés.) Szavazzunk! Ki az, aki támogatja? (Nincs jelzés.) Nincs támogatója a bizottságban. A 128-as Pósán László javaslata. Az előterjesztő? ELNÖK: A pedagógus-továbbképzést veszi ki. Kíván-e valaki szólni? Pósán László! DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Azt gondolom, hogy a felsőoktatási intézményeknek a képzésre vonatkozó, alaptörvényben rögzített autonómiájában szerepelt dolgokhoz képest a pedagógus-továbbképzés azért kellene hogy kikerüljön a miniszter által kiadott képzési követelmények rendszeréből, merthogy itt már a végzett, diplomával rendelkező pedagógusoknak a szakmai szinten tartása egyértelműen a képző intézmények szakmai kompetenciájához szorosan kötődő kérdésnek számít. Nevezetesen, most mondok egy egyszerű példát: hogy mennyivel haladt előre a fizika az elmúlt tíz évben, azt valószínűleg nem feltétlenül a minisztérium igazgatási rendszerén keresztül kell szabályozni, hanem ez valószínűleg a tudománynak azon területe, amely a továbbképzés szempontjából az intézményeknél inkább tetten érhető, mintsem egy igazgatási rendszerben. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki érvelni? (Nincs jelzés.) Szavazzunk a 128-as Pósán- és Kucsák-féle javaslatról! Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság A 129-es Révész Máriusz javaslata. Az előterjesztő? ELNÖK: Kíván-e valaki érvelni, kérdezni, hozzászólni? (Révész Máriusz: Meg lehet győzni, hogy visszavonjam, csak egy indoklást kérek!) Az Országos Képzési Jegyzék keretei közül ki akarjuk emelni a felsőoktatási szakképzést, éppen a felsőoktatáshoz való közelítése érdekében. ELNÖK: Én érvelnék a javaslat mellett. Lehet, hogy közeledik a felsőoktatáshoz a felsőoktatási szakképzés, csak éppen nem lesz, mert akkor lesz, ha a munkaerőpiacon érvényesíthető, releváns végzettséget ad, azt pedig csak OKJ-s elismerés ad. Lehet, hogy ad majd valami mást, csak azt nem fogja keresni a piac, így aztán a gyerekek sem. Tehát ha nem tesszük be az OKJ-relevanciát, akkor nem lesz ilyen képzési forma, márpedig erre a képzési formára a kapacitásfölösleggel rendelkező vidéki főiskolák szempontjából életmentően szükség van.

20 20 Nem akarom felsorolni azokat a vidéki városokat, amelyeket ez fog életben tartani, mármint a főiskolájukat. Én emellett érvelnék nagyon határozottan. Tessék parancsolni! DR. HALÁSZ ZSOLT főosztályvezető (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): A javaslat szerint a felsőoktatási szakképzés szakmai és vizsgakövetelmények helyett képzési és kimeneti követelményekben kerül szabályozásra annak a tartalmi követelménye. A most a bizottság által tárgyalt, a szakképzésről szóló törvény nem ismeri ezt a fajta képzési formát, és a két felelős tárca között megegyezés van abban a kérdésben, hogy a két javaslat így koherens. ELNÖK: Én ezt értem. Nyilván a két tárca között megegyezés van, a két terület között pedig élet-halál harc. Tudniillik a szakképzés is körülbelül százalékos kapacitásfölösleggel küzd ezért a képzési sávért, és a felsőoktatás is. Éppen ezért ezt én megnyugtatóbbnak látnám így. RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Egy kérdésem van, hogy ha nem OKJ-s képzést ad, akkor milyet? DR. HALÁSZ ZSOLT főosztályvezető (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Szakképzettséget ad, nem szakképesítést. ELNÖK: Köszönjük szépen. Döntsünk a 129-es, Révész Máriusz által beadott javaslatról! Ki az, aki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság A 130-as Révész Máriusz javaslata. Az előterjesztő álláspontja? ELNÖK: Ez összefügg az előzővel, és a 131-es is. Jelzi is a leírás, elnézést. Akkor ezekről nem kell döntenünk, mert összefüggéseiben döntöttünk, és nyilván a 131-esnél is nem az előterjesztő álláspontja, ha jól olvasom a jeleket. Igen. ELNÖK: A 132-es Pósán László javaslata. Nem döntöttünk már erről? Minden vesszőről döntöttünk, mert mindig ellenőrizzük, hogy jól döntöttünk-e. Lehet, mert az és itt tagmondatokat köt össze, és kell a vessző, nem felsorolás. Tehát jól döntöttünk. A 133-as Pósán László javaslata. Az előterjesztő? ELNÖK: A képzési ág sajátosságaitól függően. Kucsák László! KUCSÁK LÁSZLÓ (Fidesz): Bocsánat, szeretném megkérdezni, hogy szerintünk indokoltnak tűnne ez a közbeékelés mindenképpen. Mi az indoka a tárcának, hogy mégsem látja ezt támogathatónak, hiszen a képzési ág sajátosságai eléggé eltérőek lehetnek. Köszönöm.

21 21 ELNÖK: A -hat, -het megoldja ezt a variabilitást, tehát megengedő mód. Tessék parancsolni! DR. HALÁSZ ZSOLT főosztályvezető (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Végzettség és szakképzettség együtt jár, mindegyik esetben a végzettséghez szakképzettség járul. A képzési és kimeneti követelmények minden esetben az adott szakra vonatkozóan tartalmazzák, hogy milyen szakképzettség járul az oklevélhez, az adott oklevélben mi lesz feltüntetve. Egy esetben lehetséges az, hogy ha egy személy kizárólag végzettséggel rendelkezik, ha külföldi diplomát ismertet el, és a szakképzettség nem szerepel a magyar szakkataszterben, és akkor gyakorlatilag csak a végzettséget lehet elismertetni, hogy alap- vagy mesterfokozat, főiskolai vagy egyetemi. Mindegyik esetben van szakképzettsége a megszerzett fokozatnak. ELNÖK: Köszönöm. Definíciós küzdelem. Mérlegeljétek. KUCSÁK LÁSZLÓ (Fidesz): Kész vagyok visszavonni, csak Pósán László nincs itt. ELNÖK: Akkor vond vissza helyette! (Kucsák László: Visszavonom.) Jó, visszavonta az előterjesztő, nem kell róla szavaznunk. A 134-es Pósán László javaslata. Előterjesztő? ELNÖK: Helyesírásinak minősül. Összefüggéseiben döntöttünk már róla, maradjon akkor így. Tehát a bizottság támogatta, mert csomagban szavazott. A 135-ös Szávay István javaslata. Előterjesztő? Támogatja. ELNÖK: A doktorandusznak még éppen nincsen doktorija. Tehát az előterjesztő A bizottság? (Szavazás.) A bizottság is Dávidék hátradőlnek és megnyugszanak. A 136-os Osztolykán Ágnes javaslata. Előterjesztő, ELNÖK: Kíván-e valaki érvelni? (Nincs jelzés.) Szavazzunk! A bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatta, nem kapta meg az egyharmadot. A 137-es Koncz Ferenc javaslata. Előterjesztő? Támogatja. ELNÖK: Oklevél, nyilvántartás, helyesírási ügy. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatta. Hoppál Péter javaslata a 138-as. Előterjesztő?

22 22 ELNÖK: Egy azonosító és egy igazolvány. Ez diákigazolvány, vagy milyen igazolvány? Az előterjesztő nem támogatta. Kíván-e valaki kérdezni? (Nincs jelzés.) Segítséget szeretnénk kérni itt a kormány képviselőitől. Ez a pont, ez a felsőoktatási információs rendszer, ez nyilván diákigazolvány, igaz? DR. HALÁSZ ZSOLT főosztályvezető (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Igazság szerint a b) pont az oktatói, kutatói munkakörben foglalkoztatottak igazolványáról szól. A c) pont pedig a hallgatói igazolvány. Nyilvánvaló, hogy ha itt átfedés van, az nem azt jelenti, hogy csak egyetlen igazolványa lehet, mert a javaslat erre irányul, szerintünk a szöveg világos ebben a tekintetben. Tehát ha valaki több helyen oktató vagy kutató, akkor is csak egy igazolványa lehet, ha valaki pedig több hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, akkor csak egy igazolványa lehet. Erre vonatkozik a szöveg, és véleményünk szerint egyértelmű. ELNÖK: Az elhagyás indoka, most nincs előttem a módosítás, nem az elvesztésről szól, hogy elhagyja? (Dr. Halász Zsolt: Nem.) Hoppál Péter! DR. HOPPÁL PÉTER (Fidesz): Nem. Az azonosítót erősíti meg, és az egy igazolvány létét pedig elvonná. De értem az indoklást, és nyilván a visszaélések miatt ELNÖK: Szerintem az azonosító a fontos, nem az igazolvány. DR. HOPPÁL PÉTER (Fidesz): Így van, de a visszaélések miatt megfontolandó a kormány álláspontja. ELNÖK: Fenntartod a javaslatod? (Dr. Hoppál Péter: Visszavonom.) Visszavonja. Koncz Ferenc javaslata a 139-es. Az előterjesztő? Támogatja. ELNÖK: A bizottság is támogatta már korábban. A 140-es Osztolykán Ágnes javaslata. Az előterjesztő? ELNÖK: Kíván-e valaki érvelni? (Nincs jelzés.) Szavazzunk! A bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, nem kapott egyharmadot. A 141-es Pósán László javaslata. Az előterjesztő? ELNÖK: A szenátus előzetes véleményének ismeretében a fenntartó hoz döntést. Miről is? (Dr. Pósán László: Az egyesülésről.) Azt mondod, hogy nem indokolt itt a véleményt kikérni. Parancsolj!

23 23 DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): A javaslat azért született meg, mert számos olyan intézményi példát tudunk sajnos hozni, ahol a belső integráció a szó azon értelmében, amit jó értelemben integrációnak nevezünk, magyarul, hogy párhuzamos képzési kapacitások helyett vonjuk össze az erőket, ez sok helyen nem valósult meg, és ezen állapotot egyébként a meglévő szenátusi döntések és helyzetek mind a mai napig szentesítik. Ezért fordulhat az elő, hogy vannak olyan intézmények, ahol párhuzamosan két ugyanolyan tanszék is működik vagy két ugyanolyan kar is működik, még ha a nevében másképpen is hívják. Ilyen értelemben az elmúlt időszak tanúsította azt, hogy nem biztos, hogy az adott intézmény döntési jogkörrel felruházott legfőbb testülete feltétlenül érdekelt abban, hogy ezt a helyzetet megváltoztassa. Ugyanakkor viszont ez pénzügyi erőforrások szempontjából kellőképpen pazarló, és nem biztos, hogy a leghatékonyabb. Tehát a javaslat ezt kívánja megcélozni. Köszönöm szépen. Az előterjesztésben az egyértelmű, hogy a fenntartó hozza a döntést, de azért a szenátus, az intézmény véleményének, a helyi ismerettel rendelkezők véleményének a kikérése nem érezzük, hogy olyan mértékben káros lenne, hogy ezt ki kellene iktatni. ELNÖK: Köszönöm. Döntsünk a javaslatról! A 141-est támogatja-e a bizottság? (Nincs jelzés.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott. Pósán László vissza is vonta, ha jól látom, mert ő sem szavazta meg. (Dr. Pósán László: Meggyőztek az előterjesztő szavai.) Visszavonta. A 142-es Kucsák László javaslata. (Kucsák László: A 143-as is ugyanarra a pontra vonatkozik.) A 142-es, 143-as, ezek csak részben konkurálnak egymással. A 142- est ELNÖK: A 142-est támogatta az előterjesztő. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is A 143-ast? ELNÖK: Nem támogatják. Kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs jelzés.) Nem konkurálnak egymással, kiegészítő javaslatokról van szó egyébként, csak megjegyzem. Nem kíván senki hozzászólni. Szavazzunk! Ki az, aki támogatja a 143-ast? (Szavazás.) A bizottság támogatta. A 144-es Pósán László javaslata. Az előterjesztő? ELNÖK: Kíván-e valaki szólni? (Nincs jelzés.) Szavazzunk! Ki az, aki támogatja a 144-est? Összefügg az előzőekkel. (Szavazás.) A bizottság A 145-ös helyesírás. Az előterjesztő?

24 24 Ezt ELNÖK: A kormány A bizottság is támogatta korábban csomagban. A 146-os Pósán László javaslata. Az előterjesztő? ELNÖK: Kíván-e valaki szólni? (Nincs jelzés.) Döntsünk! A bizottság? (Szavazás.) 3 igen. A bizottság nem támogatja, nem kapta meg az egyharmadot. A 147-es Hiller képviselő úr javaslata. Az előterjesztő? Támogatja. ELNÖK: Kíván-e valaki szólni? (Nincs jelzés.) Szavazzunk! Ki az, aki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság A 148-as Kalmár Ferenc javaslata. Támogatjuk, lényegében ugyanaz, mint az előző. ELNÖK: Egészen pontosan ugyanaz, és a következő is, csak az még hozzátűz valamit. Tehát ezek akkor mind támogatottak voltak, a 147., 148., 149-es, nem ártana őket egyesíteni a módosító javaslatok számának csökkentése érdekében. A 150-es Hiller, Pósán, Révész képviselő urak javaslata. Az előterjesztő? ELNÖK: Kíván-e valaki érvelni? (Nincs jelzés.) Behozza a (2) bekezdést. Mi van abban a (2) bekezdésben? Kellene egy kis segítség. A kutatók is részt vehetnek az oktatásban, ezt egyébként egyértelműen rendezi az előterjesztés máshol. DR. HILLER ISTVÁN (MSZP): Ez igaz. Visszaléptem! ELNÖK: Tehát indokolatlan a kibővítés, azt mondjátok? Igen, a 25. (2) bekezdése rendezi. ELNÖK: Jó, visszavonták a javaslattevők. Koncz Ferenc javaslata következik, a 151-es. Támogatjuk.