CARGO-PARTNER KFT. BIZTONSÁGI JELENTÉS

Átírás

1 CARGO-PARTNER KFT. GYÁL, PROLOGIS PARK DC5. és DC8. ÉP. BIZTONSÁGI JELENTÉS 2013.

2 A BIZTONSÁGI JELENTÉS NYILVÁNOS VÁLTOZATA! - 2 -

3 Tartalomjegyzék: 1 Általános adatok A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem környezetének bemutatása Telephely megközelíthetősége Lakott területek jellemzése Lakosság által leginkább látogatott létesítmények, közintézmények Természeti területek, műemlékek Természeti értéket képviselő terület Műemlékek és turisztikai nevezetességek Megállapítás Természeti környezetre vonatkozó információk Meteorológiai jellemzők Geológiai és hidrológiai jellemzők Geológiai jellemzők A természeti környezetből származó egyéb veszélyeztetés Megállapítás A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem bemutatása A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem rendeltetése, fő tevékenysége A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemre vonatkozó általános megállapítások, különös tekintettel a veszélyes anyagokra és technológiákra A jelen lévő veszélyes anyagok leltára Jellemző fizikai, kémiai, toxikológiai és természetet károsító tulajdonságok A veszélyazonosítást megalapozó mélységű információk Technológiai folyamatok Prologis Park bemutatása A létesítmények bemutatása A veszélyes anyagokkal kapcsolatos legsúlyosabb baleseti lehetőségek bemutatása A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelése Bevezetés Élővízbe kerülés Helyzetfelmérés Veszélyelemzés Megállapítás Kiszóródás

4 4.3.1 Helyzetfelmérés Kifolyás / Kiömlés Helyzetfelmérés Tűz kialakulása Helyzetfelmérés Toxikus égéstermékek Helyzetfelmérés Kockázatelemzés Integrált halálozás egyéni kockázat Társadalmi kockázat Eredmények értékelése Sérülés egyéni kockázat A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés eszközrendszere Veszélyhelyzeti vezetési létesítmény Vezetőállomány veszélyhelyzeti értesítésének eszközrendszere Üzemi dolgozók veszélyhelyzeti riasztásának eszközrendszere Veszélyhelyzeti híradás eszközei és rendszerei Távérzékelő rendszerek, helyzet értékelését és a döntések előkészítését segítő informatikai rendszerek Riasztást, a védekezést és a következmények csökkentését végző végrehajtó szervezetek Rendszeresített egyéni védőeszközök Tűzvédelmi eszközök Egyéb szaktechnikai eszközök A védekezésbe bevonható külső erőket és eszközök Biztonsági irányítási rendszer A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésével kapcsolatos fő célkitűzések Szervezet és személyzet A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyek azonosítása és értékelése Változtatások kezelése Védelmi tervezés Rendkívüli esemény, súlyos ipari baleset jelentési rend

5 6.6.1 Azonnali jelentés Kivizsgálást követő jelentés Változások jelentése Belső audit és vezetőségi átvizsgálás A biztonsági jelentés készítői

6 1 Általános adatok Veszélyes üzem neve: Üzemeltető neve: Üzemeltető székhelye: cargo-patner Kft. DC5. és DC8. raktár cargo-patner Kft Gyál, Prologis Park DC5. ÉP. Az üzem (telephely) pontos címe: - Az üzem tevékenységi köre, rendeltetése: Az üzem levelezési címe: Raktározás, Logisztika 2360 Gyál, Prologis Park DC5. ép. Telefon munkaidőben (központ, titkárság, ügyelet): Telefon munkaidőn kívül: - Fax (központi): Vezető neve, beosztása: Vezető levelezési címe: Becze Attila, Ügyvezető Igazgató 2360 Gyál, Prologis Park DC5.ÉP. Vezető telefonszáma, fax száma: Tel: , Fax: Kapcsolattartó neve, beosztása: Gubek Tibor, Logisztikai Vezető Kapcsolattartó telefonszáma, fax száma: Tel: , Fax: GPS koordináta: ,

7 2 A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem környezetének bemutatása 2.1 Telephely megközelíthetősége A cargo-patner Kft. DC5-ös és DC8 Raktár (továbbiakban Telephely) 2360 Gyál, Prologis Park területén helyezkedik el. A Telephely az M5-ös autópályáról közelíthető meg, melyet az alábbi térkép mutat be: 2.2 Lakott területek jellemzése A Telephely 1000 méteres övezetében lakott terület nem található, mint azt az alábbi térkép mutatja. -7-

8 A legközelebbi lakott terület déli irányban méter távolságban (Gyál, Némedi Szőlő Újvilág utca) található. A lakott terület elhelyezkedését az alábbi térkép szemlélteti: A Telephelytől észak-keleti irányban a legközelebbi lakott terület Gyál, Fácános dűlő, távolsága kb méter légvonalban. Megállapítás: A Telephelyen kizárólag környezetre veszélyes anyagok (R50, R50/53, R51/53) tárolása történik. A környezetre veszélyes anyagok a lakosságot közvetlenül nem veszélyeztetik, a lakossági adatok a veszélyelemzés szempontjából indifferensek, mivel halálozás egyéni kockázat, valamint társadalmi kockázat nem számolható. 2.3 Lakosság által leginkább látogatott létesítmények, közintézmények A Telephely 1000 méteres övezetében közintézmények nem találhatók. A lakosság által leginkább látogatott létesítmények, közintézmények: 1. Polgármesteri Hivatal 2360 Gyál, Kőrösi út Körzetközponti Okmány- és Ügyfélszolgálati Iroda 2360 Gyál, Somogyi Béla u Arany János Közösségi Ház és Városi Könyvtár 2360 Gyál, Körösi u Gyál Városfejlesztési és Városüzemeltetési Kft Gyál, Rákóczi út Gyáli Nevelési Tanácsadó és Logop. Szakszolgálat 2360 Gyál, Rákóczi u Gyáli Rendőrőrs 2360 Gyál, Bajcsy u Városi Egészségügyi Központ 2360 Gyál, József Attila u Fagyöngy Gyógyszertár 2360 Gyál, József Attila u. 2/a. 9. Gyál Liget Patika 2360 Gyál, Vecsési út Aranyág Gyógyszertár 2360 Gyál, Kőrösi út Ady Endre Általános Iskola 2360 Gyál, Ady Endre u

9 12. Bartók Béla Általános Iskola 2360 Gyál, Bartók Béla út Kodály Zoltán Zeneiskola 2360 Gyál, Bartók B. u Zrínyi Miklós Általános Iskola 2360 Gyál Kossuth u Eötvös József Ált. Iskola és Közgazd. Szakközépisk Gyál, Erdősor u Liliom Óvoda 2360 Gyál, Liliom utca Tátika Óvoda 2360 Gyál, Klapka György utca Tulipán Óvoda 2360 Gyál, Tulipán u Bóbita Bölcsőde 2360 Gyál, Klapka György u Galopp Major Panzió, Vendéglő és Lovarda 2360 Gyál, Némediszőlő 0107/ Csini Panzió Drink Bár 2360 Gyál, Tóth Árpád u Erdőalja Bt Gyál, Erdőalja utca Arizona Söröző 2360 Gyál, Vecsési út Éden Park Étterem Pizzéria 2360 Gyál, Bacsó Béla u Gyáli Cukrászda és Kávézó 2360 Gyál, Széchenyi u Tükör Étterem 2360 Gyál, Kőrösi út Felsővasútállomás-Resti 2360 Gyál, Felső Vasútállomás u. A fenti intézmények, valamint a Telephely elhelyezkedését az alábbi térkép mutatja be: Megállapítás A Telephely 1000 méteres övezetében közintézmény, tömegtartózkodási hely nem található. -9-

10 2.4 Természeti területek, műemlékek Természeti értéket képviselő terület A Telephely 1000 méteres övezetében természeti értéket képviselő terület nem található. A Natura 2000-es területek elhelyezkedését az alábbi térkép mutatja be: Műemlékek és turisztikai nevezetességek A Telephely 1000 méteres övezetében műemlékek és turisztikai nevezetességek nem találhatók. A tágabb környezetben elhelyezkedő Műemlékek és turisztikai nevezetességek: Megállapítás A Telephely 1000 méteres övezetében természeti értéket képviselő területek, műemlékek és turisztikai nevezetességek nem találhatók

11 2.5 Természeti környezetre vonatkozó információk Meteorológiai jellemzők A Telephelyen meteorológiai állomás nem üzemel, ezért a meteorológiai jellemzéshez Budapest (kb. 10 km távolság) adatait alkalmazzuk. A Hőmérséklet: Az éves középhőmérsékletek sorozatát tekintve jelentős ingadozást láthatunk a XX. század folyamán. Az 1940-es évek közepéig emelkedett a hőmérséklet, majd egy hidegebb periódus következett be, a melegedési folyamat az 1970-es években kezdődött ismét, és azóta is tart. Hideg évek túlnyomórészt a század első felében fordultak elő Budapesten. Az évszázad leghidegebb éve 1940, amikor az évi középhőmérséklet mindössze 8,8 ºC volt. Az évi középhőmérséklet változását között az alábbi ábra mutatja be: A es időszakban a legmelegebb évek a globális hőmérsékleti tendenciákkal összhangban a múlt század utolsó évtizedében léptek fel, ezek rendre 2000, 1994 és 1992 voltak. Az éves középhőmérsékletek sorozatából az közötti időszak átlaghőmérsékletére 11,4ºC adódik, ami mintegy két tized fokkal meghaladja az előző, közötti periódus átlagát. A hőmérséklet átlagos éves járását tekintve elmondható, hogy a január havi átlagok a legalacsonyabbak, a júliusiak pedig a legmagasabbak. A legmelegebb és a leghidegebb hónap középhőmérséklete közötti különbség az éves közepes hőingás. Budapest megfigyelési sorozatán ez az érték általában 20ºC körül alakul, de előfordultak kiugróan magas (28,3ºC), illetve alacsony (13,5ºC) értékek is, főleg a század középső évtizedeiben. Az évi minimum hőmérsékleteket között az alábbi ábra mutatja be:

12 Hideg telek gyakrabban léptek fel a század elején, az közötti időszakban a leghidegebb évszak középhőmérséklete 1,6ºC. A téli hónapok közül leghidegebb a január, között a januári átlag -0,5ºC, míg az intervallumban a januárok átlaga már pozitív, 1ºC-kal magasabb, mint az előző normál érték. A téli hónapok középhőmérséklete változékony az egyes évek között, voltak évek, amikor a napi középhőmérsékletek csak néhány esetben csökkentek 0ºC alá. Rendkívüli hideget regisztráltak azonban 1942 januárjában, amikor a havi középhőmérséklet Budapesten mindössze -8,7ºC-ot tett ki, a hónap minden napján negatív volt a napi maximum. A legenyhébb 1983 januárja volt, 4,8ºC-os havi átlaghőmérséklet és 2,3ºC-os átlagos havi minimumhőmérséklet lépett fel, ezek már megközelítik a márciusra jellemző értékeket. A leghidegebbet február 11-én mérték, a minimumhőmérő -23,4ºC-ot mutatott ezen a napon. Fagyos napok, vagyis amikor a napi minimumhőmérséklet 0ºC alá süllyed, döntően november és március között alakulnak ki, számuk az egyes években igen eltérő lehet. A század első felében fellépő hideg telek következtében három olyan év is volt, amikor a fagyos napok száma elérte a 100-at. Számuk jelentősen csökkent, a század folyamán mintegy 12 nappal lett kevesebb. A megfigyelések szerint a század utolsó harmadában egyedül 1996-ban alakult ki 80-nál több fagyos nap. A fagyos napok (T 0 C) számát éves eloszlásban az alábbi ábra mutatja be:

13 A nyári hónapok közül a legmelegebb a július, átlagában 21,8ºC. A legmelegebb 1995 júliusa volt 24,9ºC-os havi átlaghőmérséklettel, a leghűvösebb pedig az 1913-as év júliusa, a havi átlag mindössze 18ºC-ot tett ki ebben a hónapban. Az eddigi legmagasabb havi középhőmérsékletet 1992 augusztusában észlelték, értéke 26,6ºC. A 100 éves idősor abszolút maximuma 39,5ºC, július 28-án lépett fel. A melegebb periódusok jellemzői a hőségnapok, amikor a napi maximumhőmérséklet eléri a 30 C-ot. Kiemelkedően magas számban fordultak elő hőségnapok 1947 nyarán, 53-szor regisztráltak 30ºC-nál magasabb napi maximumhőmérsékletet. Az időszak nyarai átlagosan 21 hőségnappal jellemezhetők. Az 1970-es évek közepétől rendkívüli módon megemelkedett a meleg éjszakák száma, a 100 év tekintetében mintegy 9 nappal, például 1992-ben és 1994-ben 30 olyan nap volt, amikor a hőmérséklet nem csökkent 20ºC alá. Az évi maximum hőmérsékleteket között az alábbi ábra mutatja be: A tavaszi időszakra a gyors melegedés jellemző. Míg márciusban a havi középhőmérséklet 7ºC alatt van, addig a májusi átlag megközelíti a 17ºC-ot. A tavaszok sokéves

14 átlaghőmérséklete között 11,8ºC. A múlt század utolsó éveinek pozitív eltérései miatt jelentős melegedés tapasztalható ebben az évszakban is az elemzett időszak során. A három őszi hónap átlaghőmérsékletei az átmeneti jelleg miatt, hasonlóan a tavaszi hónapokhoz, nagy eltérést mutatnak. Szeptemberben a sokévi átlaghőmérséklet 17ºC, októberben 11ºC, novemberben pedig 5ºC körül alakul. Az őszi hőmérsékletek es átlaga 11,2ºC. Hűvös őszök főleg a XX. század elején domináltak, a növekedés a teljes idősort tekintve ebben az évszakban a leglassúbb. Az évi abszolút hőmérsékleti szélsőértékek átlagaival jellemezhetők az átlagosan egy éven belül várható extrém hőmérsékletek. Az es időszakra vett átlagos abszolút maximum 34,7ºC, három tized fokkal magasabb, mint az es érték, az abszolút minimumok átlagosan -10,6ºC-ot vettek fel 1971 és 2000 között, ez két tized fokkal alacsonyabb érték a korábbi normál időszak átlagánál. Csapadékviszonyok: A budapesti éves csapadék es átlaga 534 mm. Az elmúlt évszázad folyamán a csapadék mennyisége csökkent, mértéke a 100 év alatt megközelítette a 10%-ot. Az évek közötti változékonyság igen jelentős, a csökkenés ellenére nagycsapadékú évek a század végén is előfordultak, s voltak aszályos évek a század első felében is. A legszárazabb és legnedvesebb évek csapadékösszege között több, mint kétszeres a különbség. A száz év alatt kétszer haladta meg az éves csapadékmennyiség a 900 mm-t, a konkrét érték 1937-ben 988 mm, 1915-ben 940 mm volt. A legszárazabb négy évben (1997, 1992, 2000, 1973) a 400 mmt sem érte el az éves összeg. A legnagyobb napi csapadékösszegek éves eloszlását az alábbi ábra mutatja be: A tavaszi csapadékmennyiség sokévi átlaga 134 mm, a 100 év alatti csökkenés ebben az évszakban volt a legjelentősebb, megközelítette a 30%-ot. A legszárazabb tavasz 1993-ban

15 volt, amikor a 3 hónap alatt lehullott mennyiség nem érte el a 45 mm-t. A legtöbb csapadék az éves szinten is a legcsapadékosabb 1937-es évben hullott, ekkor 382 mm volt az évszakos összeg, ami több mint másfélszerese a második legnedvesebb tavasz évszakos összegének (1914, 214 mm). A tavasz előrehaladtával a csapadék mennyisége folyamatosan nő, a márciusi átlagos 30 mmes összeg csupán 1 mm-el haladja meg a legszárazabb, februári értéket, májusban viszont ennek több mint kétszerese, 62 mm a sokévi átlag. Az átlagos növekedés ellenére, a csapadék nagy változékonyságának köszönhetően a 100 év alatti két legszárazabb tavaszi hónap 1973 májusa és 1910 márciusa volt 0,8 mm havi összeggel. A legcsapadékosabb két hónap a már említett 1937-es év márciusa és májusa volt 150 mm-t meghaladó értékekkel. A nyári csapadékösszeg es átlaga 158 mm, eloszlása a 100 év alatt gyakorlatilag egyenletes volt. A század elején és végén egyformán előfordultak aszályos és árvizeket okozó, nagycsapadékú évek is. A legszárazabb, 50 mm körüli csapadékösszegű három nyár is nagyjából 50 évenként követi egymást (1904, 1947 és 2000). Legtöbb, 420 mm-t meghaladó mennyiségű eső 1999 és 1955 nyarán hullott, ami 100 mm-rel több, mint az ezt követő rekordok. Az év legcsapadékosabb hónapja általában a június, melynek átlagos csapadékösszege 63 mm, a július és augusztus ennél lényegesen szárazabb, 45 mm és 49 mm a sokévi átlag. Ennek ellenére a 100 év alatti legcsapadékosabb hónap 1955 augusztusa volt 263 mm-rel, a legcsapadékosabb júniusban, 1999-ben ennél 25 mm-rel kevesebb eső esett. A legszárazabb hónapok a nyár második részében alakultak ki, júliusban 8, augusztusban 6 évben maradt 10 mm alatt a havi összeg, a legaszályosabb nyári hónapban, 1962 augusztusában 0,3 mm volt. Az őszi csapadékmennyiség sokévi átlaga 133 mm. Gyakorlatilag megegyezik a tavaszi értékkel, de a 100 év alatti csökkenés ősszel nem olyan jelentős, 20% körüli érték. A száraz őszök eloszlása viszonylag egyenletes volt a XX. században, a legszárazabb, 1986-os őszön az évszakos összeg nem érte el a 30 mm-t. A legcsapadékosabb őszökön (1952, 1915 és 1993 folyamán) 280 mm fölötti értékeket mértek. Az őszi hónapok közül november a legcsapadékosabb, a sokévi átlag 53 mm, míg szeptemberben és októberben egyaránt 40 mm. A múlt század legszárazabb őszi hónapjai közül szeptemberben 8, októberben 7 olyan volt, mikor a havi összeg nem érte el az 5 mm-t. A 100 év alatt egyetlenegyszer, 1995 októberében fordult elő, hogy a havi összeg 0 mm volt, ebben a hónapban csapadéknyomot is csupán négy alkalommal regisztráltak. A téli csapadék közötti átlaga 110 mm. Ez a legszárazabb évszakunk. A téli csapadék rendkívül fontos a talaj vízzel való feltöltődése szempontjából, ezért a száz év alatti,

16 mintegy 12%-os csökkenés nagy károkat okozhat egyes növénykultúrák fejlődésében. Az elmúlt évszázad legszárazabb két tele az utolsó évtizedre esett, ekkor az évszakos összeg nem érte el a 40 mm-t (1989/1990 és 1991/92 folyamán). A három téli hónap közül rövidsége miatt is február a legszárazabb, a sokéves átlag 29 mm. Januárban 37 mm, míg decemberben a februári érték másfélszerese, 44 mm a szokásos összeg. A 100 év alatt a februári csapadék változott legszélsőségesebben a téli hónapok között, ebben a hónapban mérték a legkevesebb (1998, 0,2 mm) és szárazsága ellenére a legtöbb csapadékot (1969, 136 mm) is. Száraz hónapok egyébként a tél minden szakaszában előfordultak, a múlt században decemberben 5, januárban 2, februárban 7 alkalommal fordult elő, hogy 5 mm-nél kevesebb volt a havi összeg. A csapadékos napok számának es átlaga 77, a 100 év alatt közel 20%-kal csökkent. Az elmúlt évszázadban a csapadékos napok száma és a csapadék éves összege egyaránt csökkent, ezért érdekes, hogy az egy csapadékos napra jutó átlagos csapadék mennyisége néhány millimétert nőtt. A havas napok száma között átlagosan 31 volt, a 100 év alatt mintegy 17%-kal csökkent, amihez a csapadékmennyiség csökkenése és a hőmérséklet emelkedése egyaránt hozzájárult. A leghavasabb telek az 1935 és 1956 közötti időszakban fordultak elő, a hóban legszegényebb év pedig 1989 volt, amikor mindössze 4 napon hullott hó. Szél: Az átlagos szélsebesség alapján hazánkat mérsékelten szeles területnek minősíthetjük. A szélsebesség évi átlagai 2-4 m/s között változnak. A legszelesebb időszak a tavasz első fele (március, április hónapok), míg a legkisebb szélsebességek általában ősz elején tapasztalhatók. A szélsebesség havi átlagait mutatja be az alábbi ábra Budapest- Pestszentlőricen:

17 A fenti ábra alapján elmondható, hogy a szokásosnál sokkal kevésbé volt szeles a év időjárása Budapest-Pestszentlőricen, és az évi menet sem a sokévi átlagnak megfelelően alakult. A tavaszi maximum márciusra tolódott, de értéke így is elmaradt a sokévi átlagtól, a nyári másodmaximum május-júniusban következett be. Az ősz végén általában tapasztalható nagyobb szélsebességek 2005-ben ősszel nem, csak decemberben jelentkeztek. A szélsebesség havi átlagai Budapest-Pestszentlőricen 2005-ben az es normál százalékában mutatja be az alábbi ábra: A Budapest-Pestszentlőrincnek közötti óránkénti szélsebességi értékeiből számolt relatív gyakoriságot mutatja be az alábbi oszlopdiagram. Az ötévi átlag alapján elmondható, hogy az eloszlás balra torzult, mivel az átlagnál alacsonyabb szélsebességek fordulnak elő gyakrabban. Az átlagnál nagyobb szelek ritkábbak, de nagyon nagy értékek is felléphetnek

18 A szélsebesség relatív gyakorisága Budapest-Pestszentlőricen 2005-ben az 1,1-2,0 m/s-os (leggyakoribb) sebességek az ötévi átlagnál többször, a 2,1-3,0 m/s-os értékek átlag körüli mértékben, a többi szélsebesség átlag alatti számban fordultak elő. Kevesebbszer mértek tehát 2005-ben 1 m/s-nál gyengébb szelet, de a szeles- (>=10m/s) és a viharos (>=15 m/s) napok száma is többnyire átlag alatt maradt. A szeles és a viharos napok számának évi menete Budapest-Pestszentlőricen

19 Szeles napok száma a normál százalékában Viharos napok száma a normál százalékában A szélirány gyakorisági eloszlása látható az alábbi ábrán Budapest-Pestszentlőrinc és évi adatai alapján. Az ábra jól mutatja, hogy Budapest esetében érvényre jut az Atlantióceán és a Földközi-tenger felől érkező ciklonok által meghatározott északnyugati szélirány. A keleties szélirány hangsúlyozottabb megjelenésének oka a városi hősziget hatás, valamint a Duna és a Pesti-síkság közötti helyi légkörzés egymást erősítő hatásában keresendő

20 A szélirány relatív gyakorisága Budapest-Pestszentlőricen A vizsgált terület Budapest XXIII. Kerület határában helyezkedik el, a térségre jellemző évi meteorológiai adatok metnet.hu portálon nyilvántartott adatok alapján: Budapest XXIII. Éves középhőmérséklet 13.5 C Éves átlagos minimumhőmérséklet 9 C Éves átlagos maximumhőmérséklet 18.1 C Évi abszolút minimum -6.8 C Évi abszolút maximum 40.1 C Legnagyobb napi hőingás 18.7 C Éves csapadékösszeg mm Legcsapadékosabb nap 42.9 mm Csapadékos napok száma 121 Jelentős csapadékú napok száma 43 Zivataros napok száma 21 Forró napok száma 16 Hőségnapok száma 48 Nyári napok száma

21 Fagyos napok száma 58 Téli napok száma 8 Zord napok száma 0 Ködös napok száma 10 A térségre jellemző évi meteorológiai adatok metnet.hu portálon nyilvántartott adatok alapján: Budapest XXIII. Éves középhőmérséklet 13.2 C Éves átlagos minimumhőmérséklet 8.1 C Éves átlagos maximumhőmérséklet 18.2 C Évi abszolút minimum C Évi abszolút maximum 38.7 C Legnagyobb napi hőingás 20.3 C

22 Éves csapadékösszeg mm Legcsapadékosabb nap 22.2 mm Csapadékos napok száma 102 Jelentős csapadékú napok száma 31 Zivataros napok száma 19 Forró napok száma 21 Hőségnapok száma 68 Nyári napok száma 118 Fagyos napok száma 64 Téli napok száma 24 Zord napok száma 9 Ködös napok száma

23 2.6 Geológiai és hidrológiai jellemzők Geológiai jellemzők A vizsgált terület a Dunamenti-síkság nagytáj területén helyezkedik el, ezen belül az északi elhelyezkedésű, élénkebb domborzatú, teraszos hordalékkúpokkal tagolt Pesti hordalékkúpsíkság kistáj területén. A Pesti hordalékkúp-síkság területe 850 km 2, Nagytarcsa vonalától délre az AlsónémediÚjhartyán vonalig, kelet felé a Maglód-Nyáregyháza vonalig húzódik. Ezen a kistájon helyezkedik el Csévharaszt, Vasad, Üllő, Ecser, Vecsés, Gyál, Felsőpakony, Alsónémedi, Ócsa, Inárcs, Kakucs, Újhartyán. Magassága tszf-i 98 és 251 m közötti, kelet felé lépcsőzetesen emelkedik a hordalékkúp teraszok irányába. Az É-D-i kúpokat a Duna bal parti mellékfolyói K-Ny-i irányban szabdalják. A terület többsége közepes magasságú, tagolt síkság, felszínét 5-15 m vastag laza, homokos, kavicsos üledék borítja. A Gyáli-pataktól délre a domborzat elveszti teraszos jellegét, a magasabb teraszok az alacsonyabbakkal egy szintre kerülnek. Vízrajzi sajátossága, hogy a Gödöllői-dombságból érkező patakok egymással párhuzamosan futnak a Duna-völgybe. A táj egészére jellemző a vízhiányos állapot a száraz éghajlat miatt. A vízminőség szempontjából valamennyi vízfolyás II.osztályú. A talajvíz mélysége É-ról D felé haladva 6m-ről 2 m-re emelkedik, kémiai jellegében a kalcium-magnéziumhidrogénkarbonátos típus az uralkodó. A vizsgált terület környezetében kb. 500 m-re található egy kavics-bányató található. A vizsgált terület távolabbi környezetében található a Gyáli (1)-csatorna, amely egyben a területről érkező csapadékvíz befogadója. A Gyáli-patak (Gyáli 1. főcsatorna) a Ráckevei (Soroksári) Dunába torkolló 32 km hosszú vízfolyás, melynek teljes vízgyűjtő területe 450 km 2. A Budapest délkeleti részén húzódó alsó szakaszt a Fővárosi Önkormányzat kezeli. A felső 24,7 km hosszú vízfolyás-szakasz kizárólagos állami tulajdon, melynek kezelője és üzemeltetője a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (KDV- KÖVIZIG). A vizsgált területen a talajok nagy része a Duna homokhordalékán képződött, a jellemző talajtípusok: a futóhomok, a humuszos homok, a löszös homok, a réti talajok, a lápi réti talajok, homokon kialakult barnaföld, valamint kis területen nyers öntéstalaj is előfordul A természeti környezetből származó egyéb veszélyeztetés A területen a természeti környezetből származó egyéb veszélyeztetéssel nem kell számolni

24 2.6.3 Megállapítás A Telephely a természeti környezeti adottságok nem térnek el lényegesen az országos átlagtól, a kockázatelemezés szempontjából kritikus éghajlati elemmel, egyéb természeti környezeti adottsággal hidrológiai, geológiai sajátossággal nem kell számolni

25 3 A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem bemutatása 3.1 A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem rendeltetése, fő tevékenysége A cargo-patner világszerte működő nemzetközi logisztikai szolgáltató, melynek székhelye Bécsben, Ausztriában van. A cargo-patner több mint 100 saját telephelyet tart fenn 16 európai országban, valamint Indiában, a Kínai Népköztársaságban, Hong-Kongban, Tajvanon, Thaiföldön, Koreában, Indonéziában, Malajziában, Szingapúrban, Sri Lankán, az Egyesült Arab Emirátusokban, Bangladesben, és az USA-ban. A cargo-patner Kft. a Prologis Park DC5. és a DC8 raktárában a logisztikai szolgáltatással együtt bértárolást végez. 3.2 A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemre vonatkozó általános megállapítások, különös tekintettel a veszélyes anyagokra és technológiákra Az Üzemeltető veszélyes anyagok előállításával, különböző termékek gyártásával nem foglalkozik, kizárólag logisztikai tevékenységet folytat. A veszélyes áru ADR elsődleges csomagolása a raktározás folyamán nem kerül megbontásra, a sérült csomagolású veszélyes áru nem raktározható! A raktár-gazdálkodási rendszeren (SPOT, EDI) keresztül történik a bejövő áruk betárolása, rendelések felvétele, zárolások, felszabadítások, szállítmánytervezések, árukiadások adminisztrációja. Az áru átvétele, betárolása, gyűjtése, ellenőrzése, kiadása egyaránt vonalkód leolvasókkal történik, ami biztosítja az adatok gyors átvitelét, csökkenti az adminisztrációs hibalehetőséget és megfelelően hatékonnyá teszi a raktári folyamatokat, valamint a raktárba beérkező áru teljes életútja az átvételtől a vevőig nyomon követhető. 3.3 A jelen lévő veszélyes anyagok leltára Az Üzemeltető által bérelt raktárhelyiségekben kizárólag környezetre veszélyes anyagok - nagyon mérgező a vízi szervezetekre (R50, R50/53) és mérgező a vízi szervezetekre és a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat (R51/53) tárolása történhet. Az Üzemeltető annak érdekében, hogy a Telephelyen a veszélyes áru logisztikai tevékenységét mennyiségi korlátozás nélkül folytathassa vállalja, hogy a Telephelyet felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemként működteti. Jelenlévő mennyiség Alsó küszöbérték Felső küszöbérték 219/2011. besorolás tonna tonna tonna 9. (I) környezetre veszélyes anyagok és > készítmények R50:

26 nagyon mérgező a vízi szervezetekre 9. (I) környezetre veszélyes anyagok és készítmények R51/53: mérgező a vízi szervezetekre és a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat > Jellemző fizikai, kémiai, toxikológiai és természetet károsító tulajdonságok N-(1,3-dimethylbutyl)-N -phenyl-p-phenylenediamine Megjelenés: barna lila pasztillák Szag: aromás Olvadáspont: C Forráspont (at 133,32 Pa) C Sűrűség (20 C): 1056 kg/m 3 Viszkozitás (50 C): 58,2 mpa.s Lobbanáspont 204 C Osztály tűzveszélyességi IV. Ömlesztett sűrűség kg/m 3 Oldékonyság: jól oldódik acetonban R mondat: 43, 50/53 SULFENAX CBS/MG Forma: granulátum Szag: tipikus. Szín: világos barna Olvadáspont: min. 100 C Forráspont: Nincs értékelve Lobbanáspont: ( ) C Oxidáció hajlandóság: lényegtelen Fajsúly: Granulátum: kg/m 3 R mondat: 43, 50/

27 3.4 A veszélyazonosítást megalapozó mélységű információk Technológiai folyamatok Prologis Park bemutatása Külső terület jellemzése Minimum 35 m mélységű rakodóudvar Megfelelő parkolási lehetőség személyautók és teherautók számára Minden oldalról bekerített park, 24-órás biztonsági szolgálattal Kamerarendszerrel felszerelt központi portaszolgálat Irodaterület jellemzése Rugalmas elrendezés, megfelelő szociális helyiségekkel Igény szerint a rakodóterületek feletti galéria szint Fűtés 20 ºC-ra -15 ºC külső hőmérséklet esetén 400 lux átlagos fényerősség Parapet csatorna az informatikai hálózat számára Raktárak jellemzése Vasbeton épületszerkezet 10 méteres tiszta belmagasság ESFR sprinkler rendszer Tetőfelülvilágítók és füstelvezetők Épületen belüli tűzcsapok Gázüzemű feketesugárzó fűtőrendszer 5 C-os teljesítménnyel -15 C külső hőmérséklet esetén 5,000 kg/m² padlóterhelhetőség, 6,000 kg-os pontterhelés 200 lux átlagos fényerősség Hörmann rendszerű, szintkiegyenlítővel ellátott elektromos rakodókapuk és szintbeni rakodókapuk A létesítmények bemutatása A cargo-patner Kft. a Prologis Parkban két területen bérel raktárhelyiséget, a DC5 épületben, valamint a DC8 épületben

28 1. DC 5 raktárépület bemutatása Körítő falszerkezetek: Homlokzati falszerkezet az irodablokknál vasbeton tartószerkezetre, ill. azt kiegészítő acél másodlagos tartószerkezetre rögzített 115/600-as falváztartóból, benne 10 cm ásványgyapot hőszigetelésből, 30 mm-es rögzítő acélprofilon HOESCH HPL300 homlokzati acéllemez burkolóelemekből áll. Az irodablokkon kívüli homlokzatok 115/600-as falvázlartóból, benne 10 cm ásványgyapot hőszigetelésből, rajta 35/207 trapézlemezből készültek. A lábazat különböző magasságú monolit, illetve előre gyártott vasbeton szendvicspanelból készült. A raktár felé eső határoló fal 30 cm vastag nút-féderes POROTHERM téglából készült, a falak alatt a pontalapokra ültetett monolit vasbeton gerendák készültek. Az Irodablokk és a kazánház egy tűzszakaszt képeznek, trafók és a kapcsoló helyiségek önálló tűzszakaszok, valamennyi tűzszakasz-határon kialakított faláttöréseket utólag megfelelő tűzgátló tömítéssel látták el. A téglafalakhoz kapcsolódó vasbeton pilléreknél hő-technikai okból 5 cm vastag cementkötésű fa alapanyagú hőszigetelést (HERAKLITH) alkalmaztak. Födémek, lépcső: Az iroda és szociális blokk földszintje és 1. emelete előregyartott födémpanelekből és monolit mezőkből álló födémmel vannak fedve, a 2. emelet felett csak álmennyezet készült a trapézlemez tetőszerkezetre függesztve. A födémeken átvezető gépészeti áttöréseket utólag megfelelő tűzgátló tömítésekkel látták el. A födémek peremén hő-technikai okból 5 cm vastag cementkötésű fa alapanyagú hőszigetelést (HERAKLITH) alkalmaztak. A lépcsők monolit vasbeton lemezszerkezetek, amelyek a földszinten sávalapokra támaszkodnak. Belső válaszfalak: Az iroda és szociális blokk belső válaszfalai szerelt gipszkarton szerkezetek. Ezek 12,5 cm összvastagságúak, a bordák között ásványgyapot kitöltéssel. Azok a válaszfalak, amelyekre akár csak egy oldalról is csempeburkolat került, 75 mm-es bordavázra szerelt 2x2 rtg. 12,5 mm-es gipszkartonlap borítással készültek. Azok válaszfalak, amelyekre nem került csempeburkolat, 100 mm-es bordavázra szerelt 2x1 rtg. 12,5 mm-es gipsz kartonlap borításúak A vizes helyiségek felőli oldalon impregnált kartont alkalmaztak. A gipszkarton falszerkezeteknek a vasbeton pillérekhez történő csatlakozásánál egy réteg gipszkartonnak a vasbeton előtt történő elvezetésével megoldott a repedésmentesség