CARGO-PARTNER KFT. BIZTONSÁGI JELENTÉS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "CARGO-PARTNER KFT. BIZTONSÁGI JELENTÉS"

Átírás

1 CARGO-PARTNER KFT. GYÁL, PROLOGIS PARK DC5. és DC8. ÉP. BIZTONSÁGI JELENTÉS 2013.

2 A BIZTONSÁGI JELENTÉS NYILVÁNOS VÁLTOZATA! - 2 -

3 Tartalomjegyzék: 1 Általános adatok A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem környezetének bemutatása Telephely megközelíthetősége Lakott területek jellemzése Lakosság által leginkább látogatott létesítmények, közintézmények Természeti területek, műemlékek Természeti értéket képviselő terület Műemlékek és turisztikai nevezetességek Megállapítás Természeti környezetre vonatkozó információk Meteorológiai jellemzők Geológiai és hidrológiai jellemzők Geológiai jellemzők A természeti környezetből származó egyéb veszélyeztetés Megállapítás A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem bemutatása A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem rendeltetése, fő tevékenysége A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemre vonatkozó általános megállapítások, különös tekintettel a veszélyes anyagokra és technológiákra A jelen lévő veszélyes anyagok leltára Jellemző fizikai, kémiai, toxikológiai és természetet károsító tulajdonságok A veszélyazonosítást megalapozó mélységű információk Technológiai folyamatok Prologis Park bemutatása A létesítmények bemutatása A veszélyes anyagokkal kapcsolatos legsúlyosabb baleseti lehetőségek bemutatása A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelése Bevezetés Élővízbe kerülés Helyzetfelmérés Veszélyelemzés Megállapítás Kiszóródás

4 4.3.1 Helyzetfelmérés Kifolyás / Kiömlés Helyzetfelmérés Tűz kialakulása Helyzetfelmérés Toxikus égéstermékek Helyzetfelmérés Kockázatelemzés Integrált halálozás egyéni kockázat Társadalmi kockázat Eredmények értékelése Sérülés egyéni kockázat A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés eszközrendszere Veszélyhelyzeti vezetési létesítmény Vezetőállomány veszélyhelyzeti értesítésének eszközrendszere Üzemi dolgozók veszélyhelyzeti riasztásának eszközrendszere Veszélyhelyzeti híradás eszközei és rendszerei Távérzékelő rendszerek, helyzet értékelését és a döntések előkészítését segítő informatikai rendszerek Riasztást, a védekezést és a következmények csökkentését végző végrehajtó szervezetek Rendszeresített egyéni védőeszközök Tűzvédelmi eszközök Egyéb szaktechnikai eszközök A védekezésbe bevonható külső erőket és eszközök Biztonsági irányítási rendszer A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésével kapcsolatos fő célkitűzések Szervezet és személyzet A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyek azonosítása és értékelése Változtatások kezelése Védelmi tervezés Rendkívüli esemény, súlyos ipari baleset jelentési rend

5 6.6.1 Azonnali jelentés Kivizsgálást követő jelentés Változások jelentése Belső audit és vezetőségi átvizsgálás A biztonsági jelentés készítői

6 1 Általános adatok Veszélyes üzem neve: Üzemeltető neve: Üzemeltető székhelye: cargo-patner Kft. DC5. és DC8. raktár cargo-patner Kft Gyál, Prologis Park DC5. ÉP. Az üzem (telephely) pontos címe: - Az üzem tevékenységi köre, rendeltetése: Az üzem levelezési címe: Raktározás, Logisztika 2360 Gyál, Prologis Park DC5. ép. Telefon munkaidőben (központ, titkárság, ügyelet): Telefon munkaidőn kívül: - Fax (központi): Vezető neve, beosztása: Vezető levelezési címe: Becze Attila, Ügyvezető Igazgató 2360 Gyál, Prologis Park DC5.ÉP. Vezető telefonszáma, fax száma: Tel: , Fax: Kapcsolattartó neve, beosztása: Gubek Tibor, Logisztikai Vezető Kapcsolattartó telefonszáma, fax száma: Tel: , Fax: GPS koordináta: ,

7 2 A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem környezetének bemutatása 2.1 Telephely megközelíthetősége A cargo-patner Kft. DC5-ös és DC8 Raktár (továbbiakban Telephely) 2360 Gyál, Prologis Park területén helyezkedik el. A Telephely az M5-ös autópályáról közelíthető meg, melyet az alábbi térkép mutat be: 2.2 Lakott területek jellemzése A Telephely 1000 méteres övezetében lakott terület nem található, mint azt az alábbi térkép mutatja. -7-

8 A legközelebbi lakott terület déli irányban méter távolságban (Gyál, Némedi Szőlő Újvilág utca) található. A lakott terület elhelyezkedését az alábbi térkép szemlélteti: A Telephelytől észak-keleti irányban a legközelebbi lakott terület Gyál, Fácános dűlő, távolsága kb méter légvonalban. Megállapítás: A Telephelyen kizárólag környezetre veszélyes anyagok (R50, R50/53, R51/53) tárolása történik. A környezetre veszélyes anyagok a lakosságot közvetlenül nem veszélyeztetik, a lakossági adatok a veszélyelemzés szempontjából indifferensek, mivel halálozás egyéni kockázat, valamint társadalmi kockázat nem számolható. 2.3 Lakosság által leginkább látogatott létesítmények, közintézmények A Telephely 1000 méteres övezetében közintézmények nem találhatók. A lakosság által leginkább látogatott létesítmények, közintézmények: 1. Polgármesteri Hivatal 2360 Gyál, Kőrösi út Körzetközponti Okmány- és Ügyfélszolgálati Iroda 2360 Gyál, Somogyi Béla u Arany János Közösségi Ház és Városi Könyvtár 2360 Gyál, Körösi u Gyál Városfejlesztési és Városüzemeltetési Kft Gyál, Rákóczi út Gyáli Nevelési Tanácsadó és Logop. Szakszolgálat 2360 Gyál, Rákóczi u Gyáli Rendőrőrs 2360 Gyál, Bajcsy u Városi Egészségügyi Központ 2360 Gyál, József Attila u Fagyöngy Gyógyszertár 2360 Gyál, József Attila u. 2/a. 9. Gyál Liget Patika 2360 Gyál, Vecsési út Aranyág Gyógyszertár 2360 Gyál, Kőrösi út Ady Endre Általános Iskola 2360 Gyál, Ady Endre u

9 12. Bartók Béla Általános Iskola 2360 Gyál, Bartók Béla út Kodály Zoltán Zeneiskola 2360 Gyál, Bartók B. u Zrínyi Miklós Általános Iskola 2360 Gyál Kossuth u Eötvös József Ált. Iskola és Közgazd. Szakközépisk Gyál, Erdősor u Liliom Óvoda 2360 Gyál, Liliom utca Tátika Óvoda 2360 Gyál, Klapka György utca Tulipán Óvoda 2360 Gyál, Tulipán u Bóbita Bölcsőde 2360 Gyál, Klapka György u Galopp Major Panzió, Vendéglő és Lovarda 2360 Gyál, Némediszőlő 0107/ Csini Panzió Drink Bár 2360 Gyál, Tóth Árpád u Erdőalja Bt Gyál, Erdőalja utca Arizona Söröző 2360 Gyál, Vecsési út Éden Park Étterem Pizzéria 2360 Gyál, Bacsó Béla u Gyáli Cukrászda és Kávézó 2360 Gyál, Széchenyi u Tükör Étterem 2360 Gyál, Kőrösi út Felsővasútállomás-Resti 2360 Gyál, Felső Vasútállomás u. A fenti intézmények, valamint a Telephely elhelyezkedését az alábbi térkép mutatja be: Megállapítás A Telephely 1000 méteres övezetében közintézmény, tömegtartózkodási hely nem található. -9-

10 2.4 Természeti területek, műemlékek Természeti értéket képviselő terület A Telephely 1000 méteres övezetében természeti értéket képviselő terület nem található. A Natura 2000-es területek elhelyezkedését az alábbi térkép mutatja be: Műemlékek és turisztikai nevezetességek A Telephely 1000 méteres övezetében műemlékek és turisztikai nevezetességek nem találhatók. A tágabb környezetben elhelyezkedő Műemlékek és turisztikai nevezetességek: Megállapítás A Telephely 1000 méteres övezetében természeti értéket képviselő területek, műemlékek és turisztikai nevezetességek nem találhatók

11 2.5 Természeti környezetre vonatkozó információk Meteorológiai jellemzők A Telephelyen meteorológiai állomás nem üzemel, ezért a meteorológiai jellemzéshez Budapest (kb. 10 km távolság) adatait alkalmazzuk. A Hőmérséklet: Az éves középhőmérsékletek sorozatát tekintve jelentős ingadozást láthatunk a XX. század folyamán. Az 1940-es évek közepéig emelkedett a hőmérséklet, majd egy hidegebb periódus következett be, a melegedési folyamat az 1970-es években kezdődött ismét, és azóta is tart. Hideg évek túlnyomórészt a század első felében fordultak elő Budapesten. Az évszázad leghidegebb éve 1940, amikor az évi középhőmérséklet mindössze 8,8 ºC volt. Az évi középhőmérséklet változását között az alábbi ábra mutatja be: A es időszakban a legmelegebb évek a globális hőmérsékleti tendenciákkal összhangban a múlt század utolsó évtizedében léptek fel, ezek rendre 2000, 1994 és 1992 voltak. Az éves középhőmérsékletek sorozatából az közötti időszak átlaghőmérsékletére 11,4ºC adódik, ami mintegy két tized fokkal meghaladja az előző, közötti periódus átlagát. A hőmérséklet átlagos éves járását tekintve elmondható, hogy a január havi átlagok a legalacsonyabbak, a júliusiak pedig a legmagasabbak. A legmelegebb és a leghidegebb hónap középhőmérséklete közötti különbség az éves közepes hőingás. Budapest megfigyelési sorozatán ez az érték általában 20ºC körül alakul, de előfordultak kiugróan magas (28,3ºC), illetve alacsony (13,5ºC) értékek is, főleg a század középső évtizedeiben. Az évi minimum hőmérsékleteket között az alábbi ábra mutatja be:

12 Hideg telek gyakrabban léptek fel a század elején, az közötti időszakban a leghidegebb évszak középhőmérséklete 1,6ºC. A téli hónapok közül leghidegebb a január, között a januári átlag -0,5ºC, míg az intervallumban a januárok átlaga már pozitív, 1ºC-kal magasabb, mint az előző normál érték. A téli hónapok középhőmérséklete változékony az egyes évek között, voltak évek, amikor a napi középhőmérsékletek csak néhány esetben csökkentek 0ºC alá. Rendkívüli hideget regisztráltak azonban 1942 januárjában, amikor a havi középhőmérséklet Budapesten mindössze -8,7ºC-ot tett ki, a hónap minden napján negatív volt a napi maximum. A legenyhébb 1983 januárja volt, 4,8ºC-os havi átlaghőmérséklet és 2,3ºC-os átlagos havi minimumhőmérséklet lépett fel, ezek már megközelítik a márciusra jellemző értékeket. A leghidegebbet február 11-én mérték, a minimumhőmérő -23,4ºC-ot mutatott ezen a napon. Fagyos napok, vagyis amikor a napi minimumhőmérséklet 0ºC alá süllyed, döntően november és március között alakulnak ki, számuk az egyes években igen eltérő lehet. A század első felében fellépő hideg telek következtében három olyan év is volt, amikor a fagyos napok száma elérte a 100-at. Számuk jelentősen csökkent, a század folyamán mintegy 12 nappal lett kevesebb. A megfigyelések szerint a század utolsó harmadában egyedül 1996-ban alakult ki 80-nál több fagyos nap. A fagyos napok (T 0 C) számát éves eloszlásban az alábbi ábra mutatja be:

13 A nyári hónapok közül a legmelegebb a július, átlagában 21,8ºC. A legmelegebb 1995 júliusa volt 24,9ºC-os havi átlaghőmérséklettel, a leghűvösebb pedig az 1913-as év júliusa, a havi átlag mindössze 18ºC-ot tett ki ebben a hónapban. Az eddigi legmagasabb havi középhőmérsékletet 1992 augusztusában észlelték, értéke 26,6ºC. A 100 éves idősor abszolút maximuma 39,5ºC, július 28-án lépett fel. A melegebb periódusok jellemzői a hőségnapok, amikor a napi maximumhőmérséklet eléri a 30 C-ot. Kiemelkedően magas számban fordultak elő hőségnapok 1947 nyarán, 53-szor regisztráltak 30ºC-nál magasabb napi maximumhőmérsékletet. Az időszak nyarai átlagosan 21 hőségnappal jellemezhetők. Az 1970-es évek közepétől rendkívüli módon megemelkedett a meleg éjszakák száma, a 100 év tekintetében mintegy 9 nappal, például 1992-ben és 1994-ben 30 olyan nap volt, amikor a hőmérséklet nem csökkent 20ºC alá. Az évi maximum hőmérsékleteket között az alábbi ábra mutatja be: A tavaszi időszakra a gyors melegedés jellemző. Míg márciusban a havi középhőmérséklet 7ºC alatt van, addig a májusi átlag megközelíti a 17ºC-ot. A tavaszok sokéves

14 átlaghőmérséklete között 11,8ºC. A múlt század utolsó éveinek pozitív eltérései miatt jelentős melegedés tapasztalható ebben az évszakban is az elemzett időszak során. A három őszi hónap átlaghőmérsékletei az átmeneti jelleg miatt, hasonlóan a tavaszi hónapokhoz, nagy eltérést mutatnak. Szeptemberben a sokévi átlaghőmérséklet 17ºC, októberben 11ºC, novemberben pedig 5ºC körül alakul. Az őszi hőmérsékletek es átlaga 11,2ºC. Hűvös őszök főleg a XX. század elején domináltak, a növekedés a teljes idősort tekintve ebben az évszakban a leglassúbb. Az évi abszolút hőmérsékleti szélsőértékek átlagaival jellemezhetők az átlagosan egy éven belül várható extrém hőmérsékletek. Az es időszakra vett átlagos abszolút maximum 34,7ºC, három tized fokkal magasabb, mint az es érték, az abszolút minimumok átlagosan -10,6ºC-ot vettek fel 1971 és 2000 között, ez két tized fokkal alacsonyabb érték a korábbi normál időszak átlagánál. Csapadékviszonyok: A budapesti éves csapadék es átlaga 534 mm. Az elmúlt évszázad folyamán a csapadék mennyisége csökkent, mértéke a 100 év alatt megközelítette a 10%-ot. Az évek közötti változékonyság igen jelentős, a csökkenés ellenére nagycsapadékú évek a század végén is előfordultak, s voltak aszályos évek a század első felében is. A legszárazabb és legnedvesebb évek csapadékösszege között több, mint kétszeres a különbség. A száz év alatt kétszer haladta meg az éves csapadékmennyiség a 900 mm-t, a konkrét érték 1937-ben 988 mm, 1915-ben 940 mm volt. A legszárazabb négy évben (1997, 1992, 2000, 1973) a 400 mmt sem érte el az éves összeg. A legnagyobb napi csapadékösszegek éves eloszlását az alábbi ábra mutatja be: A tavaszi csapadékmennyiség sokévi átlaga 134 mm, a 100 év alatti csökkenés ebben az évszakban volt a legjelentősebb, megközelítette a 30%-ot. A legszárazabb tavasz 1993-ban

15 volt, amikor a 3 hónap alatt lehullott mennyiség nem érte el a 45 mm-t. A legtöbb csapadék az éves szinten is a legcsapadékosabb 1937-es évben hullott, ekkor 382 mm volt az évszakos összeg, ami több mint másfélszerese a második legnedvesebb tavasz évszakos összegének (1914, 214 mm). A tavasz előrehaladtával a csapadék mennyisége folyamatosan nő, a márciusi átlagos 30 mmes összeg csupán 1 mm-el haladja meg a legszárazabb, februári értéket, májusban viszont ennek több mint kétszerese, 62 mm a sokévi átlag. Az átlagos növekedés ellenére, a csapadék nagy változékonyságának köszönhetően a 100 év alatti két legszárazabb tavaszi hónap 1973 májusa és 1910 márciusa volt 0,8 mm havi összeggel. A legcsapadékosabb két hónap a már említett 1937-es év márciusa és májusa volt 150 mm-t meghaladó értékekkel. A nyári csapadékösszeg es átlaga 158 mm, eloszlása a 100 év alatt gyakorlatilag egyenletes volt. A század elején és végén egyformán előfordultak aszályos és árvizeket okozó, nagycsapadékú évek is. A legszárazabb, 50 mm körüli csapadékösszegű három nyár is nagyjából 50 évenként követi egymást (1904, 1947 és 2000). Legtöbb, 420 mm-t meghaladó mennyiségű eső 1999 és 1955 nyarán hullott, ami 100 mm-rel több, mint az ezt követő rekordok. Az év legcsapadékosabb hónapja általában a június, melynek átlagos csapadékösszege 63 mm, a július és augusztus ennél lényegesen szárazabb, 45 mm és 49 mm a sokévi átlag. Ennek ellenére a 100 év alatti legcsapadékosabb hónap 1955 augusztusa volt 263 mm-rel, a legcsapadékosabb júniusban, 1999-ben ennél 25 mm-rel kevesebb eső esett. A legszárazabb hónapok a nyár második részében alakultak ki, júliusban 8, augusztusban 6 évben maradt 10 mm alatt a havi összeg, a legaszályosabb nyári hónapban, 1962 augusztusában 0,3 mm volt. Az őszi csapadékmennyiség sokévi átlaga 133 mm. Gyakorlatilag megegyezik a tavaszi értékkel, de a 100 év alatti csökkenés ősszel nem olyan jelentős, 20% körüli érték. A száraz őszök eloszlása viszonylag egyenletes volt a XX. században, a legszárazabb, 1986-os őszön az évszakos összeg nem érte el a 30 mm-t. A legcsapadékosabb őszökön (1952, 1915 és 1993 folyamán) 280 mm fölötti értékeket mértek. Az őszi hónapok közül november a legcsapadékosabb, a sokévi átlag 53 mm, míg szeptemberben és októberben egyaránt 40 mm. A múlt század legszárazabb őszi hónapjai közül szeptemberben 8, októberben 7 olyan volt, mikor a havi összeg nem érte el az 5 mm-t. A 100 év alatt egyetlenegyszer, 1995 októberében fordult elő, hogy a havi összeg 0 mm volt, ebben a hónapban csapadéknyomot is csupán négy alkalommal regisztráltak. A téli csapadék közötti átlaga 110 mm. Ez a legszárazabb évszakunk. A téli csapadék rendkívül fontos a talaj vízzel való feltöltődése szempontjából, ezért a száz év alatti,

16 mintegy 12%-os csökkenés nagy károkat okozhat egyes növénykultúrák fejlődésében. Az elmúlt évszázad legszárazabb két tele az utolsó évtizedre esett, ekkor az évszakos összeg nem érte el a 40 mm-t (1989/1990 és 1991/92 folyamán). A három téli hónap közül rövidsége miatt is február a legszárazabb, a sokéves átlag 29 mm. Januárban 37 mm, míg decemberben a februári érték másfélszerese, 44 mm a szokásos összeg. A 100 év alatt a februári csapadék változott legszélsőségesebben a téli hónapok között, ebben a hónapban mérték a legkevesebb (1998, 0,2 mm) és szárazsága ellenére a legtöbb csapadékot (1969, 136 mm) is. Száraz hónapok egyébként a tél minden szakaszában előfordultak, a múlt században decemberben 5, januárban 2, februárban 7 alkalommal fordult elő, hogy 5 mm-nél kevesebb volt a havi összeg. A csapadékos napok számának es átlaga 77, a 100 év alatt közel 20%-kal csökkent. Az elmúlt évszázadban a csapadékos napok száma és a csapadék éves összege egyaránt csökkent, ezért érdekes, hogy az egy csapadékos napra jutó átlagos csapadék mennyisége néhány millimétert nőtt. A havas napok száma között átlagosan 31 volt, a 100 év alatt mintegy 17%-kal csökkent, amihez a csapadékmennyiség csökkenése és a hőmérséklet emelkedése egyaránt hozzájárult. A leghavasabb telek az 1935 és 1956 közötti időszakban fordultak elő, a hóban legszegényebb év pedig 1989 volt, amikor mindössze 4 napon hullott hó. Szél: Az átlagos szélsebesség alapján hazánkat mérsékelten szeles területnek minősíthetjük. A szélsebesség évi átlagai 2-4 m/s között változnak. A legszelesebb időszak a tavasz első fele (március, április hónapok), míg a legkisebb szélsebességek általában ősz elején tapasztalhatók. A szélsebesség havi átlagait mutatja be az alábbi ábra Budapest- Pestszentlőricen:

17 A fenti ábra alapján elmondható, hogy a szokásosnál sokkal kevésbé volt szeles a év időjárása Budapest-Pestszentlőricen, és az évi menet sem a sokévi átlagnak megfelelően alakult. A tavaszi maximum márciusra tolódott, de értéke így is elmaradt a sokévi átlagtól, a nyári másodmaximum május-júniusban következett be. Az ősz végén általában tapasztalható nagyobb szélsebességek 2005-ben ősszel nem, csak decemberben jelentkeztek. A szélsebesség havi átlagai Budapest-Pestszentlőricen 2005-ben az es normál százalékában mutatja be az alábbi ábra: A Budapest-Pestszentlőrincnek közötti óránkénti szélsebességi értékeiből számolt relatív gyakoriságot mutatja be az alábbi oszlopdiagram. Az ötévi átlag alapján elmondható, hogy az eloszlás balra torzult, mivel az átlagnál alacsonyabb szélsebességek fordulnak elő gyakrabban. Az átlagnál nagyobb szelek ritkábbak, de nagyon nagy értékek is felléphetnek

18 A szélsebesség relatív gyakorisága Budapest-Pestszentlőricen 2005-ben az 1,1-2,0 m/s-os (leggyakoribb) sebességek az ötévi átlagnál többször, a 2,1-3,0 m/s-os értékek átlag körüli mértékben, a többi szélsebesség átlag alatti számban fordultak elő. Kevesebbszer mértek tehát 2005-ben 1 m/s-nál gyengébb szelet, de a szeles- (>=10m/s) és a viharos (>=15 m/s) napok száma is többnyire átlag alatt maradt. A szeles és a viharos napok számának évi menete Budapest-Pestszentlőricen

19 Szeles napok száma a normál százalékában Viharos napok száma a normál százalékában A szélirány gyakorisági eloszlása látható az alábbi ábrán Budapest-Pestszentlőrinc és évi adatai alapján. Az ábra jól mutatja, hogy Budapest esetében érvényre jut az Atlantióceán és a Földközi-tenger felől érkező ciklonok által meghatározott északnyugati szélirány. A keleties szélirány hangsúlyozottabb megjelenésének oka a városi hősziget hatás, valamint a Duna és a Pesti-síkság közötti helyi légkörzés egymást erősítő hatásában keresendő

20 A szélirány relatív gyakorisága Budapest-Pestszentlőricen A vizsgált terület Budapest XXIII. Kerület határában helyezkedik el, a térségre jellemző évi meteorológiai adatok metnet.hu portálon nyilvántartott adatok alapján: Budapest XXIII. Éves középhőmérséklet 13.5 C Éves átlagos minimumhőmérséklet 9 C Éves átlagos maximumhőmérséklet 18.1 C Évi abszolút minimum -6.8 C Évi abszolút maximum 40.1 C Legnagyobb napi hőingás 18.7 C Éves csapadékösszeg mm Legcsapadékosabb nap 42.9 mm Csapadékos napok száma 121 Jelentős csapadékú napok száma 43 Zivataros napok száma 21 Forró napok száma 16 Hőségnapok száma 48 Nyári napok száma

21 Fagyos napok száma 58 Téli napok száma 8 Zord napok száma 0 Ködös napok száma 10 A térségre jellemző évi meteorológiai adatok metnet.hu portálon nyilvántartott adatok alapján: Budapest XXIII. Éves középhőmérséklet 13.2 C Éves átlagos minimumhőmérséklet 8.1 C Éves átlagos maximumhőmérséklet 18.2 C Évi abszolút minimum C Évi abszolút maximum 38.7 C Legnagyobb napi hőingás 20.3 C

22 Éves csapadékösszeg mm Legcsapadékosabb nap 22.2 mm Csapadékos napok száma 102 Jelentős csapadékú napok száma 31 Zivataros napok száma 19 Forró napok száma 21 Hőségnapok száma 68 Nyári napok száma 118 Fagyos napok száma 64 Téli napok száma 24 Zord napok száma 9 Ködös napok száma

23 2.6 Geológiai és hidrológiai jellemzők Geológiai jellemzők A vizsgált terület a Dunamenti-síkság nagytáj területén helyezkedik el, ezen belül az északi elhelyezkedésű, élénkebb domborzatú, teraszos hordalékkúpokkal tagolt Pesti hordalékkúpsíkság kistáj területén. A Pesti hordalékkúp-síkság területe 850 km 2, Nagytarcsa vonalától délre az AlsónémediÚjhartyán vonalig, kelet felé a Maglód-Nyáregyháza vonalig húzódik. Ezen a kistájon helyezkedik el Csévharaszt, Vasad, Üllő, Ecser, Vecsés, Gyál, Felsőpakony, Alsónémedi, Ócsa, Inárcs, Kakucs, Újhartyán. Magassága tszf-i 98 és 251 m közötti, kelet felé lépcsőzetesen emelkedik a hordalékkúp teraszok irányába. Az É-D-i kúpokat a Duna bal parti mellékfolyói K-Ny-i irányban szabdalják. A terület többsége közepes magasságú, tagolt síkság, felszínét 5-15 m vastag laza, homokos, kavicsos üledék borítja. A Gyáli-pataktól délre a domborzat elveszti teraszos jellegét, a magasabb teraszok az alacsonyabbakkal egy szintre kerülnek. Vízrajzi sajátossága, hogy a Gödöllői-dombságból érkező patakok egymással párhuzamosan futnak a Duna-völgybe. A táj egészére jellemző a vízhiányos állapot a száraz éghajlat miatt. A vízminőség szempontjából valamennyi vízfolyás II.osztályú. A talajvíz mélysége É-ról D felé haladva 6m-ről 2 m-re emelkedik, kémiai jellegében a kalcium-magnéziumhidrogénkarbonátos típus az uralkodó. A vizsgált terület környezetében kb. 500 m-re található egy kavics-bányató található. A vizsgált terület távolabbi környezetében található a Gyáli (1)-csatorna, amely egyben a területről érkező csapadékvíz befogadója. A Gyáli-patak (Gyáli 1. főcsatorna) a Ráckevei (Soroksári) Dunába torkolló 32 km hosszú vízfolyás, melynek teljes vízgyűjtő területe 450 km 2. A Budapest délkeleti részén húzódó alsó szakaszt a Fővárosi Önkormányzat kezeli. A felső 24,7 km hosszú vízfolyás-szakasz kizárólagos állami tulajdon, melynek kezelője és üzemeltetője a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (KDV- KÖVIZIG). A vizsgált területen a talajok nagy része a Duna homokhordalékán képződött, a jellemző talajtípusok: a futóhomok, a humuszos homok, a löszös homok, a réti talajok, a lápi réti talajok, homokon kialakult barnaföld, valamint kis területen nyers öntéstalaj is előfordul A természeti környezetből származó egyéb veszélyeztetés A területen a természeti környezetből származó egyéb veszélyeztetéssel nem kell számolni

24 2.6.3 Megállapítás A Telephely a természeti környezeti adottságok nem térnek el lényegesen az országos átlagtól, a kockázatelemezés szempontjából kritikus éghajlati elemmel, egyéb természeti környezeti adottsággal hidrológiai, geológiai sajátossággal nem kell számolni

25 3 A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem bemutatása 3.1 A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem rendeltetése, fő tevékenysége A cargo-patner világszerte működő nemzetközi logisztikai szolgáltató, melynek székhelye Bécsben, Ausztriában van. A cargo-patner több mint 100 saját telephelyet tart fenn 16 európai országban, valamint Indiában, a Kínai Népköztársaságban, Hong-Kongban, Tajvanon, Thaiföldön, Koreában, Indonéziában, Malajziában, Szingapúrban, Sri Lankán, az Egyesült Arab Emirátusokban, Bangladesben, és az USA-ban. A cargo-patner Kft. a Prologis Park DC5. és a DC8 raktárában a logisztikai szolgáltatással együtt bértárolást végez. 3.2 A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemre vonatkozó általános megállapítások, különös tekintettel a veszélyes anyagokra és technológiákra Az Üzemeltető veszélyes anyagok előállításával, különböző termékek gyártásával nem foglalkozik, kizárólag logisztikai tevékenységet folytat. A veszélyes áru ADR elsődleges csomagolása a raktározás folyamán nem kerül megbontásra, a sérült csomagolású veszélyes áru nem raktározható! A raktár-gazdálkodási rendszeren (SPOT, EDI) keresztül történik a bejövő áruk betárolása, rendelések felvétele, zárolások, felszabadítások, szállítmánytervezések, árukiadások adminisztrációja. Az áru átvétele, betárolása, gyűjtése, ellenőrzése, kiadása egyaránt vonalkód leolvasókkal történik, ami biztosítja az adatok gyors átvitelét, csökkenti az adminisztrációs hibalehetőséget és megfelelően hatékonnyá teszi a raktári folyamatokat, valamint a raktárba beérkező áru teljes életútja az átvételtől a vevőig nyomon követhető. 3.3 A jelen lévő veszélyes anyagok leltára Az Üzemeltető által bérelt raktárhelyiségekben kizárólag környezetre veszélyes anyagok - nagyon mérgező a vízi szervezetekre (R50, R50/53) és mérgező a vízi szervezetekre és a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat (R51/53) tárolása történhet. Az Üzemeltető annak érdekében, hogy a Telephelyen a veszélyes áru logisztikai tevékenységét mennyiségi korlátozás nélkül folytathassa vállalja, hogy a Telephelyet felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemként működteti. Jelenlévő mennyiség Alsó küszöbérték Felső küszöbérték 219/2011. besorolás tonna tonna tonna 9. (I) környezetre veszélyes anyagok és > készítmények R50:

26 nagyon mérgező a vízi szervezetekre 9. (I) környezetre veszélyes anyagok és készítmények R51/53: mérgező a vízi szervezetekre és a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat > Jellemző fizikai, kémiai, toxikológiai és természetet károsító tulajdonságok N-(1,3-dimethylbutyl)-N -phenyl-p-phenylenediamine Megjelenés: barna lila pasztillák Szag: aromás Olvadáspont: C Forráspont (at 133,32 Pa) C Sűrűség (20 C): 1056 kg/m 3 Viszkozitás (50 C): 58,2 mpa.s Lobbanáspont 204 C Osztály tűzveszélyességi IV. Ömlesztett sűrűség kg/m 3 Oldékonyság: jól oldódik acetonban R mondat: 43, 50/53 SULFENAX CBS/MG Forma: granulátum Szag: tipikus. Szín: világos barna Olvadáspont: min. 100 C Forráspont: Nincs értékelve Lobbanáspont: ( ) C Oxidáció hajlandóság: lényegtelen Fajsúly: Granulátum: kg/m 3 R mondat: 43, 50/

27 3.4 A veszélyazonosítást megalapozó mélységű információk Technológiai folyamatok Prologis Park bemutatása Külső terület jellemzése Minimum 35 m mélységű rakodóudvar Megfelelő parkolási lehetőség személyautók és teherautók számára Minden oldalról bekerített park, 24-órás biztonsági szolgálattal Kamerarendszerrel felszerelt központi portaszolgálat Irodaterület jellemzése Rugalmas elrendezés, megfelelő szociális helyiségekkel Igény szerint a rakodóterületek feletti galéria szint Fűtés 20 ºC-ra -15 ºC külső hőmérséklet esetén 400 lux átlagos fényerősség Parapet csatorna az informatikai hálózat számára Raktárak jellemzése Vasbeton épületszerkezet 10 méteres tiszta belmagasság ESFR sprinkler rendszer Tetőfelülvilágítók és füstelvezetők Épületen belüli tűzcsapok Gázüzemű feketesugárzó fűtőrendszer 5 C-os teljesítménnyel -15 C külső hőmérséklet esetén 5,000 kg/m² padlóterhelhetőség, 6,000 kg-os pontterhelés 200 lux átlagos fényerősség Hörmann rendszerű, szintkiegyenlítővel ellátott elektromos rakodókapuk és szintbeni rakodókapuk A létesítmények bemutatása A cargo-patner Kft. a Prologis Parkban két területen bérel raktárhelyiséget, a DC5 épületben, valamint a DC8 épületben

28 1. DC 5 raktárépület bemutatása Körítő falszerkezetek: Homlokzati falszerkezet az irodablokknál vasbeton tartószerkezetre, ill. azt kiegészítő acél másodlagos tartószerkezetre rögzített 115/600-as falváztartóból, benne 10 cm ásványgyapot hőszigetelésből, 30 mm-es rögzítő acélprofilon HOESCH HPL300 homlokzati acéllemez burkolóelemekből áll. Az irodablokkon kívüli homlokzatok 115/600-as falvázlartóból, benne 10 cm ásványgyapot hőszigetelésből, rajta 35/207 trapézlemezből készültek. A lábazat különböző magasságú monolit, illetve előre gyártott vasbeton szendvicspanelból készült. A raktár felé eső határoló fal 30 cm vastag nút-féderes POROTHERM téglából készült, a falak alatt a pontalapokra ültetett monolit vasbeton gerendák készültek. Az Irodablokk és a kazánház egy tűzszakaszt képeznek, trafók és a kapcsoló helyiségek önálló tűzszakaszok, valamennyi tűzszakasz-határon kialakított faláttöréseket utólag megfelelő tűzgátló tömítéssel látták el. A téglafalakhoz kapcsolódó vasbeton pilléreknél hő-technikai okból 5 cm vastag cementkötésű fa alapanyagú hőszigetelést (HERAKLITH) alkalmaztak. Födémek, lépcső: Az iroda és szociális blokk földszintje és 1. emelete előregyartott födémpanelekből és monolit mezőkből álló födémmel vannak fedve, a 2. emelet felett csak álmennyezet készült a trapézlemez tetőszerkezetre függesztve. A födémeken átvezető gépészeti áttöréseket utólag megfelelő tűzgátló tömítésekkel látták el. A födémek peremén hő-technikai okból 5 cm vastag cementkötésű fa alapanyagú hőszigetelést (HERAKLITH) alkalmaztak. A lépcsők monolit vasbeton lemezszerkezetek, amelyek a földszinten sávalapokra támaszkodnak. Belső válaszfalak: Az iroda és szociális blokk belső válaszfalai szerelt gipszkarton szerkezetek. Ezek 12,5 cm összvastagságúak, a bordák között ásványgyapot kitöltéssel. Azok a válaszfalak, amelyekre akár csak egy oldalról is csempeburkolat került, 75 mm-es bordavázra szerelt 2x2 rtg. 12,5 mm-es gipszkartonlap borítással készültek. Azok válaszfalak, amelyekre nem került csempeburkolat, 100 mm-es bordavázra szerelt 2x1 rtg. 12,5 mm-es gipsz kartonlap borításúak A vizes helyiségek felőli oldalon impregnált kartont alkalmaztak. A gipszkarton falszerkezeteknek a vasbeton pillérekhez történő csatlakozásánál egy réteg gipszkartonnak a vasbeton előtt történő elvezetésével megoldott a repedésmentesség

LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ

LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ CARGO-PARTNER KFT. GYÁL, PROLOGIS PARK DC5. és DC8. ÉP.. LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ 2013. 1 A veszélyes ipari üzemről szóló információkat. 1.1 A veszélyes ipari üzem (gazdasági társaság) cégneve, székhelye,

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. szeptember - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Féléves hidrometeorológiai értékelés

Féléves hidrometeorológiai értékelés Féléves hidrometeorológiai értékelés Csapadék 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le a KÖTIVIZIG területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

Agrometeorológiai összefoglaló

Agrometeorológiai összefoglaló Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. szeptember kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Magyarország éghajlatának alakulása a január-október időszakban

Magyarország éghajlatának alakulása a január-október időszakban Magyarország éghajlatának alakulása a 2013. január-október időszakban Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan alakult hazánk időjárása az idei év első tíz hónapja során. Az elmúlt két év aszályos időjárása

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól

A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 júliusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 59 mm (Drávaszabolcs) és 239 mm (Pankota) [Csongrád m.] között alakult,

Részletesebben

A katasztrófavédelem megújított rendszere

A katasztrófavédelem megújított rendszere A katasztrófavédelem megújított rendszere MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGA ÁLLAM BM OKF ÁLLAM- POLGÁR... A régi Kat. törvény alapvetően jó volt DE 10 év 2010. évi árvízi veszélyhelyzet; vörösiszap katasztrófa kezelésének

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A 2015/2016-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ A 2015/2016-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL A l s ó - T i s z a - v i d é k i V í z ü g y i I g a z g a t ó s á g 6 7 2 0 S z e g e d, S t e f á n i a 4. P f. 3 9 0 Telefon: (62) 599-599, Telefax: (62) 420-774, E-mail: titkarsag@ativizig.hu ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. január kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült november 29.

Hidrometeorológiai értékelés Készült november 29. idrometeorológiai értékelés Készült 211. november 29. Csapadék: Az Igazgatóság területére 211 január 1 november 3-ig összesen 322 mm csapadék hullott ami 15,9 mm-el kevesebb, mint a sokévi átlag arányos

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. május - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2011. december Decemberben a hazánk csapadékszegény időjárását meghatározó anticiklonális időjárási helyzet megszűnt, és újra a ciklonok vették át az időjárásunk irányítását.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. július Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG HELYIVÍZKÁR_ELHÁRÍTÁSI TERV

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG HELYIVÍZKÁR_ELHÁRÍTÁSI TERV Újhartyán Község Önkormányzata 2367 Újhartyán, Fő utca 21.sz. Telefon:29/372-133.Fax:372-025 E-mail cím: Nyilvántartási szám: Jóváhagyom Újhartyán, 2008.szeptember 20. Egyetértek: Budapest, 2008 Schulcz

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2014. november - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Kiadás: 2010. 11. 07. Oldalszám: 1/5 Felülvizsgálat: 2010. 11. 13. Változatszám: 2

Kiadás: 2010. 11. 07. Oldalszám: 1/5 Felülvizsgálat: 2010. 11. 13. Változatszám: 2 Kiadás: 2010. 11. 07. Oldalszám: 1/5 1. A keverék és a társaság azonosítása 1.1. A keverék azonosítása: égetett alumíniumoxid kerámiák 1.2. A keverék felhasználása: szigetelőcső, gyújtógyertya szigetelő,

Részletesebben

A augusztus havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az augusztusi átlagtól

A augusztus havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az augusztusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 augusztusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 19 mm (Szolnok repülőtér) és 203 mm (Budapest-Pestszentlőrinc) között

Részletesebben

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület

Részletesebben

Magyarország időjárásának alakulása a 2013. október 2014. szeptember időszakban

Magyarország időjárásának alakulása a 2013. október 2014. szeptember időszakban Magyarország időjárásának alakulása a 2013. október 2014. szeptember időszakban Kovács Tamás, Vincze Enikő Országos Meteorológiai Szolgálat Az elmúlt években megtapasztalt időjárási szélsőségekre a 2013.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. szeptember Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetben, üzemzavarban

b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetben, üzemzavarban Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, üzemzavar Mesics Zoltán tű. alezredes BM OKF Veszélyes Üzemek Főosztály Seveso Szakértői Csoport 2012. II. félévi értekezlete Inárcs, 2012. november 8-9.

Részletesebben

Magyarország időjárásának alakulása a október szeptember időszakban

Magyarország időjárásának alakulása a október szeptember időszakban Magyarország időjárásának alakulása a 2014. október 2015. szeptember időszakban Kovács Tamás, Marton Annamária Országos Meteorológiai Szolgálat A 2014. október 2015. szeptember közötti időszakban nem voltak

Részletesebben

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös

Részletesebben

A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület

A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület. Laczkó Levente tű. százados Iparbiztonsági Szakértői napok 2012. november 8-9. -1- -2- Előadás tartalma: 1. Településrendezési tervezés jogi szabályozása

Részletesebben

HATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS a veszélyes ipari üzemek társadalmi kockázatának megállapításánál ajánlott számítási módszerek alkalmazásához 1

HATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS a veszélyes ipari üzemek társadalmi kockázatának megállapításánál ajánlott számítási módszerek alkalmazásához 1 HATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS a veszélyes ipari üzemek társadalmi kockázatának megállapításánál ajánlott számítási módszerek alkalmazásához 1 Az állásfoglalás kiterjed a veszélyes ipari üzemek társadalmi kockázatának

Részletesebben

Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban

Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan alakult hazánk időjárása az idei év első hét hónapja során. Részletesen elemezzük az időszak hőmérsékleti-

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. február - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Magyarország éghajlatának alakulása a 2012. január-augusztus időszakban

Magyarország éghajlatának alakulása a 2012. január-augusztus időszakban Magyarország éghajlatának alakulása a 2012. január-augusztus időszakban Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan alakult hazánk időjárása az idei év első nyolc hónapja során. Részletesen elemezzük az időszak

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2011. január 1. Meteorológiai helyzet Az év első hónapja az átlagosnál melegebb és lényegesen csapadékszegényebb volt. A havi átlaghőmérsékletek országos területi átlaga

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14. Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag

Részletesebben

Magyarország időjárásának alakulása a október szeptember időszakban

Magyarország időjárásának alakulása a október szeptember időszakban Magyarország időjárásának alakulása a 2015. október 2016. szeptember időszakban Hoffmann Lilla, Kircsi Andrea Országos Meteorológiai Szolgálat A 2015. október 2016. szeptember közötti időszakban nem voltak

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2012. szeptember - kivonat Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízrajzi és Adattári Osztálya, az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, és a

Részletesebben

TŰZVÉDELEM. Győr Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium

TŰZVÉDELEM. Győr Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium TŰZVÉDELEM Győr Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium 2014. december 5.-én kiadásra került az új 54/2014 BM rendelet, az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat. A jogszabály

Részletesebben

Szóbeli vizsgatantárgyak

Szóbeli vizsgatantárgyak Szóbeli vizsgatantárgyak 1. Anyag- és gyártásismeret 2. Szakmai ismeret Megjegyzések: 1. Az Anyag- és gyártásismeret vizsgatantárgy szóbeli tételei szóban megválaszolható feladatrészeket tartalmaznak.

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2016. július 1. Meteorológiai értékelés Július hónapban a legtöbb csapadékmérő állomásunkon az átlagnál kétszer több csapadékot regisztráltunk. A legtöbb csapadékot

Részletesebben

Iparbiztonsági jogszabályok hatályosulása - Szakértői tapasztalatok

Iparbiztonsági jogszabályok hatályosulása - Szakértői tapasztalatok Iparbiztonsági jogszabályok hatályosulása - Szakértői tapasztalatok Dr. Varga József - Barta Kinga - Szabó Anett IMSYS Kft. 2013. április 10. Új jogszabályok 2012. január 1-től: 2011. évi CXXVIII. Törvény

Részletesebben

A SKET elfogadhatósági kritériumai

A SKET elfogadhatósági kritériumai A SKET elfogadhatósági kritériumai Hatás Kritérium (vagylagos) Megjegyzés Tűzhatás 1. Hőfluxus< 8 kw/m 2 Gőztűz esetében: Max. koncentráció < ARH/2 1 építményben a hőfluxus értéke kisebb, mint 8 kw/m2,

Részletesebben

TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBA SOROLÁS

TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBA SOROLÁS TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBA SOROLÁS Balatonföldvár 2013. március 21. Lengyelfi László 6. 54. Tűzveszélyességi osztály: veszélyességi övezetek, helyiségek, helyiségcsoportok (tűzszakaszok), épületek, műtárgyak,

Részletesebben

Szeretettel köszönti Önöket a

Szeretettel köszönti Önöket a Szeretettel köszönti Önöket a A tevékenységi köre - Tűzgátló- és egyéb technikai fém nyílászárók fejlesztése, gyártása - Tűzgátló üvegek gyártása (EI30, EI60, EI90) - Voest Alpine típusú szerkezetek gyártása

Részletesebben

Műszaki leírás. 1101 Budapest, X. Albertirsai út 10. BNV 40. számú pavilon

Műszaki leírás. 1101 Budapest, X. Albertirsai út 10. BNV 40. számú pavilon Műszaki leírás 1101 Budapest, X. Albertirsai út 10. BNV 40. számú pavilon Az épület, 1101 Budapest, X. Albertirsai út 10. szám alatti 39206/31 helyrajzi számú ingatlanon helyezkedik el. Az épület: egyhajós,

Részletesebben

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 7 2012.10.03. 11:13 2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2007. szeptember 03. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Az elmúlt héten az ÉKÖVIZIG működési

Részletesebben

OTSZ 5.0 konferencia

OTSZ 5.0 konferencia OTSZ 5.0 konferencia Kockázati egységek / kockázati osztálya Nagyon alacsony kockázati osztály: NAK Alacsony kockázati osztály: Közepes kockázati osztály: Magas kockázati osztály: AK KK MK MÉRTÉKADÓ KOCKÁZATI

Részletesebben

2007/29.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2007/29.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 7 2012.10.03. 11:10 2007/29.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2007. október 26. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Az elmúlt napokban - a Kárpát-medence közelében

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés

Hidrometeorológiai értékelés Hidrometeorológiai értékelés 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le az igazgatóság területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le (sok éves januári

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. május Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Térinformatikai elemzések. A Klimatológusok csoport beszámolója

Térinformatikai elemzések. A Klimatológusok csoport beszámolója Térinformatikai elemzések A Klimatológusok csoport beszámolója A klimatológusok: Fatér Gábor Péntek Tamás Szűcs Eszter Ultmann Zita Júlia Zumkó Tamás Sávos ütemterv tevékenység hét 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Részletesebben

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA JANUÁR 1 A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 2015 JANUÁR... 2 MELLÉKLETEK... 5 JANUÁR 2 JANUÁR Meteorológiai helyzet

Részletesebben

A települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályai, védelmi követelmények.

A települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályai, védelmi követelmények. II/1. VESZÉLY-ELHÁRÍTÁSI TERVEZÉS A települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályai, védelmi követelmények. Települési szintű veszély-elhárítási tervezés rendszere, jogi háttere. A besorolás és

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS - kivonat - 2013. március Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Veszélyes üzemekkel kapcsolatos engedélyezési és ellenőrzési tevékenység áttekintése

Veszélyes üzemekkel kapcsolatos engedélyezési és ellenőrzési tevékenység áttekintése Veszélyes üzemekkel kapcsolatos engedélyezési és ellenőrzési tevékenység áttekintése Tematikus Értekezlet 2012. január 23. Dr. Vass Gyula tű. ezredes, főosztályvezető Az előadás tartalma: 1. Veszélyes

Részletesebben

Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul

Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul FÖLDTUDOMÁNYI BSC METEOROLÓGUS SZAKIRÁNY Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Óraszám: 3+0 Kredit: 4 Tantárgyfelelős: Dr habil Tar Károly tanszékvezető egyetemi docens

Részletesebben

TOXIKUS ANYAGOK. A toxikus anyagok gőzei vagy gázai, a levegővel elegyedve, a talaj mentén terjedve

TOXIKUS ANYAGOK. A toxikus anyagok gőzei vagy gázai, a levegővel elegyedve, a talaj mentén terjedve Következményelemzés TOXIKUS ANYAGOK A toxikus anyagok gőzei vagy gázai, a levegővel elegyedve, a talaj mentén terjedve nagy távolságban is képezhetnek veszélyes koncentrációt. A toxikus felhő károsító

Részletesebben

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok KvVM MTA VAHAVA projekt MTA 2006. november 23. A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok Ifjúsági fórum a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról Bartholy Judit felkért hozzászólása Eötvös s Loránd

Részletesebben

LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ

LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ OPÁL ZRT. VÁMOSGYÖRKI TELEPHELY 2014. december Tartalomjegyzék: 1 A veszélyes ipari üzemről szóló információk... 2 1.1 Általános adatok... 2 1.2 A jelen lévő veszélyes anyagok aktuális

Részletesebben

Éghajlat Napfénytartam Szél

Éghajlat Napfénytartam Szél Éghajlat Magyarország éghajlata nagyon változékony. Viszonylag kis területe és sík felszíne ellenére az országon belül az időjárásban jelentős különbségek fordulhatnak elő. A változékonyság egyik fő oka

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY ÉRTÉKELÉS. - kivonat -

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY ÉRTÉKELÉS. - kivonat - INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY ÉRTÉKELÉS - kivonat - 2017. április Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya

Részletesebben

A tűzvédelmi osztályba sorolás és a kockázati osztályok viszonya. Decsi György Egerszegi Zsuzsanna tű. őrnagy

A tűzvédelmi osztályba sorolás és a kockázati osztályok viszonya. Decsi György Egerszegi Zsuzsanna tű. őrnagy A tűzvédelmi osztályba sorolás és a kockázati osztályok viszonya Decsi György Egerszegi Zsuzsanna tű. őrnagy Futura - 'a jövendő' Jövő OTSZ 5.0 Jelen 28/2011 (IX.6.) OTSZ Funkció (tűzveszélyesség, tűzterhelés)

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2012. június - kivonat - Készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai Intézet Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Osztály és az

Részletesebben

A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából

A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából FIGYELMÉBE AJÁNLJUK Enyhe, száraz tél, meleg, de csapadékos nyár 2009. január A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából Vadász Vilmos Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

NKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszék

NKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszék NKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszék A VESZÉLYES KATONAI OBJEKTUM ÜGYINTÉZŐK KÉPZÉSI LEHETŐSÉGEI Dr. Kátai-Urbán Lajos PhD. tűzoltó alezredes I. Katonai Hatósági Konferencia ÜZEMELTETÉSI

Részletesebben

2014. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

2014. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 214. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: November hónap időjárását a sokévi átlagtól kevesebb csapadékmennyiségű,

Részletesebben

LIEGL & DACHSER Szállítmányozási és Logisztikai Kft.

LIEGL & DACHSER Szállítmányozási és Logisztikai Kft. LIEGL & DACHSER Szállítmányozási és Logisztikai Kft. Cégünkről Liegl & Dachser a német székhelyű Dachser csoport tagja Alapítva 1999-ben a Liegl Transport és a Dachser GmbH által Nemzetközi jelenlét, saját

Részletesebben

Oldalszám: 1/5 1 Anyag-/elkészítési- és cégmegjelölés A termékkel kapcsolatos anyagok Gyártó/forgalmazó: MC-BAUCHEMIE KFT. H-8246 Tótvázsony-Kövesgyűrpuszta Pf. 2. Tel./Fax.: +36/ 88 266 105 266 038 Információt

Részletesebben

A hő- és füstelvezetés méretezésének alapelvei

A hő- és füstelvezetés méretezésének alapelvei A hő- és füstelvezetés méretezésének alapelvei Szikra Csaba tudományos munkatárs BME Építészmérnöki Kar Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék szikra@egt.bme.hu 2012. Bevezető OTSZ Preambulum (célok

Részletesebben

KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE

KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE Vizi Gergely Klímaváltozásról Magyarországon Építményeket érő hatások

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2011. június - kivonat - Készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Szakágazat és az Alsó-Tisza vidéki

Részletesebben

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (P) MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Gál Tamás tgal@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi

Részletesebben

Övezet: Lk-FT-1 Beépítés módja: SZ (szabadonálló)

Övezet: Lk-FT-1 Beépítés módja: SZ (szabadonálló) ,00 6,0,,0 8,0 6,00 B NAPLÓKERT UTCA 6,70 8,0 6,00 0,80 B,00 05/5 5,00 8,0 6,70 0,0 É Övezet: Lk-FT- Beépítés módja: SZ (szabadonálló) A A,00 6,00 6,00 5,0 A A TELEKTERÜLET: 808,9 m BEÉPÍTETT TERÜLET:,8

Részletesebben

Az iparbiztonsági szakterület aktuális kérdései 2014. április 15.

Az iparbiztonsági szakterület aktuális kérdései 2014. április 15. Az iparbiztonsági szakterület aktuális kérdései 2014. április 15. Dr. Vass Gyula tű. ezredes BM OKF Veszélyes Üzemek Főosztály vezetője 1) Veszélyes üzemek hatósági felügyelet alatt tartása 2) Katasztrófavédelem

Részletesebben

Felülvizsgálat dátuma Verzió 1.0 Nyomtatás Dátuma Sikadur -501

Felülvizsgálat dátuma Verzió 1.0 Nyomtatás Dátuma Sikadur -501 1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása 1.1 Termékazonosító Márkanév : 1.2 Az anyag vagy keverék megfelelő azonosított felhasználása, illetve ellenjavallt felhasználása Jelenlegi

Részletesebben

1/9. Dokumentáció. A 7800 Siklós, Ipartelep út 2, 310/46 hrsz-ú ingatlanokról

1/9. Dokumentáció. A 7800 Siklós, Ipartelep út 2, 310/46 hrsz-ú ingatlanokról 1/9 Dokumentáció A 7800 Siklós, Ipartelep út 2, 310/46 hrsz-ú ingatlanokról 2/9 1.0 AZ INGATLAN ISMERTETÉSE Az ingatlanok elhelyezkedése, megközelíthetősége Az értékelt ingatlanok Magyarország Dél-Dunántúli

Részletesebben

M A B I S Z T E R M É K - M E G F E L E L Ő S É G I A J Á N L Á S

M A B I S Z T E R M É K - M E G F E L E L Ő S É G I A J Á N L Á S N y t s z : 5 0 9 1-4 2-2 / 2 0 1 2 0 8 2 3 M A B I S Z T E R M É K - M E G F E L E L Ő S É G I A J Á N L Á S Bizottsági ülés ideje Adatmódosítás 2. adatmódosítás Ajánlás lejárta 2009. augusztus 27. 2010.

Részletesebben

2011. június havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés

2011. június havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 2011. június havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Június hónap időjárását kevesebb csapadék, hőmérsékletben a sokéves átlagnál melegebb

Részletesebben

Construma 2010. 04.15.

Construma 2010. 04.15. TŰZVÉDELMI SZOLGÁLTATÓK ÉS VÁLLALKOZÓK SZÖVETSÉGE Construma 2010. 04.15. Van megoldás az elavult, helytelen kialakítású, rossz tűzvédelmi adottságú épületek biztonságának növelésére. Napjainkban a zöldmezős

Részletesebben