A TALAJADOTTSÁG ALAPJÁN JAVASOLT,

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A TALAJADOTTSÁG ALAPJÁN JAVASOLT,"

Átírás

1 1/16, pp A Puszta A TALAJADOTTSÁG ALAPJÁN JAVASOLT, TERMÉSZETKÍMÉLŐ FÖLDHASZNÁLATI MÓDOK KARCAG HATÁRÁBAN KAPOCSI ISTVÁN, KARCAG HORTOBÁGYI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG, NIMFEA TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET BEVEZETÉS A város közigazgatási határain belül rendkívül változatos talajadottságú és vízgazdálkodású területeket találunk. Ezek jelentős része alkalmatlan szántó művelésre. Ezt támasztja alá az 1998-as év őszén és az 1999-es év tavaszán beállt rendkívüli belvizes helyzet is. A szocialista nagyüzemi gazdálkodás eredményeképpen nagy kiterjedésű, összefüggő táblák kialakítására törekedtek, mely az iparszerű termlést tette lehetővé. Jelentős állami támogatásokat használtak fel a rossz talaj- és vízgazdálkodású területek meliorációs munkáira. Az akkori gazdálkodás hosszútávú tervei szerint ezeket a beavatkozásokat - különösen a vízrendezést és a kémiai talajjavítást -, öt-nyolc éves rendszerességgel meg kellett ismételni ahhoz, hogy az elért eredmények folyamatosan megmaradjanak. Mezőgazdaságunk szerkezetének és a tulajdonviszonyoknak a megváltozása miatt ezek a nagyüzemi beruházások már nem működőképesek. Európai Uniós csatlakozásunk jelentős feladatokat állít mezőgazdaságunk elé. Egyik fontos követelmény a szántó művelési ágú területek csökkentése. Ezeket a területeket természetesen nem kell a termelésből kivonni, hanem művelési ág váltással, lehetőleg természetkímélő gazdálkodással - például gyep- vagy erdőgazdálkodással - kellene hasznosítani. Tanulmányom célja az, hogy javaslatokat tegyek azokra a földhasználati módokra, melyek lehetővé teszik Karcag gyengébb talajadottságú határrészeinek gazdaságos és természetvédelmi szempontból is elfogadható hasznosítását. 158

2 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS Magyarországon az alkalmazott talajtan már a XVIII. sz. második felében, Tessedik Sámuelnek köszönhetően teret nyert a tudományos életben. Tessedik elemezte a szikesek sajátosságait és leírta főbb jellemzőiket. Eredményes kísérleteket tett a szikesek javítására. Nevéhez kötődik a meszes altalajterítés eljárásának, a digózásnak hazai bevezetése. Munkássága tehát megalapozta a magyar talajtani kutatásokat. A szikes talajok egyes típusait Szabó József geológus professzor a múlt század hatvanas éveiben már elkülönítve említi. A hazai talajtani kutatások közül a témához kapcsolódóan a következő szerzők munkáit emelem ki: A század harmincas éveiben a hortobágyi szikes talajokról készített összefoglalást Arany Sándor. A trianoni békeszerződés utáni Magyarország sós és szikes talajainak ismertetését készítette el Treitz Péter. A talaj és a természetes növénytakaró közötti összefüggéseket a Hortobágyon Szabolcs István 1954-ben kiadott Hortobágy talajai című könyvében elemzi. Kiemeli, hogy a domborzati viszonyok és a vízmozgás, illetve a talajnedvesség között milyen szoros a kapcsolat, és ez hogyan hat a növénytakaró kialakulására. A talaj víz-, levegő- és tápanyag gazdálkodásáról, valamint a talajok osztályozásáról ír Stefanovits Pál 1975-ben megjelent Talajtan című könyvében. A talajok rendszerezéséről, a talajok tulajdonságairól készített összefoglalót Talajrendszertan és alkalmazott talajtan című egyetemi jegyzetében. A talajok genetikai szintjeinek elnevezését, jelölését és talajföldrajzi osztályozását írta le Filep György 1981-ben megjelent egyetemi jegyzetében. Kerényi Attila a talajművelés hatásairól, a termőképességet befolyásoló káros hatásokról, ezek megszűntetéséről, valamint a talajvédelem fontosabb módszereiről ír Környezetvédelem című, 1991-es kiadású egyetemi jegyzetében. A legeltetés és a talajhasználat hatásairól Bukovinszky László ír a Thyll Szilárd által szerkesztett, 1992-ben megjelent Talajvédelem és vízrendezés dombvidéken című összefoglaló műben. A legeltetés és a talajhasználat alföldi viszonyok között is jelentős felszínalakító tényező, hiszen Karcag térségében éppen a legelőhasználat változása és az állatállomány drasztikus csökkenése miatt kell újragondolni a gyepgazdálkodással kapcsolatban felmerülő természetvédelmi és gazdasági kérdéseket. A földművelési rendszerekről ír Sipos Sándor a Lőrincz József által szerkesztett, 1978-ban megjelent Földműveléstan című könyvben. Ugyancsak a földművelési rendszerekről ír, az újabb kutatási eredményekkel kiegészítve Kismányoki Tamás a Nyiri László által szerkesztett, 1993-ban megjelent Földműveléstan című könyvben. 3. KARCAG HATÁRÁBAN JELLEMZŐ TALAJTÍPUSOK RÖVID ISMERTETÉSE 3.1. Csernozjom talajok Ezeket a talajokat a mezőgazdasági gyakorlatban gyakran nevezik mezőségi talajnak is. Hazánkban főleg síkvidéki viszonyok között, lösz talajképző kőzeten alakul ki. A kilúgozási folyamat lényegesen lassúbb annál, hogy az a talaj elsavanyodásával járna. Ennek oka az, hogy a vízmozgás jellemzően kétirányú. A talaj szerkezetéből adódóan csapadékos periódusokban a víz lefelé áramlik, míg száraz időszakokban a főleg lágyszárúakkal, pázsitfűfélékkel sűrűn fedett felszín erősen párologtat, így a víz fokozottan a felszín irányába mozog. A kilúgozási folyamat a nátrium- és magnézium-sók nagy részét a mélyebb rétegek irányába mozgatja, de a morzsás szerkezetet befolyásoló kálcium-karbonátot is mobilizálja. A száraz időszakokban azonban a mész felfelé vándorlása válik jellemzővé (Filep, 1981). A főtípusba tartozó talajok kialakulásában döntő szerepe volt a növénytakarónak, mely jellemzően fűfélékből állt. Ezek évente gyökérzetük és hajtásrendszerük lebomlása után jelentős mennyiségű humuszréteget képeznek. A csernozjom talajok kálcium telítettsége és a szerves anyagok lebomlásával járó élénk 159

3 biológiai tevékenység (aerob baktériumok hatása, földigiliszták, stb.) következtében a talaj morzsás szerkezetű és jó vízgazdálkodású lesz. Növénytermesztés szempontjából ezért ezek legértékesebb talajaink. A város határában a csernozjom főtípuson belül a mészlepedékes csernozjom és a réti csernozjom típus a jellemző Mészlepedékes csernozjom Mindig magasabb löszhátakon alakult ki. A típus elnevezésére utal, hogy a talajszelvényben általában harminc-hatvan centiméter mélységben az intenzív párolgás következtében vékony mészbevonat, úgynevezett mészlepedék képződik. Humusztartalma magas, 3-4 % körüli, kémhatása többnyire semleges vagy enyhén lúgos. Tápanyag és vízgazdálkodásuk kitűnő, viszont hibás művelés következtében előfordulhat az úgynevezett eketalp-betegség, mely a szántott réteg aljának tömörödöttségét jelenti. Ezt agrotechnikai módszerekkel és helyes talajműveléssel ki lehet küszöbölni. Karcagon jellemző altípusa a mélyben sós mészlepedékes csernozjom, mely a város határának 9 százalékán, azaz 2960 hektáron található. Itt a talajképző kőzet határán sófelhalmozódás mutatható ki Réti csernozjom Folyóvölgyek magasabb fekvésű területein alakult ki. Képződésükkor a vizesebb körülmények miatt időszakosan anaerob folyamatok is lejátszódtak, ezért humuszrétegük sötét és a C-szintjükben vaskiválás is megfigyelhető. A talaj B-szintjének alsóbb rétegeiben mészkonkréciók, mészgöbecsek találhatók. Humusztartalma magasabb, mint a mészlepedékesé, kémhatása semleges körüli. A város határában típusos réti csernozjom 8400 hektáron van, ez az összterület 25 százaléka. Ezen belül megtalálható a mélyben sós réti csernozjom altípus is Szikes talajok Magyarországon főleg az Alföldön találunk szikes talajokat. Kialakulásukban a magas talajvízszint, valamint a felszíni vizek bepárlódásából származó sófelhalmozódás a legfontosabb tényező. Sajátos tulajdonságuk kialakulásában legnagyobb jelentősége a nátrium-sók felhalmozódásának van. A szikesedést okozó Na + -ionok talajoldatban, a kolloidok felületén adszorbeálva vagy kristályos állapotban találhatók meg. Aszerint, hogy a sófelhalmozódás maximuma hol található kétféle szikesedésről beszélünk. Ha a talaj felső rétegében sok a vízben oldható nátrium-só, akkor szoloncsák-típusú, ha azonban mélyebb talajrétegben (B-szint) van a kicserélhető nátrium felhalmozódás maximuma, akkor szolonyec típusú a szikesedés. A Hortobágyhoz hasonlóan a Nagykunság szikeseinél is megfigyelhető az agyagbemosódás jellemző kísérő jelensége, az amorf kovasavak megjelenése, azaz a szologyososdás. Ez a lepusztult A- szint alatt fehéres-szürke por alakban a felszínen is megjelenik. Növényzete teljesen hiányzik vagy nagyon gyér, erre utal elnevezése is, vakszik. Karcag határának 25 százalékán, összesen 8072 ha-on réti szolonyec, míg sztyeppesedő réti szolonyec 10 százalékán, összesen 3200 ha-on van Szolonyec talajok Két típusa a réti és a sztyeppesedő réti szolonyec. Ezek közül Karcag határában a réti szolonyec a jellemzőbb, de Magyarországon is ez a legelterjedtebb szikes talajtípus. Talajszelvényében az A-szint rendszerint 15 centiméternél vékonyabb, gyakran amorf kovasavval borított felszínű, és humusztartalma is több, mint kétszerese a szoloncsákénak, azaz 2-3,5 %. Felhalmozódási szintjét B1 és B2 alszintekre osztjuk. A B1 alszint oszlopos, tömör, az oszlopok felső része legömbölyített, a kicserélhető Na + -ionok mennyisége itt a legnagyobb. A B2-ben viszont a 160

4 vízoldható sótartalom jelentősen megnő, ami a felszínre kerülve jelentősen rontja a talaj víz- és tápanyag gazdálkodását, ezért ezek a másodlagos felszínek rendszerint kopárak lesznek. A réti szolonyec altípusait az A-szint vastagsága szerint kérges- (1-7 cm), közepes- (7-20 cm) és mély (több, mint 20 cm) szolonyecnek nevezzük (Szabolcs, 1954). Ezek mindegyike megtalálható a város határában. A Kecskeri-puszta Természetvédelmi Területen és a Hortobágyi Nemzeti Park Karcag közigazgatási határába eső részén előkerül a padkás réti szolonyec is. Ennél a réti szolonyec változatnál az erózió és defláció felszínalakító hatása miatt lekopott az A-szint és helyenként a B-szint egy része is. A megmaradt felszínt többnyire amorf kovasav borítja Réti talajok A réti talajok kialakulásában az időszakos vízborítás, a túlnedvesedés, a viszonylag magas talajvíz és az anaerob folyamatok együttes hatása érvényesült. Előfordulnak többé-kevésbé szikesedett típusai (szoloncsákos réti talajok, szolonyeces réti talajok), de típusos változata nem a sós talajvizek hatása alatt alakult ki (Filep, 1981). Elsősorban a mélyebb fekvésű területeken, folyók régi elöntésein és medrei helyén található. Talajképző kőzete agyag, iszap és homok is lehet, és meszes vagy mészmentes viszonyok is jellemezhetik. Nagy részük erősen kötött és savas kémhatású, de vályog fizikai féleségű meszes réti talaj is előfordul (Filep, 1981). Ezeken a talajokon víz hatására a réti növényzet erőteljesen tud fejlődni, maradványai pedig anaerob körülmények között bomlanak le. Általánosságban elmondható róla, hogy A-szintje szerves anyagban dús, de a humusz minősége épp az anaerob viszonyok miatt lényegesen gyengébb, mint a csernozjomé. A levegőtlenség és a víz hatására jellemző a vasvegyületek mozgása, ez a réti talajokon megfigyelhető folyamat a glejesedés. Az erős mállás következtében ezek a talajok kötött vagy gyakran erősen kötött nehéz agyag talajok. Karcag határának 27 százalékát borítja típusos réti talaj, ez összesen 9080 hektárt jelent, de ez kiegészül még 4 százalékot kitevő szolonyeces réti talajjal, mely 1440 hektárnyi területet fed. 4. SZÁNTÓ KIVÁLTÁSÁRA ALKALMAS EGYÉB MŰVELÉSI ÁGAK Javaslatom kidolgozásakor a következő szempontokat vettem figyelembe: nagyobb határrészekre lebontva megadtam legalább egy alternatív megoldást a szántó művelési ág kiváltására, úgy, hogy az adott terület használata hosszú ideig fenntartható legyen. Célszerű volt ezeket a három kategóriás földhasználati zónarendszerbe is besorolni. Északkeletről indulva, a várost körüljárva a kritikus területek közül először Ecse-zug azon részét tárgyalom, ami nem része jelenleg a Hortobágyi Nemzeti Parknak (továbbiakban: HNP), illetve a Vágotthalmi úttól keletre az Adler-lapos, Lakatos-lapos, valamint az úgynevezett Tetves-hát, Disznórét és Zádor-lapos nevű területeket. Ezek túlnyomóan réti szolonyec, -kevés sztyeppesedő réti szolonyeccel- talajú földek. Ezen határrészek gyeppel és erdővel borított darabjai már ki vannak jelölve a természeti területek körébe (az évi LIII. törvény értelmében). Rövid távon (5 éven belül) azonban a HNP törzsterületéhez kellene ezeket is kapcsolni, így védelmi rendeltetésűek lennének. A felsorolt területek jelenleg több fokozottan védett, veszélyeztetett madárfaj egyedének biztosítanak jó élőhelyet (pl. túzok, székicsér, stb.), és jelentős őz áttelelő helyek is. A beékelődő feltört gyepekből kialakított szántókat vissza kell gyepesíteni, ütközőzónájukba mozaikosan minimális vegyszerfelhasználással extenzív lucerna, repce vagy kalászos gabona kerülhet (ezek a kultúrák természetvédelmi és vadvédelmi szempontból is fontosak). Általános elv, hogy az ütköző-, védő- vagy más szóval puffer zónába, eredményesen nagy vegyszerfelhasználással termelhető intenzív ipari növény ne kerüljön (például kukorica, napraforgó, cukorrépa stb). 161

5 A Debreceni úttól délre Bengecsek és a Tolvajos-hát (talajadottság: szolonyec, sztyeppesedő réti szolonyec, réti talaj) mélyfekvésű, belvízveszélyes részén célszerű hosszú távon (15-20 év) gyepgazdálkodásra átállni. Azokon a területeken, ahol a belvíz még a gyepgazdálkodást is ellehetetleníti, ott vizes élőhelyeket kell hagyni. Ez a rész földhasználat szempontjából extenzív agrárterület lehetne. Ugyanez mondható el Kunlaposról (talajadottság: réti szolonyec, sztyeppesedő réti szolonyec, réti talaj) is, de itt védőzónaként a magasabb fekvésű területekre kizárólag őshonos fafajokkal erdő vagy erdősáv telepítése is elképzelhető lenne. A 4-es számú főúttól délre, a Hortobágy-Berettyó medre és a Gyarmati út közötti területen (talajadottság: réti talaj, réti szolonyec) csak a magasabb fekvésű, nagyobb (5-10 ha fölötti) összefüggő szántókat érdemes meghagyni, máshol vissza kell állítani a gyepművelést. Ez a határrész is hagyományosan jó túzok dürgő- és költőhely. A szántókon itt is az extenzív földhasználatot érdemes támogatni. Az elszigetelt, kisebb, de jó talajadottságú tizenegynehány hektáros foltokon szintén őshonos fafajokkal kell erdőt telepíteni. Minden erőfeszítés ellenére a régmúltban, de a közelmúltban is a víz volt itt az úr. Erről tanúskodnak az olyan határnevek mint például Lente-sziget, Cseh-sziget, Nádas-ér, Keserves, Botonás (ez utóbbi a pelikán egyik régi népi neve). A 4-es számú főút, a Gyarmati út, a Hortobágy-Berettyó, és a Villogó-csatorna által határolt területből (talajadottság: szolonyeces réti talaj, réti szolonyec) a Rajner-föld, a Magyarkai-legelő és a Ládafia (vagy Hegedűshát) továbbra is gyepművelésben maradjon. Ezek mellé folyamatosan (5-15 év alatt) be kell vonni azokat a nagyobb kiterjedésű, de elszigetelt, belvízveszélyes táblákat is, melyen a szántó művelés gazdaságosan nem tartható fenn. A tapasztalatok sajnos azt mutatják, hogy a rendszeresen vizes területeken (a mély fekvés miatt) meddő próbálkozás a belvízzel szembeszállni. Évek óta kisebb-nagyobb eredménnyel költ ilyen vizes szántókon a székicsér. Ennek a fokozottan védett, veszélyezetett fajnak az egész országban ezen kívül kevés jelentősebb költőhelye ismert. Számos fokozott védelem alatt álló madárfaj átnyaraló, táplálkozó és szaporodó helye ez a határrész (például daru, kanalasgém, nagy kócsag, fekete gólya, stb.). Nemcsak a természetes vizes élőhelyek vonzóak az említett fajok számára, hanem a rizsföldek és a legelők közelsége is. A rizstermesztés fenntartása az óriási költségek miatt sajnos csak valamilyen nagyobb gazdasági szervezeti formában képzelhető el. Ezeket a rizstelepeket talán gazdasági megfontolások alapján is célszerű lenne hosszabb távon fenntartani, ennek feltétele -természetvédelmi szempontból- a csökkentett vegyszerfelhasználás. Ebbe a térségbe tartozik a Magyarkai-halastórendszer is. A 80-as évek végén jelentős szerkő, nagy kócsag, nyári lúd állomány élőhelye volt ez a terület. Ennek halászati célú rekonstrukciós munkái már elkezdődtek. Továbbhaladva, a 4-es főúttól északra kezdődik a Kecskeri-puszta Természetvédelmi Terület (talajadottság: réti szolonyec), mely földhasználat szempontjából védelmi rendeltetésű. Itt a beékelődő, egyébként is rossz minőségű szántók külterjes gyepgazdálkodásba vonása lenne a középtávon (10 év) megvalósítható cél. Természetvédelmi kezelés szempontjából ide tartozik még két védett természeti terület, a Dudás-fertő és a Bige-fertő. Az ezeket közvetlenül körülvevő belvízveszélyes szántókon célszerű extenzív gyepeket telepíteni. A Gergely határrész (talajadottság: mélyben sós réti csernozjom, réti csernozjom) szinte teljes egészében kiválóan alkalmas szántó művelésre, itt viszonylag kicsi a belvizes területek aránya. A Madarasi út és a Tilalmasi út közötti területről, valamint az Asszonyszállási határrészről (talajadottság: mélyben sós réti csernozjom, réti csernozjom, mélyben sós mészlepedékes csernozjom, sztyeppesedő réti szolonyec) is ugyanez mondható el. Kivételként kell megemlíteni az - egykori folyómeder - Üllőlapos jelenleg is gyeppel borított részét (talajadottság: réti talaj), ami már 1998-óta 162

6 felkerült a természeti területek listájára. Itt a jelenlegi állapot megőrzése érdekében külterjes gyepgazdálkodás és a partosabb részeken az őshonos fafajok telepítése kívánatos. (Lásd térképmelléklet. A térképmelléklet a DATE Karcagi Kutató Intézet és a MTA TAKI adatainak és térképeinek felhasználásával készült.) 5. KÖVETKEZTETÉS A megfelelő művelési ág kiválasztásához nemcsak a talajadottságokat, környezeti feltételeket, hanem napjainkban fokozottan a közgazdasági, piaci viszonyokat is figyelembe kell venni. A hosszú távú tervezésekkor hangsúlyozottan előtérbe kell helyezni a természetvédelmi, környezetvédelmi szempontokat is. Már ezt célozzák meg az új uniós agrár támogatási rendszerek, melyek 2000-től fokozatosan életbe lépnek Magyarországon is. Az általam gyeptelepítésre javasolt területek egy részét a rizstermesztés következményeként csatornák hálózzák be, melyek tájrendezési és természetvédelmi szempontból egyaránt megszüntetendők. Ezeknek általában vízrendezési műszaki szerepük sincs. Az extenzív gyepeken a gazdasági körülményeknek megfelelően juh és szarvasmarha-tartással lehetne foglalkozni. Figyelembe véve a piaci igényeket, úgynevezett biotermékek előállítására lenne mód, mely célra az őshonos magyar háziállatok tökéletesen alkalmasak. Ehhez azonban a régi pásztorhagyományok felújítására képes szakembergárda is kell. A legfontosabb azonban: az előzőekben leírt célok eléréséhez gyökeres szemléletváltásra van szükség. 6. ÖSSZEFOGLALÁS Tanulmányom célja, hogy Karcag város közigazgatási határán belül, elsősorban a talajadottságok alapján, olyan természetkímélő földhasználati módokat javasoljak, melyek természetvédelmi szempontból is elfogadhatóak. A művelési ág kiválasztásánál figyelembe vettem azt is, hogy a táj és az adott terület képét ez hogyan befolyásolná, és mennyire van összhangban a város hagyományos gazdálkodásával. 7. IRODALOMJEGYZÉK ARANY, S. (1934): A hortobágyi szikes talajok. A magyar szikesek. FILEP, GY. (1981): Talajtani alapismeretek. DATE, Debrecen, jegyzet. KERÉNYI, A. (1991): Környezetvédelem. Tankönyvkiadó, Budapest. LŐRINCZ, J.(szerk., 1978): Földműveléstan. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. NYIRI, L. (szerk., 1993): Földműveléstan. Mezőgazda Kiadó, Budapest. STEFANOVITS, P. (1975): Talajtan. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. STEFANOVITS, P. (1977): Talajvédelem, környezetvédelem. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. SZABOLCS, I. (1954): Hortobágy talajai. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. THYLL, SZ. (szerk., 1992): Talajvédelem és vízrendezés dombvidéken. Mezőgazda Kiadó, Budapest. TREITZ, P. (1934): Csonka Magyarország sós és szikes talajai. A magyar szikesek. SUMMARY There can be very diverse soil-conditions and water managemented areas found between the borders of executive area of the town Karcag. The most of these areas are unsuitable for the agriculture. This is supported by the extraordinary quantity of the inland waters in the autumn of 1998, and in the spring of During the socialist largescale farming, the first aim was the creating of huge, contiguous areas, which made the industry-like farming possible. They used huge state aidings for making the unsuitable areas suitable for the farming. Every activity, done for this process had to be repeated systematically after five or eight years, to be able to keep the needed resoults. 163

7 These methods, mentioned above are unsuitable, for the farming these days. The joining of the EU expects important tasks from our agriculture. One of the important expectations is the reduction of the agricultural areas. These areas have not to be withdraw from the yield, just the changing of the type of the production is needed, for example forest or field agriculture should be done by methods, which are taking care of nature. 164

8 165 A Puszta 1999.

Csernozjom talajok. Területi kiterjedés: 22.4 %

Csernozjom talajok. Területi kiterjedés: 22.4 % Csernozjom talajok Területi kiterjedés: 22.4 % a síkságok magasabban fekvő részein találhatók, az évi középhőmérséklet 10-11 C, az évi csapadék 500-650 mm, természetes növényzete: az édes füvekből, pillangósokból

Részletesebben

Jellegzetes alföldi toposzekvens 1.csernozjom 2.réti csernozjom 3.sztyeppesedő réti szolonyec 4.réti szolonyec 5.szolonyeces réti talaj 6.réti talaj 7

Jellegzetes alföldi toposzekvens 1.csernozjom 2.réti csernozjom 3.sztyeppesedő réti szolonyec 4.réti szolonyec 5.szolonyeces réti talaj 6.réti talaj 7 Az Alföld talajai Novák Tibor 2006. 05. 02. Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Jellegzetes alföldi toposzekvens 1.csernozjom 2.réti csernozjom 3.sztyeppesedő réti szolonyec 4.réti szolonyec 5.szolonyeces

Részletesebben

A Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet

A Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet A Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább agrár-környezetgazdálkodás? Székesfehérvár,

Részletesebben

HOMOKTALAJOK. Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése

HOMOKTALAJOK. Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése HOMOKTALAJOK Gödöllő, 2015.03.02. Szabóné Kele Gabriella Főtípusok és talajtípusok a hazai genetikai szemléletű

Részletesebben

A szikes talajok javításának története

A szikes talajok javításának története TALAJVÉDELEM A szikes talajok javításának története Az 1950-es1960 években a szikes talajú gyepek feltörése A jelen : 1985-ben még 2700 ha-n végeztek szikes talajjavítást, 1995 óta megjavított szikes talaj

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az öntözési rend mennyiségi, minőségi és időrendi kérdései. 38.lecke Az öntözés gyakorlati

Részletesebben

ALKALMAZOTT TALAJTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

ALKALMAZOTT TALAJTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A ALKALMAZOTT TALAJTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A talajdegradációs folyamatok és azok javításának lehetőségei Talaj-degradációs folyamatok Fizikai leromlás

Részletesebben

A MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI

A MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI A MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI Mélylazítás célja és szükségessége Célja: a talaj fejlődési folyamatainak eredményeként vagy egyéb talajtani és agrotechnikai okokból a talaj mélyebb rétegeiben

Részletesebben

ALKALMAZOTT TALAJTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

ALKALMAZOTT TALAJTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A ALKALMAZOTT TALAJTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Magyarország váz, litomorf és zonális talajai 1. Váztalajok 2. Sötét színű litomorf (kőzethatású) erdőtalajok

Részletesebben

A tantárgy besorolása: kötelező A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, képzési karaktere 60:40 (kredit%)

A tantárgy besorolása: kötelező A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, képzési karaktere 60:40 (kredit%) Tantárgy neve: Alkalmazott talajtan Kreditértéke: 3 A tantárgy besorolása: kötelező A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, képzési karaktere 60:40 (kredit%) A tanóra típusa és óraszáma:

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

Talaj- vízvédelem előadás VIII.

Talaj- vízvédelem előadás VIII. Talaj- vízvédelem előadás VIII. Szikesedés Szikesedés okai és kedvezőtlen következményei Szikes talajok típusai A szikesség fokozatai Szikes talajok javítása Szikes talaj: A talajoldatban (szoloncsák talajok),

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR

Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási

Részletesebben

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő.

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő. 1. BEVEZETÉS Munkánk bevezető részében képet kívánunk adni a települési környezetvédelmi programok törvény által előírt, valamint más okokból fakadó szükségességéről, hasznosításának módjáról, lehetőségeiről,

Részletesebben

védősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv;

védősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv; 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett

Részletesebben

Ismeretterjesztő előadás a talaj szerepéről a vízzel való gazdálkodásban

Ismeretterjesztő előadás a talaj szerepéről a vízzel való gazdálkodásban A Föld pohara Ismeretterjesztő előadás a talaj szerepéről a vízzel való gazdálkodásban MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet (TAKI) Talajfizikai és Vízgazdálkodási Osztály, Bakacsi Zsófia 2 Minden léptékben

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1149/2008. Tervezet a Somogyvári Kupavár-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember

Részletesebben

Láptalajok. telkesített láptalajok

Láptalajok. telkesített láptalajok Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Láptalajok felláp síkláp telkesített láptalajok Láptalajokról általában Az ország legkisebb elterjedéső

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Túrkeve, 2015. március 25. Tájtörténet és a természetvédelem története Tájtörténet és a természetvédelem

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. augusztus - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN Tom. 50. (2001) No. 1 2. 103

AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN Tom. 50. (2001) No. 1 2. 103 AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN Tom. 50. (2001) No. 1 2. 103 Összefüggés a talajsavanyúság mértéke és a mészhatások között a hazai szabadföldi kísérletek adatbázisán, 1950 1998 I. A mészformák és a talajtulajdonságok

Részletesebben

Bevezetés a talajtanba X. Talajosztályozás: Váztalajok Kőzethatású talajok

Bevezetés a talajtanba X. Talajosztályozás: Váztalajok Kőzethatású talajok Bevezetés a talajtanba X. Talajosztályozás: Váztalajok Kőzethatású talajok www.geo.u-szeged.hu/~andi Magyarország talajainak főtípusai Váztalajok Kõzethatású talajok Barnaerdõtalajok Mezõségi talajok

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

NAGYMÉRETARÁNYÚ TALAJTÉRKÉPEK DIGITÁLIS FELDOLGOZÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEIK A NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELEMBEN

NAGYMÉRETARÁNYÚ TALAJTÉRKÉPEK DIGITÁLIS FELDOLGOZÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEIK A NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELEMBEN SZABÓ LEVENTE ORSZÁGOS NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI SZOLGÁLAT TÉRINFORMATIKAI LABORHÁLÓZAT NAGYMÉRETARÁNYÚ TALAJTÉRKÉPEK DIGITÁLIS FELDOLGOZÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEIK A NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELEMBEN FÖLDMINŐSÍTÉS

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Talajtan elıadás IX. Talajosztályozási rendszerek Talajképzıdési folyamatok

Talajtan elıadás IX. Talajosztályozási rendszerek Talajképzıdési folyamatok Talajtan elıadás IX. Talajosztályozási rendszerek Talajképzıdési folyamatok A talajok nem egyedekként, hanem folytonos takaróként jelennek meg a természetben. A talajosztályozási rendszerek többsége a

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

Szikes talajok javítása. Dr. Blaskó Lajos

Szikes talajok javítása. Dr. Blaskó Lajos Szikes talajok javítása Dr. Blaskó Lajos A talajjavítás fogalma Talajjavításon, azoknak az eljárásoknak az összességét értjük, amelyek a talaj termékenységét tartósan növelik valamely talajhiba kiküszöbölésével,

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

Környezetgazdálkodási agrármérnök MSc Záróvizsga TÉTELSOR

Környezetgazdálkodási agrármérnök MSc Záróvizsga TÉTELSOR Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és

Részletesebben

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA Debreczeni Béláné 1, Kuti László 2, Makó András 1, Máté Ferenc 1, Szabóné Kele Gabriella 3, Tóth Gergely 4 és Várallyay György

Részletesebben

Tulajdonviszonyok Gyakorlati területhasználat Szabályozási vonatkozások

Tulajdonviszonyok Gyakorlati területhasználat Szabályozási vonatkozások 1 VIZSGÁLATOK 1 A projekt témájának megfelelően a vizsgálatok tárgya azoknak a paramétereknek (természeti, természetföldrajzi, tulajdonosi, használati, szabályozási, stb.) a meghatározása, amelyekkel jellemezhető

Részletesebben

A tantárgy besorolása: kötelező A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, képzési karaktere 75/25. (kredit%)

A tantárgy besorolása: kötelező A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, képzési karaktere 75/25. (kredit%) Tantárgy neve: Talajtan Kreditértéke: 4 A tantárgy besorolása: kötelező A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, képzési karaktere 75/25. (kredit%) A tanóra típusa és óraszáma: 28 óra előadás

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya

Részletesebben

2012-ben jelentősen csökkent a főbb növények betakarított termésmennyisége

2012-ben jelentősen csökkent a főbb növények betakarított termésmennyisége Közzététel: 2013. január 21. Következik: 2013. január 24. Népmozgalom, 2012. január-november Sorszám: 13. 2012-ben jelentősen csökkent a főbb növények betakarított termésmennyisége (A fontosabb növényi

Részletesebben

EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2

EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 1. Bevezetés A dolgozat egy komplex tájökológiai vizsgálatot mutat be a Körös-Maros

Részletesebben

MORFOLÓGIA TALAJ NÖVÉNYZET KAPCSOLATÁNAK MINTÁZAT-VIZSGÁLATA A DOROZSMA-MAJSAI-HOMOKHÁTON DEÁK JÓZSEF ÁRON 13 BEVEZETÉS

MORFOLÓGIA TALAJ NÖVÉNYZET KAPCSOLATÁNAK MINTÁZAT-VIZSGÁLATA A DOROZSMA-MAJSAI-HOMOKHÁTON DEÁK JÓZSEF ÁRON 13 BEVEZETÉS MORFOLÓGIA TALAJ NÖVÉNYZET KAPCSOLATÁNAK MINTÁZAT-VIZSGÁLATA A DOROZSMA-MAJSAI-HOMOKHÁTON DEÁK JÓZSEF ÁRON 13 PATTERN-RESEARCH OF THE CONNECTION BETWEEN MORPHOLOGY, SOIL AND VEGETATION IN THE DOROZSMA-MAJSAIAN

Részletesebben

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban Tóth Eszter MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Pannon Egyetem Földünk klímája 10 millió évvel ezelőttől napjainkig Forrás: met.hu Az elmúlt

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban

A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban A természet útmutatásának és az emberi cselekvésnek tudatos összehangolása szükséges. (Krutsch, 1942) A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban Czirok István osztályvezető

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS - kivonat - 2013. január Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és

Részletesebben

Élőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban. Élőhelyvédelem

Élőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban. Élőhelyvédelem Élőhelyvédelem Élőhelytérképezés Az ÁNÉR első változata 1997-ben jelent meg a hazai NBmR fejlesztéseként. (Ez még nagyban hasonlított a klasszikus cönológiai rendszerhez.) A folyamatos adatgyűjtés és tapasztalat

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

Környezeti elemek állapota

Környezeti elemek állapota Környezeti elemek állapota Levegő A település levegő-állapotát globális és helyi tényezők egyaránt alakítják. Feladatunk elsősorban a helyi tényezők meghatározása és vizsgálata. A településen nem működik

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program (NAKP) céljának ismertetése.

Részletesebben

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2007. ( ) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból társfinanszírozásában megvalósuló támogatások esetében a kedvezőtlen adottságú

Részletesebben

ÚJDONSÁG Megjelent 2014-ben

ÚJDONSÁG Megjelent 2014-ben ÚJDONSÁG Megjelent 2014-ben A könyv összefoglalja a gyümölcstermő növények környezeti igényeire vonatkozó ismereteket, segítséget nyújtva evvel az adott gyümölcsfaj számára alkalmas terület kiválasztásához,

Részletesebben

A Maros hordalékkúp felszín alatti vizeinek elméleti hasznosítása öntözésre

A Maros hordalékkúp felszín alatti vizeinek elméleti hasznosítása öntözésre Alsó-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság DIRECTORATE WATER MANAGEMENT OF LOWER TISZA DISTRICT WASSERWIRTSCHAFTDIREKTION NIEDER TISZA TAL Postacím: H-6720 Szeged, Stefánia 4. Telefon: 62 / 599-500 * e-mail:

Részletesebben

Agricultural Informatics 2014 International Conference Future Internet and ICT Innovation in Agriculture, Food and the Environment November

Agricultural Informatics 2014 International Conference Future Internet and ICT Innovation in Agriculture, Food and the Environment November Agricultural Informatics 2014 International Conference Future Internet and ICT Innovation in Agriculture, Food and the Environment 13-15 November 2014, Debrecen, Hungary Az agroerdészet (agroforestry)

Részletesebben

MUNKAANYAG. Simonné Szerdai Zsuzsanna. Talajrendszertan. A követelménymodul megnevezése: Mezőgazdasági alapismeretek

MUNKAANYAG. Simonné Szerdai Zsuzsanna. Talajrendszertan. A követelménymodul megnevezése: Mezőgazdasági alapismeretek Simonné Szerdai Zsuzsanna Talajrendszertan A követelménymodul megnevezése: Mezőgazdasági alapismeretek A követelménymodul száma: 3112-08 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-003-50 A TALAJKÉPZŐ

Részletesebben

A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel

A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel http://www.nasa.gov/centers/langley/news/releases/1998/dec98/98-098.html Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Balázsik Valéria Copyright: ESA, EURIMAGE,

Részletesebben

Agrár-kutasokat támogató 3D-s talajinformációs rendszer fejlesztése

Agrár-kutasokat támogató 3D-s talajinformációs rendszer fejlesztése Agrár-kutasokat támogató 3D-s talajinformációs rendszer fejlesztése Hervai Anrdrás - PTE Kutatás háttere mezőgazdaság helyzete Magyarországon 8442 gazdasági szervezet 485 ezer egyéni gazdaság 9,3 millió

Részletesebben

Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja

Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter. Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz Intézet

Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter. Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz Intézet Ideális interpolációs módszer keresése a talajvízszint ingadozás talajfejlődésre gyakorolt hatásának térinformatikai vizsgálatához Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar

Részletesebben

Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése. Tárgy: Tájékoztató a mezőgazdasági termelők, egyéni és társas vállalkozások helyzetéről

Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése. Tárgy: Tájékoztató a mezőgazdasági termelők, egyéni és társas vállalkozások helyzetéről Iktatószám: 06-7918-10/2009. Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tárgy: Tájékoztató a mezőgazdasági termelők, egyéni és társas vállalkozások helyzetéről Az anyagot készítette: Lakosságszolgálati

Részletesebben

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció A TALAJ A TALAJ a földkéreg legfelső, laza, termékeny takarója kőzetek + elhalt szerves maradékok mállási folyamatok legértékesebb rész: humusz jellemzők: szemcsézettség, pórusméret, vízfelvevő képesség,

Részletesebben

NYF-GTFK Vezetés- és Humántudományi Tanszék mezőgazdasági mérnöki szak I. évfolyam. elmélet gyakorlat elmélet gyakorlat 1. 14 2-28 - Összesen: 28 -

NYF-GTFK Vezetés- és Humántudományi Tanszék mezőgazdasági mérnöki szak I. évfolyam. elmélet gyakorlat elmélet gyakorlat 1. 14 2-28 - Összesen: 28 - NYF-GTFK Vezetés- és Humántudományi Tanszék Tantárgy neve: AGRÁRTÖRTÉNET MM1102 Meghirdetés féléve: 1. félév Kreditpont: 1 Össz óraszám (elm+gyak): Félév Száma heti óraszám 1. 14 2-28 - Összesen: 28 -

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

A Magas Természeti Értékű Területek támogatási lehetőségei

A Magas Természeti Értékű Területek támogatási lehetőségei A Magas Természeti Értékű Területek támogatási lehetőségei Változatlan célok mentén a program továbbfejlesztése Továbbfejlesztés területei: o Előírások egyszerűsítése, csökkentése o Korábbi célprogramok

Részletesebben

Legmagasabb szintjük a gyepszint, amelyben csak lágyszárú növények fordulnak elő.

Legmagasabb szintjük a gyepszint, amelyben csak lágyszárú növények fordulnak elő. 1 Hazai fátlan társulások Szerkesztette: Vizkievicz András A jelen fátlan társulásainak kialakulását az alapkőzet, talajtípus, a domborzat és a kitettség, a terület vízháztartása befolyásolja, ezért intrazonális

Részletesebben

létük állati/emberi tevékenységtől vagy speciális talajfeltételektől függ A kapcsolat az emberek és a táj között gyenge

létük állati/emberi tevékenységtől vagy speciális talajfeltételektől függ A kapcsolat az emberek és a táj között gyenge Legelők létük állati/emberi tevékenységtől vagy speciális talajfeltételektől függ A kapcsolat az emberek és a táj között gyenge Sok legelő esetén kockázatot jelent más földhasználati mód, vagy éppen a

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Mezőgazdasági élőhelyek természetvédelmi kihívásai. Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály

Mezőgazdasági élőhelyek természetvédelmi kihívásai. Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Mezőgazdasági élőhelyek természetvédelmi kihívásai Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Országos jelentőségű védett természeti területek és Natura 2000 területek Magyarországon 2 Természetvédelmi

Részletesebben

A glejes talajrétegek megjelenésének becslése térinformatikai módszerekkel. Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter

A glejes talajrétegek megjelenésének becslése térinformatikai módszerekkel. Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter A glejes talajrétegek megjelenésének becslése térinformatikai módszerekkel Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz Intézet VIII. Kárpát-medencei Környezettudományi

Részletesebben

Tájrendezés és tájvédelem 3.

Tájrendezés és tájvédelem 3. Tájrendezés és tájvédelem 3. A tájrendezést megelőző vizsgálatok, Dr. Dömsödi, János Tájrendezés és tájvédelem 3.: A tájrendezést megelőző vizsgálatok, Dr. Dömsödi, János Lektor: Dr. Szalai, Tamás Ez a

Részletesebben

A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: A különböző kémhatású talajok eltérő termőképességének megismertetése

A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: A különböző kémhatású talajok eltérő termőképességének megismertetése A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: A különböző kémhatású talajok eltérő termőképességének megismertetése Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: homoktalaj, erdőtalaj, desztillált víz, 0,02 m/m %-os

Részletesebben

Területi vízvisszatartás és az agrártámogatási rendszer kapcsolata a természetvédelem szemszögéből

Területi vízvisszatartás és az agrártámogatási rendszer kapcsolata a természetvédelem szemszögéből Területi vízvisszatartás és az agrártámogatási rendszer kapcsolata a természetvédelem szemszögéből Duna Részvízgyűjtő Vizgazdálkodási Tanács, 2016.05.17. Dr. Ambrus András, Burda Brigitta (FHNPI), Dr.

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1313/2008. Tervezet a Tállyai Patócs-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november

Részletesebben

A fontosabb növényi kultúrák előzetes terméseredményei, 2007

A fontosabb növényi kultúrák előzetes terméseredményei, 2007 Közzététel: 2008. január 11. Sorszám: 7. Következik: 2008. január 14. Mezőgazdasági termelői árak A fontosabb növényi kultúrák előzetes terméseredményei, 2007 2007-ben 2,8 millió hektáron (az előző évinél

Részletesebben

TERMÉSZETVÉDELMI CÉLÚ GYEPESÍTÉS A GYAKORLATBAN. (Esettanulmányok a Hortobágyi Nemzeti Parkból) KAPOCSI István¹, DEÁK Balázs²

TERMÉSZETVÉDELMI CÉLÚ GYEPESÍTÉS A GYAKORLATBAN. (Esettanulmányok a Hortobágyi Nemzeti Parkból) KAPOCSI István¹, DEÁK Balázs² TERMÉSZETVÉDELMI CÉLÚ GYEPESÍTÉS A GYAKORLATBAN (Esettanulmányok a Hortobágyi Nemzeti Parkból) KAPOCSI István¹, DEÁK Balázs² ¹ Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, ² MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport

Részletesebben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány

Részletesebben

3 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK. 3.1 Biológiai aktivitásérték számítása

3 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK. 3.1 Biológiai aktivitásérték számítása RÖJTÖKMUZSAJ KÖZSÉG 8 TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA 2015 3 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 3.1 Biológiai aktivitásérték számítása Megnevezés Területhasználat Módosítás következtében megszűnik ha értékmutató

Részletesebben

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4.1. Termohelyi adottságok A térség síkvidék, mely a Tisza és a Körös találkozásától délkeletre fekszik, kedvezotlen domborzati adottság nélkül.

Részletesebben

A fontosabb növényi kultúrák előzetes terméseredményei, 2010

A fontosabb növényi kultúrák előzetes terméseredményei, 2010 Közzététel: 2011. január 12. Sorszám: 7 Következik: 2011. január 13. Mezőgazdasági termelői árak A fontosabb növényi kultúrák előzetes terméseredményei, 2010 2010-ben közel 2,6 millió hektáron (az előző

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( ) Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezeti elemek védelme

Részletesebben

Térinformatikai eszközök használata a szakértői munkában - a térbeliség hozzáadott értékei II. Esettanulmányok

Térinformatikai eszközök használata a szakértői munkában - a térbeliség hozzáadott értékei II. Esettanulmányok Talajtani Vándorgyűlés Térinformatikai eszközök használata a szakértői munkában - a térbeliség hozzáadott értékei II. Esettanulmányok Dobos Endre, Kovács Károly, Bialkó Tibor Debrecen 2016. szeptember

Részletesebben

Természetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok

Természetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Természetvédelem 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Természetvédelmi értékcsoportok 1. Természetvédelmi értékcsoportok 1. Földtani értékek 2. Víztani értékek

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

1. A talaj fogalma, funkciói, tulajdonságai (A)

1. A talaj fogalma, funkciói, tulajdonságai (A) Talajtan Az itt látható tematika sajnos még nem véglegesített, az oldal teljes feltöltésére jelenleg nincs lehetőségünk. Amennyiben rendelkezel olyan anyaggal, amelyet megosztanál másokkal is, küldd el

Részletesebben

Földművelésügyi Minisztérium augusztus 24. TájGazda ORSZÁGOS TANÚSÍTOTT TÁJJELLEGŰ GAZDÁLKODÁS, TERMÉKPROGRAM ÉS TANÚSÍTÓ VÉDJEGY

Földművelésügyi Minisztérium augusztus 24. TájGazda ORSZÁGOS TANÚSÍTOTT TÁJJELLEGŰ GAZDÁLKODÁS, TERMÉKPROGRAM ÉS TANÚSÍTÓ VÉDJEGY Földművelésügyi Minisztérium 2015. augusztus 24. TájGazda ORSZÁGOS TANÚSÍTOTT TÁJJELLEGŰ GAZDÁLKODÁS, TERMÉKPROGRAM ÉS TANÚSÍTÓ VÉDJEGY A 2013-ban létrehozott és a megvalósításhoz folyamatosan fejlesztett

Részletesebben

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja 2015. június 17. A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre Koltai Gábor 1 Rajkai Kálmán 2 Schmidt Rezső

Részletesebben

A Dél-ásványi gyepek (HUHN20098) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

A Dél-ásványi gyepek (HUHN20098) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve A Dél-ásványi gyepek (HUHN20098) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 1 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek BioAqua Pro Környezetvédelmi

Részletesebben

Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztály október 26.

Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztály október 26. A szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználása talajvédelmi hatósági engedély alapján és a szennyvíziszap felhasználásával készült termékek piacfelügyelete Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett.

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett. 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 szeptemberében a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 9 mm (Fehérgyarmat) és 250 mm (Murakeresztúr) között alakult, az

Részletesebben

Lejtőhordalék talajok osztályozásának kérdései

Lejtőhordalék talajok osztályozásának kérdései Lejtőhordalék talajok osztályozásának kérdései Bertóti Réka Diána, Dobos Endre, Holndonner Péter Miskolci Egyetem - Műszaki Földtudományi Kar, Természetföldrajz-Környezettan Intézeti Tanszék VIII. Kárpát-medencei

Részletesebben

Vízszállító rendszerek a földkéregben

Vízszállító rendszerek a földkéregben Vízszállító rendszerek a földkéregben Módszertani gyakorlat földrajz tanárjelölteknek Mádlné Szőnyi Judit szjudit@ludens.elte.hu Csondor Katalin Szikszay László Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék

Részletesebben

A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014

A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014 A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014 BEVEZETÉS... 4 1. MAGYARORSZÁG TERMÉSZETI ÁLLAPOTA ÉS JÖVŐKÉPE... 5 1.1

Részletesebben

HAJDÚNÁNÁS VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 2012. ÉVI FELÜLVIZSGÁLAT

HAJDÚNÁNÁS VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 2012. ÉVI FELÜLVIZSGÁLAT HAJDÚNÁNÁS VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 2012. ÉVI FELÜLVIZSGÁLAT ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK FELÜLVIZSGÁLATA (Előkészítő munkák) 1. A felsőbbszintű tervekkel való összhang előzetes értékelése 2. Örökségvédelem

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben