Tanulmányok, cikkek,

Átírás

1 Tanulmányok, cikkek, beszédek és előadások Vol. II Segesváry Viktor Mikes International Hága, Hollandia 2006.

2 Kiadó 'Stichting MIKES INTERNATIONAL' alapítvány, Hága, Hollandia. Számlaszám : Postbank rek.nr Cégbejegyzés : Stichtingenregister : S Kamer van Koophandel en Fabrieken Den Haag Terjesztés A könyv a következő Internet-címről tölthető le : http :// Aki az -levelezési listánkon kíván szerepelni, a következő címen iratkozhat fel : mikes_int-subscribe@yahoogroups.com A kiadó nem rendelkezik anyagi forrásokkal. Többek áldozatos munkájából és adományaiból tartja fenn magát. Adományokat szívesen fogadunk. Cím A szerkesztőség, illetve a kiadó elérhető a következő címeken : mikes_int@federatio.org Levelezési cím : P.O. Box 10249, 2501 HE, Den Haag, Hollandia Publisher Foundation 'Stichting MIKES INTERNATIONAL', established in The Hague, Holland. Account : Postbank rek.nr Registered : Stichtingenregister : S Kamer van Koophandel en Fabrieken Den Haag Distribution The book can be downloaded from the following Internet-address : http :// If you wish to subscribe to the mailing list, you can do it by sending an to the following address : mikes_int-subscribe@yahoogroups.com The publisher has no financial sources. It is supported by many in the form of voluntary work and gifts. We kindly appreciate your gifts. Address The Editors and the Publisher can be contacted at the following addresses : mikes_int@federatio.org Postal address : P.O. Box 10249, 2501 HE, Den Haag, Holland ISSN ISBN-10: ISBN-13: NUR 694 Mikes International, , Segesváry Viktor , All Rights Reserved Copyright Mikes International , Segesváry Viktor II -

3 A KIADÓ ELŐSZAVA A mai napon kiadtuk Segesváry Viktor 1994 és 2006 között megjelent tanulmányait, cikkeit, beszédeit és előadásait két kötetben. Ez a második kötet a 2001 és 2006 között kiadott tanulmányokat, cikkeket, beszédeket és előadásokat foglalja magában. A szerző következő művei jelentek meg eddig a Bibliotheca Mikes International keretében : DIALOGUE OF CIVILIZATIONS An Introduction to Civilizational Analysis CIVILIZÁCIÓK DIALÓGUSA Bevezetés a civilizációk tanulmányozásába (A Dialogue of Civilizations magyar fordítása) INTER-CIVILIZATIONAL RELATIONS AND THE DESTINY OF THE WEST Dialogue or Confrontation? EXISTENCE AND TRANSCENDENCE An Anti-Faustian Essay in Philosophical Anthropology WORLD STATE, NATION STATES, OR NON-CENTRALIZED INSTITUTIONS A Vision of the Future in Politics FROM ILLUSION TO DELUSION Globalization and the Contradictions of Late Modernity A KÖZÉP-KELET-EURÓPAI FÖDERÁCIÓS ESZME TÖRTÉNETE A 18. SZÁZADTÓL 1945-IG L'ISLAM ET LA REFORME - Etude sur l'attitude des réformateurs zurichois envers l'islam, AZ ISZLÁM ÉS A REFORMÁCIÓ Tanulmány a zürichi reformátorok Iszlámmal szembeni magatartásáról, (A L Islam et la Réforme magyar fordítása) LE RÉALISME KHROUCHTCHÉVIEN La politique soviétique à l égard du nationalisme arabe, A RÁDAY KÖNYVTÁR 18. SZÁZADI TÖRTÉNETE THE HISTORY OF A PRIVATE LIBRARY IN THE 18 th CENTURY HUNGARY The Library of Pál and Gedeon Ráday REFORMÁTUS PRÉDIKÁTOROK RÁKÓCZI FERENC SZABADSÁGHARCÁNAK IDEJÉN Kéziratban megmaradt 18. századi prédikációs kötetek alapján készített tanulmány IFJÚKORI VERSEK ÉS ÍRÁSOK, THE RED CROSS / LA CROIX-ROUGE / LA CRUZ ROJA WRITINGS / ECRITS / ESCRITOS ESSAYS, ARTICLES AND LECTURES, SZÁZADI KONZERVATIVIZMUS. Tanulmány egy új világkép és társadalom kialakításának szükségességéről A GLOBALIZÁCIÓS ÁLMOK UTÁN EGY SZÉTTÖREDEZETT VILÁG FELÉ Hága (Hollandia), szeptember 13. MIKES INTERNATIONAL Copyright Mikes International , Segesváry Viktor III -

4 PUBLISHER S PREFACE Today we publish studies, articles, speeches and lectures of Victor Segesvary from the years 1994 through The present volume contains his studies, articles, speeches and lectures from the period between 2001 and Other works of Victor Segesvary published by Mikes International : DIALOGUE OF CIVILIZATIONS An Introduction to Civilizational Analysis CIVILIZÁCIÓK DIALÓGUSA Bevezetés a civilizációk tanulmányozásába (Hungarian version of Dialogue of Civilizations) INTER-CIVILIZATIONAL RELATIONS AND THE DESTINY OF THE WEST Dialogue or Confrontation? EXISTENCE AND TRANSCENDENCE An Anti-Faustian Essay in Philosophical Anthropology WORLD STATE, NATION STATES, OR NON-CENTRALIZED INSTITUTIONS A Vision of the Future in Politics FROM ILLUSION TO DELUSION Globalization and the Contradictions of Late Modernity HISTORY OF THE FEDERATIVE IDEA FOR CENTRAL-EASTERN EUROPE FROM THE LATE 18 th CENTURY UNTIL 1945 (in Hungarian) L'ISLAM ET LA REFORME Etude sur l'attitude des réformateurs zurichois envers l'islam, (ISLAM AND REFORMATION A Study Concerning the Zurich Reformers' Attitude towards Islam, ) AZ ISZLÁM ÉS A REFORMÁCIÓ Tanulmány a zürichi reformátorok Iszlámmal szembeni magatartásáról, (Hungarian version of L Islam et la Réforme) LE RÉALISME KHROUCHTCHÉVIEN La politique soviétique à l égard du nationalisme arabe, A RÁDAY KÖNYVTÁR 18. SZÁZADI TÖRTÉNETE THE HISTORY OF A PRIVATE LIBRARY IN THE 18 th CENTURY HUNGARY The Library of Pál and Gedeon Ráday REFORMÁTUS PRÉDIKÁTOROK RÁKÓCZI FERENC SZABADSÁGHARCÁNAK IDEJÉN Kéziratban megmaradt 18. századi prédikációs kötetek alapján készített tanulmány IFJÚKORI VERSEK ÉS ÍRÁSOK, THE RED CROSS / LA CROIX-ROUGE / LA CRUZ ROJA WRITINGS / ECRITS / ESCRITOS ESSAYS, ARTICLES AND LECTURES, SZÁZADI KONZERVATIVIZMUS. Tanulmány egy új világkép és társadalom kialakításának szükségességéről A GLOBALIZÁCIÓS ÁLMOK UTÁN EGY SZÉTTÖREDEZETT VILÁG FELÉ The Hague (Holland), 13 September, 2006 MIKES INTERNATIONAL Copyright Mikes International , Segesváry Viktor IV -

5 FARKAS FLÓRIÁNNAK, ŐSZINTE HÁLÁVAL ÉS BARÁTSÁGGAL Copyright Mikes International , Segesváry Viktor V -

6 Segesváry Viktor Copyright Mikes International , Segesváry Viktor VI -

7 TARTALOMJEGYZÉK A Kiadó előszava... III Publisher s Preface...IV Tanulmányok és cikkek : A civilizációk dialógusának éve* TÖRTÉNETI HÁTTÉR CIVILIZÁCIÓS DIALÓGUSOK ÉS A GLOBALIZÁLÓ FOLYAMAT... 4 (a) Mi a civilizáció és a civilizációs pluralizmus értelme?... 4 (b) Globalizáció és a civilizációk dialógusa A CIVILIZÁCIÓS ANALÍZIS SZÜKSÉGESSÉGE A CIVILIZÁCIÓS DIALÓGUSOK SZERVEZÉSÉNEK EGYES KÉRDÉSEI (a) A dialógusok témái és formája (b) A dialógusok szervezési szempontjai (c) A résztvevők kiválasztása Hazatérés Erdélyországba* Útinapló Ézsaiás könyve egyes fejezeteinek magyarázata* Valóság, igazság és racionalitás a tudományfilozófiában* A MODERN TERMÉSZETTUDOMÁNYOK FILOZÓFIÁJA REALIZMUS ÉS RELATIVIZMUS AZ ANGOLSZÁSZ ANALÍTIKAI FILOZÓFIÁBAN A POSZTMODERN TUDOMÁNYFILOZÓFIA Közérdek és közjó* Gondolatok korunk egyik legnehezebb társadalmi és politikai kérdésével kapcsolatban A KÖZÉRDEK FOGALMA ELTORZULÁSÁNAK ÉS A KÖZJÓ ELFELEJTÉSÉNEK OKAI (a) Kollektivista ideológiák (b) Liberális-individualista ideológiák A KÖZÉRDEK ÉS A KÖZJÓ KLASSZIKUS ÉRTELMEZÉSE Amerika válaszúton* A szeptember 11-ei tragédia politikai következményei ELVI ÉS MORÁLIS ALAPOK AMERIKA HEGEMÓNIÁJA ÉS UNIVERZALISTA TÖREKVÉSEI Hatalom és kiszolgáltatottság* Agnosztikus gondolatok a tudományos haladásról, az élet minőségéről és a modern ember jövőjéről A TUDOMÁNY HATALMA ÉS AZ EMBER KISZOLGÁLTATOTTSÁGA AZ ÉLTECHNOLÓGIÁK VESZÉLYEI BILL JOY ÉS A LOVINS FIVÉREK MEGLÁTÁSA SZERINT NÉGY PÉLDA A TUDOMÁNYOS KUTATÁS ÉS MODERN TECHNOLÓGIÁK ÁLTAL TEREMTETT VESZÉLYEKRE (i) Modern nukleáris, kémiai és biológiai fegyverek: (ii) Közegészségügy A terrorizmus elleni háború* A TERRORIZMUS MEGHATÁROZÁSA KI MINŐSÍTHET EGY SZEMÉLYT VAGY SZERVEZETET TERRORISTÁNAK? Copyright Mikes International , Segesváry Viktor VII -

8 3. FÜGGETLENSÉGI HARC ÉS TERRORIZMUS TÁRSADALMI, KULTURÁLIS ÉS POLITIKAI GYÖKEREK Globalizáció, hegemónia és a harmadik évezredpolitikai ujjárendeződése;és ezek egyes regionális vonatkozásai* A TERÜLETILEG MEGHATÁROZOTT NEMZETÁLLAM HANYATLÁSA (a) A globalizáció jelentősége (b) A területi nemzetállam hanyatlása EGY NEM-CENTRALIZÁLT DEMOKRATIKUS POLITIKAI ELRENDEZŐDÉS FŐBB VONÁSAI (a) Az új egységek konstitutív elemei (b) Törvényhozás és kormányzás (c) Gazdaságpolitika és a gazdaság irányítása (d) A planetáris koordináció szükségessége AZ ÚJ POLITIKAI EGYSÉGEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK TECHNOLÓGIAI LEHETŐSÉGEI (a) Információ, információs társadalom és virtuális valóság (b) Információs társadalom és közösségi network hálózatok TECHNOLÓGIÁK ÉS A SZÜKSÉGES INFRASTRUKTÚRA (a) Infrastrukturális adottságok és virtuális közéleti szférák (b) Információs és kommunikációs rendszerek Az információs és kommunikációs kor ideológiája* Az ideológia fogalma az információ újjáteremtő erejében hívő világ gyakorlatában AZ IDEOLÓGIA FOGALMA AZ INFORMÁCIÓS KOR IDEOLÓGIÁJÁNAK NÉGY ANTINÓMIÁJA Egy széttöredezett világ felé* A hegemónikus politika következményei geopolitikai perspektívában (a) A hegemonikus törekvés sikertelensége (b) A geopolitikai perspektíva értelmezése (c) Hegemónia, krízis és széttöredezés a geopolitikai perspektívában Civilizáció vagy civilizációk* A késői modernitás alapvető problémája AZ UTOLSÓ ÉVTIZEDEKBEN BEKÖVETKEZETT TÖRÉS A NYUGATI CIVILIZÁCIÓ KERETÉBEN CIVILIZÁCIÓ ÉS KULTÚRA A GLOBÁLIS ÉS A LOKÁLIS FOGALOMPÁRJA HASONLÓ VONÁSOK ÉS ALAPVETŐ KÜLÖNBSÉGEK CIVILIZÁCIÓK KÖZÖTT CIVILIZÁCIÓS PLURALIZMUS VAGY VILÁGKULTÚRA? EXCURSUS AZ EGYES CIVILIZÁCIÓK POLITIKAI RENDSZEREINEK KÜLÖNBÖZŐSÉGÉRŐL Valóság, igazság és racionalitás a huszadik század egyes filozófiai irányzatai kiemelkedő képviselőinél* A HEIDEGGERI HERMENEUTIKA: A LÉT ÖNFELTÁRÁSA HABERMAS: KOMMUNIKÁCIÓS KÖZÖSSÉG ÉS A VILÁGNÉZETEK KÜLÖNBSÉGE A PRAGMATISTÁK EMPIRICIZMUSA ÉS ÉLETKÖZELSÉGE (a) Charles Sanders Peirce és William James (b) John Dewey A LÉTEZŐ ÉS A LÉNYEGES ELVETÉSE LYOTARD POSZTMODERN FILOZÓFIÁJÁBAN Radzsasztán: a maharadzsák országa* Indiai útinapló, Amerika és Irak* Ki a polgár tulajdonképpen?* Vitaindító gondolatok egy aktuális témához Copyright Mikes International , Segesváry Viktor VIII -

9 Iszlám és politika* A civilizációk közötti első konfliktus alapjainak elemzése AZ ISZLÁM DOKTRINÁLIS ALAPELVEI, MELYEK A POLITIKAI TEVÉKENYSÉGET BEFOLYÁSOLJÁK (a) Az iszlám radikális monotheizmusa (b) Egy radikális közösségi perspektíva (c) Radikális szabadság fogalom AZ ISZLÁM ORSZÁGAINAK POLITIKAI BERENDEZKEDÉSE AZ ISZLÁM FELÉBREDÉSE ÉS REFORMOK KERESÉSE/ A FUNDAMENTALIZMUS MEGSZÜLETÉSE AZ 1970-ES ÉVEKBEN CIVILIZÁCIÓS KONFLIKTUS, TERRORIZMUS ÉS SZABADSÁGHARC Az iszlám és a reformáció* A zürichi reformátorok iszlámmal szemben való magatartása ( ) Első rész A TÖRTÉNELMI ÉS INTELLEKTUÁLIS KONTEXTUS Második rész A ZÜRICHI REFORMÁTOROK MAGATARTÁSA AZ ISZLÁMMAL SZEMBEN Harmadik rész THEOLÓGIAI PROBLÉMÁK ÉS ÚJ PERSPEKTÍVÁK Vissza a zsákutcából* Segesváry Viktor az ég és az ember útjáról, az áthidalható távolságról A Ráday Könyvtár 18. századi története* A KÖNYVTÁR SZEREPE A MAGYAR KULTÚRÁBAN A KÖNYVGYŰJTŐ RÁDAYAK RÁDAY PÁL RÁKÓCZI HÍVE, KURUC DIPLOMATA ÉS HÍVŐ KERESZTÉNY RÁDAY GEDEON AZ EURÓPAI MŰVELTSÉGŰ IRODALMÁR ÉS TUDÓS (a) A gyűjtés területei (b) A beszerzői kör (c) Aukciók és könyvkereskedők A KÖNYVTÁR KÜLSŐ KÉPE Virradat Keleten és a Nyugat alkonya: Két modernitás szembenállása* MI A MODERNIZÁCIÓ ÉRTELME? A NYUGATI ÉS MÁS CIVILIZÁCIÓK KÖZÖTTI ALAPVETŐ KÜLÖNBSÉGEK MODERNIZÁCIÓ KÍNÁBAN (a) Konfucius és a kínai civilizáció (b) Konfucius, Mao és Deng MODERNIZÁCIÓ INDIÁBAN (a) Vallási identitások és gazdasági egyenlőtlenségek az indiai államszövetségben (b) A kasztrendszer alapvető szerepe A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS SIKEREI ÉS VESZÉLYEI KÍNÁBAN ÉS INDIÁBAN AZ ÁZSIAI MODERNIZÁCIÓ JÖVŐJE EXCURSUS KÍNAI MŰVÉSZET: KÖLTÉSZET ÉS FESTMÉNYEK Melyik Európa?* Kisebbség és államiság* Integráció és hatalmi viszonyok* A hruscsovi realizmus* A szovjet külpolitika és az arab nacionalizmus, A SZOVJET KÜLPOLITIKA ÚJ IRÁNYZATA A HARMADIK VILÁGBAN Copyright Mikes International , Segesváry Viktor IX -

10 2. A 'NEMZETI DEMOKRÁCIA' PRAKTIKUS JELENTŐSÉGE AZ ÚJ SZOVJET KÜLPOLITIKA MEGVALÓSÍTÁSA A KÖZELKELETEN (a) Védelmi szerződések megkötésének és katonai szövetségek kialakulásának megakadályozása (b) Az arab nacionalizmus feltételnélküli és nyílt támogatása (i) Fegyverek és katonai berendezések szállítása (ii) Az arab államok és a nyugati hatalmak közötti konfliktusokba való beavatkozás (iii) Az Eisenhower Doktrína (iv) A Szuezi Csatorna nacionalizálása (v) A libanoni polgárháború A GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS POLITIKÁJA, MINT AZ ÚJ KÜLPOLITIKA RÉSZE AZ ÚJ SZOVJET KÜLPOLITIKA LEGFŐBB PROBLÉMÁI A KÖZELKELETEN Az Isten jelenlétében élni egész életünkben* Európa szkizofréniája vagy az európai ember tragédiája* Ámokfutás és karikatúrázás* Az ezredéves európai kultúra állapota a késői modernitás korában Dobos Marianne beszélgetése Segesváry Viktorral* A történelem sodrában* BESZÉDEK ÉS ELŐADÁSOK Prédikáció 2001 Pünkösdjén egy new yorki magyar református gyülekezetben* MI A SZENTLÉLEK MUNKÁSSÁGA? A SZENTLÉLEK HOZZA LÉTRE A KOINONIÁT, VAGYIS A HÍVŐK KÖZÖSSÉGÉT Civilizáció vagy civilizációk?* Gondolatok a globális kor alapvető jellegéről és kihívásáról FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA (a) Civilizáció és kultúra (b) Univerzalizmus és partikularizmus (c) Globális és lokális HASONLÓ VONÁSOK ÉS ALAPVETŐ KÜLÖNBSÉGEK CIVILIZÁCIÓK KÖZÖTT CIVILIZÁCIÓS PLURALIZMUS VAGY VILÁGKULTÚRA? EXCURSUS AZ UNIVERZALIZMUS FAJTÁIRÓL ÉS AZ UNIVERZALIZMUS ÉS GLOBALIZÁCIÓ KÜLÖNBSÉGÉRŐL Ünnepi beszéd az 1956-os Magyar Forradalomra való megemlékezés alkalmával* Lugano, október Terrorizmus és iszlám* A Ticinói Magyar Egyesületben január 27.-én tartott előadás CIVILIZÁCIÓ ÉS KULTÚRA GLOBALIZÁCIÓ ÉS CIVILIZÁCIÓK AZ ISZLÁM TANÁNAK ALAPELVEI AZ ISZLÁM ALAPVETÖ TANÍTÁSA A TÁRSADALOMRÓL ÉS A POLITIKÁRÓL AZ ISZLÁM FELÉBREDÉSE ÉS REFORMOK KERESÉSE POLITIKAI INTÉZMÉNYEK: 'UMMAH ÉS A KALIFÁTUS VAGY IMÁMSÁG A FUNDAMENTALIZMUS MEGSZÜLETÉSE A 70-ES ÉVEKBEN A SZERZŐRŐL Copyright Mikes International , Segesváry Viktor X -

11 Tanulmányok és cikkek Copyright Mikes International , Segesváry Viktor

12 2001: A civilizációk dialógusának éve 2001: A civilizációk dialógusának éve* Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 1998 november 4.-én egyhangúlag megszavazott határozatával (A/RES/53/22) a ik évet Az Egyesült Nemzetek Civilizációk Közötti Dialógusa Évének nyilvánította. E határozat meghozására szóló indokai között a Közgyűlés a következőket jelentette ki: 1 "Tudatában lévén a különféle civilizációk által elért eredményeknek, melyek a kulturális pluralizmus valóságáról és az emberiség kreatív képességeinek különféle formáiról tanúskodnak, Tudva azt, hogy a türelmetlenség, a különféle konfliktusok és háborúk ellenére, az emberiség történetét a civilizációk pozitív és kölcsönösen előnyös együttműködése jellemzi, Kiemelve a türelem nagy fontosságát a nemzetközi kapcsolatokban és a dialógus által játszott hasznos szerepet egymás megértésében, a békét fenyegető tevékenységek elkerülésében és a civilizációk közötti együttűködésben és kölcsönös megértésben, Tudomásul véve, hogy 1995 'Az Egyesült Nemzetek Türelmet Előmozdító Éve' volt, és tudatában lévén annak is, hogy a türelem és az emberek között lévő különbségek tisztelete az emberi jogok univerzális védelmét és kiterjesztését és a civil társadalom, a szociális egyetértés és a béke ügyét is szolgálják, Megerősítve azt a felismerést, hogy a különféle civilizációk által elért eredmények az emberiség örökségét képviselik, melyek az egész emberiség számára a haladás megvalósítására való ösztönzés forrását jelentik, Megelégedését fejezve ki a nemzetközi közösség egymás megértését szolgáló és egy a civilizációk közötti konstruktív dialógust kialakító kollektív erőfeszítései felett a harmadik évezred hajnalán, * Valóság, Budapest, 2001 január, XLIV. évf. 1. szám. 1. Az Egyesült Nemzetek határozatának szövegét az angol eredetiből a szerző fordította. Copyright Mikes International , Segesváry Viktor

13 2001: A civilizációk dialógusának éve Kinyilvánítja megingathatatlan elhatározottságát a civilizációk közötti dialógus megkönnyítésének és előmozdításának érdekében." Határozatának értelmében a Közgyűlés felkérte a tagállamok kormányait, az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyes szerveit, elsősorban az UNESCO-t, valamint a többi, érdekelt nemzetközi szervezeteket, beleértve a kormányoktól független működőket is (NGO), a civilizációk közötti dialógusra vonatkozó kulturális, nevelési és társadalmi programok és események megvalósítására. A határozat felkéri mindazokat, akik ilyen programokat és eseményeket szerveznek, hogy ezekről informálják az ENSZ Főtitkárát, akinek a határozat értelmében 2000-ben egy ideiglenes, 2001-ben pedig egy végleges jelentést kell benyújtania a Közgyűlésnek (a magyar fordítás a szerző munkája). 1. TÖRTÉNETI HÁTTÉR A történelem folyamán mindig voltak a királyságok és birodalmak határait nem tisztelő népvándorlások, eszmék vagy hittételek továbbadása, s áruknak vagy az emberi teremtőképességet bizonyító népművészeti értékeknek a világ egyik részéből a másikba való szállítása. Csak gondoljunk arra, hogy miként jutott el az első ábécé az akkor ismert, földközitengeri világ egyes részeibe az arám Szíria Ugarit nevű városából; miként terjedt el a matematikában az indiai tudósok által bevezetett nulla más kultúrákba, Európába az arab tudósok közvetítésével. Vagy emlékezzünk a népek vándorlásának emberemlékezet óta igen nagy tömegeket megmozgató jelenségére az ázsiai sztyeppéken keresztül; vagy éppenséggel a Selyem Útjára, mely Kínát kapcsolta össze Európával, s amelynek útvonalán az ókor olyan híres kereskedelmi központjai játszottak nagy szerepet, mint Palmyra a szíriai sivatagban. Ezek a határokat átívelő vándorlások és mozgalmak semmiképpen sem hasonlíthatók ahhoz a jelenséghez, melyet ma globalizációnak nevezünk. A kor technikájának megfelelő akkori szállítási eszközök és kommunikációs lehetőségek, s a világ más részeinek növekvő ismerete ellenére, a világ e kapcsolatokban résztvevő vidékei egymástól mégis izolálva maradtak. Kína a világ közepében, az Ég és a Föld között, elhelyezkedő teret uralta (a 'Közép Királysága,' ahogyan régebben a kínaiak a maguk országát hívták), s mindazok a népek, melyek nem a Mennyei Birodalomban, hanem a többi régiókban (a 'Föld') éltek, a kínai császár alattvalói voltak legalább is elvileg. A határokon keresztüli népvándorlások és mozgalmak csak az ipari forradalom és a nyugati tudományok és technológia 19. századi hatalmas fejlődése óta, mellyel párhuzamosan a nemzetállam lett a nyugati világ domináló politikai intézménye, növekedtek meg exponenciális módon. Ezeket a kor felfogásának megfelelően tehát átkeresztelték, s nemzetközi vándorlások és mozgalmak lettek belőlük. Ezzel szemben a transznacionális kapcsolatok kifejlődését, mely a világ legtávolabbi zugait is elérte, a szállítási, elektronikus kommunikációs és információs technikák eleddig szinte elképzelhetetlen vívmányai tették lehetővé a huszadik század négy utolsó évtizedében. Ezek teremtették meg a mi világunkat minden szempontból jellemző globalizációs folyamatot. A határokon keresztüli vagyis transznacionális vándorlások és mozgalmak egyidejűleg mindig transz-civilizációs jelenségek is voltak, de jelentőségükben soha nem váltak civilizációs Copyright Mikes International , Segesváry Viktor

14 2001: A civilizációk dialógusának éve összetalálkozásokká (civilizational encounters Benjamin Nelson kifejezésével), vagyis egy dialógus vagy egy konfrontáció alkalmává. Azt persze nem lehet tagadni, hogy az egyes kultúrák közötti kapcsolatok folyamán eszmék és értékrendszerek eljutottak az egyik civilizációtól a másikig, de ebből az anthropológiában u.n. diffúziós elterjedésből soha nem lett dialógus. Tekintve azt, hogy minden civilizáció magvát egy vallásos hit alkotja, konfrontációkra bőven volt alkalom az egyes vallások képviselői között, különösképpen akkor, ha ezek egy monotheisztikus vallás hívei voltak. Korunkban 'civilizációs összetalálkozásokra' sokkal több lehetőség van, mert a különféle civilizációkhoz tartozó emberek közötti kapcsolatok természete megváltozott az információk oly nagyméretű, eleddig elképzelhetetlen eljutásával a világ minden részébe, mely a mai technológia médiái nélkül lehetetlen lett volna. Ennek következtében egyesek még egy világkultúra hamaros kialakulásáról is meg vannak győződve. Ennek az utópikus meggyőződésnek az alapja az a félreértés, mely a civilizációk természetére és a globalizáció lényegére vonatkozik. Ez annak tudható be, hogy elkötelezettjei egy univerzális civilizáció ideológiájának híveiként lépnek fel persze a saját, jól felfogott érdekeik szolgálatában. Emiatt a civilizációs dialógusok gondolatának és gyakorlatának felvázolását a civilizáció, a globalizáció, a pluralizmus és a civilizációs dialógus fogalmainak átvilágításával kell kezdeni. 2. CIVILIZÁCIÓS DIALÓGUSOK ÉS A GLOBALIZÁLÓ FOLYAMAT (a) Mi a civilizáció és a civilizációs pluralizmus értelme? Talán meglepőnek látszik, hogy a civilizáció fogalmának ma általában nem sok jelentőséget tulajdonítanak, mert a nemzetközi viszonyok, valamint az egész világra kiterjedő pénzügyi piacok virtuális létrejötte, a feledés fátylába burkolták azt a tényt, hogy az emberi exisztenciát meghatározó, az élet minden aspektusát magukba foglaló, legkiterjedtebb egységek a civilizációs világok. Ugyanakkor természetes az, hogy a nemzetközi kapcsolatok résztvevői, akikkel a képernyős híradások vagy az újságok oldalai tele vannak, a civilizációk létezéséről nem akarnak tudni, mert azt hiszik, hogy ezek az emberi élet szempontjából való alapvető fontosságának elismerése megfosztaná őket a világ színpadán játszott szerepüktől. Vajon az Iszlám civilizációjának világa, a hívők közössége, az 'ummah, nem foglal magában több tucatnyi államot, vagy a modern, nyugati civilizáció nem három kontinensen elhelyezkedő államok sorából áll? És a Buddhista civilizációhoz tartozó népek nem nagyszámú ázsiai ország határai között élnek, melyeknek eredeti kultúráját meggazdagították eszméikkel és életstílusukkal? A földünkön koexisztáló civilizációk a legnagyobb egységeket alkotják, melyeket egyes emberek és egyes emberi közösségek hoztak létre egy vallásos vagy metafizikai, valamint kulturális mag körül. A kultúra (Cicero fogalmának, cultura mentis, értelmében) magában foglalja a vallásos hitet és az azon alapuló világnézetet, a tudományos és művészi kreativitást, a gondolkodási és érvelési formák rendszerét, s a magatartást és tevékenységet kormányzó etikai elveket. Ezen túl a civilizáció egy sajátos életformát jelent, mely magában foglalja a technológiát, a civilizációs adottságoknak megfelelő életviszonyokat, társadalmi szokásokat, politikai intézményeket, gazdasági szervezeteket és termelési módokat, s a földi életnek minden más materiális elemét, melyeket a kultúra tartalma határoz meg. Így a civilizációk ténylegesen a nemzetközi rendszer felett helyezkednek el, melyet ma az emberi Copyright Mikes International , Segesváry Viktor

15 2001: A civilizációk dialógusának éve együttműködés legmagasabb kifejezésének tartunk. Éppen ezért teljesen jogos civilizációs világokról beszélni, melyeknek térbeli és időbeli dimenziói vannak. Ebben a perspektívában tehát a kultúra egyrészt minden civilizációnak a magját képezi, másrészt ezekből a kultúra által meghatározott alapokból nő ki minden emberi tevékenység szférájának társadalmi gyakorlata. Minden kultúra központjában pedig egy Istenhit vagy metafizikai vallás áll, mely e civilizációs világot a kozmikus valósághoz köti, az itt és most világán túl. Az egyetlen kivétel ez alól a leírás alól a Nyugat modern civilizációja, mely tagad bármilyen e világon túli megalapozottságot (Max Weber Entzauberungja), bár keresztény alapjai még a mai késői modernitás korában is nyilvánvalóak. Ennek következtében a nyugati civilizáció mai állapotát a többi civilizációkkal szemben (Anthony Giddens kifejezésével) a leválás vagy elválasztódás fogalmával jellemezhetjük. Ennek a fogalomnak ebben a vonatkozásban egy kettős értelme van: először, a nyugati modernitásnak a sajátmaga múltjától való leválását, mely az utóbbi négy évszázad alatt következett be; másodszor, az ezt követő s a többi nagy, egykorú civilizációtól való elválasztódást. A civilizációs világok sokrendűsége csak egy pluralista megközelítést tesz lehetővé. Bár minden civilizáció kulturális magja a vallásos hit vagy kozmikus perspektíva, a civilizációs pluralizmus problematikája nem a különféle transzcendens világképre vonatkozik, hanem az emberiség más egyénei és csoportjai világának megértésére. Ebben az értelemben a pluralizmust sokszor összetévesztik a relativizmussal, vagyis olyan értelemben fogják fel, hogy a pluralizmus a hagyományok, értékrendszerek, elvek, etika, magatartás és világnézet relativitását jelenti. Evvel a felfogással ellentétben ki kell hangsúlyozni, hogy a civilizációs pluralizmus nem az, mint amit relativizmus alatt értünk, mert nem relativizálja az egyes embervilágokat, hanem azt jelenti, hogy teljes mértékben elfogadjuk ezeknek a világoknak a miénktől különböző, az emberre és a mindenségre vonatkozó nézeteit, társadalmi rendjét és közösségi tevékenységét. A civilizációs pluralizmus elfogadása tehát egy alapvető realizmust jelent azokkal az utópiát hirdetőkkel szemben, akik az embervilág egységében és egy világkultúrában hisznek. Érvelésünknek ezen a pontján szükséges röviden arra kitérni, hogy a civilizációs pluralizmus valósága alapjában különbözik a ma oly sokat vitatott multikulturalizmus fogalmától. A civilizációs pluralizmus a földtekénken koexisztáló, hatalmas civilizációs egységek viszonyára vonatkozik, míg a multikulturalizmus különféle kulturális világok (melyek nem feltétlenül egy másik civilizációs körhöz tartoznak) egy ország keretén belül való egyidejű jelenlétére utal. Ezért a multikulturalizmus mint fogalom más valóságot takarhat a változó kontextusoknak megfelelően. Így, például, az Amerikai Egyesült Államokban, melynek eredeti lakóit majdnem teljesen megsemmisítették s népessége a századok folyamán bevándorlókból tevődért össze, a multikulturalizmus egy természetes jelenség. A régebbi és új bevándorlók kultúrái egymás mellett léteznek, annál is inkább, hogy a többségi angolszász kultúra egyre inkább veszít jelentőségéből. Európa országaiban az idegen vagy más kultúrákhoz tartozó bevándorlók integrációja vagy asszimilációja viszont igen nagy nehézségekbe ütközik, mert az ott már évszázadok óta letelepült népek a legnagyobb ellenállást tanúsítják kultúrájuk védelmében. Végül azt is el kell ismerni, hogy a multikulturalizmus nem egy új jelenség: az európai középkor idejével párhuzamosan, például, a konfucianizmust és később a buddhizmust vezették be Japánba, s ezek lassan beilleszkedtek a japánok eredeti, Shinto kultúrájába. Ez a civilizációs összetalálkozás igen eredményes volt, s Japán lett az az ország, ahol a későbbi századok folyamán a neo-konfucianizmus a legjobban kivirágzott, s a buddhizmusnak is új, a körülményekhez igazodó változatai születtek. Copyright Mikes International , Segesváry Viktor

16 2001: A civilizációk dialógusának éve (b) Globalizáció és a civilizációk dialógusa A globalizáció, az én meglátásom szerint, egy kulturális jelenség. A kifejezés nem mint egy 'globális falut' írja le világunkat Marshall McLuhan 40 évvel ezelőtt meghirdetett jelszava szerint, mert nemcsak a kommunkációs lehetőségeknek az egész világra való kiterjesztésére utal. Roland Robertson meghatározása szerint, 2 a globalizáció a világ színpadán lévő jelenségek kompresszióját, vagyis összesűrítését jelenti, amit Anthony Giddens a 'tér és idő fogalmának széthúzódása' (space and time distanciation) által fejezett ki, melyet a különféle eszméknek, nézeteknek, szokásoknak és életstílusoknak a világ minden szögletébe való eljutása egészít ki. Ebben az értelemben modern korunk 'globális körülményei' jelentik Robertson szerint azt a keretet, amelyben többrendű emberi világok együttes jelenléte földtekénken lehetségessé vált. Az előzőkből nyilvánvaló, hogy a globalizáció nemcsak az információknak a világ egyik pontjáról a másikra való ugyanabban a pillanatban való átjuttatását jelenti, vagy az áruk a régebbinél gyorsabb szállítását a világkereskedelem high-tech csatornáin keresztül, vagy éppen a személyeknek egyre gyorsabb átvitelét egyik kontinensről a másikra. A kommunikációk átadásának és az információk szétszórásának elképzelhetetlen gyorsasága, még egy pillanaton belül való elvégzésük sem változtatja meg az egyes gazdasági, technikai vagy másfajta műveletek jellegét, pontosan azért, mert semmiben nem változtatja meg ezeknek a specifikus műveleteknek a lényegét. Egy pénzátutalás pénzátutalás marad akkor is, ha két másodpercbe vagy két napba telik ez a művelet; az export/import cseréknek meghatározása, tehát a szóban forgó áruk természete és minősége, ugyanaz marad, ha két hónapba telik szállításuk az óceánokon keresztül vagy 24 órán belül át lehet repültetni őket e nagy távolságokon keresztül egy Boeing 747-es repülőgépen. A globalizáció valóságos értelmét csak Robertsonnak az univerzális és a partikuláris dialektikájába beillesztett meghatározása fejezi ki, mely szerint a globalizáció nem más, mint a partikularizmus univerzalizmussá és az univerzalizmus partikulárissá való tétele. 3 A globalizálós folyamat így magában foglalja, egyrészt az univerzális tendenciákat (mint, például, a nyugati konszumerista társadalom egész világra való kiterjedése), másrészt partikularista identitásoknak és életmódoknak a feléledését és öntudatos megvalósítását (mint, például, a nemzeti öntudat és más kollektív identitások globális felértékelése). Az univerzalizmus a globalizációval szemben a világot, mint egy egységet fogja fel. Ez abban tükröződik, hogy úgymond univerzálisan elfogadott meggyőződésekben, értékekben és társadalmi tevékenységekben hisz, valamint univerzálisan érvényes intézményes struktúráknak az egész világra való kiterjesztését akarja keresztül vinni. A globalizáció, szemben az univerzalizmussal, elismeri a kontextus fontosságát, s ezen keresztül magába olvasztja tulajdonképpeni bipoláris ellentétét, a helyet, a lokálisat. A lokális fogalma, éppúgy, mint a kontextusé, elismeri a partikuláris elsőrendűségét. A kontextus, mint a globális egy perspektívája, minden absztrakt formalizmust, minden előre kigondolt ROBERTSON, Roland, Globalization Social Theory and Global Structure. London, SAGE Publications, 3. "The interpenetration of the universalization of particularism and the particularization of universalism". Ibid., 100.l. (kiemelés az eredetiben) Copyright Mikes International , Segesváry Viktor