Polgári jogi alapfogalmak

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Polgári jogi alapfogalmak"

Átírás

1 Bércesi Zoltán -- Garamvölgyi Róbert Polgári jogi alapfogalmak - Előadásvázlat, témakörjegyzék belső, intézményi használatra a PTE ÁJK jogi asszisztenshallgatói számára - - Jogi asszisztens felsőfokú szakképzés - Pécs 2013/2014 tanév 1. szemeszter 1

2 2

3 Bevezetés 1 A polgári jog fogalma és rendszere 1.1 A polgári jog fogalma Az általánossá vált, hagyományosnak tekinthető definíció szerint a polgári jog a társadalom vagyoni és személyi viszonyait szabályozza a mellérendeltség és egyenjogúság elve alapján. Mellérendeltségen azt értjük, hogy egyik fél sincs a másiknak alárendelve (mint pl. a közigazgatási jogban az ügyfél-hatóság viszonyban). Az egyenjogúság elve alapján egyik félnek sincs joga követelését önhatalmúan érvényesíteni, erre csak állami eszközök (pl. per) útján van lehetősége A Ptk. rendszere A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvét a többször módosított évi IV. törvény szabályozza, mely hat részből és 687 szakaszból áll. A Ptk. hat része a következő. I. Bevezető rendelkezések. II. Személyek joga. III. Tulajdonjog. IV. Kötelmi jog. V. Öröklési jog. VI. Záró rendelkezések. 2 A polgári jog alapelvei 2.1 A polgári jog alapelveinek fogalma és funkciói A Ptk. Bevezető rendelkezései között olyan elvi jelentőségű szabályokat találunk, melyek egyrészt kifejezik a törvénykönyv eszmeiségét, másrészt konkrét jogalkalmazási szerepük is van. Ezek az alapelvek segítséget nyújtanak a jogalkalmazónak egyes konkrét jogszabályi rendelkezések megfelelő értelmezésénél, másrészt - korábban vitatottan - a joghézagok kitöltésénél. Az alapelvek tehát jogszabályi formában jelentkeznek, s ekként értelmező szerepük mellett szűk körben jogalkalmazói döntések közvetlen jogalapjaiként is szolgálhatnak. A Ptk Bevezető rendelkezései a következő alapelveket tartalmazzák: a./ az alanyi jogok szabad gyakorlásának elve, b./ a tulajdon védelmének elve, c./ a jóhiszeműség és a tisztesség (kölcsönös bizalom) elve, d./ a kölcsönös együttműködés elve, e./ a felróhatósághoz kötött felelősség elve, f./ a joggal való visszaélés tilalmának elve, g./ a kármegelőzés elve, h./ a bírói út alapelve, valamint i./ az értelmezési alapelv. 2.2 Az alanyi jogok szabad gyakorlásának elve A törvény az alanyi jogok védelme mellett biztosítja a személyeknek az őket megillető jogok szabad gyakorlását, e jogok társadalmi rendeltetésének megfelelően (2. (2) bek.- a magánautonómia elve) A szabad joggyakorlás tehát nem korlátlan joggyakorlást jelent, az alanyi jog nem abszolút, nem vezethet 3

4 önkényes magatartáshoz. A nem rendeltetésszerű joggyakorlás kirívó eseteit a törvény a joggal való visszaélés tilalmazása formájában külön is kiemeli. 2.3 A tulajdon védelmének elve A 3. (1) szerint a törvény védi a tulajdonnak az Alkotmányban elismert valamennyi formáját. A tulajdon védelmének törvényi deklarálásában egyenrangúnak és azonos oltalomban részesítendőnek tekinthető az Alkotmányban elismert valamennyi tulajdonforma, közelebbről - az alaptörvény 9. -a szerint - a köztulajdon és a magántulajdon kategóriája. 2.4 A jóhiszeműség és tisztesség (kölcsönös bizalom) elve A 4. -ban a régi magánjogunkban már ismert, s 1991-ben újjáélesztett jóhiszeműség és tisztesség elve került szabályozásra. Eszerint a polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményei szerint kötelesek eljárni. A kölcsönös bizalom e kívánalma egy etikai megalapozottságú mércét állít fel az egyébként autonóm, jogaikat szabadon gyakorló címzettjeinek magatartásával szemben. A kölcsönös bizalom tehát az alanyi jogok szabad gyakorlása (magánautonómia) elvével szorosan összefüggő, annak tartalmát jelentős mértékben meghatározó alapkövetelmény. 2.5 A kölcsönös együttműködés elve A kölcsönös bizalom elvéhez hasonlóan a magánautonómia elvéhez való viszonyában értelmezhető a kölcsönös együttműködés kívánalma is, amely szerint a felek jogaik gyakorlása és kötelezettségeik teljesítés során kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni. Valójában itt is a polgári jogi jogviszony alanyainak a feleknek - mikénti eljárását meghatározó szabályról van szó, ám etikai alapú mérce helyett a törvényhozó a jogalanyok egymással szembeni kölcsönös figyelmességével kapcsolatos minimumelvárását fejezi ki. Az együttműködési kötelezettség speciális esetköreit jelentik a tartós jogviszonyok, és a jogszabályban közvetlenül elő nem írt értesítési, tájékoztatási kötelezettségek. 2.6 A felróhatósághoz kötött felelősség elve A 4. (4) bekezdése szerint ha a törvény szigorúbb követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ha valaki nem így jár el, akkor magatartása neki felróható. Magatartásáért tehát e magatartás felróhatóságától függően vonható polgári jogi értelemben felelősségre. Aki maga sem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a másik fél hasonlóképp felróható magatartására hivatkozhat. Saját felróható magatartására azonban előnyök szerzése végett senki nem jogosult hivatkozni. 2.7 A joggal való visszaélés tilalmának elve A törvény kimondja a joggal való visszaélés általános tilalmát. Joggal való visszaélésre a jogosultat megillető alanyi jog társadalmi rendelltetéséhez nem igazodó gyakorlása esetén kerülhet sor, különösen abban az esetben, ha e jog gyakorlása a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen ha a nemzetgazdaság megkárosítására, a személyek zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne. A joggal való visszaélés tehát azt feltételezi, hogy a jogalanynak valamely alanyi jog rendelkezésére áll (jogosult), e jog gyakorlása azonban túllép azokon a kereteken, amelyeket az adott jog társadalmi rendeltetése feltételez. Ebből a szempontból a joggal való visszaélés tilalma szervesen kapcsolódik az alanyi jogok szabad gyakorlása alapelvi kívánalmához (ld. fentebb 4

5 a./ pont), amennyiben utóbbi az alanyi jogok gyakorlását (annak jogalkotói biztosítását) csak e jogok társadalmi rendeltetésének kereteiben tekinti lehetségesnek. A joggal való visszaélés egyik speciális talán leginkább gyakorlatias esetét a Ptk. külön szabályozza. Az 5. (3) bekezdése értelmében ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a fél jognyilatkozatát ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el. A jognyilatkozat pótlására különösen akkor kerülhet sor, ha a jognyilatkozat megtételét illetéktelen előny juttatásától tették függővé. (Ezt az esetkört nevezzük a joggal való visszaélés negatív alakzatának.) Jogszabály által megkívánt nyilatkozat például a cselekvőképtelen személy helyett és nevében a törvényes képviselője által tett nyilatkozat Ha ennek megtagadása különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, úgy az ítélettel pótolható. Ilyen alapon bírósági ítélet ugyanakkor a gyakorlatban csak ritkán, szűk keretek között fordul elő. 2.8 A kármegelőzés elve A kármegelőzés évtizedes múltú elve jelenleg is alapvető, számos részletszabályban felbukkanó irányító eszméje a polgári jognak. Ugyanakkor az egyetlen olyan alapelv, amelyet normába foglaltan nem találunk meg a Bevezető rendelkezések között. Más oldalról viszont gyakorlatilag valamennyi - eddig felsorolt - általános szabály a kármegelőzést is szolgálja. Ezt a generális követelményt leginkább a Ptk. 6. -ában rögzített utaló magatartás (vagy másképp bíztatási kár) tényállása fedi. Eszerint a bíróság a kárnak egészben vagy részben való megtérítésére kötelezheti azt, akinek szándékos magatartása más jóhiszemű személyt alapos okkal olyan magatartásra indított, amelyből őt önhibáján kívül károsodás érte. 2.9 A bírói út alapelve A Ptk-ban biztosított jogok érvényesítése ha törvény kivételt nem tesz - bírói útra tartozik. Egyébként e jogok védelmét az állam valamennyi szervének kötelezettségeként határozza meg a törvény A Ptk. értelmezési elve A Magyar Köztársaság gazdasági és társadalmi rendjével összhangban kell értelmezni. A törvényértelmezés e követelménye egyrészt utal a bírói mérlegelés lehetőségére, másrészt ennek korlátaira illetve kívánt irányára. Az 1. (1) bekezdése szerint a Ptk. hatálya alá tartozó viszonyokat szabályozó más jogszabályokat ha eltérően nem rendelkeznek e törvénnyel összhangban, e törvény rendelkezéseire figyelemmel kell értelmezni. Így a polgári jog alapelvei nemcsak szűkebben a Ptk. egyes rendelkezéseit, hanem a tágabb értelemben vett magánjog valamennyi normáját áthatják A Ptk.-ban nem rögzített (kodifikálatlan) magánjogi elvek A Bevezető rendelkezésekben rögzített alapelvek mellett magánjogunknak számos olyan irányító eszméje van, melyek az állandóan változó életviszonyokat hivatottak a jog állandó, statikus korlátaihoz illeszteni. Ezek az évszázados szokások útján kialakult és rögzült alapelvi tételek törvényi kifejezést nem nyertek (kodifikálatlan alapelvek), de íratlanul is a jogi köztudat részét képezik. Magánjogunk három legfontosabb kodifikálatlan alapeszméje az ésszerűség,az igazságosság, és a jogbiztonság követelménye. 5

6 6

7 Személyek joga 3 A jogalanyok köre általában, az ember mint jogalany 3.1 A magánjogi jogalanyok (személyek) köre általában Jogunk a személyek két nagy csoportját ismeri: a természetes személyt (ember) és a jogi személyt. Köztes alakzatként, ún. kvázi jogi személyként szabályozza a magyar jog azokat a szervezeteket, amelyek cégnevük alatt úgy szerezhetnek jogokat és vállalhatnak kötelezettségeket, hogy a tagoktól elkülönült szervezet és felelősségi viszonyok híján nem rendelkeznek jogi személyiséggel. Hatályos jogunkban ilyennek minősül a közkereseti és a betéti társaság. A személyiség kategóriáján belül megkülönböztetjük a jogképesség és a cselekvőképesség alapvető személyállapoti - fogalmait. Jogképesség alatt a személyeknek azt a képességét értjük, hogy azokat jogok illethessenek, illetve kötelezettségek terhelhessenek. Cselekvőképesség alatt ezzel szemben azt a lehetőséget értjük, hogy valaki saját ténye által (saját magatartásával) jogváltozásokat idézzen elő. A jogképesség tehát passzív, a cselekvőképesség aktív képesség. A jogképesség és a cselekvőképesség elválhat, így létezhet jogképesség cselekvőképesség nélkül is (pl. az elmebeteg, a 14. életévét be nem töltött kiskorú, vagy a jogi személy jogképes, de cselekvőképessége hiányzik.) 3.2 A jogképesség A jogképesség fogalma általában Jogképesség alatt a személyeknek (természetes személyeknek, az állam által jogalanynak elismert szervezeteknek, valamint magának az államnak) azt a képességét értjük, hogy polgári jogviszonyok alanyai lehessenek, jogok illethessék és kötelezettségek terhelhessék őket/azokat. A természetes személyek jogképességének terjedelmét, kezdetének és megszűnésének kérdéseit a Ptk. részletesen szabályozza. A jogi személyek (illetve jogi személyiség nélküli egyéb jogalanyok) jogképességének említett vonatkozásait az adott jogi személytípusra irányadó speciális a Ptk.ban vagy más magánjogi jogszabályban rögzített rendelkezésekben, differenciáltan találjuk. A következőkben a természetes személyek jogképességének főbb kérdéseivel foglalkozunk A természetes személy (ember) jogképessége A jogképesség tartalma A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes: jogai és kötelességei lehetnek. A magyar polgári jogban az ember jogképessége általános és feltétlen. A jogképesség nem konkrét alanyi jog, hanem személyállapot. Ezért arról lemondani joghatállyal nem lehet. A jogképességet korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis. Általános, mert elvileg minden olyan jogra vagy kötelezettségre kiterjed, mely természeténél fogva az adott személyt megilletheti. Feltétlen, mert az adott személyt minden feltételtől függetlenül megilleti. Saját jogképességéről érvényesen senki sem mondhat le, így a jogképesség az ember akaratával szemben is érvényesül. A jogképesség az ember az életkorára, nemére, fajára, nemzetiséghez vagy felekezethez tartozására tekintet nélkül, minden ember tekintetében egyenlő. 7

8 A jogképesség kezdete A jogképesség az embert - élve születése esetén fogantatásának időpontjától kezdve illeti meg. Az ember jogképességének kezdete tehát a fogantatás időpontja, a jogképesség feltétele ugyanakkor az ember élve születése. A fogantatás időpontjának meghatározása nehézségekbe ütközhet, így törvény ennek megállapítását egy vélelem felállításával segíti. Eszerint a magzat fogamzása időpontjának a születéstől visszafelé számított háromszázadik napot kell tekinteni; bizonyítani lehet azonban, hogy a fogamzás korábban vagy későbben történt. A születés napja a határidőbe beleszámít. Az élve születés megállapítás orvosi szakkérdés. A jogképesség szempontjából az életképességnek nincs jelentősége, így amennyiben a csecsemő születését követően meghal, fogantatásától kezdődően jogképesnek tekintendő. A megfogant, de még meg nem született méhmagzat tehát feltételesen jogképes, jogképessége az élve születése ún. felfüggesztő jellegű - feltételétől függ. Ha nem születik élve, jogképesség szempontjából úgy kell tekinteni, mintha meg sem fogant volna A jogképesség megszűnése A jogképesség megszűnik az ember halálával, illetve holtnak nyilvánításával és a halál tényének bírói megállapításával. a./ Az ember halála Az emberi halál fogalma orvosi szakkérdés, s megállapítása az agyhalálhoz kötött. Az agyhalál akkor állapítható meg, ha a vizsgált személy állapotát az orvostudomány jelenlegi ismeretei szerint gyógyíthatatlan, végleges és visszafordíthatatlannak minősíthető heveny, súlyos, elsődleges vagy másodlagos agykárosodás idézte elő. A születés, az életbenlét és a halál tényét annak kell bizonyítania, aki arra jogának megállapítása vagy ellene érvényesített jog kizárása, megszüntetése miatt arra hivatkozik. A születést és a halál tényét anyakönyvi bejegyzés közokirat erejével bizonyítja, mellyel szemben szükség esetén ellenbizonyításnak lehet helye. b./ A holtnak nyilvánítás Az eltűnt személyek halálától vagy életben lététől függő jogviszonyok rendezésére szolgál a holtnak nyilvánítás intézménye. Holtnak nyilvánítás alatt annak bíróság által történő kimondását értjük, hogy az eltűnt személyt meghatározott időponttól kezdve halottnak kell tekinteni. Az eltűnt személyt bírósági határozattal holtnak lehet nyilvánítani, ha eltűnésétől számítva öt év eltelt anélkül, hogy életben létére utaló bármilyen adat ismeretes volna. A bíróság a halál napját a körülmények mérlegelése alapján állapítja meg. Ha a körülmények mérlegelése nem vezet eredményre, a halál időpontja az eltűnést követő hónap tizenötödik napja. A bíróság az eltűnt személyt holtnak nyilvánító határozatában a halál helyét nem állapíthatja meg. Ha a halál helye a bizonyítási eljárás adatai alapján ismertté válik, a halál ténye megállapításának van helye A holtnak nyilvánított személyt az ellenkező bizonyításáig halottnak kell tekinteni. Ha a holtnak nyilvánított előkerül, a határozat hatálytalan, és az annak alapján beállott jogkövetkezmények ha jogszabály kivételt nem tesz semmisek. Ilyen kivételt jelent például a holtnak nyilvánítást követően a holtnak nyilvánított személy házastársa által kötött újabb házasság, amelynek érvényét a holtnak nyilvánított előkerülése nem érinti. Ha bebizonyosodik, hogy a holtnak nyilvánított a határozatban alapul vett időpontnál korábban vagy később tűnt el, de a holtnak nyilvánítás feltételei egyébként fennállnak, a bíróság a holtnak nyilvánító határozatot megfelelően módosítja. A jogkövetkezmények ilyen esetben a módosított határozat szerint alakulnak. Ha bebizonyosodik, hogy a holtnak nyilvánított a határozatban alapul vett időpontnál később tűnt el, és a holtnak nyilvánítás feltételei nem állnak fenn, a bíróság a holtnak nyilvánító határozatot hatályon kívül helyezi. A határozat alapján beállott jogkövetkezmények ha jogszabály kivételt nem tesz semmisek. c./ A halál tényének bírói megállapítása 8

9 Ha a halált nem lehet közokirattal bizonyítani, de arra más bizonyíték van, akkor az érdekeltek a bírósághoz fordulhatnak a halál tényének bírói megállapítása iránt. A halál tényének megállapítása iránti kérelem bármikor előterjeszthető. A végzésben a halál napját és a lehetőséghez képest a halál legközelebbi idejét is meg kell állapítani. A bíróság a halál tényét végzésben mondja ki, melynek bizonyító ereje az anyakönyvi bejegyzéssel azonos. 3.3 A cselekvőképesség A cselekvőképesség fogalma általában Cselekvőképességen azt a jogi lehetőséget értjük, melynél fogva valaki saját akaratából a maga nevében érvényes jognyilatkozatot tehet, ezzel jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat (jognyilatkozati képesség v. jogügyleti képesség ). A cselekvőképesség - fogalmából következően - csak természetes személyeket illethet. A cselekvőképesség kifejezés szélesebb értelemben az általános jogügyleti képességen túl átfogja az ún. vétőképességet is. Ez utóbbi alatt a magánjogi deliktumok személyi feltételét értjük, vagyis azt, hogy egy jogellenes magatartás személyében rejlő okból kinek lehet felróni. Ezt a konkrét esetben eljárt személy vizsgálatával lehet megállapítani. A következőkben a cselekvőképesség fenti, szűkebb meghatározása alapján a jognyilatkozati képességre (ügyletképességre) vonatkozó szabályokat részletezzük. A cselekvőképességnek a törvény három fokozatát szabályozza: a (teljes) cselekvőképességet, a korlátozott cselekvőképességet és a cselekvőképtelenséget A teljes cselekvőképesség Cselekvőképes mindenki, akinek cselekvőképességét a törvény nem korlátozza vagy nem zárja ki. Aki cselekvőképes, maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot (azaz ügyletképes ). A cselekvőképességet korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis. A jogképességhez hasonlóan tehát a cselekvőképesség az érintett személy erre irányuló akaratától függetlenül érvényesül, sőt adott esetben annak ellenében is. A törvényi megfogalmazásból kitűnik, hogy a jogalkotói kiindulópont (a főszabály ) az ember teljes cselekvőképessége. Csak az nem rendelkezhet teljes cselekvőképességgel akit a törvény e képességében korlátoz, illetve ebből kizár A korlátozott cselekvőképesség A korlátozott cselekvőképesség esetei (a korlátozottan cselekvőképes személyek köre) Korlátozottan cselekvőképes a./ az a kiskorú, aki tizennegyedik életévét már betöltötte és nem cselekvőképtelen. Kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött. A házasságkötés nem jár a nagykorúság megszerzésével, ha a házasságot a bíróság a cselekvőképesség hiánya vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt nyilvánította érvénytelennek. b./ az a nagykorú is, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett. Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy valamilyen szenvedélybetegsége miatt - tartósan vagy időszakonként visszatérően általános jelleggel vagy egyes ügycsoportok vonatkozásában - nagymértékben csökkent A korlátozott cselekvőképességre vonatkozó főbb szabályok a./ A korlátozottan cselekvőképes kiskorúakra vonatkozó főbb szabályok 9

10 A korlátozottan cselekvőképes kiskorú nyilatkozatának érvényességéhez - ha jogszabály kivételt nem tesz - törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása szükséges. Ha a korlátozottan cselekvőképes kiskorú cselekvőképessé válik, maga dönt a függő jognyilatkozatainak érvényességéről. Kivételes esetben korlátozottan cselekvőképes kiskorú a törvényes képviselőjének közreműködése nélkül is tehet érvényes jognyilatkozatot. Ezek az esetek a következők: - tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja; -megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket; -rendelkezik munkával szerzett keresményével; keresménye erejéig erre kötelezettséget vállalhat; - megköthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez. A törvényes képviselő a korlátozottan cselekvőképes kiskorúnak ígért vagy adott ajándékot a gyámhatóság engedélyével visszautasíthatja. Ha a gyámhatóság a törvényes képviselő visszautasító nyilatkozatát nem hagyja jóvá, ez a határozata a törvényes képviselő elfogadó nyilatkozatát pótolja. A törvényes képviselő a korlátozottan cselekvőképes kiskorú nevében maga is tehet jognyilatkozatokat, kivéve azokat, amelyeknél a jogszabály a korlátozottan cselekvőképes kiskorú saját nyilatkozatát kívánja meg, illetve amelyek a munkával szerzett keresményre vonatkoznak. A törvényben maghatároz olyan eseteket is, amelyekben a törvényes képviselő nyilatkozatának érvényességéhez a gyámhatóság hozzájárulása is szükséges. b./ A korlátozottan cselekvőképes nagykorúakra vonatkozó főbb szabályok A cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett nagykorú cselekvőképességét a bíróság általában, vagy csupán meghatározott ügycsoportokra nézve is korlátozhatja. Ha a belátási képesség korlátozottsága csak részleges, a gondnokolt minden olyan ügyben önállóan érvényes jognyilatkozatot tehet, amely ügycsoport tekintetében a bíróság a cselekvőképességet korlátozó ítéletben a gondnokolt cselekvőképességét nem korlátozza. A bíróság különösen a következő ügycsoportok tekintetében korlátozhatja a gondnokság alá helyezett személy teljes cselekvőképességét: 1. társadalombiztosítási, szociális és munkanélküli ellátás igénylése, illetve az azzal, valamint a munkaviszonyból és munkaviszony jellegű jogviszonyból származó, a 14/B. (2) bekezdés c) pontjában foglalt mértéket meghaladó jövedelemmel való rendelkezés; 2. ingó és ingatlan vagyonnal kapcsolatos rendelkezési jog; 3. családjogi jognyilatkozatok megtétele 5. a lakásbérlettel kapcsolatos jognyilatkozat megtétele (a szerződés megkötése, illetve felbontása); 6. örökösödési ügyek; 7. bentlakásos szociális intézetben történő elhelyezéssel kapcsolatos jognyilatkozatok; 8. az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása; 9. tartózkodási hely meghatározása. A korlátozottan cselekvőképes személy a gondnoka közreműködése nélkül is -tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre a jogszabály feljogosítja; -megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket; -rendelkezik a munkaviszonyból, munkaviszony jellegű jogviszonyból, társadalombiztosítási, szociális és munkanélküli ellátásból származó jövedelme 50%-ával; annak erejéig kötelezettséget is vállalhat; - megköthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez. A gondnokság alá helyezést a nagykorú személy házastársa, egyeneságbeli rokona, testvére, a gyámhatóság és az ügyész kérheti. Ennek érdekében a bírósághoz keresetet kell benyújtani. Gondnok lehet minden cselekvőképes nagykorú személy A cselekvőképtelenség A cselekvőképtelenség esetei (a cselekvőképtelen személyek köre) A cselekvőképtelenségnek három esete van. a./ Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki tizennegyedik életévét nem töltötte be. b./ Cselekvőképtelen az is, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett. Cselekvőképességet kizáró gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges 10

11 belátási képessége - pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt - állandó jelleggel teljesen hiányzik. A gondokság megszüntetésével a cselekvőképtelen személy cselekvőképességét visszanyeri. Cselekvőképességet kizáró gondnokság alá kiskorú személy is helyezhető. Ilyenkor a gondnokság hatálya a nagykorúság elérésével áll be, de a kiskorú már a határozat jogerőre emelkedésével cselekvőképtelenné válik. A gondnokság alá helyezést a nagykorú személy házastársa, egyeneságbeli rokona, testvére, a gyámhatóság és az ügyész kérheti. Ennek érdekében a bírósághoz keresetet kell benyújtani. Gondnok lehet minden cselekvőképes nagykorú személy. c./ Gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen az, aki olyan állapotban van, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik A cselekvőképtelenségre vonatkozó főbb szabályok A cselekvőképtelen személy jognyilatkozata semmis; nevében törvényes képviselője jár el. Ez alól kivételt jelentenek a cselekvőképtelen kiskorú által kötött és már teljesített, illetve a cselekvőképtelen által kötött olyan csekély jelentőségű szerződések, amelyek a mindennapi életben tömegesen fordulnak elő, és különösebb megfontolást nem igényelnek. Törvényben meghatározott esetekben a törvényes képviselő nyilatkozatának érvényességéhez a gyámhatóság hozzájárulása szükséges A gondnokság alá helyezés nélkül cselekvőképtelen nagykorú személy jognyilatkozatát végintézkedése kivételével - cselekvőképtelenség miatt nem lehet semmisnek tekinteni, ha tartalmából és körülményeiből arra lehet következtetni, hogy a jognyilatkozat a fél cselekvőképessége esetében is indokolt lett volna. A korlátozott cselekvőképességen és a cselekvőképtelenségen alapuló semmisségre csak annak érdekében lehet hivatkozni, akinek a cselekvőképessége korlátozott vagy hiányzik. Aki cselekvőképességét illetően a másik felet megtéveszti, ezért felelősséggel tartozik, és felelőssége alapján a szerződés teljesítésére is kötelezhető. 4 A jogi személyek 4.1 A jogi személyek fogalma és fajai általában A jogi személyiség szervezeti jogalanyiság, azaz egy adott (tagjaitól elkülönült) szervezet felruházása a tagokétól elkülönült jogképességgel. Jogi személyeknek minősülnek az erre irányadó jogszabályok rendelkezései szerint - az állami, önkormányzati, gazdasági, társadalmi és más egyéb szervezetek. A jogi személy jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek. A szervezet jogképességét élesen meg kell különböztetni azoknak a természetes személyeknek a jogképességétől, akikből a jogi személy összeáll, vagy akik a jogi személyből hasznot húznak. A jogi személy lényegének és természetének meghatározása a jogtudományt évszázadok óta foglalkoztatja. Számos különböző elmélet próbált választ keresni arra a kérdésre, hogy meghatározott testületek, szervezetek vagy vagyontömegek miként rendelkezhetnek az emberéhez hasonló jogképességgel, mitől kezelhetők személyként. Általánosságban megállapítható, hogy a jogi személyiség valójában egy absztrakció. Egy szervezetet a jog személynek tekint (személyiséggel ruház fel) abból a célból, hogy a vagyoni forgalomban önállóan kvázi személyként - léphessen fel, jogokat szerezhessen, kötelezettséget vállalhasson, perelhető legyen, stb. A jogi személyiség legáltalánosabb ismérvei a következők: a./ Az állam által elismert cél érdekében való létrejövetel és működés. Azaz olyan - társadalmi, gazdasági - funkció célzott ellátása, amelynek megvalósításához a szervezetnek önálló jogalanyiságra van szüksége. 11

12 b./ Állandó szervezet (ügyintéző, képviseleti, illetve egyéb szervek), amelyek léte és működése elvileg független a tagok személyében bekövetkező esetleges változásoktól. Ha például egy egyesület 3 tagú elnökségének mindhárom tagja kilép az egyesületből, ez nem eredményezheti az elnökség megszűnését. A kilépett tagok helyébe a szervezet új tagokat választ, akiknek jogköre ugyanaz, s ugyanazon elnökségként járnak el és hoznak döntéseket. c./ A szervezet tagjainak vagyonától elkülönített vagyon, és ehhez kapcsolódó önálló - vagyoni felelősség. A jogi személyiséggel rendelkező szervezet (például egy részvénytársaság) saját tartozásaiért akár egy magánszemély saját vagyonával felel. A szervezet tagjai (például a részvényesek) a szervezet tartozásaiért saját vagyonukkal általában nem felelnek. 4.2 A jogi személyekre vonatkozó általános szabályok A jogi személy létrejöttének és megszüntetésének feltételeit a jogszabály a jogi személy egyes fajtáihoz képest állapítja meg. Jogi személy általában jogszabályi, hatósági rendelkezéssel, vagy önkéntes társulással jön létre. A jogi személyt tehát létrehozhatja jogszabály, törvényi rendelkezés (pl. köztestület), vagy alakulhat a törvény keretei között és felhatalmazása alapján a tagok önkéntes elhatározásával (pl. egyesület), illetőleg meghatározott személy(ek) erre irányuló, törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő akaratnyilatkozata útján (pl. alapítvány) utóbbi esetekben a megalakulás további feltétele a szervezet nyilvántartásba vétele. A jogi személy létesítéséről szóló jogszabályban, határozatban vagy okiratban meg kell állapítani a jogi személy nevét, tevékenységét, székhelyét és - ha erről külön jogszabály nem rendelkezik - képviselőjét. A jogi személy nevében aláírásra a jogi személy képviselője jogosult. Ha nem ő az aláíró, és jogszabály a nyilatkozat érvényességéhez írásbeli alakot kíván, két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges. A bankszámla felett való rendelkezéshez minden esetben két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges. A jogi személy megszűnésének létrejöttéhez hasonlóan több módozata lehetséges. A megszűnés konkrét feltételeit és metódusát az adott jogi személyre vonatkozó jogszabályi rendelkezések rögzítik. Megszűnhet a jogi személy tipikusan jogszabály, illetve hatósági (bírósági) határozat alapján, valamint a tagok erre irányuló döntése révén. A jogi személy megszűnését eredményező sajátos eljárásokként ismeretes a felszámolás, illetve a végelszámolás intézménye. A felszámolási eljárás a fizetésképtelen jogi személy, míg a végelszámolás a fizetőképes jogi személynek a hitelezők kielégítését (illetve az ezután megmaradó vagyonának megfelelő elosztását) követő jogutód nélküli megszűnését eredményezi. 4.3 A jogi személyek fajai A jogi személyek különböző szempontok alapján csoportosíthatók. A főbb csoportosítási lehetőségek a következők: a./ jogi személyek eredetük szerint magánjogi és közjogi alapítású jogi személyek lehetnek. A jogi szakzsargonban szokás röviden magánjogi és közjogi jogi személyekről beszélni. Ez annyiban helytelen, hogy e minőségében voltaképp valamennyi jogi személy magánjogi alakzat. A magánjogi jogi személyek (pl. az egyesület, a részvénytársaság stb.) a magánautonómia körében keletkeznek, magánjogi tényállásból erednek, magánérdeket képviselnek. A közjogi jogi személyek (pl. közalapítvány, köztestület, stb.) olyan szervezetek, amelyek valamely közfunkció (közhatalmi feladat) ellátására alakulnak. b./ Szerveződésük jellege szerint különböztetünk a személyösszességek és a vagyonösszességek között. 12

13 A személyösszességeket többnyire testületnek, közösségnek vagy egyesülésnek (pl. egyesület, köztestület), a vagyonösszességeket alapítványoknak, alapoknak vagy intézeteknek nevezzük. c./ Tevékenységüket tekintve különbséget tehetünk a gazdasági célra alakult (profitorientált), valamint az elsődlegesen nem gazdasági célra létrejött (ún. nonprofit jellegű) jogi személyek között. Tipikus profitorientált jogi személyeknek tekintendők a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok (pl. korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság), illetve a szövetkezetek. Nonprofit jogi személy ezzel szemben például az alapítvány, a közalapítvány az egyesület, a köztestület, az egyesülés, a közhasznú társaság vagy a sportági szakszövetség. 4.4 Egyes főbb jogi személyek Az egyesület Az egyesület olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályában meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Társadalmi szervezetet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzésére nem lehet alapítani. Az egyesület alapításához az szükséges, hogy legalább tíz alapító tag a szervezet megalakítását kimondja, alapszabályát megállapítsa, ügyintéző és képviseleti szerveit megválassza. Az egyesület alapszabályában rendelkezni kell a szervezet nevéről, céljáról és székhelyéről, valamint szervezetéről. Az egyesület a nyilvántartásba vétellel válik jogi személlyé. A nyilvántartást az egyesület székhelye szerinti megyei bíróságok vezetik. A társadalmi szervezet legfelsőbb szerve a tagok összessége, vagy a tagok által az alapszabályban meghatározottak szerint közvetlenül vagy közvetett úton választott testület. A társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti szervének magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár, valamint társadalmi szervezet nemzetközi jellege esetén más nem magyar állampolgár is tagja lehet, feltéve hogy nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától. A társadalmi szervezet legfelsőbb szervét szükség szerint, de legalább öt évenként kell összehívni. A legfelsőbb szervet össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg ha a tagok egyharmada vagy az alapszabályban ettől eltérően meghatározott hányada az ok és a cél megjelölésével kívánja. Az ügyintéző és képviseleti szerveket az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában titkos szavazással kell megválasztani. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával fel. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek A köztestület A köztestület önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelynek létrehozását törvény rendeli el. A köztestület a tagságához, illetőleg a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el. Köztestület különösen a Magyar Tudományos Akadémia, a gazdasági, illetve a szakmai kamara. Törvény előírhatja, hogy valamely közfeladatot kizárólag köztestület láthat el, illetve, hogy meghatározott tevékenység csak köztestület tagjaként folytatható. Például ügyvédi tevékenység csak ügyvédi kamarai tagság mellett gyakorlható (kényszertagság) Az alapítvány Az alapítvány az alapító(k) által meghatározott célra rendelt vagyontömeg, illetve az ennek kezelésére létrehozott szervezet egysége, amelyet a magánjog a törvényben meghatározott feltételek esetén jogi személyiséggel ruház fel. Alapítványt - tartós közérdekű célra - alapítóként magánszemély jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és jogi személy (a továbbiakban együtt: alapító) alapító okiratban alapítványt hozhat létre. 13

14 A vagyonrendelés célja akkor tekinthető közérdekűnek, ha az a társadalom vagy az egyének széles körének érdekét szolgálja. Az alapítvány elsődlegesen gazdasági-vállalkozási jellegű tevékenységet nem végezhet. Az alapítvány jogi személyiségéhez annak bírósági nyilvántartásba vétele szükséges. A nyilvántartásba vétel nem tagadható meg, ha az alapító okirat a törvényben meghatározott feltételeknek megfelel. A nyilvántartásba vétel után az alapító az alapítványt nem vonhatja vissza. Az alapítvány általában kuratóriumnak nevezett - kezelő szerve az alapítvány képviselője. Nem jelölhető ki, illetve nem hozható létre olyan kezelő szerv (szervezet), amelyben az alapító közvetlenül vagy közvetve az alapítvány vagyonának felhasználására meghatározó befolyást gyakorolhat. Meghatározó befolyásnak tekinthető például, ha az alapító az alapítvány bankszámlája felett rendelkezni jogosult képviselője egyben A gazdasági társaságok A gazdasági társaságok általában (fajai, főbb szabályai) A gazdasági társaságok olyan szervezetek, amelyek saját cégnév alatt üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása céljából jönnek létre és működnek. Gazdasági társaság alapítója lehet az állam, a jogi személy (a jogi személyiség nélküli jogképes gazdasági társaság), valamint a természetes személy (ember). A gazdasági társaságok jogképesek, tehát jogokat szerezhetnek, kötelezettségeket vállalhatnak, így különösen tulajdont szerezhetnek szerződést köthetnek, pert indíthatnak és perelhetők. Gazdasági társaság kizárólag a törvényben meghatározott formában és módon alapítható. Hatályos jogunk a következő társasági formákat ismeri: a./közkereseti társaság (kkt.), b./betéti társaság (bt.), c./ korlátolt felelősségű társaság (kft.) d./ részvénytársaság (rt.) 5 A személyek polgári jogi védelme 5.1 A személyek polgári jogi védelmének irányai A dologi jogok mellett az abszolút jogok másik jellegzetes csoportja azon jogok rendszere, amelyek meghatározott személyben rejlő érdeket vagy valamely szellemi alkotást részesítenek mindenki mással szemben feltétlen és másokat kizáró védelemben. Bárki jogosult tehát a törvények és mások jogainak korlátai között személyiségét szabadon kibontakoztatni, és követelheti, hogy ebben más ne akadályozza, ne háborítsa. E definíció egyben kijelöli a - tágabb értelemben felfogott - személyiségi jogok rendszerének két fő alrendszerét. Ezek: a.) az ember személyéhez, a személyiséghez illetve annak meghatározott vonatkozásához kapcsolódó, az egyén integritását általában illetve tipikus elemeiben védő jogok (személyhez fűződő jogok) rendszere, valamint b.)a kreatív szellemi tevékenység eredményeképpen létrejött, s ekként az egyén gondolatvilágában gyökerező, a személyiségéhez szorosan kapcsolódó szellemi alkotásokat, illetőleg az ezekhez kötődő eszmei és egyben vagyoni érdekek oltalmaként szolgáló normarendszer. 5.2 A személyhez fűződő jogok A személyhez fűződő jogok általában A Ptk ának generálklauzula jellegű rendelkezése szerint a személyhez fűződő jogok általában a törvény oltalma alatt állnak. E szabály tehát a személyt elvileg megillethető valamennyi személyhez fűződő jogosultságra vonatkozik ezek kimerítő felsorolása nélkül. E jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. 14

15 A törvényhozó generálklauzulás megoldása e téren azért indokolt, mivel a személyiség egyes belső, lelki illetőleg külső, fizikai vonatkozásai, elemei gyakorlatilag felsorolhatatlanok. Emellett az életviszonyok fejlődő változása folytán az egyén számára a személyiség kibontakoztatásának újabb lehetőségei, illetőleg ezzel együtt a személyiség meghatározott szegmenseire vonatkozó újabb oltalmi igények keletkezhetnek. Mindez pedig következik a személyiség definiálásának nehézségeiből, amely a különböző tudományágak (biológia, pszichológia, filozófia stb.) megközelítéseinek eltéréseitől függően változó. A személyiségi jogok tárgyaként a személyiség a test és szellem egységeként definiálható, amely kifejezésre juttatja az egyén viselkedését és gondolkodását.; ez a viselkedés és gondolkodás jelenti a személyiség értékminőségét, azt, amiben a személyiség különbözik mástól... A személyiségi jog az általánosan jellemző értékminőséget védi. (Petrik) Mivel az oltalomra érdemes egyes személyhez fűződő értékek (oltalmi érdekek) kimerítő felsorolása lehetetlen, ezért a törvény -a generálklauzula értelmezéseként - példálózva sorolja fel azon értékcsoportokat, amelyek révén a személyiség tipikusan megnyilvánul. Ezt követően pedig a Ptk. a legjellemzőbb (tipikus) nevesített személyhez fűződő jogok részletszabályait rőgzíti. A személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti ekként különösen a.) a személyiség társadalmi-pszichikai vonatkozásait érintő sérelemként a magánszemélyek bármilyen hátrányos megkülönböztetése nemük, fajuk, nemzetiségük vagy felekezetük szerint, valamint a lelkiismereti szabadság, a becsület és az emberi méltóság sérelme, illetőleg b.) fizikai vonatkozásait érintő sérelemkét a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség megsértése A személyiségi jogok nemcsak magánszemélyeket, hanem önálló jogalanyisággal bíró szervezeteket, jogi személyeket is illethetnek, mivel a személyiség meghatározott, oltalomra érdemes aspektusai irányukban is értelmezhetők. Ezért a személyhez fűződő jogok védelmére vonatkozó szabályokat a jogi személyekre is alkalmazni kell, kivéve ha a védelem jellegénél fogva csak a magánszemélyeket illetheti meg. A személyhez fűződő jogok jellegüknél fogva elidegeníthetetlenek, azokról lemondani nem lehet. A személyhez fűződő jogokat egyébként korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis. E szabály azonban nem zárja ki azt, hogy a jogosult bizonyos személyiségét egyébként sértő behatásokat megengedjen. A személyhez fűződő jogokat tehát sérti az a magatartás, amelyhez a jogosult hozzájárult, feltéve, hogy a hozzájárulás megadása társadalmi érdeket nem sért vagy veszélyeztet A legjellemzőbb tipikus - személyhez fűződő jogok A névviselés joga Mind a természetes személynek mind a jogi személynek joga van a névviseléshez. A névviselési jog sérelmét jelenti különösen, ha valaki jogtalanul más nevét használja, vagy jogtalanul máséhoz hasonló nevet használ. A név valamely személy olyan megjelölése, amelynek funkciója az adott személy azonosíthatósága. Az azonosíthatóság egyrészt kifejezi az adott személy más személyektől való megkülönböztetését, másrészt az egyén közösségi (pl. családi, rokoni) kapcsolatainak felismerhetőségét. Tudományos, irodalmi, művészi vagy egyébként közszerepléssel járó tevékenységet felvett névvel is lehet folytatni, amennyiben ez mások jogait és törvényes érdekeit nem sérti. A felvett név joga a jelzett tevékenységek gyakorlói számára (pl. előadóművészek, írók, politikusok) az általános névviselési szabályok alóli törvényi kivételként minősíthető. Funkciója azonban az általános névfunkciókkal egyezik, így törvényi védelme indokolt. A tudományos, irodalmi vagy művészi tevékenységet folytató ha neve összetéveszthető a már korábban is hasonló tevékenységet folytató személy nevével az érintett személy kérelmére saját nevét is csak megkülönböztető toldással vagy elhagyással használhatja e tevékenység gyakorlása során. A jogi személy nevének különböznie kell azoknak a korábban nyilvántartásba vett jogi személyeknek a nevétől, amelyek hasonló működési körben és azonos területen tevékenykednek. A jogi személy nevével kapcsolatos legfontosabb törvényi elvárás tehát az, hogy más jogi személyek névviselési jogát ne sértse. A jogi személyek elnevezésekor - a bírói gyakorlat által kikristályosított - három elvre kell tekintettel lenni: a névvalódiság, a névszabatosság és a névkizárólagosság elveire. 15

16 A névvalódiság annak követelményét jelenti, hogy a jogi személy nevének kiválasztásában valósághű állapotra kell alapozni. Kerülni kell tehát az elnevezéskor annak látszatát, hogy a jogi személy a tevékenységét más jogi személy (szervezet) tevékenységéhez kapcsolódóan végzi, vagy azzal azonosítható. A névkizárólagosság kívánalma arra utal, hogy meghatározott földrajzi egységen belül hasonló tevékenységi körben működő jogi személyek azonos, vagy összetéveszthető néven ne szerepelhessenek. A névszabatosság elve szerint a névnek lehetőleg utalnia kell a jogi személy jellemző tevékenységére, profiljára, illetőleg meg kell felelnie a magyar nyelv stiláris és nyelvhelyességi követelményeinek A jőhírnév védelme A személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jóhírnév védelmére is. A jóhírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel. A hírnév olyan információk, ismeretek összessége, amelyek valamely személy társadalom általi értékelését alapozzák meg. Ezért nem közömbös, hogy adott személy társadalmi értékítéletét befolyásoló információk valósághű tényállításokon alapulnak-e. A reális alapokat nélkülöző negatív adatoknak illetve közléseknek az egyén objektív megítélését torzító következményeivel szemben tehát a személyiség jogi oltalma indokolt. Ha valakiről napilap, folyóirat (időszaki lap), rádió, televízió vagy filmhíradó valótlan tényt közöl vagy híresztel, illetőleg való tényeket hamis színben tüntet fel a törvényben biztosított egyéb igényeken kívül követelheti olyan közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlemény mely tényállása valótlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, illetőleg melyek a való tények (helyreigazítás). A jóhírnév sérelmének hátrányos erkölcsi következményei a sajtó által biztosított nyilvánosság révén fokozott súllyal jelentkezhetnek. A személyiség objektív társadalmi megítéléséhez fűződő érdekek többlet-védelmi igénye tehát e tényállásra speciális jogintézmény, az ún. sajtóhelyreigazítás megteremtését indokolták. Igénybevételének lehetősége e többlet oltalmi szükséghez igazodik : a személyiség jelzett vonatkozásának megsértése esetén a sértett számára lehetséges egyéb törvényes igényeken felül érvényesíthető A képmás ás a hangfelvétel védelme A személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés. A személyiség külső megjelenése az egyén azonosításának és megkülönböztethetőségének természetes eszköze. A kép és a hang sajátosságai a testi felismerhetőség mellett közvetetten a személyiség immanens jellegzetességeire is utalnak. Az ember külső megjelenése a személy számára a külső világban érvényesül és közvetetten kifejezi a személyiség belső sajátosságait is: az ember jellemét, értelmi és érzelmi világát, indulatait, a személy társadalmi szerepét, ezáltal az egyed megkülönböztetésének és azonosításának nélkülözhetetlen eszköze és feltétele, a személyiség megvalósítását és érvényesítését szolgálja. (Törő in: Petrik) A kifejtettek nyilvánvalóan indokolttá teszik a képmás és a hangfelvétel - azaz az ember külső megjelenésének illetve megnyilvánulásának tárgyi eszközökkel (rajz, festmény, fénykép, videofelvétel, hangkazetta-felvétel stb.) való rögzítése - általános, bármilyen visszaéléssel szemben érvényesülő jogi védelmét. Képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához az érintett személy hozzájárulása szükséges. A hozzájárulás megtörténhet írásban, szóban sőt ráutaló magatartással is. E hozzájárulási követelmény alól azonban a közérdek szempontjaira tekintettel két kivételt rögzít a törvény: a./ Nyilvános közszereplés esetén a felvétel az adott személy hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható. b./az eltűnt, valamint a súlyos bűncselekmény miatt büntető eljárás alatt álló személyről készült képmást (hangfelvételt) nyomós közérdekből vagy méltánylást érdemlő magánérdekből a hatóság engedélyével szabad felhasználni A titokvédelem Személyhez fűződő jogot sért, aki a levéltitkot megsérti, továbbá aki magántitok, üzemi vagy üzleti titok birtokába jut és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza, vagy azzal egyéb módon visszaél. 16

17 A magánlakáshoz fűződő jogok védelme A törvény védi a magánlakáshoz és a jogi személy céljaira szolgáló helyiségekhez fűződő jogot A személyek adatokkal kapcsolatos személyhez fűződő jogok védelme A számítógéppel vagy más módon történő adatkezelés és adatfeldolgozás a személyhez fűződő jogokat nem sértheti. A nyilvántartott adatokról tájékoztatást az érintett személyen kívül csak az arra jogosult szervnek vagy személynek lehet adni. Ha a nyilvántartásban szereplő valamely tény vagy adat nem felel meg a valóságnak, az érintett személy a valótlan tény vagy adat helyesbítését külön jogszabályban meghatározott módon követelheti A kegyeleti jog A kegyeleti jog meghatározott személyt más, már meghalt személy emlékére tekintettel megillető sajátos személyhez fűződő jog. A meghalt személy emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a hozzátartozó, továbbá az a személy, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített. Ha a meghalt személy (megszűnt jogi személy) jó hírnevét sértő magatartás közérdekbe ütközik, a személyhez fűződő jog érvényesítésére az ügyész is jogosult A személyhez fűződő jogok megsértésének jogkövetkezményei Általában A személyhez fűződő jogok megsértésének számos jogkövetkezményét ismeri a törvény. E jogkövetkezmények egyidejűleg is alkalmazhatók. A jogkövetkezmények között különbség tehető aszerint, hogy objektív, vagy szubjektív alapon alkalmazandók. Az objektív alapú jogkövetkezmények alkalmazása független attól, hogy a jogsértő személynek a személyhez fűződő jog megsértése felróható-e. A szubjektív alapú jogkövetkezmény csak abban az esetben alkalmazható, ha a jogsértő személy nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható (vétkesség) Egyes jogkövetkezmények Akit személyhez fűződő jogában megsértenek, az eset körülményeihez képest a következő polgári jogi igényeket támaszthatja: a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását; b) követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől; c) követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak; d) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetőleg jogsértő mivoltától megfosztását; e) kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint, emellett f./ha a kártérítés címén megítélhető összeg nem áll arányban a felróható magatartás súlyosságával, a bíróság a jogsértőre közérdekű célra fordítható bírságot is kiszabhat. Az a-d./ pontokban jelzett jogkövetkezmények objektív, az e-f. pontokban meghatározott szankciók szubjektív alapúak. 17

18 5.3 A szellemi alkotásokhoz fűződő jogok a szellemi tulajdonjog A szellemi tulajdonjog védelme A Ptk. a személyhez fűződő jogok védelme mellett deklarálja az ún. szellemi alkotások védelmét is, amelynek részletszabályait ugyanakkor nem tartalmazza. E törvényi felhatalmazás alapján a szellemi alkotások meghatározott fajtáinak (illetve egyéb szellemi produktumoknak és kapcsolódó teljesítményeknek) jogi védelmét külön jogszabályok rögzítik. A Ptk. ugyanakkor általános védelem alá helyezi azokat a szellemi alkotásokat is, amelyekről a külön jogszabályok nem rendelkeznek, amelyek azonban társadalmilag széles körben felhasználhatók és még közkinccsé nem váltak. E jogszabályok építik fel a - tág értelemben vett - szellemi alkotások joga, vagy modernebb szóhasználattal szellemi tulajdonjog rendszerét. A szellemi tulajdonjog a magánjog speciális, relatív önállósággal rendelkező területe (ius speciáléja). Dologi jog 6 Alapok 6.1 A dologi jogok fogalma, a dologi jogviszony A dologi jogok fogalma, jogi természete Dologi jogoknak azon abszolút jogosultságokat tekintjük, amelyek a jogosultat valamely dologra nézve megilletik. A dologi jog kizáró jognak minősül, mivel a jogosultnak a dologra nézve kizárólagos uralmi helyzetet teremt. E hatalom gyakorlását más nem akadályozhatja, nem zavarhatja A dologi jogviszony Dologi jogviszonynak - az előbbiekre tekintettel - meghatározott személy(ek) minden más személlyel szemben valamely dologra vonatkozóan fennálló jogi vonatkozásainak összességét nevezzük A dologi jogok rendszere A dologi jog rendszere alapvető jogintézményeivel jellemezhető. Ezek a következők: a./ tulajdonjog, b./ idegen dologbeli jogok (korlátolt dologi jogok), c./ birtok. a./ A tulajdonjog az a legteljesebb és legkizárólagosabb jogi uralom, amelynél fogva a tulajdonos - a jogszabályok keretei között és mások jogainak sérelme nélkül - bárki jogosulatlan behatását a dologra nézve kizárhatja. b./ Az idegen dologbeli jogok a tulajdonjogból kivált, önállósult dologi jogosultságok, amelyek a jogosultat más személy tulajdonában álló (idegen) dologra vonatkozóan illetik meg. Azt idegen dologbeli jogokat másképpen korlátolt dologi jogoknak is szokás nevezni, mivel csak bizonyos vonatkozásokban biztosítanak a jogosult számára az idegen dologra nézve másokat kizáró hatalmat. c./ A birtok jogi fogalma egyfelől egy objektív tényhelyzetet jelöl: valamely dolog fizikai uralom alatt tartását. Másrészt azonban utal a hatalom gyakorlójának azon szándékára is, hogy ezen uralmat a maga javára gyakorolja. 18

19 6.2 A dolog A dolog jogi fogalma A dologi jog alapvető kategóriája a dolog. Dolognak minősül ekként a dologi jog tárgya lehet - minden birtokba vehető testi tárgy. A Ptk azonban bővíti e kört, kimondván, hogy - ha a törvény kivételt nem tesz - a tulajdonjog szabályait megfelelően alkalmazni kell a pénzre és a értékpapírokra, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőkre is. A dolog módjára hasznosítható természeti erők alatt elsősorban a villamos energiát kell érteni, de ennek analógiájára minden olyan természeti erőt is, amely birtokba vehető. (pl. napfény, víz) A dolgok osztályozása A dolog, mint a dologi jog tárgya a gyakorlatban megszámlálhatatlan fajtában, változatban fordul elő. Ezért szükség van meghatározott szempontok szerinti osztályozásra. A dolgok osztályozása hagyományosan a következő szempontok alapján történhet: a dolgok természeti tulajdonsága, forgalomképessége, egyes dolgok más dolgokhoz való kapcsolata A dolgok osztályozása természeti tulajdonságuk szerint a) Ingók és ingatlanok Ingatlan: a telek vagyis a földterület körülhatárolt része és mindaz ami azzal alkotórészként összefügg. Ingó dolgok azok, amelyek állaguk sérelme nélkül változtathatják helyüket, éspedig vagy saját erejük által (pl. állatok) v. pedig idegen erő hatására (pl. élettelen dolgok). Valójában minden olyan dolog ingónak minősül, amely ingatlannal nem tekinthető. b) Elhasználható, elhasználhatatlan dolgok Elhasználható az a dolog, amelyet rendeltetésszerűen használni csak az állag elfogyasztásával, megsemmisítésével lehet. (Ilyenek pl. az élelmiszerek., de ide tartozik a pénz is, mivel a rendeltetésszerű használata az elköltés a pénztulajdonos szempontjából elfogyasztásnak minősül.) Elhasználhatatlan ellenben a dolog, ha többszöri ill. állandó használatot enged anélkül, hogy állagában - a rendes kopást nem számítva - fogyatkoznék. (Pl. munkaeszközök, használati tárgyak.) c) Helyettesíthető és helyettesíthetetlen dolgok: Helyettesíthető dolog az, amelyik a forgalomban nem egyedileg megjelölve, hanem mennyisége (űrtartalom, hosszúság, súly, darabszám stb.) szerint szerepel, mivel nagy tömegű egymással egyenértékű és felcserélhető példányban szokott előfordulni (pl. élelmiszer nyersanyagok). Helyettesíthetetlen az a dolog, amelyiknél a dolog egyediségét a forgalom lényegesnek tartja (pl. a Bendegúz nevű kutya). d) Osztható és oszthatatlan dolgok: Oszthatóak azok a dolgok, melyek eredeti jellegűk megváltozása nélkül olly módon darabolhatók részekre, hogy a felosztással nyert részek csupán aránylagos értékcsökkenést szenvednek. Ellenkező esetben a dolog oszthatatlan. (Oszthatóak pl. a telek, a házingatlan emeletek szerint. Oszthatatlanok pl. a gépek. szerszámok, bútorok, könyv.) e) Egyszerű és összetett dolog: Egyszerű dolog az, amely természettől fogva egységes. Ide tartoznak kpl. az egy darabból álló homogén élettelen dolgok (gerenda, márványtömb, egyetlen tömbből faragott szobor). Összetett dolog: több, korábban egyszerű dologból mesterségesen létrehozott új dolog, melynek egységét a gazdasági felfogás adja (pl. hajó, szekér, ház). 19

20 A dolgok osztályozása forgalomképességük szerint a./ Forgalomképtelen dolog az, amely magánjogi forgalom tárgya nem lehet. Ilyenek az állami tulajdon kizárólagos tárgyai és a törvényben meghatározott más dolgok. Kizárólag az állam tulajdonában vannak például a természetes tavak, folyók, ezek medrei, az országos közutak, hidak stb. b./ A forgalomképes dolgok a vagyoni forgalom tárgyaként szerepelhetnek, azaz e dolgokkal tulajdonosaik az általános szabályok keretében szabadon, speciális korlátozásoktól mentesen rendelkezhetnek, így azok tulajdonjogát másra átruházhatják. c./ Korlátozottan forgalomképesnek azokat a dolgokat tekintjük, amelyek forgalomképessége általánosságban nem kizárt, ugyanakkor a vagyoni forgalomban való részvételük speciális jogszabályi rendelkezés alapján - meghatározott jogviszonyokban korlátozott, feltételekhez kötött. Meghatározott dolgok elidegenítése, megszerzése például speciális jogszabályi feltételekhez (pl. hatósági engedélyhez) kötött. Ezek híján az adott dolog vagyoni forgalomban való részvétele tiltott A dolgok osztályozása más dologhoz való kapcsolatuk szerint a) Fődolog és mellékdolog Azt a dolgot, amelyik a másik jogi sorsát meghatározza fődolognak, azt pedig amelyik a fődolog jogi sorsában osztozik, mellékdolognak nevezzük. b) Alkotórész, tartozék Az alkotórész a leggyakrabban előforduló, legfontosabb dologkapcsolat. Ezzel magyarázható, hogy fogalmát a tv. is meghatározza. A tulajdonjog kiterjed mindarra, ami a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog v. elválasztott része elpusztulna), illetőleg értéke v. használhatósága számottevően csökkenne. (Pl. kocsi kereke, házba beépített gerenda, fürdőkád.) A fő- és mellékdolog közötti kapcsolat másik fajtája a tartozék. A tartozék az a mellékdolog, ami nem alkotórész ugyan (önálló dologi létét nem veszti el), de a fődolog rendeltetésszerű használatához vagy épségben tartásához rendszerint szükséges vagy azt elősegíti: (pl. a szemüvegtok, csónakevező) A tartozék mindig csak ingó dolog lehet. A tulajdonjog a tartozékra csak kétség esetén terjed ki. c) Növedék Ha egy dolognak egy másik dolog alkotórészévé válik, ez mindig a dolog növedéke. A Ptk. a növedék legtipikusabb esetét mint a tulajdonszerzés egyik módját szabályozza a föld vonatkozásában. A 126. alapján növedék mindaz ami eredetileg nem volt a föld alkotórésze, de utóbb azzá vált. d) Gyümölcs Természetes gyümölcs alatt értjük egy dolognak olyan időszakonként visszatérő természetes növekményét, melyet a gyümölcsöző dolog az állag sérelme nélkül hoz létre. A fődologtól való elválasztást megelőzően még nem önálló dolog, hanem csupán dologrész, mely a fődolog jogi sorsát osztja. (Pl. a növény termése, állat szaporulata) A jogi gyümölcs (polgári gyümölcs) nem más mint mely akár gyümölcsöző, akár nem gyümölcsöző dolog használatának átengedéséért szerződésileg megállapított ellenérték, többnyire pénz. (Pl. lakbér) e) Haszon A haszon a gyümölccsel rokon fogalom, de annál sokkal tágabb és kevésbé körülírható. Minden olyan előnyt, mely az előbbiek szerint gyümölcsnek nem minősül, de a dologhoz fűződik haszonnak nevezzük. Pl. ha valaki bérbeadja házát a bér annak polgári gyümölcse, ha maga lakja, annak haszna. A dolog hasznai főszabály szerint a tulajdonost illetik meg. f) Dologösszesség 20

SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme]

SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között

Részletesebben

JOGI ISMERETEK JOGVISZONY. Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat!

JOGI ISMERETEK JOGVISZONY. Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat! JOGI ISMERETEK 2. témakör: jogviszony (alanya, tárgya, tartalma) jogképesség cselekvőképesség Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat! JOGVISZONY. Emberek Kinek-minek a magatartását

Részletesebben

A jogvédők feladata és tevékenységi rendszere. Gondnoksággal kapcsolatos ellátottjogi feladatok

A jogvédők feladata és tevékenységi rendszere. Gondnoksággal kapcsolatos ellátottjogi feladatok TÁMOP-557-08/1-2008-0001 TÁMOP-557-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ A jogvédők feladata és tevékenységi rendszere Gondnoksággal kapcsolatos ellátottjogi

Részletesebben

A polgári jogi szabályok alkalmazása

A polgári jogi szabályok alkalmazása GAZDASÁGI MAGÁNJOG A polgári jogi szabályok alkalmazása 2009. szeptember 17. 2. előadás Sajátos jogtechnikai eszközök a jogalkalmazásban A jogalkalmazás folyamatában fontos szerepet játszik Fikció Vélelem

Részletesebben

1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről. Kivonat ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvény célja

1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről. Kivonat ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvény célja 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről Kivonat ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. (1) Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi

Részletesebben

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A gazdasági társaságok közös szabályainak kiterjesztése A Könyvben szabályozott jogi személyek tagsággal bíró jogi személyek egyesület gazdasági társaságok

Részletesebben

(2)A törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság gazdasági és társadalmi rendjével összhangban kell értelmezni.

(2)A törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság gazdasági és társadalmi rendjével összhangban kell értelmezni. 1959. évi IV. TÖRVÉNY a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérõl ELSÕ RÉSZ BEVEZETÕ RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. (1) Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és

Részletesebben

1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvény célja. A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése

1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvény célja. A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. (1) Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek,

Részletesebben

1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről 1 (A hatálybalépéséről és a végrehajtásáról szóló 1960. évi 11.

1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről 1 (A hatálybalépéséről és a végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. 1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről 1 (A hatálybalépéséről és a végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelettel és az 1978. évi 2. törvényerejű rendelettel

Részletesebben

1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvény célja

1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvény célja 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről [Egységes szerkezetben a Ptk. hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelettel (a továbbiakban Ptké.) és a Ptk. módosításáról

Részletesebben

1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvény célja

1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvény célja 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. (1) Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és civil szervezetek,

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 165. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2009. november 20., péntek. Tartalomjegyzék

MAGYAR KÖZLÖNY. 165. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2009. november 20., péntek. Tartalomjegyzék MAGYAR KÖZLÖNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2009. november 20., péntek 165. szám Tartalomjegyzék 2009. évi CXX. törvény A Polgári Törvénykönyvrõl 41986 41986 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2009. évi

Részletesebben

1959. évi IV. törvény - a Polgári Törvénykönyvről http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=95900004.tv. 1959. évi IV.

1959. évi IV. törvény - a Polgári Törvénykönyvről http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=95900004.tv. 1959. évi IV. 1 / 106 3/25/2012 7:57 PM A jogszabály mai napon (2012.III.25.) hatályos állapota A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli. Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2012.IV.1. ) 2 3 1959.

Részletesebben

VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM

VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM Tartalomjegyzék Tanulmányok I. Könyv: A személyek / 3 Vita Az orvos beteg jogviszony az új Ptk.-ban Jobbágyi Gábor / 15 Szerzõdésátruházás Gárdos Péter / 20 Polgári jogi kodifikáció

Részletesebben

ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről1 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. 2 (1)3 Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és civil szervezetek,

Részletesebben

2013. évi V. törvény. a Polgári Törvénykönyvről 1 ELSŐ KÖNYV BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

2013. évi V. törvény. a Polgári Törvénykönyvről 1 ELSŐ KÖNYV BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 1 ELSŐ KÖNYV BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1:1. [A törvény hatálya] E törvény a mellérendeltség és egyenjogúság elve szerint szabályozza a személyek alapvető vagyoni

Részletesebben

POLGÁRI JOG TERMÉSZETES SZEMÉLYEK (EMBER) POLGÁRI JOG ALANYAI (SZEMÉLYEK AZ ÜZLETI ÉLETBEN): 2015.09.30. Polgári Törvénykönyv 2013. évi V.

POLGÁRI JOG TERMÉSZETES SZEMÉLYEK (EMBER) POLGÁRI JOG ALANYAI (SZEMÉLYEK AZ ÜZLETI ÉLETBEN): 2015.09.30. Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. POLGÁRI JOG A jogalanyok ( ) vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza Mint jog ág DR SZALAI ERZSÉBET 1 DR SZALAI ERZSÉBET 2 Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. törvény MIKOR LÉPETT HATÁLYBA? MEGALKOTÁSÁNAK

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 31. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2013. február 26., kedd. Tartalomjegyzék. 2013. évi V. törvény A Polgári Törvénykönyvrõl 2382

MAGYAR KÖZLÖNY. 31. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2013. február 26., kedd. Tartalomjegyzék. 2013. évi V. törvény A Polgári Törvénykönyvrõl 2382 MAGYAR KÖZLÖNY MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2013. február 26., kedd 31. szám Tartalomjegyzék 2013. évi V. törvény A Polgári Törvénykönyvrõl 2382 2382 MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 31. szám II. Törvények 2013.

Részletesebben

1959. évi IV. törvény

1959. évi IV. törvény (3) 9 A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése 1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről 1 (A hatálybalépéséről és a végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű

Részletesebben

AZ ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 12. SZÁMÁNAK MELLÉKLETE

AZ ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 12. SZÁMÁNAK MELLÉKLETE AZ ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 12. SZÁMÁNAK MELLÉKLETE I Jogszabályok 2009. évi CXX. törvény* a Polgári Törvénykönyvrõl ELSÕ KÖNYV BEVEZETÕ RENDELKEZÉSEK 1:1. [A törvény hatálya] Ez a törvény állapítja meg a személyek

Részletesebben

1959. IV. TÖRVÉNY a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről

1959. IV. TÖRVÉNY a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről 1 / 151 2011.11.08. 18:03 1959. IV. TÖRVÉNY a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről (A hatálybalépéséről és a végrehajtásáról szóló 1960: 11. és az 1978: 2. törvényerejű rendelettel egységes szerkezetben.)

Részletesebben

A MÚLT JOGI STÁTUSZA SZABÁLYOZÁSA MIRE NEM HOZHATÓ LÉTRE MIRE JÖN LÉTRE? 2015.02.25. ALAPÍTVÁNY. Közcélú örökhagyás görögöknél, rómaiaknál

A MÚLT JOGI STÁTUSZA SZABÁLYOZÁSA MIRE NEM HOZHATÓ LÉTRE MIRE JÖN LÉTRE? 2015.02.25. ALAPÍTVÁNY. Közcélú örökhagyás görögöknél, rómaiaknál A MÚLT ALAPÍTVÁNY Jogi személyiséggel felruházott célvagyon Közcélú örökhagyás görögöknél, rómaiaknál Ie.387 DR SZALAI ERZSÉBET 2015. 1 DR SZALAI ERZSÉBET 2015. 2 SZABÁLYOZÁSA JOGI STÁTUSZA 2011. évi CLXXV.

Részletesebben

Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében

Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében Az adatvédelmi szabályozás célja, fontossága - A személyes adatok gyűjtése nyilvántartása, feldolgozása a legutóbbi időszakban került az alkotmányos

Részletesebben

A/6 AZ EMBER JOGKÉPESSÉGE ÉS CSELEKVŐKÉPESSÉGE JOGKÉPESSÉG

A/6 AZ EMBER JOGKÉPESSÉGE ÉS CSELEKVŐKÉPESSÉGE JOGKÉPESSÉG JOGKÉPESSÉG A felvilágosodás, a természetjogi gondolkodás eredményeként vált uralkodóvá a gondolat, hogy minden ember szabadnak és egyenlőnek születik, veleszületett, el nem idegeníthető jogai vannak.

Részletesebben

Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Page 1 of 266 CompLex (http://www.complex.hu/) Jogtár (http://www.jogtar.hu/) Céginfo (http://www.complex.hu/ceginfo.php) Termékeink (http://www.complex.hu/termekek.php) Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Részletesebben

1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről 1 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvény célja

1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről 1 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvény célja 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről 1 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. 2 (1) 3 Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és civil szervezetek,

Részletesebben

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos főbb jogszabályok Alaptörvény Ptk. Az egyesülési

Részletesebben

1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről ELS Ő RÉSZ BEVEZET Ő RENDELKEZÉSEK. A törvény célja

1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről ELS Ő RÉSZ BEVEZET Ő RENDELKEZÉSEK. A törvény célja 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről ELS Ő RÉSZ BEVEZET Ő RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. (1) Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek,

Részletesebben

Kártérítési jog. Kártérítési felelősség. Ptk. 339. Szerződésen kívüli károkozás. Kár. Felelősség feltételei- Szerződésszegésnél

Kártérítési jog. Kártérítési felelősség. Ptk. 339. Szerződésen kívüli károkozás. Kár. Felelősség feltételei- Szerződésszegésnél Kártérítési felelősség Kártérítési jog Dr. Kenderes Andrea Ptk. 339. -361. Kontraktuális Szerződésszegés Deliktuális Szerződésen kívüli károkozás Lényegében azonosak Ptk. 339. Aki másnak jogellenesen kárt

Részletesebben

2009. évi CXX. törvény. a Polgári Törvénykönyvről 1

2009. évi CXX. törvény. a Polgári Törvénykönyvről 1 1. oldal 2009. évi CXX. törvény a Polgári Törvénykönyvről 1 ELSŐ KÖNYV BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1:1. [A törvény hatálya] Ez a törvény állapítja meg a személyek mellérendeltségen és egyenjogúságon alapuló

Részletesebben

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A JOGI SZEMÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI (A Ptk. 3:1. -3:48., az egyes jogi személyek átalakulásáról,

Részletesebben

1989. évi II. törvény. az egyesülési jogról1

1989. évi II. törvény. az egyesülési jogról1 1. oldal 1989. évi II. törvény az egyesülési jogról1 Az Országgyűlés az egyesülési szabadság érvényesülése érdekében - összhangban az Alkotmány, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának

Részletesebben

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv. A kötelmek keletkezhetnek. Kik között jön létre a kötelem? KÖTELEM ELÉVÜL. A kötelmi jogviszony jellegzetességei:

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv. A kötelmek keletkezhetnek. Kik között jön létre a kötelem? KÖTELEM ELÉVÜL. A kötelmi jogviszony jellegzetességei: KÖTELMI JOG Hatodik Könyv Kötelem: kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére. MIRE IRÁNYULHAT? valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől

Részletesebben

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I.

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. Novissima Kiadó 2014 1 Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában. Szerző: dr. Kusztos

Részletesebben

2009. évi.. törvény a Polgári Törvénykönyvről * ELSŐ KÖNYV BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

2009. évi.. törvény a Polgári Törvénykönyvről * ELSŐ KÖNYV BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK Dr. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter 2009. évi.. törvény a Polgári Törvénykönyvről * ELSŐ KÖNYV BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1:1. [A törvény hatálya] Ez a törvény állapítja meg a személyek

Részletesebben

1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről ELS Ő RÉSZ BEVEZET Ő RENDELKEZÉSEK. A törvény célja

1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről ELS Ő RÉSZ BEVEZET Ő RENDELKEZÉSEK. A törvény célja 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről ELS Ő RÉSZ BEVEZET Ő RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. (1) Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek,

Részletesebben

P O L G Á R I T Ö R V É N Y K Ö N Y V JAVASLAT NORMASZÖVEG Budapest, 2006. december 31. 2 I. KÖNYV: BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1:1. [A törvény célja] Ez a törvény a polgárok és jogalanyisággal rendelkező szervezeteik,

Részletesebben

A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN

A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN ELŐADÓ: DR. KOVÁCS ZSOLT XXIII. ALTENBURGER GYULA SZIMPÓZIUM BALATONVILÁGOS, 2013. MÁJUS 31. A KONTRAKTUÁLIS ÉS A DELIKTUÁLIS FELELŐSSÉG

Részletesebben

A civil szervezetek működését szabályozó jogi környezet kihívásai a gyakorlat szemszögéből

A civil szervezetek működését szabályozó jogi környezet kihívásai a gyakorlat szemszögéből A civil szervezetek működését szabályozó jogi környezet kihívásai a gyakorlat szemszögéből A civil szervezetek működését szabályozó jogi környezet kihívásai a gyakorlat szemszögéből dr. Homolya Szilvia

Részletesebben

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről1 Az Országgyűlés a nem kormányzati és nem haszonelvű szervezetek hazai hagyományainak megőrzése, társadalmi szerepük növelése, közhasznú működésük és

Részletesebben

dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Átmeneti rendelkezések A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről

Részletesebben

(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma):

(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): 1 Jegyzőkönyv i elismerő nyilatkozatról megszületett gyermekre (Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): I. A személyesen megjelent

Részletesebben

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI: PTK., MT., A MUNKAJOG VILÁGA SZEKSZÁRD, 2014. DECEMBER 12.

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI: PTK., MT., A MUNKAJOG VILÁGA SZEKSZÁRD, 2014. DECEMBER 12. AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI: PTK., MT., A MUNKAJOG VILÁGA SZEKSZÁRD, 2014. DECEMBER 12. A MUNKAJOGI SZABÁLYOZÁS VÁLTOZÁSAINAK ALAPJAI (2014) 2012. évi I. törvény (Mt.) 2013. évi V. törvény (Ptk.)

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja 1 Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja Javaslat haszonélvezeti jog alapításáról szóló szerződés jóváhagyására Előadó: dr. Puskás

Részletesebben

This document has been provided by the International Center for Not-for-Profit Law (ICNL).

This document has been provided by the International Center for Not-for-Profit Law (ICNL). This document has been provided by the International Center for Not-for-Profit Law (ICNL). ICNL is the leading source for information on the legal environment for civil society and public participation.

Részletesebben

Az önkormányzati vagyon

Az önkormányzati vagyon Murakeresztúr Község Önkormányzati Képviselő-testületének 8/2004. (IV. 16.) számú RENDELETE az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Miért jöttek létre a társaságok?

Miért jöttek létre a társaságok? 2009. Február 5. dr. Varga Kornél A jogi szabályoz lyozás s minősége és s a jogalkalmazás s helyessége egy mérce, m ami megmutatja, hogy az adott szabályoz lyozás mennyire képes k biztosítani tani a társast

Részletesebben

1959. IV. TÖRVÉNY. a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérıl 1

1959. IV. TÖRVÉNY. a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérıl 1 1959. IV. TÖRVÉNY a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérıl 1 Hatályos: 2014.01.01-2014.03.15 (A hatálybalépésérıl és a végrehajtásáról szóló 1960: 11. és az 1978: 2. törvényerejő rendelettel egységes

Részletesebben

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény

Részletesebben

Segédlet a fogadó szervezetek számára az adminisztrációs kötelezettségekrõl

Segédlet a fogadó szervezetek számára az adminisztrációs kötelezettségekrõl Segédlet a fogadó szervezetek számára az adminisztrációs kötelezettségekrõl Bejelentési kötelezettség 11. (1) A fogadó szervezet a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelõs miniszter által

Részletesebben

Partnerségi információs nap a civil szervezetek előtt álló feladatokról

Partnerségi információs nap a civil szervezetek előtt álló feladatokról Partnerségi információs nap a civil szervezetek előtt álló feladatokról Főbb jogszabályok Alaptörvény Ptk. Az egyesülési jogról a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról

Részletesebben

TÉTELVÁZLATOK A MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕK SZÓBELI VIZSGÁIHOZ JOGI ISMERETEK DR. JUHÁSZ JÓZSEF DR. NÉMETH ISTVÁN DR. TÉTÉNYI ZOLTÁN

TÉTELVÁZLATOK A MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕK SZÓBELI VIZSGÁIHOZ JOGI ISMERETEK DR. JUHÁSZ JÓZSEF DR. NÉMETH ISTVÁN DR. TÉTÉNYI ZOLTÁN TÉTELVÁZLATOK A MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕK SZÓBELI VIZSGÁIHOZ JOGI ISMERETEK DR. JUHÁSZ JÓZSEF DR. NÉMETH ISTVÁN DR. TÉTÉNYI ZOLTÁN 6. a. A polgári jogi jogviszony alanyai. A jogképesség és a cselekvõképesség

Részletesebben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Dr. Kovács László Email: kovacs.laszlo@gtk.szie.hu Főbb témakörök 1. Röviden a Ptk. szerkezetéről 2. Átállási határidők - a régiről az

Részletesebben

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata TAGOZATI ALAPSZABÁLY A Mérnöki Vállalkozások Tagozata, mint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) társadalmi szervezet keretében megalakuló Tagozatot, az Alapítók az Alkotmány, a Polgári

Részletesebben

Tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2011. augusztus elsejei változásáról

Tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2011. augusztus elsejei változásáról Tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2011. augusztus elsejei változásáról Tisztelt Ügyfelünk! Tájékoztatjuk Önt, hogy a pénzforgalmi keretszerződés részét képező Általános Szerződési Feltételeink

Részletesebben

A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI

A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS JOGI KÉRDÉSEI ÉS AZ ÚJ PTK. RÉSZVÉNYEKRE VONATKOZÓ ÚJ RENDELKEZÉSEI DR. TOMORI ERIKA CODEX NAPOK 2014 VÁLTOZIK-E AZ ÉRTÉKPAPÍR

Részletesebben

Beleegyezés a kezelésbe a kezelés visszautasítása

Beleegyezés a kezelésbe a kezelés visszautasítása Beleegyezés a kezelésbe a kezelés visszautasítása Önrendelkezéshez való jog Önrendelkezési jog az egészségügyben: egészségügyi ellátás akkor nyújtható, a betegen beavatkozás akkor végezhető, ha abba a

Részletesebben

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Tervezet! 2009. február 23. 2009. évi törvény a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Az Országgyűlés kinyilvánítva elkötelezettségét a demokratikus, jogállami

Részletesebben

Öttevény Községért Közalapítvány. Alapító Okiratának módosítása

Öttevény Községért Közalapítvány. Alapító Okiratának módosítása Öttevény Községért Közalapítvány Alapító Okiratának módosítása 1. Az alapító okirat preambuluma a következő bekezdéssel egészül ki: A létrehozott közalapítvány a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi

Részletesebben

Házastársi lakáshasználat Élettársi jogviszony és fajtái: Pjt, élettársak, bejegyzett élettársak, új Ptk. dr. Kenderes Andrea 2011.Május 21.

Házastársi lakáshasználat Élettársi jogviszony és fajtái: Pjt, élettársak, bejegyzett élettársak, új Ptk. dr. Kenderes Andrea 2011.Május 21. Házastársi lakáshasználat Élettársi jogviszony és fajtái: Pjt, élettársak, bejegyzett élettársak, új Ptk. dr. Kenderes Andrea 2011.Május 21. Házastársi lakáshasználat! 1952. évi IV. törvény! Csjt. 31.

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. A Bánki Donát Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet az iskolába járó tanulók nevelésének, oktatásának segítése érdekében

ALAPÍTÓ OKIRAT. A Bánki Donát Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet az iskolába járó tanulók nevelésének, oktatásának segítése érdekében A Közhasznú Alapítvány alapítója a Bánki Donát Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet általános jogutódjaként az Ajkai Szakképző Iskola és Kollégium a közhasznú jogállás megszerzése érdekében

Részletesebben

mint Alapító, létrehozta a Nyomdász Támasz Alapítványt, melyet a Fővárosi Bíróság 1189. szám alatt vett nyilvántartásba.

mint Alapító, létrehozta a Nyomdász Támasz Alapítványt, melyet a Fővárosi Bíróság 1189. szám alatt vett nyilvántartásba. A L A P Í T Ó O K I R A T /a 2010. április 10.illetve május 27. napján elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben/ A Nyomdaipari Dolgozók Szakszervezete /NYDSZ/ /1068 Budapest, Benczúr utca 37./,

Részletesebben

9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, regiofokusz@limexnet.hu www.regiofokusz.hu. Vállalkozásjog. Készítette: Hutflesz Mihály

9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, regiofokusz@limexnet.hu www.regiofokusz.hu. Vállalkozásjog. Készítette: Hutflesz Mihály Vállalkozásjog Készítette: Hutflesz Mihály A magyar jogrendszer. A jogalkotás rendszere, jogszabályi hierarchia, jogértelmezés, jogalkotás. JOGALKOTÓ SZERV Országgyőlés Kormány Miniszterelnök Miniszter

Részletesebben

Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 12-én megtartott rendes ülésének jegyzőkönyvéből.

Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 12-én megtartott rendes ülésének jegyzőkönyvéből. Kivonat: Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 12-én megtartott rendes ülésének jegyzőkönyvéből. Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2015.(II. 12.) határozata

Részletesebben

BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN

BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN EK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN Feith Helga Judit PhD Társadalomtudományi Tanszék ETK-EDUVITAL 2013. ÁPRILIS 26. Stróbl Alajos Justitia szobra a XIX. századból Beteg

Részletesebben

(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma):

(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): 1 Jegyzőkönyv i elismerő nyilatkozatról születendő gyermekre (Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): I. A személyesen megjelent

Részletesebben

Hatálytalan a szerződés, ha érvényesen létrejött, mégsem fűződik hozzá joghatás (pl. felfüggesztő vagy bontó feltétel miatt)

Hatálytalan a szerződés, ha érvényesen létrejött, mégsem fűződik hozzá joghatás (pl. felfüggesztő vagy bontó feltétel miatt) Nincs szerződés, ha hiányzik fogalmának alapja: az akaratnyilatkozat. Nem létezik a szerződés, ha a felek nem állapodtak meg a lényeges kellékekben vagy ha a szerződés tartalma nem állapítható meg, a felek

Részletesebben

2013. évi V. törvény. a Polgári Törvénykönyvről 1

2013. évi V. törvény. a Polgári Törvénykönyvről 1 1. oldal 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 1 ---->>----->>--

Részletesebben

A családjog kézikönyve

A családjog kézikönyve Dr. Bajory Pál Dr. Kiss Éva Dr. Bencze Lászlóné Dr. Kőrös András Dr. Brávácz Ottóné Dr. Makai Katalin Dr. Csiky Ottó Némethné dr. Bokor Klára Dr. Filó Erika Dr. Söth Lászlóné Dr. Katonáné dr. Pehr Erika

Részletesebben

SYNERGON INFORMATIKAI RENDSZEREKET TERVEZŐ ÉS KIVITELEZŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ HATÁROZAT-TERVEZET

SYNERGON INFORMATIKAI RENDSZEREKET TERVEZŐ ÉS KIVITELEZŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ HATÁROZAT-TERVEZET SYNERGON INFORMATIKAI RENDSZEREKET TERVEZŐ ÉS KIVITELEZŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ HATÁROZAT-TERVEZET A TÁRSASÁG 2005 ÁPRILIS 28 29. - i KÖZGYŰLÉSÉRE A jelen előterjesztésben

Részletesebben

Ludányhalászi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2005.(08.29.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól

Ludányhalászi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2005.(08.29.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól Ludányhalászi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2005.(08.29.) rendelete az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló,

Részletesebben

A közjegyzői nemperes eljárások

A közjegyzői nemperes eljárások A közjegyzői nemperes eljárások A nemperes eljárás olyan eljárás amely nem a peres eljárás szabályai szerint zajlik (Kengyel Miklós) Célja eltérő: -perelterelő, permegelőző, perelőkészítő -Jogok, tények

Részletesebben

Cégbíróság feladatai CÉGNÉV CÉGNÉVBEN CÉGELJÁRÁS 2015.11.25. CÉGBÍRÓSÁG HELYE A BÍRÓSÁGI SZERVEZETBEN

Cégbíróság feladatai CÉGNÉV CÉGNÉVBEN CÉGELJÁRÁS 2015.11.25. CÉGBÍRÓSÁG HELYE A BÍRÓSÁGI SZERVEZETBEN CÉGELJÁRÁS CÉGBÍRÓSÁG HELYE A BÍRÓSÁGI SZERVEZETBEN Tvszék, mint cégbíróság 1 2 Cégbíróság feladatai cégbejegyzési (változásbejegyzési) adat)cégjegyzékbe történő bejegyzése, illetve törlése, cégnyilvántartásból

Részletesebben

Bejegyzett élettársi kapcsolat

Bejegyzett élettársi kapcsolat Bejegyzett élettársi kapcsolat Az ügyintézéshez szükséges: Magyar állampolgárok esetén mindkét fél részéről az alábbiak szükségesek: - az élettársak érvényes személyazonosító igazolványa (vagy más személyazonosításra

Részletesebben

Járási gyámhivatal, anyakönyvvezető, integrált ügyfélszolgálat, bíróság, konzuli tisztviselő, közjegyző 1 (megnevezése, elérhetőség)

Járási gyámhivatal, anyakönyvvezető, integrált ügyfélszolgálat, bíróság, konzuli tisztviselő, közjegyző 1 (megnevezése, elérhetőség) Járási gyámhivatal, anyakönyvvezető, integrált ügyfélszolgálat, bíróság, konzuli tisztviselő, közjegyző 1 (megnevezése, elérhetőség) Iktatószám: Ügyintéző: 1. A személyesen megjelent apa: Jegyzőkönyv 2

Részletesebben

1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről

1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről Opten Törvénytár Opten Kft. I. 1959. évi IV. törvény 1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről A 2010.08.14. és 2010.12.31. között hatályos szöveg Tartalomjegyzék ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ

Részletesebben

A KYOKUSHIN SHINJU-KAI KARATE EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

A KYOKUSHIN SHINJU-KAI KARATE EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA A KYOKUSHIN SHINJU-KAI KARATE EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA Az alapítók ezen okirattal kinyilvánítják, hogy az 1989. évi II. törvény és a 2000. évi CXLV. törvény alapján, határozatlan időre jogi személynek minősülő

Részletesebben

Gyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban

Gyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban Palik Zoltán: Gyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban Mi a civil szervezet? 2011. évi CLXXV. törvény (az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről

Részletesebben

V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG

V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A Társaság tagjai lehetnek: rendes tagok, tiszteletbeli tagok, pártoló tagok, ifjúsági tagok. 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG 2. SZAKASZ A

Részletesebben

1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről 1

1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről 1 OptiJus Opten Kft. I. 1959. évi IV. törvény 1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről 1 A 2011.6.30. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1 A törvény

Részletesebben

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései 1 A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései Az áruk, szolgáltatások iránti igényt a gazdaság szereplői érdekeiknek megfelelően, azok által

Részletesebben

Az ellátottjog területeit érintő jogszabályi változások, kitekintéssel az új PTK szabályaira

Az ellátottjog területeit érintő jogszabályi változások, kitekintéssel az új PTK szabályaira Az ellátottjog területeit érintő jogszabályi változások, kitekintéssel az új PTK szabályaira Előadó: dr Szedresi Alexandra jogi referens 2013 december 11 TÁMOP-557-08/1-2008-0001 1 Az új Ptk-ból következő

Részletesebben

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat képviselő-testületének 10/2012 (III.22.) önkormányzati rendelete

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat képviselő-testületének 10/2012 (III.22.) önkormányzati rendelete Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat képviselő-testületének 10/2012 (III.22.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól Tápiószecső Nagyközség Önkormányzata

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018 Tájékoztató közkereseti és betéti társaságokról /forrás:www.magyarország.hu/ A közkereseti és a betéti társaság jellege, fogalma Mindkét társasági forma személyegyesítő jellegű, vagyis a tagok személyes

Részletesebben

2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről (kivonat)

2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről (kivonat) 2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről (kivonat) 1. Ki lehet önkéntes? (4. ) - aki a 10. életévét betöltötte 2. Milyen tevékenységet láthat el önkéntes? (4. ) - amelyre vonatkozóan

Részletesebben

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl.

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. (4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. A Ptk. Az özvegyet csak leszármazók hiányában tekinti állagörökösnek (leszármazók mellett nem örököl állagot). Leszármazók hiányában az egész hagyaték az egész

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. (Segédanyag) PEST MEGYEI KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZET 1052 BUDAPEST, VÁROSHÁZ U. 7. TEL./FAX: 06 1 318-6806, 317-6436

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. (Segédanyag) PEST MEGYEI KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZET 1052 BUDAPEST, VÁROSHÁZ U. 7. TEL./FAX: 06 1 318-6806, 317-6436 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (Segédanyag) 1052 BUDAPEST, VÁROSHÁZ U. 7. TEL./FAX: 06 1 318-6806, 317-6436 A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. tv. hatályba lépésével

Részletesebben

GYÖNGYÖS VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE P Á L Y Á Z A T I A D A T L A P

GYÖNGYÖS VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE P Á L Y Á Z A T I A D A T L A P GYÖNGYÖS VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE P Á L Y Á Z A T I A D A T L A P NYUGDÍJAS SZERVEZETEK TÁMOGATÁSÁRA KIÍRT PÁLYÁZATHOZ I. PÁLYÁZÓ SZERVEZET ADATAI A pályázó neve:.. A pályázó székhelye:. A pályázó címe,

Részletesebben

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA 100. (1) A mentesítés folytán - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elítélt mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos

Részletesebben

C/6 A VÉGRENDELET ÉS AZ ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA; A VÉGINTÉZKEDÉS TARTALMA

C/6 A VÉGRENDELET ÉS AZ ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA; A VÉGINTÉZKEDÉS TARTALMA A VÉGINTÉZKEDÉSEN ALAPÚLÓ ÖRÖKLÉSRŐL A végintézkedési szabadság a kötetlen magántulajdonosi társadalmak viszonylag természetes velejárója: a magántulajdonos jogának elismerése ahhoz, hogy vagyonáról halál

Részletesebben

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony A dologi jog fogalma A tulajdonviszony Dr. Kenderes Andrea A dologi jog fogalma Történeti visszatekintés (Róma, Középkor, Polgárosodás) Dologi jog fogalma Dologi jog jelentőssége ( alkotmányos berendezkedés,

Részletesebben

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN 1998. július elsejétõl új egészségügyi törvény szabályozza a betegjogokat. Fõbb rendelkezései meghatározzák, milyen jogok illetnek meg minket a gyógykezelésünk

Részletesebben

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító, szerződésminta 1 alkalmazásával, a következők szerint állapítja meg az alábbi korlátolt felelősségű

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI

A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI Dr. Szecskó József bíró Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Kollégium JOGSZABÁLYI

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben