Látnivalók a Vértes-Gerecse vidékén

Átírás

1 Látnivalók a Vértes-Gerecse vidékén

2 Vértes-Gerecse Vidékfejlesztési Közösség Egyesület elérhetőségei: Székhely: 2836 Baj, Petőfi S. utca 50. Munkaszervezeti iroda: 2890 Tata, Erzsébet tér 13. Telefon: Elnök: Schunder Tibor Munkaszervezet: Schamberger Dóra Tel.: Móricz Beáta Tel.: Pál Melinda Tel.: Schuszter Margit Tel.: Áy Fanni Tel.: Csabán Tibor Móri Borvidék TDM Egyesület Turisztikai Iroda és Ezerjó Portékák Ajándékbolt: 8060 Mór, Táncsics M. u. 1. Tel.: Munkatársak: Szabó Imola Éva - TDM menedzser szabo.imola@moriborvidekinfo.hu Zsipi Viktória Irodavezető zsipi.viktoria@moriborvidekinfo.hu Simekné Czahesz Enikő - Projekt menedzser simekne.eniko@moriborvidekinfo.hu Tata és Környéke Turisztikai Egyesület Turisztikai Információs Iroda: 2890 Tata, Ady Endre út 9. Tel.: Munkatársak: Magyarics Gábor - TDM menedzser tdmtata@gmail.com Oszfolk Emese információs iroda vezető tata@tourinform.hu Kovács Zsófia titkár, turisztikai referens tdmtata@gmail.com Cziráki-Tokár Kata marketing referens tdmtata@gmail.com Kiadja: a Vértes-Gerecse Vidékfejlesztési Közösség, a Móri Borvidék TDM Egyesület és a Tata és Környéke Turisztikai Egyesület együttműködve. A fotókat a kiadványba a Vértesi Natúrparknál Viszló Leventétől, a Gerecse Natúrparknál Musicz Lászlótól és Varga Norberttől kaptuk. Megjelent 4000 példányban Nyomda: A kiadvány az Európai Unió és a Magyar Köztársaság Kormánya által az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program LEADER keretében nyújtott támogatásból készült. Programok a Vértesi Natúrparkban Geszner-ház Információs központ, Természettudományi Kiállítás, Hosszú téli esték rendezvénysorozat, Zenés nyári esték Dohányos-ház Pusztai Fogadó (4 napraforgós falusi szálláshely), gasztronómiai kalandozások (mangalica és szürkemarha ételek), Csíkvarsai Csípős Csodafalat szalámi Pusztabuszos kirándulások, Csíkvarsai ötpróba, madarász tábor Százados-tanya Pusztai Állatpark (őshonos állatok) szürkemarha gulya, bivalycsorda, szamárménes,vágtató lovak, kecskék, racka juhok Boglártanya Erdei Iskola játékos természetismereti és erdei iskolás foglalkozások, kirándulások a Vértesben, természetvédelmi oktatás, madárgyűrűzés, fazekas foglalkozások, vadászati bemutatók, Tanösvények, tematikus utak Vidrafű-tanösvény, Haraszt-hegyi- tanösvény, Földtani-tanösvény, Pátrácos- tanösvény, lovastúra útvonal, országos Kék-túra útvonal, Kirándulás a Fáni-völgybe, Báraczházy- barlang, Ezerjó borút Kulturális rendezvények Sváb bálok, disznótorok, Szent György napi gulyakihajtás, Borversenyek, Csókakői várjátékok, Móri bornapok, Szüreti bálok, Hagyományos Mihály-napi Lovas és Pásztortalálkozó Pro Vértes Nonprofit Zrt Csákvár, Kenderesi u. Geszner-ház Tel.: 22/ provertes@provertes.hu web:

3 Bemutatkozik a Vértes-Gerecse Vidékfejlesztési Közösség A Vértes-Gerecse Vidékfejlesztési Közösség két tájegység településeiből összeállt vidékfejlesztési egyesület. Létrejöttét az Által-ér Szövetség és a Vértesi Natúrpark közösen kezdeményezte, a LEADER Akciócsoport területének kialakulásában meghatározó szerepük volt szeptember 18-án alakult meg Vértesszőlősön az egyesület, melyet a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság október 15-én jegyzett be (Pk.60039/2008/4/I) a 1707 nyilvántartási számon. Működésének területe két megyét érint. Komárom-Esztergom megyéből 23 település és Fejér megyéből 14 település csatlakozott a Közösséghez. Ezen belül hat statisztikai kistérség alkotja körzetünket: a bicskeiből 5 település, a móriból 3 település, a székesfehérváriból 2 település, valamint az oroszlányi, tatai és tatabányai térség minden községe. Ezek a következők: Baj, Bodmér, Bokod, Csákberény, Csákvár, Csókakő, Dad, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Gánt, Gyermely, Héreg, Kecskéd, Kocs, Kömlőd, Környe, Magyaralmás, Naszály, Neszmély, Pátka, Pusztavám, Sárkeresztes, Söréd, Szákszend, Szár, Szárliget, Szomód, Szomor, Tardos, Tarján, Újbarok, Várgesztes, Vértesboglár, Vértessomló, Vértesszőlős, Vértestolna, Zámoly. A tagságot 37 önkormányzat, 2 nemzetiségi önkormányzat, 42 nonprofit szervezet, 21 vállalkozás (14 gazdasági társaság és 7 egyéni vállalkozó) alkotja. Közösségünk alapszabály szerinti céljai a következők: a bicskei, móri, oroszlányi, székesfehérvári, tatai és tatabányai kistérségek területén a települési önkormányzatok, gazdasági társaságok, vállalkozók, civil szervezetek, magánszemélyek és őstermelők vidékfejlesztéssel összefüggő tevékenységeinek koordinálása, pályázatainak elősegítése és széleskörű partnerség megteremtése a térségre elkészített Vértes-Gerecse Által-él(r)ünk, kéz a kézben célhoz érünk elnevezésű Helyi Vidékfejlesztési Stratégia alapján. Az előbb felsorolt célok elérése érdekében meghatározott közhasznú tevékenységek a tudományos tevékenység, kutatás, nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, kulturális tevékenység; kulturális örökség megóvása; műemlékvédelem; természetvédelem, állatvédelem; környezetvédelem; hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése; a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység; euroatlanti integráció elősegítése. A Közösséghez való csatlakozás kérelmezéséhez szükség van legalább 2 alapító tag írásos ajánlására, majd ezután az elnökség határoz a kérelem jóváhagyásáról, vagy elutasításáról. A Közösség Tatán bérel irodát, melynek címe Tata, Erzsébet tér 13., ahol folyamatosan biztosított az ügyfélfogadás. A Vértes-Gerecse honlap ( folyamatosan frissül és megtekinthető rajta a közösség havonta megjelenő hírlevele. 1

4 Közösségünk által ellátott terület a Vértesi Natúrpark, a Gerecse Natúrpark településeit is kisebb eltéréssel lefedi. Ezeket lehatárolja az Által-ér vízgyűjtőjének területe. Kiadványunkban nincs módunk minden természeti értéket megemlíteni, és bemutatni, elsősorban az építészeti értékekre kívánjuk felhívni a figyelmet. A natúrparkok önálló kiadványokban, honlapokon tudják a táji értékeket a turisták figyelmébe ajánlani. A kiadványban látható fotókat a Vértes-Gerecse Közösség munkatársai készítették, illetve a Vértesi Natúrpark és a Gerecse Natúrpark munkatársai adták közre. A települések építészetét a régmúlttól kezdve nyomon követhetjük, mégis a nagyobb birtokosok, uradalmak emlékét őrzik a felújított, funkciójukban ma már másképp működő épületek. A nagy kiterjedésű erdőségek, a jó minőségű földek már évszázadokkal ezelőtt közkedveltté tették térségünket nagyobb dinasztiák, családok körében. Főleg a Csákok, Esterházyak, Lambergek, Rozgonyiak, Báthoryak, Nádasdyak, Konkolyok, Posztoczkyak, által felépített várak, kastélyok, kúriák, templomok, kolostorok, egyéb építmények említhetők meg, mint építészeti emlékhelyek. A templomok legnagyobb részét Fellner Jakab tervezte. A látnivalók elérhetőségeiről amelyekről a kiadványban nem tudtunk információt adni a TDM/TOURINFORM irodákban, vagy a polgármesteri hivatalokban kérhet felvilágosítást, illetve az Interneten találhat bővebben tájékoztatást. VÉRCSE gyümölcsei A Vértes és a Gerecse hegység egyaránt jellegzetes madara a vércse, ezért elektronikus felületeinken, rövidítésekben is használjuk ezt a mozaikszót, amely a VÉRtes- GereCSE Közösség fennállása óta honlapunknak is nevét adta. Kezdetben Hírlevelünkben, majd több helyen is felbukkan a Vércse gyümölcsei kifejezés, amely ennek a körzetnek EMVA támogatási forrásból megvalósult fejlesztéseit mutatja be. Évente megjelentek a vidékfejlesztési pályázati lehetőségek, az Európai Uniós ciklus 6 éve alatt egyre jobban megismerték a térségben élők ezt a páratlan lehetőséget. Évente egyre magasabb számban érkeztek be tatai irodánkba a kérelmek. Összességében 2009 és 2013 között az ÚMVP III. tengely 4 jogcímében 250 üggyel foglalkoztunk, míg a kisebb költségvetésű, partnerségen alapuló LEADER pályázatok száma elérte majdnem a négyszázat. Támogatásban ezeknek a kérelmeknek kb. a 70%-át tudjuk részesíteni, de így is elmondható, hogy a 2012 és 2013 évben a III. tengelyből a rendelkezésünkre bocsátott Ft-ot a pályázók lekötötték, és a LEADER keretünk maradvány forrását is ( Ft) ki tudjuk osztani a térségben. 38 településnek 7 évre az összes rendelkezésünkre bocsátott vidékfejlesztési keret volt. Sikeresen gazdálkodtunk vele, folyamatosan tudták 6 év alatt az ügyfelek felhasználni a forrásokat. Körzetünkben egyre több a megvalósult fejlesztések száma. A turizmushoz kapcsolódóan az ÚMVP III. és IV. tengelyében turizmusfejlesztésre és a turizmushoz kötődő szolgáltatásokra, programokra is tudtunk forrásokat kiosztani. Összesen 27 konkrét fejlesztésre, illetve olyan rendezvényekre is kaptak támogatást a pályázók, melyek hagyományosan minden évben látogathatóak. Biztosítottunk forrást a helyi értékek megőrzésére irányuló kiadványokra, kiállítóhelyekre, melyekkel a turisták is találkozhatnak útjuk során. A III. tengelyben majdnem minden településünkön sikerült templomok, kúriák, plébániák, művelődési házak, sportlétesítmények felújítására forrást biztosítani. A kiadványban szereplő képek közül több is árulkodik sikeres 7 évünkről. Egy cseppnyi Magyarország a Vértesi Natúrpark A natúrpark kifejezés a világon mindenütt ismerősen és jól csengő fogalom, amely egyfajta védjegyet is jelent arra, hogy az adott vidéken az ökológiai értelemben vett fenntarthatóság a gazdaságot, turizmust, oktatást és kicsit a mindennapi életet egyaránt áthatja. A natúrpark nem újabb hatósági korlátozást jelent, hanem sokkal inkább olyan önként vállalt értékrendet, amelyet az adott térségben élők, gazdálkodók annak érdekében tartanak fontosnak, hogy a föld, a víz, a levegő, az élővilág és a táj a lehető legérintetlenebb formában maradjon fenn. A Vértesi Natúrpark szíve a Dunántúli-középhegység részét alkotó Vértes hegység és az őt körülvevő tágas, alföldi jellegű táj. Lába előtt a Kisalföld és az Alföld, láprétek, puszták, vadregényes tájak, erdők mélyén megbúvó történelmi emlékek, ami egy valóságos szabadtéri élő múzeum. A Vértesi Natúrpark legfőbb értéke ez a sokszínűség, hiszen a jellegzetes magyar tájak csaknem mindegyike fellelhető itt. A rendszerváltást követően az önkormányzatok és a civil szervezetek több helyen fogalmaztak meg olyan új térségfejlesztési elképzeléseket, melyek célja a természeti, kultúrtörténeti értékekre alapozott nemzeti parkok, natúrparkok létrehozása volt. A kezdeményezők sokszínűsége, szervezeti formája, a megfogalmazott célok belső tartalma a képviselt célkitűzéseken, valamint ezeken belül a természetvédelem és a turizmus összehangolására tett javaslatokon is tetten érhető. A Vértesi Tájvédelmi Körzet 1976-ban történt védetté nyilvánítását megalapozó dokumentumban a megőrzés fontossága mellett már hangsúlyosan megjelent a turisztikai és a rekreációs célkitűzés is. Az önkormányzatok és a civil szereplők vissza a természethez gondolkodásmódja felerősödött. A Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány kezdeményezésére írták alá augusztus 20-án az első szándéknyilatkozatot, melynek alapján Magyarország legnagyobb helyi védettségű természetvédelmi területét hozták létre a Vértesi Tájvédelmi Körzet kiegészítéseként, Észak-Vértesi Természetvédelmi Terület néven. Ez lett később az egész Vértesre és a Zámolyi-medencére kiterjedő, valamennyi önkormányzatot és nagyobb földtulajdonost, kezelőt egyesítő együttműködés alapja, a Vértesi Natúrpark csírája. A Pro Vértes Közalapítvány által koordinált összefogás és érdekérvényesítés eredményeként először a Velencei-tó Vértes Kiemelt Térség, majd ezen belül a Vértesi Natúrpark jött létre. Ezzel párhuzamosan megtörtént a natúrpark tervezett területének feldolgozása is, több mint 3600 helyrajzi szám alapján. A natúrpark cím odaítéléséhez szükség volt egy részletes szakmai dokumentáció (Alapító Dokumentum) elkészítésére, amely a létesítésére kerülő natúrpark természeti, tájképi, kultúrtörténeti és turisztikai értékeit, adottságait lehetőségeit tartalmazza október 27-én ünnepélyes keretek között vehették át a települések és a megalakulását támogató térségi szervezetek a Vértesi Natúrpark cím adományozó okiratát dr. Persányi Miklós Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztertől. A Vértesi Natúrpark területe ha, melynek 68%-a áll természetvédelmi oltalom alatt. Az országos jelentőségű védett természeti területek mellett fontos szerepet képviselnek a helyi jelentőségű védett természeti területek is. A Pro Vértes szervezetének legfontosabb célkitűzése a Vértesi Natúrpark és környéke természeti és kultúrtörténeti, kulturális értékeinek védelme, hagyományainak megőrzése és mindezek idegenforgalmi térségfejlesztési szempontú hasznosítása, ezért a 2007-ben elkészült fejlesztési program intézkedései csoportjait folyamatosan valósítja meg. Ezek a következők: vonzerőfejlesztés, turisztikai infrastruktúra fejlesztése, településfejlesztés, környezetvédelmi programok megvalósítása, természetgazdálkodási programok megvalósítása, elterjesztése. Oktatás, szemléletformálás, környezetvédelmi nevelés infrastruktúrájának megteremtése. Tájjellegű mező-és erdőgazdasági termékek, helyi kézműipari termékek előállítása és értékesítése, a fogyatékkal élők esélyegyenlőségének biztosítása. 2 3

5 A Vértesi Natúrpark egy stabil alapokon nyugvó szoros együttműködés eredménye, ahol a legfőbb cél a természeti, kulturális örökségünk védelme és megőrzése, úgy hogy még az utánunk jövő nemzedékek is ízelítőt kaphassanak a természetes élőhelyek látványából, a régi korok szelleméből és a természetközeli életből. A Vértesi Natúrparkhoz tartozó települések, melyek a Vértes-Gerecse Közösséghez is tartoznak: Bodmér, Bokod; Csákberény, Csákvár, Csókakő, Gánt, Pátka, Pusztavám, Szár, Szárliget, Várgesztes, Vértesboglár, Vértessomló, Zámoly. A körzetébe eső alábbi települések, amelyek nem tartoznak közvetlenül a Vértes hegységhez, szintén itt kerülnek bemutatásra: Dad, Kecskéd, Kömlőd, Magyaralmás, Újbarok, Sárkeresztes, Söréd, Szákszend, Újbarok. Bodmér Vértesi Natúrparkhoz tartozó település középkori eredetű. Az első okleveles említés már 1311-ből származik. A Bicskei Kistérségben, a Vértes délkeleti előterében fekszik, területe 717 hektár. Fő vízfolyása a Bodméri patak, mely időszakos, száraz nyarakon rendszerint kiszárad. A község a hányatott történelmi időszakokat követően mindig újra benépesült. A település lakosainak száma jelenleg 247 fő. A település vezetősége a kis lakosságszám ellenére igyekszik a lakók komfortérzetét elősegíteni, így az arra megfelelő helyeken folyamatosan közösségi tereket alakítottak ki Bodmér, Vasvári P. u. 58. T.: 06-22/ Református templom Bodmér, Vasvári Pál u. 35. A település református egyházát 1789-ben alapították, temploma ekkor még nem volt, csak imaháza. Később, 1827-ben építették fel a fatornyos templomot, mely végül 1860-ban kőtornyot kapott. Egész évben látogatható, de csak előzetes egyeztetés után (Református Lelkészi Hivatal Felcsút T.: 06-34/ ) Játszótér lovakkal Bodméri-víz A kis patak a település fő vízfolyását jelenti. Időszakos jellegéből adódóan száraz nyarakon kiszárad, ugyanakkor hóolvadáskor és csapadékos időszakokban kilép a medréből, veszélyeztetve a falu lakóinak házait is. A patak és környéke a falukép meghatározó eleme, vadregényessége miatt pedig kedvelt kirándulóhely. Bodméri Református templom Millenniumi emlékmű I. és II. világháborús emléktáblák Pusztatemplom megmaradt kövei a temetőben Bokod Vértesi Natúrparkhoz tartozó település az Oroszlányi Kistérségben található. A helység a Vértestől észak-nyugatra, az Által-ér völgyében helyezkedik el, mintegy 2130-an lakják. Az első írásos említése 1146-ból származik. Magyarországon elsőként itt termesztettek burgonyát. Bokod érdekessége még, hogy 400 méteres egyenes útszakaszon 3 felekezet 3 műemlék temploma található. Az egyik a késő barokk stílusban, 1701-ben épült (később, 1781-ben átépítették) evangélikus templom, mely valószínűleg Fellner Jakab tervei alapján épült. A másik az 1779-ben emelt római katolikus templom valamint az 1794-ben készült református templom. A közeli erdőkben találhatók a majd ezer éves Vér tesszentkereszti Apátság romjai. A környék turistaútvonalai a természetjáróknak igazi kihívást jelentenek. A falu határában építették fel 50 évvel ezelőtt a Vértesi Hőerőművet, amihez akkor egy 130 hektáros hűtőtavat kellett létrehozni. Ezen 4 5

6 folyik keresztül az Által-ér. A tó nemcsak az erőmű számára fontos, hanem a horgászat szerelmeseinek is kedvez Bokod, Hősök tere 6. Tel.: 06-34/ , fax: 34/ Bencés Apátság romjai, Vértesszentkereszt Mívesen faragott kövei igazi művészettörténeti csemegeként szolgálnak a román kor és a kora gótika építészeti emlékeit fürkészőknek. A Vértes erdőrengetegében vélhetően már a bencés szerzetesek megjelenése előtt korai templom állt, amely mellett csaknem kilencszáz évvel ezelőtt bencés kolostort és templomot építettek. A monostor alapítási évszámát nem ismerjük, ám az ismert, hogy az épületekben 1146-ban már szerzetesek éltek. Az építkezéseket Bencés Apátság romjai Vértesszentkereszten II. Ugrin püspök kezdte el a 12. század végén, és örököse, I. Miklós ispán fejezte be a 13. század első negyedében. Az építkezésen több műhely munkája tükröződik. A 13. században a korai épületegyüttestől délre hatalmas méretű, gazdag szobrászati díszítésű háromhajós, bazilikális elrendezésű román kori templom épült. Károly Róbert uralkodása idején a vidék királyi tulajdonba került, kedvelt vadászterületévé vált. Azokra az időkre tehető az apátság fénykora, amikor a kegyurai az uralkodók voltak. Bokod, Oroszlány és Pusztavám felől is megközelíthető az erdőn keresztül. A ma már kerítéssel körbevett műemléket egy ott élő festőművész/gondnok mutatja meg az érdeklődőknek. Hűtőtó A Császár településtől délre eredő Által-ér amely aztán Dunaalmásnál ömlik a Dunába keresztülfolyik a Vértesi Hűtőtó Erőmű számára mesterségesen létesített Bokodi-hűtőtavon is. Az Által-ér eredeti medre valahol a tó közepén húzódott, ott, ahol a jelenlegi gát található. A gát funkciója a hűtőtó természetes keringtetésének fenntartása, ugyanis az erőmű felmelegíti, míg a hideg ágban lehűlt víz a technológia miatt keletkezett gőzt hűti vissza. Az erőmű folyamatos működése miatt a tó télen sohasem fagy be teljesen. A tó körül jelentős horgászparadicsom bontakozott ki az elmúlt időben. Evangélikus templom Bokod, Fő utca 25. Egész évben látogatható, de csak előzetes egyeztetés után (Bokodi Evangélikus Egyházközség T.: 06-34/ , bokod.lutheran@gmail.com). Evangélikus templom Keresztelő Szent János rk. templom (1779) Fő u. 2. Református templom (1794) Fő u. 45. Bokodi-legelő Csákberény Vértesi Natúrparkhoz tartozó település a Móri Kistérségben, a Vértes-hegység déli nyúlványai tövében, Csókakő, Söréd, Magyaralmás, Zámoly és Gánt szomszédságában található. Jelenleg 1211 lakója van. Határa benyúlik a Vértes-hegység és a Velencei-hegység közötti Zámolyimedencébe. Székesfehérvártól 25 km-re, Mórtól 15 km-re, Budapesttől 65 km-re van ben említik először Berend falut. Az iratok ezt egyszerűen Berénynek nevezik. Csákberény először 1543-ban került a törökök birtokába ig, 144 évig volt török kézen. A barokk katolikus templom 1776-ban készült el. Lamberg Rudolf gróf építtette 1831-ben klasszicista stílusban a csákberényi kastélyt ban felépítették a ma is látható református templomot. Az es évek elején engedéllyel lebontották a kastélyt, melynek helyén 1966-ban felépítették a Művelődési Házat Csákberény, Hősök tere 41. Tel.: 06-22/ Gróf Merán Fülöp emlékszoba A település vadregényes környékének természeti értékeit a közkedvelt vadászíró, gróf Merán Fülöp örökítette meg a könyveiben. Merán 1945-ben volt kénytelen elhagyni csákberényi lakhelyét, majd Ausztriában Grazban talált második otthonra. Ott több évtizedes munkával létrehozta Európa legrangosabb vadászati múzeumát és vadasparkját. Orondi szőlőhegy és pincesor Csákberényből a sportpálya melletti útról indul az Orondi Szőlőhegy, amely a kertalja szőlők, pinceházak előtt halad Orondi köszöntőtábla végig. Pár éve jó minőségű aszfaltos út vezet el előtte, innen érhető el Csókakő, ahol az összekötő út csak egy rövid szakaszon nem pormentesített. Közben balra Orond-puszta majorsági épületeinek teteje piroslik, szembe feltűnik a vár. Szent Márton rk. templom és parókia ( ) Kossuth Lajos u. 1. Református templom és parókia (1799) Bajcsy-Zsilinszky u. 14. Helytörténeti kiállítás - Merán park 7., T.: 22/ Kilátópont (Csóka-hegy) Mansbarth Antal és Szikszai János emléktáblája a templomok falán elhelyezve Öreg-tó Csákvár Öreg-tó A Vértes déli lábánál, a Bicskei Kistérségben található, Székesfehérvártól 25 km-re elterülő, ma 5237 fő lakosú Csákvár Vértesi Natúrparkhoz tartozó település júliusban nyerte el a városi címet. Már az ősember óta lakott hely volt, első írásos emléke 1200 körülire tehető. A Csák nemzetség birtoka volt, innen a név. Mezővárosként és a fazekasság központjaként is kiemelkedő szerepet töltött be az Esterházy grófi dinasztia idején. Hosszú évek után újból forog a korong a fazekasműhelyekben, feltámasztva ezt a híres népi iparágat. Több évtizede az Esterházy kastély angolparkjában kerülnek megrendezésre a Csákvári Floriana Napok is, mely a hagyományos fazekas napi rendezvény mellett helyi termékvásárral, lovas programokkal várja a település lakóit augusztus 20-a alkalmából. A Park és a kastély látványosság, műemlék is. A településen mindhárom egyháznak jelentős temploma található és tekinthető meg. A Pro Vértes Természetvédelmi Alapítvány kezdeményezésére a környékbeli községek összefogásával alakult ki a Vértesi Natúrpark, melyet az ökoturizmus 6 7

7 érdekében folyamatosan fejlesztenek. Csákvár szélén, a Gánti út mellett indul a Vértes természeti jellegzetességeit szemléletesen bemutató Haraszthegyi Geológiai és Botanikai tanösvény, a Lovasberény fele vezető úton pedig a Vidrafű tanösvény indul Csákvár, Szabadság tér 9. Tel.: 06-22/ Esterházy-kastély és parkja Csákvár, Kastély park 3. Gróf Esterházy János építtette fel azt a kastélyt, amelyet ma is az egyik legszebb ilyen jellegű hazai épületként tartanak számon. A kerti homlokzaton látható évszám 1781-et Szent Ferenc-kápolna a családtagok ajándékoztak egymásnak ünnepekre, évfordulókra. Az egyik első ilyen építmény az Allé-erdőben emelt Török-torony volt, melyet 1797-ben Esterházy János gróf építtetett feleségének, Anna-napra. A nyolcszög alaprajzú, ívelt terméskő lépcsőházzal rendelkező épület ajtaját nap, félhold és csillagok díszítették. Tetején faoszlopos, hegyes, sátortetejű kis csarnok emelkedett, csúcsán török félholddal. Az oszlopok és a tetőszerkezet mintázatában található zöld és fehér színek a padisah színei voltak. Bútorzata bőrpárnákból állt. Később tetejét alacsonyabbra építették és kicsiny harangtorony került rá ig Szent Eustachius kápolnaként működött. A park többi épületéhez hasonlóan sorsát nem kerülhette el, és az évek során teljesen lepusztult. Felújítását 1998-ban kezdte meg műemlékvédelmi programjának keretén belül a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány. A Szent Ferenc ökumenikus kápolnaként felszentelt épület ma családi rendezvények, esküvők, keresztelők romantikus színhelye. istennő tiszteletére szentélyt alakítottak ki, ahogy ezt az ott talált felirat is tanúsítja: Dianának szentelve Marcus Aurelius Constantinus a pretorianusok veteranusa fogadalmát szívesen teljesítette. A. Constantinus saját költségén állította. A barlang turistaúton a Csákvárról induló zöld sáv, és az abból kiágazó zöld barlangjelzésen közelíthető meg. Haraszt-hegy A Vértes déli dolomitlejtőin, köztük a csákvári Haraszt-hegyen a mediterrán tájakra emlékeztető éghajlat uralkodik. A mély völgyekkel, éles gerincekkel tagolt felszínen változatos, melegkedvelő fajokban különösen gazdag erdős-sztyepp növényzet díszlik. A terület legfőbb növénytani értéke a keleti gyertyán, melynek hazánkban Csákvár környéke az egyetlen természetes előfordulási területe. Kiváló élőhelyet találnak itt maguknak az ízeltlábúak, mint például az egyetlen bizonyított hazai előfor- Fazekasház belsőtér A mesterség fénykorában 193 fazekas dolgozott a faluban. Céheket alapítottak. Az inasnak remekölést kellett készítenie 60 iccés lakodalmi fazekat a tálasnak réfes (1 rőfös) tálat. A csákvári mázas edények jellegzetes színei a zöld, barna, és sárga. Jellegzetes edények a szentelt vizes korsók, tányérok, tálak, csüngő szíves virágcserép, csalikancsó. Kályhamesterek is dolgoztak a faluban. A csákvári fazekas múltat Kresz Mária néprajzos dolgozta fel. Az utolsó fazekas házat Horváth bácsi utódai ajánlották fel az önkormányzatnak, hogy emlékházat létesítsenek benne. A településen jelenleg 4 fazekas dolgozik, akik a helyi hagyományos autentikus edényeket készítik, valamint más népi iparművészeti tárgyakat. Evangélikus templom (1870) Luther utca 2. Geszner-ház (Vértesi Natúrpark látogatóközpont): Kenderesi utca vége Szentháromsagszobor a kastélyparkban nevezi meg a kastély építésének befejezési időpontjaként, de biztos, hogy még az 1820-as években is dolgoztak rajta. Az Esterházy-család 1945-ig lakta az épületet, melyben könyvtár, képtár, vadászterem, sőt még lovasiskola is helyet kapott. Az egykori főúri rezidencia különleges értéke a nagy területű angolpark. A kerti építményekből fennmaradt és ezidáig felújításra került a Szentháromság-oszlop, a műbarlang, a napóra és a szökőkút, valamint a plébániatemplom, a Geszner-ház és a Török-torony, amely ma az ökumenikus Szent Ferenc-kápolna. A kórházként működő épület parkja szabadon látogatható. Szent Ferenc-kápolna A csákvári Esterházy-kastély parkjának félreeső pontjain egykor kis lakok, pihenőházak, emlékművek álltak, melyeket Báraczházi-barlang A Csákvár nyugati szélét lezáró, 204 méter magas Guba-hegy keleti sziklafalában nyíló Báraczházibarlang ősállatmaradványairól nevezetes. Itt találták meg számos millió évvel ezelőtt élt ősállat, köztük a háromujjú ősló (Hypparion) és a csákvári hiéna csontjait. De megtalálták egy ezer év előtti ember Báraczházi-barlang ujjcsontját, valamint pattintott vésőket, állatcsontokból készült eszközöket is. A római korban a barlangban Diana Haraszt-hegy dulási hellyel a Vértesben rendelkező öves százlábú. A Haraszthegy értékeinek megismerését a Csákvárról Gántra vezető út mellől induló, szabadon látogatható tanösvény segíti. Fazekas Emlékház Csákvár földje agyagos, mely miatt híres volt fazekasságáról, cserépedényeiről. A betelepülő fazekasok tűzálló agyagot találtak a falu határában, s a község a XVIII.sz. közepén a Dunántúl egyik fazekas központja lett. A mezőváros felsővárosában laktak a tűzálló agyagból dolgozó főzőedényeket készítő fazekasok, az alsóvárosban a finomabb anyagot megmunkáló tálasok. Geszner-ház 8 9

8 Helytörténeti Múzeum és Tűzoltótorony Szabadság tér 1. Puskaporos torony Csákvár határában (Széchenyi utca vége) Református templom ( ) Kálvin utca 9. Szent Mihály római katolikus templom (1717) és plébánia Szent Mihály tér Csíkvarsai-rét (Vidrafű tanösvény) A Berényi útról nyílik Pusztai állatpark Az ÖregTölgy Turistaszálló a Vértes szívében Csákváron található. 40 férőhellyel rendelkezik és biztosított a napi háromszori étkezés is. A szállás típusa 6-8 fős szobák emeletes ágyakkal. Programokat is ajánlunk programszervezőkön keresztül, melyek által megismerhetik a környék múltjást és jelenét. áraink: szállás: 2000 Ft/fő Ft idegenf. adó reggeli: 400 Ft/fő ebéd: 750 Ft/fő vacsora: 600 Ft/fő ÖregTölgy Turistaszálló 8083 Csákvár Szent Mihály tér 10. oregtolgy1@t-online.hu KÁLVÁRIA SÖRÖZŐ ÉS GRILLBÁR Étterem Pizzéria 8083 Csákvár, Kálvária út Csókakő Székesfehérvár felől a 81-es úton haladva, Mór előtt találhatjuk meg a középkori várról nevezetes Csókakőt, amely szintén Vértesi Natúrparkhoz tartozó település. A település neve valójában Váralja volt. Említése 1461 után már nem szerepel az okmányokban, amiből arra lehet következtetni, hogy a település a török idők elején megsemmisült. A vár vadászati jelentősége a törökök kiűzése után megszűnt, és a Csókakő elnevezés a lassan újra népesedett településre tevődött át. A legvalószínűbb azonban, hogy a vár és később a település a csóka madárról kapta a nevét. Az 1388 lakosú Csókakő a kisebb települések közé tartozik, azonban gazdag történelmi múltját bizonyító középkori vára, környékének varázslatos természeti szépsége, az itt termő finom borok mindig sok látogatót vonzanak ide. A Móri Borvidéken belül itt élő emberek egy része több 100 év óta a mezőgazdaságból, bortermelésből él. A csókakőiek büszkén vállalják, hogy a száraz karakteres borok közül a térségükben terem a legjobb minőségű bor Csókakő, Petőfi S. u. 3. Tel.: 06-22/ Csókakői vár Csókakői vár A várat a Csák nemzetség építette, majd tulajdonosa volt több királyunk, a Rozgonyi család, Báthoryak, Kanizsaiak, Nádasdyak a törökök, Hochburgok, Lambergek. Az erődítmény a században a térség egyik Székesfehérvár után legjelentősebb hatalmi-igazgatási központja volt. Pusztulása Magyarország legtöbb várával szemben nem kötődik a Habsburgok várrombolási tevékenységéhez, hanem csupán az évszázados elhanyagoltság eredménye. Napjaikban is tartó helyreállítása a Csókakői Várbarátok Társasága áldozatos munkájának köszönhető. A vár alatti téren az önkormányzat is több fejlesztést hajtott végre, így kulturált parkoló, pihenőpadok, játszótér, vizesblokk várja a látogatókat. A vár saját felelősségre szabadon látogatható. Szakvezetés telefonon igényelhető (T.: 06-22/ , 06-20/ ). Jordán-parkerdő A 20 hektáros, kirándulásra és pihenésre kiválóan alkalmas erdőterület a falutól délre található. A természeti értékek védelmének köszönhetően egy száz évesnél is idősebb csertölgy állomány található benne. Szent Donát rk. templom (1773) Kossuth utca 9. Egykori Zichy-pince (ma Bognár Pincészet) Út menti keresztek I. és II. világháborús síremlékek Bödön-kút Dad Játszótér a vár alatti téren község az Oroszlányi Kistérségben, a Vértes lábánál fekszik. Jelenleg 1077 lakosa van. Először 1230-ban említik a nevét egy oklevélben. A XIX. század elején két esetben is nagyméretű természeti csapás, földrengés sújtotta a községet. Az újabb természeti csapás az 1860-as tűzvész és kolerajárvány volt. A tűz a község jelentős részét elpusztította, a kolera 400 halottat követelt ban a millennium emlékére a falu felső végén egy hársfát ültettek, mely az Árpád nevet kapta, és azóta a község dísze és büszkesége, amely 2011-ben az év fája versenyben 3. helyezést ért el. Köré parkot alakítottak ki. A településen több, Fellner Jakab által épített műemlék épület, emlékművek és tájház is található ban állították Cs. Kiss Ernő népi fafaragóművész által készített és közadakozásból létrehozott beköszöntő táblát, melyet nem mindennapi köszöntése nagyon hamar híressé tett: ÁLDÁS AZ ÉRKEZŐRE, BÉKESSÉG A TÁVOZÓRA. A kis tele pü lés az elmúlt években látványos fejlesztéseket hajtott végre. Parkok, épületek, utak egyaránt felújításra kerültek. Köszöntőtábla Burga Vélhetően a német Burg (vár) szóból származik a mai Petőfi utca egykori elnevezése. Eredete az es forradalom és szabadságharc bukása után az osztrákok által a lakosság ellenőrzése érdekében épített erődítményre vezethető vissza. Az ide telepített helyőrség ebben az utcában hajtotta végre mindig az őrségváltást. Árpád Hársfa Tanúfaként szerepel az ország nyilvántartásában az Árpád névre keresztelt hársfa ban ültették, a honfoglalás 1000 éves évfordulóján. A fa magassága 25 méter, törzskerülete pedig 3,5 méter. Internetes szavazáson dőlt el, hogy 2011-ben az Év fája versenyben 3. helyezést ért el Dad, Fő u. 21. Tel.: 06-34/ Árpád hársfa emlékművel 10 11

9 Sörház, Református parókia Dad, Fő utca 25. és 43. Utcavonalon álló, L alaprajzú, földszintes, alápincézett, csonkakontyolt nyeregtetős épület. Udvari homlokzatán mellvédes, félköríves nyílású, újabban beüvegezett tornác. Építette az Esterházy család serfőzőnek, 1747 (építész: Fellner Jakab) ben a református egyház megvásárolta, ma egyházi iskola működik benne. III. tengely forrásból került felújításra, akárcsak a református parókia (Fő utca 43) épülete, melyet szintén Eszterházy Miklós építtetett. Kastély Tájház Dózsa utca 20. Kőhíd (Dad és Kecskéd között) Szent István király rk. templom (1784) és plébánia Fő utca 1., illetve Fő utca 34. Református templom (1748) Fő utca 3. Gánt Református templom belső - Vértesi Natúrparkhoz tartozó település - német nemzetiségi kisközség a Bicskei Kistérségben. 820 lakossal, alig huszonnégy kilométerre található Székesfehérvártól. Első említése 1193-ból olvasható III. Béla oklevelében. Fejlődését bauxitkincsének köszönhette ban megnyílt bányája Európa legnagyobb bányája volt 1988-as bezárásáig. A bányászat emlékét őrzi a bányászati múzeum, a geodéziai park és tanösvény. Gánt jelenleg a Vértes egyik legjelentősebb turisztikai központja. Színfoltja a községnek a megépült lovas centrum, ahol a minőségi lótenyésztésen túl, minden évben jelentős sportrendezvényt is tartanak. Közigazgatásilag Gánthoz tartozik Kőhányás puszta is, illetve a ma már műemlékfaluként ismert Vérteskozma. A kis lakosságszámú település az arányaiban nagy közigazgatási területnek köszönheti folyamatos fejlődését, mert az önkormányzat és a civil szervezetek partnersége számos pályázatot eredményezett. Működik német nemzetiségi énekkar és tánccsoport, valamint fiatalokból álló fúvószenekar is alakult. Gánton biztosított a sportvadászat, igen jelentős az erdei turizmus, melyhez biztosított a szálláslehetőség is Gánt, Hegyalja u. 25. Tel.: 06-22/ Bauxitbányászati múzeum és földtani park (Gánt Bányatelep) A bauxitbánya lelőhelyét Taeger Henrik kutatásai alapján Balás Jenő székely származású bányamérnök fedezte fel. Az 1926-ban megnyitott és egészen 1962-ig üzemelő gánti bánya Európa leggazdagabb bauxitbányája volt. Ma múzeum működik benne. Nyitva tartás: hétfő kivételével mindennap (T.: 06-22/ ) Bányászati múzeum A múzeum mellett elterülő bányagödörben holdbéli táj fogadja a látogatókat. A 28 méter magas bányafal mentén kialakított bemutató útvonal nem csak a vértesi bauxitbányászat emlékeit őrzi, hanem bepillantást enged egy évmilliókkal korábban létezett világba is. A bemutatóhely szabadon látogatható. Székesfehérvárról érkezve Zámoly után, Gánt fele haladva balkéz fele állhat meg az utazó megtekinteni. Népi műemlékegyüttes (Vérteskozma) Népi műemlékegyüttes (Vérteskozma) A Vértes szívében fekszik a szabadtéri néprajzi múzeumok hangulatát idéző, védett műemlékfalu. Egyetlen utcája amelyet porta szegélyez a völgyből indul, és a domboldalra kapaszkodik fel. A legkorábbi épületjelzés 1821-ből ered. A török idők után gróf Esterházy József bajorországi telepesekkel népesítette be a falut, akiket a II. világháborút követően Németországba telepítettek ki. Az 1970-es években városi lakosok fedezték fel a varázslatosan szép környezetben fekvő települést, felvásárolták az ingatlanokat, és a népi építészeti értékek meghagyásával felújították az épületeket. Innen indul a fokozottan védet Fáni völgy is. Balás Jenő-emléktábla és -szoba - Vértes Vendéglő Mária-kápolna Béke tér 1. Szent Vendel apát rk. templom ( ) Béke tér 28. Gánti-barlang Községi forrás Esterházy-kápolna és harangláb - Kőhányás Emlékhely és temető - Kápolnapuszta Elüldözöttek emlékműve - Vérteskozma Kecskéd a Vértes lejtőinek és a Bársonyos dombvidék találkozásánál fekvő község az oroszlányi kistérségben, ahol 2020 fő lakik. Kecskédet lakták már a rómaiak is, de a török hódoltság idején elnéptelenedett. Később a környék többi településével együtt az Esterházyak birtoka lett, akik württembergi németekkel telepítették be, több mint 260 esztendővel ezelőtt. A II. világháborút követő lakosságcsere során a felvidékről elűzött magyarok is érkeztek a faluba. A falu jól megközelíthető közúton, és vasúton is. 12 kilométerre fekszik Tatabányától, 5 kilométerre Oroszlánytól és mintegy negyedórányira a nagy forgalmú Bécs-Budapest (M1) autópálya csatlakozásától. Pezsgő közösségi életében az Önkormányzat mellett fontos szerepet vállalnak a Német Nemzetiségi Önkormányzat tagjai, művészeti és hagyományőrző csoportjai és civil szervezetei. Jelenleg is folyamatosan pályáznak, melyekből hamarosan több beruházást is be tudnak mutatni a turistáknak Kecskéd, Vasút u Tel.: 06-34/ , 34/ ; 34/ Tűzoltó Szertár Német Nemzetiségi Múzeum Kecskéd, Sport utca 23. A háromosztatú zsellérház konyháját és szobáját a falu hagyománytisztelő polgárai enteriőrszerűen rendezték be. Az itt élők hitéleti és gazdálkodási múltját felelevenítő kiállítás anyagát helyben gyűjtötték össze. Bizonyos tárgyak azonban még hiányoztak, ezeket a tatai Német Nemzetiségi Múzeum a raktárából pótolták. Látogatáshoz lehetőség szerint előzetes bejelentkezés szükséges (T.: 06-34/ , T.: 06-20/ , mariazettisch@gmail.com) Sportrepülőtér és horgásztó A falu határában Oroszlány felé sportrepülőtér található. A talaja ősgyep, mely a nyári időszakban 25 tonna, a téli időszakokban 5 tonna teherbírású. A repülőtér jelenleg 12 13

10 Horgásztó vitorlázó és motoros repülőgépek fogadására, vitorlázó és motoros gép, sárkányrepülő, hőlégballon kiképzésre és ejtőernyős ugrások végrehajtására alkalmas. Ennek köszönhetően vitorlázó repülővel, motoros sárkányrepülővel is megtekintheti a környéket az, akinek kedve van kipróbálni ezeket a járműveket. Kapcsolattartó: Old Timer Aero Club. T.: 06-20/ A falu és a repülőtér között a Horgászegyesület által felújított horgásztó található, amely kiválóan alkalmas a horgászat mellett piknikezések színhelyéül is. Megközelíthető a Tó utca felől (az utca végén Oroszlány felé). Elérhetőségek: T.: 06-20/ , 06-20/ , 06-70/ , kecskedihorgasz@gmail.com Szent Anna rk. templom (1764) Fő utca 8. Kálvária szoborcsoport a rk. temető körülkerített területén, sziklákat utánzó talapzaton álló kőkereszt, korpusszal, a sziklán koponya és csontok. A kereszt előtt Mária Magdolna, kétoldalt Szűz Mária és Szent János szobrai. Készült a 18. század közepén. A kőkereszt és korpusz 1956-ban készült, az eredeti feszület és korpusz töredéke a talapzat mögött elhelyezve. Szent Anna rk. templom Kömlőd a Vértes és a Gerecse hegységek nyugati előterében a Bársonyosidombvidéken elterülő, 1093 lakost számláló község az oroszlányi kistérségben. Tatától, Tatabányától és Oroszlánytól körülbelül azonos távolságra helyezkedik el. A tatai és tatabányai M1-es autópálya csomópontok perc alatt elérhetők. Kömlőd első név szerinti említése az 1439-es évben történik. Az 1526-os mohácsi gyászesemények után a település is török uralom alá került, lakói elmenekültek, a falu elnéptelenedett, elpusztult. Nem a régi elhagyott falu területén indult meg az újabb település építése, hanem attól ÉK-re néhány száz méterre. A reformáció országos térhódítása kapcsán elsősorban az új vallás hitvallói, kálvinisták telepedtek le a faluban. Az 1600-as évektől magyarok lakta, református falu, lakói nagyrészt zsellérek voltak. Gazdagon termő földjéről jelentős mennyiségű és kiváló minőségű gabonát, burgonyát, takarítottak be. A település közigazgatási területe 2226 hektár, ebből belterület 127 hektár Kömlőd, Szabadság u. 9. Tel.: 06-34/ , 34/ Kömlődi panorámakép Hugonnay-kúria Kömlőd, Szabadság utca 23. A Pázmándyak Kömlőd történetében meghatározó szerepet töltött be. A család leghíresebb tagjai országgyűlési képviselők, református egyházkerületi főgondnokok itt születtek és életük jelentős részét is itt élték. Hajdani birtokuk jelentősebb épülete ma már nem a család nevét viseli, hanem későbbi tulajdonosa révén Hugonnay-kúria néven ismert. Mivel iskola és diákotthon működik a falai között, látogatásához előzetes tájékozódás szükséges. Hugonnay-kúria Perczel-ház Kömlőd, Szabadság utca 54. A híres honvédtábornok, Perczel Mór, családja a szabadságharc előtt és alatt Kömlődön élt. A házat feltehetően a Sárközy-család építtette a 18. század végén után előbb a Perczel-, majd a 19. század második felében a Szemerey-család tulajdonába került. A téglalap alaprajzú, földszintes épület utcai és udvari homlokzatai falitükrökkel tagoltak. Ma is lakóépület. Református templom és lelkészlak (ma iskola) Szabadság utca 19. Síremlékek, emlékhelyek Magyaralmás A Székesfehérvárt és Győrt összekötő 81-es főúttól jobbra, kis völgykatlanban bújik meg a Móri Kistérségben Magyaralmás. Mai nevét először 1193-ból származó okirat említi Almas néven. Valószínű, hogy az azonos nevű falvaktól történő megkülönböztetés miatt kapta később a Magyar előtagot (tekintettel a lakosság nemzeti hovatartozására). A Bakony és a Vértes között hosszan elnyúló Móri-árok keleti kapuja. Református templom Magyaralmás szinte min Magyaralmás, Fő u. 31. Tel.: 06-22/ den magasabb pontjáról látható északra a Vértes, oldalán a Csókakői várral, nyugat felől a Bakony hegységben gyönyörködhetünk. A község jelenlegi lélekszáma 1588 fő. Hagyományosan minden év júliusában megrendezésre kerül a Magyaralmási Alkotótábor, mely nem csak alkotásra, hanem kulturális kikapcsolódásra is lehetőséget nyújt. Immár hagyományos az Almás nevű települések évenkénti Almások almása vetélkedője. Kiemelt rendezvény még az augusztus havi Mária-napi búcsú, valamint a szüreti mulatsággal összekötött felvonulás és falunap. Nagyboldogasszony rk. templom és paplak Magyaralmás, Fő utca 29. A késő barokk stílusú templom 1787 és 1791 között épült. Oltárképe Mária mennybevitelét ábrázolja. Belsejét korinthoszi oszlopok, valamint Nepomuki Szent János és Szent József rokokó faszobra díszíti. A templomot Áron Nagy Lajos festőművész ben készített alkotásai díszítették, azonban ezek a front alatt aknatalálat következtében megsemmisültek. A település legrégebbi épülete a katolikus paplak, nagy valószínűséggel 1760-ban már létezett. Egész évben előzetes bejelentkezéssel látogatható (T.: 06-22/ ). Magyaralmási Alkotótábor Magyaralmás egyik legnépszerűbb rendezvénye ben azzal a céllal jött létre, hogy a helyi gyermekeknek akiknek a nyári szünidőben nincs lehetőségük a táborozásra olyan hasznos lehetőséget kínáljon, ami hangulatában a táborozáshoz hasonlít. A tevékenységek között megjelennek a népi hagyományok, kulturális és szórakoztató programok. Akár nemzedékek találkozójának is lehetne nevezni, hiszen kicsiknek, nagyoknak, szülőknek és nagyszülőknek is teret nyújt az együttlétre. Fontos momentuma, hogy a Magyaralmásról elszármazott családok gyerekei a faluban maradt nagyszülőkkel közösen vesznek részt a tábor életében. A tábor elsődleges célja a közösségépítés, a magyaralmási gyökerek erősítése. A helyszínen készült alkotásokból a tábor utolsó napján kiállítás és vásár nyílik, ahol ezeket a tárgyakat bárki meg

11 8092 Pátka, Vak Bottyán tér 2. Tel.: 06-22/ vásárolhatja. A befolyt összeg a következő évi Alkotótábor költségeit egészíti ki. Református templom ( ) Kossuth utca 4. T.: 06-22/ Kastély (bérlőlak, ) Pátka Alkotótábor - Vértesi Natúrparkhoz tartozó település - a Velencei-hegység nyugati peremén, ahol az a Zámolyi medencére nyúlik le, a Székesfehérvár és Lovasberény közötti főútról leágazó út mentén terül el, mint zsákfalu a Székesfehérvári Kistérségben. Ahol 1708-an laknak jelenleg. A község a Vértes-hegység déli lejtőin fakadó Császár-víz bal partján fekszik. Természeti környezetének része a több mint 300 hektáros Víztározó, mely közel négy évtizede a természetkedvelők és a horgászok paradicsoma. A település már a bronzkorban lakott volt, nyomát a falu határában található Szűzvár melletti földvár sáncmaradványai őrzik. A római korból a megye legnagyobb méretű emléke, a kő duzzasztógát maradt fenn az utókor számára. Az Árpád-kori templom maradvány körül 11. századi halomsírokat találtak. A község első írásos emléke 1192-ből származik, amikor Pacca néven említik ben a község területén fluorit reményében érckutatásokba kezdtek és galenit és szfalerit tartalmú telért találtak. Az ércbányát 1952-ben nyitották meg, a bánya 1967-ben kimerült. Épített emlékei közül kiemelkedik az 1730 körül épült barokk református templom és a késő barokk stílusú közel kétszáz éves katolikus templom. A 18. század második felében épült Ivánka kúria ma középületként szolgál. Pátkai zámolyi víztározó Az 1971-ben üzembe helyezett tározót a vele összeköttetésben álló pátkaival együtt a Vértes hegység ölelésében fekvő Csákvár település határában eredő Császár-víz táplálja. A Pátkán található gát segítségével lezárt völgyben létesített víztározókkal szabályozható a Velencei-tó vízszintje: csapadékos időszakokban a víz visszatartása csökkenti az árvízi veszélyhelyzetek kialakulását és a Velencei-tó túltöltődését, míg szárazabb időszakokban a víz leeresztésével mérsékelhető a természetvédelmi és jóléti szerepet egyaránt betöltő tóban fellépő vízhiány. Pátkai zámolyi víztározó Ivánka-kúria Pátka, Vak Bottyán tér 2. A barokk épületet a 18. században emelték. Ma közösségi ház és a polgármesteri hivatal funkcionál benne, ezért a látogatásához előzetes tájékozódás szükséges. Elérhetőség: T.: 06-22/ Református templom Pátka, Kossuth Lajos utca 58. A törökdúlás miatt elnéptelenedett falu csak az 1630-as években települt újra, főképp protestánsokkal re már imaházzal büszkélkedhetett a református közösség. Az imaház azonban 100 év alatt tönkrement, 1735-ben szükségessé vált egy új építése. Az ellenreformáció miatt időtálló anyagból lévő épület építéséhez csak nagy nehézségek árán lehetett engedélyt kapni. Végül a régi tető alá sikerült a sárfal helyére kőfalat húzni, és ebbe ablakokat is vágni. A század végére kitoldották hosszában, az 1800-as évek közepén pedig kereszthajót és tornyot építettek hozzá. Református templom Egész évben előzetes bejelentkezéssel látogatható ( patkaireformatus@fre .hu). Szent Anna rk. templom (késő barokk, 1818) Vak Bottyán tér 29. Pusztavám Vértesi Natúrparkhoz tartozó település melyet 1909-ig Ondódnak neveztek, a Móri Kistérség peremvidékének egy völgyében fekszik. Az Által-ér szeli keresztül. Ez a völgy választja el a Vértes-hegységet a Bakonytól. Pusztavámot, illetve a település elődjét től említik írásos emlékek. A török utáni idők elnéptelenedését követően lakói túlnyomórészt németek voltak, jelenleg a lakosság mintegy fele vallja német nemzetiségűnek magát. Az itt élők megélhetését a szőlő és az erdőművelés biztosította, mely művelési ágak ma is jelen vannak a településen. Pusztavám része a Móri-borvidéknek. A széntelepek feltárásával elkezdődött az évtizedek óta tartó bányászkodás. Jelenleg a 2494 fős lakosság túlnyomó része az iparban dolgozik. Hagyományápoló és művészeti szervezetek működnek. A kikapcsolódni, sportolni vágyók a sportegyesületben és horgászegyesületben találhatják meg számításaikat Pusztavám, Kossuth u Tel.: 06-22/ Német Nemzetiségi Néprajzi Kiállítás Az 1970-es évek végén a település kultúrházának akkori vezetője, Kiss Józsefné (Marika néni), kezdte meg a tárgyi emlékek gyűjtését. Kezdetben a művelődési ház emeletén kapott helyet a kiállítás egy tájszobában. A település Német Nemzetiségi Néprajzi Kiállítás önkormányzata 1994-ben vásárolta meg azt az épületet, melyben a gyűjtemény jelenleg látható. A kiállítás jelentős része adományokból, a lakosság által felajánlott tárgyakból állt össze. A restaurálási munkákat a Fejér Megyei Múzeum szakemberei végezték. A múzeum előzetes bejelentkezéssel látogatható (T.: 06-22/ , 06-30/ , zs.krebsz@pusztavam.hu). Malomerdő Panzió és Üdülőház A Vértesi Erdő Zrt ban alakított át egy korábban vadászházként működő épületet. A beruházás célja az volt, hogy egy olyan ökoturisztikai központot hozzanak létre, ahol a fenntartható turizmus szempontjait szem előtt tartva ismertethetik meg a látogatókkal a Vértes természeti értékeit, növény- és állatvilágát, történelmi emlékeit, valamint az erdő- és vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szakmákat, hagyományokat. A szálláslehetőség mellett ezért a turisztikai programok széles kínálatával várják a természet és az aktív pihenés kedvelőit. Elérhetőség: Evangélikus templom Római katolikus templom 16 17

12 Evangélikus templom és plébánia (18. század) Kossuth utca 127. Kálvária Páduai Szent Antal Római katolikus templom (18. század) Kossuth utca Söréd, Rákóczi u. 59. Tel.: 06-22/ Tájház belső tere Kálvária Erdei tornapálya Sárkeresztes Székesfehérvártól északra, mintegy 5,2 km-re, északi irányban található a Székesfehérvári Kistérségben. Nevét a fehérvári johannitákról (keresztes lovagok) kapta, akiknek itt ajándékozott földet Eufrozina királyné. A település neve a múlt századig Sármelléki járás része volt, ebből ered a Sár- előtag, az utótag a török időkből származik, amikor a Keresztes-majorja nevet viselte. A település 2327 hektáron fekszik, lakosainak száma 1566 fő. A környék mikroklímájára, uralkodó szélirányára rányomja bélyegét a Vértes és a Bakony között húzódó Móri árok. Klímája kedvező. A település és környéke ősidők óta lakott helynek számít, amit a területén és környékén talált több, különböző korokból származó leletanyag is bizonyít. A község nevezetességei közé tartozik a Református templom, ami 1715-ben épült. Tornyát 1790-ben építették hozzá, azonban az évi földrengés lerombolta, de hamarosan újjáépítették. A paplak 1862-ben épült. Csomasz Tóth Kálmán ( ) református lelkész, teológiai tanár, zenetörténész, himnológus, kandidátus között Sárkeresztesen volt lelkész, emlékműve a ref. templomkertben található. A falu híres szülöttje a vadászregényeiről ismert Bársony István ( ). Pályázati forrásokból újult meg többek között az elmúlt években a templom, több önkormányzati ingatlan, és a sportpálya, amely erdei tornapályával is bővült Sárkeresztes, Kossuth u. 44. Tel.: 06-22/ , 06-22/ Csomasz Tóth Kálmán (himnológus) emlékműve Csomasz Tóth Kálmán ( ) Tapolcafőn született. A Pápai Református Kollégiumban tanult. Mint gyülekezeti lelkipásztor Kaposvárott, Sárkeresztesen ( ), Csurgón és Budapesten szolgált, majd 1952-től ig amikor nyugdíjba vonult a Budapesti Református Theologiai Akadémia professzora volt ben a zenetudományok kandidátusa lett, 1963-ban pedig bölcsészdoktori címet kapott. Életműve elválaszthatatlan a református egyház mindennapjaitól, hiszen istentiszteleteken abból az énekes-könyvből énekel a magyarországi reformátusság, amely az ő tudós kutatómunkájának az eredménye. Bársony István (vadászregényíró) emlékpark Bársony István ( ) Sárkeresztesen született. Ügyvédi pályára készült, de érdeklődése hamar az irodalom felé vonzotta ben a Budapesti Közlöny szerkesztőjévé nevezték ki, ami jelentős elismerés volt az akkor már negyedszázadra terjedő szépírói pályafutásának. Elbeszélései, regényei különösen ritka természetérzékről, ismeretről tanúskodnak, és könnyed stílusuk miatt a közönség körében hamar nagy népszerűségnek örvendtek. Református templom (1715) Kossuth utca 26. Paplak (1862) Tájház Söréd Református templom a Móri Kistérségben, Székesfehérvár és Mór között a 81-es főútvonal mellett a Vértes délnyugati lejtőjén fekszik ben Serold néven említik az írásos emlékek Sörédet. Jelenleg 536 fő a lakosságszám. A község erőssége a 81-es főútvonal közelsége, a nagyon jó autóbusz közlekedés. Székesfehérvár 18 kmre, Mór 8 km-re található, de nagyon jól megközelíthető tömegközlekedéssel Budapest is. A közeli városokban munkalehetőséget talál az aktív életkorú lakosság, alacsony a munkanélküliség. Az infrastrukturális fejlesztések is a családok igényeit vette figyelembe, amikor játszóteret építenek, közösségi tereket újítanak fel pályázati forrásokból. A Móri borvidékhez tartozó település a közeli szőlőhegy fejlesztésére is figyelmet fordít. A sörédi játszótér Szent Mihály rk. Templom Söréd, Rákóczi utca 46. A település római katolikus híveinek lelki gondozását kezdetben Mór, majd Bodajk és Csókakő filiájaként látta el től működik itt önálló lelkészség, 1962-től pedig a plébánia. A mai is látható templom 1952-ben épült fel, a II. világháborúban elpusztult épület közvetlen közelében. Egész évben előzetes bejelentkezéssel látogatható (Bodajk plébánia T.: 06-22/ ). Sörédi Szőlőhegy A kis szőlőhegynek a központjában található egy régi, rácsos kút és az a törött kereszt, melyet a Sörédi Szőlőhe- Sörédi Szőlőhegy 18 19

13 gyért Alapítvány hozott rendbe. Gerendai Sándor katolikus papot kérték a felszentelésére 2006-ban, abban az évben, amikor újraindult az élet egy Sörédi Pünkösdi Nyitott Pincék Napja elnevezésű, hagyományteremtő rendezvénnyel. Szent Orbánnak avattak ugyanitt emlékhelyet 2008-ban, melyet szintén Gerendai atya szentelt meg. A 2005-ben induló alapítványnak több tagja is belépett a szomszédos Csókakő borrendjébe, a Szent Donát borrendbe, így ez a pünkösdi ünnep az egyik hivatalos ünnepe a rendnek és Sörédnek egyaránt. További látnivaló: Hősök emlékműve Szákszend Az oroszlányi kistérséghez tartozó, jelenleg 1536 lakosú Szákszend község Szák és Szend egyesülésével jött létre 1984-ben. A két község összeépülésével, mintegy 5 km hosszú település alakult ki. A Kisalföld és a Vértes találkozásánál fekszik, határában jó minőségű termőföldek találhatók, patakokkal tagoltan. Fő vízfolyásán a Szend-i éren szép fekvésű tavak találhatók, amelyek jelenleg halas és horgász tóként üzemelnek. Szák legkorábbi okleveles említése Zaak alakban 1281-ből való, míg Szend település Zend néven 1421-ből származó oklevélben található. A száki részen látható a jelenleg rossz állapotban lévő, új funkcióját még el nem nyert Magtár, melyet az Esterházy család a 18. század második felében építtetett. A belsőben a fafödémes szintek még megtalálhatók. A településen átmenő országos közút forgalma kicsi, melynek következtében a község csendes. Fekvésének és a határában lévő nagy kiterjedésű erdőknek köszönhetően levegője tiszta. A lakosok vendégszeretők környezetükre igényesek. Több közintézmény felújítása, közösségi terek kialakítása valósult meg az elmúlt években a lakosság megtartása érdekében. A szákszendi játszótér 2856 Szákszend, Száki u. 91. Tel.: 06-34/ , Tel./Fax: 06-34/ Száki Őrzőangyalok rk. templom Szákszend, Dózsa György u. A templom a régi, 1500 körül emelt gótikus zárda romjaira épült, mai formáját 1776-ban kapta. Barokk menynyezetfreskói és szószéke kivált értékesek. Oltárai a XVIII. Száki Őrzőangyalok rk. templom század második felében készültek barokk és rokokó stílusban, szószéke szintén barokk, a padok XIX. századi copf munkák. Szendi Munkás Szent József rk. templom Szendi Munkás Szent József rk. templom Szákszend, Fő u. 2. Szákszendi Református Egyházközség temploma Szákszend, Csillag u. 13. A templom műemléki védelem alatt áll 2578 törzsszámon és 6373 KÖH azonosítószámon. Az egyhajós templom 1789-ben épült és ban átépítették. Berendezése XX. század eleji, szószéke 1902-ben, úrasztala 1903-ban és a keresztelőmedence 1904-ben épült. Száki Evangélikus Társegyházközség temploma Szákszend, Dózsa György u. Száki Evangélikus Társegyházközség temploma A templom a tizenkilencedik században épült, műemléki védelem alatt áll 2576 törzsszámon és 6370 KÖH azonosítószámon. Korábbi templom felhasználásával 1848-ban épült a Dózsa György utca temető felé eső részének kis kiteresedésében szabadon álló egyhajós templom volt. Oltárképét 1886-ban Pósa Gusztáv festette, orgonája 1881-es és átépített. Szendi Evangélikus Társegyházközség temploma Szákszend, Fő u. 41. A templom a tizennyolcadik században épült. A jelenlegi templomot Fárnek Dávid helyi lelkész 1848-ban építtette. A bejárat felett olvasható márványtábla felirata is ezt bizonyítja. További látnivaló: Magtár (XVIII. Század) Dózsa György út 12. Szár Az 1662 fő lakosú Szár Vértesi Natúrparkhoz tartozó település a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal mentén, Tatabánya és Bicske között félúton a Bicskei Kistérség részeként a Vértes lábánál. Nevét az Árpád-házi Szár Lászlóról kapta, aki Szent István királyunk unokatestvére volt. Történetírásokban először 1326-ban találkozhatunk nevével. A település közvetlenül a Vértesi Natúrpark határán fekszik, a Vértesbe vezető túraútvonalak mentén. Budapesthez való közelsége kedvelt kirándulóhellyé teszi a környéket. Az 1662 lakosú település ma is élénken őrzi német nemzetiségi hagyományait, melyet az Mária Terézia nevéhez fűződő, az 1700-as években történt betelepítés óta generációról generációra adnak tovább a száriak. Szár büszkesége a Fellner Jakab által épített barokk római katolikus templom, melynek helyén már 1340-ben is állt templom Szár, Rákóczi u. 68. Tel.: 06-22/ , 22/ Keresztelő Szent János rk. templom ( ) Szár, Rákóczi Ferenc u. 43. A templom műemléki védelem alatt áll 1609 törzsszámon és 3796 KÖH azonosítószámon. További látnivaló: Római katolikus plébánia (1765) Kálvária Keresztelő Szent János rk. templom 20 21

14 Kálváriadomb ÉLNI JÓ HÁZ Budapesttől 50 km-re, a Vértesben. Falusi vendégszállás, vendégasztal. Bejelentkezés: Szárliget Vértesi Natúrparkhoz tartozó település Komárom-Esztergom megyében, az M1 és az 1-es út, valamint a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal mellett, a Vértes és a Gerecse hegységek lábainál helyezkedik el, a Tatabányai Kistérségben. A települést 1930-ig Rokkant-telepnek nevezték, 1945-ig Szár- Újtelepnek vagy Újszárnak, 1971-ig Szár II-nek, majd hivatalosan 1971-tól Szárligetnek. Szárliget január 1-jéig Szár külső települése, majd 1989-ig társközsége volt január 1-jétol Szárliget önálló község lett. A közeli városok felé jó a közlekedés autóbusszal, vasúton és gépkocsival is. Fekvése, tiszta levegője, jó minőségű ivóvize alkalmassá teszi a gyógyturizmus és a wellness turizmus fejlesztésére. A község alatt található Európa egyik legjelentősebb karsztvíz bázisa, mely kb embernek olyan minőségű ivóvizet nyújt, melyet szinte kezelés nélkül lehet a vezetékhálózatban biztosítani. A falut nemcsak a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal osztja ketté, de a Fejér és Komárom-Esztergom megye határvonala is áthúzódott rajta Szárliget, István u. 49. Tel.: 06-34/ , 34/ Mária Magdolna templom Mária Magdolna rk templom Szárliget, István u. 52. Szárliget egyetlen temploma a házasságkötő teremmel szemben található. A templom 1993-ban épült, bejárata a Baross utcáról nyílik. Búcsú: július 22. Egészség és tradíció A természet tiszta íze Fűszerkeverékek só nélkül. Mézes szörpök Szárligeti panorámakép Zuppa-tető Szárligettől nem messze van a Zuppa tető, egy szép kilátópont, ahonnan a Vértes, a Gerecse, a Budai hegység és a Pilis is belátható. A tetőn pár éve az egykori határkaró helyén egy nagy fakereszt áll. Szárliget erdőszéli csücskéről közelíthető meg, innen légvonalban 980 m-re van, amúgy meg kb km séta a csúcsig. Nem érdemes sietni, nagyon sok rejtett szépséget kaphat a túrázó cserébe. Újbarok község a Bicskei Kistérségben is a legkisebbek közé tartozik a maga 438 lakójával. A Vértes lábánál Tatabánya és Bicske között található. Nevét először 1339-ben egy oklevélben említik. Területének egyharmad része a Gerecse lesüllyedt mészkő- és dolomitrögein, a többi gyengén tagolt mezőföldi lösztáblán fekszik. Külterülete az M1-es főútvonal mellett található Liponya-dűlő. Korábban szinte minden falubelinek szőlője volt itt, ma inkább városi emberek nyaralóhelye, pihenésre, kikapcsolódásra a szép természeti környezetben. A helyi rendezvényeknek a felújított Művelődési 22 23

15 ház ad otthont, melyben egy tájszoba volt berendezve ban a német tájházat felújították, a kiállítást ott alakították ki. A falu melletti réten tekinthető meg az óceánrepülés emlékműve Újbarok, Fő u. 33. Tel.: 06-22/ , 22/ melyben iskola, óvoda, kultúrház, illetve sportcsarnok kapott otthont Várgesztes, Arany J. u.47. Tel.: 06-34/ , 34/ állt, majd Zsigmond király idejében egy birtokcserét követően a koronára szállt. A 16. század első felében a törökök többször megostromolták, de először csak 1543-ban tudták bevenni. Az évszázadokon át harcoknak kitett vár sorsát aztán csaknem megpecsételte, hogy Esterházy József a kamalduli szerzetesek majki rendházának alapításakor engedélyt adott köveinek felhasználásra. Falai között ma turistaszálló és étterem várja a látogatókat. A helyreállított várfal tetejéről a szemet gyönyörködtető vértesi táj tárul elénk. Nagyboldogasszony rk. Templom Újbarok, Fő utca 27. A templom a XIX. században épült. A falu 18. század utolsó évében emelt régi temploma az évek során olyan rossz műszaki állapotba került, hogy az épületnek helyet adó telket értékesítették, majd az érte kapott összegből a Újbarok, Park település széles utcájának közepére emelték fel a mai is látható templomot. Felszentelésére 1877-ben került sor, harangjait 1908-ban és 1928-ban kapta, fa tornyát pedig 1936-ban cserélték le. Legutóbb 2005-ben volt felújítva. Egész évben látogatható, de csak előzetes egyeztetés után (Szári Római Katolikus Plébánia T.: 06-22/ ). Német Nemzetiségi Tájház Újbarok, Fő utca óta élnek svábok a községben, akik fontosnak érzik saját kulturális hagyományaiknak a megőrzését. A nádtetős épületben egykori használati eszközök, régi tárgyak kaptak helyet, míg a kert rendszeres közösségi programoknak ad otthont. A látogatáshoz előzetes bejelentkezés szükséges (T.: 06-30/ , 06-20/ ). További látnivaló: Kitelepítési emlékmű Német Nemzetiségi Tájház Várgesztes a Tatabányai Kistérség egyik gyöngyszeme a vár alatti völgyben ékeskedik. Vértesi Natúrparkhoz tartozó település, német nemzetiségű falu 600 lakossal. Lakóinak elődjei 250 évvel ezelőtt a német Duna-vidékről érkeztek. A helyet 1231-ben, a várat 1326-ban említik először oklevelek. A vár tagja volt a Vértesben kiépült védelmi vonalnak. A XVII. században az Esterházy család kezére került és 1945-ig az ő tulajdonuk is maradt. Ez alatt az idő alatt a vár nem pusztult el úgy, mint a többi magyar vár, jelentős részei megmaradtak között folyt a feltárás és az építkezés. A restaurálás alkalmassá tette a várat vendégek fogadására, ma turistaszálló fogadja itt a látogatót. A tetőről csodálatos kilátás nyílik a falura, a Vértes erdőrengetegére s jó időben a távoli Tata és Tatabánya környéke is látható. A falu lakói máig őrzik német nyelvüket, hagyományaikat. Jelenlegi templomukat ben építették es évek második felében épült fel a minden igényt kielégítő üdülőpark a falu határában. Az elmúlt években kialakításra került egy horgásztó, mely rekreációs pihenőhelyként is működik. Felépült a Faluház, Pihenőpark Gesztesi vár A Vértes hegység legjelentékenyebb középkori erődítménye a hegység többi végvárához hasonlóan a tatárjárás után épült. Kezdetben a Csák nemzetség tulajdonában 25 hektáros parkban 125 db különálló, 8 férőhelyes apartmanház. A főépületben elegáns, többszintes étterem. 300 nm vízfelületű élményfürdô szaunákkal info@villapark.hu 2-3 ágyas szobákkal, összesen 20 férőhellyel, trófeatermével, rendezett udvarral várja a pihenni, üdülni vágyókat a Vértes-hegység lábánál, közvetlenül az erdő mellett. web: VÁRGESZTESI VADÁSZHÁZ 2824 Várgesztes, Vértes utca 12. Telefon: batkitibi@citromail.hu Játszóház játszólabirintussal. Nyáron kültéri medence csúszdákkal. Pizzeria. Sportpályák, játszóterek. A hosszú hétvégeken és nyáron animációs programok

16 A Gesztesi vár homlokzata Szent Vendel és Szent Miklós püspök rk. templom (1872) Arany János utca 53. Gesztesi parkerdő Horgásztó a falu központjában Zsigmond-szikla Szent Vendel és Szent Miklós püspök rk. templom Vértesboglár Vértesi Natúrparkhoz tartozó település a Fejér megyei Bicskei Kistérségben, a Vértes hegység tövétől keleti irányban négy kilométerre helyezkedik el. A falut körülvevő területek nagy része a Vértesi Tájvédelmi Körzethez tartozik. A csendes, tiszta levegőjű településnek 910 lakója van. Vértesboglár környéke már a rómaiak idején lakott volt. Nevét az oklevelek már 1187 előtt említik. A török hódoltság időszakában a falu elnéptelenedett. Vértesboglár benépesítésére a XVIII. században került sor. A betelepedők az Eszterházyak tatai uradalmának falvaiból és a bajorországi Schwarzwaldból érkeztek. A római katolikus templomot az Eszterházyak támogatásával 1810-ben építették tól közel kétszáz esztendőn keresztül élt békességben, magyar állampolgárként a boglári németség Vértesboglár, Alkotmány u. 3. Tel.: 06-22/ Assisi Szent Ferenc rk. Templom Vértesboglár, Kossuth tér 1. A főutca közepén, szabadon álló, egytornyos templom copf stílusban épült 1810 körül. Berendezése (mellékoltár, szószék, keresztelőkút, padok, orgonaház) szintén copf stílusú és az épülettel azonos korú. Napjaikban a Községháza Assisi Szent Ferenc rk. templom csákvári Szent Mihály főangyal plébánia látja el a lelkipásztori körzet teendőit. Egész évben előzetes bejelentkezéssel látogatható (T.: 06-22/ ). Boglári legelő A legelő a Vértes hegység lábánál, egy lankás lejtőterületen fekszik. Ez egy óriási kiterjedésű, 270 hektáros, egybefüggő száraz gyep a Vértes belsejének zárt erdei és a Zámolyi-medence vizes rétjeinek találkozásánál. Ökológiai szempontból és különösen madarász szemmel nézve remek táplálkozó és élőhelyet jelent a ragadozó madarak és a száraz füves területek, bokros foltok énekesmadarainak. Természetvédelmi jelentőségét az adja, hogy a terület alkalmas élőhelye az ürgének, ennek köszönhetően pedig kiváló vadászterülete a kerecsensólyomnak és a parlagi sasnak. Kálvária Kápolna Présházak Tájház Boglári legelő Vértessomló Vértesi Natúrparkhoz tartozó település - Tatabányától 15 km-re, a Vértes-hegység északnyugati lejtőinek előterében, festői környezetben elterülő 1383 lakosú, mely már a római korban is lakott hely volt. Vértessomlót először 1426-ban említi Zsigmond király oklevele Somolya néven től gróf Esterházy József katolikus németeket telepített ide. A község látványossága a barokk stílusú huszártornyú katolikus búcsújáró műemlék temploma a tatai Schweiger Antal szobraival, a község középpontjában álló klasszicista kápolna, illetve a közelben emelkedő gótikus vár, Vitány vadregényes romegyüttese, amely mintegy 70 hektáros parkerdő közepén bújik meg. Kellemes kirándulóhely a Mátyás-kút, a Szarvas-kút és a Szép Ilonka-forrás, melyeket sokan keresnek fel Vértessomló, Rákóczi F. u. 63. Tel.: 06-34/ , 34/ Sarlós Boldogasszony rk. kegytemplom és búcsújáróhely A település temploma nem a faluban, hanem attól kicsit távolabb, a kálváriától egy szurdokkal elválasztott dombon áll. A szentély mögötti rét sok vándornak nyújt pihenőhelyet, s innen juthatunk el a Mária-forráshoz is. A természeti környezet mellett csodálatos a templom berendezése, a szentély kupoláját díszítő freskók (melyek közül az egyik a Szentháromságot, a másik az Őrangyalt ábrázolja kisgyermekkel), s nem utolsósorban a búcsújárók sokaságát vonzó gyermekét szoptató Mária kegykép adják meg értékét. Látogatás előtt mindenképpen tájékozódjunk a plébánián (T.: 06-34/ ). Vértesomlói Kápolna (18. század) Vértessomló, Szabadság u. 6. Vértesomlói Kápolna 26 27

17 Vértessomló község egyik fontos feladatának tekinti az építészeti örökség védelmét, ezen felül a turizmus fejlesztését. Így került sor a helyi kápolna korhű rekonstrukciójára AVOP LEADER+ forrásból 2005-ben. Az épület elhelyezkedését tekintve jól megközelíthető, az úttal párhuzamosan áll, így körüljárható. A kápolna előtt tart a község minden évben adventkor egy közösségi rendezvényt, melyre nemcsak a faluból, hanem a környék településeiről is nagyon sokan érkeznek. Vitányvár romjai Múzeum jellegű terasz, hozzá illő magyaros ételválasztékkal, kedves kiszolgálással, tiszta, családias hangulatos szállással. Kedves leendő Vendégünk! Itt egész évben várja Önöket családias hangulatú panziónk ágyas szobákkal-apartmanokkal. Megrendelésre házias ételeket készítünk. Bárunkban bőséges italkínálatból választhatnak. Iskoláknak, csoportoknak az egész ház bérlése esetén nagymértékű kedvezmény. Esküvők rendezvények lebonyolítását vállaljuk. Hozz magaddal valakit AKCIÓ! Csoportos jelentkezések esetén ÁRKEDVEZMÉNY! Hosszú hétvégék AKCIÓ! Ha most megrendeli szállását, az eredeti árból 10% kedvezményt adunk. Vendégházunk két külön bejáratú apartmanból áll és egész évben várja vendégeit. Házunk első részében 6 fős apartman található 2 tágas, 3 ágyas szobával, konyhával, étkezővel és mellékhelyiséggel. A másik apartmanunkban 2 főt tudunk elszállásolni, melyhez nappali, konyha, fürdő és galériában elhelyezett háló tartozik. Elérhetőség: 2823 Vértessomló, Rákóczi u. 34., T.:06-30/ gubiko@t-online.hu Vitányvár romjai A vértesi végvárak sorába illeszkedő erődítmény keletkezésének idejét és építőjének nevét nem ismerjük, de feltehetően az itt birtokos Csák-nemzetség valamelyik tagja építtette a XIV. században. A tata-bicskei út ellenőrzése céljából emelt kicsi, de jelentős vár fontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy valamikor 35 település tartozott a fennhatósága alá. A keskeny hegygerincen álló építményt körös-körül várárok, ezen kívül a hegy lejtőjén kétszeres árokgyűrű is védelmezte. Építészeti érdekessége, hogy a pincehelyiségek között kis börtön is lehetett, melynek falán nyílás nyoma nem látszik, így oda bejutni csak a mennyezeten kiképzett nyíláson át volt lehetséges Vértessomló, Zrínyi u. 2. Tel.: és margopanzio@fre .hu Harangláb Harangláb Helytörténeti kiállítás Mátyás-kút, Szarvas-kút, Szép Ilonka-forrás Zámoly Vértesi Natúrparkhoz tartozó település a Vértes hegység déli előterében fekvő, többutcás, szalagtelkes település a Székesfehérvári Kistérségben. Tagolt, változatos domborzata, közelsége Székesfehérvárhoz és a Velencei-tóhoz, fekvése a helyvidéki és a síkság találkozásánál kedvező lehetőségeket kínált az itt megtelepülőknek évszázadokon át. Első írásos említése 1046-ban történt. Területén a XX. század utolsó évtizedéig a régészek két tucat lelőhelyet tártak fel az őskortól a törökkor végéig. A falu történetében a XVIII. század a gyarapodás évtizedeit jelentette. A tősgyökeres, református hitet követő magyarok mellett megjelentek a német anyanyelvű és római katolikus hitet valló családok, majd zsidó kereskedők, haszonbérlők is megtelepedtek. Megszilárdult a helyi közigazgatás, a reformátusok és katolikusok népiskolát tartottak fenn, mindkét felekezet megépítette templomát is. A dinamikusan fejlődő községben napjainkban 2339 fő él Zámoly, Kossuth u. 43. Tel.: 22/ , 22/ Lamborétum (helytörténeti gyűjtemény) A település történetének tárgyi eszközeit az 1999-ben elhunyt Bán Miklós gyűjtötte össze egy régi, a paraszti építészet emlékeként is jegyzett épületben. A kutatással töltött másfél évtized alatt az épületet és környékét saját elgondolása szerint formálta át: a házban új helyiségeket alakított ki, bútorokat faragott, kemencét, az udvaron sziklakertet, japánkertet és mini játszóteret épített. A ház egy sajnálatos tűzvész nyomán elpusztult, a gyűjtemény azonban szerencsésen megmenekült és az egykori magtár épületének alsó szintjén kapott helyet. Egész évben látogatható, de csak előzetes egyeztetés után ( Háló Zámoly Fejlődéséért Egyesület Menyhárt István T.: 06-20/ ) Kerekszenttamási körtemplom (12. század) Zámoly mai területén legalább három kisebb település létezett. Zámoly, Kér és Kerekszenttamás falu helyét az Körtemplom oklevelek és régészeti leletek viszonylag pontosan körülhatárolják. Kerekszenttamás mely ma már nem létező település romjaiban ma is látható templomáról kapta nevét, bár a falu területéről, a mai szőlőhegy környékéről származó leletek száma igen csekély. A települést a Csák nemzetség birtokaként említik először 1231-ben, majd a XV. században a Rozgonyi család tulajdona, a XVI. század folyamán a csókakői váruradalom tartozéka és 1461 között Vitány várának birtokaként szerepelt. A falu a török uralom alatt elnéptelenedett, bár neve a későbbi oklevelekben is (elsősorban templomépülete miatt és helynévként) többször előfordult, 1702-ben azonban már egyértelműen pusztaként szerepelt, 1690-ben templomát is elhagyottnak említik. A Templom szabályos kör, 28 29

18 Bemutatkozik a Móri Borvidék TDM Egyesület díszítéseket a szakirodalom nem említ. A román korban nálunk is gyakori centrális épülettípus a Magyarországon ritkábban előforduló, apszis nélküli változatot képviseli. Helyenként négy-öt méter magasan álló, egy méter 30 centiméter vastagságú körfalának hófehér köveit forró mészhabarccsal forrasztották egybe, a szinte bonthatatlanul kemény szerkezet ezért volt képes túlélni a háborúk, a környéken építkezők és a turisták rombolását. Árpád-kori templom maradványai Zámolyi-víztározó Református templom (1785) - Kossuth utca 53. Szent Lőrinc vértanú rk. templom (1837) - Kossuth utca 48. Zsoldos-ház (volt fogadóépület) Kossuth utca Vörösmarty utca sarkán RI BORVID ÉK MÓ A világ egy könyv, és aki nem utazik, az csak egyetlen lapját olvassa el (Szent Ágoston) Turisztikai Iroda és Ezerjó Portékák Ajándékbolt TD ME G Y ES Ü L ET Árpád-kori templom maradványai en Párja, Házi Sörnek Nincs Zámolyon a Pedro Várja! Várjuk Kedves Vendégeinket Zámolyon a Pedro Söröző és Étteremben. Családias környezetben, házias ételekkel, helyben készített házi főzésű világos, és barna sörrel. Vállaljuk családi-, céges rendezvények, esküvők, születésnapok megrendezését. Zámoly, Kossuth utca pedrosorozo@t-online.hu LYNX 2000 Bt Mór, Petőfi S. u / Média tanácsadás (helyi tv-k, rádiók részére, pályázati tanácsadás, pályázatírás, oktatás, szakértői tevékenység) Piackutatás, felmérés EU-s pályázati tanácsadás, pályázatírás Személy- és vagyonvédelem Kedves Vendégünk! Nagy szeretettel invitáljuk Önt és családját, barátait, kollégáit a Móri borvidékre, a Vértes és a Bakony hegység ölelésében található kicsiny ékszerdobozba. Illették már e vidéket Magyarország Provance -a jelzővel is, ami igazán kifejező és jól festi le, hogy itt a bor és gasztronómia, a történelmi látványosságok, a természet, a sport és wellness lehetőségek, a nívós és színes programok, a gazdag civil élet mozaikkockáiból áll össze a teljes kép. Ha még nem járt vidékünkön, reméljük kedvet kap eljönni Ezerjót kóstolni kvircedlivel, fesztiválozni a Móri Bornapokon, a Csókakői Várjátékokon újra átélni a történelmet, egy jót túrázni a Vértesben és a Bakonyban, pihenni a családdal, konferenciázni, hiszen itt vagyunk az ország közepén egy órányira a fővárostól, a határtól, a Balatontól. Ha pedig már vendégünk volt, akkor vis szavárjuk, és újra elvarázsoljuk: arra törekszünk, hogy Ezerjó élményeket nyújtsunk egész évben. Szeretettel várja Önöket a vidék lakói és vendégvárói nevében, a Móri Borvidék TDM Egyesület lelkes csapata! 31

19 A Móri borvidék Hazánk 22 borvidéke közül méretében a kisebb, hírnevét tekintve a jelentősebb borvidékek közé tartozik a Móri borvidék. Múltja a történelmi időkbe tekint vissza. A Vértes és Bakony völgyében fekvő települések életében mindig meghatározó szerepet játszott a szőlő- és bortermelés. Évszázadokon át a szőlő műveléséhez és a borkészítéshez igazodott az itt élő emberek természetes életritmusa és ehhez kapcsolódott számos ünnep, társadalmi esemény és kulturális hagyomány is. A modern kor beköszöntével a bortermelés gazdasági jelentősége visszaszorult, de Mór és a borvidék településeinek arculatában, identitásában, turisztikai vonzerejében, építészeti emlékeiben, a hagyományok őrzésében, a mindennapi emberi kapcsolatokban továbbra is óriási jelentősége van a szőlőművelésnek, a borászatnak és a borkultúrának. Legfontosabb látnivalók: Mór: Lamberg-kastély és angolparkja Luzsénszky kastély Kapucinus-templom és rendház Magyar templom Lamberg-pince Oromfalas népi lakóházak Wekerle Emlékmű Csókakő: Csókakői Vár Szent Donát Plébánia templom Aranyhegyi és Magyalosi pincesor Nagy Magyarország emlékmű, Tordai Park és kettős kereszt Más települések: Oroszlánkő Szabadidőpark, Dobai-kút (Oroszlány) Károlyi Kastély (Fehérvárcsurgó) Hegyi Imre Emlékpark (Jásd) Kiemelt rendezvények: Április Szent György Heti Vigasságok Mór Június Európai Dísznövény és Kertészeti Napok Fehérvárcsurgó Augusztus Mórikum Kultúr-Fröccs-Fesztivál Mór Szeptember Csókakői Várjátékok Csókakő Quarttissimo Európai Vonósnégyes Fesztivál Fehérvárcsurgó Október Móri Bornapok és Nemzetközi Néptánc Fúvószenei Fesztivál Mór 32 33

20 Bor A Móri borvidék borai jellemzően fehérborok. Meghatározó fajtája az Ezerjó, amely ma már a hungarikumok közé tartozik. A szőlőfajtát hazánkban több helyen termesztik, de igazi otthonra a Vértes dűlőin talált. Különösen jó idő esetén a töppedt szőlőszemekből aszúbor készíthető, amely a hozzáértők szerint ízben és minőségben a tokaji aszúval vetekszik. Az Ezerjó mellett a Leányka, a Tramini, a Rizlingszilváni, a Zöldveltelini és a Chardonnay is jelen van a Móri borvidéken. Gasztronómia A borvidékre ellátogatva több vendéglátóhelyen is megkóstolhatók a helyi, hagyományos sváb ételkülönlegességek Kschwötzkraut, Spetzle és a sütemények: Kvircedli, Nuszstangli, Katzenpratzl. Éttermeink széles kínálatában mindenki megtalálhatja a számára legigézőbbet: hagyományos, magyaros ételek a különleges hangulatot árasztó hordók egyikében, galloway marhából készült különlegességek a kemencés udvaron, esetleg fiatalos ételek fiatalos enteriörben. Természet A Móri borvidék a Vértes és a Bakony találkozásánál fekszik, ezzel a bakancsos turizmus hívei számára igazi kincset jelent. A borvidéket átszeli az Országos Kéktúra útvonala, gyönyörű pihenő- és túralehetőséget rejt a Gaja-völgye, a Jordán Parkerdő, a fehérvárcsurgói víztározó, az Ezerjó Borút. A borvidéken található vendéglátóhelyekkel, szállásokkal kapcsolatos információért, részletesebb programokért keresse a Móri Borvidék TDM Egyesület turista információs irodáját!