Ikt. sz.: KTVF: /2012. Tárgy: Az Ipolyvecei-major területén lévő állattartó telep fejlesztésének és bővítésének előzetes vizsgálati eljárása

Átírás

1 KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: /2012. Tárgy: Az Ipolyvecei-major területén lévő állattartó telep fejlesztésének és bővítésének előzetes vizsgálati eljárása Előadó: Tóthné Meszlényi Ágota dr. Ilosvay Zsuzsa Ferencz Zsuzsanna Fülöp Júlia Szente Attila Bágyi György Nevelős Gábor Farkasné Török Edit Gál István Pálinkás Tamás H A T Á R O Z A T A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (2509 Esztergom, Strázsa-hegy, a továbbiakban: Kérelmező) megbízásából a Márványhegy Környezetvédelmi és Mérnöki Szakértő Bt. (2112 Veresegyház, Zsálya u. 8., Cg.: ; a továbbiakban: Megbízott) által benyújtott kérelem és előzetes vizsgálati dokumentáció, valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet) szerint lefolytatott előzetes vizsgálat alapján megállapítom, hogy Ipolyvece község külterület 048/1, 048/3, 048/4, 048/5, 048/6, 048/9, 048/11, 048/12 hrsz.-ú ingatlanokon (Ipolyvecei-major területén) meglévő állattartó telep fejlesztésének és bővítésének jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. A tevékenység jogerős építési és vízjogi létesítési engedély, majd az ezek alapján elkészült létesítményre vonatkozó használatbavételi és vízjogi üzemeltetési engedély birtokában kezdhető meg. Az építési engedélyhez és a használatbavételi engedélyhez szükséges a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) szakhatósági állásfoglalása is. L e v e l e z é s i c í m : B u d a p e s t, P f. : E - m a i l : k o z e p d u n a v o l g y z o l d h a t o s a g. h u T e l e f o n : , T e l e f a x : H o n l a p : h t t p : / / k d v k t v f. z o l d h a t o s a g. h u Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: ig, péntek: ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: , ig, péntek: ig

2 I. ALAPADATOK: A Kérelmező adatai: Neve: Címe: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2509 Esztergom, Strázsa-hegy A telephely adatai: Helye: Ipolyvece külterület 048/1, 048/3, 048/4, 048/5, 048/6, 048/9, 048/11, 048/12 hrsz.-ú ingatlanokon A telep összes területe: m 2 A tervezési terület rendezési tervi besorolása: GIP - gazdasági /ipari terület A tervezett terület egésze kivett művelési ágban van, a területen jelenleg is állattartó telep működik. A tervezett tevékenység ismertetése: A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság az Ipolyvece település külterületén található állattartó telepen jelenleg mintegy 120 állatból álló szürkemarha állományt tart. A Duna-Ipoly Nemzeti Park (a továbbiakban: Nemzeti Park) állatai a nyári időszakban legelőn tartózkodnak, míg télire a településtől délre, a Drégelypalánk-Balassagyarmat vasútvonal déli oldalán található állattartó telepre hajtják be őket. A Nemzeti Park az állattartó telep korszerűsítését, bővítését tervezi. A korszerűsítést követően a telepen szürkemarha állomány fog telelni (a tavasztól őszig tartó időszakban az állatok legelőn tartózkodnak). Az állatállomány kb. 6 hónapon át tartózkodik az állattartó telepen. Az állatállomány tervezett létszáma és összetétele - anyatehén: 150 db - növendékállomány: db - bika: 6 db Az állatok elhelyezésére szolgáló létesítmények (részben kialakítással, részben a meglévő korszerűsítésével): - istálló összesen 764 m 2 o 3 db 150 m 2 alapterületű három oldalról zárt pihenőépület (anyatehenek részére) o 1 db 64 m 2 alapterületű istálló (bikák részére) o 2 db 100 m 2 alapterületű istálló (növendék üszők és bikák részére) o 1 db 50 m 2 alapterületű istálló (karantén) - karám összesen m 2 A telepfejlesztéssel érintett terület felszín alatti vízvédelmi szempontból érzékeny és kevésbé érzékeny területekre esik. A terület vízbázis-védelmi szempontból a Dejtár Térségi Vízmű védőterületét nem érinti. 2

3 A korszerűsítés tervezett kezdési ideje első-második negyedév. A korszerűsítés időtartama várhatóan másfél-két év. A korszerűsítést követően az állattartó telep a tervek szerint hosszú időn át (több évtized) üzemel. A tervezett technológia bemutatása Az állattartás technológiája: A korszerűsítés után az állattartó telepen kötetlen, szabad tartási technológia kerül bevezetésre. Az itatás fagymentesített önitatókkal, az etetés szénával, bálaetetőkből történik. Kiegészítő takarmányt takarmánykiosztó vályúkból, az etetőutakról kiosztva kapnak az állatok. Trágyatechnológia A telepen bevezetni kívánt trágyatechnológia: mélyalmos érlelés, karámföld érlelése helyben, 150 napig. A keletkező trágya mennyisége, minősége: istállótrágya kb t/150 nap, melynek N- tartalma átlagosan 0,5 %. A trágya kihelyezésének módja: 150 naponként, nyári időszakban szántóföldre való kihelyezés szórással, saját gépjárművel kiszállítva. A trágya kihelyezésének helye: - Dejtár 030/4 hrsz. (5,6 ha), Ipolyvece 026/15 hrsz. (8,0261 ha) területekre, amelyeket a Kérelmező pályázati forrásból kíván megvásárolni. - A Kérelmező vagyonkezelésében lévő Drégelypalánk 0195c hrsz. (1,8439 ha), 0192g hrsz. (0,7557 ha), 0195a hrsz. (12,5162 ha), 0169b hrsz. (2,5097 ha), 0172/1b hrsz. (6,3250 ha), 0153/2a hrsz. (1,0692 ha) pihentetett szántókra. A kihelyezésre rendelkezésre álló szántó terület összesen: 38,6458 ha A fenti területre ki nem helyezhető trágyamennyiség elhelyezésére a Kérelmező megállapodást fog kötni környékbeli cégekkel és gazdálkodókkal. A trágya kihelyezésre szükséges szántóterület meghatározása (a kijuttatott N mennyisége nem haladhatja meg nitrátérzékeny területen évente a 170 kg/év/ha, egyéb területen a 210 kg/év/ha mennyiséget): - Nitrátérzékeny területen: 62 ha - Egyéb területen: 50 ha Mivel a trágya szántóföldi kihelyezése az állatok kihajtása után közvetlenül megkezdődik, így a telepen trágyatározót nem építenek. Víz- és talajvédelmi előírások: II. KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK 1. A földtani közeg és a felszín alatti vizek minősége nem veszélyeztethető. Az építés, illetve az üzemeltetés során a kockázatos anyagokkal kapcsolatban be kell tartani a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet) előírásait, és fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a felszín alatti víz, illetve a földtani közeg ne szennyeződjön. 2. Az állattartó telep felszín alatti vizekre gyakorolt hatásának nyomon követésére a talajvízáramlási viszonyok figyelembevételével 1 db figyelő kutat kell létesíteni, a tervdokumentációban foglaltaknak, illetve a helyszínrajzon ábrázoltaknak megfelelően. 3

4 A létesítendő monitoring kútra vonatkozóan vízjogi létesítési engedélyt kell kérni a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben (a továbbiakban: 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet) meghatározott tartalmú engedélyezési dokumentáció és mellékletek Felügyelőségre történő benyújtásával. Határidő: legkésőbb a használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtásáig 3. A monitoring kút sikeres műszaki átadás-átvételi eljárását követő 30 napon belül vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni a Felügyelőségtől a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben előírt mellékletek csatolásával. 4. A monitoring rendszer üzemeltetését a mindenkor érvényes vízjogi üzemeltetési engedély előírásainak megfelelően kell végezni. 5. A földmunkák során kitermelésre kerülő feltöltés anyagát és a földet vizsgálni kell, és minőségüktől függően engedélyezett lerakó telepre kell elszállítani, vagy más módon, a jogszabályok betartásával lehet felhasználni. Elszállítás esetén a lerakóhely üzemeltetőjének befogadó nyilatkozatát előzetesen be kell nyújtani a Felügyelőség részére. 6. A területfeltöltések esetén a feltöltés talajmechanikai tulajdonságai mellett a feltöltött anyag szennyezettségét is meg kell vizsgálni. Csak olyan anyag helyezhető el, mely a talajt, talajvizet nem károsítja. Az esetleges területfeltöltésekkel kapcsolatosan az építési engedélyezési eljárás során nyilatkozni kell. 7. Bármilyen, a környezetet érintő rendkívüli eseményt jelenteni kell a Felügyelőségnek. 8. Szennyezés észlelése esetén, annak megszüntetéséről a terület tulajdonosának, illetve a szennyezés okozójának a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet alapján a Felügyelőség jóváhagyásával intézkednie kell. 9. A tárgyi területen lévő vízbeszerző kútra a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet szerint a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben meghatározott tartalmi követelmények szerint összeállított vízjogi engedélyes dokumentáció benyújtásával vízjogi fennmaradási engedélyt kell kérni a Felügyelőségtől. A vízjogi fennmaradási engedélykérelem benyújtási határideje: május A keletkező almos trágya elhelyezésére vonatkozóan befogadó nyilatkozatot kell benyújtani a Felügyelőségre, amely tartalmazza a terület helyrajzi számát, nagyságát, illetve a befogadni kívánt almos trágya mennyiségét. Benyújtási határidő: május 31. Zaj- és rezgésvédelmi előírások: 1. Az építési engedélyezési dokumentációban a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet) 9. (6) bekezdésében előírt, 2. számú melléklet szerinti zajvédelmi munkarészt el kell készíteni. 2. Az építési engedélyezési dokumentációban műszaki számításokkal vagy méréssel kell bizonyítani, hogy a telephelyen használandó gépek üzemelésétől, és a gépjárműmozgástól származó együttes zaj nem haladja meg a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet (a továbbiakban: 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet) 1. számú mellékletében előírt zajterhelési határértékeket. 3. Az építési engedélyezési dokumentációban műszaki számításokkal vagy méréssel kell bizonyítani, hogy a tervezett létesítmény bontási és építési munkáitól származó zaj nem haladja meg a 27/2008. KvVM-EüM együttes rendelet 2. számú mellékletében előírt zajterhelési határértékeket. 4

5 Amennyiben a műszaki számítások alapján zajterhelési határérték túllépés várható, zajvédelmi tervben kell kidolgozni, hogy a bontás és az építkezés során a környezetben lévő zajtól védendő létesítmények védendő homlokzatainál a zajterhelési határérték milyen munkaszervezéssel, üzemelési idő korlátozásával vagy zajszegény gépek alkalmazásával biztosítható. Hulladékgazdálkodási előírások: 1. A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvényben (a továbbiakban: Hgt.) foglaltaknak megfelelően a tevékenységet a hulladékképződés megelőzésével, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélő ártalmatlanításával kell végezni. 2. Az építkezés, bontás során be kell tartani az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendeletben (a továbbiakban: 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet) előírtakat, illetve az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet) foglaltakat. 3. A bontások során keletkező beton- és téglatörmeléket a helyszínen történő felhasználás (feltöltés) előtt vizsgálni kell. Helyben történő feltöltésre csak szennyeződésmentes törmelék használható fel. Az anyagot szennyezettség esetén be kell sorolni a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet (a továbbiakban: 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet) szerint. 4. Az építkezés és az üzemeltetés során biztosítani kell a veszélyes és nem veszélyes hulladékok, valamint a hasznosítható hulladékok szelektív gyűjtését. A tervezett létesítmény használata során keletkező hulladékot a környezet veszélyeztetését kizáró módon kell gyűjteni, és további kezelésre csak hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezetnek szabad átadni. 5. A tevékenységből keletkező és visszamaradó veszélyes és nem veszélyes hulladékok ártalmatlanításra, hasznosításra történő átadása csak az adott hulladékokra érvényes kezelési engedéllyel rendelkező vállalkozásnak történhet. A kezelési engedély meglétéről a hulladék átadását megelőzően az engedélyesnek meg kell győződnie. 6. A keletkezett hulladékok nyilvántartása és adatszolgáltatása a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet), illetve a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet előírásai szerint végzendő. 7. A keletkező hulladékok kezelésénél be kell tartani a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet), illetve a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet) előírásait. * Jelen határozat az I. pontban foglalt alapadatokkal meghatározott létesítmény továbbtervezésére jogosít. Amennyiben a tervezés, a megvalósítás során vagy azt követően bármikor a tevékenység módosítását, bővítését tervezik, erről szóló részletes leírással kell megkeresni a Felügyelőséget annak megállapítására, hogy a változtatás milyen engedélyezési kötelezettséget von maga után. 5

6 A kötelezettség fenti határidőre történő önkéntes teljesítésének elmaradása esetén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 127. (2) bekezdésében és ában foglaltak alkalmazásának van helye. Egyidejűleg megállapítom, hogy jelen eljárásban az igazgatási szolgáltatási díj mértéke Ft, azaz kétszázötvenezer forint, melyet a Kérelmező megfizetett. E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Felügyelőséghez öt példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési eljárás díja Ft, azaz egyszázhuszonötezer forint, amelyet a Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség. I N D O K O L Á S A Kérelmező megbízásából a Megbízott benyújtotta a Felügyelőségre az Ipolyvecei-major területén tervezett telepfejlesztésre vonatkozó - általa elkészített - előzetes vizsgálati dokumentációt, mely alapján a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerint az előzetes vizsgálati eljárás január 28. napján megindult. A Felügyelőség megállapította, hogy a tervezett tevékenység a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 127. a) pontjára - Egyéb, az pontba nem tartozó építmény vagy építmény együttes beépített, vagy beépítésre szánt területen 3 ha területfoglalástól tekintettel, a 3. számú melléklet 129. pontja Az 1. számú melléklet 1-31., , , , pontjaiban, valamint a 3. számú melléklet 1-75., , , , 102., pontjaiban felsorolt tevékenység vagy létesítmény 2. (2) bekezdés ab) pontja szerinti jelentős módosítása, kivéve, ha a módosítás az 1. számú melléklet B. és C. oszlopa szerint meghatározott tevékenység vagy létesítmény megvalósítása alapján az eljáró hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles. A Felügyelőség megállapította, hogy a tervezett tevékenységgel kapcsolatban országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás bekövetkezése nem várható. Mivel a kérelem hiányosnak bizonyult, ezért a Felügyelőség KTVF: /2012. számú végzésében az alábbiak benyújtására szólította fel a Kérelmezőt: - a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendeletben (a továbbiakban: 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet) előírt igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását, - az előzetes vizsgálati dokumentációt további elektronikus adathordozón, valamint a nyomtatott dokumentációt további 2 példányban, - a kérelmet benyújtó Megbízott képviseleti jogosultságának igazolását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 40/A. -ában meghatározottak szerint, - az előzetes vizsgálati dokumentáció készítőinek a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló 297/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet szerinti szakértői jogosultsága igazolását. A Kérelmező a hiánypótlást a Felügyelőség által előírt határidőre teljesítette, valamint a Ft, azaz kettőszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. 6

7 A Kérelmező további két kiegészítést nyújtott be a dokumentációban foglaltak pontosítására. A Felügyelőség a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. (3) és (4) bekezdései, valamint a Ket. 29. (6) bekezdése értelmében a hivatalában és a honlapján, valamint a központi rendszeren ( közzétette az eljárás megindításáról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat közhírré tétel céljából megküldte az eljárással érintett Ipolyvece, Dejtár és Drégelypalánk községek Önkormányzata Jegyzőinek. A Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése alapján elektronikus úton értesítette a központi elektronikus szolgáltató rendszerben regisztrált, a tárgyi területen illetékes érdekvédelmi és társadalmi szervezeteket. A Felügyelőség a Ket. 29. (3) bekezdése alapján az eljárás megindításáról az ismert ügyfelet értesítette. A Felügyelőség figyelemmel a Ket. 44. (1) bekezdésében foglaltakra megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet) 32/A. (1) bekezdése és 4. számú melléklete alapján az ügyben érdekelt szakhatóságokat. A Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve XIII-R-071/ /2012. számú szakhatósági állásfoglalásában a tervezett fejlesztéshez, bővítéshez közegészségügyi szempontból kikötés nélkül hozzájárult, környezeti hatásvizsgálat lefolytatását nem tartotta szükségesnek. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (1121 Budapest, Költő u. 21.) megbízásából a Márványhegy Környezetvédelmi és Mérnöki Szakértő Bt. (2112 Veresegyház, Zsálya u. 8.) által készített előzetes vizsgálati dokumentáció kielégíti a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet előírásait, a benne foglaltak alapján a tervezett beruházás kivitelezésének és üzemeltetésének jelentős környezet-egészségügyi hatása nincs. Szakhatósági állásfoglalásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban KET) 44. (1) bekezdése alapján adtam meg. A Nógrád Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága XIII-F-01/10-33/2/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában az állattartó telep fejlesztéséhez és bővítéséhez talajvédelmi szempontból kikötés nélkül hozzájárult. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség megkereste igazgatóságunkat szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából az Ipolyvece, 048/1, 3, 4, 5, 6, 9, 11, 12 hrsz. alatt meglévő állattartó telep bővítésének és fejlesztésének engedélyezése ügyében. A tervezett fejlesztés megrendelője a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, (2509 Esztergom, Strázsa-hegy) a fejlesztés előzetes környezetvédelmi vizsgálati dokumentációját a Márványhegy Környezetvédelmi és Mérnöki Szakértő Bt. (2112 Veresegyház, Zsálya utca 8.) készítette. A tervezett fejlesztés kizárólag a fenti kivett művelési ágú területeket érinti, további termőföld bevonásával nem jár. Tekintettel arra, hogy a területen jelenleg is állattartás folyik, a jelen fejlesztés a szomszédos termőföldeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem rontja. A benyújtott dokumentációk alapján megállapítom, hogy nevezett fejlesztésnek talajvédelmi szempontból nincs akadálya. 7

8 Szakhatósági állásfoglalásomat a 347/2006. (XII.23.) Korm. r. 32/E. (1) 4. melléklet 5. pontja alapján adtam ki. Dejtár-Ipolyvece Községek Körjegyzősége 89-2/2012. számon a tervezett tevékenységhez szakhatósági hozzájárulását kikötés nélkül megadta. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi, és Vízügyi Felügyelőség KTVF: /2012. ügyiratszámú megkereséséhez csatolt dokumentáció alapján helyi környezet- és tájvédelemre kiterjedően az alábbiakat állapítom meg: Ipolyvece település területén tervezett beruházás a feladat- és hatásköröm által érintett belterületi illetékességi területtől 100 m távolságra található. Eljárásom során hatáskörömbe tartozóan vizsgáltam az alábbi önkormányzati rendeletekbe foglalt helyi környezet, illetve természetvédelemmel kapcsolatos előírások teljesülését: - 4/2012. (II. 1.) számú önkormányzati rendelettel módosított 59/2005. (XII. 28.) szóló rendelet a településrendezésről, - 8/2000. (IX. 21.) számú önkormányzati rendelettel módosított 3/1992. (IV. 1.) számú önkormányzati rendelet az állattartásról. Megállapítom, hogy amennyiben a tervezett tevékenység a becsatolt dokumentumokban rögzített feltételekkel valósul meg, úgy azokban a környezeti elemekben, vagy rendszerekben, amelyek védelme jogszabály alapján a hatáskörömbe tartozik, jelentős állapotváltozás nem következik be, illetve nem valószínűsíthető olyan környezetveszélyeztetés, amely elleni védelmet jogszabály az önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe utalja. Mindezek alapján a rendelkező részben rögzítettek szerint döntöttem. Döntésem a már hivatkozott jogszabályokon kívül a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése, illetve ennek alapján a rendelet 4. számú melléklet 4. pontjában megállapított hatásköri és illetékességi szabályokon, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 33. (8) bekezdése, 44., 45., 45/A -a és 72. -a, a környezetvédelem általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 4., 12., 68. -a és 69. (2) bekezdése, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 248/2007. (X. 29.) Korm. rendelet, a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet, a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény, illetőleg a jegyző hulladékgazdálkodási feladat- és hatásköréről szóló 241/2001. (XII. 20.) Korm. rendelet, valamint a természet védelméről szóló évi LIII. törvény 4. rendelkezésein alapul. A jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatást a KET. 44. (9) bekezdése alapján adtam. Drégelypalánk Község Jegyzője 161/2012. számú levelében tájékoztatta a Felügyelőséget, hogy a közlemény kifüggesztése megtörtént. Dejtár-Ipolyvece Községek Körjegyzője 18-8/2012. számú levelében tájékoztatta a Felügyelőséget, hogy Dejtár községben a közlemény kifüggesztése megtörtént, továbbá 89-2/2012. számú levelében, hogy Ipolyvece községben a közlemény kifüggesztése megtörtént. * Külön-külön az egyes környezeti elemekre és a beruházás egyes környezeti hatásaira vonatkozóan - a rendelkező részben előírásként rögzítetteken túl - a következők szerinti értékelést tette a Felügyelőség, figyelembe véve a terület igénybevételének nagyságát (beleértve a kapcsolódó műveletek, létesítmények területigényét is), a más természeti 8

9 erőforrás igénybevételének, illetve használata korlátozásának nagyságát, a tevékenység kapacitásának vagy más méretjellemzőjének nagyságát, a tevékenység telepítése, megvalósítása és felhagyása során keletkező hulladék mennyiségét, veszélyességét, kezelhetőségét, a környezetterhelés nagyságát, jelentőségét, a baleset, üzemzavar kockázatának mértékét (különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott technológiára), valamint a vonzerőt más jelentős környezeti hatású tevékenységek, létesítmények megvalósítására a telepítési hely szomszédságában: Víz- és talajvédelmi szempontból: Az előzetes vizsgálati dokumentációban foglaltak szerint az építési területen a talajvíz a térszín alatt 2,5-4,1 m mélységben helyezkedik el, pinceszint nem épül, így az építés nem érinti a talajvizet. A karámok területéről összegyűjtött csapadékvíz burkolt árokba kerül bevezetésre. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 8. -ának b) és c) pontja értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak ellenőrzött körülmények között történhet, beleértve monitoring kialakítását, működtetését és az adatszolgáltatást, továbbá úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését. A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 50. (1) bekezdése szerint a környezethasználó köteles a tevékenysége során okozott környezetterhelést, környezet-igénybevételt jogszabályban meghatározott módon mérni, vagy technológiai számítással alátámasztani, nyilvántartani, nyilvántartását a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok rendelkezésére bocsátani, illetőleg adatszolgáltatást teljesíteni. Fentiek figyelembevételével a mélyalmos állattartás felszín alatti vizekre gyakorolt hatásának ellenőrzésére monitoring rendszer üzemeltetése indokolt. A monitoring rendszer üzemeltetésének feltételeiről a Felügyelőség a vízjogi üzemeltetési engedélyben fog rendelkezni. Felszín alatti vízvédelmi szempontból a rendelkező részben foglalt - a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet figyelembevételével megadott - előírások betartásával a beruházásnak jelentős környezeti hatása nem várható, így környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása felszín alatti vízvédelmi szempontból nem szükséges. Tárgyi telepfejlesztés előzetes környezetvédelmi vizsgálati dokumentációjában leírtak alapján a telepi létesítmények vízellátásának egy részét a tárgyi területen lévő kútról biztosítják. Tekintettel arra, hogy a Felügyelőség nyilvántartása szerint a meglévő vízbeszerző kút nem rendelkezik vízjogi üzemeltetési engedéllyel, a rendelkező részben foglaltak alapján kell eljárni. Vízbázisvédelmi szempontból hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. A telephelyen keletkező szociális szennyvizeket zártan gyűjtik, majd elszállítják. A tevékenység során technológiai szennyvíz nem keletkezik, a tevékenység felszíni vizet nem veszélyeztet. Felszíni vízvédelmi szempontból a beruházás jelentős környezeti hatással nem jár. Tájékoztatásul közlöm, hogy a tárgyi telephelyről a zárt gyűjtőből elszállított szennyvizek minősége tekintetében a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet az irányadó. Az állattartó telep területe élővízfolyást nem érint. A területre hulló csapadékvíz egy része a zöld felületeken elszikkad. A telep északi oldalán szigetelt árkokban és szigetelt medencékben összegyűjtött és visszatartott csapadékvizek téli időszakban a szántóföldek, nyáron a karámok öntözésére kerülnek felhasználásra. A 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet, valamint a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet figyelembevételével vízrendezési szempontból a beruházás jelentős környezeti hatással nem jár. 9

10 Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A telephely Ipolyvece külterületén helyezkedik el. A legközelebbi védendő létesítmények a telephelytől északi irányban, már a település falusias beépítésű belterületéhez tartozó Petőfi utcában találhatók. A lakóterületet más üzemi zajforrás nem terheli. Zajkibocsátás szempontjából csak a bontás és az építkezés során várható esetlegesen többletterhelés. Az építkezés és bontás időbeli lefolytatása még nem ismert teljes pontossággal. A bővített telephely zajkibocsátása az üzemelés idején várhatóan megfelel a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. számú táblázatában előírtaknak. A meglévő közlekedéstől származó zajterhelés biztonsággal megfelel a jogszabályban előírtaknak. A bővített telephelyhez tartozó ki- és beszállítás mértékének növekedése nem éri el a 3 db-t sem az üzemelés, sem a bontás, építés ideje alatt. A 284/2007. (XII. 3.) Korm. rendelet 9. (1) bekezdése szerint a környezetbe zajt vagy rezgést kibocsátó létesítményeket úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a védendő területeken a zaj- és rezgésterhelés feleljen meg a követelményeknek. Ugyanezen rendelet 3. (3) bekezdésében foglaltak szerint a környezetvédelmi hatóság a zajvédelmi követelmények ellenőrzése érdekében mérést, számítást végeztethet. Hulladékgazdálkodási szempontból: Az előzetes vizsgálati dokumentáció (a továbbiakban: Dokumentáció) részletesen bemutatja az építkezés, valamint az üzemeltetés során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok körét, valamint kezelésük módját. A létesítés során javarészt építési és bontási hulladékok, míg a működés során nagyrészt szervestrágya, illetve kommunális hulladékok keletkeznek. A telephely korszerűsítése során a legnagyobb mennyiségű hulladék keletkezése a meglévő, bontásra szánt épületek, létesítmények elbontásakor keletkezik. A keletkező veszélyes hulladékokat (azbesztcement hullámlemez, bitumenes lapostető szigetelés) engedéllyel rendelkező szállító bevonásával veszélyeshulladék-lerakóra juttatják el. A beton- és téglatörmeléket, amennyiben szennyeződésmentes, a telephely korszerűsítése során a helyszínen feltöltésként, tömörítve helyezik el, míg a fémhulladékot újrahasznosítás céljából engedéllyel rendelkező hulladékkezelő telephelyre szállítják. Az üzemelés során keletkező almos trágyát tavasszal az állatok tavaszi kihajtását követően összegyűjtik, majd a szántóföldeken tápanyagpótlásra használják fel. A tevékenység során keletkező kommunális hulladékot a közszolgáltató szállítja el, a veszélyes hulladékokat (olajos géprongy, olajfelitató homok), illetve az elhullott állatokat zárt konténerekben gyűjtik elszállításig, a gulyásszálláson keletkező kommunális szennyvizet időszakonként szippantóskocsi szállítja el. A tervezett tevékenység megvalósítása, üzemeltetése során a keletkező hulladékok, veszélyes hulladékok jogszabályi követelményeknek megfelelő gyűjtése, illetve a hulladékok további kezelésének (hasznosítás, ártalmatlanítás) megoldása esetén jelentős környezeti hatás nem feltételezhető, hulladékgazdálkodási szempontból hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. A Felügyelőség hulladékgazdálkodási előírásait a Hgt., a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet, a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet, a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet, a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, valamint a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet alapján adta meg. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A Dokumentáció 5.4. Az állattartó telep hatása a légkörre c. fejezete részletesen bemutatja a fejlesztés hatására fellépő légszennyező hatásokat, illetve azok mértékét. A bontási, és az 10

11 építési fázis során a munkagépek és a szállítójárművek belső égésű motorjainak, valamint az elbontott, mozgatott és szállított anyagokból származó szilárd anyag kibocsátásával kell számolni. A Dokumentációban bemutatott számítások alapján a kialakuló összes koncentráció (alap levegőterheltséget is figyelembe véve) még a működési terület közvetlen közelében sem közelíti meg a vonatkozó egészségügyi határértékeket. A PM10 légszennyező komponens esetén alakul ki a határértékhez százalékosan viszonyított legmagasabb összes koncentráció (49%). A hatásterület a telephely határán belül helyezkedik el. Üzemelés során a telep napi működéséhez köthető munkálatokat végző munkagépek, és szállítójárművek kibocsátása mellett az állattartó tevékenység szagkibocsátása okoz levegőterhelést. A Dokumentációban foglaltak alapján a napi működéséhez köthető munkálatokat végző gépek kibocsátásai - az általuk elvégzett munkálatok mennyisége, és időbeli kiterjedése következtében - kismértékűnek tekinthetőek, a telep területén kívül kimutatható, levegőterheltséget növelő hatása nem lesz. Az állattartó tevékenység szagkibocsátása a kifutóknál, illetve az istállóknál fellépő hatások vizsgálata alapján került megállapításra. A tevékenység szagkibocsátásának összhatásterülete a telep területe köré írható 30 méteres sávon belül helyezkedik el, amely a Dokumentációban leírtak szerint lakóterületet nem érint. Az előzőek alapján megállapítható, hogy a fejlesztés hatására fellépő légszennyező hatások nem jelentős mértékűek. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. (3) bekezdése szerint jelen eljárás során védelmi övezetet nem kellett kijelölni. Környezeti hatásvizsgálati eljárás levegőtisztaság-védelmi szempontból a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. számú mellékletének figyelembevételével a Dokumentációban foglaltak alapján nem szükséges. Táj- és természetvédelmi szempontból: Tárgyi ingatlan országos jelentőségű védett, vagy védelemre tervezett természeti területet és a természet védelméről szóló évi LIII. törvény 23. (2) bekezdés alapján ex lege védett természeti területet, illetve természeti értéket nem érint. Továbbá az ingatlan az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet által meghatározott Natura 2000 hálózat területének nem része és az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvényben lehatárolt országos ökológiai hálózat övezetét nem érinti. Az ingatlanon folytatott tevékenység táj- és természetvédelmi érdekeket nem sért. * A Felügyelőség az eljárása során vizsgálta a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet, illetve annak 5. számú melléklete alapján a telepítési hely és a feltételezhető hatásterületek érzékenységét, valamint a várható környezeti hatások jellemzőit. Összességében az eljárásba bevont szakhatóságok, valamint a Felügyelőség az előzetes vizsgálat során a tervezett tevékenységgel kapcsolatban kizáró okot nem találtak, a környezetre gyakorolt hatást nem ítélték jelentősnek, így környezeti hatásvizsgálat elvégzését nem tartották szükségesnek. A fentiekre tekintettel a Felügyelőség a Kvtv. 71. (1) bekezdés a) pontja és a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. (2) bekezdés a) és ac) pontja értelmében a Ket. 71. (1) és 72. (1) bekezdéseire figyelemmel a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. 11

12 A dokumentációban nem került ismertetésre olyan adat, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. számú mellékletének 3. b) pontja szerint minősített adatnak minősül, vagy amely a Megbízott szerint üzleti titkot képez. A Felügyelőség az eljárás során közreműködő szakhatóságok állásfoglalását és azok indokolását a Ket. 72. (1) bekezdés db) és ed) pontjai alapján foglalta a határozatba. A szakhatóság állásfoglalása ellen a Ket. 44. (9) bekezdése alapján önálló jogorvoslatnak helye nincs, az a határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. Tájékoztatom, hogy jelen határozatot a Felügyelőség a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet alapján hatósági nyilvántartásba veszi. A határozatot a Felügyelőség a Kvtv. 71. (3) bekezdése és a Ket. 80. (4) bekezdése alapján a hivatalában, a honlapján ( és a központi rendszeren ( közzéteszi, továbbá a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. (6) bekezdése alapján, mint hirdetményt megküldi az eljárásban részt vett Ipolyvece Község, Dejtár Község és Drégelypalánk Község Önkormányzat Jegyzőinek, akik kötelesek a határozat kézhezvételét követő nyolc napon belül gondoskodni a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről. A Jegyzők a határozat közzétételét követő öt napon belül tájékoztatják a Felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. A határozat elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 98. (1) bekezdése biztosítja az ügyfél részére. A fellebbezés előterjesztésének idejéről a Ket. 99. (1) bekezdése rendelkezik. Az igazgatási szolgáltatási díj mértéke a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. melléklet I/49. pontja alapján került megállapításra. (számla száma: KI 245/2012) A jogorvoslati eljárás díjáról a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. (4) bekezdése rendelkezik. A Felügyelőség a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdésére figyelemmel a jelen eljárás során hozott határozat egy példányát megküldi az illetékes Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére is. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. (1) bekezdésének c) pontja és 1. számú mellékletének IV. 5. pontja szabályozza. Jelen döntés fellebbezés hiányában a fellebbezési határidő lejártát követő napon külön értesítés nélkül, a törvény erejénél fogva jogerőre emelkedik a Ket. 73/A. (1) bekezdés a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A Ket. 78. (10) bekezdése alapján a hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, március 14. Dolla Eszter s. k. igazgató 12