b e s z á l l ó k á r t ya A Balaton / 8 Észak és dél / 14 A Balaton-felvidéki Nemzeti Park / 18

Átírás

1 > A Balaton és környéke b e s z á l l ó k á r t ya A Balaton / 8 Észak és dél / 14 A Balaton-felvidéki Nemzeti Park / 18 Hat borvidék ezernyi íze / 23 A múlt nyomában / 28 A régió követei / 33 Programajánló / 36

2 B e s z á l l ó k á r t ya A Balaton Nyár, napfény, vitorlások százai a vízen a képeslapokról jól ismert Balaton. Ami önmagában is indulásra csábít, de a kirándulás, üdülés tervezésekor nem árt tudnunk: a Balaton vidéke sokkal többet kínál ennél. Évezredek történelmének nyomait fedezhetjük fel az emlékek a római kortól a honfoglaláson át vezetnek egészen a fürdőkultúra XIX. századi kialakulásáig, sőt tovább napjainkig, amikor a tópart arculata ismét átalakulóban van. > A Balaton és környéke A Balaton, amelyet ma 595 négyzetkilométeres kiterjedésével Közép-Európa legnagyobb édesvizű tavaként ismerünk, húszezer évvel ezelőtt csupán kisebb, egymással alig összefüggő tavacskák hálózatából állhatott. Ezt láthatták azok az embercsoportok is, amelyek jelenlétéről a legrégebbi korokba visszavezető régészeti leletek tanúskodnak: Lovas mellett, az északi parton az emberiség történetének egyik legrégebbi, ezer éves vörösagyag festékbányáját tárták fel, benne az ősemberek által használt csonteszközökre találtak. Álltak már ekkor azok a vulkáni hegyek, amelyeket ma Badacsonyként, szigligeti Várhegyként, Szent György-hegyként ismerünk, de alakult már a vulkáni utóműködés eredménye-

3 A B a l at o n Régmúlt földtörténeti korokat idéznek a Balaton vidékének tanúhegyei ként a Tihanyi-félsziget gejzírmezője (>> 60. o.) is a természeti jelenségeket ma megcsodálhatjuk a rajtuk vezető tanösvényeken (>> 60. o.). A tanúhegyek mögött a kőtengerek (>> 22. o.) vidéke nyílik, kialakulásuk a Pannon beltengerrel hozható kapcsolatba, amely 2,5 millió évvel ezelőtt hullámzott ezen a tájon. Ez a terület is védett természeti kincse ma a Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak (>> 18. o.). Az őskortól nagy ugrás a kelta törzsek feltűnése a tóvidéken, a legnagyobb változást azonban a Római Birodalom pannóniai terjeszkedése jelentette (e korból már jelentős számú emlék maradt fenn) ám ekkor már az időszámításunk utáni I. évszázad első évtizedeiben járunk. A Balaton, illetve a rómaiak nyelvén a > Innen indul Magyarország Lacus Pelso környékén komoly méretű villagazdaságok épültek az évezredes birtokrendszer felépítését a balácapusztai (>> 73. o.) antik romterület tárja elénk. A Balaton számokban > Területe: 595 km 2 > Átlagos vízmélység: 3 m > A legmélyebb a Tihanyi-kút : 12,2 m > A partvonal hossza: 235 km > Legkeskenyebb a Tihany Szántód szoros: 1,1 km > Legszélesebb Balatonfűzfő és Siófok- Sóstó között: 16,69 km > Hossza Fenékpuszta és Balatonakaratytya között: 78 km > Átlagos vízmennyiség: 1800 millió m 3

4 B e s z á l l ó k á r t ya A borvidékeire (>> 23. o.) büszke régió első szőlőültetvényeit is a rómaiak telepítették, és a tó vizének szabályozására elsőként ők tettek kísérletet a mai Siófok partjánál. A lovas nomád népek elleni védekezésül légiós táborok, erődök épültek a balatoni római korban, ám a hatalmas fenékpusztai (>> 142. o.) erődítmény sem tudta megállítani a keletről érkező avarokat. Ez a népcsoport vette át a fennhatóságot évszázadokra a terület fölött, mígnem egy újabb birodalom, a frank is szemet vetett a vidékre. Megszerzésére Nagy Károly Pribina morva fejedelemmel szövetkezett, aki a szolgálataiért jutalmul kapott Kis- Balaton (>> 128. o.) mocsaras vidékén, Zalaváron alakította ki székhelyét. Ott fogadta a térítő úton járó Cirillt és Metódot, ahol 870-ben az akkori Kárpát-medence legnagyobb keresztény temploma, a Szent Adorján bazilika (>> 142. o.) már állt. A frank-morva uralomnak a magyarok vetettek véget: 900 körül érkeztek, majd foglalták el a Veszprémtől a Kis-Balatonig terjedő vidéket. A honfoglalást idézi a hajdani vezérek Kál, Jutas, Fajsz nevét viselő települések a Káli-medencében. De bekerítették a tóvidéket déli irányból is erre a Koppány vezér szálláshelyeként számon tartott Kupavár (>> 146. o.) emlékeztet Somogyváron. A pogány hit védelmezőjének birtokán egy évszázad múltán azonban már keresztény monostort (>> 146. o.) építtet a szentté avatott László ki- Visszhang és kecskeköröm A Tihanyi-félszigetnek már a XIX. század közepén turistacsalogató szenzációja volt a visszhang és a kecskeköröm ebben pedig alighanem jelentős szerepe volt Garay János költőnek, aki meseszerű regét írt keletkezésük történetéről. A visszhang jelensége valójában a XVIII. század közepe, a jelenlegi apátság felépítése óta létezett. A Visszhang-dombon felállított Echo-kőtől elkiáltott szavak az apátság északi oldaláról verődtek vissza, 2 másodperc alatt téve meg az oda-vissza közel 700 méteres távot. A hang ereje a XX. század elejére egyre csökkent: hangfogóvá vált a domb és a templom közé ültetett fák növekvő lombkoronája. A visszhangot napjainkban is csak kora tavasszal, szélcsendes időben lehet szóra bírni. A másik nevezetesség, a tihanyi kecskeköröm pedig nem más, mint az ezen a területen is hullámzó Pannon-tengerben élt kagyló, a Congeria ungula caprae maradványa: páncéljának kemény, karomhoz hasonló, háromszög formájú csúcsa. Kecskekörmöt bár egyre ritkábban ma is találni a tóvidéken, ám nemcsak Tihanynál, hanem a déli parton is, főleg Szántód és Fonyód környékén. 10 > A Balaton és környéke

5 A B a l at o n Baláca ünnepi órái, amikor az antik kor hangulatát elevenítik fel a római villa romjai között rály. Mintául az egy emberöltővel korábban alapított tihanyi apátság (>> 54. o.) szolgálhatott, amelyhez az első magyar nyelvemlék kötődik: I. András alapítólevelét (>> 56. o.) másolatban a király sírja mellett, az apátság altemplomában olvashatjuk. Mennyire szembeötlő azonban a különbség az altemplom szikár román stílusa és a fölötte magasodó díszes barokk templomépület között! Nem véletlenül: az eredeti XI. századi tihanyi kolostortemplomot a XIII. század első felében tatár, majd három századdal később török támadások érték. Ezekben az időkben a kereszténység megszentelt helyei váltak rommá: a somogyvári monostor, a dörgicsei templomok (>> 81. o.), a nagyvázsonyi bencés apátság (>> 79. o.), amelyet a > Innen indul Magyarország vázsonyi vár (>> 70. o.) ura, a legendás hadvezér, Kinizsi Pál alapított. A vidék hegycsúcsait megülő végvárak Szigliget (>> 104. o.) és Csobánc (>> 107. o.), amelyek bevehetetlenül állták a török hódítók ostromát, mégis rommá váltak. Felrobbantásukra II. Rákóczi Ferenc felkelőitől tartva az 1700-as évek elején Habsburg Lipót császár adott parancsot. A törökök másfélszáz éves uralma után a vidék a XVIII. században kezdett magához térni: a földművelés és a halászat mellett a szőlőtermesztés lett a tóparton élők legnagyobb eltartója. A dombokra felfutó ültetvények között meghúzódó számtalan présház és pince építészeti különlegességeik mellett napjainkban a bórkóstolás és a helyi gasztronómia megismerésének legeredetibb 11

6 B e s z á l l ó k á r t ya 12 helyszínei. Ezt mintegy kiegészítik a hagyományos bortermelő településeken Balatonfüreden, Badacsonyban, Balatonbogláron a nyár vége felé és ősszel megrendezett bornapok, szüreti mulatságok (>> 40. o.). A népi építészet XVIII XIX. századi örökségének számos szép emlékét láthatjuk ma is az északi parton: műemléki igénnyel felújított, fehérre meszelt falú, oromdíszes, nádfedeles parasztházakat Paloznakon, Salföldön, a Káli-medencében Kővágóőrs, Kékkút, Szentbékkálla környékén, vagy a Művészetek Völgye (>> 36. o.) apró falvaiban. A völgyekben futó patakok mentén tucatnyi vízimalom állt Örvényes, Zalaszántó és Kapolcs felé. A Balaton-vidék legismertebb néprajzi egysége pedig a somogyi tájon található Buzsák, amely napjainkig élő népművészetéről, hagyományairól nevezetes. A XVIII. század vége egy új, felvilágosult szellemű korszak nyitánya volt a Balaton mellett. Igaz, ehhez egy olyan személyiségű földbirtokosnak kellett hazaköltöznie > A Balaton és környéke Kapolcs, a Művészetek Völgye Bécsből, mint amilyen I. Festetics György (>> 33. o.) volt. Nem csupán a családi kastélyt (>> 118. o.) bővítette, hanem szellemi központtá tette Keszthelyt: iskolákat alapított, hajóépítésbe kezdett, és előrelátásának köszönhetjük, hogy a Hévízi-tó (>> 132. o.) idővel gyógyfürdőhellyé lett. Írókkal és költőkkel útjára indította a Helikoni Ünnepségek (>> 38. o.) sorozatát, amelynek szellemiségét a Dunántúl első kőszínházát felépítő Kisfaludy Sándor és Pálóczy Horváth Ádám (>> 33. o.) vitte tovább a savanyú gyógyvizének köszönhetően egyre keresettebb gyógyfürdőhellyé váló Balatonfüredre. Ez a város lett a kor társasági életének központja, amelyet az Anna-bálok (>> 36. o.) napjainkig tartó hagyománya idéz fel. A füredi kikötőből futott ki 1846 szeptemberében a Kisfaludy névre keresztelt gőzhajó, hogy Keszthelyről, Alsóörsről, Keneséről, majd Siófokról a fürdőhelyre szállítsa az utasokat. A hajóforgalom megindulása egy új fürdőélet csíráját hordozta magában, amelyet a déli part mentén kiépülő vasútvonal bontakoztatott ki nyomában a XIX. század végére újabb települések és fürdőtelepek nyíltak meg a bővülő vendégforgalom előtt. A tó tradicionális fürdővárosai mellé ekkor zárkózott fel újabb központként Siófok és Fonyód s végül követelt magának a XX. század elejére fürdőéleti szerepet a part valamennyi falva és kisvárosa, külön-külön kialakítva saját partszakaszát a fürdőzők és a vízi sportok szerelmesei számára. A tavat a körbefutó kerékpárúton (>> 207. o.) járva látványos változásnak lehetünk szemtanúi. A tópart arculatát átala-

7 A B a l at o n A hajósélet különös hangulatát érezhetjük meg a tó körüli kikötőkben kítják az egymás után épülő, és újabb fajta fürdőstílust meghonosítani szándékozó wellness-szállodák, amelyek a hagyományos nyári szezonon túl is kínálnak fürdőszolgáltatásokat. Láthatjuk, hogy a Balatonon a tradicionális vitorlázás mellett mára olyan különleges sportok is meghonosodtak, mint a drótkötélpályás vízisí, a széllovaglás, a kite-surf, a golf, de nyílt a tóhoz közel kalandpark és bobpálya is az izgalmat keresők igényeit kiszolgálva. Kalandot pedig a természet is kínál: a Csodabogyós-barlang (>> 98. o.) természeti csodáit például csak azok előtt tárja fel, akik vállalják, hogy olykor hason csúsznak át a barlang termeit összekötő hasadékokon. A mai Balaton természetesen nem lehet ugyanaz, mint amelynek hangulatáról a > Innen indul Magyarország XIX XX. század fordulóján itt nyaraló írók és költők fürdőleveleket írtak ellenben a tó természeti világa, a színét a halvány zöldtől a haragos kékig váltó víz, a hajnalok párás pasztelljei, a naplemente aranya, vagy éppen a tomboló vihar szürkéje hasonló ahhoz, mint amilyennek azt Egry József (>> 34. o.) fél évszázaddal ezelőtt megfestette. Az állandóság és a változás kettőssége a romantika évtizedeiben felbukkant jelzővel békíthető ki: ezerarcú tóvidék; ahol az állandó értékeket a természet, az épített örökség, a történelmi és historikus emlékek, míg a változást a korszellemhez igazodó, folytonosan átalakuló parti üdülőterületek jelentik. Így alakult évszázadokon át, és alakul ma is a Balaton. 13

8 B e s z á l l ó k á r t ya Észak és dél A sekély déli partszakasz a kisgyermekes családoké, a hamar mélyülő északi az úszóké. A fürdés szempontjából markánsan különböző Balaton-part lehetőségeihez másfél évszázada alkalmazkodnak a kellemesen felmelegedő vizű, vigyázott vízminőségű tóhoz érkezők. Az időjárás szeszélyei miatt napjaink nyaralóinak már nem kell lemondaniuk a fürdésről rossz időben sem: élmény-, wellness- és gyógyfürdők kínálnak ilyenkor kellemes időtöltést északon csakúgy, mint délen. 14 > A Balaton és környéke A Balaton mellé érkezőnek mi sem természetesebb, mint hogy a tóparton fürödni lehet a balatoni nyaralás strandolásainak, a vitorlázásnak, a hajókázásnak az élményét generációk adják át egymásnak. A XIX. század elején azonban még nem így volt: a gyakori vízszintingadozások miatt sokszor azt sem lehetett tudni, hogy egyik évről a másikra hol húzódik majd a part vonala. Fonyód környékét és a Nagybereket (>> 155. o.) magas vízállások idején az 1800-as évek közepén is nyílt víz borította. Hogy fürdőterületek alakulhattak ki ezen a partszakaszon, az a Budapestet Fiumével összekötő Déli Vasút 1861-es megépítésének köszönhető: a tó terjeszkedésének először a vasúti töltés szabott határt, majd az ennek védelmére kiépített Sió-csatorna, amely zsilipjeinek segítségével stabilizálni lehetett a tó vízszintjét.

9 É s z a k és dél A szeszélyes déli part helyett a balatoni fürdőkultúra gyökereit az északi parton kell keresni: Balatonfüreden. A gyógyhatású savanyúvíz-fürdő már a XVII. században vonzotta ide a gyógyulni vágyókat, így természetes, hogy a városka száz év múltán helyet adott a polgárosodó Magyarország új divatjának, a tavi fürdőzésnek is. Vörösfenyőből itt ácsolták az első balatoni fürdőházat, és a Kisfaludy gőzhajó 1846-tól rendszeresen szállította is hozzá a fürdővendégeket. A füredinél jóval később, 1892-ben készült a keszthelyi fürdőház, a Szigetfürdő, ám ekkorra már közel volt Siófok fürdőtelepének átadása, amely a szórakozásra és a társasági életre a korábbi fürdőhelyeknél több lehetőséget kínált. A partszakasz hamar népszerűvé vált, amihez az is hozzájárult, hogy a Fürdési szabályok > Csak kijelölt strandokon, partszakaszokon szabad fürdeni más területeken nem tudni, hogy a víztükör alatt milyen, sérülést okozó tárgyak vannak! > A Balaton élő víz, ezért fürdés előtt lehetőleg zuhanyozzunk le, mossuk le magunkról a napolajat! > Soha nem szabad felhevült testtel, és ismeretlen mélységű vízbe ugrani! > Ha mód van rá, ne fürödjünk egyedül! > Erős déli napsütésben óra közötti inkább húzódjunk árnyékba! > Gumimatracon nem szabad elaludni könnyen elsodorhat a szél, és napszúrást kaphatunk! > Innen indul Magyarország hirtelen mélyülő északival szemben délen lassan mélyül a meder, ami biztonságosabb fürdőhelyet kínál a kisgyermekes családok számára. A sekély víz pedig hamarabb felmelegszik, kánikulai napokon akár Celsius-fokra is! De legyen bár különbség észak és dél között, a Balaton mintegy 235 kilométeres partja napjainkra majdnem egyetlen összefüggő fürdőterületté vált. A közel ötven szabad- vagy fizetős strand közül választani sokféle szempont szerint lehet, de ahol a fürdővendég a Kék Hullám Zászlót látja, ez jelzi számára, hogy minősített, színvonalas fürdőhelyre talált. Kiváló vízminőség, tisztaság, színvonalas vendéglátás, kulturált és akadálymentes környezet pedig több mint háromtucat Balaton-parti strandon várja a fürdőzőket. A strandok és sétányok a Balaton közösségi színterei is: nyaranta számos szórakoztató, zenei és gasztronómiai rendezvénnyel várják a nyaralókat. Több strandon a vízi sportok legkülönbözőbb válfajai űzhetők a szél- 15

10 B e s z á l l ó k á r t ya Ha hideg a Balaton, várnak a melegvizes fürdők lovaglástól az evezésig természetesen a fürdőzőktől elkülönítve. Miután a tavon motoros vízi járművet tilos használni, három drótköteles vízisípályát is kiépítettek: Siófokon, Füreden és Vonyarcvashegyen. A változatos szélviszonyok, az olykor meglepetésszerűen érkező erős szelek miatt a balatoni időjárás-jelentés legfontosabb információja a viharjelzés, amelyre mindenkinek figyelemmel kell lennie! A pillanatnyi szélhelyzetről a tó körül elhelyezett nagy fényerejű lámpák villogó fénye tájékoztat: az erős szél közeledését percenként 45, a fokozott veszélyt a 90 felvillanás jelzi. Az előbbi esetén nem szabad parttól 500 méternél messzebbre eltávo- VIHARJELZÉS A BALATONON Fokozat Szélerősség A víz viselkedése Alapfok Első fokú viharjelzés (percenként 45 villanás) Másodfokú viharjelzés (percenként 90 villanás) Gyenge légmozgás (0-15 km/ó) Mérsékelt szél (15-25 km/ó) Élénk szél (25-40 km/ó) Erős szél (40-60 km/ó) Viharos szél (60-80 km/ó) Erős vihar ( km/ó) Orkán (100 km/ó fölött) A víz teljesen sima. A víztükröt gyenge fodrok, hullámok borzolják. Kisebb és közepes hullámok jelentkeznek. Nagyobb hullámok jelennek meg, csónakkal ilyenkor már csak partközelben lehet tartózkodni. Ez a gyakorlott szörfösök szele. Nagy, tarajos hullámok jelennek meg. Csónakok nem mehetnek a vízre, nagyobb vitorlások is csak a megfelelő óvintézkedések mellett. Hatalmas hullámok jelennek meg, a hullámok tetejéről elporzik a víz. A motoros hajóknak is partra kell térniük. Vízfüggöny jelentkezik: a látótávolság gyakorlatilag 0 méter a víz fölött. Csak speciális mentőhajók mehetnek a vízre. 16 > A Balaton és környéke

11 É s z a k és dél Az északi és a déli part között a legegyszerűbb közlekedési eszköz a hajó > Innen indul Magyarország lodni, az utóbbinál saját érdekében már senki nem lehet a vízen, hiszen a viharos szél amely a déli parton 1-1,5 méteres hullámokat is hozhat vitorlást, csónakot, gumimatracon fürdőzőt percek alatt távol sodor a parttól! A tó másik állandó védelmi rendszere a bólyasor: azon túl már igen mély, és nem az úszóké, hanem a hajóké a víz. Egyébként is: vízi jármű kísérete nélkül nem szabad a déli parttól 1000 méternél, az északi parttól 500 méternél messzebbre úszni. A Balaton népszerű fürdőtóvá válása elsősorban annak köszönhető, hogy a tó körzetében körülbelül 2000 órát süt évente a nap, a csapadék június augusztusban, a hagyományos fürdőszezonban általában nem jelentős ebben a tapasztalatban bízhatnak a nyaralni indulók. Előfordulnak persze hűvösebb, esős, szeles napok, amikor visszahűl a tó vize. A fürdőzésről nem kell lemondani akkor sem, amikor a Balaton barátságtalanabb arcát mutatja: fel lehet keresni az élményfürdőket, vízi kalandparkokat Balatonfüred mellett ilyen az Annagora (>> 77. o.), Siófokon a Galérius (>> 193. o.), Kehidakustányban a Kehida Termál (>> 140. o.), de a szokásosnál is jobban megtelnek ilyenkor a környék gyógyfürdői Hévízen (>> 132. o.), Zalakaroson (>> 140. o.) és Marcaliban (>> 167. o.). A tapasztalatok szerint a balatoni fürdésre alkalmatlan napokon látogatják a legtöbben a környék történelmi nevezetességeit, kirándulnak a természeti látványosságokhoz, ezért ilyenkor nagy forgalomra kell számítani a közutakon és két partot a vízen összekötő hajókon, kompon is. 17

12 B e s z á l l ó k á r t ya A Balaton-felvidéki nemzeti park A Balaton és környéke Magyarország egyik legjelentősebb természeti és kultúrtörténeti értékeket felvonultató tája. Különleges már maga a Balaton is, amely 595 négyzetkilométernyi vízfelületével Közép-Európa legnagyobb tava. A Tihanyi-félsziget mélyen benyúlva a tóba két karakteres részre osztja a Balatont. A keleti medence jóval szélesebb, a Fűzfői-öböl és Balatonvilágos között eléri a 15 kilométert, míg a keskenyebb, de hosszan elnyúló nyugati medence partjai 4-7 kilométerre fekszenek egymástól. A tó sajátos összetételű, enyhén alkáli, kálcium-, magnézium- és hidrokarbonátos vize felszínalatti forrásokból, és mintegy 18 > A Balaton és környéke

13 130 vízfolyásból táplálkozik. A parti, valamint a feltöltődő részein változatos fajú sásokkal, gyékényfélékkel vegyes nádasokkal és síklápokkal keretezett sekély tómedence értékes növény- és állatvilágot rejt. Az iszapos fenék jellegzetes állatai a különböző puhatestűek és férgek. A rovarfajok közül kiemelhető néhány védett szitakötő. A tóban mintegy 30 halfaj él. A legjellemzőbb a fogassüllő, valamint a Balaton védjegy hala, a garda. A meder és a parti zóna jelentős számú kétéltűnek és hüllőnek is otthona. A Balaton a Natura 2000 hálózat része és a Ramsari Egyezmény védelmét élvezi. Az oltalom nem véletlen, hiszen a környék több száz madárfajnak jelent költő- és táplálkozóhelyet, a vonulási időszakban és télen pihenőhelyet. Az emlősök számára ugyancsak fontos élőhely a tó és nádasai az apró gerinctelenekre vadászó cickányoktól, A madárvilágot nemzetközi egyezmények is védik a halat zsákmányoló vidrán át, a víz felett csapongva repülő-vadászó denevérekig. A Kis-Balaton (>> 128. o.) nádrengetegei nyílt víztükrökkel, mocsárrétekkel, magas sásosokkal, fűz- és égerligetekkel váltakoznak. A terület botanikai ritkasága a Ökoturizmus Természetjárásra, túrázásra, kerékpározásra, barlangászásra számos lehetőséget biztosít a Balaton-felvidéki Nemzeti Park. A park bemutatóhelyei mozaikosan helyezkednek el. Minden helyszín más-más élményt kínál, mintegy illusztrálva a vidék sokszínűségét. Az egyes helyszínek turisztikai programjait különböző célcsoportok szerint ajánlja, ennek megfelelően találhatja meg szórakozását a parkba érkező család valamennyi tagja, az oktatási program keretein belül érkező diák, a természet jelenségei iránt érdeklődő amatőr természetbúvár és a természetre kíváncsi, általános érdeklődésű kiránduló. A Balatoni Nemzeti Park Igazgatóságának eseménynaptárában a családi délutánoktól, a biotermék- és kismesterség bemutatókon át a nyílt túrákig a rendezvények széles skálája megtalálható. Az aktuális információkat internetes honlapjukon találja meg az érdeklődő. > Innen indul Magyarország 19

14 B e s z á l l ó k á r t ya 20 ezt is jó tudni! > > > > > > > > > A Balaton Régióban számos országos jelentőségű védett természeti terület található: a Tapolcai-tavasbarlang (>> 92. o.) felszíne Természetvédelmi Terület a barlang járatait védi a Keszthelyi Kastélypark Természetvédelmi Terület, a XVIII. században épült Festetics-kastély (>> 118. o.) angolparkja a Hévízi-tó (>> 132. o.) Természetvédelmi Terület Európa legnagyobb meleg vizű tavát óvja a Zalakomári Madárrezervátum Természetvédelmi Terület égeres erdője, ritka madarak rétisas, fekete gólya fészkeivel a Nagybereki Fehérvíz Természetvédelmi Terület, amely a Balaton egyik ártéri öble volt a somogyvári Kupavár-hegy Természetvédelmi Terület, amelyet elsősorban kultúrtörténeti értékei miatt hozták létre, védi a Kupavárat körülvevő földsáncrendszert és az itt található kolostoregyüttest (>> 164. o.) a Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület, amely a Balaton környékének egyetlen valódi homokpusztáját védi a Balatonkenesei Tátorjános Természetvédelmi Terület (>> 53. o.) a tátorján növény egyik utolsó hazai menedéke a Soós-hegyen a Balatonfüredi-erdő Természetvédelmi Terület hangulatos szurdokvölgyek, kisebb barlangok, fehér dolomit- és mészkősziklák, források vidéke > A Balaton és környéke világ legkisebb virágos növénye, a vízidara, vagy a csak nagykiterjedésű lápvidékeken előforduló védett lápi csalán, és számos orchideafaj. Madártani szempontból a Kis-Balaton országos és nemzetközi viszonylatban egyaránt kiemelkedő terület. Az eddig megfigyelt madárfajok száma eléri a 230- at. Az emlősök közül a vidrának jelentős állománya él ezen a vidéken, de megemlítendő az északi pocok jelenléte is. A védett halfajok közül a lápi póc és a réti csík tömegesen fordul elő a Kis-Balatonban. A Balaton környékének legkarakteresebb része a Balaton-felvidék, ahol a kis tengerszint feletti magasságú terület egyes részei a változatos morfológiának köszönhetően hegyvidéknek tűnnek. Az alföldi területek erdőssztyepp növényzete és a középhegység zárt lomberdő vegetációja itt, ezen a peremhegy-vonulaton találkozik egymással. Tovább színesíti az élővilágot, hogy számos délies flóraelem a Balaton-felvidéken éri el elterjedési területének északi határát. A régió kedvező természeti adottságait már korán felismerték és több értékes terület került védelem alá: 1942-ben a Tapolcai-tavasbarlang (>> 92. o.), 1952-ben az országban elsőként a Tihanyi Tájvédelmi Körzetet hozták létre, majd 1997-ben megalakult a mintegy hektár kiterjedésű Balaton-felvidéki Nemzeti Park. A park által védett terület földtani adottságai igen változatosak. A Tihanyi-félszigeten különleges jelentőségűek a gejzírképződmények, amelyek hévízforrások vizéből keletkeztek e látványosságokat járja be a Lóczy gejzír-ösvény (>> 60. o.). A Káli-medencében a geológiai múlt orszá-

15 A B a l at o n - f e lv i d é k i Nemze t i Pa r k > Innen indul Magyarország Kápolnapuszta: bemutatóhely és bivalygénbank gosan is egyedülálló emlékei a hatalmas és bizarr formájú sziklákból álló kőhátak és kőtengerek (>> 89. o.). Badacsony és Tapolca környékén vulkáni tanúhegyek uralják a tájat, amelyek nevezetes képződményei a bazaltoszlopok, az úgynevezett bazaltorgonák. A Keszthelyi-hegységben változatos dolomit kőoszlopok és látványos természetes kőzetfeltárások egyaránt találhatók, de különlegesek az itt megfigyelhető karsztjelenségek, a barlangok, víznyelők, töbrök. A Kovácsi-hegy és Tátika a Keszthelyihegység bazaltvidéke, ahol 10 méternél is magasabb bazaltfalak ékesítik a tájat. Ritka látványossága ennek a tájnak a Kovácsi-hegyen látható Bazaltfolyosó (>> 205. o.). A Balaton-környék növényzetét a nagyfokú változatosság, valamint az átmeneti jelleg határozza meg. A Tihanyi-félsziget eredeti növényzetében például sok délies hatás figyelhető meg, amelyet olyan növények jellemeznek, mint a hártyás galambbegy, a borzas szulák és a sáfrányokra emlékeztető vetővirág. A Pécselyimedence és peremhegyeinek növényzete főként tölgyesekből és bokorerdőkből áll. Bennük nagy tömegben él a nagyezerjófű, a madárfészekkosbor és a bíboros kosbor. A Káli-medencében számos olyan területet találni, ahol a hegyekből előtörő víz a talajt csaknem egész évben nedvesen tartja. Az így létrejött láprétek számos védett növényfajnak jelentenek menedéket. Ezek közé tartozik többek között a szibériai nőszirom, a széleslevelű gyapjúsás, valamint számos orchidea-féle. A láprétek sorából külön kiemelendő a Sásdi-rét, amely egy nevezetes jégkori maradványnövény, a lisztes kankalin stabil élőhelye. A Badacsony és Tapolca környéki vulkáni tanúhegyek melegebb délies erdőinek védett szubmediterrán kúszónövénye a pirítógyökér. A Szent-György-hegyen fordul elő a hazánkban csak itt élő kis mediterrán páfrány, a cselling. A Tapolcai-medence láprétjein meglepően nagy egyedszámban tenyészik a lápi nyúlfarkfű és az illatos hagyma, de unikális érték az itt élő fokozottan védett mocsári kardvirág. A Keszthelyi-hegység dolomittömege hazánk egyik legszínesebb élővilágú vidéke, amelyben a mediterrán-jellegű rétektől kezdve, a tölgyeseken és bükkösökön át, a jégkori maradványokat őrző hideg szurdokvölgyekig, igen sok élőhelytípus megtalálható. Közel 80 védett növényfaj található itt, köztük nősziromfélék, az adriai sallangvirág, a gérbics, vagy a Szent István-király szegfű. 21

16 B e s z á l l ó k á r t ya A hegyestűi bemutatóház a geoturizmus központja A nemzeti park területének állatvilága a növényvilághoz hasonlóan átmeneti jellegű. A Tihanyi-félszigetnél határozott mediterrán hatást jelez a gerinctelenek Bakony Balaton Geopark A Balatontól északra fekvő, és a Bakonyig mintegy 1600 km 2 -es területen fekvő Bakony Balaton Geopark a páratlan tájképi értéket képviselő, vulkáni eredetű tanúhegyeket, a Káli-medence kőtengereit, a Keszthelyi-hegység és a Bakony barlangjait, az úrkúti őskarszt és a darvastói felhagyott bauxitlencse különleges sziklavilágát, a Tési-fennsík sajátos karsztjelenségeit, vagy éppen a bakonyi dinoszaurusz lelőhelyet egyaránt magában foglalja. A geopark létrehozását a Balatoni Nemzeti Park Igazgatósága koordinálja, központját a monoszlói Hegyestű Geológiai Bemutatóhelyen (>> 108. o.) alakítják ki, ahol geojátszóházzal, izgalmas programokkal várják majd a geoturistákat. előfordulása, míg a Pécselyi-medencében a terület nagyságához képest rendkívül gazdag cincér- és futóbogárfaunát találni. Közülük több a hazai bogárvilág ritkaságainak számít ilyen például Arias díszbogara. A Káli-medencének természetvédelmi szempontból jelentős a lepkefaunája, mintegy 90 fajt mutattak ki a kutatók. Az emlősök közül megemlíthető a védett ürge állandó populációja. A Tapolcai-medence tanúhegyeinek meleg szikláin sokféle gyík él, gyakori a zöld gyík és a lábatlan gyík. A Keszthelyi-hegység jó denevér élőhely, ami az itt található barlangoknak köszönhető. A Csodabogyós-barlangban (>> 98. o.) él többek között a kis patkósorrú denevér, a korai denevér és a fehértorkú denevér. A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkot területének páratlan tájképi adottságai, valamint történelmi emlékei szinte szabadtéri múzeummá avatják. Megtalálhatók benne a római időkből fennmaradt építészeti emlékek, a középkori várromok és templomok maradványai, valamint a közelmúlt építészeti emlékei, a paraszti gazdaságok, vízimalmok, pincék, nemesi kúriák és egyházi épületek, amelyek szerves részei a tájnak és meghatározzák annak hangulatát. praktikus Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság Cím: Csopak, Kossuth u. 16. Tel.: 87/ ; Turisztikai és Oktatási Osztály: Tel.: 87/ Fax: 87/ bfnp@bfnp.kvvm.hu Honlap: bfnp.nemzetipark.gov.hu 22 > A Balaton és környéke

17 H at borvidék ez e r n y i íze Hat borvidék ezernyi íze Nem létezik olyan, hogy balatoni bor. Hogy is lehetne, mikor északon (bazalt)hegyek oldalában, délen löszös-agyagos dombokon nevelkedik a szőlő? De épp ez a vidék egyik gyönyörűsége. Szinte minden megtalálható itt, ami egy borkedvelőnek és ínyencnek csak eszébe juthat. Azonban van egy alapszabály: a nagy hagyományú boros vidéken helyi specialitáshoz helyi bort illik inni, lehetőleg magyar szőlőfajtából Mintha csak egy gurman rendezte volna össze így a dolgokat a Balaton-vidékén! Hol érdemes halat enni, ha nem a vízparton? Márpedig a halas ételek többsége fehérbort kíván és fehérboros szőlőknek kiváló a mikroklíma, leginkább azok teremnek itt. Kivételek természetesen vannak: a legkirívóbb a kilencven százalékban fehérboros Füred-Csopak borvidék két renitense : Dörgicse, ahol kiváló rozét, illetve Tihany, ahol nagy vörösborokat termelnek. A zalai dombokon gazdálkodó, balatonmellékinek nevezett, és a déli partot kísérő balatonboglári borvidék már vegyes profilúnak is tekinthető, de azért ezeken is a fehérborok a meghatározók. De mennyire mások ezek a fehérek! És nemcsak amiatt az általános tapasztalat > Innen indul Magyarország 23

18 B e s z á l l ó k á r t ya 24 miatt, hogy ha más a dűlő vagy az évjárat, akkor más a bor is Öt külön borvidék található a Balaton körül: Balatonfüred- Csopak, Badacsony, Balaton-felvidék, Balatonmelléke, Balatonboglár ezekhez kapcsolódott (földrajzi közelsége és borainak tüze, szelleme miatt) a Somló-hegy, amikor megalakították a Balaton Borrégiót. Bár a piacon való megjelenést, az érdekképviseletet hatékonyabban segíti a nagyobb terület (a régió), a borkínálat sokszínűségét jobban át lehet tekinteni a borvidékek bejárásával. Kezdjük a tótól legtávolabbival, ami egyben a legkisebb, és az egyik legnevesebb: a somlói borvidékkel. A tisztán fehérboros, mindössze a majdnem tökéletes csonkakúp alakú alvó vulkán lejtőit magába foglaló borvidék jellemző fajtáiból furmint, olaszrizling, hárslevelű, rajnai rizling, Borházak bújnak meg a szőlőhegyek szoknyáján > A Balaton és környéke juhfark, tramini nagy alkoholtartalmú, kemény borok születnek. A legnevesebb a juhfark és a furmint, ezek is, mint itteni társaik, tipikus óborok: hosszú ideig érnek, lassan öregszenek. A hiedelem szerint somlóit kell inni a nászéjszakán, ha fiúgyermeket szeretne a pár. Hamvas Béla viszont tipikusan bölcs magányú bornak nevezte. A tóhoz közelítve először a Balaton-felvidékre érünk, ami borvidékként az egyik legfiatalabb, ám bortermesztő vidékként éppolyan régi hagyományai vannak, mint a többieknek a Balaton környékén: a rómaiakig, majd a kora középkorban betelepülő szerzetesekig vezethető vissza a története. Ezt a Keszthelyi-hegység és a Dél-Bakony lábánál, illetve a hegyek közötti medencék oldalain (köztük a Káli-medence lejtőin) elterülő borvidéket az adottságok különbözőségei miatt három körzetre osztották: a kálira, a balatonedericsi-lesenceire és a cserszegire. Azért sok közös is van az egyéni árnyalatokat hordozó területekben! Például, hogy egyetlen vörös fajta, a zweigelt ültethető a jellemző fehérek, az olaszrizling, a chardonnay, a tramini, a rizlingszilváni, a szürkebarát, az ottonel muskotály és a cserszegi fűszeres mellett. (Hol máshol emlegetnék ilyen büszkén a Bakonyi Károly által az Irsai Olivérből kinemesített, igen illatos cserszegi fűszerest, mint azon a borvidéken, amelyhez a névadó Cserszegtomaj tartozik?) Közös az is, hogy az itteni borok testesek, ízben gazdagok, finom illatúak és élénk savúak. Ez a borvidék szinte körbeöleli a következőt, a Balaton-mentiek közül a legnagyobb hírűt, a Badacsonyt. Egybeforrt ezzel a névvel a koporsó alakú hegy képe