Komárom Város turisztikai célú településfejlesztési koncepciója

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Komárom Város turisztikai célú településfejlesztési koncepciója"

Átírás

1 Komárom Város turisztikai célú településfejlesztési koncepciója Készítette: Aquaprofit Műszaki, Tanácsadási és Befektetési Rt

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS HELYZETELEMZÉS Korábbi dokumentumok áttekintése Gazdasági társadalmi elemzés Általános információk Regionális kapcsolatok A Komáromi Kistérség környezeti állapota Gazdasági környezet Komárom környezete Komárom gazdasága Komárom történelmének rövid áttekintése A mai Komárom gazdasága Demográfia, humán erőforrások Közlekedési kapcsolatok és elérhetőség A Duna és a határmentiség szerepe Infrastruktúra Közigazgatás Egészségügyi és szociális ellátás Közművelődés, helyi kultúra, rekreáció A település fejlesztési adottságai Turizmus A világ turizmusa Kontinensünk turizmusa A turizmus jelenlegi helyzete Magyarországon A turizmus helyzete Közép-Dunántúlon A turizmus helyzete Komárom-Esztergom megyében és a Komáromi Kistérségben A turizmus szervezeti rendszere Közép-Dunántúlon Komárom turisztikai adottságai A település legfőbb idegenforgalmi látványosságai Szolgáltatások, kiegészítő turisztikai vonzerő Kereskedelmi egységek Városmarketing Konkurens települések SWOT ANALÍZIS JÖVŐKÉP CÉLFA I. PRIORITÁS: Turizmusfejlesztés II. PRIORITÁS: Infrastruktúra- és településfejlesztés III. PRIORITÁS: Szervezet- és intézményfejlesztés ÜTEMEZÉS ÖSSZEGZÉS FELHASZNÁLT IRODALOM

3 1. BEVEZETÉS Komárom Turisztikai célú településfejlesztési koncepcióját Komárom Város Önkormányzata megbízásából az Aquaprofit Műszaki, Tanácsadási és Befektetési Zrt. munkatársai és szakértői készítették. A koncepció célja Komárom turisztikai lehetőségeinek feltárása, elemzése, az ezeken alapuló jövőkép megfogalmazása, valamint a jövőkép eléréséhez szükséges konkrét lépések számbavétele. A fenti cél eléréséhez a rendelkezésre álló statisztikai adatok, valamint korábbi fejlesztési dokumentumok széleskörű elemzését végeztük el. Az irodai munkán túl helyszíni bejárást is tartottunk, ezek során személyes tapasztalatokat szereztünk a városról. A turisztikában és a területfejlesztésben érdekelt helyi tisztségviselőkkel és vállalkozókkal egyeztettünk, javaslataikat figyelembe vettük, beépítettük a koncepcióba. A statisztikai adatok, a terepbejárás és az érdekeltekkel folytatott eszmecsere után megalkottuk a város jövőképét, SWOT-elemzést végeztünk, amiben számba vettük Komárom adottságait, gyengeségeit, fejlesztési lehetőségeit valamint az esetleges veszélyforrásokat. Megfogalmaztuk a turisztikai fejlesztések legfőbb irányait, konkrét lépéseket javasoltunk azok megvalósításához. Egy település számára a turisztikai célú településfejlesztés egy olyan új szemszögből kínál fejlődési, fejlesztési esélyt, mely nemcsak a turizmus fontosságának felismeréséből ered, hanem annak minden előnyét kihasználva törekszik az adott település adottságaira alapozva a lehetőségeket kiaknázni. A turizmus egyik legnagyobb előnyei között említhetjük, hogy rövid időn belül látványos sikereket eredményezhet. A turizmus fontossága a település számára megteremti az együttműködést a regionális és a helyi szakmai szervezetekkel, más települések önkormányzataival és a civil szervezetekkel. Kiemelendő a GDP-re, a fizetési mérlegre és a foglalkoztatottságra gyakorolt hatása. A helyi lakosok tekintetében kiemelendő az életminőségre való hatás és a társadalmi-kulturális változások. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy egy város gazdasági életére mennyire pezsdítő hatással van, befektetőket és tőkét is vonz egy-egy kedvelt desztináció. 3

4 A lehetőségek tárháza kimagasló a turizmus területén, hiszen a vendégekkel való találkozás, az érintkezés lehetőséget ad a kulturális cserére, a népek közötti megértésre, ezért is hívják a turizmust a béke iparágának. 4

5 2. HELYZETELEMZÉS 2.1. Korábbi dokumentumok áttekintése A Közép-Dunántúli Régió Területfejlesztési Programja (kitekintéssel 2013-ig) 1. Prioritásában, A gazdasági környezet innováció-orientált fejlesztése cím alatt a prioritás közvetlen céljaként fogalmazza meg, hogy: növelje a régió idegenforgalmának nemzetközi versenyképességét, a régió gazdaságában betöltött súlyát és csökkentse annak szezonális jellegét. A 2004-ben készült Közép-Dunántúli Régió Regionális Akciótervének Stratégiai céljában Innovatív, versenyképes szociális és gazdasági struktúrák említi a régióban rejlő turisztikai potenciál kiaknázása -t. Célként fogalmazza meg a turizmus versenyképességének, jövedelemtermelő képességének erősítését, a szezonalítás oldását, az exkluzív és az egyedi attrakciókon alapuló turizmus felé történő elmozdulást. A kiemelt beavatkozási területek között szerepelnek a gyógy- és termálfürdővel (illetve a termálvízkincs hasznosításával) rendelkező települések. Komárom-Esztergom megyei Területfejlesztési Tanács által 2006-ban elfogadott Komárom- Esztergom megye fejlesztésének meghatározó tényezői, összefoglaló értékelés című munkában szereplő SWOT analízis a lehetőségek számbavételénél elsők között említi a Komáromi Erődrendszert mint potenciális Világörökségi helyszínt. Komárom Város Középtávú Városfejlesztési Koncepciója ( ) stratégiai céljai között több olyan célt határoz meg, mely közvetlenül vagy közvetetten a turizmus fejlesztését is szolgálja. Ezek: Városközponti terek felújítása Gyógyszálló építése, a Thermál fürdő fejlesztése A komáromi erődrendszer szerepének erősítése, az erődrendszer világörökség részévé válásának elősegítése Kulturális- és konferenciaközpont építése 5

6 2.2. Gazdasági társadalmi elemzés A fejezetben ismertetjük Komárom város jelenlegi adottságait a település fejlődési pályájának vizsgálatával, terveivel és kapcsolódásaival a regionális fejlesztési elképzelésekhez. Bemutatjuk a település régióban elfoglalt gazdasági, turisztikai helyét és helyzetét Általános információk Komárom a Közép-Dunántúl Régióban, Komárom-Esztergom megyében, a Duna jobb partján található. A Magyarország északi határán (Szlovákia) fekvő város a fővárostól és a nyugati határtól egyaránt mintegy 90, Tatabányától 30, Székesfehérvártól 74, Győrtől 40 kilométerre fekszik. A Komáromi Kistérség központját alkotó város ember otthona. Komárom vidékének klímája mérsékelten meleg, száraz, enyhe telű, az évi középhőmérséklet 10,5 C. A napsütéses órák száma évi 2000 óra. Az uralkodó szélirány északnyugati, az évi csapadékösszeg 550 mm. A nyári napok száma (napi maximum hőmérséklet meghaladja a 25 C) 65-70, a fagyos napok száma országos átlaghoz képest alacsonyabb (kevesebb, mint 90 nap). A várossal szemben, a Duna bal partján, a Vág torkolata mellett található a jelenleg Szlovákiához tartozó Komárno (Révkomárom, Öregkomárom, Észak-Komárom). Az egykor közigazgatásilag egységes városrészeket az Erzsébet-híd köti össze Regionális kapcsolatok A Közép-Dunántúl Régiót Fejér, Veszprém és Komárom-Esztergom megyék alkotják. A régiót északon a Duna és Szlovákia, keleten a Közép-Magyarország Régió, délkeleten ismét a Duna és a Dél-Alföld Régió, délen a Balaton és a Dél-Dunántúl Régió, míg nyugaton a Nyugat-Dunántúl Régió határolja. 6

7 Az ENSZ EGB égisze alatt 1997-ben meghatározott Helsinki folyosók közül négy érinti a régiót. Ezen folyosók fejlesztését az Európai Unió kiemelten kezeli. IV. korridor: Ausztria/Szlovákia Budapest Románia/Szerbia V. korridor: Szlovénia Budapest Ukrajna VII. korridor: Duna X a. korridor: Budapest Horvátország A régió központi fekvése miatt jelentős átmenő forgalommal rendelkezik, a térségen keresztül bonyolódik az Ausztria (és Nyugat-Európa), Szlovénia és Horvátország (tengeri kikötők) felé irányuló kereskedelem, közúton és vasúton egyaránt. A Közép-Dunántúl Régióban 26 statisztikai kistérség található, melynek megoszlása megyénként a következő: Fejér megye: 10 kistérség Veszprém megye: 9 kistérség Komárom-Esztergom megye: 7 kistérség Komárom-Esztergom megye északnyugati települései (Esztergom és környéke) 2003 óta tagjai az Ister-Granum Eurorégiónak. (Az Ister a Duna, a Granua a Garam római neve.) A régió szlovákiai (Nyitrai körzet) és Pest megyei településeket is összefog. A települések főleg kulturális, egészségügyi és közlekedés-fejlesztési téren működnek együtt. Szintén Komárom-Esztergom megyét érinti a Vág-Duna-Ipoly Eurorégió, melynek Pest megye és a Dunával határos szlovákiai körzetek tagjai ban hozta létre a Komárom-Esztergom megyei Neszmély Község Önkormányzata, a Tatai Kistérség Területfejlesztési Társulata és a szlovákiai Hídverő Társulat a Duna Eurorégiót, lerakva ezzel oktatási és kulturális együttműködések alapjait. Komárom-Esztergom megye a régióban egyedüliként az országhatár mellett fekszik. A határt jelentő Dunán két közúti (Esztergom, Komárom) és egy vasúti (Komárom) híd ívelt át. A megye gazdaságában meghatározó szerepe van a Dunának mint Európa egyik legfontosabb vízi útjának és a fővárost a nyugati határral összekötő M1-es autópályának és vasúti fővonalnak. 7

8 A Komáromi Kistérséget nyugaton Győr-Moson-Sopron megye, északon Szlovákia, keleten a Tatai Kistérség, délen a Kisbéri Kistérség és az Oroszlányi Kistérség határolja. A terület központja Komárom. A kistérségen áthalad az M1-es autópálya, a Budapest-Bécs vasúti fővonal, északi határát pedig a Duna jelenti, amin közúti és vasúti híd is átvezet Szlovákiába. A kistérség tehát rendkívül előnyös közlekedési adottságokkal rendelkezik. Komárom városa a kistérség, valamint a megye nyugati felének központja, a Duna jobb partján fekszik. A városban található a megye két közúti Duna hídjának egyike és az egyetlen vasúti híd. A Duna bal partján fekszik Komárno, mely egykor egy várost alkotott a magyarországi Komárommal. A történelmi városmag Szlovákiában található. Komárom és Komárno számára egyaránt fontos az együttműködés, amire az Európai Unió keretei között egyre több lehetőség nyílik. Komárom testvérvárosi szerződést eddig hat településsel kötött: Komárno (Révkomárom, Öregkomárom, Észak-Komárom) (Szlovákia) Juddendorf-Strassengel (Ausztria) Lieto (Finnország) Naumburg (Németország) Sebes (Szászsebes) (Románia) Sosnowiec (Lengyelország) Figyelemre méltó, hogy Lieto és Szászsebes nem csak Komáromnak, hanem Komárnonak is testvérvárosai. 8

9 A Komáromi Kistérség környezeti állapota A Komáromi Kistérség legfontosabb környezeti erőforrása a termőföld, a kistérség összterületének több, mint háromnegyede (75,9%) szántó. A mezőgazdasági területek döntő hányadán szántóföldi növénytermesztés folyik, ami jelentősen meghaladja a megye és a régió átlagát. Jelentős természeti erőforrás a feltárt ám csak részben hasznosított és hasznosítható termálvíz készlet. Szintén a jelenleginél jobban hasznosítható lenne a Duna, valamint a területen áthaladó szélcsatorna. A levegő elszennyeződésekor jelentős egészségügyi kockázatokat okoz, amelyek a társadalom fejlődésének alapfolyamatait gátolhatják. Az ember létezését legközvetlenebbül biztosító közeg vizsgálata és védelme kiemelt fontosságú. A levegő szennyezettségét a kistérségben Komáromban és Almásfüzitőn mérik rendszeresen. A korábban igen súlyos ipari eredetű levegő-szennyezettségi problémák mérséklődtek, ami az ipari szerkezet- és technológiaváltással és a gázfűtés térhódításával magyarázható. Továbbra is jelentős a porszennyezés. A közlekedési eredetű légszennyezés tekintetében az ólomterhelés csökkenése, a szén-monoxid- és porterhelés növekedése figyelhető meg, elsősorban az M1-es autópálya, valamint az 1-es és 13-as főutak mentén. A megfelelő mennyiségű és minőségű víz megléte alapvető fontosságú az élővilág, a társadalom és a gazdaság stabil, harmonikus működéséhez. A kistérség ivóvízellátása három bázisból történik. Komárom és Ács esetében a Duna parti szűrésű kútjaiból, Bábolna részben regionális vízvezetékből, míg a többi település fúrt kutakból jut ivóvízhez. A fúrt kutak veszélyeztetettek, elsősorban növekvő vas és nitráttartalmuk miatt. A parti szűrésű és fúrt kutak szintén a sérülékeny vízbázisokhoz sorolhatók. A csatornahálózat kiépülése előrehaladott, csak Csém községben nem megoldott. A felszíni és felszín alatti vizek védelmében tovább kell növelni a csatornahálózatra csatlakozott lakások arányát (67 %). A felszíni vizek minősége nem kielégítő. A Duna kistérséget határoló 30 kilométeres szakaszán a vízminőség romlik. Ennek oka a közvetlenül, vagy kisebb vízfolyások közvetítésével a folyóba vezetett jelentős mennyiségű tisztítatlan szennyvíz. 9

10 Az ár- és belvíz elleni védelem tekintetében a kistérségben is tennivalók vannak, mivel a vízfolyások jelentős részénél mederrendezést kell végezni. A belvizek elvezetése nem megfelelő. A talaj és hozzá kapcsolódóan a felszín alatti vizek védelme kiemelt szerepet kell kapjon a kistérségben. A kistérség erősségének számító mezőgazdaság kialakulásához a kiváló talajadottságok döntő mértékben járultak hozzá. A tájhasználat intenzitásából nagyüzemi gazdálkodás Bábolnán adódóan agrár-környezetvédelmi problémák sokasága merül fel. A vízzáró rétegek elszennyeződésének egyik szomorú példája az Igmándi keserűvíz melynek kitermelése az intenzív mezőgazdasági termelés következtében beállt minőségromlás nitrát, foszfát szennyeződés miatt leállt. A nagyüzemi gazdálkodás következtében az eredeti növénytakarót szántóföldi monokultúrák váltották fel, drasztikusan csökkentve ezzel az ökológiai sokféleséget. A löszpusztai erdőket szegényesebb élővilággal rendelkező akác- és nemesnyár-ültetvények váltották fel. Az ipari tevékenység szintén jelentősen károsította a talajt. Almásfüzitő vörös iszap tározóinak a timföldgyártás során keletkező veszélyes hulladék porzás-mentesítése folyamatos, de még nem teljesen megoldott. Az egykori ipari területeken olajszennyezés is érte a talajt, ami a területek újrahasznosítását is erősen hátráltatja. A zajterhelés csak néhány ipari és mezőgazdasági üzem közelében, valamint a főutak településeken áthaladó szakaszain számottevő. A hulladékgazdálkodás területén jelentős fejlődés ment végbe a kistérségben. Ma már a települések többségéből korszerűen kialakított regionális hulladéklerakókba (Győr, Oroszlány, Tatabánya) kerül a szilárd hulladék. A kistérségben csak Nagyigmándon működik szemétlerakó. A korábban használt lerakók állapota azonban az esetek többségében jelentős rekultivációs feladatot ró a településekre. A veszélyes hulladékok tekintetében elsősorban a mezőgazdasági veszélyes hulladékok gyűjtése és ártalmatlanítása jelent gondot, az ipari eredetű hulladékok gyűjtése, szelektálása és elszállítása megoldott. Fontos szennyező források lehetnek még a kistérségben fellelhető trágyatárolók és hígtrágya leürítő helyek. A kistérségben a dögkutak állapota rossz (elavultak, megteltek), a gazdaságok állati tetemeit és maradványait a Győri ATEV szállítja el és ártalmatlanítja. 10

11 A VÁTI kht. Magyarország kistérségeinek környezeti állapotát komplex mutatókkal vizsgálta. A használt indikátorok alapján (légszennyezési adatok, szennyvíztisztítás mértéke, talajterheltség, egy főre jutó veszélyes hulladék mennyisége, egy főre jutó települési szilárd hulladék mennyisége és a szigetelt lerakóra szállító települések aránya, erdőtűzzel sújtott erdőterületek aránya) a Komáromi Kistérség a környezeti állapot szerinti legrosszabb, kiemelten terhelt kistérségek csoportjába tartozik. A kistérségek környezeti terhelésekkel szembeni érzékenységet tekintve a Komáromi Kistérség a kismértékben veszélyeztetett kistérségek csoportjába került Gazdasági környezet A Közép-Dunántúl Régió földrajzi elhelyezkedése kedvező. Napjainkban, a közép-európai térségben új fejlődési zónák, innovációs erőcentrumok kialakulása figyelhető meg, melyek közvetlenül kapcsolódnak az európai magtérséghez. Az egyik, a dél-bajor innovációs tengelyre felfűződő, Prága környékén és Bécs-Pozsony-Győr környékén formálódik, melyek egyesülve innovációs tengelyként folytatódnak egészen Budapestig. A Közép-Dunántúl Régió ennek a tengelynek a része. Magyarország gazdaságilag egyik dinamikusan fejlődő régiója Közép-Dunántúl. Az egy lakosra jutó bruttó hazai termék (GDP) tekintetében hosszú évek óta harmadik a Budapestet is magába foglaló Közép-Magyarország és Nyugat-Dunántúl után, a GDP növekedése töretlen. Az ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma a régióban alacsonyabb volt (111), mint az országos átlag (120). A régión belül az országos átlag fölött volt Veszprém megye (121), míg Fejér (106) és Komárom-Esztergom megye (106) alatta, de a megyék országos átlagát (102) még ezek is meghaladták. A gazdasági szervezetek egy lakosra jutó beruházásaik tekintetében Közép-Dunántúl az első helyen állt, a megyék között Komárom-Esztergom megye az első, Fejér megye a második, Veszprém a nyolcadik helyet foglalta el 2005-ben. Közép-Dunántúlon a munkanélküliségi ráta 2005-ben az országos átlag (7,2 %) alatti 6,3 % volt, miközben a foglalkoztatási arány meghaladva az országos átlagot (50,5%), 53,6 % volt. 11

12 Komárom-Esztergom megye a rendszerváltás előtt a középhegységi ipari tengely részeként hazánk fejlett térségeihez tartozott. Az 1990-es évek elején az ipari termelés visszaesett, de a külföldi beruházások és a sikeres szerkezetváltás következtében ma már ismét hazánk fontos ipari központja. Komárom-Esztergom megyében az alkalmazásban állók 51%-a az iparban és az építőiparban, 46 %-a a szolgáltató szektorban, 3%-a az agrárszektorban dolgozott 2005-ben. Az ipari különösen a feldolgozóipari foglalkoztatottak száma az elmúlt években folyamatosan növekedett. Komárom-Esztergom megyében az országos trendtől eltérően nem csökken a gazdaságilag aktív népesség száma. A Komáromi Kistérségben az ezer lakosra jutó vállalkozások száma (99) alacsonyabb volt a megyei átlagnál (106) 2005-ben. A regisztrált munkanélküliek aránya a teljes népességből a megyében itt volt a legalacsonyabb (4,1 %). Az ezer lakosra jutó személyi jövedelemadót fizetők száma a Komáromi Kistérségben volt a legmagasabb (486), akár csak az egy lakosra jutó a személyi jövedelemadó-alapot képző jövedelem Komárom környezete A Komáromi kistérség kilenc településén fő él, ezen belül Komárom lakossága majd húszezer fő. A munkanélküliségi ráta 4%, ez a megyei átlagnál alacsonyabb. Az Ácstól-Esztergomig terjedő ipari sávjának egyik jelentős bázisa Komárom. Közlekedésföldrajzi helyzete meghatározó jelentőségű fejlődése szempontjából. Kikötője, nemzetközi beés kiléptető állomásként határőrizeti és vámellenőrző szerepet játszik. Hídja határátkelő és fontos nemzetközi útvonal része. Ipari parkja a helyben foglalkoztatás lehetősége mellett a szomszédos Almásfüzitő foglalkoztatási gondjainak megoldását is szolgálhatja. A fenti urbanizációs sáv, döntően ipari, kereskedelmi, szolgáltatói tevékenysége mellett, alapvetően mezőgazdasági termelést, feldolgozást, értékesítést, élelmiszeripari tevékenységet folytató régió gazdasági fejlettsége a megyén belül kiegyensúlyozott. Tőkehiány, értékesítési problémák, alacsony jövedelmezőség - elsősorban a kisvállalkozásokat sújtották, sújtják. 12

13 A kistérségben két, országos méretekben is jelentős szervezet található: a Komáromi Mg. Rt, ahol jelentős szerepet játszik az exportra termelés, és Bábolna 200 éves, nemzetközileg is elismert gazdasága, amelynek tevékenysége nagyban hozzájárult az egész hazai mezőgazdaság fejlődéséhez. A térségben lezajlott pozitív és negatív változások eredményeként a gazdaság stabilizálódott, a munkanélküliség mérséklődött, bár még mindig a megyei átlag feletti. Megjelent a külföldi tulajdon, azon belül kistérségi sajátosságként a határon túli, szlovák tőke. Javult a települések arculata, dinamikusan fejlődött az infrastruktúra, megerősödtek a civil szervezetek, javult kapcsolatuk az önkormányzatokkal. Negatív irányú változás az elszegényedés, az esélyegyenlőség romlása. A térség természeti értékei a sokfelé meglévő, védett növénytakaró mellett Komárom, Ács és Bábolna termálvize, és a Concó-patak völgyében kialakított, horgászásra, üdülésre használt mesterséges tavai meghatározóak: (Ács: Malom-tó, Nagyigmándi-tó, Mocsa határában az egykori bányatavak). Az M1-es autópályáról a 13-as út vezet ide, a 10-es út pedig áthalad a határ menti településen. Vasúton a Budapest-Hegyeshalom-Rajka, az Esztergom-Komárom és a Székesfehérvár- Komárom vonal vonataival érkezhetünk ide. Komárom városrésze Szőny, az egykori Brigetio. A gazdag régészeti lelőhelyen 1922 óta folynak ásatások (Lapidarium Brigetionense; római kőtár). A XIX. sz-i Gyürky-kastély ma kórházként működik. A XX. század elején épült nyaralók közül a legszebb a csak "tornyos villaként" emlegetett egykori Tuba-villa, ma imaház. A Duna két partján összefüggő rendszert alkotó védműgyűrű legkorszerűbb tagjai ma is Magyarországon állnak: Monostori, Igmándi és Csillag erőd. A Komárom katonaéletét bemutató: Várak, erődök, katonák című kiállítás a Monostori erőd egyik fő attrakciója - a számos program mellett (Híres Komárom - történelmi hétpróba és színjáték). A legfiatalabb (Igmándi) erődben a harántsáncok is megépültek, s ma eredeti állapotukban tanulmányozhatók. Számos múzeumot találunk a városban (Magyar tengerészettörténeti kiállítás, Czibor Zoltánemlékkiállítás, Klapka György Múzeum, Komáromi Kisgaléria). A Komáromi Gyógyfürdő közel 5 hektáros területen 6 medencével várja vendégeit. Színes programajánlattal rendelkező város (Horgászversenyek, Húsvéti játszóház, Történelmi 13

14 Tavaszi Fesztivál, motoros találkozó, Mediawave Majális, Vízitúrák, Szigetkerülő Túra, Borostyán Fesztivál, Rába Túra, Mosoni-Duna Túra, Szüreti falunap, Pityóka fesztivál) Komárom gazdasága Komárom történelmének rövid áttekintése A várost keleti irányból átszelő főút évszázadok óta főközlekedési útvonal. Ennek mentén alakult ki Szőny területén Brigetio, mely a római kori Pannónia egyik legjelentősebb településévé fejlődött. A város római kőtára ezt az időszakot eleveníti fel. A gazdag régészeti lelőhelyen 1922 óta folynak ásatások. A római kort követő újabb fénykor a honfoglalással kezdődött, amikor a Duna északi partján erős földvárat építettek. Az István király által alapított Komárom ekkor lett a vármegye székhelye. Vára a XV. században kedvelt királyi pihenőhelyként ismert. A török időkben, mint Bécs elővédje tovább erősödött. A XVII. században a várnak a város felőli része elé felépítették az ötszögű Újvárat. A XIX. század elején - rövid időre - birodalmi központ lett a város: a Bécset elfoglaló Napóleon elől 1809-ben egész udvartartásával ide menekült I. Ferenc német-római császár és magyar király. Ennek eredményeként lett Komárom "az erődök városa". Három erődítmény tekinthető meg ebből: a Monostori, a Csillag és az Igmándi erőd. Az 1848/49-es szabadságharc idején a település állandó császári ostromgyűrű alatt állt. Ebben az időben pusztult el szinte teljesen Újszőny, s az újjáépített község 1896-ban egyesült a bal parti Komárommal. Az egyesülés feltételeit az 1892-ben átadott állandó dunai vashíd, az Erzsébet híd teremtette meg. Az I. világháborút követően az északi városrészt január 10-én a csehszlovák hadsereg foglalta el. A kialakult állapotot a trianoni döntés véglegesítette: a városrész Komárno néven a Csehszlovák Köztársaság része lett, a déli pedig mint Komárom-Újváros néhány évig a csonka Komárom vármegye székhelye volt. 14

15 A mai városhoz tartozik Koppánymonostor, amely a XII. században alapított bencés monostorról kapta nevét. Az itteni Duna-parton a XIX. század végén, a XX. elején politikusok, kereskedők építették fel villáikat A mai Komárom gazdasága 1. Táblázat Komárom és a megye hasonló adottságú városainak lakossága és vállalkozásainak száma 2005 Lakosság 1000 főre jutó (fő) regisztrált vállalkozás vállalkozások száma Komárom Tatabánya Esztergom Tata Oroszlány Forrás: KSH Komárom város környékén az ágazatok közül meghatározó a mezőgazdasági termelés és a hozzá kapcsolódó termékfeldolgozás. A legnagyobb komáromi mezőgazdasági nagyüzem a SOLUM Rt. Komáromban 2005-ben 895 társas és 1526 egyéni vállalkozás volt. Az ezer főre jutó regisztrált vállalkozások számának tekintetében a város alig maradt le Tatabányától és Esztergomtól, igaz a megyében élenjáró Tatától jócskán elmaradt. Komárom ipari parkja a város nyugati kapujánál, az M1-es autópályától 6 kilométerre, a vasúttól és a folyami kikötőtől 1 kilométerre található. Repülőtér 30 kilométerre, nemzetközi légikikötő 90 kilométerre található. Jelenleg épülettel rendelkező betelepülők: Nokia Komárom Kft. Perlos Műanyag Tervező Kft. MPS ALBA Kft. SCHWÖLLER Karnisgyár Kft. Foxconn Hungary Kft 15

16 Monat CO. Építőanyagkereskedelmi és Szállítmányozási Kft Vasútépítő Kft. Hansaprint Elanders Kft. Sunarrow Hungary Kft. Kayser Automotive Hungária Kft. Savcor Komárom Kft. RR Donnelley Magyarország Kft. Medicina Egészségközpont Az ipari parkon kívül tevékenykedő üzemek közül ki kell még emelni a Komáromi Nyomda és Kiadó Kft.-t, mely már jogelődjével együtt számolva több mint hatvan éve működik Komáromban. A tervek szerint a MOL komáromi telephelyén az osztrák Rossi Beteiligungs GmbH-val közösen biodízel üzemanyag előállítására alkalmas üzemet hoz létre. A gyár repce, napraforgó és használt sütőolaj alapanyagokat használhat majd fel. A termelés során melléktermékként keletkező glicerin hasznosításáról energetikai, gyógyszer- vagy más ipari felhasználással gondoskodnak. A gyáregység a tervek szerint decembertől embernek ad munkát. Komárom gazdasági életében egyre nagyobb szerepet játszanak a szolgáltatások, ma már a lakosság fele ebben a szektorban dolgozik. A városban a nagy kereskedelmi láncok közül a TESCO, a Profi, a Spar, a Plus, a Penny Market, a DM és a Rosmann van jelen. A kiskereskedelmi üzletek és vendéglátóipari vállalkozások mellett az 1965-ben felfedezett és két évre rá gyógyvízzé nyilvánított, 62 C termálvízre települt fürdő a legjelentősebb. A városi turizmus szerves részeként a városi gyógyfürdő fenntartását a KOMTHERMAL Kft. végzi. A távfűtést a Komárom Távhő Kft. szolgáltatja, a Vizák Kft. a város vízellátását, csatornahálózati rendszerének kezelését látja el. 16

17 Demográfia, humán erőforrások 1. ábra Komárom Esztergom megye lakosságának alakulása 2000 és 2005 között fő év Forrás: KSH 2. ábra A fiatalok és idősek arányának változásakomárom-esztergom megye összlakosságához viszonyítva % évnél fiatalabbak 60 évnél idősebbek év Forrás: KSH 17

18 A Közép-Dunántúl Régió az ország területének 12 %-át foglalja el. A régió területének %-át Veszprém megye és Fejér megye, 20 %-át Komárom-Esztergom megye teszi ki. A régió hazánk lakosságának 11 %-át adja. A régió népességének 39 %-a Fejér megyében, 33 %-a Veszprém megyében, 28%-a Komárom-Esztergom megyében él. A népsűrűség tekintetében jelentős különbségek vannak a régióban. Veszprém megye a leggyérebben lakott (81 fő/km 2 ), ezt követi Fejér megye (98 fő/km 2 ) végül a kifejezetten sűrűn lakott, országos átlagot (108 fő/km 2 ) is jelentősen meghaladó Komárom-Esztergom megye (139 fő/km 2 ). Komárom-Esztergom megye lakossága csökken. Az idősek aránya és létszáma növekszik, a fiatalok aránya és létszáma folyamatosan csökken, a megye elöregedik. Jelentős részben ennek tudható be, hogy a megyében nőtöbblet mutatkozik. 2. Táblázat Komárom és a megye hasonló adottságú városainak népessége és népességváltozásai 2005 természetes fogyás ill. belföldi vándorlási Lakónépesség szaporodás különbözet (fő) (1000 lakosra) (1000 lakosra) Komárom ,6 0,2 Tatabánya ,5-1,5 Esztergom ,3 8,7 Tata ,1 9,3 Oroszlány ,9-10,2 Megye összesen ,6 1,6 Forrás: KSH 2005-ben Komárom lakónépessége fő volt, a megye lakóinak 6,2 %-a élt a városban. A lakók 14 %-a 15 évnél fiatalabb, 16 %-a 64 évnél idősebb volt. A születések és halálozások számát figyelembe véve Komáromban természetes fogyás volt megfigyelhető, igaz kisebb mértékben, mint a megye átlaga. A természetes fogyás okozta veszteséget nem tudja kompenzálni a város vándorlási nyeresége hez képest a város lakossága 1 %-kal csökkent, ami stagnálást, illetve enyhe fogyást jelent. 18

19 3. ábra Komárom lakosságának alakulása 2001 és 2005 között fő év Forrás: KSH Komárom városában a munkanélküliség aránya, az aktív korú lakosságot tekintve 4 %, ez az országos átlagnál alacsonyabb. Komárom városa az ország fiatalabb népességű térségeibe tartozik, az itt élők iskolázottsági színvonala kedvező. A szakmával rendelkezők képesítése sok esetben nem felel meg a kínálkozó kereslettel, ezért átképzésre lenne szükség. 4. ábra Komárom lakosságának gazdasági aktivitása Aktív korúak 36% 64% kereső 54% munkanélkül tanuló, eltartott 3% 7% Összlakosság Forrás: KSH 19

20 3. Táblázat Komárom lakosságának gazdasági aktivitása 2005 fő Lakosság arányában Lakosság száma % Aktív korúak száma ( % évig) ebből kereső % ebből munkanélküli % ebből tanuló, eltartott % Forrás: Komárom Város Önkormányzata Közlekedési kapcsolatok és elérhetőség Közút 4. Táblázat Komárom és néhány magyar település távolsága és az utazási idő személyautóval 2005 Komáromtól való távolság (km) Utazási idő (perc) Tatabánya Győr Székesfehérvár Budapest Hegyeshalom Forrás: Komárom közúton jól megközelíthető. A városon áthalad az 1-es és 13-as számú főút, Komáromtól 9 kilométerre délre halad az M1-es autópálya. A főváros 90 kilométerre található, végig autópályán megközelíthető, akárcsak a szomszédos régió Nyugat-Dunántúl Régió központja, a 40 kilométerre található Győr. Közép-Dunántúl központja, Székesfehérvár 75 kilométerre található. A megyeszékhely Tatabánya 30 kilométerre délkeletre fekszik Komáromtól. A városban nemzetközi határátlépő található. Vasút Komárom a Budapest Győr Hegyeshalom Bécs vasúti fővonal mellett fekszik. A városban lévő vasúti hídon állandó személyforgalom nincs. 20

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. február 27. Felhasznált források UN WORLD TOURISM ORGANIZATION OECD, CIA FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20.

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20. A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. június 20. Adatforrásaink UN WORLD TOURISM ORGANIZATION IMF, CIA World FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL COMMISSON

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa

Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Magyar Turizmus Zrt. 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1)488-87 Fax: (6-1)488-86 E-mail: htbudapest@hungarytourism.hu www.itthon.hu Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Az észak-európai

Részletesebben

Az észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma

Az észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma MAGYAR TURIZMUS ZRT. Kutatási Csoport 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1) 488-871 Fax: (6-1) 488-8711 E-mail: kutatas@itthon.hu www.itthon.hu A TISZA-TÓ RÉGIÓ KÜLDŐPIACAI ÉSZAK-EURÓPA Az

Részletesebben

A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben

A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben Készítette a Magyar Turizmus Rt. a A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben Budapest, 2003. február hó A világ turizmusának forgalma 2002-ben Magyar Turizmus Rt. A Turisztikai Világszervezet

Részletesebben

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban A VILÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1990 ÉS 2002 KÖZÖTT Nemzetközi turistaérkezések 1990 és 2002 között a nemzetközi turistaérkezések száma több mint másfélszeresére,

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI SZÁLLODAIPAR FEJLŐDÉSE KÖZÖTT

A MAGYARORSZÁGI SZÁLLODAIPAR FEJLŐDÉSE KÖZÖTT A MAGYARORSZÁGI SZÁLLODAIPAR FEJLŐDÉSE 2008 2018 KÖZÖTT I. SZÁLLODAI KERESLET-KÍNÁLAT VÁLTOZÁSA ORSZÁGOSAN 2008 2010 2012 2013 2017 2018 2018/2008 2018/2012 2018/2013 2018/2017 Szobaszám (db) 50 669 54

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13.

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. Turisztikai Konferencia Veszprém Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. VILÁGTURIZMUS 2006-ban NEMZETKÖZI TURISTAÉRKEZÉS: 842 millió + 4,5%, 36 milliós növekedés, elsősorban

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében

Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében TOP 1+2 kiadvány bemutatója Veszprém 217. november 7. Freid Mónika elnökhelyettes A bruttó hazai termék (GDP) alakulása

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január augusztus. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január augusztus. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. január augusztus 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai

Részletesebben

A BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE KÖZÖTT

A BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE KÖZÖTT A BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE 2008 2018 KÖZÖTT I. SZÁLLODAI KERESLET-KÍNÁLAT VÁLTOZÁSA A BALATONI RÉGIÓBAN 2008 2012 2013 2017 Szobaszám (db) 12 550 12 311 12 760 12 810 13 463 12 646 100,8%

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1 2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai szerint 2013 júniusában a kereskedelmi

Részletesebben

2005. szeptember Spanyolország. A prezentáci

2005. szeptember Spanyolország. A prezentáci A hónap h küldk ldo országa 25. szeptember Spanyolország Kiss Kornélia kutatási igazgató Magyar Turizmus Rt. A prezentáci ció készítéséhez felhasznált lt adatok Másodlagos adatok (199625)? World Tourism

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről Összefoglaló - Az STR riport adatai szerint 2011-ben világviszonylatban Ausztrália & Óceánia, Délkelet- Ázsia és Dél-Amerika szállodái

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január február. 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január február. 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. január február 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint 2014 februárjában a kereskedelmi

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal végleges

Részletesebben

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TURIZMUSA 2016-BAN ÉS 2017 ELSŐ FÉLÉVÉBEN Szakmai háttéranyag

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TURIZMUSA 2016-BAN ÉS 2017 ELSŐ FÉLÉVÉBEN Szakmai háttéranyag BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TURIZMUSA 2016-BAN ÉS 2017 ELSŐ FÉLÉVÉBEN Szakmai háttéranyag 1. A turizmus jelentősége Magyarországon a megye jelentősége Magyarország turizmusában 2. A szálláshelyek forgalma

Részletesebben

Sokáig voltam távol?

Sokáig voltam távol? Sokáig voltam távol? Az olasz lakosság utazási szokásai Kiss Kornélia kutatási igazgató Magyar Turizmus Zrt. Európa hatodik legnépesebb országa Olaszország területe: 301 230 km 2 Lakosainak száma: 58,1

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

MARKETINGTERV 2014 mellékletek

MARKETINGTERV 2014 mellékletek Magyar turizmus zrt. MARKETINGTERV 2014 mellékletek Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés 2 1.1. A turizmus jelentősége Magyarországon...................................................................

Részletesebben

1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma

1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma 2016. június 1. 1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján Budapest, 2017. március 10. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2016-ban 1 A magyar lakosság

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai

Részletesebben

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VENDÉGFORGALMA 2017-BEN Szakmai háttéranyag

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VENDÉGFORGALMA 2017-BEN Szakmai háttéranyag BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VENDÉGFORGALMA 2017-BEN Szakmai háttéranyag 1. A turizmus jelentősége Magyarországon a megye jelentősége Magyarország turizmusában 2. A kereskedelmi szálláshelyek forgalma Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

TARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE

TARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE TARTALOM Ábrajegyzék... 11 Táblázatok jegyzéke... 15 Bevezetés... 21 I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE 1. A régió általános bemutatása... 31 1.1. A soknemzetiség régió... 33 1.2. A gazdaság

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN AZ ELŐZETES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN AZ ELŐZETES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN AZ ELŐZETES ADATOK SZERINT 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai

Részletesebben

A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN

A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN Veszprém, 2007. június 10. Központi Statisztikai Hivatal Veszprém Igazgatóság, 2007 Igazgató:

Részletesebben

Magyarország népesedésföldrajza

Magyarország népesedésföldrajza Magyarország népesedésföldrajza Magyarország népességváltozásának hosszú távú trendjei A demográfiai átmenet stációi Magyarországon Magyarországon a demográfiai átmenet kezdetét 1880-ra teszik 1885-ig

Részletesebben

Itthon Végleges adatokkal. Turizmus. otthon van. Magyarországon.

Itthon Végleges adatokkal. Turizmus. otthon van. Magyarországon. Itthon otthon van Turizmus Magyarországon 2007 Végleges adatokkal www.itthon.hu Turizmus Összefoglaló adatok 1 A magyarországi turizmus főbb mutatói *Zárójelben a szállodák vendégforgalmi adatai. 2006

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése május

A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése május A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése - 2004. május A regisztrált munkanélküliek főbb adatai - 2004. május Megnevezés 2004 május Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

A turizmus ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében

A turizmus ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében A turizmus ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében Az ágazatról általánosságban A turizmus a világ egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata. Sajátossága ugyanakkor, hogy nem csak a kereslet

Részletesebben

CSEHORSZÁG A HÓNAP KÜLDO ORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ MAGYAR TURIZMUS ZRT.

CSEHORSZÁG A HÓNAP KÜLDO ORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ MAGYAR TURIZMUS ZRT. A HÓNAP KÜLDO ORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA PREZENTÁCIÓJA CSEHORSZÁG KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ MAGYAR TURIZMUS ZRT. CSEHORSZÁG Területe: 78 866 km 2 Lakosainak száma: 1,2 millió

Részletesebben

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság A Közép- Dunántúli Régió Közép-Dunántúl Szolgáltatók száma a

Részletesebben

A JAPÁN LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI

A JAPÁN LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI A JAPÁN LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI KISS KORNÉLIA MAGYAR TURIZMUS ZRT. ADATFORRÁSAINK Másodlagos adatok? UN World Tourism Organization (UNWTO)? Japan National Tourist Organization? European Travel Commission?

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása

A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása Fekete Károly geográfus - kutató, kutatásszervező Siófok, 2017. május 24. Balaton Fejlesztési Tanács Balaton Kiemelt üdülőkörzet fejlesztéseinek

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

itthon Turizmus otthon van Magyarországon MAGYARORSZÁG Itthon otthon van

itthon Turizmus otthon van Magyarországon MAGYARORSZÁG  Itthon otthon van itthon otthon van Turizmus Magyarországon 2004 www.itthon.hu Itthon otthon van MAGYARORSZÁG Kedves Olvasó! Köszöntjük Önt a magyar turizmusirányítás és az egész turisztikai szakma nevében. A legfrissebb

Részletesebben

Térségi egyenl tlenségek

Térségi egyenl tlenségek Térségi egyenl tlenségek Kistérségi különbségek Demográfia Gazdaság leírásának dimenziói Foglalkoztatás, munkanélküliség Infrastruktúra Iskolázottság, oktatás Jövedelem, vagyoni helyzet Elérés Migráció

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Nyitra megye és Komárom-Esztergom megye összehangolt közlekedésfejlesztése. Pengő Julianna Komárom-Esztergom megye főépítésze

Nyitra megye és Komárom-Esztergom megye összehangolt közlekedésfejlesztése. Pengő Julianna Komárom-Esztergom megye főépítésze Nyitra megye és Komárom-Esztergom megye összehangolt közlekedésfejlesztése Pengő Julianna Komárom-Esztergom megye főépítésze Tartalom Komárom-Esztergom megye helyzete és fejlesztési lehetőségei az országos

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER Központi Statisztikai Hivatal Szegedi főosztálya Kocsis-Nagy Zsolt főosztályvezető Bruttó hazai termék (GDP) 2012 Dél-Alföld gazdasági

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR- ÁPRILIS 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1.

Részletesebben

A BUDAPESTI SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE KÖZÖTT

A BUDAPESTI SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE KÖZÖTT A BUDAPESTI SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE 2008 2018 KÖZÖTT I. SZÁLLODAI KERESLET-KÍNÁLAT VÁLTOZÁSA BUDAPESTEN 2008 2012 2013 2017 Szobaszám (db) 16 122 18 005 18 816 19 101 19 594 19 823 123,0% 105,4% 103,8%

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Az észak-európai lakosság utazási szokásai és Magyarország mint turisztikai desztináció ismertsége, imázsa és piaci potenciálja Észak-Európában Összeállította: a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a Xellum

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Összefoglaló... 2 Gazdasági szervezetek... 2 Beruházás... 3 Ipar... 4 Építőipar, lakásépítés... 5 Turizmus...

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁT ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEIT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÜLT A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓRÓL, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁRÓL

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3 Központi Statisztikai Hivatal 2011. december Tartalom Összefoglaló... 2 Gazdasági szervezetek... 2 Beruházás... 3 Ipar... 3 Építőipar, lakásépítés... 4 Turizmus...

Részletesebben

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2010 2014 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j a n. f e b r. m á r c.

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR- MÁJUS 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR- JÚNIUS 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

Franciaország. Marketingterv

Franciaország. Marketingterv Franciaország Marketingterv 2009 Franciaország Marketingterv 2009 Franciaország a harmadik legfontosabb európai küldőpiac. A franciák külföldi utazásainak száma 2007-ben 6%-kal növekedett, a szabadidős

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE

NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE 2014. URBAN Linea Tervező és Szolgáltató Kft. NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE KÜLZETLAP Nyírmada Város Településrendezési Tervének - készítéséhez - Településrendező tervező: ügyvezető.

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE 2011 KÉSZÍTÕK NÉVSORA NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA - BICSKE MEGBÍZÓ KÉSZÍTETTE BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PORTATERV VÁROSRENDEZÉSI

Részletesebben

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére)

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) 2015. 02. 05. Szombathely Készítette: Deák Máté A tanulmányról Vezetői

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚL IDEGENFORGALMA január - december

KÖZÉP-DUNÁNTÚL IDEGENFORGALMA január - december Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága KÖZÉP-DUNÁNTÚL IDEGENFORGALMA 2007. január - december Veszprém, 2008. február Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatóság, 2008 Igazgató: Szemes

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája

A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája TINER TIBOR MTA CSFK Földrajztudományi Intézet Budapest Magyarország északi és nyugati határszakaszai Osztrák magyar államhatár

Részletesebben

Az aktív turisztika helye és szerepe a magyarországi turisztikai márkák kialakításában, különös tekintettel a vízi turizmusra

Az aktív turisztika helye és szerepe a magyarországi turisztikai márkák kialakításában, különös tekintettel a vízi turizmusra Az aktív turisztika helye és szerepe a magyarországi turisztikai márkák kialakításában, különös tekintettel a vízi turizmusra 1 2 Turizmus, stratégiai keretek Desztináció alapú megközelítés 3 Aktív turizmus

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

Magyarországi szálláshelyek nemzetiségi éves adatainak áttekintése.

Magyarországi szálláshelyek nemzetiségi éves adatainak áttekintése. Magyarországi szálláshelyek nemzetiségi 2010-2015 éves adatainak áttekintése Szerző hipotézise: A megbízható küldő országok vendégéjszaka növekedését felerősítik és eltorzítják a rövidtávú nem megalapozott

Részletesebben

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28. SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.

Részletesebben

TERÜLETI VONZÓKÉPESSÉG A DUNA RÉGIÓBAN ÉS HAZÁNKBAN ATTRACTIVE DANUBE

TERÜLETI VONZÓKÉPESSÉG A DUNA RÉGIÓBAN ÉS HAZÁNKBAN ATTRACTIVE DANUBE TERÜLETI VONZÓKÉPESSÉG A DUNA RÉGIÓBAN ÉS HAZÁNKBAN ATTRACTIVE DANUBE Jaschitzné Cserni Tímea Lechner Nonprofit Kft. http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/attractive-danube Project co-founded

Részletesebben