Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet

Átírás

1 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet Magyarország makrogazdaságának elemzése és a gazdaságpolitikai döntéseinek értékelése a gazdasági válságtól napjainkig, avagy a gazdaság és a politikai rendszer aszimmetriája Szakdolgozat Készítette: Ligeti Lilla Paméla Miskolci Egyetem, 2014

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés, témamegjelölés Magyarország gazdasági fejlettségének megítélése a gazdasági válságtól napjainkig, a gazdaság bővülésének belső és külső dimenziója, Magyarország versenyképessége A magyar gazdaság növekedésének belső dimenziója A magyar gazdaság növekedésének külső dimenziója Versenyképesség, és innováció mértéke Magyarországon Összefoglalás Magyarország megoldási kísérletei 2008-tól napjainkig, avagy milyen gazdaságpolitikával próbálta az aktuális kormány fejlődési pályára állítani Magyarországot Bajnai Gordon válságkezelő kormánya A Bajnai féle stabilizációs program A kormány megalakulása A stabilizációs program bemutatása A stabilizációs program értékelése Az elmúlt négy év bemutatása az Orbán kormány unortodox gazdaságpolitikája A legfontosabb gazdaságpolitikai intézkedések az unortodox politika tükrében Az elmúlt négy év értékelése Befejezés Irodalomjegyzék és ábrajegyzék Idegen nyelvű összefoglaló... 32

3 1. Bevezetés, témamegjelölés Ha a történelemben kutatunk, megállapíthatjuk, hogy nemzetközi viszonylatban csak olyan országok tudtak fejletté válni, vagy jelentősen megközelíteni azokat, amelyekben a külsőbelső feltételek egyaránt kedvezőek voltak. A belső feltétel egyértelműen az ország céltudatos gazdasági és fejlesztési politikájával kapcsolatos, mellyel nemzeti egységet tudnak elérni, a külső feltételekhez az innováció, a külföldi tőke beáramlása, illetve a külföldi piacokkal való kapcsolat tartozik. Magyarország az OECD statisztikái szerint, az egy főre jutó GDP mutató alapján a közepesen fejlett országok közé tartozik, viszont ez a megjelölés körülbelül 100 év óta áll fenn, ezért mindenképp meg kell vizsgálnunk, mit is jelent ez a XXI. században. Az elmúlt 20 évben a világgazdaság jelentős strukturális és intézményi átrendeződésen ment keresztül, új erőcentrumok alakultak ki, melyek változásokat hoztak és a gazdasági növekedés hajtóerői is új tendenciákat hoztak a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban. A globalizáció tükrében új stratégiát igényel a nemzetközi felzárkózás és a közepes fejlettség fenntartása, nem beszélve arról, ha az ország még fejlettebb akar lenni. Az Ecostat tanulmánya összefoglalta, hogy egy gazdaság fejlődése akkor fenntartható, ha nem jár a külső-belső egyensúlyok megbomlásával, vagyis a külső erőforrások nem az egyensúlytalanságot finanszírozzák. (Ecostat, 2010) Ha Magyarország helyzetét nézzük, az elmúlt évtizedben több egyensúlyjavító intézkedésen, kiigazításon van túl az ország. A legfőbb problémát az jelenti esetünkben, hogy az államháztartás nagymértékben eladósodott, jóval több volt az állami kiadás, mint a bevétel, így külső forrásokra szorultunk, amely hatalmas államadósság felhalmozásához vezetett. Az adósságainkat egy idő után külső hitelekből kezdtük el finanszírozni, amely elindított egy adósságspirált, és még jobban megnövekedett a hiány a növekvő kamatterhek miatt. Az adósság csökkentésére irányul egyensúlyprogramok pedig a gazdasági fejlődést ásták alá, lelassult a GDP növekedésünk, csökkent a belső fogyasztás és a nemzetgazdasági beruházások mértéke, ráadásul a 2008-as gazdasági válság is súlyosbította a helyzetet. 1

4 Szakdolgozatomban a válság utáni évekre koncentrál. Azt szeretném körüljárni, hogy a 2008-as gazdasági válságtól kezdve hogyan változott az ország gazdasági helyzete, mi jellemzi a legfőbb egyensúlyi mutatóinkat, hogyan fejlődött a magyar gazdaság, milyen gazdaságpolitikákat alkalmaztak az évek során. Dolgozatom első felében statisztikai adatokra támaszkodva mutatom be a fejlődés belső dimenzióját a bruttó hazai termék alakulása, az államadósság és költségvetési hiány elemzése által, illetve a külső dimenziót, vagyis külfölddel való kapcsolatunkat. Vizsgálom, mennyire számítunk nyitott gazdaságnak, milyen mértékben függünk a külföldi tőkétől és exportpartnereinktől, miért fontos a külföldi közvetlen beruházás számunkra. Az elemzés során viszonyításként a régiós országokat is szerepeltetem, hiszen a többi visegrádi ország: Csehország, Lengyelország és Szlovákia hasonló fejlettségű hazánkkal, hasonló problémákkal nézett szembe az elmúlt években. Megkísérlek következtetéseket levonni országunk gazdasági helyzetéről, arról, hogy mi áll a gazdasági stagnálás hátterében, miért is adósodott el az államháztartás nagymértékben és miért is maradunk le régiós összehasonlításban a többi országtól. A szakdolgozatom második felében pedig kiragadok az elmúlt évek gazdaságpolitikai intézkedései közül néhányat, és megvizsgálom, milyen hatásai voltak az ország gazdaságára nézve, hogyan vannak kapcsolatban az egyensúlyi mutatóinkkal. Az egyik oldalról a Bajnai-féle stabilizációs programot mutatom be, amely államcsőd közeli állapotban szükséges kiigazítás volt, ezután pedig az elmúlt négy év úgynevezett unortodox intézkedéseit részletezem, amelyek nagy visszhangot kaptak külföldről és reflektorfénybe állították hazánkat. Azért választottam ezt a témát, mert nemzetközi gazdálkodás szakos hallgatóként fontosnak tartom, hogy tisztában legyek országunk gazdasági helyzetével, azzal, hogy mi okozza az egyensúlytalanságokat és milyen gazdaságpolitikai eszközök segítségével lehet segíteni a helyzeten. Emellett a 2014-es választások miatt is érdekesnek tűnt számomra a visszatekintés és vizsgálat, hiszen ez mindig nagy esemény egy ország életében és ilyenkor sokkal jobban górcső alá veszik az elmúlt évek politikáját, és sokkal jobban meg lehet ismerni országunk helyzetét. 2

5 2. Magyarország gazdasági fejlettségének megítélése a gazdasági válságtól napjainkig, a gazdaság bővülésének belső és külső dimenziója, Magyarország versenyképességének alakulása Ha régiós összehasonlításban vizsgáljuk országunk fejlődési pályáját, sajnos igen elmaradottnak mutatkozik a többi országhoz képest. A válság és az elmúlt évek hibás gazdaságpolitikái megviselték az ország gazdaságát. Legnagyobb probléma, hogy az állam hatalmas adósságokat halmozott fel még a gazdaság válság előtt, amely utána csak továbbnövekedett, míg egy gazdaság fejlődéséhez szükséges elemek, mint például a belső fogyasztás és, beruházások visszaszorultak, üzleti környezetünk versenyképessége és az általános bizalom is megcsappant as gazdasági válság hatására recesszió következett be az országunkban is. A recesszió a gazdasági ciklus mélypontja, amely után felpattanás várható az ország gazdaságában. Magyarország esetén ez nem következett be, amelynek okait nagyon sok közgazdász vizsgálja, és próbálnak különböző teóriákat felállítani. Egy lehetséges alternatíva erre a gazdasági stagnálásra a közepes jövedelmű országok csapdájának jelensége (Magyarország a World Bank besorolása szerint közepes jövedelmű országnak számít), amely egy nem ritka növekedési csapda és jelentős strukturális változások nélkül nehéz kiszabadulni belőle. Lényege, hogy egy viszonylag szegény ország olcsó munkaerejére alapoz, míg tőkét és know-how-t külföldről importál, s relatíve munkaerő igényes termelési folyamatokkal állítja növekedési pályára a gazdaságot. Növekedik a kibocsátás, ezáltal a gazdaság fejlődik. Egy idő után azonban az olcsó munkaerő hírére még több külföldi vállalat települ az országba, megnő a kereslet a munkaerőre, így a bérszínvonal növekedik, és elér egy olyan szintet, ami után már nem lehet újabb gyártókapacitást az országba vonzani. A korszerűtlen gazdaság miatt az sem opció, hogy gépekkel helyettesítsék a munkaerőt, így a cégeknek két választásuk van: vagy saját tőkéjük segítségével modernizálást hajtanak végre az országon belül, vagy keresnek egy másik országot, ahol gazdaságosabb termelni. 3

6 A növekedés ezáltal belassul, és ha nem jön egy új modell, akkor a gazdaság beragad. Ebbe a csapdába nem csupán egyszer lehet beleesni, mivel a közepes jövedelem viszonylag tágan értelmezett. Egyes közgazdászok szerint Magyarország esetében a rendszerváltás előtti időszak egy ilyen csapdába esés volt, melyet a rendszerváltás orvosolt, a másodikat pedig még most is vitatják, hogy jelenleg újra ez játszódik-e le az országunkban. (Index, 2014) Ebben a fejezetben szeretném megvizsgálni Magyarország legfontosabb egyensúlymutatóit, mi jellemzi a növekedésért felelős mutatóinkat. Megkísérlek következtetéseket levonni arról, hogyan alakult magyar gazdaság növekedésének belső és külső dimenziója, versenyképessége A magyar gazdaság növekedésének belső dimenziója A közepes jövedelmű országok csapdája szerint Magyarország olcsó munkaerővel rendelkezik. Első körben ezért szeretném megnézni, hogyan alakultak a minimálbérek 2008-tól régiós összehasonlításban Csehország Lengyelország Szlovákia Magyarország 1. ábra: Minimálbérek a Visegrádi országokban -ban kifejezve Forrás: Eurostat, saját szerkesztés 4

7 Ha az Eurostat adatbázisát böngészem megállapítható, hogy Magyarországon a minimálbér jóval az átlag alatt helyezkedik el. A legfejlettebb gazdaságokban 1000 euró feletti értékkel számolhatunk, míg régiós összehasonlításban is 2009-től 2013-ig az utolsó helyet foglaljuk el. Másrészről láthatjuk, hogy 2008 óta kb. 23%-kal növekedett országunkban a minimálbér (saját számítás), amely szintén előrevetíti a lehetséges alternatív elméletet, vagyis a bérszínvonal növekedés megtörtént hazánkban. A gazdaság beragadása az egyensúlyi mutatóinkon látszódik a legjobban, ezért megvizsgáltam a bruttó hazai termékünkre vonatkozó adatokat. Egy ország gazdasági növekedésének egyik legfőbb mutatója a GDP (Gross Domestic Product) %-os változása. A bruttó hazai termék egy ország által megtermelt, illetve létrehozott termékek és szolgáltatások piaci áron számolt összértékének felel meg. A GDP nem tartalmazza az országok közötti jövedelem-átutalásokat, tehát nem számít bele, ha az itthon kapott jövedelmet kiviszik külföldre, ami Magyarország szempontjából azért lesz lényeges, mert 70-80%-ban külföldi kézben vannak a vállalatok, és a GDP már nem mutatja ki, hogy az itthon termelt jövedelmet ki kapja meg. Így nem is kaphatunk feltétlen valóságos képet a mutatószámról. Tökéletlensége ellenére a mutatót a közgazdászok széles körében elfogadják és használják, mert a szakemberek véleménye szerint jó közelítést ad a gazdasági teljesítményt illetően és összemérhetővé teszi a különböző gazdaságokat. (Origo, 2012) Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia ábra: GDP folyó áron (millió ) Forrás: Eurostat, saját szerkesztés 5

8 Régiós összehasonlítást érdemes vizsgálni, hiszen a legfejlettebb gazdásokkal összevetve, Magyarország messze elmarad például Németország több mint 2 ezer milliárdos GDPjétől. 1 A diagramon látszik, hogy még a Visegrádi négyek között is komoly lemaradásunk van, hiszen Lengyelország majdnem négyszer, Csehország pedig másfélszer annyi GDP-vel rendelkezett 2013-ban, mint Magyarország. A következő táblázat a bruttó hazai termék volumenindexét mutatja mind a négy országban, az előző évhez viszonyítva, illetve az utolsó sor, hogy 2008 óta hogyan változott a GDP. GDP volumenindex számítása a Visegrádi országokban (előző év=100,00) 1. táblázat Évek Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia ,62 92,17 85,55 97, ,28 105,44 114,14 104, ,78 103,70 104,58 104, ,03 98,35 102,87 103, ,14 97,75 102,15 101, (2008=100) 92,93 96,90 107,30 111,99 Forrás: Eurostat, saját szerkesztés és számítás Magyarország esetében hullámzó teljesítményt mutatnak az adatok, a gazdasági válság hatása látszik a 2009-es csökkenésen. Az utána következő növekedési szakasz is hazánkban a legkisebb volumenű. S bár 2013-ban újra sikerült 1,14%-os növekedést felmutatnunk, így is az elmúlt 5 évben 7,17%-kal csökkent összesen a mutatónk, míg Lengyelország és Szlovákia is jelentős növekedést ért el. Így utolsó helyre kerültünk a volumenindex összehasonlításában. A GDP alakulását nagymértékben befolyásolták az elmúlt évek politikái, ugyanis a kiigazítások és a stabilizációs programok legnagyobb hátránya, hogy nagyon aláássák a 1 Forrás: Eurostat 6

9 GDP növekedést, s ez által a gazdasági növekedést egy országban. A következő fejezetben részletesen vizsgálni fogom ezeket az intézkedéseket. A gazdasági teljesítmény növekedését talán jobban közelítő mutató az egy főre eső bruttó hazai termék, mert itt már a népesség száma is beleszámít a mutatószámba EU 28 Csehország Lengyelország Szlovákia Magyarország 3. ábra: GDP/fő folyó áron, vásárlóerő paritásban kifejezve Forrás: Eurostat, saját szerkesztés 2008-hoz viszonyítva nőtt ugyan hazánk egy főre jutó GDP-je, de mégsem mondhatjuk jelentős növekedésnek a többi országhoz képest. A grafikon mutatja, hogy jóval az EU átlag alatt teljesítünk. Legfrissebb adatként 2012-t vizsgálva az EU átlag millió PPS volt, addig Magyarországon ez az érték mindössze millió PPS, ami az EU átlag 66%-át teszi ki mindössze. A visegrádi országok közül ezzel a legalacsonyabb értéket képviseli hazánk, az EU 28 országa között pedig a 24. helyen végzett %- kos összehasonlításban. 2 Az ország egyensúlyának felborulásához a nagy államadósság illetve költségvetési deficit is nagymértékben hozzájárul, hiszen ilyenkor a kormányok legfontosabb prioritása a hiány visszaszorítása, amelyet különböző kiigazító programokkal tud orvosolni. 2 Forrás: Eurostat 7

10 Antal László nemzetközi hírű magyar közgazdász szerint a gazdaság versenyképességét nagymértékben befolyásolja egy kiegyensúlyozott költségvetés, amely akkor tud teljesülni, ha a magyar gazdaság fejlettségével összhangban áll. (Kármán, 2008) A kiegyensúlyozott költségvetés egyik része a mérsékelt állami kiadások, amelyet a következő grafikon vizsgálhatunk ,2 51, , EU 28 Csehország Lengyelország Szlovákia Magyarország 4. ábra: Állami kiadások mértéke a GDP %-ában kifejezve Forrás: Eurostat, saját szerkesztés (hiányzik az EU28 adata 2008-ban) Megfigyelhető, hogy az elmúlt 5 évben Magyarországon sokkal magasabbak voltak az állami kiadások, mint a többi Visegrádi országban. Valószínűleg akkor lenne egészséges gazdaságunk, ha inkább közelítenénk a hasonló fejlettségű Csehország, Lengyelország és Szlovákia kiadási szintjéhez, mint az EU átlaghoz. A legtöbb országban a szociális kiadások jelentik a legnagyobb hányadot a költségvetésben, ezen belül is főként nyugdíjra illetve a munkanélküliek támogatására költenek az államok. Magyarország esetében is ez jellemző, a Menedzsment fórum adatai szerint ez 2012-ben a GDP 17,1 százalékát tette ki. A második helyen, Magyarországon az általános közszolgáltatások állnak, melyhez az államadósság és az önkormányzatok adósságának törlesztései és kamatterhei, valamint a költségvetési szervek működéséhez szükséges források tartoznak. Ez főként a felhalmozott államadósság miatt magas, hiszen így a kamatterhek is magasabbak. Az unió átlagához (6,7%) képest a hazánkban a GDP 9%-át költötték erre 2012-ben. Országunkban a dobogó harmadik helyén a gazdasági 8

11 ügyekre fordított kiadások szerepelnek, mint például a szállítással és közlekedéssel kapcsolatos összegek, a mezőgazdaság, erdészet és halászat felügyelete, stb.. A GDP 6,2%-át fordítottuk erre 2012-ben, míg az EU átlag csak 4,1% volt. (Mfor.hu, 2014) A nagy állami kiadások előrevetítik az államadósság mértékét, amelyet a következő ábrán láthatunk. Egy gazdaság működésében nagyon fontos fogalom az államadósság, hiszen a fenntartható fejlődéshez és a gazdasági növekedéshez nagyon fontos, hogy az ország fejlettségéhez viszonyított normális mértéket mutasson (a maastrichti kritériumok szerint a GDP 60%-a alatt kellene lennie az Európai Unió tagországaiban) Magyarország Németország Csehország Lengyelország Szlovákia ábra: Államadósság mértéke a GDP %-ában Forrás: Eurostat, saját szerkesztés Az államadósság nagysága az Unióba való csatlakozásunktól 2011-ig folyamatosan növekedett, s míg 2004-ben a GDP 59,5%-át tette ki, addig 2011-re ez az érték megnőtt 82,1%-ra, amely 37,98%-kos növekedést mutat. Megfigyelhető, hogy a hasonló fejlettségű Visegrádi négyek közül, Magyarország adósságrátája volt a legmagasabb elmúlt 10 évben, 2011-ben körülbelül kétszer olyan magas volt, mint Csehországban és Szlovákiában, és 25%-kal magasabb, mint Lengyelországban. Bár 2012-ben csökkenésnek indult Magyarország államadóssága, 2,3%-kal kevesebb volt, mint előző évben, de ezt még nem lehet még tartós csökkenésnek nevezni. 3 3 Forrás: Eurostat, saját számítás 9

12 Ez a példa mutatja, hogy Magyarország államadóssága akkor lenne egészséges, ha 40% körül alakulna. Önmagában nem jelentene problémát, a 80%-os szint, mint láthatjuk Németország példáján, hiszen hiába 80% feletti az ország államadóssága, ehhez a szinthez folyamatosan növekvő gazdaság társul, és a bruttó hazai termékük is nagyon magas. A probléma az, amikor az adósság gyorsabban nő, mint a jövedelem, mert akkor az adósságszolgálat (törlesztés és az adósság után fizetendő kamat) is egyre nagyobb. A törlesztési terhek mellett romlik a megítélése is az országnak, így újabb hitelek felvétele drágábbá és nehezebbé válik. Lelassulhat a jövedelemnövekedés, mert a finanszírozási terhek miatt nehezebb kihasználni a gazdasági lehetőségeket, fejlesztéseket. Ennek a folyamatnak eredményeképp adósságcsapdába kerülhet az ország, amikor a felvett hitelek törlesztése egyre nagyobb terhet jelent számára, és elkerülhetetlenné válik, hogy átütemezzék az adósságot vagy elérjék a fizetésképtelenséget. (Neményi, 2011) Az államadósság mértéke nagyban összefügg a költségvetési hiánnyal. Költségvetési deficitnek az állam túlköltekezését nevezzük, amikor a kiadás magasabb, mint a bevétel. Ezt általában hitelekkel pótolja az ország, amely az államadósság mértékét növeli , ,5-7,9-5,1-3,7-4,6-4,3-8 -9, ábra: Magyarország költségvetési hiánya a GDP %-ában kifejezve Forrás: Eurostat, saját szerkesztés 2004-től vizsgálva Magyarország államháztartási hiánya nagyon ingadozó volt és 2010-ig folyamatosan deficittel zárt a költségvetés re ugyan pozitív volt az egyenleg, de 10

13 amint a grafikon látható, nem maradt tartósan pozitív, 2012-re ismét 2 %-os hiánnyal szembesültünk. Az Európai Unióhoz való csatlakozással vállaltuk, maastrichti kritériumok minél hamarabbi teljesítését vagy legalábbis a referenciaértékekhez való közelítést. A költségvetéshez kapcsolódó mutatószám szerint arra kellene törekednünk, hogy a költségvetési hiányunk ne haladja meg a GDP 3%-át tartósan. Magyarország, amikor csatlakozott az unióhoz 2004-ben, automatikusan túlzottdeficit-eljárás alá került. Az eljárás lényege, hogy az Európai Bizottság megvizsgálja, hogy az országok költségvetési hiányának GDP-hez viszonyított aránya túllépi-e az előre meghatározott 3%- os referenciaértéket. A szigorú szabályozást kissé rugalmasabbá tették két kivétellel: az is elég, ha az ország költségvetési hiány aránya nagymértékben vagy folyamatosan csökken és elér egy 3%-hoz közeli szintet, vagy ha a deficit átmeneti, és nem romlik az arány a következő évre. Ha ezeket a kritériumokat nem teljesíti egy uniós állam, megindul ellene a túlzottdeficit-eljárás. Az eljárás lépései: az állam felelőssége, hogy készítsen egy költségvetési politikát, melyet az Európai Bizottság ellenőriz, főként költségvetési fegyelem, illetve államadósság tekintetében. Erről jelentést készít, melyet egy tagállamok által kinevezett Tanács megvizsgál, és ha valóban fennáll a túlzott hiány, ajánlásokat tesz a tagállamnak határidővel megjelölve. Ha az állam nem teljesíti határidőn belül az intézkedéseket, akkor a Tanács szankciókat alkalmazhat, amely akár a GDP fél százalékának megfelelő értékű büntetés is lehet euróövezeten belüli országok esetében, az euróövezeten kívüli országoktól pedig megvonhatják a Kohéziós és Strukturális Alap támogatásait. (Ma.hu, 2012) Magyarországnak többszöri kísérlet ellenére sem sikerült kikerülnie 9 évig az eljárás alól, hiába zárt költségvetési többlettel 2011-ben. Ez a többlet ugyanis a magánnyugdíj pénztárak állami beolvasztásának volt köszönhető, tehát egyszeri korrekciós összeg számított. A szektorális különadóink (tranzakciós adó, energia szektor megadóztatása, telekommunikációs és kiskereskedelmi különadó sem bizonyult meggyőzőnek a bizottság számára. Az akcióterv részeként megemelte a kormány az áfát (25%-ról 27%-ra), amellyel az EU országai közül a legmagasabb szintet érte el. Bevezette az egykulcsos, 16%-os személyi jövedelemadót. (Világgazdaság online, 2014) Megszorítások vártak a minisztériumokra is, zárolták a költségvetésbe bekalkulált pénzeket, és elhalasztották a pedagógus-életpályamodell bevezetését is. (Origo, 2013) 11

14 Végül a sok megszorítás után 2013 májusában az Európai Bizottság javaslatára megszüntették a túlzottdeficit-eljárást az országunk ellen egyelőre. Ahhoz viszont, hogy elkerüljük az újabb és újabb megszorításokat, az országnak gazdasági növekedésre van szüksége, ha fenn akarja tartani a hiánycélt. Ehhez több közvetlen munkahelyteremtő beruházásra van szükség, és versenyképes üzleti környezetre, ahol a külföldi vállalatok szívesen fektetnek be. A hosszú távú fenntartható fejlődés országunk esetén erősen kérdéses, egy biztos, az újabb különadók és megszorítások csak még jobban aláásnák a gazdaságot és semmiképp sem nyújtanának megoldást a problémára A magyar gazdaság növekedésének külső dimenziója Országunk fejlődéséhez a külgazdasági kapcsolataink is hozzájárulnak, mind az exportnak, mind a külföldi beruházásoknak köszönhetően. Magyarország esetén látni fogjuk, hogy kiemelt szerepet tölt be külföld, mert nagyon nyitott gazdaságnak számítunk az EU-ban. Először a GNI-t hasonlítanám össze a GDP-vel. A GNI (Gross National Income), bruttó nemzeti jövedelem abban különbözik a GDP-től, hogy ebbe már beletartoznak a nemzetközi ügyletek értékei, így a GDP-hez hozzáadódik a külföldről beáramló és külföldre kiáramló jövedelmek különbsége GNI GDP 7. ábra: Magyarország GNI-GDP összehasonlítása piaci árakon, vásárlóerő paritásban kifejezve Forrás: World bank, saját szerkesztés 12

15 Ha megnézzük Magyarország esetében a két mutatószámot, megállapíthatjuk, hogy a GDP mindig magasabb volt az elmúlt 5 évben, mint a GNP. A kettő közötti rés azt mutatja meg, hogy milyen magas a külföldi tőke aránya Magyarországon. Ez a rés már a 1989 óta megfigyelhető, ami természetes is, hiszen a rendszerváltás után az állami tulajdonokat felváltották a magántulajdonok, így párhuzamosan a külföldi tőke beáramlása is növekedett, és megnőtt a külföldiek szerepe a GDP-ben. A privatizáció befejeződésével a két mutatónak egyensúlyba kellett volna kerülnie. A GNI és GDP növekedési üteme azonban nem egyenlítődött ki az évek során, hanem tartósan eltávolodott egymástól, ahogy az a vizsgált időszakban is igaz. Bár 2008 után elkezdett csökkeni ez a rés újra, de 2011 után megint jelentősen növekedett a különbség. Azzal lehet főként magyarázni, hogy a versenyképesség romlása elsősorban hazai tulajdonú vállalatoknál jelentkezett. Hiába nem részesültek kedvezőbb elbánásban a külföldi cégek, de nekik volt lehetőségük a nagyobb beruházások után járó adókedvezményeket és mentességet kihasználni. A magyar tőkehiányos vállalkozók nem tudták ezt igénybe venni, így teljesen versenyképtelenné váltak a nemzetközi vállalatokkal szemben. (Világgazdaság online, 2009) Azt, hogy mennyire ráutalt Magyarország a kereskedelmi kapcsolatokra más országokkal, mennyire függ tőlük, a külgazdasági nyitottság mutatja meg. Úgy tudjuk mérni, hogy megvizsgáljuk az exportintenzitási mutatót és importnyitottságot. Az exportnyitottság kiszámítása éves export éves GDP Az importnyitottság kiszámítása: éves import éves GDP import - export 13

16 Az exportintenzitás változása Magyarországon 2. táblázat Évek Export értéke (millió ) Folyó GDP (millió ) Exportintenzitás (%) , ,8 69, , ,4 64, , , , ,6 80, , ,3 82, , ,3 83,42 Forrás: MNB, Eurostat, saját számítás és szerkesztés Az importnyitottság változása Magyarországon 3. táblázat Évek Import (millió ) Importnyitottság (%) ,7 69, ,2 63, ,7 72, ,9 79, ,5 81, ,3 82,13 Forrás: MNB, Eurostat, saját számítás és szerkesztés A táblázat adataiból látszik, hogy 2008 óta mind az exportintenzitás, mind az importnyitottság jelentősen emelkedett. Egyedüli kivételt a 2009-es év jelentett, ahol 4,87%-kal csökkent az export, és 6,48%-kal az import a Bajnai válságkezelő program miatt, hiszen az ilyen jellegű kiigazító programok mindig csökkentik a termelést jelentősen után viszont nagy tempóban nőtt mindkét arány ben az exportráta elérte a 80%-os szintet és azóta is folyamatosan 80% felett van, az importráta pedig ben érte el a 80% feletti arányt. Ezek a %-ok azt mutatják, hogy Magyarország nagyon nyitott gazdaságnak számít az Európai Unió országai között. Az is megállapítható, hogy többet exportál az ország, mint importál, ami főként a külföldi tőkebefektetéseinknek köszönhető, hiszen a világpiacon nagy jelentőséggel bírnak a 14

17 multinacionális vállalatok termékei. Viszont mivel gazdasági nyitottságunk magas, ezért nagymértékben rá vagyunk utalva a kereskedelmi partnereinkre, és a külföldi tőkebefektetésekre is. A közvetlen külföldi tőkeberuházás jelentős szerepet töltött be a rendszerváltó országok modernizációjában és gazdasági fejlődésében. Az uniós csatlakozást követően Magyarországon még jobban megnövekedtek a külföldi közvetlen tőkebefektetések, és a 2008-as gazdasági válság ellenére is 58,8%-ról 74,7%-ra ugrott az arány 2009-re, 2012-ben pedig elérte a 80%-ot. A köztes időszakban a megromlott versenyképesség és magas adóterhek miatt mutat csökkenő tendenciát a grafikon. Régiós összehasonlításban, mint az öt évben nagyon magasan kiemelkedünk a többi Visegrádi ország mellett Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia ábra: Külföldi közvetlen befektetések (FDI) állománya a GDP %-ában Forrás: Eurostat, saját szerkesztés A tőkeimportnak számos pozitív illetve negatív hatása is van a gazdaságra nézve. Az egyik legfontosabb pozitívum, hogy külső források segítségével megújul és bővül a tőkeállomány, ezáltal nő az ország devizaállománya, ami segíti a folyó fizetési mérleg hiányának finanszírozását, valamint a multinacionális cégek nagy volumenű exportja javítja a külkereskedelmi egyensúlyt. A beruházásoknak köszönhetően új munkahelyek jönnek létre, így növekedik a foglalkoztattak száma is. Az innovációs és technika is fontos szerepet játszik, mert a fejlődő gazdaságoknak a modern vállalatirányítási tudás újabb 15

18 segítséget nyújthat a növekedésben. Szintén előny az is, hogy a külföldi vállalatok segítik az ország alkalmazkodását a világgazdasághoz, hiszen - főként a transznacionális vállalatok - olyan ágazatokban ruháznak be, amely tartós fejlődést ígér az adott nemzetgazdaságban. Mindemellett a belföldi kis-és középvállalkozások is tudják a külföldi tőke által növelni a teljesítményüket, hiszen több megrendeléshez jutnak. Viszont ez csak akkor következik be, ha képesek az innovációra és a minőségi termelésre, tudják csökkenteni a termelési költségeiket, tehát versenyképesek tudnak maradni. Ez magyar viszonylatban óriási veszélyt jelent, mert az uniós csatlakozáskor nagyon sok kkv nem volt felkészült a globális versenyre, így sokan csődbe mentek. Ráadásul, ha a külföldi tőke beáramlásának kizárólagos célja a piacszerzés, akkor könnyen kiszoríthatja a gyengébb versenytársait a piacról, amely főként a hazai vállalatokat veszélyezteti. A tőkeimportnak még számos más negatív hatásával is számolni kell. Korlátozhatja a nemzeti szuverenitást, amennyiben egy külföldi befektető a beruházásoknak köszönhetően fontos gazdasági szektorban szerez döntő befolyást. Ezzel az a potenciális veszély fenyegeti az országot, hogy pénzügyileg és piacilag függővé válik az adott cégtől, amely erőforrásait kivonhatja bármikor, így súlyos problémákat generálhat a gazdaságban. Komoly költséget jelenthet az úgynevezett profitrepatriálás, vagyis a külföldi vállalatok a nyereségüket hazautalják az anyaországba és ezzel a jövedelem-kivonással ronthatják a folyó fizetési mérleget. A romlás attól függ, mennyire tartják versenyképesnek az adott gazdaságot a külföldi befektetők, hiszen minél kedvezőbb az üzleti környezet, annál magasabb hányadát forgatják vissza a gazdaságba a megszerzett nyereségüknek. (Econom, 2010) Ha a befektetési környezet nem elég versenyképes, nem tud innovációt generálni, illetve az alkalmazott munkaerő minősége is csökken, akkor nő a valószínűsége, hogy áthelyezik a termelést más gazdaságba, vagy csökken az újonnan érkező beruházások mértéke. Ez a munkanélküliség növekedésével párosul, vagy eladósodáshoz vezethet, ha az ország exportágazatait érinti az áthelyezés. A foglalkoztatást érintő hatás is alakulhat negatívan, amennyiben a hazai vállalatoktól elvonják a munkaerőt a multinacionális cégek. Különbség van az alacsony képzettségű és bérű munkaerőt igénylő, illetve a komoly kvalifikációval rendelkező munkaerőt igénylő beruházások között. Az előbbinél csupán a hozamot tartják szem előtt a befektetők, így a legfőbb döntési szempont, hogy minél 16

19 alacsonyabb legyen a munkabér, illetve minél magasabb az adókedvezmény. Az utóbbinál már a kockázatot is szem előtt tartva, fontossá válik a befektetés környezete. Magyarország esetében a fő probléma, hogy a politikai helyzet (korrupció, nagymértékű bürokrácia, alacsony közbizalom) és a kevésbé fejlett infrastruktúra nem igazán a minőségi befektetőket vonzották az országba. Ráadásul a képzett munkaerő az országból kiáramlik a jobb megélhetés reményében, így még kevésbé válik vonzóvá az országunk. (Ecostat, 2010) Érdemes megvizsgálni a beruházási rátát is, mivel a beruházások nagyon fontos szerepet töltenek be a magyar gazdaság fejlődésében és felzárkózásában, mert meghatározzák a gazdasági kibocsátás mértékét és segítik megújítani és bővíteni a hazai tőkeállományt. Évek Nemzetgazdasági beruházási ráta változása Magyarországon Beruházás értéke (folyó ár, millió Ft) GDP folyó áron (folyó ár, millió Ft) 4. táblázat Beruházási ráta (%) , , , , ,86 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal KSH Stadat, saját szerkesztés és számítás A táblázat alapján láthatjuk, hogy 2008 óta folyamatosan csökkent a beruházások aránya hazánkban, ennek oka, hogy a gazdasági válság idején nagymértékű visszaesés következett be, csökkentek a keresletek, és a bankok hitelezési aktivitása teljesen visszaszorult ben ez a ráta mindössze 14,86% volt, ami nagyon alacsonynak számít. A beruházások csökkenésének három fő oka van. Az első probléma a túlzott eladósodás, amelynek eredményeképp nem csak időszakosan esnek vissza a befektetések, hanem hosszabbtávra. Ugyanis a hatalmas adósságállomány hatására az általános bizalom meggyengül, így még nehezebbé teszi az adósságok törlesztését. A háztartások eladósodása a második ok. A gazdasági válság előtt az alacsony kamatos jelzáloghitelek segítették, a lakás-beruházási kedvet, azonban a válság hatására romlott a jövedelmi 17

20 helyzet és a hitelezési feltételeket is megszigorították, így jelentősen lecsökkentek az ilyenfajta beruházások is. A harmadik ok pedig a finanszírozás problémája. A beruházások nagyon tőkeigényesek, azonban a bankok és hitelintézetek hitelezési képességének meggyengülésével megnehezítették vagy ellehetetlenítették a gazdasági szereplők számára a forráshoz jutást, s így a beruházási aktivitásuk csökkent. (Martonosi, 2013) A fizetési mérleg egy adott ország rezidensei és nem rezidensek között végbemenő reálgazdasági és pénzügyi tranzakciókat mutatja ki. Részei: a folyó fizetési mérleg, - amelynek sorai a külfölddel kapcsolatos áruk, szolgáltatások, jövedelmek és viszonzatlan folyó átutalásokat tartalmazza - a tőkemérleg, amely a pénztőke mozgását mutatja, illetve a jegybanki tartalékváltozások, ami a devizatartalékok változását mutatja. (Mnb.hu) A fizetési mérleg akkor van egyensúlyban, ha a három rész összege 0. Ekkor nem változnak az ország devizatartalékai. Ha az egyenleg többletet mutat (szufficitet), azaz több külföldi valuta áramlott be, mint ki, akkor többlet keletkezik a központi bank devizatartalékaiban. Ha a fizetési mérleg deficites, vagyis hiány mutatkozik, az a tartalékok csökkenését idézi elő. Tartós deficit esetén külföldről kell hitelt felvenni, ami szintén terheli a mérleget, és így adósságcsapdába is kerülhet az ország. A külfölddel szembeni nettó finanszírozási képességet érdemes a fizetési mérleg esetén vizsgálni, vagyis a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg összesített egyenlegét. Ezt más néven külső egyensúlyi pozíciónak is hívják. Évek Külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség Magyarországon Folyó fizetési mérleg egyenlege (millió euró) Tőkemérleg egyenlege (millió euró) 5. táblázat Külfölddel szembeni nettó finanszírozás Forrás: KSH, saját szerkesztés és számítás 18

21 2008 óta vizsgálva jelentős javuláson ment keresztül a folyó fizetési mérlegünk, 2010-től pedig negatívból pozitívra váltott és 2013-ra nagymértékben megnövekedett. Ha ez a szám pozitív, azt jelenti, hogy tudjuk a külföldi adósságainkat törleszteni, mert több jövedelem folyik be az országba, mint ki. Mivel magyarázható ez a hatalmas többlet, amit az országnak sikerült elérni? A folyó fizetési mérleg a belföldi megtakarítás és belföldi beruházás különbségével egyenlő. Előzőleg a beruházási rátát már megvizsgáltam, a megtakarítási rátát pedig a következő táblázat mutatja. Látható, hogy 2008-tól, ha csak kis arányban is, de növekedtek Magyarország megtakarításai, amely egy részről jó adat az országnak. A megtakarítási ráta változása Magyarországon 6. táblázat Évek Bruttó megtakarítás (millió Ft) GDP folyó áron (folyó ár, millió Ft) Megtakarítási ráta (%) , , , , ,56 Forrás: KSH A nemzetgazdaság integrált számlái, saját szerkesztés és számítás 20,00% 19,00% 18,00% 17,00% 16,00% 15,00% 14,00% Beruházási ráta Megtakarítási ráta 9. ábra: Magyarország beruházása és megtakarítása a GDP %-ában Forrás: KSH, saját szerkesztés 19

22 Viszont ha együttesen nézzük a beruházási rátával, láthatjuk, hogy amikor a folyó fizetési mérleg negatív volt, a beruházási ráta jóval magasabb volt, viszont a vizsgált évek során nagyobb mértékben csökkentek a beruházások, mint ahogy a megtakarításaink növekedtek. Így a folyó fizetési mérlegünk többletét főként a beruházások visszaszorulásával érte el, ami sajnos nem pozitív, mert ez az életszínvonal csökkenéséhez vezet hosszútávon Versenyképesség, és innováció mértéke Magyarországon A fejlettséggel egyértelmű korrelációt mutat a K+F ráfordítások aránya. Minél magasabb az adott országban az innováció, annál fejlettebbnek tekinthetjük az adott gazdaságot (Ecostat, 2010). Magyarország esetében a know-how-t, az innovációt főként a külföldi vállalatok generálják, amelynek fő veszélye a bevezetésben felvetett alternatív elmélet a közepes jövedelmű országok csapdájáról. A megnövekedett bérszínvonal hatására két lehetősége marad a külföldi cégnek: vagy saját tőkéjével befektet a modernizációba, vagy kivonul az országból. A kivonulás pedig az innováció még nagyobb mértékű visszaesésével fenyeget. 2,3 2,1 1,9 1,7 1,5 1,3 1,1 0,9 0,7 0, EU 28 Magyarország 10. ábra: K+F ráfordítás a GDP %-ában Forrás: Eurostat, saját szerkesztés 20

23 Bár Magyarország folyamatosan hangsúlyozza az innováció fontosságát, a statisztikai adatokon sajnos nem látszik meg. Az uniós csatlakozás óta alig haladta meg a GDP 1%-át az ilyen jellegű kiadás, míg az Európai Unió átlaga is körülbelül kétszer olyan magas volt, mint Magyarországé. Végezetül nézzük meg Magyarország versenyképességét is. A mutató segítségével tág értelemben össze lehet hasonlítani országok, régiók gazdasági teljesítményét. Fogalma: az a képessége a nemzetgazdaságnak, hogy egyre jövedelmezőbb árukkal és szolgáltatásokkal jelenjen meg a nemzetközi piacokon. Ez a kis és nyitott gazdaságok (mint például Magyarország) számára nagyon fontos mérce, mert nagymértékben rá vagyunk utalva külső partnereinkre mind export, mint külföldi tőkebefektetések tekintetében Gazdasági teljesítmény Kormányzati hatékonyság Üzleti hatékonyság 11. ábra: Magyarország versenyképessége között Forrás: IMD, saját szerkesztés Az IMD statisztikájában három területen vizsgáltam a versenyképességünket. A gazdasági teljesítmény, a kormányzati és az üzleti hatékonyság helyezéseit listáztam. Látható a grafikonon, hogy 2009 óta jelentősen romlott a helyezésünk mindhárom mutatónál. A gazdasági teljesítmény 33. helyről 44. helyre estünk vissza 2013-ra, hiába mutatkozott javulás a 2012-es évben, nem tudtuk megtartani a pozíciónkat. A kormányzati és üzleti hatékonyság még rosszabb helyen áll a kimutatásban ban az előbbi 52., az utóbbi pedig 55. helyen végzett. A pozícióvesztésekre leginkább a kormányzat teljesítményének elemzésekor lehet magyarázatot találni, hiszen a bizalomvesztés, a rendkívüli adók és megszorítások és a hitelezések visszaszorulása mind fontos tényezők voltak a versenyképesség romlásában. 21

24 2.4. Összefoglalás Az összehasonlított statisztikákból nagyon jól körvonalazódik Magyarország gazdasági helyzete és fejlettsége. A bruttó hazai termék nagysága megmutatja, hogy nem csupán a legfejlettebb EU-s gazdaságoktól vagyunk lemaradva, de régiós összehasonlításban is az utolsó helyen végeztünk az elmúlt években. Az egy főre eső, vásárló erő paritásban mért GDP pedig mutatja, hogy gazdaságunk stagnál, jelentős növekedés nem ment sajnos végbe az elmúlt években. Államadósság és költségvetési hiány tekintetében még komolyabb problémákkal küzd Magyarország, mert az államadósság nagysága elérte a GDP 80%-át, amely komoly eladósodási veszélyekkel jár, ahogy akár Görögország példáján is láthatjuk (euró válság). Az államadósság nagymértékben a nagyfokú állami kiadások miatt nőtt, amelyet jelentősen vissza kell szorítani a jövőben. A legjelentősebb hányadot a szociális kiadások jelentik a költségvetésben, ezután jön az adósságok törlesztései és kamatterhei, végül a dobogó harmadik helyén a gazdasági ügyekre fordított kiadások állnak. A költségvetési hiány mérséklésére az elmúlt években nagyon sok erőfeszítést tett a kormány, és ennek eredményeképp ki is kerültünk a túlzottdeficit-eljárás alól, amely pozitívnak tekinthető, viszont hosszú távon nem fenntartható kiigazításokkal. Jelentős strukturális változásokra van szükség, ha a hiánycélt tartani akarjuk. Az exportintenzitási és import nyitottsági mutató kimutatása szerint Magyarország nagyon nyitott gazdaságnak számít, vagyis nagyon függ a kereskedelmi partnereitől. Ez megmutatható a GDP-GNI elkülönüléséből is, hiszen a kettő közötti rés azt mutatja meg, milyen magas a külföldi tőke aránya az adott gazdaságban. Magyarországon ez a két mutató növekedési üteme nem egyenlítődött ki, a mai napig magasabb a GDP értéke, mint a GNI értéke. Ezért fontos az, hogy a versenyképességünket növelni tudjuk, mert sok más mutatóra is hatással van. Az elmúlt években Magyarország versenyképessége romló tendenciát mutatott, ahogy az IMD statisztikájában láthattuk, amely hatással van a beruházásokra. 22

25 A közvetlen külföldi tőkeberuházások állományának mértéke nőtt, 2012-re elérte a GDP 79,9%-át, amely egyik oldalról pozitívnak tekinthető, hiszen új munkahelyeket teremtett, illetve innovációt hozott a hazánkba, másrészről viszont nem egészséges és veszélyes is, hiszen ha a versenyképességünk tovább romlik, a beruházások mértéke még jobban csökkeni fog, és a tőke kivonulásával fenyegethet. A folyó fizetési mérlegünk javulást ért el 2008-tól ra jelentős többlettel zárt, amely azt jelenti, hogy a külföldi adósságainkat tudtuk csökkenteni, mert több jövedelem folyt be az országba, mint ki. Az egyetlen probléma, hogy ezt a többletet főként a beruházások visszaszorulásával értük el, mert nagyobb mértékben csökkentek a nemzetgazdasági beruházások, mint ahogy a megtakarítások növekedtek. A nemzetgazdasági beruházási ráta 2012-ben mindössze 14,86% volt, amely régiós összehasonlításban is nagyon alacsony szintet képvisel. Legfőbb oka az eladósodás és finanszírozási képesség csökkenése. A gazdasági válság eredményeként csökkentek a keresletek, és visszaszorult a bankok hitelezési aktivitása is. A gazdasági fejlettség egyértelmű korrelációt mutat a kutatás-fejlesztés ráfordítások arányával is, amiben szintén rossz helyen végzünk az uniós átlaghoz képest. Az elmúlt 10 évben alig haladta meg a GDP 1%-át az ilyen jellegű kiadás hazánkban, míg az uniós átlag körülbelül kétszer olyan magas volt. Összefoglalva Magyarország mutatói nem túl kedvezőek, sajnos a magyar gazdaságnak nem sikerült a recesszióból kikeverednie. Nagyon sok lemaradásunk van még régiós összehasonlításban is, ami komoly gazdaságpolitikai változtatásokat igényel a kormányunk részéről. A legfőbb probléma, hogy valószínűleg senkinek sincs kész receptje arra, hogyan tudnánk gazdaságunkat fellendíteni és elindítani a fejlődés útján, de az elmúlt években sokféle kísérletet láthattunk ennek elérésére. A következő fejezetben ezek közül fogok megvizsgálni néhányat. 23

26 3. Magyarország megoldási kísérletei 2008-tól napjainkig, avagy milyen gazdaságpolitikával próbálta az aktuális kormány fejlődési pályára állítani Magyarországot Az elmúlt évek gazdasági helyzete nagy fejtörést okozott a hatalmon lévő kormányoknak, és különböző intézkedésekkel, stabilizációs programokkal próbáltak úrrá lenni a hanyatláson és növekedési pályára állítani Magyarország gazdaságát kisebb-nagyobb sikerekkel. Ebben a fejezetben szeretném megvizsgálni, hogy mi vezetetett 2009-ben szakértői kormány felállításához, miként próbálta Bajnai Gordon az intézkedéseivel stabilizálni az országot és hogyan változtak ennek hatására az ország gazdasági mutatói. Részletezni fogom a Bajnai-féle stabilizációs program legfőbb pontjait, amely majd láthatjuk klasszikus megszorításokat tartalmaz, mely megcélozza az adósságok mihamarabbi csökkentését és az államcsőd megfékezését. Ezután megvizsgálom milyen gazdaságpolitika jellemezte az országot 2010-től napjainkig, a Fidesz megválasztásával. Miért terjedt el a köztudatban unortodox politikaként, milyen főbb gazdásági intézkedések tartoztak bele és hogyan reagált rájuk Brüsszel, illetve külföld. 24

27 3.1. Bajnai Gordon válságkezelő kormánya A Bajnai féle stabilizációs program A kormány megalakulása A rendszerváltás után nagyon megindultunk a fejlődés útján, majd fokozatosan el kezdtünk leszakadozni a régiós országoktól is, a hibás gazdaságpolitikai döntéseinknek köszönhetően. Amint láthattuk a fő problémát az utóbbi évek nagymértékű állami kiadása okozta, amely eladósította az államháztartást. Nem volt ilyen szempontból szerencsés, hogy válság előtt két évvel, 2006-ban konvergencia programot kellett hazánkban végrehajtani, amely már a recesszió előtt visszaszorította az egyébként is mérsékelt gazdasági növekedést. Így 2008-ban csak egy IMF hitelcsomag segítségének köszönhetően menekült meg az ország az államcsődtől. A forint árfolyama jelentősen visszaesett ebben az időszakban, a törlesztő részletek nagyon megnőttek, így azok a családok, vállalatok, akik devizahiteleket vettek fel, komoly adósságválságba kerültek. (Muraközy 2014) április 14-én Bajnai Gordon vette át az ország irányítását és a miniszterelnöki pozíciót Gyurcsány Ferenctől, aki ellen konstruktív bizalmatlansági indítványt nyújtottak be a képviselők. A képviselők legalább egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban - a miniszterelnöki tisztségre jelölt személy megjelölésével - bizalmatlansági indítványt nyújthat be. A miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt a Kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni. Ha az indítvány alapján az országgyűlési képviselők többsége bizalmatlanságát fejezi ki, az új miniszterelnöknek jelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni. (Magyar Köztársaság Alkotmánya 39/A ) Bajnai a II. Gyurcsány kormány idején először az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium vezetőjeként tevékenykedett pártkívüliként, majd 2008-tól nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter volt hatalomra kerüléséig. A Bajnai féle kormány olvasatban szakértői kormányként működött az országban, tehát nem a Magyar Szocialista Párt színeiben folytatta tovább a munkát. 25

28 A Stabilizációs program bemutatása 4 Bajnai egy évre vállalta a kormányzást, programjának középpontjában a válságkezelés állt. Így nyilatkozott az Origónak megválasztása után: Nyíltságra, egyenességre van szükség. Fájni fog, minden családtól áldozatot és lemondást kíván a válságkezelés. Minden magyar családot, minden embert érinteni fog, de lesz eredménye". (Bajnai 2009, Index) A stabilizációs csomagját április 19-én jelentette be, mely jelentős költségvetés csökkenést tartalmazott, az állami kiadásokat 2009-ben , 2010-ben pedig 900 milliárddal akarták csökkenteni. A válságkezelő programnak négy fő célját határozták meg: - A rövidtávú válságkezelést, amelyben a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzése és erősítése a cél. - Egyensúlyteremtés, amely hosszú távú megoldást nyújt a gazdaság problémáira. - A gazdasági növekedés ösztönzése, amely javítja az ország versenyképességét és növeli a bruttó hazai terméket. - A bizalom helyreállítása, amelynek célja, hogy javítsa a befektetők bizalmát és javítsa Magyarország nemzetközi megítélését. A rövidtávú válságkezelésnél két fő intézkedést emelnék ki. Itt találjuk az IMF-től kapott 20 milliárd eurós hitelcsomagot, amelynek köszönhetően növekedtek Magyarország devizatartalékai. A devizatartalékok ahogy az előző fejezetben is kifejtettem az államadósság finanszírozását segítik és segítik a jegybank munkáját a forint elleni támadások kezelésében. A hitelmegállapodás megfékezte Magyarország megítélésének további romlását. A másik a devizahitellel rendelkezők védelmében tett intézkedések, amelynek értelmében, ha meghosszabbítják a futamidőt, vagy áttérnek forint alapú hitelre, a bankok nem számolnak fel külön díjakat a fogyasztóknak és az előtörlesztést rugalmasan kezelik. A 4 Az egész fejezethez a következő dokumentumot használtam forrásként: Válságkezelés és bizalomerősítés A válságkezelő kormány egyéves cselekvési terve,

29 megállapodásban foglaltakat általános érvényű szabályozássá tették, mellyel a kockázatokat kívánták mérsékelni. Az egyensúlyteremtésen belül találjuk a legtöbb megszorító intézkedést. Az államháztartási kiadások egyik legkiugróbb összege maga az állam működésére költött pénz volt. Így a közszférában hajtották végre az első megszorítást. Rögzítették két évre a közszféra béreit, tehát az állami intézmények dolgozóinak nem növekedett a bérük nagysága. Megszüntették a 13. havi juttatást ilyen formában, helyette olyan feltételes juttatást fogalmaztak meg, amely függ a GDP növekedési ütemétől, valamint csökkentették a válságkezelő kormány bérezését is. A nyugdíjrendszer hosszú távú megőrzéséhez is intézkedéseket hoztak. Úgy vélte Bajnai, hogy a kiadáscsökkentés révén lehet fenntarthatóságot teremteni, amelynél a későbbi belépők is színvonalas ellátásban részesülnek. Először is átütemezték a 2009-re tervezett nyugdíjkorrekciót 2010-re, illetve 2010-től kezdődően eltörölték, valamint megszüntették a 13. havi nyugdíjat is a maradék 12 havi nyugdíj biztonságos fenntartásához. Hasonlóan a közszféra 13. havi juttatásához, ennek a kifizetése is a GDP teljesítménytől teszi függővé. A nyugdíjkorhatárt is megemelték 62 évről 65 évre 2012-től induló programként. Azért volt erre szükség, mert a magyar társadalom egy öregedő társadalomnak tekinthető, így sajnos minél tovább szükség van a munkaerőre. Bajnai hangsúlyozta, hogy a kor nyugdíjasai részéről nagy lemondást követel a program, de hosszú távon az ő biztonságukat szolgálja. A másik fontos terület az egyensúlyi intézkedéseken belül a szociális juttatások csökkentése, mely, mint láthattuk az előző fejezetben a legnagyobb részt képviselte az állami kiadásban. Rögzítették a családi pótlék összegét szintén két évre, valamint a GYES/GYED időtartamát három évre két évre csökkentették, azért, hogy ösztönözzék a kismamákat is, 27

30 hogy minél hamarabb visszatérjenek a munkaerőpiacra. Ugyanakkor kiterjedt bölcsődehálózatot is ígértek, ahol megszűnik a túltelítettség. A gazdasági növekedés ösztönzéseként átalakították az adózási szerkezetet, úgy, hogy növekedjen a foglalkoztatás és aktivitás, mert úgy vélték ez ilyen átalakítás járul hozzá leghatékonyabban a teljesítőképesség növekedéséhez. A szociális segélyezési rendszert átalakították munkára ösztönző programmá. Az Út a munkához programjukkal biztosítani akarták az alacsony iskolai végzettségű személyek számára a közfoglalkoztatásban való részvételt Az adórendszerben is változásokat eszközöltek: az ÁFA 20%-ról 25%-ra emelkedett, de bevezettek egy kedvezményes, 18%-os ÁFA kulcsot, kizárólag a tej, tejtermékek, kenyér, pékáru és távhő esetében. Bevezették az ingatlanadót 2010-től, ügyelve arra, hogy arányos legyen az adózás, tehát a nagyobb ingatlanok magasabb adókulcs szerint adózzanak. Ugyanakkor csökkentették a magánszemélyek adó- és járulékos terheit 5%-kal először a minimálbér kétszereséig, majd 2010-től minden jövedelemre kiterjedt. A versenyképesség növelése érdekében ágazatai stratégiát dolgoztak ki a tartós gazdasági növekedést segítő területekre. A kiválasztott ágazatok a járműipar, logisztika, gyógyszeripar, biotechnológia és az infokommunikációs technológiák voltak. Ezek fejlesztésére akcióterveket dolgoztak ki A stabilizációs program értékelése 5 Bajnai a programjában meg is becsülte ennek a negatív hatásoknak a mértékét. Úgy vélte, az export 12-14%-kal csökkenhet, a foglalkoztatás drasztikus csökkenést, illetve a munkanélküliség növekedést mutathat az intézkedések hatására. Az állami kiadások visszafogása a reáljövedelmek csökkenését eredményezi, amelynek hatására lakossági fogyasztás 7-8%-kal eshet vissza, valamint a dekonjunktúra következményeképp a beruházási hajlandóság is 10%-kal eshet vissza. A bruttó hazai termék csökkenését 5,5-6%-ban állapította meg. 5 A szükséges számításokat az Eurostat adatbázisa alapján végeztem el 28