História Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "História 1983-04. Created by XMLmind XSL-FO Converter."

Átírás

1 História

2 História Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó rendszerben való tárolás a kiadó elõzetes írásbeli engedélyéhez van kötve.

3 Tartalom Bécs és Sztambul között. Thököly Imre pályafutása Képek Egy kiállítás képei. Bécs évi ostromának 300. évfordulójára Bécsben rendezett kiállításról Képek A török kiûzése Magyarországról Képek A szultáni szeráj Képek Aktív vagy passzív? Külkereskedelmünk a 15. században Képek Haynau elsõ áldozata. A másik Mednyánszky. Mednyánszky László Képek A frankhamisítás és a magyar emigráció Képek Pénzhamisítók karikatúrákon Képek Víziturisztika, társas és filléres hajóutak a Dunán Képek Teleki Pál haláláról. Pintér István, Barcs Sándor, Bakay Lajos, Kádár László, Gerlei Ferenc, Czaba József és Komjáthy Miklós írásai Teleki Pál haláláról. Pintér István, Barcs Sándor, Bakay Lajos, Kádár László, Gerlei Ferenc, Czaba József és Komjáthy Miklós írásai Teleki Pál haláláról. Pintér István, Barcs Sándor, Bakay Lajos, Kádár László, Gerlei Ferenc, Czaba József és Komjáthy Miklós írásai Teleki Pál haláláról. Pintér István, Barcs Sándor, Bakay Lajos, Kádár László, Gerlei Ferenc, Czaba József és Komjáthy Miklós írásai Teleki Pál haláláról. Pintér István, Barcs Sándor, Bakay Lajos, Kádár László, Gerlei Ferenc, Czaba József és Komjáthy Miklós írásai Képek Teleki Pál haláláról. Pintér István, Barcs Sándor, Bakay Lajos, Kádár László, Gerlei Ferenc, Czaba József és Komjáthy Miklós írásai Tankönyv és tanterv Tanár diák érettségi Külföldi turisták Magyarországon, Képek iii

4

5 1. Bécs és Sztambul között. Thököly Imre pályafutása ÉVFORDULÓ BENCZÉDI László Bécs és Sztambul között Thököly Imre pályafutása Háromszáz esztendővel ezelőtt, 1683 szeptemberében az akkori világ legnagyobb kiterjedésű állama, a török birodalom Bécset kívánta bevenni. A sikertelen ostrom indította meg azt a felszabadító háborút, amelynek eredményeként másfél évszázados hódoltatás után a törököt kiverték Magyarország területéről szeptemberének első napjaiban váratlan esemény került feljegyzésre az akkor már 6 év óta tartó Habsburgellenes kuruc mozgalom mindaddig meglehetősen szegényes hadikrónikájába. Az Erdély szélein kvártélyozó felkelő seregek egy része, amely addigi vállalkozásaiban alig lépte túl a Tisza vonalát, megelégelte a környező császári őrségekkel vívott kisszerű csetepatékat, s átkelve a Tiszán, nekivágott a magasra törő felsőmagyarországi hegyek messzeségének. A harci vágytól égő, zsákmányéhes csapatok szeptember 4-én indultak el Szatmár melletti majtényi szállásaikról, s a hónap végén már a Vág völgyén száguldottak végig, hogy aztán szűk hegyi átjárókon keletre kanyarodva, október első napjaiban a Garam-környék kulcsfontosságú bányavárosait vegyék ostrom alá óta ez volt a magyarországi felkelők első átütő katonai sikere egyben olyan fejleménye, amely egy csapásra felhívta magára a külföld, mondhatni, egész Európa figyelmét. A vállalkozás élén egy ekkor feltűnt, mindössze 21 éves fiatalember, gróf Thököly Imre ( ) állt, oldalán a magyar ezredeken kívül francia pénzen toborzott lengyelországi segélyhadakkal és harci tapasztalatokban gazdag francia főtisztekkel. Származás, neveltetés A Thököly-család nagy gazdagsága ellenére sem tartozott a magyarországi főnemesség igazán tekintélyes nemzetségei közé. A famíliát Imre dédapja, az eredetileg lókereskedéssel foglalkozó Thököly Sebestyén emelte ki az ismeretlenség homályából, aki az udvarnak tett szolgálatai ellenében 1572-ben kapott Miksa királytól nemeslevelet, majd a késmárki vár és uradalom megszerzése után 1598-ban Rudolftól bárói rangot. Ő is, valamint István fia is (Imre nagy apja) jó házasságokat kötöttek. A Thökölyek így a magyarországi arisztokrácia legelőkelőbb köreivel kerültek rokoni kapcsolatba, miközben tovább gyarapították birtokaikat. Imre apja, (II.) István is Bethlen Gábor erdélyi fejedelem családjának leszármazottját vette feleségül, s ezáltal az északmagyarországi birtokállományt tekintélyes erdélyi uradalmakkal toldotta meg. Ugyanez az István volt az is, aki 1654-ben III. Ferdinándtól grófi rangot kapott. E folyamatot nem kísérte a királyi vagy rendi tisztségekben való előrehaladás, e téren Imre nagyapja mindössze a királyi tábla ülnökségéig jutott. Nem örvendett valami jó hírnévnek a késmárki udvar sem, ahol a korán félárvaságra jutott Thököly (anyját 3 éves korában elvesztve) a gyermekéveit töltötte. De Thököly Imre gyermek- és serdülőkora más szempontból is meglehetősen zaklatott volt. Apja részt vett az 1664 utáni mágnás-összeesküvésben, ezért 1670 decemberében összes magyarországi javait konfiskálták, miközben ő maga a császári seregek árvai ostromgyűrűjében váratlanul meghalt. A teljes árvaságra jutott Imre ekkor Erdélybe menekült. Az eperjesi evangélikus gimnáziumban, majd 1670 után a nagyenyedi református kollégiumban végezte tanulmányait. Az 1670-es év drámai eseményei nem múltak el benne nyomtalanul. Mint később feljegyezték róla: engesztelhetetlen gyűlöletet érzett az ausztriai ház iránt. Elérve a nagykorúságot, egyre türelmetlenebbül várta, hogy a felkelők fegyveres küzdelméhez csatlakozhassék. Állandó unszolásának engedve, Apafi Mihály erdélyi fejedelem végül is 1677 őszén magán személyként kiengedte őt a kuruc seregek közé. Ámde Thököly nem lett volna Thököly, ha rövid idő alatt szét nem töri ezt a nagyon is kedve ellenére történt megszorítást. Kurucok fővezére Mert ha Thököly műveltsége, zaklatott ifjúságából következőleg, nem is lehetett túl mély, nagyon is hamar megmutatkozott, hogy egyéniségének meghatározó vonása a tehetség, méghozzá a sokoldalú tehetség volt, amely a mindenkori feladatoktól függően tudott alakot cserélni. Innét van az, hogy az élet legkülönbözőbb területein akár hadvezérként a kuruc seregek élén, akár gazdasági irányítók jövedelmei szaporításában, akár államszervezőként, mint Felső-Magyarország fejedelme egyaránt tanújelét adta átlagon felüli képességeinek. 1

6 Frissessége, lendülete életkorát meghazudtoló érettséggel, s ami külön feltűnő, az emberekkel való kivételes bánni tudással párosult. De a tehetségnek bármennyire sok változatát összpontosította is magában, Thököly Imre naggyá levésének, történelmi jelentőségének a kulcsa leginkább mégis valahol a kuruc seregekhez való sajátos viszonyában és egyben katonai kiválóságában rejlik. Mert ha valami, akkor az ezzel az eldurvult hadinéppel való bánni tudás emberpróbáló feladat volt, s míg mások sorra elbuktak ezen a vizsgán, Thököly fényesen helytállt. Abban, hogy Thököly viszonylag rövid idő alatt fel tudta sorakoztatni maga mögött ezt a nehezen kezelhető katonaságot, a saját rátermettségén kívül még két objektív körülmény játszotta kezére. Az egyik, mint láttuk az, hogy az elkobzott magyarországi birtokokon kívül a másik magyar hazában Erdélyben is jelentős jószágai voltak, s így, a bujdosók többségével ellentétben, az egész erdélyi politikai vezető réteggel szemben is meg tudta őrizni anyagi függetlenségét. A másik körülmény, amely felemelkedését megalapozta, hogy Thököly már a felkelők közé való kimenetele első napjaitól fogva a kuruc seregek legképzettebb részével, a bécsi udvar által 1672-ben szélnek eresztett ónodi és szendrői végvári ezredekkel kötötte össze a sorsát, s ez a szövetség aztán mintegy mágnesként ragadta magához a felkelő hadak egyéb kötelékeit. Ennek a folyamatnak volt mintegy betetőzése az összes katonai erőknek az az január 8-i hajdúszoboszlói választása, amely Thökölyt tette meg a kuruc seregek fővezérévé. Ez a választás hatalmas sikert jelentett az akkor 23 éves Thökölynek, annál is inkább, mert az ifjú arisztokrata a felkelés irányításának hatalmi szférájában is óriási akadályokkal találta szembe magát. Így mindenekelőtt a bujdosók korábbi tényleges és névleges fővezérei, Teleki Mihály erdélyi tanácsúr és kővári kapitány, továbbá az 1667-ben elhunyt Wesselényi Ferenc nádor Pál nevű unokaöccse vetettek gáncsot neki. De ami ennél is súlyosabb (és az eddigi történeti irodalomban alig ismert), kezdetben a Fényes Porta magyarországi hatalmasságai is a legnagyobb fokú bizalmatlansággal, sőt ellenségességgel követték Thökölynek a felkelők élén tett első lépéseit. Így a francia támogatással vezetett 1678-as hadjáratát olyan veszélyes factio -nak, azaz pártütésnek tartották, amely a kuruc mozgalom feloszlásának veszélyét idézte fel szemükben. Thököly Váradra beküldött magyarázkodó követét egyszerűen lekaszabolták, s amellett 200 kuruc katona családját hurcolták el túszként, hogy Thököly törökhűségét biztosítsák. Egyik forrásunk szerint a török főembereknek még az is megfordult az agyában, hogy a kurucoknak más fejet csináljanak, mivel, úgymond, gyermek a generálisuk, s deák a tanácsuk. Mindennek ismeretében domborodik ki igazán a hajdúszoboszlói választás jelentősége, amely mintegy legitimálta Thököly főségét a bujdosók közösségében. Így válik az is érthetővé, hogy a szoboszlói választást követően kb. más fél hónap múlva, február végén kereste fel első ízben portai csausz Thököly Imrét, amivel Isztambul a maga részéről is elismerte az ifjú gróf kuruc mozgalmon belüli elsőségét. Ne felejtsük: mindez kb. két és fél évvel Thököly aktív politikai pályafutásának a kezdete után történt. S ezért nem megalapozatlan azt állítani, hogy a kuruc generális, miközben folytatta a magyar felkelők Habsburg-ellenes küzdelmét, egyidejűleg az erdélyi gyámkodással szemben és a török elismerésének elnyerése végett is megvívta a maga külön csatáját saját cselekvési szabadságának a kiszélesítéséért. Magyarország és az ottomán világbirodalom A magyarországi felkelők politikai gondolkodásában már jóval Thököly színre lépése előtt szinte axiómává vált az a (később persze gyökeresen tévesnek bizonyult) meggyőződés, hogy a Magyarország területe felett osztozkodó két birodalom viszonylatában a hatalmi mérleg tartósan, ha ugyan nem végérvényesen az oszmánok javára billent. Ezt a tanulságot az ellenzékiek elsősorban az évi vasvári békéből szűrték le, amelyet a bécsi udvar küldöttei, Montecuccoli azt megelőző fényes szentgotthárdi győzelme ellenére, előnytelen feltételek mellett írtak alá. Ebből ugyanis arra következtettek, hogy a török oly hatalmas, hogy Thököly szavával szólva még szerencsétlen pillanatában is a győzedelmes fél szokott utána járni, mert tegyük mi értelemszerűen hozzá hosszabb háborúban nem mer vele ujjat húzni. Ebből a tapasztalatból hajtott aztán ki az Ottomán Birodalom legyőzhetetlenségének a mítosza, amely a legpregnánsabban Teleki Mihálynak egy, a bujdosókhoz intézett 1677 októberi intésében jutott kifejezésre: szabadulásukat csak úgy várhatják figyelmeztette őket ha szerencséjüket a Fényes Birodalom egész világon, hosszában és székében való elterjedésével kapcsolják össze. Ez a már nem is Imperium Ottomanicum -ban, hanem egyenesen Universum Ottomanicum -ban való gondolkodásmód aztán úgy érvelt tovább, hogy ha a törökkel nyíltan szembeszállunk, akkor úgyis elbukunk, s ez esetben elkerülhetetlenül a teljesen bekebelezett balkáni országok (Görögország, Bulgária, Szerbia, Bosznia) sorsa lesz az osztályrészünk ha viszont önként vállaljuk a behódolást, akkor (Erdély példájára) a külpolitikai függés fejében megtarthatjuk saját intézményeinket, belső önállóságunkat. S ez már csak azért is kívánatosnak tűnt a számukra, mert az ellenkező oldalon ott kísértett Csehország elrettentő példája (illetve általában az abszolutizmus egész Európában végbemenő előnyomulása), amelytől a magyar uralkodó osztály hagyományos 2

7 rendi kormányzási jogait féltette. Egyszóval a magyar nemesség egyfajta szorító présben érezte magát, egyfelől a balkáni típusú török alávetés, másfelől az európai abszolutista jellegű fejlődés között, s ebből a csávából a török felé való előremenekülésben keresett kiutat. Mindez összefüggött természetesen vallási motívumokkal is, amennyiben a Habsburg-ellenreformáció által létében fenyegetett magyarországi protestantizmus vallása háborítatlan gyakorlását remélte a török fennhatóságtól. S mindehhez járult még egy fontos indítóok: a békére, a nyugalomra és az állandóságra irányuló vágy az ekkor már csaknem másfél évszázada hadszíntérül szolgáló országban. A magyarországi felkelők úgy ítélték meg, hogy a német oltalom elégtelenségével szemben a Porta védnöksége zavartalanabb mindennapi életet biztosíthat az ország lakosságának : sikerek szárnyán E politikai megfontolások jegyében a magyarországi elégedetlenek már az 1660-as évektől kezdve a török aktív, azaz offenzív fellépésére alapozták számításaikat. De a Porta előbb Velencével, majd Lengyelországgal, s végül 1677-től Oroszországgal háborúzott. Csak miután 1681 februárjában Moszkvával békét kötött, fordult figyelme a magyarországi hadszíntér felé. Ezért vált 1681 a Thököly-felkelés és a Bécs elleni támadás előkészítésének döntő évévé. Az orosz béke után egy hónappal, március közepén, a Porta egyik bizalmi embere, Csonka bég kereste fel Thökölyt téti szálláshelyén. Forrásaink arra utalnak, hogy a kuruc fővezér már ekkor, 1681 márciusában ígéretet kaphatott a török közeli magyarországi hadjáratára, olyan ajánlatok kíséretében, amelyekkel a bécsi udvar esetleges ellenszolgáltatásai semmiképpen sem kelhettek versenyre. Mert abban, hogy Thököly reményei egyre feljebb szárnyalhattak, a török biztatásokon túl a bécsi udvar magyarországi politikájának sajátos vonásai is szerepet játszottak. A Habsburg-kormányzatnak szemmel láthatólag terhes volt mind a távol eső keleti országrészek kormányzása, mind pedig a Thökölyvel szembeni katonai védelem kellő szinten tartása. A bécsi államférfiak egészében olyan benyomást keltettek a kortársakban, hogy Magyarország csak mint a török elleni védelem előterepe játszik szerepet számításaikban, de az ország rendben tartása terhes kolonc számukra, amelytől akár szívesen is szabadulnának. Mindez párosult az ún. spanyol párt döntő kormányzati befolyásával. E párt tagjai mindenáron kerülni akarták a keleti török háborút, hogy az osztrák Habsburgok döntő erejét, a spanyol Habsburg-ág érdekeinek megfelelően, nyugaton, XIV. Lajossal szemben koncentrálhassák. E politika keretében jó viszonyt ápoltak Thökölyvel, ami tovább növelte a kuruc vezér önbizalmát. Kezdetben minden igazolni látszott optimizmusát ben sorozatos sikerek jelezték felívelő pályáját: a bécsi udvar hozzájárulásával júniusban feleségül vette a dúsgazdag Zrínyi Ilonát (s ezzel a kezére kerültek az országrészekre kiterjedő hatalmas Rákóczi-birtokok), júliusban a császáriaktól bevette a keleti országrészek fővárosát, Kassát (s ezzel birtokába jutott a felső-magyarországi 13 vármegye központi kormányszerve, a szepesi kamara), szeptemberben elfoglalta Füleket, ahol átvehette a felső-magyarországi fejedelemségről szóló szultáni athnámét, az év őszén karddal felövezett követeit maga Lipót császár fogadta audiencián, s mindezt betetőzte az 1683 januári kassai országgyűlése, amelyen a császár maga is képviseltette magát. Mindezt a kortársak, pártállástól és vérmérséklettől függően, hol elragadtatott, hol irigykedő, hol maliciózus megjegyzésekkel kísérték: Igazán a szerencse fia, mert akármerre forduljon a dolog, csak jól lesz dolga mondták egyesek, abból az alkalomból, hogy 1683 júniusában (!) a császáriak Sárospatak várát is önként átadták neki. Thököly uram elhitette magával, hogy mindkét ellenség [ti. a német és a török] üstökét a markában tartja, de rajta fog veszteni jósolták meg mások, a politikájában rejlő óriási kockázatok láttán. S ismerjük el, valóban rendkívüli teljesítmény lett volna (amelyre török győzelem esetén lett is volna bizonyos esélye), ha a két birodalom közötti gigászi mérkőzésből, mint törpe harmadik, ő került volna ki nyertes félként. Az egész ország feletti uralomért Mi volt mármost a kuruc fejedelem szerepe a török 1683-as támadásának és Bécs ostromának előkészítésében? A fejedelem szeme előtt a (legalábbis török meg nem szállta) Magyarország egésze feletti uralom megszerzése lebeghetett a legfőbb célként. Ezt támasztja alá egyebek mellett az a beszéd is, amellyel az 1683 januári kassai gyűlés Thökölyhez közelálló szószólója az ottani tanácskozást berekesztette: engedje meg Isten, hogy kegyelmes urunk őnagysága [Thököly] ezután nemcsak ennek a 20 vármegyének, de az egész országnak és ahhoz tartozó országoknak és tartományoknak hirdethessen gyűlést. Ne áltassuk magunkat: ezt a célt Thököly csak a Habsburgok felett aratott döntő török győzelem, azaz Bécs bevétele útján érhette volna el. Más bizonyítékok alapján is bizonyosnak tarthatjuk, hogy Thököly helyeselte, netán javasolta is a Bécs elleni hadjáratot, de azzal a lényeges megszorítással, hogy Bécs török bevétele számára nem öncél, hanem eszköz volt az integer Magyarországnak az ő fősége és a török protektorátusa alatti helyreállításához. Ennek nem mond ellent az egyik oszmán forrásnak az az állítása sem, hogy az június 10-i eszéki tanácskozáson Kara 3

8 Musztafa nagyvezír Thökölynek ígérte a bécsi királyságot. A kuruc fejedelem számára aki ezt az ajánlatot ugyancsak örömmel fogadhatta Bécs birtoklása amolyan záloga lehetett volna Magyarország egésze feletti uralmának. Külön kérdés Thökölynek a bécsi ostrom heteiben és hónapjaiban tanúsított magatartása, amely már önmagában is ellentmond az 1683-as bécsi török ostrom fő felelősségét a kuruc fejedelem nyakába varró felfogásnak. Tudnunk kell ugyanis, hogy Thököly végül is nem csatlakozott a bécsi ostromzárhoz, hanem a Duna bal partján operált, s Pozsony elfoglalásán kívül néhány betörést kísérelt meg Morvaországba. A bécsi ostromtól való távolmaradása többféle magyarázatra adott lehetőséget. Viszonylagos passzivitását a történeti irodalom egy része azzal hozza összefüggésbe, hogy Sobieski János lengyel király mérséklő befolyást gyakorolt a hozzá érzelmileg közelálló ellenfelére. Minthogy a két uralkodó között még 1683 augusztusában is kimutatható kapcsolat állt fenn, ez az értelmezés meggyőzőnek látszik. De lehetséges (a lengyel kapcsolatnak nem ellentmondó) más magyarázat is. Erre vonatkozólag érdemes a kuruc fejedelemnek egy szeptember 10-én kelt, s a török főtáborban tartózkodó követéhez írt levelét idéznünk. E levelében Thököly Kara Musztafa azon augusztus 27-i rendeletének végrehajtását utasította vissza, amellyel a nagyvezír Bécs alá szólította őt. A fejedelem érvelésében politikai, katonai és technikai érvek egyaránt hangot kaptak, de a legnagyobb nyomaték arra esett, hogy távoztával veszedelembe kerülhet a Garamtól innen eső egész Északnyugat-Magyarország, amelynek 13 esztendeig való fegyverkezés és vérontás után jutott a birtokába. Ebből a levélből is kiderül, hogy Thököly nem Bécsben, hanem Magyarországban gondolkodott. S amellett egy másik feltevés is megkockáztatható. Thököly jól ismerte a magyar történelmet: erre számos megnyilatkozásából következtethetünk. Vajon nem fordult-e meg a fejében, hogy 1526-ban, Mohács után a török úgy vette birtokába a teljesen védtelen budai várat, hogy 10 napos tartózkodás után ki is vonult belőle. Még abban az esetben is tehát, ha Kara Musztafa elfoglalja (és nyilván alaposan kifosztja) Bécset, a török katonai akciórádiusz korlátai mellett lehetett-e komolyan számítani Bécs tartós török bekebelezésére? Ha viszont nem, akkor nem az következett-e Thököly ratio status -ából (ezt a kifejezést ő maga gyakran használta), hogy a balkáni téli kvártélyokra törvényszerűen visszavonuló oszmán seregek távozása után egész Magyarországon ő legyen a helyzet ura minél érintetlenebb katonai erővel? A bécsi fordulat után Bécs védőinek hősi helytállása és az szeptember 12-i kahlenbergi győzelem véget vetett az ostrom előtti hatalmi szituációnak. A töröknek Habsburg vezetéssel Magyarországról történt kiűzése kiemelkedő korszakhatár egész Kelet-Közép-Európa, s ezen belül elsősorban Magyarország történetében. Az, hogy a magyar állam nem került a tőlünk délre fekvő balkáni országok sorsára, s elkerülte az oszmán uralom még két évszázadig való prolongálódását, mindenekelőtt a császári hadak győzelmeinek köszönhető. Ez a gyökeres fordulat viszont, amely megnyitotta Magyarország újkori felemelkedésének útját, egyben szükségszerűen a szakadékba taszította Thököly Imrét, aki sorozatos csalódások és megalázó kudarcok után, mindenkitől elhagyatva halt meg kis-ázsiai száműzetésében. A konstrukció, amelyre épített a két hatalom közötti erőviszonyok felmérése alapjaiban volt hibás, s ő ezért a hibáért dicsőségének néhány éve után két hosszú évtizeden át vezekelt. Egyvalamit azonban Thököly még a bukásában is elért: az 1664 utáni tűrhetetlennek érzett status quo felrobbantásával valójában a 150 éven át fennálló katonai patthelyzet felszámolásához járult hozzá. S ez nem csekélység, ha figyelembe vesszük, hogy Lipót és a bécsi miniszterek mindenáron a változatlanságot akarták Magyarországon, s ha rajtuk múlik, még akár évtizedekig várathatott volna magára hazánknak a török uralom alóli felszabadulása. Mindez egy okkal több ahhoz, hogy megállapítsuk: annak az erőfeszítésnek, amely fenntartotta a magyar államiság folytonosságát, a törökellenes magyarok mellett, s velük együtt, a Habsburg ellenes magyarok is részesei voltak, s ez utóbbiak sorában, a maga összes tévedéseivel együtt, megvan a helye a megbűnhődött kuruc király -nak. 2. Képek 4

9 5

10 6

11 7

12 8

13 9

14 1. Egy kiállítás képei. Bécs évi ostromának 300. évfordulójára Bécsben rendezett kiállításról GYARAPODÓ KÖZGYŰJTEMÉNYEINK RÓZSA György Egy kiállítás képei Az idei év jubileumai között kiemelkedő helyet foglal el Bécs évi török ostromának háromszázadik évfordulója. A bécsi Künstlerhausban (Művészházban) és a Historisches Museum der Stadt Wien-ben (Bécs város Történeti Múzeumában) májustól októberig látható kiállítás rendezői nemcsak az ostrom lefolyásának szemléletes rekonstrukcióját választották feladatul, de igyekeztek bemutatni az oszmán birodalommal való érintkezés egykorú és a későbbi századokban jelentkező széleskörű hatását is. Mivel Bécs felszabadításában és az Esztergom körüli harcokban döntő szerepe volt Sobieski János lengyel királynak, az év utolsó hónapjaiban a krakkói Wawelban is kiállítás készül a nagy törökverő hős emlékére. A magyar múzeumok, köztük a Magyar Nemzeti Múzeum jelentős mennyiségű anyag kölcsönzésével járul hozzá a két említett kiállítás sikeréhez. Az azóta eltelt háromszáz év folyamán nemcsak a múzeumok és könyvtárak, de a jeles magángyűjtők (Jankovich Miklós, Apponyi Sándor, Lanfranconi Enea, Ernszt Lajos) is szorgalmasan gyűjtötték a felszabadító hadjáratok írott, képes és tárgyi emlékeit. Így a történettudomány fejlődésével párhuzamosan a régmúlt eseménysorozat egyre szemléletesebb, egyre komplexebb rekonstrukciója vált lehetségessé. Lapunk következő oldalain azokból a darabokból teszünk közzé, amelyek a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokának gyűjteményéből a krakkói és bécsi kiállításokon szerepelnek. A bemutatott festmények és metszetek német, osztrák, francia, olasz és németalföldi művészek alkotásai és főleg az arckép és csatakép műfajába tartoznak. A művészek között vannak olyanok, akik a helyszínen jártak (Justus van der Nypoort), mások a hadvezérek udvarával álltak kapcsolatban és hivatalos megrendelésre dolgoztak (Sebastien le Clerc, Romeyn de Hooghe). A sokszorosított grafikai alkotások legnagyobb része azonban a korabeli közönségnek az események iránti érdeklődésében rejlő üzleti lehetőségek kihasználása (azaz árusítás) céljából készült. Nincs most mód valamennyi közölt kép jellemzésére, de hadd emeljünk ki közülük kettőt. Thököly Imre mellképe ugyan a távoli Németalföldön dolgozó művészek kezét dicséri, de az az egészalakos kompozíció, amelyet előképül használtak Magyarországról, Thököly környezetéből, feltehetőleg az ő tudtával került külföldre. Kiküldésének célja a kuruc vezér alakjának népszerűsítése volt. Művészet és politika kapcsolatát bizonyítja az a karikatúra is, amely a szultán betegágya körül orvosként szorgoskodó európai uralkodókat állítja elénk és nyilvánvalóan hangulatkeltés, a kép mozgósító erejében rejlő politikai propagandalehetőség kihasználása céljából született meg. 2. Képek 10

15 11

16 1. A török kiûzése Magyarországról HECKENAST Gusztáv A török kiűzése Magyarországról A magyar rendek 1683 vészterhes nyarán a földönfutóvá lett Esterházy Pál nádor és néhány katolikus kivételével a török mellé álltak; ki németgyűlöletből, ki politikai megfontolásból, ki egyszerűen féltében. Thököly Imre csillaga most ért zenitjére, de pislákoló fényét elnyelte a félhold ragyogása. A kuruc fejedelem immár az egész királyi Magyarország ura volt, csak azt nem tudta, lesz-e még országa, mire a hadjárat véget ér. Nem szakította meg a török elől titkolt érintkezését Sobieskivel Sobieski János ( ), 1674-től III. János néven lengyel király. Kezdetben franciabarát politikát folytatott, ennek megfelelően békében élt a törökökkel és támogatta a Habsburgok ellen lázadó kurucokat. A törökök hadikészülődése miatt 1683 tavaszán szövetséget kötött Lipóttal, s jelentős szerepe volt Bécs felmentésében., és ismételt felszólítás ellenére sem jelent meg hadaival Kara Musztafa nagyvezír Bécs alatti táborában. Így igyekezett politikai mozgásteret biztosítani magának, bármiként fordul is az ostromlott Bécs sorsa. Erre törekedtek a magyar arisztokrácia néhány hónappal azelőtt még Habsburg-hű vezetői is. Ők igaz, katonáik nélkül megjelentek Bécs alatt a török táborban, hogy kidolgozzák és előterjesszék politikai elképzeléseiket. Először csak Magyarországot osztották fel egymás között, de a nyár vége felé úgy látszik komolyan számoltak már Bécs elestével, és ekkor Batthyány Kristóf Stájerországot, Draskovich Miklós országbíró Ausztriát, Czobor Ádám Morvaországot kérte magának mint török hűbéres fejedelemséget; Erdődy Miklós báné lett volna Horvátország, a távollevő Thökölyé pedig az egész magyar királyság, évi tallér adó fejében. Csonka bég, a Thököly, és a Habsburgok ellen fordult magyar urak mellé rendelt török követ és katonai tanácsadó néhány évvel később leplezetlen megvetéssel számolt be Strattmann kancellárnak ezekről a tervezgetésekről. Pedig a magyar arisztokraták mint előrelátó politikusok, egyszerűen csak felkészültek a hadjárat minden lehetséges kimenetelére. Világos volt előttük, hogy számukra szemben Thökölyvel a török veresége esetén is nyitva fog állni az amnesztia útja. Így, miután igényeiket a Habsburgok veresége esetére is bejelentették, s az események menetét amúgy sem befolyásolhatták, továbbra is katonáik nélkül, de így is, úgy is a győztesek oldalára kerülve kivárták, hogy miként végződik Bécs ostroma. Alig három héttel a nagy osztozkodás után Lotharingiai Károly herceg és Sobieski János lengyel király egyesített seregei szeptember 12-én a Bécsi-erdő magaslatairól a török táborra zúdultak. Bécs hős védőinek volt még erejük hozzá, hogy kitörjenek az ostromlott falak mögül. A két tűz közé került törököket elsöpörte a felmentő sereg támadása, s a leszálló éjszakában fellobogtak a győzelem örömtüzei, de rögtön fellángolt a vetélkedés is Bécs megmentésének dicsőségéért. Sobieski mindenki mást mellőzve másnap Te Deum-ot tartatott a Szent István-templomban, s Lipót császár csak harmadnapon vonulhatott be felszabadított székvárosába. Néhány nappal a bécsi győzelem után Lipót császár utasította portai követét a béketárgyalások megkezdésére. A török azonban nem mérte még fel vereségének súlyát, s elzárkózott a tárgyalások elől. Ezért Lotharingiai Károly a Duna mentén a nagyvezír seregének üldözésére indult, október 9-én Párkánynál győzelmet aratott a budai pasa felett, október 27-én pedig elfoglalta Esztergomot. A törökhöz csatlakozott magyarok számára a bécsi udvar amnesztiát hirdetett, mire azok Thököly és hívei kivételével sorra visszatértek Lipót hűségére. Sobieski Észak-Magyarországon keresztül vonult haza Lengyelországba, s visszafoglalta ezt az országrészt Thökölytől a Habsburg uralkodó számára. Október végére az 1683 nyarán török uralom alá került magyar terület felszabadult, s Esztergom várával a császári hadvezetés fontos hídfőhöz jutott török területen is. A szultán kivégeztette Kara Musztafa nagyvezírt, de továbbra sem hajlott a békére. Erre 1683 novemberében, Bécsben felülkerekedett a háborús párt. Lotharingiai Károly javaslatára Lipót császár elszánta magát a háború folytatására, a török kiűzésére Magyarországról és a Balkánról. A császári sereg győzelmei évszázadok óta megkopott gondolkodási mechanizmust indítottak be. Az európai közvélemény a török háborút ismét az egész keresztény világ közös ügyének látta, amelynek a középkori szereposztás szerint szellemi irányítója a pápa, világi végrehajtója a császár kellett hogy legyen. A pápa már évek óta készen állt, most az események rákényszerítették a császárt is, hogy vállalja hagyományszabta feladatát. 12

17 1684 tavaszán a pápai diplomácia kezdeményezésére létrejött a Habsburg birodalom, Lengyelország és Velence törökellenes szövetsége, a Szent Liga, amelyhez két évvel később Oroszország is csatlakozott. A háborúhoz szükséges anyagi eszközök jelentős részét XI. Ince pápa bocsátotta a liga rendelkezésére, bőkezűen áldozva az egyházi vagyonból. Nagy volt a kockázat, ám a siker hatalmas erkölcsi és anyagi hasznot ígért. Részt vettek a háborúban a német birodalom fejedelmei is. Ők nem lévén szomszédai a töröknek hódításra nem számíthattak, ezért a zsákmányban való részesedésen felül hatalmas összegű segélypénzeket kötöttek ki maguknak. A birodalmi fejedelmeknek kifizetett subsidium évente több mint 4 millió forintot tett ki, míg az egész hadra kelt sereg ellátására és zsoldjára 8,5 millió forint jutott. A Szent Liga elképzelése az volt, hogy a hadsereg eltartásának oroszlánrészét a hadszíntér, azaz Magyarország lakosságának kell biztosítani. A háború sikere érdekében rendezni kellett a Habsburg birodalom és Franciaország viszonyát. XIV. Lajosnak az adott helyzetben érdeke volt a Habsburg török háború, mert ez lekötötte a császár erőit keleten; ezért 1684-ben 20 évre fegyverszünetet kötött Lipóttal. A két fronton való háború veszedelmét ezzel a Habsburg diplomácia egy időre kiküszöbölte, ám a Habsburg hadvezetésnek ebben az esztendőben már nem sikerült nagyobb eredményeket elérnie: Buda kellő előkészítés nélkül megkísérelt ostroma kudarccal végződött. A török magyarországi hatalmi rendszerének legfiatalabb képződménye, Thököly felső-magyarországi vazallus fejedelemsége viszont gyorsan összeomlott. Thököly a változás jelentőségét nem tudta felmérni, bár tapasztalnia kellett, hogy míg régebben tárgyaló partnernek tekintették, most már nem állnak szóba vele. Sobieski útján különbékét kért a császártól, s a lengyel király, aki szívesen befolyása alá vonta volna Magyarországot, Erdélyt, sőt a román Vajdaságokat is, hajlandónak mutatkozott a közvetítésre. Lipót azonban, mivel nem kívánt teret engedni leendő országaiban a lengyeleknek, elzárkózott minden tárgyalás elől, csupán amnesztiát kínált Thökölynek, ha meghódol és visszavonul a magánéletbe. A kuruc fejedelem erre nem tudta rászánni magát; még bízott tagadhatatlan államszervező képességeiben és a hadiszerencse változásában. Alattvalói viszont egyre kevésbé bíztak már benne; a megyék nemessége elfordult tőle, hatalmát csak nyers katonai erővel s csak ideigóráig tudta fenntartani. Várai egymás után a császáriak kezére kerültek. Amikor pedig Lotharingiai Károly augusztus 19-én visszafoglalta a töröktől Érsekújvárt, a kuruc katonák is tömegesen tértek a császár hűségére. Ebben a helyzetben a váradi pasa Thököly felkínálása árán remélt békét kötni a Habsburgokkal, és elfogatta őt. Bécsnek azonban a hatalmát vesztett Thököly már áldozatként sem kellett. A pasa életével fizetett oktalan lépéséért, a szultán a sietve szabadon bocsátott fejedelmet kitüntetésekkel halmozta el, de a hibát jóvátenni többé nem lehetett. Thököly elfogatásának hírére Kassa harc nélkül megnyitotta kapuit, és a legtekintélyesebb kuruc parancsnokok is császári szolgálatba álltak. Csak felesége, Zrínyi Ilona tartott ki Thököly mellett, és védelmezte még közel két és fél évig Munkács várát; de ennek hadászati jelentősége már nem volt. A törökellenes felszabadító háború első sikereinek tanulságait a kurucok tömegei is levonták: beálltak a török ellen harcolók soraiba. Ezt Thököly most már, ha akarta volna, sem tehette meg; az amnesztia lehetőségétől is megfosztva, török csapattisztként várta sorsának jobbra fordulását. A következő években a Habsburgok seregei győzelmet győzelemre halmozva kiszorították a törököt az országból. Évről évre hatalmas hadseregek vonultak fel a Duna mentén, s teleltek át az ország töröktől megkímélt területein, pusztítva, zsarolva és kirabolva a föld szerencsétlen népét. Javarészt a német birodalom különböző tartományaiból jöttek, de voltak köztük olaszok, spanyolok, franciák, angolok és szép számmal magyarok is. Kit vallásos lelkesedés, kit kalandvágy, kit császárhűség vagy hazaszeretet hajtott, de senki nem vetette meg a zsákmányt, s elvette, amire kedve támadt, akár töröktől, akár paraszttól, polgártól vagy nemestől. De tízezrek életüket is áldozták Magyarország felszabadításáért a török uralom alól, akármilyen nemes vagy rút volt is ez az élet. Idegenek és országlakosok felmérhetetlen véres szenvedéséből ezekben az években kerekedett ki az újkori magyar történet színtere, a töröktől megszabadított történelmi Magyarország. A hadvezérek császári szolgálatba állt német birodalmi fejedelmek, olasz zsoldoskatonák és XIV. Lajos országából disszidált nagy tehetségű kalandorok voltak. Az ország lakói közül senki sem juthatott irányító szerephez az ország jövőjét meghatározó vállalkozásban. Buda elveszte (1541) óta minden török háború kimondott vagy titokban áhított célja a magyar királyok középkori székvárosának visszafoglalása volt. A császári sereg Lotharingiai Károly és Miksa Emánuel bajor választófejedelem kettős fővezérlete alatt 1686 júniusában vonult Buda alá. Létszáma fő körül lehetett, ebből legalább en voltak magyarok, elsősorban egykori kurucok. Az ostrom közel három hónapig tartott. Közben, augusztus második felében, megérkezett a nagyvezír felmentő serege, de nem merte megtámadni az ostromlók jól elsáncolt táborát és miután némi erősítést juttatott be a várba, sorsára hagyta Budát. Szeptember 2- án került sor az utolsó rohamra. Délután 2 órakor Lotharingiai Károly csapatai északról, a bajorok délről 13

18 nyomultak a várba. Az utolsó budai pasa, a 70 éves arnót Abdi Abdurrahman harcolva esett el, a palota kigyulladt, a lángok átterjedtek a város házaira, s a 145 éves török uralom vérbe és füstbe hanyatlott. Mialatt a császárváros és egész Európa Buda visszafoglalását ünnepelte, Miksa Emánuel a Dél-Dunántúlról és a Duna Tisza közéről is kiűzte a törököt, felszabadítva Pécset és Szegedet. A hadszíntér az ország szívéből a Délvidékre helyeződött át ben a Buda visszahódítására készülő nagyvezír csak Dél-Baranyáig jutott, seregét Lotharingiai Károly Nagyharsánynál verte szét, az ún. második mohácsi csatában. Az erdélyi fejedelemség jövendő sorsa is eldőlt. A századi országegyesítő kísérletek azon akadálya ugyanis, hogy a magyar király nem tarthatja hatalmában Erdélyt, amíg Buda és a Nagyalföld török kézen van, az új helyzetben megszűnt. A Budát visszafoglaló Lotharingiai Károly a nagyharsányi győzelem után seregét Erdélybe vezette téli szállásra. Apafi kormánya nem tanúsított ellenállást. Erdélynek a Habsburg államrendszer országai közé történt beillesztésével a török hatalom kiszorítása a középkori magyar állam területéről lényegében befejeződött. Már csak néhány magyarországi vár volt török kézen, de utánpótlás, megerősítés nélkül maradván, ezek is sorra kapituláltak ban Székesfehérvár, ben Szigetvár, 1690-ben Kanizsa, 1692-ben Várad, 1694-ben Gyula került a császári csapatok kezére. A fő hadszíntér a Balkán félszigetre helyeződött át, a császári fősereg 1688 nyarán átkelt a Dunán és elfoglalta Nándorfehérvárt (Belgrád). XIV. Lajos már Nagyharsány óta növekvő aggodalommal figyelte a Habsburgok sikereit, Nándorfehérvár elfoglalásának hírére a francia sereg betört a német birodalomba. A Habsburg hatalom kétfrontos háborúra kényszerült. A franciák előnyomulását ugyan a császár és az augsburgi ligában egyesült szövetségesei megállították, de Lipót legjobb hadvezérét, Lotharingiai Károlyt áthelyezték a nyugati frontra, és évről évre egyre nagyobb erőket kellett elvonni a balkáni hadszíntérről. Franciaország hadba lépése megmentette a török birodalmat. A fordulat nem egyik napról a másikra következett be. A császáriak 1689-ben még folytatták előnyomulásukat, megszállták Vidint, Ništ, Skopjét és egész Albániát. A balkáni népek felszabadítóként fogadták őket, és fegyvert fogtak a török ellen. Ám a következő évben megindult a nagy török ellentámadás, a balkáni hódítások sorra elvesztek, Köprülü Musztafa nagyvezír 1690 nyarán már Nándorfehérvárhoz közeledett. A török sereg jobbszárnyán Thököly vonult Erdély ellen. Átkelt a Déli Kárpátok járhatatlannak vélt gerincén és váratlanul megjelent az erdélyi császári sereg hátában. Zernyestnél volt az ütközet, Teleki Mihály kancellár holtan maradt a csatatéren, a császári vezér, Heissler tábornok fogságba esett. Mivel Apafi Mihály még az év tavaszán meghalt, az erdélyi rendek fejedelmükké választották Thökölyt. Thököly sikerének híre nagy horderejű döntésre kényszerítette Bádeni Lajos császári főparancsnokot: vagy Erdélyt, vagy Nándorfehérvárt sorsára kellett hagynia. A kitűnő államférfi és jeles hadvezér felmérte, hogy Magyarország megtartása szempontjából Erdély a fontosabb. Erőltetett menetben odasietett, s Thökölyt néhány hét alatt ki is szorította a fejedelemségből, alvezérei viszont közben feladták Nándorfehérvárt a töröknek nyarán Köprülü Musztafa megkísérelte Magyarország visszahódítását. Bádeni Lajos az ország belsejébe vezető fő hadiúton, a szerémségi Szalánkemennél sáncolta el magát. Augusztus 19-én vívták meg a már nyolc éve tartó háború legvéresebb csatáját. A bádeni őrgróf 7000 embert, köztük 300 tisztet vesztett, de felmorzsolta és megsemmisítette a török sereget; maga a nagyvezír is elesett. A következő években mind a nyugati, mind a török hadszíntéren tovább folyt a háború. Minden esztendő meghozta a maga győzelmeit és veszteségeit, de a helyzet nem változott. Ez nyugaton a kompromisszumos békét készítette elő, amelyet évekig húzódó tárgyalások után Ryswickban írtak alá 1697-ben. Ugyanebben az évben a török még egy utolsó kísérletet tett Magyarország visszahódítására. A szultán személyesen állt hadai élére, nagyvezíre jól előkészítette a támadást. A török vezetés tisztában volt vele, hogy az ország népének különböző rétegei elégedetlenek a Habsburg uralommal, s gyűlölet tölti el őket a császári katonákkal szemben. Török hadak viszont már évek óta nem jártak az ország belsejében. Lehetségesnek látszott egy Habsburg-ellenes magyar felkelés kirobbantása a török ellen vonuló császári seregek hátában. Thököly fejedelemsége visszaszerzésének reményében kapható volt a vállalkozásra, érintkezésbe lépett itthoni híveivel, s 1697 nyár elejére felkelést készített elő a Tisza-vidéken. A török kuruc támadás kombinált haditervébe azonban a végrehajtás során több hiba csúszott, július 1-jén csak a Hegyalján robbant ki a felkelés Tokaji Ferenc hadnagy vezetésével. Tokaji Thököly nevében szólította harcba a jobbágyokat és az ország nemességét; a hegyaljai jobbágyok csatlakoztak is a kurucokhoz, a nemesség 14

19 azonban távol maradt, majd a császáriak mellé állt. Mire a szultán Magyarországra ért, a hegyaljai felkelést már vérbe fojtották. A török sereg eljutott a Bácskába, s a nagyvezír úgy határozott, hogy a Tiszántúlra nyomul és megkísérli újra fellobbantani a kuruc felkelést. Savoyai Eugén azonban szeptember 11-én késő délután utolérte Zentánál. A török éppen átkelőben volt a Tiszán, amikor Eugén herceg rájuk támadt. Maga a nap sem akart előbb lenyugodni, míg ragyogó szemével felséged fegyvereinek teljes diadalát végig nem nézhette jelentette a győztes fővezér Bécsbe. A szultán Temesvárra futott, a nagyvezír elesett, Thököly a holtak közt lappangva várta ki az éjszakát. A török támadás összeomlott. Karlócán, január 26-án a császár, Lengyelország és Velence képviselői aláírták a békét a török birodalommal. A szultán elismerte, hogy a Maros Tisza köze és Temesvár kivételével egész Magyarország és Erdély Habsburg uralom alá jutott, és hozzájárult a határ menti török erődök lerombolásához. A török kormány, hogy a békebontás veszedelmét kizárja, Thökölyt és maradék híveit Kis-Ázsiába internálta. A török orientációnak Magyarországon nem maradt bázisa, s a török birodalom többé nem avatkozott be semmilyen formában Magyarország belügyeibe. A karlócai békével egész Magyarország és Erdély átkerült a Habsburg hatalmi szférába. 2. Képek 15

20 16

21 17

22 18

23 19

24 1. A szultáni szeráj HEGYI Klára A szultáni szeráj A szultáni udvar első isztambuli palotája, a Régi szeráj a város közepén épült fel, bizánci kolostor romjain. Nem lakták sokáig később az elhunyt uralkodók háreme vonult ide vissza mert átköltöztek az 1478-ra elkészült Topkapi szerájba. A szeráj, amely 1839-ig adott otthont a szultáni családnak, mellette egy világhatalmi és igazgatási központjának, viszonylag kis területet foglalt el, jóllehet a benne élő és dolgozó több ezer ember mindennapjaiban sűrítve jelen volt az egész birodalom. A trón öröklése A hatalom szilárdságát a 14. századtól véres öröklési rend biztosította: minden feleslegessé vált szultánivadék, azaz potenciális trónkövetelő kiirtása a trónra került szultán mellől. E véres színjátékok egy része itt, a szeráj csendes, belső termeiben játszódott le ban azonban egy tizennégy éves gyermek került trónra, akinek még nem voltak utódai. Öccsét ezért nem ölték meg, hanem bezárták a szerájba. Az eset precedenst, az uralkodói szerep lassú átalakulása, a hatalmi hierarchia átrendeződése pedig olyan helyzetet teremtett, amelyben a precedens gyakorlattá vált. A szultáni hercegeket ezután szeráj-fogságra ítélve többnyire élni hagyták. A trón nem a kiszemelt és uralkodásra nevelt fiúra szállt, hanem a háremben unatkozó várományosok legidősebbikére. Amikor ez az új öröklési rend a 17. század első felében győzelemre jutott, az államvezetés már második átalakulását élte át. Az első a 15. század második felének nagy változása volt, amelynek során az önállósággal felruházott, szabad származású katonai vezetők helyét egy főleg renegátokból kinevelt, új elit foglalta el, s ezzel párhuzamosan kiépült a centralizált államigazgatás. A Topkapi szerájba már az új elit telepedett be, s intézte innen, jó bürokraták pontosságával, a birodalom nagy és kis ügyeit. Munkáját aktív uralkodók irányították. A díván A szeráj középső udvarának bal oldalán áll egy 1525-ben emelt kupolás épület: a szultáni tanács, a díván ülésterme. A 16. században hetente négy délelőtt ülésezett itt a díván, s döntött előbb a birodalom külkapcsolatait érintő kérdésekben, azután belső ügyeiben. Létrehozója, Orhán szultán idején legfeljebb négy tagból állt, Nagy Szulejmán korában ( ) a szultánon kívül tizenegyből. Ők jelentették az államvezetés világi szféráját. Legrangosabbjuk, a szultán után első embert a nagyvezír, őt még három vezír követte. A birtokés pénzügyekért két defterdár felelt, a jogi életért a bírák rendjének főnökei: két kádiaszkar, a külügyekért és az iratkiállításért a kancellária vezetője: a nisándzsi. Tanácskozási joggal vett részt az üléseken a Balkán kormányzója: a ruméliai beglerbég és a flottaparancsnok: a kapudán pasa. A díván-tagok számbeli megszaporodása az elterebélyesedő bürokrácia egyik mutatója. A 16. század aprólékosan szabályozott központi kormányzata szakágazatok egymást támogató, gondosan összeillesztett rendszerévé nőtt, amely túlzásba vitt centralizmussal vonta a legkisebb ügyeket is a díván hatáskörébe, alig hagyva érdemi tennivalót az önállótlanságra kárhoztatott tartományi kormányzónak. Az államvezetésnek ez a kiválóan dolgozó rendszere tökéletes volt, s éppen ezért bukásra ítélt. Másodszori, 17. századi változása már inkább bomlás, mint átalakulás. A hárem-nevelte szultánok egyre kevesebbet foglalkoztak az államügyekkel, s csak időnként helyettesítették őket erőskezű nagyvezírek. A feszes rendet hatalmi marakodások és intrikák zűrzavara váltotta fel. Ennek a második, előnytelen változásnak a során olyan méltóságok szereztek egyre nagyobb hatalmat, akik korábban a világi, politikai vezetésre alig gyakoroltak befolyást. A vallási-jogi hierarchia élén már Nagy Szulejmán korában végbement a vezetésváltás. A sejhüliszlám, a vallási szféra feje, rangban a két kádiaszkar elé került, s vele együtt a változtatásra már amúgy is erőtlen államvezetésre rátelepedett az iszlám ortodoxia mindent megbéklyózó konzervativizmusa. A lankadó hadisikerektől, majd sorozatos kudarcoktól feldühödött katonaság is egyre többször zavarta fel a szeráj életét. Lázadásai ugyan a palota falain kívül tomboltak, de vezetői már nemcsak hódolni és zsoldjukat átvenni jelentek meg a kapukon belül, hanem követelni és főembereket gyilkolni is. Az állam vezetőinek ez a brutális szelekciója a 17. század megszokott jelenségévé vált. Végül a hatalmi harcok porondján csatasorba lépett egy szerájon belüli, megtörhetetlen erő is: a hárem. 20

25 A hárem A kupolás díván-ház hátsó fala mögött már a hárem legdélibb udvara kezdődött. A háremet deszkából összetákolt vagy faragott kövekből emelt fal vette körül, hogy elzárja a török otthonok legbensőségesebb részét, a nők és gyermekek lakóterét, amely tiltott terület volt mindenki előtt, aki nem tartozott a szűken vett családhoz. A tilalom és a fal elsősorban a hárem lakóit védte a külső világtól, de fordított irányban is funkcionált, a bentit sem engedte hatni a falon kívülire. A központi hatalom ereje és aktivitása az oszmán birodalom felemelkedésének századaiban teljessé tudta tenni a szultáni háremek elzártságát és eleve kizárta annak lehetőségét, hogy az asszonyok beleszólhassanak a nagypolitikába. Amíg Kis-Ázsiában és a Balkánon még léteztek önálló államok, haladékot remélő, veszélyeztetett fejedelmek lányai lettek a szultánok rangban első feleségei. E diplomáciai házasságokban a feleségeknek az volt a feladatuk, hogy személyükben részei legyenek az államközi kapcsolatoknak, új uruknak és birodalmának pedig örökösöket szüljenek és neveljenek fel; Szultánapák és szultánanyák nemigen avatkoztak egymás dolgaiba, a birodalom első századaiból a szultánfeleségekről nevükön és származásukon kívül alig jegyzett fel valamit a história. A rangbéli hitvesek mellett ágyasok és rabnők végleg nem jutottak szóhoz. A 16. századra a hajdan önálló országok sorra beépültek a birodalomba, magasabb származású arák híján a hárem vásárolt és ajándékba kapott, válogatott szépségű rablányokkal telt meg. Nagy Szulejmán korában is több száz volt belőlük, a 17. század második felében a francia követ négyezerre becsülte számukat. A rabnők többsége szolgáló maradt és a hárem mindennapi munkáit végezte. De a díszül tartott nők közül is kevesen tették meg illatosan és felcicomázva a szultáni hálószobáig vezető utat. Legtöbbjük sorstól kiválasztott urát még akkor sem láthatta, ha az valamelyik gyengélkedő feleségének vagy gyermekének meglátogatásával megtisztelte a háremet. A nagyúr ilyenkor ezüstszegekkel kivert cipőt viselt, s a szögek közeledő pengése finoman fogalmazott parancs volt a szétrebbenésre: a szultán kifejezett óhaja nélkül tiszteletlenségnek számított az útjába kerülni. Az életfogytig tartó egyhangúságból két út adódhatott, ha nem is menekülésre, de legalább a háreméleten belüli felemelkedésre. Az elsőt a szultán vonzalma nyitotta meg. Ha a rabnő örököst szült, törvényes feleséggé lépett elő, jövedelmet, kincset érő ruhákat és ékszereket, szolgálatára rabnőket kapott, s anyasága jeléül kis aranykoronát. Az asszonyok egy részét, elsősorban elhunyt uralkodók elárvult rabnőit, időnként a szerájon kívülre házasították vagy egyszerűen felszabadították és szélnek eresztették. Azoknak életét, akik a távozás mindkét lehetőségétől elestek, olyan ünnepek színesítették, amelyekből a hárem is részesedett. Mindenekelőtt a szultáni hercegnők esküvői, időnként fényes-zajos lakodalmak, csendesek sűrűbben. A szultáni család általában jól el volt látva hercegnőkkel: amikor pl. III. Murád szultán 1595-ben meghalt, huszonhat hajadon lánya élt a háremben, a hirtelen osztásban még középrangú katonáknak is jutott belőlük. Gyakoriak voltak az esküvők azért is, mert bukott főemberektől a megtiszteltetésül adott díszkaftánokkal együtt a hercegnő-feleségeket is visszavették és újra eladományozták: a 17. század második felében csak a budai pasák közül négyen voltak kénytelenek hálásak lenni azért, hogy asszonyuknak mondhatták Átikét, IV. Mehmed szultán testvérhúgát. A hercegnői esküvők a szorosan vett szultáni család életének derűsebb oldalát jelentették. Annak árnyasabb felében érdektelen hercegnők sorsánál komolyabb tétek forogtak kockán. Feleségek és anyaszultánnék között folyt a harc az uralkodó fölötti befolyásért, fiaik elsőbbségéért és kegyenceik karrierjéért. Az öröklési rend ugyan szelídebbé vált, de a különböző feleségektől született szultánfiak élete az anyák rivalizálása és az uralkodó szultánok féltékenysége miatt most is állandó veszélyben forgott. A 17. századi szultánok, akik számára gyerekkoruk életterét a hárem adta, s nyilván sokat felfogtak abból, hogyan harcolt értük anyjuk, trónra jutásuk után sem tudtak menekülni a hárem befolyása alól. Beköszöntött az a korszak, amelyet a törökök az asszonyok szultánságának neveztek. A politizálásra kapott anyaszultánnék, a hárem rangban első asszonyai rendszeresen beavatkoztak az államügyekbe. Ugyanezt tette a hárem másik hatalmassága, az őrzésükkel megbízott fekete eunuchok főnöke, a kizlar agaszi (a lányok agája ). A 17. században a nagyvezír és a sejhüliszlám után ő lett a szeráj harmadik legbefolyásosabb embere. Az anyaszultánné és a kizlar agaszi jóindulata nélkül nehéz volt komolyabb hivatalban megmelegedni. Szeráj-alkalmazottak Az államvezetés és a hárem kettőse adta a szultáni szeráj életének tartalmát. Ellátását, védelmét és rangjához illő pompáját mesteremberek hada, középrangú tisztségviselők, bizalmi méltóságok és a palota számára létrehozott 21

Így került le a lófarkas lobogó Buda váráról

Így került le a lófarkas lobogó Buda váráról 2011 szeptember 03. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 1684-ben a Habsburg birodalom, Lengyelország és Velence Szent Liga

Részletesebben

Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára. A török kiűzése Magyarországról ( ) ESSZÉ. 120 perc.

Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára. A török kiűzése Magyarországról ( ) ESSZÉ. 120 perc. Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2015 A török kiűzése Magyarországról (1683-1699) ESSZÉ 120 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve nyomtatott betűkkel: Javító tanár aláírása: ESSZÉKÉRDÉS

Részletesebben

Indiai titkaim 14.- Két falu Krassó-Szörényben

Indiai titkaim 14.- Két falu Krassó-Szörényben 2010 november 13. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még Givenincs Indiaiértékelve titkaim 14.Give Indiai titkaim 14.Give Indiai titkaim 14.Mérték Give Indiai titkaim 14.Give Indiai titkaim 14.- 1/5 2/5 3/5

Részletesebben

Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára. A török kiűzése Magyarországról ( )

Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára. A török kiűzése Magyarországról ( ) Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2015 A török kiűzése Magyarországról (1683-1699) FELADATLAP 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Az egész látóhatár elsötétedett.

Részletesebben

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp

Részletesebben

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA BÁTHORI GÁBOR Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején című doktori

Részletesebben

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején 1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán -

Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - önállósodik a szeldzsuk törököktől 1389. Rigómező - balkáni

Részletesebben

Gabona majorság Ötvösség szabóság Demográfiai és etnikai változás

Gabona majorság Ötvösség szabóság Demográfiai és etnikai változás FOGALOM HELYSÉG SZEMÉLY ÉVSZÁM Tizenötéves háború Sziszek, Veszprém Habsburg Rudolf 1593-1608 Szent Szövetség Fülek, Szécsény, Pálffy Miklós 1593-96 Nagy remények ideje Hollókő, Nógrád VII. Kelemen 1596-1604

Részletesebben

I. Mátyás ( ) az igazságos

I. Mátyás ( ) az igazságos I. Mátyás (1458-1490) az igazságos született: 1443 Kolozsvár meghalt: 1490 Bécs feleségei: Podjebrád Katalin (cseh) Aragóniai Beatrix (nápolyi) (eljegyezve Cillei Borbála és Garai Anna) - Edelpock Borbála

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A Nagy Háború ( ) emlékezete Megyei Történelem Verseny. 1. forduló - megoldások

A Nagy Háború ( ) emlékezete Megyei Történelem Verseny. 1. forduló - megoldások A Nagy Háború (1914-1918) emlékezete Megyei Történelem Verseny 1. forduló - megoldások 1. feladat (10 pont) 1. Igaz 2. Hamis 3. Hamis 4. Igaz 5. Igaz 6. Hamis 7. Igaz 8. Igaz 9. Igaz 10. Hamis 2. feladat

Részletesebben

V. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY. Tanuló neve:... Osztálya:... Iskola neve: Címe: Felkészítő tanár neve:...

V. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY. Tanuló neve:... Osztálya:... Iskola neve: Címe: Felkészítő tanár neve:... Fekete István Általános Iskola 2213 Monorierdő, Szabadság u. 43. Tel./Fax: 06-29-419-113 www.fekete-merdo.sulinet.hu V. TOLLFORGATÓ 2. forduló V. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY

Részletesebben

Buda Eliberata. III. Jan Sobieski lengyel királyra emlékezünk

Buda Eliberata. III. Jan Sobieski lengyel királyra emlékezünk Buda Eliberata 2007. augusztus 31. szeptember 2. Hagyományőrző egyesületek és szervezetek Buda felszabadításának 321. évfordulójára emlékeztek a budai várban. A nagyszabású és szép, színvonalas program

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Kössünk békét! SZKA_210_11

Kössünk békét! SZKA_210_11 Kössünk békét! SZKA_210_11 TANULÓI KÖSSÜNK BÉKÉT! 10. ÉVFOLYAM 145 11/1 NÉMETORSZÁG A VALLÁSHÁBORÚ IDEJÉN SZEMELVÉNYEK Németországban a XVI. században számos heves konfliktus jelentkezett, s ezek gyakran

Részletesebben

Erdély. Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély

Erdély. Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély Erdély és a Partium Erdély Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély Történelmi Erdély (Belső-Erdély) Az

Részletesebben

1.2. l) frank uralkodó vagy császár ( ) vagy a középkori császári hatalom megteremtője összesen 12 pont

1.2. l) frank uralkodó vagy császár ( ) vagy a középkori császári hatalom megteremtője összesen 12 pont TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 6. OSZTÁLY 2012/2013 TERÜLETI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük.

Részletesebben

TÖRTÉNELEM FELADATLAP

TÖRTÉNELEM FELADATLAP VÖRÖSMARTY MIHÁLY GIMNÁZIUM 2030 Érd, Széchenyi tér 1. TÖRTÉNELEM FELADATLAP 2016 Név:... Iskola:... A megoldásra 45 perc áll rendelkezésedre! Eredményes munkát kívánunk! A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEK AZ ÓKORI

Részletesebben

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

I. feladat. Ne a tojást törd!

I. feladat. Ne a tojást törd! I. feladat Ne a tojást törd! Köszöntelek benneteket! Remélem sok tojást sikerül gyűjtenetek a mai napon! Fejtsétek meg a rejtvényt! 8 tojás (Megoldásonként 0,5 pont jár.) 1. Ilyen típusú épületben kötött

Részletesebben

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig SZAMOSI LÓRÁNT Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig A. Az oszmán állam kialakulása, az első hódítások Ha manapság a török szót meghalljuk mindenkinek a mai Török Köztársaság lakossága

Részletesebben

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok JELENKOR Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok A II. világháború történelmével foglalkozó átlagember gondolatában a fasiszta Németország által megtámadott országokban kibontakozó ellenállási

Részletesebben

MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN június : Fegyveres semlegesség Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán

MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN június : Fegyveres semlegesség Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN 1939-1941 1941. június 27. 1941-1945: Fegyveres semlegesség Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán 1. A semlegesség időszaka: Semlegességi taktika: Magyarország a II.

Részletesebben

A csapat száma: A feladatokat Érsek Attila készítette I. feladat Ne a tojást törd! 1. Ilyen típusú épületben kötött házasságot II.

A csapat száma: A feladatokat Érsek Attila készítette I. feladat Ne a tojást törd! 1. Ilyen típusú épületben kötött házasságot II. - 1 - I. feladat Ne a tojást törd! 1. Ilyen típusú épületben kötött házasságot II. Rákóczi Ferenc. 2. 1704-ben tábornaggyá nevezték ki és rábízták Erdély védelmét a felkelő kurucok ellen. 3. Részt vett

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Különös házasság Erdély aranykorából

Különös házasság Erdély aranykorából 2013 október 17. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 I. Rákóczi György erdélyi fejedelem harminckét évet töltött harmonikus

Részletesebben

Budapest ostromkalauz

Budapest ostromkalauz Mihályi Balázs Budapest ostromkalauz 1944-1945 Budapest, 2014 Tartalom Előszó... 7 Budapest ostroma (1944 45)... 9 Védelmi és támadási eljárások Budapest ostrománál... 20 Buda Észak... 29 Buda Dél... 62

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

HUNYADI MÁTYÁS URALKODÁSA ( ) Csapat neve:... Iskola:... A forduló maximális pontszáma: 61 pont

HUNYADI MÁTYÁS URALKODÁSA ( ) Csapat neve:... Iskola:... A forduló maximális pontszáma: 61 pont KATEDRA TÖRTÉNELEMVERSENY II. forduló tori.katedra@gmail.com Rovatvezető: Presinszky Ágnes Beküldési határidő: 2013. november 30. HUNYADI MÁTYÁS URALKODÁSA (1458-1490) Csapat neve:... Iskola:... A forduló

Részletesebben

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt AZ ANGOL H A D I F L O T T A Irta: SZALAY ISTVÁN A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt részei között

Részletesebben

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban DOI: 10.18427/iri-2016-0056 A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban Olasz Lajos Szegedi Tudományegyetem JGYPK olasz@jgypk.szte.hu Az elvesztett háború,

Részletesebben

1918. október július március 21. Kitör az őszirózsás forradalom. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának

1918. október július március 21. Kitör az őszirózsás forradalom. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának MAGYARORSZÁG 1900 1918. október 30. Kitör az őszirózsás forradalom 1914. július 28. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának 1919. március 21. Kikiáltják a Tanácsköztársaságot 1910 1920. június

Részletesebben

Az ország három részre szakad. 1) A Mohács utáni évek 1526: II.Lajos halála A kettős királyválasztás

Az ország három részre szakad. 1) A Mohács utáni évek 1526: II.Lajos halála A kettős királyválasztás 1 Az ország három részre szakad 1) A Mohács utáni évek 1526: II.Lajos halála A kettős királyválasztás Szapolyai János Habsburg Ferdinánd Ferdinánd ellen Szapolyai a szultántól kér segítséget. 1532: A szultán

Részletesebben

Neved:. Elért pontszámod:... / 90 pont

Neved:. Elért pontszámod:... / 90 pont Neved:. Iskolád: Elért pontszámod:... / 90 pont 1. A keresztrejtvény megfejtésébıl megtudhatod, milyen jelképek díszítették az Egri csillagok címő regénybıl ismert Jumurdzsák amulettjét. (A szóközöket

Részletesebben

Királynők a házban (2016) A Szegedi SZC Kőrösy József Gazdasági Szakképző Iskolája komplex történelem csapatversenyének feladatsora

Királynők a házban (2016) A Szegedi SZC Kőrösy József Gazdasági Szakképző Iskolája komplex történelem csapatversenyének feladatsora Királynők a házban (2016) A Szegedi SZC Kőrösy József Gazdasági Szakképző Iskolája komplex történelem csapatversenyének feladatsora 1. Melyik királynőre igazak az alábbi állítások? Írd az állítások betűjelét

Részletesebben

Párhuzamos történet, avagy hová juthat el egy tehetséges ember Kelet- és Nyugat-Magyarországon

Párhuzamos történet, avagy hová juthat el egy tehetséges ember Kelet- és Nyugat-Magyarországon Párhuzamos történet, avagy hová juthat el egy tehetséges ember Kelet- és Nyugat-Magyarországon Az 1532-ben, Pozsonyban született Esterházy Ferenc családja a vármegyei középnemesek egyike volt. Miklós nevű

Részletesebben

1. TOTÓ. 1. Széchenyi Ferenc 2. Széchenyi István X. Kossuth Lajos X pozsonyi 2. kéttáblás X. évenkénti

1. TOTÓ. 1. Széchenyi Ferenc 2. Széchenyi István X. Kossuth Lajos X pozsonyi 2. kéttáblás X. évenkénti 1. TOTÓ 1. Kire ismersz: ősiség eltörlése, Lánchíd, gőzhajó, kaszinó? 1. Széchenyi Ferenc 2. Széchenyi István X. Kossuth Lajos 2. Ebben az évben nyílik meg Magyarországon az első vasútvonal: 1. 1844 2.

Részletesebben

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában A félszigeti háború, ahogy a későbbiekben a történészek elnevezték, a napóleoni háborúk egy jelentős részét képezte. A francia hadsereg folyamatosan

Részletesebben

B. Szabó János Sudár Balázs A hatalom csúcsain

B. Szabó János Sudár Balázs A hatalom csúcsain B. Szabó János Sudár Balázs A hatalom csúcsain Magyarországi származású renegátok az oszmán birodalom poltikai elitjében A magyar történelmi regényírás egyik első nagy alakja, az erdélyi báró Kemény Zsigmond

Részletesebben

T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam

T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas utca 8-10. Az iskola Az osztály A tanuló A tanuló neme: Kompetenciaalapú mérés 2008/2009. T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam A változat

Részletesebben

Az a hír járja. Etényi Nóra értelmezésében a nyilvánosság nemcsak az információhoz jutást, hanem. AETAS 20. évf. 2005. 1 2.

Az a hír járja. Etényi Nóra értelmezésében a nyilvánosság nemcsak az információhoz jutást, hanem. AETAS 20. évf. 2005. 1 2. G. Etényi Nóra: Hadszíntér és nyilvánosság. A magyarországi török háború hírei a 17. századi német újságokban. Balassi Kiadó, Budapest, 2003. 302 old. A fiatalabb történészgenerációhoz tartozó G. Etényi

Részletesebben

A Magyar Államvasutak két különleges akciója a Nagy háború alatt. Prof. Dr. Majdán János Rektor emeritus Budapest, május 8.

A Magyar Államvasutak két különleges akciója a Nagy háború alatt. Prof. Dr. Majdán János Rektor emeritus Budapest, május 8. A Magyar Államvasutak két különleges akciója a Nagy háború alatt. Prof. Dr. Majdán János Rektor emeritus Budapest, 2019. május 8. KTE - BMGE Tartalom 1. Előzmények (1914-1916) 2. A Bruszilov offenzíva

Részletesebben

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II Gazdag István Kronológiánk második fejezetében városunk eseményekben, megpróbáltatásokban bővelked ő korszakát követjük nyomon a szabad királyi város státusának

Részletesebben

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat B) Mintafeladatok Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat 1. FELADAT Az alábbi források az Oszmán Birodalom hadseregéről és kormányzatáról szólnak. A források és saját ismeretei alapján mutassa

Részletesebben

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 1 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 2013 Géza fejedelem megkereszteltette fiát, aki a keresztségben

Részletesebben

A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI. 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8.

A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI. 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8. A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI 1. TOTÓ Melyik válasz a helyes? a) Mikor szállta meg Windischgrätz a fővárost? 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8. b) Melyik várost szabadította

Részletesebben

3 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent Erzsébet Árpád-házi Szent Kinga Árpád-házi Boldog Jolán Árpád-házi Szent Margit Szent Hedvig

3 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent Erzsébet Árpád-házi Szent Kinga Árpád-házi Boldog Jolán Árpád-házi Szent Margit Szent Hedvig 3 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent Erzsébet Árpád-házi Szent Kinga Árpád-házi Boldog Jolán Árpád-házi Szent Margit Szent Hedvig 2013 ( 2 ) Erzsébet sokat imádkozott Árpád-házi Szent Erzsébet Ünnepe:

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

Iskolai történelem verseny 2013. Szulejmán kora. Csapattagok: Elért pontszám:

Iskolai történelem verseny 2013. Szulejmán kora. Csapattagok: Elért pontszám: Iskolai történelem verseny 2013 Szulejmán kora Csapattagok: Elért pontszám: 1. Történelmi totó Karikázzátok be a helyesnek ítélt válasz jelét (1, x vagy 2)! Mit ígért Szulejmán Zrínyi Miklósnak, ha feladja

Részletesebben

Az Erdélyi Fejedelemség. 1. A fejedelemség születése

Az Erdélyi Fejedelemség. 1. A fejedelemség születése Az Erdélyi Fejedelemség 1. A fejedelemség születése Erdély az ország három részre szakadása (1541) előtt nem volt önálló állam: a Magyar Királyság részterülete volt, élén a vajda állt. A mohácsi csata

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

A tiszafüredi tiszti gyűlés és a tavaszi hadjárat előkészítése, 1849 márciusában

A tiszafüredi tiszti gyűlés és a tavaszi hadjárat előkészítése, 1849 márciusában A tiszafüredi tiszti gyűlés és a tavaszi hadjárat előkészítése, 1849 márciusában Múzeumpedagógiai sorozat 2013/1. Dr. Vadász István, múzeumigazgató Kiss Pál Múzeum, Tiszafüred Tiszafüred, 2013. március

Részletesebben

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század)

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Egyén, közösség, társadalom Népesség, település, életmód A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Városok A mezőgazdaság fejlődésével és

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a nyereg alatt tartották? a. igaz b. hamis Nem igaz, nem tartottak

Részletesebben

1. IDÉZETEK. Válaszoljon az alábbi idézetekhez kapcsolódó kérdésekre!

1. IDÉZETEK. Válaszoljon az alábbi idézetekhez kapcsolódó kérdésekre! 1. IDÉZETEK Válaszoljon az alábbi idézetekhez kapcsolódó kérdésekre! ( elemenként 1 pont, összesen 8 pont ) 1. Az említett nemesek, a szászok és a székelyek között testvéri egyezséget létrehoztunk, és

Részletesebben

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos SZAMOSI LÓRÁNT Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos 1. Az apai örökség Lajos, Károly Róbert harmadik fia alig 16 éves volt mikor édesapjától átvette Magyarország kormányzását 1342-ben. Ő az egyetlen

Részletesebben

Osztályozó vizsga témái. Történelem

Osztályozó vizsga témái. Történelem 9.ÉVFOLYAM Egyiptom, a Nílus ajándéka Athén, a demokrácia kialakulása és fénykora A görög perzsa háborúk (Kr. e. 492 448) A poliszok hanyatlása és Nagy Sándor birodalma A város alapításától a köztársaság

Részletesebben

I. FORDULÓ. Ki volt a magyar uralkodó a szabadságharc kirobbanásának idején?

I. FORDULÓ. Ki volt a magyar uralkodó a szabadságharc kirobbanásának idején? I. FORDULÓ Név:... Cím:.. Iskola, évfolyam:.. E-mail cím:... Felkészítő: 1. A Rákóczi-szabadságharc Ki volt a magyar uralkodó a szabadságharc kirobbanásának idején? Milyen okai voltak a szabadságharc kirobbanásának?

Részletesebben

II. Rákóczi Ferenc Irodalmi és Műveltségi csapatverseny

II. Rákóczi Ferenc Irodalmi és Műveltségi csapatverseny II. Rákóczi Ferenc Irodalmi és Műveltségi csapatverseny iskolai forduló FELADATLAP 2014. április I. feladat Keresztrejtvény 1 2 3 Á S 4 5 6 7 8 R 9 O 10 A 11 12 13 14 15 A 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

Geofrámia kivonatok - Enoszuke

Geofrámia kivonatok - Enoszuke klzg Geofrámia kivonatok - Enoszuke A Bukott Császárság - Psz. 3700 után Történelem A Sinemos-tenger északi határán a századfordulón történtek után Enoszuke császársága a világ legnagyobb részének szemében

Részletesebben

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai TÖRTÉNELEMBŐL I. KÉPAZONOSÍTÁS (5 pont) A képeken különböző korok templomai láthatóak. Válassza

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Javítóvizsga témakörök Történelem, 11.c

Javítóvizsga témakörök Történelem, 11.c Javítóvizsga témakörök Történelem, 11.c 2017-18 1. Kora újkori egyetemes történelem a. Francia abszolutizmus i. Királyi hatalom meggyengülése ii. XIV. Lajos iii. Gazdaságpolitikája, hadserege b. Habsburgok

Részletesebben

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament

Részletesebben

Magyar uralkodók listája A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Magyar uralkodók listája A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Magyar uralkodók listája A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Ezen a lapon a magyar uralkodók listája található. Árpád-ház Fejedelmek kora Álmos szül. kb. 820-ban Egyek és Emese fia (?) Árpád kb. 895 907

Részletesebben

Olaszország hadba lép

Olaszország hadba lép Doberdó & Isonzó Az olaszok átállása Olaszország az I. világháború előtt a hármas szövetség tagjaként Németország és a Monarchia szövetségese volt. Majd ellentétbe került a Monarchiával. A fiatal olasz

Részletesebben

I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a

I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a Kárpátok hegyvonulatai határolják, gazdag nemesfém, vasérc

Részletesebben

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN Viktimológia 49 Molnár Tibor ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K) világháború fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat. Tudományos megfogalmazás szerint

Részletesebben

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2011/2012 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2011/2012 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2011/2012 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhetı elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetőivel jelöltük.

Részletesebben

Óvatos duhaj volt Széll Kálmán

Óvatos duhaj volt Széll Kálmán SAJTÓMEGJELENÉSEK ARCHÍVUMA SZÉLL ELLENÉBEN Óvatos duhaj volt Széll Kálmán Veczán Zoltán, 2016. január 6. Fotó: Reprodukció / MTI Széll Kálmán 1875 és 78 között pénzügyminiszter, majd 1899-től 1903-ig

Részletesebben

Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK?

Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK? Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK? A népeknek természet szerint való jussa van a szabadsághoz, éppen úgy, mint a halnak a vízhez, a madárnak a levegőéghez, mert szabadság nélkül az ember nem is Isten

Részletesebben

A győztes mohácsi csata

A győztes mohácsi csata A győztes mohácsi csata Amilyen katasztrofális vereség volt a magyaroknak az 1526. évi mohácsi csata, legalább annyira súlyos csatavesztés volt a törökök számára a 330 évvel ezelőtt megvívott második mohácsi

Részletesebben

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN Kirándulásunk a Határtalanul! pályázat keretein belül jött létre, abból a célból, hogy megismerkedjünk a felvidéki magyar diákokkal, és szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki velük.

Részletesebben

Mohács közvetlen előzményei, az ország három részre szakadása és a török berendezkedése Magyarországon

Mohács közvetlen előzményei, az ország három részre szakadása és a török berendezkedése Magyarországon SZAMOSI LÓRÁNT Mohács közvetlen előzményei, az ország három részre szakadása és a török berendezkedése Magyarországon A. A Jagelló-kori változások A Jagelló-kor hivatalosan 1490-től 1526-ig tart. A korszak

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

Történelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában!

Történelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában! Történelem 13/I 1. A középkori gazdaság Ismertesse a korai középkori gazdaság működését, a termelés színtereit és szereplőit, az eszközök és módszerek fejlődését a XI-XIII. századi, Európában! Mutassa

Részletesebben

Indiai titkaim 32 Két világ határán

Indiai titkaim 32 Két világ határán 2011 május 12. Flag 0 Értékelés kiválasztása nincs Give Indiai értékelve titkaim 32 Give Indiai titkaim 32 Give Indiai titkaim 32 Mérték Give Indiai titkaim 32 Give Indiai titkaim 32 Még 1/5 2/5 3/5 4/5

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK A francia forradalom kezdete Ki volt a francia uralkodó 1789-ben? XVI. Lajos. Mit jelentett az abszolutizmusa? Korlátlan királyi önkényuralmat. Miért került államcsőd közeli helyzetbe

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL

ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL STEFAN AUGUST LÜTGENAU ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL Kismarton/Eisenstadt, 2010. február 15. Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó

Részletesebben

Írásban kérem megválaszolni:

Írásban kérem megválaszolni: Házi feladat! Tisza István magyar miniszterelnök álláspontja a lehetséges magyar szerb háború kérdésében! Írásban kérem megválaszolni: Tankönyv 24. oldal 3. sz. feladat (A bal alsó sarokban lévő kérdésre

Részletesebben

A TÖRÖK BENYOMULÁSA, AZ ORSZÁG RÉSZEKRE SZAKADÁSA. 1. II. Lajos uralma (1516 1526)

A TÖRÖK BENYOMULÁSA, AZ ORSZÁG RÉSZEKRE SZAKADÁSA. 1. II. Lajos uralma (1516 1526) A TÖRÖK BENYOMULÁSA, AZ ORSZÁG RÉSZEKRE SZAKADÁSA 2. A Török Birodalom megerősödése 1. II. Lajos uralma (1516 1526) II. Ulászló meghal 1516-ban, utódja kilencéves fia, II. Lajos II. Lajos reformokat dolgoztatott

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA

NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA Pályázati szakmai beszámoló az NKA Múzeumi Szakmai Kollégium 3508 altéma kódszámú kiírására NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA

Részletesebben

A biztonság és a légvédelmi rakétacsapatok

A biztonság és a légvédelmi rakétacsapatok NB03_bel.qxd 2009.04.08 5:43 du. Page 44 44 Varga László A biztonság és a légvédelmi rakétacsapatok A Magyar Köztársaság 1999-ben az akkor éppen ötven éve létezõ szövetséghez, a NATO-hoz csatlakozott.

Részletesebben

Magyar várak a XV-XVI. században I. forduló

Magyar várak a XV-XVI. században I. forduló Magyar várak a XV-XVI. században I. forduló Magyarország területén lévő várak története, híres kapitányaik, hőseik - megjelenítése irodalmi és képzőművészeti eszközökkel. Határidő: 2017. március 20. Cím:

Részletesebben

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a

Részletesebben

Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A

Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A EMLÉKEZÉS SZEGEDI KŐRÖS GÁSPÁRRA Dr. BENCZE JÓZSEF (Szombathely) Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A széttépett országban rendkívül sivár és nyomorúságos volt az élet. A török hódoltság

Részletesebben

A limanowai csata emléknapja Sopronban

A limanowai csata emléknapja Sopronban A limanowai csata emléknapja Sopronban 2 A limanowai csata emléknapja Sopronban A Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület nevében köszöntöm vendégeinket, tagjainkat, és a megjelenteket. Egyesületünk császári

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák

TÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák TÖRTÉNELEM Tanulmányok alatti vizsgák A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő feladat

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

nagyobb szerepet kap s lassanként egészen átveszi a nyers erő szerepét. A küzdelem végcélja közben állandóan ugyanaz marad: az t. i.

nagyobb szerepet kap s lassanként egészen átveszi a nyers erő szerepét. A küzdelem végcélja közben állandóan ugyanaz marad: az t. i. Zsebre raktam kezeim és lassú léptekkel mentem hazafelé. Helyenként lámpák fénye világított. Macskák futottak át az utcán. Kövér patkányok szaladgáltak a csatornák mellett. Egy helyen öt volt egymás mellett

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben