Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Szövetség Szeged Pont TE kellesz! Szakmai kiadvány az ifjúsági szolgáltató munkatársak számára

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Szövetség Szeged 2012. Pont TE kellesz! Szakmai kiadvány az ifjúsági szolgáltató munkatársak számára"

Átírás

1 Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Szövetség Szeged 2012 Pont TE kellesz! Szakmai kiadvány az ifjúsági szolgáltató munkatársak számára

2 Impresszum PONT TE KELLESZ! SZAKMAI KIADVÁNY AZ IFJÚSÁGI SZOLGÁLTATÓ MUNKATÁRSAK SZÁMÁRA Képzési segédanyag Kereskedelmi forgalomba nem hozható! Minden jog fenntartva! Jelen kiadványt vagy annak részeit a jogtulajdonosok vagy a kiadó engedélye nélkül tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon közölni. Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Szövetség HELPI Kecskeméti Ifjúsági Iroda és Fejlesztő Műhely Szerkesztette: Kecskés-Szabó Gabriella Szakmai segítséget nyújtott: Szabó Csaba (HELPI) Nyelvi lektor: Bustya Júlia Design és kivitelezés: Török Judit Nyomdai kivitelezés: Innovariant Nyomdaipari Kft. Kiadja: Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Szövetség Felelős kiadó: B. Balogh Edit, ügyvezető igazgató Első kiadás Készült 100 példányban A TÁMOP B azonosító számú, Pont Te kellesz! Ifjúsági közösségfejlesztés városon és vidéken című projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. 2

3 ELŐSZÓ ELŐSZÓ Kiadványunk elkészítésére, melyet kezében tart az Olvasó, a Pont Te kellesz! Ifjúsági közösségfejlesztés városon és vidéken című projektünk keretében nyílt lehetőség, és nemcsak e kiadvány szerkesztésére és nyomtatására. Egyúttal egy rendkívül izgalmas és értékes segítői munkát ismerhetünk meg egyre közelebbről, melynek a Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Szövetség és három tagszervezetének munkatársai lehetnek részesei. Az ifjúsági munka Magyarország három régiójában, a nyugat-dunántúli, a közép-dunántúli és az észak-magyarországi régióban fog megvalósulni, a régiók nagyvárosaiban, Szombathelyen, Székesfehérváron és Egerben egy-egy ifjúsági információs központ várja a éves fiatalokat 2012 júniusától, valamint 4-4 kisebb vidéki településen keresheti fel a helyben élő ifjúság a mobil információs pontjainkat. Ezzel a sok ponttal nem az a célunk, hogy egymástól elszigetelt, üres irodákat hozzunk létre és tartsunk fenn éveken keresztül, hanem hogy élő, jól működő partnerségekben a várost és a vidéket egymáshoz kapcsolva, a helyi igényekhez igazodva a fiatalok problémáira, szükségleteire együtt tudjunk koncentrálni, és közösen próbáljuk boldogulásukat elősegíteni. Irodáink alacsony küszöbű, vagyis mindenki számára ingyenesen, könnyen elérhető szolgáltatásait igyekszünk a különböző korosztályok számára a sajátosságaikhoz igazodva úgy kialakítani, hogy ezáltal a koncepciónkban megfogalmazott üzenet megérkezzen a fiatalokhoz: Fedezd FEL a környezetedet, ismerd FEL az értékeidet, és keresd FEL azt a helyet, ahol PONT Te kellesz! Számos helyzetben a tájékozatlanságunk, információhiányunk, a saját környezetünk és értékeink nem ismerete a felelős azért, hogy nem találjuk a helyünket a társadalomban. A fiatalokat e tekintetben fokozott veszély fenyegeti, melyben nagy szerepet játszhatnak a gyökértelenségből, értékvesztésből, a támogató háttér hiányából, hátrányos helyzetből fakadó problémák. Küldetésünknek érezzük, hogy egymás tapasztalataiból merítve, és összetéve azt, amink van, felkínáljuk a lehetőséget a kiválasztott településen élő fiatalok számára a kiteljesedéshez, mely nemcsak a maguk és magunk, hanem az egész magyar társadalom épülésére szolgál. Ezekkel a gondolatokkal kívánunk az Olvasónak a kiadványunkból hasznos szemezgetést, és munkájához meg nem szűnő és el nem fogyó lelkesedést, elhivatottságot! Kecskés-Szabó Gabriella szakmai szerkesztő 3 4

4 Tartalom IMPRESSZUM 2 ELŐSZÓ 3 TARTALOM 5 IFJÚSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ IFJÚSÁGI INFORMÁCIÓS IRODA 7 I. Mi az iroda? 8 II. Az ifjúsági információs központ küldetése és szolgáltatásai 9 II.1. Küldetés 9 Önmeghatározási folyamat 9 Melyek a változó és változatlan tényezők? 9 II.2. Szolgáltatások 13 Információs szolgáltatás 15 Tanácsadás 17 Iii. Az ifjúsági információs és tanácsadó szolgálat ügyfélszolgálati protokollja 19 Iv. Az ifjúsági információs központ helyiségei, megjelenése 21 A FIATAL KORCSOPORTOK SAJÁTOSSÁGAI 23 I. Személyiségfejlesztés és értékmentés 25 5 A mentés helye : éves egyetemi ifjúság 25 TARTALOM II. Z generáció, avagy a mai éves korosztály 27 III. Elvirágzó gyermekkor 30 Általános iskolai felső tagozatosok, évesek jellemzése 30 ESÉLYEGYENLŐSÉG I. Magyarország hátrányos helyzetű fiataljai 34 A Magyarországon élő roma csoportok 36 A roma fiatalok sajátosságai 37 A gyermekotthonok gyermekei 39 II. A munkanélküliség mint hátrányos helyzet 41 FIATALOK A PSZICHOLÓGUS SZEMÉVEL 45 I. Serdülőkor, fiatal felnőttkor, életkori feladatok 46 II. Krízishelyzetek, devianciák 47 FIATALOK A JOGÁSZ SZEMÉVEL 51 A gyermekjogok hazai szabályozásának keresztmetszete 52 AZ INTERNET FOGSÁGÁBAN, VAGY ÉPPEN SZABADSÁGÁBAN? 57 Az internetes és virtuális terek közösségi használata 58 Mankónk az ifjúsági információs szolgáltatások kifejlesztéséhez 61 Amikor a nyúl viszi a puskát 63 TEMATIKUS LINKGYŰJTEMÉNY 65 6

5 IFJÚSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ IFJÚSÁGI INFORMÁCIÓS IRODA IFJÚSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ IFJÚSÁGI INFORMÁCIÓS IRODA A fiataloknak hétköznapi problémáik megoldásában, életútjuk, jövőjük tervezésében és sorsukat befolyásoló döntéseik meghozatalában csakis akkor van valódi szabadságuk, ha széles körben rendelkeznek információkkal az őket körülvevő világról. HAYICO Szakmai-etikai Kódex Ez a fejezet a HELPI Kecskeméti Ifjúsági Iroda és Fejlesztő Műhely módszertani fejlesztése, az ERYICA Európai Ifjúsági Információs és Tanácsadó Ügynökség és az ISZOSZ Ifjúsági Szolgáltatók Országos Szövetsége ajánlásai alapján. I. MI AZ IRODA? Mi az iroda? a szolgálattal kapcsolatban talán ez a legtöbbször elhangzó kérdés. Ezt kérdi a betérő fiatal, ezt firtatja a fenntartó, erről érdeklődnek a szakmai partnerek mégis, valószínűleg az ifjúsági információs és tanácsadó iroda munkatársai azok, akik a legtöbbet felteszik ezt a kérdést maguknak. Még ma is! Bizonyos értelemben persze nem kérdés, hogy mi az iroda. Kevés is az olyan hazai humánszolgáltató, melynek annyira kimunkált szakmaietikai kódexe van, mint a magyarországi ifjúsági információs és tanácsadó irodáknak. A szabályzóknak azonban esetükben nem a szolgáltatás kereteinek és módszereinek merev körülhatárolása a célja, hanem kapaszkodók biztosítása éppen ahhoz, hogy az irodák/szolgálatok folyamatosan a sodorban maradhassanak, a mindig megújuló igényekhez igazodva változhassanak és újra feltehessék (fel kelljen tenniük) a kérdést maguknak: mi MA az iroda? Mert az irodák/szolgálatok lényegi része mégiscsak ez: a változás! A megjelenő igényekhez, a valós szükségletekhez igazított szolgáltatások. Csak így tudnak ugyanis célcsoportjuk, a mindig más, a megújuló és az új dolgokra leginkább fogékony fiatalok közelében maradni. Munkájukra emiatt mindvégig jellemző volt az első -ség, az úttaposás, az addig ki nem próbált szolgáltatási formák, technikák bevezetése, módszertanuk kidolgozása és lehetőség szerinti terjesztése de soha sem öncélúan, hanem a felbukkanó, új típusú igényekre válaszul. Belső, szakmai körökben el is terjedt a szállóige, miszerint az irodák vagy olyasmit csinálnak, ami tiltott, vagy olyat, amit még senki sem! Különösen fontos, hogy a fentiek már a legelső iroda (illetve a későbbi irodahálózat) létrehozásakor tudatosultak a szolgálat(ok) munkatársaiban, így ez a fajta, innovatív megközelítés következetesen végigkísérte a szakma húsz éves hazai történetét. Ugyancsak kulcsfontosságú volt annak felfedezése, hogy a szolgáltatás újszerűsége nem annyira az egyes funkciók egyediségéből fakad, hanem abból, hogy a tevékenységek egy helyen koncentrálódnak: vagyis nem egyedi szolgáltatásokban, hanem azok rendszerében kell gondolkodni. E felismerésnek köszönhető, hogy Magyarországon a nemzetközi gyakorlathoz képest is nagyobb hangsúlyt kap az információs és tanácsadó tevékenység összekapcsolása. IFJÚSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ IFJÚSÁGI INFORMÁCIÓS IRODA 7 8

6 II. AZ IFJÚSÁGI INFORMÁCIÓS KÖZPONT KÜLDETÉSE ÉS SZOLGÁLTATÁSAI II.1. KÜLDETÉS IFJÚSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ IFJÚSÁGI INFORMÁCIÓS IRODA AZ IFJÚSÁGI INFORMÁCIÓS KÖZPONT KÜLDETÉSE ÉS SZOLGÁLTATÁSAI Küldetés ÖNMEGHATÁROZÁSI FOLYAMAT Az ifjúsági információs központ (IIK) alapvető és lényeges küldetése az, hogy egy helyen tegye elérhetővé az információk széles skáláját, alkalmazkodva a helyi közösség fiataljainak szükségleteihez. Az IIK szerepe azonban ritkán szűkül le a szigorúan vett információszolgáltatói funkcióra. ÖNMEGHATÁROZÁSI FOLYAMAT Egyidejűleg nagyszerű kihívás és gyötrő feladat állandóan felülvizsgálni, a változó igényekhez igazítani egy szolgáltatási rendszert; amikor pont az intézményi stabilitást segítő rutinokkal, a megszokott, máshol jól/rosszul bevált megoldáspanelekkel szemben kell a környezet kihívásaihoz folyamatosan igazodva kitalálni valami mást, valami újat, hatékonyabbat. Az iroda szolgáltatási felülete, arca a fentieknek megfelelően tehát folyamatosan változik, alapelvei, módszerei azonban változatlanok gyakorlatilag a kezdetek óta. A szolgáltatás ma is érvényes alapelveit a legelső iroda (még 1984-ben) az alábbiak szerint fogalmazta meg: 9 1. Mindenki bejöhet! 2. Minden kérdést fel lehet tenni! 3. Szolgáltatásaink díjtalanok! 4. Személyes ügyekben titoktartás! 5. Speciális ügyekben szakemberekhez irányítás! Ez volt a kiinduló képlet, mely folyamatosan bővült, és közel egy évtizedes műhelymunka, valamint a gyakorlati tapasztalatok eredményeként 1995 januárjára a Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége Szakmai-etikai Kódexévé, a magyarországi szolgáltatás Alapdokumentumává teljesedett ki. MELYEK A VÁLTOZÓ ÉS VÁLTOZATLAN TÉNYEZŐK? 1. A változó fiatalok A fiatalok társadalmi, gazdasági és kulturális jellemzői jelentősen módosultak a demográfiai változások, a társadalmi környezet, az egyéni és kollektív viselkedés, a családi kapcsolatok és a munkaerőpiaci helyzet változásának eredményeként. Először is, a fiatalkor tovább tart. Demográfiai kutatók megfigyelték, hogy gazdasági (foglalkoztathatóság, munkanélküliség stb.) és szocio-kulturális tényezők hatására a fiatalok egyre idősebb korban érik el életútjuk fontos állomásait: a formális tanulási időszak végét, a munkába lépést, a családalapítást. Másodszor, az életutak nem-lineárissá válnak. Manapság különböző szerepeink az élet színpadán összekeverednek: lehetséges, hogy valaki egyszerre diák, felelős a családjáért, állása van és állást keres, és a szüleivel él. A fiatalok egyre gyakrabban mozognak ezek között a szerepek között, mivel a társadalom már nem tud olyan garanciákat nyújtani, mint korábban (biztos állás, társadalombiztosítási juttatások stb.). Harmadszor, a hagyományos közösségi modellek fokozatosan teret vesztenek, miközben az egyéni életutak egyre individuálisabbá válnak. Az egyén családi kapcsolatai, házassága és karriertervei már nem sablonokhoz igazodnak. Ez különösen a közigazgatás politikai irányvonalaira van nagy hatással. A fiatalok közéleti szerepvállalása Az európai fiatalok általában lelkesen támogatják a demokráciát és szívesen vesznek részt működésében. De az intézményi struktúrák iránt nagymértékben megrendült a bizalom. A fiatalok manapság sokkal kevésbé kötelezik el magukat a politikai és társadalmi cselekvés hagyományos struktúrái mellett (pl. pártok, szakszervezetek), és a demokratikus párbeszédben is csak kismértékben vesznek részt. Az ifjúsági szervezetek is érzik ennek hatását, és felismerik, hogy át kell alakulniuk. Ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a fiatalokat nem érdekli a közéletben való részvétel. Legtöbbjük világosan kimondja, hogy szeretne részt venni, szeretné befolyásolni a társadalom döntéseit, de mindezt a régi részvételi struktúrákon és mechanizmusokon kívül, egy egyénibb, egyszeri alakalomra szóló részvételi formában képzelik el. A közigazgatás feladata, hogy áthidalja a szakadékot, ami a fiatalok lelkesedése, kifejezési vágya és a társadalom által kínált módszerek, és struktúrák között tátong. Ennek hiányában felléphet az állampolgári deficit, vagy rosszabb esetben tiltakozásra kerülhet sor. Részlet az Európai Bizottság Fehér Könyvéből 2. Eltérő profilok Magyarországon az irodák többsége eleve információs és tanácsadó irodaként jött létre. Az első vonalas irodák a kezdetektől fogva kapcsolatban állnak egymással, így alapelveik, alapszolgáltatásaik és módszereik megegyeznek. Az eltérések elsősorban személyi és környezeti okokra vezethetők vissza. Befolyásoló lehet a vezető és a munkatársak szakmai orientációja: ha egy iroda vezetője közművelődési szakember, akkor nagy valószínűséggel a különböző kulturális programoknak igen megbízható, akár országosan is használható forrása az iroda, esetleg maga is belefog ilyen programok szervezésébe. Amennyiben azonban a vezető (például) pszichológus, akkor irodája a mentálhigiénés tanácsadásokban, a problémás fiatalokkal való foglalkozásban járhat az élen. Hasonló a helyzet a környezeti hatásokkal: egy egyetemi nagyvárosban, vagy a főváros egyes kerületeiben mind a betérő fiatalok, mind a kínálat jelentősen eltérhet egy munkanélküliségtől erősen sújtott területen lévőétől. 3. Tevékenységek A tevékenység egyik legfőbb erénye a rugalmasság és a gyors alkalmazkodás. Hiszen az iroda az információk teljes skálájával nem rendelkezhet, viszont képesnek kell lennie arra, hogy az igényelt információkat rövid időn belül megszerezze, a szükséges útmutatást, segítséget megadja. Az irodáknak széleskörű kapcsolatokkal kell rendelkezniük a település határain messze túlmutatóan, hiszen működésüknek ez is az egyik alapja. Az ifjúsági iroda mint intézménytípus nemcsak szervezeti formájában, céljaiban, feladataiban, hanem tényleges tevékenységében is magában hordozza újszerűségét, amely a következőkben foglalható össze: Tevékenységével egy helyre koncentrálja mindazokat a lehetséges információkat, amelyek külön-külön megtalálhatók ugyan, de beszerzésük, a köztük való eligazodás sok időt és energiát igényel. Felerősíti mindazoknak a szervezeteknek, információs hálózatoknak a tevékenységét, amelyekkel kapcsolatba kerül. A hozzá fordulóktól igényeket, jelzéseket gyűjt, ezeket továbbítja az érintett szervezetek felé, segítve ezzel munkájukat. 10 IFJÚSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ IFJÚSÁGI INFORMÁCIÓS IRODA

7 IFJÚSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ IFJÚSÁGI INFORMÁCIÓS IRODA AZ IFJÚSÁGI INFORMÁCIÓS KÖZPONT KÜLDETÉSE ÉS SZOLGÁLTATÁSAI Küldetés Melyek a változó és változatlan tényezők? 4. Szolgáltatási rendszer Az ifjúsági irodák szolgáltatási rendszerét szemlélve (információnyújtás, tanácsadás, valamint azokat kiegészítő segítői szolgáltatások) megállapítható, hogy az intézmény hiánypótló szereplő, hiszen a fiatalok számára nem áll rendelkezésre más olyan szolgáltató rendszer, amely ilyen komplex formában kínálna megoldást az iskolán illetve munkahelyen kívüli, valamint az ott nem megoldható problémákra, nem megválaszolható kérdésekre. Ennek a hármas tevékenységi körnek a feladatait horderejük, jelentőségük, időigényességük, szervezési kívánalmaik miatt más, nem kizárólagosan e tevékenységgel foglalkozó szolgáltató nem képes ellátni, csakis egy ilyen sajátos működésű, e feladatok megfelelő szakmai színvonalon történő ellátására felkészült intézmény, mint az ifjúsági iroda. Tekintettel arra, hogy az információhoz való jog alapvető emberi és állampolgári jog, kijelenthető az is, hogy az ifjúsági iroda egy olyan humánszolgáltató intézmény, mely alapellátás jellegű szolgáltatást nyújt a fiatalok számára. 5. Alapvető célkitűzések A szolgáltatás elsődleges célja, hogy segítséget nyújtson a fiatalok számára a mindennapi életük során felmerülő problémáik megoldásában, információs igényeik kielégítésében Az iroda információs és tanácsadó tevékenységén keresztül segíti a fiatalok autonómiájának kialakulását; azt, hogy felelősséget vállalhassanak önmagukért Társadalmi integráció Elősegíti az egyének és a szolgáltató intézmények összetalálkozását. Segíti a fiatalokat abban, hogy megtalálják a nekik megfelelő helyet a társadalomban, és hozzájárul az életkorukból és élethelyzetükből adódó esetleges hátrányaik csökkentéséhez. Mindezeken túl az irodák segítik a társadalmi folyamatok megértését és az azokba való aktív bekapcsolódást, valamint azt, hogy a fiatalok személyes fejlődésük lehetőségeiről tájékozottak legyenek. 7. Alapfeladatok Az irodának a fiatalok várható problémáinak megelőzéséért, illetve csökkentéséért, a helyi igényekhez igazodva kell alakítania és működtetnie a céljainak és feladatainak megvalósításához szükséges információs és tanácsadó szolgáltatásait. A fiataloknak sajátos szükségleteiknek, kérdéseiknek megfelelően kell információt és tanácsokat adnia. A működés által érzékelt és felvetett problémákat vissza kell csatolnia, közvetítenie kell a helyi önkormányzatnak, szakmai nyilvánosságnak és célcsoportjainak, ezáltal kedvezően befolyásolva a tevékenységüket, együttműködésüket, a fiatalokat érintő társadalmi folyamatokat, döntéseket. 8. Felkarolás Az intézmény munkatársai információkkal, tanácsokkal segítik azokat a fiatalokat, akik hátrányos helyzetűek, akik önállóan próbálnak segíteni saját vagy társaik problémáinak megoldásában, akik az átlagosnál, a kötelezőnél többet akarnak tenni. Az ifjúsági iroda közvetlen légkörével, személyes viszonyával hozzájárul a kölcsönös tiszteleten alapuló felnőtt-fiatal, illetve a kortárs kapcsolatok kialakulásához, a szociális készség fejlesztéséhez. Ezen kívül teret ad ifjúsági kezdeményezéseknek, összehozza azokat, akik egymást segíthetik. 9. Alapelvek Az Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda minden egyházi és pártpolitikai szervtől függetlenül kell, hogy működjön. Nem veheti át a már meglévő intézmények, szolgálatok feladatait, hanem szükség esetén információs és tanácsadó szolgálataival kiegészíti azokat új módszerek, modellek, kísérletek kialakításával, adaptálásával. Az információ megbízható, a szolgáltatás minden magánszemély számára diszkrimináció nélkül hozzáférhető és ingyenes az alapszolgáltatások nem lehetnek üzleti jellegűek. Az irodába bármely fiatal bejöhet, bármilyen problémával az iroda munkatársainak azonnal, várólista nélkül kell segítséget nyújtaniuk, amikor a fiatal a problémájával megjelenik. A nyitva tartás a tanuló és dolgozó fiatalok szabadidejéhez igazodik. Az iroda és a működtetésben résztvevő személyek tiszteletben tartják a fiatalok anonimitását, a szakmai titoktartás kötelező. A fiatalok függetlenségét segítve egyenrangú félként kell kezelni őket. Tiszteletben kell tartani a fiatalok autonómiáját és jogukat a szabad választáshoz. Az információ és a tanácsadás az iroda elsődleges tevékenysége, de az információs és tanácsadó szolgáltatások integráltan jelennek meg és egyenlő súlyt képviselnek. Bár az információs és tanácsadó szolgálat valamennyi hozzá forduló személy számára nyitott, a fiatalok az elsődleges csoport, melynek érdekében az iroda működik. 10. Módszertan Az iroda legyen rugalmas, sokoldalú, a források sokfélék, és a kérdésekre adott válaszok jól érthetőek. Az iroda a teljes emberrel foglalkozzon, de legyen tudatában annak, hogy önmaga nem tud minden problémán segíteni, sokkal inkább kliens-központú, mint módszer-központú, azaz a fiatalok igénye kell, legyen a kulcs a megfelelő módszer kiválasztásához. Kliensközpontú megközelítésben a fiatallal közösen, őt erősítve oldja meg a problémát, illetve segíti a fiatalt abban, hogy saját maga képes legyen megoldani az életben felmerülő problémákat. Harmadik személlyel való kapcsolatfelvételhez a fiatal beleegyezését kéri. Az ifjúsági információs és tanácsadó iroda céljai és feladatai megvalósításához az eszközök, módszerek és technikák lehető legszélesebb körét alkalmazza: az önkiszolgáló rendszerű információ hordozóktól egészen a személyes és speciális egyéni tanácsadásig. Az információs és tanácsadó munka nem mindig különül el szükségszerűen egymástól. A munkatársnak, aki a fiatallal a kapcsolatot felveszi, több lehetősége is kínálkozik személyre szabott segítségnyújtásra: Maga nyújt segítséget, szem előtt tartva saját kompetenciájának határait. Az irodán belül a területet jól ismerő szakemberek segítségével jogi, életvezetési illetve egyéb egyéni problémákban személyre szóló tanácsadást ajánl fel a fiatalnak. Külső szakemberhez ajánlja (sohasem egy intézményt ajánl, hanem egy meghatározott személyt; a munkatárs marad a felelős a fiatalért akkor is, amikor szakemberhez ajánlja, mivel megállapodás szerint a fiatalt őhozzá ajánlják vissza) ezzel elkerülhető, hogy a fiatal elvesszen, illetve az iroda egyszerű diszpécser szerepet vegyen fel. Folyamatosan kapcsolatot tart mentálhigiénés szolgálatokkal, népszerűsíti tevékenységüket. 11. Innováció, terjesztés Az iroda a helyi igényekhez igazodó speciális szolgáltatásokat alakít ki, illetve végez. Új modelleket, kezdeményezéseket adaptál, kapcsolatot tart azok működtetőivel, segítséget nyújt elindulásukhoz. Támogatja a problémakezelő (sporadikus) modellek elterjesztését. 12 IFJÚSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ IFJÚSÁGI INFORMÁCIÓS IRODA

8 II.2. SZOLGÁLTATÁSOK Az ifjúsági információs munka ma széles körben elismert része az ifjúsági munkának, szerte Európában. Az Európa Tanács 1990-ben fogadta el az R(90)7 számú ajánlást, amelyben javasolja tagállamainak, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a fiatalokat érintő információszolgáltatásra és tanácsadásra. E munka személyes dimenziójának fontosságát az a tény is jelzi, hogy a szolgáltatásokat olyan szakemberek működtetik, akik speciálisan erre a területre kaptak felkészítést, szereztek szakmai képesítést. A munkatársak által megtestesített személyességet pedig nem lehet pótolni sem az internettel, sem egy önmagában jól sikerült kiadvánnyal, de még egy hasznos dokumentumokkal telerakott információgyűjteménnyel sem. Európában a legkorábbi kezdeményezés ilyen általános ifjúsági információs szolgáltatás kialakítására 1960-ban történt. Ezt az egyedi szolgáltatási formát a szükségletek hívták életre. Egy helyre koncentrált szolgáltatási rendszerének köszönhetően számos kérdést volt képes úgy megválaszolni, hogy elkerülte az akkori gyakorlatot, amikor is a fiatalt egyik szolgálattól a másikig küldték anélkül, hogy pontosan megismerték volna, valójában mit is szeretne. Az új rendszer működési gyakorlatává vált, hogy amikor nem képes egymagában megválaszolni a kérdéseket, kapcsolati hálóját használva ügyfelét olyasvalakihez irányítja, aki az adott terület szakértője. Az általános ifjúsági információs központok (irodák, szolgáltatók) speciális formáját valósítják meg a beavatkozásnak, tevékenységük 13 IFJÚSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ IFJÚSÁGI INFORMÁCIÓS IRODA AZ IFJÚSÁGI INFORMÁCIÓS KÖZPONT KÜLDETÉSE ÉS SZOLGÁLTATÁSAI Szolgáltatások legfontosabb alapelve, hogy a fiatal informálását csupán eszköznek tekintik: a hangsúlyt arra helyezik, hogy növeljék a fiatalok lehetséges választásainak számát, részvételüket, felelősségüket és önállóságukat. Az ilyen szolgáltatás egy a sok információforrás közül, amely a fiatal számára elérhető: mint például az ő személyes és hivatalos kapcsolatai, a média, a hivatali adminisztrációs, illetve valamely témában specializálódott információs központok (egészség és szexualitás, jóléti jogok, európai lehetőségek, stb.). Az információ, mint a részvétel előfeltétele Az utóbbi években a következetes és átfogó ifjúságpolitikai megoldásokat keresve sok európai ország fektet nagyobb hangsúlyt arra, hogy szorgalmazza a fiatalok és szervezeteik bevonását az ifjúságpolitika meghatározásába, valamint a fiatalokat megcélzó szolgáltatások és programok szervezésébe és működtetésébe. Ezen a területen is széleskörű egyetértés van: csak akkor lehet hatékony a részvétel, ha a fiatalok megfelelő tájékoztatást kapnak azon lehetőségekről, amelyek számukra elérhetőek helyi, regionális, nemzeti, európai szinten, illetve globálisan. A fiatal nem tud használni olyan szolgáltatást, illetve nem tud részt venni olyan tevékenységben, amelyről nem tudja, hogy létezik. Vagyis: ha nem megfelelően informált, a fiatal nem tudja gyakorolni jogait és kötelességeit: sem állampolgárként, sem fogyasztóként, sem szülőként, sem vezetőként, sem dolgozóként, sem állásnélküliként. A fiatalok szükségletei és az IIK küldetése Tartsuk szem előtt, hogy amikor egy IIK nem sikeres (vagyis néhány hónappal megnyitása után bezárja kapuit), az gyakran azért van, mert a tervezési folyamat és az IIK küldetésének tisztázása nem volt eléggé alapos. Teljes és nyitott vita szükséges az IIK céljairól, ahogy arról is, pontosan milyen szolgáltatásokat fog kínálni. Mindemellett a helyi fiatalok információs szükségleteinek felmérése is szükséges. A szolgáltatások összességének meghatározása A szolgáltatási kör, amit az IIK fog nyújtani, jelentős mértékben változhat attól függően, hogy milyen ifjúsági szolgáltatás létezik már a helyi közösségben. Befolyásoló tényező lehet az is, hogy milyen különleges szükségleteket jeleztek a fiatalok, és az is, mit lehet nyújtani a rendelkezésre álló erőforrásokkal. Amikor a szolgáltatási kínálatról döntünk, hasznos lehet, ha legalább két (de inkább több) ütemben tervezzük a megvalósítást: 1. (első szakasz) az elsődleges szolgáltatások, melyeket az IIK alapvetően nyújtani kíván 2. (további szakaszok) másodlagos szolgáltatások, amelyeket az IIK nyújt (megfelelő erőforrások esetén) annak érdekében, hogy teljessé tegye a működését. Az alábbi lista támpontot adhat azon szolgáltatások meghatározásához, amelyeket az ifjúsági információs és tanácsadó központ nyújthat: 1. Gyakorlati információk: a helyi, fiataloknak szóló szolgáltatásokról és lehetőségekről, közérdekű címek, kedvezményt biztosító kártyák, helyi szórakozás, kulturális és szabadidős lehetőségek, szállások 2. Fiatalok jogai: szociális ellátások, jogok az iskolában és a családban, változások a fiatalokat érintő törvényekben 3. információs hozzáférés biztosítása más szolgáltatók szakterületeihez (egészség és szexualitás, ifjúsági kezdeményezések és ifjúsági csereprogramok, európai lehetőségek fiataloknak, jogi tanácsadás) 4. információk tanulási lehetőségekről, tréningekről, karrierről, végzettségekről 5. időszakos munka ajánlatok, és/vagy segítség a munkakeresésben (önéletrajzírás, interjú készségek) 6. egyéni tanácsadás a személyes vagy családi problémák tekintetében 7. Internet-hozzáférés 8. dokumentumok gyűjteménye, amelyet a felhasználó szabadon tanulmányozhat (a személyzet vagy központ bármiféle hozzájárulása nélkül) többféle témában, vagy megjelölt területeken, mint a foglalkoztatás és karrier, külföldi országok, vagy drog és szexualitás 9. Infrastruktúra, amelyet egyéni felhasználók és fiatalok csoportjai ingyenesen vagy minimális költséggel használhatnak (konferenciaterem, videó stb.) 10. jegyeladás (koncert, kulturális események, olcsó utak stb.) és engedményeket kínáló kártyák árusítása 14 IFJÚSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ IFJÚSÁGI INFORMÁCIÓS IRODA

9 IFJÚSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ IFJÚSÁGI INFORMÁCIÓS IRODA AZ IFJÚSÁGI INFORMÁCIÓS KÖZPONT KÜLDETÉSE ÉS SZOLGÁLTATÁSAI Szolgáltatások Információs szolgáltatás Tanulni a már létezőtől Az ifjúsági információs munka sok európai országban elismert része az ifjúsági munkának. Ha nincs ifjúsági információs központ a régióban, biztosan van a szomszédban. Érdemes egy vagy két látogatást tenni már létező, különböző formában, megközelítésben működő IIK-hoz. (Magyarországon a HAYICO módszertani központjai is segítik az induló kezdeményezéseket.) Érdemes beszélgetni a szolgáltatásban dolgozó szakemberekkel: ezzel tesztelhetjük ötleteinket és valószínűleg sok újabb kérdést is kapunk, amelyek előrébb vihetik gondolatmenetünket. Látogatásaink azon alkalmak, amikor működni láthatjuk az általunk is tervezett projektet fenntarthatják, újjáéleszthetik lelkesedésünket olyan időszakban is, amikor helyben esetleg kicsit nehezebben alakulnak a dolgok. 1. Információs szolgáltatás Mi is az általános ifjúsági információ? Az ifjúsági információ szakkifejezést az információs szereplők széles köre által végzett különböző tevékenységek egységes leírására használjuk. Az általános ifjúsági információs munka egyedi vonásait az ERYICA tagszervezetei részéről elfogadott, 1960 óta kipróbált megközelítés szerint körvonalazzuk. Felhasználó-központúság Ez azt jelenti, hogy az ifjúsági információs szolgáltatás a felhasználó fiatal kérdéseit és szükségleteit használja kiindulópontként. E megközelítésben a felhasználóval folytatott interakció a kérdések és problémafelvetések széles skáláját öleli fel, melyekre komplex módon válaszol az intézmény (ezért az általános kifejezést a szakosodott információszolgáltatók karrier-tanácsadók, egészségügyi szolgáltatók, stb. ellentéteként használjuk), vagy továbbküldi a felhasználót másik szolgáltatóhoz, amelyik az érintett területen adekvát segítséget nyújthat. Az ifjúsági információs központ, alapvető információs és tanácsadó szerepe mellett más, kiegészítő szolgáltatásokat is nyújthat, amennyiben azok nem ellentétesek alaptevékenységével (pl. ifjúsági kártya-értékesítés, szálláshelyek, olcsó közlekedési eszközök és egyéb felszerelések bérbeadása az ifjúsági aktivitás támogatása érdekében, segítség ifjúsági projektek szervezésében). Készíthet továbbá kiadványokat azon források széles skálájáról (hivatalok, egyesületek, kereskedelmi szolgáltatók), amelyek elősegítik az aktivitást, és a fiatalokat célozzák meg. E kiegészítő tevékenységek szervezésekor azonban szem előtt kell tartani, hogy az IIK-nak az elsődleges dolga az egyéni felhasználók kéréseinek, szükségleteinek kielégítése, függetlenül más, külső forrásból történő megkeresésektől. Az IIK törekszik arra, hogy mindezt olyan módon tegye, amelynek eredményeként valamennyi választási lehetőség birtokába kerül a fiatal, mindamellett tiszteletben tartja az egyén autonómiáját és anonimitását. Az általános ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatók a következő sajátos jegyeket viselik (melyeket az Európai Ifjúsági Információs Charta, a nemzeti alapelvek, vagy saját alapító okiratuk határoz meg számukra): Kifejezetten arra alakultak, hogy választ adjanak a fiatalok kéréseire, igényeire. Valamennyi fiatal számára nyitottak, az igénybevételhez előzetes egyeztetés nem szükséges. Széles körben nyújtanak információt, különböző módszereket alkalmaznak, felkészülve a fiatalok szokványos, és különleges szükségletekkel rendelkező csoportjaira egyaránt. Az általuk nyújtott információ praktikus, sokféle, pontos, hiteles és rendszeresen frissített. Olyan módon működnek, hogy személyesen fogadnak minden felhasználót, tisztelik bizalmas közléseit és önállóságát, valamint a választási lehetőségek lehető legszélesebb körét nyújtják. Amikor szükséges, továbbküldik a felhasználót a megfelelő szolgáltatóhoz. Szükséges feladatok Az IIK feladatai a következők lehetnek: 1. előzetes bejelentkezés nélkül, azonnali válaszadás különböző kérdésekre a témák széles körében, amelyet a különböző felhasználók vethetnek fel, 2. ha az IIK maga nem rendelkezik a szükséges, illetve kielégítő információval, a felhasználó továbbküldése az igénybe veendő szolgáltató és szolgáltatás megjelölésével, ahol az információ elérhető, 3. abban az esetben, ha a megkeresés részletesebb és bonyolult választ igényel, megnevezni a szervezetet (vagy személyt a szervezetben), amely képes adekvát választ adni a kérdésre. Annak érdekében, hogy ezt a három funkcióját teljesítse, az IIK: 3.1. a szolgáltatások széles körében kell, gyűjtse és rendszerezze az információkat, 3.2. meg kell bizonyosodnia, hogy az IIK valamennyi munkatársa, aki kapcsolatba lép az ügyfelekkel, tájékoztatást kapott a törvények változásaiban, és egyéb olyan nagyobb témákban, amelyek a fiatalokat érintik, valamint arról, hogy ezek a munkatársak hozzáférnek a naprakész információhoz, erőforrásokhoz, 3.3 meg kell szerveznie, ápolnia kell a kapcsolatot és együttműködést más, fiatalokkal kapcsolatban álló szolgáltatókkal és releváns információforrásokkal. Amikor az információt gyűjti és dokumentálja, az IIK megkülönböztetett figyelmet kell, hogy fordítson: a források sokféleségére annak érdekében, hogy a felhasználónak valós esélyt biztosítson a választásra, a források valódiságára, a források függetlenségének megőrzésére ideológiai, vallási és gazdasági érdektől, információinak és dokumentációjának naprakész frissítésére. IFJÚSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ IFJÚSÁGI INFORMÁCIÓS IRODA 15 16

10 IFJÚSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ IFJÚSÁGI INFORMÁCIÓS IRODA AZ IFJÚSÁGI INFORMÁCIÓS KÖZPONT KÜLDETÉSE ÉS SZOLGÁLTATÁSAI Szolgáltatások Tanácsadás A tanácsadás a fiatalnak azt a lehetőséget ajánlja fel, hogy egy jól definiált tanácsadó-kliens kapcsolatban vizsgáljanak, derítsenek fel témákat, kérdéseket. A tanácsadáshoz gondoskodni kell a megfelelő környezetről, amely támogatja az önfeltárást és a változást. Ez a gondoskodás kiterjed a megfelelően kiképzett és szupervízión részt vevő tanácsadók alkalmazására, a tanácsadók elvárásaira, a külön tanácsadó helyiségre, a tanácsadás rendszeresessé tételére, tanácsadói alkalmakra. Néhány ifjúsági szolgáltató kihelyezi tanácsadói tevékenységét más területekre is, pl. iskola, kollégium, ifjúsági klub. Ez utóbbi helyzetekben feltétlenül szükséges megegyezni (szerződést kötni) a vendéglátó szervezettel, hogy kellően biztosítható legyen a tanácsadás megbízhatósága, intimitása és biztonsága. Az ilyen tanácsadások számos területet lefedhetnek: jogi tanácsadás fogyasztói és ifjúsági jogok családi és kapcsolati problémák szexuális tanácsadás szociális biztonság karrier tanácsadás segíteni a fiataloknak a munkakereséskor felmerülő nehézségek leküzdésében általános egészségügyi tanácsadás drogok európai ifjúsági programok és lehetőségek szálláskeresés emigránsok és kisebbségek segítése más, különleges segítséget igénylő csoportok segítése támogatás ifjúsági szervezetek létrehozásában A tanácsadó munkához egy csendes helyre van szükség, valamint egy munkatársra, aki megfelelő kapcsolatot képes kialakítani a fiatalokkal, hogy segítse őket a problémás helyzetekből való kilépésben. Továbbá a tanácsadó munkához szükség van arra a tudásra és azokra a készségekre, amelyek segítségével a tanácsadó a megfelelő információt és választási lehetőséget képes ajánlani, illetve, amelyekkel támogatja a fiatalt a döntés meghozatalában és kivitelezésében. Néhány fiatalnak szüksége van a további segítségre úgy, hogy a tanácsadót felkéri képviselőjének (pl. járjon el a nevében, telefonáljon, levelezzen vagy képviselje őt). Minden ifjúsági szolgáltatónak (központnak) szüksége lesz világos határok megállapítására a tanácsadás és információs munka terén. A fejlesztésnek tartalmaznia kell, hogy hol lesz a szolgáltatás: csak a helyszínen, vagy a fiatal otthonában, vagy más területen. Szabályozni kell a kapcsolat gyakoriságát, a kapcsolat területeit (szórakozás, vásárlás, beszélgetés) is. Az különösen fontos, hogy amikor a fiatal saját személyes kérdéseit és problémáit veti fel, az IIK tiszteletben tartsa anonimitását (a vonatkozó törvények szerint) és bizalmasan kezelje az így kapott információkat (lásd az Európai Ifjúsági Információs Charta iránymutatásait). Egyéb szolgáltatások között megjelenhet a közösségi programok szervezése, közösségek generálása, építése, online tanácsadási szolgáltatások különböző tématerületekben, táborok szervezése, önkéntes tevékenységek, akciók lebonyolítása stb. IFJÚSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ IFJÚSÁGI INFORMÁCIÓS IRODA 17 18

11 III. AZ IFJÚSÁGI INFORMÁCIÓS ÉS TANÁCSADÓ SZOLGÁLAT ÜGYFÉLSZOLGÁLATI PROTOKOLLJA A ( jellemzően) éves korosztályba tartozó ügyfél személyesen keresi fel kérésével, kérdésével az ifjúsági információs iroda ügyfélszolgálatát. Az ügyfélszolgálatot teljesítő munkatárs várólista nélkül fogadja az utcáról betérő fiatalt, aki: maga kíván tájékozódni a helyszínen fellelhető anyagokból (öninformációs tevékenység), vagy információt kér, vagy tanácskozni (konzultálni) akar egy kérdésről/problémáról, vagy konkrét szaktanácsadásra érkezik, vagy ügyintézéshez kér segítséget, vagy csak érdeklődő, aki konkrét elképzelés nélkül érkezik (szétnéz, újságot olvas, leül és beszélget), vagy megfelelő alkalomra, bizalmi légkörre vár kérdésének, kérésének feltevéséhez. Az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások egymásra épülő rendszerben hozzáférhetőek, a fiatalok számára érzékelhetően nem különülnek el egymástól. Öninformációs tevékenység esetén az ügyeletes munkatárs az ügyféltérben lehetőség szerint várakozási idő nélkül biztosítja a hozzáférést az interneten fellelhető adatbázisokhoz és az intézmény IFJÚSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ IFJÚSÁGI INFORMÁCIÓS IRODA AZ IFJÚSÁGI INFORMÁCIÓS ÉS TANÁCSADÓ SZOLGÁLAT ÜGYFÉLSZOLGÁLATI PROTOKOLLJA számítógépes vagy kézi dokumentációs rendszeréhez. Eközben figyelemmel kíséri a fiatal tevékenységét, és alkalom adtán felajánlja segítségét. Amennyiben ezt elfogadja az ügyfél, átlép a következő protokollba: információt kér. Amennyiben nem fogadja el, illetve nem kér segítséget, az aktív kapcsolat ezen a szinten megáll. Feltételezhető, hogy az ügyfél önállóan megtalálja a számára megfelelő információt (szálláshely, pályázat, program, egyéb ). Információkérés esetén az ügyeletes munkatárs a fiatallal együtt lehetőleg várakozási idő nélkül, az ügyféltérben keresi a választ, illetve segít konkretizálni a kérdést (a szűkített válaszkereséshez). Komplexebb témák esetében (álláskeresés, továbbtanulás, hivatali ügyintézés, stb.) igyekszik minél szélesebb körben körüljárni a kérdést, hogy valóban a legadekvátabb választ, problémamegoldási folyamatot választhassa ügyfele. A beszélgetés során törekszik arra, hogy minél gyorsabban és pontosabban mérje fel ügyfele kérdését és az a mögött húzódó, esetleges mélyebb, valódi problémát. A beszélgetés elmélyülése esetén felajánlja a négyszemközti beszélgetés lehetőségét a tanácsadó/konzultációs helyiségben. Amennyiben ezt elfogadja az ügyfél, átlép a következő protokollba: tanácsot kér, konzultál. Amennyiben nem fogadja el, illetve nem kér segítséget, az aktív kapcsolat ezen a szinten megáll. Feltételezhető, hogy az ügyfél megtalálja a számára megfelelő információt, választ. Konzultáció esetén az ügyeletes munkatárs a fiatallal együtt a tanácsadó helyiségben, bizalmas légkörben folytat beszélgetést. Az ügyeletes munkatárs a kommunikációban a saját személyiségével dolgozik, kliensközpontú megközelítésben a fiatallal közösen, őt erősítve segít ügyfelének, hogy maga legyen képes megoldani a felmerülő problémát, illetőleg maga legyen képes lépéseket tenni annak megoldására. Az ügyeletes munkatárs segítői kompetenciája a probléma valós feltérképezésére, annak pontos megfogalmazására, illetve a megoldásához vezető út közös meghatározására terjed ki. Ezt követően amennyiben a beszélgetésből kiderül annak szükségessége az ügyeletet teljesítő munkatárs az általános konzultáció helyett szaktanácsadói segítségnyújtást ajánl fel. Ha az érintett területnek ő maga is szaktanácsadója (pályaorientáció, jog, párkapcsolat, életvezetés, nemzetközi ifjúsági mobilitás stb.) saját, egyéni tanácsadói kompetenciában felajánlja a specifikus szaktanácsadást. Amennyiben az ügyeletet teljesítő munkatárs saját kompetenciában nem vállalhatja az ügyet, az intézmény saját humánerőforrásából vagy a rendelkezésre álló segítői hálózatból, intézményi kapcsolatokból választja ki a megfelelő szakembert, s annak segítségét ajánlja fel az ügyfélnek. Amennyiben ezt a segítséget elfogadja az ügyfél, átlép a következő protokollba: szaktanácsadás. Amennyiben nem fogadja el, illetve nem kér segítséget, az aktív kapcsolat ezen a szinten megáll. Feltételezhető, hogy az ügyfél a beszélgetés és a rendelkezésre álló információk alapján önállóan megoldja a szóban forgó problémát. Krízishelyzet (szociális krízis, drogelvonás, szuicid gondolatok, pánik, összeroppanás, stb.) esetén nem fogadható el az ügyfél visszautasító magatartása, mindenképp szükséges a határozott, adott cselekvéssorra utasító fellépés és a direkt beavatkozás! Szaktanácsadás Helyben: Jó esetben az ügyeletes ifjúságsegítő, vagy az intézményben alkalmazott munkatársak valamelyike azonnal, várólista nélkül, saját kompetenciában maga nyújt szakszerű segítséget a tanácsadó helyiségben. Amennyiben ez nem megoldható, időpont-egyeztetéssel, vagy az információs és tanácsadó szolgálatnál meghatározott időpontban tartott fogadóóráján egy intézményi alkalmazott (munkatárs vagy megbízott tanácsadó) fogadja az ügyfelet és nyújt szakszerű segítséget. Külső helyszínen: Amennyiben helyben, vagy saját kompetenciában nem megoldható szaktanácsadásról van szó, az ügyeletet teljesítő munkatárs külső, az adott területen jártas, az intézmény által ismert és leinformált szakemberhez irányítja a fiatalt. Szükség esetén az időpont-egyeztetésben és kapcsolatfelvételben közvetlen segítséget nyújt az ügyeletet ellátó munkatárs (telefonálás, elkísérés), azonban törekedni kell arra, hogy a fiatal lehetőség szerint maga járjon el ügyében! A harmadik személlyel való kapcsolatfelvétel minden esetben kizárólag a fiatal beleegyezésével és anonimitásának tiszteletben tartásával történhet! Külső szakember bevonása esetén az ügyeletet teljesítő munkatárs mindig felajánlja annak lehetőségét, hogy ha a tanácsadó nem vált be, együtt további lehetőség után kutathatnak. Az ügyeletes ifjúságsegítő ezzel is próbálja elkerülni, hogy csupán diszpécser szerepben legyen: tudatosítja, az ügyfél ügye nála marad, csak a kérdés megoldásának jelen stádiumban valaki más hatékonyabb segítséget tud nyújtani! Ügyintézésben nyújtott segítség lehet: hivatali telefonálás és faxolás, online ügyintézés, hivatalos dokumentum fénymásolása, nyomtatása, szkennelés, dokumentumok, képek szerkesztése, irodai szoftverek használata ( jellemzően kérelem, pályázat, dolgozat vagy önéletrajz elkészítéséhez). A tevékenység lehetőség szerint várólista nélkül, az intézmény tanácsadó helyiségében, bizalmas légkörben zajlik. IFJÚSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ IFJÚSÁGI INFORMÁCIÓS IRODA 19 20

12 Érdeklődő ügyfelek esetében az újságolvasás, a beszélgetés, időtöltés sokszor csak afféle puhatolózás: annak felmérése, hiteles-e a segítő, alkalmasnak találja-e az ügyfél arra, hogy a problémáját, kérdését megossza vele. Éppen ezért nagyon fontos tevékenység a látogató fiatalok megnyerése, szóval tartása: ez az út a bizalmuk elnyeréséhez. Mindez olyan tevékenység, mely módszerekkel nehezen körülírható, itt valóban a segítő személyiségén, mint legfontosabb munkaeszközén van a hangsúly! Az érdeklődő ügyféllel való kapcsolat szükség szerint átlép a következő protokollokba: információkérés, konzultáció, szaktanácsadás. Az ügyféllel végzett folyamat valamennyi eleménél a fiatal együttműködési hajlandósága, a rendelkezésre álló információk aktualitása, teljeskörűsége, illetve a segítő felkészültsége, hatékony közreműködése a döntő. Ha mindezen körülmények adottak, feltételezhető, hogy AZ ÜGYFÉL ELÉGEDETTEN TÁVOZIK. IFJÚSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ IFJÚSÁGI INFORMÁCIÓS IRODA AZ IFJÚSÁGI INFORMÁCIÓS KÖZPONT HELYISÉGEI, MEGJELENÉSE IV. AZ IFJÚSÁGI INFORMÁCIÓS KÖZPONT HELYISÉGEI, MEGJELENÉSE Az ifjúsági információs központ (szolgáltató) elhelyezkedése, mérete és a rendelkezésre álló tér meghatározó befolyást gyakorol azokra is, akik használják, de arra is, hogy milyen szolgáltatást tud nyújtani, illetve kifejleszthet-e új szolgáltatásokat az intézmény. Ideális esetben a helyiségnek olyan központi helyen kellene lennie, amely kedvelt a fiatalok körében és általuk könnyen meg is közelíthető (az IIK tömegközlekedéssel és egyéb járművel is könnyen megközelíthető helyen kellene, hogy legyen!). Fontos, hogy az IIK önálló helyiséggel rendelkezzen (ne osztozzon más szervezettel a területén), identitása világosan meghatározott legyen, és a fiatalok érezzék: értük van az intézmény. Tudatában kell lenni annak, hogy a központ több fiatalt vonz, ha fizikailag és működésében független más intézményektől (iskola, művelődési ház, polgármesteri hivatal). Az ügyfélmunka területe (fogadótér) az IIK legfontosabb egysége, amit minden felhasználó lát és használ. Barátságosnak, közvetlennek, átláthatónak és könnyen használhatónak kell lennie. Székekkel, asztalokkal, elvihető kiadványok számára kialakított állványokkal kell felszerelni. Legyenek jól rendszerezett polcok a dokumentumoknak, és szükséges külön asztal az IIK ügyeletet ellátó munkatársainak. Itt vagy külön szobában legyen elhelyezve egy vagy két, mindenki által használható számítógép. Fontos bevonni a fiatalokat az IIK megjelenésének és bútorozásának tervezésébe. Sok fiatal, jellemzően, akiknek leginkább szükségük lenne rá nem keresi és látogatja a (nem hivatalos és hivatalos) szolgáltatókat. Azáltal, hogy az IIK vonzó és barátságos hangulatú, megkönnyíti a fiatal számára a kritikus első lépés megtételét. Ugyanakkor fontos elkerülni azt a csapdát, hogy túlságosan divatosan próbáljuk berendezni a helyet, hisz a felhasználóknak ez csak egy bizonyos csoportját vonzza. Ha azonban az IIK első látásra például egy kávézónak tűnik, megkönnyíti az először odalátogató fiatalok beilleszkedését. A fiatalok bevonása a kinézet-bebútorozás döntésének meghozatalába segíthet megtalálni az egyensúlyt, amely ahhoz szükséges, hogy a szolgáltató hely mindenféle közönséget vonzzon. Amikor a központot eszközökkel látjuk el, fontossági sorrend szükséges mind a stáb, mind a felhasználók tekintetében, azaz a fiataloknak megfelelő arányban minden esetben hozzá kell férni azokhoz az eszközökhöz, melyeket az alábbiakban kiemelünk: 1. telefon, kapcsolattartásra pl. a lehetséges munkáltatókkal és jóléti intézményekkel, 2. fénymásoló, a dokumentumok sokszorosításához, 3. számítógép, pl. munkára jelentkezéshez és önéletrajzírásra, 4. szélessávú internet-hozzáférés. Az ifjúsági információs központ berendezései, megjelenése legyen fiatalos, vagyis otthonos, színes és modern, illetve minél inkább felszerelt, azért, hogy a fiatal hozzá tudjon férni a számára szükséges információkhoz, valamint az idejének hasznos eltöltéséhez is könnyen találjon eszközöket. IFJÚSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ IFJÚSÁGI INFORMÁCIÓS IRODA 21 22

13 A FIATAL KORCSOPORTOK SAJÁTOSSÁGAI A FIATAL KORCSOPORTOK SAJÁTOSSÁGAI A mai fiatalokról... Mit hallunk ma nap mint nap a fiatalokról? Például efféle kiábrándult nyilatkozatokat: Fiatalságunk [...] rosszul nevelt, fittyet hány a tekintélyre és semmiféle tiszteletet nem tanúsít az idősek iránt. Manapság fiaink [...] nem állnak fel, amikor a helyiségbe belép egy idős ember, feleselnek a szüleikkel és fecsegnek ahelyett, hogy dolgoznának. Egyszerűen kiállhatatlanok. Nem táplálok többé semmiféle reményt országunk jövőjét illetően, ha holnap a mai fiatalság kerül hatalomra, mert ez a fiatalság kibírhatatlan, nem ismer mértéket, egyszerűen rettenetes. A világ válságos helyzetbe került. A gyermekek nem hallgatnak többé a szüleikre. Nem lehet messze a világ vége. A fiatalság velejéig romlott. A fiatalok elvetemültek és semmirekellők. Sohasem lesznek olyanok, mint a régi idők fiatalsága. A mai fiatalok nem lesznek képesek megőrizni kultúránkat. Mintha a legfrissebb újságcikket olvasnánk. Azonban az első idézet Szókratésztől való (Kr. e ), a második Hésziodosztól (Kr. e. VII. sz. első fele), a harmadik egy egyiptomi szerzetestől (2000 éve), az utolsó pedig több mint 3000 éves, Babilon romjai között találták egy égetett agyagtáblán. J. M. Petitclerc, szalézi pap, fiatalok evangelizációjáról szóló könyvéből Fejezetünkben a fiatalok egyes korcsoportjaival foglalkozó szakemberek kérésünkre írt összefoglalójával találkozhat az Olvasó, mellyel célunk, hogy rávilágítsunk a fiatalokban rejlő különféle energiák forrásaira, az eltérő viselkedések, igények és kommunikációs stílusok okaira, kapjunk egy kis ízelítőt azokról a fejlődési szakaszokról, melyeken egykor mi is keresztülmentünk. Tapasztalt szakembereink segítségével járjuk be gondolatban (a teljesség igénye nélkül) újra ezeket az életszakaszokat, mely utazás, reméljük, segítséget nyújt az ifjúság szolgálatához. a szerkesztő A FIATAL KORCSOPORTOK SAJÁTOSSÁGAI Keszeli Sándor jegyzetéből 23 24

14 Személyiségfejlesztés és értékmentés A mentés helye : éves ifjúság A szegedi Szent Imre Szakkollégium lakói, hallgatói bár felnőtt életkorúak azaz felnőtt tanulóknak számítanak de több esetben a felnőttség egyes kritériumainak nem felelnek meg még, így a megfelelő kompetenciaalapú képzések és módszerek alkalmazásával, valamint értékeink és hagyományaink szem előtt tartásával célunk a éves korcsoportba tartozó egyetemi ifjúság személyiségfejlesztése. A felsőoktatásba való bekapcsolódásuk során a fiataloknál többek között a következő problémákkal találkozhatunk: időhiány, szétszórtság, életvezetési problémák, tanulásmódszertani problémák, az önállóság hiánya, az együttélés problémái (az alkalmazkodás hiánya, az egészséges családmodell hiánya), előítéletesség, kommunikációs hiányosságok és problémák, az információs társadalom problémái (információáradat, a szelektálás hiánya), a közéleti érdeklődés hiánya, az önszerveződés és az önálló kezdeményezések hiánya, túlzott feladatvállalás, a hívatás krízise stb. Látva a fentieket - a korábbi, egy-egy tudományterülethez köthető képzéseink mellett évek óta szervezünk olyan képzéseket, műhelyeket is, amelyek fejlesztik az adott kompetenciákat. Ilyen műhelyeink, illetve tréningjeink voltak például: tudatos életvezetés műhely (életvezetés, személyes időgazdálkodás, időmenedzsment); karrier műhely (pályaorientációs és karrierprogram képzés); pályázatírás műhely; dráma, avagy színjátszó műhely (drámapedagógia); újságírás műhely; 25 A FIATAL KORCSOPORTOK SAJÁTOSSÁGAI Személyiségfejlesztés és értékmentés A mentés helye : éves egyetemi ifjúság tánc műhely; turizmus műhely (túravezető képzés); Felrázás műhely (ifjúságpasztorációs képzés). Mindezen képzések, tréningek mellett alapfeltétel az önképzés és az öntevékenység is a fiataloknál, amely során (akár egy vegyes korcsoportú közösségben) szinte bármilyen munkafolyamat elvégzését rájuk lehet bízni (az egyik legjobb motivációs eszköz a bizalom, illetve az önkormányzatiság biztosítása), de ezekben az esetekben is fontos az alapvető célokat meghatározni (mi kik vagyunk, és mit akarunk), azokat hangsúlyozni feléjük. Programlehetőségek, amelyek az öntevékenységben, önképzésben segíthetik a fiatalokat: Filmklub, sportlehetőségek (széles választékkal), komplex kirándulások, bálok, táncházak, színjátszó kör, közéleti teaház, tudományos ismeretterjesztő előadások, társasjáték est, zenei est (ahol a fiatalok zenei tehetségüket bemutathatják), énekkar, kézműves foglalkozások (karitatív jelleggel is), saját kiadványok szerkesztése, hagyományőrző ünnepségek, tematikus bulik, ökológiai tevékenységek, szociális és karitatív tevékenységek, kulturális programok (pl. múzeumlátogatás, kiállítások, fotóverseny, irodalmi est stb.), gasztronómiai programok (pl. borkultúra megismerése). Mi érdekli igazán a fiatalok e korcsoportját? Olyan témák érdeklik őket elsősorban, ahol építhetnek sikerélményeikre, előzetes tudásukra, szakmai és élettapasztalataikra. Ugyanakkor több esetben megfigyelhető az is, hogy igen nagy belső motivációt éreznek az olyan témák iránt is, amit valamilyen okból kifolyólag nem állt módukban korábban megismerni. A legnagyobb motivációt nem feltétlenül az jelenti, ha megmondjuk, hogy mit és hogyan csináljanak a fiatalok, hanem csak biztosítjuk számukra a támogató légkört, a megfelelő szociális és tanulási környezetet, valamint a különböző programok megvalósításához a szükséges eszközöket és segédanyagokat (akár kölcsönzési formában is). Viszont ezekben az esetekben is elengedhetetlen a folyamatos háttérfelügyelet (a programtervezéstől kezdve), valamint a gyors és személyre szabott visszajelzés. Kommunikáció a fent nevezett korcsoport irányába: A személyes kapcsolattartáson túl (ez a legfontosabb) szükség van mind a különböző elektronikus ( , facebook stb.), mind a papíralapú közvetítő, információs csatornákra is. (A hirdetményeknél lényeges szempont a fokozatos közzététel, illetve a lényegretörő és figyelemfelkeltő tartalom. Továbbá szükség lehet tömör, összegző kiadványokra, amiket bármikor elő lehet venni, ha szükség van rá.) Írásom befejezéseként idéznék egy részt a régi szegedi Szent Imre Kollégium História Domusából, amit munkám iránymutatójának, mottójának tartok: március 1. A Szent Imre Klub gyűlésének keretében a megyés főpásztor (Glattfelder Gyula) szózatot intéz az ifjúsághoz. Rámutatott azokra a nehézségekre és akadályokra, amelyek napjainkban az ifjúság elé tornyosulnak. Ezek leküzdése csak úgy fog sikerülni, ha az ifjúság a sablonon felülemelkedve, a minőségileg és mennyiségileg jobbra, értékesebbre törekszik. Majd további programul megjelöli az önnevelés és önképzés munkáján túl a vallásnak és nemzeti művelés eszméjének minél szélesebb rétegekben való terjesztését. Kordás Attila a Szent Imre Szakkollégium nevelőtanára 26 A FIATAL KORCSOPORTOK SAJÁTOSSÁGAI

15 Z generáció, avagy a mai éves korosztály A FIATAL KORCSOPORTOK SAJÁTOSSÁGAI Z generáció, avagy a mai éves korosztály Légy vidám, tedd a jót, a verebeket meg hagyd csiripelni. Don Bosco Fiatal tanárként, nevelőtanárként, médiában dolgozó szakemberként, testközelből tapasztaljuk mit jelent ma felvenni a harcot a rendkívül okos, gyakorlatias, több médium felhasználását űző, gyakran felületes, és megosztott figyelmű kamaszokkal, az ún. Z generációval. Szoktuk mondani, ők már nem olyanok, mint amilyenek mi voltunk. A technológia és a média a valóság és a fantázia határán mozog, 10 évesen website-okat készítenek, és ha nem vesszük fel az ő sebességüket, tanulási folyamataikat, lemaradunk mögöttük. 27 Hogyan is jellemezhetnénk a mai kamaszokat? a média által szocializálódnak döntéshozóként gyakran befolyásolják szüleik vásárlási szokásait, kiadásait céljuk, hogy kifejezzék önmagukat és egy választott csoporthoz való tartozásukat fontos számukra a szabadidő, melyet legnagyobb részben a barátaikkal, illetve hasonló korú társaikkal töltenek el a reklámok által könnyen befolyásolhatóak (médiafüggőség) nyitottak az újdonságokra rugalmas problémamegoldók kiváló kommunikációs készségűek Mi az, amire fel kell figyelnünk, ami visszatérő, figyelmeztető, vagy éppen sérülés jeleit mutatja a fiatal lelki világában, és amelyben segítséget kell nyújtanunk? 1. a kamasz magába zárkózik, társaitól elfordul, 2. viselkedése rövid idő alatt megváltozik, bizarr lesz, 3. hangulatváltozásai érthetetlenné válnak önmaga és környezete számára, 4. tartós, súlyos teljesítményromlás, koncentrálási képtelenség zavara, 5. szokatlan indulatkitöréseit öngyilkossági gondolatok, az élet értelmetlenségének hangoztatása kísérik, 6. súlyos szorongások, irreális félelmek, kényszerűen ismételt cselekvések jelentkeznek, 7. étkezési zavarok súlyos fogyással, hízással, 8. ismétlődő, szervi ok nélküli panaszok: fejfájás, gyomorpanaszok, alvászavar, 9. magatartása agresszív, kötözködő, miközben érzelmeinek megfogalmazására képtelen. A lelki sérülések, a megoldatlan problémák szinte automatikusan magukkal vonják, hogy könnyen alkalmazkodnak új, számukra vonzó, de szélsőséges irányt mutató eszmékhez és ideológiákhoz. Ennek viszont a következő súlyos következményeivel kell szembenézni. Új betegségek: bulemia nervosa: falási rohamok és az azokat követő hánytatás anorexia nervosa: kóros soványság obesitas: kóros kövérség ortorexia: csak szerinte egészséges ételek, italok fogyasztása exorexia: túlzásba vitt edzés (sustanol) drunkorexia: egész napi koplalást alkoholfogyasztással kombinálják függőségek (dohányzás, alkohol, drog) De ne gondoljuk azt, hogy ez örökre így marad, hiszen valahogy mi is felnőttünk, mi is túléltük, és a szüleink is szellemileg-lelkileg épek maradtak mellettünk. Mégis sokszor nem könnyű észrevenni a jeleket, és csak az utolsó előtti pillanatokban látjuk meg, hogy mire lett volna szüksége, vagy mit kellett volna másképp csinálnunk, hogy ne jusson ide a fiatal. Egy mai kamasz akkor figyel, ha érdekeset hall, tiszteletet akkor mutat, ha hiteles számára a felnőtt. Honnan merítünk erőt, ötletet, hogy lendületesek, fiatalosak, hitelesek lehessünk minden korosztály, főleg a kritikus kamasz számára, aki sokszor hátrányos helyzetű, kisebbségben élő, értelmi-testi fogyatékkal küzdő? Mi a megelőző (preventív) módszert használjuk, ami nem más, mint szeretet-pasztoráció, és jellemzője a fiatalos alkotóvágy. Ez a szeretetpasztoráció teremti meg a megfelelő nevelői kapcsolatot a kamaszokkal, fiatalokkal; a gyümölcse annak a meggyőződésnek, hogy minden élet magában hordozza a boldogság magját. A megelőző módszer egy olyan pedagógiai módszertan, amit meghatároz: a fiatalok közötti állandó jelenlét ( lenni akarás ), osztozva velük életükön, szimpátiával nézve világukat, odafigyelve valós szükségleteikre és értékeikre; a feltétel nélküli elfogadás, mely állandó előrevivő erőt teremt az emberben és képességet a fáradhatatlan párbeszédre; a megelőző szempont/kritérium, amely hisz a minden fiatalban jelenlévő jó erejében, és próbálja fejleszteni azt a jó pozitív tapasztalatainak segítségével; az igények és normák ésszerűségen való megteremtése, rugalmasság és meggyőző erő a javaslatokban; a személyes kapcsolatokkal átszőtt pozitív környezet; a nevelők és fiatalok állandó szerető és szolidális, buzdító és céltudatos jelenlétével. A módszer alapján milyenek is vagyunk? Odafigyelünk a pozitív aspektusokra, értékekre és az újrakezdés lehetőségére; meghallgatjuk a fiatalokat, s mindig készek vagyunk a dialógusra. Ezért a valóság megvizsgálásában odafigyelünk: a szegénységre és a szociális kirekesztettségre, hiszen ezek súlyosan veszélyeztetik neveltetésüket; a nevelési intézményekre és a fiatalokkal való kapcsolat megszilárdítására: a család helyzete és annak nevelői kapacitása, a nevelői módszer és minősége annak a formációnak, amit ez megkíván (szociális kommunikációs eszközök stb.); azokra a szociális aspektusokra, melyek hatással vannak az ifjúság helyzetére, mint pl. a felkínált munkalehetőség minősége vagy különböző lehetőségek a szabadidő kitöltésére stb.; a vallás megjelenésére az adott környezetben, az Egyház jelenlétére és tevékenységére; más vallások jelenlétére; az adott környezetben élők valós kulturális helyzetére, együtt azokkal az értékekkel és határokkal, tapasztalatokkal, nyelvezettel és szimbólumokkal, amelyek formálják mentalitásukat és érzékenységüket; az ifjúság helyzetének főbb jellegzetességeire és azokra a veszélyekre, amelyek ebből emelkednek ki. 28 A FIATAL KORCSOPORTOK SAJÁTOSSÁGAI

16 Magyarországon és külföldön egyaránt tapasztalatokat szerezhettünk Don Bosco megelőző módszere kapcsán. Itthon több intézmény tartozik a szalézi rendhez, amely Don Bosco nevelési céljait alkalmazva közelít a fiatalok felé. A közös játékok, kiscsoportos beszélgetések, az idősebbek ösztönzése, hogy a fiatalabbak segítségére legyenek, segítettek abban, hogy megismerjük a fiatalokat, a rendszeres találkozások által pedig folyamatos jelenlét alakult ki az érdeklődő kamaszok között. A szociális készségek fejlesztésére a társintézmények rendszeres látogatásával, a helyi karitatív és szociális munkába való bekapcsolódással együttműködést mozdítunk elő a fiatalok között. A közös, jótékony cél közösségteremtő erővel bír, mély baráti kapcsolatok és hosszú távú közös gondolkodás, jövőtervezés lehet az eredménye. A környezet, ahol eddig tevékeny munkával jelen voltunk, mindig törekedett az otthonos, családias légkör kialakítására. Úgy képzeljük el az Információs Ifjúsági Pont működését, hogy egy HÁZ legyen, amely befogad, ISKOLA, amely életre nevel és UDVAR, ahol barátként vidáman lehetünk. Sándor Bernadett a Szent Hedvig Kollégium nevelőtanára Dankó Zsuzsanna hittan-történelem szakos középiskolai tanár A FIATAL KORCSOPORTOK SAJÁTOSSÁGAI Elvirágzó gyermekkor Általános iskolai felső tagozatosok, évesek jellemzése Felhasznált irodalom: patikapedia.hu/drunkorexia nyergesanim.hu/kepzes/szip.doc Tari Annamária: Y generáció, Jaffa Kiadó, 2010 Tari Annamária: Z generáció, Tericum Kiadó, 2011 Riccardo Tonelli: Fiatalokból felnőtt keresztények, Don Bosco Kiadó, 2002 Sabino Palumbieri: Felelős és szolidáris polgárok nevelése, Don Bosco Kiadó, 2002 Kulcsár Éva: A serdülőkori fejlődés pszichológiai jellemzői, Trefort Kiadó, 2005 Elvirágzó gyermekkor Általános iskolai felső tagozatosok, évesek jellemzése A kiskamaszok A fejlődéslélektan szerint a serdülőkor 8-10 éves időszakát a prepubertás (kb. 10-től 13 éves korig) és pubertás (13-tól 15-ig) szakaszok vezetik be. A hétköznapi nyelvben kiskamaszoknak is nevezett gyerekek ekkor élik át talán a legtöbb változásból adódó feszültséget. Lányoknál kicsit előbb, fiúknál kicsit később, a hormonális változások elindítják a biológiai érést. A serdülőkor pszichés értelemben a tőlünk lényegesen eltérő kultúrájú természeti népeknél nem létezik. A serdülőkor mint krízis tulajdonképpen társadalmi jelenség, amely abból fakad, hogy a biológiai érés jóval megelőzi a pszichés és szociális felnőtté válást. Így egy serdülőnek nem csak a saját biológiai változásaival van dolga, hanem azzal is, hogy a szűkebb és tágabb szociális környezetében az évek alatt egyre jobban felnőtté küzdje magát. Prepubertás korú fiúk és lányok viselkedése és problémái A prepubertás korú fiúk érdeklődése feltámad a felnőttes, férfias, de számukra még tiltott dolgok iránt: obszcén szavak, erről való beszélgetés, fantáziálás, maszturbáció. A szexuális fantáziák már a másik nemre irányulnak, de sokszor szadisztikusak, ez utalhat a férfiszerep túlzó mértékű gyakorlására. A piszkos fantáziák ebben a korban lelkileg inkább távol tartják a fiúkat a lányoktól, és inkább bandákba verődnek össze, mert ott ezek kibeszélése által oldódhatnak a feszültségek. Ezek a késztetések ebben a korban már beleütköznek a megerősödött lelkiismeret normáiba, így a lelkiismereti szorongás elhárításaként a fiú bandában megélt féktelen viselkedést, bandázáson kívüli helyzetben a túlzott félénkség, rendesség válthatja fel. A feszültség levezetésére a csoportos rendbontás is alkalmas, mivel ez esetben a felelősség megosztható. Otthoni körülmények között a gyermek még vágyik az anyai babusgatásra, de egyre jobban úgy érzi, hogy ez őt akadályozza a férfivá válásban. Az elszakadásra irányuló tudatos vagy tudattalan törekvés eredményezi a néha megbotránkoztató viselkedést. A prepubertás korban lévő lányok viselkedése rendezettebb. Ebben az életkorban vetélkednek a fiúkkal, viselkedésük sokszor fiús. A szexuális érdeklődés a fiúkéhoz képest rejtettebb, de hasonlóan nagy feszültségekkel jár. Ők is inkább lányos társaságba oldódnak fel, és az idő múlásával egyre többet foglalkoznak a nőies küllem, viselkedés kialakításával. Az esetleg korán idősebb fiúk közreműködésével megkezdett szexuális élet válságtünet, amely a kislány női szerepben való bizonytalanságát fejezi ki, és ezzel akar saját maga számára is bizonyítani. Az anyáról való leválás a fiúkéhoz képest más úton történik, a lány inkább azonosul a női szereppel, és a tápláló, gondoskodó anya képével. Szociális viselkedésük Az általános iskolai korosztályra és a felső tagozatosokra különösen jellemző az iskolán és főleg az osztályon belüli szociális hierarchia tudattalan létrehozása. A hierarchia általában három-négy tengely mentén képződik: az egyik a tanulásban való jó teljesítés, a másik a modern, fogyasztói társadalom emberképe alapján a menő, divatos megjelenés, öltözködés (amelyet általában a tehetős családi háttér tesz lehetővé), a harmadik az ideális alak és arc-szépség, és végül a devianciában, rendbontásban való kiemelkedés. Az osztályhierarchia csúcsán lévők legalább egy, de általában két-három tengelyen is kiemelkedőek. Így, nagy általánosítás alapján mondhatjuk a menő lány vagy menő fiú jó tanuló, divatos (vagány, sportos, tehetős) és jó küllemű (és semmiképpen nem lehet duci vagy dagi), vagy divatos és jó küllemű, de a stréberekkel szembehelyezkedve deviáns viselkedésű; és sorolhatnánk még. Például egy dagi és gyenge tanuló, ha nem szeretne a lúzer szerepében maradni, vagy valamelyik menő személy holdudvarában hódolni, és nem is tehetős, akkor a kiemelkedéshez A FIATAL KORCSOPORTOK SAJÁTOSSÁGAI 29 30

17 általában kénytelen a devianciához folyamodni, így ő lesz az első, aki a menő személyt is megelőzi az első cigaretta elszívásában vagy az obszcén beszédben. Ilyenkor fontos, hogy rádöbbentsük a gyereket a valódi értékeire, amelyek most még csak a felnőttek körében találnak megbecsülésre, de néhány év múlva a csoportján belül is azzá válnak. Vannak olyan esetek is, akik pont emiatt állandóan a felnőttek társaságát keresik és elszigetelődnek a saját korosztályuktól, ahol semmilyen megbecsülést nem kapnak. Őket segíteni kell az arany középútra. A menő fiú vagy lány a csoportban általában vezető pozícióba kerül. Az ilyen főkolomposok köré klikkek alakulnak, amelynek tagjaira a vezető legtöbbször tudattalanul is erős befolyást gyakorol érzelmileg, stílus és viselkedés tekintetében, sőt a klikk tagjain kívül álló egész csoportra is hatással van. Például ha az osztályhierarchia csúcsán lévő személy a tanulásban deviáns, akkor könnyen előfordul, hogy a többieknél szintén a nem tanulás lesz a trendi. Amikor viszont hazaérnek a gyerekek, minden megváltozik, hiszen a prepubertás korban a család hatása még nagyon erős: akármilyen helyet is foglal el a hierarchiában, otthon ő még mindig anya kisfia és apa kislánya. Ha meg akarunk fogni egy csoportot, akkor jó taktika, hogy a vezetőt próbáljuk becserkészni és megnyerni magunknak úgy, hogy közben úgy teszünk, mintha nem tudnánk, hogy ő a menő. Mert ha megneszeli, hogy mi is annak tartjuk, akkor előfordulhat, hogy a helyzetet a saját nárcizmusának kielégítésére igyekszik felhasználni. Hasznos, ha következetesen a csoport minden tagjával azonosan bánunk, hogy éreztessük a menőkkel : ők sem lehetnek kivételek vagy protekciósok, de vigyázzunk, hogy ne alázzuk meg, inkább a valódi lelki, szellemi értékeiket igyekezzünk kiemelni. A FIATAL KORCSOPORTOK SAJÁTOSSÁGAI Elvirágzó gyermekkor Általános iskolai felső tagozatosok, évesek jellemzése Kommunikáció A Piaget-féle kognitív fejlődéselmélet szerint a gyerekek pont ebben a korban érik el az úgynevezett formális műveleti fázist, vagyis megtanulnak elvonatkoztatni, elméleti síkon gondolkodni. Nagyon sok dolgot befogadnak és megértenek, viszont a kisiskoláskori, mindenre nyitott, széleskörű érdeklődés itt leszűkül egy sajátos érdeklődési körre. Másrészt a figyelmüket a serdülőkori feladatok és az ezzel kapcsolatos témák kötik le, amelyeket már fentebb említettünk. A velük való kommunikáció szempontjából fontos megjegyezni, hogy többnyire nem tudják magukat kifejezni. Természetesen személyiségtípustól és egyéni lelki érettségtől függ, de nagy általánosságban elmondható, hogy még a befogadott és megtanult dolgokat sem tudják sokszor hatékonyan visszaadni, nemhogy saját magukról, főleg az érzelmeikről beszéljenek. Az érzelmeik tudatos, artikulált kommunikációjának képessége kb éves korban jelentkezik. Ebben a korban, a fent említett félénkség miatt is, a nondirektív kommunikáció (hagyom, hadd beszéljen ő magáról) nem igazán használható. Egy segítő beszélgetésben inkább meg kell próbálnunk a legjobb tudásunk, odafigyelésünk és empátiánk segítségével kitalálni az ő érzéseit, problémáit, mintsem hogy hosszú és kínos csendben várjuk, hogy ő megszólaljon. A találgatásnak viszont az a hátránya, hogy egy a serdülő által kínosnak megélt segítőbeszélgetésben előfordulhat, hogy a gyerek csak azért mondja azt, hogy igen, azt érzem, gondolom, amit tetszett mondani, mert minél előbb túl akar lenni a szituáción, vagy nekünk akarja megkönnyíteni a munkánkat, és nem akar csalódást okozni azzal, hogy az ő zavaros érzéseinek a ki nem találása miatt mi ne érezzük magunkat okosnak. Ilyenkor úgy érezheti, hogy az ő problémája szóra sem érdemes egy felnőttnek. Természetesen a serdülőkkel való mély kommunikáció alapja a maximális bizalom kiépítése, ami sok időt és energiát vehet igénybe. Nehéz beférkőzni az ő világukba, de ez azért is van, mert ők a saját prepubertás korukat nem tartják arra érdemesnek, hogy egy felnőtt lealacsonyodjon hozzájuk, hiszen inkább ők akarnak egyre inkább felnőttekké válni. Sokkal fontosabb tehát, hogy a fiatalos segítő valahol a gyerek saját világa és a szülők által képviselt felnőttek világa között helyezkedjen el, de ne próbáljon kamaszos lenni csak azért, hogy megnyerje őket, hanem felnőttként viselkedjen, hogy akár példaképként gondolhassanak rá. Annál is inkább, mert miután a bizalmukat megnyertük, a határok tartására kell figyelnünk. Az összetegeződés és sok közös játék, nevetés után az erősebb személyiségű gyerekek a segítő fejére nőhetnek. Ennek megelőzésére a keretek felállítása és a következetes, ámde nem ostoba és túlzottan merev betartatása fontos. A prepubertás fiatalok még gyerekek és nem felnőttek, tehát a határtartás, a keretek megszabása és betartatása a felnőtt felelőssége, de ugyanakkor a felelősségérzetet és a felelősségvállalást is nevelni kell bennük, elsősorban jó példával. Demokratikus döntési lehetőségeket is inkább csak nevelő célzattal érdemes felkínálni. Annál is inkább, mivel sokszor döntésképtelenek: ők még vagy nem tudják, hogy mit akarnak, vagy nem tudják, hogy mi az igazán jó nekik, vagy amit ígérnek, azt nem tudják felelősséggel betartani. A prepubertás fiatalok éppen a gyerekkori énjük szétesésének korszakát (szerepdiffúzió) élik, és még sok-sok év választja el őket a felnőtt identitásuk megszilárdulásától, ezért jellemző rájuk, hogy álarcokat, szerepeket, stílusokat próbálgatnak, és ezeket szituációtól függően váltogatják. Viselkedésüket általában az befolyásolja, hogy éppen milyen társaságban, környezetben vannak. Ezért előfordul, hogy egy otthoni környezetben aranyosnak, négyszemközti beszélgetésben szelíd és félénk jelleműnek tűnő gyerek a korosztálybeli haveri társaságban hirtelen a legtrágárabbul beszélő, égetni való vagy épp laza és szétcsúszott kamasszá válik. Persze ez csak álarc. Ezért, ha iskolai, vagy más szigorúan körbehatárolható környezeten kívül, komoly dolgokról szeretnénk beszélgetni ezekkel a gyerekekkel, akkor azt ne a kötetlen haveri társaságban tegyük, mert a komoly dolgok hamar obszcén viccek kereszttüzében fognak a nevetségességbe süllyedni. A csoportos együttlétek alkalmával ugyanis a csordaszellem igen erős, sőt egymásra licitálnak a hülyeségben élenjárók. Lelkizni velük inkább csak négyszemközt érdemes. Ott is csak sokára alakul ki a tettetés nélküli valódi őszinteség. A csoport komolytalanságát inkább egy, a csoporton belüli tag kinyilvánított komolysága tudja megtörni. Esetleg mi is próbálkozhatunk valami nagyon megdöbbentő vagy megrendítő dologgal. Bevonás, bevonódás A prepubertás fiatalokat, mivel még gyerekek, határozott felnőtt fellépéssel jól lehet irányítani persze nem érzelmileg. Iskolán kívüli plusz dolgokra, feladatokra motiválni már kicsit bonyolultabb feladat. Ha már kialakult a velük való együttműködés során egy egészséges egyensúly a kötöttségek, követelmények és a szabadság, lazaság és engedmények között, akkor ennek fényében jól érzékelhető lesz, hogy mit és mennyit várhatunk el tőlük úgy, hogy a feladatot ne tehernek, hanem kihívásnak érezzék. Általában megtisztelő kihívásnak érzik azt, ha valami felnőttes, bizonyos felelősséggel járó feladattal látjuk el őket. A cserkészetben jól bevált modell, hogy a éves cserkésztiszt felügyelete alatt működnek a éves örsvezetők, akikre 8-10 éves gyerekek vannak bízva. Ez a felelősségvállalás nagyon sokat segít a serdülő helyes önértékelésének és felnőtt identitásának fejlődésében. Érdemes tehát felelősségteljes, de nem túl megterhelő feladatokkal bevonni a serdülőt, ezekben biztonságos hátteret nyújtva végigkísérni és bátorítani őt. Áldott munkálkodást kívánok! Bizony mondom nektek: amikor megtettétek ezt egynek e legkisebb testvéreim közül, nekem tettétek. (Mt 25,40) Kecskés László hittanár Felhasznált irodalom: Frenkl Sylvia Rajnik Mária: Életesemények a fejlődéslélektan tükrében, in: Mentálhigiénés Kultúra I., SEMI és Párbeszéd (Dialógus) Alapítvány, Budapest, A FIATAL KORCSOPORTOK SAJÁTOSSÁGAI 31 32

18 ESÉLYEGYENLŐSÉG Szép dolog kifaragni egy szobrot és életet adni neki; de még szebb kiformálni egy emberi lelket és megtölteni igazsággal. (Victor Hugo) ESÉLYEGYENLŐSÉG I. Magyarország hátrányos helyzetű fiataljai Magyarországon a fiatalok alábbi csoportjait nevezzük hátrányos helyzetűnek: az állami gondozottak, a szociális és gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő fiatalok, a munkanélküli fiatalok, a fogyatékkal élő fiatalok, kisebbségek (roma fiatalok), az iskolarendszerből kikerült fiatalok, a szenvedélybeteg fiatalok, a fiatalkorú bűnözők, hátrányos településen élő fiatalok, egyszülős családok gyermekei, és munkanélküli vagy fogyatékos szülők gyermekei. Vegyük sorra a hátrányos helyzetet kiváltó tényezőket. Települési környezet A hátrányos helyzet kialakulásában fontos szerepet játszik a települési környezet. A települési környezet kialakítása függ az önkormányzat anyagi helyzetétől, a képviselő-testület döntéseitől, oktatáspolitikájától, a település gazdasági helyzetétől, demográfiai mutatóitól, az oktatási egységek tárgyi felszereltségeitől és a humánerőforrástól. Kistérségi szinten, a falun élő emberek hátrányosabb helyzetben vannak a városban élőknél. Az oktatási, művelődési, egészségügyi, kereskedelmi ellátottság magasabb színvonalú a városokban, mint a falvakban. A falvak viszonylag kevés embert tudnak foglalkoztatni, így a munkanélküliség ezeken a településeken ölti a legnagyobb méreteket. Nagyban befolyásolhatja azonban a falu helyzetét a város, nagyváros közelsége. A városon belül is meg kell különböztetni a központi, centrumban élő emberek helyzetét, lehetőségeit, valamint a periférián, a külterületeken élő emberek helyzetét, lehetőségeit. Társadalmi környezet A települési környezet mellett a társadalmi környezet is nagyban befolyásolja a hátrányos helyzet kialakulását. A gyermek születésétől kezdve egy család tagja. Az a család, melyben él, irányítja és vezeti, szocializálja. A legfontosabb befolyásoló tényezők a hátrányos helyzetű tanulók társadalmi környezetében az alábbiak: A család alacsony jövedelemmel rendelkezik A család transzferjövedelmekből (GYES, álláskeresési támogatások, szociális segély), rokkantsági nyugdíjból, alkalmi munkákból él. Ezeknél a családoknál jellemző a tartós munkanélküliség, a tartós alacsony jövedelem miatt a család szűkölködik, nélkülözik, ami testileg is és lelkileg is megviseli a családtagokat. A transzferjövedelmekből élő családok szegénységi csapdába is esnek, melyből nem is akarnak kilépni. A minimális, de alacsony jövedelem biztosítja számukra a megszokott megélhetést. Helyzetüket elfogadják, és nem is akarnak többet, nem is vágynak többre. 3 vagy több gyermeket nevelő családok Azokban a családokban, amelyek 3, vagy annál több gyermeket nevelnek, még ha mindkét szülő dolgozik is, és átlagos fizetést kap, az 1 főre jutó jövedelem alacsony. Minél több kiskorú, nem munkaképes gyermek ellátásáról kell gondoskodni, annál kevesebb pénz jut egy gyermek, egy családtag ellátására. A rossz lakáskörülmények Huzamos ideig alacsony jövedelemből gazdálkodó családok lakásfelújítást, lakásbővítést nem tudnak végrehajtani, és otthonuk folyamatosan rosszabb és rosszabb állapotba kerül. A rossz lakáskörülmények miatt egészségiállapot-romlás is bekövetkezhet (nedves, dohos, gombás, fűtetlen lakás). A szülők alacsony iskolai végzettsége A hátrányos helyzetű gyermekek szülei 8, vagy annál kevesebb osztállyal rendelkeznek, de vannak olyan szülők is, akik rendelkeznek ugyan szakmunkás bizonyítvánnyal, de szakmájuk elavult, nem tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon. A tanulásból már régen kiestek. Nem éreznek magukban elég kitartást, hogy felnőttképzésben, átképzési ESÉLYEGYENLŐSÉG 33 34

19 ESÉLYEGYENLŐSÉG A Magyarországon élő roma csoportok attól a részétől származnak, akik megőrizték a roma nyelvet. A másik részük a 18. században a magyar nyelvre tért át (magyarcigányok). A kárpáti cigányok önmagukra a romungrók ( magyar romák ) megnevezést használják. Ők voltak az úgynevezett netoti cigány rabszolgák. 2. Szintók programban részt vegyenek. Helyzetük kilátástalan, munkaviszonyuk nincs, vagy minimális, nyugdíjra való jogosultságot nem szereznek. Deviáns környezet, hiányos szocializáció A hátrányos helyzetű családokban gyakori, hogy általában az édesapa, de sajnos előfordul, hogy az édesanya is alkoholista. A családi bevételek nagy része alkoholra megy el. Az állandóan alkohol befolyása alatt lévő szülő(k) deviáns, a megszokottól eltérő családi környezetet biztosít(anak) gyermekeiknek, mely párosul a hiányos szocializációval is. A gyermek nem lát a megfelelő élethez szükséges apai és anyai mintákat. A család kilátástalan helyzete miatt nem várható a szülő(k) részéről a deviáns magatartás megváltozása. Ezáltal a gyermek nem tanulja meg azt, hogy milyen egy harmonikus, jól működő család, és nagy a valószínűsége, hogy ő is ugyanezt a deviáns magatartást tanulja meg, és követi. Család hiánya (állami gondozott gyermekek) Az állami gondozott gyermekek helyzete a legnehezebb. A családi szocializációs folyamatokból teljesen ki vannak rekesztve. A minta hiányával kell felnőtté válniuk, és nincs semmilyen példa előttük, melyet követni tudnának. Vannak azonban pozitív példák is. A diákotthonokban a lelkiismeretes, gyermekszerető gyermekfelügyelők próbálják pótolni a szülői szeretetet. Korlátozott képességű szülők, akik nem képesek gyermekeik ellátására Hátrányos helyzetű gyermek, akinek egyik, vagy mindkét szülője korlátozott képességű, mozgáskorlátozott vagy szellemileg fogyatékos. Ezek a szülők sok esetben még saját maguk ellátására is képtelenek. Etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek (cigányok) A cigányság mint etnikai kisebbség hátrányos helyzetét a negatív diszkrimináció, a szegregáció, előítélet fogalmakkal lehet jelölni. Valakit származása miatt különböztetnek meg, közösítenek ki, így hátrányt szenved, a gyermekek az iskolában, a felnőtt munkavállalók pedig a munkahelyeken. A többségi társadalom hajlamos arra, hogy sztereotipizáljon. Az összcigány társadalmat felruházza a cigányság egy-egy deviáns csoportjának tulajdonságaival, és minden cigány származású emberrel szemben lesz előítéletes. A Magyarországon élő roma csoportok Magyarországon több roma csoport él, amely csoportoknak más-más szokásrendszere, babonarendszere, nyelve (magyar, beás cigány, lovári cigány, román cigány) van. 1. Romungrók A Kárpát-medence legrégebbi cigány népcsoportja. Két alcsoportjukat az különbözteti meg, hogy a magyarcigányok a cigány nyelvet már nem beszélik, anyanyelvük a magyar. Az úgynevezett kárpáti cigányok pedig a magyar (és esetleg szerb, román, ukrán vagy szlovák) mellett beszélik a romani (cigány) nyelv az oláhcigánytól némileg eltérő dialektusát. Ez a felosztás inkább tudományos jellegű, az említett csoportok a gyakorlatban különösen a szomszédos országokban nem feltétlenül ez alapján határozzák meg magukat Magyarcigányok A magyarcigányok jellemző hagyományos mestersége a cigányzenekarokban való zenélés ( muzsikus cigányok ). A másik jellemző hagyományos foglalkozásuk a régiség-, ékszer- és használtcikkkereskedelem (például régiségüzletek) Kárpáti cigányok A kárpáti cigányok (roma nyelvű romungrók, ősi nevükön paibánók) a legrégebben Magyarországon élő hagyományos roma csoport, őseik a 15. században érkeztek. A mai kárpáti cigányok a régi magyarországi romáknak A szintók mind kulturálisan, mind nyelvi szempontból nagyon közel állnak a kárpáti cigányokhoz. A szinti nyelvjárást beszélik, amely a cigány nyelv kárpáti cigány dialektusának egy változata. A romungró nyelvjárástól abban különbözik, hogy számos német eredetű szót és németes nyelvtani elemet használ. A csoport tagjai önmagukat szintónak (sinto) vagy szintó romának (sinto rom) nevezik. A szintók általában ideiglenesen fordulnak meg Magyarországon, mint vándorcirkuszosok, valójában ugyanis egyes nyugat-európai országok (például Németország, Olaszország) állampolgárai. 3. Oláhcigányok A többi fő csoporttal szemben az oláhcigányok nem egységesek, hanem tíz-tizenkét egymástól kulturálisan és nyelvjárásváltozat szerint is elkülönülő csoportjuk van, például lovárik, csurárik, kelderások. Ezek a csoportok hagyományosan egy-egy mesterség művelőit is jelentették. (Például a lovárik a magyarországi lókereskedelemmel foglalkoztak.) Az oláhcigány kifejezés inkább a történeti és nyelvi rokonság alapján használt összefoglaló név, ugyanis ezek a roma csoportok Havasalföld román ( oláh ) fejedelemsége irányából érkeztek Magyarországra a 19. században, és a roma nyelv különböző oláhcigány nyelvjárásait beszélik. Önmagukat romának nevezik (a saját nyelvükön rom). Hagyományaik, értékrendjük sok esetben társadalmi feszültség forrása. Az ország minden részén élnek oláhcigányok. 4. Beások A beások anyanyelve a román (archaikus román dialektus). Önmagukat beásnak vagy cigánynak nevezik, a roma megjelölést általában kifejezetten elutasítják. Fő foglalkozásuk a famegmunkálás (fakanál, teknő stb. készítése) volt. A hagyományos mesterségek kiszorulása ESÉLYEGYENLŐSÉG 35 36

20 ESÉLYEGYENLŐSÉG Magyarország hátrányos helyzetű fiataljai A roma fiatalok sajátosságai Hogyan érdemes velük kommunikálni? Értékrendszerükről óta többnyire mezőgazdasági segédmunkások lettek, illetve a férfiak jellemzően az építőiparban dolgoznak. Három fő csoportjuk van: 4.1. Árgyelánok Leginkább Somogy, Tolna, Baranya megyék területén, ahol ők a cigányság zöme. Jellemző vezetékneveik a Bogdán, Ignácz, Kalányos és Orsós Muncsánok Alsószentmárton és környéke. Gyakori vezetéknevük: Csinos, Morás Ticsánok Leginkább Füzesabonyban, Tiszafüreden és általánosságban az Észak- Alföldön élnek. Leggyakrabban román neveket viselnek: például Nyerlucz, Serbán, Lingurár. (Az árgyelán és muncsán közösségekkel ellentétben ők mára leginkább olykor kifejezetten jómódú kereskedőkké lettek. A Füzesabonyból a Hortobágyon át Debrecenbe vezető 33-as úton oly sűrűn látható kosár- és üstárus cigányok kivétel nélkül e közösséghez tartoznak). 5. Román cigányok A magyarországi román cigányok kis lélekszámú csoport, akik a román határ mentén, néhány románok lakta faluban (például Méhkerék) élnek. Anyanyelvük a román köznyelv (szemben a beások archaikus nyelvjárásával). Rajtuk kívül gyakran jönnek át román cigányok Romániából is Magyarországra. Közülük kerülnek ki a magyarországi városokban kolduló roma asszonyok és gyerekek; a férfiak különböző portékákkal próbálnak házalni. Önmagukat általában románoknak mondják. A roma fiatalok sajátosságai Milyen módszerrel, hogyan lehet a roma fiatalokat megszólítani? A roma fiatalok megszólítása mindig nehezebb, mert soha nem lehet tudni, milyen visszajelzést kapunk. Ezért fontos először megismerni azokat a fiatalokat, akikkel kapcsolatba lépünk. A legtöbb roma fiatal hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, szegény családból, ingerszegény környezetből származik. Nagy valószínűséggel ezzel ő is tisztában van, és az iskolában már több alkalommal gúnyolták, bántották ezért. Ennek elhárítására két lehetséges viselkedés alakulhat ki (attól függően, hogy milyen habitusa, természete van): vagy magába húzódik, bezárkózik és fél kommunikálni, megnyilvánulni; vagy ellenséges és mindennemű közeledésre, kommunikációs kísérletre, kapcsolatra agresszív, támadó viselkedést produkál. Mindkét viselkedés a hátrányos helyzete, roma származása miatti kisebbségérzés miatt alakul ki. Az iskolában, közösségekben mindig kisebbnek, kevesebbnek érezte magát ezért el sem hiszi, hogy ő is értékes lehet. Az első és legfontosabb a célcsoport megismerése, honnan jött, melyik roma közösség tagja, milyen anyagi körülmények között él stb. Miután megismertük a helyzetét, ezután a kapcsolat (bármely kapcsolat) alapja a feltétel nélküli elfogadás. A kommunikáció alapja, hogy legyen adó, vevő, és a kettő közötti kommunikációs csatorna. A tanodában megfigyelhető volt, hogy a roma származású tanulók felszabadultabbak voltak, mivel hasonló helyzetű gyerekekkel töltötték el együtt a délutánokat. Az iskolában sokkal zárkózottabbak (vagy agresszívabbak) voltak. Az biztos, hogy azokkal a gyerekekkel, akik hasonló helyzetben vannak, sokkal könnyebben alakítanak ki barátságot. A kommunikáció mindenképpen az elfogadáson, megértésen, meghallgatáson kell, hogy alapuljon. Hogyan lehet hosszabb távú kapcsolatot kialakítani velük? Hogyan lehet programokba bevonni, aktivizálni őket? 1. Az ő életének megismerése (merjen beszélni, merje elmondani) 2. A közösség, csoport minden tagja beszéljen a nem roma is 3. Egymás meghallgatása 4. A bizalom kiépítése 5. Közös foglalkozások, játékok (olyanok, melyekben van, és fontos az egymásra utaltság) 6. Jutalmazás (csoki) Mire kell az esetükben különösen odafigyelni? A legfontosabb, hogy érezzék, hogy fontosak, rájuk is számítanak. Segíteni kell nekik, hogy a kisebbségérzésüket le tudják küzdeni. Érdemes-e külön csoportokat létrehozni számukra egy képzésen, vagy nyugodtan lehet egy vegyes csoportot is működtetni? Véleményem szerint nem jó, ha teljesen elkülönítjük őket, közös csoportokban fog a kisebbségérzésük elmúlni, a szegregáció semmilyen esetben sem vezethet pozitív eredményhez. Az értékrendszerük teljesen eltér a többségi társadalom értékrendszerétől. Főként a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknál lehet ezt megfigyelni. A tanulás, a munka egyáltalán nem érték számukra. A helytelen szocializáció, a családban látott apai és anyai minták nagyban befolyásolják és rontják a helyes értékrendszer kialakulását. Az iskolai szocializáció nagyon nehezen tudja ezt korrigálni. Ezeknek a gyerekeknek az iskolai pedagógus nem vonatkoztatási személy, nem minta, így a tanácsokat sem fogadják meg. Nyilván ez elsősorban abból adódik, hogy az iskolába nem szeretnek járni, ott senki sem szereti őket, csak azért járnak, mert muszáj. A tanoda azért jó, mert oda szeretnek járni, ott sikerélményeik vannak, a programokat ők szervezik, fontosnak érezhetik magukat. Az egyes élethelyzeteket miben élik meg másként, mint egy nem roma származású fiatal (pl. párkeresés, házasság, család, munka, stb.)? Mindent másképp élnek meg. A párválasztásuknál két irányt látok. 1. Csakis saját közeli közösségükben keresnek párt (a szokásokat, hagyományokat átörökítik, átadják a saját családjuknak, gyerekeiknek). 2. Kizárólag magyar származású párt választanak (társadalmi mobilitás), feljebb szeretnének kerülni a házasságuk révén. A roma fiatalok iskolázottsága befolyásolja a munkalehetőségeket is. A jobb módú családok gyermekei már végeznek főiskolát, és ha nehezen is, de el tudnak helyezkedni a tanult szakmájukban. Vannak olyan roma családok is, amelyek anyagilag jó helyzetben élnek, kereskedelemmel, mezőgazdasággal foglalkoznak, ezzel teremtik meg az anyagi biztonságukat, azonban a tanulás nem érték számukra, mivel azt látják, hogy a roma ember hiába tanul, nem becsülik meg, nem tud elhelyezkedni sehol sem. Romának lenni nem könnyű helyzet a mai világban sem, annak ellenére, hogy a mindenkori kormány próbál minden eszközt bevetni boldogulásuk érdekében. Nagy Róbertné Lakatos Julianna Marosmenti Cigányok Integrációját Segítők Szövetsége ESÉLYEGYENLŐSÉG 37 38

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

A NAP KLUB ALAPÍTVÁNY SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A NAP KLUB ALAPÍTVÁNY SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A NAP KLUB ALAPÍTVÁNY SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Budapest, 2005. július 1 1. A Nap Klub Alapítvány munkaszervezete 1.1. A Nap Klub Alapítvány (továbbiakban: Alapítvány) munkaszervezete az elnök,

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Keményben TÁMOP 3.3.10.A 12

Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Keményben TÁMOP 3.3.10.A 12 Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Társadalmi Széchenyi Megújulás István Operatív Program Továbbtanulást erősítő Pályázati konstrukció Társadalmi Megújulás Operatív

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

Ifjúságügyi projektje Zalaegerszeg

Ifjúságügyi projektje Zalaegerszeg Ifjúságügyi projektje Zalaegerszeg Társadalmi Megújulás Operatív Program Gyermekek és fiatalok társadalmi integrációját segítő programok Ifjúságügyi komponens TÁMOP 5.2.5-B-10/2 Izsák Imre ÁMK ifjúsági

Részletesebben

községben végzett közművelődési munkáról 2014-ben

községben végzett közművelődési munkáról 2014-ben Beszámoló a községben végzett közművelődési munkáról 2014-ben Tisztelt Képviselő- Testület! Az önkormányzat a közművelődési feladatok ellátására a közművelődési tevékenységek~ folyamatos ~megval6síthat6ságára

Részletesebben

ALITERA Ügyfélkapcsolati Kft. Támogatott kapcsolatok ügyfélkiszolgálás másképp

ALITERA Ügyfélkapcsolati Kft. Támogatott kapcsolatok ügyfélkiszolgálás másképp ALITERA Ügyfélkapcsolati Kft. Támogatott kapcsolatok ügyfélkiszolgálás másképp Ügyfélkapcsolat fejlesztése ALITER = másképpen Alapítva: 2004. Ügyfélkapcsolati Fejlesztő Központ programja a minőségi ügyfélkapcsolatokért

Részletesebben

Foglalkozási Rehabilitáció Nürnberg

Foglalkozási Rehabilitáció Nürnberg 1 Foglalkozási Rehabilitáció Nürnberg 2 Feladatunk Mi egy Feladatunk Rendelkezünk Nálunk Több mint 25 év alatt Mi üzemen kívüli foglalkozási rehabilitációs központ vagyunk felnőtt fogyatékos emberek számára

Részletesebben

3.1 Jövőkép. 3.2 Átfogó cél

3.1 Jövőkép. 3.2 Átfogó cél 3.1 Jövőkép A könyvtári rendszer egésze alkalmas a 21. századi könyvtárhasználó igényeinek kielégítésére. A nyilvánosságra hozott információnak, felhalmozott tudásnak, valamint műveltségnek a mindenki

Részletesebben

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1.1. Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. 1.2. Rendelkezik a szaktárgy tanításához

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.03.26.

Gyakorló ápoló képzés 2012.03.26. Etikai Kódexek Hivatások, foglalkozások szakmai szabályai Az etikai kódex feladata A kódex jogra épülő, írásos erkölcsi normagyűjtemény, a jognál részletesebb, olykor szigorúbb megfogalmazásokkal is él.

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó. a Képviselő-testülethez

T Á J É K O Z T A T Ó. a Képviselő-testülethez 1 FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5./Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám: 19. T Á J É K O Z T A T Ó a Képviselő-testülethez a TÁMOP- 1.4.3-12/1-2012-0141,,e-KARRIER

Részletesebben

Jakabszálás-Fülöpjakab Álatános Művelődési Központ Óvodája, Általános Iskolája Napközi Otthonos Óvoda. Esélyegyenlőségi Program

Jakabszálás-Fülöpjakab Álatános Művelődési Központ Óvodája, Általános Iskolája Napközi Otthonos Óvoda. Esélyegyenlőségi Program Jakabszálás-Fülöpjakab Álatános Művelődési Központ Óvodája, Általános Iskolája Napközi Otthonos Óvoda Esélyegyenlőségi Program 1. Helyzetelemzés Jakabszállás Az óvoda tanulóinak összlétszáma: 70 fő Halmozottan

Részletesebben

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános

Részletesebben

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA. Szóbeli vizsgatevékenység

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA. Szóbeli vizsgatevékenység EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 7114-12/1 z ifjúságpolitika és a helyi ifjúsági munka keretei,

Részletesebben

Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu

Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu Küldetésünk A Salva Vita Alapítvány célja az értelmi sérült emberek önálló életvitelének és társadalmi beilleszkedésének

Részletesebben

Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel. Dr. Bakonyi Anna

Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel. Dr. Bakonyi Anna Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel Dr. Bakonyi Anna A környezeti háttér sokfélesége A csoporthoz tartozás összetevői: Szokások Műveltség Kultúra Nyelv Vallás Anyagi helyzet Infrastruktúra Külső-és

Részletesebben

Szakmai ajánlás iskolai szociális munkás hálózat tervezéséhez

Szakmai ajánlás iskolai szociális munkás hálózat tervezéséhez Szakmai ajánlás iskolai szociális munkás hálózat tervezéséhez Javasolt iskolai szociális munkás alkalmazása a pályázatot megvalósító célterület azon településein, ahol a HHH-s gyerekek aránya eléri a 25%-ot,

Részletesebben

Gyál Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2012. (IV.27.) önkormányzati rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól

Gyál Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2012. (IV.27.) önkormányzati rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Gyál Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2012. (IV.27.) önkormányzati rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Gyál Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület)

Részletesebben

Szülők és pedagógusok körében végzett. vezetői értékelés (2015)

Szülők és pedagógusok körében végzett. vezetői értékelés (2015) Szülők és pedagógusok körében végzett vezetői értékelés (2015) A közoktatási intézmények vezetőinek munkáját a megbízatásuk során két alaklommal kell az intézmény pedagógusainak és a tanulók szüleinek

Részletesebben

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL Tartalom Az intézmény tevékenysége Szakmai egység, személyi

Részletesebben

Jánoshalma Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2011. (VII.01.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról

Jánoshalma Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2011. (VII.01.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról Jánoshalma Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2011. (VII.01.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról Jánoshalma Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság

Részletesebben

Min múlik manapság az értékesítés sikere?

Min múlik manapság az értékesítés sikere? Min múlik manapság az értékesítés sikere? Az eredményes értékesítési munka feltételei és az üzletfelek, a gazdasági környezet is megváltoztak. Az értékesítők új helyzettel állnak szemben: az ügyfelek tájékozottabbak.

Részletesebben

Pályaválasztási és Pszichológiai Tanácsadó Osztály 2011/2012

Pályaválasztási és Pszichológiai Tanácsadó Osztály 2011/2012 Kovács VEZETÉKNÉV Zsuzsanna KERESZTNÉV PPTO MFPI Pályaválasztási és Pszichológiai Tanácsadó Osztály 2011/2012 Az Osztály dolgozói ÚJ! Iskolaválasztási tanácsadók: Málnási Gábor (208) Szatmári László (204)

Részletesebben

Több mint hitvallás. Tanácsadó egy életre

Több mint hitvallás. Tanácsadó egy életre mint hitvallás Tanácsadó egy életre mint munka A Money&More nem egy pénzügyi tanácsadó cég a sok közül. Nevünkben a More azt jelenti: több, valódi, profi és érthető útmutatás a pénzügyek világában. Tanácsadói

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Tanulási központok kialakítása

Tanulási központok kialakítása Tanulási központok kialakítása NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A gesztor szervezetek szerepe Mi a nyitott tanulási központ? Alapinfrastruktúra f e l n ő t t e k tanulásához,

Részletesebben

Gönczy Pál Általános Iskola Debrecen, 2012. október 27.

Gönczy Pál Általános Iskola Debrecen, 2012. október 27. A HATÉKONY TEHETSÉGGONDOZÓ SZERVEZET MŰKÖDÉSÉNEK SZAKMAI KRITÉRIUMAI Gönczy Pál Általános Iskola Debrecen, 2012. október 27. Dr. Balogh László Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke Tehetséghidak Program

Részletesebben

Az Ady Endre Könyvtár kérdőíve az olvasók elégedettségének értékeléséhez

Az Ady Endre Könyvtár kérdőíve az olvasók elégedettségének értékeléséhez Az Ady Endre Könyvtár kérdőíve az olvasók elégedettségének értékeléséhez Kedves Könyvtárhasználónk és Látogatónk! Szeretnénk megismerni, hogy könyvtárunk szolgáltatásai mennyire felelnek meg az Ön igényeinek.

Részletesebben

Útmutatás a vállalkozás kompetenciaszükségletének meghatározásához a vállalkozási stratégia alapján

Útmutatás a vállalkozás kompetenciaszükségletének meghatározásához a vállalkozási stratégia alapján A 01 Further analysis instruments Útmutatás a vállalkozás kompetenciaszükségletének meghatározásához a vállalkozási stratégia alapján A folyamatközpontú szakmai alapképzés és az alkalmazottak vállalati

Részletesebben

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök 2013.12.20. dr. Lukács Andrea, 1 A közbeszerzési irányelvek lehetőséget adnak a szociális

Részletesebben

Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek. Groska Éva mentor

Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek. Groska Éva mentor Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek Groska Éva mentor Az önkéntes szemszögéből felmerülő szempontok 1. Milyen tevékenységeket

Részletesebben

A Mozgássérültek és Barátaik Miskolc Városi Egyesülete

A Mozgássérültek és Barátaik Miskolc Városi Egyesülete A Mozgássérültek és Barátaik Miskolc Városi Egyesülete A Mozgássérültek és Barátaik Miskolc Városi Egyesülete 1989-ben alakult, azzal a céllal, hogy hatékony segítséget nyújtson Miskolcon és vonzáskörzetében

Részletesebben

kiadvány bemutatása Lépéselőny Egyesület Huri Beáta, elnök 2011.11.15. Agora kiadvány bemutatása

kiadvány bemutatása Lépéselőny Egyesület Huri Beáta, elnök 2011.11.15. Agora kiadvány bemutatása kiadvány bemutatása Lépéselőny Egyesület Huri Beáta, elnök 2011.11.15. Agora kiadvány bemutatása Összegzés A női életpálya sajátosságai A nők munkaerő-piacra való visszatérését akadályozó tényezők Civil

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

Fogyatékos emberek az egészségügyi ellátásban

Fogyatékos emberek az egészségügyi ellátásban TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Fogyatékos emberek az egészségügyi ellátásban Tarjányiné Dr. Molnár Zsuzsanna 2013.12.06.. Kik a mozgássérültek?

Részletesebben

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület. Színestér Szenvedélybetegek Alacsonyküszöbű Ellátása

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület. Színestér Szenvedélybetegek Alacsonyküszöbű Ellátása Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Színestér Szenvedélybetegek Alacsonyküszöbű Ellátása Győr, Vasvári Pál u. 1/a. www.maltai.hu 2011. Február 25. Szakmai Nap Előzmények Bűnmegelőzési pályázat:kiíró

Részletesebben

A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében

A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében Tolna Megyei Önkormányzat Szent László Szakképző Iskolája és Kollégiuma (TISZK) A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében VIII. OTK, 2009. május 29 Hátrányok eredete,

Részletesebben

Mentorálás a tehetséggondozásban. tamas.marta53@gmail.com

Mentorálás a tehetséggondozásban. tamas.marta53@gmail.com Mentorálás a tehetséggondozásban tamas.marta53@gmail.com MATEHETSZ Tehetséghidak program www.tehetseghidak.hu/tehetsegkonyvtar Dávid Mária-Gefferth Éva-Nagy Tamás- Tamás Márta: Mentorálás a tehetséggondozásban

Részletesebben

A TÁMOP 3.1.4. TANÁCSADÓI FELADATOK

A TÁMOP 3.1.4. TANÁCSADÓI FELADATOK A TÁMOP 3.1.4. TANÁCSADÓI FELADATOK Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben 2009.Budapest Dr. Csontos Jánosné Szabó Gyuláné közoktatási szakértők 1 MOTTÓ Ha egy ország

Részletesebben

A Városi Könyvtár jövőképe, stratégiai terve önértékelése, szándéknyilatkozata

A Városi Könyvtár jövőképe, stratégiai terve önértékelése, szándéknyilatkozata A Városi Könyvtár jövőképe, stratégiai terve önértékelése, szándéknyilatkozata Előszó A Városi Könyvtár stratégiai tervének meghatározásakor figyelembe vettük az 1997. évi CXL. törvényt, a könyvtári terület

Részletesebben

2. Jó gyakorlat: Segítő program az iskolai lemorzsolódás megakadályozására

2. Jó gyakorlat: Segítő program az iskolai lemorzsolódás megakadályozására 2. Jó gyakorlat: Segítő program az iskolai lemorzsolódás megakadályozására 1. A hátrányos helyzetű tanulók lemorzsolódását csökkentő program, amely adaptált helyi program a TÁMOP 3-2-3-08/1-2009-0008-as

Részletesebben

innovációra és nemzetközi együttműködések

innovációra és nemzetközi együttműködések Tények és adatok Alapítás 1993 Tulajdonosok 100%-ban magyar tulajdonosi kör Éves forgalom 300 millió Forint C é g p r o fi l A 1993-ban alapított vállalkozás, fő profilja üzleti informatikai megoldások

Részletesebben

Szakmai beszámoló módszertani munkáról 2008. 01. 01 2008. 07. 01.

Szakmai beszámoló módszertani munkáról 2008. 01. 01 2008. 07. 01. Az a támasz, amelyet az ember az életben leggyakrabban használ, a remény. (Veltman) Magyar Máltai Szeretetszolgálat Dél-alföldi Regionális Hajléktalan Módszertana Szakmai beszámoló módszertani munkáról

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV SZÉCHENYI ISTVÁN KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV IV. KÖTET Békéscsaba, 2012. 2 2008-2013 2013 Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola

Részletesebben

Köszöntjük programunk nyitórendezvényén!

Köszöntjük programunk nyitórendezvényén! Köszöntjük programunk nyitórendezvényén! Salgótarján, 2011. június 29. Körmendy Éva, programvezető Kik vagyunk? Kik vagyunk? ILS Nyelviskola / KATEDRA Salgótarján a 21. tanévét zárta SEAGULL Szakképző

Részletesebben

Karner Orsolya ELTE PPK Tanácsadás Pszichológiája Tanszék. Álláskeresők részére nyújtott csoportos pályatanácsadás hatékonyságvizsgálata

Karner Orsolya ELTE PPK Tanácsadás Pszichológiája Tanszék. Álláskeresők részére nyújtott csoportos pályatanácsadás hatékonyságvizsgálata Karner Orsolya ELTE PPK Tanácsadás Pszichológiája Tanszék Álláskeresők részére nyújtott csoportos pályatanácsadás hatékonyságvizsgálata MPT Nagygyűlés Szombathely 2012. június 1. Társadalmi igény A társadalompolitikai

Részletesebben

Informatikai és telekommunikációs szolgáltatások

Informatikai és telekommunikációs szolgáltatások Informatikai és telekommunikációs szolgáltatások Az ITSource Kft. célja ügyfelei költséghatékony és rugalmas kiszolgálása. Cégünk olyan hosszú távú együttműködés megvalósítására törekszik, melynek során

Részletesebben

A TERMELŐISKOLAI MODELL mint a hátrányos helyzetű munkanélküli fiatalok munkaerő piaci re integrációjának KOMPLEX PROGRAMJA

A TERMELŐISKOLAI MODELL mint a hátrányos helyzetű munkanélküli fiatalok munkaerő piaci re integrációjának KOMPLEX PROGRAMJA A TERMELŐISKOLAI MODELL mint a hátrányos helyzetű munkanélküli fiatalok munkaerő piaci re integrációjának KOMPLEX PROGRAMJA MUTASS UTAT! Budapest, 2013. november 28. Alapítás: 1993 Cél: A Zala megyében

Részletesebben

CÉGBEMUTATÓ. Emberközpontú üzleti megoldások.

CÉGBEMUTATÓ. Emberközpontú üzleti megoldások. CÉGBEMUTATÓ Emberközpontú üzleti megoldások. A Viapan Group tíz üzletágával Magyarország meghatározó humánerőforrás-szolgáltatója. Cégcsoportunk komplex és egyedülállóan innovatív szolgáltatás nyújt, amelynek

Részletesebben

Új utak az értékesítésben avagy mikor váltja be az online értékesítés a hozzá fűzött reményeket?

Új utak az értékesítésben avagy mikor váltja be az online értékesítés a hozzá fűzött reményeket? Új utak az értékesítésben avagy mikor váltja be az online értékesítés a hozzá fűzött reményeket? Kővári Zoltán V. MABISZ NEMZETKÖZI BIZTOSÍTÁSI KONFERENCIA, 2014. november 6. Online értékesítés eredményei

Részletesebben

Democracy for the people by the people opinion law rights vote

Democracy for the people by the people opinion law rights vote Democracy for the people by the people opinion law rights vote Policy Suggestion Booklet Fiatalok és a demokrácia projekt Cipruson A projekt, amit az Európai Unió, Fiatalok Lendületben Programja támogat,

Részletesebben

Modellkísérleti program az alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására TÁMOP-5.4.9-11/1

Modellkísérleti program az alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására TÁMOP-5.4.9-11/1 Modellkísérleti program az alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására TÁMOP-5.4.9-11/1 Kedvezményezett: Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Célok A program célja: a szociális és gyermekjóléti

Részletesebben

A PÁPAI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSE (ÁROP-1.A.2/A-2008-0050)

A PÁPAI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSE (ÁROP-1.A.2/A-2008-0050) A PÁPAI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSE (ÁROP-1.A.2/A-2008-0050) I. A pályázat keretében megvalósuló képzések Döntéshozatal Célja: a résztvevők megismerik és gyakorolják a hatékony, önérvényesítő

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Vissza a jövőbe TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Speciális integrációs és reintegrációs foglalkozások fogvatartottak, pártfogó felügyelet alatt állók, javítóintézeti neveltek számára 2012. május 31. Az Országos

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

A Debreceni Egyetem Mentálhigiénés és Esélyegyenlőségi Központ (DEMEK) tevékenysége (Szabó Edit és Berényi András)

A Debreceni Egyetem Mentálhigiénés és Esélyegyenlőségi Központ (DEMEK) tevékenysége (Szabó Edit és Berényi András) 5. melléklet A Debreceni Egyetem Mentálhigiénés és Esélyegyenlőségi Központ (DEMEK) tevékenysége (Szabó Edit és Berényi András) I. A DEMEK-ről bővebben: Indulás Az egyetem vezetősége 2001. október 7- i

Részletesebben

A Mediaforce. A többit bízza ránk:

A Mediaforce. A többit bízza ránk: A Mediaforce Cégünk egyedi, testre szabott megoldásokat kínál vállalkozása fejlesztésére és marketingjének racionalizálására. A mindig túlterhelt vállalatvezetők válláról vesszük le a terhet integrált

Részletesebben

Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése

Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0582 Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése Új horizont projekt A projekt összegző adatai: - A projekt megvalósításának kezdete: 2012. május 1. -

Részletesebben

Itthon, Magyarországon

Itthon, Magyarországon Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok

Részletesebben

TÁJOLÓ A MAGYAR KÖZÖSSÉGI ALAPÍTVÁNYOKHOZ

TÁJOLÓ A MAGYAR KÖZÖSSÉGI ALAPÍTVÁNYOKHOZ TÁJOLÓ A MAGYAR KÖZÖSSÉGI ALAPÍTVÁNYOKHOZ TÁJOLÓ A MAGYAR KÖZÖSSÉGI ALAPÍTVÁNYOKHOZ Jelen dokumentum célja, hogy a közösségi alapítvány szervezése mellett elköteleződött személyeknek iránymutatásként,

Részletesebben

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX 2012. április BEVEZETŐ A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

Melegedőnk a Fóti úti épületünk földszintjén működik munkanapokon 9-15 óra között.

Melegedőnk a Fóti úti épületünk földszintjén működik munkanapokon 9-15 óra között. Melegedőnk a Fóti úti épületünk földszintjén működik munkanapokon 9-15 óra között. Az intézmény vezetője Surányi Ákos, a szociális munkások a 233-11-91 számon hívhatók. Szakmai program (2008. november)

Részletesebben

I. Fejezet. Általános rendelkezések. Alapelvek

I. Fejezet. Általános rendelkezések. Alapelvek Albertirsa Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/1999.(X.29.) rendelete a 16/2004.(IV.30.) és az 5/2009. (III.02.) rendelettel egységes szerkezetbe foglalt szövege az Önkormányzat művelődési

Részletesebben

A Fővárosi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és a kerületi gyermekjóléti szolgáltatók együttműködésének szakmai alapelvei

A Fővárosi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és a kerületi gyermekjóléti szolgáltatók együttműködésének szakmai alapelvei A Fővárosi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és a kerületi gyermekjóléti szolgáltatók együttműködésének szakmai alapelvei közösen megfogalmazott szabályok, alapvetések 2014. július 1. Az együttműködés általános

Részletesebben

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) az EU tagállamok kormányfőinek kezdeményezésére

Részletesebben

MediaGo Alapítvány MediaGo Alapítvány

MediaGo Alapítvány MediaGo Alapítvány A a MediaGo Holding független érdekszövetség tagjaként jött létre 2009-ben. Missziónk a pályája elején lévő fiatal munkaerő elhelyezkedésének segítése, ezen keresztül a strukturális munkanélküliség csökkentése,

Részletesebben

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól Módosítás: a) 21/2009. (VI. 29.) ör. /2009. VII. 1- Budapest Főváros

Részletesebben

Média- és közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak

Média- és közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet Média- és közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak Képzési és Kimeneti Követelmények (KKK) Szakfelelős: Dr. Antal Zsolt PhD

Részletesebben

Etikai kódex. ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. Etikai Kódex. 1102 Budapest, Halom utca 5. www.any.hu Telefon: 431 1200 info@any.hu

Etikai kódex. ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. Etikai Kódex. 1102 Budapest, Halom utca 5. www.any.hu Telefon: 431 1200 info@any.hu ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. Etikai Kódex Tartalom 1. Bevezető... 3 2. Az ANY Biztonsági Nyomda Etikai Kódexe... 4 2.1. Az Etikai Kódex alapelvei... 4 2.2. Az Etikai Kódex hatálya... 4 3. Az ANY Biztonsági

Részletesebben

A közművelődési munka a fejlesztési források tükrében. Beke Márton HROD Közösségi Társadalomfejlesztési Központ

A közművelődési munka a fejlesztési források tükrében. Beke Márton HROD Közösségi Társadalomfejlesztési Központ A közművelődési munka a fejlesztési források tükrében Beke Márton HROD Közösségi Társadalomfejlesztési Központ A közművelődési munka a fejlesztési források tükrében Fejlesztés(i)-források A társadalmi

Részletesebben

KÉPZÉSI TERV. 2010. év

KÉPZÉSI TERV. 2010. év KÉPZÉSI TERV 2010. év A Magyar Iparszövetség bemutatása A Magyar Iparszövetség (a továbbiakban: OKISZ) célja, hogy vagyoni és infrastrukturális adottságainak segítségével, a szövetségi rendszerben működő

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, a BZSH Benjamin Óvoda az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja meg: I. Általános célok, etikai

Részletesebben

AZ ISKOLAPSZICHOLÓGUS SZAKMAI MUNKÁJÁNAK SZUPERVÍZIÓJA

AZ ISKOLAPSZICHOLÓGUS SZAKMAI MUNKÁJÁNAK SZUPERVÍZIÓJA AZ ISKOLAPSZICHOLÓGUS SZAKMAI MUNKÁJÁNAK SZUPERVÍZIÓJA MI A SZUPERVÍZIÓ? A szakmai munkát végző, kevés tapasztalattal rendelkező szakember munkájának ellenőrzése és segítése, egy megfelelő tapasztalattal

Részletesebben

J Ó GYAKORLATOK. Előadó: Kósa Gyuláné

J Ó GYAKORLATOK. Előadó: Kósa Gyuláné J Ó GYAKORLATOK A CSALÁDSEGÍTÉS TERÜLETÉN Előadó: Kósa Gyuláné Bevezetés A családsegítés célja Jelzőrendszer ő Ellátandó célcsoportok jellemzői Jellemző probléma területek Igénybevétel Alapelvek, Szociális

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET 2011-07- 01

TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET 2011-07- 01 TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET 2011-07- 01 1 SZAKFELADATAINK 10 Területi Igazgatóságot tömörítő, országos állami felnőttképzési és kutatás-módszertani intézmény. Elsődleges célja a hátrányos helyzetű

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

EURÓPAI PARLAMENT. Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 2008/2173(INI) 5.12.2008 MÓDOSÍTÁS 1-28 (PE415.189v01-00) a fogyasztóknak különösen a kiskorúaknak a videojátékok használata

Részletesebben

SZEMÉLYES ADATOK. Név UDVAROS RENÁTA Cím 7400 KAPOSVÁR, DAMJANICH U. 8-10. Telefon 30/ 518-8747 Fax 82/ 477-079 E-mail udvarosrenata@freemail.

SZEMÉLYES ADATOK. Név UDVAROS RENÁTA Cím 7400 KAPOSVÁR, DAMJANICH U. 8-10. Telefon 30/ 518-8747 Fax 82/ 477-079 E-mail udvarosrenata@freemail. ÖNÉLETRAJZ SZEMÉLYES ADATOK Név UDVAROS RENÁTA Cím 7400 KAPOSVÁR, DAMJANICH U. 8-10. Telefon 30/ 518-8747 Fax 82/ 477-079 E-mail udvarosrenata@freemail.hu Állampolgárság magyar Születési idő 1976. 08.

Részletesebben

TÁMOP3.1.7-11/2-2011-0401. A ''Babus Jolán Középiskolai Kollégium'' felkészülésének segítése a referencia értékű gyakorlatok átadására

TÁMOP3.1.7-11/2-2011-0401. A ''Babus Jolán Középiskolai Kollégium'' felkészülésének segítése a referencia értékű gyakorlatok átadására A '''' felkészülésének JÓ GYAKORLAT LEÍRÁSA A '''' felkészülésének AZ INTÉZMÉNY JÓ GYAKORLATÁNAK BEMUTATÁSA Szülőkkel való kapcsolattartás módjai A "Jó gyakorlat" célja (folyamatban és eredményben) A szülőkkel

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei Társadalmi Megújulás Operatív Program Első lépés alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és

Részletesebben

HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ARANY JÁNOS KOLLÉGIUMI SZAKISKOLAI PROGRAMJA

HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ARANY JÁNOS KOLLÉGIUMI SZAKISKOLAI PROGRAMJA HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ARANY JÁNOS KOLLÉGIUMI SZAKISKOLAI PROGRAMJA Bevezető A Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi - Szakiskolai Programjába (a továbbiakban: AJKSZP)

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves.

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves. Mobilitás az ifjúsági munka módszertani szolgáltatója Generációk 33-47 17-32 0-16 48-66 67-87 Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk

Részletesebben

IKT-val támogatott tanórák, ismeretszerzés hatékony tervezése tematikus linkgyűjtemény segítségével

IKT-val támogatott tanórák, ismeretszerzés hatékony tervezése tematikus linkgyűjtemény segítségével IKT-val támogatott tanórák, ismeretszerzés hatékony tervezése tematikus linkgyűjtemény segítségével Jó gyakorlatunk célja módszertani képzés, szakmai konzultáció illetve bemutató órák keretében megmutatni

Részletesebben

Global HR kompetenciák. Budapest, 2012. május 22. Slide 1

Global HR kompetenciák. Budapest, 2012. május 22. Slide 1 Global HR kompetenciák Budapest, 2012. május 22. Slide 1 Tartalom Kihívások a vállalatvezetés számára Hatása a munkára Új tipusú munkavállalók Tehetségek megtalálása, megtartása HR csapat szerepe Slide

Részletesebben

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. június 14-i rendkívüli ülésére

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. június 14-i rendkívüli ülésére Tárgy: Komplex telep-program (komplex humán szolgáltatás hozzáférés biztosítása) című, TÁMOP-5.3.6-11/1 kódszámú felhívásra pályázat benyújtása Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző Gál András osztályvezető

Részletesebben

Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.

Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3. Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.1-C-09/2-2010-0102 PÁLYÁZÓ: Segítők Innovatív Közössége Közhasznú Egyesület

Részletesebben

MUNKAERŐ-KÖZVETÍTÉS. szolgáltatás leírás. ahogy a Viapan Group csinálja!

MUNKAERŐ-KÖZVETÍTÉS. szolgáltatás leírás. ahogy a Viapan Group csinálja! MUNKAERŐ-KÖZVETÍTÉS szolgáltatás leírás ahogy a Viapan Group csinálja! A Viapan Groupról röviden A Viapan Group egy márkanév, garancia a minőségi szolgáltatásra. Cégcsoportunk több HR szolgáltató cégből

Részletesebben

Bemutatkozik a. Start Up Guide. program

Bemutatkozik a. Start Up Guide. program Bemutatkozik a Start Up Guide program Start Up Guide program Üzleti, vállalkozás működtetési és fejlesztési tanácsok mikro- és kisvállalkozók számára Branded content felület a mikro- és kisvállalkozókat

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

GARAY ÉVA mentálhigiénés szakember Békéscsabai Regionális Képző Központ. 2007. november 28-30. SZEGED

GARAY ÉVA mentálhigiénés szakember Békéscsabai Regionális Képző Központ. 2007. november 28-30. SZEGED Mentálhigiénés tréning pályakezdők részére Pályaorientációs programfejlesztés és kísérleti képzés Csoportot vezető szakemberek továbbképzési tapasztalatai GARAY ÉVA mentálhigiénés szakember Békéscsabai

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben