BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány AZ EURÓPA KULTURÁLIS FŐVÁROSA KEZDEMÉNYEZÉS BEMUTATÁSA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A POZÍCIÓ EGYIK VÁROMÁNYOSÁRA, PÉCSRE Készítette: Kovalik György Budapest, 2007

2 TARTALOMJEGYZÉK TÁBLÁZAT- ÉS ÁBRAJEGYZÉK Bevezetés Európa Kulturális Fővárosa (EKF) A rang megszületése A döntési eljárás A kulturális fejlesztések hozománya általánosságban A kulturális fejlesztések hozománya néhány példával Az EKF-beruházások és annak nehézségei általánosságban és példákkal Pénzügyi háttér általánosságban Pénzügyi háttér és az EKF-projektek példákkal A sikeres EKF-projekt titka A 2010-es európai kulturális fővárosok listájának megszületése Pécs győzelme a magyar vetélytársak felett Essen, Isztambul, Pécs Pécs mint Európa Kulturális Fővárosa 2010-ben Miért éppen Pécs? Történelmi múlt és sokszínűség Pécsi nevezetességek Pécs európai értéke Pécs alkalmassága: lakossági vélemények alapján Pécsi fejlesztések 2010-re, illetve 2010-ig A 2010-re tervezett kulcsprojektek, fejlesztések bemutatása Ráhangolódás 2010-re, az EKF-programstruktúra bemutatása Javasolt beruházások, programok az EKF-esztendőre Pénzügyi terv, struktúra Az EKF-projekt jelenlegi állapota A sikeres EKF-projekt tényezőinek vizsgálata Pécs esetében Összegzés IRODALOMJEGYZÉK

3 TÁBLÁZAT- ÉS ÁBRAJEGYZÉK 1.sz. táblázat és 2019 között a kulturális fővárosok otthona tagállamok szerint sz. táblázat - A 2003-as kulturális főváros, Graz bevételei a rendezvényből (millió euró) sz. táblázat - A 2003-as kulturális főváros, Graz kiadásai a rendezvény kapcsán (millió euró) sz. táblázat - Az egyik 2000-es kulturális főváros, Brüsszel bevételei a rendezvényből (millió euró) sz. táblázat - Az egyik 2000-es kulturális főváros, Brüsszel kiadásai a rendezvény kapcsán (millió euró) sz. táblázat - Az egyik 2000-es kulturális főváros, Bergen bevételei a rendezvényből (millió euró) sz. táblázat - Az egyik 2000-es kulturális főváros, Bergen kiadásai a rendezvény kapcsán (millió euró) sz. ábra - Az EKF-program pozitív hatásai - több válaszlehetőség esetén (százalékos megoszlás) sz. ábra - Lakossági vélemény az EU pénzügyi támogatásáról a hazai EKFprogramok kapcsán (százalékos megoszlás) sz. ábra - A pécsi EKF-kulcsprojektjei térképen sz. ábra - A pécsi EKF-projekt működési kiadásainak összetétele (százalékos megoszlás) sz. ábra - Pécs és néhány eddigi kulturális főváros költségvetésének összehasonlítása (millió euró) sz. ábra - A pécsi EKF-projekt fejlesztési kiadásainak összetétele (százalékos megoszlás) sz. ábra - A pécsi EKF-projekt működési bevételeinek összetétele (százalékos megoszlás) sz. ábra - A pécsi EKF-projekt fejlesztési bevételeinek összetétele (százalékos megoszlás)

4 1. Bevezetés Napjainkban a kultúra, a hétköznapok monotonitásában egy újra felfedezett oázisként jellemezhető. Ez az oázis kettősséggel rendelkezik: az egyes kulturális eseményeket, programokat sokan tartják fontosnak, ugyanakkor kevesen látogatják meg (illetve e kevesek közül jó néhányan csupán önmaguk megnyugtatása érdekében teszik mindezt, s nem a rendezvények, előadások, kiállítások stb. által közvetített értéktöbblet miatt), s a művészek, elhivatottak áldozatos munkáját leszámítva még kevesebben tesznek is érte. A modern kor Magyarországán mindeddig nem volt egy olyan átfogó, a kultúrát országos és nemzetközi szinten legalább bizonyos időszakig középpontba helyező törekvés, amely a társadalom minden rétegét beleértve a magánés a politikai szférát egyaránt egységesen megmozgatta volna. A legújabb kori magyar történelemben az 1989/1990-es időszakban véghezvitt rendszerváltás után a május 1-jén bekövetkezett Európai Unióhoz való csatlakozás tekinthető a második legjelentősebb mérföldkőnek. Az EU-csatlakozás számos területen fejtette ki jótékony hatását Magyarország és a fejlettebb nyugateurópai államok közötti viszonyok alakulásában. Így történt a kultúra területén is, amelynek leglátványosabb megnyilvánulási formája 2010-ben fog bekövetkezni, amikor Pécs harmadmagával (a németországi Essen, valamint az európai integráción kívüli, törökországi Isztambul társaságában) fogja betölteni az Európa Kulturális Fővárosa pozíciót. Mindez arra késztetett engem, hogy jelen szakdolgozatom témájaként az Európa Kulturális Fővárosa koncepció megszületését, rendszerének működését, illetve az abból fakadó tapasztalatokat, s nem utolsósorban a leendő magyar EKF-város felkészülését részletezzem. Mivel az említett témakör igen nagy és sokrétű, ezért igyekeztem elsősorban a legfontosabb tényezők kifejtésére összpontosítani, ezáltal egyfajta globális képet adni a fentiekben elhangzottakról. Vizsgálataim konkrét korábbi kulturális fővárosokra is kiterjedtek. Az így elkészült elemzésekben, leírásokban nagy segítséget nyújtott néhány korábbi kulturális főváros (pl.: Dublin, Bergen, Koppenhága, Prága, Santiago de Compostela) kulturális területen jártas képviselője által elektronikus levél formájában küldött információja, amelyet ezúton is szeretnék megköszönni. (A kapott információkat eltérő arányban használtam fel a szakdolgozatban: egyes esetekben csupán viszonyítás, a következtetés, míg más esetekben a részletesebb elemzés tárgyául szolgáltak.) Külön köszönet illeti a dublini és 5

5 a koppenhágai segítségnyújtást, amely hagyományos postai úton elküldött, hivatalos dokumentumok másolatának formájában nyilvánult meg. A kapott adatok vizsgálata alapján egyértelműen kijelenthető, hogy az Európa Kulturális Fővárosa kezdeményezés jóval többet takar, mint amire az elnevezés utal 2. Európa Kulturális Fővárosa (EKF) 2.1. A rang megszületése Az 1980-as évek második felében még Európai Közösségeknek nevezett európai integrációban addig soha nem tapasztalt reformok, programok indultak be a tagállamok közti együttműködés minél erőteljesebb és szorosabb fokozására. Ezek a kezdeményezések amelyek közül a legnagyobb horderejű az 1986-ban aláírt, s január 1-jétől hatályos, az egységes piac megteremtését kitűző Egységes Európai Okmány nagy szerepet játszottak abban, hogy Európa nyugati fele a világgazdaságban ismét az őt megillető helyet foglalja el. Az integrálódást, az eggyé tartozást, a közösség érzetét fokozó erőfeszítések a kultúra területén is egyre jobban kibontakoztak. A Kulturális Miniszterek Tanácsa 1985-ben indította el az Európa Kulturális Városa elnevezésű programot, az akkori görög kultuszminiszter, Melina Mercouri javaslatára. A program elméleti szinten való megszületése 1983-ra tehető, amikor is a görögök kulturális ügyekért felelős minisztere elégedetlenségének hangot adva, kijelentette, hogy a kultúra korántsem kapja meg azt az odafigyelést, mint amelyet megérdemelne. A kultuszminiszter érvelése sikeresnek bizonyult, s megszületett a már említett programsorozat, amelynek eredményeképpen évente egy (a későbbiekben pedig már több) európai város tölthette be a kultúra központi szerepét. Az első ilyen város, nem véletlenül, Athén volt. 1 A program rendkívül sikeresnek bizonyult, hiszen az abban részt vevő városok, régiók kultúrájuk megismertetése révén erőteljes gazdasági fejlődésen mentek keresztül. 2 Ez a fellendülés általában nemcsak rövid-, hanem hosszútávon is egyenletes 1 Csekő Szilvia, Mesterházy Balázs, Zongor Attila: Európa Kulturális Fővárosa, Budapest, Kultúrpont iroda, p. 2 A kulturális fővárosi rang egyik hozománya, a gazdasági fejlődés a 2.3. és a 2.4. fejezetekben kerül részletezésre. 6

6 maradt, ugyanis a pozíció elnyerése érdekében végrehajtott fejlesztések maradandóak és értékállóak voltak. Az évek során a kulturális fővárosok egyre színvonalasabb programokat, fejlesztéseket hajtottak végre, s így azoknak egyre nagyobb sikerek elérésére nyílt lehetőségük. Mindez elsősorban a szigorodó követelményrendszernek, s az EKFvárosok meghatározásához kapcsolódó döntési eljárás megváltozásának köszönhető A döntési eljárás Az Európa Kulturális Fővárosa elnevezésű program 2000 előtt kormányközi megállapodáson alapult. Eszerint a tagállamok kormányai az eseményt megelőzően négy évvel dönthettek arról, hogy mely európai város kapja meg a későbbiekben e nemes rangot. Így sokkal erőteljesebb és befolyásosabb volt a tagállamok programban való részvétele után ugyanakkor megváltozott a helyzet. Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa 1419/1999/EK határozatával 3 az egész programot közösségi szintre emelte, amely azt jelentette, hogy az Európai Parlament és az Európai Bizottság befolyása jóval nagyobb lett a kulturális fővároshoz kapcsolódó intézkedésekkel kapcsolatban, mint korábban. Ennek értelmében az alábbi kiválasztási rendszer kialakításáról döntöttek: 1. Minden pályázatot legalább négy évvel a céldátum előtt be kell nyújtani, amennyiben lehetséges, az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság és a Régiók Bizottságának ajánlásával. 2. A Bizottság meghatároz egy hét főből álló, a kultúra területén jártas független szakértőkből álló bíráló testületet (két-két főt a Parlament, a Bizottság valamint a Tanács delegál, míg a Régiók Bizottságát egy fő képviseli), amely a beérkező pályázatokat véleményezi, értékeli, továbbá jelentést készít róluk 3. A Parlament a hozzá beérkező pályázati anyagokról a beérkezést követő három hónapon belül véleményt alkot, amelyet a Bizottságnak is eljuttat 4. Végezetül a Tanács a Bizottság és a Parlament véleménye alapján meghatározza, hogy az adott évben és az adott tagállamban melyik város lehet a kultúra európai központja 3 Az 1419/1999/EK határozat forrása: ( ) 7

7 A változás érintette a városok kiválasztását is, hiszen míg korábban a tagállamok együttes döntése volt a mérvadó a kulturális fővárosok meghatározásában, addig től már a városokat jelölő tagállamok évenkénti körforgása érvényesül: 4 1.sz. táblázat 2005 és 2019 között a kulturális fővárosok otthona tagállamok szerint 2005 Írország 2006 Görögország 2007 Luxemburg, Románia Egyesült Királyság 2009 Ausztria, Litvánia Németország, Magyarország 2011 Finnország, Észtország 2012 Portugália, Szlovénia 2013 Franciaország, Szlovákia 2014 Svédország, Lettország 2015 Belgium, Cseh Köztársaság 2016 Spanyolország, Lengyelország 2017 Dánia, Ciprus 2018 Hollandia, Málta 2019 Olaszország, Bulgária Forrás: ( ) (Fontos megemlíteni, hogy az 1419/1999/EK határozat negyedik cikkelye alapján, az Európai Unión kívüli európai országok is részt vehetnek a kulturális 4 Az 1622/2006/EK határozat forrása: ( ) 5 A romániai Nagyszeben városát amely részvételét elsősorban a luxemburgiak szorgalmazták az 1419/1999/EK határozat feltételei értelmében kijelölték. 6 A 649/2005/EK módosító-határozat értelmében 2009-től két tagállam városa töltheti be az EKFpozíciót, amelyek közül az egyiknek a 2004-ben csatlakozott tagállamok közül kell kikerülnie. 8

8 eseménysorozatban. 7 Ennek köszönhető, hogy 2010-ben a magyar Pécs és a német Essen városán kívül, a törökországi Isztambul is részt vehet a rendezvényen.) Az említett körforgás egyáltalán nem jelenti azt, hogy az adott évben esedékes EKF-házigazda által jelölt várost minden fenntartás nélkül elfogadnák az EU vezető szervei. Erre jó példa a 2006-os kulturális főváros, a görögországi Patras pályázati dokumentuma, amelyről az Európai Bizottság igencsak elmarasztaló véleményt írt, legfőbb hiányosságként felróva azt, hogy a benyújtott anyag nem tartalmazott semmi konkrétumot az európai kulturális együttműködés fokozására. Végül jóváhagyták a város jelöltségét, de javaslatokat is megfogalmaztak annak érdekében, hogy Patras méltó EKF-város legyen. 8 Így megállapítható, hogy az Európai Unió intézményeinek aktív részvétele egyértelműen hozzájárult az EKF-projektek színvonalának növekedéséhez. A görög eset rávilágított arra, hogy a kiválasztási rendszernek bizony vannak hiányosságai, s olyan kiegészítéseket szorgalmaztak, mint például: az adott tagország egy városának EKF-jelölését javasló választótestület tagjai ne csak az uniós intézményekből, hanem az érintett tagállamból is származzanak; monitoring testület felállítása, amely az EKF-jelöltet segítené a felkészülési időszakban, illetve ellenőrizné a kulturális fővárosi kritériumok megvalósulását is. 9 A korábbi határozatban (1419/1999/EK) foglaltakhoz kapcsolódó, a fenti kiegészítéseket, módosításokat tartalmazó, (az 5. cikk kivételével) 2007-től hatályos 1622/2006/EK határozat (amelyet teljes egészében a kiválasztási eljárás hatéves periódusa miatt elsőként a 2013-re jelölt EKF-városok esetében alkalmaznak, de a határozat szerint a monitoring testületet már a 2010-es kulturális fővárosoknál fel kell állítani) a kiválasztási rendszerrel kapcsolatban a következőkről rendelkezik: 10 7 The Selection Panel for the European Capital of Culture (ECOC) 2010: Report of the selection meeting for the European Capitals of Culture 2010 (A kiválasztással kapcsolatos ülésről szóló jelentés a es Európai Kulturális Fővárosok számára), ( ) 8 Oláh Mariann: Pécs Európa kulturális fővárosa, Europeum, ( ) 9 A kritériumok részletezése a későbbiekben történik meg. 10 Az 1622/2006/EK határozat forrása: ( ) 9

9 1. Legkésőbb hat évvel az EKF-esemény előtt minden leendő EKF-házigazdának közzé kell tennie a pályázati felhívást, majd legkésőbb a közzétételtől számított tíz hónapon belül meg kell határozni a pályázatok benyújtásának határidejét. 2. Minden kulturális főváros projekt lebonyolítását szándékozó tagállamnak egyenként, egy 13 tagú, a kultúrában és a kulturális városfejlesztésben jártas szakértőkből álló független választótestületet kell létrehoznia az országon belül pályázó városok pályázatainak értékelésére, amelyből 7 főt EU szinten (két-két főt a Parlament, a Bizottság valamint a Tanács delegál, míg a Régiók Bizottságát egy fő képviseli), 6 főt pedig az Európai Bizottsággal egyeztetve az adott tagországból jelölnek ki. 3. Öt évvel az események előtt az érintett tagállamhoz tartozó választótestület az adott tagország jelöltjei között előválasztást tart, valamint a pályázatokról, s a továbbjutott városoknak szóló ajánlásokról jelentést készít, amelyet az adott tagállamnak, s az Európai Bizottságnak is benyújt. 4. Az előválasztáson továbbjutott jelöltek kiegészítik pályázatikat, s azt eljuttatják az érintett tagállamoknak, valamint az Európai Bizottságnak, majd az említett esemény után kilenc hónappal az érintett választóbizottság javaslatot tesz az adott tagállam kulturális fővárosára. 5. Legkésőbb négy évvel az esemény előtt értesíteni kell az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a Bizottságot, illetve a Régiók Bizottságát az érintett tagállam EKFjelöltjéről. 6. A Parlament a hozzá beérkező jelöltekről a beérkezést követő három hónapon belül véleményt alkot, amelyet a Bizottságnak is eljuttat. 7. Végezetül a Tanács a Parlament véleménye által befolyásolt bizottsági jelentés, s a választóbizottság indoklása alapján hivatalosan kijelöli a kulturális fővárosokat az adott évre vonatkozóan. (Az új határozat figyelemreméltó érdekessége, hogy amely EKF-város a felkészülés során megfogadta és maradéktalanul teljesítette a választó és monitoring testület ajánlásait, a Bizottságtól pénzjutalomban részesül.) Korábban előfordult, hogy egy tagállam mellőzte a pályáztatás gyakorlatát, s csupán kijelölte egy általa favorizált városát a kulturális főváros pozíciójára. Ebben az esetben a 10

10 brüsszeli döntéshozók kizárólag az 1419/1999/EK határozat kritériumainak teljesülését ellenőrizték, amelyek a következők: 11 - a város által korábban lebonyolított kulturális események, rendezvények bemutatása - zenei, színházi stb. események szervezése - a város európaiságát kifejező, valamint annak történelmét és kultúráját meghatározó események, tények bemutatása - a kulturális innovációt, valamint a kulturális párbeszéd új formáit megvalósító kezdeményezések megléte - a városra jellemző, helyhez (pl.: egy épület) és nem helyhez kötött (pl.: kiállítási tárgyak) kulturális, művészeti értékekhez való hozzáférés elősegítése, mindezek minél szélesebb körben való megismertetése - olyan kulturális programok szervezése, amelyek elősegítik a fiatalok és a művészetek egymásra találását - az összetartozás, a szociális kohézió erősítését szolgáló rendezvények, programok tervezése - a programok, projektek által a gazdasági aktivitásra (különösen a turizmusra és a foglalkoztatásra) gyakorolt pozitív hatásoknak a megléte - a minőségi, hosszú távú kulturális turizmus alapjainak a megteremtése, majd kivitelezése - a projektek tervezésekor összhangba kell hozni az építészeti örökség megőrzését és az új városfejlesztési stratégiát - az európai és világi kultúrák közti párbeszédet elősegítő kezdeményezések meghatározása Az 1622/2006/EK határozatban foglalt pályázati követelmények tartalmilag hasonlóak a fentiekben leírtakhoz, de sokkal koncentráltabban, átfogóbban kerültek meghatározásra. Eszerint a kulturális programokra vonatkozó előírások két fő kategóriára oszthatók: Az 1419/1999/EK határozat forrása: ( ) 12 Az 1622/2006/EK határozat forrása: ( ) 11

11 - európai dimenzió kategória - az EKF-tagállam és más tagállamok városai, művészei közti kulturális együttműködés elősegítése - az európai kultúrák sokszínűségének, valamint közös elemeinek a kihangsúlyozása - város és polgárok kategória - a városlakók, környékbeliek programba való bevonása, a külföldiek érdeklődésének felkeltése - a program legyen fenntartható, s illeszkedjen a város hosszú távú kulturális és társadalmi fejlődésébe Mindkét határozat célkitűzéseiből kitűnik, hogy a kulturális fővárosi rangra való méltóságért jelentős (elsősorban kulturális) intézkedéseket kell végrehajtani, amelyek figyelemreméltó hozománnyal párosulhatnak A kulturális fejlesztések hozománya általánosságban A kultúra és a fejlesztés fogalma egyaránt hosszú ideig tartó koncepciót takar. A valós, több generációkon keresztül fennmaradó kulturális értékek megszületéséhez jóval több időre van szükség, mint amihez a mai globális méretekben türelmetlenné vált világ hozzászokott. (Egyes jelenlegi műemlékek megépítése akár több évtizedet is igénybe vehetett, sőt, mindennek élő példája, a barcelonai Szent Család templom, amely már több mint 100 éve épül, s még így félkész állapotban is az egyik legnagyobb katalán turistalátványosság.) Ugyanis a többségre jellemzően elmondható, hogy a profit, a pénz hajhászása manapság teljes mértékben felőrölte a tényleges, igazi értékek szükségességének igényét. A fejlesztések, de különösen a kulturális céllal végzett fejlesztések leginkább hosszabb távon fejthetik ki pozitív, jótékony hatásukat az adott régióra, társadalomra nézve. Elég csak arra gondolni, hogy a XIX. század végi millenniumi fejlesztések következtében épített épületek a mai napig a magyarországi városok egyik fő, ha nem a legfőbb turisztikai látványosságai. A kulturális fejlesztések számos területen fejthetik ki pozitív hatásukat: - az adott város, régió arculata közterek, parkok, új városrészek kialakításával, valamint a régiek megbecsülésével, felújításával megszépül 12

12 - az adott lakosság számára a régió otthonosabbá, élhetőbbé, szerethetőbbé válik - a fejlesztett terület népszerűsége az új és a régi-új turisztikai látványosságok miatt dinamikusan növekszik, amely maga után vonja a turizmusból származó bevételek növekedését is - a megvalósítandó fejlesztések új munkahelyeket teremtenek, amelynek nemcsak a régióból, hanem az ország bármelyik szegletéből érkező munkavállaló is részese lehet - olyan művészeti központok jöhetnek létre, amelyek több ország kortárs alkotóinak biztosíthatnak helyet közös találkozásokra, eszmecserékre, alkotásokra - nemcsak fizikai, hanem szellemi vonatkozásban is változást hozhat a kulturális fejlesztés (a vallási, nyelvi, etnikai szempontból az adott régióban, városban élő, különféle társadalmi csoportok nemcsak egymás mellett léteznek, hanem a személetbeli változás következtében már együtt is tudnak élni) - az új értékek legfőbb őreivé az azt létrehozó generáció válik (amely őrség az utódok vonatkozásában remélhetőleg hosszú ideig megmarad) - a helyi, regionális lakosság az adott városhoz, területhez való tartozásának érzete a programok, projektek szervezésében való részvétele miatt erősödhet, s így csökkenhet a jövőben az elvándorlás mértéke (sőt, a város, régió, akár új polgárokat is megnyerhet, akik jótékony hatást fejthetnek ki helyi szinten a munkaerő-állomány, s a foglalkoztatás alakulására) A kezdetekben az Európa Kulturális Fővárosa program azt a célt tűzte ki maga elé, hogy Európa különböző kultúráit minél jobban meg lehessen ismerni, amely szintúgy fokozza a már oly sok területen végbement integrálódási folyamatot. Az EKF-projekthez kapcsolódó későbbi döntések következtében ugyanakkor a fentieken kívül számos más cél is megjelent, amelyet egy leendő kulturális főváros pályázatának maradéktalanul teljesítenie kell. Ezen döntések közül külön kiemelendő az előbbiekben már említett, a kulturális fővárosok történelmében legnagyobb horderejű változást hozó 1419/1999/EK határozatban foglaltak néhány eleme: Csekő Szilvia, Mesterházy Balázs, Zongor Attila: Európa Kulturális Fővárosa, Budapest, Kultúrpont iroda, p. 13

13 - olyan több tagállamon átívelő kulturális együttműködést elősegítő események megrendezése, támogatása, amelyekben más tagországok városainak meghatározó kulturális személyiségei is szívesen részt vennének - a kortárs művészek megsegítése, támogatása - a lakosság minél nagyobb hányadának bevonása a programba A kulturális fejlesztések jelentette hozományok ahogy azt a következő fejezet példái is mutatják napjainkra olyan fogalmakkal gazdagodtak, mint például: a városképvédelem, a város és a régió gazdasági szerkezetének pozitív irányban történő átalakítása, a hosszan tartó fejlődés lehetősége, a területfejlesztés, avagy a hátrányos helyzetű régiók felemelkedésének esélye A kulturális fejlesztések hozománya néhány példával Glasgow A korábbi kulturális fővárosokkal ellentétben Glasgow a cím 1990-ben történő birtoklásával szakított azzal a szokással, miszerint az európai kultúra egy évig tartó központi szerepének betöltése csupán néhány kulturális fesztivál, programsorozat megszervezésére korlátozódik. Mindezt Glasgow a rendezvénysorozat üzenetével is igyekezett minél jobban kihangsúlyozni: A város kreatív átalakítása, gazdasági, társadalompolitikai és szociális célok megvalósítása. (Ezzel szemben az 1986-os kulturális főváros, nevezetesen Firenze üzenete eléggé egysíkúnak tűnik: A város fesztivál keretében történő bemutatása. 15 ) A város felismerte annak lehetőségét, hogy egy ilyenfajta rang megszerzése hosszabb távon akár teljesen meg is változtatathatja a város nemcsak kulturális, hanem gazdasági szerkezetét is, amely a korábbiaktól eltérő, új, a modern kor igényein alapuló, azokat maximálisan kielégítő jövőképet vázolhat fel. A skót város gyökeres változások előtt állt 1990-ben: az ipari szektor helyett sokkal inkább a szolgáltatóipar fejlesztésére helyezte a hangsúlyt, amelynek alapját a kulturális fővárosi rang képezte. A fejlődést konkrét számadatok, tények igazolták: Csekő Szilvia, Mesterházy Balázs, Zongor Attila: Európa Kulturális Fővárosa, Budapest, Kultúrpont iroda, p. 15 U.o. 19 p. 16 U.o. 17 p. 14

14 - a színházi látogatók száma az 1986-os adatokhoz képest 40%-os növekedést mutatott (4,7 millióról 6,6 millióra) ben a város felnőtt lakosságának több mint fele (54%) váltott színház-, vagy koncertjegyet, míg 61%-a lépett múzeumba, galériába - a városban a foglalkoztatottak száma több mint 5000 fővel növekedett - a város programból származó bevétele 10,3-14,1 millió font között volt - növekedett a beruházások száma (1992 és 2000 között 102 beruházással új munkahely jött létre) - Glasgowban a munkanélküliségi mutató sokkal kedvezőbbé vált, mint Skócia egész területén - a fejlődő gazdasági környezet hatására olyan nagyvállalatok helyezték székhelyüket Glasgowba az ezredforduló előtt, mint a Siemens - a turizmus 1990-es, robbanásszerű fejlődésének hatására a szolgáltatóiparban hatalmas bővülés tapasztalható (1991 és 2001 között 38%-os volt) - a külföldi turisták száma 50%-kal növekedett, azaz főről főre emelkedett 1989-ről 1990-re hez képest 1990-ben közel duplájára növekedett a konferenciák száma Graz Az ausztriai Graz városa 2003-ban volt Európa kulturális fővárosa. A város hatalmas erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a kulturális fejlesztések az életszínvonal emelkedését eredményezzék. Ennek következtében a városlakók egyre inkább úgy érezhették, hogy a városban megvalósult fejlesztések, beruházások nemcsak kizárólag az üzleti világ érdekeit szolgálják, hanem saját maguk jólétére is jótékony hatással lehetnek. A kulturális programsorozattal, beruházásokkal elért eredmények igencsak figyelemre méltóak voltak: Csekő Szilvia, Mesterházy Balázs, Zongor Attila: Európa Kulturális Fővárosa, Budapest, Kultúrpont iroda, p. Robert Palmer: European Cities and Capitals of Culture City Reports Part II (Európa Kulturális Városai és Fővárosai Városi Jelentések II. rész), Brussels, Palmer-Rae Associates, August 2004, ( ) 15

15 ban, a rendezvény tíz hónapig tartó időtartama alatt, több mint 2,5 millió vendég érkezett a városba (a 2002-es évhez képest mindez 28%-os növekedést jelentett) - a programsorozathoz tartozó hivatalos grazi honlapot (www.graz03.at) 2003-ban az esemény ideje alatt 22 millióan látogatták meg - az előző évhez képest kb. 23%-kal megnőtt a Grazban éjszakázók száma - a projekt felelősei számos nemzetközi elismerésben, díjban részesültek, amelyek közül a leginkább kiemelendő a legjobb turizmus projektért járó díj - a legnagyobb sikernek mégis az könyvelhető el, hogy a grazi polgároknak a városhoz való lojalitása megerősödött, így a gazdasági fejlődésen túl a helyi identitástudat is jelentős átalakuláson ment keresztül, amely elsősorban annak köszönhető, hogy a fejlesztések a kultúra közvetítésével valósultak meg Az elért kiváló eredményekhez azonban nemcsak a részletezett példavárosok, hanem más kulturális fővárosok is rendszerint igencsak rögös úton jutottak el Az EKF-beruházások és annak nehézségei általánosságban és példákkal 18 Az EKF-rang elnyerése nem csupán egy egyéves időszakra vonatkozó kulturális eseménysorozatot jelent, hanem annál jóval többet. Az érintett város önmaga, s saját régiójának, országának kultúráját úgy mutathatja be a nagyközönségnek, hogy mindehhez régóta vágyott kulturális és infrastrukturális fejlesztések kivitelezése párosulhat. Az alábbiakban három, az EKF-programsorozat sikerességét leginkább befolyásoló tényező és az azoknál felmerült nehézségek kerülnek részletezésre, amelyek alapjául a 2004-ben kiadott, a korábbi kulturális fővárosokról szóló Palmer-jelentés, valamint az egykori kulturális fővárosok körében végzett primer kutatás szolgáltak. 18 Robert Palmer: European Cities and Capitals of Culture Study prepared for the European Commission Part I (Európa Kulturális Városai és Fővárosai Az Európai Bizottság számára készült tanulmány I. rész), Brussels, Palmer-Rae Associates, August 2004, ( ) 16

16 Az EKF-projektek vezetősége Az egyes elképzelések megfelelő, terv szerinti kivitelezéséhez elengedhetetlen az azt koordináló, vezetőség megléte, amelynek összehangolt működése a megfelelő összetételen alapszik. Az EKF-projektek vezetőségével kapcsolatban a legnagyobb kritika az volt, hogy az egyes tagok kinevezése szinte majdnem minden város esetében politikai úton történt, így nem voltak maradéktalanul képesek a kultúra érdekeinek hatékony képviseletére. A politikai változások bizonyos esetekben jelentős befolyással voltak az egyes EKFvezetőségek összetételére is amelyre jó példa Graz esete, ahol a kulturális év elején (2003 januárjában) a városvezetés élén politikai okokból bekövetkezett összetételbeli változások az EKF-vezetőség tagjainak megváltozását jelentették. (Az új vezetőség csupán az egyes projektelemek végrehajtására helyezte a hangsúlyt, s nem tudott érdemben foglalkozni a kulturális évet követő időszak stratégiai kérdéseivel, hiszen a tagok többsége kivéve a korábbi polgármestert, valamint a kulturális tanácsost nem vett részt a grazi EKF-projekt 2003 előtti megfogalmazásában. Emiatt Graz számára óriási nehézséget jelentett a kulturális évben megszerzett ismertség, elismert pozíció fenntartása a 2003-as esztendőt követően.) A politikamentes irányítás jeles képviselője, az egyik 2001-es kulturális főváros, Rotterdam, ahol az EKF-vezetőség egyes tagjai teljesen különböző területekről származtak, mint például a magánszektorból, avagy a különböző kulturális intézményekből. Így a politikai változások nem gátolhatták a kulturális főváros projekt gördülékeny kivitelezését. Mindennek ugyanakkor árnyoldala is van, hiszen az egyes tagok különbözősége, az egyet nem értések táptalajául szolgálhat. Az előbbi ténymegállapítás alapján mindenképpen levonható az a következtetés, hogy egy EKF-projektben megfogalmazottak kivitelezése a vezetőség politikamentes összetétele, azaz a politika közvetlen szerepvállalása nélkül is tud működni. Azonban a grandiózus, nemcsak egy város, hanem az egész ország hírnevét meghatározó beruházásnál mint amilyen az EKF-projekt is a politika, a kormányzat közvetett szerepvállalása, vagyis pénzbeli és egyéb formában (pl.: bizonyos kulturális programok megvalósításának elvi megerősítése) testet öltő támogatása elkerülhetetlen. Így a mindenkori vezetőség és a kormányzat közti megfelelő kapcsolat az alappillére a megálmodott tervezetek kidolgozásának, majd kivitelezésének. 17

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Campus Hungary. Hallgatói szakmai gyakorlati pályázati felhívás ERASMUS+ önfinanszírozó státuszú hallgatók részére

Campus Hungary. Hallgatói szakmai gyakorlati pályázati felhívás ERASMUS+ önfinanszírozó státuszú hallgatók részére Campus Hungary Hallgatói szakmai gyakorlati pályázati felhívás ERASMUS+ önfinanszírozó státuszú hallgatók részére az intézményi ERASMUS+ pályázaton pályázatot benyújtott vagy benyújtani szándékozó hallgatóknak.

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban

Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban 1. Legalább egy idegen nyelven társalgási szinten beszélõk aránya 2. Legalább két idegen nyelven társalgási szinten beszélõk aránya 3. Angol

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA 1. A pályázati felhívás célja: A pályázni jogosult hallgatói számára Erasmus+ külföldi részképzés

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

Európa Kulturális Fıvárosa Pécs, 2010

Európa Kulturális Fıvárosa Pécs, 2010 Európa Kulturális Fıvárosa Pécs, 2010 a kulturális turizmus tükrében Szalay Tamás Kulturális igazgató Az Európa Kulturális Fővárosa célkitűzései Kulturális alapú városfejlesztés Kulturális léptékváltás

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Az Európai Uniós csatlakozással Magyarországon fokozottan előtérbe került a tudásalapú gazdaság fejlesztése.

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása

Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása A magáncsőd Dr. Bán Zsuzsa Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Mi az eljárás lényege? Természetes személy adósok fizetésképtelenségük esetén a gazdasági

Részletesebben

Hallgatói kreditmobilitási pályázati felhívás ERASMUS+ önfinanszírozó státuszú hallgatók részére

Hallgatói kreditmobilitási pályázati felhívás ERASMUS+ önfinanszírozó státuszú hallgatók részére Campus Hungary Hallgatói kreditmobilitási pályázati felhívás ERASMUS+ önfinanszírozó státuszú hallgatók részére az intézményi ERASMUS+ pályázaton pályázatot benyújtott vagy benyújtani szándékozó hallgatóknak.

Részletesebben

versenyképess Vértes András 2007. május 10.

versenyképess Vértes András 2007. május 10. Magyarország g hosszú távú versenyképess pessége: kihívások és s lehetőségek Vértes András 2007. május 10. Az elmúlt 10-15 év egészében Magyarország versenyképesnek bizonyult! az áruk és szolgáltatások

Részletesebben

HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA

HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA A PSZÁF tájékoztatója a Magyar Köztársaság területére belépő külföldi telephelyű gépjárművek, valamint a magyar forgalmi rendszámú

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula 3. postai irányelv (2008/6/EK) Az EU egyik legfontosabb célkitűzése az egységes belső piac megteremtése

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

Pályázati felhívás KARI KIUTAZÁSI TÁMOGATÁS

Pályázati felhívás KARI KIUTAZÁSI TÁMOGATÁS Pályázati felhívás KARI KIUTAZÁSI TÁMOGATÁS Az ELTE ÁJTK a (a továbbiakban: KÖB) pályázatot ír ki Kari Kiutazási Támogatás elnyerésére. I. A pályázat célja Azon hallgatók előfinanszírozott, egyszeri Kari

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai 35. A 2008-as szlovén EU-elnökség kulturális programja 1 Az Európai Unió 2008-as szlovén elnökségének kulturális programja A 2008. január 1-jén kezdődött hat hónapos szlovén EU-elnökség elsősorban a kultúrák

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL

JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1036 JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL

Részletesebben

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK SZOCIÁLIS BIZTONSÁGÁVAL FOGLALKOZÓ IGAZGATÁSI BIZOTTSÁG Lásd az Útmutatót a 3. oldalon E 405 ( 1 ) A BIZTOSÍTÁSI, FOGLALKOZTATOTTSÁGI VAGY MUNKANÉLKÜLISÉGI IDŐSZAKOK ÖSSZESÍTÉSÉRE,

Részletesebben

"A Kultúra Magyar Városa 2006" cím

A Kultúra Magyar Városa 2006 cím A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma együttműködésben a Belügyminisztériummal, a Külügyminisztériummal, a Magyar Turisztikai Hivatallal, a Megyei Jogú Városok Szövetségével, valamint a Kisvárosi

Részletesebben

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2.

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2. Lőrik Eszter projekt koordinátor Országos Egészségfejlesztési Intézet 2010. december 2. Az ENWHP bemutatása Miért fontos a lelki egészségfejlesztés a munkahelyeken? A kampány: céljai és résztvevői menete

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

A 2014. évi választások utólagos értékelése EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2014

A 2014. évi választások utólagos értékelése EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2014 Directorate-General for Communication PUBLIC OPINION MONITORING UNIT Brussels, October 2014 A 2014. évi választások utólagos értékelése EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2014 ANALITIKUS ÖSSZEFOGLALÓ Felvételi kör:

Részletesebben

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2012.2.27.)

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2012.2.27.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.2.27. C(2012) 1152 final A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2012.2.27.) a vízumkérelmezők által Egyiptomban (Kairó és Alexandria) benyújtandó igazoló dokumentumok jegyzékének

Részletesebben

A Közbeszerzések Tanácsa útmutatója

A Közbeszerzések Tanácsa útmutatója A Közbeszerzések Tanácsa útmutatója a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 63. -ának (2)-(3) bekezdéseiben hivatkozott igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról az Európai

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSI ÓRAREND Érvényes: 2015. szeptember 7-től

SZOLGÁLTATÁSI ÓRAREND Érvényes: 2015. szeptember 7-től 2760 Nagykáta, Dózsa Gy. u. 10 SZOLGÁLTATÁSI ÓRAREND Érvényes: 2015. szeptember 7-től I. Belföldi forint fizetési ok JÓVÁÍRÁS Megbízás típusa GIRO-IG1 GIRO IG2 VIBER TERHELÉS Takarékszövetkezetünk nostro

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM 2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK CÉLKITŰZÉSEI az Unio Tanácsa 2010/37/EK döntése alapján Az Európai Unión belüli önkéntes tevékenység

Részletesebben

Versenyképesség vagy képességverseny?

Versenyképesség vagy képességverseny? Versenyképesség vagy képességverseny? Dr. Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter GKI Gazdaságkutató Rt. Gazdaságpolitikai választások konferencia Budapest Hotel Marriott, 2005. november 8. USA Hong

Részletesebben

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Fesztiválok Kollégiumának alapvető küldetése, hogy a hazai rendezvénykínálatot a magyar nemzeti kultúra szerves

Részletesebben

Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet

Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet TÁJÉKOZTATÓ A devizában végzett műveletek teljesítési rendjéről Hatályos: 2012. január 2-től 1 I. Általános feltételek A Takarékszövetkezet csak tartalmi, nyelvi és alaki

Részletesebben

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5.

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP Budapesti Nemzetközi Konferencia Magyar Építészetpolitika Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. A magyar építészetpolitika Kidolgozása 2008 óta folyik

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat 10/2002. (IV. 24.) önkormányzati rendelete 1 a külföldi kiküldetésekről - a módosítással egységes szerkezetben - 2

A Tolna Megyei Önkormányzat 10/2002. (IV. 24.) önkormányzati rendelete 1 a külföldi kiküldetésekről - a módosítással egységes szerkezetben - 2 1. oldal A Tolna Megyei Önkormányzat 10/2002. (IV. 24.) önkormányzati rendelete 1 a külföldi kiküldetésekről - a módosítással egységes szerkezetben - 2 A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés Ilosvai Péter, IT Services Hungary IT Services Hungary, a legnagyobb IT szolgáltató központ Magyarországon Tevékenységünk: Nemzetközi

Részletesebben

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

NEM támogatható! Film és audiovizuális!

NEM támogatható! Film és audiovizuális! Kultúra Program információs nap 2011 Együttműködési projektek - 1.1 terület - 1.2.1 terület Kultúra Program: célok Kulturális szereplők transznacionális mobilitása Kulturális javak mobilitása Kultúrák

Részletesebben

Egészségügyi ellátások. Alapellátás és Járóbeteg-ellátás: Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente.

Egészségügyi ellátások. Alapellátás és Járóbeteg-ellátás: Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente. Egészségügyi ellátások Ausztria: Alapellátás és Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente. Átlagban 8-10 eurót kell fizetni naponta, de ez tartományonként változik. 28 nap a felső korlát.

Részletesebben

Az Európai Üzemi Tanácsokra vonatkozó új szabályok. Betekintés a 2009/38/EK irányelvbe

Az Európai Üzemi Tanácsokra vonatkozó új szabályok. Betekintés a 2009/38/EK irányelvbe Az Európai Üzemi Tanácsokra vonatkozó új szabályok Betekintés a 2009/38/EK irányelvbe Milyen célt szolgálnak az Európai Üzemi Tanácsok? Az Európai Üzemi Tanácsok adott vállalat európai munkavállalóit képviselik.

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015.

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. január INTERREG- és ETE-források 1990-től 2020-ig 8948000000,0 9000000000,0 8000000000,0

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 9 ZÁRÓOKMÁNY. AF/EEE/XPA/hu 1

404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 9 ZÁRÓOKMÁNY. AF/EEE/XPA/hu 1 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 9 ZÁRÓOKMÁNY AF/EEE/XPA/hu 1 2 von 9 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer

Részletesebben

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27.

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Lunk Tamás - Wächter Balázs Vital Pro Kft Tartalom Stratégia gazdasági fenntarthatósága Szubjektív helyzetkép A strukturális

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

I. A pályázat tárgya, célja

I. A pályázat tárgya, célja Az Oktatási és Kulturális Minisztérium együttműködésben az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériummal, a Külügyminisztériummal, a Magyar Turizmus Zrt-vel, a Megyei Jogú Városok Szövetségével,

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Technológiai Előretekintési Program (TEP): célok Gazdasági, kutató-fejlesztő és államigazgatási szakemberek együttműködésén

Részletesebben

JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL

JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 99 évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 036 JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

Turisztikai vállalkozások mindennapjai, kilátások! Kocsy Béla. Nehéz gazdasági helyzet, fogyatékkal élő munkavállalók! Budapest, 2013. Március 01.

Turisztikai vállalkozások mindennapjai, kilátások! Kocsy Béla. Nehéz gazdasági helyzet, fogyatékkal élő munkavállalók! Budapest, 2013. Március 01. Turisztikai vállalkozások mindennapjai, kilátások! Kocsy Béla Nehéz gazdasági helyzet, fogyatékkal élő munkavállalók! Budapest, 2013. Március 01. Honnan indultunk? Összehasonlító elemzése, az elmúlt időszakról

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MENEDZSMENT szakirányú továbbképzési szak A 21. században a település- és területfejlesztés fontossága várhatóan tovább növekszik.

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Közlekedés az EU-ban. Tények az EU-ról Fiataloktól Fiataloknak. Szeged, 2010.

Közlekedés az EU-ban. Tények az EU-ról Fiataloktól Fiataloknak. Szeged, 2010. Közlekedés az EU-ban Tények az EU-ról Fiataloktól Fiataloknak Szeged, 2010. A Közlekedés Jogosítvány Az EU bármely tagállamában megszerzett jogosítvány az egész Európai Unión belül érvényes. Az Európai

Részletesebben

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós

Részletesebben

Ipari Park, egy régióközpont gazdaságfejlesztésének eszköze

Ipari Park, egy régióközpont gazdaságfejlesztésének eszköze Ipari Park, egy régióközpont gazdaságfejlesztésének eszköze 900 800 mrd Ft 739 747 779 803 827 843 883 700 600 500 400 300 200 100 62 59 65 62 197 225 290 ERFA 54% ESZA 13% KA 33% 0 2000 2001 2002 2003

Részletesebben

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A CENTRAL EUROPE (KÖZÉP-EURÓPA) Transznacionális Program a 2014-2020-as programozási periódusban a közép-európai

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET EUROPE - Best practice áttekintés Kijelöltünk 4 régiót, hogy Erdélyt, Kovászna megyét összehasonlítsuk velük mindegyik közülük hasonló imázzsal

Részletesebben

Fogászati Turizmus Európában

Fogászati Turizmus Európában Fogászati Turizmus mint a egészségügyi turizmus húzóága Fogászati Turizmus Európában DR. KÁMÁN ATTILA - ELNÖK VEZETŐ MAGYAR FOGÁSZATI RENDELŐK EGYESÜLETE Magyarország fogászati turizmus bemutatása 1981-ben

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM EGYETEMI HALLGATÓI SZOCIÁLIS ÉS ÖSZTÖNDÍJBIZOTTSÁG

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM EGYETEMI HALLGATÓI SZOCIÁLIS ÉS ÖSZTÖNDÍJBIZOTTSÁG 01/15-ös tanév Erasmus kiegészítő támogatás pályázati kiírása és a csatolandó dokumentumok Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Hallgatói Szociális és Ösztöndíjbizottsága (továbbiakban: EHSZÖB) az

Részletesebben

31997 R 0118: A Tanács 1996.12.2-i 118/97/EGK rendelete (HL L 28. szám, 1997.1.30., 1. o.), az alábbi módosításokkal:

31997 R 0118: A Tanács 1996.12.2-i 118/97/EGK rendelete (HL L 28. szám, 1997.1.30., 1. o.), az alábbi módosításokkal: 2. A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA A. SZOCIÁLIS BIZTONSÁG 1. 31971 R 1408: A Tanács 1971. június 14-i 1408/71/EGK rendelete a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a jogviszony-ellenőrzés változásairól, és a külföldön biztosítottak magyarországi egészségügyi ellátásáról

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a jogviszony-ellenőrzés változásairól, és a külföldön biztosítottak magyarországi egészségügyi ellátásáról Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tájékoztatója a jogviszony-ellenőrzés változásairól, és a külföldön biztosítottak magyarországi egészségügyi ellátásáról (Sajtóanyag 2009. június 25.) A kötelező

Részletesebben

SZOCIÁLIS GAZDASÁG / SZOLIDÁRIS GAZDASÁG A szociális gazdaság, mint egy lehetséges válasz..

SZOCIÁLIS GAZDASÁG / SZOLIDÁRIS GAZDASÁG A szociális gazdaság, mint egy lehetséges válasz.. A szociális gazdaság jelentősége Európában SZOCIÁLIS GAZDASÁG / SZOLIDÁRIS GAZDASÁG A szociális gazdaság, mint egy lehetséges válasz.. Európa az 1990 es években kudarcot vallott a növekedés és a foglalkoztatás

Részletesebben

DÁTUM ESEMÉNY HELYSZÍN ÁRAK. 2009. december 7. IL DIVO London, Egyesült Királyság Lekérésre

DÁTUM ESEMÉNY HELYSZÍN ÁRAK. 2009. december 7. IL DIVO London, Egyesült Királyság Lekérésre IL DIVO KONCERTEK A legnépszerűbb opera kvartett, az Il Divo, 2004-ben jött létre Simon Cowell irányításával. Az opera virtuóz vegyítése a romantikus és népszerű pop dalokkal nagy vihart kavart a világban,

Részletesebben

A hulladékkezeléssel kapcsolatos közszolgáltatások helyzete vidéken és a városokban

A hulladékkezeléssel kapcsolatos közszolgáltatások helyzete vidéken és a városokban Mintacím szerkesztése A hulladékgazdálkodás új rendszere A hulladékkezeléssel kapcsolatos közszolgáltatások helyzete vidéken és a városokban Vámosi Oszkár ügyvezető Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség

Részletesebben

Egész Európa jelképe AZ EURÓPAI ZÁSZLÓ

Egész Európa jelképe AZ EURÓPAI ZÁSZLÓ Európa Tanács Európai Unió Egész Európa jelképe AZ EURÓPAI ZÁSZLÓ www.coe.int europa.eu.int Európa Tanács Európai Unió Egész Európa jelképe AZ EURÓPAI ZÁSZLÓ AZ EURÓPAI ZÁSZLÓ AZ EURÓPAI ZÁSZLÓ TIZENKÉT

Részletesebben