Munkavédelmi, tűzvédelmi és elsősegély-nyújtási oktatás tananyaga Építési műszaki ellenőr I-II. tanfolyam

Átírás

1 Munkavédelmi, tűzvédelmi és elsősegély-nyújtási oktatás tananyaga Építési műszaki ellenőr I-II. tanfolyam Munkavédelem fogalma: A dolgozó embert különböző környezeti hatások érik. A munkavédelem magába foglalja a környezeti hatások, a munkaeszközök, a munka folyamatok és a munkahely állapotának összességét. A munkavédelem célja: Megelőzni a balesetek és a foglalkozási megbetegedések kialakulását, bekövetkezését. A munkavédelem két fő területe: a munkabiztonság, a munka egészségügy ( munkahigiéne, foglalkozás egészségügy ) Munkavédelem jogforrásai: 1). Alkotmány: mely kimondja, hogy a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a test és lelki egészséghez. Első helyen jelöli meg a munkavédelmet. 2). Munkavédelmi törvény: mely 1993-ban lépett hatályba. A törvény úgy rendelkezik, hogy minden Magyarországon bejelentett dolgozónak joga van a biztonságos és egészséges munkafeltételekhez. 3). Munka Törvénykönyve: munkaviszony keretében történő munkavégzésről rendelkezik, összhangban áll a munkavédelmi rendelkezésekkel. 4). Miniszteri rendeletek: népjóléti, ipari, közlekedési, kereskedelmi, pénzügyi, stb. Munkavégző emberre ható tényezők Munkahelyi Lakókörnyezet Természeti környezet Társadalmi környezet - Munkakörnyezet - Munkavégzés - Baleset - Életmód - Tevékenység pl. klíma, napsugárzás, pl. politikai helyzet, megélhetési lehetőségek stb évi XCIII tv. Munkavédelemről Mvt. 2. (1) Az állam - a munkavállalók és a munkáltatók érdekképviseleti szerveivel egyeztetve - meghatározza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés alapvető követelményeit, (2) A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. (3) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját a jogszabályok és a szabványok keretein belül a munkáltató határozza meg évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 70/D. (1) A Magyar Köztársaság területén előknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg évi XCIII tv. Munkavédelemről /1995 (VII. 14.) Korm. r. a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról - a FESZ biztosítása a munkáltató feladata, - a szolgáltatás a munkavégzés helyén vagy a közelében, - a foglalkozás egészségügyi osztályba sorolás a munkáltató feladata, a FESZ orvos közreműködésével. 1

2 27/1995 (VII. 25.) NM r. a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról. A szolgálat az alapszolgáltatás keretében végzi - a munkaköri alkalmassági vizsgálatokat, és kezdeményezi - szakorvosi vizsgálatokat, (33/1998 NM r. szerint) - a foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciós esetek - kivizsgálását, (27/1996 NM r. szerint) - a munkavégzés egészségkárosító hatásainak vizsgálatát, - az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos tanácsadást, - a munkavállalók munkakörülményeivel kapcsolatos felvilágosítást, - külön jogszabályban meghatározottak szerint az 1. alkalmassági csoportba tartozó közúti járművezetők egészségi alkalmassági vizsgálatát. A szolgálat közreműködik: - a munkahelyi veszélyforrások feltárásában, - foglalkozás-egészségügyi, fiziológiai, ergonómiai, higiénés feladatok megoldásában, - az elsősegélynyújtás és a sürgős orvosi ellátás megszervezésében, az elsősegélynyújtók szakmai felkészítésében, - a munkáltató katasztrófamegelőző, elhárító, felszámoló és az előidézett károsodások rehabilitációs tervének kidolgozásában 27/1996 (VIII. 28.) NM r. a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely a munkavégzéssel, foglalkozással kapcsolatos - a munkakörnyezeti tényezőkre vezethető vissza, ( fizikai-, kémiai-, biológiai-, ergonómiai-, pszichoszociális tényezők ) - a munkavégzés a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye. ( fizikai-, fiziológiai-, mentális-, pszichés tényezők ) A foglalkozási betegségeket be kell jelenteni, ki kell vizsgálni nyilvántartásba kell venni! Az egészségfogalom WHO-definíciója : az egészség a testi, szellemi/lelki, szociális jólét állapota ( nem pusztán a betegség/-ek hiánya ). 1.) Munkavállaló alkalmassága munkavédelmi szempontból: A munkavégzés személyi feltételei: egészségi alkalmasság ( foglalkozás egészségügyi orvosi vizsgálat ) 33 / ( VI. 24. ) NM. rendelet alapján - előzetes, - időszakos, - soron kívüli, - záró vizsgálat Az a munkavállaló, aki a jogszabályban előírt kötelezettségnek ( nem megy foglalkozás eü.orvoshoz ) nem tesz eleget tovább nem foglalkoztatható. szakmai alkalmasság évi XCIII. törvény alapján A betölteni kívánt munkakörhöz megfelelő végzettséggel kell rendelkezni pl.: targonca vezetése, hegesztés, daru kezelő, daru kötöző, a veszélyes árut, veszélyes hulladékot szállító jármű vezetők, stb. munkavédelmi oktatás évi XCIII. törvény alapján - előzetes, - ismétlődő, - rendkívüli 2

3 ( oktatni kell a villanyszerelőknek az MSZ 1585-ös szabványt, és minden veszélyes munka előtt az adott tevékenység veszélyeit! ) Az oktatás megtartását dokumentálni kell pályaalkalmasság ( jogszab.ált. meghatározott munkakörökben ) szakvizsgák ( méregkezelői vizsg., tűzvédelmi vizsg., stb. ) munkavégzésre alkalmas állapot ( nem lehet: ittasság, kábítószer, kialvatlan állapot, stb ) A munkahely kialakítása, munkakörnyezet: évi XCIII. törvény és a 3/2002. ( II. 8. ) SzCsM-EüM együttes rendelet alapján az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkahely és munkavégzés feltételeinek biztosítása megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvíz, öltözködési, tisztálkodási, étkezési, pihenési és melegedési lehetőség biztosítása a dolgozói létszámnak megfelelő eü.láda, eü. helyiség, esetleg orvos biztosítása megfelelő közlekedő utak, megfelelő mozgástér be és kijáratok, menekülő utak biztosítása a veszély jellegének megfelelő jelző és riasztóberendezések az anyagok és munkaeszközök biztonságos tárolása le és beesés elleni védelem természetes és mesterséges megvilágítás megfelelő szellőztethetőség, klíma zaj, por, vegyi anyagok, sugárzás elleni védelem villamos biztonsági követelmények a padozat és a közlekedési utak, ( lépcsők ) megfelelősségéről tűzvédelem ( tűzjelzés, tűzoltás ) egyéni védőeszközök juttatása gépek magyar nyelvű üzemeltetési dokumentációja, megfelelő műszaki állapota munkahelyi rend és tisztaság hulladékok kezelése ( veszélytelen és veszélyes ) A biztonságos munkavégzés követelményei: Kézi anyagmozgatás: A kézi anyagmozgatás azt jelenti, hogy emberi erővel történő helyváltoztatása az anyagnak, árunak. Balesetek kézi anyagmozgatása során: Kéz és lábsérülés a teher leejtése, lecsúszása, felbillenése miatt, Ütközések álló vagy mozgó tárgyakkal, emberekkel, Veszélyes gépek vagy vezetékek érintése Kézi anyagmozgatás alapszabályai: - a nagy tömegű terhek emelését egyenes háttal, hajlított térddel, lassú egyenletes mozgással való felemelkedéssel kell végezni, - a terhet biztonságosan kell megfogni, - ügyelni kell, hogy a teher a lehető legközelebb legyen a testhez, - a teher letevése előtt megkell győződni, hogy a teher biztonságosan letehető-e, Létrák, fellépők használata: - a létrára, fellépőre papucsban, szandálban felmenni tilos! - egyágú létrákat kampóval vagy görgővel rögzíteni kell a polchoz vagy állványhoz - egyágú létrák aljára csúszásgátlót kell helyezni - kétágú létráknál a nyitott ágak közé láncot vagy csuklós pántot kell felszerelni, így az ágak szét csúszását megakadályozzuk. - a kétágú létrákat, egyágú támasztó létraként használni tilos! - a fából készült létráknál ellenőrizni kell nem törött-e, nem lötyög-e valamelyik foka. - a létrák alatt a talaj egyenletes legyen - a kétágú létra legfelső fokára állni tilos A hegesztés legfőbb veszélyek és okai: tűz és robbanásveszély nyomás alatt palackokban tárolt gázok robbanókeverékek kialakulásának lehetősége nyílt láng, vagy nagyenergiájú hőforrás 3

4 ártalmas sugárzások elektromágnenses és más nagy energiájú sugárzások káros élettani hatások fémgőzök por, füst, gáz áramütés zajártalom hő terhelés fizikai túlterhelés fulladási veszély O elvonás levegő kiszorítás CO, CO2 atmoszféra keletkezése egyéb veszélyek mechanikai sérülések égési sérülések A hegesztés személyi feltételeit: Szakmai: hegesztési szakvizsga, tűzvédelmi ismeretek különösen veszélyes munkák esetén eszközök kezeléséből, technológiából, munkafogásokból legyen oktatva, betanítva és visszaellenőrizve Egészségi: 18. életév fizikailag és mentálisan alkalmas, büntetőjogilag felelősségre vonható Etikai: a hegesztő megbízhatósága, mivel technológiától való eltérés varrathibát okoz, és az ell. csak szúrópróba szerű lehet. A magasban végzendő hegesztési munkák biztonsági előírásait. 2m felett, magasban végzett munka. Munkahely alatti teret el kell korlátozni. Dolgozó részére nem éghető állványt, korláttal, szegéllyel. Hegesztőállás nem biztonságos, leesés ellen védőeszköz kell (mentőöv, biztosítókötél). Fő szabályok: hegesztőkészüléket (fejlesztő, palack) földszinten kell elhelyezni, védőtetővel, leeső darabok, fém és salak ellen árnyékolással védeni a készülékeket nap és időjárás ellen készülékhez illetéktelen ne férhessen szükség esetén készülék felügyeletét olyan lássa el aki jogosult vele dolgozni akasztót kell készíteni a pisztoly számára, hűtésére vizes edényt tömlőket felfüggeszteni, súlya és védelme miatt egymás alatti munkavégzés megfelelő elválasztással vágásnál leeső darab ne legyen védősisak kötelező pisztolyt begyújtani csak a munkaterületen figyelmeztető táblák tűzveszélyre, leeső tárgyra Ívhegesztésnél fény elleni védőernyő, elektródafogó számára tartóállvány. CO2 hegesztésnél zárt sátor. A munkagödörben végzett hegesztési munkák szervezési és biztonsági követelményeit (terepi hegesztés). Lánghegesztési és vágási munkák: hegesztő berendezést a talajszinten kell elhelyezni berendezés folyamatos felügyelete, kezelésére jogosult személlyel berendezés védelme időjárás és mechanikai behatás ellen tömlőket közlekedési úton átvezetni tilos pisztolyt munkahelyen szabad begyújtani mentő és jelzőkötél kell 4

5 vészjelzésnél elzárni a gázt és oxigént, mentést megkezdeni egyéni védőfelszerelést ki kell egészíteni nem éghető sisakkal, bőr vállvédővel szükség esetén légzőkészülék hegesztőt kioktatni, gyakoroltatni Villamos ívhegesztési munkák: mint fent, kiegészítve az alábbiakkal áramütés elleni fokozott védelem légzésvédő készülék hő terhelés, testhelyzet miatt pihenőre van szükség Földmunkákkal kapcsolatos tudnivalók: 4 / (II. 20. ) SzCsM-EüM együttes r. az építési munkahelyen és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről. MSZ G07 Építőipari munkák általános biztonsági követelményeiről. - A talaj kitermelését kizárólag vezetői utasításra szabad megkezdeni - Ha kézzel történik a föld kitermelése a munkaárok szélén 0,50 m széles padkát kell kialakítani. - A talajt alávágással kiemelni nem szabad - Meg kell akadályozni a föld visszapergését a munkaárokba - A munkagödröt vagy árkot föld beomlás ellen ducolással védeni kell - A ducolást már 0,8 m-es mélységtől vagy annál mélyebb gödör, árok esetén alkalmazni kötelező ( kivétel a rézsüs kiemelés ) - A ducolásnak 0,5 m-ként követnie kell a mélyítést - Ha a gödör vagy árok 1 m-nél mélyebb, akkor a létrákra vonatkozó előírásokat figyelembe véve, megfelelő nagyságú támasztó létra segítségével, melyet biztonságosan rögzítettek elmozdulás ellen, lehet lemenni a gödörbe v. árokba - A kiducolt munkagödör v. munkaárok fenékszélessége 0,8 m-nél kisebb nem lehet. Ettől eltérni csak akkor szabad, ha a munkagödörben v. munkaárokban emberi munkavégzés a későbbiekben nem történik - A ducoláson átjárni, anyagot tárolni tilos - Leesés elleni védelem földmunkáknál: - 0,25 és 1,25 m mélység között jelzőkorlát - 1,25 m-nél mélyebb esetekben védőkorlátot kell alkalmazni. A védőkorlátnak 1 m magas, kétsoros 0,5 m-nél nem nagyobb osztású, lábdeszkával ellátottnak kell lennie. - Munkaároknál legalább 200 m-ként, vagy az ingatlanok bejáratainál átjárókat kell létesíteni. Ha 1 m-nél mélyebb az árok, akkor a védőkorlátra vonatkozók érvényesek ide is és a szélessége 0,6 m vagy 1m kell legyen - A szakadólapot ( munkaárok széle ) csak abban az esetben szabad terhelni, ha a dúcolás a többlet teher méretére van elkészítve - A munkagödör vagy munkaárok szélétől 0,6 m-re lehet gépet leállítani közelebb nem - Ha az ásás közben nem azonosítható anyagot ( lőszer, bomba, ismeretlen vezeték, stb ) tárnak fel, a munkát haladéktalanul le kell állítani és jelezni a felettesnek - Ha a gödör, árok 0,8 m-nél mélyebb és ott szerelési, összeillesztési, stb munkát végeznek, felülről biztosítani kell kettő fővel a lenti munkát - A munkaterületen biztosító kettő fő dolgozó közül egy főt vezetőnek jelölnek ki a munka elvégzésének idejére Építési feljárók: MSZ G07 Építőipari munkák általános biztonsági követelményeiről. A feljárók szélességi mérete a következő legyen: - egyirányú közlekedés esetén legalább 0,6 m - egyirányú közlekedés esetén és anyag szállításnál legalább 1,0 m - két irányú közlekedés esetén és anyag szállításnál legalább 1,5m a lejtése legfeljebb 40% lehet. A megcsúszást a padozatra 0,4 m-ként felerősített lécekkel kell megakadályozni. Magasban végzett munka: - A dolgozók ill. eszközök leesése ellen védelmet kell biztosítani, ha erre nincs mód - A dolgozót biztonsági övvel vagy hevederrel kell ellátni - Ha a magasban végzett munka 2m vagy afeletti magasan van, akkor a korlátot 1m magasnak lábdeszkával és kétsoros korláttal kell ellátni - Huzamosabb ideig tartó vagy nagyobb fizikai megterhelést igénylő munkát létráról nem végezhetnek, 5

6 ( fix állvány, gördíthető állvány, emelő plató, stb ) - Ha a munkavédelmi vezető a biztonsági heveder és zuhanás gátló használatát előírja azt viselni kell Beszállással történő munkavégzés: MSZ : Munkavédelem. Veszélyes berendezésekben beszállással végzett munkák biztonságtechnikai követelményei Beszállással történő munkavégzésnek minősül minden olyan térben végzett munka, amely teret nem emberi tartózkodásra terveztek. Beszállással történő munkavégzésnek minősül a behajlás is az ilyen térbe. Pl.: készülékek, tartály, akna, nyitott kád, általában szűk térben végzett munka Műveleti utasítás A szabvány szerint van lehetőség a beszállással végzett munkák, szabályait műveleti utasításban meghatározni, de csak ott ahol a veszélyes, beszállással végzendő tevékenység a technológiai folyamat szerves részét képező, rendszeresen ismétlődő ugyan olyan körülmények között végezendő, azonos feladatot jelentő művelet. A beszállással végzett munka veszélyei Fulladást okozó oxigénhiány Maró vagy mérgező anyagok jelenléte Tűz- és robbanásveszélyes gázok, gőzök, porok jelenléte Forgó, mozgó belső szerkezetek (pl. keverők, szállítóberendezések) Villamos berendezések Veszélyes koncentrációjú, egészségre ártalmas gázok, gőzök, porok jelenléte Radioaktív sugárzás (pl. szintmutató izotóp) Tűz keletkezésének lehetősége Műszaki követelmények Anyagok eltávolítása, leürítése Berendezés előkészítése Tisztítás Műszeres mérés Leválasztás (betáplálás, csővezetékek, villamos, keverő stb.) Írásban igazolni Tárgyi feltételek Jelzőkötél Kommunikációs csatorna (pl: rádiótelefon) Biztonságos szerszámok, munkaeszközök (pl: szikramentes szerszám) Munkaöv Mentőkötél EVE (légzésvédő csak izolációs!! szűrési elven működő tilos!! Oxigén 17% alatt fulladás, halálos baleset) Írásos beszállási engedély (1 napra, 1 évig meg kell őrizni) (Tűzgyújtási engedély) Személyi feltételek 18 év feletti Orvosilag alkalmas Kioktatott Szükséges ismeretekkel rendelkező Név szerint megbízott (írásban) Legalább 3 fő Irányító kijelölése (írásban) Elsősegélynyújtó ismeretekkel rendelkező Vegyi anyagok kezelésének általános szabályai Csak olyan vegyi anyagot szabad tárolni, szállítani és felhasználni, amelynek eredete, tartalma, lejárati időtartama, stb egyértelműen megállapítható Olyan vegyi anyagokat, amelynek címkéje vagy feliratozása hiányzik, sérült, stb tárolni, szállítani és felhasználni nem szabad. Az anyagokat az eredeti tárolóedényben ( doboz, kanna, hordó, tartály, stb ) kell tartani. 6

7 A vegyi anyag okozta szennyeződés haladéktalanul meg kell szüntetni. Ismeretlen anyagot tartalmazó edénybe beleszagolni tilos Vegyi anyagokat, élelmiszer tárolására szolgáló edényben tárolni szigorúan tilos Egyéni védőeszközök: 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről 18/2008. (XII.3.) SzMM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról A munkavállaló által egy vagy több veszélyforrás hatása megelőzésére vagy károsító hatásuk csökkentésére használt eszköz, amely a használója egészségét és biztonságát nem veszélyezteti Egyéni védőeszközt akkor kell alkalmazni, ha más módon a munkavégzés során jelentkező veszélyforrások hatásai nem küzdhetők le. használata kötelező, kihordási ideje nincs, a munkavállalótól elvárható a napi tisztítása és karbantartása, de alapvetően a munkáltató biztosítja a megfelelő állapotot és az időszakos vizsgálatokat, nem megfelelőség, védőképesség elvesztése esetén a cseréjét, selejtezését. A munkáltató az egyéni védőeszköz helyett pénzbeli megváltást nem adhat. Könnyen hozzáférhető helyen és előírt feltételek mellett kell tárolni. Az elhasználódott egyéni védőeszköz hulladéknak illetve veszélyes hulladéknak minősül. Munkáltató feladatai Kockázatértékelés (mérés, szakértő bevonása) Egyéni védőeszköz juttatás meghatározása (típusbizonyítvány, védelmi képesség! FEÜ szolgálat, munkavédelmi képviselő bevonása) Juttatás dokumentálása (aláíratva!) Magyar nyelvű tájékoztató, használati utasítás EVE használat oktatása, gyakoroltatás (dokumentum!) Csere (nincs kihordási ideje, kötelező!) Hulladék (veszélyes hulladék!) Munkavállaló feladatai Használatáról érvényesen nem mondhat le nem viheti el a munkahelyéről (kivéve, ha a munkáltató engedélyezte; pl: változó munkahely!) Védőeszköz rendeltetés szerinti használata Tárolása, takarítása Elhasználódás esetén cseréjét kérni Biztonsági szín és alakjelek: A biztonsági szín és alakjelek színe és alakja a jelzés fajtájára, a bennük található ábra a jelzés tartalmára utal. Fajtájuk szerint lehetnek: 1). Tiltó jel: alakja kör, színe fehér, szélén piros szegéllyel, ferde piros áthúzással, az ábra benne fekete pl.: dohányozni tilos, evés és ivás tilos, stb 2). Veszélyre figyelmeztető jel: alakja álló háromszög, színe sárga, fekete szegéllyel, az ábra fekete pl.: mérgező anyag, robbanásveszélyes anyag, stb 3.) Utasító vagy rendelkező jel: alakja kör, színe kék, ábra fehér pl.: ivóvíz, dohányzóhely, fejvédő használata kötelező, stb. 4). Felvilágosító táblák: alakja fekvő téglalap, színe zöld, fehér ábrával vagy felirattal pl.: vészkijárat, iránymutató nyíl, stb 5). Tűzvédelmi táblák: alakjuk fekvő vagy álló téglalap, színe vörös, fehér ábra vagy felirat pl.: tűzveszélyességi osztály jelzése ( A B C D E ), tűzvíz tömlő, stb. 6. Érintésvédelmi táblák: alakja fekvő téglalap, színe sárga, zöld, kék, piros, fehér a felirat fekete vagy fehér 7. Egyéb A biztonsági szín és alakjelek egyik fontos csoportja a menekülési útvonalakat jelöli, tűz vagy üzemvész esetére. Ezekkel több fontos követelmény van előírva. Így például: jelöljék meg pontosan a menekülés irányát, az esetlegesen közbenső akadályokat ( ajtó, lépcső, stb. ), jól látható helyen legyenek elhelyezve és akkor is jelezzenek, illetve láthatóak legyenek, ha a hálózati áram kimarad. 7

8 MUNKAHELYI KOCKÁZATÉRTÉKELÉS Cél: A munkavédelem alapvető célja a munkát végzők - egészségének és - munkavégző képességének megóvása, - a munkakörülmények humanizálása, Megelőzve: - a munkabaleseteket és - a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket. TÖRVÉNYI ELŐÍRÁS (a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény ) A MUNKÁLTATÓ KÖTELES - minőségileg, illetve szükség esetén - mennyiségileg értékelni a munkavállalók - egészségét és - biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel - az alkalmazott munkaeszközökre, - a veszélyes anyagokra és készítményekre, - a munkavállalókat érő terhelésekre, - valamint a munkahelyek kialakítására. A kockázatértékelést a kémiai biztonság területén a külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni ( évi XXV. törvény a kémiai biztonságról ) KOCKÁZAT A veszélyhelyzetben a sérülés vagy az egészségkárosodás - valószínűségének és - súlyosságának együttes hatása. VESZÉLYES Az a létesítmény, munkaeszköz, munkafolyamat, technológia, amelynél a munkavállalók - egészsége, - testi épsége megfelelő védelem hiányában súlyos károsító hatásnak van kitéve. VESZÉLYFORRÁS A munkavégzés során vagy azzal összefüggésben jelentkező minden olyan tényező, amely a munkát végző vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyre veszélyt vagy ártalmat jelentenek. A veszélyforrás lehet: - fizikai, - veszélyes anyag, - biológiai, - fiziológiai, idegrendszeri és pszichés igénybevétel. VESZÉLYES ANYAG Minden anyag vagy készítmény, amely - fizikai, - kémiai vagy - biológiai hatása révén veszélyforrást képezhet. VESZÉLYAZONOSÍTÁS Folyamat annak felismerésére, hogy egy veszély létezik és e veszély jellemzőinek meghatározása. - Esemény - Eset, amely balesethez vezetett, vagy balesethez vezethetett volna. KOCKÁZAT Egy meghatározott veszélyes esemény előfordulási valószínűségének és következményének kombinációja. A KOCKÁZAT ÉRTÉKELÉSE Átfogó folyamat a kockázat mértékének becslésére és annak eldöntésére, hogy a kockázat elfogadható-e vagy sem. A KOCKÁZATÉRTÉKELÉS CÉLJA -A kockázatok elhárítása, minimálisra való csökkentése, -A szükséges intézkedések meghatározása, rangsorolása fontossági szempontok szerint, 8

9 - Kockázatértékelés folyamatának dokumentálása, - Eredmények dokumentálása. - Számszerűsítés (figyelemmel kísérés és mérés). MIKOR KELL ELVÉGEZNI A KOCKÁZATÉRTÉKELÉST? A munkáltató a kockázatértékelést és a megelőző intézkedéseket első alkalommal legkésőbb a tevékenység megkezdésétől számított egy éven belül, azt követően indokolt esetben köteles elvégezni és azt évenként felülvizsgálni. Indokolt esetnek kell tekinteni különösen - a kockázatok lényeges megváltozását, - új technológia, veszélyes anyag és készítmény, munkaeszköz, munkaszervezés bevezetését, alkalmazását. Soron kívül kell elvégezni, illetve felülvizsgálni a kockázatértékelést, ha a kockázatok lényeges megváltozásával - munkabaleset, - fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés hozható összefüggésbe. KI VÉGEZHET KOCKÁZATÉRTÉKELÉST? A kockázatértékelés elvégzése - munkabiztonsági és - munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. A kockázatértékelés nem más, mint gondos áttekintése annak, hogy az adott munkahelyen - mi károsíthatja, - mi veszélyeztetheti a munkavállalókat és milyen megelőzési intézkedések szükségesek a nem kívánt esemény (munkabaleset, foglalkozási megbetegedés) elkerüléséhez. Fő szempontok: - A veszélyek elkerülése - A nem elkerülhető veszélyek értékelése - A veszélyek keletezési helyükön történő leküzdése - Az emberi tényező figyelembevétele - A műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazása - A veszélyes helyettesítése veszélytelennel vagy kevésbé veszélyessel - Az egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása - A kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest - A munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása Kockázatértékelés szempontjai: - A veszélyek azonosítása, - A veszélyeztetettek azonosítása, - A kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelése, - A teendők meghatározása, a szükséges intézkedések megtétele, - Az eredményesség ellenőrzése és az értékelés rendszeres felülvizsgálata, - A fentiek dokumentálása Legfontosabb munkavédelmi jogszabályok: évi XCIII. törvény a munkavédelemről - 5/1993 (XII. 26.) MÜM rendelet a munkavédelmi törvény végrehajtásáról - 4/2002 (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről évi XXV. törvény a kémiai biztonságról - 25/1998 (XII. 27.) EüM rendelet elsősorban a hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről - 44/2000 (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól - 50/1999 (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről - 25/2000 (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról 9

10 - 12/2001 (V. 4.) KöM-EüM együttes rendelet a vegyi anyagok kockázatának becsléséről és a kockázat csökkentéséről - 18/2001 (IV. 28.) EüM a munkavállalóknak a munka közbeni zajexpozíció okozta kockázatok elleni védelméről - 3/2002 (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről - 2/1998 (I. 16.) MüM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről - 14/2004 (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről - 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről - 18/2008. (XII.3.) SzMM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától, valamint a sérült ( munkavállaló ) közrehatásának mértékétől függetlenül. Munkabaleset tehát: munkavégzés, anyagvétel, anyagmozgatás, tisztálkodás és egyéb emberi szükséglet, étkezés, foglalkozás-eü szolgáltatás és az ezekhez kapcsolódó közlekedés közben ért baleset. Minden sérülést, balesetet vagy rosszullétet a felettesnek jelenteni kell! Elsősegélynyújtás: - A közvetlen élet veszély elhárítása / pl. áramkörből történő kiszabadítás / - Légzés biztosítása, pulzus - Ha magánál van kikérdezni az állapotáról / milye fáj, látása milyen, stb / - Erősebb vérzések csillapítása - Törött v. törés gyanús testrész nyugalomba helyezése / nem kell helyre tenni! / - A nyílt törésnél laza fedő kötés kell a fertőzés elkerülése miatt - Gerinc törött mozgatása tilos! - A sérült mellett egy ember mindig tartózkodjon - Egy személy az előbb felsoroltakkal egy időben értesíti a felettest, aki kihívja a mentőt vagy az orvost majd értesíti a cég vezetését és a munkavédelmi vezetőt 1. Vérzések, sebek ellátása: - sérülésnél fennáll a fertőzés veszélye ezért csak steril kötést alkalmazzunk - sebre közvetlenül vattát tenni tilos! - idegen testeket sebből csak orvos távolíthat el! - nyomókötés: bármilyen puha anyagot nyomjunk a sebre, ezt jól kössük oda - vérzéscsillapítás csak fekvő sérültön, a sérült testrészt emeljük fel. Felnőttnél 1 liter vér vesztése shockhoz vezethet, 2 liter vesztése már halálos lehet. gézlap használata gézlap rögzítése 10

11 2. Húzódás, rándulás, ficam: - a sérült izületet ne mozgassuk, helyezzük nyugalomba - hideg borogatás megakadályozza a duzzanat és a fájdalom kialakulását 3.Törések: a./ zárt törés: - fájdalom, deformitás, duzzanat, véraláfutás b./ nyílt törés: - itt a csontvégek átszúrják a bőrt ( súlyos sérülés, a csontok fertőződhetnek! ) A jobb oldali képen látható, hogy az izületi fej nem tud visszatérni az izületi árokba, a két csont rendellenes helyzetben rögzült. Kartörés és vállficam esetén a kar rögzítése történhet: a./ háromszögletű kendővel b./ kabátszárny felhajtásával Comb és lábszár rögzítését végezhetjük: a./ takarókkal vagy összegöngyölt ruhákkal b./ az ép lábhoz való rögzítéssel Segélyhívás: telefon: Mentők: 104. Rendőrség: 107. A segélyhívás információi ( a sorrend nem lényeges ) Tűzvédelem: A tűz elleni védekezés az emberi kultúrával egyidős. Színvonala arányban áll a társadalom gazdasági, technikai fejlettségével. Égés: Az éghető anyag és a levegő oxigénje között végbemenő, észlelhető hő fejlődéssel és legtöbbször világító láng képződésével végbemenő kémiai reakció. Égési sebesség: 0,01m/sec-10m/sec Robbanás: igen gyors energia átalakulással járó természetes vagy mesterséges folyamat (lehet fizikai vagy kémiai). Fizikai robbanásnál az anyag kémiai összetételében nem szenved változást (túlnyomás, kazánrobbanás). Kémiai robbanás (explozícó: az éghető anyagok kémiai átalakulásának speciális formája. A kémiai robbanás igen nagy sebességű oxidációs folyamat v. kémiai bomlás következménye. Robbanáskor a kémiai átalakulás sebessége: m/sec Égési folyamat feltételei: ( egy helyen, egy időben ) 1. éghető anyag 2. levegő oxigénje ( vagy más oxidáló anyag ) 3. gyulladási hőmérséklet Égési folyamat: 1. az éghető anyag felmelegedés 2. az anyag bomlása, 3. az éghető gázok meggyulladása, 4. ezeknek a gázoknak a folyamatos égése (ha elegendő hő fejlődik az égés fenntartásához ill. a láng terjedéséhez) Égés megszüntetése: 1. Égő elegy hűtése, 2. Gyújtóforrás eltávolítása, 3. Éghető anyag eltávolítása, 4. Égést tápláló anyag koncentrációjának csökkentése, amikor az elegy összetétele a felső égési határ fölé kerül. 11

12 Tűzveszélyességi osztályok, osztálybasorolása Tűzosztály Tűzveszélyesség Éghető anyag / egy-két példa / A Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes Benzin, propán-butángáz, akkumulátor töltő üzem B Tűz- és robbanásveszélyes Lakkbenzin, petróleum, festékek C Tűzveszélyes Fa, textil, papír, oxigén D Mérsékelten tűzveszélyes Koksz, szén, étolaj, PVC E Nem tűzveszélyes Vas, tégla, kő A tűzveszélyességi osztályba sorolásnál figyelembe veszik a gyártás során előállított, használt és tárolt anyagok tűzveszélyességének jellemzőit, pl: gyulladási hőmérséklet, robbanási határérték, stb Oltóanyagok: Víz (legrégebbi, legáltalánosabban használt anyag) Előnyei: alkalmazhatósága igen széleskörű, a legtöbb szilárd anyag égésénél, de meghatározott módon a folyékony anyagok tüzeinél is felhasználható; olcsó, legtöbb helyen fellelhető, szinte korlátlanul áll rendelkezésre; kémiai tulajdonsága, hogy kevés kivétellel a legtöbb anyaggal szemben semlegesen viselkedik, nem mérgező; jó fizikai tulajdonsága, hogy igen nagy távolságra is egyszerű módon elszállítható. Hátrány: alkalmazása vízre érzékeny anyagoknál. Tilos vízzel oltani: - minden olyan anyagot mely vízzel reagál ( kálium ) - tömény sav ( koncentrált kénsav ) - elektromos tüzet Tűzoltóhabok (vízzel rokon tulajdonságokat mutatnak, hiszen előállításuk habképző anyag és víz, valamint a levegő megfelelő arányú keverékéből történik) Oltóporok (olyan helyeken alkalmazható, ahol a víz és a hab használata nem eredményes, vagy veszélyes) Oltógázok (zárt terek tűzoltásánál kaptak meghatározó szerepet) A halon környezetkárosító tulajdonságai miatt kiszorult a tűzoltó anyagok köréből Tűzoltókészüléknek nevezzük azt az eszközt, amelynél az oltóanyag és hajtóanyag egy egységben van biztosítva, és a tűzoltóanyagot a tűz fészkébe tudja juttatni. Tűzoltókészülékek kivitele, jelöléseik, ellenőrzésük: A tűzoltó készülékek tartályát mindenkor tűzpirosra kell festeni. A tartály oldalára hologramos címkét és olyan címkét ( matricát ) kell időtállóan felragasztani, amely a következőket tartalmazza: készülék típusát, töltetét, hajtóanyagát szabványszámát ( pl: MSZ 1040/4 ) forgalomba hozatali engedély számát ábrás és szöveges használati utasítást gyártó vállalat nevét és címét oltóanyag megkülönböztető jelét és színét: - porral oltó jele: P szin: borsózöld - széndioxiddal oltó jele: CO 2 szín: galambszürke A tűzoltó készülékek ellenőrzéséről és javításáról az üzemben tartónak rendszeresen gondoskodni kell. Tűzoltók értesítése: ( a sorrend nem számít ) telefon: 105 vagy 112 A tűz pontos helye ( házszám, ajtó, stb ) Megközelítési lehetőség Mekkora a tűz kiterjedése Mi ég! ( anyaga: papír, fa, elektromos berendezések, stb ) Átterjedhet-e a tűz máshová? Van-e szociális intézmény a közelben ( pl: óvoda, iskola, stb ) Van-e vegyi anyag, vagy robbanás veszély Van-e ember élet veszélyben! Sérültek-e meg? Hányan? Bejelentő neve pontos címe. Fontos! A munkahelyen minden dolgozónak ismernie kell az elektromos főkapcsoló, a víz,- gáz,- gőz,- vákuum,- és sűrített levegő vezetékek főcsapjainak helyét és kezelési módját. Munkahelyen csak a kijelölt helyen szabad dohányozni! Szemetesbe cigarettát vagy gyufát dobni tilos! 12