ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA

Átírás

1 ÓBUDABÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA Készült: május

2 A Tanulmány megrendelője: Budapest III. kerület Óbuda Békásmegyer Önkormányzata A Tanulmány szerzői: Dr. Rubovszky András vezető szakértő, szerkesztő Dr. Niklai Ákos Bornemissza Miklós Jandalla Csilla Szabó Máté Tegzes Dániel Schilling Ágota Schilling Antal Nagy Sándor Gyula A Tanulmány szerzői köszönetet mondanak a kerület Polgármesterének, alpolgármestereinek, civil szervezetek, múzeumok és kulturális intézmények vezetőinek és munkatársainak. A Tanulmány szerzői külön köszönetüket fejezik ki a BTM Kiscelli Múzeum Igazgatójának és Foto Osztálya munkatársainak a képek kiválasztásában nyújtott segítségért és azok rendelkezésre bocsátásáért. 2

3 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 PREAMBULUM...5 BUDAPEST TURISZTIKAI HELYZETE...7 Az utazás célja...7 A fővárosba látogatók egyéb jellemzői...8 A látogatások gyakorisága...8 A látnivalók felkeresése...9 Utazás előkészítése, megszervezése, rendelkezésre álló információk...9 A vendégforgalom alakulása...10 Célcsoportok jellemzői...13 Földrajzi alapú szegmentáció...13 Életkor és életciklus (Lifestage) alapú szegmentáció...14 Utazási motiváció alapú szegmentáció...15 A célcsoportok elérésének eszközei és csatornái...17 A FEJLESZTÉS TÁRGYÁT KÉPEZŐ TERÜLET...19 A terület helyzetértékelése...19 A TERÜLET TÖRTÉNELMÉNEK ÁTTEKINTÉSE...21 Óbuda története...21 Aquincum...22 Aquaeductus...26 A polgárvárosi amfiteátrum...27 A polgárváros épületei...28 A népvándorlás és a középkori város kialakulása...28 A honfoglalástól a tatárjárásig...29 Óbuda és Újbudavár...30 A Zichy család uradalma és a német betelepülők...31 Buda és Pest vonzásában...34 A kerület gyökeres átalakulásának fél évszázada...39 VONZERŐLELTÁR...40 Vendégcélcsoportok, piaci pozíció...51 Versenytársak...52 SWOT ANALÍZIS...56 Környezeti, természeti adottságok, épített vonzerők...56 Szálláshelyek és vendéglátás...58 Programok, rendezvények, kultúra, sport és szórakozás...61 Egyéb tényezők (Közlekedés, közállapotok, információ, PR)...64 Kapcsolódás a Budapest Turizmus Fejlesztési Stratégiához...67 FEJLESZTENDŐ HELYSZÍNEK...70 Plébánia Templom és környéke...70 A Fő tér és környéke...75 Kiscelli Múzeum...80 Aquincum...81 Újlaki terület

4 Római part...96 Hegyvidék A MAGYAR GASZTRONÓMIA ÉS KULTÚRA BEMUTATÁSA AKTÍV TURIZMUS FÖLDÖN, VÍZEN, LEVEGŐBEN ÉS A FÖLD ALATT Kerékpáros turizmus HAJÓGYÁRI SZIGET, GÁZGYÁR KÜLSŐ ÉS BELSŐ KAPCSOLATOK Megközelíthetőség Belső kapcsolatok PROGRAMOK MARKETING Jelenlegi állapot rövid ismertetése, hiányosságok: Feladatok TESTVÉRVÁROSI KAPCSOLATOK A TURIZMUS JEGYÉBEN MŰKÖDTETÉS FINANSZÍROZÁS Általános áttekintés Célok Egy lehetséges megoldás a turizmus fejlesztése Fejlesztések finanszírozása Pályázati lehetőségek Részvétel a pályázatokban Támogatott hitelek Várható hatások KÉPEK JEGYZÉKE

5 PREAMBULUM A Budapest III. kerület ÓbudaBékásmegyer Önkormányzat Képviselő Testülete úgy döntött, hogy el kell készülnie a III. kerület turizmusfejlesztési koncepciójának. A döntés értelmében Óbuda, mind Budapest második legnagyobb kerülete kiemelt szerepet szeretne játszani nemcsak az átmenő forgalom elviselésében, hanem adottságai révén hasznosítani szeretné mindazon vonzereit, melyek a turista forgalomban jelentősek és piacképes turisztikai termékké válhatnak. Célul tűzte kis a Képviselő Testület, hogy a kerület vendéglátó, kereskedelmi és kulturális események, vállalkozások működésének színtere legyen. A Tanulmány készítői mindenekelőtt leszögezik azt, hogy turizmuson azt értik, ha bárki állampolgárságára és állandó lakhelyére tekintet nélkül otthonából szabadidő eltöltés, kulturális vagy szórakoztató időtöltés céljából akár órákra vagy napokra egy területet meghatározott céllal felkeres. Ennek megállapítása azért szükséges, mert a turizmus fenntarthatósága és a fejlesztendő terület lakosságának kedvező részvétele a folyamatban elengedhetetlen feltétele, hogy a kerület lakossága örömmel fogadja a lakókörnyezetébe érkező vendégeket és maga is örömét lelje a fejlesztés eredményeiben, érzékelje életminőségének javulását. Óbuda nemcsak Budapest egyesített fővárosnak az egyik alkotóeleme, hanem a magyar történelemben, kultúrtörténelemben kiemelkedő helyet foglal el. Évezredes hagyományai, a magyar történelem évszázadaiban játszott szerepe, hagyományai, szokásai, különösen a XIX. század végén és a XX. Század első évtizedeiben kialakult sajátos szokásai és kultúrája, nem utolsósorban a betelepült német nemzetiségűek meghatározó szerepe a főváros egyik legizgalmasabb részévé tették. Sajnálatos módon az 1960as évek kezdetétől megindult lakótelep építkezések teljesen megváltoztatták a városrész arculatát, ha egyáltalán arculatnak lehet nevezni azt, amellyel az Óbudára látogató első benyomásaiban szembesül. 5

6 Ennek ellenére a lakótelepi környezet árnyékában megmaradt kis területek és eredeti helyszínek magukban rejtik azt a lehetőséget, hogy Óbuda kedvelt turisztikai kulturális célponttá váljék. Tanulmányunkban ezeket a helyszíneket kerestük. Óbuda területén fellelhetők kisebbnagyobb területek, amelyek nagyrészt megőrizték a városrész eredeti hangulatát (pl. Főtér és környéke, Római Katolikus Plebánia és környéke, a Kiscelli Múzeum és környéke) más területek lényeges fejlesztéssel turisztikai célponttá válhatnak (pl. a Bécsi út Szépvölgyi út, Lajos utca és Nagyszombat utca által határolt része), a Római Part hagyományos fürdői és strandjai, valamint a vízpart. A terület igen gazdag múzeumokban, gyűjteményekben (pl. Zichy Kastély, Aquincum, Kiscelli Kastély, Textil Múzeum, Óbuda Múzeum). Kulturális élete az Óbudai Társaskör, a múzeumi rendezvények, a fesztiválok és szabadtéri programok révén rendkívül gazdag. Számos történelmileg nevezetes hely található, melynek megtekintése nemcsak turisztikai, hanem kulturális csemegét is jelent a látogatónak. Mindez kiegészül a hegyvidék természeti szépségeivel és a barlangok izgalmas világával. Óbuda sajátos gasztronómiájával és borkultúrájával egykor híres volt országszerte, de mára a városrész ezen arculata enyhén szólva megkopott. A Hajógyári Sziget és a Gázgyár fővárosi terület és a kerületi Önkormányzat szerepe ezen területek felhasználásában nem meghatározó. Ezen területek fejlesztési koncepciójával nem foglalkoztunk, de figyelembevettük azt, hogy ezen területek jövendő beruházásai miként szolgálhatják az óbudai turizmus fejlődését. Az új Dunahíd és az M0 körgyűrű kiépítése úgyszintén hatással lesz az óbudai turizmus jövőjére. ÓbudaBékásmegyer mindezek által megtépázott történelmével és mesterségesen rossz irányban átalakított megjelenésével alkalmas arra, hogy a kül és belföldi turizmus kedvelt színhelye legyen. Ennek megvalósíthatóságát kívánja szolgálni ez a Tanulmány. Munkánk során kiemelt figyelmet szenteltünk annak, hogy Óbuda Budapest főváros egyik kerülete, és így turisztikai stratégiája szervesen illeszkedik Budapest főváros turisztikai stratégiájához és idegenforgalmi pozíciójához. 6

7 BUDAPEST TURISZTIKAI HELYZETE Budapest az ország legfontosabb turisztikai desztinációja. Évről évre a Magyarországra érkező külföldiek, és a hazánkban turisztikai célokkal utazók egyik első számú célpontja. Az utazás célja A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az idelátogató külföldiek jelentős hányada városlátogatás céljából érkezik Budapestre, de itttartózkodásuk során szívesen keresik fel a kulturális rendezvényeket, sporteseményeket is. A külföldi turisták legjellemzőbb további motivációja az üzleti turizmus és a konferenciákon való részvétel. A főváros földrajzi fekvésénél, azaz a leginkább használt határátkelőhelyektől való távolságánálfogva az éjszakázást nem igénylő egynapos látogatás Budapesten az összforgalomnak nem számottevő része: a repülővel érkező üzletemberek rövid látogatásából és a Magyarországon más régióban elsősorban a Balatonon üdülő külföldiek fővárosban tett kirándulásából tevődik össze. A Budapestre látogató külföldiek utazási motivációja Utazás célja Megoszlása (%) Üdülés, városlátogatás 31,1 Gyógyüdülés 2,6 Hobbi/sport 4,6 Rokonlátogatás 9,1 Üzleti út 26,7 Konferencia 8,9 Vásárlás 4,0 Egyéb 6,4 Forrás: The Travelling Habits of Visitors to Hungary, 1998, Gfk Hungária Belföldi turisták esetén a budapesti utazások leggyakoribb oka a rokonokismerősök felkeresése, illetve valamilyen kulturális rendezvényen való részvétel. A korábbi évek piackutatásaiból egyértelműen kitűnt, hogy a Budapestre látogató belföldiek közel fele 7

8 keres fel valamilyen eseményt, rendezvényt fővárosi tartózkodása során. A nagyváros kínálta vásárlási lehetőségeket a látogatók 40%a veszi igénybe. A fővárosba látogatók egyéb jellemzői A következőkben a fővárost felkereső turisták legfőbb jellemzőit mutatjuk be, melyek reprezentatív felmérések eredményei alapján születtek. 1998ban több megkérdezés is zajlott a fővárosban a Gfk Hungária piackutató szervezésével1, melyek alapján az idelátogató turisták legfőbb jellemzői a következőkben foglalhatók össze. Ez idő óta ilyen jellegű kutatás nem folyt a Fővárosban. A látogatások gyakorisága A magyarországi utazások gyakorisága Először 21% Másodszor 46% Negyedszerötödször 9% 9% Harmadszor Gyakrabban 15% Az idelátogató külföldiek csaknem fele (46%) először érkezett Magyarországra, 21% azonban már legalább hatszor járt itt. Az üzleti utazások esetén a látogatások sokkal gyakoribbak, a megkérdezettek fele rendszeresen jár Magyarországra, illetve Budapestre. Az első magyarországi látogatások során az ideérkező külföldiek közel 85%a felkeresi a fővárost is. A belföldi turisták 75%a rendszeresen ellátogat a fővárosba, egyharmaduk legalább hetente utazik Budapestre, és 20% alatti azoknak az aránya, akik évente csupán egyszer vagy még ritkábban érkeznek ide. 1 The Travelling Habits of Visitors to Hungary (Gfk Hungária, 1998) és Budapest imázs vizsgálat (Gfk Hungária Partner in Tourism, 1998) 8

9 A látnivalók felkeresése A megkérdezés egyik legnagyobb tanulsága, hogy nincsen egy olyan nevezetesség, látnivaló, mellyel a Budapestre érkezők fővárosunkat egyértelműen azonosítják, de a Budai vár, illetve a Várnegyed egyéb nevezetességei feltétlenül a legismertebb, és egyben a legmélyebb benyomást jelentő nevezetességei fővárosunknak. Említésre méltó egyéb nevezetességek továbbá a Citadella, a Lánchíd, a Dunapart és a Margitsziget, Hősök tere és környezete mind a belföldi mind pedig a külföldi látogatók körében. Nevezetességek Budai Vár Parlament Margitsziget Lánchíd Citadella Múzeumok, kiállítások Dunapart, hidak Külföldiek 34,8% 21,6% 17,0% 15,6% 14,8% 13,2% 12,4% Belföldiek 28,5% 14,9% 12,2% n.a. 5,2% 9,5% 21,7% Hősöktere és környéke Gyógyfürdők, uszodák Belváros Gellérthegy Aquincum Operaház 9,6% 6,8% 6,8% 6,2% 5,2% 4,0% 6,8% n.a. 12,2% 7,0% n.a. n.a. Utazás előkészítése, megszervezése, rendelkezésre álló információk A megkérdezésből egyértelműen kiderül, hogy minél többször látogatott valaki a fővárosba, illetve Magyarországra, annál inkább hagyatkozik saját tapasztalataira az utazás megszervezése során. Míg az első budapesti út megszervezésénél a megkérdezett külföldiek 39%a, addig a rendszeresen Budapestre utazóknak csak 15%a vette igénybe az utazási irodák szolgáltatásait. Mind az először, mind a rendszeresen Budapestre utazók körében magas a saját szervezésű utazások aránya, de előzetes szervezés nélkül még a Budapestet rendszeresen felkeresőknek is kevesebb mint 20%a indul útnak. 9

10 Az utazások előtti legfontosabb információforrások a rokonok és barátok voltak, az útikönyveket, prospektusokat leggyakrabban a másodikharmadik látogatások előtt forgatják a külföldi turisták. A rendelkezésre álló információkkal a legtöbb vizsgált szegmens elégedett volt, csupán a tengerentúlról érkezők tartották kevésnek a hazájukban beszerezhető információ mennyiségét. A belföldi turisták szintén elsősorban saját, illetve ismerőseik tapasztalataira hagyatkoznak utazásuk során, a médiákból az utazók egyharmada szerez információkat. A fővárosban az idelátogató külföldiek közel fele vett igénybe szervezett idegenvezetést, elsősorban az elsőmásodik látogatások alkalmával. Helyi információs irodákat a megkérdezettek 41%a keresett fel, ők az átlagosnál elégedettebbek voltak a helyszínen beszerezhető információk mennyiségével. Azoknak, akik tudatosan keresték a helyi információs lehetőségeket több mint fele (56%) eljutott valamelyik Tourinform irodába. A helyszínen beszerezhető általános Budapesti információk mennyiségét a válaszadó külföldiek 21,3%a bőségesnek, 51,4%a elegendőnek találta, azaz a Budapestet felkereső külföldi turisták 27,3%a úgy érezte, hogy nem jut elegendő információhoz a városról, a programlehetőségekről és a nevezetességekről. A belföldiek esetén 20% alatt volt azoknak az aránya, akik nem tartották elegendőnek a helyszínen rendelkezésre álló információk mennyiségét, ennek ellenére a belföldieknek csupán 10%a keresi fel a helyi Tourinform irodákat információszerzés céljából. Érdekesség, hogy míg a fővárost felkereső külföldiek jellemzően az első, vagy második látogatásuk során törekednek a helyszíni információk összegyűjtésére, addig a belföldi turisták akkor, amikor néhány látogatással a hátuk mögött szeretnének valami újat is megtudni, megismerni a fővárosból. A 36. látogatások alakalmával az információs irodák felkeresése iránti érdeklődés több mint háromszorosa az átlagosnak. A vendégforgalom alakulása A fővárosba látogatók számáról csak a KSH statisztikák és különféle reprezentatív megkérdezések összevetéséből lehet becsléseket készíteni. A hivatalos statisztikák ugyanis csak a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégforgalom mérésére alkalmasak. Ezek alapján Budapest vendégforgalma az alábbiak szerint alakult az utóbbi években. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma az előző évekkel összehasonlítva: 10

11 Év Vendégek Vendégéjszakák Ezer fő Előző év 100% Ezer éj Előző év 100% , , , , , , , , , , , ,7 Forrás: KSH A szálláshelyeken készített statisztikai felmérések adatai alapján a főváros vendégforgalma dinamikusa növekedett az elmúlt években. Csupán egyetlen évben, 2002ben találkozhatunk csökkenéssel, ez az év azonban nem csak hazánkban, hanem a világon szinte mindenhol a turizmus visszaesését jelentette, a szeptemberi események következtében. A csökkenés azonban nem volt jelentős, és 2 év elegendő volt ahhoz, hogy a város vendégforgalma magához térjen, sőt újra növekedni kezdjen. Így a 2004es és a 2005ös adatok tükrében egyértelműnek látszik, hogy a fővárosban mind a vendégek, mind a vendégéjszakák száma évrőlévre dinamikusan fejlődik, még ha az átlagos tartózkodási idő némiképp csökkent is ebben az időszakban. A vendégérkezések magas száma és növekedési üteme azonban biztató lehet abban a tekintetben is, hogy a látogatók számos szegmensénél a megfelelő minőségű és változatos összetételű turisztikai kínálat a vendégéjszakák számában is további fejlődéseket tartogathat a főváros számára. A szálláshelyeken regisztrált vendégforgalom megoszlása a bel és külföldi vendégek között: Év Vendégek (ezer fő) Vendégéjszakák (ezer éj) Belföldi Külföldi Belföldi Külföldi

12 Forrás: KSH A forgalmi statisztikák alapján a külföldiek vendégforgalma évente átlagosan 6,5%kal növekszik a városban, de a növekedés mértéke 2004ben 22%, és az első nyolc hónap adatai alapján 2005ben is meghaladja a 10%ot. A növekedés jelentős mértékben a fapados járatok terjedésének, és ezzel a turistaforgalom általános élénkülésének is köszönhető. A növekedés a belföldi vendégek esetén is dinamikus, csupán egyetlen olyan év volt (2001ben), amikor a belföldi vendégek száma, és az általuk regisztrált vendégéjszakák száma is csökkenést mutatott. A kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek átlagos tartózkodási ideje az elmúlt öt évben szinte állandónak mondható, jellemzően 2,5 éjszakát töltenek el a fővárosban. A belföldi vendégek átlagos tartózkodása némileg alacsonyabb (2,32,4 éjszaka), mint a külföldieké (2,62,7 éjszaka), de a tartózkodási idő hosszában az egyik szegmens esetén sem következett be jelentős változás a vizsgált öt év során. A kismértékű csökkenésnek oka lehet a fapados járatok forgalmának dinamikus növekedése, hiszen az olcsó repülésekkel sok esetben a belföldi rövid kirándulásokat, hétvégi programokat váltják ki a látogatók. Az adatok elemzésénél azt is figyelembe kell venni, hogy nem minden látogató jelenik meg a szálláshelyek regisztrált forgalmában, így a fővárost ténylegesen felkeresők aránya jelentős mértékben meghaladhatja a regisztrált forgalmat. A megkérdezések alapján a Budapestre érkező külföldiek 10%, belföldiek több mint 50%a nem kereskedelmi szálláshelyeken, hanem rokonoknál, ismerősöknél száll meg itttartózkodása alatt, és elsősorban az alacsonyabb besorolású, egyedi üzemeltetésű szálláshelyek esetén továbbra is számolni kell a fekete forgalommal is. Érdekesség például, hogy míg a regisztrált forgalomban a külföldiek több mint 50%a a 4 és 5 csillagos szálláshelyeket veszi igénybe, addig a megkérdezések során ez az arány nem érte el a 15%ot sem. Mindezeken túl elsősorban a szomszédos országokból, de a fapados járatok megjelenésével már távolabbról is jelentős mértékű 1 napos látogatóforgalommal is számolnunk kell a főváros turizmusában. Amennyiben a fővárosban tartózkodó külföldiek megkérdezésére alapozott szakértői becsléseket vesszük figyelembe, akkor a fővárost ténylegesen felkereső külföldiek száma meghaladja a 10 millió főt is. A 2005ös évre vonatkozó statisztikai adatok alapján a külföldi vendégek 67%a Európából érkezik a fővárosba, a vendégérkezések száma alapján a küldő országok rangsora az alábbiak szerint alakult: 12

13 Németország 12,1% NagyBritannia 11,4% Olaszország 7,3% USA 7,0% Spanyolország 5,1% Franciaország 4% Japán 3,9% Svédország 2,2% Ausztria 2% A belföldi vendégforgalom feltérképezése még nehezebb, elsősorban azért, mert nehezen választható szét a turisztikai és egyéb célú látogatás, de itt is többmilliós vendégforgalom valószínűsíthető a különböző megkérdezések alapján. Célcsoportok jellemzői A következőkben a turisztikai célú piacszegmentációk legfőbb típusait aszerint szeretnénk bemutatni, hogy az egyes szegmensek számára milyen szolgáltatásokat kínálnak Budapest turisztikai vonzerői, adottságai, illetve hogy a Budapest Turizmus Fejlesztési Stratégia melyeket preferálja. Földrajzi alapú szegmentáció A turisztikai marketing egyik leggyakrabban alkalmazott szegmentációs eljárása a földrajzi alapú szegmentáció (helyi lakosság, belföldiek, külföldiek), melynek legfőbb előnye, hogy az egyik legegyszerűbben alkalmazható szegmentációs módszerről van szó, és az egyes 13

14 szegmensek elérésére egységes marketing eszközöket tudunk alkalmazni. A módszer másik előnye, hogy a jövőre vonatkozó elképzelések a meglévő statisztikai adatokkal legkönnyebben összevethetők, a fejlődési tendenciák meghatározhatóak. Életkor és életciklus (Lifestage) alapú szegmentáció A demográfiai alapú szegmentációk szintén fontos szerepet töltenek be a turisztikai termékek marketingjében, de teljeskörű adatgyűjtés hiányában a jelenlegi érdeklődésük, utazási motivációik nehezebben mérhetőek. A szegmentációban az éeltkorokat a korra jellemző családi státusszal összekapcsolva szokták vizsgálni, hiszen pl. ugyanabban az életkorban a még gyermektelen párok, vagy egyedülálló fiatalak egészen más típusú utazásokat preferálnak, mint az egy esetleg két gyermekkel utazók. A vizsgált szegmensek a nemzetközi gyakorlat alapján az alábbiak: Gyermekek szüleikkel élő 1014 évesek Fiókák szüleikkel élő 1534 évesek Kirepültek még nem kapcsolatban élő 1534 éves otthonról elköltözöttek Fészeképítők gyermek nélküli párok 1834 évesek Fiatal függetlenek 1839 Szülők kis gyermekkel 06 éves gyermekes szülők Szülők általános iskolás gyermekkel a legkisebb gyerek legalább 6 éves Szülők középiskolás gyermekkel a legkisebb gyerek legalább 14 éves Szülők felnőtt korú gyermekkel a legkisebb gyerek is 18 éves, de még otthon lakik (Hotel szülők) Középkorú függetlenek 4059 évesek Kötöttség nélküli párok 4059 éves nem gyerekkel élő házaspárok Idősebb egyedülálló 60+ egyedülálló, gyermektelen Üres fészek 60+ házas, a gyermekük elköltözött Nem szabályos családok 14

15 Utazási motiváció alapú szegmentáció A turizmus egyik leggyakrabban alkalmazott szegmentációs módszere az utazási motivációk alapján kialakított célcsoportmeghatározás. A motivációk csoportosításánál a Budapest Turizmus Fejlesztési Stratégiájában meghatározott legjelentősebb motivációs kategóriákat vettük alapul. A stratégia a következőkben határozta meg Budapest legfontosabb célcsoportjait: Üzleti utazók Állami és kereskedelmi delegációk; Beruházási, vegyesvállalatlétesítési vagy meglévő üzleti kapcsolatok ápolásának céljával érkező külföldi üzletemberek; Nemzetközi és helyi vásárok kiállítói és látogatói, szakértők és szaktanácsadók. Az üzleti utazók mindig a minőségi, és lehetőség szerint a jobb fekvésű szállodákat részesítik előnyben, rövid szabadidejüket a városban igyekeznek hatékonyan eltölteni, bár a programok kiválasztása sok esetben attól függ, hányadik látogatása ez az utazónak. Az üzleti utazók között nagyon jelentős eltérések lehetnek ebben a tekintetben, hiszen vannak, akik az üzleti tevékenységük során is csak egyszer jutnak el Budapestre, akkor azonban igyekeznek a tartózkodást pre és post programokkal kiegészíteni, és vannak, akik szinte törzsvendégnek számítanak, és a megbeszélések lebonyolítása után azonnal sietnek is haza. Mivel ők már elég jól ismerik a fővárost, így tartózkodásuk csak újabb és újabb attrakciók megjelenésével hosszabbítható meg. A jó vendéglátóhelyek és a kellemes esti programlehetőségek azonban sok esetben még őket is rabul ejthetik. Ugyancsak fontos ennek a szegmensnek a tematikus utak kialakítása, hiszen viszonylag szűkebbre szabott szabadidejüket igyekeznek minél hatékonyabban kihasználni a város megismerésére. Ehhez jó lehetőséget kínálhat egy olyan ajánlott útvonal összeállítása, mely választási lehetőséget kínál az érdeklődőknek egykét órás, félnapos és egésznapos programok között. Találkozók, konferenciák és szakmai összejövetelek (MIC) A szegmenset igen eltérő érdeklődési körű csoportok alkotják. Ide tartoznak a 1020 fős szemináriumoktól kezdve a több ezer fő részvételével megvalósuló nagy kongresszusok és konferenciák is. A rendezvények vendégköre összejöhet egy hazai vállalatból, egy 15

16 nemzetközi vállalatcsoport különböző országokban dolgozó munkatársaiból, de teljesen eltérő helyről érkező résztvevőkből is, akiket azonban biztosan összeköt egy azonos érdeklődési kör. A szegmens mind a belföldi, mind pedig a nemzetközi turizmusban egy igen dinamikusan fejlődő üzletágat biztosít a turisztikai szolgáltatók számára, hiszen a nemzetközi rendezvények mellett egyre gyakoribb, hogy a hazai munkáltatók is szemináriumokat, továbbképzéseket, in és outdoor tréningeket szerveznek munkavállalóiknak. A szegmens elsősorban a magas, sok esetben csúcsminőségű szállodai elszállásolást, nagy összejövetelekre alkalmas helyiségeket, korszerű konferenciatechnikát, vendéglátóipari szolgáltatásokat és különféle szabadidős szolgáltatásokat igényel. Egyéni utazók Ebbe a szegmensbe a szabadidős turizmusban résztvevő, egyénileg utazó turisták tartoznak, akik számára a város által nyújtott attrakciók és szolgáltatások köre a helyszín kiválasztása, a tartózkodási idő és a ráfordítások tervezése során döntő jelentőséggel bírnak. Budapest elsősorban az Európából érkezők számára kedvelt úticél, de elsősorban, mint hétvégi programlehetőséget, esetleg néhány napos második vagy sokadik szabadság helyszínét veszik figyelembe. A főváros forgalmában ennél a szegmensnél egyre jelentősebb szerepet játszanak a fapados légitársaságok, melyek a szomszédos országoknál messzebbről is elérhetővé és megfizethetővé teszik a Budapestre történő pár napos utazásokat. Sok esetben az üzleti úton, vagy konferencián járó vendég kellemes tapasztalatokat szerezve fővárosunkról a későbbiekben szintén megjelenhet (jellemzően már családjával, vagy akár kisebb társasággal is) ebben a vendégkörben. Az egyéni vendégek szegmensén belül az alábbi alszegmensek jeleníthetők meg, a vendégek motivációja alapján: Young explorers, fiatal és fiatalos egyéni turisták, akik kíváncsiak az újra, a kalandra, fel akarják fedezni Budapestet, nappal és este egyaránt aktívak, rugalmasan és gyorsan alakítják programjukat; City breakers, elsősorban a 35 fölötti korosztály, akik érzékenyek a minőségi szolgáltatásokkal kapcsolatban és a minőségre való törekvés a fő mozgatórugójuk; Stagnite, azaz leány és legénybúcsú alszegmens, akik részére Budapest egyenlő a nagy bulival. A kereslet fellendülése ebben az alszegmensben nagyban köszönhető a diszkont légitársaságok megjelenésének. 16

17 Turistacsoportok A Budapestre irányuló csoportos utazások napjainkban is népszerűek, bár a csoportok érkezése erősen szezonális jellegű és a korábbi évekkel összehasonlítva erőteljesen csökkenő mértékű. A szegmensen belül jelentősen elkülöníthető a Közép illetve NyugatEurópából érkező, kisebb költségvetési keretből utazó, sok esetben nyugdíjas turista, illetve az Egyesült Államokból, Olaszországból, Spanyolországból és a KözelKeletről érkező, magasabb költési hajlandóságú csoportok. Ugyancsak ide sorolhatók a szomszédos országokból érkező bevásárló turizmus résztvevői, akik azonban jellemzően semmilyen más kiegészítő program számára nem nyerhetők meg itttartózkodásuk idején. Magyarok A fejlesztési stratégia külön célcsoportként tekint a magyarokra, azaz a helyi és a belföldi lakosságra, valamint a határon túli magyarokra. Ők azok, akik jellemzően ezer szállal kötődnek az országhoz, és sok esetben a fővároshoz is, igényeik, anyagi lehetőségeik és motivációs céljaik igen változatosak, de sok esetben habár állandó, vagy gyakori vendégei a fővárosnak tudatos megismerésére kisebb súlyt fektetnek. Megnyerésükre leginkább az egyedi hangulatot, aktív kikapcsolódást, kellemes természeti környezetet jelentő projekt összetevők alkalmasak. Jelenleg még nem képezi önálló marketing tevékenység alapját, habár sok esetben szükség lenne arra, hogy a jelenleginél sokkal jobban ismerjék és használják ki a főváros nyújtotta kulturális és szabadidős lehetőségeket. A tematikus séták füzeteinek összeállítása során feltétlenül külön kell gondolni a magyar látogatókra, hiszen sokkal több háttér információval, történelmi, irodalmi, helytörténeti ismeretanyaggal és érdekességgel célszerű őket ellátni ahhoz, hogy a sétából valóban élmény váljon. A célcsoportok elérésének eszközei és csatornái A Budapest Turizmus Fejlesztési Stratégia kiemelten kezeli a főváros turizmusával kapcsolatos kommunikációs tevékenység erősítését. A javaslat szerint a következő elemekre célszerű nagyobb hangsúlyt helyezni a jövőben: 17

18 Látogatóközpont kialakítása Internet Promóciós eszközök Tájékoztató és irányító táblák Budapest turisztikai kártya 18

19 A FEJLESZTÉS TÁRGYÁT KÉPEZŐ TERÜLET A terület helyzetértékelése 2 Óbuda elhelyezkedése alapján megfelelő adottságokkal rendelkezik arra, hogy a fővárosból a Dunakanyarba látogató turisták számára néhány órás vagy akár egész napos programot biztosítson. A kerület legfőbb nevezetességei a római kori emlékek, melyek belső Óbudától Rómaifürdőig helyezkednek el. Ezek egy része mai formájában nehezen mutatható be (pl. Szentendrei út két nyomvonala közötti terület), az ilyen látnivalókra a Múzeumban kell különös hangsúlyt fektetni. A többi szétszórtan elhelyezkedő nevezetesség bemutatása során feltétlenül figyelni kell arra, hogy az érdeklődő turistákat a többi bemutatóhelyhez tudatosan odairányítsuk. A kerület turizmusának másik gócpontja a Fő tér lehetne, mely hangulatos épületeivel, vendéglátóhelyeivel, múzeumaival, a Zichy kastéllyal és rendezvényeivel ma is a kerület egyik leglátogatottabb része. Az aktív kikapcsolódást keresők elsősorban a Dunapartot, az Óbudai szigetet és a Hármashatárhegyet keresik fel szívesen. A kerületben a vendéglátóhelyek száma és megoszlása is megfelelő, bárki talál magának ízlésének, stílusának és anyagi helyzetének megfelelő vendéglátóhelyet. A hangulatos, régies kisvendéglők mellett a modern gasztronómiai kultúrát előnyben részesítő helyek egyaránt megtalálhatóak. A kerületben kb. 750 vendéglátóhely áll a látogatók rendelkezésére. Ezek nagy része sajnos jelenlegi formájában nem alkalmas a kívánt mennyiségi és minőségi forgalom lebonyolítására. A szálláshelyek esetében is elmondható, hogy minden típusú és minőségi színvonalú létesítmény megtalálható a kerületben az ötcsillagos szállodáktól a kempingekig és ifjúsági 2 Forrás: Önkormányzati tanulmányok, egyeztető fórum 19

20 szálláshelyekig. A szálláshelyek férőhelyeinek számát tekintve azonban sok fővárosi kerülethez viszonyítva elmaradást tapasztalhatunk, melynek oka elsősorban nem az egységek számában, hanem a kisebb kapacitásban keresendő. A kerület szállodáival kapcsolatosan továbbá feltétlenül említést érdemel, hogy a megfelelő minőség biztosításár, a szükséges felújítások és korszerűsítések elvégzésére sok helyen a mainál nagyobb figyelmet célszerű fordítani. Mindezeket is figyelembe véve elmondható, hogy a kerület turizmusának jelenlegi helyzete, kihasználtsága jelentősen elmarad a benne rejlő lehetőségektől. A fekvésből adódó előnyök kihasználása lehetőséget biztosítana egyrészt a helyi vonzerők forgalmának növelésére, másrészt részben tehermentesíthetné a túlzsúfolt fővárosi és szentendrei helyszíneket. A kínálat elemeit a Duna nyomvonalát követve természetesen a megfelelő kitérők biztosításával lenne célszerű kialakítani. Lehetőség van arra is, hogy a meglévő adottságok bemutatása tematikus formában, a meghatározott vonzerő csoportokra fókuszálva kerüljön bemutatásra. A kerület vendégforgalmát meglévő, és később részletesen ismertetésre kerülő adottságai alapján három fő területre lenne célszerű koncentrálni. A szabadidős lehetőségek, a természet, a rendezvények és a vendéglátóhelyek forgalmának jelentős részét a helyi lakosság biztosíthatja, Ugyancsak jelentős forgalmat jelentenek, illetve jelenthetnének a környékbeli (Budapest más kerületei és Dunakanyar agglomerációs települései) lakosok. A kulturális vonzerők, a nagyrendezvények, múzeumok és szálláshelyek pedig elsősorban a klasszikus ételemben vett turizmusban résztvevők számára jelentenek megfelelő adottságokat. Összességben azt mondhatjuk, hogy a kerület megfelelő adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy a fővárosban élők vagy az ide látogatók számára változatos látnivalókat és programokat biztosítson, de ennek megvalósításához számos a későbbiekben részletesen bemutatásra kerülő fejlesztés megvalósítása szükséges. 20