Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Kamrai ritmuszavarok diagnosztikája és kezelése. Készítette: A Kardiológiai Szakmai Kollégium

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Kamrai ritmuszavarok diagnosztikája és kezelése. Készítette: A Kardiológiai Szakmai Kollégium"

Átírás

1 Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Kamrai ritmuszavarok diagnosztikája és kezelése Készítette: A Kardiológiai Szakmai Kollégium 1. KAMRAI EXTRASZISZTOLÉ I. Alapvető megfontolások 1. Definíció A kamrai extraszisztolé (KES) más néven korai kamrai ütés, kontrakció vagy impulzus a sinusciklusban a megelőző sinusütés diasztolés periódusára eső, a következő sinusütésnél korábban jelentkező esemény. Reentry mechanizmussal keletkezik, vagy ectopiás góc működése eredményezi. Az azonos morfológiájú és azonos helyről kiinduló extraszisztolék kapcsolási ideje (az előző QRS-től való távolság) fix, bár ezt mostanában megkérdőjelezik. 2. Panaszok / Tünetek / Általános jellemzők Megjelenési formák, felosztás A KES többféleképpen csoportosítható. A megjelenés alapján lehet: sporadikus, bigeminia (minden második ütés KES), trigeminia (minden harmadik ütés KES), quadrigeminia (minden negyedik ütés KES), kapcsolt (kettő: couplet, három: triplet). A három egymást követő ES-t salve-nak is nevezik, illetve a 3 vagy több ütésből álló sorozat már kamrai tachycardiának nevezhető (non-sustained forma). A morfológiájuk alapján lehetnek azonosak (monomorf) és különbözőek (polimorf). A polimorf helyett egyesek pleomorf kifejezést használnak, mert nem lehet tudni, hogy változó kiindulási helyről vagy egy helyről kiinduló, de változó vezetésű impulzusokról van szó. A morfológiából az extraszisztolé kiindulási helyére nem lehet pontosan következtetni. Intraventricularis mapping vizsgálatok igazolták, hogy posztinfarktusos betegeknél a balszár-blokkos ES is a bal kamrából, a septumból indul ki. Ilyenkor az ES impulzusa előbb éri el a jobb kamrát, mint a bal kamra epicardialis felszínét. Komplex KES alatt értjük a következő megjelenési formákat: 1. repetitív formák (couplet, triplet, salve); 2. R a T-n jelenség a KES a szívciklus vulnerábilis periódusára esik; 3. polimorf, többgócú kamrai extraszisztolék. A komplexitás és gyakoriság alapján több KES-klasszifikáció készült, legismertebb a Lown-féle (1): 0. nincs KES 1. KES<30/óra 1/A KES<1/perc 1/B KES>1/perc 2. KES>1/perc és 30/óra 1

2 3. polimorf, többgócú 4. repetitív kamrai extraszisztolék 4/A páros 4/B salve vagy kamrai tachycardia 5. korai KES R a T-n jelenség A Mayerburg-féle beosztás a gyakoriság és a forma további részletezésén alapul (2): Gyakoriság Forma 0. nincs KES A monomorf kamrai extraszisztolék 1. KES<1/óra B polimorf kamrai extraszisztolék 2. KES 1 9/óra C repetitív formák 3. KES 10 30/óra D non-sustained KT 4. KES>30/óra E sustained KT Tünetek A betegek egy része még több száz extraszisztolét sem érez meg, mások viszont egy extraszisztolé esetén is palpitációt, extraszisztolés szenzációt éreznek. Még egy extraszisztolénak is lehet hemodinamikai következménye. A szívciklusban korábban jelentkező ectopiás ütés a kamrát a His-Purkinje rendszer nélkül aktiválja, és a verővolumen a normálisnál alacsonyabb lesz. A bigeminia a pulzusszámot 50%-kal csökkentheti az inkomplett diasztolés telődés miatt. Ezt az állapotot főleg a megromlott balkamra-funkciós betegek tolerálják rosszul. A posztextraszisztolés potenciálódás következtében a kompenzációs pauza utáni normális sinusütés verővolumene megnő. Sok beteg erősebb szívverésként ezt éli meg inkább, mint az aritmiát magát. A KES jelentősége A kamrai extraszisztolék megítélése, jelentősége és kezelése jelentős nehézségeket okoz a gyakorló orvosok számára. Az ellentmondások a következők: 1. kamrai extraszisztolék előfordulnak szívbetegséggel, de a nélkül is; 2. évtizedekig lehetnek jelen betegség nélkül, máskor viszont a hirtelen halál előfutárai; 3. lehetnek a szívbetegség első manifesztációi; 4. máskor viszont a betegség előrehaladott stádiumában jelentkeznek. A kamrai extraszisztolék klinikai jelentősége az utóbbi időben átértékelődött. A KES mint rizikótényező az életveszélyes kamrai ritmuszavarok és a hirtelen halál szempontjából az alapbetegségtől, a klinikai állapottól, balkamra-funkciótól függően bír jelentőséggel. A korábban ismertetett Lown-féle klasszifikációnak manapság nincs klinikai relevanciája (4). A komplex extraszisztolék közül a többgócú formák prognosztikus jelentőségét többen kétségbe vonják. A salve-ban megjelenő extraszisztolék mint kamrai tachycardia értékelendők. Az R a T-n jelenséget az utóbbi időkig a kamrafibrilláció előjelének tartották, ami újabban ilyen formában nem állítható (5). A kamrák refrakteritásának maximális diszperziója a szívciklusban a T-hullám középső harmadára esik, ezt vulnerábilis fázisnak nevezzük. Ilyenkor a repolarizáció különböző fázisában lévő rostok között van olyan, ami lassú vezetésre képes, a másik rost nem tud ingerületet vezetni. Ez megteremti a reentry létrejöttének a feltételét. Egészséges szíven a vulnerábilis periódus időtartama rövid, és a repolarizáció diszperziója nem elég nagy ahhoz, 2

3 hogy reentry jöhessen létre. A T-hullámra eső extraszisztolé ezért nagyon alacsony eséllyel tud csak kamrai aritmiát indukálni. Teljesen más a helyzet beteg szív esetén. A megnyúlt repolarizáció miatt a vulnerábilis periódus hosszabb, ezért a kritikusan időzített KES reentry aritmiát tud kiváltani. Az ectopiás ütés propagációja tovább növeli a diszperziót. Az R a T-n jelenség kétségtelen, hogy az alacsonyabb kamrafibrillációs küszöb indikátora, de jelentősége elsősorban a myocardialis infarktus akut fázisában van. Ilyenkor gyakrabban fordul elő, és kétségtelen tény, hogy ebben az állapotban a kamrafibrilláció kiváltója a többi komplex formával együtt. A kamrafibrilláción átesett betegek felénél vannak csak komplex extraszisztolék és a komplex KES-sel bíró betegek felénél jelentkezik csak kamrafibrilláció. A KES prognosztikus jelentősége ezért csekély. Posztinfarktusos betegeknél egyesek szerint az első négy héten jelentkező >10/óra KES növekedett rizikót jelent a kamrai tachycardia, hirtelen halál szempontjából a hazabocsátástól számított két évben, főleg megromlott balkamra-funkció esetén (6, 7). A kamrai ectopiás ütések prognosztikus jelentőségűek aortastenosisban és dilatatív cardiomyopathiában. Mitralis prolapsusban is gyakran jelentkeznek kamrai extraszisztolék, de ezeknek csak akkor tulajdonítunk jelentőséget, ha repolarizációs zavart és megnyúlt QTtávolságot is észlelünk. Szívelégtelenségben a KES szerepe, mint a hirtelen halál szempontjából független rizikófaktoré, tisztázatlan. A balkamra-funkció a hirtelen halálnak jobb prediktora, mint a kamrai ectopia. A hirtelen halál rizikója extrémen alacsony olyan tünetmentes, komplex kamrai extraszisztolékkal bíró betegeken, akiknek a bal kamrai ejekciós frakciójuk 40% feletti (8). Egyesek szerint a kamrai ectopia elsősorban a kamradiszfunkció markere, és nem kizárólag az aritmiaszubsztrátum jelzője (9). Kamrai aritmia gyakran fordul elő (kb. 30%) klinikailag egészséges egyéneknél terhelés során, ami legtöbbször másik terhelés során nem reprodukálható. A kamrai extraszisztolék főleg a terhelés után korai fázisban jelentkeznek, és gyakoribbak a futószőnyeg-terheléskor, mint kerékpár-ergometria során. Diagnosztikus és prognosztikus jelentőségük kicsi, de a komplex formák gyakrabban jelentkeznek coronariabetegség esetén. Myocardialis infarktus után a terhelésre jelentkező kamrai ectopia viszont a hirtelen halál szempontjából fontos rizikófaktor. A komplex kamrai extraszisztolék strukturális szívbetegség nélkül csak ritkán vezetnek életveszélyes kamrai aritmiákhoz. Kiváltó tényezők Kamrai extraszisztolék etiológiája A kamrai ectopiás ütések nagyon gyakoriak, még fiatal egészséges egyéneknél is demonstrálhatók a 24 órás EKG-monitorozás során. Az extraszisztolék száma a korral nő. 40 éves korig a normális felső határ 100/óra KES lehet, míg ez 40 év felett 200/óra. Repetitív és polimorf formák is előfordulnak egészséges egyéneknél. Kétségtelen azonban, hogy a számuk nő szívbetegség főleg myocardiumot érintő és aszívelégtelenség esetén. Nagyon fontos a nem ischaemiás eredetet az ischaemiástól azon belül is a myocardialis infarktus akut szakában és a posztinfarktusos állapotban jelentkezőktől elkülöníteni. A prognózis és a kezelés szempontjából ugyanis az utóbbinak van igazán jelentősége. 3

4 A kamrai bigeminia lehet digitáliszintoxikáció következménye. Mindig gondolni kell gyógyszerek okozta proaritmiás hatásra, hypokalaemiára és hypomagnesaemiára is. II. Diagnózis Kötelező diagnosztikai vizsgálatok (felhasznált bizonyítékok, azok szintjei) EKG A KES EKG-jellegzetességei 1. Korai, bizarr, széles QRS-komplexusok. Az impulzus nem a specializált vezetőrendszerben, hanem a szívizomzatban vezetődik, amely rosszul vezető médium, ezért bizarr a QRS-komplexus. 2. Szekunder repolarizációs ST-T változások. Amikor a KES QRS-e dominálóan pozitív, akkor az ST-szakasz deprimált és felfelé minimálisan konvex, és a T-hullám negatív. Amikor a QRS dominálóan negatív, akkor az ST-szakasz elevált és felfelé minimálisan konkáv, a T-hullám pozitív. Ezek az elváltozások a kóros depolarizációból adódó szekunder változások. 3. A disszociált KES és a sinus P-hullámok kapcsolata: a KES közvetlenül a következő sinuskisülés előtt jelentkezik, ezért a sinus P a KES ST-szakaszára esik; a KES egy időben manifesztálódik a következő sinuskisüléssel, a sinus P ezért beleesik a KES QRS-ébe; a relatíve késői KES (végdiasztolés KES) ámbár korai, mégis közvetlenül a sinuskisülés után, de azelőtt, hogy a sinusimpulzus elérné a kamrákat, manifesztálódik. A disszociált sinus P-hullám közvetlenül a KES elé kerül, és fúziós ütés képződik. Ha az ectopiás impulzus nem tud retrográd vezetődni, akkor az nem interferál a sinusimpulzussal, és az a saját ciklusában tud megjelenni a KES után. Ilyenkor teljes kompenzációs pauza jelentkezik a KES után, ami azt jelenti, hogy a prae- és postectopiás intervallum összege pontosan kétszerese a sinusciklusnak. Ha a kamrai ectopiás ütés retrográd vezetődik, akkor a sinuscsomót korábban kisüti, és inkomplett kompenzációs pauza jelentkezik. A bigeminia törvénye (rule of bigeminy) szerint a kamrai extraszisztoléknak a hosszú R-R intervallum kedvez (3). Irreguláris ritmusokban, mint a jelentős sinusarrhythmia vagy pitvarfibrilláció esetén figyelhető meg ez a jelenség leginkább. Az extraszisztolé kompenzációs pauzája egy újabb hosszú R- R intervallumot és ezáltal újabb extraszisztolét precipitál. Természetesen ez az önmagát fenntartó folyamat nem minden KES-re érvényes. Az interpolált KES szendvicsszerűen, két sinusütés között helyezkedik el kompenzációs pauza nélkül. Főleg lassú sinusrhythmusban fordul elő, amikor a KES nagyon korai, és nem tud a pitvarra retrográd vezetődni, mert az AV-csomó még parciálisan refrakter állapotban van. A KES utáni relatív késői sinus viszont megnyúlt PQ-val tud a kamrákra vezetődni. Ezt a jelenséget hívjuk rejtett vezetésnek (concealed conduction). 4

5 A kamrai extraszisztolékat az aberránsan vezetődő supraventricularis extraszisztoléktól, az aberránsan vezetődő pitvarfibrillációtól, illetve flatterntől és a kamrai parasystolétól kell elkülöníteni. III. Kezelés Ajánlott gyógyszeres kezelés A gyógyszeres kezelés elkezdése előtt fontos annak a tisztázása, hogy egyáltalán kell-e a beteget kezelni. Ne alkalmazzuk az ún. "oculoextrasystolés reflexet", ami azt jelenti, hogy a kamrai extraszisztolé látványa nem egyenlő automatikusan az antiarrhythmiás gyógyszer adásával. A kezelésnek két célja van, a tünetek csökkentése és a prognózis javítása. Mivel a kamrai ectopia és a hirtelen halál kapcsolata ma sem pontosan tisztázott, figyelembe kell venni a risk-benefit arányt a kezelés megkezdésekor. A CAST és az IMPACT vizsgálat I/C szerekkel (encainid, flecainid, moricizin) és mexiletinnel a mortalitás növekedését igazolta posztinfarktusos betegeknél a placebóval szemben, annak ellenére, hogy ezek a szerek a kamrai extraszisztolékat effektíven szupprimálták (10, 11). Bebizonyosodott, hogy a biztonságosság fontosabb, mint az effektivitás. A CAST vizsgálat óta (10) nem az extraszisztolék megszüntetésére, hanem a kamrafibrillációs küszöb emelésére törekszünk, amely béta-blokkolókkal és III. csoportba tartozó szerekkel (sotalol, amiodaron) lehetséges (12). Elfogadott egyetértés van abban, hogy posztinfarktusos betegeket Na-csatorna-blokkolókkal (1/C) ne kezeljük. Az izolált KES kezelésére ritkán van szükség, főleg a beteg életminőségét jelentősen rontó helyzetekben kényszerülünk rá (13). Ilyenkor is először az esetleges kiváltó okokat (elektrolitzavar, digitálisz, ischaemia, hipertónia, stressz, hyperthyreosis, kávé, alkohol) próbáljuk befolyásolni. Antiarrhythmiás szerként a béta-blokkoló adása jön elsősorban szóba. Strukturális szívbetegség nélkül szóba jöhet még I/B vagy I/C szer adása. Strukturális szívbetegség esetén azonban a sotalol lehet az első választandó szer. 2. KAMRAI PARASYSTOLIA I. Alapvető megfontolások 1. Definíció A parasystolia lényege, hogy két pacemaker (két impulzust generáló fókusz) aktiválja egymástól függetlenül és egymással vetélkedve a szív egyik üregét. Az egyik pacemaker a szív normális pacemakere, a sinuscsomó, a másik a parasystolés pacemaker, amely rendszerint a kamrában és ritkábban az AV-junkcióban működő ectopiás fókusz. Ez a parasystolés góc normális automácia, kóros automácia vagy triggerelt aktivitás révén egy rá jellemző kisülési frekvenciával működik. Fő jellegzetessége, hogy védett gócról van szó, ami azt jelenti, hogy a külső ingerületek nem tudnak a gócba behatolni a belépési blokk miatt. Ez a védettség lehet teljes vagy részleges. Ez utóbbi esetben egyes impulzusok képesek a gócba behatolni, és annak kisülését átállítani (rezettálni), vagyis a parasystolés góc nem minden esetben független egyéb ütések hatásaitól. Ezt 5

6 a jelenséget nevezzük modulált parasystolénak, amikor a nem parasystolés ütések befolyásolják (modulálják) a parasystolés ciklust. Egy parasystolés góc környezetébe jutott impulzus elektrotonikus hatás révén, küszöb alatti impulzusok formájában bejuthat a parasystolés gócba. Az elektrotonikus hatás attól függ, hogy a parasystolés ciklus melyik részén lép fel. A nem parasystolés ütések a góc saját kisülési ciklusát úgy befolyásolják, hogy a ciklus első felére esők nyújtják, a második felére esők rövidítik a kisülés ciklushosszát (14). Ez a gyorsító hatás a kapcsolási idő növekedésével fokozatosan csökken. A fent leírt hatásokat az elektrotónus nagysága, a blokk mértéke, a parasystolés gócnak a blokkzónától való távolsága befolyásolja. II. Diagnózis 1. Kötelező diagnosztikai vizsgálatok (felhasznált bizonyítékok, azok szintjei) A parasystolia EKG-jellegzetességei A klasszikus parasystolia (nem modulált) EKG-kritériumai (15): 1. Az ectopiás ütések kapcsolási ideje változó, nem fix. Ennek az az oka, hogy az ectopiás góc tevékenysége aszinkron és független a sinusütéstől. A kapcsolási idők között több mint 60 ms különbségnek kell lenni. 2. Fúziós ütések jelentkezése. A két pacemaker vetélkedik egymással, ezért vannak olyan ütések, amikor szimultán kerül a kamra ingerületbe, és átmeneti ütések jelentkeznek a tiszta sinus- és a tiszta kamrai ectopiás ütések között. 3. Az interectopiás távolságok a legrövidebb interectopiás távolság egész számú többszörösei. Az ectopiás pacemaker regulárisan kisül, függetlenül attól, hogy a kamrát aktiválni tudja-e vagy nem. A pontosan azonos kisülési frekvencia ritka, ezért a legrövidebb interectopiás intervallum ms változást mutathat. A modulált forma és a kamrai extraszisztolékra sem szigorúan jellemző fix kapcsolási idő miatt a parasystole és az extraszisztolé elkülönítése nem mindig könnyű. Carotis-sinusmasszázs alatt folytatódó ectopia parasystolét, a megszűnő extraszisztolét jelez. A parasystolét az escape ritmustól is el kell különíteni, ami a ritmuszavar indulásakor lehetséges. Az escape ütés mindig a késő diasztoléban indul. Ha ezt nem látjuk, akkor a spontán extraszisztolé vagy pacemakerstimuláció segíthet. A kamrai ES nem változtatja meg az escape ritmus ciklushosszát, míg a parasystolét megszünteti, mert a parasystolés gócot modulálja vagy exit blokkot hoz létre. A különböző frekvenciájú kamrai pacemakeringerlés hatását a kamrai parasystolés ütésekre Tenczer és Littmann vizsgálta (16). A következő megállapításokat tették: 1. fix kapcsolási idejű ectopiás ütés is lehet parasystole; 2. a modulált parasystolénak is lehet a klasszikus parasystoléhoz hasonló fix frekvenciája; 3. a parasystole intrinszik frekvenciájánál lassúbb vagy gyorsabb ingerléssel a parasystole rejtett etrainment jelenséget mutat; 4. a parasystolés ciklushossz az ingerlési frekvenciától függően jelentős változást mutathat. III. Kezelés 6

7 Nagyon fontos a kamrai extraszisztolétól való elkülönítése, mert a parasystolia legtöbbször jóindulatú ritmuszavar, és kezelést nem igényel. Antiarrhythmiás gyógyszerekre refrakter, sőt béta-blokkoló adása még ronthatja is. Gyakran fordul elő egészségeseknél is, de súlyos strukturális szívbetegségeknél is észleljük. Ritkán parasystolés kamrai tachycardia jelentkezhet. 3. KAMRAI TACHYARRHYTHMIÁK I. Alapvető megfontolások 1. Definíció Kamrai tachycardiáról (KT) beszélünk, ha a kamrafrekvencia meghaladja a 100/perc-et, minimálisan 3 kapcsolt extraszisztoléval. Ha a kamrafrekvencia eléri a 300/perc-et megtartott QRS-morfológiával, akkor kamrai flatternről beszélünk. Kamrafibrilláció esetén dezorganizált elektromos tevékenység van felismerhető QRS-morfológia nélkül. 2. Panaszok / Tünetek / Általános jellemzők Kamrai tachycardiák felosztása A felosztás történhet az alapbetegség és a szárblokk-morfológia/tengelyállás alapján: Ischaemiás szívbetegséghez társuló Egyéb szívbetegséghez társuló: - dilatatív cardiomyopathia (DCM) szárreentry (BSZB/bal tengelyállás); - arrhythmogen jobb kamrai dysplasia (BSZB/változó tengelyállás); - Chagas-betegség (JSZB/jobb vagy bal tengelyállás); - Fallot-tetralógia korrekciója után; - mitralis prolapsus (JSZB/bal tengelyállás); - hipertrófiás cardiomyopathia (HCM). Strukturális szívbetegség nélküli (idiopátiás) I. Jobbkamra-kiáramlási pályából induló (RVOT) - BSZB/jobb tengelyállás repetitív vagy sustained-adenozin szenzitív (triggerelt aktivitású) II. Bal kamrából kiinduló - Verapamilszenzitív reentry mechanizmusú fascicularis tachycardia: bal posterior fasciculus tachycardia JSZB/szuperior tengelyállás (a leggyakoribb); bal anterior fasciculus tachycardia JSZB/jobb tengelyállás (nem gyakori); felső septalis fascicularis tachycardia keskeny QRS és normális tengelyállás (ritka forma). - Balkamra-kiáramlási pályából induló tachycardia adenozinszenzitív triggerelt aktivitású: endocardialis eredetű; 7

8 coronariás tasakból kiinduló; epicardialis eredetű. Digitálisz indukálta fascicularis tachycardia (JSZB/alternáló tengelyállás bidirectionalis) Kamrai tachycardia felosztása a QRS-morfológia és a fennállási időtartam alapján: monomorf; polimorf: - hosszú QT-vel torsades de pointes (tdp); - hosszú QT nélkül (katecholaminerg KT és rövid kapcsolási idejű tdp-variáns KT); pleomorf a betegnek különböző időben többféle morfológiájú tachycardiája van; sustained a tachycardia 30 s-nál tovább tart, vagy azonnali eszméletvesztéssel jár; non-sustained a tachycardia 30 s-on belül spontán szűnik; permanens a nap 24 órájából legalább 12 órán keresztül fennáll; incessant tartós, azaz napokon, heteken keresztül fennáll, ezek általában lassú formák; repetitív a rövid tachycardiás periódusokat sinus ütemek szakítják meg. Kiváltó tényezők A KT okai I. Fokális kóros aktivitás, amelynek mechanizmusai lehetnek: micro-reentry; automácia; triggered aktivitás: - korai utódepolarizáció; - késői utódepolarizáció. II. Arrhythmogen szubsztrát macro-reentry mechanizmussal (leggyakoribb szubsztrát az infarktusheg). II. Diagnózis 1. Anamnézis Az alapbetegség ismerete nagyon fontos, a myocardialis infarktus óta jelentkező széles QRStachycardia ritka kivételtől eltekintve kamrai tachycardiának tartható. A strukturális szívbetegséghez társuló kamrai tachycardia gyerekkorban ritkán fordul elő. 2. Kötelező diagnosztikai vizsgálatok (felhasznált bizonyítékok, azok szintjei) A kamrai tachycardia diagnózisának legfontosabb bizonyítéka az AV-disszociáció jelenléte, aminek fizikális és EKG-jelei vannak. Fizikális vizsgálat során a nyaki véna pulzációja (canon wave), az első szívhang intenzitásának és a szisztolés vérnyomás mérésről mérésre történő változása utal AV-disszociációra. Ha a széles QRS-tachycardia alatt keskeny QRS-ű ütések jelentkeznek befogott vagy fúziós ütés akkor ez az AV-disszociációt egyértelműen jelzi. 8

9 Sokszor azonban más jeleket kell keresnünk, amelyek közül a legfontosabb az ST-T szakaszok irregularitása, valamint a QRS-morfológia frekvenciától független változása. Ritkán előfordulhat, hogy a betegnek a kamrai tachycardiával egy időben pitvari tachyarrhythmiája is van, ilyenkor az AV-disszociáció felismerése nehéz. Máskor a retrográd 1:1-es vezetés nehezíti meg a diagnózist, a másodfokú retrográd blokk, a 2:1-es vagy magasabb fokú AV-blokk viszont egyértelműen kamrai tachycardiára utal. A QRS szélessége nagyon fontos adat. 160 ms-os QRS-szélesség esetén biztosak lehetünk a kamrai tachycardiában. Az idiopátiás kamrai tachycardia általában 140 ms alatti QRSszélességgel jár. 120 ms-ot meg nem haladó QRS esetén az aberráns vezetésű supraventricularis tachyarrhythmia alapos gyanúja merül fel. Ritkán a valódi kamrai tachycardia is járhat ilyen relatív keskeny QRS-sel, ha a kiindulási helye subjunctionalisan van, és az ingerület könnyen penetrál az ingerületvezető kötegbe. Ha normális sinusrhythmusban szárblokk van és a széles QRS-tachycardia alatt a QRS-szélesség kisebb, mint sinusrhythmusban, ez kamrai tachycardiát jelez. Az SVT junctionalis formái teljesen regulárisak, míg a KT lehet irreguláris, főleg az epizód első másodpercében. A pitvarfibrillációtól való elkülönítés ilyenkor nehéz. A QRS-tengelyállás a frontális síkban akkor segít, ha a sinushoz képest jelentős tengelyállásváltozás következik be a tachycardia alatt (kóros jobb tengelyállásból kóros bal vagy fordítva, vagyis több mint 40 fok). Az északnyugati kvadránsra eső QRS-tengely kamrai tachycardiára jellemző. Az ischaemiás eredetű kamrai tachycardia legtöbbször kóros bal tengelyállással jár. A többi tachycardiaformának is megvan a rá jellemző szárblokk-morfológiája és tengelyállása. A frontális síkban az inferior tengely a tachycardia superior eredetét és fordítva jelzi. A kamrai tachycardia jobb- vagy balszárblokk-morfológiát utánoz. Az előbbi esetben a V1- ben, szemben az aberráns vezetéssel ahol rsr' morfológiát látunk, monofázisos vagy bifázisos R-, qr-, QR- vagy RS-komplexusokat látunk. Rr' esetén az első R-hullám amplitúdója nagyobb, mint a másodiké, ezt magas jobb, kicsi bal nyuszifül jelnek nevezik. A V6-ban az R/S arány kisebb mint egy, és a QS vagy QR is ebben az elvezetésben kamrai tachycardia mellett szól. Jobbszár-blokk és normális tengelyállás esetén biztosan supraventricularis tachycardiáról van szó. A pozitív konkordancia viszont kamrai tachycardiát bizonyít. Balszárblokk-morfológia esetén a következő jelek valószínűsítik a kamrai tachycardiát a V1 vagy V2 elvezetésekben: 1. a QRS-indulástól az első csúcsig eltelt idő több mint 30 ms; 2. az S-hullám leszálló szárán megtöretés látható; 3. az r-hullám kezdetétől az S-hullám csúcsáig terjedő idő több mint 80 ms; A V6 elvezetésben q- vagy Q-hullám látható, a QS vagy QR, illetve trifázisos QRS gyakori. A negatív konkordancia kamrai tachycardiára utal. Ha a balszár-blokk jobb tengelyállással jár, akkor ez kamrai tachycardiát jelent. Széles QRS-tachycardia alatt változó szárblokk-morfológia kamrai eredetre utal. Ritkán supraventricularis és kamrai tachycardia hasonló ciklushosszal egy időben áll fenn, a széles QRS-tachycardia spontán váltása keskeny QRS formába szignifikáns ciklushossz változás nélkül arra utal, hogy mindkét tachycardiaforma ugyanarról a helyről származik. 9

10 A szárblokk típusából a tachycardia kiindulási helyére lehet következtetni. Ha a V1-ben domináló R-hullám van (jobbszár-blokk minta), akkor a kiindulási hely a bal kamra. Ischaemiás szívbetegségben a V1-ben domináló S-hullám (balszár-blokk minta) ellenére a kiindulási hely nem a jobb kamra, hanem az interventricularis septum, mert ilyenkor az elektromos aktiváció előbb éri el a jobb kamrát, mint a bal kamra epicardialis felszínét. Ischaemiás szívbetegségben ugyanarról a helyről kiinduló tachycardia különböző 12 elvezetéses QRS-morfológiát tud produkálni. A kamrai tachycardia kiindulási helyének a meghatározásában az EKG főleg a strukturális szívbetegség nélküli esetekben segít. Brugada szerint az egyik legértékesebb jel az RS-komplexusok hiánya a mellkasi elvezetésekben (21). Kamrai tachycardia mellett szól az is, ha nincs RS-komplexus, vagy ha van és annak az időtartama eléri vagy meghaladja a 100 ms-ot. Kamrai tachycardiára utal a sinusrhythmushoz képest kontralaterális szárblokk jelentkezése a tachycardia alatt. A tachycardia indulásakor progresszív módon szélesedő QRS supraventricularis eredetre utal. Ha 1:1-es AV-kapcsolat és széles QRS esetén a spontán tachycardia szűnésekor azt látjuk, hogy az utolsó QRS után nincs pitvari aktiváció, akkor ez nagy valószínűséggel supraventricularis tachycardiát jelent. Pontos diagnózist sokszor csak a tachycardia megszűnése után, a sinusrhythmusos EKG összehasonlításával tudunk megállapítani. A széles QRStachycardia során az elkülönítésben segít az adenozin iv. adása. Egy idiopátiás kamrai tachycardiától eltekintve az adenozin csak a supraventricularis tachycardiát szűnteti meg. A napi gyakorlatban jól használható egyszerű elkülönítési algoritmust mutat az 1. ábra. A széles QRS-tachycardiák elkülönítő diagnosztikájában sokszor segít a transoesophagealis EKG, amely bal pitvari elektromos jel regisztrálásával megkönnyíti az AV-disszociáció felismerését. A széles QRS-tachycardiák egy részében a noninvazív módszerekkel nem tudunk pontos diagnózist mondani, ilyenkor szükség van az elektrofiziológiai vizsgálat (EFV) elvégzésére. Programozott extrastimulálással kiváltjuk a széles QRS-tachycardiát, amit a spontán tachycardiával hasonlítunk össze. A tachycardia kiváltása általában két extrastimulussal történik (S1 S2 S3 stimulálás) a jobb kamra csúcsából és a jobbkamra-kiáramlási pályájából. Egységes ingerlési protokoll még mindig nem áll rendelkezésünkre. Ez a vizsgálat a tachycardia mechanizmusának, veszélyességének, a prognózisnak és a gyógyszerhatásnak a megítélésében is hasznos adatokat szolgáltat, bár ennek a jelentősége az ICD-terápia elterjedésével csökkent. 3. Differenciáldiagnosztika Az elkülönítő diagnosztikában a következő szempontok segítenek (17, 18, 19, 20): 1. lapbetegség tachycardia fennállási ideje; 2. AV-disszociáció; 3. QRS-szélesség, -regularitás; 4. QRS-tengelyállás, illetve -változás; 5. izolált kamrai extraszisztolé morfológiája; 6. QRS-morfológia BSZB, JSZB V1 és V6 BSZB/jobb tengelyállás = kamrai tachycardia, JSZB/normális tengelyállás = supraventricularis tachycardia; 7. QRS-konkordancia (V és végtagi elvezetések); 8. RS-komplexusok a mellkasi elvezetésekben; 9. kontralaterális szárblokk normális sinusrhythmusban és kamrai tachycardia alatt; 10

11 10. a tachycardia indulása és megszűnésének módja. Kamrai tachycardia speciális klinikai állapotokban Dilatatív cardiomyopathia Ebben a betegcsoportban előforduló széles QRS-tachycardia legtöbbször szárreentry, amely egy His-Purkinje rendszert involváló macro-reentry, amelyben anterograd irányba a jobb szár, retrográd irányba a bal szár vesz részt (22). Általában gyors tachycardiáról van szó, az átlagos ciklushossz 279 ms. Emiatt syncope előfordulhat, illetve kamrafibrillációba mehet át. A tachycardia legtöbbször balszárblokk-morfológiájú bal tengelyállással. Fordított forgás esetén jobbszár-blokkos a morfológia. Elektrofiziológiai vizsgálat során minden QRS előtt His-kötegpotenciált (H-potenciál) lehet regisztrálni, és a HV-intervallum egyenlő vagy hosszabb, mint sinusrhythmusban. A V-V intervallum spontán változását mindig megelőzi a H-H intervallum változása. A ritmuszavar kuratív módon kezelhető a jobb szár katéteres ablatiójával. Arrhythmogen jobb kamrai dysplasia (ARVD) Az ARVD ismeretlen etiológiájú jobb kamrai cardiomyopathia (23). A dysplasiás folyamat, a myocardium zsíros infiltrációja a jobb kamra három területét érinti elsősorban: csúcsi szabad fal, kiáramlási traktus és a laterális-bazális befolyási traktus. Mindegyik helyről balszár-blokk mintájú tachycardia indul ki változó tengelyállással. Sinusrhythmusban inkomplett jobbszárblokk V1 4-ben negatív T-hullámmal jellemzi. Az esetek egy részében az ST-szakaszon epszilon-hullám látható. A kórkép főleg MRI-vel diagnosztizálható. Strukturális szívbetegség nélküli kamrai tachycardiák Az idiopátiás kamrai tachycardia két fő formája fordul elő a leggyakrabban a gyakorlatban (a ritka formákat nem részletezzük). 1. A bal kamra septalis endocardiumának a középső-alsó harmadából kiinduló paroxizmális sustained tachycardia jobbszár-blokk/bal anterior fasciculus blokk morfológiával. Belhassen által leírt tachycardiára jellemző az inferior EKG-elvezetésekben látható rskomplexusok, a V1-ben R-, rr'-, Rr'- vagy RsR'-komplexus, a V6-ban az R/S<1. (24) Mivel a His-Purkinje rendszer is involválva van, a tachycardia alatt kis Purkinje-potenciál regisztrálható a QRS előtt ms-mal és retrográd H-potenciál, amely egybeesik a QRS kezdetével. A QRS relatíve keskeny. Verapamilszenzitív reentry tachycardiáról van szó. 2. A jobbkamra-kiáramlási pályájából kiinduló repetitív vagy sustained tachycardiára a balszár-blokk és jobb tengelyállás jellemző (25). A kiáramlási pálya septalis részéből kiinduló tachycardia esetén az I. elvezetésben a QRS negatív vagy izoelektromos, és az R/S arány <1 a V4-ben, szabadfali kiindulás esetén a QRS pozitív az I.-ben és az R/S>1 a V4-ben. Általában nagyon magas (1,5 mv) R-hullámok láthatók az inferior és a laterális praecordialis elvezetésekben, szemben a myocardialis infarktus utáni vagy cardiomyopathiában jelentkező kamrai tachycardiákkal. Terhelés vagy katecholaminok gyakran kiváltják, camp mediálta triggerelt aktivitású vagy kóros automáciájú tachyarrhythmiáról van szó, amely adenozinérzékeny. Máskor verapamil, illetve vagusmanőverek szüntetik meg, és jól reagál béta-blokkolókra is. 11

12 Egyéb formák Külön kell említeni két speciális tachycardiaformát. A nem paroxizmális kamrai tachycardiát helyesebb akcelerált idioventricularis ritmusnak hívni, mert a kamrafrekvencia /perc között van, tehát a kamrára a pótritmus frekvenciájánál gyorsabb, de a valódi tachycardia frekvenciáját nem éri el. Gyakran repetitív formában jelentkezik, jóindulatú, nem reentry mechanizmuson alapuló ritmuszavar. Legtöbbször a myocardialis infarktus második fázisában vagy digitáliszintoxikáció esetén fordul elő. Leggyakrabban mint reperfúziós aritmiával találkozunk az akut infarktuskezelés kapcsán. Általában nem igényel kezelést. A másik speciális forma a polimorf kamrai tachycardia, amelynek a két formáját feltétlenül szükséges egymástól elkülöníteni, mert különbözik az etiológia és a terápia. A hosszú QT-vel nem járó polimorf tachycardia legtöbbször ischaemiás szívbetegségben, akut ischaemiás állapotban, sokszor terhelés, stressz hatására lép fel, és ez határozza meg a kezelés módját is. Ez utóbbi a katecholaminerg polimorf kamrai tachycardia, amely önálló entitás, főleg gyerekkorban fordul elő, kamrafibrillációba is átmehet. A polimorf kamrai tachycardia másik formája a QTmegnyúlással járó torsades de pointes kamrai tachycardia, amely mint életveszélyes és az eddigiektől teljesen eltérő tachycardia részletesebb tárgyalást igényel. Torsades de pointes (tdp) kamrai tachycardia Definíció A tdp a polimorf kamrai tachycardia olyan speciális formája, amikor QT-megnyúlás is van. A megnyúlt repolarizáció és a tdp közötti kapcsolat a hosszú QT-szindróma két formájában congenitalis vagy idiopátiás és szerzett mutatkozik meg. Az előbbihez két szindróma tartozik: a Jervell-Lange-Nielsen-, valamint a Romano-Ward-szindróma. Ezek családi előfordulást mutatnak, gyermek- és fiatal felnőttkorban a tachyarrhythmia tipikusan a növekedett adrenerg tónus esetén jelentkezik. Ezzel szemben a szerzett forma főleg idősebbeknél fordul elő olyan gyógyszerek adása után, amelyek megnyújtják a repolarizációt, és/vagy súlyos bradyarrhythmia, hypokalaemia és hypomagnesaemia esetén. A tdp EKG-jellegzetességei A torsades de pointes pontfordulást jelent, ugyanis a tachycardia alatt a QRS polaritása változik, az izoelektromos vonal körül a QRS pozitív és negatív irányú twist -elést mutat. Ezen kívül a másik jellegzetesség a QRS amplitúdójának a változása. Az ismételt epizódok legtöbbször 5 20 ütésből állnak, az epizódok kötött gyakran többgócú Lown IV/A, IV/B típusú kapcsolt kamrai extraszisztolék jelentkeznek. A tachycardia frekvenciája , átlag 220/perc, kamrafibrillációba vagy ritkán monomorf sustained kamrai tachycardiába mehet át. Nagyon fontos, hogy több EKG-elvezetés szimultán regisztrálása szükséges a tdp biztos felismeréséhez. A polimorf kamrai tachycardiától sokszor nehéz elkülöníteni, pedig a korrekt diagnózis nagyon fontos a további kezelés miatt. A hibás diagnózis fatális lehet. A tdp-re az jellemző, hogy egy hosszú ciklust követően egy relatív hosszú kapcsolási idejű ( ms) kamrai extraszisztolé (hosszú-rövid kamrai ciklushossz) indítja a tachycardiát. Ezért pauzadependens tachyarrhythmiának is nevezik (26). Az EKG-n legtöbbször azt látjuk, hogy egy ES utáni hosszabb pauzát sinusütés követi, majd egy relatíve rövid ciklusú kamrai ES indítja a tachycardiát. A tdp indulása előtt mindig hosszú a QT-távolság, ami a repolarizáció 12

13 megnyúlásából adódik. A QT-távolság >0,60 s. Pontosabb a frekvencia szerint korrigált QTc megadása, amely >0,44 s. Gyakran van T-U hullámváltozás, amely a T-hullám morfológiájának és amplitúdójának a változását és/vagy kóros disztorzióját jelenti a gyakori, főleg a bal praecordialis elvezetésekben jól elkülönülő U-hullám mellett. A QT-távolság mérésébe az U- hullámot nem kell belevenni. Jackman megfigyelése szerint a nagyobb amplitúdójú U-hullám arrhythmogenebb, mint a kis amplitúdójú. Ha az U-hullám jól látható, akkor a tachycardia rendszerint az U-hullám csúcsán vagy leszálló szárán kezdődik. A T-hullám alternans is az elektromos instabilitás jele. Sokszor a tachycardia helyett csak úgynevezett torsades jelenséget látunk 2 3 különböző morfológiájú korai kamrai extraszisztoléval. Fontos tudni, hogy ezek az EKG-jellegzetességek nem abszolút szenzitív és specifikus markerei a tdp-nek. A tachycardia morfológiája alapján önmagában a tdp és a polimorf kamrai tachycardia nem különíthető el egymástól. A tachycardia előtti és utáni EKG-jellegzetességek (QT-távolság, U-hullám jelenléte, tachycardia indulása), valamint az egyéb klinikai adatok adják az elkülönítéshez a legtöbb segítséget. A polimorf kamrai tachycardia esetén a beteg súlyos szívbetegségben szenved. Ez a ritmuszavar főleg cardiomyopathiában, háromér-betegségben vagy akut myocardialis ischaemiában, infarktusban fordul elő. A QTc rendszerint normális, nincs sinusbradycardia és hypokalaemia. Az aritmia indulása előtt az EKG legtöbbször ischaemiás jeleket mutat. A tdp kamrai tachycardia okai: 1. veleszületett és szerzett hosszú QT-szindróma; 2. bradyarrhythmia-sinusbradycardia, AV-blokk; 3. gyógyszerek okozta proaritmia; 4. elektrolithiány-hypokalaemia, hypomagnesaemia; 5. cerebrovascularis betegség subarachnoidealis vérzés, cerebrális stroke; 6. mérgezés arzén, szerves foszfát permetezőszer, cézium, bárium, akinitin, veratrin, anthopleurin A, sztrichnin, skorpió méreg; 7. hypothyreosis; 8. anorexia nervosa, fehérjediéta. A tdp kamrai tachycardia mechanizmusa Két elmélet van jelenleg, amelyek nem zárják ki egymást (27). l. A repolarizáció diszperziója, inhomogenitása az inkomplett repolarizáció helyén lassú lesz a vezetés, ami a reentrynek kedvez. 2. Utódepolarizáció triggered aktivitás. Ha az akciós potenciál 2. és 3. fázisában fellépő korai utódepolarizációnak a küszöbértékét eléri, akkor triggered aktivitás jön létre. A feltétele egy kóros, megnyúlt repolarizációjú akciós potenciál, ami a folyamatot triggereli. A kóros akciós potenciál a fent részletezett okok miatt jön létre. A bradycardia önmagában is megnyújtja az akciós potenciált, ami kedvez a korai utódepolarizációnak. Antzelevitch mutatta ki, hogy mélyen a subepicardialis régióban elhelyezkedő kamrai sejtek amit M-sejteknek nevezünk korai utódepolarizációra és triggered aktivitásra képesek. Ezekre a sejtekre hatva okoz tdp-t a kinidin is. Egyre több adat bizonyítja, hogy congenitalis hosszú QT-szindrómában több gén hibája okoz membrándefektust. 13

14 Rövid kapcsolási idejű tdp-variáns kamrai tachycardia Újabban leírták a rövid kapcsolási idejű QT-megnyúlással nem járó torsades de pointes kamrai tachycardiát, ami főleg fiatalkorban jelentkezik, családi előfordulás lehetséges. Igen malignus kórkép. Mivel fázis 2 reentry mechanizmussal jön létre, a ritmuszavar kezelésében, megszüntetésében a verapamil lehet eredményes. Digitálisz indukálta fascicularis kamrai tachycardia Relatív keskeny QRS-ű tachycardia jobbszárblokk-morfológiával a frontális síkban alternáló tengelyállással. A bidirectionalis tachycardia a bal anterior és a bal posterior fasciculus alternáló repetitív kisülése révén keletkezik. Máskor csak egy fasciculusból indul ki alternálás nélkül. Idiopátiás kamrafibrilláció Idiopátiás kamrafibrilláció Belhassen és mtsai 1987-ben közölték az első eseteket, strukturális szívbetegség nélkül, normális EKG mellett bekövetkező KF-epizódokkal. Európában e betegeket az UCARE (Unexplainted Cardiac Arrest Registry in Europe) regisztráció gyűjti. Mindkét nemnél előfordulhat, férfitúlsúllyal, családi halmozódás nem ismert. Az alap EKG szabályos, stresszel való összefüggés nincsen. Gyakran az első epizód a KF okozta resuscitatio, máskor syncopés epizódok lehetségesek, amelyek alatt spontán szűnő KF-k vagy polimorf KT-k észlelhetők, nemritkán ún. elektromos vihar formájában. Kamrai extrastimulus technikával a KF jól reprodukálható ebben a betegcsoportban. Gyakran igen rövid kapcsolási idejű kamrai extraszisztolék váltják ki a KF-epizódot. Az idiopátiás KF kezelésére kamrai extrastimulációval ellenőrzött kinidinkezelés (Belhassen és mtsai) és/vagy ICD-implantáció javasolható az eddig összegyűjtött esetek tapasztalatai alapján. Brugada-szindróma Az aritmológus Brugada testvérek, illetve korábban az olasz Martini és mtsai írták le, hogy a fiatalkori tisztázatlan eszméletvesztések, abortált szív(aritmia)halál eseteiben a 12 elvezetéses EKG-n speciális EKG-minta (jellegzetes JTSZB, ST-eleváció a V1 V3 elvezetésekben, normális QT-szakasz) észlelhető. Mindkét nemnél előfordulhat, férfiaknál sokkal gyakrabban. Családi halmozódás lehetséges. Hátterében a genetikai kutatások a szívizom-sarcolemma nátriumcsatornájának zavarát (ún. chanello-pathia SCN5A-mutáció) írták le. Intermittáló, aszimptomatikus, rejtett, illetve szimptomatikus formák ismeretesek. A rejtett vagy intermittáló formák ún. gyógyszer-provokációs teszttel mutathatók ki (I. osztályú antiarrhythmiás szer iv. adása után a jellegzetes EKG-kép kialakulása észlehető). A tisztázatlan syncopés epizódok, abortált fiatalkori szív(aritmia)halál eseteiben a betegek kivizsgálásakor Brugada-szindrómára gondolni kell. Differenciáldiagnosztikailag elsősorban az ún. arrhythmogen jobb kamrai dysplasiától való elkülönítése okozhat nehézséget (kezelése: 9. táblázat). Thai-man szindróma Távol-Keleten leírt fiatal férfiak hirtelen halála éjszakai alvás alatt KF következtében. Az EKG eltérései megegyeznek a Brugada-szindrómánál leírt eltérésekkel. Az USA-ban vagy Európában élő távol-keleti fiatal férfiaknál is megfigyelték. Kezelése: ICD-implantáció. 14

15 4. KAMRAI TACHYCARDIÁK KLINIKAI JELENTŐSÉGE I. Alapvető megfontolások Rizikóbesorolás A kamrai tachycardiák jelentőségének a megítélése összetett probléma. A kamrai ritmuszavar típusának a meghatározása után a kardiológus feladata a beteg rizikócsoportba sorolása a hirtelen halál szempontjából. Alacsony, közepes és magas rizikócsoportról beszélhetünk. Az elkülönítés azért is fontos, mert az alacsony rizikócsoportot általában nem kezeljük, a magas rizikócsoport viszont nagyon erélyes kezelést igényel. A közepes rizikócsoport kezelése egyedi elbírálást igényel. A rizikócsoportba sorolás legfontosabb elemei a következők: 1. a beteg panaszainak a súlyossága (major vagy minor tünetek); 2. a ritmuszavar típusa; 3. alapbetegség; 4. balkamra-funkció. 1. Másként kell a kamrai ritmuszavart értékelni a prognózis és a kezelés szempontjából, ha a tachyarrhythmia gyors és tudatvesztéssel jár, mint a relatíve lassú, hemodinamikailag jól elviselhető aritmiát. 2. A ritmuszavar lehet részletesebb felosztás szerint: szignifikáns aritmia életveszélyes: - kamrafibrilláció; - sustained kamrai tachycardia; prognosztikusan jelentős aritmia: - gyakori kamrai extraszisztolé; - non-sustained kamrai tachycardia + myocardialis infarktus és balkamradiszfunkció; ismeretlen jelentőségű aritmia: - gyakori kamrai extraszisztolé; - non-sustained kamrai tachycardia myocardialis infarktus vagy balkamradiszfunkció nélkül; nem jelentős, benignus aritmia nincs strukturális betegség. 3. Az alapbetegség meghatározza a kamrai ritmuszavar súlyosságát. Első helyen a lezajlott myocardialis infarktus, aneurizma, ischaemiás szívbetegség áll, ezekhez társuló kamrai ritmuszavarok prognosztikus jelentősége a legnagyobb. Nagyon fontos az ischaemiás és nem ischaemiás eredetű ritmuszavarok elkülönítése. A cardiomyopathia mindhárom formája, a hosszú QT-szindróma, mitralis prolapsus, arrhythmogen jobb kamrai dysplasia bír még jelentőséggel. Strukturális szívbetegség hiányában a ritmuszavar jóindulatú. 4. A ritmuszavar veszélyességét elsősorban a balkamra-funkció határozza meg. Minél rosszabb a balkamra-funkció, annál malignusabb és sajnos annál nehezebben kezelhető egy adott ritmuszavar. A gyógyszerek proaritmiás hatása is nő a kamrafunkció romlásával. Általában 30%-os ejekciós frakció alatt beszélünk rossz 15

16 balkamra-funkcióról. Egyes szerzők szerint a malignus kamrai ritmuszavar nem az aritmiaszubsztrátum jele, hanem a szívelégtelenség markere (9, 30). II. Diagnózis 1. Kötelező diagnosztikai vizsgálatok (felhasznált bizonyítékok, azok szintjei) A ritmuszavar pontos diagnózisa, típusának a megállapítása alapvető fontosságú. A diagnosztikus eszközeink a következők: EKG, terhelés, Holter, elektrofiziológiai vizsgálat. A késő potenciál és a baroreceptorérzékenység vizsgálata a hirtelen halál előrejelzésében játszik szerepet. A Holter-vizsgálat indikációi (ACC/AHA 1999-es ajánlása alapján kamrai ritmuszavar gyanúja esetén) (28) Tünetek és a ritmuszavar kapcsolata szerint I. osztály: 1. megmagyarázhatatlan syncope, megszédülés, ismeretlen eredetű epizodikus szédülés; 2. megmagyarázhatatlan rekurráló palpitáció. II/b. osztály: 1. nehézlégzés, mellkasi fájdalom, fáradtság (más ok nincs, mint nagy valószínűséggel aritmia); 2. neurológiai esemény hátterében átmeneti pitvarfibrilláció vagy flattern valószínűsíthető; 3. nem aritmiával összefüggő syncope, megszédülés, epizodikus szédülés vagy palpitáció, ami a kiváltó ok kezelése ellenére fennáll. III. osztály: 1. tünetek, amelyek nincsenek kapcsolatban ritmuszavarral; 2. cerebrovascularis akcidens hátterében az aritmia kizárható. Aritmia okozta tünetek nélküli betegeknél az aritmia kimutatása a rizikó megállapítása céljából I. osztály: nincs. II/b osztály: 1. posztinfarktusos betegek balkamra-diszfunkcióval (ejekciós frakció 40%); 2. pangásos szívelégtelenség; 3. idiopátiás hipertrófiás cardiomyopathia. III. osztály: 1. myocardialis contusio; 2. hipertónia balkamra-hipertrófiával; 3. posztinfarktusos betegek normális balkamra-funkcióval; 4. nem szívműtét előtti preoperatív aritmiavizsgálat; 16

17 5. alvási apnoe; 6. billentyűbetegségek. Szívfrekvencia-variabilitás vizsgálata aritmia okozta tünetek nélküli betegeknél a rizikó megállapítása céljából I. osztály: nincs. II/b osztály: 1. posztinfarktusos betegek balkamra-diszfunkcióval; 2. pangásos szívelégtelenség; 3. idiopátiás hipertrófiás cardiomyopathia. III. osztály: 1. posztinfarktusos betegek normális balkamra-funkcióval; 2. diabéteszes betegeken a diabéteszes neuropátia vizsgálata; 3. olyan ritmuszavar, amely nem teszi lehetővé a vizsgálatot (pl. pitvarfibrilláció). Az antiarrhythmiás kezelés effektivitásának a megállapítása I. osztály: olyan reprodukálható, gyakori aritmia, amelynek a kezelésével az effektivitás lemérhető. II/a osztály: magas rizikójú betegeknél az antiarrhythmiás kezelés proaritmiás hatásának vizsgálata. II/b osztály: 1. pitvarfibrilláció esetén a kamrafrekvencia vizsgálata; 2. a kezelés alatti rekurráló vagy tünetmentes non-sustained aritmiák dokumentálása. III. osztály: nincs. Elektrofiziológiai vizsgálat indikációi az ACC/AHA 1995-ös ajánlása alapján (29) Széles QRS-tachycardia I. osztály: a felszíni EKG alapján nincs korrekt diagnózis, ami a beteg megfelelő kezeléséhez elengedhetetlen. II. osztály: nincs. III. osztály: a felszíni EKG alapján a diagnózis egyértelmű, és az elektrofiziológiai vizsgálat a kezelést nem befolyásolja. Kamrai extraszisztolék, non-sustained kamrai tachycardia 17

18 I.. osztály: nincs. II.. osztály: 1. nskt + alacsony ejekciós frakció, pozitív késő potenciál; 2. súlyos tünettel rendelkező betegek KES, kapcsolt KES és nskt esetén, ha ablatio jön szóba. III. osztály: tünetmentes, vagy enyhe tünetekkel bíró betegek KES, komplex KES és nskt esetén, ha más rizikófaktor a tartós aritmia kialakulására nincs. III. Terápia Kamrai tachycardiák kezelése Kamrai tachycardia, kamrafibrilláció akut ellátása (37) A teendők sorrendje: 1. a beteg hemodinamikai állapotának észlelése eszméletlen állapot vagy nem, keringés megtartott vagy nem; 2. ritmuszavar megállapítása stabil kamrai tachycardia, torsades de pointes, instabil pulzus nélküli kamrai tachycardia, kamrafibrilláció; 3. a ritmuszavar és a hemodinamikai állapot alapján elektromos vagy gyógyszeres kezelés (1. táblázat) (38). Sustained monomorf kamrai tachycardia megszüntetése A 2000-es ajánlás (Guidelines for Emergency Cardiovascular Care) a stabil széles QRStachycardia kezelésében a lidocaint nem javasolja első szerként, csak az elfogadható kategóriába sorolja (38). Az adenozint pedig egyáltalán nem javasolja. Procainamid és sotalol az effektív szerek, és az amiodaron is elfogadható. A procainamid 10 mg/kg dózisban a stabil KT 80%-át megszünteti, míg a lidocain 1,5 mg/kg dózisban csak 22%-ban hatásos. A 100 mg iv. sotalol 69%-ban volt effektív azokban az esetekben, amikor a lidocain csak 18%-ban. Stabil KT-ban az amiodaront specifikusan nem vizsgálták, de nagy valószínűséggel effektív és megromlott balkamra-funkció esetén biztonságosabb, mint a procainamid vagy a sotalol. Polimorf kamrai tachycardia kezelése A tdp kamrai tachycardia kezelése Mivel életveszélyes ritmuszavarról van szó, gyors felismerésre és kezelésre van szükség. Az esetek 16%-ában halállal végződik. Gyakran spontán szűnik, de ismétlődik. Azonnal 2 g magnézium-szulfát iv. adására van szükség (boluszban 1 5 perc alatt), amit infúzióban folytatunk (2 10 mg/perc). A kezelés további lehetőségei: l. cardioversio sokszor ismételni kell; 2. elektrolit adása kálium, magnézium; 3. a frekvencia növelése isuprel, atropin, pacemakeringerlés; 4. káliumcsatorna-aktivátorok nicorandil. 18

19 Fontos, hogy QT-megnyúlást okozó antiarrhythmiás szert ne adjunk, szükség esetén lidocain és phenytoin adható. AV-blokk ellenére utódepolarizációt szupprimáló verapamil is megkísérelhető. Az isuprelt 2 10 ug/perc dózisban akkor adjuk, ha biztosak vagyunk a tdp diagnózisában, mivel egyéb polimorf kamrai tachycardiában veszélyes. Congenitalis hosszú QT-szindrómához társuló tdp esetén iv. béta-blokkoló is adható, isuprel és atropin veszélyes. Tartósan béta-blokkolót adunk, de a syncope 20%-ban visszatérhet. A QTtávolság nem rövidül. A bal ganglion stellatum eltávolítása, pacemaker-, illetve beültethető defibrillátorkezelés jön szóba. Nagyon fontos a kiváltó ok rendezése, a kóros QT-megnyúlást okozó gyógyszer elhagyása, az AV-blokk, bradycardia esetleg végleges pacemakerrel való kezelése. Ha tdp-t okozó gyógyszer tartós adása feltétlenül szükséges, akkor defibrillátor beültetése javasolt. A nem hosszú QT-hez társuló polimorf kamrai tachycardia hátterében legtöbbször akut ischaemia áll, ilyenkor az intravénás béta-blokkoló az elsőként választandó szer. KT primer prevenciója akut myocardialis infarktusban Lidocain A lidocain mortalitáscsökkentő hatására vonatkozó adatok ellentmondásosak, a profilaktikus lidocain adása akut myocardialis infarktusban tehát nem javasolható. Amiodaron Amiodaron profilaktikusan akut myocardialis infarktusban nem javasolt. Béta-blokkoló Az orális béta-blokkoló kezelést, amennyiben kontraindikációja nincs, a reperfúziós kezelés tényétől és annak formájától függetlenül, azonnal meg kell kezdeni. Tachycardia, különösen tachyarrhythmia vagy hipertónia esetén iv. béta-blokkoló alkalmazható. Szekunder prevenció Amiodaron és béta-blokkoló jön szóba. A béta-blokkolók jelentős túlélést növelő hatásuk (78% vs. 18% 1 hét után és 67% vs. 5% 1 év után) miatt fontos szerepet játszanak a rekurráló vagy terápiarezisztens sustained KT és KF kezelésében. DC-sokk-rezisztens kamrafibrilláció Az új CPR-ajánlás szerint legalább 3 sokk és epinefrin vagy vazopresszin adása után jön szóba csak az antiarrhythmiás szer adása. A lidocain és bretylium adása resuscitatio során nem javasolt. A randomizált, kettős-vak, placebo-kontrollált ARREST vizsgálatban 504 betegen mutatták ki, hogy 19

20 300 mg iv. boluszban adott amiodaron szignifikánsan megnöveli a kórházi felvételig a túlélést (44% vs. 34%). A legnagyobb túlélést (79%) az első 4 16 percben beadott amiodaronnal érték el, főleg akkor, ha a beadás előtt a spontán keringés visszatért. Kamrai tachycardiák krónikus kezelése A kamrai tachycardiák kezelési lehetőségei a következők: 1. gyógyszeres; 2. katéterablatio; 3. aritmiaműtét; 4. beültethető cardioverter-defibrillátor, pacemaker. A gyógyszeres kezelésben a CAST vizsgálat 1989-ben jelentős szemléleti változást eredményezett. A vizsgálat során kiderült, hogy a posztinfarktusos kamrai extraszisztolék effektív szuppressziója ellenére az I/C típusú flecainid, encainid és moricizin a mortalitást közel háromszorosára növeli a placebocsoporthoz képest. A CAST fő tanulsága az volt, hogy a kamrai extraszisztolék effektív szuppressziója nem csökkenti, hanem a proaritmiás hatás révén még növelheti is a hirtelen halál előfordulását. Ezeket az adatokat természetesen nem lehet automatikusan a többi gyógyszerre és minden kamrai ritmuszavarra extrapolálni, de arra felhívta a figyelmet, hogy az antiarrhythmiás kezelést új alapokra kell helyezni, ami azt jelenti, hogy a biztonságosság fontosabb, mint az effektivitás. Míg a CAST előtt a kezelés fő célja az extraszisztolék elnyomása volt, amit főleg Nacsatorna-blokkolókkal értek el, addig a CAST után a kezelés célja a tünetek csökkentése mellett a hirtelen halál megelőzése, a túlélés javítása lett. A gyógyszerek antifibrillációs hatása került előtérbe, amit a III. csoportba tartozó káliumcsatorna-blokkolókkal lehet elérni. Emellett az antiadrenerg hatású béta-blokkolók kerültek előtérbe. Ma úgy gondoljuk, hogy az ideálist megközelítő szer úgy viselkedik, mint egy kémiai defibrillátor, azaz csak akkor hat, amikor a tachycardia fellép. A refrakteritást homogén módon nyújtsa, a vezetést lényegesen ne befolyásolja, és antiadrenerg hatással is rendelkezzen. Az idiopátiás kamrai tachycardiák kivételével a gyógyszeres kezelés alapját két fő gyógyszer amiodaron és béta-blokkoló képezi az ICD-beültetés előtérbe kerülése mellett. Az aritmiaműtét háttérbe szorult. Az utóbbi időben bekövetkezett szemléletváltozás elemei: 1. a Na-csatorna-blokkolók háttérbe szorulása, valamint a K-csatorna- és a béta-blokkolók előtérbe kerülése cél az aritmiahalál (hirtelen halál) primer vagy szekunder prevenciója; 2. a rizikó-előny mérlegelése; 3. a proaritmiára hajlamosító tényezők alaposabb elemzése; 4. az antiarrhythmiás kezelés helyett az alapbetegség kezelése (pl. a szívelégtelenség kezelése, revascularisatio); 5. életveszélyes ritmuszavarok ICD-vel történő kezelése. IV. Rehabilitáció V. Gondozás 20

Az iszkémiás szívbetegség, Kamrai ritmuszavarok Dr. Czopf László/Dr. Szabados Eszter

Az iszkémiás szívbetegség, Kamrai ritmuszavarok Dr. Czopf László/Dr. Szabados Eszter Az iszkémiás szívbetegség, Kamrai ritmuszavarok Dr. Czopf László/Dr. Szabados Eszter Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ I.sz. Belgyógyászati Klinika Kardiológiai Prevenciós és Rehabilitációs Tanszék

Részletesebben

EKG a prehospitális sürgősségi ellátásban. Keskeny és széles QRS-ű tachykardiák

EKG a prehospitális sürgősségi ellátásban. Keskeny és széles QRS-ű tachykardiák EKG a prehospitális sürgősségi ellátásban Keskeny és széles QRS-ű tachykardiák www.mentok.hu Szükséges-e a széles és keskeny QRS-ű tahikardiák további tipizálása az életmentésben? IGEN,mert ProCon az ismert

Részletesebben

Billenőasztal teszt szerepe az ismeretlen eredetű syncope diagnosztikájában. Dr. Pántlik Róbert Dr. Balogh Gábor Dr.

Billenőasztal teszt szerepe az ismeretlen eredetű syncope diagnosztikájában. Dr. Pántlik Róbert Dr. Balogh Gábor Dr. Billenőasztal teszt szerepe az ismeretlen eredetű syncope diagnosztikájában Dr. Pántlik Róbert Dr. Balogh Gábor Dr. Domokos Gabriella Syncope: hirtelen jelentkező, eszméletvesztés, amely során a beteg

Részletesebben

SZÍVRITMUSZAVAROK 2014.03.05. KORAI ÜTÉSEK SUPRAVENTRIKULÁRIS TACHYARITMIÁK JUNKCIONÁLIS ARITMIÁK VENTRIKULÁRIS TACHYARITMIÁK ÁTTEKINTÉS

SZÍVRITMUSZAVAROK 2014.03.05. KORAI ÜTÉSEK SUPRAVENTRIKULÁRIS TACHYARITMIÁK JUNKCIONÁLIS ARITMIÁK VENTRIKULÁRIS TACHYARITMIÁK ÁTTEKINTÉS SZÍVRITMUSZAVAROK - 2014.03.05. SUPRA SZÍV INGERÜLETVEZETŐ RENDSZERE 1 SUPRA SZÍV INGERÜLETVEZETŐ RENDSZERE 2 SUPRA A SZÍV ELEKTROMOS AKTIVÍTÁSÁNAK ÉLETTANA SUPRA 60-80 ütés /perc SZINUSZRITMUS 1. SUPRA

Részletesebben

Megállapítani, hogy a szív ritmusosan ver-e, normálisan terjed-e az akciós potenciál.

Megállapítani, hogy a szív ritmusosan ver-e, normálisan terjed-e az akciós potenciál. Az elektrokardiográfia (röviden EKG) egy non-invazív szívvizsgáló eljárás, mely a szív működéséről ad hasznos információt. A szív elektromos jelenségeit vizsgálja, a szívizom összehúzódásakor keletkező

Részletesebben

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Supraventricularis tachycardiák. Készítette: A Kardiológiai Szakmai Kollégium

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Supraventricularis tachycardiák. Készítette: A Kardiológiai Szakmai Kollégium Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Supraventricularis tachycardiák Készítette: A Kardiológiai Szakmai Kollégium I. SUPRAVENTRICULARIS TACHYCARDIÁK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE I. Alapvető megfontolások

Részletesebben

SE Kórélettani Intézet: megjegyzések az EKG-munkafüzethez

SE Kórélettani Intézet: megjegyzések az EKG-munkafüzethez Az EKG-munkafüzettel kapcsolatos megjegyzések hallgatói változat (Szombath Tornóci: EKG-munkafüzet, Semmelweis Kiadó, 2009) Készítette: Hamar Péter, Regős László, Simon András, Tornóci László Munkaanyag:

Részletesebben

Ioneltérések,toxikus hatások ekg jelei Zámolyi Károly

Ioneltérések,toxikus hatások ekg jelei Zámolyi Károly Ioneltérések,toxikus hatások ekg jelei Zámolyi Károly Szent Ferenc Kórház, Budapest Hosszú QTc intervallum Elektrolitok: hypokalaemia hypomagnesemia hypocalcaemia Gyógyszerek - Na-csat block. triciklikus

Részletesebben

Szivritmuszavarok és kezelése Etiológia: Myocardiális okok(iszb, CMP, myocarditis) Hemodinamikai okok(volumen terhelés, nyomásterhelés) Extracardiális okok(elektrolitzavar, hyperthyreosis, Hypoxia, gyógyszerek)

Részletesebben

IDEIGLENES ÉS VÉGLEGES PACEMAKER /PM/ KEZELÉS

IDEIGLENES ÉS VÉGLEGES PACEMAKER /PM/ KEZELÉS IDEIGLENES ÉS VÉGLEGES PACEMAKER /PM/ KEZELÉS PM KEZELÉS CÉLJAI ASYSTOLIA TÜNETEKKEL JÁRÓ BRADYCARDIA OPTIMALIS HAEMODINAMIKA BIZTOSÍTÁSA: AV INGERÜLETI SORREND KÉTÜREGI PM PITVARFIBRILLATIO PREVENCIÓ

Részletesebben

Sportolók normális és kóros ekg jelei Zámolyi Károly

Sportolók normális és kóros ekg jelei Zámolyi Károly Sportolók normális és kóros ekg jelei Zámolyi Károly Szent Ferenc Kórház, Budapest 29 éves futbalista. Korai repol. és bal kamra hypertrophia Korai repol-vagotoniás T-k Sinus bradycardia (40/perc) Légzési

Részletesebben

Vizsgálataink. EKG (Elektrokardiogramm) A míg az lész, a mi vagy. (Goethe)

Vizsgálataink. EKG (Elektrokardiogramm) A míg az lész, a mi vagy. (Goethe) Kardiológiai Szakrendelés Dr. Füsi Gabriella Kardiológus Főorvos Élni való minden élet, Csak magadhoz hű maradj. Veszteség nem érhet téged, A míg az lész, a mi vagy. (Goethe) Vizsgálataink EKG (Elektrokardiogramm)

Részletesebben

2002-ben volt az EKG felfedezésének centenáriuma. Einthoven (1860-1927)

2002-ben volt az EKG felfedezésének centenáriuma. Einthoven (1860-1927) Dr. Szűcs József Szatmár-Beregi Kórház és Gyógyfürdő A ritmuszavarok felismerése és ellátása a családorvosi gyakorlatban 2002-ben volt az EKG felfedezésének centenáriuma. Einthoven (1860-1927) I. Az arrhythmiás

Részletesebben

Vérnyomásmérés, elektrokardiográfia. A testhelyzet, a légzés, a munkavégzés hatása a keringési rendszerre. A mérési adatok elemzése és értékelése

Vérnyomásmérés, elektrokardiográfia. A testhelyzet, a légzés, a munkavégzés hatása a keringési rendszerre. A mérési adatok elemzése és értékelése Vérnyomásmérés, elektrokardiográfia A testhelyzet, a légzés, a munkavégzés hatása a keringési rendszerre. A mérési adatok elemzése és értékelése Pszichológia BA gyakorlat A mérést és kiértékelést végezték:............

Részletesebben

ELEKTROFIZIOLÓGIAI VIZSGÁLAT (MP 066.B1)

ELEKTROFIZIOLÓGIAI VIZSGÁLAT (MP 066.B1) Változtatás átvezetésére kötelezett példány: nem kötelezett példány: Példány sorszám: ELEKTROFIZIOLÓGIAI VIZSGÁLAT (MP 066.B1) Készítette: Dr. Lőrincz István egyetemi docens Átvizsgálta: Dr. Várvölgyi

Részletesebben

Ischaemias szívbetegség kezelése PCI-vel

Ischaemias szívbetegség kezelése PCI-vel Ischaemias szívbetegség kezelése PCI-vel Semmelweis Egyetem ÁOK Kardiológiai Központ Dr. Merkely Béla Ischaemiás szívbetegség klinikai formái tünetmentes (silent ischaemia!) congestiv functiozavar / /

Részletesebben

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Pacemaker és implantálható cardioverter-defibrillátor kezelés

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Pacemaker és implantálható cardioverter-defibrillátor kezelés Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Pacemaker és implantálható cardioverter-defibrillátor kezelés Készítette: A Kardiológiai Szakmai Kollégium I. Alapvető megfontolások II. Diagnózis III.

Részletesebben

EKG a házi gyermekorvosi gyakorlatban. Dr Környei László Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet

EKG a házi gyermekorvosi gyakorlatban. Dr Környei László Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet EKG a házi gyermekorvosi gyakorlatban Dr Környei László Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet EKG a házi gyermekorvosi gyakorlatban??? 1. Mellkasi fájdalom 2. Ritmuszavarok 3. Elektrolit eltérések

Részletesebben

Bevezetés az EKG analízisbevi. EgyébEKG eltérések & EKG összefoglalás. Hypocalcemia. Hypercalcemia. Hypocalcemia, hyperkalemia.

Bevezetés az EKG analízisbevi. EgyébEKG eltérések & EKG összefoglalás. Hypocalcemia. Hypercalcemia. Hypocalcemia, hyperkalemia. Bevezetés az EKG analízisbevi. EgyébEKG eltérések & EKG összefoglalás Hypocalcemia Prof. Szabó Gyula SZTE ÁOK Kórélettani Intézet Sinus arrhythmia, PR intervallum 0.15 sec, normális QRS hullámok, hosszúst

Részletesebben

Gyógyszerek a kardiológiai és sürgősségi ellátásban. DR. KUN CSABA DE OEC KARDIOLÓGIAI INTÉZET Elektrofiziológia

Gyógyszerek a kardiológiai és sürgősségi ellátásban. DR. KUN CSABA DE OEC KARDIOLÓGIAI INTÉZET Elektrofiziológia Gyógyszerek a kardiológiai és sürgősségi ellátásban DR. KUN CSABA DE OEC KARDIOLÓGIAI INTÉZET Elektrofiziológia Gyógyszeres kezelés ACS gyógyszeres terápiája Ritmuszavarok gyógyszeres kezelése (stabil,

Részletesebben

A PITVARI ÉS KAMRAI TERHELTSÉG EKG JELEI. Dr. Szabados Eszter

A PITVARI ÉS KAMRAI TERHELTSÉG EKG JELEI. Dr. Szabados Eszter A PITVARI ÉS KAMRAI TERHELTSÉG EKG JELEI Dr. Szabados Eszter A sinus eredetű P hullám A P hullám a pitvari depolarisatio jele A sinus csomó tevékenység nem látszik A pitvari depolarisatio iránya jobb-bal,

Részletesebben

NOAC-kezelés pitvarfibrillációban. Thrombolysis, thrombectomia és kombinációja. Az ischaemiás kórképek szekunder prevenciója. A TIA új, szöveti alapú

NOAC-kezelés pitvarfibrillációban. Thrombolysis, thrombectomia és kombinációja. Az ischaemiás kórképek szekunder prevenciója. A TIA új, szöveti alapú NOAC-kezelés pitvarfibrillációban. Thrombolysis, thrombectomia és kombinációja. Az ischaemiás kórképek szekunder prevenciója. A TIA új, szöveti alapú meghatározása. (Megj.: a felsorolt esetekben meghatározó

Részletesebben

A gyógyszerek okozta proaritmia - A repolarizációs rezerv jelentősége

A gyógyszerek okozta proaritmia - A repolarizációs rezerv jelentősége A gyógyszerek okozta proaritmia - A repolarizációs rezerv jelentősége Varró András SZTE ÁOK Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform

Részletesebben

Alkalmazási előírás. 4.2 Adagolás és alkalmazás. 4.3 Ellenjavallatok

Alkalmazási előírás. 4.2 Adagolás és alkalmazás. 4.3 Ellenjavallatok A Strattera (atomoxetine) hatásai a vérnyomásra és a szívfrekvenciára a forgalomba hozatali engedély jogosultja (MAH) által végzett klinikai vizsgálat adatainak felülvizsgálata alapján. Végleges SPC és

Részletesebben

PACEMAKER KEZELÉS INDIKÁCIÓI ÉS TECHNIKÁJA A PERIOPERATÍV SZAKBAN. Dr. Varga István DE OEC Kardiológia Klinika

PACEMAKER KEZELÉS INDIKÁCIÓI ÉS TECHNIKÁJA A PERIOPERATÍV SZAKBAN. Dr. Varga István DE OEC Kardiológia Klinika PACEMAKER KEZELÉS INDIKÁCIÓI ÉS TECHNIKÁJA A PERIOPERATÍV SZAKBAN Dr. Varga István DE OEC Kardiológia Klinika SPEC. KARDIOVASZKULARIS ÁLLAPOTOK PREOPERATIV MEGKÖZELÍTÉSE ARRHYTHMIA VAGY VEZETÉSI ZAVAR

Részletesebben

Augustus Desiré Waller (1856-1922) Bevezetés az EKG analízisbe I. rész. Elektrométertől az elektrokardiogramig. Willem Einthoven (1860-1927)

Augustus Desiré Waller (1856-1922) Bevezetés az EKG analízisbe I. rész. Elektrométertől az elektrokardiogramig. Willem Einthoven (1860-1927) Augustus Desiré Waller (1856-1922) Bevezetés az EKG analízisbe I. rész Prof. Dr. Szabó Gyula tanszékvezető egyetemi tanár Augustus Volnay Waller (apa) Waller-féle degeneráció kialakulása a disztális neuronon

Részletesebben

P pulmonale 7. Bal pitvari abnormalitások (P mitrale)

P pulmonale 7. Bal pitvari abnormalitások (P mitrale) Bal pitvari abnormalitások (P mitrale) Bevezetés azekg analízisbe V. Pitvari és kamrai abnormalitások: Pitvari hypertrófia és/vagy dilatáció Kamrai hypertrófiák Prof. Szabó Gyula SZTE ÁOK Kórélettani Intézet

Részletesebben

Az antiarrhythmiás szerek általában speciális indikációs területtel rendelkeznek, így a megfelelő gyógyszerválasztás igen fontos

Az antiarrhythmiás szerek általában speciális indikációs területtel rendelkeznek, így a megfelelő gyógyszerválasztás igen fontos Az antiarrhythmiás szerek általában speciális indikációs területtel rendelkeznek, így a megfelelő gyógyszerválasztás igen fontos Antiarrhythmiás készítményt kizárólag előzetes EKG-vizsgálatot követően

Részletesebben

Orvosi fizika laboratóriumi gyakorlatok 1 EKG

Orvosi fizika laboratóriumi gyakorlatok 1 EKG ELEKTROKARDIOGRÁFIA I. Háttér A szívműködést kísérő elektromos változások a szív körül egy változó irányú és erősségű elektromos erőteret hoznak létre. A szívizomsejtek depolarizációja majd repolarizációja

Részletesebben

Az Országos Mentőszolgálat eljárási rendje

Az Országos Mentőszolgálat eljárási rendje Az Országos Mentőszolgálat eljárási rendje Elektromos kardioverzió Szerzők: dr. Radnai Márton, dr. Horváth Anikó Jóváhagyta: dr. Temesvári Péter orvosigazgató Egyeztetve Szakmai Kollégium OSTHK Tanács

Részletesebben

Syncope diagnosztika a kardiológus szemszögéből SIMOR TAMÁS PTE, KK SZIVGYÓGYÁSZATI KLINIKA

Syncope diagnosztika a kardiológus szemszögéből SIMOR TAMÁS PTE, KK SZIVGYÓGYÁSZATI KLINIKA Syncope diagnosztika a kardiológus szemszögéből SMOR TAMÁS PTE, KK SZVGYÓGYÁSZAT KLNKA ardiovascularis syncope Strukturális szivbetegség illentyűbetegségek, infarktus, hypertomia, HM, masszák(pitvari

Részletesebben

Holter EKG EKG monitorozás

Holter EKG EKG monitorozás Holter EKG EKG monitorozás Dr. Kenyeres Péter PTE KK I. sz. Belgyógyászati Klinika 2017. EKG: pillanatfelvétel a szív elektromos tevékenységéről (10 másodperc) Mit tehetünk, ha épp nincs mit nézni? I.

Részletesebben

RHYTHMUSZAVAROK ÉS GYÓGYSZERES KEZELÉSÜK

RHYTHMUSZAVAROK ÉS GYÓGYSZERES KEZELÉSÜK RHYTHMUSZAVAROK ÉS GYÓGYSZERES KEZELÉSÜK Prof. Dr. Tóth Kálmán Pécsi Tudományegyetem KK I. sz. Belgyógyászati Klinika Kardiológiai és Angiológiai Tanszék ANAMNÉZIS - Az arrhythmia megjelenési módja (pl.:

Részletesebben

Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében

Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Dávid Tamás, G. Tóth Kinga, Nagy Kálmán, Rónaszéki Aladár Péterfy S. u. Kórház, Kardiológiai Osztály, Budapest

Részletesebben

P02 A frontális (végtagi) elvezetések

P02 A frontális (végtagi) elvezetések Szombath D.Tornóci L.: EKG-munkafüzet Gyakorlati tudnivalók (P-sorozat) A tartalomjegyzékben a szövegre kattintva a megfelelő ábrához jutunk. Innen az oldalszámra kattintva térhetünk vissza a tartalomjegyzékhez.

Részletesebben

Előzetes kezelési terv, teljeskörű parodontális kezelés lépései

Előzetes kezelési terv, teljeskörű parodontális kezelés lépései Előzetes kezelési terv, teljeskörű parodontális kezelés lépései Előzetes kezelési terv 1. Parodontálisan teljesen egészséges egyén kezelési terve aktuális teendőnk nincs panaszok esetén, illetve legalább

Részletesebben

Az akut myocardialis Infarctus mechanikus szövődményei

Az akut myocardialis Infarctus mechanikus szövődményei Az akut myocardialis Infarctus mechanikus szövődményei Dr.Szabolcs Zoltán Ph.D. Semmelweis Egyetem, Szívsebészeti Klinika Budapest Székelyudvarhely, 2011. június 9-10. Az akut transmuralis szívinfarktus

Részletesebben

Kardiológiai betegek perioperatív kivizsgálása és előkészítése Prof. Fülesdi Béla, Dr. Páll Dénes, Dr. Molnár Csilla (Debrecen)

Kardiológiai betegek perioperatív kivizsgálása és előkészítése Prof. Fülesdi Béla, Dr. Páll Dénes, Dr. Molnár Csilla (Debrecen) Kardiológiai betegek perioperatív kivizsgálása és előkészítése Prof. Fülesdi Béla, Dr. Páll Dénes, Dr. Molnár Csilla (Debrecen) A kardiovaszkuláris rizikófaktorral és/vagy manifeszt kardiológiai betegséggel

Részletesebben

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja A syncope diagnosztikája és terápiája. Készítette: A Kardiológiai Szakmai Kollégium

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja A syncope diagnosztikája és terápiája. Készítette: A Kardiológiai Szakmai Kollégium Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja A syncope diagnosztikája és terápiája Készítette: A Kardiológiai Szakmai Kollégium I. Alapvető megfontolások Definíció A syncope hirtelen jelentkező, átmeneti

Részletesebben

FUSION VITAL ÉLETMÓD ELEMZÉS

FUSION VITAL ÉLETMÓD ELEMZÉS FUSION VITAL ÉLETMÓD ELEMZÉS STRESSZ ÉS FELTÖLTŐDÉS - ÁTTEKINTÉS 1 (2) Mérési információk: Életkor (év) 41 Nyugalmi pulzusszám 66 Testmagasság (cm) 170 Maximális pulzusszám 183 Testsúly (kg) 82 Body Mass

Részletesebben

Katasztrófális antifoszfolipid szindróma

Katasztrófális antifoszfolipid szindróma Katasztrófális antifoszfolipid szindróma Gadó Klára Semmelweis Egyetem, I.sz. Belgyógyászati Klinika Antifoszfolipid szindróma Artériás és vénás thrombosis Habituális vetélés apl antitest jelenléte Mi

Részletesebben

Mellkasi fájdalmaink az elmúlt 2 év során

Mellkasi fájdalmaink az elmúlt 2 év során Mellkasi fájdalmaink az elmúlt 2 év során Dr. Frimmerné Dr. Gulyás Szilvia Dr. Guti Elek, Dr. Bényei Eszter Dr. Ungvári Tamás, Gégény Szilvia SBO, Jósa András Oktató Kórház Nyíregyháza Mottónk A szomorú

Részletesebben

Bevezetés az EKG analízisbe IV. Myocardiális ischemia, sérülés és nekrózis

Bevezetés az EKG analízisbe IV. Myocardiális ischemia, sérülés és nekrózis Bevezetés az EKG analízisbe IV. Myocardiális ischemia, sérülés és nekrózis Jobb kamra Prof. Szabó Gyula SZTE ÁOK Kórélettani Intézet Jobb pitvar Bal kamra Középső Aorta Apikális Bazális 2 Bazális Középső

Részletesebben

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Supraventricularis tachycardiák. Készítette: A Kardiológiai Szakmai Kollégium

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Supraventricularis tachycardiák. Készítette: A Kardiológiai Szakmai Kollégium Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Supraventricularis tachycardiák Készítette: A Kardiológiai Szakmai Kollégium I. SUPRAVENTRICULARIS TACHYCARDIÁK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE I. Alapvető megfontolások

Részletesebben

Fluorokinolonok és a QT-intervallum megnyúlásának kockázata

Fluorokinolonok és a QT-intervallum megnyúlásának kockázata Fluorokinolonok és a QT-intervallum megnyúlásának kockázata Végleges SPC és PIL megfogalmazások a PhVWP 2012. áprilisi állásfoglalása alapján Doc.Ref.: CMDh/PhVWP/028/2011/Rev.1 2012. április Gemifloxacin

Részletesebben

Bevezetés az EKG analízisbe II. rész. Az EKG gyakorlati haszna. A sinus csomó diszfunkció etiológiája

Bevezetés az EKG analízisbe II. rész. Az EKG gyakorlati haszna. A sinus csomó diszfunkció etiológiája Bevezetés az EKG analízisbe II. rész Prof. Szabó Gyula SZTE ÁOK Kórélettani Intézet 2 Az EKG gyakorlati haszna Az alábbi betegségek diagnózisára nagy megbízhatósággal használható az EKG Abnormális intra-atriális

Részletesebben

ÉRZÉS NÉLKÜLI ÁLLAPOTOK Az ájulással összefüggésbe hozható pszichés sajátosságok Disszociáció és alexitímia vizsgálata syncopés betegek körében

ÉRZÉS NÉLKÜLI ÁLLAPOTOK Az ájulással összefüggésbe hozható pszichés sajátosságok Disszociáció és alexitímia vizsgálata syncopés betegek körében ÉRZÉS NÉLKÜLI ÁLLAPOTOK Az ájulással összefüggésbe hozható pszichés sajátosságok Disszociáció és alexitímia vizsgálata syncopés betegek körében Dávid Tamás, G. Tóth Kinga, Nagy Kálmán, Rónaszéki Aladár

Részletesebben

Antiartmiás szerek. Dr. Varró András. Farmakológiai és Farmakoterápiai Int. Szegedi Tudományegyetem ANTIARITMIÁS SZEREK

Antiartmiás szerek. Dr. Varró András. Farmakológiai és Farmakoterápiai Int. Szegedi Tudományegyetem ANTIARITMIÁS SZEREK Antiartmiás szerek Dr. Varró András Farmakológiai és Farmakoterápiai Int. Szegedi Tudományegyetem ANTIARITMIÁS SZEREK 1. Szívelektofiziológiai alapfogalmak akciós potenciál - ioncsatornák - ingerületvezetés

Részletesebben

Munkatársi, munkahelyi kapcsolatok Stressz mint cardiovasculáris rizikófaktor. Lang Erzsébet Vasútegészségügy NK. Kft.

Munkatársi, munkahelyi kapcsolatok Stressz mint cardiovasculáris rizikófaktor. Lang Erzsébet Vasútegészségügy NK. Kft. Munkatársi, munkahelyi kapcsolatok Stressz mint cardiovasculáris rizikófaktor Lang Erzsébet Vasútegészségügy NK. Kft. Pécs Kardiológia ????? Miért??? Lehet, hogy külön utakon járunk?! Együtt könnyebb?

Részletesebben

Gemifloxacin 1 és moxifloxacin

Gemifloxacin 1 és moxifloxacin Fluorokinolonok és a QT-szakasz megnyúlásának kockázata Végleges SPC és PIL megfogalmazások a PhVWP 2010. decemberi állásfoglalása alapján Doc. Ref.: CMDh/PhVWP/028/2010 2011. január Gemifloxacin 1 és

Részletesebben

Proaritmia érzékenység vizsgálata nyúl

Proaritmia érzékenység vizsgálata nyúl Proaritmia érzékenység vizsgálata nyúl sportszív modellben Kui Péter 1, Takács Hedvig 2, Morvay Nikolett 1, Leprán István 1, Tiszlavicz László 3, Nagy Norbert 1, Ördög Balázs 1, Farkas András 2, Forster

Részletesebben

Periarreszt ritmuszavarok és antiaritmiás szerek. Füzesgyarmat 2009. Február

Periarreszt ritmuszavarok és antiaritmiás szerek. Füzesgyarmat 2009. Február Periarreszt ritmuszavarok és antiaritmiás szerek Füzesgyarmat 2009. Február Szívritmuszavarok Diszritmia aritmia A ritmuszavar nem feltétlenül kóros! (SVES, VES, I.-II. (Mobitz I.) AVblokk, NSVT) Frekvenciahatárok,

Részletesebben

Magyarországon több mint 2 millió hypertoniás él. 2025-re az előrejelzések szerint további 60 százalékkal megnő az érintettek száma.

Magyarországon több mint 2 millió hypertoniás él. 2025-re az előrejelzések szerint további 60 százalékkal megnő az érintettek száma. Magyarországon több mint 2 millió hypertoniás él. 2025-re az előrejelzések szerint további 60 százalékkal megnő az érintettek száma. A magasvérnyomásos populációban emelkedett vércukor értéket (5,6 mmol/l

Részletesebben

Rovarméreg (méh, darázs) - allergia

Rovarméreg (méh, darázs) - allergia Rovarméreg (méh, darázs) - allergia Herjavecz Irén Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet Epidemiológia I. Prevalencia: - nagy helyi reakció: felnőtt 10-15 % - szisztémás reakció: gyerek 0.4-0.8

Részletesebben

Az akciós potenciál (AP) 2.rész. Szentandrássy Norbert

Az akciós potenciál (AP) 2.rész. Szentandrássy Norbert Az akciós potenciál (AP) 2.rész Szentandrássy Norbert Ismétlés Az akciós potenciált küszöböt meghaladó nagyságú depolarizáció váltja ki Mert a feszültségvezérelt Na + -csatornákat a depolarizáció aktiválja,

Részletesebben

Mélyvénás trombózis és tüdőembólia

Mélyvénás trombózis és tüdőembólia Mélyvénás trombózis és tüdőembólia dr. Sirák András családorvos Velence Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszék Tanszékvezető: dr. Kalabay László egyetemi tanár Sirák MVT és PE 1 MVT gyakori betegség Legtöbbször

Részletesebben

Lőrincz István Debreceni Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Belgyógyászati Intézet I. Belklinika

Lőrincz István Debreceni Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Belgyógyászati Intézet I. Belklinika A ritmuszavarok sürgősségi diagnosztikája és differenciál- diagnosztikája Lőrincz István Debreceni Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Belgyógyászati Intézet I. Belklinika A pontos arrhythmia diagnózis

Részletesebben

A KLINIKAI SZÍV-ELEKTROFIZIOLÓGIAI, EZEN BELÜL A INVAZÍV SZÍV-ELEKTROFIZOLÓGIAI ARITMOLÓGUS LICENSZ ÁLTALÁNOS ELVEK

A KLINIKAI SZÍV-ELEKTROFIZIOLÓGIAI, EZEN BELÜL A INVAZÍV SZÍV-ELEKTROFIZOLÓGIAI ARITMOLÓGUS LICENSZ ÁLTALÁNOS ELVEK A KLINIKAI SZÍV-ELEKTROFIZIOLÓGIAI, EZEN BELÜL A INVAZÍV SZÍV-ELEKTROFIZOLÓGIAI ARITMOLÓGUS LICENSZ ÁLTALÁNOS ELVEK A Invazív szív-elektrofizológia (elektrofiziológia és abláció) Aritmológus Licensz (szakmai

Részletesebben

Vezető betegségek Magyarországon. Szív-érrendszeri betegségek és magasvérnyomás Civilizációs ártalmak?

Vezető betegségek Magyarországon. Szív-érrendszeri betegségek és magasvérnyomás Civilizációs ártalmak? Vezető betegségek Magyarországon Szív-érrendszeri betegségek és magasvérnyomás Civilizációs ártalmak? Megválaszolandó Kérdések Melyek azok a betegségek amelyek a ranglistát vezetik? Mennyire vagyunk felelősek

Részletesebben

LÉGZÉSFUNKCIÓS VIZSGÁLATOK. Pulmonológiai Klinika

LÉGZÉSFUNKCIÓS VIZSGÁLATOK. Pulmonológiai Klinika LÉGZÉSFUNKCIÓS VIZSGÁLATOK PhD kurzus Prof. Dr. Magyar Pál Pulmonológiai Klinika GYORS REVERZIBILITÁS TESZT Milyen gyógyszerrel végezzük? 400 µg β2 agonista vagy 800 µg antikolinerg szer,

Részletesebben

A korai magömlés diagnózisa és terápiája (ISSM 2014-es ajánlása alapján) Dr. Rosta Gábor Soproni Gyógyközpont

A korai magömlés diagnózisa és terápiája (ISSM 2014-es ajánlása alapján) Dr. Rosta Gábor Soproni Gyógyközpont A korai magömlés diagnózisa és terápiája (ISSM 2014-es ajánlása alapján) Dr. Rosta Gábor Soproni Gyógyközpont ISSM definíció- 2014 Szexuális aktivitás során az ejakuláció állandóan vagy visszatérően bekövetkezik

Részletesebben

Diagnosztikai irányelvek Paget-kórban

Diagnosztikai irányelvek Paget-kórban Diagnosztikai irányelvek Paget-kórban Dr. Donáth Judit Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet, Budapest HALADÁS A REUMATOLÓGIA, IMMUNOLÓGIA ÉS OSTEOLÓGIA TERÜLETÉN 2012-2014 2015. ÁPRILIS 17.

Részletesebben

Akut koronária szindróma. Dr.Becker Dávid Ph.D

Akut koronária szindróma. Dr.Becker Dávid Ph.D Akut koronária szindróma Dr.Becker Dávid Ph.D KARDIOLÓGIA NAPJA 2012 2 napja visszatérő mellkasi fájdalmak 2 Mi látható az EKG-n? 1. normál variáns 2. ST depressio avl, V5-6 3. ST eleváció III, avf 4.

Részletesebben

A szív- és érrendszeri megbetegedések

A szív- és érrendszeri megbetegedések A szív- és érrendszeri megbetegedések A szív- és érrendszeri betegségek mind a megbetegedések számát, mind a halálozást tekintve vezető helyet foglalnak el a fejlett ipari országokbanköztük hazánkban is.

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi idı: az írásbeli vizsga befejezésének idıpontjáig A minısítı neve: Vízvári László A minısítı beosztása: fıigazgató M E G O L D Ó L A P szakmai

Részletesebben

Súlyos infekciók differenciálása a rendelőben. Dr. Fekete Ferenc Heim Pál Gyermekkórház Madarász utcai Gyermekkórháza

Súlyos infekciók differenciálása a rendelőben. Dr. Fekete Ferenc Heim Pál Gyermekkórház Madarász utcai Gyermekkórháza Súlyos infekciók differenciálása a rendelőben Dr. Fekete Ferenc Heim Pál Gyermekkórház Madarász utcai Gyermekkórháza Miért probléma a lázas gyermek a rendelőben? nem beteg - súlyos beteg otthon ellátható

Részletesebben

1. oldal TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0037. Életmódprogramok megvalósítása Abaúj-Hegyköz lakosainak egészségéért. Hírlevél. Röviden a szívinfarktusról

1. oldal TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0037. Életmódprogramok megvalósítása Abaúj-Hegyköz lakosainak egészségéért. Hírlevél. Röviden a szívinfarktusról 1. oldal TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0037 Életmódprogramok megvalósítása Abaúj-Hegyköz lakosainak egészségéért. Hírlevél Röviden a szívinfarktusról Teendők szívinfarktus esetén Kiadó: Gönc Város Önkormányzata

Részletesebben

Az agyi infarktus (más néven iszkémiás stroke) kialakulásának két fő közvetlen oka van:

Az agyi infarktus (más néven iszkémiás stroke) kialakulásának két fő közvetlen oka van: Szívvel a stroke ellen! - Háttéranyag Az agyi érkatasztrófa (szélütés) okai Tünetei bár hasonlóak, mégis két jól elkülöníthető oka van: az agyi infarktus, melynek hátterében az agyat ellátó ér elzáródása

Részletesebben

A SZÍVELÉGTELENSÉG KORSZERŰ DIAGNOSZTIZÁLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A SÜRGŐSSÉGI OSZTÁLYON

A SZÍVELÉGTELENSÉG KORSZERŰ DIAGNOSZTIZÁLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A SÜRGŐSSÉGI OSZTÁLYON A SZÍVELÉGTELENSÉG KORSZERŰ DIAGNOSZTIZÁLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A SÜRGŐSSÉGI OSZTÁLYON Botos Péter, Fogl Anita. Király Szilvia, Szabó Katalin HMÖ Markhot Ferenc Kórház Rendelőintézet Sürgősségi Betegellátó

Részletesebben

Dr. Merkely Béla: Malignus kamrai ritmuszavarok mechanizmusainak, prevenciós lehetőségeinek klinikai és experimentális vizsgálata

Dr. Merkely Béla: Malignus kamrai ritmuszavarok mechanizmusainak, prevenciós lehetőségeinek klinikai és experimentális vizsgálata Dr. Merkely Béla: Malignus kamrai ritmuszavarok mechanizmusainak, prevenciós lehetőségeinek klinikai és experimentális vizsgálata Kutatómunkánk során klinikai, illetve experimentális elektrofiziológiai

Részletesebben

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15 A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző

Részletesebben

RF CONTACTR 8 MM. Irányítható elektródkatéter intrakardiális ablációhoz. Műszaki leírás

RF CONTACTR 8 MM. Irányítható elektródkatéter intrakardiális ablációhoz. Műszaki leírás RF CONTACTR 8 MM Irányítható elektródkatéter intrakardiális ablációhoz Műszaki leírás 0123 A következő felsorolásban a Medtronic védjegyei vagy bejegyzett védjegyei szerepelnek, az Egyesült Államokra és

Részletesebben

Súlyos sérülésekhez társuló vérzés ellátása - európai ajánlás

Súlyos sérülésekhez társuló vérzés ellátása - európai ajánlás Súlyos sérülésekhez társuló vérzés ellátása - európai ajánlás 2010 - Nardai Gábor, Péterfy Kórház, Baleseti Központ XI. Magyar Sürgősségi Orvostani Kongresszus, 2010 Debrecen Súlyos sérülésekhez társuló

Részletesebben

Stroke kezelésének alapelvei. Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika igazgatója

Stroke kezelésének alapelvei. Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika igazgatója Stroke kezelésének alapelvei Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika igazgatója Hogyan kezelhetı a stroke? Primer prevenció a stroke rizikójának csökkentése STROKE Akut kezelés Szekunder

Részletesebben

ECHOCARDIOGRAPHIÁS VIZSGÁLATOK II. Az ischaemiás történések időbeni sorrendje. Az ischaemia lehetséges kimenetele

ECHOCARDIOGRAPHIÁS VIZSGÁLATOK II. Az ischaemiás történések időbeni sorrendje. Az ischaemia lehetséges kimenetele ECHOCARDIOGRAPHIÁS VIZSGÁLATOK II. AZ INFARCTUS SZÖVŐDMÉNYEI STRESSZ ECHOCARDIOGRAPHIA DEBRECENI EGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAR KLINIKAI FIZIOLÓGIAI TANSZÉK TÁMOP-4.1.1.C-13/1/KONV-2014-0001 Az ischaemiás

Részletesebben

Dr.Mühl Diana. Malignus ritmuszavarok

Dr.Mühl Diana. Malignus ritmuszavarok Dr.Mühl Diana Malignus ritmuszavarok Ritmuszavarok Életveszélyes: haemodinamikai elégtelenséggel vagy potenciálisan bármikor keringés leállással járhat Felosztásuk Bradycard II AVB - Mobitz II III AVB

Részletesebben

SZÉDÜLÉS ÉS A NEUROREHABILITÁCIÓ. Péley Iván PTE KK Neurológiai Klinika és Szigetvári Kórház Neurorehabilitáció

SZÉDÜLÉS ÉS A NEUROREHABILITÁCIÓ. Péley Iván PTE KK Neurológiai Klinika és Szigetvári Kórház Neurorehabilitáció SZÉDÜLÉS ÉS A NEUROREHABILITÁCIÓ Péley Iván PTE KK Neurológiai Klinika és Szigetvári Kórház Neurorehabilitáció Szédülés és a neurorehabilitáció Szédülés és a neurorehabilitáció Szédülés és a neurorehabilitáció

Részletesebben

SZÍV ÉS ÉRRENDSZER. Szederjesi Janos

SZÍV ÉS ÉRRENDSZER. Szederjesi Janos SZÍV ÉS ÉRRENDSZER Szederjesi Janos 1 2 3 Karotid aa., brachialis Típus: Parvus Tardus Altus Bisferiens Alternans Paradoxus Juguláris v. pulzálása Szívcsúcs pulzálása Pulzus 4 5 EKG P < 0,10 sec, < 0,3

Részletesebben

Sürgősségi ellátást igénylő kardiológiai problémák gyermekkorban

Sürgősségi ellátást igénylő kardiológiai problémák gyermekkorban Sürgősségi ellátást igénylő kardiológiai problémák gyermekkorban Mogyorósy Gábor DE OEC Gyermekklinika Sürgősségi ellátást igénylő kardiológiai problémák gyermekkorban Szívelégtelenség Cyanoticus roham

Részletesebben

5348 Együregű, ideiglenes, külső pacemaker (AAI/VVI)

5348 Együregű, ideiglenes, külső pacemaker (AAI/VVI) 5348 Együregű, ideiglenes, külső pacemaker (AAI/VVI) Műszaki leírás 0123 AZ 5348-AS MEDTRONIC MODELL 0 Műszaki leírás 0 Együregű, ideiglenes, külső pacemaker Jelmagyarázat 0 Lásd a használati útmutatót

Részletesebben

A myocardium infarktus különböző klinikai formáinak összehasonlítása

A myocardium infarktus különböző klinikai formáinak összehasonlítása A myocardium infarktus különböző klinikai formáinak összehasonlítása Infarktus Regiszter adatok Dr. Ofner Péter Cél: A STEMI és NSTEMI diagnózissal kezelt betegek demográfiai adatainak, a társbetegségeknek

Részletesebben

Szívritmuszavarok a terhesség során

Szívritmuszavarok a terhesség során Szívritmuszavarok a terhesség során Hankovszky Péter Szegedi Tudományegyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet Szeged 2012. november 10. Bevezetés A terhesség számos változást okoz a nők szervezetében,

Részletesebben

Alapfokú elsősegélynyújtás. www.szegedizoltan.hu

Alapfokú elsősegélynyújtás. www.szegedizoltan.hu Alapfokú elsősegélynyújtás www.szegedizoltan.hu 1997. évi CLIV. törvény 5. (3)e, Mindenkinek kötelessége - a tőle elvárható módon - segítséget nyújtani és a tudomása szerint arra illetékes egészségügyi

Részletesebben

RF MARINR UNIPOLÁRIS ESZKÖZ

RF MARINR UNIPOLÁRIS ESZKÖZ RF MARINR UNIPOLÁRIS ESZKÖZ Irányítható elektródkatéter intrakardiális térképezéshez és ablációhoz Műszaki leírás Caution: Federal Law (USA) restricts this device to sale by or on the order of a physician.

Részletesebben

Engedélyszám: 18211-2/2011-EAHUF Verziószám: 1. 2435-06 Kardiológia követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

Engedélyszám: 18211-2/2011-EAHUF Verziószám: 1. 2435-06 Kardiológia követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat A szakrendelőbe idős nőbeteg érkezik. Elmondása szerint kezdetben kisebb, majd nagyobb terhelésre, végül már nyugalomban is nehézlégzése van, az éjszakai órákban gyakran erőteljesen fullad.

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-8/1/A-29-11 Az orvosi biotechnológiai

Részletesebben

BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA. Sotalol AL 80 mg tabletta Sotalol AL 160 mg tabletta. szotalol hidroklorid

BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA. Sotalol AL 80 mg tabletta Sotalol AL 160 mg tabletta. szotalol hidroklorid BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA Sotalol AL 80 mg tabletta Sotalol AL 160 mg tabletta szotalol hidroklorid Mielott elkezdené szedni ezt a gyógyszert, olvassa el figyelmesen az alábbi

Részletesebben

A TELJES SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI RIZIKÓ ÉS CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

A TELJES SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI RIZIKÓ ÉS CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A TELJES SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI RIZIKÓ ÉS CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Dr. Páll Dénes egyetemi docens Debreceni Egyetem OEC Belgyógyászati Intézet A HYPERTONIA SZÖVŐDMÉNYEI Stroke (agykárosodás) Szívizom infarktus

Részletesebben

Szívstresszmérés (VIPORT - EKG-bázisú szívstresszmérő készülék)

Szívstresszmérés (VIPORT - EKG-bázisú szívstresszmérő készülék) Szívstresszmérés (VIPORT - EKG-bázisú szívstresszmérő készülék) A stressz hatása a szívre A túlzott mértékű stressz a szívbetegségek egyik rizikófaktora. Nyugalmi állapotban, átlagosan a felnőtt szív percenként

Részletesebben

Aritmiák nem farmakológiai kezelése. (pacemaker, ICD, katéter abláció) Csanádi Zoltán Kardiológiai Intézet

Aritmiák nem farmakológiai kezelése. (pacemaker, ICD, katéter abláció) Csanádi Zoltán Kardiológiai Intézet Aritmiák nem farmakológiai kezelése. (pacemaker, ICD, katéter abláció) Csanádi Zoltán Kardiológiai Intézet Aritmiák (ingerképzési és ingerület vezetési zavarok) Tünetek, következmények Tünet és panaszmentes

Részletesebben

A keringési rendszer rendellenességei

A keringési rendszer rendellenességei A keringési rendszer rendellenességei Vérszegénység (anaemia) Szerkesztette: Vizkievicz András A vérszegénység olyan állapot, amelyben a vörösvértestek száma, vagy a hemoglobin mennyisége túl alacsony,

Részletesebben

Végtagfájdalom szindrómák

Végtagfájdalom szindrómák www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Végtagfájdalom szindrómák Verzió 2016 1. Bevezetés Számos gyermekkori betegség okozhat végtagfájdalmat. A végtagfájdalom szindróma" egy általános kifejezés

Részletesebben

VIII./1. fejezet: A láb fejlődési rendellenességei

VIII./1. fejezet: A láb fejlődési rendellenességei VIII./1. fejezet: A láb fejlődési rendellenességei A fejezetben a lábat alkotó csontok számbeli többletét és hiányát, valamint méretbeli túl-, illetve alulnövekedését részletezzük. Az e fejezetben található

Részletesebben

repolarizációs tartalék

repolarizációs tartalék A projekt négy munkaévében, a kutatási tervben kitűzött céloknak megfelelően, az antiaritmiás és proaritmiás hatás mechanizmusában szereplő tényezők vizsgálatára került sor, amely az alábbi fontosabb új

Részletesebben

EKG ESETEK 1. ESET 14 éves szuka belga juhász kutya. Testtömege 40kg. Hirtelen kialakult súlyos általános állapot romlás, elesettség, dyspnoe. Súlyos tachyarrhythmia, pulzusdeficit. Szívfrekvencia 230-250/perc

Részletesebben

Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz

Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz Verzió 2016 1. MI A REUMÁS LÁZ 1.1 Mi ez? A reumás láz nevű betegséget a sztreptokokkusz baktérium

Részletesebben

Veleszületett szívbetegség az élveszületettek kb. 8 -énél fordul elő.

Veleszületett szívbetegség az élveszületettek kb. 8 -énél fordul elő. A congenitalis vitiumok Veleszületett szívbetegség az élveszületettek kb. 8 -énél fordul elő. Kialakulásukban örökletes tulajdonságok és környezeti tényezők játszhatnak szerepet. terhesség alatti fertőzések,

Részletesebben

Európában és az USA-ban évente a hirtelen szívhalál

Európában és az USA-ban évente a hirtelen szívhalál Cardiologia Hungarica 2008; 38 : C9 13 2008 Locksley Hall Media Beültethetõ eszközök a kamrai tachyarrhythmiák kezelésére Merkely Béla, Róka Attila Semmelweis Egyetem, Kardiológiai Központ, Kardiológiai

Részletesebben

Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai

Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai gyakorlatban. Például egy kísérletben növekvő mennyiségű

Részletesebben

Kötelező Szintentartó Neurológiai Továbbképzés PTE ÁOK Neurológiai Klinika Pécs, 2013. november 25.

Kötelező Szintentartó Neurológiai Továbbképzés PTE ÁOK Neurológiai Klinika Pécs, 2013. november 25. Kötelező Szintentartó Neurológiai Továbbképzés PTE ÁOK Neurológiai Klinika Pécs, 2013. november 25. Harcos Péter Szt. Imre Egyetemi és Oktató Kórház Budapest Paradigma: egy adott időszakban az adott tudomány

Részletesebben