MUNKAERİ-PIACI TÉRKÉP

Átírás

1 TÁVMUNKA-HÁZ INTERREGIONÁLIS KONCEPCIÓJÁNAKKIDOLGOZÁSA ÉS MINTAÉRTÉKŐ MEGVALÓSÍTÁSA MUNKAERİ-PIACI TÉRKÉP KÉSZÍTETTE: NOS Szeged Kft február-március 1

2 Tartalomjegyzék 1. A PROJEKT ÉS A MUNKAERİ-PIACI TÉRKÉP ÁTFOGÓ CÉLJAI BEVEZETİ Távmunkában végezhetı tevékenységek Távmunka-ház kistérségi lehetıségei A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ ÉS PEST MEGYE MUNKAVÁLLALÓI OLDALÁNAK ELEMZÉSE Foglalkoztatottság Munkanélküliség, inaktívak Betöltetlen álláshelyek a megyében és a régióban Regisztrált munkanélküliek struktúrája Pályakezdı munkanélküliek Oktatás és képzés Iskolai végzettség Középfokú, felsıfokú oktatás Napi ingázási adatok Távmunka számadatok tükrében A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ ÉS PEST MEGYE MUNKAADÓI OLDALÁNAK ELEMZÉSE Regisztrált vállalkozások gazdasági forma szerint Regisztrált vállalkozások megoszlása fıbb nemzetgazdasági ágak szerint A vállalkozások létszám-kategória alapján A vállalkozások elemzése fıtevékenységük szerint: A vállalkozások innovatív jellege: A régióban megfigyelhetı tercierizáció folyamata Távmunka pályázatok nyertesei Távmunka számadatok tükrében A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ ÉS PEST MEGYE KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRÁJA Általános bemutatás

3 5.2. Tömegközlekedés Közúti közlekedés Vasúti közlekedés A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ ÉS PEST MEGYE INFOKOMMUNIKÁCIÓS LEFEDETTSÉGE KISTÉRSÉG ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA A kistérség és településeinek jellemzése Közlekedés, földrajzi elhelyezkedésük A kistérségi közlekedés erısségei, és gyengeségei A DABASI KISTÉRSÉG MUNKAVÁLLALÓI OLDALÁNAK ELEMZÉSE Foglalkoztatottság A foglalkoztatás ágazati szerkezete: Munkanélküliség A munkanélküliség alakulása településenként Munkanélküliek összetétele A kistérség foglalkoztatottsági szerkezetét jellemzı gyengeségek, erısségek Oktatás és képzés Iskolai végzettség Oktatási intézmények A kistérség oktatását jellemzı erısségek, gyengeségek: A kistérség ingázási adatai A kistérségben lévı ingázás erısségei, gyengeségei Távmunka-ház kérdıíves felmérése A DABASI KISTÉRSÉG MUNKAADÓI OLDALÁNAK ELEMZÉSE A kistérség gazdasági jellemzıi A mőködı vállalkozások száma A kistérségi vállalkozások bemutatása: A vállalkozások jellemzése létszám-kategória szerint A vállalkozások jellemzése ágazatonként: A kistérség idegenforgalmi vállalkozásai: A kistérség gazdaságát, vállalkozásait jellemzı erısségek, gyengeségek A DABASI KISTÉRSÉG INFOKOMMUNIKÁCIÓS LEFEDETTSÉGE Általános jellemzés

4 10.2. A Monortel szolgáltatási adatai A kistérség infokommunikációs ellátottságának erısségei, gyengeségei KONKLÚZIÓK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK A TÁVMUNKA ÉS TÁVMUNKA- HÁZ KISTÉRSÉGI VONATKOZÁSÁBAN A Távmunka-ház SWOT-analízise Fontosabb következtetések Felhasznált szakirodalom Felhasznált honlapok:

5 1. A projekt és a munkaerı-piaci térkép átfogó céljai A partnerségi formában megvalósítandó, határon átnyúló projekt célja a távmunka, mint atipikus munkaszervezési módszer innovatív környezetben és infrastruktúrával való mintaértékő megvalósítása. A koncepcionális kidolgozást és szakmai elıkészítést követıen olyan távmunka-ház létrehozatala a cél Örkényben, amely a munkaadók számára általános, magas színvonalú felszereltséget biztosít távmunkások foglalkoztatására akár idıszaki, akár folyamatos jelleggel. A projekt legjelentısebb fizikai outputját jelentı távmunka-ház mind jogi, adóügyi, munkavédelmi, adatbiztonsági, kommunikációs, informatikai, ergonómiai szempontból megfelel a távmunka-végzést szabályozó évi XXVIII.-as törvény iránymutatásainak. A projekt közvetlen eredményeit az alábbiak szerint foglalhatjuk össze: Foglalkoztatás bıvülése Távmunkások számának növekedése Gyakorlati távmunka-modellek kidolgozása konkrét, távmunkában végezhetı szakmákra (gazdasági elemzés, munkafolyamat leírás, technológiai igény, stb.) Általános ismeretterjesztés, kommunikáció (szakmai média) a távmunka speciális alkalmazásának (távmunka-ház) elınyeirıl, hatékonyságáról, üzleti alkalmazhatóságáról. A projektben résztvevı pályázó szervezetek Örkény Város Önkormányzata és Udvard Község Önkormányzata, partnerszervezetként a Magyar Távmunka Szövetség vesz részt. Ennek a tanulmánynak a célja, egy olyan munkavállalói térkép kialakítása, mely hozzásegít a közvetlen célterületek meghatározásához és ahhoz, hogy a távmunka-házban végzendı távmunka-szakmák meghatározhatóak legyenek, azaz a távmunka-modellek kidolgozhatóvá váljanak. A tanulmány a Közép-magyarországi régió és a Dabasi Kistérség általános helyzetét elemzi, fókuszálva arra a kérdésre, hogy a munkaerı-piacon munkavállalóként megjelenı szereplık közül mely csoportok lehetnek alkalmasak távmunka-végzésre, ık milyen szakmákban dolgoznak, milyen arányt képviselnek a munkaerı-piacon. A tanulmánynak része szintén a munkanélküliek, inaktívak elemzése azért, hogy meghatározhatóak legyenek az inaktív népességnek és a munkanélkülieknek azon szegmensei, melyek transzformálhatóak aktív munkavállalóvá a távmunka által. Ezen kívül a régió és a kistérség munkaadói oldalának elemzése segíti meghatározni azoknak a munkaadóknak a körét, melyek a régióban és a kistérséghez közeli megyeszékhelyeken jelen vannak és rendelkeznek távmunkásítható munkakörökkel. A térkép részben már meglévı statisztikai adatok alapján készült, emellett primer adatgyőjtést is alkalmaztunk különbözı szervezetek megkeresésével: munkaügyi kirendeltség, kistérségi társulás, települési önkormányzatok, oktatási intézmények, Központi Statisztikai Hivatal. Az információk győjtése interneten, könyvtárakban, illetve személyes és telefonos megkeresés útján történt. A tanulmány kiegészül egy kérdıíves felméréssel, melyben a kistérségben lévı munkavállalókat mértük fel a távmunka végzéssel kapcsolatos hajlandóságukról, illetve arról, hogy milyen demográfiai, iskolázottság-és képzettségbeli ismérvekkel rendelkeznek, milyen ismereteik vannak a nyelvek, a számítógépes alkalmazások területén. 5

6 2. Bevezetı Magyarországon a részmunkaidıs foglalkoztatás aránya alacsony, 4,1% (a férfiaké 2,7%, a nıké 5,8%, uniós átlag 20,4%). Az érvényben lévı munkaszerzıdések több mint 90%-a határozatlan idıre szól, de ez önmagában nem eredményez rugalmatlanságot, mert ennek felmondása sem jár jelentıs költségekkel. Az újonnan megkötött szerzıdéseknek már jóval kisebb hányada határozatlan idejő. Elterjedtek a nem munkaviszonyban végzett foglalkoztatási formák is, amelyek a munkáltatók számára ugyan rugalmasságot teremtettek, de a munkavállalók számára nem biztosítottak megfelelı biztonságot. Az elmúlt években számos rugalmas, nem hagyományos munkavégzési forma esetében került sor biztonságosabb, kedvezıbb szabályozást biztosító módosításra (távmunka, részmunkaidıs foglalkoztatás, alkalmi munkavégzés stb.). A kormány és a szociális partnerek további közös feladata, hogy a rugalmasság és a biztonság szempontjait együttesen szem elıtt tartva folytassák a munkajogi szabályozás felülvizsgálatát. A munkaerı földrajzi mobilitása is döntıen befolyásolja a munkaerıpiac rugalmasságát. A naponta ingázók száma az elmúlt években nıtt, mértéke nagy térségi különbségeket mutat. Az ingázás elsısorban a nagyvárosi agglomerációkban ölt jelentıs mértéket, másutt azonban fıként egyes, elmaradott térségekben a nem megfelelı közlekedési feltételek miatt gondot okoz a munkahelyek fizikai elérhetısége. Az ingatlanárak régiónkénti jelentıs eltérései pedig szőkítik a lakóhely változtatásával járó munkaerımobilitás lehetıségeit. A nık számára tovább nehezíti az ingázást az, hogy a gyermekintézmények kevéssé rugalmasak, valamint épp a leghátrányosabb helyzető térségekben hiányoznak. Az infokommunikációs technológia fejlıdésével, egyre több olyan munkakör jön létre, amelyek munkafeladatait elsısorban számítógépen kell ellátni. Ahogyan napjainkban egy üzleti folyamat munkafeladatai más-más országokban kerülnek végrehajtásra (például az egyik nemzetközi infokommunikációs nagyvállalat beszállítói számla fogadása Prágában, feldolgozása Budapesten, kifizetése Bécsben történik), lehetséges a munkafeladatok egyes tevékenységeinek oly módon történı szabályozása is, amely lehetıvé teszi a munkavégzık térben tetszıleges elhelyezkedését. Ez a környezet tette lehetıvé a távmunka egyre szélesebb elterjedését. Magyarországon az Országgyőlés a április 26-i ülésnapján fogadta el a évi XXVIII.törvényt 1, amely a hagyományos munkaviszonyra építve, a Munka Törvénykönyvébe bevezeti a távmunkavégzés fogalmát, valamint több kapcsolódó törvényt is módosít (személyi jövedelemadó, munkavédelem). Ez a szabályzás megfelel a brüsszeli megállapodásban lefektetett irányelveknek. A törvény definíciója a távmunkára : A távmunkát végzı munkavállaló: a munkáltató mőködési körébe tartozó tevékenységet rendszeresen az általa választott, a munkáltató székhelyétıl, telephelyétıl elkülönült helyen, információtechnológiai és informatikai eszközzel végzı és a munkavégzés eredményét elektronikus eszközzel továbbító munkavállaló évi XXVIII törvény 192/D. 6

7 A KSH Gazdasági Aktivitási kérdıíve 2002 óta méri a rendszeresen és alkalmanként távmunkát végzık arányát. A távmunka definíciójaként Végzett-e az elmúlt 4 hétben távmunkát (informatikai és telekommunikációs eszközök igénybevételével)? kérdést teszi fel. A felmérés alapján 2005-ben a 3,9 millió foglalkoztatottból 75e távmunkás van, amely 2%-ot tesz ki Alkalmanként Rendszeresen Távmunkások száma a KSH Gazdasági Aktivitás kérdıíve alapján (szerkesztette: Forgács Tamás) A SIBIS projekt nemzetközi felmérése alapján Magyarország elmaradása nagy az EU országaihoz és USA-hoz képest. Az alábbi grafikon alapján az EU-15-ök átlaga 2003-ban 13% volt. AZ USA-ban 2005-ben már 40millió távmunkást regisztráltak, és más országokban is dinamikus a távmunkások számának növekedése. A távmunka elterjedtsége Európában és az USA-ban3 3 SIBIS projekt, 2003; 7

8 2.1. Távmunkában végezhetı tevékenységek A munkaadói oldal szempontjából fontos megvizsgálni azokat a területeket, melyek a távmunkában elvégezhetıek. A munkával kapcsolatos elképzeléseink hol és hogyan lehet dolgozni, hogyan lehet a munkát irányítani változnak. A munkavégzés már nincs speciális helyhez kötve, nincs idıkorlátok közé szorítva: egy rugalmas folyamat, csak a teljesítés új módjaival kapcsolatos fantáziánk szabja meg a határokat. Azon tevékenységek, amelyekre a távmunka tipikusan alkalmazható inkább szellemi, mint fizikai aktivitást tartalmaznak, erısen támaszkodnak az információ feldolgozásra, egyértelmően megfogalmazhatók vagy önállóan végezhetık, világos céljaik és mérhetı eredményeik vannak, nem igényelnek különleges berendezéseket vagy infrastruktúrát, minimális közvetlen ellenırzést igényelnek. Elıfordul, hogy egy munkafolyamat egyes részeire alkalmazható a távmunka módszere, míg más részeire nem. Például egy oktató kidolgozhatja otthon egy új tanfolyam anyagait, de magát a tanfolyamot már a helyszínen kell levezetnie. Fontos tehát, hogy a távmunkás feladatát olyan önálló részfeladatokra bontsuk, amelyekkel szemben egyenként felállíthatók, módosíthatók és felülvizsgálhatók a követelmények. Minden egyes részfeladathoz idıbeli és minıségi elvárásokat valamint idıközi jelentési pontokat kell kapcsolni. Néhány példa olyan tevékenységkörre, amelyre a távmunka módszere alkalmazható: Szakértık és vezetık: tervezık, könyvelık, menedzserek (marketing, pénzügy, PR, minıségügy, HR, stb.), projektvezetık, ügyfélfelelısök, pénzügyi elemzık, brókerek. Informatikusok: rendszerszervezık, programozók, technikai támogatásban dolgozók, szoftver mérnökök. Irodai szakértık: könyvelık, fordítók, korrektorok, kutatók, vezetı adminisztratív munkatársak. Hivatali dolgozók: adatrögzítık, szövegbeírók, telefonos értékesítı munkatársak. Ügyfélszolgálati funkciókat ellátók: közvetlen értékesítés, értékesítési támogatás, technikai támogatás, marketing és foglalások. 8

9 2.2. Távmunka-ház kistérségi lehetıségei A távmunkának három formáját különbözteti meg a szakirodalom: otthoni távmunka a munkavégzı otthonából látja el feladatait (pl. programozó, adatrögzítı), mobil távmunka a munkavégzı otthonán és munkaadó telephelyén kívül látja el feladatait (pl. értékesítık, kárfelmérık, tanácsadók), távmunka-ház vagy szatellit iroda a költségcsökkentési lehetıségek és a munkaerıpiac rendelkezésre állása alapján regionális irodákban látják el a munkavállalók a feladataikat. Ezen irodák üzemeltetését elláthatja a munkaadó, vagy egy harmadik fél is (pl. call-centerek, könyvelés, adatrögzítés). A távmunka-ház lehetıvé teszi egyes munkafeladatok térbeli elválasztását más munkafeladatoktól. Ilyen lehet például a bármilyen adatrögzítés vagy adatfeldolgozás, illetve telefonos ügyfélszolgálat vagy kereskedelem, informatikai és grafikai tevékenységek, stb. A távmunka-ház helyszínének kiválasztását önálló telephely-választási szempontok szerint kell meghatározni. A mőködési költségek alacsonyan tartása általános gazdasági elvárás. Az elsısorban számítógépen végezhetı munkafeladatok fı mőködési költsége a munkabér és a feladat végrehajtás helyének rezsije (ingatlan, kommunikáció). A távmunka-ház fenntartásának mőködési költsége elsısorban tehát a munkafeladatot ellátni képes munkavégzık bérigénye, ingatlanköltségek és kommunikációs költségekbıl tevıdik össze. Egyes adatrögzítési és adatfeldolgozási munkakörök betanítható jellege lehetıvé teszi, hogy gyakorlatilag bármely alapképzetséggel rendelkezı munkavállaló képes legyen a munkafeladatok megfelelı ellátására. Ezek a tényezık helyzetbe hozzák az elmaradott kistérségeket, ahol a hagyományos foglalkoztatási módok nem teszik lehetıvé a helyben foglalkoztatást. Egy településnek vagy kistérségnek a távmunka révén lehetısége van tehát oly módon foglalkoztatást növelni a térségbe, hogy ott a hagyományos telephely-választási szempontok alapján nem lenne elınyös a gazdasági környezet (pl. rossz közlekedési viszonyok). A béreken keresztül tıke áramlik a régióba, amely a helyi vállalkozások bevételét növelik, amely a teljes makrogazdasági hatását az alábbi ábra szemlélteti. 9

10 Távmunkával hatásainak komplex makrogazdasági modellezése (szerkesztette: Forgács Tamás) A fenti ábrán a pirossal van jelölve a makrogazdasági modellben a távmunkával kapcsolatos beruházások során indukált elmozdulás. A bal felsı grafikon azt jelöli, hogy a javuló termelékenység következményeként megnövekedett munkaerı kereslet hatására nı a foglalkoztatottság. Az alatta levı grafikon szemlélteti a versenyképesség javulása által, valamint a megnövekedett munkaerıvel termelt többlet, továbbá az ezt támogató beruházási igény által megnövelt a bruttó hazai összterméket (GDP). A juttatások és felszabadult tıkébıl visszajuttatott bérnövekménybıl következıen, valamint az új munkakörnyezet megteremtése által növekszik az aggregát kereslet is. A nem fogyasztásra fordított többletjövedelmet pedig a munkavállalók megtakaríthatják, ezzel növelve a lakossági megtakarítások összegét is, mint a jobbszélsı grafikon is ábrázolja. A kistérség számára tehát kitörési pont lehet a távmunka térségbe vonzása. A kistérségi távmunka-ház célja tehát, hogy gazdaságpolitikai helyzetelemzés révén feltárja a térség problémáit és erısségeit, majd oktatáson keresztül felkészítse a munkavállalókat a távmunkavégzésre és a kedvezı környezettel munkaadókat próbáljon a térségbe csábítani. Ezeket a folyamatokat segítheti a Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Társadalmi megújulás operatív program része (TÁMOP), melynek Az alkalmazkodóképesség javítása megnevezéső prioritásában szerepel a nem hagyományos (távmunka) munkavégzési formák támogatása. Ehhez a prioritáshoz hozzárendelt támogatás összege 184 milliárd forint: A gazdasági tevékenységek átszervezése és átalakítása a teljesítmény növelése érdekében a folyamatos technológiai innováció és a globalizáció következtében a gazdaság mőködésének állandó jellemzıjévé vált. Ezért szükséges a gazdasági szerkezetváltás kezelésének és elırejelzésének támogatása. A szerkezetváltás a 10

11 vállalatoknak vagy akár egész ágazatoknak a gazdasági környezethez való alkalmazkodását jelenti, ami egyszersmind szükségessé teszi az érintett ágazatok és/vagy vállalatok munkavállalóinak a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodását is. E folyamat kezelése többrétő feladat, ami a gazdaságpolitika és a foglalkoztatáspolitika szereplıinek, valamint a szociális partnereknek a közremőködését egyaránt szükségessé teszi. Ezért a szerkezetváltás segítése olyan mechanizmusok és támogatás konstrukciók révén történik majd, amelyek a fenti szereplık együttmőködésére és együttes cselekvésére építenek, és az átalakulás folyamatának kezelése mellett az esetleges szociális problémák enyhítését is magukban foglalják. Támogatni fogjuk a szerkezetváltási folyamatokhoz kapcsolódó munkaerı-piaci programokat, a köz- és a versenyszférában létszámleépítéssel érintett ágazatok dolgozóinak átképzését, speciális, kihelyezett foglalkoztatási szolgáltatások, tanácsadás biztosítását (beleértve a közoktatási rendszer átalakításával összefüggı munkaerıpiaci programokat is). A szerkezetváltási folyamatokra való felkészülés segítése érdekében fejlesztjük a munkaerı-piaci elırejelzéseket a gazdaság szereplıivel együttmőködésben. A változásokhoz való alkalmazkodás és a munkaerı-piaci rugalmasság és biztonság együttes erısítése jegyében támogatjuk a nem hagyományos foglalkoztatási formák, (távmunka, részmunka) elterjesztését, amennyiben az hozzájárul a foglalkoztatás növeléséhez. A vállalatok (és egyéb szervezetek) szervezeti kultúrája fejlesztésének részeként ösztönözzük az irányítási, munkaszervezési, humánerıforrás-gazdálkodási rendszerek korszerősítését (és ennek részeként különösen a család és a munkavégzés összehangolását segítı foglalkoztatási formák, családbarát munkahelyi gyakorlatok elterjesztését). Ez egyúttal lehetıséget ad a vállalatok társadalmi felelısségének és az esélyegyenlıség elveinek érvényesítésére is. 4 A GOP(Gazdaságfejlesztési Operatív Program) stratégiája a prioritási tengelyek és intézkedések alatt igyekszik integrálni az esélyegyenlıség szempontjait, bár a beérkezı pályázatok egy része esélyegyenlıségi szempontból várhatóan neutrális lesz. Így a GOP esélyegyenlıségi politikája arra törekszik, hogy egy elvárható szinten minden pályázó foglalkozzon az esélyegyenlıség kérdésével és az ún. esélyegyenlıségi minimumnak feleljen meg. Ennek a szellemében az operatív programban az IKT technológiák és alkalmazások használatának támogatása révén a pályázók számára lehetıség nyílik a távmunka-lehetıségek kiaknázására, ezzel hozzájárulva a fogyatékkal élı, a megváltozott munkaképességő emberek, illetve a nık foglalkoztatásához. 4 ÚMFT (Új Magyarország Fejlesztési terv) 11

12 3. A Közép-magyarországi régió és Pest megye munkavállalói oldalának elemzése 3.1. Foglalkoztatottság Aktivitás-inaktivitás A Közép-magyarországi régió gazdasága, a régióba áramló külföldi tıke, a foglalkoztatási struktúra kedvezı hatással van a foglalkoztatottsági helyzetre. A térségben élık munkaerı-piaci helyzetét tekintve Közép-Magyarország az ország egyik legjobb feltételeket biztosító régiója. A 2005.évi mikrocenzus adatai szerint a Közép-Magyarországon lakó 2842 ezer fınek 46%-a (országosan 43%-a) gazdaságilag aktív, a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes száma 1309 ezer fı volt. Foglalkoztatot tak arány A népesség összetétele gazdasági aktivitás szerint (%), 2005 Munkanélküliek aránya Inaktív keresık aránya Eltartottak 100 foglalkoztatottra jutó eltartott Területi egység Budapest 44,5 2,5 30,3 22,6 51 Pest megye 41,1 3,5 27,8 27,6 67 K-MO 43,2 2,9 29,3 24,6 57 Ország 38, ,5 26,7 70 Forrás: KSH Az életviszonyok alakulása szempontjából alapvetı jelentıségő a foglalkoztatottak és az eltartottak egymáshoz viszonyított aránya, ami az eltartási terheket jelzi. A 100 foglalkoztatottra jutó eltartottak száma a régióban 57, számottevıen kevesebb az országosnál (70). A mutató értéke Pest megyében (67) magasabb a fıvárosinál (51), de még így is kedvezıbb az országos átlagnál. A Közép-magyarországi régióban a éves népesség foglalkoztatási szintje 1998 óta folyamatosan emelkedik, 2005-ben 63,3% volt, ami jóval meghaladja az 56,9%-os országos átlagot (Budapesten a foglalkoztatás szintje 65,4%, de Pest megye is kiemelkedik a maga 60,2%-ával). Kiemelkedıen magas, 56,7% a szellemi foglalkozásúak aránya, s ugyancsak magas a költségvetési szervezeteknél dolgozók részaránya (37%). Az aktivitási arány 2005-ben 66,7% volt, ami 5,3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál, és 1998 óta szintén folyamatosan emelkedik ban Közép-Magyarországon koncentrálódott a legalább 5 fıs vállalkozásoknál, valamint a költségvetési szerveknél és nonproft szervezeteknél alkalmazásban állók több mint négytizede. A budapesti székhelyő vállalkozásoknál, valamint a költségvetési szerveknél és non-profit szervezeteknél az elızetes adatok alapján átlagosan 954 ezren álltak alkalmazásban, fél százalékkal kevesebben, mint egy évvel korábban. A szellemi munkakörben foglalkoztatottak száma 0,6%-kal növekedett, a fizikai foglalkozásúaké 12

13 pedig 1,9%-kal csökkent az elızı évhez képest ban a Pest megyei székhelyő vállalkozásoknál, valamint a költségvetési szerveknél és non-profit szervezeteknél az elızı évhez képest 2,4%-kal több munkavállalót foglalkoztattak, ezzel az alkalmazásban állók száma 241 ezer fıre emelkedett. A megyében a fizikai munkakörben foglalkoztatottak száma 1,9%-kal, a szellemi foglalkozásúaké 3,3%-kal növekedett. A Pest megyei székhelyő szervezeteknél alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2006-ban forint volt, 6,7%-kal magasabb a évinél. A szellemi munkakörben foglalkoztatottak havonta átlagosan forintot kerestek, 5,5 %-kal többet, mint az elızı évben. A fizikaiak átlagkeresete egy év alatt 7,8%-kal, forintra emelkedett közötti idıszak Az elmúlt öt év alatt a éves népességet tekintve 2000 óta Közép-Magyarországon bıvült a foglalkoztatottság, nıtt a munkanélküliek száma, és szőkült a gazdaságilag nem aktívak rétege ben a munkaerı-felmérés adatai szerint a foglalkoztatottak száma 1 millió 239 ezer, a munkanélkülieké 67,4 ezer fı volt. A foglalkoztatottak száma 5,6 %-kal volt magasabb a Évinél. A éves népesség 60 %-a tartozott a gazdaságilag aktívak közé, 5,1 százalékponttal nagyobb hányada, mint országosan. A régióban a foglalkoztatási arány 2005-ben 57% volt, 3,2 százalékponttal magasabb a évinél. Budapesten 4,3 %-kal volt magasabb a foglalkoztatottak éves népességen belüli aránya az öt évvel korábbinál, a megyében a bıvülés kisebb mértékő volt. A régióban 2000 és 2005 között 2002-ig a munkanélküliségi ráta folyamatos csökkenése jellemezte, ezt követıen évrıl évre emelkedett, és 2005-ben elérte az öt évvel korábbi szintet. Budapesten a növekedés csak 2004-ben kezdıdött, a ráta értéke alacsonyabb, Pest megyében magasabb volt a évinél ben a foglalkoztatottak közel háromnegyede a szolgáltatási szférában, mintegy negyede az iparban és az építıiparban, a fennmaradó rész pedig a mezıgazdaságban dolgozott. Az elmúlt öt év alatt a mezıgazdaságban 18%-kal, az iparban 11%-kal csökkent a létszám, az építıiparban és a szolgáltatási ágakban 8%-kal, illetve 11%-kal emelkedett. A régióban az országost jelentısen meghaladó a szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya. A 2005.évi mikrocenzus korcsoportonkénti adatai alapján megállapítható, hogy a régióban a foglalkoztatottak legmagasabb aránya, hasonlóan az országoshoz a éves korosztályt jellemzi. Ezt a korosztályt a fıvárosban az évesek, Pest megyében évesek követik. Az évesek munkaerı-piaci jelenlétének nagysága összefügg a nyugdíjrendszer átalakításával, a nyugdíjkorhatár fokozatos emelésével. A gazdaságilag aktív népességnek a munkaerı-piacon már legkevésbé jelenlévı korosztálya a 60 évesek és idısebbek csoportja. A régióban ez a korosztály a foglalkoztatottaknak 4,2%-át jelenti, arányuk Budapesten kétszer akkora, mint Pesten. A megye lakosságának jelentıs hányada még mindig a fıvárosban vállal munkát, de Pest megyében a folyamatosan bıvülı vállalkozási infrastruktúra egyre szélesebb körben biztosít lehetıséget a foglalkoztatásra óta mintegy duplájára emelkedett a 5 KSH 6 KSH 13

14 megyében az alkalmazásban állók száma (119 ezerrıl 230 ezerre), ennek közel 35%-a dolgozik az iparban, 25%-a a kereskedelemben, így ez az ágazat ma már a második legtöbb munkahelyet biztosítja. Az alkalmazásban állók számának növekedését teljes egészében a versenyszféra 4,0%-os létszámgyarapodása eredményezte; a költségvetési szerveknél ugyanakkor 3,6%-kal kevesebben álltak alkalmazásban, mint I-III negyedévében Munkanélküliség, inaktívak A nyilvántartási adatok szerint 2005-ben valamivel több, mint 41 ezer regisztrált munkanélküli volt Közép-Magyarországon, ami némi csökkenést jelentett az 5 évvel ezelıtti állapothoz képest. Ezt a változást a fıvárosban regisztráltak számának mérséklıdése idézte elı, ugyanis a régió más térségeiben némi emelkedés mutatkozott. A munkanélküliségi ráta 2004-ben Budapesten 4,4%, Pest megyében 4,7%, erıs szezonális ingadozásokkal és jelentıs területi különbségekkel. Pest megyében a Ceglédi (7,5%), Dabasi (7,1%), Szobi kistérségek (6,0%) rendelkeztek a legmagasabb munkanélküliségi értékekkel. A munkanélküliségi ráta a régióban 2005-ben 5,2% volt, amely érték elmaradt az országos 7,25%-os szinttıl. Munkanélküliség Területi egység Munkanélküliek száma, ezer fı Munkanélküliségi ráta, % Budapest 35,5 37,7 4,4 4,7 Pest megye 22,8 29,7 4,7 5,9 K-MO ,4 4,5 5,2 Összesen 252,9 303,9 6,1 7,2 Forrás: KSH Pest megyében a elsı negyedévi munkanélküliségi illetve foglalkoztatási adatokat vizsgálva, a munkanélküliségi ráta 0,55%pontos emelkedése mellett a foglalkoztatási ráta 1,40%pontos, az aktivitási ráta 1,82%pontos mértékő emelkedést mutatott második negyedévében mind a foglalkoztatási, mind az aktivitási ráta nagyobb mértékben emelkedett, mint a munkanélküliségi ráta. A munkanélküliségi ráta (ILO szabvány szerint) az ország 5 régiójában kismértékben emelkedett az elızı év azonos idıszakához képest. A növekedés mértéke országosan 1,03%pontos, a Közép-magyarországi régióban mindösszesen 0,51%-pontos, Pest megyében 0,88%pontos a növekedés mértéke. A tartósan napon túl - regisztrációban lévı munkanélküliek aránya 2005-ben megegyezik évi 13,9%-kal. Pest megyében a kistérségeket megvizsgálva elmondható, hogy a regisztrált munkanélküliek száma a legnagyobb mértékben a Zsámbéki, Váci és Ceglédi 7 Forrás: Foglalkoztatási Hivatal szeptember 8 Tartósan munkanélküli: 1 éve, vagy annál régebben megszakítás nélkül minden hónapban szerepelt a regisztrált munkanélküli állományban 14

15 kistérségben emelkedett. Csökkenést csak az Érdi kistérségben regisztráltak, bár ez csak 0,2 %-ot jelentett a havi átlagszámokat nézve. A Dabasi kistérségben emelkedett mind a havi átlagos létszám, mind a harmonikus átlag létszám, mely arány kevéssel elmarad a megyei átlagtól. Kirendeltség Havi átlag létszám A regisztrált munkanélküliek száma (fı) Harmonikus átlag létszám Havi átlag létszám Harmoniku s átlag létszám Havi átlag létszám Index 2004=100% Harmonik us átlag létszám Cegléd ,8 125,0 Érd ,8 101,0 Gödöllı ,9 115,0 Szentendre ,7 107,0 Budaörs ,0 117,8 Vác ,4 124,5 Dabas ,8 111,5 Monor ,9 106,1 Nagykáta ,5 113,8 Ráckeve ,8 106,8 Zsámbék ,4 126,7 MEGYE ,4 113,6 Forrás: Statisztikai és Elemzési Osztály Betöltetlen álláshelyek a megyében és a régióban Az elhelyezkedési lehetıségek Közép-Magyarországon- a fıvárosban és Pest megyében egyaránt- kedvezıbbek, mint országosan ben a régióban bejelentett betöltetlen álláshely volt, a megyében a munkáltatók 2005-ben havonta átlagosan 3272 betöltetlen álláshelyet jelentettek be, ami az elızı évhez viszonyítva kismértékő (13%-os) csökkenést jelent. Egy betöltetlen álláshelyre 3 regisztrált munkanélküli jutott, míg országosan átlagosan 12. A fıvárosban jobbak a munkanélküliek elhelyezkedési esélyei, mint Pest megyében. Az öt évvel korábbihoz képest Budapestnek köszönhetıen a régióban bıvültek a lehetıségek, országosan viszont visszaesés mutatkozott decemberi zárónapján 9000 üres álláshely állt az elhelyezkedni szándékozók rendelkezésére, egy betöltetlen álláshelyre átlagosan 3,2 regisztrált munkanélküli jutott. Az érvényes álláshelyek nemzetgazdasági ág szerinti megoszlása jól tükrözi a szezonalítást. Az ipar folyamatosan, míg a mezıgazdaság és az építıipar szezonálisan kínálja a munkahelyet. A nyári foglalkoztatási csúcs-idıszakban a szezonális ágazatok dinamikusan növelik a foglalkoztatottak számát, a munkák befejeztével a mezıgazdaság már nem elsıdleges munkaerı felvevı. A munkanélküliek elhelyezkedési esélye a bejelentett állásajánlatok számától, valamint a kereslet-kínálat találkozásától függ. A munkaerı-keresletnek bár növekvı számú, de még 15

16 mindig kis hányada jelenik csak meg a munkaügyi szervezeteknél, a többségrıl más módon kapnak információt az álláskeresık. A munkáltatók által felkínált üres álláshelyek száma decemberében, az elmúlt évhez képest kismértékben csökkent, a betöltésre váró álláshelyek száma egyes kistérségekben a munkanélküliekéhez mérten változatlanul alacsony, s összetételében is eltér a kereslettıl. Az érvényes álláshelyek közel 73%-nál elégséges a 8 általános, illetve kevesebb iskolai végzettség, csökkent a kereslet a szakképzett munkaerı iránt, bár kismértékben, de emelkedett a felsıfokú végzettséghez kötött álláshelyek száma. A regisztrációban lévı, általános iskolai végzettségő munkát keresık aránya fele akkora, mint a munkaadók által ezen iskolai végzettséghez kötött felkínált álláshelyek aránya. A középiskolai végzettséggel rendelkezıknél ez az arány fordított, regisztráción belüli arányuk 28%, az állásajánlatok csupán 4,2%-ához szükséges középfokú végzettség. Diplomás munkanélküliek (havi átlagban 1075 fı) részére az álláshelyek száma kevés, havi átlagban 140. A regisztrált munkanélküliek számához mérten a középiskolai (szakközép, technikum, gimnázium), de nem szakirányú végzettséghez, valamint a diplomához kötött felkínált álláshelyek száma nagyon alacsony Regisztrált munkanélküliek struktúrája A munkaerıpiaci folyamatokat jól tükrözik a különbözı korcsoportoknál megfigyelhetı változások is. A munkanélküliek munkához jutási esélye az egyes életkorokban változó. Az életkor emelkedésével a munkahely elvesztését követıen megnövekszik az álláskeresés idıtartama. A régióban az állást keresık tekintélyesebb része, a fele évesek korosztályába tartozott, a 45 éven felüliek 37%-át jelentették ben a régióban az állást keresık 41%-a, 17 ezer fı volt 180 napon túl állást keresı. A megyében regisztrált állomány korcsoportos összetétele kismértékben átrendezıdött, de a munkanélküliek döntı hányada továbbra is a középkorú munkavállalói rétegbıl kerül ki. A fiatal korosztály relatív pozíciója romlott számottevıen, 2005-ben, havi átlagban számuk mintegy 100 fıvel több, mint elızı évben. A évesek aránya is emelkedett, igaz csekélyebb mértékben, de jelentısebb létszámot érintve. Az idısebb, 46 éven felüliek aránya emelkedett számot-tevıen (16,5%), regisztráción belüli arányuk 33,6%. (Ez elsısorban a nyugdíjkorhatár kitolódásával áll összefüggésben.) A régióban a regisztrált munkanélküliek közől a nık vannak többségben. Pest megyében az elmúlt években a nık relatív poziciója erıteljesebb mértékben romlott, mint a férfiaké. Az építıiparban és a mezıgazdaságban a II. és III. negyedévben jelentkezı munkaerıkereslet hatására a férfiak aránya csökken, negyedéves átlagban azonban, a nık regisztrációban való részvétele magasabb decemberi záró adatok: férfi/nı arány 45/55%. A régióban A képzettség összetételének megfelelıen a munkanélküliek 67%-a fizikai, harmada szellemi foglalkozású (országos arány 83, illetve 17%). A fizikai foglalkozásúak több,mint fele betanított, illetve segédmunkás, a szellemi foglalkozásúak közel kétharmada ügyintézı volt. 16

17 Munkanélküliség, 2005 Területi egységek Regisztrált munkanélküli Fizikai foglalkozású Szellemi foglalkozású Egy éven túl van munka nélkül Budapest Pest Megye K-MO Forrás: Területi statisztikai évkönyv A megyei állománycsoport szerint regisztráción belüli megoszlásuk az elmúlt év azonos idıszakát tekintve továbbra is a szakmunkások aránya a legmagasabb (38,2%), a betanított munkások aránya 0,8%ponttal csökkent, a segédmunkásoké 0,5%ponttal emelkedett, a szellemi munkát végzık aránya 0,7 % ponttal lett kevesebb. A munkanélküliek iskolai végzettség szerinti bontása A régióban a regisztrált munkanélküliek a fizikai munkanélküliek aránya lényegesen kisebb, az egyetemi, fıiskolai végzettségőeké nagyobb, mint az országban. A diplomás munkanélküliek számának az elmúlt 5 év alatti 84%-os emelkedése, több mint 16%-kal haladta meg az országos növekedést. A magasan képzett munkanélküliek aránya a régiók között itt a legnagyobb (11%), a budapesti érték, ezt mintegy 5 %-kal múlja felül. A pályakezdık az országosnál kedvezıbb elhelyezkedési lehetıségét támasztja alá, hogy a régióban a munkanélküliek 5,7%-a kerül ki ebbıl a körbıl, míg országosan 9,4%. Munkanélküliség, 2005 Regisztrált munkanélküliek közül Pályakezdı Legfeljebb 8 osztályt végzett Középfokú végzettség Diplomás regisztrált munkanélküli Budapest Pest megye K-MO Forrás: Területi statisztikai évkönyv Pest megyében az iskolai végzettség szerinti adatok azt jelzik, hogy az elmúlt évben a felsıfokú végzettséggel rendelkezı munka-nélküliek száma kismértékben emelkedett, de regisztráción belüli arányuk csökkent. Emelkedett a <=8 általános iskolai végzettséggel rendelkezık száma. Arányuk 0,5%ponttal magasabb az elızı évhez képest, ık képviselik a regisztráltak 34,7%-át. (A <=8 általános végzettségőek 27%-a 50 éven felüli.) 17

18 Regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerinti megoszlása % 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% <= 8 általános iskola szakmunkásképzı középiskola fıiskola, egyetem Forrás: Statisztikai és Elemzési Osztály Pályakezdı munkanélküliek A régióban is növekvı problémát jelent a pályakezdı fiatalok elhelyezkedésnek nehézsége. A regisztrált pályakezdı munkanélküliek száma 2001 óta folyamatosan növekszik, 2005-ben átlagos számuk 2432 fı volt. A fiatalok elhelyezkedését a munkahelyhiány mellett az is nehezíti, hogy a munkaadók alapvetıen gyakorlattal rendelkezı munkavállalókat keresnek, és nem szívesen vállalják a pályakezdık betanítását. Ennek következménye, hogy Pest megye hátrányos helyzető térségeibıl jelentıs a képzett munkaerı elvándorlása. Pest megyében az elmúlt 2 évben a pályakezdık száma havi átlagban megegyezett, de regisztráción belüli arányuk csökkent évben, a regisztrációban lévı arányuk egyezik meg az elızı évi 6,1%-kal, bár számuk kismértékben emelkedett ben a rendszerbe belépık száma 11%-kal, a kilépık száma 12,7% emelkedett az elızı évhez képest. A megnövekedett forgalom mellett csökkent a regisztrációban töltött idı, a tartós pályakezdı munka-nélküliek átlagos havi létszáma az elızı évi 46,5 fırıl, 35,6 fıre csökkent. A pályakezdı munkanélküliek iskolai végzettségének elemzése azt mutatja, hogy az elızı évekhez képest növekedett a szakmunkás (1,5%pont) és a középiskolai végzettségőek részaránya (1,4%pont). Az országos tendenciával ellentétesen a felsıfokú végzettséggel rendelkezık száma és regisztráción belüli aránya is csökkent az elızı évekhez képest. A felsıfokú végzettségőek esetében nem az aktív eszközök támogatásával segíthetjük elhelyezkedésüket, hanem a szolgáltatások, elsısorban a FIT, valamint az Álláskeresı Klub nyújtotta lehetıségek, révén. 18

19 Összefoglalás A távmunka szempontjából a régió munkaerı-piaci helyzetét tekintve az ország egyik legjobb feltételeket biztosító régiója. A foglalkoztatottak aránya a régióban folyamatosan emelkedett és szőkült a gazdaságilag inaktívak rétege. Kiemelkedıen magas a szellemi foglalkozásúak aránya és folyamatos növekedést mutat. Viszont megyei szinten a fizikai foglalkozásúak aránya is növekedett. A régióban az országost jelentısen meghaladó a szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya. A régióban a foglalkoztatottak legmagasabb aránya a éves korosztályt jellemzi, Pest megyében a foglalkoztatottakat a éve közöttiek jelentik, tehát a megyében az ı megszólításuk is lehetséges. Probléma, hogy a megye lakosságának jelentıs hányada még mindig Pesten vállal munkát, de megyében a vállalkozási infrastruktúra terjedése és a távmunka elterjedése egyre több lehetıséget biztosíthat a munkavállalásra. Annak ellenére, hogy növekedett a munkanélküliek száma, ez az arány így is elmarad a megyei átlagtól. Az elhelyezkedési lehetıségek a fıvárosban és Pest megyében is relatíve kedvezıek. Probléma, hogy sokszor a kereslet nem találkozik a kínálattal. Csökkent a kereslet a szakképzett munkaerı iránt, emelkedett a felsıfokú végzettséghez kötött álláshelyek száma, ennek ellenére a diplomás munkanélküliek számára kevés a munkahely. A régióban a munkanélküliek nagy része a éves korosztályba tartozik Pest megyében a nık vannak többségben a munkanélküliek között. Probléma, hogy a régióban a munkanélküliek nagyobb hányada fizikai foglalkozású, harmaduk szellemi (leginkább ügyintézıi munkakörben). A regisztrált munkanélküliek között az egyetemi, fıiskolai végzettségőek aránya magasabb, mint országosan. Pest megye hátrányos településeibıl jelentıs a képzett munkaerı elvándorlása. A távmunka elterjedése a kistérségekben ezt a jelenséget csökkentheti, mivel a magasabban kvalifikált munkaerıt felszívhatják a kistérségben megjelenı távmunkaadók Oktatás és képzés Iskolai végzettség Iskolai végzettség szempontjából a Közép-magyarországi régió igen elıkelı helyet foglal el az országban, jelentıs szerepet tölt be az oktatásban. Itt végzi tanulmányait az ország szakmunkásképzı iskoláiba járók több, mint egyötöde, a középiskolások háromtizede, a felsıfokú oktatási intézmények nappali hallgatóinak 44%-a. A térségben különösen a közgazdászok, az orvosok, a mőszaki értelmiség és a mővészek képzése jelentıs. A város oktatási, szakképzési prioritásából, valamint a népesség átlagosnál magasabb iskolázottsági szintjébıl adódóan az itt élık körében a felsıfokú végzettség megszerzése iránti igény igen magas és ez a mutató évrıl-évre nı. A évi mikrocenzus adatai szerint a régióban élık iskolázottsági szintje magasabb az országra jellemzınél: a megfelelı korú népességre vetítve mind a legalább középiskolai érettségivel, mind az egyetemi, fıiskolai oklevéllel rendelkezık aránya nagyobb az 19

20 országos átlagnál. A régión belül a fıvárosi népesség jelentısen képzettebb, mint a Pest megyei, és kiemelkedı az ország más térségeihez viszonyítva is. Pest megye lakossága iskolai végzettség tekintetében az országos átlaghoz áll közelebb, a minimum általános vagy érettségivel rendelkezık aránya a megfelelı korúak százalékában meghaladja az országos értéket, míg a felsıfokú végzettségőek aránya elmarad az országostól. A évi népszámlálás adatai szerint Pest megyében igen magas a szakképzetlenek aránya (92,8 %), amihez hozzájárul, hogy a megyében lévı kistérségek közel kétharmadánál a szakképzettséggel rendelkezık aránya nem éri el a megyei átlagot. Az egyes kistérségek népességének iskolázottsági szintje jelentıs eltéréseket mutat, csak néhány fejlett, fıváros közeli kistérség haladja meg a pest megyei átlagot. A 2001-es népszámlálási adatok alapján a szakképzetlenek aránya 2,9%-kal nıtt, ugyanakkor pozitívumként elmondható, hogy ugyancsak nıtt az érettségivel rendelkezık(5,7 %-kal), illetve a felsıfokú végzettségőek aránya (2,2 %-kal). Azonban ezek az adatok önmagukban nem megbízhatóak, hiszen a négy év alatt változott a lakosság száma és korösszetétele is. A népesség iskolai végzettsége, 2005 (%) Általános iskola 8 osztályát elvégzettek aránya 15-x évesek között Minimum érettségivel rendelkezık aránya 18-x között Egyetemi, fıiskolai végzettségőek aránya 25- x évesek között Budapest 95,9 64,0 28,0 Pest megye 92,8 43,2 13,9 Közép-Magyarország 94,7 56,0 22,6 Magyarország 91,6 42,6 14,7 Forrás: Területi statisztikai évkönyv, Középfokú, felsıfokú oktatás A régióban a 2005/2006-os tanévben összesen középiskolai tanuló volt, ami az országos értéknek a 30%-a. Magyarországon összesen 1692 középiskola mőködik, melynek 30%-a a Közép-Magyarországi régióban található. A tanulók 49%-a ( fı) tanult gimnáziumban, és 51 %-a ( fı) szakközépiskolában. A régióban 13 intézménnyel több szakközépiskola van, mint gimnázium. A középiskolai tanulók 6,7 %- a felnıtt oktatásban vett részt, az országos létszám egyharmada Budapesten és Pest megyében tanult. A nappali oktatásban eredményesen érettségizettek aránya (16,4%) pozitívabb értéket mutat a felnıtt oktatásban érettségizetteknél (10,7%). A relatív mutatók alapján minimális eltérés mutatkozik a nappali és felnıtt oktatási adatok között. Pest megyében igen magas a naponta bejárók aránya (56,4%), ami részben annak köszönhetı, hogy a megyében található 186 településen belül a városok száma mindösszesen 36. Mivel a középiskolák csak városokban vannak, így a községekben lakó iskoláskorú népesség egy része naponta kényszerül utazni a lakóhelye és iskolája között. 20

21 Középiskolák 2005/2006 Gimnázium Szakközépiskola Eredményesen érettségizettek az elızı évben száma tanulók száma száma tanulók száma 1000 lakosra jutó tanulók száma naponta bejárók aránya felnıtt oktatásban tanulók száma nappali oktatásban felnıtt oktatásban Budapest ,3 26, Pest ,1 56, megye Közép- Mo ,4 32, Mo ,8 38, Forrás: Területi statisztikai évkönyv, 2005 A régióban számottevı kapacitással rendelkezik az iskolarendszeren kívüli (munkaerıpiaci) képzés intézményhálózata. Megkezdıdött a szakképzési intézményrendszer átalakítása, azonban továbbra sem megfelelı a szakképzés volumene, valamint nincs összhang a képzések és a munkaerı-piaci igények között. Az iskolarendszeren kívüli szakképesítéssel kapcsolatosan régiós, illetve megyei szinten csak évi adatok állnak rendelkezésre. Ezek alapján a régióban 1566 képzı intézményben fı iratkozott be, melynek 55,2%-a nı volt. Ugyanezek az adatok megyei szinten a következıképpen alakultak: 197 képzı intézmény, 4107 fı. Budapesten 1369 képzési szerv tevékenykedett, fı vett részt iskolarendszeren kívüli szakképesítésben. Mind a megyében, mind a fıvárosban az intézmények 80%-a az állam által elismert, OKJ-s képesítést adó szervezett. A évi adatok szerint Pest megyében a legtöbben (27,9 %) középiskolai végzettség megszerzése érdekében jártak felnıttképzésre, ezt követi 22,7 %-kal az alapfokú végzettség megszerzésére beiratkozottak. Budapesten a sorrend fordítva alakult, az alapfokú végzettség elvégzésére 14%-kal többen iratkoztak be. A felnıttképzésben részt vevık 34 %-a gazdasági, igazgatási szakterületen, 13%-a kereskedelmi, szolgáltatási területen, közel 9% informatikai szakterületen képezte magát a fıvárosban. Pest megyében a legtöbben (32 %) kereskedelmi, szolgáltatási szakképzésen és 30 % számítástechnikai, mőszaki szakképzésen vett részt. Az országos adatokhoz viszonyítva az iskolarendszeren kívüli szakképesítéssel kapcsolatos statisztikai adatok alapján a Közép-Magyarország az elsı helyen áll a régiók sorrendjében re Budapesten 2254-re, míg a megyében 531-re nıtt a képzı intézmények száma. 9 A KSH 2004-ben készített Élet hosszig tartó tanulás elnevezéső felmérése szerint a régióban a éves népességbıl összességében 1,6 millió fı vett részt valamilyen oktatásban, képzésben, azaz minden ötödik ember. Az iskola rendszeren kívüli oktatásban részt vevık 27,7 %-a a Közép-Magyarországi régióban található. Ebbıl fı férfi, azaz a nık képviselnek magasabb arányt ebben a képzési formában. Budapesten fıvel, azaz 35%-kal tanultak többen iskolarendszeren kívül, mint Pest megyében. Az informális tanulás nem szükségképpen szándékos tanulás, és lehet, hogy még maguk az egyének sem ismerik fel, hogy ismereteikhez és készségeikhez hozzájárul. Az informális tanulás (az ember eddigi ismereteit bıvíti szakkönyvek, szaklapok olvasásával; 9 Adatforrás: Az iskolarendszeren kívüli szakképzés statisztikai adatai

22 Internetezéssel, nem tekinthetı igazi képzésnek) területén a régió elıkelı helyen áll a többi régióhoz képest, csak Közép-Dunántúl elızi meg. A képzésben részt vevık 17%-a hajlandó képezni önmagát. Nemek tekintetében itt a nõk tanulási aktivitása volt magasabb. A képzésben részt vevık az oktatás, képzés formája és lakóhelyük szerint, 2004 Képzésben részt vevık összesen Képzésben részt vevık összesen Iskolarendszerő oktatásban vesz részt Iskolarendszer ő oktatásban vesz részt Iskolarends zeren kívüli oktatásban vesz részt Iskolarendsze ren kívüli oktatásban vesz részt Informális tanulásban vesz részt Informális tanulásban vesz részt férfi összesen férfi összesen férfi összesen férfi összesen Budapest Pest 71 megye 794 Közép- 211 Mo. 768 fı % fı % fı % fı % fı % fı % fı % fı % , , , , , , , , , , , , , , , ,7 10,4 16,5 Mo , , Forrás: KSH 12, , , ,2 A régió, ezen belül Budapest egyértelmően az ország felsıfokú oktatási központja. Magyarországon 69 felsıoktatási intézmény mőködik, ebbıl 22 egyetem, 47 fıiskola. Az egyetemek közül 13-nak Budapesten van a székhelye, illetve további 1 egyetem található Gödöllın, így összességében 14 egyetem Közép-Magyarországi régióban helyezkedik el. A fıiskolák közel 50%-a Budapesten található, így ezen intézmények többsége is Pest megyében és a fıvárosban mőködik. Szakmai profiljukat tekintve a gazdasági, közgazdasági, jogi, orvosi, mőszaki és a bölcsésztudományi képesítést adó intézmények vannak túlsúlyban a térségben. A legnépszerőbb szakok a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is a közgazdasági és jogi szakterület. Több, mint 150 ezer diák tanul összesen a régió 39 felsıoktatási intézményében. Ez azt jelenti, hogy az ország felsıoktatási hallgatóinak 42,8 %-át a Közép-magyarországi régió egyetemei, fıiskolái képezik. A felsıoktatásban tanulók döntı többsége (60%) nappalis képzésben vesz részt. A tanulói létszámon belül magasabb a nık aránya mind régiós, mind országos szinten. A nappali tagozaton tanulók 53,33 %-a egyetemi képzésen, 40,05%-a fıiskolai szintő képzésen vesz részt; a fennmaradó 6,62% megoszlik a felsıfokú, szakirányú és PhD képesítést adó végzettségi szintek között. Az egyetemi képzésen részt vevık aránya 5,83%-kal meghaladja az országos szintőt, míg a fıiskolai képzésen részt vevık aránya 6,31%-kal elmarad attól. Pest megyében 7 településen, 3 felsıoktatási intézmény kihelyezett karain folyik felsıfokú képzés, az itt lévı intézményekben mintegy 17 ezer egyetemi, fıiskolai szintő képzésben részesülı hallgató folytatja tanulmányait. A felsıoktatásban is meghatározó Budapest vonzása, de itt jóval nagyobb a különbség a fıvárosi és a megyei adatok között, ami annak tudható be, hogy a felsıoktatási intézmények közül mindösszesen 3 helyezkedik el a fıvároson kívül. A különbözı végzettségi szintet adó képesítések közül, Pest megyében a szakirányú képesítésen részt vevı hallgatók aránya a legmagasabb mind a budapesti, mind a régiós értékhez viszonyítva. 22

23 Felsıoktatási intézmények fıbb adatai az intézmény székhelye szerint, 2005 Ebbıl egyetemi, fıiskolai tanuló intézmény tanuló nappali tagozatos összesen nık aránya nappali tagozatos Budapest , Pest megye , Közép- Magyarország , Magyarország , Forrás: Területi statisztikai évkönyv, 2005 A felsıfokú oktatásban részt vevı nappali tagozatos tanulók az intézmény székhelye szerint, 2005 Felsıfokú szakképzés Fıiskolai képzés Egyetemi képzés Szakirányú képzés PhD, DLA Budapest Pest megye Közép- Magyarország Magyarország Forrás: Régiók zsebkönyve, 2005 Tanulói létszám 2004/ /2006 Szakiskola Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Gimnázium Szakközépiskola Budapest Pest megye Közép Magyarorszá g Forrás: Pest megye statisztikai évkönyv,

24 Feladat ellátási hely 2004/ /2006 Szakiskola Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Gimnázium Szakközépiskola Budapest Pest megye Közép Magyarország Forrás: Pest megye statisztikai évkönyv, 2005 Pest megye középfokú oktatása nagymértékben támaszkodik a fıvárosi intézményekre. A 2004/2005 tanév elején a megyében 52 ezer középiskolai tanuló lakott, közülük minden második Budapesten tanult. A középiskolás tanulók 40%-a a fıvárosban talál megfelelı iskolát a maga számára. Ez azt eredményezi, hogy a megyében tanuló középiskolások lakosságra vetített száma alig több mint a fele, mint az országos adat, s kevesebb, mint a fıvárosi 40%-a. Ezt a jelenséget egyszerre értékelhetjük pozitív, illetve negatív tényként. Pozitív abban az értelemben, hogy a megye lakossága képzési irányban és színvonalban hatalmas választékot láthat maga elıtt. Hátrányként viszont (kisebb részben) az ebbıl fakadó utazási szükségletet említhetjük, valamint azt, hogy a megye középfokú intézményei számára (leszámítva néhány, a fıvárostól távolabb lévı település iskoláit, valamint egykét helyi önkormányzat és iskolavezetés különleges erıfeszítéseként színvonalassá fejlesztett intézményt) a kevésbé jó tanulók maradnak, akikkel az iskolák csak kevésbé jó eredményeket tudnak felmutatni. A pozitív kivételek viszont azt jelzik, hogy a fıváros elszívó hatása csökkenthetı, s a megye intézményeinek nem szükségszerő a másodvonalban maradniuk. A fıváros környéki települések nagyságuk illetve a lakosságuk összetétele révén képesek lehetnek színvonalas, a helyi társadalmi elit igényeit is kielégítı, sıt akár a fıváros peremkerületeire is vonzerıt gyakorló intézményeket létrehozni. Középfokú oktatatást a megyében 148 feladatellátási helyen folytattak, nappali képzésben tanuló vett részt. 2004/2005-ben a megyében 36 feladatellátási helyen mőködött szakiskola, a közel 8000 nappali tagozatos tanulóval. A Szobi és Gyáli kistérség kivételével mindenhol folyt szakiskolai képzés. 112 feladatellátási helyen oktattak középiskolásokat, szakközépiskolásokat 57, gimnáziumi tanulókat 55 helyen. A tanulók száma fı volt, 53%-uk gimnáziumba járt. A vizsgált idıszakban a megyében 1000 lakosra 23 nappali tagozatos középiskolás jutott. A kistérségek felében, a Dabasiban is, a mutató a megyei átlag felett alakult. Felsıfokú okatási intézmény a megye kistérségei közül 4-ben található. A 2005/2006-os tanévben csak a szakiskolai tanulók száma csökkent megyei szinten, ugyanakkor Budapesten az ellentétes irányú változás eredményeként régió szinten nıtt a tanulói létszám. Mindhárom intézménytípusnál alig mérhetı mértékben változott a tanulói létszám. A vizsgált idıszakban a gimnáziumok száma megkétszerezıdött a megyében, melynek eredményeként jelentısen megnıtt a középiskolai feladat ellátási helyek száma. 24

25 Összefoglalás A távmunka végzés szempontjából pozitívumként értékelhetı, hogy a régióban mind az érettségivel, mind a felsıfokú végzettséggel rendelkezık aránya magasabb az országos értéknél. Egy preferencia sorrendet felállítva azok a potenciális távmunkások vannak elırébb, akik legalább valamilyen szakképesítéssel, illetve érettségivel rendelkeznek. A fıváros és agglomerációjának erıssége, fejlettségi szintje az oktatás területén is érzıdik. Budapest és ezáltal a régió mind a középfokú, mind a felsıfokú, sıt a felnıtt képzés területén is elıkelı helyen áll az országban a többi régióhoz képest. Hátrányként megemlíthetı, hogy a megye a középfokú oktatás tekintetében nagymértékben támaszkodik a fıvárosi intézményekre, ezért már az iskoláskorúaknál is igen magas az ingázási arány, ami a késıbbiekben akár elvándorlást is jelenthet a megyébıl Budapest felé. A megyében mőködı iskolák nem mindig hajlandóak fejlesztéseket végrehajtani, - azért, hogy Budapest hatását valamelyest csökkentsék- hiszen így is kielégítik a helyi lakosság igényeit Napi ingázási adatok A népesség szám alakulását a természetes népmozgalmon kívül a vándorlás egyenlege határozza meg. A lakóhely sok esetben nem esik egybe a munkahely településével, a lakóhelyhez való kötıdés miatt a munkavállalók nagy számban választják az ingázást. A régión belüli vándorlás sokkal inkább jellemzı, domináns a fıvárosból az agglomeráció irányába történı, a szuburbanizációhoz köthetı mozgás (elsısorban a Budaörsi, Dunakeszi, Gödöllıi, Pilisvörösvári, Ráckevei és Szentendrei kistérségek irányába) ös adatok szerint fı utazott nap, mint nap a munkahelye és lakóhelye között. A lakosság 72%-a lakóhelyén el tudott helyezkedni és mindössze 28%- uk kényszerül naponta ingázni a munkavégzés szempontjából. Régiós szinten a városból illetve a községbıl naponta ingázó foglalkoztatottak közel azonos arányt képviselnek (11 %). A régió lakosságára jellemzı, hogy ingázás szempontjából a szomszédos megyéket részesítik elınyben. A régióban közel 1000 fıvel több a bejárók száma ( fı), mint az eljáróké ( ). A bejárók 60 %-a Budapestre jár be naponta, a fennmaradó 40% többsége (64%) a városokba utazik nap, mint nap. A helyben lakó és dolgozó foglalkoztatottak harmada a Közép-magyarországi régióban található. A budapesti magas helyben foglalkoztatási arány miatt régiós szinten a helyben foglalkoztatottak száma a helyben lakók számához viszonyítva 100%-os értéket mutat és 2004 között az ország más területeirõl 325 ezren telepedtek le Pest megyében, 85 ezerrel többen, mint ahányan a megyébõl elköltöztek. A megyébe költözõk 48%-a a fõvárosból telepedett át, így bár a vándorlási folyamatok minden kistérségben népességgyarapodást eredményeztek a jelentõsebb növekedés fõként a fõvárossal határos kistérségeket jellemezte. A vándorlási különbözet népességre vetített évi átlagos száma a Veresegyházi kistérségben kiemelkedıen magas, 42 ezrelék volt. A Dabasi kistérségben ez a mutató 11 ezrelék körül alakult ös adatok szerint Budapesten a helyben lakók és dolgozók száma több, mint tízszerese a naponta ingázóknak, ami reális képet mutat, hiszen a fıvárosba koncentrálódik a vállalkozások és ezáltal a munkavállalók 60 %-a a régión belül. Megyei szinten a helyben dolgozó és ingázó arány fordítottan alakul a fıvároshoz képest. Ezt a megállapítást jól tükrözik mind az abszolút, mind a százalékos mutatók. A városokban 25

26 lakó és dolgozó foglalkoztatottak 2 %-kal többen vannak, mint a községiek, ami érthetı, hiszen a vállalkozások túlnyomó része a városokba helyezi telephelyét. A foglalkoztatottak napi ingázási adatai, 2005 Terület Összesen Helyben lakó és dolgozó Naponta ingázó Összesen Helyben lakó és dolgozó Naponta ingázó Naponta ingázó a foglalkoztatot tak %-ában fı százalék Budapest ,6 26,3 5,2 8,4 Pest megye ,3 7,2 23,2 60, ,9 33,5 28,4 28,3 Városok ,9 4,6 11,9 54,6 Budapest nélkül Községek ,3 2,6 11,3 67,4 Forrás: KSH A budapesti lakosság 8%-a naponta ingázik munkahelye miatt, az ingázók közel fele a szomszédos megyében dolgozik a fenn maradó 50% megoszlik a változó településekre és a külföldre ingázók között. Pest megyei lakosság elsısorban a szomszédos megyékbe utazik nap, mint nap munkavégzés céljából. A távolabbi megyébe utazók száma elenyészı. A városban lakó foglalkoztatottak 37 %-a hajlandó a szomszédos megyék naponta utazni a munkahelye miatt. Még a községekben lakók többsége is a szomszédos megyébe kénytelen munkát vállalni, de a saját megyében dolgozók száma 60%-kal több a saját megyében dolgozó városi lakossághoz képest. Naponta Ingázók Naponta ingázó Terület Összesen Helyben lakó és dolgozó együtt saját megyébe szomszédos megyébe távoli megyébe változó településre külföldre Budapest Pest megye Közép- Magyarország Ebbıl: Közép- Magyarország Ebbıl: Városok Budapest nélkül Községek Forrás: KSH A Közép-magyarországi régióban a lakóhelyükrıl naponta eljáró foglalkoztatottak mellett jelentıs a bejáró munkavállalók szerepe is. Budapestre a évi adatok szerint 26

27 209 ezer, Pest megyébe 139 ezer munkavállaló jár be naponta; részesedésük a helyben foglalkoztatottakhoz viszonyítva 23, illetve 43 %. A fıvárosban a bejárók száma többszöröse az eljáróknak, Pest megyében ezzel szemben az eljárók száma volt sokkal magasabb. Régiós szinten a bejárók és eljárók száma közel azonos mértékő, ezért az ingázási különbözet nagyon alacsony (0,1%). Megyei viszonylatban a bejárók 64%-a a városokba ingázik naponta, ugyanakkor a községekbe bejárók száma sem tekinthetı alacsonynak. Megyei szinten igen magas és negatív az ingázási különbözet, amit a községi negatív ingázási különbözet jelentısen befolyásol. A napi ingázás jellemzıi Helyben lakó és dolgozó Eljáró Helyben lakó és dolgozó Bejáró Terület Eljáró Bejáró Helyben foglalkoztatott a helyben lakó százalékában a helyben foglalkoztatott százalékában Helyben foglalkoz tatott a Ingázási helyben különbözet lakó százalék ában Budapest ,6 8,4 76,8 23,2 119,3 19,3 Pest megye ,8 60,2 57,4 42,6 69,4-30,6 Közép- Magyarország Ebbıl: Városok Budapest nélkül ,7 28,3 71,6 28,4 100,1 0, ,4 54,6 57,5 42,5 78,9-21,1 Községek ,6 67,4 57,3 42, Magyarország ,2 31,8 68,4 31,6 99,8-0,2 Forrás: KSH Összefoglalás A régión belüli ingázásnál fı célterület Budapest, hiszen a nagyvállalatok ide helyezik székhelyüket. A fıvárosban és agglomerációjában található vállalatok nemcsak a helyben lakókat képesek ellátni munkával, hanem a környezı megyébıl bejárókat is. Ezt a megállapítást jól tükrözi, hogy a helyben foglalkoztatottak száma 19 %-kal magasabb a helyben lakók számánál, és még mindig vannak szabad kapacitások. A projekt szempontjából a fıvárosban mőködı vállalkozások az egyik legfontosabb potenciális munkaadók. A távmunka-ház megvalósításával az igen magas, negatív ingázási különbözet Pest megyében valamelyest csökkenthetı, hiszen a távmunkában foglalkoztatottaknak nem kell nap, mint nap utazniuk lakóhelyük és munkahelyük között. 27

28 3.5. Távmunka számadatok tükrében A KSH felmérése alapján 2005-ben a éves foglalkoztatottak 98 százaléka nem végzett egyáltalán távmunkát, 0,9 % rendszeresen távmunkában dolgozik, és 1,1% pedig alkalmanként. A férfiak nagyobb százalékot képviselnek a rendszeresen távmunkában foglalkoztatottak között (58%), arányuk kevesebb, mint 2004-ben, és 2003-ban (61%, 64%). Az alkalmanként távmunkában dolgozók is nagyobb arányban férfiak. Budapesten kétszer annyian foglalkoztatottak rendszeresen távmunkában mint a megyében. Ez az arány már nem mutat olyan nagy különbséget a megye és fıváros között az alkalmanként dolgozók körében. Az összes rendszeresen távmunkában foglalkoztatott majdnem harmada dolgozik a fıvárosban. Míg a különbség Budapesten magas a rendszeresen és az alkalmanként távmunkában dolgozók közt, addig az országos átlag közel hasonló arányt mutat. (35313fı, 39073fı). Megye megnevezése Távmunkát végzık száma, 2005 rendszeresen alkalmanként nem végez távmunkát Foglalkoztato ttak Férfiak Nık Együtt Férfiak Nık Együt Férfiak Nık Együtt együtt t Budapest Pest Total(országos) Forrás:KSH A távmunkában rendszeresen dolgozók legnagyobb arányban az egyetemet és fıiskolát végzettek körében jelennek meg (54%). Az alacsony végzettségőek közül a szakiskolát és szakmunkásképzıt végzettek képviselnek magas arányt -14%-ot- az alkalmanként távmunkában foglalkoztatottak körében. Azok, akik még soha nem végeztek távmunkát, elsısorban szakmunkások és szakközépiskolát végzettek. Távmunkát végzık száma, 2005 (%) Iskolai végzettség rendszeresen alkalmanként soha összesen Általános iskola és kevesebb Szakiskola, szakmunkásképzı Gimnázium Szakközépiskola Fıiskola Egyetem Összesen Forrás: KSH 28

29 A évesek között a legnagyobb azoknak az aránya, akik rendszeresen távmunkát végeznek, de magas az arány a év közöttiek között is. Az 55 év felettiek és a 24 év alattiak csupán pár százalékot képviselnek. Ezek a hasonló arányok ismétlıdnek az alkalmanként távmunkát végzık körében is. Itt azonban a év közöttiek felülreprezentáltak. Távmunkát végzık száma, 2005)(%) Korcsoport rendszeresen alkalmanként soha összesen Forrás: KSH 29

30 4. A Közép-magyarországi régió és Pest megye munkaadói oldalának elemzése 4.1. Regisztrált vállalkozások gazdasági forma szerint A vállalkozói kör a régióban az országosnál kisebb mértékben bıvült ben a Közép- Magyarországon 487 ezer vállalkozást tartottak nyilván. 8,7 %-kal többet, mint 5 évvel korábban. (Országosan a vállalkozások száma egytizedével nıtt.). A vállalkozások térségenként hasonló ütemben gyarapodtak, így a régió megtartotta vezetı szerepét, az ország vállalkozásainak négytizede itt volt bejegyezve. A vállalkozói aktivitás Közép-Magyarországon egyedülállóan nagy, 1000 lakosra 170 vállalkozás jut, ötvennel több, mint országosan (120). Régión belül jelentıs az eltérés, Budapesten az 1000 lakosra vetített mutató nagysága 208, Pest megyében pedig 114. A regisztrált vállalkozások területre vetítve is szembetőnı Közép-Magyarország vezetı szerepe, ugyanis a legkisebb területő régióra jut a legtöbb vállalkozás. Budapesten ben 1 km-re 674, Pest megyében 21 (országosan pedig 13) vállalkozás jutott. A közép-magyarországi vállalkozások 73%-át a budapesti székhelyőek teszik ki. Az ország vállalkozásainak háromtizede Budapesten, egytizede Pest megyében koncentrálódott. A szervezetek gazdálkodási forma szerinti összetétele az országostól eltérı, míg Közép- Magyarországon a társas vállalkozások képezik az összes vállalkozás 54 %-át, addig országosan 41%-át. E különbség kialakulásában Budapest szerepe meghatározó, ahol a társas vállalkozások részesedése lényegesen nagyobb(57%), mint Pest megyében. (46%) Társas vállalkozás összesen Regisztrált társas vállalkozások gazdálkodási forma szerint, 2005 Korlátolt felelısségő társaság Részvény társaság Szövetkezet Betéti társaság Közkereseti társaság Budapest Dabasi kistérség Pest megye K-MO Országosan Pest megyei statisztikai évkönyv, 2005 A mikro-, kis- és középvállalkozások jelentıs szerepet töltenek be az ország gazdasági életében: az alkalmazottak 65%-át foglalkoztatták, a bruttó hozzáadott érték felét állították elı, az exportértékesítés 36%-át realizálták 2004-ben. Azonban termelékenységük elmarad a nagyvállalatokétól, és csak kis részük képes az egységes piacon és harmadik piacokon való megjelenésre, a gazdaság szerkezeti modernizációjában csak töredékük képes aktívan részt venni. Többségük gazdálkodását 30

31 magas munkaerı- és alacsony tıkeintenzitás jellemzi, jóval nagyobb mértékben részesednek a foglalkoztatásból, mint az árbevételbıl vagy a jövedelemtermelésbıl. Ez a tény önmagában természetes, de nemzetközi összehasonlításban a magyar kis- és nagyvállalkozások közötti különbség meglehetısen nagynak tőnik. Fontos tehát a KKV-k széles köre számára vonzóvá és elérhetıvé tenni a tudásintenzív, magasabb hozzáadott értékő tevékenységek és együttmőködések végzését, hogy segítsük megerısödésüket, felzárkózásukat a szerkezeti modernizációban elırébb járó nagyvállalatokhoz. Az ezer lakosra jutó mőködı vállalkozások száma a régióban az országos átlag 180%-a, Budapesten több, mint kétszerese az országos értéknek, Pest megyében az átlaghoz hasonló (Budapest 232%, Pest megye 105%) december 31-én 1,3 millió szervezetet regisztráltak Magyarországon, 23 ezerrel kevesebbet, mint egy évvel korábban. A szervezetek 93%-át a vállalkozások képezték, 30%- ukat a fıvárosban, 11%-át pedig Pest megyében jegyezték be. A Pest megyében regisztrált vállalkozások száma december végén 137 ezer volt, 76%-uk - közel 105 ezer- ténylegesen mőködött szeptember 30-án, a regisztrált szervezetek száma 139 ezer, 2,9%-kal több mint egy évvel korábban, 2006-ban a a nyilvántartott gazdasági szervezetek száma 142 ezer volt, 1,2%-kal több, mint egy évvel korábban. Forrás: Statisztikai és Elemzési Osztály A nyilvántartott szervezetek 94,6%-a vállalkozás, fennmaradó hányaduk költségvetési szerv, non-profit illetve MRP-szervezet. A regisztrált vállalkozásokon belül a 45%-ot képviselı társas vállalkozások száma 6,7%-kal növekedett, az egyéni vállalkozásoké kismértékben csökkent ban a vállalkozások száma az elızı évhez hasonlóan alakult, köszönhetıen a társas vállalkozások dinamikus (6,3%) növekedésének, és az egyéni vállalkozások országosnál kisebb mértékő (3,5%) csökkenésének. Az egyéni vállalkozások aránya e visszaesés ellenére még mindig 4 százalékponttal magasabb a társas vállalkozásokénál (48%) végén a társas vállalkozások 48-48%-át a korlátolt felelısségő társaságok és a betéti társaságok adták, számuk az elızı év azonos idıpontjához képest 10%-kal, illetve 2,8%- 31

32 kal nıtt. Az egyéni vállalkozások 69%-át kitevı vállalkozói igazolvánnyal rendelkezı egyéni vállalkozások száma 6,4%-kal csökkent. Az egyéni vállalkozások túlnyomó többségét, 49%-át a fıfoglalkozásúak tették ki, a mellékfoglalkozású egyéni vállalkozások 37%-os, a nyugdíjas vállalkozók 14%-os arányt képviseltek ben a fıtevékenység szerint a jelentısebb súlyt képviselı gazdasági ágak közül az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás, a kereskedelem, javítás és az építıipar területén nıtt (5,4%-kal, 0,4%-kal, illetve 3,2%-kal) a vállalkozások száma. Az iparban 1,9%-os csökkenés volt megfigyelhetı szeptemberében Pest megyében a gazdasági vállalkozások 2,8%-át a mezıgazdaságban regisztrálták, a társas vállalkozások száma 1294, az egyéni vállalkozásoké A legtöbb vállalkozás a Budaörsi kistérségben mutatkozott, ezt követik a Gödöllıi és a Pilisvörösvári kistérségek. A regisztrált vállalkozások egy km²-re jutó nagysága a dinamikusan fejlıdı Dunakeszi és Budaörsi kistérségekben a legmagasabb, azonban a Dabasi kistérség jóval a megyei átlag alatt marad Regisztrált vállalkozások megoszlása fıbb nemzetgazdasági ágak szerint A nemzetgazdasági ág szerinti összetételt vizsgálva minden kistérségre elmondható a megyében, hogy a vállalkozások döntı többsége a szolgáltatás jellegő nemzetgazdasági ágakban tevékenykedik Ez a fıvároshoz közeli kistérségekre fokozottan jellemzı. (Szentendrei, Pilisvörösvári, budaörsi), részarányuk a 80 %-ot is meghaladja. A Dabasi kistérségben a megyei átlaghoz képest nagyobb arányt képvisel a mezıgazdasági, hal-, vad-, erdıgazdálkodással foglalkozó és a termelı jellegő ágakban tevékenykedı vállalkozások száma. A regisztrált vállalkozások megoszlása fıbb nemzetgazdasági ágak szerint, 2005 (%) Mezıgazdaság, vad-, erdı-, halgazdaság Ipar, építıipar Termelı jellegő ágak Szolgáltatás jellegő Dabasi kistérség 7,3 20,5 27,8 72,2 Megye összesen 3,0 19,7 22,7 77,3 Forrás: Kistérségek társadalmi, gazdasági helyzete, 2006 A kis- és középvállalkozások hatékonysága országszerte alacsony: a GDP-bıl való részesedésük csak 45%, annak ellenére, hogy ez a szektor a magángazdaságban foglalkoztatottak 2/3-ának, azaz több mint másfélmillió embernek biztosít munkahelyet. A kis- és középvállalati szektor alacsony termelékenységének egyik fı oka, hogy a vállalkozások jelentıs hányada technológiailag elavult termelı-berendezésekkel, IKT eszközökkel és alkalmazásokkal rendelkezik, K+F kapacitásuk és innovatív tevékenységük is alacsony. Ennek ellenére a KKV-k az alacsony költségő alkalmazásokat már használják (könyvelıprogramok, internet, irodai szoftverek). Komolyabb fejlesztéseket ugyanakkor korlátozott tıkeerejük, alacsonyabb informatikai felkészültségük és alacsonyabb kockázatviselési szintjük miatt nem vállalnak, így a vállalati adatbázisok széttagoltak, az információk, a tudásbázis széttagolt, vállalatok közötti integrált, elektronikus üzleti rendszerek szinte csak a Magyarországra települt 10 KSH 32

33 multinacionális cégek között fordulnak elı. A KKV-k növekedési potenciálját korlátozza az alacsony növekedési igény: a GKM 2005-ös felmérése szerint létszámbıvítést a KKVk 8, jelentıs beruházást 32, létszámnövelést és beruházást egyszerre a vállalkozások 3 százaléka tervezett. Habár a nem növekvı vállalkozások nagy aránya természetesnek tekinthetı, hiszen nemzetközi tapasztalatok szerint is a vállalkozások mintegy 90 százaléka nem kíván növekedni. Az utóbbi években a növekvı vállalkozások aránya csökkent, a nem növekvıké nıtt, és ez a középvállalkozások körének bıvülése ellen hat A vállalkozások létszám-kategória alapján A régióban az országoshoz hasonlóan 0-49 fıt foglalkoztató mikro-és kisvállalkozások jelenléte a meghatározó, az ötven fınél többet foglalkoztató vállalkozások aránya kevesebb, mint fél százalék. Budapesten és Pest megyében a vállalkozások azonos hányada, 97%-a 10 fınél kevesebbet foglalkoztató mikrovállalkozás. A térségben az elmúlt öt évben az fıs létszám-kategóriába tartozó középvállalkozások száma nıtt a legnagyobb mértékben, egyötödével, az ennél nagyobb létszámot foglalkoztató vállalkozások száma visszaesett. A vállalkozások száma Pest megyében valamennyi létszám-kategóriában bıvült, a növekedés intenzívebb volt, mint a fıvárosban. A regisztrált vállalkozások számának változása létszám-kategóriánként, és több fıt foglalkoztató Budapest 103,5 117,6 92,0 Pest 125,2 126, K-MO 108,7 119,7 96,4 Országosan 110,5 100,0 85,0 Forrás: KSH A régióra az országos átlagnál is inkább jellemzı, hogy arányában kevés a középvállalkozás. A mőködı társas vállalkozások túlnyomó része 0-9 fıt foglalkoztató szolgáltató és kereskedı kisvállalkozás. A 250 fınél többet foglalkoztató vállalkozások aránya 0,2 százalék. A régióban 140 ezer egyéni vállalkozás van, amelyek jelentısége, bevétele az esetek túlnyomó többségében elmarad a társas vállalkozásokétól. Az átlagot meghaladó számban találhatók egyéni vállalkozások az agglomeráción kívül esı területeken és az agglomerációhoz tartozó alföldi településeken. A legalább 5 fıt foglalkoztató ipari szervezetek Pest megyében mőködı telepein I-III. negyedévben az ipari termelés az országos 7,0%-os emelkedésnél dinamikusabban, 7,8%-kal bıvült. A megyei székhelyő, legalább 50 fıt foglalkoztató ipari szervezetek termelése I. negyedévi 1,4%-os növekedés után a III. negyedévben jelentısen, 7,5%-kal emelkedett. Az értékesítés 8,1%-kal emelkedett, mely az export 12,4%-os és a belföldi értékesítés 2,4%-os bıvülésének eredménye. 33

34 4.4. A vállalkozások elemzése fıtevékenységük szerint: Fıtevékenység alapján a vállalkozások 84%-a szolgáltató jellegő gazdasági ágban tevékenykedik, a termelı ágazatokba tartozó vállalkozások közül az ipari, építıipari tevékenységet folytatók aránya 15%, a mezıgazdasági tevékenységet folytatóké 1,2 %. A régióban a szolgáltató jellegő szolgáltatások aránya nagyobb, a mezıgazdaságiaké kisebb, mint országosan, de az igazán jelentıs arányeltolódás Budapest és Pest megye között figyelhetı meg. Budapesten a szolgáltató vállalkozások aránya kiemelkedıen magas, a megyében az ipari, építıipari vállalkozások a fıvárosinál nagyobb súlyt képviselnek. A regisztrált vállalkozások megoszlása a gazdasági ágak fıbb csoportjai szerint, 2005 (%) Területi egység Mezıgazdaság Ipar, építıipar Szolgáltatások Budapest 0,6 12,6 86,8 Pest megye 3,0 19,7 77,3 K-MO 1,2 14,6 84,2 Ország ,1 80,3 Forrás: KSH 4.5. A vállalkozások innovatív jellege: 2003-ban az ipar a bruttó hozzáadott-értéket tekintve 18,5%-kal részesedett a régió GDPjébıl, ugyanakkor 24,8%-kal az ország ipari termelésébıl. A régió szerepe az ipari foglalkoztatás területén országos összehasonlításban is meghatározó, például a vegyiparban, a fa-, papír- és nyomdaiparban, valamint a gépiparban. A gépipar részesedése a feldolgozóipari foglalkoztatásban Budapesten 29%, Pest megyében közel 41%. A második legnagyobb foglalkoztató Budapesten a vegyipar, Pest megyében az élelmiszeripar. Az újonnan települt zöldmezıs ipari beruházások jelentıs része az agglomerációs településeket választotta, ezért Budapesten az ipar fokozatos visszaszorulása figyelhetı meg. Az ipartól eltérıen a szolgáltatási szektorban a közepes ( fıt foglalkoztató) vállalkozások innovativitása volt a legerısebb. Az iparban átlagosan 21,4% volt az innovatív cégek aránya. Kiemelkedı volt a vegyi anyagok és termékek gyártásával foglalkozó cégek innovativitása (45%), valamint a gép-, berendezésgyártóké (33,2%). A szolgáltató szektorban a pénzügyi tevékenység minden negyedik, a számítástechnikával, K+F-fel, illetve mérnöki tevékenységgel foglalkozóknál pedig minden harmadik újított. Az innovációs tevékenység csaknem fele (47%-a) kizárólag termék-innovációval volt kapcsolatos, az eljárás-innováció Pest megyében korábban az agrárszektor jelentısége volt számottevı. Mára a gazdaság szerkezete ipari-agrár jelleget tükröz, de a vendéglátás, és a különféle szolgáltatások 34

35 szerepe is meghatározó lett. Az évek óta megfigyelhetı struktúraváltást - a mezıgazdaságról a hangsúly az ipari és szolgáltatási szektorra tolódik - a beruházások is tükrözik, melyek legnagyobb mértékben a kereskedelem területén nıttek. Az ipari ágazatokon belül a gép- és élelmiszeripar túlsúlya jellemzı, napjainkban a legnagyobb növekedést is itt produkálják. A megyei székhelyő ipar belföldi értékesítésének növekedését a feldolgozóipar eladásainak 4,0%-os bıvülése okozta, jelentıs részarányt képviselt a gépipar-, fa-, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység ágazat. A gépipar belföldi eladásai stagnáltak, a vegyiparé pedig mintegy 30%-kal visszaesett. A Pest megyei székhelyő építıipari vállalkozások az év elsı kilenc hónapjában 12%-kal több új szerzıdést kötöttek, mint egy évvel korábban. A vállalkozások összes szerzıdésállománya szeptember végén 6,0%-kal maradt el az elızı évitıl A régióban megfigyelhetı tercierizáció folyamata A Régióban elırehaladott a tercierizáció folyamata: az alkalmazásban állók közel háromnegyede a harmadik szektorban talál munkát. Míg az ellátó jellegő közszolgáltatások (oktatás és egészségügy) területi megoszlása viszonylag egyenletes az országban, a közigazgatás és a magánszolgáltatások erısebben koncentráltak. A pénzügyi tevékenység gazdasági ágban 62%, a szállítás, posta és távközlés gazdasági ágban 54% a Közép-magyarországi régió részesedése az országban. A Régión belül Budapest részesedése 95, illetve 79% ezekben a gazdasági ágakban. Igaz, ezek székhely szerinti adatok, amelyek az országos hálózattal rendelkezı szervezetek (például bankok) esetében a többnyire a székhelyül szolgáló fıváros javára torzítanak. Az ingatlanügyletek-gazdasági szolgáltatás és a közigazgatás munkahelyeibıl 45%, illetve 60% körüli a Régió részesedése. A pest megyei foglalkoztatásban a magán- és közszolgáltatások súlya egyaránt valamelyest az országos átlag alatti. Az ország más térségeihez viszonyítva a legjelentısebb gazdasági ág a kereskedelem-javítás. A nagyszabású logisztikai beruházások módosítják a régió térszerkezetét, erısítik a jó megközelíthetıségő területeket, másrészrıl negatív hatással vannak a vonzáskörzetükben lévı kis területek forgalmára. Egyre erısödı tendencia a különbözı logisztikai központok kialakítása a Régióban (például Budapesti Intermodális Logisztikai Központ, Harbor Park, Euro Business Park, East Gate). Az egyéb szolgáltatások közül a Régióban található az összes meghatározó pénzintézet székhelye és központja. Szintén itt találhatók a multinacionális könyvvizsgáló és tanácsadó vállalatok, innen látva el az egész országot. Innen irányítják a távközlés koncessziós társaságait, és legtöbb fıt foglalkoztató állami vállalatokat (MÁV, Magyar Posta). 35

36 Magyarország 50 legnagyobb árbevételő vállalata gazdasági ág és régió szerint, 2003 feldolgozóipar Közép-magyarországi régió GE, Richter Gedeon, British American Tobacco, Samsung, IBM, Solectron (6) más régiók Audi, Opel, Suzuki, Electrolux, Flextronics,, Philips, Alcoa, Dunaferr, BorsodChem, TVK, Biogal (11) energiaellátás Elmő, Fıgáz, MVM, E.ON (4) Paksi Atomerımő, Tigáz, (2) kereskedelem Egyéb szolgáltatás MOL, OMV, Panrusgáz, Shell, Opel Southeast Europe, Porshe Hungária, Hungaropharma, Phoenix Pharma, Metro, Spar, Tesco, Auchan, Cora, Plus, Unilever (15) Matáv, Pannon GSM, T-Mobile, Vodafone MÁV, Malév, Magyar Posta, Szerencsejáték Rt., Strabag (9) Forrás: Figyelı Top 200, Hoppenstedt Bonnier (1) A Régióban lévı 34 nagy cégközpont közül 28 Budapesten, 4 Budaörsön (Metro, Spar, Tesco, Pannon GSM), egy Fóton (Phoenix Pharma), és egy Törökbálinton (Cora) található. A XXI. század gazdaságföldrajzát a kreatív helyek gazdaságföldrajzaként vetítik elıre a kutatók. Kreatív tevékenységek, iparágak közé sorolható például a kiadói és nyomdai tevékenység, a számítástechnika, szoftverfejlesztés (például Graphisoft), a kutatásfejlesztés, a gazdasági tevékenységet segítı szolgáltatások (tanácsadás, tervezés, hirdetés, stb.), a szórakoztató, kulturális és sporttevékenység, filmgyártás (Stern-stúdió Pomáz, Fóti Multimédia Ipari Park, európai súlyukat növelheti a Közép-dunántúli régióban elhelyezkedı Etyeken tervezett Filmstúdió beruházás). Elemzési célú statisztikai adatok szerint a fıváros részesedése az országos hozzáadott értékbıl éppen ezekben az ágazatokban 50% feletti (a nagykereskedelem és a pénzügyi tevékenység mellett). Ezeknek a tevékenységeknek a koncentrációja lehetıvé és szükségessé teszi, hogy az egyes szolgáltatók speciális kínálattal jelenjenek meg, széles választékot biztosítva a Régió és az egész ország számára. Az ingatlan alapú vállalkozásfejlesztési eszközök közül megtalálhatók az ipari parkok, inkubátorházak, innovációs központok, tudományos parkok. Az ipari parkok száma magas (27), különösen az agglomeráció déli térségeiben. Bár egy sor népesebb településen nem található ipari park (például Érd), a meglévık jórészt lefedik a Régiót, és középtávon kellı szabad kapacitással rendelkeznek. Az ipari parkok változatos telephelykínálatot biztosítanak: zöldmezıs és rekonstrukciós, ágazati karakterrel rendelkezı területek (például Tököl - repülıgép-ipar, Szentendre - építıipar, Fót - filmipar) egyaránt találhatók közöttük. A lágymányosi InfoPark és az óbudai Graphisoft Park a tudományos park, a budaörsi BITEP az ipari és technológiai park kategóriába sorolható, bár az egyetemi kapcsolat csak az elıbbi esetében biztosított. Három inkubátorház is mőködik a fıvárosban, részben innovációs profillal. Budaörsön CHIC - Közép-magyarországi Innovációs Központ) és Gödöllın (Gödöllıi Innovációs Központ) innovációs központok létesültek. 36

37 A Közép-magyarországi régióban tevékenykedı multinacionális nagyvállalatok számára az innováció napi gyakorlat. A kis- és középvállalkozások (KKV) számára is nagyon rövid idın belül mindennapossá kell, hogy váljon az újítás, annak érdekében, hogy életben maradjanak. A Közép-magyarországi régióban adottak a gazdasági innováció feltételei. Itt mőködik a hazai vállalkozások 43%-a, itt található a hazai felsıoktatási és kutatási intézmények közel kétharmada. Jelentıs a Régió szerepe a gazdasági és pénzügyi szolgáltatások területén is. A gazdasági szervezetek közül csak a nagyvállalatok engedhetik meg maguknak, hogy saját kutatási, fejlesztési részlegeket tartsanak fenn, lehetıvé téve új termékek bevezetését, és a piac befolyásolását. Néhány multinacionális nagyvállalat a közép-kelet-európai regionális központja mellett a Régióba telepítette kutatóközpontját (Ericsson, HP). Támaszkodni kívánnak a Régióban igénybe vehetı magasan kvalifikált szakemberekre. Összefoglalás Pozitívumként említhetı, hogy a régióban a vállalkozói aktivitás egyedülállóan nagy, a régió vezetı szerepet tölt be a, legkisebb területő régióra jut a legtöbb vállalkozás. A társas vállalkozások száma Budapestnek köszönhetıen magasabb. Viszont az országos átlaghoz hasonlóan a 0-49 fıt foglalkoztató mikro-és kisvállalkozások száma a meghatározó. A vállalkozások döntı része a szolgáltatásban mőködik. A régióban ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás, a kereskedelem, javítás és az építıipar területén nıtt a vállalkozások száma. A megyében az ipari, építıipari vállalkozások a fıvárosinál nagyobb súlyt képviselnek. Az ipari ágazatokon belül a gép- és élelmiszeripar túlsúlya jellemzı, a Dabasi kistérségben a megyei átlaghoz képest nagyobb arányt képvisel a mezıgazdasági, hal-, vad-, erdıgazdálkodással foglalkozó és a termelı jellegő ágakban tevékenykedı vállalkozások száma. A nagyszabású logisztikai beruházások módosítják a Régió térszerkezetét, erısítik a jó megközelíthetıségő területeket, másrészrıl negatív hatással vannak a vonzáskörzetükben lévı kis területek forgalmára. Egyre erısödı tendencia a különbözı logisztikai központok kialakítása a Régióban. Az egyéb szolgáltatások közül a régióban található az összes meghatározó pénzintézet székhelye és központja. Szintén itt találhatók a multinacionális könyvvizsgáló és tanácsadó vállalatok, innen látva el az egész országot. A régióban az ipari parkok száma magas, különösen az agglomeráció déli térségeiben. A fıvárosi vagy a fıvároshoz közeli munkaadók a Dabasi kistérségben is létrehozhatnak munkahelyeket, hiszen a távmunka révén megvalósuló munkaszervezés, és kiépített infrastruktúra lehetıvé teszi a vállalatoknak, hogy hosszabb projektek esetén, a költséges szállásolások és utazások helyett különösebb tervezés, és beruházás nélkül projektirodát hozzanak létre a megrendelı telephelyének közelében. Alkalmi projektiroda létrehozható alacsonyabb költségvetéső régióban, illetve olyan környezetben, ahol a feladatra alkalmas szakemberek száma magasabb. 37

38 4.7. Távmunka pályázatok nyertesei Az elsı távmunka pályázatot az Informatikai és Hírközlési Minisztériummal közösen írta ki a munkaügyi tárca, akkor még a számítástechnikai eszközök beszerzéséhez, az internet használati költségekhez is támogatást nyerhettek el a pályázók. A második és a harmadik pályázatot már önállóan írta ki a Munkaügyi Minisztérium, az alkalmazás költségeit átvállalva, támogatást adva a képzéshez. 11 A elsı Távmunka Pályázat (IHM-FMM-1): Az elsı igazán fontos kísérlet a modern foglalkoztatásban. Két Minisztérium összefogása azonos célért. pályázat kiírás Elemei: eszköz, bértámogatás, képzések Esélyteremtés: hátrányos térségben élı, gyermekét nevelı, roma, 45 év felett, fogyatékkal élı emberek számára Pályázott 603 munkaadó, 3200 munkahelyre Nyert 324 munkaadó 1372 munkahelyet, bértámogatást kért 294 munkaadó 1219 fıre Az IHM és az FMM együtt, közel 1 millió Ft-tal támogatta a pályázót munkahelyenként. Csak IHM eszköztámogatással 153 munkahely Szumma: 1101 fı alkalmazására került sor A Dabasi kistérséghez közel esı Szolnokon Mark-Kom Bt (ingatlanszakértés, értékbecslés), Kecsketenyésztık és Nemesítık Országos Egyesület, L & G Számviteli és Adótanácsadó Kft, SzolNet Kft (honlap készítése, programozói feladatok)cégek nyertek, bár csupán 1-2 fı alkalmazásában, Monoron a Judit Pont Kereskedelmi és Szolgáltató Bt., Kecskeméten a Útkeresı Kiemelten Közhasznú Egyesület (pályázatok készítése), Free Mix Adatfeldolgozó Bt. Budapesten a 20 fıt távmunkahelyet nyert szervezetek a következık: Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala (40fı), Budapesti Piac Rt, Magyar Könyvklub Kiadó és Kereskedelmi Rt, TeleDataCast Kft, Kettı Lotti Vállalkozási Kft, Pedagógustovábbképzési Módszertani és Inf. Központ Kht. Ezek a cégek leginkább lapkönyvkiadás, tızsdei és pénzügyi információ szolgáltatás, oktatás területén mőködnek. A második Távmunka Pályázat (FMM-TFP-2004): 2004 május 01-i hatállyal, a Munka Törvénykönyve módosításra került. FMM újabb távmunka pályázattal segíti az e-munka terjedését év július 14-én. 90 pályázó kap lehetıséget, 782 új távmunkahely létrehozásához állami finanszírozott bértámogatással. (350 mft) Megvalósult 84 munkaadónál 663 munkahely. Több, mint 20 távmunkahelyet nyert cégek listája: Kárpát Országos Vállalkozó Szövetség, Magyar Terület és Regionális Fejlesztési Hivatal (175), Delta Elektronik Mőszaki Kft. (rendszerintegráció, szoftverfejlesztés, tanácsadás), Publi-City 1492 Kiadó és Reklámügynökség, Rehabit Komplex Kft. (30), Four Trend Kft.(informatikai tanácsadás), An-ker Kft (30), Generáli Providencia Biztosító Rt. (85). 11 HVG 38

39 A harmadik Távmunka Pályázat (FMM-TVT-2005): A tapasztalatokat felhasználva, a kiírást úgy alkották meg, hogy a munkaadónak komoly meggondolások mentén kellett a foglalkoztatást elkezdeni. Két elem: bértámogatás és képzés. 123 pályázó kap lehetıséget 772 új távmunkahely létrehozásához állami finanszírozott bértámogatással. (377 mft) Pályázatok 31% -kal növekedtek. A kiírás szerint a pályázók fél évre dolgozónként legfeljebb 60 ezer forintos bérhez és járulékaihoz nyerhettek el támogatást. Ez egy-egy távmunkahely létesítéséhez forintos támogatást jelent. További 50 ezer forintot nyerhettek el dolgozónként a távmunkához szükséges ismeretek elsajátításához, képzéshez. A közzétett lista szerint mintegy 140 cég, intézmény, egyéni vállalkozó jutott hozzá a segítséghez. A legtöbb, negyvenkilenc távmunkahely létesítéséhez az OTP Garancia Rt. kapott bér- és képzési támogatást. A húsz, vagy e feletti munkahelyszámot hat nyertes pályázó vállalta. A tizenöt, vagy e feletti munkahelyszámhoz tizenhét pályázó nyert el támogatást. A többi nyertes pályázó tizenötnél kevesebb, gyakran csak egy távmunkahely létesítéséhez kért segítséget. A húsz, vagy e feletti munkahely létesítését vállaló pályázók valamennyien budapestiek. Az OTP Garancia Rt.-n kívül ebbe a körbe tartozik a Wit-SYS Rt., a HumánSoft Kft., a Bellresearc Kft., a Delta Elektronic Kft., az IT Kht. A Dabasi kistérség közelében fekvı Alsónémediben TGE- Reál Kft. nyert 8db távmunkahely létrehozásával. A cégek informatikával, szoftverfejlesztéssel, szaktanácsadással, infokommunikációs szolgáltatásokkal, pályázatok kezelésével foglalkoznak A további távmunkahelyeket létesítık között található körjegyzıség, községi polgármesteri hivatal, helyi vízmő, környezetvédelmi egyesület, utazási iroda. A támogatás bizonylattal történı elszámolás alapján, utólagos finanszírozással vehetı igénybe. A Távmunka Pályázatok nyertesei szektorok szerint az alábbi megoszlásban voltak jelen: 86,2% profit orientált non profit 10,6% 21,7% 23,5% 72,3% 65,6% FMM-TVT-2005 FMM-TFP-2004 IHM-FMM-1 közszféra 3,3% 6,0% 10,9% 39

40 2006-ban "FMM-TAT-2006" jelő Távmunkások Alkalmazásának Támogatása címő pályázatot hirdette meg tavaly a Minisztérium. A támogatások formája bér-és képzés támogatás volt. A 149 sikeres pályázó távmunkahelyenként 566 ezer forintos bértámogatást nyert el, valamint 50 ezer forintos képzési támogatást. A bértámogatás fél évig 70 ezer forintos keresetre és járulékaira adott fedezetet, újabb fél évig a munkáltatónak támogatás nélkül kellett foglalkoztatnia a munkavállalókat. A múlt évi pályázatra 170 munkáltató jelentkezett, a korábbiakhoz képest többen a közintézményektıl. A munkáltatók 782 távmunkahely létesítését vállalták. A bírálat alapján 149 munkáltató 715 távmunkahely létesítéséhez kapott támogatást. 12 A nyertesek között szerepel többek között a budapesti székhelyő Wit-Sys Consulting Rt (informatika) 15 fı támogatásával, a gyöngyösi Munkabiztonság 98 Kft 12 fıvel (mőszaki tanácsadás), a kecskeméti Eurosys Telecom Távközlési Kft (távközlés) 6 fı támogatásával, és a Fényes Porta Bt. 1 fıvel. Budapestrıl a SWISARD Bt. 16 fıvel, a MÁV Zrt 36 fıvel nyert támogatást. Ebben az évben, 2007-ben ismét kiírták a távmunkahelyek létesítését támogató pályázatot. A Munkaerıpiaci Alap Irányító Testülete (MAT) legutóbbi ülésén több mint 500 millió forintos keretet hagyott jóvá ehhez. A keretbıl bértámogatásra 437,6 millió forint, képzésre 38,6 millió forint használható fel, a szervezésre, ellenırzésre 15,9 millió 13 forint az idei évre és mintegy 8 millió forint a következı évre Távmunka számadatok tükrében A PricewaterhouseCoopers távmunka felmérése (2005) A PricewaterhouseCoopers távmunka témában végzett legfrissebb felmérésébıl kiderül, hogy a legtöbb vállalatnál van lehetıség a távmunka alkalmazására, az érintettek ismerik elınyeit és hátrányaira is a legtöbb helyen már megoldást találtak az erıforrás kihelyezés kapcsán. A távmunka bevezetésével kapcsolatos speciális ismeretek azonban hiányosak. Bár a legtöbb esetben a távmunka elınyei világosak (motiváció, ügyviteli költségek csökkenése, gyorsabb reakcióidı, geográfiai lefedettség, idımegtakarítás), a hátrányok között legkiemelkedıbbek a megoldandó munkaszervezési és kommunikációs feladatok. A megkérdezett vállalatok 42%-a jelenleg is használ erıforrás kihelyezést (outsourcing), bár annak legfıbb hátrányai is hasonló problémákat vet fel, mint a távmunkánál. Ilyen okok lehetnek például a kontrollvesztés, a személytelen kapcsolat, a kommunikációs nehézség, a közösségi erı kevésbé hatékony érvényesülése. Ezek úgyszintén munkaszervezési és kommunikációs problémákra vezethetık vissza, amelyek kezelni kell, és természetesen erre megvannak a megoldások. A PricewaterhouseCoopers felmérésérıl A felmérés július-augusztus hónapban készült 157 pest megyei vállalat megkérdezésével. A válaszokat ügyvezetı igazgatók (18%), gazdasági vezetık (30%) és u.a. 40

41 HR vezetık (52%) adták. A felmérésben résztvevı vállalatok elsısorban kiterjedt értékesítıi hálózattal, pénzügyi tevékenységgel, informatikai szolgáltatásokkal rendelkezı cégek. A foglalkoztatottak létszáma 32% esetén 250 fı alatt volt, 68%-nál pedig 250 fı felett. A felmérés jellege elsısorban attitődvizsgálat, az eredmény nem reprezentatív. A következı definíció alapján: a munkavállaló nem a hagyományos munkahelyen, hanem attól távol végzi el rendszeresen napi munkáját, melynek eredményét a kommunikációs és információs technológiák alkalmazásával juttatja el munkaadójához, a cégek 15%-a foglalkoztat jelenleg távmunkást, 7%-uk tervez, és 53% tartja lehetségesnek a távmunka alkalmazását a közeljövıben. Hátrányként a megkérdezett vállalatok vezetıi elsısorban a munkaszervezési nehézséget (37%) és adatbiztonsággal kapcsolatos problémákat (16%) említették, de lehetséges hátrányként szerepel a közösségi erı, mint motiváció csökkenése (11%), a munkavállalók felügyeletének, ellenırzésének hiánya (9%), szabályozási (jogi és munkaügyi, adóügyi) bizonytalanságok (8%), a távmunkahelyek kialakításának és az információs technológiák használatának magas költségei (8%). Érdemes még megemlíteni, hogy a válaszadók mintegy 7%-a nem ismeri eléggé, ezért nem bízik a távmunka alkalmazásában. A további említésre került hátrányok nagy része visszavezethetı munkaszervezési illetve kommunikációs nehézségekre. Ilyenek például: az értekezletek összehívása nehézkesebb, bizonyos kommunikációt igénylı munkakörökben nem megvalósítható; a kapcsolódó munkakörök kisebb mértékő ismerete; kisebb lojalitás; informális kommunikáció hiánya; nincsenek kialakult szokások; a kapcsolattartás körülményesebb, költséges; elszigeteltség; a munkaadó nagyobb odafigyelése szükséges, bizonyos munkakörökben nem megvalósítható; az értékelés nehézkesebb; az új munkaerı betanítása nehezebb. Elınyként a motivációt, az ügyviteli költségek csökkenését, a gyorsabb reakcióidıt, a geográfiai lefedettséget és az idımegtakarítást említették a válaszadók. A válaszadók 79%-a tud róla, hogy a munka törvénykönyve szabályozza a távmunkát, de 60%-uk nem ismeri a szabályozás tartalmát. A távmunka alkalmazásának környezetére vonatkozó speciális ismeretekkel kapcsolatosan a válaszadók 70%-a nem jártas az adatbiztonsági kérdésekben, 66%-a a távmunka adóvonatkozásait nem ismeri kellıen, 44%-nak az infrastrukturális igények ismeretei, míg 54%-nak a HR vonatkozások hiányosak. A válaszadók 86%-a jelenleg is megoldásokat keres üzemeltetési költségeinek csökkentésére, és mintegy 88%-a folyamatosan igyekszik növelni a munkatársak elégedettségét. A fluktuáció mintegy 35%-nál magas, míg a megfelelı szakember megtalálása a válaszadók mintegy 25%-nál különösen nehézkes. A megkérdezett vállalatok 42%-a jelenleg is használ erıforrás kihelyezést (outsourcing). A szellemi tevékenységek közül elsısorban a munkaügyi (pl. bérszámfejtés) (14%), az informatikai (14%) és a könyvelési (5%) tevékenységeket helyezték ki, de ilyen még a marketing (2%), a kereskedelem (4%), a HR (4%), a kutatás és fejlesztés (1%). 41

42 A válaszadók szerint az alábbi munkakörök részleges vagy teljes távmunkában történı ellátása lenne lehetséges a vállalaton belül: vezetık, tanácsadó, logisztikus, ügyfélszolgálatos, telefonos ügyfélszolgálat, beszerzık, flottamenedzser, ügyintézık, termék menedzserek, projekt koordinátor, adatrögzítı, rendszergazda, modulgazda, karbantartók, bérügy, pénzügy, HR asszisztensek, könyvelık, adminisztratív munkakörök, számvitel, tervezık, mérnökök, szerkesztık, újságírók, marketingesek, oktatók. 5. A Közép-magyarországi régió és Pest megye közlekedési infrastruktúrája 5.1. Általános bemutatás A Közép-magyarországi régió versenyképességét alapvetıen határozza meg a gazdasági fejlıdés nyugat-európai központjától való távolsága és a térség idıben számított elérhetısége, amit fıleg a közlekedési rendszerek infrastrukturális állapota határoz meg. Elsısorban a magisztrális (autópályák, gyorsvasutak és a légi) közlekedési rendszerek infrastrukturális hátterének és jármőállományának korszerősítése jelenthet lehetıséget a piacra jutás költségeinek csökkentésére. A belsı elérhetıségnek elsısorban a közszolgáltatásokat nyújtó térségközpontok elérhetısége során van jelentısége. A Középmagyarországi régióban jelenleg is léteznek közlekedési szempontból hátrányos helyzetőnek tekinthetı települések, ahol a lakosok számára jóval több idıt és költséget jelent a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés. A régió az ország sugaras szerkezető út- és vasúthálózata révén a legfontosabb hazai közlekedési csomópont. A közlekedésben betöltött szerepét jelzi, hogy a régióban három páneurópai közúti, vasúti és vízi közlekedési irány, és három további ág találkozik (helsinki folyosó). A fıváros határán 30 országos útvonal halad át. Ezek közül a 15 autópályán és fıúton koncentrálódik a régió napi forgalmának 75 százaléka. A sugárirányú elemek (ha nem is megfelelı kapacitással) rendelkezésre állnak, a forgalom célszerő lebonyolódását lehetıvé tevı, körirányú elemek nyomvonala viszont hiányos. A délnyugati agglomerációs terület bonyolítja le a legnagyobb forgalmat, ennek jelentıs része nemzetközi és országos forgalom. Budapest környékének közúthálózata a fıvároson belüli hálózathoz hasonlóan sugárirányú, a kör- és harántirányú útvonalak hiánya itt fokozottan jelentkezik. Az agglomerációban tudatosan épített, folyamatos vonalvezetéső körirányú elem nincs, az ilyen igényő forgalom levezetése nehézkes és lassú, ebbıl következıleg gazdaságtalan és balesetveszélyes. A hálózat hiányosságai a Duna-hidakat is beleértve forgalmi nehézségeket okoznak, amelyek az életminıséget is jelentısen befolyásolják. A régióban a fıváros közelségébıl adódóan sajátos problémát okoz a szuburbanizáció mobilitási igényt növelı hatása. A napi munkába járáshoz szükséges utazási idı egyre növekszik, ezért a kis sebességő helyváltoztatási módok hátrányba kerültek. A szétszórtan épülı új bevásárlóközpontok, egyéb nagy vonzerıvel rendelkezı létesítmények is az autóhasználat kényszerét növelik, és csökkentik a közösségi közlekedés igénybevételének esélyét. 42

43 5.2. Tömegközlekedés Pest megye személy közlekedésének fı problémája a tömegközlekedés alacsony színvonala. Budapest és környéke közötti közforgalmú közlekedési utazások 28%-t a BKV (56% autóbusszal, 44% HÉV igénybevételével), 37%-t a MÁV ( utas/nap/irány, ennek 70%-a elıvárosi forgalom) és 35%-t a Volán járatai bonyolítják le. (Ez azt jelenti, hogy a BKV jelentıs térvesztést szenvedett el, mivel korábban a közforgalom 50%-t bonyolította.) A Budapestet elkerülı tömegközlekedésben a járatsőrőség és a haránt irányú utak hiánya teszi nehézkessé a kapcsolatokat. Problémát jelent, hogy a szolgáltatás térben, idıben és minıségben az igényeket nem elégíti ki, ezért a személygépkocsi használat aránya folyamatosan növekszik, terhelve az utakat, a környezet és a lakosság pénztárcáját. Az egységes tarifa és integrált hálózatok hiánya miatt a fıváros környéki közforgalmú közlekedésben az egymással konkurens szolgáltatók járatai területi átfedésben és összehangolatlanul üzemelnek, ennek következtében egyes rendszerelemek túlterheltek, mások kihasználatlanok, az utasok nem tudják utazásaikat optimalizálni, nincs egységes információs rendszer sem Közúti közlekedés A Közép-magyarországi régió rendelkezik a legsőrőbb gyorsforgalmi úthálózattal, ugyanakkor az összekötı utak kiépítése nem mindig szolgálja a kistérségi központok kedvezıbb elérését. Különösen a régió dél-keleti térségében okoz gondokat a harántirányú kapcsolatok hiánya. A megye zsáktelepüléseinek többségénél a közúti hálózatba kötés földrajzi fekvésüknél fogva nem oldható meg célszerően. Többségük a hegyvidéken (pl. Kóspallag, Nagybörzsöny) és a dunai szigeteken található (pl. Makád, Kisoroszi), de néhány esetben a bekötés indokolt (Kosd, Püspökszilágy, Pusztavacs, Nyársapát). A megyében jelentıs problémát jelent a belterületi önkormányzati utak rossz állapota, és a burkolatlan utak magas aránya (50% alatti, pl.: Gyál, Monor, Érd, Dunakeszi, Szigetszentmiklós, Pilisvörösvár). Pest megyében a közúthálózat 16,5%-a számít jó minıségőnek. Budapesten a belterületi utak 80%-a burkolt út, ezen belül azonban egyes külsı kerületekben a burkolt utak aránya 50-60% körül mozog, míg Pest megyében csak 52%. A megyét érintı nemzetközi folyosók az országos magisztrális hálózat részei, így a nemzetközi forgalom mellett a fıvárosi célforgalom is fokozottan terheli a térséget. A megye úthálózatának sőrősége, valamint az egy lakosra jutó gépjármővek száma országos összehasonlításban a legnagyobb, azonban a területegységre jutó útsőrőségi mutató egyenetlen: az agglomerációs térségtıl a megye határai felé csökken. Az agglomerációs térség fogalom sőrősége a balesetek számára, a levegıszennyezésre kedvezıtlenül hat. Budapestrıl indulnak ki a legfontosabb országos fıutak. Ezek az M1-M7; M3; M5 jelő autópályák, az M2 autóút, valamint a 2, 3, 4, 5, 6, 7, 10, 11, 31, , 100 számú fıutak. Ezek között az M0 autóút nyújt, illetve fog nyújtani összeköttetést, jelenleg azonban csak az M1-M5 autópályát és a 2 sz. fıutat M2 M3 köti össze. A körgyőrő hiánya erısen terheli Budapest forgalmát és megnöveli az eljutási idıt a Budapesten való kényszerő áthaladás miatt. Minden Pest megyei kistérség kinyilvánította érdekeltségét az M0 megépítésében. 43

44 A legterheltebb fıvárosba bevezetı út az M1-M7 közös szakasza ( E/nap, ami kb. 1/4-e a Bp határát átlépı összforgalomnak), de a többi fıút, fıvárosba vezetı szakaszának is kapacitásproblémái vannak ( E/nap). Különösen terhelt a 10, 11 sz. fıút, az M3-as bevezetı szakasza, a 31 és a 4. sz fıút. Problematikus a helyzet az 5-ös úton is, itt a zsúfoltságot, a zaj és levegıterhelést az M5-ös fizetı szakasza okozza. A Dunántúlról Budapest irányába vezetı szakaszok az átlagosnál jobban terheltek az alternatív útvonalak hiánya miatt. Fıút jellegő haránt irányú kapcsolatot a 441 és 311 sz. út nyújt (Kecskemét-Cegléd és Cegléd-Nagykáta), ilyen funkciót az alsóbbrendő úthálózat lát el egyes területeken. A haránt-irányú útvonalak hiánya fokozza a fıvárosba vezetı útszakaszok túltereltségét. A forgalomnövekedés tekintetében Pest megye értéke kiemelkedıen magas. A kedvezıtlen elérhetıségbıl adódó problémák azoknál az agglomerálódó településeknél jelentkeznek leginkább, ahol a népesség-növekedést nem követte az intézményi ellátó infrastruktúra kiépülése, így a lakóhelyektıl a munkahely és a szolgáltatások is távol esnek. A gépjármővek száma folyamatosan növekszik, és a Közép-magyarországi régióban az országos átlagot is jóval meghaladja az 1000 lakosra jutó személygépkocsik száma. A személygépkocsik számának növekedése Budapesten 2,3%, Pest megyében 6% (az országos átlag 3%). Egyes agglomerációs településeken a fıvárosét is meghaladó motorizációs szint jelent meg. Ugyanakkor az ezer lakosra jutó személygépkocsik száma a Nyugat-Európai adatokhoz képest igen alacsony. A hálózati hiányosságok és az ebbıl eredı zsúfoltság miatt rosszak a városba érkezési feltételek. A gépkocsik számának növekedésével feltehetıen a közutak terheltsége is növekedni fog. A közforgalmú közlekedés és az egyéni gépjármő-közlekedés átlagos aránya Budapesten a budapesti lakosok napi utazásainál 60-40%, az összes utazásnál pedig 55-45%. Budapest határát átlépı utazásoknál ez az arány 39-61% (a fıvárosba érkezık száma naponta: 632 ezer fı), városkörnyéki (Budapestet nem érintı) utazásoknál pedig 32-68%. A közforgalmú közlekedés részaránya az utóbbi két évtizedben folyamatosan csökkent (ez a tendencia minden valószínőség szerint folytatódni fog a következı években), azonban ez a 60% körüli arány fıváros közlekedésén belül még mindig igen kedvezınek tekinthetı nemzetközi viszonylatban (pl.: Bécs: 44%, Brüsszel: 30%). Ezekbıl az adatokból jól kirajzolódik, hogy a közösségi közlekedés mely jellegő utazásoknál jelent a legkevésbé alternatívát az egyéni közlekedéssel szemben Vasúti közlekedés Az országos vasúti törzsvonal hálózat centrális jellegő. A Budapestrıl kiinduló 11 vasútvonal közül 8 törzsvonal, 3 mellékvonal. A hálózat jó minıségő, de túlterhelt. Jelentıs a vasúton fıvárosba ingázók aránya. Ugyanakkor a szolgáltatás minısége nem megfelelı (járatsőrőség, tisztaság, kényelem, gyorsaság). Az európai törzshálózat megyén áthaladó szakaszai villamosítottak és a Budapest-Kelebia vonal kivételével, kétvágányúak. Az európai törzshálózat megyén áthaladó szakaszai villamosítottak, kétvágányúak. A Budapest-Kelebia vonal egyvágányú. A Közép-magyarországi régióban a vasutak vonalsőrősége 93,5 km/km 2 az országos átlag (83,5 km/km 2 ) feletti, azonban ez a fıváros hálózatsőrősége miatt van így, Pest megye ellátottsága az országos átlag alatt van. 44

45 A vasút területén nagy probléma a nem megfelelı pályaállapot, a vasúti létesítmények rossz mőszaki állapota, az alacsony kihasználtság és alacsony járatsőrőség, valamint az elavult jármőpark, ami a jelenleg turisztikai célú kisvasutak rendszerére is igaz. Budapest elıvárosi közlekedésében a vasút szerepe korlátozott, mivel jelenleg nem fokozható csúcsidıben a járatok száma. A 11 elıvárosi vasútvonal közül kettı nem villamosított. Budapest kötöttpályás forgalmában jelentıs szerepet játszik a 3 HÉV vonal is, de a a kapacitások bıvítésére, az utas szolgáltatások minıségének javítására mindegyik vonal esetében szükség van, csakúgy, mint a kapcsolódó (ráhordó) rendszerek kialakítására és a parkolási feltételek javítására. A városközpont és a repülıtér közötti vasúti-gyorsvasúti összeköttetés nem épült ki. További hiányosság, hogy nincs megteremtve az elıvárosi vasút-hálózat és a városi kötöttpályás rendszer egyes elemeinek összehangolása. Összefoglalás A régióban a fıváros közelségébıl adódóan sajátos problémát okoz a szuburbanizáció mobilitási igényt növelı hatása. A megfelelı úthálózat hiánya a közeli a fıváros km-es vonzáskörzetében lévı települések esetén is súlyos közlekedési nehézségeket eredményez, így a régióban léteznek a közlekedés szempontjából hátrányos helyzető települések. Különösen a régió dél-keleti térségében okoz gondokat a harántirányú kapcsolatok hiánya. Távolodva a régió központjától egyre inkább a sugaras elrendezés válik jellemzıvé, mely különösen a pest megyei települések közötti közlekedést nehezíti meg. Ennek hatására egyes települések számára könnyebbé válik a fıvárosba történı beutazás, mint esetleg a kistérségi központ megközelítése. A tömegközlekedési viszonyok, a járatsőrőségek miatt a személygépkocsik használatának aránya fokozatosan nı, viszont problémát okoz a belterületi utak rossz, burkolatlan állapota. Jelentıs a vasúton a fıvárosba ingázók aránya, viszont a túlterhelt hálózat, nem megfelelı pályaállapot és a rossz mőszaki állapot miatt a szolgáltatások minısége nagyon alacsony. A távmunka elterjedése csökkenti az ingázással töltött idıt. A Dabasi kistérségbıl könnyebben elérhetı közeli városok (Kecskemét, Monor, Cegléd) és a fıváros ideálisan megközelíthetıek lennének a Dabasi kistérség távmunkavállalói számára. 45

46 6. A Közép-magyarországi régió és Pest megye infokommunikációs lefedettsége Az infrastrukturális ellátottság színvonala befolyásolja a népesség életminıségét, hatással van a térség népességmegtartó képességére, s ezen keresztül a versenyképességre is. A Közép-magyarországi régió távközlési, információs és kommunikációs infrastruktúrája összességében fejlettebb, mint az ország egészében. Azonban az ellátó rendszerek leterheltségében, az ellátás színvonalában meglévı régión belüli különbségek nagyok, amit a demográfiai és migrációs folyamatok tovább növelnek. Nagy az egyenlıtlenség a magyarországi régiók településeinek szélessávú Internet szolgáltatást nyújtó vállalkozások lefedettségi adatai között. A Közép-magyarországi régió településeinek 82,3 százaléka lefedett, amellyel kiemelkedik a többi régió közül. A magas lefedettségi arányt Budapest jelenléte és a kis települések alacsony száma magyarázza. Pest megyére rendkívül jellemzı a széttagoltság, és a különbözı kistérségek eltérı fejlettsége, amit a fıváros beékelıdése talán még jobban fokoz. Ez a tagoltság a telefonos ellátottságban is jelentkezik. A kistérségek telefon ellátottsága 65% és 95%-os területi lefedettség között mozog. A telefonszolgáltatók száma is kistérségenként megosztott ben, a régióban 461 távbeszélı fıvonal jutott 1000 lakosra, ami a fıvárosi magas értéknek köszönhetıen jóval meghaladta az országos átlagot. Ezen belül lakásfıvonal 69%-a Budapesten, 31%-a Pest megyében található. A közületi vonalak aránya Budapesten négyszer nagyobb, mint a Régió többi részén, míg a fıvárosban 81 százalék, addig Pest megyében 19 százalék. A minıségileg jobb szolgáltatást nyújtó ISDNvonalak 1000 lakosra jutó száma (108) közel duplája volt az országosnak. Budapest szélessávú Internet elérés szempontjából 100 százalékosan lefedett. Ahogy haladunk a kisebb települések felé, a lefedettségi arány egyre alacsonyabb lesz. A 1500-nál alacsonyabb lélekszámú falvak mindössze 8 százalékában érhetõ el szélessávú Internetszolgáltatás. Megyei, régiós és országos szinten is a lakáson felszerelt távbeszélı fıvonalak aránya a legmagasabb a közületi és nyilvános vonalakhoz képest. A távbeszélı fıvonalak több mint egy harmada a Közép-magyarországi régióban található, csak a fıvárosi érték 28 %- a az országosnak. Megyei szinten is a pest megyei érték a legmagasabb. A kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások 35%-a a Közép-magyaroszági régióban található. Az infokommunikáció egyes szektorainak sorában ugyancsak kiemelt fontosságú a kábelkommunikáció. A kábeltelevíziós hálózaton keresztüli Internet elérés szempontjából ezen számok jelentısége megnıtt. A kábelhálózatok térnyeréséhez a legnagyobb lökést a kábelek adatátviteli kapacitásának a technikai fejlıdés által bekövetkezett megsokszorozódása, és ezzel egyidejőleg az internetes szolgáltatás feltételeinek létrejötte jelentette. A kábelkommunikáció immáron nemcsak a mősorszórást, a kábeltelevíziózást jelenti, hanem ennél sokkal összetettebb, a technika rohamos fejlıdésével egyre szélesebb szolgáltatásokat nyújtani képes, gyors ütemben növekvı jelentıséggel bíró fogalom. Mind több kábeltelevízió-szolgáltató portfóliójában jelenik meg a szélessávú Internet szolgáltatás is. A teljes Internet piacon a szélessávú technológiával nyújtott szolgáltatások közül a kábel a legelfogadottabb. A közösségi Internet hozzáférésre a teleházak és az e-magyarország pontok bizonyos helyeken térítés ellenében - nyújtanak lehetıséget. A közösségi elérési pontok 46

47 (emagyarország pontok, teleházak) egyértelmően pozitív hatással vannak az információs tér kialakítására. Érdekes módon a teleházak tekintetében a Közép-magyarországi régió lemaradásban van a többi régióhoz képest. Vélhetıen azért, mert fıleg a kistelepüléseken jellemzıbb a teleházak telepítése. A teleházak száma országosan 436, míg a régióban 42. Telefonhálózat és kábeltelevíziós ellátottság, 2005 Távbeszé lı fıvonal lakáson felszerelt Ebbıl közületi nyilvános ISDNvonalak száma A kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások száma 1000 lakosra jutó összesen 1000 távbeszélı lakásra fıvonal Budapest Pest megye Közép Magyaroszág 347 Magyarország Forrás: Pest megye statisztikai évkönyve, 2005 Összefoglalás A távmunka elterjedésének egyik alapvetı feltétele, hogy kiépített Internethálózatra csatlakozhassanak a felhasználók, akiknek megfelelı szintő ismeretekkel, képzettséggel kell rendelkezniük, hogy eredményesen használhassák az eszközöket és azokat az információkat, technikákat, amelyeket az Internet lehetıvé tesz számukra. A régió távmunka szempontjából ideális, hiszen a távbeszélı fıvonalak 80%-át a lakosság használja, ezen belül is igen magas a minıségileg jobb és gyorsabb szolgáltatást nyújtó ISDN-vonalak száma. Korcsoport alapján a fiatalok és középkorúak képviselik a legmagasabb arányt Internet használat szempontjából, így ık lehetnek a potenciális célcsoportok. 47

48 7. Kistérség általános bemutatása: Az Ország Közepe Kistérség Magyarország földrajzi középpontját tartalmazó kistérség. Az ország szívében található kistérség azonban csak korlátozottan került be az ország fejlıdését meghatározó folyamatok rendszerébe. Az ország központjához egyik felével szorosan kapcsolódó, a másikkal viszont már Pest megye peremén lévı kistérség az elmúlt 100 év során kimaradt a nagy infrastrukturális és gazdasági fejlesztések célterületei közül, az éppen aktuális kurzus main streem-jébıl, de elkerülte a perifériára sodródást is. A kilencvenes években a nagy általános visszaesést követıen a gravitáció elvén legnagyobb centrumokban indult meg a gazdaság újjászervezıdése, és néhány, ténylegesen kivételt jelentı településen telepedett meg tıkeerıs külföldi cég, vagyis a legnagyobb gazdasági centrumok mellé nem növekedett fel újabb, olyan csekély és területileg koncentrált a beáramlott tıke mennyisége, amely pontszerő fejlıdést eredményezhetett. Viszont a leült és idegen tıke által kevéssé háborgatott hazai kis- és középvállalkozások megerısödése lassú fejlıdést eredményez, s az európai csatlakozás fényében, nem feltétlenül jelent stabil helyzetet sem a vállalkozásoknak, sem a települések gazdaságának. Az Ország Közepe Többcélú Kistérségi Társulást a dabasi statisztikai kistérség településeinek önkormányzatai hozták létre. A tíz település a következı: Dabas, Hernád, Inárcs, Kakucs, Örkény, Pusztavacs, Táborfalva, Tatárszentgyörgy, Újhartytán és Újlengyel A kistérség és településeinek jellemzése A Dabasi kistérség a Magyar Alföldön, Magyarország földrajzi középpontjában fekszik. Területének nagyobbik része a Kiskunsági Homokháton, kisebbik része a Pesti-síkságon terül el. Budapest távolsága kilométer, Kecskemét kilométer. A települések elhelyezkedése a következı: Inárcs Kakucs Újlengyel Újhartyán DABAS Hernád ÖRKÉNY Pusztavacs Táborfalva Tatárszentgyörgy 48

49 Dabas:. Dabas az 5-ös elsırendő fıút mellett fekszik. Ehhez csatlakozik egy Bugyi, egy Tatárszentgyörgy és egy Pilis felıl érkezı fontosabb mellékút. Keletre fut az M5- ös autópálya, amelyen Dabas szomszédságában Újhartyánban találni lehajtót. További kisebb utak kötik össze a környezı településekkel és tanyákkal. Autóbuszok Budapest, a környezı települések és Kecskemét felé járnak. Hernád község Pest-megye alföldi részén, Budapest központjától mintegy 50 kilométernyire található. A település az M5 autópálya és az 5-ös országút között terül el. Tıle 13 km-re keletre található Magyarország mértani középpontja Pusztavacs település mellett. Pusztavacs: A község Pest megye déli részén, Budapesttıl 59 kilométerre, a Kiskunsági homokhátságon, természetvédelmi területen található. Budapest központjától légvonalban 49, közúton 59 kilométerre található zsáktelepülés. Vasútállomása nincs. A községet szinte teljesen erdık fogják körbe, külterületének 63%-a erdı. Inárcs: Ócsa és Kakucs között található az M5 autópálya közelében. Kakucs: Inárcs és Újhartyán között található az M5 autópálya. Közlekedését az M5- ös autópálya megépítése óta a Budapestre közlekedı autóbuszjárat is javítja. Örkény: Örkény Pest-megye déli részén, a Dabasi kistérség területén fekszik. Távolsága Budapest központjától 53, Kecskeméttıl 36 kilométer. Örkény megközelíthetı az M5 autópályáról az 52-es kijárattól. A településen áthalad a 142-es (Budapest-Nyugati - Lajosmizse) vasútvonal és az 5-ös számú fıközlekedési út. Táborfalva: Táborfalva Pest megye déli részén, Budapesttıl 60 kilométerre fekszik, az M5-ös autópályán, az 5-ös országúton és a 142-es vasútvonalon közelíthetı meg. Tatárszentgyörgy a XX. század éveiben Magyarország közepén is perifériális helyzetben lévı, alsóbbrendő szerepkörre kényszerített település maradt. A vasút elkerülte és a fıútvonal sem épült meg. A lıgyakorlatok gyakran tették lehetetlenné az átjárást a regionális központ Dabas, vagy a TSZ-központ Örkény felé. Az elszigeteltségbıl csak a 90-es évek változásainak köszönhetıen kezd kitörni a falu. Újhartyán: Dabastól északkeletre, az M5 autópálya közelében található. Legközelebbi település: Kakucs. Budapest központjának távolsága 43 kilométer közúton. Újlengyel: A megye déli részén található. Mindössze 6 km-re van Pusztavacstól, Magyarország földrajzi középpontjától. 49

50 7.2. Közlekedés, földrajzi elhelyezkedésük Az Ország Közepe Kistérség közlekedés-földrajzi helyzetét az átmeneti jelzıvel illethetjük. Az európai közlekedési útvonalak és a helsinki folyosók közül egy, az M5 (a Hamburg-Isztambul fı áruszállítási útvonal), a Helsinki IV. folyosó halad át a térségen, s a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztési elképzelések sem érintik a késıbbiekben. A kötöttpályás forgalomból a lajosmizsei vonal révén érintett a térség, az európai törzshálózat elkerüli, így csak az elıvárosi vasútfejlesztési elképzelések hozhatnak némi mozgást, ám nem az elsı ütemben. 2. ábra: Az OKÖT helyzete az áruforgalom fı útvonalához képest Összességében elmondható, hogy a térség fejlıdését és elért eredményei kevéssé köthetık nagy nemzetközi folyamatokhoz, sokkal inkább hazai regionális, fıként Budapest és agglomerációja gazdasági átalakulásához tudott kapcsolódni az Ország Közepe Kistérség. Meghatározóbb a kistérség életében, hogy mennyire elérhetı Budapest vagy Kecskemét, illetve milyenek a térségen belüli kapcsolatok, mint a nemzetközi trendek közvetlen térségi jelentkezése. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy e hatások nem volnának fontos paraméterek a térség létezı vállalkozásai, még inkább a gazdaság jövıbeni szerkezete szempontjából, a térség mindennapi életében azonban áttételesen jelentkeznek. Az Ország Közepe Kistérséget többirányú vonzáskörzeti kapcsolatok jellemzik, s ezek irányát tekintve az elmúlt másfél évtizedben némi változás következett be. A kistérség az 5-ös fıút és az M5 autópályán keresztül felfőzıdik az országos, Budapest központú úthálózatra, s a gazdaság és mindennapi élet meghatározó eleme a munkába, illetve a budapesti piacra, agrártermelıknek a zöldség-gyümölcs és virágpiacokra történı ingázás. 50

51 A térségen belüli kapcsolatok viszonylag kevéssé intenzívek, s történetileg mindig intenzívebb volt a Budapest-Kecskemét tengelyen a mozgás, mint a térségen belül vagy Dabas irányába. A térség alföldies településszerkezete sem indokolja szoros, nagyon intenzív, mindennapos kapcsolatok fenntartását, hiszen viszonylag nagy településekbıl áll a társulás, ezért az alapvetı funkciók helyben elérhetık, s a települések lakosainak ellátása és az intézmények fenntartása képes viszonylag stabil munkaerıpiaci szegmenst kialakítani. Az Ország Közepe Kistérségben a települések közötti mozgást a munkaerıés árupiac mellett leginkább a középfokú közszolgáltatások generálnak. Budapest hatását kifejezetten pozitívnak értékelhetjük, hiszen a térség önmagában nem lenne képes eltartani lakosságát, sem belsı piaca, sem gazdasági ereje nem elegendı ahhoz, hogy biztosítsa a vállalkozások életképességéhez szükséges keresletet és a kellı mennyiségő munkahely kínálatot. Az ingázással érintettek száma ugyan némiképp csökkent, a fıvárosi munkaerıpiac részesedése alig veszített súlyából a térségben. További ingázási célterület volt Ócsa, ahol a FÉG leépülése lazított a gazdasági kapcsolatok szorosságán, új vonzásközponttá vált Alsónémedi és Gyál, ahol az M0 mellé megtelepült logisztikai központok kínáltak megélhetést. Más, térségen kívüli vonzások is mérhetık, mint pl. Lajosmizse feltörekvı gazdaságának hatása Táborfalvára. Az Ország Közepe térségén belül három alközpont alakult ki: Dabas, Hernád és Örkény. Dabas a térség központja, s közszolgáltatásai és gazdasága révén minden település számára fontos partner, bár nem minden esetben a legfontosabb, s ez elsısorban a távolság-közelség függvényében alakul. Hernád vonzása Pusztavacs, Örkény, Újhartyán és Táborfalva esetében a legerısebb, de Dabas és Újlengyel is fontos partnerei. Örkény gravitációja a legkisebb, s legszorosabban Hernáddal mőködik együtt több közös futó vagy lezárt projekt köti össze a két települést. A kistérségi közlekedési lehetıségei - vasúti közlekedés: Budapest-Kecskemét között közlekedı vasútvonal a térség 9 települését érinti, ennek ellenére jelentısége nem meghatározó, mivel kevés a járatpár, kultúrálatlanok az utazási körülmények. Szerepe elsısorban a budapesti agglomeráción belüli közlekedésben van (Gyál - Felsıpakony - Ócsa). Problémát jelent, hogy a Dabasi kistérségben Pusztavacs, Tatárszentgyörgy, Újhartyán és Újlengyel településeken nincsen vasúti összeköttetés. - közúti fıútvonalak: M5-ös autópálya és 5-ös fı közlekedési út Budapest-Kecskemét- Szeged irányában. A térségen belüli tömegközlekedés illetve a szomszédos körzetekbe való átjutás (Monor, Cegléd, Albertirsa, Ráckeve) továbbra sem megoldott. A települések közötti utazás jószerével csak személygépkocsival illetve kerékpárral oldható meg, a tömegközlekedés iskolai szünetekben csak egy járat párra korlátozódik (az is a szakorvosi rendelıintézet rendelési idejéhez igazodik). A buszközlekedés nagy nehézséget okoz Örkény és a következı települések között: Kakucs, Inárcs, Újlengyel, Újhartyán, Tatárszentgyörgy. Ezekre a településekre csak átszállással lehet eljutni, mely nagymértékben megnöveli a menetidıt. 51

52 7.3. A kistérségi közlekedés erısségei, és gyengeségei Gyengeségek: A térség alapvetıen sugaras közlekedési szerkezető, a közúti és vasúti közlekedés döntıen a fıvárossal való összeköttetést szolgálja. A térség településeit összekötı utak állapota nem mindenhol kielégítı, néhány település között csak kerülı úton lehetséges a közlekedés. A menetidı hosszú, kevés a járatpár, a szerelvények és a vasúti megállók elhanyagoltak, a közlekedés körülményei kulturálatlanok. A térségben nem megoldott a települések közötti tömegközlekedés; kevés, alapvetıen az iskolai tanévhez igazodó buszjáratok, többségük a körzetközpontba, Dabasra irányul. Nem épültek ki kerékpárutak, amelyek a térség településeit egymással, illetve a szomszédos kisrégiókkal összekötnék. Erısségek: A kistérséget átszelı nemzetközi tranzitforgalmat bonyolító közúti fıútvonalaknak köszönhetıen (E5-ös autópálya, 50-es út) kedvezı közlekedés-földrajzi fekvés. Vasúti közlekedés a Budapest-Lajosmizse szárnyvonalon, közvetlen metrócsatlakozással a fıvárosi végállomáson. A térségben és a térségen kívül mőködı foglalkoztatók saját buszok beállításával, fuvarozó alvállalkozókkal oldják meg a munkaerı szállítását. Elkészült a kistérség közlekedésfejlesztési koncepciója. Összefoglalás A térségen belüli kapcsolatok viszonylag kevéssé intenzívek, s történetileg mindig intenzívebb volt a Budapest-Kecskemét tengelyen a mozgás, mint a térségen belül vagy Dabas irányába. A kistérségben három alközpont alakult ki: Dabas, Hernád és Örkény. Dabas a térség központja. A vasúti közlekedést nézve Budapest-Kecskemét között közlekedı vasútvonal a térség 9 települését érinti, ennek ellenére jelentısége nem meghatározó, mivel kevés a járatpár, kultúrálatlanok az utazási körülmények. Szerepe elsısorban a budapesti agglomeráción belüli közlekedésben van. Problémát jelent, hogy a dabasi kistérségben Pusztavacs, Tatárszentgyörgy, Újhartyán és Újlengyel településeken nincsen vasúti összeköttetés. A közúti fıútvonalak tekintetében az M5-ös autópálya és 5-ös a fı közlekedési út Budapest-Kecskemét-Szeged irányában. A térségen belüli tömegközlekedés illetve a szomszédos városokba való átjutás nehézkes. A települések közötti utazás jószerével csak személygépkocsival illetve kerékpárral oldható meg, a tömegközlekedés iskolai szünetekben csak egy pár járatra korlátozódik. A buszközlekedés nagy nehézséget okoz Örkény és a következı települések között: Kakucs, Inárcs, Újlengyel, Újhartyán, Tatárszentgyörgy. Ezekre a településekre csak átszállással lehet eljutni, mely nagy mértékben megnöveli a menetidıt. A rossz közlekedési viszonyok nagymértékben megnehezítik a munkahely és a lakóhely közötti ingázást. A távmunka egyik elınye az egyén szempontjából, hogy az ingázással eltöltött idı felszabadul, és javulhatnak a távmunka elterjedésével a közlekedési feltételek. Ha a gépjármővel közlekedık hetente csak 1 munkanapon nem ülnek autóba, ezzel 10-20%-kal csökkenhet az úton levı gépjármővek száma. A forgalom csökkenésével csökkenhet a közúti balesetek, az útfenntartási költségek, valamint jelentıs pozitív környezetvédelmi hatások is mérhetık. Ezek a problémák pedig a fıváros közeli kistérségekben, így a Dabasi kistérségben is fokozottan jelen vannak. 52

53 8. A Dabasi Kistérség munkavállalói oldalának elemzése 8.1. Foglalkoztatottság Aktivitás-inaktivitás 2001-ben a foglalkoztatottak aránya Pest megyében a megye fıvárossal határos térségeiben volt a legmagasabb. A gazdaságilag inaktívak aránya a három felzárkózó térség mellett (Szobi, Ceglédi, Nagykátai) a fejlıdınek minısített Aszódi és Dabasi kistérségben volt kiugróan nagy, 60% feletti. A Dabasi kistérség kivételével az inaktív népességen belül az inaktív keresık aránya jóval, 7,2%-kal meghaladta az eltartottakét ben Pest megyében a Szobi és a Ceglédi kistérség aktivitási rátája volt kiemelkedıen magas(77,5%, 75,8%), a Gödöllıi (40,6%) és a Veresegyházi (40,8%) kistérség pedig messze az átlag alatt marad. Dabasi kistérség 67,1%-os aktivitási rátával bír. Az inaktívak száma a foglalkoztatottakhoz képest a dabasi kistérségben 53% körülinek mondható. Ennél jobb helyzetben az Aszódi, Ceglédi, Szobi és a Váci kistérségek vannak, azaz 4 kistérség elızi meg csupán a Dabasi kistérséget aktivitás szempontjából. Éves adatok KSH kistérségekre bontva, Pest megye, korosztály Megye Mnkn. Munkanélküliek Foglalkoztatottak Inaktívak Fogl. ráta ráta Akt. ráta Aszódi 4.71 % % 71.1% Budaörsi 4.76 % % 53.9% Ceglédi 7.26 % % 75.8% Dabasi 6.74 % % 67.1% Dunakeszi 3.62 % % 59.8% Gyáli 4.46 % % 66.8% Gödöllo~i 7.46 % % 40.6% Monori 5.25 % % 61.2% Nagykátai 7.43 % % 65.7% Pilisvörösvári 4.3 % % 52.3% Ráckevei 5.37 % % 60.7% Szentendrei 5.77 % % 57.9% Szobi 5.32 % % 77.5% Váci 4.52 % % 71.2% Veresegyházi 7.31 % % 40.8% Forrás: ÁFSZ 53

54 Mnkn. ráta Éves KSH iroda szintû adatok, Dabasi kistérség, korosztály Munkanélküliek Foglalkoztatottak Inaktívak Fogl. ráta Akt. ráta % % 61.7% % % 63.2% % % 64.3% % % 67.1% Forrás: ÁFSZ Az adatsorokból látható, hogy a Dabasi kistérségben a foglalkoztatottak száma fokozatosan nıtt, az inaktívak száma pedig csökkent. 3 év alatt közel 1750 fıvel csökkent az inaktívak száma a éves korosztály körében. Az aktivitási ráta három év alatt majdnem 6%-kal emelkedett. Figyelembe kell venni azt is, hogy az aktivitási mutatót például javítja az is, ha az inaktívak közül egyre többen kerülnek rendszeres és aktív munkakeresés miatt a munkanélküli besorolásba. A munkanélkülieknek minısítettek számának növekedésével együtt nı a gazdaságilag aktívak száma is. A gazdasági fellendülés, a munkahelykínálat bıvülése tehát a munkanélküliek számának bıvülésével, az aktivitási ráta javulásával is együtt jár. Amennyivel nı az aktivitási ráta, annyival csökken az inaktivitási mutató ben a Dabasi kistérségben több mint munkahely létezett, amelyek 72 százalékát helyi munkavállalók töltötték be, bár a helyi foglalkoztatottak közel fele (46%) más településen kereste kenyerét. A foglalkoztatottak és munkahelyek számának visszaesése a térségben kisebb volt, mint országszerte, bár ez nem vigasztalja azokat, akik elveszítették megélhetésüket, illetve nem kaptak munkát. A térségben növekedett a népesség, a foglalkoztatottak száma ennek ellenére kevesebb lett. A foglalkoztatottak között az eljárók aránya csekély mértékben, a bejárók száma és aránya jelentısen lecsökkent, vagyis a munkahelyek számának csökkenése a bejárók számának kopásával járt, a helyi foglalkoztatás csak csekély mértékben változott annak ellenére, hogy az utazás az elmúlt évtizedben megdrágult, azaz az emberek nem adják fel távoli munkahelyeiket. 14 hvg 54

55 Településnév Munkahelyek száma (db) A munkaerıpiac változása a térségben A foglalkoztatottakra jutó munkahelyek száma Bejárók által Foglal- Eljárók aránya a betöltött munkahelyekoztatottak foglalkoztatottakból aránya számának változása változás (db) Dabas ,4 75,7 89,2 37,2 37,9 23,8 17,9 Hernád ,5 97,0 104,9 28,1 35,4 47,3 33,4 Inárcs ,4 46,4 99,7 68,4 65,4 17,9 25,5 Kakucs ,0 37,1 92,1 64,2 70,2 29,8 19,8 Örkény ,6 69,2 85,6 47,5 44,7 25,6 20,1 Pusztavacs ,7 103,2 83,9 38,6 32,3 40,8 34,4 Táborfalva ,1 75,0 89,4 50,7 45,4 16,6 27,3 Tatárszentgyörgy ,1 55,9 78,2 58,1 54,3 22,5 18,1 Újhartyán ,5 73,2 93,6 58,2 52,4 30,9 34,9 Újlengyel ,5 44,4 82,8 65,5 63,0 14,8 16,7 OKÖT ,4 70,6 90,6 46,4 45,9 28,0 23,4 Forrás: Népszámlálások Az Ország Közepe kistérségben a munkaerıpiac eltartó képessége, az egy foglalkoztatottra jutó munkahelyek száma 1990-hez képest kis mértékben romlott. A munkahelyek száma az országos 23 százalékkal szemben csak 16 százalékkal csökkent, s a foglalkoztatottak száma sem 18,5 százalékkal csökkent, csak 9,4 százalékkal. A térségen belül Hernádon, Kakucson és Dabason a helyi munkaerıpiac eltartó képessége, jelentısen romlott, a többi településen kis mértékő pozitív és negatív irányú elmozdulást tapasztalhatunk, a legkedvezıbb folyamatokat Inárcson, Táborfalván és Újhartyánban regisztráltuk. Az ingázás mértéke ugyan alig változott, figyelemre méltó azonban, hogy Dabas, Hernád és Kakucs esetében még növekedett is a naponta útra kelık aránya, és a települések felében a munkavállalók több mint fele nem helyben keresi kenyerét. E térséget e sajátosságából kifolyólag az ingázók közé sorolhatjuk, ám azok közé, amelyek rendelkeznek helyi központtal, s nem végletesen függnek a budapesti, illetve az agglomerációba települt cégek munkahely kínálatától A foglalkoztatás ágazati szerkezete: A foglalkoztatás ágazati szerkezete alapján 1990-ben a dabasi kistérség kifejezetten mezıvárosias-agrár jellegő volt, hiszen az országos 18 százalékkal szemben 35% volt a mezıgazdaságban foglalkoztatottak aránya. Akkor munkahelyek jelentıs része a mezıgazdasági nagyüzemekben és azok melléküzemágaiban koncentrálódott, 2001-re ebben radikális változás következett be. A mezıgazdaságban foglalkoztatottak száma 6,7 százalékra csökkent, ez a legmagasabb érték a Ceglédi kistérségi után a megyében. Az agrárágazat súlya megfelel a fıváros nélkül számolt vidéki átlagnak, de kétszerese a Pest megyei értéknek. Az iparban és építıiparban foglalkoztatottak felülreprezentáltak, a szolgáltató szektorban dolgozók alulreprezentáltak a megyei átlaghoz képest, viszont tizedre megfelel a vidéki foglalkoztatási szerkezetnek. A következıekben vizsgáljuk meg a Dabasi kistérség helyzetét a hozzá hasonló számadatokat mutató kistérségekkel együtt: Pest megyében a évi népszámlálási adatok alapján a helyben lakó foglalkoztatottak közel kétharmada a szolgáltatási jellegő ágazatok valamelyikében dolgozott. A 55

56 munkavállalók 32%-át alkalmazták az ipar és építıipar területén, míg a mezıgazdaságban mindössze 3,2%-ukat. Az iparban és az építıiparban dolgozók a Dabasi kistérségben is igen magas, 35% feletti részt képviseltek. A mezıgazdaságban foglalkoztatottak aránya a Ceglédi kistérségben a legmagasabb, de az átlagosnál nagyobb a Dabasi kistérségben is. A helyben dolgozókat alapul véve a mezıgazdaság jelentıs szerepet képvisel 8-10% közötti arányt a Ceglédi, Dabasi, Aszódi és a Szentendrei kistérségekben is. A Dabasi kistérségben az iparban és építıiparban dolgozók aránya megközelíti az egyharmadot. Kistérségek mezıgazdasá gban A foglalkoztatottak megoszlása gazdasági szektorok szerint, 2001 Helyben lakók közül Iparban, szolgáltatásban építıiparba n Mezıgazdaság ban Helyben dolgozók közül Iparban, építıiparban szolgált atásban Foglalkoztatottak aránya Aszódi 4,1 38,3 57,6 8,7 25,9 65,4 Ceglédi 7,7 34,6 57,8 9,8 32,5 57,7 Dabasi 6,7 35,8 57,4 9,4 32,6 57,9 Megye összesen 3,2 32,2 64,6 5,6 30,5 63,9 Forrás: Kistérségek társadalmi, gazdasági helyzete, 2006 A dabasi kistérségen belül azonban nagyon jelentıs eltérések tapasztalhatók. A foglalkoztatás ágazati szerkezete Hernádon alakult át a legjelentısebben, ahol a mezıgazdaság súlya 60 százalékról 6,6 százalékra csökkent, de Pusztavacson is 58 százalékról 8,3 százalékra apadt. Az agrárszektor Újlengyelben tartja magát, a munkahelyek 14,3 százaléka még ehhez az ágazathoz tartozik. Az átlagot megközelítı, kiegyensúlyozott foglalkoztatási szerkezettel bír Dabas, Táborfalva és Újhartyán, Hernádon és Pusztavacson az ipari foglalkoztatás jelentékeny, míg Inárcs a szokásosnál tercializáltabb képet mutat. A munkavállalók foglalkozási és beosztási struktúrája gyökeresen különbözik az összes viszonyítási pontként szolgáló adattól. A legfeltőnıbb jellegzetesség a vezetı és értelmiségi foglalkozásúak kifejezetten alacsony aránya, 11,7%, amely a vidéki átlagnak is csak kétharmada. E mutató alapján a csak a nagykátai kistérséget elızi meg Pest megyébıl. Ez a képzettségi színvonal ismeretében nem nagyon furcsa, ám a helyi közösség és a térség szempontjából nem mindegy a helyi intelligencia súlya és jelentısége. Más szellemi foglalkozást őzık is csekélyebb réteget alkotnak az átlagosnál, s ezen alulreprezentáltságok másik oldalán a mezıgazdasági, az ipari és egyéb fizikai foglalkozásúak erısen felülreprezentáltak. 56

57 8.2. Munkanélküliség 2004-ben Pest megyében a regisztrált munkanélküliek aránya (2,5%), jóval kisebb, mint az ország egészében (6,1%). E kedvezı munkaerı-piaci helyzet több tényezı pl a fıváros közelsége és gazdasági vonzása, az elınyös közlekedésföldrajzi elhelyezkedés, a centrális fekvés következtében kialakult termelési tradíciók együttes létének köszönhetı. A megye egyetlen térségében sem közelítette meg a regisztrált munkanélküliek aránya az országosan jellemzı szintet, a területi különbségek kicsik voltak. A megyei átlagnál nagyobb arányt mutatott a Dabasi kistérség, itt az arány 3,4%-ot mutatott. A regisztrált munkanélküliek adatai 2005-ben is hasonló képet mutattak, mint 2004-ben. A pest megyei átlaghoz képest (2,6%) a kistérségben a munkanélküliek aránya a népességbıl továbbra is magasabb arányt mutat (3,8%). A munkanélküliek körében a szellemi foglalkozásúak azonban megközelítıleg 6 százalékponttal kisebb arányt képviselnek a Dabasi kistérségben, mint a megyében. Regisztrált munkanélküliek Munkanélküliek, 2005 Ezen belül a 180 napon túliak 180 napon túl munkanélküliek Szellemi foglalkozásúak pályakezdık Arány a népességbıl % Aránya a munkanélküliek körében % Dabasi kistérség 3,8 1,2 32,7 18,3 7,3 Pest megye összesen 2,6 1,1 40,9 24,9 5.9 Forrás: Pest megye statisztikai évkönyv, 2005 Összehasonlítva a megyei és a regionális adatokkal a Dabasi kistérségben a munkanélküliek arány 2000 és 2004 között alig csökkent (1%-kal). Budapesten ezzel ellentétben ez az arány nıtt, Közép-Magyarországon pedig változatlan maradt. Pest megyében figyelhetı meg egy jelentısebb 4 százalékpontos csökkenés. Kiugró értéket mutat Budapesten a diplomás munkanélküliek aránya, a Dabasi kistérségben megfigyeltekhez képest 10%-kal magasabb ez az érték. Ez a jelenség valószínő azzal is magyarázható, hogy a diplomás pályakezdık elsısorban Budapesten próbálkoznak munkakereséssel. Munkanélküliek Kistérség A munkanélküliek arány Nık Pályakezdık Diplomás munkanélküliek 180 napon túl munkanélküliek Aránya a munkanélküliek körében 2004 Budapest 1,9 2,1 56,3 4,9 13,3 41,1 Dabasi 3,5 3,4 55,8 5,6 3,3 36,9 Pest megye 2,9 2,5 55,3 5,9 5,4 37,8 K-MO 2,3 2,3 55,8 5,4 9,7 39,6 Forrás: Kistérségek társadalmi, gazdasági helyzete,

58 A munkanélküliség alakulása településenként Ha megvizsgáljuk az közötti folyamatot, akkor megfigyelhetı az 1993-ban országosan is nagy problémát jelentı munkanélküliség 2003-ra a kistérségben is kedvezıbb képet mutatott. A kilencvenes évek elején a budapesti gazdaság összeomlásával, a helybéli mezıgazdasági nagyüzemek szétesésével és a telephelyi ipar leépülésével együtt magasra szökött a munkanélküliség a térségben, leginkább Tatárszentgyörgy munkavállalói szorultak ki a munkaerıpiacról. A kistérség településein 2003-ban, 2004-ben és 2005-ben is növekedett a munkanélküliek száma, így a munkanélküliségi ráta-ahogyan már említettük - meghaladja a Pest megyei értéket (2004-ben 0,9 %-kal, 2005-ben 1,2%-kal), viszont országos viszonylatban továbbra sem mondható magasnak. Munkanélküliség alakulása (munkanélküliek a éves népesség százalékában) 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 Dabas Hernád Inárcs Kakucs Örkény Pusztavacs Táborfalva Tatárszentgyörgy Újhartyán Újlengyel OKÖT Pest megye Forrás: T-Star A munkanélküliségi ráta a regisztrációhoz főzıdı érdekek, a regisztráció elérhetısége és más kulturális adottságokon is múlik, éppen ezért e kontrollváltozót vezetünk be a évi népszámlálásból, nevezetesen az aktív korú (15-64 éves) népességbıl a foglalkoztatottak számát. Az Ország Közepe kistérségben az aktív korú népesség 53,3 58

59 százaléka minısült foglalkoztatottnak, s ez az országos átlagnak éppen megfelel. Ennél magasabb a foglalkoztatás Dabas, Hernád, Kakucs, Pusztavacs és Újhartyán településeken. A gazdaságilag aktív népesség (foglalkoztatottak + regisztrált munkanélküliek) aránya az aktív korúakból 2001-ben a férfiaknál 62,9%, a nık esetében 49,8%. Ha a Dabasi térségben is átlagos szintőre növeljük a gazdasági aktivitást, vagyis a foglalkoztatás átlagos szintje mellé a munkanélküliséget is átlagos szintre emeljük, még további 850 ember elhelyezésérıl kellene gondoskodni ben a regisztrált munkanélküliek meglévı 1800 fınyi állományát megnöveljük ezzel a számmal, akkor megkapjuk az 1993-as munkanélküliségi rátát. Ez gyakorlatilag az jelenti, hogy a lehetséges aktívak köre szinte pontosan megegyezik a munkaerıpiacról kiszorultak számával. Ha ma is regisztráltatnák magukat a 10 évvel ezelıtt munkájukat elveszítettek, kivesszük az azóta nyugdíjba mentek számát és beletesszük az állást nem kapott fiatalokat, lényegében 10% körüli munkanélküliséget kapunk, így valójában annyi történt, hogy az érintettek beletörıdtek helyzetükbe és már nem regisztráltatják magukat, illetve a fiatalok a szükséges mértékig, hiszen ellátás híján gyakorlatilag a családok feladata a munkanélküli fiatal felnıttek eltartása. E tényleges problémák mellett a térség fentebb ismertetett foglalkoztatási és munkanélküliségi számai ugyan jól mutatnak, a munkanélküliség mértéke azonban gyakorlatilag nem változott, csak más kategóriákba átsorolódott. 15 Munkanélküli létszám alakulása Év Regisztrált munkanélküliek havi átl. Létszáma % Pályakezdık átlagos havi létszáma , , , , , , , , , ,5 Forrás: Dabasi Munkaügyi Kirendeltség % A táblázatból leolvasható, hogy a kistérségben a regisztrált munkanélküliek havi átlagos létszáma év óta növekedett és az elızı évben egy kissé visszaesett. Ez a növekedés között volt erısebb, egy év alatt majdnem 200 munkanélkülivel többet regisztráltak. A pályakezdı munkanélküliek esetében ez a tendencia egyenletes növekedést mutatott 2004-ig, majd 2005-ben ez az arány a 2002-es évhez képest 50%-al megnıtt ra a pályakezdı munkanélküliek aránya az elızı évhez képest 11 %-kal csökkent. 15 OKOT Területfejlesztési startégia helyzetelemzése 59

60 Be- és kilépési éves forgalom elemzése Év Belépık (fı) % Kilépık (fı) % , , , , , , , , , ,7 Forrás: Dabasi Munkaügyi kirendeltség A Dabasi Munkaügyi Kirendeltség éves ügyfélforgalmát elemzı táblázat bemutatja, hogy a bázisévhez képest, a létszám növekedésével együtt a forgalom is jelentıs mértékben növekedett 2005-ig és egy nagyon kismértékő visszaesés tapasztalható 2006-ban. A munkanélküliek létszámának a jelenlegi szinten történı stagnálása várható ebben az évben. A Munkaügyi Központ jelenlegi ismeretei szerint - figyelembe véve a legutóbbi Munkaerı-gazdálkodási felmérést is - nagyobb létszámú létszámleépítés nem várható a kistérségben. Esetleg kisebb mértékő emelkedésre számíthatnak az inaktív rétegek bevonása miatt. ( A családsegítı szolgálatok és a civil szervezetekkel való szorosabb együttmőködés, illetve új kapcsolat felvételek segíthetnek ebben.) Munkanélküliek összetétele A munkanélküliek nemek szerinti bontás A diagrammból kitőnik, a Dabasi kistérségben a korábbi évekhez hasonlóan a nıi munkanélküliek aránya nagyobb a regisztrált létszámon belül. Ez az arány különösen 2004-ben mutatott kiugró értéket (60% felett), majd 2005-ben és 2006-ban szinte alig változott. Munkanélküliek összetétele nemek szerint Férfi (%) Nı (%) % Év Férfi (%) Forrás: Dabasi Munkaügyi kirendeltség 60

61 Annak oka, hogy a nık magasabb arányban képviseltetik magukat annak is eredménye, hogy a kisebb varrodák, sütıipari üzemek, kiskereskedelmi egységek, mőanyagipari termékgyártók megszüntették tevékenységüket, ahol zömében szakképzetlen nıi munkaerıt foglalkoztattak. Ezen kívül a gyermeknevelési idıszak után visszatérı nık többsége nem tudja vállalni a régi munkahelyének idıbeosztását, emiatt kerülnek a rendszerbe. Ehhez az is hozzátartozik, hogy a térségben lévı óvodák és bölcsıdék nem igazodnak a megváltozott munkaidı beosztásokhoz. Munkanélküliek iskolai végzettség szerint 2001 (%) 2002 (%) 2003 (%) 2004 (%) 2005 (%) 2006 (%) Alacsony isk.végz. 42,9 42,6 38,6 39,5 41,7 38,5 Szakmunkás 34,8 33,2 35,8 32,6 31,6 31,4 Szakközépiskola 12,2 13,1 13,8 14,6 13,9 14,8 Gimnázium 5,7 7,7 7,4 8,1 7,1 9,5 Technikum 2,2 1,7 2,2 2,5 2,8 2,7 Felsıfokú végzettség 2,2 2,3 2,2 2,7 2,9 3,1 Forrás: Dabasi Munkaügyi kirendeltség A fenti táblázat alapján megállapítható, hogy nagy mértékő változások nincsenek az iskolai végzettség szerinti bontásban. Ugyanakkor az alacsony iskolai végzettségőek magas arányban vannak jelen a munkaerıpiac kínálati oldalán. Az alacsony iskolai végzettségőek és szakmunkás végzettséggel rendelkezık összesen a munkanélkülieknek több, mint a 70%-át teszik ki. A felsıfokú végzettségőek aránya minimális mértékben növekvı tendenciát mutat. A fentiek alapján a szakmával nem rendelkezık részére a munkaerıpiac igényeinek megfelelı munkaerı-piaci képzés lehetıségét kell biztosítanunk valamennyi, a képzésre igénybe vehetı forrás (Felnıttképzési keret, "Lépj egyet elıre!" program, dec.fa keret terhére vállalható képzések) felhasználásával. A felsıfokú végzettségőek részére pedig, az elıképzettségükre alapozva, a munkaerıpiacon konvertálható képzések elvégzésének lehetıségét kell biztosítanunk és támogatnunk. Jellemzı felsıfokú végzettségek az álláskeresık között a térségben: mezıgazdasági üzemmérnök, kertészmérnök, óvodapedagógus és közgazdász. Tehát a térségre jellemzı az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezık nagy számú jelenléte a munkaerıpiacon, illetve az álláskeresésnél. A gyermeknevelési ellátás után visszatérı nık mint más térségekben is hátrányos helyzető réteggé válnak a többéves kiesés után. A pályakezdık a regisztrált munkanélküliek 3%- át kitevı csoport, esetükben a komplex támogatási rendszer alkalmazása indokolt. A cigány lakosság száma a térségben nem túl magas ( 3 % ), élethelyzetük javítása érdekében szintén a komplex programok alkalmazása hoz hosszútávon eredményt. Az 50 éven felüliek számának növekedése elıtérbe helyezi az ıket érintı támogatási formák alkalmazását. A megváltozott munkaképességő álláskeresık, bár nagyon kis számban vannak jelen a térségben, elhelyezkedésük igen nagy nehézségek árán valósul meg. Ezen szükséges pozitív irányban változtatni. 61

62 Korcsoport szerinti megoszlás A kistérségben a munkanélküliek körében a legkisebb arányt az 51 év felettiek képviselik, bár az elmúlt években növekvı tendenciát mutatnak. Elhelyezkedési esélyeik javítása érdekében, továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítanunk a részükre legmegfelelıbb aktív eszközök és szolgáltatások alkalmazására. Ezzel ellentétben egy kisebb arányú csökkenés figyelhetı meg a 25 éven aluliak körében. A gazdaságilag leginkább aktív korosztály körében (26-50 év között) a munkanélküliek száma hasonló értékeket mutat 2001-ben, mint 2006-ben. Egy kisebb mértékő emelkedést követıen ismét csökkenés volt megfigyelhetı. Munkanélküliek megoszlása korcsoport szerint fölött Év Forrás: Dabasi Munkaügyi kirendeltség 62

63 Munkanélküliek életkor szerinti megoszlás, 2006 Települések Össz reg. 17 alatt felett Alsónémedi Bugyi Dabas Dabas Dabas Dabas Felıpakony Gyál Hernád Inárcs Kakucs Ócsa Örkény Pusztavacs Újhartyán Újlengyel Tatárszentgyörgy Táborfalva Nem azonosítható Összes Összes kistérségi szinten Forrás: Dabasi Munkaügyi kirendeltség Összefoglalóan elmondható, hogy a legtöbb a munkanélküliek között a legnagyobb arányt a év közötti korosztály képviseli. Egyedül Inárcs településen legmagasabb arányban az év közöttiek vannak. Tatárszentgyörgyön és Újlengyelben a év közöttiek hasonló arányt mutatnak A kistérség foglalkoztatottsági szerkezetét jellemzı gyengeségek, erısségek Gyengeségek: A térség jelentıs roma kisebbsége képzetlen, többsége kedvezıtlen munkaerı-piaci helyzetben van, rossz szociális körülmények között él (Kakucs, Dabas, Örkény, Tatárszentgyörgy). Az érettségizettek és a felsıfokú végzettségőek alacsony szintje jellemzi a települések többségét, az alacsonyan képzettek aránya ugyanakkor a megyei átlagnál jóval magasabb. Strukturális munkanélküliség jellemzi a térséget Erısségek: Agrárértelmiség jelentıs száma, humán értelmiség karakterformáló szerepe, alakuló kisvárosi értelmiség. A munkanélküliek aránya csökkent a kistérségben. Átképzı programok, tanfolyamok indultak a PMMK szervezésében 63

64 Összefoglalás Az adatsorokból látható, hogy a Dabasi kistérségben a foglalkoztatottak száma, és az aktivitási ráta fokozatosan nıtt, az inaktívak száma pedig csökkent. A térségen belül Hernádon, Kakucson és Dabason a helyi munkaerıpiac eltartó képessége jelentısen romlott. A települések felében a munkavállalók több, mint a fele nem helyben keresi a kenyerét. A távmunka mintegy lehetıséget nyújthat ahhoz, hogy ezek a települések népességet, illetve a foglalkoztatottakat megtartó képessége javuljon. Az iparban, építıiparban foglalkoztatottak felülreprezentáltak, a szolgáltató szektorban alulreprezentáltak a megyei átlaghoz képest. A mezıgazdaságban dolgozók aránya az átlagosnál nagyobb a Dabasi kistérségben A távmunka elterjesztésében problémaként jelenik még a kistérségben a vezetı és értelmiségi foglalkozásúak alacsony aránya, és hogy a szellemi foglalkozásúak alulreprezentáltak. A munkanélküliek aránya a megyei átlagnál nagyobb arányt mutat, de országos viszonylatban így sem mondható magasnak. A munkanélküliek között a legnagyobb arányt a év közötti korosztály képviseli. A munkanélküliek létszámának a jelenlegi szinten történı stagnálása várható ebben az évben. A Munkaügyi Központ jelenlegi ismeretei szerint - figyelembe véve a legutóbbi Munkaerı-gazdálkodási felmérést is - nagyobb létszámú létszámleépítés nem várható a kistérségben. Esetleg kisebb mértékő emelkedésre számíthatnak az inaktív rétegek bevonása miatt. A nık magasabb arányban képviseltetik magukat, ez annak is eredménye, hogy a kisebb varrodák, sütıipari üzemek, kiskereskedelmi egységek, mőanyagipari termékgyártók megszüntették tevékenységüket, ahol zömében szakképzetlen nıi munkaerıt foglalkoztattak. Ezen kívül a gyermeknevelési idıszak után visszatérı nık többsége nem tudja vállalni a régi munkahelyének idıbeosztását, emiatt kerülnek a rendszerbe. Ehhez az is hozzátartozik, hogy a térségben lévı óvodák és bölcsıdék nem igazodnak a megváltozott munkaidı beosztásokhoz. Mivel a távmunka családcentrikusabb élet lehetıségét biztosíthatja a munkavállalóknak. mely különösen fontos szempont ez a kismamáknak és gyermeküket egyedül nevelık számára - ezért a távmunkába bevonhatók egyik körét jelenthetik ezek a csoportok, bár a célcsoport elsısorban a szakképzettebb munkavállalók köre. A megváltozott munkaképességő álláskeresık, bár nagyon kis számban vannak jelen a térségben, elhelyezkedésük igen nagy nehézségek árán valósul meg. Negatívumként értékelhetı a távmunka szempontjából is, hogy az alacsony iskolai végzettségőek és szakmunkás végzettséggel rendelkezık teszik ki a munkanélküliek nagyobb hányadát. Tehát a térségre jellemzı az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezık nagy számú jelenléte a munkaerıpiacon, illetve az álláskeresésnél. Azonban a távmunkában alkalmazhatóak elsıdlegesen preferált köre, a felsıfokú végzettségőek aránya minimális mértékben növekvı tendenciát mutat. Ebben a körben az elıképzettségükre alapozva a munkaerıpiacon konvertálható távmunka végzéshez szükséges képzések lehetıségét kell biztosítani. Jellemzı felsıfokú végzettségek az álláskeresık között a térségben: mezıgazdasági üzemmérnök, kertészmérnök, óvodapedagógus és közgazdász. 64

65 8.4. Oktatás és képzés Iskolai végzettség A Dabasi statisztikai kistérségben élı népesség képzettségi színvonala tradicionálisan alacsonyabb a Pest megyei átlagnál, a kistérségek között pedig az utolsók között található. A népesség iskolázottsága a térségben olyan alacsony, hogy országos viszonylatban is a középmezıny aljára kerül, sıt az utolsó harmadban található. A felsıfokú végzettségőek aránya 6%, a középfokú végzettségőeké 18%, a fennmaradó 76 %-on fele-fele arányban osztoznak a szakmunkás, illetve az általános iskolát végzettek. A fiatal generáció iskolai végzettsége természetszerőleg magasabb, mint az idısebbeké. A generációk közötti képzettségi különbség az erısen elöregedı lakosságú Újhartyánban a legszembetőnıbb. A Dabasi térségben középfokú végzettségőek aránya folyamatosan közelíti a megyei átlagot. Ez a folyamat azonban a többi térséghez képest lassú volt és így egész Pest megyében az utolsó helyre került. Az átlagot Tatárszentgyörgy, Örkény, Kakucs és Pusztavacs húzza le, de hozzá kell tenni, hogy a megyei átlagot még Dabason sem éri el a mutató. Jellemzı felsıfokú végzettségek a térségben: mezıgazdasági üzemmérnök, kertészmérnök, óvodapedagógus és közgazdász. A 2004/2005-ös tanévben a középiskolai tanulók közül a szakiskolai tanulók aránya továbbra is magas (közel 40 %), ezt követi a szakközépiskolai tanulók száma, majd a gimnáziumi tanulók. Pest megyében fordított a sorrend. A szakképzı intézmények mennyiségileg kielégítik a tanulói igényeket, de a rendszer mint általában az országban nem igazán rugalmas, nehezen tájékozódik a gazdaság igényeirıl, nehezen alkalmazkodik ahhoz. A szakképzı iskolák nem képesek bekapcsolódni a támogatott munkaerı-piaci képzésbe, ami kihasználatlan kapacitásokat jelent, illetve megnehezíti a tanulók számára vonzó képzési centrumok kialakítását. Nappali tagozatos tanulók 2004/2005 Szakiskolák és speciális Szakközépiskolai Gimnáziumi tanulók szakiskolákban tanulók tanulók száma megoszlása száma megoszlása száma megoszlása Dabasi 689 8, , ,6 kistérség Pest megye Forrás: Kistérségek társadalmi, gazdasági helyzete 2005 Oktatás, 2005 Szakközépiskolák száma Gimnáziumok száma Középiskolai tanulók száma ebbıl más településrıl bejáró Dabas Örkény Forrás: Kistérségek társadalmi, gazdasági helyzete 65

66 A térség iskoláiban már van számítógépes oktatás, és emellett az oktatási intézmények nagy hangsúlyt fektetnek az idegen nyelvi képzésre is. A térség legtöbb településén még nincs lehetıség az iskola rendszeren kívül idegen nyelv tanulásra Oktatási intézmények Középfokú oktatási intézmény a térségben három található: Dabason, a Táncsis Mihály Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola négy és nyolcosztályos gimnáziumi képzést, 0 évfolyamos nyelvi elıkészítıt indít és 13. évfolyamos szakképzést folytat. 2005/2006-os tanévben az iskolában 90 fı érettségizett, 61 %-uk lány és 29%-uk fiú. A rendszerinformatikus képzésen a fiúk száma meghatározó. A végzettek megoszlása a gimnáziumi és szakközépiskolai érettségit adó szakok között arányos, egy-két fıs eltérést mutat. A postaforgalmi szakon a legalacsonyabb a végzettek száma, viszont a fiú-lány megoszlás közel azonos. Végzettek száma 2005/2006 Szak Összesen Lány Fiú 4 évfolyamos gimnázium évfolyamos gimnázium Szakközép évfolyam Rendszerinformatikus Összesen ben az iskola elindította a rendszerinformatikus szakképzést. A képzésben résztvevõk megismerkednek különféle hálózati operációs rendszer mőködésével, illetve mőködtetésével (Microsoft Windows 2003; Novell Netware), valamint Suse Linux operációs rendszerrel. A tanulók elsajátítanak webszerkesztési ismereteket is. A képzés idõtartama alatt - a fentebb említetteken kívül - matematika, adatbázis-kezelés, operációs rendszerek, angol nyelv, jogi ismeretek, programozás tárgyakat tanulnak. A képzésen részt vevık egy év után felsıfokú OKJ-s bizonyítványt szerezhetnek. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján azt mutatják, hogy a jelentkezetek közül a férfi nem képvisel magasabb részarányt. Kor vonatkozásában a éves korosztály képviselteti magát, mivel az iskola nem tart felnıtt képzést. Az újonnan kialakított informatika szaktanterem lehetıséget biztosít a gyakorlati órákon leadandó ismeretek oktatására, illetve azok elsajátítására. Az iskolában 3 informatikai terem áll rendelkezésre a diákok számára, a háromból egyet az 13. évfolyamon tanuló rendszerinformatikus hallgatók elméleti és gyakorlati óráira tartanak fenn. A 3 tanteremben 109 gép biztosítja az informatikai órák megtartását. A Gimnáziumban 2003-tól ECDL vizsgaközpont és tanfolyam is mőködik, valamint nagy hangsúlyt fektetnek az idegen nyelv (angol, francia, német) oktatásra, ennek érdekében kis csoportos nyelvvizsga elıkészítı órákat tartanak. Az 1990-ben újjáalapított Kossuth Zsuzsanna Szakképzı Iskolában másfél tucatnyi szakmát (karosszéria lakatos, villanyszerelı, kımőves, szobafestı-mázoló, fodrász, nıiruha-készítı, számítógép kezelı) sajátíthatnak el a diákok. Az iskola hallgatóinak 66

67 többsége a Dabasi kistérségbıl jár be, de nagy számban érkeznek diákok a Gyáli és monori kistérség településeirıl, valamint Lajosmizsérıl is. Az iskola legnagyobb létszámú tagozata a szakiskolai képzés. A tanulói létszámon 12%-a (114 fı) gimnáziumi tanuló, a fennmaradó 88 % megoszlik a iskolában oktatott szakmacsoportok között. A szakiskolai képzésen belül a legnépszerőbb (36 %) a kereskedelmi, üzleti szak, amit az egyéb szolgáltatás (fodrász, nıiruha-készítı) követ 14%-os értékkel. A tanulók szakma és szakmacsoport szerinti megoszlása a következı: Szakmacsoport Létszám (fı) Közlekedés 128 Kereskedelem marketing üzleti 308 adminisztráció Egyéb szolgáltatás 117 Gépészet 63 Építészet 104 Elektronika - elektrotechnika 41 Könnyőipari 66 Szakmai elıkészítı 30 Gimnázium 114 Összesen 971 A Kossuth Zsuzsanna Szakképzı Iskolában a legfrissebb adatok szerint összesen 208 fı végzett, ebbıl 111 fı (53%) férfi és 97 fı (47%) nı. Ezen belül az érettségivel rendelkezık száma mindössze 47 fı, míg a fennmaradó 161 fı valamilyen szakképesítést szerzett az adott évben. Szakmacsoport Végzett férfi (fı) Végzett nı (fı) Végzett összesen (fı) Közlekedés Kereskedelem marketing üzleti adminisztráció Egyéb szolgáltatás Gépészet 9-9 Építészet Elektronika - elektrotechnika 9-9 Könnyőipari Gimnázium Összesen A szakközépiskolai oktatási szinten belül kereskedelmi, marketing, üzleti-adminisztrációs és közlekedési végzettséget adó képzéseket tartanak. Az iskola idegen nyelvi elıkészítıket tart tanulóinak angol és német nyelvbıl. 67

68 A felnıtt oktatás keretében gimnáziumi képzés biztosítanak délelıtt ifjúsági oktatás, délután esti tagozatokon. A korcsoporti összetétel változó, a hallgatók többsége a 30-as, 40-es korosztályból kerül ki. A 2005/2006-os tanévben a tanulói létszám megközelítette az 1000 fıt. Az iskola folyamatosan bıvíti kínálatát, hogy diákjai piacképes ismeretekre tegyenek szert. A térségben egyedülálló módon, 2003-ban az oktatási központ felsıfokú szakképzésbe is bekapcsolódott a nemzetközi szállítmányozási szakügyintézı képzés elindításával. Az intézmény a Szolnoki Fıiskolával kötött megállapodást. A logisztikai képzés elindításának indokoltsága egyrészt, hogy a térség a fontosabb közlekedési folyosók közelében helyezkedik el, éppen ezért egyre több vállalkozás hoz létre logisztikai központot ezen a területen. Másrészt ez az ágazat fejlıdésnek indult és a térségben mőködı vállalkozások potenciális munkahellyé válnak a képzést elvégzı fiatalok számára. Az iskola korszerő szerverparkkal rendelkezik. A 4 informatikai teremben a szélessávú intranet és Internet elérés biztosított. A nyelvoktatás hatékonyság érdekében angol és német nyelvoktató programok állnak a hallgatók rendelkezésére. Az iskola nagy ívő fejlesztési elképzelései mellett a mindennapi munkában is gondosan ápolja nemzetközi kapcsolatait és csereprogramokon vesznek részt munkatársaik és diákjaik. Az iskolában akkreditált ECBL vizsgaközpont mőködik. A képzés 3 modulos rendszerben történik. Az A modul általános ismereteket ad közgazdasági területen a hallgatók számára. A modul elvégzése után német nyelvő, az EU-ban is elismert oklevél szerezhetı. A késıbbiekben a tanulmányok tovább folytathatók, amelyek középvezetıi és vezetı szintet jelentenek. A középvezetıi szint szakterületei: marketing, üzleti tervezés, kontrolling, HR. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok szak elvégzése vezetıi szintő végzettséget ad. Örkényben a Pálóczi Horváth István Szakképzı Iskola a kevéssé piacképes mezıgazdasági szakképzés átalakítására kényszerült, éppen ezért a tavalyi tanévtıl kezdıdıen elindította a vendéglátói és idegenforgalmi szakképzést. Az iskolában német és angol nyelvet oktatnak. Az intézmény a nyelvi órák hatékonyabbá tétele érdekében nyelvi labort tart fenn tanulói számára. A diákok két számítástechnikai teremben sajátíthatják el az informatikai ismereteket. Az iskolában jelenleg nincs ECDL vizsgaközpont, illetve nem tartanak akkreditációs képzést és a közeljövıben sem tervezik bevezetésüket. Felnıtt képzést a felnıttek szakközépiskolájában tartanak. Jelenlegi létszám 69 fı, nem szerinti megoszlása 50-50%. A 2005/2006- os évben 42 végezték el a képzést, ahol a nık képviseltek nagyobb részvételi arányt (71 %). Az iskola jelenlegi tanulói létszáma 515 fı, melybıl 446 fı nappali képzésben vesz részt. A szakközépiskolai tanulók vannak túlsúlyban (55 %), bár az eltérés mértéke minimális. A 2004-ben elindított vendéglátói szakmacsoportban összességében több, mint 4,5-szer magasabb a részvételi arány, mint a napjainkban nem éppen piacképes mezıgazdasági szakmacsoportban. 68

69 Tanulók száma 2006/2007 fiú lány összesen Szakiskolai tanuló mezıgazdasági szakmacsoport vendéglátói szakmacsoport Szakközépiskolai tanuló mezıgazdasági szakmacsoport vendéglátói szakmacsoport Összesen A 2005/2006-os tanévben összesen 218 fı végzett, ebbıl 133 fı szakképzı évfolyamon és 85 fı a szakközépiskolai évfolyamon. A végzettek számánál még a szakiskolai tanulók vannak túlsúlyban, ami valószínőleg annak tudható be, hogy a térségben a szakiskolai végzettséggel rendelkezık is el tudnak helyezkedni. Ezért többen részesítik elınyben a rövidebb és az oktatás szintje alapján gyengébb szakiskolai képzést. A mezıgazdasági szakmacsoportnál még mindig magas a végzettségi arány (59 %) a vendéglátói szakmacsoporthoz viszonyítva. A vendéglátói szakmacsoporton belül a legnépszerőbb szak a vendéglátó technikus, míg a szakács és pincér szakon közel fele-fele arányban végeztek. A vendéglátói szakmacsoporton belül a 3 fıvel több lány végzett, mint fiú, de a mezıgazdasági szakmacsoport miatt összességében mégis a fiúk aránya (60 %) a magasabb. Végzettek száma 2005/2006 fiú lány összesen Szakképzı évfolyam mezıgazdasági szakmacsoport vendéglátói szakmacsoport szakács pincér vendéglátó technikus Szakközépiskolai tanuló mezıgazdasági szakmacsoport vendéglátói szakmacsoport Összesen A térség középiskolásai részben e három intézményben, részben a szomszédos és távolabbi középiskolákba ingáznak, a legtöbben Ócsára és Budapest peremkerületeibe. A térségbıl mintegy kétezren járnak más településre tanulni. Dabasra körülbelül 400, Örkénybe 200 fiatal jár be, vonattal, busszal, kinek mi elérhetı. 69

70 8.5. A kistérség oktatását jellemzı erısségek, gyengeségek: Erısségek: A térségben mőködı közoktatási intézmények az elmúlt években korszerősítették oktatási színvonalúkat (számítástechnikai oktatás, Internet elérés, nyelv oktatás) Az iskolák igyekeznek a jelenlegi munkaerı piaci igényeket kielégíteni, ezért bıvítik kínálatukat (felnıtt képzés, akkreditációs képzés, ECDL vizsgaközpont fenntartása). Gyengeségek: A térségben megyei viszonylatban alacsony a középfokú végzettséget adó oktatási intézmények száma Az érettségizettek és a felsıfokú végzettségőek alacsony szintje jellemzi a települések többségét, az alacsonyan képzettek aránya ugyanakkor a megyei átlagnál jóval magasabb. Összefoglalás Projektünk szempontjából hátrányként említhetjük, hogy a lakosságon belül igen magas a képzettséggel nem rendelkezık aránya. A térségben mindösszesen 6 középfokú feladat ellátási hely mőködik, amelyek azonban az utóbbi években a munkaerı piaci igények kielégítése érdekében korszerősítési tevékenységbe kezdtek. Ugyanakkor továbbra is magas arányt képvisel a térségben a nem piacképes vagy a telített piaccal rendelkezı szakmák oktatása. A távmunka szempontjából pozitívum, hogy a legtöbb iskolában nagy hangsúlyt fektetnek a számítástechnikai oktatásra, melyhez a szükséges technikai felszereltséget is biztosítják, bár az eszközparkok korszerősítésre szorulnak. Lehetıség van ECDL vizsga letételére, valamint OKJ-s képesítést adó rendszerinformatikus szakképzés elvégzésére. Az iskolák egyre inkább nyitnak a felnıtt- illetve felsıfokú képzés felé, ami akár potenciális képzıhelyet is jelenthet a leendı távmunkások számára. 70

71 8.6. A kistérség ingázási adatai A Dabasi kistréségben az ingázás mértéke lényegesen meghaladja az országos átlagot, azonban Pest megye a budapesti ingázás miatt meglehetısen magas mobilitási szintjét nem éri el. Az ingázóknak csak a negyede jár térségen belüli munkahelyre. A térségen belül a legtöbben természetesen Dabasra járnak, majd Hernád és Újhartyán következik a sorban, ezek a legerısebb gazdasággal bíró települések, vonzásuk is ennek megfelelı. Kakucs ingázó település, nem célterület, akárcsak a perifériális helyzető Újlengyel és Tatárszentgyörgy. A többi település, Örkény, Pusztavacs, Táborfalva és Inárcs, kisebb mértékben, de ingázási célterületek. A legszorosabb munkaerıpiaci kapcsolatot Dabas és Újhartyán, illetve Dabas és Örkény között mérhetjük, illetve Hernád és Örkény között. A térségben. el lehet különíteni a közvetlen budapesti agglomerációhoz tartozó településeket (Gyál, Felsıpakony, Alsónémedi, Bugyi, Ócsa) a térség déli részére, Kecskeméthez közelebb esı településektıl ( Tatárszentgyörgy, Táborfalva, Örkény ). Az északi részekrıl még nem probléma a fıvárosba történı ingázás, sem a távolságot, sem a munkáltatókat terhelı költségeket tekintve. A térségbıl ingázók zömmel errıl az 5 északi településrıl kerülnek ki. Dabast és Hernádot tekintve jellemzı a térségen belüli, ide irányuló ingázás Az eljárók 40 százaléka továbbra is a budapesti munkaerıpiacon keres állást, közel 10 százalék a Gyáli kistérségbe utazik naponta a munkahelye miatt, fıleg Ócsára és Alsónémedire. Az M0 mellé települt logisztikai központok munkahelyteremtı ereje miatt nıtt meg az elıbb említett két városban az ingázások aránya. A többi ingázó útiránya nagyon diffúz, sok településre járnak kevesen. A legkoncentráltabb irány Táborfalváról (122 fı) néhány Bács-Kiskun megyei településre vezet, de a Monori, a Ceglédi és a Ráckevei kistérség több településére is több tucatnyian indulnak el nap, mint nap. A kistérség településeire lényegesen kevesebben járnak be, mint onnan el. A bejáróknak viszont túlnyomó többségét, több mint 70 százalékát adják a térségen belüli ingázók, más települések esetén szintén szerteágazó és gyenge kapcsolatokat generál a munkaerıpiac. A Gyáli kistérségbıl fıleg Dabasra és Inárcsra járnak többen, Bács-Kiskun megyébıl (Lajsomizse, Ladánybene) Táborfalva, Örkény és Tatárszentgyörgy a legfontosabb célállomás. A Ceglédi kistérség több településérıl is átjárnak Pusztavacsra, kevesebben Hernádra, a ráckeveibıl pedig Dabasra. Ezek a kapcsolatok azonban mellékszálakon futnak, az összes szomszédos kistérségnek más irányba vezet a fı ingázó tengelye, a szomszédos régiós központokba. 71

72 Ingázási irányok a dabasi statisztikai kistérségben, 2001 Település Eljárók (fı) Dabas Hernád Inárcs Kakucs Örkény Pusztavacs Táborfalva Tatárszentgyörgy Újhartyán Újlengyel Dabasi kist.- be eljárók (fı) Dabasi kist.- be ingázó (%) Budapestre eljárók (%) Gyáli kist. eljárók (%) Dabas ,3 45,1 14,1 Hernád ,6 33,5 7,7 Inárcs ,9 60,7 11,9 Kakucs ,0 52,0 10,6 Örkény ,3 24,3 2,4 Pusztavacs ,1 9,3 1,1 Táborfalva ,1 19,5 1,0 Tatárszent györgy ,1 29,9 2,6 Újhartyán ,8 36,3 9,8 Újlengyel ,9 26,9 2,7 Dabasi kistérség ,6 40,0 9,2 Bejárók száma Bejárók aránya (%) Dabasi kist.-bıl 67,6 84,2 67,1 79,2 73,5 70,6 57,6 28,0 83,0 45,5 71,2 Bács-Kiskun m.-bıl 2,1 3,3 2,3 1,4 13,2 1,5 36,6 60,0 0,4 0,0 7,2 Gyáli kist.- bıl 10,0 2,0 12,7 2,8 0,5 0,5 0,9 0,0 3,4 0,0 5,1 Ceglédi kist.-bıl 0,5 4,7 0,6 0,0 2,7 20,4 0,0 0,0 0,0 0,0 2,9 Monori kist-bıl 1,1 1,8 2,3 0,0 0,0 1,0 0,4 0,0 6,0 31,8 2,1 Ráckevei kist.-bıl 3,0 0,2 1,7 0,0 0,0 0,0 0,0 2,0 0,4 0,0 1,2 Forrás: Népszámlálás A kistérségben lévı ingázás erısségei, gyengeségei Erısség: A létrejövı ipari parkok miatt csökkent a kistérségbıl eljárók száma Gyengeség: A rossz közlekedési viszonyok miatt magas az ingázással eltöltött idı 72

73 Összefoglalás A térségen belül, illetve Budapest irányába igen magas az ingázók száma. A térségen belül az ingázási célterületek a fejlettebb, ipari parkkal rendelkezı települések (Dabas, Örkény, Újhartyán), így a projekt szempontjából elsısorban ezekre a településekre érdemes koncentrálni, figyelembe véve a közlekedési viszonyokat is. A környezı kistérségekbıl illetve, a szomszédos megyébıl bejáró munkavállalók bár kisebb részarányt képviselnek, mint a Dabasi kistérségbıl bejárók, ugyanakkor a távmunka hatékonyabb, gazdaságosabb megvalósítása érdekében a potenciális munkavállalók kiválasztása során ezen területeket is figyelembe kell venni. Az Örkényben megvalósítandó távmunkaház kisebb mértékő csökkenést eredményezhet a Budapestre eljárók számában. Azon települések, ahonnan kevesen járnak be Örkénybe, talán érdekeltebbek távmunkában való részvételre, abban az esetben, ha a rossz közlekedési viszonyok miatt nem hajlandóak nap, mint nap utazni. 73

74 8.8. Távmunka-ház kérdıíves felmérése A kérdıívek a kistérségben élık között kerültek szétosztásra. A felmérésben 145 megkérdezett vett részt. A kérdıívek kiosztása a Dabasi kistérségben történt, elsısorban munkaügyi kirendeltségen, önkormányzatoknál, oktatási szervezeteknél. Mindezek alapján a felmérést nem tekintjük a kistérség teljes lakosságra nézve reprezentatívnak, azonban a felmérés széleskörő kitekintést ad a távmunka kistérségi megítélésérıl. A kérdıív szerkezetileg több részre osztható: Demográfiai kérdések, képzettséggel, jövedelemmel kapcsolatos információk Munkakör, munkahely, szakmával kapcsolatos információk Munkanélküliekre vonatkozó kérdések Internet használat, számítógépes ismeretek, nyelvek ismerete Távmunka végzéssel és a távmunka-házzal kapcsolatos információk A felmérés célja, hogy meghatározzuk a munkaerı-piacon munkavállalóként megjelenı szereplık és a munkanélküliek, illetve inaktívak közül mely csoportok lehetnek alkalmasak távmunka-végzésre, ık milyen szakmákban dolgoznak, milyen ismeretekkel rendelkeznek. Munkanélküliek esetében azt is vizsgáltuk, hogy milyen mértékben szeretnének visszajutni a munkaerı-piacra és munkát vállalni. A felmérés eredményei: A kutatásban résztvevık a legtöbb korosztályt képviselnek, leginkább a 36 és 45 év közötti korosztályt képviselték a legtöbben (63,4%). De hasonlóan magas arányt mutat a év közötti és a év közötti korosztály is (29%, 25,5%). A felsıfokú végzettséggel rendelkezık száma magasabb (28,3%), az oktatás és a közigazgatás területén dolgozik többségük, 38 százalékuk. A megkérdezettek nagy arányban pedagógusok (19%), illetve szakmunkások (15%) voltak. A szakképesítés és jelenlegi foglalkozás tekintetében azonban szerteágazó a kínálat, kereskedelemtıl a pénzügyig, mérnöktıl a mesteremberig mindent találunk A év közötti korosztály- majdnem a korosztály fele 47%-a hajlandó távmunkában dolgozni, leginkább a középfokú végzettségőek (45,9%) bizonyultak a legfogékonyabbnak a távmunka-végzésre. Azaz ık elsıdleges célcsoportot képezhetnek a kistérségben. A válaszadók 34,5%-a azon településen lakik, ahol a munkahelye található, tehát az ingázók száma alacsonyabb. A távoli településen lakók szívesebben dolgoznának távmunka-házban, ám figyelembe kell venni, hogy ık csak kevesen vannak a mintában. A saját településen dolgozó munkavállalók- a megkérdezettek 40 százaléka- viszont nagy arányban dolgoznának egy távmunka-házban. 74

75 Távmunka-házban való munkavégzés lakhely szerinti bontásban nem válaszol településen, ahol lakik közeli településen megye városában másik megye város... fıvárosban nem válaszolt dolgozna távmunkaházban nem dolgozna nem tudja eldönteni Pozitívum, hogy a munkanélküliek többsége kevés ideje került ki a munkaerı-piacról, a válaszadók 30,3 százaléka kevesebb, mint fél éve vált munkanélkülivé. Ez körülbelül a válaszadó munkanélküliek 67%-át jelenti., tehát a reintegrációjuk, illetve a távmunkaházban való foglalkoztatottságuk könnyebben lehetséges. Ezt az jelzi, hogy az állást keresık nagy része-92 százalékuk- aktívan keres jelenleg is munkát, azaz el szeretne helyezkedni még végzettségétıl eltérı munkavégzés esetén is. Képzésekre mind a munkanélküliek, mind pedig a foglalkoztatottak hajlandóak lennének. A munkanélküliek inkább vennének részt képzésekben (37,7%)- ha utána biztosan el tudnának helyezkedni-, mint az aktív keresık. (30%). Viszont az aktív keresık nagyobb arányban tanulnának (32,9%) feltételek nélkül-azaz akkor is ha ez a képzés nem biztosítana közvetlenül munkahelyet-, mint az állást keresık Képzésekben való részvétel 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 11,5 5,7 nem válaszol 32,9 24,6 igen, részt venne képzésben 30,0 37,7 részt venne, ha utána el tudna helyezkedni 7,16,6 nem 24,3 19,7 nem tudja eldönteni aktív keresı munkanélküli 75

76 A szakmájuktól eltérı munkavégzést az aktív keresık csak érdekesebb munkakör, illetve több fizetés esetén vállalnák Fontos az állást keresı többségénél, 35,3 százalékuk esetében, hogy az átképzés után biztosított legyen számukra a munkavállalás, különben az átképzésre való hajlandóságuk csökken. Ez fıleg a friss álláskeresık esetében igaz. Az infokommunikációs eszközökkel való ellátottság kielégítı a megkérdezettek körében, a megkérdezettek 64%-a rendelkezik otthonában számítógéppel, bár Internetet nagy részük-29%-uk- egyáltalán nem használ, illetve otthonában nem rendelkezik elérési lehetıséggel. Még nagyobb hátrány, hogy nagyon szegényes a nyelvismerettel rendelkezık száma. Angolul a válaszadók mindössze 9,7 %-a beszél, németül 9 százalékuk, a többi nyelvet pedig alig 1-2 százalékuk ismeri. Az egyéb kategóriában általában a román, szlovák és orosz nyelv jelent meg. Felhasználói szintő számítógépes ismeretek webszerkesztı képszerkesztı pénzügyi adatfeldolgozó prezentációk. táblázatkezelı szövegszerk levelezı Internet 2,8 97,2 9,7 90,3 4,1 95,9 6,9 93,1 17,2 82,8 29,7 70,3 45,5 54, ,4 56,6 0,0 50,0 100,0 150,0 rendelkezik ismeretekkel nem rendelkezik ismeretekkel A megkérdezettek leginkább szövegszerkesztıi (45%), Internet-használati (43%) és levelezı programok (40%) ismeretével rendelkeznek. A táblázatkezelı programok használatában közel a harmaduk jártas. Prezentációkészítı programokat pedig mintegy 17%-uk használja. Legalább 9 százalékuk nem tudja meghatározni, hogy milyen szintő számítógépes ismerettel rendelkezik. Többségük 35% felhasználói szintő ismeretekkel rendelkezik, majdnem ugyanennyien csak minimális ismeretekkel bírnak. Azaz a megkérdezettek inkább az általános programok területén rendelkeznek felhasználói ismerettel. Kevés a képzettebb és speciális programok területén jártas válaszadó. Tehát távmunka-házban való foglalkoztatottak átképzésénél erısen koncentrálni kell a számítógépes alkalmazások és a nyelvismeret oktatására. Figyelemreméltó eredmény, hogy a megkérdezettek több, mint a harmada szívesen dolgozna távmunka-házban, azonban nagy része nem tudta eldönteni, hogy vállalna-e távmunka-házban munkát(43,4%). Ez valószínőleg a távmunkával kapcsolatos 76

77 információhiányból fakad, és nem a távmunka teljes elutasításából, mivel nagy részük-60 százalékuk hajlandó lenne olyan képzéseken részt venni, melyben távmunkára vonatkozó ismereteket szerez, és nagy hajlandóságot mutattak végzettségüktıl, illetve foglalkozásuktól eltérı munkakörben való alkalmazásra. A válaszadók 37%-a hajlandó lenne más munkát vállalni abban az esetben, ha érdekesnek találná az új munkát, kisebb részük (28%) mindenképpen dolgozna eltérı munkakörben is. Az adatrögzítést, adatfeldolgozást majdnem a megkérdezettek fele vállalná ( 44,8%), a telefonos ügyfélszolgálatot pedig 29%-uk. Tehát ezek lehetnének a távmunka-házban leginkább preferált munkakörök. Kevésbé preferált de választott munkakörök a telefonos piackutatás és marketing (11,7%) és a grafikai tervezés (10,3%). A megkérdezettek tehát a kevesebb szaktudást igénylı munkaköröket választották, mely elsısorban a többi munkakörrel kapcsolatos információk hiányából, illetve a távmunkához szükséges kevés ismeretbıl fakadhathat.. Távmunka-házban vállalható tevékenységek 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 adatrögzítés telefonos szoftveres grafika programoz szoftvertesztelés piackutatas nem vállalná vállalná 77

78 9. A Dabasi Kistérség munkaadói oldalának elemzése 9.1. A kistérség gazdasági jellemzıi A dabasi statisztikai kistérségben a gazdaság a rendszerváltás küszöbére csekély örökséggel érkezett, nagy mezıgazdasági üzemek és ezek melléküzemágaiban a budapesti iparhoz szorosan kapcsolódó ipari-szolgáltató tevékenységek mőködtek. A gazdaságot egyoldalúság és függı helyzet jellemezte, a térségben nagy volt az ingázásra kényszerülık tábora. A kilencvenes években a mezıgazdasági szövetkezetek eliminálódtak, a melléküzemágak hamar felszámolódtak, egy részük privát vállalkozásba ment át. Az Ország Közepe Kistérségben kevés volt a közép- vagy nagyüzemi mérető szervezet, nem volt olyan nagyobb volumenő gazdasági tevékenység, amely gyorsan regenerálta volna a térségi gazdaságot. A kilencvenes éveket sok változás és a helyi, valamint betelepülı kisebb-nagyobb cégek megerısödése jellemezte A mőködı vállalkozások száma A térségben a mőködı vállalkozások sőrősége az országos átlag körül alakul, ez egyúttal azt is jelenti, hogy a Pest megyei élvonal mögött messze elmarad, bár így is megelızi Szob, Nagykáta, Cegléd és Monor környékét. A fıváros nélkül számolt vidéki átlagnál viszont némiképp még magasabb is a Dabasi kistérség mutatója, s az ezer lakosra jutó vállalkozások száma alapján a kistérségek elsı harmadának vége felé található. A Pest megyei átlagnál magasabb a vállalkozássőrőség Újhartyánban és Dabason, a vidéki átlagnál jobb a mutató Hernádon és Újlengyelben is. A többi településen viszont már viszonylag kevés a vállalkozás számában és a népességhez viszonyítva is. Vállalkozások mutatói 2003 Mőködı vállalkozások Jogi szemé-lyiségő Jogi személyiség Egyéni Település száma (db) ezer lakosra jutó száma cégek nélküli cégek aránya (%) vállalkozások Dabas ,3 19,5 23,2 57,3 Hernád ,2 18,2 18,9 62,8 Inárcs ,7 18,3 18,7 62,9 Kakucs ,1 13,7 22,9 63,4 Örkény ,7 14,8 17,7 67,5 Pusztavacs 60 39,8 11,7 11,7 76,7 Táborfalva ,0 14,3 10,8 74,9 Tatárszentgyörg 82 43,7 9,8 15,9 74,4 y Újhartyán ,1 22,9 21,3 55,7 Újlengyel ,1 32,9 23,7 43,4 OKÖT ,3 18,8 20,6 60,7 Pest megye ,6 21,5 26,8 51,7 Forrás: T-Star 2003 A térség nagy munkáltatói ( fı között foglalkoztatók) a nyomdaipari, a húsipari, az édesipari, az egyéb feldolgozóipari ágazatokban mőködnek, utóbbi esetében a 78

79 foglalkoztatottak létszámának csökkenése várható. A középvállalkozások jellemzıen a fafeldolgozás, sütıipar, tejfeldolgozás, takarmányozás, fémmegmunkálás, szállítmányozás, mőanyagipar, építıipar és pénzügyi szolgáltatás területén mőködnek. Megállapítható, hogy a térség munkáltatóinak 63%-át az egyéni vállalkozók teszik ki. A kis- és egyéni vállalkozások tevékenységét a kereskedelem, vendéglátás, építıipar, építési szak- és szerelıipar illetve szállítmányozás jellemzi. Alkalmazottként általában családtagjaikat foglalkoztatják. A beérkezı munkaerıigények kb. 15%-a érkezik tılük. Néhány éve megjelent és mőködıképes terület az elektronikai alkatrészgyártás, összeszerelés, csomagolóipari termékek és vakolat gyártása. Általában a vállalkozássőrőség és az egyéni vállalkozások aránya ellentétesen mozog, minél magasabb a vállalkozássőrőség, annál alacsonyabb az egyéni vállalkozók aránya. Az egyéni vállalkozások túlsúlyát rendre a társas vállalkozások hiánya eredményezi. Az OKÖT területén a Pest megyei átlagnál alacsonyabb vállalkozássőrőséget és az egyéni vállalkozások lényegesen nagyobb arányát tapasztalhatjuk, így nem tartozik a legimpozánsabb térségek közé. Ha azonban a vidéki területekhez viszonyítjuk, nincs mit szégyellnie a térségnek: a Dabasi statisztikai kistérség a Budapest nélkül számított átlagnak megfelelı szerkezető és sőrőségő gazdasági tevékenységet folytat. A térség mőködı vállalkozásainak struktúrája a vállalkozás formája szerint, 2003 Mőködı vállalkozások Kft.,Rt. Bt. Egyéni vállalkozók Dabas Hernád Inárcs Kakucs Örkény Pusztavacs Táborfalva Tatárszentgyörgy Újhartyán Újlengyel Összesen: Forrás: Munkaügyi Kirendeltség, Dabas 79

80 A térség mőködı vállalkozásainak struktúrája a vállalkozás formája szerint, 2005 Regisztrált válllalkozás összesen Ebbıl korlátolt felelısségő Betéti társaság Dabas Örkény Hernád Inárcs Kakucs Pusztavacs Táborfalva Tatárszentgyörgy Újhartyán Újlengyel: Összesen Megye összesen Pest megyei statisztikai évkönyv, 2005 Egyéni vállalkozás Összességében elmondható, hogy 2003 és 2005 között a regisztrált vállalkozások száma a kistérségben több, mint 30%-kal nıtt. Ez a növekedési arány a korlátolt felelısségő társaságok, és az egyéni vállalkozók esetében is kimutatható. Dabason ez a növekedı tendencia az egyéni vállalkozások elszaporodásának köszönhetı, de jelentıs arányt képviselnek a korlátolt felelısségő vállalkozások is. Örkényben és Hernádon a különbözı vállalkozási formák megközelítıleg egyenlı mértékben nıttek. A leginkább fejlıdı településen, Újlengyelben 2005-ben 50%-kal több vállalkozás (kft és egyéni vállalkozás egyaránt) regisztráltatta magát, mint 2 évvel korábban. Tatászentgyörgyön a vállalkozások száma alig nıt 2 év alatt. 10%-kal elmarad a növekedés a kistérségi átlagtól A kistérségi vállalkozások bemutatása: A térségben felhalmozott tıke összege a megyében, minden más térséget messze megelızve, a legnagyobb, sıt, országos viszonylatban is a negyedik helyen áll. Miként az elıtte álló térségekben, a Dabasiban is off-shore cégek megtelepedése növelte meg a tıke összegét. Országos viszonylatban ez tapasztalható Újlengyelben, Alsópetényben, Szombathelyen és Szentendrén is, és ezeknek akkora a súlya a vidéki gazdaságban, hogy az átlagok szintjén is megtévesztık az adatok ben Újlengyelben 939 milliárd Ft jegyzett tıkével rendelkeztek a vállalkozások, 2002-ben ez 395 milliárd forintra csökkent. Ez a csak papíron létezı befektetés a térség gazdaságában unikum, a gazdaság fejlıdésének alapfolyamatai ettıl teljesen függetlenül zajlanak. Mindazonáltal Örkényben (Monortel) és Újhartyánban (az ipari park) a tıkenövekedés mögött mint az országban sok helyütt a külföldi tıke megtelepedése áll, Dabason és a térség többi településen viszont fıként hazai vállalkozások izmosodásának és letelepedésének következtében gyarapodott a felhalmozott tıke. 80

81 A kettıs könyvvitelt vezetı cégek nettó árbevétele (milliárd Ft) Forrás: APEH-SZTADI A tényleges gazdasági tevékenységrıl tájékoztatást nyújt a nettó árbevétel alakulása, s mint látható, ennek alapján a térségben a gazdasági súlypontok máshová helyezıdnek: Dabas gazdasága egyértelmően kitőnik, mellette Hernád, Örkény a téeszközpontok számítanak erısebb gazdaságú településeknek. Dabas gazdaságának alapját három nagy szereplı, a Dabasi Nyomda Kft., a Diego Kft (meleg padlóburkolatok gyártása) és a 150 fıt foglalkoztató Vitafort Rt (takarmány, haszonállat, hobbiállat eledel gyártás). Valamint három tucatnyi középvállalkozás adja, köztük az autópálya melletti panziókat üzemeltetı Vénusz 89 Kft, a Dabastej, a Ferro- Sped, a Ferro Trans (fuvarozás, acélárú kereskedés), a Piccolo Kft vagy a Chemitat Kft., fémszerkezetek megmunkálásával foglalkozó Metál 99 Kft, az építıiparban tevékenykedı, 50 fıt foglalkoztató Patina Bt. Összességében több mint 600 cég és mintegy 800 egyéni vállalkozás képezi a város gazdaságát. Hernádon mőködik és térség legnagyobb foglalkoztatója a Her-Csi-Hús Kft, emellett egy nagyobb az elıbbihez kapcsolódó Hercsi-Szolg Kft. és két középvállalkozás, a Galldorf és a Her-Trade Kft. Ezek a húsipar, baromfifeldolgozás területén mőködnek, Ezen kívül jelentısebb cégek a mőanyagipari termékeket gyártó I.M. Plast Kft, a mezıgazdasági területen mőködı Mezıszolg Kft, és a baromfitermékekkel foglalkozó 81