ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA"

Átírás

1 ÓBUDABÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA Készült: május

2 A Tanulmány megrendelője: Budapest III. kerület Óbuda Békásmegyer Önkormányzata A Tanulmány szerzői: Dr. Rubovszky András vezető szakértő, szerkesztő Dr. Niklai Ákos Bornemissza Miklós Jandalla Csilla Szabó Máté Tegzes Dániel Schilling Ágota Schilling Antal Nagy Sándor Gyula A Tanulmány szerzői köszönetet mondanak a kerület Polgármesterének, alpolgármestereinek, civil szervezetek, múzeumok és kulturális intézmények vezetőinek és munkatársainak. A Tanulmány szerzői külön köszönetüket fejezik ki a BTM Kiscelli Múzeum Igazgatójának és Foto Osztálya munkatársainak a képek kiválasztásában nyújtott segítségért és azok rendelkezésre bocsátásáért. 2

3 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 PREAMBULUM...5 BUDAPEST TURISZTIKAI HELYZETE...7 Az utazás célja...7 A fővárosba látogatók egyéb jellemzői...8 A látogatások gyakorisága...8 A látnivalók felkeresése...9 Utazás előkészítése, megszervezése, rendelkezésre álló információk...9 A vendégforgalom alakulása...10 Célcsoportok jellemzői...13 Földrajzi alapú szegmentáció...13 Életkor és életciklus (Lifestage) alapú szegmentáció...14 Utazási motiváció alapú szegmentáció...15 A célcsoportok elérésének eszközei és csatornái...17 A FEJLESZTÉS TÁRGYÁT KÉPEZŐ TERÜLET...19 A terület helyzetértékelése...19 A TERÜLET TÖRTÉNELMÉNEK ÁTTEKINTÉSE...21 Óbuda története...21 Aquincum...22 Aquaeductus...26 A polgárvárosi amfiteátrum...27 A polgárváros épületei...28 A népvándorlás és a középkori város kialakulása...28 A honfoglalástól a tatárjárásig...29 Óbuda és Újbudavár...30 A Zichy család uradalma és a német betelepülők...31 Buda és Pest vonzásában...34 A kerület gyökeres átalakulásának fél évszázada...39 VONZERŐLELTÁR...40 Vendégcélcsoportok, piaci pozíció...51 Versenytársak...52 SWOT ANALÍZIS...56 Környezeti, természeti adottságok, épített vonzerők...56 Szálláshelyek és vendéglátás...58 Programok, rendezvények, kultúra, sport és szórakozás...61 Egyéb tényezők (Közlekedés, közállapotok, információ, PR)...64 Kapcsolódás a Budapest Turizmus Fejlesztési Stratégiához...67 FEJLESZTENDŐ HELYSZÍNEK...70 Plébánia Templom és környéke...70 A Fő tér és környéke...75 Kiscelli Múzeum...80 Aquincum...81 Újlaki terület

4 Római part...96 Hegyvidék A MAGYAR GASZTRONÓMIA ÉS KULTÚRA BEMUTATÁSA AKTÍV TURIZMUS FÖLDÖN, VÍZEN, LEVEGŐBEN ÉS A FÖLD ALATT Kerékpáros turizmus HAJÓGYÁRI SZIGET, GÁZGYÁR KÜLSŐ ÉS BELSŐ KAPCSOLATOK Megközelíthetőség Belső kapcsolatok PROGRAMOK MARKETING Jelenlegi állapot rövid ismertetése, hiányosságok: Feladatok TESTVÉRVÁROSI KAPCSOLATOK A TURIZMUS JEGYÉBEN MŰKÖDTETÉS FINANSZÍROZÁS Általános áttekintés Célok Egy lehetséges megoldás a turizmus fejlesztése Fejlesztések finanszírozása Pályázati lehetőségek Részvétel a pályázatokban Támogatott hitelek Várható hatások KÉPEK JEGYZÉKE

5 PREAMBULUM A Budapest III. kerület ÓbudaBékásmegyer Önkormányzat Képviselő Testülete úgy döntött, hogy el kell készülnie a III. kerület turizmusfejlesztési koncepciójának. A döntés értelmében Óbuda, mind Budapest második legnagyobb kerülete kiemelt szerepet szeretne játszani nemcsak az átmenő forgalom elviselésében, hanem adottságai révén hasznosítani szeretné mindazon vonzereit, melyek a turista forgalomban jelentősek és piacképes turisztikai termékké válhatnak. Célul tűzte kis a Képviselő Testület, hogy a kerület vendéglátó, kereskedelmi és kulturális események, vállalkozások működésének színtere legyen. A Tanulmány készítői mindenekelőtt leszögezik azt, hogy turizmuson azt értik, ha bárki állampolgárságára és állandó lakhelyére tekintet nélkül otthonából szabadidő eltöltés, kulturális vagy szórakoztató időtöltés céljából akár órákra vagy napokra egy területet meghatározott céllal felkeres. Ennek megállapítása azért szükséges, mert a turizmus fenntarthatósága és a fejlesztendő terület lakosságának kedvező részvétele a folyamatban elengedhetetlen feltétele, hogy a kerület lakossága örömmel fogadja a lakókörnyezetébe érkező vendégeket és maga is örömét lelje a fejlesztés eredményeiben, érzékelje életminőségének javulását. Óbuda nemcsak Budapest egyesített fővárosnak az egyik alkotóeleme, hanem a magyar történelemben, kultúrtörténelemben kiemelkedő helyet foglal el. Évezredes hagyományai, a magyar történelem évszázadaiban játszott szerepe, hagyományai, szokásai, különösen a XIX. század végén és a XX. Század első évtizedeiben kialakult sajátos szokásai és kultúrája, nem utolsósorban a betelepült német nemzetiségűek meghatározó szerepe a főváros egyik legizgalmasabb részévé tették. Sajnálatos módon az 1960as évek kezdetétől megindult lakótelep építkezések teljesen megváltoztatták a városrész arculatát, ha egyáltalán arculatnak lehet nevezni azt, amellyel az Óbudára látogató első benyomásaiban szembesül. 5

6 Ennek ellenére a lakótelepi környezet árnyékában megmaradt kis területek és eredeti helyszínek magukban rejtik azt a lehetőséget, hogy Óbuda kedvelt turisztikai kulturális célponttá váljék. Tanulmányunkban ezeket a helyszíneket kerestük. Óbuda területén fellelhetők kisebbnagyobb területek, amelyek nagyrészt megőrizték a városrész eredeti hangulatát (pl. Főtér és környéke, Római Katolikus Plebánia és környéke, a Kiscelli Múzeum és környéke) más területek lényeges fejlesztéssel turisztikai célponttá válhatnak (pl. a Bécsi út Szépvölgyi út, Lajos utca és Nagyszombat utca által határolt része), a Római Part hagyományos fürdői és strandjai, valamint a vízpart. A terület igen gazdag múzeumokban, gyűjteményekben (pl. Zichy Kastély, Aquincum, Kiscelli Kastély, Textil Múzeum, Óbuda Múzeum). Kulturális élete az Óbudai Társaskör, a múzeumi rendezvények, a fesztiválok és szabadtéri programok révén rendkívül gazdag. Számos történelmileg nevezetes hely található, melynek megtekintése nemcsak turisztikai, hanem kulturális csemegét is jelent a látogatónak. Mindez kiegészül a hegyvidék természeti szépségeivel és a barlangok izgalmas világával. Óbuda sajátos gasztronómiájával és borkultúrájával egykor híres volt országszerte, de mára a városrész ezen arculata enyhén szólva megkopott. A Hajógyári Sziget és a Gázgyár fővárosi terület és a kerületi Önkormányzat szerepe ezen területek felhasználásában nem meghatározó. Ezen területek fejlesztési koncepciójával nem foglalkoztunk, de figyelembevettük azt, hogy ezen területek jövendő beruházásai miként szolgálhatják az óbudai turizmus fejlődését. Az új Dunahíd és az M0 körgyűrű kiépítése úgyszintén hatással lesz az óbudai turizmus jövőjére. ÓbudaBékásmegyer mindezek által megtépázott történelmével és mesterségesen rossz irányban átalakított megjelenésével alkalmas arra, hogy a kül és belföldi turizmus kedvelt színhelye legyen. Ennek megvalósíthatóságát kívánja szolgálni ez a Tanulmány. Munkánk során kiemelt figyelmet szenteltünk annak, hogy Óbuda Budapest főváros egyik kerülete, és így turisztikai stratégiája szervesen illeszkedik Budapest főváros turisztikai stratégiájához és idegenforgalmi pozíciójához. 6

7 BUDAPEST TURISZTIKAI HELYZETE Budapest az ország legfontosabb turisztikai desztinációja. Évről évre a Magyarországra érkező külföldiek, és a hazánkban turisztikai célokkal utazók egyik első számú célpontja. Az utazás célja A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az idelátogató külföldiek jelentős hányada városlátogatás céljából érkezik Budapestre, de itttartózkodásuk során szívesen keresik fel a kulturális rendezvényeket, sporteseményeket is. A külföldi turisták legjellemzőbb további motivációja az üzleti turizmus és a konferenciákon való részvétel. A főváros földrajzi fekvésénél, azaz a leginkább használt határátkelőhelyektől való távolságánálfogva az éjszakázást nem igénylő egynapos látogatás Budapesten az összforgalomnak nem számottevő része: a repülővel érkező üzletemberek rövid látogatásából és a Magyarországon más régióban elsősorban a Balatonon üdülő külföldiek fővárosban tett kirándulásából tevődik össze. A Budapestre látogató külföldiek utazási motivációja Utazás célja Megoszlása (%) Üdülés, városlátogatás 31,1 Gyógyüdülés 2,6 Hobbi/sport 4,6 Rokonlátogatás 9,1 Üzleti út 26,7 Konferencia 8,9 Vásárlás 4,0 Egyéb 6,4 Forrás: The Travelling Habits of Visitors to Hungary, 1998, Gfk Hungária Belföldi turisták esetén a budapesti utazások leggyakoribb oka a rokonokismerősök felkeresése, illetve valamilyen kulturális rendezvényen való részvétel. A korábbi évek piackutatásaiból egyértelműen kitűnt, hogy a Budapestre látogató belföldiek közel fele 7

8 keres fel valamilyen eseményt, rendezvényt fővárosi tartózkodása során. A nagyváros kínálta vásárlási lehetőségeket a látogatók 40%a veszi igénybe. A fővárosba látogatók egyéb jellemzői A következőkben a fővárost felkereső turisták legfőbb jellemzőit mutatjuk be, melyek reprezentatív felmérések eredményei alapján születtek. 1998ban több megkérdezés is zajlott a fővárosban a Gfk Hungária piackutató szervezésével1, melyek alapján az idelátogató turisták legfőbb jellemzői a következőkben foglalhatók össze. Ez idő óta ilyen jellegű kutatás nem folyt a Fővárosban. A látogatások gyakorisága A magyarországi utazások gyakorisága Először 21% Másodszor 46% Negyedszerötödször 9% 9% Harmadszor Gyakrabban 15% Az idelátogató külföldiek csaknem fele (46%) először érkezett Magyarországra, 21% azonban már legalább hatszor járt itt. Az üzleti utazások esetén a látogatások sokkal gyakoribbak, a megkérdezettek fele rendszeresen jár Magyarországra, illetve Budapestre. Az első magyarországi látogatások során az ideérkező külföldiek közel 85%a felkeresi a fővárost is. A belföldi turisták 75%a rendszeresen ellátogat a fővárosba, egyharmaduk legalább hetente utazik Budapestre, és 20% alatti azoknak az aránya, akik évente csupán egyszer vagy még ritkábban érkeznek ide. 1 The Travelling Habits of Visitors to Hungary (Gfk Hungária, 1998) és Budapest imázs vizsgálat (Gfk Hungária Partner in Tourism, 1998) 8

9 A látnivalók felkeresése A megkérdezés egyik legnagyobb tanulsága, hogy nincsen egy olyan nevezetesség, látnivaló, mellyel a Budapestre érkezők fővárosunkat egyértelműen azonosítják, de a Budai vár, illetve a Várnegyed egyéb nevezetességei feltétlenül a legismertebb, és egyben a legmélyebb benyomást jelentő nevezetességei fővárosunknak. Említésre méltó egyéb nevezetességek továbbá a Citadella, a Lánchíd, a Dunapart és a Margitsziget, Hősök tere és környezete mind a belföldi mind pedig a külföldi látogatók körében. Nevezetességek Budai Vár Parlament Margitsziget Lánchíd Citadella Múzeumok, kiállítások Dunapart, hidak Külföldiek 34,8% 21,6% 17,0% 15,6% 14,8% 13,2% 12,4% Belföldiek 28,5% 14,9% 12,2% n.a. 5,2% 9,5% 21,7% Hősöktere és környéke Gyógyfürdők, uszodák Belváros Gellérthegy Aquincum Operaház 9,6% 6,8% 6,8% 6,2% 5,2% 4,0% 6,8% n.a. 12,2% 7,0% n.a. n.a. Utazás előkészítése, megszervezése, rendelkezésre álló információk A megkérdezésből egyértelműen kiderül, hogy minél többször látogatott valaki a fővárosba, illetve Magyarországra, annál inkább hagyatkozik saját tapasztalataira az utazás megszervezése során. Míg az első budapesti út megszervezésénél a megkérdezett külföldiek 39%a, addig a rendszeresen Budapestre utazóknak csak 15%a vette igénybe az utazási irodák szolgáltatásait. Mind az először, mind a rendszeresen Budapestre utazók körében magas a saját szervezésű utazások aránya, de előzetes szervezés nélkül még a Budapestet rendszeresen felkeresőknek is kevesebb mint 20%a indul útnak. 9

10 Az utazások előtti legfontosabb információforrások a rokonok és barátok voltak, az útikönyveket, prospektusokat leggyakrabban a másodikharmadik látogatások előtt forgatják a külföldi turisták. A rendelkezésre álló információkkal a legtöbb vizsgált szegmens elégedett volt, csupán a tengerentúlról érkezők tartották kevésnek a hazájukban beszerezhető információ mennyiségét. A belföldi turisták szintén elsősorban saját, illetve ismerőseik tapasztalataira hagyatkoznak utazásuk során, a médiákból az utazók egyharmada szerez információkat. A fővárosban az idelátogató külföldiek közel fele vett igénybe szervezett idegenvezetést, elsősorban az elsőmásodik látogatások alkalmával. Helyi információs irodákat a megkérdezettek 41%a keresett fel, ők az átlagosnál elégedettebbek voltak a helyszínen beszerezhető információk mennyiségével. Azoknak, akik tudatosan keresték a helyi információs lehetőségeket több mint fele (56%) eljutott valamelyik Tourinform irodába. A helyszínen beszerezhető általános Budapesti információk mennyiségét a válaszadó külföldiek 21,3%a bőségesnek, 51,4%a elegendőnek találta, azaz a Budapestet felkereső külföldi turisták 27,3%a úgy érezte, hogy nem jut elegendő információhoz a városról, a programlehetőségekről és a nevezetességekről. A belföldiek esetén 20% alatt volt azoknak az aránya, akik nem tartották elegendőnek a helyszínen rendelkezésre álló információk mennyiségét, ennek ellenére a belföldieknek csupán 10%a keresi fel a helyi Tourinform irodákat információszerzés céljából. Érdekesség, hogy míg a fővárost felkereső külföldiek jellemzően az első, vagy második látogatásuk során törekednek a helyszíni információk összegyűjtésére, addig a belföldi turisták akkor, amikor néhány látogatással a hátuk mögött szeretnének valami újat is megtudni, megismerni a fővárosból. A 36. látogatások alakalmával az információs irodák felkeresése iránti érdeklődés több mint háromszorosa az átlagosnak. A vendégforgalom alakulása A fővárosba látogatók számáról csak a KSH statisztikák és különféle reprezentatív megkérdezések összevetéséből lehet becsléseket készíteni. A hivatalos statisztikák ugyanis csak a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégforgalom mérésére alkalmasak. Ezek alapján Budapest vendégforgalma az alábbiak szerint alakult az utóbbi években. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma az előző évekkel összehasonlítva: 10

11 Év Vendégek Vendégéjszakák Ezer fő Előző év 100% Ezer éj Előző év 100% , , , , , , , , , , , ,7 Forrás: KSH A szálláshelyeken készített statisztikai felmérések adatai alapján a főváros vendégforgalma dinamikusa növekedett az elmúlt években. Csupán egyetlen évben, 2002ben találkozhatunk csökkenéssel, ez az év azonban nem csak hazánkban, hanem a világon szinte mindenhol a turizmus visszaesését jelentette, a szeptemberi események következtében. A csökkenés azonban nem volt jelentős, és 2 év elegendő volt ahhoz, hogy a város vendégforgalma magához térjen, sőt újra növekedni kezdjen. Így a 2004es és a 2005ös adatok tükrében egyértelműnek látszik, hogy a fővárosban mind a vendégek, mind a vendégéjszakák száma évrőlévre dinamikusan fejlődik, még ha az átlagos tartózkodási idő némiképp csökkent is ebben az időszakban. A vendégérkezések magas száma és növekedési üteme azonban biztató lehet abban a tekintetben is, hogy a látogatók számos szegmensénél a megfelelő minőségű és változatos összetételű turisztikai kínálat a vendégéjszakák számában is további fejlődéseket tartogathat a főváros számára. A szálláshelyeken regisztrált vendégforgalom megoszlása a bel és külföldi vendégek között: Év Vendégek (ezer fő) Vendégéjszakák (ezer éj) Belföldi Külföldi Belföldi Külföldi

12 Forrás: KSH A forgalmi statisztikák alapján a külföldiek vendégforgalma évente átlagosan 6,5%kal növekszik a városban, de a növekedés mértéke 2004ben 22%, és az első nyolc hónap adatai alapján 2005ben is meghaladja a 10%ot. A növekedés jelentős mértékben a fapados járatok terjedésének, és ezzel a turistaforgalom általános élénkülésének is köszönhető. A növekedés a belföldi vendégek esetén is dinamikus, csupán egyetlen olyan év volt (2001ben), amikor a belföldi vendégek száma, és az általuk regisztrált vendégéjszakák száma is csökkenést mutatott. A kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek átlagos tartózkodási ideje az elmúlt öt évben szinte állandónak mondható, jellemzően 2,5 éjszakát töltenek el a fővárosban. A belföldi vendégek átlagos tartózkodása némileg alacsonyabb (2,32,4 éjszaka), mint a külföldieké (2,62,7 éjszaka), de a tartózkodási idő hosszában az egyik szegmens esetén sem következett be jelentős változás a vizsgált öt év során. A kismértékű csökkenésnek oka lehet a fapados járatok forgalmának dinamikus növekedése, hiszen az olcsó repülésekkel sok esetben a belföldi rövid kirándulásokat, hétvégi programokat váltják ki a látogatók. Az adatok elemzésénél azt is figyelembe kell venni, hogy nem minden látogató jelenik meg a szálláshelyek regisztrált forgalmában, így a fővárost ténylegesen felkeresők aránya jelentős mértékben meghaladhatja a regisztrált forgalmat. A megkérdezések alapján a Budapestre érkező külföldiek 10%, belföldiek több mint 50%a nem kereskedelmi szálláshelyeken, hanem rokonoknál, ismerősöknél száll meg itttartózkodása alatt, és elsősorban az alacsonyabb besorolású, egyedi üzemeltetésű szálláshelyek esetén továbbra is számolni kell a fekete forgalommal is. Érdekesség például, hogy míg a regisztrált forgalomban a külföldiek több mint 50%a a 4 és 5 csillagos szálláshelyeket veszi igénybe, addig a megkérdezések során ez az arány nem érte el a 15%ot sem. Mindezeken túl elsősorban a szomszédos országokból, de a fapados járatok megjelenésével már távolabbról is jelentős mértékű 1 napos látogatóforgalommal is számolnunk kell a főváros turizmusában. Amennyiben a fővárosban tartózkodó külföldiek megkérdezésére alapozott szakértői becsléseket vesszük figyelembe, akkor a fővárost ténylegesen felkereső külföldiek száma meghaladja a 10 millió főt is. A 2005ös évre vonatkozó statisztikai adatok alapján a külföldi vendégek 67%a Európából érkezik a fővárosba, a vendégérkezések száma alapján a küldő országok rangsora az alábbiak szerint alakult: 12

13 Németország 12,1% NagyBritannia 11,4% Olaszország 7,3% USA 7,0% Spanyolország 5,1% Franciaország 4% Japán 3,9% Svédország 2,2% Ausztria 2% A belföldi vendégforgalom feltérképezése még nehezebb, elsősorban azért, mert nehezen választható szét a turisztikai és egyéb célú látogatás, de itt is többmilliós vendégforgalom valószínűsíthető a különböző megkérdezések alapján. Célcsoportok jellemzői A következőkben a turisztikai célú piacszegmentációk legfőbb típusait aszerint szeretnénk bemutatni, hogy az egyes szegmensek számára milyen szolgáltatásokat kínálnak Budapest turisztikai vonzerői, adottságai, illetve hogy a Budapest Turizmus Fejlesztési Stratégia melyeket preferálja. Földrajzi alapú szegmentáció A turisztikai marketing egyik leggyakrabban alkalmazott szegmentációs eljárása a földrajzi alapú szegmentáció (helyi lakosság, belföldiek, külföldiek), melynek legfőbb előnye, hogy az egyik legegyszerűbben alkalmazható szegmentációs módszerről van szó, és az egyes 13

14 szegmensek elérésére egységes marketing eszközöket tudunk alkalmazni. A módszer másik előnye, hogy a jövőre vonatkozó elképzelések a meglévő statisztikai adatokkal legkönnyebben összevethetők, a fejlődési tendenciák meghatározhatóak. Életkor és életciklus (Lifestage) alapú szegmentáció A demográfiai alapú szegmentációk szintén fontos szerepet töltenek be a turisztikai termékek marketingjében, de teljeskörű adatgyűjtés hiányában a jelenlegi érdeklődésük, utazási motivációik nehezebben mérhetőek. A szegmentációban az éeltkorokat a korra jellemző családi státusszal összekapcsolva szokták vizsgálni, hiszen pl. ugyanabban az életkorban a még gyermektelen párok, vagy egyedülálló fiatalak egészen más típusú utazásokat preferálnak, mint az egy esetleg két gyermekkel utazók. A vizsgált szegmensek a nemzetközi gyakorlat alapján az alábbiak: Gyermekek szüleikkel élő 1014 évesek Fiókák szüleikkel élő 1534 évesek Kirepültek még nem kapcsolatban élő 1534 éves otthonról elköltözöttek Fészeképítők gyermek nélküli párok 1834 évesek Fiatal függetlenek 1839 Szülők kis gyermekkel 06 éves gyermekes szülők Szülők általános iskolás gyermekkel a legkisebb gyerek legalább 6 éves Szülők középiskolás gyermekkel a legkisebb gyerek legalább 14 éves Szülők felnőtt korú gyermekkel a legkisebb gyerek is 18 éves, de még otthon lakik (Hotel szülők) Középkorú függetlenek 4059 évesek Kötöttség nélküli párok 4059 éves nem gyerekkel élő házaspárok Idősebb egyedülálló 60+ egyedülálló, gyermektelen Üres fészek 60+ házas, a gyermekük elköltözött Nem szabályos családok 14

15 Utazási motiváció alapú szegmentáció A turizmus egyik leggyakrabban alkalmazott szegmentációs módszere az utazási motivációk alapján kialakított célcsoportmeghatározás. A motivációk csoportosításánál a Budapest Turizmus Fejlesztési Stratégiájában meghatározott legjelentősebb motivációs kategóriákat vettük alapul. A stratégia a következőkben határozta meg Budapest legfontosabb célcsoportjait: Üzleti utazók Állami és kereskedelmi delegációk; Beruházási, vegyesvállalatlétesítési vagy meglévő üzleti kapcsolatok ápolásának céljával érkező külföldi üzletemberek; Nemzetközi és helyi vásárok kiállítói és látogatói, szakértők és szaktanácsadók. Az üzleti utazók mindig a minőségi, és lehetőség szerint a jobb fekvésű szállodákat részesítik előnyben, rövid szabadidejüket a városban igyekeznek hatékonyan eltölteni, bár a programok kiválasztása sok esetben attól függ, hányadik látogatása ez az utazónak. Az üzleti utazók között nagyon jelentős eltérések lehetnek ebben a tekintetben, hiszen vannak, akik az üzleti tevékenységük során is csak egyszer jutnak el Budapestre, akkor azonban igyekeznek a tartózkodást pre és post programokkal kiegészíteni, és vannak, akik szinte törzsvendégnek számítanak, és a megbeszélések lebonyolítása után azonnal sietnek is haza. Mivel ők már elég jól ismerik a fővárost, így tartózkodásuk csak újabb és újabb attrakciók megjelenésével hosszabbítható meg. A jó vendéglátóhelyek és a kellemes esti programlehetőségek azonban sok esetben még őket is rabul ejthetik. Ugyancsak fontos ennek a szegmensnek a tematikus utak kialakítása, hiszen viszonylag szűkebbre szabott szabadidejüket igyekeznek minél hatékonyabban kihasználni a város megismerésére. Ehhez jó lehetőséget kínálhat egy olyan ajánlott útvonal összeállítása, mely választási lehetőséget kínál az érdeklődőknek egykét órás, félnapos és egésznapos programok között. Találkozók, konferenciák és szakmai összejövetelek (MIC) A szegmenset igen eltérő érdeklődési körű csoportok alkotják. Ide tartoznak a 1020 fős szemináriumoktól kezdve a több ezer fő részvételével megvalósuló nagy kongresszusok és konferenciák is. A rendezvények vendégköre összejöhet egy hazai vállalatból, egy 15

16 nemzetközi vállalatcsoport különböző országokban dolgozó munkatársaiból, de teljesen eltérő helyről érkező résztvevőkből is, akiket azonban biztosan összeköt egy azonos érdeklődési kör. A szegmens mind a belföldi, mind pedig a nemzetközi turizmusban egy igen dinamikusan fejlődő üzletágat biztosít a turisztikai szolgáltatók számára, hiszen a nemzetközi rendezvények mellett egyre gyakoribb, hogy a hazai munkáltatók is szemináriumokat, továbbképzéseket, in és outdoor tréningeket szerveznek munkavállalóiknak. A szegmens elsősorban a magas, sok esetben csúcsminőségű szállodai elszállásolást, nagy összejövetelekre alkalmas helyiségeket, korszerű konferenciatechnikát, vendéglátóipari szolgáltatásokat és különféle szabadidős szolgáltatásokat igényel. Egyéni utazók Ebbe a szegmensbe a szabadidős turizmusban résztvevő, egyénileg utazó turisták tartoznak, akik számára a város által nyújtott attrakciók és szolgáltatások köre a helyszín kiválasztása, a tartózkodási idő és a ráfordítások tervezése során döntő jelentőséggel bírnak. Budapest elsősorban az Európából érkezők számára kedvelt úticél, de elsősorban, mint hétvégi programlehetőséget, esetleg néhány napos második vagy sokadik szabadság helyszínét veszik figyelembe. A főváros forgalmában ennél a szegmensnél egyre jelentősebb szerepet játszanak a fapados légitársaságok, melyek a szomszédos országoknál messzebbről is elérhetővé és megfizethetővé teszik a Budapestre történő pár napos utazásokat. Sok esetben az üzleti úton, vagy konferencián járó vendég kellemes tapasztalatokat szerezve fővárosunkról a későbbiekben szintén megjelenhet (jellemzően már családjával, vagy akár kisebb társasággal is) ebben a vendégkörben. Az egyéni vendégek szegmensén belül az alábbi alszegmensek jeleníthetők meg, a vendégek motivációja alapján: Young explorers, fiatal és fiatalos egyéni turisták, akik kíváncsiak az újra, a kalandra, fel akarják fedezni Budapestet, nappal és este egyaránt aktívak, rugalmasan és gyorsan alakítják programjukat; City breakers, elsősorban a 35 fölötti korosztály, akik érzékenyek a minőségi szolgáltatásokkal kapcsolatban és a minőségre való törekvés a fő mozgatórugójuk; Stagnite, azaz leány és legénybúcsú alszegmens, akik részére Budapest egyenlő a nagy bulival. A kereslet fellendülése ebben az alszegmensben nagyban köszönhető a diszkont légitársaságok megjelenésének. 16

17 Turistacsoportok A Budapestre irányuló csoportos utazások napjainkban is népszerűek, bár a csoportok érkezése erősen szezonális jellegű és a korábbi évekkel összehasonlítva erőteljesen csökkenő mértékű. A szegmensen belül jelentősen elkülöníthető a Közép illetve NyugatEurópából érkező, kisebb költségvetési keretből utazó, sok esetben nyugdíjas turista, illetve az Egyesült Államokból, Olaszországból, Spanyolországból és a KözelKeletről érkező, magasabb költési hajlandóságú csoportok. Ugyancsak ide sorolhatók a szomszédos országokból érkező bevásárló turizmus résztvevői, akik azonban jellemzően semmilyen más kiegészítő program számára nem nyerhetők meg itttartózkodásuk idején. Magyarok A fejlesztési stratégia külön célcsoportként tekint a magyarokra, azaz a helyi és a belföldi lakosságra, valamint a határon túli magyarokra. Ők azok, akik jellemzően ezer szállal kötődnek az országhoz, és sok esetben a fővároshoz is, igényeik, anyagi lehetőségeik és motivációs céljaik igen változatosak, de sok esetben habár állandó, vagy gyakori vendégei a fővárosnak tudatos megismerésére kisebb súlyt fektetnek. Megnyerésükre leginkább az egyedi hangulatot, aktív kikapcsolódást, kellemes természeti környezetet jelentő projekt összetevők alkalmasak. Jelenleg még nem képezi önálló marketing tevékenység alapját, habár sok esetben szükség lenne arra, hogy a jelenleginél sokkal jobban ismerjék és használják ki a főváros nyújtotta kulturális és szabadidős lehetőségeket. A tematikus séták füzeteinek összeállítása során feltétlenül külön kell gondolni a magyar látogatókra, hiszen sokkal több háttér információval, történelmi, irodalmi, helytörténeti ismeretanyaggal és érdekességgel célszerű őket ellátni ahhoz, hogy a sétából valóban élmény váljon. A célcsoportok elérésének eszközei és csatornái A Budapest Turizmus Fejlesztési Stratégia kiemelten kezeli a főváros turizmusával kapcsolatos kommunikációs tevékenység erősítését. A javaslat szerint a következő elemekre célszerű nagyobb hangsúlyt helyezni a jövőben: 17

18 Látogatóközpont kialakítása Internet Promóciós eszközök Tájékoztató és irányító táblák Budapest turisztikai kártya 18

19 A FEJLESZTÉS TÁRGYÁT KÉPEZŐ TERÜLET A terület helyzetértékelése 2 Óbuda elhelyezkedése alapján megfelelő adottságokkal rendelkezik arra, hogy a fővárosból a Dunakanyarba látogató turisták számára néhány órás vagy akár egész napos programot biztosítson. A kerület legfőbb nevezetességei a római kori emlékek, melyek belső Óbudától Rómaifürdőig helyezkednek el. Ezek egy része mai formájában nehezen mutatható be (pl. Szentendrei út két nyomvonala közötti terület), az ilyen látnivalókra a Múzeumban kell különös hangsúlyt fektetni. A többi szétszórtan elhelyezkedő nevezetesség bemutatása során feltétlenül figyelni kell arra, hogy az érdeklődő turistákat a többi bemutatóhelyhez tudatosan odairányítsuk. A kerület turizmusának másik gócpontja a Fő tér lehetne, mely hangulatos épületeivel, vendéglátóhelyeivel, múzeumaival, a Zichy kastéllyal és rendezvényeivel ma is a kerület egyik leglátogatottabb része. Az aktív kikapcsolódást keresők elsősorban a Dunapartot, az Óbudai szigetet és a Hármashatárhegyet keresik fel szívesen. A kerületben a vendéglátóhelyek száma és megoszlása is megfelelő, bárki talál magának ízlésének, stílusának és anyagi helyzetének megfelelő vendéglátóhelyet. A hangulatos, régies kisvendéglők mellett a modern gasztronómiai kultúrát előnyben részesítő helyek egyaránt megtalálhatóak. A kerületben kb. 750 vendéglátóhely áll a látogatók rendelkezésére. Ezek nagy része sajnos jelenlegi formájában nem alkalmas a kívánt mennyiségi és minőségi forgalom lebonyolítására. A szálláshelyek esetében is elmondható, hogy minden típusú és minőségi színvonalú létesítmény megtalálható a kerületben az ötcsillagos szállodáktól a kempingekig és ifjúsági 2 Forrás: Önkormányzati tanulmányok, egyeztető fórum 19

20 szálláshelyekig. A szálláshelyek férőhelyeinek számát tekintve azonban sok fővárosi kerülethez viszonyítva elmaradást tapasztalhatunk, melynek oka elsősorban nem az egységek számában, hanem a kisebb kapacitásban keresendő. A kerület szállodáival kapcsolatosan továbbá feltétlenül említést érdemel, hogy a megfelelő minőség biztosításár, a szükséges felújítások és korszerűsítések elvégzésére sok helyen a mainál nagyobb figyelmet célszerű fordítani. Mindezeket is figyelembe véve elmondható, hogy a kerület turizmusának jelenlegi helyzete, kihasználtsága jelentősen elmarad a benne rejlő lehetőségektől. A fekvésből adódó előnyök kihasználása lehetőséget biztosítana egyrészt a helyi vonzerők forgalmának növelésére, másrészt részben tehermentesíthetné a túlzsúfolt fővárosi és szentendrei helyszíneket. A kínálat elemeit a Duna nyomvonalát követve természetesen a megfelelő kitérők biztosításával lenne célszerű kialakítani. Lehetőség van arra is, hogy a meglévő adottságok bemutatása tematikus formában, a meghatározott vonzerő csoportokra fókuszálva kerüljön bemutatásra. A kerület vendégforgalmát meglévő, és később részletesen ismertetésre kerülő adottságai alapján három fő területre lenne célszerű koncentrálni. A szabadidős lehetőségek, a természet, a rendezvények és a vendéglátóhelyek forgalmának jelentős részét a helyi lakosság biztosíthatja, Ugyancsak jelentős forgalmat jelentenek, illetve jelenthetnének a környékbeli (Budapest más kerületei és Dunakanyar agglomerációs települései) lakosok. A kulturális vonzerők, a nagyrendezvények, múzeumok és szálláshelyek pedig elsősorban a klasszikus ételemben vett turizmusban résztvevők számára jelentenek megfelelő adottságokat. Összességben azt mondhatjuk, hogy a kerület megfelelő adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy a fővárosban élők vagy az ide látogatók számára változatos látnivalókat és programokat biztosítson, de ennek megvalósításához számos a későbbiekben részletesen bemutatásra kerülő fejlesztés megvalósítása szükséges. 20

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13.

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. Turisztikai Konferencia Veszprém Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. VILÁGTURIZMUS 2006-ban NEMZETKÖZI TURISTAÉRKEZÉS: 842 millió + 4,5%, 36 milliós növekedés, elsősorban

Részletesebben

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2014. február

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET EUROPE - Best practice áttekintés Kijelöltünk 4 régiót, hogy Erdélyt, Kovászna megyét összehasonlítsuk velük mindegyik közülük hasonló imázzsal

Részletesebben

A Magyar Szállodaszövetség javaslatai Budapest turizmusának fejlesztéséhez

A Magyar Szállodaszövetség javaslatai Budapest turizmusának fejlesztéséhez Budapest turizmusának, szállodai teljesítményének értékelése. Hogyan tovább? A Magyar Szállodaszövetség javaslatai Budapest turizmusának fejlesztéséhez Dr. Niklai Ákos 2011. május 4. BGF KVIFK Vállalkozásbarát

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra

Részletesebben

A vendéglátás kialakulása

A vendéglátás kialakulása Vendéglátás előadás Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendéglátás kialakulása István király idején

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Jó gyakorlatok. Arnold Vendégház Mecseknádasd

Jó gyakorlatok. Arnold Vendégház Mecseknádasd Jó gyakorlatok Arnold Vendégház Mecseknádasd Készült a DDOP-2.1.3/A-12-2012-0007 Vidéki örökség útjai pályázaton belül a Baranya Megyei Falusi Turizmus Közhasznú Egyesület és a Dél- Dunántúli Falusi Turizmus

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS III. rész TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS A turisztikai vonzerő-fejlesztésbe azon tevékenységeket soroljuk, amelyek a város idegenforgalmát növelik. A turisztikai vonzerő-fejlesztésnek vagy más szóval turisztikai

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Találkozó: Óváros tér/köd utcai parkoló Időtartam: 2-2,5 óra Ismerkedés Veszprémmel és a várnegyeddel Azoknak ajánljuk, akik előszőr járnak a városban,

Részletesebben

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei Balatonfüred és környéke gyöngyszemei azaz Balatonfüred és a Kelet-balatoni Kistérség mikro-régiójának összefogása az egész éves kulturális, egészség- és borturizmus fenntartható fejlôdéséért. Balatonfüred

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ

Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Agenda 1. A múlt elemzése 2. A turizmuspolitikai irányítás megteremtése 3. Új típusú stratégiai

Részletesebben

A kulturális turizmus jellemzői a hazai történelmi városokban Az előadás felépítése JAVASLATOK Vonzerőfejlesztés, fogadóképesség Térségi turizmusirányítás Marketingkommunikáció Veszprémi esettanulmány

Részletesebben

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Fesztiválok Kollégiumának alapvető küldetése, hogy a hazai rendezvénykínálatot a magyar nemzeti kultúra szerves

Részletesebben

HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS

HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS 2011. június Minden jog fenntartva. A tanulmány eredményeinek és megállapításainak felhasználása csak a forrás pontos megjelölésével lehetséges. MÓDSZERTAN

Részletesebben

Innováció Tanulmányi kirándulások ütemterve 1-8. évfolyamosok számára.

Innováció Tanulmányi kirándulások ütemterve 1-8. évfolyamosok számára. TÁMOP-3.1.4.-08/1-2009-0010. Fáy András Református Általános Iskola és AMI Gomba Évfolyam Elsı 1. nap Innováció Tanulmányi kirándulások ütemterve 1-8. osok számára. Tanulmányi kirándulások ütemterve 1-4.

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

Visegrád. Esztergom. KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS Az 5. 6. OSZTÁLY TANULÓI

Visegrád. Esztergom. KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS Az 5. 6. OSZTÁLY TANULÓI Visegrád Esztergom KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS Az 5. 6. OSZTÁLY TANULÓI 0 A Dunakanyar legszebb városai Duna folyó Esztergom Visegrád Szentendre Vác Budapest Duna folyó 1 ESZTERGOM VISEGRÁD A Duna

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első fél évében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel Kelet,

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

a turisztikai szakma iránt érdeklődőknek 5

a turisztikai szakma iránt érdeklődőknek 5 a turisztikai szakma iránt érdeklődőknek 5 BEVEZETŐ ÉS KÖSZÖNÖM Ezen könyvet a HungarHotels és a Béke Szálloda valamikori dolgozói állították össze, hogy a közös munkának és az együtt megélt napok emlékének

Részletesebben

VI. FEJEZET: A VENDÉGLÁTÓ VÁROS. A vendégei számára is otthonos, tartalmas időtöltést nyújtó, befogadó város

VI. FEJEZET: A VENDÉGLÁTÓ VÁROS. A vendégei számára is otthonos, tartalmas időtöltést nyújtó, befogadó város VI. FEJEZET: A VENDÉGLÁTÓ VÁROS A vendégei számára is otthonos, tartalmas időtöltést nyújtó, befogadó város Budapest mást jelent a városlakónak és mást az idelátogatónak, de az értékei mindenki számára

Részletesebben

Név Telefon E-mail. Lengyelné Kurucz Katalin 1/250-1650, 1/430-1081. MEGTEKINTHETİ KIÁLLÍTÁSOK Idıszaki kiállítás

Név Telefon E-mail. Lengyelné Kurucz Katalin 1/250-1650, 1/430-1081. MEGTEKINTHETİ KIÁLLÍTÁSOK Idıszaki kiállítás MÚZEUM ADATAI Múzeum neve Megye Település Pontos cím Honlapcím Múzeumpedagógiai szolgáltatások Általános információ Név Telefon E-mail Név Megrendelés Telefon E-mail Aquincumi Múzeum Budapest Budapest

Részletesebben

Pomáz, Nagykovácsi puszta

Pomáz, Nagykovácsi puszta Pomáz, Nagykovácsi puszta A Pomáz és Pilisszentkereszt között elhelyezkedő majorság a Pilis védett természeti értékeinek területén fekszik és egyben egy jelentős középkori romegyüttes helyszíne is. Az

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

A turisztikai desztináci. ció menedzsment rendszer fejlesztése

A turisztikai desztináci. ció menedzsment rendszer fejlesztése A turisztikai desztináci ció menedzsment rendszer fejlesztése se Magyarországon gon Magyar TDM Szövetség TDM ALAPFOGALMAK Desztináció Földrajzilag meghatározható egység, úti cél, melyben Önkormányzatok

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Turizmusfejlesztés, turizmuspolitika: eredmények és kihívások

Turizmusfejlesztés, turizmuspolitika: eredmények és kihívások Turizmusfejlesztés, turizmuspolitika: eredmények és kihívások Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége közgyűlése, Debrecen, 2014. november 13. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Kereskedelmi szálláshelyek

Részletesebben

A Duna mente örökségi potenciálja

A Duna mente örökségi potenciálja A Duna mente örökségi potenciálja az EuroVelo 6 kerékpárút a Duna mentén (Rajka Budapest) régészeti szempontból Jövőkép a Duna mentén, Rajka Budapest workshop 2014. május 30. Újlaki Zsuzsánna főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

KALANDOZÁS A MALÁJ-FÉLSZIGETEN KALANDOZÁS MALÁJ-FÉLSZIGETEN. Körutazás Malájziában tengerparti nyaralással Langkawin 2013. március 21-április 02.

KALANDOZÁS A MALÁJ-FÉLSZIGETEN KALANDOZÁS MALÁJ-FÉLSZIGETEN. Körutazás Malájziában tengerparti nyaralással Langkawin 2013. március 21-április 02. KALANDOZÁS A MALÁJ-FÉLSZIGETEN KALANDOZÁS MALÁJ-FÉLSZIGETEN Körutazás Malájziában tengerparti nyaralással Langkawin 2013. március 21-április 02. KUALA LUMPUR MODERN ÉS RÉGI ARCA, MALACCA GYARMATI EMLÉKEI,

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi teljesítményéről Összefoglaló A magyarországi szállodaipar 2013 évi teljesítményének jellemzői - A hazai szállodai kínálat, a szobák száma

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:

Részletesebben

TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA

TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA Tartalomjegyzék Hol található Tömörd? 3. oldal Információk... 4. oldal Története 5. oldal Nevezetességek... 6. oldal Szent Ilona-templom. 7. oldal Charnel-kastély

Részletesebben

A falusi vendéglátás, mint a helyi értékek kihasználásának lehetősége. Ricz András Regionális Tudományi Társaság Szabadka

A falusi vendéglátás, mint a helyi értékek kihasználásának lehetősége. Ricz András Regionális Tudományi Társaság Szabadka A falusi vendéglátás, mint a helyi értékek kihasználásának lehetősége Ricz András Regionális Tudományi Társaság Szabadka Helyi értékek - vonzerőleltár Kulturális hagyaték Természetvédelmi értékek Turisztikai

Részletesebben

Fogászati Turizmus Európában

Fogászati Turizmus Európában Fogászati Turizmus mint a egészségügyi turizmus húzóága Fogászati Turizmus Európában DR. KÁMÁN ATTILA - ELNÖK VEZETŐ MAGYAR FOGÁSZATI RENDELŐK EGYESÜLETE Magyarország fogászati turizmus bemutatása 1981-ben

Részletesebben

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. 2012. június 30. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiumának alapvető küldetése,

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A magyar lakosság külföldi utazásai PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Készítette: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatóságának megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A Magyar Turizmus Rt.

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

Horgászturizmus Magyarországon

Horgászturizmus Magyarországon Horgászturizmus Magyarországon Előadó: Dr. Glózik Klára SZIE-GAEK egyetemi adjunktus Tourinform Békés megye irodavezető Szeged, 2013. november 22. Meghatározás A horgászturizmus olyan aktív szabadidős

Részletesebben

A hazai lovas turizmus helyzete és a Magyar Turizmus Zrt. lovasturisztikai marketingtevékenysége

A hazai lovas turizmus helyzete és a Magyar Turizmus Zrt. lovasturisztikai marketingtevékenysége A hazai lovas turizmus helyzete és a Magyar Turizmus Zrt. lovasturisztikai marketingtevékenysége Sztojanovits Kristóf termék-csoportvezető Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. március m 29. A lovas turizmus

Részletesebben

A turisztikai szervezetek és vállalkozások gazdaságfejlesztő szerepe

A turisztikai szervezetek és vállalkozások gazdaságfejlesztő szerepe A turisztikai szervezetek és vállalkozások gazdaságfejlesztő szerepe 2013. március 1., Budapest Dr. Horváth Viktória Turisztikáért felelős helyettes államtitkár A turizmus fejlődése = a gazdaság fejlődése

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

Balatoni RMI 2012. évi marketing terve. Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság Benkő Krisztina mb.

Balatoni RMI 2012. évi marketing terve. Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság Benkő Krisztina mb. Balatoni RMI 2012. évi marketing terve Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság Benkő Krisztina mb. igazgató Helyzetelemzés Balaton régió erősségei: A Balaton régió hazánk legjelentősebb

Részletesebben

Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének. 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E. a helyi közművelődésről

Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének. 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E. a helyi közművelődésről Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E a helyi közművelődésről 1 2 Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testülete a kulturális

Részletesebben

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért! Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai

Részletesebben

A Kompetenciafejlesztés helyszíneinek a bemutatása

A Kompetenciafejlesztés helyszíneinek a bemutatása A Kompetenciafejlesztés helyszíneinek a bemutatása Közigazgatási szervek munkatársainak kompetenciafejlesztése Árop 2.2.23 Készítette: Szíjgyártó Beáta,Cserép Zsolt, Navracsics Antal, Lakatos Béla az Erzsébet

Részletesebben

2900 Komá rom, Keleme n L. u. 22. Tel./Fax: (36)34 344-697, mobil 06 20 619 1102; emese@ja mk.hu

2900 Komá rom, Keleme n L. u. 22. Tel./Fax: (36)34 344-697, mobil 06 20 619 1102; emese@ja mk.hu KOMÁROMI Klapka György Múzeum 2900 Komá rom, Keleme n L. u. 22. Tel./Fax: (36)34 344-697, mobil 06 20 619 1102; emese@ja mk.hu Ikt. szám: 6/2014 Tárgy: Szakmai beszámoló a 3506/01895 számú pályázat elszámolásához

Részletesebben

Demográfiai turisztikai célcsoportok. Demográfiai turisztikai célcsoportok. Korszerkezet 2012.02.18. EU27 termékenységi ráta (Eurostat)

Demográfiai turisztikai célcsoportok. Demográfiai turisztikai célcsoportok. Korszerkezet 2012.02.18. EU27 termékenységi ráta (Eurostat) 1 Demográfiai turisztikai célcsoportok Demográfiai turisztikai célcsoportok Kor Fiatalok 60+ Családi állapot Családosok Egyedülállók Korszerkezet Európára a népesség elöregedése jellemző 3 2.5 EU27 termékenységi

Részletesebben

Egy magyarországi organikus útvonal kialakításának lehetőségéről. Dr. Nemes Andrea Főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Egy magyarországi organikus útvonal kialakításának lehetőségéről. Dr. Nemes Andrea Főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Egy magyarországi organikus útvonal kialakításának lehetőségéről Dr. Nemes Andrea Főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Tematikus útvonalak a turizmusban A tematikus útvonalak kialakítása

Részletesebben

Pesthidegkút bemutatása

Pesthidegkút bemutatása BUDAPEST II. kerület / Pesthidegkút Pesthidegkút bemutatása 2013. szeptember 26. 1 Budapest II. kerülete A II. kerület területe: 36 km 2 Népesség: Polgármester: 88 200 fő Dr. Láng Zsolt 2 Pesthidegkút

Részletesebben

Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon:

Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon: Isaszeg Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon: 06-20/550-0924 E-mail: isapaletta@freemail.hu

Részletesebben

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság A Közép- Dunántúli Régió Közép-Dunántúl Szolgáltatók száma a

Részletesebben

MotoGP 2009 Magyarország

MotoGP 2009 Magyarország Budapest, 2008. július 23. MotoGP 2009 Magyarország Dr. Róna Iván vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Tartalom I. A MotoGP, mint kiemelt világesemény bemutatása II. A MotoGP 2009. magyarországi futamának

Részletesebben

A 2014-2020 időszak turizmusfejlesztési tervei. 2014. június 30. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

A 2014-2020 időszak turizmusfejlesztési tervei. 2014. június 30. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály A 2014-2020 időszak turizmusfejlesztési tervei 2014. június 30. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály 130 Rekordok és kihívások 125 120 Vendégéjszaka % 115 110 105

Részletesebben

Dél-Alföld. Marketingterv. www.pusztaregion.hu

Dél-Alföld. Marketingterv. www.pusztaregion.hu Dél-Alföld Marketingterv 2009 Dél-Alföld Marketingterv 2009 A régióban Gyula, Szeged, Kecskemét, Kiskunmajsa, Orosháza és Békéscsaba a kereskedelmi szálláshelyeken legtöbb belföldi vendégéjszakát regisztráló

Részletesebben

ÉRTÉKES PÉCS Projektbemutató Dr. Merza Péter. 2013. február 21.

ÉRTÉKES PÉCS Projektbemutató Dr. Merza Péter. 2013. február 21. ÉRTÉKES PÉCS Projektbemutató Dr. Merza Péter 2013. február 21. TÖRTÉNELMI TÁVLATOK Vallás és történelem: A IV. századtól napjainkig A projekt az ókortól napjainkig öleli fel a vallási örökségek bemutatását:

Részletesebben

A célcsoport számokban

A célcsoport számokban I"úsági turizmus I"úsági turizmus Az i&úsági turizmus magában foglalja a 16 29 éves korosztály egy évnél rövidebb ideig tartó, önálló utazásait, amit részben vagy teljes egészben más kultúrák megismerésének

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S 8. NAPIREND Ügyiratszám: 1/ 340 /2009. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2009. április 24-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívandó: TOURINFORM Iroda

Részletesebben

Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu

Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu Szalay-Zala Andrea a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének titkára Tel: 30/530-1642 E-mail: fatoszfotitkar@gmail.com. Kutatás, felmérés

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 január október között nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Veszprémi Turisztikai Konferencia 2008. április 11.

Veszprémi Turisztikai Konferencia 2008. április 11. Veszprémi Turisztikai Konferencia 2008. április 11. Újvári Ágnes Magyar Turizmus ZRt.- Hálózati Igazgató Előadás tematikája 2008. évi marketingmunkánk hangsúlyai Beutazó turizmusunk 2008. trendjei Legfőbb

Részletesebben

Eltűnő kultúrák nyomában

Eltűnő kultúrák nyomában Eltűnő kultúrák nyomában VI. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2009. október 5-12. Torockó-Verespatak--Gura Humorului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi

Részletesebben

KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS A 7. OSZTÁLY TANULÓI

KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS A 7. OSZTÁLY TANULÓI KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS A 7. OSZTÁLY TANULÓI 0 Börzsöny Visegrádi - hegység Duna A Duna Budapest és Esztergom közötti régiójának neve Dunakanyar, Magyarország második kiemelt turisztikai központja

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE MÓDSZEREK KÖZVETLEN Régészet Térképészet Térképészet 1526 előtt 1526 után ELŐTTE KEZDETLEGES TÉRKÉPEK Lázár deák Térképezési munkálatok Mikoviny Sámuel (1700-1750) legelső

Részletesebben

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19%

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19% 1.5.4 Turizmus Annak ellenére, hogy nemzetközi összehasonlításban jelenlegi turisztikai kínálatával, vendégforgalmával és bevételeivel Magyarország nem tartozik Európa kiemelkedő turisztikai célterületei

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

MÉDIAAJÁNLÓ Városgazda XVIII. kerület Nonprofit Zrt. és intézményei

MÉDIAAJÁNLÓ Városgazda XVIII. kerület Nonprofit Zrt. és intézményei Városgazda XVIII. kerület Nonprofit Zrt. és intézményei Érvényes: 2015. július 15-től Rendezvény helyszíneink PESTSZENTIMREI SPORTKASTÉLY a korszerű rendezvénycsarnok A 2006-ban átadott modern rendezvénycsarnok

Részletesebben

Pályázati figyelő 2011. június

Pályázati figyelő 2011. június 1 A) Magyar pályázatok ot i mértéke NEFMI önkormányzati múzeumok támogatására Önkormányzatoknak, általuk fenntartott muzeális intézmények új, állandó kiállításaira, illetve Pest megyében és Budapesten

Részletesebben

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY 1. PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ a.) Térségi összefogás résztvevőinek bemutatása (pályázó és partnerei): Szervezet neve Szervezet célkitűzése, tevékenységei, konkrét eredményei (pályázat

Részletesebben

TREND RIPORT. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VIII. havi

TREND RIPORT. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VIII. havi TREND RIPORT A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VIII. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első nyolc hónapjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 14. Budapest idegenforgalma, 2006 2010

területi Budapesti Mozaik 14. Budapest idegenforgalma, 2006 2010 területi V. évfolyam 5. szám 211. július 26. 211/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu Budapesti Mozaik 14. Budapest idegenforgalma, 26 21 A tartalomból 1 A nemzetközi turisztikai

Részletesebben

Olaszország. Fővárosa: Róma Államforma: Parlamentáris köztársaság Hivatalos nyelve: olasz Területe: 301 318 km² Lakossága: 56 995 744fő Valutája: euró

Olaszország. Fővárosa: Róma Államforma: Parlamentáris köztársaság Hivatalos nyelve: olasz Területe: 301 318 km² Lakossága: 56 995 744fő Valutája: euró Olaszország Fővárosa: Róma Államforma: Parlamentáris köztársaság Hivatalos nyelve: olasz Területe: 301 318 km² Lakossága: 56 995 744fő Valutája: euró A csizma alakú ország a kultúra és a művészetek bölcsőjének

Részletesebben

A fesztiválok szerepe a Balaton régió turizmusában. Rosta Sándor

A fesztiválok szerepe a Balaton régió turizmusában. Rosta Sándor A fesztiválok szerepe a Balaton régió turizmusában Rosta Sándor Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság Balatonfüred, 2007. szeptember 26. Kulturális rendezvény, mint turisztikai termék Kiemelkedı

Részletesebben

Kulturális turizmus Magyarországon. Dr. Csapó János PTE TTK FI Turizmus Tanszék

Kulturális turizmus Magyarországon. Dr. Csapó János PTE TTK FI Turizmus Tanszék Kulturális turizmus Magyarországon Dr. Csapó János PTE TTK FI Turizmus Tanszék Fogalom meghatározás A turizmuson belül napjainkban egyre nagyobb szerep jut a kulturális turizmus számára. A jelenség lényegében

Részletesebben

Európa Kulturális Fıvárosa Pécs, 2010

Európa Kulturális Fıvárosa Pécs, 2010 Európa Kulturális Fıvárosa Pécs, 2010 a kulturális turizmus tükrében Szalay Tamás Kulturális igazgató Az Európa Kulturális Fővárosa célkitűzései Kulturális alapú városfejlesztés Kulturális léptékváltás

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről Összefoglaló - 2012 január decembere között nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt a korábbi hónapokhoz

Részletesebben

PIHENÉS NÉMETORSZÁGBAN A FEKETE- ERDŐ SZÍVÉBEN TRIBERGBEN, A KAKUKKOS ÓRÁK HAZÁJÁBAN

PIHENÉS NÉMETORSZÁGBAN A FEKETE- ERDŐ SZÍVÉBEN TRIBERGBEN, A KAKUKKOS ÓRÁK HAZÁJÁBAN PIHENÉS NÉMETORSZÁGBAN A FEKETE- ERDŐ SZÍVÉBEN TRIBERGBEN, A KAKUKKOS ÓRÁK HAZÁJÁBAN Az 58 m 2 alapterületű két szintes 43. számú apartman Tribergben, a Feketeerdő szívében, egy szálloda komplexum 2. emeletén

Részletesebben

Keresztes háborúk, lovagrendek

Keresztes háborúk, lovagrendek Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb

Részletesebben

Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata

Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata különös tekintettel a szomszédos Magyarországgal fennálló összefonódásokra Részeredmények Ing. Mag. Georg Gumpinger, 2009.

Részletesebben

A turizmus rendszere. p-marketing. A turizmus-rendszere 2

A turizmus rendszere. p-marketing. A turizmus-rendszere 2 A turizmus rendszere 2. A turizmus rendszere környezete kölcsönhatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet A turizmus-rendszere 2 1 1. 2. 3. 4. 5. Sárospatak Gyöngyös Mátra Múzeum Eger Lillafüred-Ómassa

Részletesebben