Magyar polcokon a luandai könyvtár

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Magyar polcokon a luandai könyvtár"

Átírás

1 15-16 Európai Unió és nemzetközi fejlesztés január Kína: Csak előre! Dél Dél kapcsolatok a globális aggodalmak korszakában Kuba: Cukornádból rum vagy biomassza? Képeslap Etiópiából Magyar képviselők a nemzetközi fejlesztésről fotó: kalmár lajos, PTE Afrika Kutatóközpont Magyar polcokon a luandai könyvtár

2 Magyar képviselők a nemzetközi fejlesztésről 2 Kovács András E. Hazai, a területen dolgozó politikusoknak eddig három alkalommal nyílt lehetőségük arra, hogy a saját szemükkel mérhessék fel a Visegrádi Négyek fejlesztési tevékenységének eredményeit és gyengéit. Ertsey Katalin, az Országgyűlés Külügyi bizottságának LMP-s képviselője idén novemberben tért haza Etiópiából, míg a szintén bizottsági tag és kormánypárti képviselő Gruber Attila 2010-ben látogatott meg kenyai projekteket, köztük egy magyart is. Velük beszélgettünk a kinti tapasztalatok tanulságairól, valamint Magyarország NeFe-részvételével kapcsolatos perspektí vájukról, jövőképükről. Ertsey Katalin nemzetközi fejlesztési projektekben Magyarországon és Boszniában dolgozott, a rendszerváltás után pedig a demokratikus átalakítás részeként a magyar civil szféra kapacitásfejlesztésével foglalkozott. Volumen: Szakmai múltjából fakadóan másképp látja ön Magyarország nemzetközi fejlesztésben vállalt szerepét, mint egyéb területekről érkező képviselőtársai? Ertsey Katalin: A képviselők általában morális kötelezettségként, vagy rosszabb esetben az EU által ránk rótt teherként gondolnak a NeFére én azt gondolom, hogy van egy harmadik ok, amiért ki kell vennünk a részünket belőle: az, hogy valaha mi a recipiens oldalon álltunk. Vissza vagy tovább kell adnunk azt, amit kaptunk. V: Eltér a többi V4 ország hozzáállása a miénktől? EK: Igen. Itt most remek cseh, szlovák és lengyel projekteket láttunk. Amit a cseh fejlesztő NGO, a PIN csinál, az behozhatatlan profeszszionalizmus. Ugye, ők már 20 éve foglalkoznak ezzel az, hogy tőlük tanulhatunk és velük kooperálhatunk, egy olyan lehetőség, amelyet egyszerűen vétek lenne kihagyni. És azt gondolom nem véletlen, hogy a PIN-nek olyan alapítója van, aki Václav Havel harcostársa volt. És az sem 2 volumen No január Gruber Attila Barack Obama nagymamájának balján véletlen, hogy Lengyelország is hozzájuk igyekszik felzárkózni. Ezek értékválasztások is. V: Melyik projekt volt önnek a legszimpatikusabb? Melyiket találta a leghatékonyabbnak? EK: Láttunk két iskolát. Az egyik Addisztól nem messze, Debre Zeyit városában volt. Egy szlovákok által támogatott, jól felszerelt, jól ellátott, tökéletesen rendben lévő iskola, amely komoly szerepet tölt be a környékről gyalog bejáró gyerekek oktatásában. Nagyon erős emberi elkötelezettséget, minőségre törekvést találtam ott. A tanítók, az önkéntesek és a helyiek is a pünkösdi egyház tagjai. Ezeken a helyeken mindig látszik valamiféle értékrend és elkötelezettség ott is nagyon rendben éreztem azt, ahogy a gyerekekkel bánnak. Magyarországon is azt tapasztaltam, hogy az egyházi szervezetek, amikor szociális szolgálatot visznek, akkor sokszor jobbak, mint a nem hit alapon működők. Van egy plusz réteg az elkötelezettségben, és az fontos. Ami szintén nagyon megfogott, az a déli régióban egy, a tanítási módszereket javító iskola. Afrikában nagyon gyakori probléma, hogy bemennek egy tető alá a gyerekek, jó sokan, van velük egy tanár, s hogy aztán sikerül-e őket valóban tanítani ott, azt már nem tudni. Az elmúlt 30 év NeFe-története szerint épültek fotó: Horváth Balázs iskolák, lettek tanárok, lettek gyerekek és egy idő után azt látták, hogy mégsem javul az írásés olvasáskészség. Valahogy nem ment át. És rájöttek, hogy egyszerűen azért, mert nagyon kevés tanárt képeztek ki olyan szinten és motiváltak annyira, hogy ezek között a körülmények közt eredményesen tudjon tanítani. Lehet árulni téglajegyet és felépíteni egy iskolát Afrikában, sőt fontos is; de hogy ott mi történik, az egy kifinomultabb kihívás, és legalább annyira fontos. Szóval ezt a tanítási módszereket fejlesztő iskolát én kivételesen hasznosnak tartom. És hát, nagyon tetszett a cseh támogatású közösségi farm, ahol a génbanktól a magnevelésen át a kiültetésig és gondozásig kidolgozták a folyamatot; tehát egyrészt a fenntartható mezőgazdaságra nyújtott egy modellt és egy készségfejlesztő programot, másrészt az egésznek volt egy ugyanolyan fontos közösségépítő vetülete. V: Ön szerint hogyan tudna Magyarország is képességeinek, erősségeinek megfelelő segítséget nyújtani? EK: Először is az az összeg, amelyet bilaterális fejlesztésre költünk, szégyenletesen alacsony. Ezzel a Külügyminisztérium NeFe főosztálya is tisztában van Makkay Lilla főosztályvezető-asszony azt mondta, hogy már megtörtént a multilaterális-bilaterális aránynak az átvizsgálása, meg egyáltalán a multilaterális költésnek is, tehát nincs más hátra: a bilaterális összeget kell emelnünk. (Megjegyzés: Magyarországnak az európai uniós vállalás értelmében 2015-ig a bruttó nemzeti jövedelem [angolul GNI] 0,33%-át kellene nemzetközi fejlesztésre fordítania, míg a jelenlegi szint 0,11%, így a jelenlegi növekedési szint mellett nem fog megvalósulni a 0,33%. Volumen) Ezzel egy időben az elköltést mindenképp hatékonyabbá kell tenni. Az nem tartható tovább, hogy a magyar projektek ezt a nagyon kevés pénzt ne a legjobb gyakorlat szerint használják fel, vagy netán a negatív példák tárát gyarapítsák. Ugyanannyi vagy kevesebb pénzből is többet lehetne megvalósítani, és ehhez együttműködés kell. Én például a V4- összefogást ebben az ügyben egy teljesen jó kínálkozó lehetőségnek látom azt remélem, hogy ezt így látják a kormányzaton belül is. Nem szégyen az, hogy ilyen partnerekkel együttműködve mégis a magyarországi brandet valamilyen formában megjelenítve, a hatékonyságot növelve csináljunk dolgokat. És hát, nyilván irányt kéne kijelölni. Üljenek le azok, akik ezért felelősek, gondolják át, hogy mik a befektetett érdekek Kenyában, Etiópiában, hol milyen kapacitások és partnerek állnak a rendelkezésünkre, hogyan tudják egymást támogatni a követségeink, a Külügy és a NeFe; ezek alapján pedig ki kell jelölnünk prioritás-országokat, és azon belül a prioritási célcsoportokat. Tehát egy klasszikus, professzionális stratégiai tervezési folyamatra van szükség. Dr. Gruber Attila az Interparlamentális Unió Magyar Nemzeti Csoportjának alelnöke, jogász, és több mint tíz éve Siófok és térségének országgyűlési képviselője, nemzetközi fejlesztési projektekre először a 2010-es kenyai út során nyert közvetlen rálátást.

3 V: Személyesen miért tartja fontosnak, hogy Magyarország részt vegyen a nemzetközi fejlesztésben? Grúber Attila: Egyrészt van egy humanitárius oldala, ami kutya kötelességünk. Másrészt, mert ez hosszú távon jó Magyarországnak is. Más országok támogatása által elkötelezett vevőket tudunk szerezni a magyar kultúrára, a magyar oktatásra, a magyar ipari és műtermékekre egy hosszú íven, de mégis közvetlenül erősítjük a két ország kapcsolatrendszerét. Vegyük Vietnám példáját. Akik annak idején ide jártak egyetemre, azok most mind vietnámi közgazdászok, cégvezetők egészen másképp állnak hozzánk, akár egy üzleti tárgyalásnál, akár egy állami szintű gazdaságpolitikai tárgyalásnál. Szép emlékeket jelent nekik Magyarország, ezért ha találkoznak velünk, örülnek nekünk, és igyekeznek mindenben segíteni. V: Van-e kockázat abban, hogy ha a projektek tervezői elsősorban a presztízs- vagy gazdasági haszon lehetőségét keresik? GA: A segélyezésnek ettől még a segítségnyújtás marad a lényege. Természetes, hogy az adakozók keresik a másodlagos, tehát nem az anyagi, hanem a járulékos haszon lehetőségeit. Ebben szerintem nincs különbség egyetlen egy támogató ország között sem legfeljebb amikor nagyon durván csak a gazdaság benyomulása a cél. De nálunk nem ez a jellemző probléma, hanem hogy elfolynak a pénzek anélkül, hogy láthatóvá válnánk. V: A kenyai út után hogyan látta, min érdemes változtatni? GA: Módom volt összehasonlítani az állami és a civil szerveződések részvételét az ilyen fejlesztésekben, és meggyőződésemmé vált, hogy ha hatékonyan értelmes célokat szeretnénk elérni, akkor a kettőt csak együtt lehet csinálni. A magyar projekt keretében például egy Internetes képzésnek kellett volna megvalósulnia Nairobi Kibera nevű nyomornegyedében, és én csak néhány nagyon lelakott számítógépet láttam, állítólag áramforrás nélkül. Az állami projektek egyik legnagyobb hátránya, hogy költeni kell az ellenőrzésre, máskülönben ez történik. Egy civil szervezetnek ezzel szemben önmagában van az ellenőrzőrendszere. V: A legsikeresebb projekt a látogatás során hogyan működött? GA: Ami nekem nagyon tetszett, az egy isten háta mögötti dombtetőn volt egy lengyel iskola egy bentlakásos kollégium, ahol kezdetben semmi sem volt adott, és most minden zseniálisan működik. Napelemekkel biztosítják az áramot, és a gyerekek a lengyelek által küldött hat-nyolc számítógéppel az Interneten keresztül minden nap chatelhetnek a lengyelországi testvériskolájuk diákjaival. Gondoljon bele, micsoda élmény ez mennyi mindenről írnak egymásnak, és ebben a szivacskorszakban mi minden beépül, mennyivel szélesedik a látókörük. Sőt, az Internet miatt a kenyai rendőrség letelepített ott egy rendőrőrsöt. Nekik nem lett volna pénzük arra, hogy egy áramnélküli településen kiépítsék az infrastruktúrát, viszont így, cserébe azért, hogy az Interneten keresztül folyamatosan kapcsolatban lehetnek a rendőrség központi rendszereivel, védik a gyerekeket, kvázi biztonsági őrökként. A projekt megoldott egy nevelési feladatot, egy közbiztonsági feladatot, segíti a gyerekek angoltanulását (a lengyelekét is), és új kapcsolatokat hoz létre a két nép között. V: Milyen utakat lát afelé, hogy Magyarország is hasonló Ertsey katalin eredményeket érhessen el? GA: Akkor lehetnénk igazán eredményesek, hogyha az állam és a civilek nem kölcsönös gyanakvással méregetnék egymást, hanem egy őszinte légkörben mindenki össze tudná adni, amije van. Az úton világosan látszott, hogy egyik fél sem mentes az előítéletektől. Nyilván ennek mind a két oldalon okai vannak, de ha a hatékonyságot akarjuk növelni, akkor ezeket le kellene győznünk. Akkor működhetünk jól, ha nem azt nézzük, hogy ki vezeti a projektet, hanem hogy mi hogy hasznosul. Az állami oldal is sokkal intenzívebben tudná hasznosítani a forrásait, hogyha a civilek tanácsait kikérné, netalántán közös projekteket tudna létrehozni. Nem arról beszélek, hogy nahát akkor gyerekek, itt van a NeFe keret, költsétek el, mint ahogy a civilek sem szívesen mondanák azt, hogy szeretnénk beszámolót tartani, és etióp gyerekek körében fotó: hodosi róbert kérjük elszámolni nem, ez két párhuzamos szint. De a szervezésben, az információcserében vagy a közös projektek megtalálásában szerintem óriási potenciálja van a civil szervezeteknek. V: Milyen gyakorlati lépéseken keresztül valósulhat meg ez az együttműködés? GA: Egyfajta kapcsolattartó hálózatot kell összerakni, ahol a civilek is tájékoztatnak, hogy hol milyen projektekben vesznek részt, és az állam is megmondja, hogy a költségvetésben mennyi pénz van, és mik a programok. Nem kell ettől még közösen dolgozni, csak legalább lássuk, hogy a másik hol van, és mivel foglalkozik. Lehet, hogy egy állami kórháztól nem messze van egy civil kórház, és a kettőt érdemes közösen koordinálni attól még a civil is a saját forrásaival vesz részt benne, és az állam is. Nyilván az az izgalmas és érzékeny kérdés, hogy milyen mélységben látunk bele a másik munkájába a civilek, ha megkérdezzük, hogy mivel foglalkoznak, sokszor úgy reagálnak, hogy: és ez miért érdekli a képviselő urat?, miközben arra gondolnak, hogy: Mit akar? Van valami saját cége, amit be akar nyomni ebbe? Nagyon fontos, hogy egyik fél se érezze úgy, hogy a másik bele akar nyúlni a programjába. Én azt szeretném, hogy tudjunk egymásról, és ha vannak kapcsolódási pontok, akkor nyugodt szívvel meg lehessen írni, hogy most olvasom, hogy ti Zambiában építetek egy víztisztítót, nekünk meg ott dolgozik a közelben négy emberünk egy árvaházban, ahol nincs víz ; és a kettőt lehet, hogy össze lehet kapcsolni, lehet hogy a víztisztítónak az állam részvételével létesülhetne egy palackozója. Nem tudom, hogy pont ez a példa a gyakorlatban működne-e, de ilyesmire gondolok. Továbbá többször felmerült, Katival is beszéltünk róla, hogy érdemes lenne a V4-ek fejlesztési tevékenységét összehangolni megismerni a többi visegrádi ország segélyezési politikáját és civil munkáját. Például nézzük meg, hogy egy cseh vagy egy lengyel platformról milyen civil kezdeményezések vannak Afrikában, milyen területeken dolgoznak lehet, hogy érdemes nekünk is abban mozogni, vagy netalántán a civil erőket egyesíteni. Olyat is el tudok képzelni, hogy a jövőben mondjuk kórházat építünk, ahol összedobjuk a felszerelést abban megjelenhet a cseh röntgenkészülék-gyártó, a lengyel kórháziágy-készítő, és csatlakozhat hozzá egy ösztöndíjprogram, ahol valamilyen formában támogatjuk, hogy a magyar orvostanhallgatók vagy még nem rezidens orvosok olcsóbban kijuthassanak gyakorlatot szerezni. Ezt a kezdeményezést jeleztem a volt cseh nagykövetnél és persze a külügyi bizottság ülésén is. V: Köszönjük az interjút, jó munkát kívánunk! Gruber Attila lapzártánk után jelezte, hogy a Külügyi bizottság december 10-én egyöntetűen megszavazta az országgyűlési határozati javaslatot, amely alapján a Kormánynak június 30-ig nemzetközi fejlesztési keretstratégiát kell kidolgoznia. volumen No január 3

4 Az Európai Unió a fenntarthatóság és a környezetvédelem élharcosa Kubában Cukornádból rum vagy biomassza? 2 szarka evelin Fotó: Natalie Maynor Kubai Köztársaság Európai Unió Országstratégia és Nemzeti Indikatív Program A dokumentum részletesen elemzi a stratégia kialakítását befolyásoló tényezőket és mutatókat, amelyek közül kiemeli a HDI-t (Human Development Index), ugyanis az emberi fejlettségi indexe a vizsgált 182 állam közül a 0,863-as értékkel az 51. helyre rangsorolja Kubát, amely előkelő helynek számít a nemzetközi mezőnyben. Azonban az indexek ellenmondásosságát mutatja, hogy a vizsgált 135 fejlődő országból a kommunista állam a 17. a jövedelemkülönbségek mértékét jelző szegénységi index (Human Poverty Index) alapján. 4 volumen No január felderítő tárgyalásokat követően az EU mint jogi személy az ban hatályba lépett maastrichti szerződés óta jogosult a Kubával való kommunikációra és közösségi érdekek képviseletére a szigetországgal szemben. Az eltérő történelmi, kulturális gyökerek más érdekek artikulálására késztetik a tagállamokat: míg például a spanyolok a közeledést szorgalmazzák, addig a csehek elszántan küzdenek a kommunizmus öszszeroppantásáért. A különböző szemléleteket, látásmódokat nehéz összeegyeztetni, ami súrlódásokhoz, feszültséghez vezet, és megnehezíti a közösségi politikaformálást. Ráadásul az EU az Egyesült Államokban sem kíván ellenséges érzületet kelteni túl markáns Kuba-politika meghirdetésével. A konstruktív párbeszéd és a korlátozott együttműködés az enyhülést támogatók követeléseit építi be az uniós politikába, az 1996-os közös álláspont megújításával és a 2010-es országstratégiai program meghirdetésével pedig a demokratizálódás híveinek próbál eleget tenni. Az amerikaiakat sorozatosan elítéli nemzetközi nyilatkozataiban a még ma is fennálló embargó miatt, ám többször kifejtette, hogy a kérdés megoldását kétoldalú tárgyalások segítségével kell véghezvinni; ezért e megnyilatkozások rendszerint deklaratív jellegűek, nem alkalmaznak szankciókat. Ezzel szemben az EU olyan lépéseket is tesz, amelyek Kuba világgazdaságba való integrálódásának előmozdítását tűzik ki célul. Uniós Kuba-politika új utakon A pozitív lépések és a spanyol befolyás hatására 2010-ben az Európai Bizottság elfogadta az első Kubával foglalkozó, a fenntartható gazdaságot és szociális fejlődést elősegítő országstratégiai dokumentumot, amelynek keretein belül 2011 és 2013 között mintegy 20 millió eurót osztanak el a fejlesztési együttműködési eszköz regionális, tematikus és együttműködési programjain, projektjein keresztül (EU Development Cooperation Instrument). A három prioritást élvező szektor az élelmiszerbiztonság, a környezetvédelem és a klímaváltozás kihívásainak való megfelelés, valamint a szakemberek cseréje, a képzés és további tanulmányok folytatásának elősegítése. A programdokumentum a kubai gazdaság vizsgálata során hangsúlyozza, hogy a szigetország rendelkezik a világ harmadik legnagyobb nikkel- és kobalttartalékával, ám büdzséjének felét még mindig a mezőgazdasági- és energiaimportra költi el. Bár a karibi ország nem tagja a Cotonou-i Egyezménynek, a Riói Csoport és a latin-amerikai és karibi térséggel kötött stratégiai partnerségen keresztül kooperál az Európai Unióval, illetve részesül az általános preferenciarendszer kereskedelmi előnyeiből. A kubai külkereskedelem immár 40%-át a közösség országaival bonyolítja, valamint az FDI (külföldi közvetlen tőkebefektetés) több mint fele az európai országok befektetőinek köszönhető. A legnagyobb külföldi beruházók: a telekommunikáció területén Olaszország, az olaj és a nikkel kitermelésében Kanada (pl. Sherritt),

5 Kuba és Magyarország dióhéjban A két állam december 18-án vette fel a diplomáciai kapcsolatokat, amelyet kölcsönös látogatások esősítettek meg Fidel Castro és Kádár János részéről. A magyar szakemberek részt vettek a kubai gyógyszeripar és a gépgyártás fejlesztésében, a mikrohullámú lánc kiépítésében és a híradástechnika más ágazatainak korszerűsítésében is. Az oktatási és tudományos együttműködés gyümölcse az egyes kubai régiók geológiai térképének megrajzolása. A rendszerváltás utáni változások hatására minimálisra csökkent a bilaterális kapcsolatok jelentősége, az elmúlt években azonban a magyar vállalkozók nyomására újra a gazdasági, kereskedelmi, kulturális és tudományos kooperáció útjairól tárgyalnak a felek. Mérföldkőnek számít a közeledésben a kormányközi vegyes bizottság 2009 márciusában, Havannában tartott első ülésszaka. míg a szállodaiparban Spanyolország. A legtöbb turista a tengerentúlról érkezik a karibi államba: az idegenforgalom húzóhatására fejlődő szolgáltató szektor a GDP 75%-át termeli meg. A segélyektől a fejlesztési programokig Kuba az Európai Uniótól kapja a legmagasabb összegű humanitárius segélyeket: az együttműködés 2008-ban indult ismét útjára, azóta a Bizottság segélyezési programjain keresztül közel 50 millió eurót osztottak szét a szigetországban elsősorban a hurrikán okozta károk felszámolására, újjáépítésre, élelmiszerbiztonsági és környezetvédelmi célokra. Az uniós tagállamok közül Spanyolországgal és Belgiummal áll a legszorosabb kapcsolatban különböző többek között pénzügyi együttműködési megállapodásoknak köszönhetően. Ausztria, Ciprus, Olaszország és Portugália is írt alá ezekhez Fotó: leshaines123 hasonló bilaterális megállapodást, ám ezek nem gazdasági jellegűek. A többi állammal egy-egy közös érdek mentén kooperálnak, például a kábítószer-csempészet elleni harc, az állampolgárok védelme vagy kulturális rendezvények szervezése területén. A dokumentum a Közös Állásponthoz hasonlóan a demokrácia és az emberi jogok érvényesülésének irányába mutató lépéseket állítja a középpontba, a diplomáciai kapcsolatok fejlődésének további feltétele a szólásszabadság megvalósítása és a politikai foglyok szabadon bocsátása. Erénye, hogy a szegénység ellen indított harc részeként a kubai vezetés élelmiszerbiztonsági célkitűzését 10 millió euróval támogatja. Az együttműködés egyik fő területe a helyi termelés gazdasági fenntarthatóságának biztosítása és a segítségnyújtás az élelmiszergyártás decentralizált irányításának kialakításában. Az ellátólánc racionalizálása és modernizálása mellett támogatja a gazdák új, innovatív technológiákhoz jutását, a tapasztalatcserét és a kereslet-kínálat elvén működő kereskedelmi rendszer megvalósulását. A 27 kubai önkormányzat részvételével 2009-ben, az UNDP-vel közösen elindított PALMA program (Programa de Apoyo Local a la Modernización del sector Agropecuario en Cuba) már a fenti célokat szolgálta. A cél megvalósulása kizárólag az előre nem látható meteorológiai jelenségektől, környezeti katasztrófáktól és a kubai kormány további elkötelezettségétől függ. Kuba tizenöt év alatt mintegy 16 hurrikán pusztítását élte túl: a természeti katasztrófa a sziget elektromos infrastruktúrájának nagy részét megrongálta vagy elpusztította, gyakoriak voltak az áramszünetek, ezért a 2006-os La Revolución Energética az energiaszektor restrukturációját és a lehetséges befektetések szerepét hangsúlyozza. A fenti intézkedéseken kívül a kórházak, iskolák, turistaközpontok és élelmiszer-lerakatok vészgenerátorokkal való ellátását is célul tűzte ki a hőerőművek modernizálása, valamint az új, alternatív szél-, nap- és vízenergiát használó berendezések fejlesztése, a terület kutatására fordított összegek növelése mellett. Az EU a megújuló energiaforrások kiaknázása, a cukornádból készülő biomassza gyártása és felhasználása, a vízszennyezés megállítása, a kis vidéki gazdák szemléletformálása és természeti katasztrófákra való felkészítése, a sérülékeny országrészek épületei szerkezetének megerősítése területén segítheti elsősorban Kubát, a fejlett környezetvédelmi szemléletet az uniós törekvések leginkább alternatív best practice-szel és know howval, adaptációs politikák bemutatásával, a környezeti katasztrófákra való felkészülés érdekében technikai-anyagi segítségnyújtással egészíthetik ki. A környezet védelme érdekében hozott intézkedések nemcsak hangzatosak, hanem eredményesek is a kommunista államban. Bár nincs a koppenhágai csúcs záródokumentumának aláírói között, a kis sziget már csak a mérete miatt sem lehet a klímaválto- volumen No január 5

6 A jelenleg az EU által is propagált energiaforradalmat az 1997-es Programa de Ahorros de Energía Cubana (PAEC) intézkedései koordinálták: a kubai vezetés szubvenciós áron biztosította először a Pinar del Río tartományban találhatóaknak, majd minden háztartásnak az elektromos rizsfőzőt és a kuktát, valamint segített, hogy takarékos izzókra, hűtőgépekre és ventilátorokra cseréljék le a régi készülékeket. Így az állam paternalista módon intelligens döntéseket hoz polgárai helyett. Fotó: Gov/Ba zás egyik fő okozója, az utóbbi időben a károsanyag-kibocsátást pedig különböző rendeletekkel igyekeznek visszaszorítani mind a közlekedés, mind az agrárium területén. A nehézolajat felváltó dízel felhasználási körének szélesítése azonban gazdaságtalan és újabb környezeti kockázatokkal járhat, ezért meg kellene vizsgálni, hogy Kuba esetében a brazil modellhez hasonlóan a cukornádból nyert etanol újrahasznosítása járható 6 volumen No január utat jelent-e. A cukorgyárak és -malmok ismételt megnyitása nemcsak új munkahelyeket jelentene, hanem a cukor kínai és indiai felvevőpiacának bővülésével jelentős pluszbevételhez is juttatná a karibi államot a 21. század relatíve magas világpiaci árainak köszönhetően. A fejlett biotechnológiának köszönhetően a talajminőség javítására és a biodiverzitás megőrzésére tett kísérletek sikeresnek mondhatóak, a kormányzat pedig fotó: wfeiden további kötelezettséget vállalt a mangrove mocsarak, a lápok és a tengerpartok védelmére, valamint az ésszerű vízgazdálkodás érdekében. A Karibi Biológiai Folyosó elnevezésű 2007-es UNEP által is támogatott kezdeményezés társfinanszírozásával Kuba, a Dominikai Köztársaság és Haiti harcát segíti a biodiverzitás fenntartása, a környezeti rehabilitáció és a megélhetési lehetőségek körének bővítése terén. A globális felmelegedés negatív következményei elleni harc az EU egyik kiemelt célja, ám kérdés, hogy miért éppen ezt jelölték ki a karibi államban a három támogatandó terület egyikének, hiszen a karibi állam önállóan is jelentős eredményeket tud felmutatni a környezetvédelemben. Valószínűleg a nemzetközi politikai feszültségek elkerülése végett választották prioritásként, mivel ez egy olyan problémakör, amely a világ legtöbb államát foglalkoztatja; Kuba az ország sajátosságait figyelembe véve, Európa pedig közösségi és tagállami szinten is küzd ellene, ezért kutatási és gyakorlati tapasztalataikkal kölcsönösen segíthetik egymást; az EU pedig fejlesztési forrásaival, hétmillió euróval anyagilag is támogathat egy emberiség közös céljait szolgáló jó ügyet. A szakemberek képzése és cseréje érdekében elsősorban a rövid távú technikai segítségnyújtásra helyezik a hangsúlyt a szektorspecicifikus jogi szabályozás kialakítása és megvalósítása területén. A kölcsönös látogatások szemináriumok, gyakorlati képzések formájában valósulnak meg az elmúlt években a Spanyolországgal, Belgiummal, Nagy-Britanniával és Franciaországgal kötött kétoldalú megegyezések következtében létrejött csereprogramok mintájára. A hangsúly a következő területekkel kapcsolatos szakemberek képzésén van: kereskedelem, hitelezés, iparpolitika, decentralizáció, a helyi önkormányzatok szerepe és felelőssége, turizmus, megújuló energiák és a klímaváltozás elleni harc. A harmadik célkitűzésre hárommillió eurót különít el az EU.

7 Az európai közös Kuba-politikát a Castro lépéseire való reagálás jellemzi. Új évezred régi problémák Fotó: Gov/Ba Szívélyes fogadtatás a brazíliai Salvadorban Raúl Castro a latin-amerikai államokat is maga mellé állítja reformjaival Fotó: jeminke Juriën Minke Fotó: regis rodriguez Az EU tehát a nemzetközi fejlesztés és a segélyezés élharcosa Kubában. Mégsem egyértelmű, hogy hogyan tovább. A magas oszcillációjú Kuba-politika nagy fejtörést okoz az európai vezetőknek, hiszen az EU veszít legitimációjából miközben nem képes öszszehangolni a különböző érdekeket, így nem tud kompromisszumképes megoldást találni és egységes arculatot kialakító és független aktorként fellépni a nemzetközi színtéren. Az európai közös Kuba-politikát a Castro lépéseire való reagálás jellemzi. Tulajdonképpen apró pozitív és negatív kilengések tapasztalhatók, de az összkép mindig ugyanaz. Jórészt deklarációk képezik a politika tárgyát (a sikeres kereskedelmi kapcsolatokon és a segélyszállítmányok eredményein kívül), amelyek többnyire hatástalanok. De vajon milyen lehetőségek kínálkoznak a jövőben? Az egyik ilyen a rendszer destabilizálása és a kubai kormány nemzetközi elszigetelése. Ez az elképzelés azonban az országstratégiai dokumentumot figyelmen kívül hagyja, illetve a hagyományos Kuba-politika elvei ellenében cselekszik, ezért kevéssé valószínű. A közös álláspont jegyében a változatlanság, mozdulatlanság politikáját viszont nem célszerű gyakorolni, bár ez kevésbé követel konszenzust, mint a bármely irányba történő elmozdulás. Azonban már így is cselekvésképtelenséggel vádolják a mindössze nemzetközi fejlesztési aktorként fellépő Uniót, amit nem lenne szerencsés a stagnáló politikával még jobban megerősíteni. A párbeszéd elmélyítése és a növekvő mértékű együttműködés a kubai kormánnyal való tárgyalások előmozdítását, és az emigráns közösség egy egyre kisebb részével való kapcsolatok megszakítását jelentené, amely nemzetközi rosszallást váltana ki. Ez többek közt a demokráciáért és emberi jogokért vívott harc eddigi erőfeszítéseit vonná kétségbe, valamint demoralizálná Kuba belső békés ellenzékét és civil társadalmát. A legvalószínűbb a fő elvek megtartása és a kormány, valamint az emigráns közösségek közöttti lavírozás. Rendszeres segélyszállítmányok és a civil társadalom fejlesztését célzó párbeszéd, a kubai vezetés folyamatos megfigyelése és intézkedéseinek értékelése, illetve korlátozott megszorító lépések jellemzik ezt a megközelítést. Szabad információáramlást kell biztosítani, és egy hosszú távú értékelési rendszer kialakítása szükséges a mérhető eredmények megállapításához. volumen No január 7

8 Kína: Csak előre! Felemás környezettudatosság és növekvő befolyás Afrikában 2 vörös zoltán Forrás: theepochtimes.com A világ legnagyobb szennyezőjeként továbbra is Kína lesz a középpontban minden olyan egyezmény tárgyalásakor, amely a kibocsátás csökkentéséről szól Az ENSZ Millenniumi Fejlesztési Céljait (MFC) 2015 végéig kell(ene) elérni, az azonban már most látható, hogy bizonyos sikerek ellenére számos elem nem fog teljesülni annak ellenére, hogy Kína vélhetően mindegyik önmagának kitűzött célt képes lesz megvalósítani a jövőben. Kína szerepe mindenképpen kiemelkedő: a célok elérése az ázsiai ország számára is fejlődést jelent, de hangsúlyos szerep jut az országnak a segélyezés, segítségnyújtás területén is. legsúlyosabb szegénységben élők globális számának megfeleződése főképp a kínai növekedésnek köszönhető, Peking gazdasági és politikai jelentőségének növekedésével párhuzamosan a nemzetközi közösségben is aktívabb szerepet kezdett vállalni a fejlődő államok körében. A kereskedelmi kapcsolatokat kiegészítették olyan segélyekkel, amelyek a Millenniumi Fejlesztési Célok elérése mellett a gazdasági-társadalmi fejlődést hivatottak elősegíteni. Kína szempontjából két dolgot kell és érdemes kiemelni az MFC és a 2015 után következő, egyelőre még kidolgozásra váró fejlesztési célok kapcsán: egyrészt a nyugati intézményrendszerekkel való rivalizálását a fejlődő országokban, ezzel párhuzamosan a felelős külpolitika szükségességét, másrészt a remélhetően főszerepet kapó környezetvédelemmel kapcsolatos kínai lépéseket. 8 volumen No január Kínai fejlesztések Érdekek és fenntarthatóság A kínai térnyerés a fejlődő államok körében a korábban ápolt jó kapcsolatoknak, Peking gazdasági erejének, valamint annak köszönhető, hogy a nyugati országok és szervezetek által nyújtott hitelekkel és segélyekkel szemben kedvezményesebb kondíciókat ajánl. A kínai segély- és fejlesztéspolitikának ezen feltételekkel történő működése a pekingi sikerek kulcsa és a nyugati kritikák fő céltáblája, a politika ugyanis többnyire a nyugati, nem mindig jól működő intézményrendszerekkel szemben valósult meg. A Bretton Woods-i pénzügyi rendszer 1945-ben létrehozott két központi intézményének számító Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) és testvérintézményének, a Világbanknak (WB) már megalapításuktól kezdődően az volt a feladatuk, hogy hitelek nyújtásával és különféle, meghatározott, alkalmazandó politikák ajánlásával elszegényedett államokat segítsenek ki az adósságspirálból. A legnagyobb befizető, Washington irányításon belüli dominanciája ugyanakkor biztosította, hogy bármi legyen is ezen szervezetek valódi rendeltetése, azok mégis elsőrendűen az Egyesült Államok külpolitikai céljainak szolgálatába álltak. Ez a külpolitikai cél pedig nem volt más, mint integrálni a harmadik világ nyersanyag-exportáló partnerekként és nyitott piacokként kezelt országait az Amerika dominálta globális kapitalista rendszerbe. A két szervezet befolyása egyre nagyobb lett Afrikában, mind több és több állam kereste a kiutat a súlyos válságból, segítséget remélve a Strukturális Alkalmazkodási Programoktól (SAP) és a nyugati pénzügyi rendszertől. A hitel feltétele ugyanis a SAP-ok alkalmazása volt. E politikák kijelölték az utat az egyes kormányzatok számára, ugyanakkor prioritásrendszereik nem különböztek egymástól: a programok nem voltak tekintettel a helyi adottságokra, a társadalmi problémákra vagy a környezeti értékekre, éppen ezért nem is lehettek sikeresek az egymástól igen különböző kihívásokkal küzdő országokban. Másrészt megfelelve az amerikai érdekeknek a SAPok ellehetetlenítették a helyi vállalkozásokat, eltörölték a fejlett világból érkező termékekre kirótt vámokat, egyszóval kiszolgáltatták az országokat a nyugati érdekeknek.

9 Forrás: russiancouncil.ru fotó: eutrophication & hypoxia Kínai mérnökök és angolai beosztottjaik Angolában A kínai Dianchi-tó vize a ráköltött milliók ellenére is alkalmatlan emberi fogyasztásra, sőt, ipari és mezőgazdasági célokra sem használható Az IMF és a Világbank tevékenysége tehát nemhogy segített, hanem inkább rontott a helyzeten: soha nem látott összegek vándoroltak nyugati pénzintézetekbe törlesztőrészletek formájában, miközben az afrikai államok adóssága megsokszorozódott, a szociális és egészségügyi ellátásokra pedig nem jutott pénz. Amíg a világ összes régiójában nőtt az egy főre jutó jövedelem, addig a sokszínű kontinensen ugyanez a mutatóérték az es időszakban 15 százalékkal csökkent: lényegében az 1960-as, tehát nagyjából az afrikai országok függetlenedését követő évek szintjére esett vissza. A gazdasági kapcsolatait gyors ütemben bővítő Kína pedig ekkortájt partnereket keresett, s erre a legnagyobb esélye az emberiség bölcsőjének számító kontinensen, Afrikában adódott: számos, a nyugatiak bizalmát (és ezáltal a pénzügyi támogatását is) elvesztő ország keresett ugyanis tőkeerős partnert. Pekinget nem érdekelték a nyugati lépések okai, az emberi jogi problémák és a diktatórikus rezsimek, hiszen ezen országok berendezkedésének jellegzetességeivel már közelről megismerkedhetett a harmadik utas politizálása idején, ráadásul (érthetően) nem várt el olyan jellemzőket, amelyekkel maga sem rendelkezett. Ennek fényében dolgozta ki a 2000-ben már formális együttműködés keretében is lefektetett külpolitikájának egyik legfőbb elemét: a be nem avatkozás elvét, amely lehetővé tette Peking számára a gazdasági és kereskedelmi ügyekre való koncentrálást, az afrikai rezsimek számára pedig a feltételek nélküli együttműködést. Kína afrikai térnyerésének kezdete tehát elsősorban olyan gyenge vagy bukott államokhoz volt köthető, amelyeket a fejlett államok hátrahagytak. Peking tevékenységét leginkább ennek okán éri már a kezdetek óta kritika, persze a vádak egyik sarokpontja, hogy Kína csupán a nyersanyagban (és ásványkincsekben) gazdag országokhoz közeledik. Noha a kereskedelmi adatok vizsgálatakor kiderül, hogy továbbra is az ilyen típusú államokra fókuszál a pekingi diplomácia, az 1996-ban Jiang Zemin kínai elnök által a Kína Afrika együttműködés sikere érdekében deklarált öt alapelv (őszinte barátság, egyenlőség, szolidaritás és kooperáció, közös fejlődés, jövőre irányultság) kihirdetése óta több mint negyven afrikai ország magas rangú vezetője tett látogatást Pekingben. A kontinens országainak zöme rendszeres résztvevője a Kína által szervezett együttműködéseknek, az ázsiai állam és Afrika közötti kereskedelem összértéke pedig a 2000-es 10 milliárd dollárhoz képest ban már meghaladta a 100 milliárd dollárt, majd a válság időszakában bekövetkező enyhe csökkenést követően 2010-ben ismét átlépte a bűvös álomhatárt, túlszárnyalva a 110 milliárd dolláros összeget is. Azóta a kínai együttműködési keretrendszer kibővült, az ezredforduló óta három esztendőként megrendezésre kerülő Kína Afrika Együttműködési Fórum (FOCAC) terepet ad a még szélesebb körű kapcsolatoknak. A magas szintű politikai vezetők részvételével tartott csúcsokon Peking részt vállal az afrikai fejlesztési célok konszenzusos megfogalmazásában is, nem csupán diktálva a feltételeket, hanem meghallgatva az afrikai vezetők igényeit is. Erre egy nagyszerű példa a vidéki iskolák építése: Kína a 2006-os pekingi találkozón vállalta száz ilyen oktatási intézmény felépítését 2009-ig. A kínai nyilatkozatok szerint ez meg is történt, a megvalósítás folyamán ugyanakkor problémaként merült fel, hogy az afrikai államok képtelenek voltak tanítókat biztosítani a képzéshez; ezért afrikai kérésre Kína a 2009-es találkozón már a tanítók felkészítését is bevette az általuk támogatandó célok közé. A Fórum sikere töretlen és példamutató, a 2009-es Sarm el-sejk-i fordulón 49 afrikai ország állam- és kormányfője vett részt: az újabb közös célkitűzések lefedik az infrastruktúra-fejlesztés, a gazdaság, az oktatás, az egészségügy és a kultúra teljes területét. Fontos és előremutató eredményei voltak a konferenciának mindenekelőtt a mezőgazdaság területén, de az újabb hitelelengedések, valamint annak bejelentése, hogy a Kínába exportált áruk nagy részére, 95 százalékára nem vetnek ki vámot ezáltal még versenyképesebbé téve azokat az ázsiai piacon igen csábítónak tűnnek az afrikai országok számára. A kritikákat azonban érdemes megfontolni től nem csupán a nehéz körülmények csökkentésére vagy megszüntetésére kell koncentrálni, hanem hatványozottan oda kell figyelni a fejlesztések fenntarthatóságára, amely az egyik legfőbb cél kell, hogy legyen. Ebből a szempontból fontos, hogy a kínai külpolitika felelősségteljesebben jelenjen meg a fejlődő országokban, és nagyhatalmi tényezőként igenis felelősebb, az alapvető emberi jogokat tisztelő és védelmező külpolitikát kell folytatnia. Ami, figyelembe véve a saját határain belül vallott emberi jogi felfogásokat, illetve az éppen adott ország emberi jogi helyzetét figyelmen kívül hagyó, óriási gazdasági hasznot hajtó külpolitikai egyezményeit, nem ígérkezik egyszerűnek: hiszen éppen ez utóbbi jellemzője segítette nyersanyaghoz Kínát a túltelített piacon. Szudánban például a rezsim ellen hozott szankciók miatt az országot elhagyó nyugati cégek helyére érkezett Kína és épített ki virágzó gazdasági együttműködéseket: tovább támogatva az elnyomó diktatúrát, szemet hunyva a folytatódó népirtás felett. A nyugati (mind civil, mind állami és főleg amerikai részről megfogalmazott) kritikák nagy része jogosnak mondható: Kína ugyan a nyugati játékszabályok (a kapitalizmus) szerint építi és mélyíti kapcsolatait a nyugati államok érdekszférájából többnyire kiszorult országokkal, de sokszor figyelmen kívül hagyja a gazdasági tényezőn túli jellemzőket. Eredményes klímatárgyalások? A környezetvédelem és a klímatárgyalások alapvetően határozzák meg a jövő generációinak életét. Éppen ezért fontos, hogy a 2015-től kitűzendő célok a környezeti fenntarthatóságot is kiemelten kezeljék. Ebből a szempontból pedig Peking főszereplőnek volumen No január 9

10 Fotó: Kalmár Lajos balra: Az új nemzeti stadion Dar es Salaamban Hasonlóan a régihez, ez is Made in China lent: Kínai propaganda-plakát 1975-ből. A felek közötti együttműködések Kína gazdasági fellendülésével ismét megélénkültek forrás: blog.cifor.org tekinthető rendkívül szennyező iparával. Ha csupán a megújuló energiaforrások által megtermelt energia mennyiségét vesszük górcső alá, Kínát akár követendő példaként is megnevezhetnénk a világ országai számára. De még akkor sem szégyenkezhet az ázsiai feltörekvő hatalom, ha hozzávesszük, hogy ezek a mennyiségek az óriási energiafogyasztás fényében sajnos egyelőre eltörpülnek. Kína elektromos áram fogyasztásának 17%-át, energiaszükségletének pedig 8%-át (az Egyesült Államokban ez az arány kb. 7,3%, míg az Európai Unióban 9,2%) ugyanis megújuló energiaforrások biztosítják, miközben a kelet-ázsiai nagyhatalom rendelkezik a legtöbb víz- és szélerőművel, egyre aktívabb szereplő a megújulók piacán nem csupán a megtermelt energiát, hanem a berendezések, fejlesztések, eszközök exportját tekintve is. A megújuló energiaforrások bővítése kapcsán azonban sokszor feltűnik a háttérben Kína súlyos energiaéhsége: minél előbb és természetesen minél olcsóbban kielégíteni a társadalom és a gazdaság gyorsan növekvő szükségleteit. Az utóbbi évek legnagyobb reményekkel várt klímakonferenciája, a decemberi koppenhágai csúcs előtt az volt a kérdés, hogy vajon a Kínai Népköztársaság képes lesz-e megfelelni a fenntarthatóság univerzális igényének, és a globális Dél nagyhatalmaként döntései új irányt vesznek-e a környezet védelmében, vagy természeti kincseinek további rombolásával és pazarlásával nem csupán saját gazdaságát dönti romba, hanem bolygónk sérült ökoszisztémáját is a pusztulás szélére sodorja. A kérdés azonban úgy is feltehető: vajon Kína kárhoztatható-e azért, mert déli államként a fejlett, északi államok szintjére kíván fejlődni, kihasználva az adott (és esetükben súlyosan környezetszennyező) nyersanyagokat, amelyek, tegyük hozzá ismét csak jogosan, az északiak gazdasági fölényét is megalapozták és amelyek használatáról még mindig nem kívánnak lemondani (lásd az Egyesült Államok példáját)? És, látva a megújuló energiaforrások térnyerését a kelet-ázsiai országban, vádolhatjuk-e a kínai vezetést szűklátókörűséggel, a környezeti értékek figyelmen kívül hagyásával, ha a gazdasági érdekek úgy kívánják? A válasz, noha a kérdésekben ott rejlik az enyhe irónia, minden esetben igen kell, hogy legyen. Elérkeztünk arra a pontra, amikor nem elég százalékokon vitatkozni, kvótákkal kereskedni és nem lehet egyezményeket figyelmen kívül hagyni. Drasztikus lépéseket kell tenni a károsanyag-kibocsátás csökkentésének valamint a környezet védelmének és a következő generációk egészséges életének érdekében. A konferencia eredménytelenül végződött. A Barack Obama vezette demokrata kormányzat már a beiktatást megelőzően a Bush-féle (lényegében nem létező) klímapolitika száznyolcvan fokos megváltoztatásáról beszélt, és ennek megfelelően az elnök koppenhágai konferencián való részvételét is bejelentette. Obama konkrét, ugyanakkor a törvényhozás által még egyáltalán nem tárgyalt vállalásokkal akart a dán fővárosba érkezni. Azonban sokaknak feltűnt, hogy az elnöki látogatást egy, a hivatalos tárgyalásokhoz nem kapcsolódó napra tervezték. Rá- Miközben a tét környezetünk védelme, a bolygó jövőjének biztosítása, a két nagyhatalom csupán egymással van elfoglalva. victor ndula rajza: A kínai segély meghódítja Afrikát. A vörös szín egyéb értelmezéseket is hordoz(hat) forrás: thinkatuni.blogspot.hu 10 volumen No január

11 adásul maguk a tervezett amerikai vállalások sem tűntek túl merésznek. Kína is hasonlóan kétoldalú vállalásokkal indult neki Koppenhágának; Peking továbbá bejelentette, kifejezve érdektelenségét a konferencia iránt, hogy az országot nem Hu Csin-tao elnök, hanem Ven Csia-pao miniszterelnök képviseli majd a konferencián. Miközben a tét környezetünk védelme, a bolygó jövőjének biztosítása, a két nagyhatalom csupán egymással van elfoglalva: Washington továbbra is negligálva az egyre riasztóbb, klímánkat érintő jóslatokat nem is volt hajlandó vitázni vállalásairól, csupán az érdekelte, hogy a Peking által vállalt csökkentéseket milyen nemzetközi szervezet avagy bizottság fogja ellenőrizni. Kína pedig belement a játékba, kihasználva a legbefolyásosabb északi állam által nyújtott lehetőséget a további, szankcióktól mentes környezetszennyezésre, kihagyta az Európai Uniót a döntésből és az Egyesült Államokkal közösen, csupán ők ketten dolgozták ki a koppenhágai klíma-megállapodás (jelentéktelen) alapjait. Koppenhága elpuskázott lehetőség volt, nem csupán a bolygó, nem csupán a bizakodó európai államok, hanem Kína számára is. Peking ugyanis külpolitikájában és nemzetközi kapcsolataiban igyekszik békésen rendezni kapcsolatait, miközben szeret egyfajta segítő, támogató szerepben feltűnni, vegyük csak Afrika vagy akár a délkelet-ázsiai államok példáját. A klímakonferencia is ilyen lehetőséget nyújtott a pekingi diplomáciának: a nemzetközi közösség szemében felelős vezetőként feltűnni. Az Egyesült Államok önként vállalt távolmaradása mellett ugyanis világossá vált volna, hogy Kína igenis komolyan gondolja az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését, egyúttal a klímaváltozásért a kelet-ázsiai országot felelőssé tevő csoportok célkeresztjében már csak az Egyesült Államok (és eltérő megfontolásból például Ausztrália) maradt volna. Kína ugyanis, mint láthattuk, komolyan számol a megújuló energiaforrá sokkal és a károsanyagkibocsátás csökkentésével, csupán ennek mértékét és időpontját nem képes és nem hajlandó fix százalékokhoz és határidőkhöz kötni. Peking tehát már most támaszkodhatott volna eddig elért eredményeire, és ez a jövőben még inkább igaz lehet. A világ legnagyobb szenynyezőjeként ugyanis továbbra is Kína lesz a középpontban minden olyan egyezmény tárgyalásakor, amely a kibocsátás-csökkentéséről szól, az irányítás átvételével pedig nyerő pozíciókba kerülhetnek majd. Kína vezető szerepe Peking szerepe a fejlődő világ segítésében tehát egyre jelentősebbé válik, gazdasági jelentőségének erősödésével, és a környezeti kihívások szaporodásával pedig kiemelt pozíció jut majd Kínának. Egyrészt a jövőben a fejlődő országok körében az ázsiai ország szerepe még tovább nőhet, ez érvényes a segélypolitikák kibővülésére is, másrészt Peking vezető szerepet tölthet majd be egy átfogó klímaegyezmény létrehozásában nélkülük egy ilyen egyezmény ugyanis nem bírna kellő relevanciával. A fókuszban Afrika és a Dél Dél kapcsolatok A globális aggodalmak korszakában 2 Tarrósy István PhD, egyetemi adjunktus, Afrika-kutató, PTE BTK Politikai Tanulmányok Tanszék, a PTE Afrika Kutatóközpont vezetője Önkéntes fiatal tanzániai gyerekeknek tanítja a japán nyelvet globális aggodalmak korszakában jól látható egy olyan euro-atlanti tendencia kirajzolódása, amelyben a feltörekvő gazdaságok köztük legelsőként Kína felemelkedése miatt a technológiailag és gazdaságilag még mindig fejlettebb Észak geopolitikai, geostratégiai pozícióit látja veszélyben. A mai transznacionális szereplőkkel és interakciókkal jellemezhető, pókhálószerűen kölcsönösen összekapcsolt és egymástól kölcsönösen függő világban úgy tűnik, hogy az Észak Dél kapcsolatokat a Dél Dél, különösen a Dél (Távol)Kelet szövetségek átívelik, néha akár háttérbe szorítják legalábbis, ami az általuk keltett dinamikát, és az ebből adódó akár félelmet illeti. Különösen érdekes formációnak tekinthető a Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika által létrehozott BRICScsoport e szempontból is. A kihívás jelenléte egyértelmű, a hozzá kapcsolódó félelem elgondolkodtató. Globális bizonytalanságok közepette A Dél új világa valójában egy formálódó új erőtér a nemzetközi arénában, amelyben Afrika is megkérdőjelezhetetlenül felértékelődött a nagy(obb) hatalmak és szereplők szemszögéből bizonnyal. Ez nem egy újabb gyarmatosítást sejtet, hanem inkább egy új versenyfutást jelent Afrika kegyeiért és persze kincseiért, ami valódi új, fejlődési korszakot hozhat Afrika számára. És ez sokkal fontosabb, mint a versengő államok által szerzett új piacok konstatálása. Vitán felül állítható, hogy vannak olyan északi szereplők, volumen No január 11

12 fotók: kalmár lajos, PTE Afrika Kutatóközpont Tipikus pillanatfelvétel Mikrogazdaság a tanzániai Darban Ezek is Kínából érkeztek dari utcarészlet (Tanzánia) például a skandináv államok, amelyek a saját jól artikulálható érdekeik érvényre juttatásán túlmenően olyan politikát fogalmaztak meg Afrikáról, amely az afrikai aktorokat támogatni kívánja saját fejlesztési erőfeszítéseikben. A fejlődés fogalma a globális politikai és gazdasági diskurzus egyik sarokpontjává vált, mert abban minden szereplő egyet képes érteni, hogy jobb életkörülményeket szeretne elérni társadalmaik valamennyi szegletében, és általában a világ fejlődőben lévő területein. Ez persze egy permanensen aszimmetrikus viszonyokkal leírható közegben meglehetősen utópisztikusnak, akár hihetetlennek hangzik, 12 volumen No január és bizonnyal kellő muníciót szolgáltat a jól hangzó politikai retorika számára; mégis képes tematizálni a nemzetközi szervezetek és intézmények tervezési napirendjét, cselekvési terveit. A kérdés ellentmondásosságát mutatja, hogy a Globális Dél sok szereplője számára ez az elképzelés egyenlő az alapvető szükségletek kielégítésével, többek között tiszta ivóvíz, elegendő étel, biztonságos lakóhely, továbbá alapvető szolgáltatások, például egészségügyi ellátás, oktatás, tisztességes munka, de általában a megbecsülés tételeivel. Afrika-szerte sokan az életben maradással azonosítják a kérdést. iskolások körében következő oldalon fent: Kínai motorkerékpárok árasztották el a kelet-afrikai piacokat (Dar es Salaam) alatta: Afrikaiak is egyre nagyobb számban dolgoznak az ázsiai beruházásokon (Dar es Salaam) Hyden (2011) nyomán, az olyan feltörekvő hatalmak, mint Kína, India és Brazília de ugyanakkor az Öböl-menti államok is más megközelítésben érdeklődnek az afrikai kontinens nyersanyagai iránt, mint a volt gyarmatosító európaiak, vagy a nemzetközi intézmények sorát még mindig meghatározó módon befolyásoló amerikaiak. Már a megközelítés is fontos, bár önmagában nem elégséges a baráti közelségből folytatott kommunikáció a közös platformokon, például az el nem kötelezettek mozgalmán keresztül. Az eleddig megműveletlen földek mezőgazdasági beruházásokat vonzanak, mégpedig a feltörekvő szemüvegen kereszül olyan formában, hogy azok képesek legyenek az afrikai közösségeket és a befektető államokat egyaránt ellátni élelemmel és jövedelemmel, egyszerre. Maguk az afrikai államok továbbra is küzdenek a saját maguk megfelelő politikai vezetését illetően. Ha a látványos és még középtávon is stabilnak tűnő 5%-os makrogazdasági növekedést már az új korszak jelének tekintjük, akkor még relevánsabbak lehetnek az alábbi kérdések. Milyen formában és egyáltalán elképzelhető-e a belülről hajtott és meghatározott fejlődés? Elérheti-e a külső szereplők, azaz a befektetők, donorok, és általában a nemzetközi közösség különböző hatalmi entitásainak szerepvállalása az egyének és közösségeik szintjét annak érdekében, hogy a helyi szinteken következzenek be a várt hatások? Tehát (Hyden [1989] nyomán) fontos, hogy a helyi társadalmak érezzék az előremozdulást, a fejlődés okozta jobb életet, életminőséget. Mindezt egy olyan korban vizsgálhatjuk, amikor oly sok a globális természetű bizonytalanság, és amikor a realitás már nem a helyi valóság, hanem sokkal inkább a glokalitás. Nem lehet megfelelően artikulálni egyetlen közép- vagy hosszú távú fejlesztési tervet már egy középméretű magyarországi városban sem anélkül, hogy a transznacionális globalizmus jelenségeit, hatásait, szereplőit és általában összefüggéseit ne vennénk figyelembe legalább mint viszonyítási keretet.

13 Afrikai bizonytalanságok Ázsiai, latin-amerikai alternatívák Mi jó Afrikának? És ez kit érdekel? Az elmúlt tizenkét év során számos saját szervezésű afrikai és ázsiai kutatóutat valósítottam meg, interjúkat készítettem politikusokkal, üzletemberekkel, civil szervezetek képviselőivel, kutatókkal és az utca embereivel arról, hogy hogyan látják Afrika jövőjét, benne saját szerepvállalásukat, lehetőségeiket. A velük való beszélgetések, a helyi közegekben lefolytatott megfigyelések arra ébresztettek rá, hogy az északi média által megbélyegzett vesztesek és reménytelenek kategóriáiban definiált afrikaiak másként látják sorsukat, magát az életet. Meg vagyok győződve arról, hogy az afrikai mindennapok valósága sok lehetőséget rejt magában. Szükséges, hogy maguk az afrikaiak legelőször is ezt felismerjék, majd pedig megalkossák saját koncepcióikat, stratégiáikat, hosszú távú fejlesztési terveiket. A volt dél-afrikai államelnök, Thabo Mbeki (2002) is erről beszél Afrika: Határozd meg önmagad! (Africa: Define yourself) című válogatott beszédeket, írásokat tartalmazó könyvében. Annak érdekében, hogy Afrika képes legyen megválasztani együttműködő partnereit az általa meghatározott fejlődési utakhoz, projektekhez azaz időről-időre válogatni tudjon az európai, amerikai, ázsiai stb. ajánlatok közül első lépésben erre az önmeghatározásra van szüksége. E gondolat mentén, az afrikai reneszánsz jegyében, az afrikai identitás és önbizalom újra felfedezése folyamatában a modellszerű ázsiai vagy éppen a brazil fejlődési út határozottan alternatívaként tűnik fel az afrikaiak számára, gyengítve a fejlett északiak geopolitikai, geostratégiai pozícióit. Ezzel pedig az északi kormányoknak nem árt tisztában lenniük. Akárki legyen is Afrikában donor, befektető, általában szerepet vállaló, elsődlegesen a saját nemzeti érdekei szerint fog cselekedni legyen az Kína, India, Brazília, az EU bármely tagja, vagy az Amerikai Egyesült Államok. Az EU esetében e kérdés még pikánsabb különösen e cikk írása idején, ugyanis a válság kapcsán ismét felerősödött a vita arról, hogy globális versenyképessége és pozíciói megtartása és megerősítése okán még több EU-ra, azaz szupranacionális mechanizmusra van szüksége a közösségnek; avagy éppenséggel egyfajta új kormányközi szövetségre az eurózóna tagjai között, kétsebességes Európát kreálva ezáltal. A határozottan erősödő déli szereplőkkel csakis egy egységesebb, erősebb Európa lesz képes felvenni a versenyt. Az egyes szereplők Afrika-politikáinak elemzésekor a nemzeti érdekek jól kimutathatóak. Afrika fejlődése oldaláról elemezve a fejlődés lehetőségeit azonban az afrikai szempontokról kell szólnunk. Találkozik-e a két oldal? Kinek és hogyan kell terveznie annak érdekében, hogy a nemzeti érdek kiszolgálásával egy időben az afrikai elképzelések, amelyeket az afrikaiak fogalmaztak meg, megvalósuljanak? Érdek lehet-e az afrikai érdek, vagy inkább szempont, stratégia a nemzetközi versenypozíciók megtartása, megszerzése végett? Vizsgálatunk során a globalizáció által létrehozott új társadalmi erők szerepét nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Afrika középosztály-rétege ugyan még mindig viszonylag vékony és gyenge, de szerepe és befolyása egyre nő. Tagjai inkább több, mint kevesebb demokráciát akarnak, és a jog uralmát, annak tiszteletben tartását, valamint egy kiszámíthatóbb gazdasági környezetet várnak el. Nagyon valószínű, hogy e belső erők fokozatosan veszik át a demokrácia őrei szerepkört, amelyet addig a nyugati és északi donorok tulajdonítottak maguknak. Ennek azért van jelentősége, mert az új globális politikai-gazdasági dinamikák kutatásakor az elemzések kedvelni szokták a külső tényezők szerepének felértékelését szemben az oly mérvadó belső relációkkal, és még inkább a bennük rejlő potenciálok felismerésével. Kijelenthető, hogy a globális képes helyzetbe hozni a lokálisat Afrikát megérteni, és így megfelelő Afrika-politikát megalkotni és működtetni inkább több, mint kevesebb figyelmet igényel a helyi szinteken. A kérdés: az új Globális Dél dinamikái ráirányítják-e ezekre a szintekre a globális figyelmet? Lehet-e ez a kontextus meghatározója az Afrika jövője szempontjából a befektetések sikere kulcsfontosságú. egymással versengő Afrika-politikáknak? Az USA vagy az Európai Unió Afrika-politikája mennyiben kezeli, képezi le a kérdéskört? Egy USA Kína EU stratégiai háromszögerőtérben a Dél Dél együttműködések új dinamikáit szem előtt tartva többek között Afrikáért is folyik a nemzetközi verseny. Érezhető, hogy a kínai afrikai jelenlét és szerepvállalás lehetséges alternatívát képes kínálni az afrikaiaknak a létező és ez idáig teret hódított északi fejlődési modellekhez képest (Liu, 2011). Az EU Tanácsának soros elnökségét 2011 első félévében reprezentáló Magyarország Külügyminisztériuma az elnökséget követően külpolitikai stratégiát adott közre (Magyar külpolitika az uniós elnökség után, 2011 címmel), amelyben a rendszerváltás óta először valóban, a mindennapokat körbehálózó globális kontextushoz képest fogalmazott meg álláspontokat első ízben relatíve jelentős tételként helyet kapott Magyarország afrikai szerepvállalása is. Természetesen az Európai Unió tagjaként az EU-s inerciarendszer mellett, a nagypolitika színterén az EU mögött a másik legfontosabb igazodási pontot továbbra is az Egyesült Államok jelenti (Magyarics, 2004). Ebből kifolyólag tehát Magyarországnak is, térségének, a visegrádi együttműködésnek is fontos, hogy hogyan, milyen programok mentén, milyen dinamikákhoz igazodva alakítja ki Afrika-politikáját az USA, amely a transzatlanti szövetségi rendszer számára is viszonyítási pontokat indikál. Ami jó Afrikának, az jó lehet a vele együttműködőnek is. Egyre inkább képezheti komoly megfontolás tárgyát az afrikai szerepvállalások stratégiai tervezése, több esetben ma már úgy, hogy harmadik féllel, egyfajta háromszög-kooperációban ölt testet az adott projekt. Érdemes befektetni Afrikában ezt támasztja alá egy friss felmérés is (ld. Ernst & Young [2011]: It s time for Africa. Africa attractiveness survey). A Dél Dél dinamikák releváns indikátora lehet a befektetésekkel kapcsolatos hajlandóság, bizalom, amellyel kapcsolatban a felmérésben megkérdezettek közül a feltörekvő gazdaságokból érkező befektetők valamivel pozitívabbak, bizakodóbbak befektetéseik megtérülését illetően. Afrika jövője szempontjából a befektetések sikere kulcsfontosságú és persze, hogy a volumen erősödjön, az afrikai kormányoknak sokat kell tenniük a kedv fokozása érdekében. Minden célkitűzés így a Beyond 2015 világméretűnek tervezett civil összefogás is, amely a szegénység, ezáltal a fő aszimmetria-forrás felszámolását szorgalmazza, hasznos tud lenni abban a folyamatban, amely Afrika valódi értékességének felismerését hozza, ezzel pedig egy tényleges új fejlődési pályát támogathat. Érdekeljen ez mindannyiunkat! volumen No január 13

14 A nemzetközi fejlesztés lehetőségei Angolában Magyar polcokon a luandai könyvtár 2 Buda Gergely, Szilasi Ildikó Hermina Az új évezred küszöbén Angola Dél-Afrika egyik leggazdagabb ásványkincs-készletével rendelkező orszá ga, amely az utóbbi tíz évben Afrika legnagyobb kőolaj-kitermelőjévé vált: az Amerikai Egyesült Államok kőolaj-importjának 7%-a származik az országból és Kína is jelentős beruházásokkal, építőipari projektekkel kívánja megvetni lábát. A volt portugál gyarmat 2002-ben szabadult meg a polgárháborútól és kezdhette élvezni a természeti gazdagsága okozta előnyöket. A munkanélküliségi ráta 26%-os, míg a szegények aránya a társadalomban továbbra is a lakosság bő egyharmadát teszi ki. A magas olajbevételek nem teremtettek arányosan több munkalehetőséget az országban: legtöbben az informális szférában dolgoznak különösebb szabályozás és munkaerő-védelem nélkül. Mivel a legtöbb angolai nem rendelkezik a megfelelő kompetenciákkal, a képzett munkások nagy része külföldről érkezik, elsősorban Kínából és a tengerentúlról. A 18 milliós országot különböző bantu törzsek lakják, így nem meglepő, hogy az elmúlt évtizedek fejlesztési tapasztalatai rámutattak, hogy a kulturális háttér ismerete és tudatos beépítése nélkül a fejlesztési projektek kudarcra vannak ítélve. Ma úgy tűnik, Angola pénzügyileg és politikailag is támogatni tudja egy hosszabb távú fejlődési folyamat megteremtését, ehhez azonban mindenképpen kell a nemzetközi közösség segítsége: tudás, technológia, működő tőke és a civil kurázsi. A nemzetközi fejlesztés útjai Az afrikai ország tagja az úgynevezett 50+ országok csoportjának, azaz a legkevésbé fejlett országok körének, amelyekkel a Beyond 2015 kezdeményezés keretein belül az ENSZ és egyéb nemzetközi szervezetek országonkénti külön konzultációt szerveznek a 2015 utáni fejlesztéspolitikai célok megfogalmazásáért. A konzultáció konkrét ajánlásokkal szolgál a kormányzat, a civil társadalom és egyéb érintettek számára, illetve javítja a szegény és marginalizált csoportok helyzetét a nemzetközi együttműködés előmozdításával. Angola esetében mindenképpen ki kell térni az országon belüli hatalmas társadalmi különbségekre, a vidéki közösségek tarthatatlan életkörülményeire, a torz gazdasági szerkezet okozta munkaerő-piaci egyenlőtlenségekre és a gazdasági diverzifikáció lehe tőségeire. Angola még ma is a világ egyik legnagyobb egyenlőtlenségekkel rendelkező társadalma, különösen a városokban és a város-vidék közt tapasztalható hatalmas szociális és anyagi különbségek okoznak jelentős feszültségeket. A gazdasági fejlődés továbbra is főleg a fővárosra, Luandára koncentrálódik, ahol a GDP 75%-át állítják elő, míg a lakosság csupán egyharmada él itt. Míg Luanda a méregdrága taxikról és éttermekről híres, a vidéki kis közösségek nem élnek jobban, mint ötven évvel ezelőtt. Az infrastrukturális 14 volumen No január

15 fejlesztések szükségesek, de nem elégségesek: segíteni kell a fenntartható gazdasági növekedést és egy aktív, pluralizált civil társadalom megerősödését. Vidéken a lakosság 66%-a nem jut áramhoz, 60% számára nem megoldott az ivóvíz-ellátás és 85% számára a közegészségügy. A 2015 utáni fejlesztési célok között feltétlenül hangsúlyozni kell a nemek közti megkülönböztetés felszámolását. Bár az össztársadalmi arány is mindössze 65%, Angolában a nőknek csupán a fele írástudó, iskoláztatásuk nem biztosított, ám politikai reprezentációjukat kvótarendszer biztosítja: a vezető kormányzati pozíciók 30%-a jár nekik. Fotók: Lantai-Csont Gergely Miben segíthet Magyarország? Az ország legnagyobb problémái a képzetlen munkaerő, az infrastruktúra és az egészségügyi ellátás hiánya. Az Európai Unió mint legfőbb donorállam 214 millió eurós támogatási keretösszeget határozott meg Angola számára a as időszakban. Kiemelt területekként a kormányzást, a gazdasági és intézményi reformot, a szociális háló fejlesztését, a vidéki mezőgazdaság fejlesztését és az élelmiszerbiztonságot emeli ki az ötéves stratégia. Fontos hangsúlyozni, hogy az angolai kormányzat önti a pénzt az infrastruktúra újjáépítésébe és az oktatásba, így Luanda a jövőben igazi világvárossá válik. Ehhez nemcsak humanitárius és fejlesztési eszközökre van szükség, hanem produktív tőkével és modern technológiával rendelkező vállalatokra is, amelyek erősítik a piacgazdaság intézményrendszerét, munkát és tudást visznek az országba, esetleg infrastruktúrát építenek és fejlesztenek. Angola olcsó munkaereje, nyersanyagbősége és egyre nyitottabb gazdasága kedvező feltételeket biztosít egy profitorientált tevékenység számára, ugyanakkor a piacra lépési egymillió dolláros tőkefeltétel és egyéb, protekcionista jogszabályok némileg megnehezítik a külföldi cégek piacra lépését. Ahogy idősebb Széles György, a debreceni székhelyű, Angolában leányvállalattal rendelkező DE-SPAN ügyvezető igazgatója az angolai nagykövetség által szervezett üzleti napon elmondta: annak, aki Angolában akar befektetni, két dologra van szüksége sok pénzre és rengeteg türelemre. Az 1993 óta egyre sikeresebb, bútorgyártással foglalkozó vállalkozást alapító vezető hozzátette, hogy ugyanakkor a piacra lévő vállalatok számára ha kitartóak a befektetésük idővel busásan megtérül. Ők maguk is több egyetemen, valamint lakóparkokban is dolgoztak az elmúlt években. Sőt, nemrégiben Luanda legnagyobb könyvtárát is magyar gyártású lapra szerelt bútorokkal rendezték be. Bár rögös volt az idáig vezető út, az üzletember szerint a magyar vállalkozóknak van mit keresnie Angolában, azt az előnyt pedig, hogy Angola nyitott a Magyarországgal való kapcsolat megerősítésére, fontos lenne kihasználni első lépésként a legmagasabb szintű magyar diplomáciai angolai látogatás megvalósításával. A korábban Magyarországon, ösztöndíjjal tanult angolaiak találkozóján a résztvevők hasonló tapasztalatokkal számoltak be. A különböző szakterületeken-orvosként, mérnökként, mezőgazdászként végzett fiatalemberek többsége okkal tért vissza hazájába, és kamatoztatja ott a Magyarországon megszerzett tudást. Mint elmondták, Angolában a mezőgazdaságban, a víztisztítás területén, az informatikában és a szolgáltatások terén is szükség lehet magyar szakemberekre. A kultúra mezsgyéjén Magyarország könynyen és költséghatékonyan erősítheti kapcsolatait az afrikai országokkal, imázsát és ismertségét is növelheti az afrikai kontinensen. A projekt rendkívül jó kapcsolatépítési lehetőséggel szolgál gazdasági-politikai színtéren is, ezáltal további, sikeres együttműködéseket alapozhat meg. Néhány hónapja, a DE-SPAN támogatásával kétfős kutatócsoport indult Angolába, majd a Kongói Demokratikus Köztársaságba, hogy a hajóskapitány, Angola térképe megrajzolójának, Magyar Lászlónak az emlékét kutassa. Szilasi Ildikó Hermina Afrikakutató, antropológus, az Afrikai- Magyar Egyesület munkatársa és Lantai-Csont Gergely fotográfus bejárta és dokumentálta a felfedező 19. századi utazá sai nak tengerparti részét. Az expedíció célja többek között a kulturális isme retterjesztés és a nemzetközi fejlesztéssel kapcsolatos tudatformálás, az angolai- és kongóimagyar kapcsolatépítés volt. volumen No január 15

16 gy érzem, múlt héten tettem túl magam az első kultúrsokkon és mindazon az izgalmon és újdonságon, érdekes, de néha fárasztó kalandon, ami az első hónapba sűrűsödött. Gondtalan örömmel vágtam tehát neki szokásos hétvégi sétámnak a dimbes-dombos észak felé, keresztül a gyerekzsivajtól hangos kisutcákon, koszos patakocskák fölé eszkábált hidakon, szeméttelepeken. És ahogy az egyik mocsaras kisutca tócsái fölött kőről kőre ugrándoztam, kinyílott egy útszéli kapu, és kilépett rajta egy asszony. Kilépett és rám mosolygott, bizonytalanul, de bíztatóan. Én pedig részben puszta kíváncsiságból, meg persze a közelgő eső elől búvóhelyet keresve bekéredzkedtem a kapu mögötti egyszerű és kicsi kertbe, amelyben néhány omladozó ház állt. Itt három lakrészben három kis család lakott. Érkezésem megosztotta a vályog-társasház lakóközösségét: a háziasszony örült nekem, a szomszéd közömbösen bólintott, egy idős néni eleinte morcosan mért végig. Tíz perc múlva aztán, ahogy az első esőcseppek dobolni kezdtek a palatetőn, én is a kávéfőző-tűzhely mellett ültem a középső családdal eleinte dúlva-fúlva, de lassan megbékélve még az idős néni is csatlakozott hozzánk. A szoba kicsi, ablaktalan, de otthonos: bútorok nincsenek, csak pokrócok a földön, meg egy-két láda szekrény és szék gyanánt. Az innivaló konzervdobozban tárolt dzsúz-féleség és helyben pörkölt, kézzel mosott házikávé. A közös udvari mosdó egy budi nélküli gödör a kert végében, ami az esős évszak végére kicsit túlfolyik, de még használható. Indzserát majszolva, kávézgatva múlattuk az időt, amikor hirtelen meglepően jó, az adott környezetben pedig szinte elképzelhetetlenül folyékony angolsággal megkérdezte tőlem egy értelemtől csillogó szemű tízéves kislány, hogy én miért nem beszélgetek a többiekkel. Mert nem tudok elég jól amharául mondtam én. Akkor beszélgess velem, én tudok angolul.beszélgetni kezdtünk. Így mesélt: Nem messze járok iskolába, a kedvencem a környezetismeret, állatokról meg ilyesmiről szól. A kisfiú a barátom, de nem tud amharául, így csak játszani tudunk, beszélgetni nem. Itt ő az egyetlen barátom. De van egy barátnőm is, tőle tanulok angolul. Most Angliában vannak, de majd jönnek vissza. Az anyukája fehér, és van egy angol neve, de kapott egy habesha nevet is. Náluk szoktam játszani, ők tanítanak angolul. Három nyelven is tudok, amharául, oromóul és angolul. Ha nagy leszek, szeretnék sok helyen dolgozni és minden nyelvet megtanulni. Van laptopod? A barátnőmnek van, de nem engedte, hogy játsszak vele. Az iskolában van számítógép, de nincs rajta játék, csak a feladatokhoz használjuk. Tudsz hozni nekem iskolatáskát? Átjössz majd segíteni tanulni? Az iskolában minden angolul van, és én nem mindig értem. Segíthetnél megtanulni, hogyha átjönnél. Ugye, átjössz? Gyere el szilveszterkor is. A lányok táncolnak, dobolnak, énekelnek, és a végén kapnak pénzt. Mint a fiúk buhékor. Hat körül elmegyünk anyukámmal, de négy körül gyere át. Anyukám azt kérdezi, hogy jöhet-e hozzátok takarítani meg ruhákat mosni. Hogyha elhozod a mosnivalót, ki tudja neked mosni. Szeretnék lánytestvéreket. Régen velem élt apukám, de éjfél után járt haza és ivott. Mindig veszekedett és megütötte anyukámat, és anyukám megmondta neki, hogy menjen el. Van két testvérem, nem az anyukámtól, csak az apukámtól, neki csak ők kellenek, én nem. Soha nem ad Képeslap Etiópiából Családlátogatás 2 Halmos Máté bölcsész és tanár, a Magyar Önkéntesküldő Alapítvány támogatásával egy vállalkozásfejlesztő egyesület önkénteseként dolgozott Addisz-Abebában. pénzt, pedig még a bankban is van neki. Amikor az iskola elkezdődik, el fogok menni hozzá pénzt kérni, mert anyukámnak nincs semennyi, pedig kell a könyvekre. Ő ott a szomszéd bácsi, vele is szoktam játszani. Van tévéje, és néha bekapcsolja nekem és nézhetem. DVD-je nincs, csak az amhara tévét szoktam nézni nála. A kép? A barátnőmtől kaptam. Több matricát is adott, de a többiek elkérték az osztályban. Mindenkinek egyet akartam adni, de volt, aki kétszer vagy háromszor is kért, úgyhogy elfogyott. De a többit felragasztottam ide, van rajta oroszlán, zsiráf, macska, gombolyag. Hogyan van a gombolyag angolul? Meg van rajta kutya, tündérek, és ez mi angolul? Táncosok. Láttál már ilyen játékot? Mágnes. Hogyha ideteszed, odaragad. Látod? Te milyen játékot szeretsz? Én az ugrókötelet meg a kosárlabdát. Te? Én a focit nem, mert lány vagyok. Nekem nincs kosárlabdám, csak a barátnőmnek, vele szoktunk játszani. Meg akarod nézni az ugrókötelemet? Itt van a sarokban. Így fogják ketten, először lent, utána így a válluknál, utána a fejük fölött. Aki hozzáér a kötélhez, az kiesik, és a következő jön. Azon kapom magam, hogy máris töröm a fejem, hogy hogyan lehetne középiskolába és egyszer talán egyetemre juttatni egy ilyen szegény, de ennyire okos kislányt. Ezek a családok sokszor annyi erőfeszítést tettek az életben, mint sok európai középosztálybeli fiatal, és összehasonlíthatatlanul rosszabb körülmények között élnek. Ez a világ nem az a világ, amiről Amerikában annyit hallottam: itt nem te magad vagy a szerencséd kovácsa, hanem a kisembernél nagyobb, láthatatlan erők: a nyelvi akadály lebontása után egyszerűen mellbevágó közelről látni, hogy mit jelent szegénynek lenni Etiópiában. És tényleg, hogyan van a gombolyag angolul? a szerző fotói VOLUMEN Európai Unió és nemzetközi fejlesztés 5. évfolyam 1-2. szám ( szám), január Felelős szerkesztő: Szarka Evelin Munkatársak: Hodosi Róbert, Miháltz Réka Kiadja: Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány Felelős kiadó: Pálvölgyi Péter ügyvezető igazgató Layout: Bóna Toma Partnerek: Globalance People in Need (PIN) Csehország, Slovak Nongovernmental Development Organizations Platform (PMVRO) Szlovákia, Partners for Democratic Change (PDCS) Szlovákia, Polish Humanitarian Organisation Foundation (PHO) Lengyelország, Nemzetközi Humanitárius és Fejlesztési Civil Szövetség (HAND) Magyarország, European Journalism Center (EJC) A kiadványt az Európai Unió EuropeAid programja és az International Visegrad Fund támogatja. A kiadvány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió véleményét. hu ISSN

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI Ludvig Zsuzsa OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST TARTALOM BEVEZETÉS 9 1. Oroszország új szerepben a nemzetközi színtéren és Európában - elméleti megközelítések

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban

Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban dr. Baranyai Gábor EU ÁGAZATI POLITIKÁKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR Célok: Rio+20 ENSZ Fenntartható Fejlıdési Konferencia 2012. június 20-22. I. A konferencia

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán 2009. október 16. Dr. Bernek Ágnes főiskolai tanár Zsigmond Király Főiskola "A jelenlegi globális világgazdaságban mindössze csak két

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A CENTRAL EUROPE (KÖZÉP-EURÓPA) Transznacionális Program a 2014-2020-as programozási periódusban a közép-európai

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Fókuszban a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés (NEFE) NEFE Kézikönyv. az EU külkapcsolati és fejlesztési pénzügyi eszközeiről

Fókuszban a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés (NEFE) NEFE Kézikönyv. az EU külkapcsolati és fejlesztési pénzügyi eszközeiről KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTÉRIUM Fókuszban a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés (NEFE) NEFE Kézikönyv az EU külkapcsolati és fejlesztési pénzügyi eszközeiről Vállalatok és más pályázók számára Nemzetközi

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

EUROBAROMETER. Az interjúk száma: 28.050. Az interjúk száma: 1.044. Módszer: személyes ORSZÁG JELLEMZŐI

EUROBAROMETER. Az interjúk száma: 28.050. Az interjúk száma: 1.044. Módszer: személyes ORSZÁG JELLEMZŐI ORSZÁG JELLEMZŐI A magyarországi válaszadók pozitívabbak lettek a fejlődés sok tényezője tekintetében a 2013. évi legutóbbi felmérés óta. Bár az átlagoshoz képest egy kicsit kevésbé valószínűbb, hogy azt

Részletesebben

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Féléves sajtótájékoztató 2008 július. 2008. július 30.

Féléves sajtótájékoztató 2008 július. 2008. július 30. Féléves sajtótájékoztató 2008 július 2008. július 30. Ingatlanpiaci befektetések Magyarországon Féléves sajtótájékoztató 2008. július 2008. július 30. A befektetési piac növekedése 2007-ben elért rekord

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Budapest, 2013. október 30. Zöld beszerzés villásreggeli Varga Katalin, Energiaklub Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Nemzetközi szervezet a

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG Brüsszel, 2008. november 7. AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG 1. Az Európai Unió állam- és kormányfőinek a pénzügyi válságra adott válasz koordinálásában tanúsított

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 Pannonia Ethanol Zrt. Helyszín: Dunaföldvár, Tolna megye Alakult: 2009 Fő befektetése az Ethanol Europe Renewables Limited vállalatnak Termelés kezdete: 2012 március

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

Társadalmi felelősségvállalás. Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot?

Társadalmi felelősségvállalás. Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot? Társadalmi felelősségvállalás Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot? Mi a társadalmi szerepvállalás? ALAPGONDOLAT Nem elég kiemelkedő gazdasági teljesítményt nyújtani, meg kell találnunk

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr!

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! A Magyar Természetvédők Szövetsége 2005 év elején kétszer kérte a Pénzügyminisztériumot, hogy hozza

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP)

Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA AZ EU arra törekszik, hogy elősegítse a biztonságot, a békét, a nemzetközi együttműködést, a demokráciát, a

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

A HIPA céljainak és feladatainak bemutatása. Ésik Róbert elnök

A HIPA céljainak és feladatainak bemutatása. Ésik Róbert elnök A HIPA céljainak és feladatainak bemutatása Ésik Róbert elnök A HIPA születése Professzionális befektetésösztönzés Külföldi működőtőke növelése A már Magyarországon lévő vállalatok újrabefektetéseinek

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015.

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. január INTERREG- és ETE-források 1990-től 2020-ig 8948000000,0 9000000000,0 8000000000,0

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági

Részletesebben

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13.

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13. Előadó: Majzik Balázs főosztályvezető-helyettes EMMI Ifjúságügyi Főosztály Előadás témája: Emberi Erőforrás Fejlesztési OP, 2014-2020 Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése,

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről 197. sz. Ajánlás a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én kilencvenötödik

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Magyarország 2008. Egészség g és kényelem

Magyarország 2008. Egészség g és kényelem Magyarország 2008 Egészség g és kényelem A SISTEM-AIR CSOPORT A SISTEM-AIR az európai központi porszívó gyártás és kereskedelem kiemelkedö képviselöje mind a lakossági, mind az ipari szektor területén.

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben