LEVEGŐ, LEVEGŐSZENNYEZÉS című távképzési anyag

Átírás

1 LEVEGŐ, LEVEGŐSZENNYEZÉS című távképzési anyag Készítette: Lenkei Péter Felhasználás: Kizárólag a Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózatának belső továbbképzése számára!

2 Bevezetés A levegő az élet meghatározó eleme a Földön. Gáz halmazállapotú elemek keveréke, mely kezdetekben reduktív hatásával lehetővé tette az élet kialakulását bolygónkon, majd az evolúció során a fotoszintézis megjelenésével, a Nap energiájának hasznosításával évmilliók alatt oxidatívvá alakult. 2,5-3 milliárd éve a légkör nagyjából változatlan, ebben a közegben hódította meg a Földet az élet. Az evolúció során az élőlények hozzáidomultak a levegő összetételéhez, mely szinte változatlan. A levegő természetes szennyezői, az ásványi eredetű por, a pollenek és spórák kis mennyiségben radioaktív gázok nem okoznak károsodást a földi ökoszisztémában, hiszen az élőlények az évmilliárdok során alkalmazkodtak hozzájuk. Az ipari forradalom óta a légkör összetétele az emberi tevékenység hatására megváltozott, korábban soha nem látott, vagy kis mennyiségben előforduló anyagok jelentek meg benne tömegesen. Az élőlények, és maga az ember is képtelen gyorsan reagálni a hirtelen változásokhoz, az evolúció ennél sokkal lassabb folyamat, így az új szennyezőkre megbetegedéssel vagy pusztulással válaszol. Erre maga az okozó, az ember is rájött, és megpróbál védekezni ellene jogszabályokkal, technológiával, önmérséklettel. Távoktatási anyagunkban a levegővel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, a szennyezőket és azok természetét, környezetre gyakorolt hatásukat, a védekezési lehetőségeket, jogszabályokat és további ismeretszerzési forrásokat mutatunk be.

3 Tartalomjegyzék Felhasználás:...1 Kizárólag a Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózatának belső továbbképzése számára!...1 Bevezetés...2 Definíciók...4 A légszennyezés szabályozása /2001. (II. 14.) KORM. RENDELET A LEVEGŐ VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS EGYES SZABÁLYOKRÓL...15 Intézményrendszer...16 A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium háttérintézményei...16 A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium területi szervei...17 Egészségügyi Minisztérium és területi szervei...18 Önkormányzatok feladata a levegőtisztaság védelemben...18 Esetelemzések...19 Ócsai takarmánykeverő bűze...19 Pomázi illegális hulladékégetés...20 Vizuális mellékletek...21 Ábrák...21 A téma jövőképe...21 Összefoglalás...22 Időterv...22 Értékelő táblázat...22 Internetes linkek, adatbázisok...22 Irodalomjegyzék...23 Pályázati lehetőségek...23 Megvalósult mintaprojektek...24 Szakmai partnerek, műhelyek, szakértők...27

4 Definíciók Adszorber: Szennyezés emisszióját szabályozó eszköz, amely eltávolítja az illékony szerves szennyezőket a gázokból. Aeroszol: A levegőben, mint közegben diszpergált állapotban előforduló folyékony vagy szilárd halmazállapotú részecskék. Az aeroszol részecskék élettartama néhány perctől akár több hónapos időtartamig terjedhet a részecskék méretétől és tömegétől függően. Akut egészségügyi hatás: Relatíve rövid időtartamú, általában percekben, órákban mérhető egészségkárosító hatás. A kifejezést rövid ideig tartó, egészségkárosító hatásnak történő kitett állapot, illetve annak közvetlenül a kitett állapotot követően jelentkező hatásainak megjelölésére használják. Lásd még Egészségügyi hatás. Akut expozíció: Egy vagy több alkalommal bekövetkező, rövid időtartamú, egészségkárosító hatásnak kitett állapot. A kitett állapot általában 24 óránál kevesebb ideig tart. Lásd még Expozíció. Alap légszennyezettség: A vizsgált légszennyező forrás környezetében kialakult, más légszennyező források által okozott, jogszabályban meghatározott időtartamra vonatkoztatott átlagos légszennyezettség, amelyhez a vizsgált légszennyező forrás kibocsátásának hatása hozzáadódik. Alternatív tüzelőanyagok: Olyan tüzelőanyagok, amelyek tisztább égésüknek köszönhetően megfelelnek a mobil vagy stacioner forrásból származó emissziókra vonatkozó szabványoknak. Ezek az anyagok potenciális helyettesítői a ma használatos, az alternatív tüzelőanyagoknál szennyezőbb tüzelőanyagoknak. Ammónia: Színtelen, szúrós szagú gáz, mely nitrogénből és hidrogénből áll, NH3. Vízben könnyen oldódik, nagy nyomáson és alacsony hőmérsékleten könnyen cseppfolyósítható. Az ammónia reakcióba lép nitrogén-oxidokkal ammónium-nitrát képződése közben. Az ammónium-nitrát az egyik leggyakoribb PM2.5 komponens. Anyag, vegyi anyag: Természetes állapotában előforduló vagy ipari termelőfolyamatból származó kémiai elemek vagy ezek vegyületei, amelyek a termék stabilitásához szükséges adalékokat és az előállításból vagy gyártásból származó szennyeződéseket is tartalmazhatnak, de nem tartalmaznak olyan oldószereket, amelyek az anyag stabilitásának vagy összetételének megváltozása nélkül elkülöníthetők. Aromás szénhidrogének: Olyan szénhidrogének, amelyek aromás gyűrűt tartalmaznak. Ilyen pl. a benzol vagy a toluol. Sok aromás vegyület mérgező hatású. Ártalmas anyagok: Azok az anyagok és készítmények, amelyek a belégzésük, lenyelésük vagy bőrön át történő felszívódásuk esetén halált, heveny egészségkárosodást okozhatnak. Ásványolaj: A természetben előforduló, bányászással felszínre hozott anyag, az olajipar alapanyaga, mely főleg szénhidrogénekből és szénhidrogének kén, oxigén, nitrogén tartalmú származékaiból áll. Az ásványolaj helyett gyakran használják a kőolaj vagy nyersolaj kifejezést. Asztma: A tüdő krónikus, gyulladást okozó rendellenessége. Légszomj, feszült mellkas és köhögés kíséri. Atmoszféra: A Földet körülvevő légtömeg. A földfelszíntől felfelé haladva az atmoszférát a homoszférára és a heteroszférára oszthatjuk. A homoszférát a troposzféra, a sztratoszféra és a mezoszféra alkotja. Azbeszt: Az azbeszt egyfajta ásványi rost, amely szennyezi a levegőt és a vizeket. Az azbeszt belégzés útján kerül az emberi szervezetbe és rákot vagy azbesztózist okozhat. Benzin illékonysága: A benzin párolgási tulajdonságai. A benzingőz illékony szerves anyag. Biogén forrás: Légszennyező anyagokat, pl. illékony szerves vegyületeket, emittáló biológiai források, mint pl. növények, állatok. A biogén források közé tartoznak az állattenyésztési műveletek és a fenyő- és tölgyerdők is. Biológiai tényezők: A mikroorganizmusok - beleértve a genetikailag módosított

5 mikroorganizmusokat -, a sejttenyészetek és emberi belső élősdiek, amelyek fertőzést, allergiát vagy mérgezést okozhatnak. A biológiai tényezők a fertőzés kockázatának szintjétől függően négy csoportba sorolhatók: 1. csoport: az a biológiai tényező, amely nem képes emberi megbetegedést okozni; 2. csoport: az a biológiai tényező, amely képes emberi megbetegedést okozni, ezért veszélyt jelenthet a munkavállaló számára, de elterjedése az emberi közösségben nem valószínű, az általa kiváltott betegség többnyire eredményesen megelőzhető, vagy a kezelése hatásos; 3. csoport: az a biológiai tényező, amely súlyos emberi megbetegedést képes okozni, ezért komoly veszélyt jelenthet a munkavállaló számára, szétterjedésének kockázata az emberi közösségben fennállhat, de általában eredményesen megelőzhető, vagy a kezelése hatásos; 4. csoport: az a biológiai tényező, amely súlyos emberi megbetegedést okoz, ezért komoly veszélyt jelent a munkavállaló számára, az emberi közösségben való szétterjedésének nagy a kockázata, általában nem előzhető meg, vagy nem kezelhető hatásosan. Bioüzemanyagok: Motorikus célra felhasználható, mezőgazdasági eredetű anyagok. Sokkal drágábbak az ásványolaj alapon előállított üzemanyagoknál. Jellegzetes képviselőjük gázolaj helyett a repceolaj-metilészter, benzin helyett az etil-alkohol (nem közismert, hogy az un. Ottó motort eredetileg etanolra tervezték). Biztonsági adatlap: A veszélyes anyag, illetve a veszélyes készítmény azonosítására, veszélyességére, kezelésére, tárolására, szállítására, a hulladékkezelésre, valamint az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeire vonatkozó dokumentum. Bűz: Kellemetlen szagú légszennyező anyag vagy anyagok keveréke, amely összetevőivel egyértelműen nem jellemezhető. Ciklon: Olyan légszennyezés szabályzó berendezés, amely működése során centrifugális erő segítségével távolítja el a nagyméretű - általában az 1 mikrométernél nagyobb - részecskéket a beérkező légáramból. De-kontaminálás: A rákkeltő szennyeződés hatástalanítása vagy eltávolítása. Detoxifikálás: Toxikus anyag biológiai átalakítása kevésbé toxikus vegyületté. Dízel motor: Olyan belső égésű motor, amely gázolajat használ a működéshez. A motor beindítása az üzemanyag kompressziójával érhető el (szemben a benzinüzemű motoroknál használt szikragyújtással). Dózis válasz: Összefüggés a szennyezőt jellemző dózis és a szennyezésnek kitett biológiai rendszerre kifejtett hatás között. Dózis: Az abszorbeált szennyezés mennyisége. A szennyező koncentrációja egy adott térben és a szennyezésnek kitett állapot időtartama határozza meg. Égést elősegítők, oxidálók: Azok az anyagok és készítmények, amelyek más anyagokkal, elsősorban gyúlékonyakkal érintkezve erősen hőtermelő reakciót eredményeznek. Egészségkárosító kockázat: A munkahelyi légtérben lévő szennyező anyag koncentrációja meghaladja a határértéket, vagy határérték hiányában a munkáltató által végzett kockázatbecslés az eltűrhetőnél - 1:105 szintűnél - nagyobb kockázatot jelez. Égetési tevékenység során keletkező hulladék: Minden folyékony vagy szilárd anyag (ideértve a tűztéri hamut és salakot, a pernyét és kazánhamut, a gázkezelés szilárd reakciótermékeit, a szennyvizek kezeléséből származó szennyvíziszapot, használt katalizátorokat és használt aktív szenet), amely az égetési vagy együttégetési folyamat, a füstgáz- vagy szennyvízkezelés, illetve az égető- vagy együttégető műben lejátszódó egyéb folyamat során keletkezik. Egyéni kockázati szint: Foglalkozási eredetű daganatos megbetegedésnek egy adott munkavállalót érintő előfordulásának valószínűsége. Elektromos gépjármű: Olyan gépjármű, amelynek működését elektromotor biztosítja. Ezen járművek szennyezés-kibocsátása minimális.

6 Elektromos porleválasztó: Olyan légszennyezés szabályozó berendezés, amely elektromos teret alkalmaz a nagyméretű részecskéknek a bejövő légáramból az elektródra történő leválasztására. Elérhető legjobb technika: A korszerű technikai színvonalnak megfelelő módszer, üzemeltetési eljárás, berendezés, amelyet a kibocsátások megelőzése és - amennyiben az nem valósítható meg - a kibocsátások csökkentése, valamint a környezet egészére gyakorolt hatás mérséklése érdekében alkalmaznak. Ez a technika szolgál kibocsátási határértékek megállapításának alapjául. A technika fogalmába beleértendő az alkalmazott technológia és módszer, amelynek alapján a berendezést (technológiát, létesítményt) tervezik, építik, karbantartják, üzemeltetik és működését megszüntetik. Az elérhető technika az, amelynek fejlesztési szintje lehetővé teszi az érintett ipari ágazatokban történő alkalmazását, elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett, figyelembe véve a költségeket és előnyöket, attól függetlenül, hogy a technikát az országban használják, vagy állítják elő, amennyiben az az üzemeltető számára ésszerű módon hozzáférhető. A legjobb technika azt jelenti, hogy a leghatékonyabb a környezet egészének magas szintű védelme érdekében. ELINCS: az szeptember 18-át követően az Európai Közösségben, illetve az Európai Unióban (a továbbiakban: EU) törzskönyvezett új anyagokat tartalmazó Törzskönyvezett Vegyi Anyagok Európai Jegyzéke. Eltűrhető szennyezettség: Az a koncentráció, amelyben a rákkeltő okozta daganatos megbetegedés kockázata valószínűleg nem nagyobb, mint 1:105 (10 mikrorizikó). Emisszió: Lásd Levegőterhelés. Emissziókataszterek: A légszennyezési emissziókataszter olyan adatbázis, amely az egyes légszennyező anyagokra vagy szennyezőanyag-csoportokra vonatkozó mért, becsült vagy számított emisszióértékeket adott területi felbontásban tartalmazza. Etanol: Más néven etil-alkohol. Illékony alkohol, melynek képlete: CH3CH2OH. Üzemanyagként történő felhasználásra gabona vagy egyéb termény fermentációjával állítják elő. Etil-fluid: Ólom-tetra-etilből (illetve egyéb ólom-metil és etil vegyületekből), dibrómetánból és diklór-etánból és kevés színezékből illetve oldószerből álló folyadék, amelyet a motorbenzinek oktánszámának növelésére használnak. A motorban a benzin elégetésekor ólom-haloidok keletkeznek, melyek elég illékonyak ahhoz, hogy ne képződjenek a motorban kellemetlen ólomtartalmú lerakódások. Expozíció becslése: Valamilyen szennyező anyagnak kitett állapot gyakorisága, időtartama mértéke a veszélyeztetett populációra vonatkozólag. Expozíció: A munkahelyen jelen lévő és a munkavállalót érő kóroki tényező vagy tényezők hatásának való kitettség. A munkahely légterében az expozíció mennyiségi meghatározására az expozíciós koncentráció és az expozíciós idő szorzata szolgál. Expozíciós idő: A munkavállaló által a szennyezett munkatérben eltöltött napi, heti, éves időtartam. Expozíciós koncentráció: Az a munkahelyi légtérszennyezettség, amelyben a munkavállaló egyéni védőeszközök viselése nélkül végez munkát. Az expozíciós koncentráció munkahelyen megengedett értékeit külön jogszabály tartalmazza. Expozíciós út: Az az út és/vagy mód, amelyen át, illetve ahogy a rákkeltő a munkavállaló szervezetébe jut [belégzéssel tüdőbe, kiülepedéssel vagy érintkezéssel a bőrön át, baleset esetén egyéb módon (pl. a száj nyálkahártyán át)]. Fosszilis tüzelőanyagok: Növényi vagy állati maradványokból keletkezett tüzelőanyagok - pl. szén, kőolaj, földgáz. Földgáz: A földkéreg porózus rétegeiben (ásványolajjal együtt vagy anélkül) található, főleg metánból álló gáz. Metánon kívül a paraffin sor kisebb molekulatömegű tagjait valamint szén-dioxidot, nitrogént és kén-hidrogént tartalmazhat. Füst: 1 mikrométer átmérőnél kisebb szilárd részecskék, melyek gőzkondenzáció vagy kémiai reakció útján keletkeznek.

7 Gázturbina: Motor, amely egy kompresszor segítségével levegőt szív be és összesűríti azt. A levegőhöz valamilyen üzemanyagot adagolnak, majd a keveréket begyújtják. A motorból kiáramló forró, az égetésből származó gázok meghajtanak egy turbinát, a turbina pedig meghajtja a kompresszort. Gyúlékony anyagok: Olyan folyékony anyagok és készítmények, amelyeknek a lobbanáspontja 21 C vagy annál magasabb, de nem több mint 55 C. Határérték: Az az eltűrhető legmagasabb kockázati szint, amely a munkatér eltűrhető szennyezettségi szintjével fejezhető ki (jele: MK, mértéke: mg/m3) a külön jogszabályban meghatározottak szerint. A határérték 8 órás referencia időre vonatkozik. Hatásterület: Az a terület vagy térrész, ahol jogszabályban meghatározott mértékű környezetre gyakorolt hatás a környezethasználat során bekövetkezett vagy bekövetkezhet. Havária: Olyan nagyméretű baleset, amely túlterjed az üzem, létesítmény, illetve szállítóeszköz (a továbbiakban: üzem) határán, és elhárítására, felszámolására a munkáltató, illetve az üzem saját erejéből nem képes, és amelynek oka a technológia hibája vagy hibás kezelése. Heteroszféra: A Föld légkörét két alapvető részre oszthatjuk: homoszféra és heteroszféra. A heteroszféra a homoszféra felett elhelyezkedő légréteg (85 km felett). A heteroszférában a közepes molekulatömeg a magassággal csökken. Ennek oka a levegőt alkotó gázmolekulák disszociációja a sugárzás hatására. Homoszféra: A Föld légkörét két alapvető részre oszthatjuk: homoszféra és heteroszféra. A homoszféra a légkör alsó, mintegy 85 km vastag rétege, melynek relatív összetétele viszonylag állandó. A homoszférát (0-85 km) három részre oszthatjuk: troposzféra (kb km), sztratoszféra (kb km), mezoszféra (kb km). Hulladék biodegradációja: A hulladékok biológiai úton történő átalakítása egyszerű szervetlen molekulákká vagy bizonyos mértékben biológiai anyagokká. Hulladékgáz: Gáznemű, palackban visszamaradt, nyomás alatt tárolt, további felhasználásra nem alkalmas anyag, amelyet termikus kezeléssel ártalmatlanítanak. Igénybevételi határérték: A környezet vagy valamely eleme jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott olyan mértékű igénybevétele, amely kizárja a környezetkárosítást. Immisszió: Lásd Légszennyezettség. Inert gáz: Olyan gáz, amely nem nem reagál a vele kontaktusba kerülő anyagokkal. Irritáló vagy izgató anyagok és készítmények: Olyan nem maró anyagok és készítmények, amelyek a bőrrel, szemmel vagy nyálkahártyával való pillanatszerű, hosszan tartó vagy ismételt érintkezésük esetén gyulladást okoznak. Karcinogén anyagok és készítmények: Olyan anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön vagy a nyálkahártyán a szervezetbe jutva daganatot okoznak vagy azok előfordulásának gyakoriságát megnövelik. Káros egészségügyi hatás: Légszennyező anyagoknak kitett állapotból származó egészségügyi hatás. A hatás lehet ideiglenes (szem irritáció, légszomj, fejfájás) és hosszútávú, vagy akár állandó is (születési rendellenességek, rák, tüdő-, máj- és szívkárosodás, idegrendszeri károsodás, stb.). Katalitikus átalakító: Olyan szennyezés-kibocsátást szabályzó berendezés gépjárművekben, amely csökkenti a gépjárművek által emittált nitrogén-oxidok, szénhidrogének és szén-monoxid mennyiségét. Katalizátor: Olyan vegyület, amely úgy gyorsítja meg egy kémiai reakció lefolyását, hogy közben maga nem fogy el a reakcióban. Kazán: Égető kamra; zárt tér, melyben tüzelőanyag égetésével melegítik a levegőt vagy valamilyen anyagot. Kémiai biztonság: A kemizációból, a vegyi anyagok életciklusából származó, a környezetet és az ember egészségét károsító kockázatok kezelését - csökkentését vagy elkerülhetővé tételét - célul kitűző, illetőleg megvalósító intézmények, tevékenységek olyan összessége, amely egyidejűleg tekintetbe veszi a fejlődés

8 fenntarthatóságának szükségességét. Kén-dioxid: Színtelen, szúrós szagú gáz, amely fosszilis tüzelőanyagok elégetésekor keletkezik. Magas kéntartalmú kőszenet vagy kőolajat felhasználó erőművek szintén jelentős kén-dioxid források. A kén-dioxid lényeges szerepet játszik a savas eső kialakulásában. Kén-hidrogén (H2S): Színtelen, jellegzetes (záptojás) szagú, a levegőnél nehezebb gáz. A gáz a talaj felszínén terjedhet; begyulladás távolabb is lehetséges. Hevítés heves égést vagy robbanást okozhat. Az anyag égetésre bomlik mérgező kén-dioxidot fejlesztve. Hevesen reagál erős oxidáló szerekkel, tűz és robbanás veszélyt okozva. Megtámadja a műanyagokat és sok fémet. Kibocsátási határérték: A környezetnek vagy valamely elemének jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott olyan mértékű terhelése, amely kizárja a környezetkárosítást. Kipufogógáz recirkuláció: Olyan emissziócsökkentő módszer, amely visszavezeti a motorból érkező kipufogógázokat az égetőkamrába. Ennek hatására csökken az égési hőmérséklet és az NOx kibocsátás. Kockázatbecslés: A kockázati forrás vagy források okozta expozíciót követően, meghatározott feltételek mellett az embert vagy környezetet érintő káros hatás ok vagy események valószínűségének és súlyosságának értékelési folyamata, beleértve a kísérő bizonytalanságok azonosítását. A kockázatbecslés magában foglalja a veszély azonosítását, a veszély jellemzését, az expozícióbecslést és a kockázat jellemzését. Könnyen gyulladó anyagok: Azok az anyagok és készítmények, amelyek: - A levegőn normális hőmérsékleten öngyulladásra képesek; - Szilárd halmazállapotban egy gyújtóforrás rövid ideig tartó behatására könnyen meggyulladnak, majd a gyújtóforrás eltávolítása után tovább égnek vagy bomlanak; - Lobbanáspontja folyékony halmazállapotban alacsonyabb 21 C-nál; - Vízzel vagy nedvességgel érintkezve könnyen gyulladó gázt fejlesztenek, veszélyes mennyiségben. Környezet igénybevétele: A környezetben változás előidézése, a környezetnek vagy elemének természeti erőforráskénti használata. Környezet: az élő szervezeteket körülvevő fizikai, kémiai és biológiai körülmények összessége. Környezetgazdálkodás: A környezet gazdasági és ökológiai igényeket egyaránt kielégítő tudatos fejlesztése. Környezethasználat: A környezetnek vagy valamely elemének igénybevételével, illetőleg terhelésével járó hatósági engedélyhez kötött tevékenység. Környezeti elem: A föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői. Környezeti levegő: A légkör egésze, a munkahelyek és a zárt terek levegőjének kivételével. Környezet-igénybevettség: A környezetnek vagy elemének természeti erőforrásként történő használatának mértéke. Környezetkárosítás: Az a tevékenység, amelynek hatására környezetkárosodás következik be. Környezetkárosító, környezetet szennyező (ökotoxikus) anyagok és készítmények: Olyan anyagok és készítmények, amelyek a környezetbe kerülve a környezet egy vagy több komponensét azonnal vagy később károsítják, illetve szennyezik. Környezetkárosodás: A környezetnek vagy valamely elemének olyan mértékű változása, szennyezettsége, illetve valamely eleme igénybevételének olyan mértéke, amelynek eredményeképpen annak természetes vagy korábbi állapota (minősége) csak beavatkozással, vagy egyáltalán nem állítható helyre, illetőleg, amely az élővilágot kedvezőtlenül érinti. Környezetkémia: A környezetben (természetben) lejátszódó kémiai reakciók felderítésével, leírásával, (termodinamikai és kinetikai összefüggések) és modellezésével foglalkozó tudományág. Környezetre gyakorolt hatás: A környezetben környezetterhelés, illetőleg a

9 környezet igénybevétele következtében bekövetkező változás. Környezetszennyezés: 1, A környezet valamely elemének (elemeinek) olyan mértékű terhelése, amely környezetkárosodást, egészségkárosodást idézhet elő. 2, Ökológiai rendszerek egyensúlyának megzavarása, amelyet természetes vagy természetidegen anyagok túlzottan nagy mennyisége, ill. koncentrációja idéz elő. 3, A környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése. Környezetszennyezettség: A környezetnek vagy valamely elemének a környezetszennyezés hatására bekövetkezett szennyezettségi szinttel jellemezhető állapota. Környezetterhelés: Valamely anyag vagy energia környezetbe bocsátása. Környezettudomány: Az emberi tevékenység és a (természetes és művi) környezet kapcsolatának a tudománya. Célja az életet befolyásoló külső tényezők (elsősorban antropogén eredetű) változásainak nyomon követése és globális következményeinek feltárása. Környezetvédelem: Olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelyeknek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása. Környezetveszélyeztetés: Az a tevékenység vagy mulasztás, amely környezetkárosítást idézhet elő. Krónikus egészségügyi hatás: Olyan káros egészségügyi hatás, amely hosszú ideig fennáll (hónapok, évek). Krónikus expozíció: Egészségkárosító hatásnak hosszan tartó kitett állapot. Évekig vagy akár egy egész életcikluson keresztül is eltarthat. A légkör: A légkör fizikai és kémiai tulajdonságai a magassággal változnak. Hőmérsékleti sajátságai alapján öt rétegre osztható. A légkör nemcsak fizikai, hanem kémiai szempontból is felosztható. A homoszférában, amely kb. a mezoszféra felső határáig tart, az összetevők kémiai aránya nagyjából azonos. A mezoszféra felső határától kezdődő heteroszférában egyre inkább az atomos oxigén és az atomos nitrogén kerül túlsúlyba, majd a hélium és az atomos hidrogén. A következőkben mi a homoszféra kémiai összetételével foglalkozunk. A légkört alkotó gázokat három csoportra osztjuk. Az állandó gázok mennyisége hosszú időn át változatlan, a földtörténeti időskálán azonban ezek sem állandók. Pl.: nitrogén, oxigén, nemesgázok. A változó gázok mennyisége néhány évtizeden belül észrevehetően változik. Pl.: széndioxid, metán, hidrogén, ózon. Az erősen változó gázok mennyisége néhány nap vagy hét alatt jól érzékelhetően megváltozik. Pl.: vízgőz, szén-monoxid, ammónia, kéndioxid. A légkör rétegeinek légnyomás és hőmérsékleti viszonyait az ábrák foglalják össze. Légszennyezés: Lásd Levegőszennyezés. Légszennyezési katasztertípusok: Hatáskataszter: adott vegyület vagy vegyületcsoport környezetre gyakorolt hatása (ide tartoznak az emissziókataszterek is). Háttérkataszter: háttér-információk a számításokhoz. Eseménykataszterek: időszakos eseményeknek a környezetre gyakorolt hatására vonatkoznak (pl. erdőtüzek). Légszennyezettség (immisszió): A levegőben a levegőterhelés hatására kialakult légszennyező anyag koncentrációja, beleértve a légszennyező anyag adott időtartam alatt felületekre történt kiülepedését. Légszennyezettség egészségügyi határértéke: A légszennyezettségnek a tudomány mindenkori szintje alapján megállapított azon mértéke, amelyet az emberi egészség védelme érdekében e jogszabályban meghatározott módon és időn belül be kell tartani. Légszennyezettség ökológiai határértéke: A légszennyezettség azon szintje, amely túllépése esetén az ökológiai rendszer károsodhat. Légszennyező anyag: A levegő természetes minőségét hátrányosan befolyásoló

10 olyan anyag, amely természetes forrásból vagy az emberi tevékenység közvetlen vagy közvetett eredményeként kerül a levegőbe, és amely káros vagy káros lehet az emberi egészségre, a környezetre, illetve károsítja vagy károsíthatja az anyagi javakat. 1, Elsődleges szennyezés: A szennyező forrásból közvetlenül kibocsátott anyag. 2, Másodlagos szennyezés: Az atmoszférában képződik az elsődleges szennyezésből. 3, Harmadlagos szennyezés: Elsődleges vagy másodlagos szennyezők által felszabadított illetve mobilizált szennyezés. Levegő monitorozás: A levegőben jelenlévő szennyezőanyagok mennyiségének és minőségének meghatározása, valamint az azokból történő mintavételezés. Levegő: A tiszta levegő olyan gázkeverék, amely körülbelül 78V% nitrogént, 21V% oxigént és 1V%-nál kevesebb szén-dioxidot, argont és egyéb gázokat tartalmaz. Levegőszennyezés (légszennyezés): Légszennyező anyagnak a légszennyező anyag kibocsátási határértéket meghaladó mértékű levegőbe bocsátása. A levegőszennyezés az olyan, káros következményekkel járó anyagok vagy energiák ember által közvetlenül vagy közvetve történő levegőbe juttatását jelenti, amelyek veszélyeztetik az emberi egészséget, ártalmasak az élőlényekre és az ökorendszerekre, továbbá az anyagi javakra, valamint csökkentik vagy akadályozzák a környezet által nyújtott kikapcsolódási és más jogszerűen megengedett lehetőségek kihasználását; a levegőszennyező anyagok kifejezés ennek megfelelően értelmezendő. A nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezés olyan levegőszennyezést jelent, melynek fizikai eredete teljes mértékben vagy részben egy állam nemzeti fennhatósága alatt álló területen van és károsan hat egy más állam fennhatósága alatt álló területen olyan távolságban, hogy az egyes kibocsátó forrásoknak vagy forráscsoportoknak a szervezésben való részesedését általában nem lehet elkülöníteni egymástól. Levegőterhelés (emisszió): Valamely anyag vagy energia levegőbe juttatása. Levegővédelmi követelmény: Minden olyan, a levegő terhelését, az azt okozó tevékenységet és létesítményt, valamint a légszennyezőt és a légszennyezettséget érintő intézkedés, előírás, tilalom, amely hatósági határozaton alapul, vagy amelyet jogszabály ír elő. Maró (korrozív) anyagok és készítmények: Azok az anyagok és készítmények, amelyek élő szövettel érintkezve azok elhalását okozzák. Megelőzés: A környezethasználat káros környezeti hatásai elkerülésének érdekében a leghatékonyabb megoldások alkalmazása a döntéshozatal legkorábbi szakaszától. Mérgező anyagok: Azok az anyagok és készítmények, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén kis mennyiségben halált, heveny egészségkárosodást okoznak. Mezoszféra: A homoszféra legfelső rétege. A mezoszférában a hőmérséklet a magasság növekedésével csökken, kb. 85 km magasságban - ez egyúttal a homoszféra felső határa is - a legalacsonyabb, 185 K. Mezőgazdasági égetés: A növényzet szándékos égetése mezőgazdasági területeken. Mikroorganizmus: Olyan sejtes vagy nem sejtes mikrobiológiai egység, amely szaporodásra vagy genetikai anyag továbbítására képes. Mineralizáció: Az illető anyagrendszer teljes átalakítása szervetlen anyaggá. Monitorálás: Önálló szennyezés forrásokból származó, vagy a környezeti levegőben jelenlévő szennyezők periodikus vagy folyamatos mintavételezése és elemzése. MTBE: Metil-Terc-Butil-Éter. Színtelen, jellegzetes szagú folyadék. Gőze a levegőnél nehezebb, és a talaj felszínén terjedhet; begyulladás távolabb is lehetséges. Hevesen reagál erős oxidáló szerekkel, tűzveszélyt okozva. Az anyag bomlik savakkal érintkezve. Az anyag irritálja/izgatja a bőrt. A folyadék lenyelése közben előfordulhat a tüdőbe való aspiráció, ami kémiai (toxikus) tüdőgyulladást okozhat. Az expozíció jóval a határérték felett a tudati szint csökkenését okozhatja. Mutagén anyagok és készítmények: Olyan anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon, bőrön vagy egyéb úton a szervezetbe jutva genetikai károsodást

11 okoznak vagy megnövelik a genetikai károsodások gyakoriságát. Műtárgy: Mindazon építmény, ami nem minősül épületnek és épület funkciót jellemzően nem tartalmaz (pl. út, híd, torony, távközlés, műsorszórás műszaki létesítményei, gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas műszaki alkotások). Nagyon mérgező anyagok: Azok az anyagok és készítmények, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén igen kis mennyiségben halált, heveny egészségkárosodást okoznak. Nitrogén-dioxid (NO2): Vörösesbarna, szúrós szagú, a levegőnél nehezebb gáz. Az anyag erős oxidálószer és heves reakcióba lép éghető és redukáló anyagokkal. Reagál vízzel, salétromsavat és nitrogén-oxidot képezve. Megtámadja az acélt nedvesség jelenlétében. Az anyag és a gőz irritálja/izgatja a szemet, a bőrt és a légzőrendszert. Belégzése tudóvizenyőt okozhat Az expozíció, ha nagymértékű halálhoz is vezethet. A tünetek késleltetve jelentkezhetnek. Genetikus károsodást okozhat emberben. Nitrogén-monoxid (NO): Színtelen gáz, amely erős oxidálószer és reakcióba lép éghető és redukáló anyagokkal. Levegővel érintkezve nitrogéndioxid szabadul fel belőle. Az anyag irritálja/izgatja a szemet és a légzőrendszert. Az anyag belégzése tüdővizenyőt okozhat. Az anyagnak hatása lehet a vérre, okozhat metahemoglobin képződést. Az expozíció halált okozhat. A tünetek késleltetve jelentkezhetnek. Az anyag szaga nem figyelmeztet, ha toxikus koncentrációk vannak jelen. Nyomgázok tartózkodási ideje: A nyomgázok tartózkodási ideje az idő, aminek letelte után az adott anyag a légkörben megszűnne, azaz felhígulás után talajon, felszíni vizeken leülepedne, ha utánpótlás nem lenne. Tekintettel arra azonban, hogy a levegő szennyeződése folyamatosan történik ez egy örök körforgásnak fogható fel. Olefin: Az egyszeresen telítetlen alifás szénhidrogének csoportja. A bennük található kettős kötés ( a telítetlenség ) következtében lényegesen nagyobb a reakcióképességük, mint a telített paraffinoknak. Egyes szakértők szerint az olefineknek szerepük van az un. talaj közeli ózon képződésben, ezért a benzinek olefintartalmát korlátozzák. Ólom: Kékesfehér vagy ezüstszürke szilárd fém, mely különböző formákban fordulhat elő. Levegőnek kitéve fénytelenné válik. Hevítésre, mérgező füstök keletkeznek. Reagál forró koncentrált salétromsavval, forró koncentrált sósavval és kénsavval. A tiszta víz és a gyenge szerves savak megtámadják oxigén jelenlétében. Az anyag hatással lehet a vérre, a csontvelőre, a központi idegrendszerre, a perifériás idegrendszerre és a vesére, okozhat anaemiát, encephalopátiát (pl. görcsöket), perifériás idegbetegséget, hasi görcsöket és vese károsodást. Toxikus hatása van az emberi reprodukcióra vagy fejlődésre. Ózon: Az ózon három oxigén atomból álló, jellegzetes szagú, erősen oxidáló tulajdonságú, nagyobb mennyiségben mérgező gáz. Az ózont levegő, víz fertőtlenítésére használják. A sztratoszférában előforduló ózonpajzs elnyeli a Napból érkező ibolyántúli sugárzás jelentős hányadát.. A troposzférikus ózon káros egészségügyi hatásokat okoz. Az ózon magas koncentrációja fokozott fizikai fáradtságot, köhögést, a szájban, az orrban, a torokban szárazságérzést, a szem kivörösödését, könnyezését, duzzadását válthatja ki. Az ózon a szmog fő komponense is egyúttal. Ózonpajzs: A sztratoszféra alsó régiójában található ózonréteg, amely kiszűri a sugarakat a Naptól a Föld felé érkező káros ultraibolya sugarakat. Ökológia: A természet háztartását leíró tan, azaz az élőlények egymás közötti és a környezetükhöz való viszonyával, kölcsönhatás-rendszerével foglalkozó tudomány. PAH vegyületek: Antropogén eredetű szerves gázszennyezők, policiklusos aromás szénhidrogének, karcinogén hatásúak. Paraffin: Az ásványolajok fő összetevői, kémiai szempontból telített szénhidrogének. Hőmérséklet-csökkenés hatására kristályokként kiválnak a motorhajtóanyagból és a vezetékeket eltömik. Párolgási emisszió: Üzemanyag elpárolgása útján létrejövő emisszió, jellemzően üzemanyag utántöltés, gépjármű üzemeltetés során. Meleg nyári napokon a

12 benzinüzemű gépjárművek által kibocsájtott szennyezésnek akár a 2/3-a is a párolgási emisszióból származhat. Pernye: A levegő által szállított szilárd részecskék, amelyek szén vagy más szilárd tüzelőanyag égetésével keletkeznek. Peroxi-acetil-nitrátok: Nitrogén és különböző szerves vegyületek fotokémiai reakciójával kialakuló anyagok. Szmogképzők, és a szemre irritáló hatást fejtenek ki. PM10: A levegőben, mint közegben diszpergált állapotban előforduló, folyékony vagy szilárd halmazállapotú részecskék. Méretük 0,001 és 10 μm közé esik. Az egészségre gyakorolt hatásuk függ a méretüktől, ugyanis a nagyobb méretű szemcsék megakadnak az orrunkban, míg az egészen kicsik lejutnak a tüdő mélyére. Tartalmazhatnak kormot, szerves anyagokat, nehézfémeket, azbesztet. Nagy részük rákkeltő. Egységes egészségügyi határérték megállapítása igen bonyolult, mert sok aeroszol képző anyag már egészen kis mennyiségben is nagyon káros lehet. PM2.5: Lásd PM10, csak itt a méret 2,5 μm alatti. Polimer: Az az anyag, amelynek molekulái azzal jellemezhetők, hogy egy vagy több (különböző) típusú monomeregység sorozatából állnak, a molekulák tömeg szerinti többségét azok alkotják, amelyek legalább három olyan monomeregységet tartalmaznak, amelyek kovalens kötéssel egy másik monomeregységhez vagy egy másik reaktánshoz kapcsolódnak, és a molekulák tömeg szerinti kisebbségét alkotják azok, melyeknek azonos a molekulatömege. A rendszer molekulái molekulatömeg-eloszlással bírnak, ahol a molekulatömeg-különbségek elsődlegesen az egyes molekulákat alkotó monomeregységek eltérő számának a következményei. Ebben az összefüggésben a monomer egység a monomernek a polimerben levő reagált formáját jelenti; Populációs szintű kockázat: Foglalkozási eredetű daganatos megbetegedéseknek egy meghatározott népességcsoportban való előfordulásának valószínűsége. Por: A levegő által szállított szilárd, szemcsés anyag. Radon: Rákkeltő hatású, színtelen gáz. A radon az urániumnak rádiummá, majd radonná való radioaktív bomlásából származik. A radon hatásait nagyrészt a radioaktív bomlástermékei belégzésének tulajdonítják. A légzőrendszerben való felhalmozódás attól függ, hogy részecskékhez kötve vannak-e vagy nem. Rák: Betegségcsoport, melynek fő jellemzője a testi sejtek kontrollálatlan elburjánzása, és az ebből kifejlődő, gyorsan terjedő rosszindulatú daganatok kialakulása. Rendkívül gyúlékony anyagok: Azok az öngyulladásra képes folyékony anyagok és készítmények, amelyeknek a lobbanáspontja kisebb, mint 0 C és a forráspontjuk 35 C vagy annál alacsonyabb. A levegőben normális nyomáson gyúlékony gázok és gőzök. Rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálatra alkalmas műszer: Olyan komplex műszeregység, amely: a) Képes a környezetvédelmi felülvizsgálat technológiája szerinti jellemzők mérésére; b) Lehetővé teszi a felülvizsgálathoz előírt, nem közvetlenül mért, illetve az értékeléshez szükséges jellemzők és adatok bevitelét, illetve memóriában tárolja az értékeléshez szükséges adatokat; c) A felülvizsgálat megkezdése előtt, illetőleg a felülvizsgálat alatt ellenőrzi a szükséges adatok meglétét, a felülvizsgálati feltételek teljesülését, illetve a mért adatok megfelelőségét (a következő vizsgálati fázis megkezdése szempontjából); d) Alkalmas a felülvizsgálat befejezése után a részleges értékelésre és a mérési jegyzőkönyv (tanúsítvány) nyomtatására, továbbá a jármű megfelelőségének automatikus értékelésére. Reprodukciót károsító anyagok és készítmények: Olyan anyagok és készítmények, melyek belégzéssel, szájon, bőrön vagy nyálkahártyán át a szervezetbe jutva az utódokban morfológiai és/vagy funkciós károsodást okoznak és megzavarják, általában gátolják a reprodukciót. Riasztási küszöbérték: A légszennyezettség azon szintje, amelynek rövid idejű túllépése is veszélyeztetheti az emberi egészséget és amelynél azonnali beavatkozást kell tenni. Robbanásveszélyes anyagok: Az olyan gáz halmazállapotú, folyékony, képlékeny,

13 kocsonyás és szilárd anyagok és készítmények, amelyek a légköri oxigénnel vagy anélkül, gyors gázfejlődéssel járó hőtermelő reakcióra képesek, és amelyek adott kísérleti körülmények között, illetőleg nyomásra vagy hőre felrobbannak. Savas eső: Eső, melynek ph értéke 5,2 alatt van. A savas eső savas kémhatását annak salétromsav és kénsav tartalma okozza. A salétromsav kialakulása a légkörben nitrogén-oxidok és vízgőz reakciójával történik. A savas eső kénsav tartalma a levegőben található kén-oxidok és vízgőz reakciója során alakul ki. Savas kiülepedés: Különböző savas kémhatású vegyületek légkörből történő kicsapódásának és felszíni kiülepedésének módjait összefoglaló fogalom. Nedves kiülepedés: savas eső, köd és hó. Szén-dioxid: Színtelen, szagtalan gáz, amely természetes alkotóeleme a Föld atmoszférájának. Fosszilis tüzelőanyagok elégetésével szintén nagy mennyiségben kerül a légkörbe. Szén-monoxid: Színtelen, szagtalan gáz, amely szénhidrogén tüzelőanyagok tökéletlen égése során keletkezik. A CO akadályozza a vér oxigénszállító képességét, ezáltal számos káros egészségügyi hatással bír. Nagyvárosi területeken a levegő CO tartalmának 80%-a belsőégésű motoroktól származik. Szennyezettségi határérték: A környezet valamely elemének olyan - jogszabályban meghatározott - mértékű szennyezettsége, amelynek meghaladása - a mindenkori tudományos ismeretek alapján - környezetkárosodást vagy egészségkárosodást idézhet elő. Szmog: Ipari szennyező anyagokkal vegyes sűrű köd a nagyvárosok fölött a téli hónapokban. Sztratoszféra: A homoszférában a troposzféra felett és a mezoszféra alatt elhelyezkedő levegőréteg (kb km). A sztratoszférában a hőmérséklet az ózon sugárzáselnyelő hatására a magassággal nő. A magassággal növekvő hőmérséklet miatt gyenge a keveredés. Az ózonnak a sugárzáselnyelő tulajdonsága igen fontos szerepet játszik a földi élet megóvásában. A sztratoszférában található aeroszol réteg is gyengíti a Földre irányuló sugárzás intenzitását. Tájékoztatási küszöbérték: A légszennyezettségnek egyes légszennyező anyagok tekintetében a lakosság egyes érzékeny csoportjaira megállapított szintje, amelynek túllépése esetén a lakosságot tájékoztatni kell. Terhelés: A munkavállaló szervezetébe jutó rákkeltő mennyisége, dózisa függetlenül attól, hogy milyen expozíciós úton jutott a szervezetbe. Toxikológia: Tudományág, mely az anyagoknak (elemek, vegyületek, sugárzások) a szervezettel való kölcsönhatásaival, azoknak a szervezetre gyakorolt káros hatásaival foglalkozik. Transzmisszió: A szennyezés terjedése, hígulása (szennyeződés) Troposzféra: A troposzféra a homoszféra legalsó, a közvetlenül a Föld felszíne felett elhelyezkedő rétege. Az egyenlítő fölött km, a pólusokon 7-9 km magasságig terjed. Hazánk feletti vastagsága 15 km-re tehető. A troposzférában játszódnak le az időjárási jelenségek (pl. felhő és csapadék képződés). A felszíntől távolodva a hőmérséklet csökken (átlagosan 6,5 C/km). Túlérzékenységet okozó (allergizáló, szenzibilizáló) anyagok és készítmények: Olyan anyagok és készítmények, melyek ismételt, belégzésüket, illetőleg a bőrön vagy a nyálkahártyán történő ismételt felszívódásukat követően túlérzékenységet (hiperszenzibilizációt) okoznak. A túlérzékenység gyulladásos (bőr, nyálkahártya, kötőhártya), fulladásos reakcióban (tüdő), vagy a keringés összeomlásának formájában jelenhet meg. Tűréshatár: A légszennyezettség egészségügyi határértékének bizonyos százaléka, amellyel a határérték a jogszabályban meghatározott feltételek mellett túlléphető; Üvegházhatás: A vízgőz és a CO2 a Földről kisugárzott energia nagyobb részét abszorbeálja és közel a felét visszasugározza a Földre, a növekvő CO2 gátolja a Föld energialeadását, amely a Föld melegedéséhez vezethet. Üzemanyag cella: Olyan elektrokémiai cella, amely a különböző üzemanyagok reakciója során keletkező energiát elektromos energiává alakítja át. Ilyen cella

14 tartalmazhat pl. cseppfolyós hidrogént vagy cseppfolyós oxigént. Üzemanyag: A motorok hajtására és kenésére használt anyagok összefoglaló neve. Veszélyes készítmény: Egy vagy több veszélyes anyagot tartalmazó keverék vagy oldat, amely az osztályozás során veszélyes besorolást kap.

15 A légszennyezés szabályozása A légszennyezés szabályozását 4 szint jellemzi. A legmagasabb az alkotmány, melynek 70. -a az egészséges környezethez való jogot biztosítja. A második szint az 1995 évi LIII. tv., a Környezetvédelmi Törvény. A törvény 22. -a foglalkozik a levegő védelmével, de más részein is rendelkezik róla. A harmadik szintet a kormányrendeletek, minisztériumi rendeletek képviselik, a négy legfontosabb: 21/2001. (II. 14) KORM. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról 14/2001. (V. 9) KÖM-EÜM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről 17/2001. (VIII. 3) KÖM rendelet a légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról 4/2002. (X. 7) KVVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről A negyedik szintet a helyi önkormányzatok rendeletei jelentik, ilyen lehet például a füstködriadó-terv, az avar- és kerti-hulladék égetésről szóló jogszabályok. Szintén a levegővel kapcsolatos jogszabály a 277/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet, mely az Országos Meteorológiai Szolgálat működését szabályozza. A legfontosabb jogszabály a 21/2001-es kormányrendelet, mely a levegőtisztaság védelmét szabályozza. 21/2001. (II. 14.) KORM. RENDELET A LEVEGŐ VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS EGYES SZABÁLYOKRÓL A rendelet felépítése: I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet célja és hatálya Alapfogalmak 3. A rendelet alkalmazásában A levegő védelmének általános szabályai II. RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK A légszennyezettség mértékének szabályozása A légszennyező anyagok kibocsátásának szabályozása Helyhez kötött légszennyező pontforrásra vonatkozó szabályok Helyhez kötött diffúz légszennyező forrásra vonatkozó szabályok Mozgó légszennyező forrásokra vonatkozó szabályok Vonalforrásokra vonatkozó szabályok Bűzzel járó tevékenységre vonatkozó szabályok Rendkívüli intézkedések Adatszolgáltatás Légszennyezési bírság és egyéb jogkövetkezmények Helyhez kötött légszennyező pontforrások bírságolása Helyhez kötött diffúz légszennyező források bírságolása A bírság megállapításának sajátos szabálya Levegővédelmi követelmények megszegése A levegővédelmi ügyekben eljáró hatóságok Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések 1. számú melléklet a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelethez Az elérhető legjobb technika meghatározásának szempontjai

16 2. számú melléklet a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelethez Védelmi övezetek nagysága (tevékenységek szerint, a légszennyező forrástól számítva) Iparág, illetve tevékenység: 1. Energiaipar 2. Fémek termelése és feldolgozása 3. Építőanyagipar 4. Vegyipar 5. Hulladékkezelés 6. Létesítmények szén (jól kiégetett szén) termelésére vagy elektrografit termelésére égetéssel vagy grafitizációval. 7. Állati anyagok feldolgozása 8. Bőripar 9. Gépipar, fémfeldolgozás 10. Építőanyag-ipar 11. Papíripar, faipar, bútoripar 12. Bányaüzemi létesítmények 13. Élelmiszer-ipar 14. Nyomdaipar 15. Textilipar 16. Autóbusz-végállomás, 8 indító-érkező állástól 17. Üzemanyagtöltő állomás 3. számú melléklet a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelethez A légszennyezettség javítását szolgáló helyi, regionális vagy országos intézkedési programok minimális tartalmi követelményei 4. számú melléklet a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelethez Az engedélyre vonatkozó előírások 4.1. számú melléklet Az engedélykérelem tartalmi követelményei 4.2. számú melléklet Előírások az engedély tartalmára 5. számú melléklet a 21/2001. (II. 21.) Korm.rendelethez A szmogriadó terv tartalmi követelményei 6. számú melléklet a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelethez Helyhez kötött légszennyező pontforrások bírságolása A légszennyezési bírság kiszámításának módja 7. számú melléklet a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelethez Helyhez kötött diffúz légszennyező források bírságolása A diffúz források légszennyezési alapbírsága kiszámításának módja 8. számú melléklet a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelethez A levegővédelmi követelmények megszegőivel szemben alkalmazható levegőtisztaság-védelmi bírságok esetei és legnagyobb mértéke Intézményrendszer A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium háttérintézményei Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága (KvVM FI)

17 A Fejlesztési Igazgatóság a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezetén belül önállóan gazdálkodó jogi személy, előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv, amely részt vesz a környezetvédelmi fejlesztéseket segítő Európai Uniós támogatások felhasználásának irányításában. Strukturális és Kohéziós Alapok Közreműködő szervezeteként támogatást nyújt pályázatok előkészítésében, a KIOP környezetvédelmi intézkedései esetén részt vesz a nyertes pályázatok kiválasztásában, valamint szakmai szempontok hozzáadásával közvetít és koordinál a pályázók a nyertesek és az Irányító Hatóság között. A évtől indult programozási időszakban a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében szintén ellátja a Közreműködő Szervezet feladatait. Az Igazgatóság a környezetvédelmi Phare és Átmeneti Támogatások programokat menedzseli és koordinálja a magyar természetvédelmi és környezetvédelmi LIFE pályázatokat.strukturális és Kohéziós Alapok Közreműködő szervezeteként támogatást nyújt pályázatok előkészítésében, a KIOP környezetvédelmi intézkedései esetén részt vesz a nyertes pályázatok kiválasztásában, valamint szakmai szempontok hozzáadásával közvetít és koordinál a pályázók a nyertesek és az Irányító Hatóság között. A évtől indult programozási időszakban a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében szintén ellátja a Közreműködő Szervezet feladatait. Az Igazgatóság a környezetvédelmi Phare és Átmeneti Támogatások programokat menedzseli és koordinálja a magyar természetvédelmi és környezetvédelmi LIFE pályázatokat. Országos Meteorológiai Szolgálat Az Országos Meteorológiai Szolgálatot 1870-ben alapították Magyar Királyi Meteorológiai és Földmágnesességi Intézet néven, melynek első igazgatója Schenzl Guidó ( ) volt. Az OMSZ időjárásjelentéseket, országos előrejelzéseket, figyelmeztető előrejelzéseket készít. A hivatalos weboldalukon olvashatunk Magyarország éghajlatáról, időjárási visszatekintőben tájékozódhatunk az éghajlati változásokról, a külföldre utazóknak naprakész friss információk állnak rendelkezésre a célországok időjárásáról. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium területi szervei Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Az OKTVF a miniszter irányítása alatt működő minisztériumi hivatal, önállóan gazdálkodó, központi költségvetési szerv, illetékessége az ország egész területére kiterjed. Közigazgatási eljárásban a 10 környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség felettes, valamint felügyeleti szerve. Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF): Ellátja a jogszabályokban meghatározott elsőfokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági, szakhatósági jogkörök esetében a másodfokú hatósági, szakhatósági jogkört. Ellenőrzi a felügyelőségek hatósági munkáját. Ellátja a külön jogszabályokban meghatározott elsőfokú környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági, szakhatósági jogköröket, vagyis engedélyeket ad ki, kötelez és bírságol első fokon a hatáskörébe tartozó

18 hatósági ügyekben. Koordinálja a határokon átterjedő környezeti hatásokkal kapcsolatos hatósági feladatokat. Hatósági feladatai során önállóan, egyéb feladatoknál pedig a Minisztérium felkérése alapján közreműködik a nemzetközi feladatok végrehajtásában. Részt vesz az EU integrációval kapcsolatos, a feladat- és hatáskörét érintő tevékenységekben, a PHARE és ISPA projektekben kedvezményezettként, valamint koordinátorként közreműködik továbbá - erre irányuló megkeresés esetén - a hazai környezetpolitika és stratégia kialakításában, közreműködik az IMPEL környezetvédelmi felügyelői informális hálózatának munkájában. Az OKTVF célja a magas színvonalú ügyfélszolgálati munka, nyitott, átlátható keretek között működő gyors, pontos és pártatlan hatósági szolgáltatás, melynek alapelveit a saját kezdeményezésre kidolgozott és elfogadott Környezetvédelmi Ügyfélszolgálati Karta fogalmaz meg. Időszakosan megjelenő kiadványa a Zöldhatósági Közlemények Az elsőfokú hatósági feladatokat ellátó felügyelőségek az ország kisebb részén látják el a hatósági feladatokat. Egészségügyi Minisztérium és területi szervei ÁNTSZ feladata a levegőtisztaság-védelemben Az egészségügyi államigazgatási szerv környezet- és településegészségügyi feladata különösen a légszennyezettség (immisszió) egészségügyi határértékeinek kimunkálásában való közreműködés, a légszennyezettség rendszeres közegészségügyi értékelése, valamint a zárt terek légszennyezettségi határértékeinek kimunkálása és a zárt terek légszennyezettségének közegészségügyi vizsgálata. Ide tartozik a nemdohányzók védelméről szóló törvény betartatása is. Önkormányzatok feladata a levegőtisztaság-védelemben Az önkormányzatok rendeletalkotói és hatósági feladatokat is kaptak a levegőtisztaság-védelem területén. A rendezési tervek, településfejlesztési programok kidolgozásakor a levegőtisztaság-védelmi szempontokat figyelembe kell venniük. Levegővédelmi zónákat alkothatnak, füstködriadó-rendelet készítési kötelezettségük van (nagyobb városok). Ezen kívül helyi jogszabályokat is alkothatnak, pl. az avarégetésről. A jegyző a 21/2001-es kormányrendelet alapján levegővédelmi hatósági feladatokat is ellát, ill. részt vesz a levegővédelmi intézkedési tervek elkészítésében. A települési önkormányzat jegyzője környezetvédelmi hatósági hatáskörében eljár az 500 kw névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezés (a továbbiakban együtt: háztartási tevékenység) forrásaival, a 140 kw névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezések forrásaival kapcsolatos levegőtisztaság-védelmi ügyekben. Ellenőrzi a hatáskörébe tartozó berendezések forrásaira és tevékenységekre megállapított levegővédelmi követelmények betartását, hatáskörén belül a levegőtisztaság-védelmi előírások, tilalmak megszegőivel szemben bírságot szab ki, közreműködik az intézkedési programok készítésében és kötelezi a légszennyezőket a rájuk vonatkozó feladatok végrehajtására, a hatáskörébe tartozó légszennyezők levegőterheléséről kérésre adatokat szolgáltat a környezetvédelmi felügyelőségnek, környezetvédelmi felügyelőséggel, a közegészségügyi és a közlekedési hatósággal együttműködve rendszeresen értékeli illetékességi területének légszennyezettségi állapotát, arról a lakosságot tájékoztatja, ellenőrzi az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó levegővédelmi követelmények betartását, a hatáskörébe tartozó légszennyezőt a levegőtisztaság-védelemhez kapcsolódó adatok közlésére kötelezheti, a hatáskörébe tartozó légszennyező részére - külön jogszabályban (helyi rendelet)