ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ
|
|
- Petra Pap
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: a Képviselő-testület március 22-i ülésére ELŐTERJESZTÉS TÁRGYA: Beszámoló a főépítész évi munkájáról ELŐTERJESZTŐ: Szlahó Csaba polgármester Előterjesztés készítéséért felelős: Szinai János főépítész Előterjesztést véleményezi még: NÉV: Környezetvédelmi Bizottság VÉLEMÉNY, MEGJEGYZÉS: NÉV: Gazdasági Bizottság VÉLEMÉNY, MEGJEGYZÉS: NÉV: VÉLEMÉNY, MEGJEGYZÉS: MEGHÍVOTT(AK): Szinai János főépítész A HATÁROZATRÓL ÉRTESÜLNEK: Irattár Építési Osztály Szinai János főépítész Előterjesztést ellenőrizte: Előterjesztést jóváhagyta: Mohainé Jakab Anikó jegyző
2 Előterjesztés a Képviselő-testület március 22-i ülésére Tárgy: Beszámoló a főépítész évi munkájáról Előterjesztő: Szlahó Csaba polgármester Leíró: dr. Balogh-Pap Orsolya Tisztelt Képviselő-testület! Szinai János, Vecsés Város főépítésze a évi munkaterv alapján beterjesztette a évre vonatkozó szakmai beszámolóját. Mindezek alapján az alábbi határozati javaslatot terjesztem a Tisztelt Képviselő-testület elé. Határozati javaslat Vecsés Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Vecsés Város főépítészének évi szakmai beszámolóját elfogadja. Vecsés, március 18. Szlahó Csaba polgármester Melléklet: beszámoló 2
3 Fıépítész 2220 Vecsés, Szent István tér 1. : : mobil: jszinai@digikabel.hu Vecsés Város Önkormányzata VECSÉS VÁROS FEJLŐDÉSE Főépítészi Beszámoló 2010 Vecsés Vecsés Városa Budapest kelet, dél-keleti határa mellett, a Főváros Keletei Kapujaként közvetlenül a Ferihegyi Nemzetközi Repülőtérhez kapcsolódva vitathatatlan központi helyet foglal el Magyarországon. Földrajzi fekvése mellett az élet minden területén vezető pozíció jellemzi. Nagytérségi viszonylatban, a hasonló adottságú nagyvárosi régiókkal összehasonlítva a pozíciója már veszélyben van Közép Kelet Európai Régió más hasonló adottságú fővárosaihoz képest, Bécs, Pozsony, Prága. A Régió egésze számára sorsdöntő kérdés, hogy a gazdasági életét meghatározó Budapest mellett milyen szerepet tud betölteni az európai városhálózatban, hiszen a főváros fejlődése az egész Régió jövőjét is meghatározza. Pozitív jelenség, hogy készülőben van a kutatás-fejlesztési és gazdasági szféra nemzetközi funkcióinak a budapesti agglomerációban való koncentrálódása következtében országos jelentőséggel is bíró Budapest és Térsége Fejlesztési Pólus Program, amely az innováción alapuló gazdaságfejlesztés hosszú távú, tudatos fejlesztési stratégiáját alapozza meg. Budapest és a vele határos Vecsés Városa a Közép-magyarországi Régió,- amely Magyarország egyetlen, és Kelet-Közép-Európa egyik meghatározó nagyvárosi térségét foglalja magába gazdasági versenyképessége tehát döntő befolyással van hazánk versenyképességére és a magyar gazdaság fejlődési ütemének alakulására. Az Európai Unió tagjaként, az egyre fokozódó nemzetközi verseny szférájában különösen fontos, hogy az európai versenytársakhoz mérjük régiónk erősségeit, lehetőségeit és gyenge pontjait. Ilyen összehasonlításban világosan kirajzolódnak azok a tényezők, amelyek egy versenyképes térség központjaként egyúttal kialakításának lehetőségét hordozzák magában. A gazdasági folyamatok mára kirajzolták azt az érdekeltségi területet, melyben a Ferihegyi Repülőtér és Térsége, a Térség, az ország határain túlnyúlóan regionális 3
4 funkciókat láthat el elsősorban a nemzetközi regionális központok letelepedése, az üzleti szolgáltatások, az innováció, kutatás-fejlesztés, logisztikai és a Ferihegyi Repülőtér kiemelt fejlesztésekén a légi utasforgalom, az idegenforgalmi, és a kiemelkedően jó egészségturisztikai adottságok és funkciók terén. Egy régió versenyképességét külső és belső tényezők határozzák meg, rendkívül összetett módon. A globalizálódó gazdaság a korábban meghatározó alapfeltételek földrajzi elhelyezkedés, elérhetőség, méret mellé új, az elsődleges feltételeknél összetettebb tényezőket állított. A legfontosabb az innovációs és adaptációs készség és képesség a kommunikációs infrastruktúra fejlettsége és mindehhez a szellemi tőke jelenléte. Az üzleti folyamatok összetettsége, a gazdaság új húzóágazatainak kialakulása egy térségben meglévő szellemi kapacitásokat rendkívüli módon felértékelte. A Térség rendelkezik a hosszú távú versenyképességhez szükséges alapadottságokkal fekvés, közlekedési kulcspozíció, gazdaság kritikus tömege, szellemi tőke koncentrációja, innovatív iparágak megléte de a nagyvárosok éleződő versenyében a meglévő adottságok tudatos és koncentrált továbbfejlesztésére van szükség, elsősorban a tudásgazdaság szereplőinek kooperációja révén. Itt Kelet Közép Európa közepén, a történelmileg felhalmozódott emberi tudás, a szellemi tőke alkalmazkodóképessége, a rugalmasság és a "reakcióidő" a versenyképesség alapkritériumává vált. Budapest oktatásiképzési potenciálja kiemelkedő az országban, tágabb regionális értelemben azonban versenyképessége nem elégséges: a speciális szakismeretek elterjesztése, az oktatási színvonal (kiemelten a műszaki, közgazdasági, egészségügyi, nyelvi, valamint a szakképzés területein), az oktatás, a szolgáltatás és a munkáltatói szféra kapcsolatának fejlesztése folyamatos beavatkozási területet jelent egy, a versenyképességét fejlesztő térség számára. Az innováció, a kutatási-fejlesztési színvonal, az elméleti eredmények gyakorlati elterjedésének üteme a globális versenyképesség egyik meghatározó eleme. Ez a tényező dönti el, hogy egy térség alapvetően befogadó-adaptáló, és/vagy innovatív-kibocsátó szerepkört tud elfoglalni. A Térség országosan jó pozíciója nem biztosít regionális versenyelőnyt, ezért a kutatás-fejlesztés támogatása feltétlenül a regionális stratégia kulcseleme. Az üzleti infrastruktúra és a szolgáltatások színvonala 4
5 országos viszonylatban Budapesten a legfejlettebb, azonban az európai városhálózatban és a városok versenyében a pozíciója romlott az elmúlt évek során. Ezért a jövőben ezeket a beavatkozási területeket is kiemelten fejleszteni szükséges. A területi versenyképesség következő fontos tényezője a hely "érdekessége", egyedisége, vonzása, hogy hányan kíváncsiak az adott területre, milyen egy terület imázsa. Budapest és a térségében található kiemelt nevezetességek az ország legfontosabb idegenforgalmi, turisztikai vonzerejét képviselik, de összességben elmondható, hogy a számos kiaknázatlan elem, a világhírű termál és gyógyfürdők és a hozzá kapcsolódó egészségügyi szolgáltatások, területileg nem kiegyensúlyozott szolgáltató rendszer, hiányos marketing, nem kapcsolódó, programszerűen felfűzött látványosságok) miatt az idelátogató turisták száma és az itt töltött idő nem éri el az adottságaiból fakadó lehetőségeket. A Térség vonzerejének növelése mely egyaránt fontos a külföldi turistáknak, és a helyi lakosoknak a terület által nyújtott idegenforgalmi, turisztikai, kulturális, oktatási, egészségügyi szolgáltatási, rekreációs, rehabilitációs kínálati és szolgáltatási bővítésével, valamint e tevékenységek színvonalának fejlesztésével érhető el. A Térség és a régió azon túl, hogy az ország térszerkezetének kiemelt központja, közlekedés-földrajzi helyzetéből fakadóan természetes csomópontja a nyugati és keleti, délkeleti közlekedési, áruszállítási kapcsolatoknak. Az adottságai és a fenti tényezők jelenlegi színvonala Budapestet és térségét potenciális regionális szerepkörrel bíró várossá teszik. A kirajzolódó regionális szerepkör megerősítéséhez azonban több tényező együttes fejlesztése is szükséges, melyek közül kiemelkedő fontosságú az áruk, szolgáltatások, információk áramlását, szolgáltatását biztosító közlekedési-logisztikai és telekommunikációs rendszerek fejlesztése, valamint e szerep tudatos felvállalása, építése és kommunikálása, és az ehhez szükséges humán erőforrás háttér folyamatos fejlesztése. A versenyképesség a fenti tényezők érvényesítésén keresztül a tőkevonzó képesség erősödésében, a húzóágazatok kiemelten gyors fejlődésében nyilvánul meg. A versenyképes gazdaság biztosítja azokat az eszközöket, mellyel a gazdasági eredmények ésszerű felhasználásával kialakítható a Stratégia másik átfogó célja az Élhető minőségű, szolgáltatási régió megvalósítása. A Térség így alkalmassá válik arra, hogy nemzetközi, európai uniós, politikai, kulturális, gazdasági intézmények települjenek 5
6 ide, amelyek presztízsükkel és gazdasági, kulturális kisugárzásukkal további fejlődést generálnak. Vecsés Város egész rendszerváltozás utáni fejődése elválaszthatatlan a Ferihegyi Nemzetközi Repülőtér fejlődésétől. Ezt a közös szerves településszerkezeti fejlődést valósítja meg a 2011 március 18-án a légiforgalomnak átadott új 2-es Terminál a Sky Court ünnepélyes megnyitója. Ettől a naptó kezdve Vecsés Város városfejlődése része lesz az új Magyarország építésének. Ezért a repülőtér évi privatizációjának valódi történetének megismerése alapvetően szükséges a város önkormányzatának képviselői számára egy kivételes és országosan is egyedülálló városfejlesztési lehetőség kihasználásához a 2010 és 2014 között. A Ferihegyi Nemzetközi Repülőtér fejlődése a repülőtér 2005 évi privatizációjával kezdődött meg szinte azonnal, rögtön egy ingatlanfejlesztési botránnyal. Országos tiltakozás hatására az egykori pénzügyminiszter egy tollvonással meghiúsította az Ecseren kárpótlásból megszerzett 20 hektárnyi földterület adás- vételével. Az akkor még állami tulajdonban lévő privatizáció előtt álló Ferihegyi Repülőteret üzemeltető állami cég a Légiforgalmi és Légügyi Igazgatóság mint Budapest Airport Rt. és a Carion Rt. közötti szindikátusi tranzakciót, amely szerint húszhektárnyi mezőgazdasági földterület kelt volna el cargó célokra 4,7 milliárd állami forintért. A repülőtér határában azonban folytatódott az ingatlanspekulációs lánc, meg sem próbálva, hogy a Magyar Állam, mint a repülőtér ingatlan tulajdonosa meg előzve bármilyen spekulációt maga sajátította volna ki a repülőtér melletti területek közvetlen a repülőtér fejlesztéséhez szükséges magyar anyaföldet közcélból. Az akkori ellenzék a mai kormányzó párt pedig mindhiába követelte a privatizációs vagyonadatok nyilvánosságra hozását. A személyforgalmi adatokról még ad ugyan néha tájékoztatást a BA Zrt, a legjelentősebb hasznot hozó úgynevezett cargó- (teherszállítási) üzletág és a hozzá szorosan kapcsolódó logisztika (áruelosztás, feldolgozás) műszaki-gazdasági adatairól azonban annál kevésbé. A versenyképes ipari, vállalkozási és logisztikai parkok funkcionális és területszerkezeti kialakítása összefügg a versenyképes exportra termelés feltételeinek kialakításával. Eszerint a kiemelt célok közé 6
7 tartozik az ország devizabevételének növelése, a külföldi működő tőke beáramlásának gyorsítása, a feldolgozóipari export bővítésének elősegítése, a hazai nyersanyagok és termékek iránti kereslet fokozása. Elvárás továbbá, hogy a logisztikai ipar járuljon hozzá a regionális foglalkoztatási, területfejlesztési gondok enyhítéséhez. Másrészt a kedvező költségű és gyors légi szállítás lehetőségét kihasználó munka az intenzív és raktárterültet igénylő termelés elterjedésének is kedvez. Ezért a fejlett világ országaiban különleges szerepet játszanak az ország, a régió és az érintett települések gazdaságában a nemzetközi repülőterek mellett kiépített logisztikai és üzleti parkok, mint amilyenek a Ferihegyi repülőtér körül is intenzíven szerveződnek. A repülőtér korábban elkészített fejlesztési koncepciója és területszabályozási terve összhangban van a közép-magyarországi régió hosszú távú fejlesztési koncepciójával és programjával, valamint Budapest középtávú városfejlesztési programjával is. Eszerint a keleti szektorban épült és 2007-ben átadott M0-s autópálya-szakasz, az új 4-es számú országos főút (E4) és a hozzá kapcsolódó Ferihegyi repülőtér térségét Magyarország és a főváros keleti és LÉGI kapuját a gazdasági és logisztikai fejlesztés országos jelentőségű, kiemelt célterületeként fogalmazzák meg és 2005 között elkészültek Vecsés és Ecser módosított szabályozási tervei is (Pestterv Kft. és Műhely Rt.). Mindez lehetőséget ad a nemzetközi repülőtér működéséhez szorosan kapcsolódó cargóés a logisztikai, gazdasági, kereskedelmi, szolgáltatóipari funkciók térben és időben koordinált telepítésére. A magánosítás után létrehozott Budapest Airport Zrt Rt.-nek is alapvető gazdasági érdeke fűződik ahhoz, hogy e fejlesztési lehetőségeknek a figyelembevételével a BUD Future fejlesztési portfóliója belátható távlatokon belül elsősorban a cargo-légiárúszállítás területén bővülni tudjon. Ha ezen perspektívák birtokában egyáltalán érdemes még túladni rajta. A ferihegyi fejlesztések által közvetlenül érintett települések 2004-ben a Budapest Airport Rt. finanszírozásában megbízást adtak a Ferihegyi nemzetközi repülőtér új településszerkezeti, szabályozási tervének elkészítésére (Schőmer Urbanconsult Kft., Uvaterv Rt.). Ez a terv 2005 januárjában elkészült és egészen ez év májusáig hatályba lépett. Alapvető területrendezési szakmai s főleg gazdasági fejlesztési hibája, hogy sajnos csakis a szűken vett reptéri belterületekkel foglalkozik. A logisztikára és cargó fejlesztésre kijelölt ingatlanspekulációs agglomerációs területeket azonban érthetetlen okokból már nem érinti, noha azok pénzügyileg és funkcionálisan elválaszthatatlan részét 7
8 képezik a Ferihegyi Nemzetközi Repülőtét privatizációs fejlesztési tranzakcióknak. A szabályozási tervben testet öltő nagyszabású fejlesztési koncepció bár nem készültek fejlesztési forgatókönyvek, sem ütemezési munkarész, sem ingatlanfejlesztési hatástanulmány hozzá, ezek maradtak titokban végre mégis átláthatóságot teremtett már 2005-ben, a repülőtéri fejlesztési ütemek és azok infrastrukturális fejlesztési feltételei között. A már kötelező városi gyorsvasút megépítésével elérhető új 2-es Terminál ez év végi átadásának megvalósításával már a Budapest Airport Zrt.-nek is stratégiai érdeke fűződik ahhoz, hogy mielőbb felfejlessze cargóbázisát, utat nyitva az ehhez közvetlenül kapcsolódó szomszédos logisztikai, gazdasági, kereskedelmi fejlesztési területek fejlődésének is. Ennek megfelelően a Ferihegyi repülőtér korábbi most módosított most elfogadott felülvizsgált szabályozási tervében szimmetrikusan két ilyen cargóbázist is kijelöltek: az egyik az épülő 4-es főút mentén a vecsési, a másik a távlati M4-es 3101-es számú útig rövidesen kiépülő bevezető szakasza mentén, az ecseri közigazgatási területen. Ez utóbbi megvalósítási feltételeként a terv a reptéren belül számolnia kellene egy új, második gurulópálya megépítésével és alapvető e terület fejlesztéséhez a több tízmilliárdos alapközmű kiépítése is. Ezért ez utóbbi terület fejlesztésének gazdasági realítása a hosszútáv. Vecsés Város közigazgatási területén a Ferihegyi Nemzetközi Repülőtér 2012-ig tartó 65 Md Ft-os BUD Future fejlesztési Programjához kapcsolódva repülőtéri aircargo és a kapcsolódó logisztikai, gazdasági és kereskedelmi funkciók céljaira mintegy 600 hektárnyi fejlesztésre már kijelölt megtervezett (SZT-k) gazdasági fejlesztési terület áll rendelkezésre egy fejlesztés rendelkezésére. Olyannyira, hogy az érintett vecsési mezőgazdasági földeket nyilvánvaló spekulatív szándékkal már 2003 óta felvásárló ingatlanfejlesztők (Oscar Airport, Raiffeiesen Ingatlan, SEGRO, Goodmann, stb.) között éles versenyhelyzet alakult ki az elmúlt időben már fejlesztési lépéskényszerbe kerülő Budapest Airport Zrt, a cargófejlesztési döntésének befolyásolására. Ez reális esélyt ad az ingatlanvállalkozóknak arra, hogy a repülőtérhez közvetlenül kapcsolódó hektáros privát területeiken esetleg kisajátítással közpénzen a logisztikai területek közcélú háttérfejlesztéseit is beindíthassák. A fejlesztési versenyhelyzet azonban nem feltétlenül jelent versenyárakat a spekulációs ingatlanpiacon. Jó példa erre a vecsési és üllői vállalkozói területek 8
9 jelenleg ingatlanválság miatt a piac által kialakított eurós négyzetméterenkénti ára. Bármilyen fejlesztés alapfeltétele, azonban az alap-közművesítés várhatóan magas többmilliárdos költséghányada nyilvánvalóan minden fejlesztési területen fennáll. Figyelembe kell azonban venni, hogy a ferihegyi cargóüzletág fejlesztésében érdekelt ingatlanvállalkozók nem 2-300, hanem ezen túl még hektárnyi ezzel közvetlenül szomszédos, fejlesztésre váró mezőgazdasági földterület tulajdonjoga felett rendelkeznek, amelynek alapközművesítését érintőlegesen és szakaszosan szintén ezen az első, közpénzen finanszírozandó tranzakción keresztül indíthatnák be. Az alap-közművesítésből előálló jelentős járulékos haszon már az első ütemű tranzakció során ingyen az ölükbe hullhat a szomszédos földterületek közpénzen való értéknövekedésén keresztül, és amivel hacsak nem vonják be a Magyar Államot, a közösségi tulajdonban lévő vevőt szervezetileg a további logisztikai parképítési tranzakciókba nem kell elszámolniuk a vételi szándékát célirányosan csak a cargóterületre korlátozó Budapest Airport Zrt.-nek, sőt! Fennáll tehát annak a veszélye, hogy a Ferihegyi nemzetközi repülőtér új felülvizsgált és hatályba lépett szabályozási terve kínálta ígéretes fejlesztési perspektívából végeredményben nem az ország, hanem a fejlesztési gócpontokra rátelepülő ingatlanspekulációs vállalkozások profitálnak leginkább a maguk összesen hektáros földterületén. A nyilvánosság előtt el nem végzett gazdasági hatástanulmány például az esetleges ecseri cargóhoz nélkülözhetetlen gurulópálya építéséről, ami, ha van, természetesen üzleti titok, hiányában előfordulhat, hogy a privatizáció előtt álló Budapest Airport Rt. a kínálkozó két szék (Carion, Oscar) között a magánosítás során a pad alá esik. Vagyis a szükséges határidőre sem cargóbázist, sem logisztikai parkot nem tud produkálni a jövendőbeli privatizációs nagybefektetőnek, és így még olcsóbban kel el. Ez lenne a stratégiai cél? Az idő a repülőtér körüli ingatlanfejlesztőknek dolgozik, akik jó előre kikalkulálhatták, hogy egy jövendőbeli nagybefektető konzorcium euróban is jobban fizető üzlettárs vagy vevő a földjeikre, mint a mesterségesen leszálló ágba kényszerített, állami tulajdonú Budapest Airport Rt. Ahhoz, hogy a szabályozási terv által felkínált távlati fejlesztések Ferihegyen ütemesen megvalósulhassanak amihez országos érdek is fűződik, meg kellene szakítani a térségben a privatizációs boom ingatlanspekulációs láncolatának ördögi körét. Egy 9
10 hatékony térségi PPP-konstrukció felépítése érdekében, amelyben mindenekelőtt a magyar állam mint tulajdonos távlatos érdekeinek kellene dominálnia, mindenekelőtt jogi megfontolás tárgyává kell tenni a ferihegyi air cargo céljára szolgáló minimális üzemi terület (20 hektár) közcélú állami kisajátításának lehetőségét is. Mint ahogyan közúti és vasúti célokra minden további nélkül kisajátíthatók a szomszédos, vállalkozói kézben lévő mezőgazdasági területek. Ez állami szempontból sokkal kedvezőbb és arányosabb teherviselést jelentene, mint a spekulációs változat, amelyben a beruházást indító air cargo terület az alap-közművesítésen keresztül óhatatlanul közpénzen előlegezné meg a szomszédos, magánkézben maradó területek felértékelődését, amelynek extraprofitja aztán a privát szférában csapódna le. Az állami kézben hagyandó air cargo terület mielőbbi üzembe helyezésével viszont a szomszédos vállalkozási területek tulajdonosai a kisajátításos tranzakció esetén is jól járnának, hiszen rövid időn belül egyértelműen felértékelődnének a már működő air cargo melletti logisztikai területeik. A Ferihegyi repülőtér szabályozási terve sem megvalósíthatósági tanulmányt, sem ütemezési javaslatot, sem ingatlanfejlesztési hatástanulmányt nem tartalmaz. A városfejlesztési és a gazdasági öszszefüggések miatt azonban kikerülhetetlen a különböző típusú és eltérő adottságú ecseri és vecsési helyszínek minél pontosabb rekonstruálása. A közcélú tervezés darabjaira tagolt elemei között ugyanis tizenöt éve a privatizálódott belföldi, külföldi és vegyes ingatlanfejlesztési privát szektor végzi el a saját, jól felfogott érdekében a műszaki-gazdasági kalkulációkat, ezzel többnyire kész (projekt)helyzetet teremtve a közszféra és a gazdátlanul maradt, többnyire tanácstalan közjó számára. Távlatilag is megfontolandó, hogy a Malév esedékes privatizációja ilyen készületlen stádiumban érje a közszférát, amikor közvetlen tőszomszédságában mintegy 400 hektáros ingatlanspekuláció van kibontakozóban, és legalább ezermilliárd forintnyi tőkeforrás a tét, csupán az air cargo-logisztika üzletágon. A Vecsés ferihegyi határában fekvő, 0122 hrsz.-ú eredetileg osztatlan közös tulajdonú, 204 hektáros, Oscar Airport-tulajdonban lévő mezőgazdasági földterület nagyságrendjénél és elhelyezkedésénél fogva több fejlesztési forgatókönyvet is lehetővé tesz a tulajdonosának. A dolgok jelenlegi állása szerint ebben a térségben tisztán magánerőből is megvalósítható a fejlesztés, amit éves távlatra terveznek. Ezalatt szinte minden olyan funkció befogadására 10
11 alkalmassá tehető a terület, amely képes kihasználni itt a makro- és mikroregionális piaci folyamatokat és a távlatban bővülő Ferihegyi repülőtér logisztikai potenciálját. Ennek megfelelően a szállításhoz, a logisztikai szerephez illeszkedő raktározás és vállalkozási park (áruelosztás, árumanipuláció, összeszerelés) mellett térségi szerepet betöltő egyéb funkciók (irodakomplexum, konferenciaközpont, hotel stb.) is elhelyezhetők a szabályozási terv szerint. Ezek a funkciók a repülőtér szomszédságában rejlő előnyöket üzletileg képesek hasznosítani. De a területen igény szerint kialakulhat egy regionális kereskedelmi vagy szabadidős és szórakoztatóközpont is. Jellemző a nagyságrendre, hogy legalább tízezer (!) új munkahellyel számolnak. Az ecseri versenyhelyzet arra késztetheti a vecsési vállalkozást, hogy mielőbb megindítsa az ingatlanfejlesztési folyamatot. A szabályozási terv mérnöki pontossággal ugyan, de a költségkalkulációk titkosításával foglalkozik a meghatározó közművesítés kérdésével: a területtől igen távol, kilométerekre eső vízmű kapacitásával, a szennyvíztisztítás vecsési és fővárosi alternatívájával. Ezek miatt a közművesítés itt átlag feletti kezdeti befektetést igényel. A terv szerint azonban az A, B, C jelű és KV (központi vegyes) szabályozási övezetbe sorolt, 40 hektáros ingatlanrészekre még jelenleg ingyen? van vecsési városi közműfogadási kontingens. Az így felfejleszthető terület forint/négyzetméter áron azonnal értékesíthető lenne. Az így fejlesztett ingatlantest tehát nyolcmilliárdért értékesíthető lenne jóval a többi, például ecseri közműkapacitással bajlódó terület előtt. Az így realizálható nyolcmilliárdos bevétel pedig már érdemi lehetőséget teremthet a szomszédos saját további fejlesztésekhez is, egy körülbelül 70 és egy 40 hektáros ingatlantest alap-közművesítéséhez. (A tranzakció beindítását biztosító önkormányzati közvagyon, a városi közmű piaci megtérülése tehát ezen az úton egyértelműen privát zsebekbe vándorolhatna.) Létezhet azonban más vecsési forgatókönyv is. Feltételezve ugyanis, hogy a vecsési vállalkozás egyik távlati célja a ferihegyi cargó és a hozzá közvetlenül kapcsolódó logisztika felépítés utáni bérbeadása vagy üzemeltetése, nyilvánvaló, hogy ennek végső kiépítéséhez újabb többletforrások bevonására van szükség. A déli KGterületek értékesítéséből például 40 hektár forint/négyzetméter = 8 milliárdnyi forint folyhat be, ami 8 milliárd/ = négyzetméter cargó- vagy logisztikai csarnok felépítéséhez elegendő, aminek bérbeadása évi egy-két milliárd forintra rúghat, de ha az ingatlanok értékesítésével növeli a csarnoképítést, elérheti az évi négy-öt milliárd forintos bevételt is, azaz 11
12 három-négy év alatt finanszírozható a teljes vecsési ingatlanfejlesztési lánc. Óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy ha az államilag pozicionált föld ilyen hozamra képes, miért nem lehet azt a közjó szolgálatába állítani, például a privatizálásra ítélt Ferihegy, Budapest keleti nemzetközi kapuja esetében? Ellenkezőleg, az extraprofit privát zsebekbe vándorol. Felmerül a kérdés, hogy ebben a településszerkezeti konstellációban aranybánya-effektus gazdaságilag és távlatosan megfontolt döntés lenne-e az állam részéről a Budapest Airport Rt. mint nemzetstratégiai ágazat privatizációja, ami egyébként jelenleg mozgásban tartja az egész tágabb környék spekulatív ingatlanfejlesztését. 1./ Nem inkább az államnak vagy a leginkább érintett települési önkormányzatnak Vecsés Város Önkormányzatának kellene terveznünk annak érdekében, hogy a keletkező extraprofitból finanszírozzák eljövendő infrastrukturális kiadásaikat? 2./ Ha pedig erre képesek lennének először papíron, majd a valóságban, egyáltalán érdemes volt e privatizálni? 3./ Cui prodest? Összefoglalás. Vecsés Város Önkormányzatának az előzőek alapján 2011-ben kezdeményeznie kellene a még vecsési gazdák magántulajdonában álló a repülőtérhez közvetlenül határos ahhoz kapcsolódó az új 4-es számú főút két oldala, Vecsés belterülete és az M0 autópálya közötti mintegy 80 hektáros nadrágszíjtelkek felvásárlását pénzügyi befektető bevonásával. Tekintettel a súlyosan elhúzódó és tartós ingatlanpiaci vállságnak a válság előtti 8-12 e Ft/m2-es árú szántókat ma és most ft/m2-es áron lehetne megvenni. Álláspontom szerint a máig tartó világgazdasági válságban egyedülálló biztos hosszú távú városfejlesztési pénzügyi forráshoz juthatna az Önkormányzatunk. Ehhez első ütemben még ebben az évben, már az első félévben szabályozási tervet kell készítenünk a területre. A Ferihegyi Repülőtér igazán csak most kezdődő fejlődése következtében már számos pénzügyi befektető jelentkezett az Önkormányzatnál. Ezért még a területre készített szabályozási terv jóváhagyása előtt a mintegy 280 tulajdonosnak az Önkormányzat egyszeri vételi ajánlatot tesz, amelynek pénzügyi fedezetét a legkedvezőbb feltételeket vállaló befektető biztosítja egy az településfejlesztési szerződés alapján. 12
13 Az egész tervezett fejlesztést a már megalapított Vecsés Városközpontfejlesztő Nonprofit kft bonyolíthatná le a legkedvezőbben. A másik már évtizedes városfejelődési hiány, hogy nincs a városnak egy városi nemzetközi minősítésű és színvonalú fedett sportcsarnoka, fedett uszodája rekreációs szabadidő központja. Ezért ennek pótlása érdekében a meglévő önkormányzati kitűnő értékes erdőterületen az un Vízbázis területén valamint a hozzá kapcsolódó Széchenyi úti erdő és a mellette már meglévő rekreációs és sport célra kijelölt fejlesztési területen fel lehetne építeni kb. 10 hektáron, Vecsés Város AIR Sport, Szabadidő,Rekreációs Központját. Ennek előkészítését megkezdtük és előreláthatóan ben fel is épülhet. Hasonló és eddig még teljesen kihasználatlan fejlesztési adottsága Vecsésnek az M0 autópálya és annak két Vecsési csomópontja környékének fejlesztése a szokásos autópálya menti fejlesztésekkel hozzákapcsolhatóan egy a most kiépülő új közigazgatási rendszerhez illeszkedő Pest Megyei Összevont Államigazgatási Központ megvalósításával az M0 un Alacskai csomópontja környékén március 17. Szinai János sk. Vecsés Város főépítésze 13
ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ VÉLEMÉNY, MEGJEGYZÉS: VÉLEMÉNY, MEGJEGYZÉS:
ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. március 24-i ülésére ELŐTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat Vecsés Város Hosszútávú Településfejlesztési Koncepciójának
RészletesebbenA KÖZLEKEDÉSHÁLÓZATI RENDSZER SZEREPE A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁROSAINAK TERÜLETI FEJLŐDÉSÉBEN
MRTT XIV. Vándorgyűlés szept.15-16. A KÖZLEKEDÉSHÁLÓZATI RENDSZER SZEREPE A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁROSAINAK TERÜLETI FEJLŐDÉSÉBEN Kovács Csaba József doktorandusz e-mail: b.kovacs.csaba@gmail.com
RészletesebbenTURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ
RészletesebbenBU oa Pesr Budapest. Főváros Önkormányzata. a Közgyűlés részére. Tisztelt Közgyűlés!
BU oa Pesr Budapest Főváros Önkormányzata [Vonalkód] [Vonalkód] ikt. szám: [Iktatószám] tárgy: Javaslat a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér Terület- és Gazdaságfejlesztési Klaszter (BUD Klaszter) alapításában
RészletesebbenNIPÜF - Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. (Inpark)
NIPÜF - Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. (Inpark) Országos Ipari Park Koncepció: együttműködésben az önkormányzatokkal Befektetés-ösztönzési gazdasági fórum Miskolc, 2018. június 07. Dr.
RészletesebbenOrszágos Ipari Park Koncepció: az állami megoldás
Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. Inpark Országos Ipari Park Koncepció: az állami megoldás Dr. Szarka Gábor vezérigazgató-helyettes, stratégia igazgató NavigátorVilág Konferencia - 2017.
RészletesebbenELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2009. február 23-i ülésére
ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2009. február 23-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat településfejlesztési koncepciója, mint a településrendezési terv módosítás folyamatában
RészletesebbenMilyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban
Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének
RészletesebbenA Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája
A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)
RészletesebbenELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ
ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: a Képviselő-testület 2013. június 25-i ülésére ELŐTERJESZTÉS TÁRGYA: Beszámoló a Vecsés Közrendjéért és Közbiztonságáért Közalapítvány 2012. évi munkájáról
RészletesebbenTELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK
Magyar Mérnöki Kamara Közlekedési Tagozata Közlekedésfejlesztés Magyarországon 10 év az Európai Unióban Konferencia Balatonföldvár, 2014. május 13-15. TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK
RészletesebbenBudapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata
Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002
RészletesebbenALPOLGÁRMESTER J AVASLAT. főépítész Samu-Óvári Judit irodavezető, Városrendezési Iroda
BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA ALPOLGÁRMESTER J AVASLAT BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL-HÁROS GAZDASÁG- ÉS INGATLANFEJLESZTÉSI TANULMÁNYÁNAK ELFOGADÁSÁRA Készítette: Előterjesztő: Polinszky Tibor
Részletesebbena Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási tervére
Tisztelt Közgyűlés! Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland a közgyűlés elnöke Készítette: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály JAVASLAT a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP kódszámú pályázaton való pályázati részvételről
Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Oláh Károly ELŐTERJESZTÉS A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP-1.1.1-15 kódszámú pályázaton való pályázati
RészletesebbenAz Új Magyarország Fejlesztési Terv
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 9 XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK Fejezeti kezelésű előirányzatok 4 Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztés Operatív Program 0 90,0 0 938,7 0 938,7 Működési költségvetés
RészletesebbenA CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)
A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító
RészletesebbenOPERATÍV PROGRAMOK
OPERATÍV PROGRAMOK 2014-2020 Magyarország 2020-ig 12 000 milliárd forint fejlesztési forrást használhat fel az Európai Unió és a hazai költségvetés támogatásával. A Kormány által benyújtott és az Európai
RészletesebbenTatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.)
Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt fejlesztési régiók szereplői: ALÁÍRÓK: (2014. március 6.) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komárom-Esztergom
RészletesebbenSzakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.
12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
RészletesebbenNemzeti Klaszter Konferencia
Nemzeti Klaszter Konferencia 2012. Március 27. Pécs Tartalom DCCA rövid bemutatása Duna Stratégia rövid bemutatása A klasztertevékenységek kapcsolódása a Stratégiához / PA 8/ PA 8 terület projektpéldáinak
RészletesebbenTanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok
C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:
RészletesebbenSalgótarján Megyei Jogú Város Főépítészétől. Szám:1757-5/ 2012 Javaslat a településrendezési terv módosítás előkészítésére
Salgótarján Megyei Jogú Város Főépítészétől Szám:1757-5/ 2012 Javaslat a településrendezési terv módosítás előkészítésére Tisztelt Közgyűlés! Salgótarján Megyei Jogú Város közigazgatási területén két területegység
RészletesebbenMANNINGER JENŐ Zala megyei fejlesztésekért felelős miniszteri biztos
MANNINGER JENŐ Zala megyei fejlesztésekért felelős miniszteri biztos Stratégiai fejlesztési irányok Stratégiai fejlesztési irányok húzó projektjei Támogatási keret (Mrd Ft) Forrás Finanszírozás
RészletesebbenZáhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ
térsége komplex gazdaságfejlesztési program Előadás: Kálnoki Kis Sándor 2008. május 14. ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ EURÓPÁBAN : Stratégiai pont az új j Európában 1 : Straté Stratégiai pont az új Euró
RészletesebbenKik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.
Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti
RészletesebbenMAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről
RészletesebbenAbaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív
Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések
RészletesebbenELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ
ME 01 Minőségirányítási Eljárás 1. melléklet ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. december 17-i ülésére ELŐTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat Vecsés
RészletesebbenModern Városok projekt
Modern Városok projekt Projekt Alapadatai Projekt összköltségvetése 24.000.000.000.- HUF Projektmegvalósítás időtartama 2016-2020 Pécsi Tudományegyetem Pécs, 2016. 1 A PROJEKT ELŐZMÉNYE Magyarország Kormánya
RészletesebbenKözlekedés és térségfejlesztés kapcsolata
A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Szakmai Konferencia 2008. május 13-15, Balatonföldvár Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai Igazgató
Részletesebben6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388
SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZAT FŐ ÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész Iktatószám: E 20543 11
RészletesebbenELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ
ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: Vecsés Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. október 20-i ülésére ELŐTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatási
RészletesebbenAirport Debrecen Üzleti Park, Regionális Kiállítás és Vásárközpont
Debrecen Fejlesztési Pólus Airport Debrecen Üzleti Park, Regionális Kiállítás és Vásárközpont Dr. Skultéti Éva főtitkár Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara Debrecen Fejlesztési Pólus Airport
RészletesebbenA Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. a következő állásokat hirdeti meg:
A Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. a következő állásokat hirdeti meg: Marketing menedzser Projekt munkatárs Műszaki munkatárs Pozíciókat érintő háttérinformációk 1 oldal 2 oldal 3 oldal 4-5 oldal Marketing
RészletesebbenAz Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika
RészletesebbenTámogatási lehetőségek között a turisztikai piaci szereplőknek az Operatív Programokban
Támogatási lehetőségek 2014-2020 között a turisztikai piaci szereplőknek az Operatív Programokban Az alábbi összeállítás a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó azon támogatási lehetőségeket tartalmazza,
RészletesebbenA 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz
ÉRTÉKELÉSI RENDSZER A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Észak-alföldi
RészletesebbenNagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei
Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Rodekné Hederics Erika pályázati csoportvezető Nagykanizsa, 2015. 07. 07. Önkormányzati reform Magyarország helyi
RészletesebbenPROF. DR. FÖLDESI PÉTER
A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció
Részletesebben1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!)
C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:
RészletesebbenELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ
ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDİPONTJA: a Képviselıtestület 2012. április 24 i ülése ELİTERJESZTÉS TÁRGYA: Budapest Airport Zrt. kérelme építési tilalom elrendelésérıl a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi
RészletesebbenNYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE
2014. URBAN Linea Tervező és Szolgáltató Kft. NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE KÜLZETLAP Nyírmada Város Településrendezési Tervének - készítéséhez - Településrendező tervező: ügyvezető.
RészletesebbenÚj kihívások az uniós források felhasználásában
Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:
RészletesebbenTERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS
TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt
RészletesebbenHAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK
HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai
RészletesebbenNyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató
Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban 2014-2020 Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Budapest, 2014. március 26. Tartalom 1. Jövőkép 2. Gazdaságfejlesztési
RészletesebbenMilyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban?
1 fólia Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban? A termelés globalizációja következtében teljesen átalakul a termelő vállalatok struktúrálódása.
RészletesebbenELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ
ME 01 Minőségirányítási Eljárás 1. melléklet ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: Vecsés Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. április 23-i ülésére ELŐTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat a Vecsési
Részletesebben10. Területcsere október 19. ELŐTERJESZTÉS. Maglód Város Önkormányzat Képviselő-testületének október 19-ei ülésére. 10.
10. Területcsere 2017. október 19. ELŐTERJESZTÉS Maglód Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2017. október 19-ei ülésére 10. napirend Tárgya: Előadó: Területcsere Tabányi Pál polgármester Melléklet:
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
NAPIREND Ügyiratszám: 14/503-1/2010. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2010. június 18-i nyilvános ülésére Tárgy: Tapolca Város Önkormányzatának szerepvállalása a tapolcai Madár és Növénypark
RészletesebbenA KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5.
A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5. AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? A közhasznúság szolgálatában Kutatás-fejlesztés, innováció Foglalkoztatás-bővítés Nemzeti
RészletesebbenELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ
ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: a Képviselő-testület 2014. július 29-i ülésére ELŐTERJESZTÉS TÁRGYA: Beszámoló a Vecsés Tájékoztatásáért Közalapítvány 2013. évi munkájáról Előterjesztő: Szlahó
RészletesebbenHogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.
Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
Előterjesztő: Tárgy: Iktatószám: Ügyintéző: Feladatot jelent: Véleményező bizottságok: E L Ő T E R J E S Z T É S Dr. Papp László polgármester Együttműködési megállapodás kötése a Magyar Állammal az Észak-Nyugati
RészletesebbenPOLGÁRMESTER JAVASLAT. a 2010. évi Vagyongazdálkodási irányelvek elfogadására
BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER JAVASLAT a 2010. évi Vagyongazdálkodási irányelvek elfogadására Készítette: Szenteczky János CSEVAK Zrt. vezérigazgató Előterjesztő: Az előterjesztés
RészletesebbenELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ
ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ Ülés időpontja: a Képviselő-testület 2013. június 25-i ülésére Előterjesztés tárgya: Javaslat Vecsés Város Önkormányzatának részvételére az ÁROP-3.A.2-2013 kódszámú, Szervezetfejlesztés
RészletesebbenNAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E
NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E a város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról (Egységes szerkezetben az 1/2008. (I.07.) Önk., a 16/2006. (IV.27.) Önk.,
RészletesebbenELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ
ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: Képviselő-testület 2014. december 16-i ülése ELŐTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat a Képviselő-testület 2015. évi munkatervéhez ELŐTERJESZTŐ NEVE: Szlahó Csaba Előterjesztés
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013
RészletesebbenTata Város Polgármesterétől
Tata Város Polgármesterétől Tata, Kossuth tér 1. 2890 (+36 34) 588 611 (+36 34) 586 480 E-mail: polgarmester@tata.hu Szám: I/1-181/2012 Előterjesztés Tata Város Önkormányzati Képviselő-testületének 2012.
RészletesebbenELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ
ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: a Képviselő-testület 2013. június 25-i ülésére ELŐTERJESZTÉS TÁRGYA: Beszámoló a Vecsés Tájékoztatásáért Közalapítvány 2012. évi munkájáról Előterjesztő: Szlahó
RészletesebbenAz integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre
Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március
RészletesebbenE l ő t e r j e s z t é s. Püspökladány Város Szerkezeti és Szabályozási Tervének részbeni módosításáról
Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. sz. Készítette: Oláh Károly E l ő t e r j e s z t é s Püspökladány Város Szerkezeti és Szabályozási Tervének részbeni módosításáról
Részletesebbenvárható fejlesztési területek
2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció
RészletesebbenSzponzorációs ajánlat
REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal Román-magyar területi együttműködések a gazdaságfejlesztés szolgálatában Szponzorációs ajánlat Debreceni konferencia 2009. június 3. Megjelenési
RészletesebbenME 01 Minőségirányítási Eljárás ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ
ME 01 Minőségirányítási Eljárás 1. melléklet ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. május 28-i ülésére ELŐTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat az Üllői
RészletesebbenELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ
ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: Vecsés Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2018. április 24-i ülésére ELŐTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat fedezet biztosítására a GDPR bevezetéséhez szükséges
RészletesebbenInfrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009.
Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok,
RészletesebbenSopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére)
Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) 2015. 02. 05. Szombathely Készítette: Deák Máté A tanulmányról Vezetői
RészletesebbenELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ
ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2019. április 30-i ülésére ELŐTERJESZTÉS TÁRGYA: Tájékoztató a főépítész elmúlt évi tevékenységéről ELŐTERJESZTŐ
RészletesebbenA területfejlesztés bevezetés. Dr. Kozma Gábor
A területfejlesztés bevezetés Dr. Kozma Gábor kozma.gabor@science.unideb.hu A., Bevezető gondolatok I. Definíció 1. Bartke István olyan társadalmi tevékenység, amely a gazdaság területi szerkezetének alakulását
RészletesebbenVárosfejlesztés a Duna mentén az ingatlanfejlesztő szemszögéből
Városfejlesztés a Duna mentén az ingatlanfejlesztő szemszögéből Noah M. Steinberg elnök-vezérigazgató VÁROSFEJLESZTÉS A DUNA MENTÉN 2010. május 6. BEMUTATKOZÁS A WING Zrt. az egyik legnagyobb magyar ingatlanvállalkozás.
RészletesebbenELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ
ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: a Képviselő-testület 2016. december 13-i ülésére ELŐTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének.../2016. ( ) önkormányzati
Részletesebbenk i e g é s z í t ő a j á n l á s a
H/6195/60. Az Országgyűlés Gazdasági bizottságának Idegenforgalmi bizottságának Környezetvédelmi bizottságának Önkormányzati bizottságának Területfejlesztési bizottságának Tisztelt Országgyűlés! k i e
RészletesebbenELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ
ME 01 Minőségirányítási Eljárás 1. melléklet ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2018. február 27-i ülésére ELŐTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat pályázat
RészletesebbenHajdúhadház Város Polgármesterétől
Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi
RészletesebbenBékés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa
Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye
RészletesebbenVersenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)
TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE Konferencia 2014. Október 1., Gödöllő Kocza Mihály oktatási
RészletesebbenInfrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés
Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,
RészletesebbenTerületi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.
Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény
RészletesebbenA KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA
A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA KÖZEL A NÉMET PIAC 2014. szeptember 23. Dr. Bárdos Krisztina ügyvezető igazgató A közhasznúság szolgálatában AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? Kutatás-fejlesztés,
RészletesebbenFéléves sajtótájékoztató 2008 július. 2008. július 30.
Féléves sajtótájékoztató 2008 július 2008. július 30. Ingatlanpiaci befektetések Magyarországon Féléves sajtótájékoztató 2008. július 2008. július 30. A befektetési piac növekedése 2007-ben elért rekord
RészletesebbenA Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig
A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs
RészletesebbenA VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ÉVI MUNKATERVE
80/2016. (XII. 15.) MÖK határozat melléklete A VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2017. ÉVI MUNKATERVE 2017. február (csütörtök) 1. Döntés a Dr. Komjáthy László Díj 2017. évi adományozásáról (zárt
RészletesebbenJavaslat parkoló céljára tett felajánlás elfogadására
Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának P O L G Á R M E S T E R E 1239 Budapest, Grassalkovich út 162. KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS Javaslat parkoló céljára tett felajánlás elfogadására
RészletesebbenA régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és
A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik
RészletesebbenBUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001
BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. év november 28-i ülésére Tárgy: Lakótelkek kialakítása, értékesítésre kijelölése a Szeptember 6. utcában Előadó: Horváth László
RészletesebbenZÁRÓ VÉLEMÉNYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ
P É C S É P T E R V S T Ú D I Ó VÁROSRENDEZÉS ÉPÍTÉSZET BELSŐÉPÍTÉSZET SZAKTANÁCSADÁS TERVEZÉS LEBONYOLÍTÁS P O G Á N Y K Ö Z S É G T E L E P Ü L É S S Z E R K E Z E T I T E R V É N E K É S H E L Y I É
RészletesebbenVIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA
VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat
RészletesebbenAz új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag
Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének augusztus 24-én tartandó rendkívüli ülésére
E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2017. augusztus 24-én tartandó rendkívüli ülésére Az előterjesztés tárgya: A 0289 hrsz.-ú önkormányzati ingatlan övezeti besorolás
RészletesebbenA BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI
A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:
RészletesebbenTÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK
2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása
RészletesebbenA közlekedés helyzete és az állami költségvetés
KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás
RészletesebbenMTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása
MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan
RészletesebbenGlobális logisztikai struktúrák kialakulása. Németország
Regionális repülőterek szerepe a globális áruelosztási láncokban Dr. Mang Béla, egy. docens, rektorhelyettes Dr. Bányainé dr. Tóth Ágota, egy. docens Miskolci Egyetem Globális logisztikai struktúrák kialakulása
RészletesebbenTerület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó
RészletesebbenJavaslat Ózd Város Településszerkezeti Tervének módosítására
Javaslat Ózd Város Településszerkezeti Tervének módosítására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: Pénzügyi és Gazdasági Osztály Ózd, 2015. december 21. Előzmények: Ózd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete
Részletesebben