Bulgária politikai pártjai
|
|
- Miklós Bodnár
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Bulgária politikai pártjai Az július 12-én jóváhagyott alkotmány szerint Bulgária parlamentáris köztársaság. Az alkotmány rögzíti a jogállamiság alappilléreit, a politikai pluralizmust és a piacgazdaságot. Bulgáriában június 10-én került sor a kommunizmus utáni első szabad és demokratikus választásra, a Német Szövetségi Köztársaság mintáját követő vegyes többségi-proporcionális rendszer alapján. A törvényhozó szerv az egykamarás Egyszerű Nemzetgyűlés (Народно Събрание). 240 képviselőből áll, akiket négy évente választanak meg egyfordulós, általános, titkos választásokon, arányos, pártlistás képviseleti rendszerben (1991-től), és 4%-os küszöböt alkalmaznak a parlamentbe jutáshoz. A bolgár parlamentarizmus elmúlt 17 éve alatt eddig csak két kormány töltötte ki a négy éves Jellemzően koalíciós kormányok, és váltógazdaság figyelhető meg. Bolgár Szocialista Párt (BSZP) - Българска Социалистическа Партия (БСП) Alapítva: április 3. (a Bolgár Kommunista Párt jogutódja) Eszmeiség: szociáldemokrácia Politikai elhelyezkedés balközép Tagság nemzetközi szövetségben: Szocialista Internacionálé EP-frakció: Európai Szocialisták Pártja (PSE) Hivatalos színe: piros Weboldal: A Bolgár Kommunista Párt (BKP) jogutódja április 3-án a párt nevét Bolgár Szocialista Pártra változtatták. Az 1990-es alkotmányozó nemzetgyűlési választások után abszolút többséggel (52,75%) a kormányzást megtartotta. Ezt követően a párt több baloldali koalícióban vett részt: Választási Szövetség (1991), Együtt Bulgáriáért (1996), Demokratikus Baloldal (1997), Koalíció Bulgáriáért (2001). A nemzetgyűlési választásokat 1991-ben elvesztette. A súlyos problémákkal küzdő ország kormányzását az decemberében megnyert választások után vehette át újra ra azonban az elmélyült gazdasági válság, és az ellenzéki támadások miatt a kormányfő leköszönt ben a BSZP a Koalíció Bulgáriáért választási szövetségbe tömörült hét súlytalan törpepárttal együtt. A 2001-es választásokat elvesztették, de 2005-ben a szavazatok 33.98%-át szerezték meg, és koalíciós kormányt alakítottak a Második Szimeon Nemzeti Mozgalommal és a Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért török kisebbségi párttal. A párt aktív szerepet vállalt az Európai Uniós csatlakozásban. Célja a többi EU-állammal való békés gazdasági és kulturális kapcsolatok elmélyítése, a fejlett nyugat-európai és az elmaradottabb új tagállamok közötti különbségek felszámolása, az EU segítségével a kis- és középvállalkozások támogatása, a települések felzárkóztatása. A párt a 2007-es EU-választásokon másodikként szerepelt, mely a csökkenő támogatottságát jelzi.
2 Második Simeon Nemzeti Mozgalom (NDSZV) - Национално Движение Симеон Втори (НДСВ) Nemzeti Mozgalom a Stabilitásért és Felemelkedésért Национално Движение за Стабилност и Възход (új, de hivatalosan még nem bejegyzett neve) Alapítva: április Eszmeiség: liberalizmus Politikai elhelyezkedés: centrista, liberális Parlamenti jelenlét: 2001 óta Tagság nemzetközi szövetségben: Liberális Internacionálé EP-frakció: Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) Hivatalos színe: sárga Weboldal: A pártot az 1996-ban hazaérkezett trónfosztott és száműzött cár, II. Simeon alapította három hónappal a választások előtt. Villámgyors népszerűségre tett szert. II. Simeon koalícióra lépett két ismeretlen apró párttal (Bolgár Nők Pártja, Oboriste Nemzeti Mozgalom). Az NDSZV-koalíció nagy fölénnyel (42,7%) nyerte a választásokat, és a török kisebbségi párttal (DPSZ) koalíciós kormányt alakított II. Simeon vezetésével. A 2005-ös választásokon jelentős szavazat vesztéssel csak a második helyet érte el. A párt támogatottságának fogyását mutatja, hogy a 2007-es európai parlamenti választásokon már csak harmadikként szerepelt. Az EU-hoz való csatlakozás felkészülésében nagy szerepe volt. A párt fő célkitűzései a szolidaritás, igazságosság, tolerancia és az egyenlő esélyek megteremtése Bulgáriában. Az EU viszonylatában a decentralizáció híve. Programjában a Kohéziós és Strukturális Alapok minél jobb felhasználását ígéri az infrastruktúra javítása, valamint a természet védelme érdekében. Szeretné elérni ezekhez az alapokhoz való könnyebb hozzáférést. Síkra száll az EU-n belüli diákcsereprogramokért, valamint az EU szerte mindenki számára egységesen igénybevehető betegellátásért. Támogatja a további gyors kelet-európai bővítést. Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért (DPSZ) Движение за Права и Свободи (ДПС), törökül: Hak ve Özgürlükler Hareketi Alapítva: január 4. Eszmeiség: liberalizmus, kisebbségvédelem Politikai elhelyezkedés: centrista, liberális Tagság nemzetközi szövetségekben: Liberális Internacionálé, Európai Etnikai Csoportok Jogvédő Szövetség EP-frakció: Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) Hivatalos színe: kék Weboldal: A párt elsősorban a bulgáriai török és muzulmán etnikumot tömöríti. Emiatt sok támadás éri a többi párt részéről, ugyanis a bolgár alkotmány tiltja az etnikai alapon szerveződő pártokat, de 2
3 létének garanciája az Európai Etnikai Csoportok Jogvédő Szövetségében elfoglalt helye. Kormánypárt 1991-től 1992-ig és 2001 óta. EU-politikájának meghatározója a tolerancia a kisebbségekkel szemben, a Balkán stabilizálása euroatlanti integrációval. Fontosnak tartják a Reformszerződés ratifikálását, euró bevezetését, valamint közös kül- és biztonságpolitika kialakítását, az EU döntéshozó szerveinek hatékonyabb működését, és hogy az EU-t közelebb hozzák az emberekhez. A párt nagyon jó kapcsolatokat ápol Törökországgal. Támadás Párt - Партия Атака Alapítva: április 17. Eszmeiség: ultranacionalizmus, sovinizmus Politikai elhelyezkedés: szélsőjobboldal Parlamenti jelenlét 2005 óta EP-frakció: - {korábban: Identitás, Hagyomány, Szuverenitás (ITS)} Hivatalos színe: - Weboldal: A Támadás Párt három kisebb párt (Nemzeti Mozgalom az Anyaföld Megmentéséért, Bolgár Nemzeti Patrióta Párt, Patrióta Erők és Seregek a Fennmaradásért és Védelemért Uniója) egyesüléséből jött létre 2005-ben. Nacionalista, cigány- és törökellenes, muzulmánellenes, NATO-ellenes és EU-szkeptikus jelszavakat hangoztat, követeli a rendszerváltozás teljes menetének felülvizsgálatát, elutasítja a kapcsolatot mind a kormánypártokkal, mind a jobbközép ellenzéki pártokkal, mivel azokat mind bolgárellenesnek és hazaárulónak tartja. Alapító tagja az Európai Parlament szélsőjobboldali frakciójának, az Identitás, Hagyomány, Szuverenitásnak, mely november 14-ével a 20 fős limit alá csökkenő létszám miatt feloszlott. Külpolitikájára jellemző, hogy semlegességet akar, valamint egyenlő távolságot akar tartani minden nagyhatalomtól. Nyitni kíván minden olyan EU-n kívüli állam felé (Oroszország, arab államok), mely kapcsolatokból Bulgária nyerhet. Ellenzi Bulgária részvételét katonai akciókban. Demokratikus Erők Szövetsége (SZDSZ) - Съюз на Демократичните Сили (СДС) Alapítva: december 7. Eszmeiség: konzervativizmus, kereszténydemokrácia Parlamenti jelenlét 1990 óta Tagság nemzetközi szövetségekben: Kereszténydemokrata Internacionálé (CDI), Nemzetközi Demokrata Unió (IDU) Hivatalos színe: kék Weboldal: 3
4 1989. december 7-én alakult, politikai pártok és szervezetek koalíciójaként. Kisebbségben kormányzott 1991-től 1992-ig ig az SZDSZ koalíció összetétele sokat változott, majd 1997-ben egységes politikai párttá alakult át és 2001 között az Egyesült Demokratikus Erők (ODSZ) pártkoalíció (még négy kisebb pártot tartalmaz) élén volt, és Ivan Kosztov kormánya 1989 óta az első, mely kitöltötte mandátumát. A korrupciós botrányok miatti es vereség után több szakadás következett be a pártban. A 2005-ös választásokkor a némileg átszerveződött ODSZ választási szövetség fő ereje. Támogatottságának csökkenését mutatja, hogy az ötödik helyen végeztek, míg az EP választásokon nem tudtak jelöltet juttatni Brüsszelbe. Az SZDSZ célja a határon túl élő bolgárok támogatása, külföldi befektetők Bulgáriába csalogatása, a bolgár termékeknek új piacok nyitása, és aktív részvétel az EU intézményeiben. Elkötelezett támogatója Macedónia, a Nyugat-Balkán és Törökország euroatlanti csatlakozásának. Kiemelt feladatnak tekinti Bulgária és a Balkán energiabiztonságának megteremtését egy új atomerőmű építésével. A védelem és béke szempontjából fontosnak tartja amerikai bázis létesítését is az országban, vízummentességért cserébe az Egyesült Államokba. Demokratikus Párt - Демократическа партия (ДП) Alapítva: Eszmeiség: konzervativizmus Tagság nemzetközi szövetségekben: Európai Demokrata Unió Hivatalos színe: lila Weboldal: A Demokratikus Párt a második világháború előtti Demokratikus Párt jogfolytonos utódja Bulgáriában től 1994-ig az SZDSZ tagszervezete volt, majd 1996-ig önállóan működött, amikor az ODSZ választási szövetség tagjává vált, melynek mostanáig második ereje. Célja az EU segítségével a nemzeti szuverenitás megőrzése, és a többi balkáni állammal való jószomszédi viszony ápolása. Demokraták Erős Bulgáriáért - Демократи за силна България (ДСБ) Alapítva: május 30. Eszmeiség: konzervativizmus, kereszténydemokrácia Parlamenti jelenlét 2004 óta 4
5 Hivatalos színe: kék Weboldal: Az SZDSZ 2001-es választási veresége után több szakadás következett be a pártban ban a párt tagságának kb. fele Demokraták Erős Bulgáriáért néven, Ivan Kosztov volt miniszterelnökkel az élen új pártot alapított ben 7%-os támogatottsággal parlamenti frakciót alakított. A párt főként a szocialista pártot tartja ellenfelének, és az országban működő szocialista oligarchák és szervezett bűnözés ellen akar harcolni. Célja a bolgár etnikai modell újra értelmezése, mely az állampolgárságot helyezi előtérbe és nem a nemzetiséget. Egy erős Bulgáriát szeretne a békés EU-ban. Bolgár Földműves Népi Szövetség Népi Szövetség (BZNSZ-NSZ) Български Земеделски Народен Съюз - Народен Съюз (БЗНС-НС) Alapítva: Eszmeiség: agráriánus, konzervativizmus Hivatalos színe: narancssárga, zöld Weboldal: A BZNSZ 1899-ben alapított bolgár agrárpárt után visszaszerezte önállóságát, de számtalan frakcióra, majd önálló pártra bomlott, melyek csak más, erősebb pártokkal szövetségben képesek a parlamentbe való bejutásra. A BZNSZ-NSZ jelenleg a legerősebb tagja a Bolgár Népi Szövetség (BNSZ) nevű választási koalíciónak, melyben két kisebb párt van még ben a szavazatok 5,7%-ával az utolsó helyen jutott be a nemzetgyűlésbe. A BNSZ célja, hogy az ország energiaellátása tiszta és biztonságos legyen. Olyan projektek megvalósítása, melyeket az Európai Fejlesztési Bank is támogat. Fontos feladat a határon túli bolgárok támogatása, és EU-s forrásokból az úthálózat fejlesztés is. Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) - ГЕРБ Граждани за европейско развитие на България Alapítva: december 6. Eszmeiség: kereszténydemokrácia Parlamenti jelenlét: nem tagja a parlamentnek 5
6 EP-frakció: Európai Néppárt és Európai Demokraták (EPP-ED) Weboldal: A GERB ugyan nem a parlament tagja, de a mai bolgár politikai paletta legeredményesebb pártja ban alapította Bojko Boriszov, szófiai polgármester, aki korábban az NDSZV politikusa volt. A 2007-es európai parlamenti választásokat 21,69%-kal megnyerte. Támogatottsága folyamatosan nő, köszönhetően Boriszov személyének. A GERB az egyetemes értékek képviselője, mint emberi méltóság, szabadság, egyenlőség és szolidaritás. Célja az adórendszer, valamint az oktatás EU-s normákhoz való igazítása, EU-n belül a bolgár kultúra népszerűsítése, a fogyasztóvédelem erősítése, a mezőgazdaság versenyképessé tétele az európai piacon, infrastruktúra fejlesztése. Az adórendszer átalakítása, hogy az a kisés középvállalkozókat segítse. Az EU-t nem, mint föderatív államot képzeli el, hanem mint népek Európáját. (Csorba Ákos) Források:
Kereszténydemokrata tömörülés- CDA (Christen Democratisch Appèl)
Hollandia politikai pártjai Hollandia (hivatalos nevén Holland Királyság) 1815-ben nyerte el függetlenségét, az ország államformája ekkortól kezdve alkotmányos monarchia. Az 1814-ben elfogadott alkotmány
RészletesebbenA rendszerváltás utáni szejm összetétele (vastagon a kormánypártok mandátumszáma)
Lengyelország politikai pártjai Lengyelországban a rendszerváltást követő alkotmányozási folyamat 1989 és 1997 között zajlott. 1992. október 17-én elfogadott kis alkotmány tartalmazta a kerekasztal-tárgyalások
RészletesebbenBelgium politikai pártjai
Belgium politikai pártjai Belgium 1830-ban jött létre, amikor a belga királyság kivált Hollandiából. Az 1831-es alkotmány 1. cikke Belgiumot tartományokból álló államként határozta meg. Az unitárius állam
RészletesebbenRákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet
Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese
RészletesebbenGörögország politikai pártjai
Görögország politikai pártjai Görögország államformája parlamentáris demokrácia, élén az államelnökkel, akit ötéves időtartamra választ a parlament. Az elnök jogkörei ceremoniális jellegűek. A jelenlegi
RészletesebbenRákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet
Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese
RészletesebbenKereszténydemokrata Unió (Christlich-Demokratische Union (CDU)
Németország politikai pártjai Németország államformája szövetségi köztársaság, mely az 1990. október 3-i újraegyesítés óta 16 tartományból épül fel. A tartományoknak jelentős súlya van a német alkotmányozás
RészletesebbenSzlovén Demokratikus Párt (Slovenska Demokratska Stranka)
Szlovénia politikai pártjai A független szlovén állam története mindössze két évtizedre nyúlik vissza. Ugyan Szlovénia hivatalosan csak 1991 júniusában vált ki a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságból,
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren
RészletesebbenÉsztország politikai párjai
Észtország politikai párjai Az egykamarás észt parlament (Riigikogu) 101 tagú, a képviselőket az 1992-es alkotmány szerint arányos választási rendszerben, négy évre, demokratikusan választják. Az észt
RészletesebbenAusztria politikai pártjai
Ausztria politikai pártjai Ausztria jelenleg a második köztársaság korszakát éli, amely 1945 áprilisában született meg, amikor a szociáldemokrata Karl Renner vezetésével 1945. április 27-én ideiglenes
Részletesebben1992. november A párt közgyűlésén két évre Pető Ivánt választották elnökké, majd 1994-ben és 1996-ban is újraválasztottak.
Az SZDSZ története Április 27-én rendkívüli küldöttgyűlést tart a Szabad Demokraták Szövetsége Budaörsön, döntenek a koalícióból való kilépésről, az SZDSZ alapszabályának módosításáról és a második rendkívüli
RészletesebbenEurópai parlamenti választás június 7-én - Amit tudni érdemes -
Európai parlamenti választás 2009. június 7-én - Amit tudni érdemes - Az Európai Unió országaiban 2009. június 4. és 7. között - Magyarországon minden bizonnyal június 7-én - választják meg az Európai
RészletesebbenAz EU közjogi alapjai Gombos Katalin
Az EU közjogi alapjai 2017. 03. 13. Gombos Katalin 2017. 03. 13. 1 Csatlakozás Csatlakozások: Északi kibővülés Déli kibővülés Volt EFTA-államok Keleti kibővülés Horvátország Gombos Katalin 2017. 03. 13.
RészletesebbenAz EU intézményrendszere
Az EU intézményrendszere EU Parlament EU Tanácsa EU Bizottság 1 http://csikszereda.gov.hu/tajekoztato-az-europai-parlamenti-valasztasokrol 2 A Parlament kialakulása 1952-ben alapították az Európai Szénés
RészletesebbenA modern demokráciák működése
A modern demokráciák működése 1. A modern demokrácia fogalma ókor: démosz+ krátosz = néphatalom modern jelentés: demokrácia = államtípus 2 féle államforma: monarchia (élén: uralkodó) vagy köztársaság (köztársasági
RészletesebbenJegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól
1796 der Beilagen XXIV. GP - Staatsvertrag - 24 Protokoll in ungarischer Sprachfassung (Normativer Teil) 1 von 10 A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAI KÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2012. május 14. (OR. en) CIG
RészletesebbenA legpesszimistább várakozásoknál is rosszabb volt a részvétel(1)
1. szint Május-június A legpesszimistább várakozásoknál is rosszabb volt a részvétel(1) A 350 millió uniós állampolgár(2) közül csak 150 millióan vettek részt(3) a választáson(4). Ez még a legpesszimistább
RészletesebbenVálasztás 2018 Budapest A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE
Választás 2018 Budapest A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE REZÜMÉ A rendszerváltás óta jellemző a magyar politikára, hogy a fővárosi lakosok pártválasztása némileg más képet mutat, mint az ország többi részén
RészletesebbenAZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG HATÁROZATAI, VALAMINT A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ OVB DÖNTÉSEI ELLENI KIFOGÁSOK TÁRGYÁBAN
AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG HATÁROZATAI, VALAMINT A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ OVB DÖNTÉSEI ELLENI KIFOGÁSOK TÁRGYÁBAN A 2002. ÉVI ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK IDŐSZAKÁBAN Jelölő szervezet nyilvántartásba
RészletesebbenFinnország politikai pártjai
Finnország politikai pártjai Finnország 1919 óta parlamentáris köztársaság, az 1906-os választójogi reform után 1917-ben vált függetlenné. Az ország parlamentje az egykamarás, 200 fős Eduskunta (svédül:
RészletesebbenNÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS. készítette: Bánlaki Ildikó
NÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS készítette: Bánlaki Ildikó DEMOKRÁCIA a hatalomgyakorlás formája MODERNITÁS modern állam demos választójoggal rendelkezők csoportja (nagy) a közügyek intézésére
RészletesebbenVálasztójog, választási rendszerek. Alkotmányjog 2. - előadás szeptember 29. Bodnár Eszter
Választójog, választási rendszerek Alkotmányjog 2. - előadás 2016. szeptember 29. Bodnár Eszter Választójog A demokratikus hatalomgyakorlás népszuverenitás vagy népfelség elve demokratikus legitimáció
RészletesebbenA választási rendszer és választások
A választási rendszer és választások 1 1. Parlamenti választási rendszer - 1989-2010 - Megszületésének körülményei - A rendszer működése - Választási eredmények - Politikai földrajz - 2011 - Megszületésének
RészletesebbenBelső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA
Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Mindenkinek szüksége van arra, hogy biztonságban érezze magát akkor, amikor napi ügyeit intézi. Az európai állampolgárok majdnem hatvan
RészletesebbenMagyarország Európa politikája
Magyarország Európa politikája Dr. Molnár Balázs, európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár Merre tovább Európa? Körkép 60 évvel a Római Szerződés aláírása után c. konferencia 2017. Március
RészletesebbenAz új magyar választási rendszer
Az új magyar választási rendszer Dr. Smuk Péter, egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Győr a demokratikus rendszer "a politikai döntéshozatal céljával létrehozott olyan intézményes berendezkedés,
RészletesebbenSZKA208_11. Az EU a nemzetközi együttműködés
SZKA208_11 Az EU a nemzetközi együttműködés terepe tanulói AZ EU A NEMZETKÖZI EGYÜTTMÛKÖDÉS TEREPE 8. évfolyam 103 11/1 SZÓKÁRTYÁK Az activity játékhoz Tagállam Bizottság Parlament Euró Zászló Szerződés
Részletesebben2003. évi CXIII. törvény. az Európai Parlament tagjainak választásáról
2003. évi CXIII. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz megköveteli, hogy az Országgyűlés megalkossa az Európai Parlamentben Magyarország képviselői
RészletesebbenAz EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016
Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért
RészletesebbenVálasztás 2018 Megyei jogú városok A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE
Választás 2018 Megyei jogú városok A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE REZÜMÉ A legtöbb listás szavazatot a megyei jogú városokban is a Fidesz-KDNP listája kapta: összességében 43 százalékot értek el, ami valamelyest
RészletesebbenAZ EURÓPAIAK ÖTÖDE PROTESZTPÁRTOKKAL SZIMPATIZÁL
AZ EURÓPAIAK ÖTÖDE PROTESZTPÁRTOKKAL SZIMPATIZÁL A NÉZŐPONT INTÉZET ELEMZÉSE 2016.03.10. AZ EURÓPAIAK ÖTÖDE PROTESZTPÁRTOKKAL SZIMPATIZÁL 2016.03.10. 2 ÖSSZEFOGLALÓ A bevándorlási válság kezdete óta az
RészletesebbenPanel második hullám változói
Panel második hullám változói volt az előző A B C hullámban is A2.1 tévénézési gyakorisága x x x A2.2 újságolvasás gyakorisága x x x A2.3 amerikai elnök személyének ismerete x x x A2.4 Magyar miniszterelnök
RészletesebbenBudapesti politikai helyzetkép 2015 végén
Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén Budapest jelenleg kevésbé kormányellenes vagy borúlátó, mint az ország egésze. A fővárosban is többségben vannak azok, akik kormányváltást szeretnének, de arányuk
RészletesebbenA magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat
A magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat A Századvég 2012. január közepén készített közvélemény-kutatásának tanúsága szerint a magyar választópolgárok körében az Európai Unió és
Részletesebben1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések
1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok
RészletesebbenRomák az Unióban és tagállamaiban
Romák az Unióban és tagállamaiban Az Unió legnagyobb etnikai kisebbsége 10-12 millió között feltételezik létszámukat Minden országban hasonló problémákkal küzdenek Diszkrimináció a lakhatás, oktatás, egészségügy,
RészletesebbenKözös Kül és Biztonságpolitika (CFSP)
Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA AZ EU arra törekszik, hogy elősegítse a biztonságot, a békét, a nemzetközi együttműködést, a demokráciát, a
RészletesebbenA Parlament összetétele
A Parlament összetétele Első törvényhozás : 1979 1984 A választások után megalakuló Parlament összetétele S 112 EPP 108 ED 63 COM 44 L 40 DEP 22 CDI 11 NI 10 Összesen 410 S : Socialist Group COM : Communist
RészletesebbenÁllampolgári ismeretek. JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY
Állampolgári ismeretek JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY ELŐZMÉNYEK Magyar Népköztársaság (1949-1989) 1949 1989 2012-1936. évi szovjet alkotmány mintájára készült - államforma: népköztársaság - elnevezés:
RészletesebbenEurópai Uniós ismeretek tanítása a hátrányos helyzetű álláskeresők számára. gondolatok egy képzés margójára
Európai Uniós ismeretek tanítása a hátrányos helyzetű álláskeresők számára gondolatok egy képzés margójára SZOCIÁLIS INTEGRÁCIÓ A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSÉRT - AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK JEGYÉBEN 2010.
RészletesebbenA közösségi jog korlátai: Nemzeti és alkotmányos identitás
A közösségi jog korlátai: Nemzeti és alkotmányos identitás Dr. Stumpf István alkotmánybíró, egyetemi tanár HBLF Pénzügyi Csúcstalálkozó Kitörés Breakout Brexit 2016. szept. 22., Budapest, Sofitel Budapest
RészletesebbenKÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!
2011. február 9. KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Losoncz Miklós egyetemi tanár, Jean Monnet professzor Az EU előtti kihívások és a magyar elnökség előadását hallhatják! Az EU előtti kihívások és a magyar
RészletesebbenIII. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI
III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz
Részletesebben8.3. 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl
8.3 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl Az Országgyûlés 1. elfogadja a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveit;
RészletesebbenA nemzetközi helyzet kemény lett
A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,
RészletesebbenALAPSZABÁLY BOLGÁR KULTURÁLIS FÓRUM
1 ALAPSZABÁLY BOLGÁR KULTURÁLIS FÓRUM 1. Általános rendelkezések 1.1 1 Az egyesület neve: Bolgár Kulturális Fórum. 1.2 Az egyesület székhelye: 1112 Budapest, Cirmos u. 1-3., B lépcsőház, VIII. em. 47.
RészletesebbenKözösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit
Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén Az előadás három fő témája Hatáskörmegosztás a tagállami és a közösségi szint között. Brüsszeli döntéshozatal menete = együttműködés a közösségi szervek
RészletesebbenAZ EURÓPA TANÁCS AZ EMBERI JOGOK VÉDELMEZŐJE ÖSSZEFOGLALÁS
AZ EURÓPA TANÁCS AZ EMBERI JOGOK VÉDELMEZŐJE ÖSSZEFOGLALÁS Nem tagja az Európa Tanácsnak (Belarusz) TAGÁLLAMOK SZÉKHELY ÉS IRODÁK KÖLTSÉGVETÉS Albánia, Andorra, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Bosznia
RészletesebbenTörténelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/
Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2
Részletesebbenkormánypárti ,50% ellenzék 12 5,48% független 11 5,04% Összesen % Mandátumok Mandátumok
Tabellen (Parlamenti választások Magyarországon 1920-1998. Szerk.: Földes György, Hubai László. Második, bővített, átdolgozott kiadás. Bp. Napvilág, 1998) 1920 részvételi arány 88,52% kormánypárti 196
RészletesebbenPlatón Párt EU Program VAN ERÉNY! Európainak maradni
Európainak maradni Európa a jogállamiság és a demokrácia bölcsője. Ezek sírjává is válhat néhány erénytelen politikusbűnöző örömére. Rajtunk múlik. Hitler ámokfutása után az Európai Unió hat alapértékre
RészletesebbenDöntéshozatal, jogalkotás
Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések
RészletesebbenA CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE
A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
RészletesebbenJeskó József. Európa választott
Jeskó József Európa választott Az európai parlamenti választások belpolitikai következményeit a napokban sokan, sokféleképpen értékelik, ezek azonban csak közvetett, belpolitikai hatások. Az Európai Unió
RészletesebbenParlamenti választások Romániában
Parlamenti választások Romániában Romániában 216. december 11-én rendezték meg a parlamenti választásokat, amelyet ezúttal nagyrészt visszatérve a 28 előtti szabályozáshoz megyei listás, arányos rendszerben
RészletesebbenÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Plenárisülés-dokumentum 20.6.2013 B7-****/2013 ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a B7-****/2103. számú szóbeli választ igénylő kérdéshez az eljárási szabályzat 115. cikkének
RészletesebbenTúlélőkészlet a választásokhoz
Túlélőkészlet a választásokhoz A Túl az első X-en Tehetsz a jövődért, válassz! középiskolai vetélkedő háttéranyaga Budapest 2015. szeptember 30. TARTALOM I. VÁLASZTÁS, VÁLASZTÓJOG, VÁLASZTÁSI RENDSZEREK...
RészletesebbenNemek Közötti Egyenlőség
Nemek Közötti Egyenlőség AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA A nők és férfiak közötti egyenlőség a demokrácia alapvető elve. Jelenleg az a tény, hogy a nemi diszkrimináció továbbra is
RészletesebbenBudapest 2019 A Republikon Intézet elemzése
Budapest 2019 A Republikon Intézet elemzése Budapesten az ellenzéki győzelemhez nem elég megnyerni a főpolgármesterválasztást, a Fővárosi Közgyűlésben csak úgy lesz ellenzéki többség, ha a kerületek nagyobb
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS
AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi
RészletesebbenNemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.
Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:
RészletesebbenEU költségvetés. EU nem állam, hanem nemzetközi szervezet
EU költségvetés EU nem állam, hanem nemzetközi szervezet költségvetési jellemzők hiánya nincs adókivetési lehetőség nincsenek közösségi jószágok nincs eladósodási lehetőség nincs stabilitási funkció nincs
RészletesebbenA LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN
Gyulavári Tamás - - Szikra Dorottya A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN * *1= Budapest, 1998 ^ h Hl I. AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS NEMZETKÖZI TAPASZTALATAINAK
RészletesebbenTartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
RészletesebbenBeszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján
Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a
RészletesebbenAz EU intézményrendszere
Az EU intézményrendszere 2018. November 08. EU Parlament EU Tanácsa EU Bizottság 1 http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0049_27_angol_nyelvu_jogi_okiratszerkesztes_es _targyalas/5826/index.html
RészletesebbenA szerb kormány és ellenzéke
Nagy Attila Tibor A szerb kormány és ellenzéke Egy korábbi elemzésben beszámoltunk arról, hogy a szerb politikai rendszer milyen társadalmi, gazdasági, kulturális és külpolitikai kihívásokkal néz szembe.
RészletesebbenParlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák
RészletesebbenBal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása
Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) elemzése a jobboldal, illetve
RészletesebbenAz Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI
Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási
RészletesebbenA magyar politikai rendszer 10/8/12. A kormány
A kormány 1 A kormányokról általában az egész politikai intézményrendszer és az állami döntéshozatal központi szereplője több mint végrehajtás nehéz lenne az állami tevékenységnek olyan területét kiragadni,
RészletesebbenL 165 I Hivatalos Lapja
Az Európai Unió L 165 I Hivatalos Lapja Magyar nyelvű kiadás Jogszabályok 61. évfolyam 2018. július 2. Tartalom II Nem jogalkotási aktusok HATÁROZATOK Az Európai Tanács (EU) 2018/937 határozata (2018.
RészletesebbenBarcelonai Folyamat 10.
Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő
RészletesebbenEgyesült Királyság politikai pártjai
Egyesült Királyság politikai pártjai Az Egyesült Királyság alkotmányos monarchia, parlamentje két kamarából áll: a Lordok Házából és a választott képviselők által alkotott Alsóházból. Három párt dominanciája
RészletesebbenA DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI
A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási
RészletesebbenHELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK VÁLASZTÁSA október 3. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK
VÁLASZTÁSI FÜZETEK 175. HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK VÁLASZTÁSA 2010. október 3. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI IRODA TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenEgység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal
23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd
RészletesebbenMenü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás
Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu
RészletesebbenFogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság hírlevele 48/2015
Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság hírlevele 48/2015 Kedves Kolléga! Kérem engedje meg, hogy tájékoztassuk az Államreform Operatív Program keretében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
RészletesebbenFOGALMAK felülről vezérelt átalakitás Római Klub Todor Zsivkov társad. növekvő ellenállása túlméretezett birodalom környezetszennyezés Nicolae
FOGALMAK felülről vezérelt átalakitás Római Klub Todor Zsivkov társad. növekvő ellenállása túlméretezett birodalom környezetszennyezés Nicolae Ceausescu Magyar Demokrata Fórum fegyverkezési verseny korl
RészletesebbenNagyapa mesél az Európai Unió előtti időkről
Nagyapa mesél az Európai Unió előtti időkről Bizonyára hallottátok már, sőt tanultatok is arról, hogy a 20. században két pusztító háború is indult Európából. Ez a két világháború több millió ember halálát
RészletesebbenEredmények 2009 2014 között
Eredmények 2009 2014 között Kik vagyunk? Mi vagyunk a legnagyobb politikai család Európában. Jobbközép politikai nézeteket vallunk. Mi vagyunk az Európai Néppárt képviselőcsoportja az Európai Parlamentben.
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak. KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás
ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás 1. A nemzetközi jog forrásai és alanyai 2. Az állami, mint a nemzetközi
RészletesebbenNEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYV A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2014. AUGUSZTUS 19-I ÜLÉSÉRŐL
NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYV A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2014. AUGUSZTUS 19-I ÜLÉSÉRŐL Az ülés helyszíne: Nemzeti Választási Iroda székháza (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.) Az ülés ideje:
RészletesebbenStandard Eurobarométer 88. Közvéleménykutatás az Európai Unióban
Közvéleménykutatás az Európai Unióban A kutatás az Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatóságának kérésére és koordinálásával zajlott. Ez a jelentés az Európai Bizottság i Képviselete számára készült.
RészletesebbenA magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola
Hol tart az Európai Unió a többszintű kormányzás intézményrendszerének kiépítésében Dr. Szalay András EU Régiók Bizottsága tagja Veszprémi önkormányzati képviselő A magyar uniós elnökség és a régiók jövője
RészletesebbenEurópa motorja 2018-ban? - Németország várható Európa-politikája a gazdasági helyzet és
Európa motorja 2018-ban? - Németország várható Európa-politikája a gazdasági helyzet és a belpolitikai erőviszonyok tükrében Dr. Ferkelt Balázs Budapesti Gazdasági Egyetem, Külkereskedelmi Kar Szeged,
RészletesebbenAz EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek
Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek Győri Enikő EURÓPAI ÜGYEKÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁR KAP REFORM 2014-2020 AGRÁRGAZDASÁGI KIHÍVÁSOK Budapest, 2012. július 3. 7 éves Keretköltségvetés:
RészletesebbenA április 24-i szerbiai választások
A 2016. április 24-i szerbiai választások 2016. április 24-én Szerbiában előrehozott köztársasági és a négy éves mandátum lejártát követően rendes tartományi és helyi önkormányzati választásokat tartottak.
RészletesebbenOrbán: Magyarország teljesítette elnökségi céljait
Orbán: Magyarország teljesítette elnökségi céljait A magyar elnökség maradéktalanul teljesítette céljait, és így az Európai Unió ma erősebb, mint fél éve, jelentette ki Orbán Viktor 2011. július 5-én Strasbourgban.
RészletesebbenAlapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság
Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket
RészletesebbenROMÁNIA ALKOTMÁNYA 2
ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 2 I. cím: Általános elvek... 2 1. szakasz A román állam... 2 II. cím: Az alapvető jogok, szabadságok és kötelezettségek... 3 I. fejezet: Közös rendelkezések... 3 II. fejezet: Az alapvető
RészletesebbenI. BELPOLITIKAI TÉMÁJÚ FELADATOK
I. BELPOLITIKAI TÉMÁJÚ FELADATOK 1. MEDGYESSY-KORMÁNY - MINISZTÉRIUMOK Párosítsd össze a minisztereket az általuk vezetett intézménnyel! 1.Kovács László Igazságügyi Minisztérium (6.) 2. Juhász Ferenc Környezetvédelmi
RészletesebbenMi várható a megyei közgyűlésekben?
Mi várható a megyei közgyűlésekben? A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE Az önkormányzati választásokon a településeket vezető polgármester és képviselő-testület mellett minden megye választ magának megyei közgyűlést
Részletesebben15. szakbizottsági ülés szeptember 24. Az Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek szakbizottság MUNKADOKUMENTUMA
15. szakbizottsági ülés - 2012. szeptember 24. CIVEX-V-036 Az Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek szakbizottság MUNKADOKUMENTUMA AZ UNIÓS POLGÁRSÁG ERŐSÍTÉSE: AZ UNIÓS POLGÁROK VÁLASZTÓJOGÁNAK
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU B8-0977/1. Módosítás
12.9.2016 B8-0977/1 1 Paloma López Bermejo, Maria Lidia Senra Rodríguez, Ángela Vallina, Marina Albiol Guzmán, Cornelia Ernst, Marie-Christine Vergiat, Tania González Peñas, Miguel Urbán Crespo, Lola Sánchez
RészletesebbenEurópai Parlament Eurobarométer (EB79.5) EGY ÉVVEL A 2014-ES EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Parlaméter rész SZOCIO-DEMOGRÁFIAI MELLÉKLET
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Európai Parlament Eurobarométer (EB79.5) Brüsszel, 2013. november EGY ÉVVEL A 2014-ES EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Parlaméter rész SZOCIO-DEMOGRÁFIAI
RészletesebbenA 2014-es magyarországi parlamenti választás adatai
A 2014-es magyarországi parlamenti választás adatai 1. Pártlistákra leadott ok arányai v. kiosztott parlamenti mandátumok arányai 1.1 Pártlistákra leadott ok száma ELLENZÉK: KORMÁNYPÁRT: BALOLDAL: 1.290.806
Részletesebben