ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA"

Átírás

1 ÓBUDABÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA Készült: május

2 A Tanulmány megrendelője: Budapest III. kerület Óbuda Békásmegyer Önkormányzata A Tanulmány szerzői: Dr. Rubovszky András vezető szakértő, szerkesztő Dr. Niklai Ákos Bornemissza Miklós Jandalla Csilla Szabó Máté Tegzes Dániel Schilling Ágota Schilling Antal Nagy Sándor Gyula A Tanulmány szerzői köszönetet mondanak a kerület Polgármesterének, alpolgármestereinek, civil szervezetek, múzeumok és kulturális intézmények vezetőinek és munkatársainak. A Tanulmány szerzői külön köszönetüket fejezik ki a BTM Kiscelli Múzeum Igazgatójának és Foto Osztálya munkatársainak a képek kiválasztásában nyújtott segítségért és azok rendelkezésre bocsátásáért. 2

3 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 PREAMBULUM...5 BUDAPEST TURISZTIKAI HELYZETE...7 Az utazás célja...7 A fővárosba látogatók egyéb jellemzői...8 A látogatások gyakorisága...8 A látnivalók felkeresése...9 Utazás előkészítése, megszervezése, rendelkezésre álló információk...9 A vendégforgalom alakulása...10 Célcsoportok jellemzői...13 Földrajzi alapú szegmentáció...13 Életkor és életciklus (Lifestage) alapú szegmentáció...14 Utazási motiváció alapú szegmentáció...15 A célcsoportok elérésének eszközei és csatornái...17 A FEJLESZTÉS TÁRGYÁT KÉPEZŐ TERÜLET...19 A terület helyzetértékelése...19 A TERÜLET TÖRTÉNELMÉNEK ÁTTEKINTÉSE...21 Óbuda története...21 Aquincum...22 Aquaeductus...26 A polgárvárosi amfiteátrum...27 A polgárváros épületei...28 A népvándorlás és a középkori város kialakulása...28 A honfoglalástól a tatárjárásig...29 Óbuda és Újbudavár...30 A Zichy család uradalma és a német betelepülők...31 Buda és Pest vonzásában...34 A kerület gyökeres átalakulásának fél évszázada...39 VONZERŐLELTÁR...40 Vendégcélcsoportok, piaci pozíció...51 Versenytársak...52 SWOT ANALÍZIS...56 Környezeti, természeti adottságok, épített vonzerők...56 Szálláshelyek és vendéglátás...58 Programok, rendezvények, kultúra, sport és szórakozás...61 Egyéb tényezők (Közlekedés, közállapotok, információ, PR)...64 Kapcsolódás a Budapest Turizmus Fejlesztési Stratégiához...67 FEJLESZTENDŐ HELYSZÍNEK...70 Plébánia Templom és környéke...70 A Fő tér és környéke...75 Kiscelli Múzeum...80 Aquincum...81 Újlaki terület

4 Római part...96 Hegyvidék A MAGYAR GASZTRONÓMIA ÉS KULTÚRA BEMUTATÁSA AKTÍV TURIZMUS FÖLDÖN, VÍZEN, LEVEGŐBEN ÉS A FÖLD ALATT Kerékpáros turizmus HAJÓGYÁRI SZIGET, GÁZGYÁR KÜLSŐ ÉS BELSŐ KAPCSOLATOK Megközelíthetőség Belső kapcsolatok PROGRAMOK MARKETING Jelenlegi állapot rövid ismertetése, hiányosságok: Feladatok TESTVÉRVÁROSI KAPCSOLATOK A TURIZMUS JEGYÉBEN MŰKÖDTETÉS FINANSZÍROZÁS Általános áttekintés Célok Egy lehetséges megoldás a turizmus fejlesztése Fejlesztések finanszírozása Pályázati lehetőségek Részvétel a pályázatokban Támogatott hitelek Várható hatások KÉPEK JEGYZÉKE

5 PREAMBULUM A Budapest III. kerület ÓbudaBékásmegyer Önkormányzat Képviselő Testülete úgy döntött, hogy el kell készülnie a III. kerület turizmusfejlesztési koncepciójának. A döntés értelmében Óbuda, mind Budapest második legnagyobb kerülete kiemelt szerepet szeretne játszani nemcsak az átmenő forgalom elviselésében, hanem adottságai révén hasznosítani szeretné mindazon vonzereit, melyek a turista forgalomban jelentősek és piacképes turisztikai termékké válhatnak. Célul tűzte kis a Képviselő Testület, hogy a kerület vendéglátó, kereskedelmi és kulturális események, vállalkozások működésének színtere legyen. A Tanulmány készítői mindenekelőtt leszögezik azt, hogy turizmuson azt értik, ha bárki állampolgárságára és állandó lakhelyére tekintet nélkül otthonából szabadidő eltöltés, kulturális vagy szórakoztató időtöltés céljából akár órákra vagy napokra egy területet meghatározott céllal felkeres. Ennek megállapítása azért szükséges, mert a turizmus fenntarthatósága és a fejlesztendő terület lakosságának kedvező részvétele a folyamatban elengedhetetlen feltétele, hogy a kerület lakossága örömmel fogadja a lakókörnyezetébe érkező vendégeket és maga is örömét lelje a fejlesztés eredményeiben, érzékelje életminőségének javulását. Óbuda nemcsak Budapest egyesített fővárosnak az egyik alkotóeleme, hanem a magyar történelemben, kultúrtörténelemben kiemelkedő helyet foglal el. Évezredes hagyományai, a magyar történelem évszázadaiban játszott szerepe, hagyományai, szokásai, különösen a XIX. század végén és a XX. Század első évtizedeiben kialakult sajátos szokásai és kultúrája, nem utolsósorban a betelepült német nemzetiségűek meghatározó szerepe a főváros egyik legizgalmasabb részévé tették. Sajnálatos módon az 1960as évek kezdetétől megindult lakótelep építkezések teljesen megváltoztatták a városrész arculatát, ha egyáltalán arculatnak lehet nevezni azt, amellyel az Óbudára látogató első benyomásaiban szembesül. 5

6 Ennek ellenére a lakótelepi környezet árnyékában megmaradt kis területek és eredeti helyszínek magukban rejtik azt a lehetőséget, hogy Óbuda kedvelt turisztikai kulturális célponttá váljék. Tanulmányunkban ezeket a helyszíneket kerestük. Óbuda területén fellelhetők kisebbnagyobb területek, amelyek nagyrészt megőrizték a városrész eredeti hangulatát (pl. Főtér és környéke, Római Katolikus Plebánia és környéke, a Kiscelli Múzeum és környéke) más területek lényeges fejlesztéssel turisztikai célponttá válhatnak (pl. a Bécsi út Szépvölgyi út, Lajos utca és Nagyszombat utca által határolt része), a Római Part hagyományos fürdői és strandjai, valamint a vízpart. A terület igen gazdag múzeumokban, gyűjteményekben (pl. Zichy Kastély, Aquincum, Kiscelli Kastély, Textil Múzeum, Óbuda Múzeum). Kulturális élete az Óbudai Társaskör, a múzeumi rendezvények, a fesztiválok és szabadtéri programok révén rendkívül gazdag. Számos történelmileg nevezetes hely található, melynek megtekintése nemcsak turisztikai, hanem kulturális csemegét is jelent a látogatónak. Mindez kiegészül a hegyvidék természeti szépségeivel és a barlangok izgalmas világával. Óbuda sajátos gasztronómiájával és borkultúrájával egykor híres volt országszerte, de mára a városrész ezen arculata enyhén szólva megkopott. A Hajógyári Sziget és a Gázgyár fővárosi terület és a kerületi Önkormányzat szerepe ezen területek felhasználásában nem meghatározó. Ezen területek fejlesztési koncepciójával nem foglalkoztunk, de figyelembevettük azt, hogy ezen területek jövendő beruházásai miként szolgálhatják az óbudai turizmus fejlődését. Az új Dunahíd és az M0 körgyűrű kiépítése úgyszintén hatással lesz az óbudai turizmus jövőjére. ÓbudaBékásmegyer mindezek által megtépázott történelmével és mesterségesen rossz irányban átalakított megjelenésével alkalmas arra, hogy a kül és belföldi turizmus kedvelt színhelye legyen. Ennek megvalósíthatóságát kívánja szolgálni ez a Tanulmány. Munkánk során kiemelt figyelmet szenteltünk annak, hogy Óbuda Budapest főváros egyik kerülete, és így turisztikai stratégiája szervesen illeszkedik Budapest főváros turisztikai stratégiájához és idegenforgalmi pozíciójához. 6

7 BUDAPEST TURISZTIKAI HELYZETE Budapest az ország legfontosabb turisztikai desztinációja. Évről évre a Magyarországra érkező külföldiek, és a hazánkban turisztikai célokkal utazók egyik első számú célpontja. Az utazás célja A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az idelátogató külföldiek jelentős hányada városlátogatás céljából érkezik Budapestre, de itttartózkodásuk során szívesen keresik fel a kulturális rendezvényeket, sporteseményeket is. A külföldi turisták legjellemzőbb további motivációja az üzleti turizmus és a konferenciákon való részvétel. A főváros földrajzi fekvésénél, azaz a leginkább használt határátkelőhelyektől való távolságánálfogva az éjszakázást nem igénylő egynapos látogatás Budapesten az összforgalomnak nem számottevő része: a repülővel érkező üzletemberek rövid látogatásából és a Magyarországon más régióban elsősorban a Balatonon üdülő külföldiek fővárosban tett kirándulásából tevődik össze. A Budapestre látogató külföldiek utazási motivációja Utazás célja Megoszlása (%) Üdülés, városlátogatás 31,1 Gyógyüdülés 2,6 Hobbi/sport 4,6 Rokonlátogatás 9,1 Üzleti út 26,7 Konferencia 8,9 Vásárlás 4,0 Egyéb 6,4 Forrás: The Travelling Habits of Visitors to Hungary, 1998, Gfk Hungária Belföldi turisták esetén a budapesti utazások leggyakoribb oka a rokonokismerősök felkeresése, illetve valamilyen kulturális rendezvényen való részvétel. A korábbi évek piackutatásaiból egyértelműen kitűnt, hogy a Budapestre látogató belföldiek közel fele 7

8 keres fel valamilyen eseményt, rendezvényt fővárosi tartózkodása során. A nagyváros kínálta vásárlási lehetőségeket a látogatók 40%a veszi igénybe. A fővárosba látogatók egyéb jellemzői A következőkben a fővárost felkereső turisták legfőbb jellemzőit mutatjuk be, melyek reprezentatív felmérések eredményei alapján születtek. 1998ban több megkérdezés is zajlott a fővárosban a Gfk Hungária piackutató szervezésével1, melyek alapján az idelátogató turisták legfőbb jellemzői a következőkben foglalhatók össze. Ez idő óta ilyen jellegű kutatás nem folyt a Fővárosban. A látogatások gyakorisága A magyarországi utazások gyakorisága Először 21% Másodszor 46% Negyedszerötödször 9% 9% Harmadszor Gyakrabban 15% Az idelátogató külföldiek csaknem fele (46%) először érkezett Magyarországra, 21% azonban már legalább hatszor járt itt. Az üzleti utazások esetén a látogatások sokkal gyakoribbak, a megkérdezettek fele rendszeresen jár Magyarországra, illetve Budapestre. Az első magyarországi látogatások során az ideérkező külföldiek közel 85%a felkeresi a fővárost is. A belföldi turisták 75%a rendszeresen ellátogat a fővárosba, egyharmaduk legalább hetente utazik Budapestre, és 20% alatti azoknak az aránya, akik évente csupán egyszer vagy még ritkábban érkeznek ide. 1 The Travelling Habits of Visitors to Hungary (Gfk Hungária, 1998) és Budapest imázs vizsgálat (Gfk Hungária Partner in Tourism, 1998) 8

9 A látnivalók felkeresése A megkérdezés egyik legnagyobb tanulsága, hogy nincsen egy olyan nevezetesség, látnivaló, mellyel a Budapestre érkezők fővárosunkat egyértelműen azonosítják, de a Budai vár, illetve a Várnegyed egyéb nevezetességei feltétlenül a legismertebb, és egyben a legmélyebb benyomást jelentő nevezetességei fővárosunknak. Említésre méltó egyéb nevezetességek továbbá a Citadella, a Lánchíd, a Dunapart és a Margitsziget, Hősök tere és környezete mind a belföldi mind pedig a külföldi látogatók körében. Nevezetességek Budai Vár Parlament Margitsziget Lánchíd Citadella Múzeumok, kiállítások Dunapart, hidak Külföldiek 34,8% 21,6% 17,0% 15,6% 14,8% 13,2% 12,4% Belföldiek 28,5% 14,9% 12,2% n.a. 5,2% 9,5% 21,7% Hősöktere és környéke Gyógyfürdők, uszodák Belváros Gellérthegy Aquincum Operaház 9,6% 6,8% 6,8% 6,2% 5,2% 4,0% 6,8% n.a. 12,2% 7,0% n.a. n.a. Utazás előkészítése, megszervezése, rendelkezésre álló információk A megkérdezésből egyértelműen kiderül, hogy minél többször látogatott valaki a fővárosba, illetve Magyarországra, annál inkább hagyatkozik saját tapasztalataira az utazás megszervezése során. Míg az első budapesti út megszervezésénél a megkérdezett külföldiek 39%a, addig a rendszeresen Budapestre utazóknak csak 15%a vette igénybe az utazási irodák szolgáltatásait. Mind az először, mind a rendszeresen Budapestre utazók körében magas a saját szervezésű utazások aránya, de előzetes szervezés nélkül még a Budapestet rendszeresen felkeresőknek is kevesebb mint 20%a indul útnak. 9

10 Az utazások előtti legfontosabb információforrások a rokonok és barátok voltak, az útikönyveket, prospektusokat leggyakrabban a másodikharmadik látogatások előtt forgatják a külföldi turisták. A rendelkezésre álló információkkal a legtöbb vizsgált szegmens elégedett volt, csupán a tengerentúlról érkezők tartották kevésnek a hazájukban beszerezhető információ mennyiségét. A belföldi turisták szintén elsősorban saját, illetve ismerőseik tapasztalataira hagyatkoznak utazásuk során, a médiákból az utazók egyharmada szerez információkat. A fővárosban az idelátogató külföldiek közel fele vett igénybe szervezett idegenvezetést, elsősorban az elsőmásodik látogatások alkalmával. Helyi információs irodákat a megkérdezettek 41%a keresett fel, ők az átlagosnál elégedettebbek voltak a helyszínen beszerezhető információk mennyiségével. Azoknak, akik tudatosan keresték a helyi információs lehetőségeket több mint fele (56%) eljutott valamelyik Tourinform irodába. A helyszínen beszerezhető általános Budapesti információk mennyiségét a válaszadó külföldiek 21,3%a bőségesnek, 51,4%a elegendőnek találta, azaz a Budapestet felkereső külföldi turisták 27,3%a úgy érezte, hogy nem jut elegendő információhoz a városról, a programlehetőségekről és a nevezetességekről. A belföldiek esetén 20% alatt volt azoknak az aránya, akik nem tartották elegendőnek a helyszínen rendelkezésre álló információk mennyiségét, ennek ellenére a belföldieknek csupán 10%a keresi fel a helyi Tourinform irodákat információszerzés céljából. Érdekesség, hogy míg a fővárost felkereső külföldiek jellemzően az első, vagy második látogatásuk során törekednek a helyszíni információk összegyűjtésére, addig a belföldi turisták akkor, amikor néhány látogatással a hátuk mögött szeretnének valami újat is megtudni, megismerni a fővárosból. A 36. látogatások alakalmával az információs irodák felkeresése iránti érdeklődés több mint háromszorosa az átlagosnak. A vendégforgalom alakulása A fővárosba látogatók számáról csak a KSH statisztikák és különféle reprezentatív megkérdezések összevetéséből lehet becsléseket készíteni. A hivatalos statisztikák ugyanis csak a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégforgalom mérésére alkalmasak. Ezek alapján Budapest vendégforgalma az alábbiak szerint alakult az utóbbi években. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma az előző évekkel összehasonlítva: 10

11 Év Vendégek Vendégéjszakák Ezer fő Előző év 100% Ezer éj Előző év 100% , , , , , , , , , , , ,7 Forrás: KSH A szálláshelyeken készített statisztikai felmérések adatai alapján a főváros vendégforgalma dinamikusa növekedett az elmúlt években. Csupán egyetlen évben, 2002ben találkozhatunk csökkenéssel, ez az év azonban nem csak hazánkban, hanem a világon szinte mindenhol a turizmus visszaesését jelentette, a szeptemberi események következtében. A csökkenés azonban nem volt jelentős, és 2 év elegendő volt ahhoz, hogy a város vendégforgalma magához térjen, sőt újra növekedni kezdjen. Így a 2004es és a 2005ös adatok tükrében egyértelműnek látszik, hogy a fővárosban mind a vendégek, mind a vendégéjszakák száma évrőlévre dinamikusan fejlődik, még ha az átlagos tartózkodási idő némiképp csökkent is ebben az időszakban. A vendégérkezések magas száma és növekedési üteme azonban biztató lehet abban a tekintetben is, hogy a látogatók számos szegmensénél a megfelelő minőségű és változatos összetételű turisztikai kínálat a vendégéjszakák számában is további fejlődéseket tartogathat a főváros számára. A szálláshelyeken regisztrált vendégforgalom megoszlása a bel és külföldi vendégek között: Év Vendégek (ezer fő) Vendégéjszakák (ezer éj) Belföldi Külföldi Belföldi Külföldi

12 Forrás: KSH A forgalmi statisztikák alapján a külföldiek vendégforgalma évente átlagosan 6,5%kal növekszik a városban, de a növekedés mértéke 2004ben 22%, és az első nyolc hónap adatai alapján 2005ben is meghaladja a 10%ot. A növekedés jelentős mértékben a fapados járatok terjedésének, és ezzel a turistaforgalom általános élénkülésének is köszönhető. A növekedés a belföldi vendégek esetén is dinamikus, csupán egyetlen olyan év volt (2001ben), amikor a belföldi vendégek száma, és az általuk regisztrált vendégéjszakák száma is csökkenést mutatott. A kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek átlagos tartózkodási ideje az elmúlt öt évben szinte állandónak mondható, jellemzően 2,5 éjszakát töltenek el a fővárosban. A belföldi vendégek átlagos tartózkodása némileg alacsonyabb (2,32,4 éjszaka), mint a külföldieké (2,62,7 éjszaka), de a tartózkodási idő hosszában az egyik szegmens esetén sem következett be jelentős változás a vizsgált öt év során. A kismértékű csökkenésnek oka lehet a fapados járatok forgalmának dinamikus növekedése, hiszen az olcsó repülésekkel sok esetben a belföldi rövid kirándulásokat, hétvégi programokat váltják ki a látogatók. Az adatok elemzésénél azt is figyelembe kell venni, hogy nem minden látogató jelenik meg a szálláshelyek regisztrált forgalmában, így a fővárost ténylegesen felkeresők aránya jelentős mértékben meghaladhatja a regisztrált forgalmat. A megkérdezések alapján a Budapestre érkező külföldiek 10%, belföldiek több mint 50%a nem kereskedelmi szálláshelyeken, hanem rokonoknál, ismerősöknél száll meg itttartózkodása alatt, és elsősorban az alacsonyabb besorolású, egyedi üzemeltetésű szálláshelyek esetén továbbra is számolni kell a fekete forgalommal is. Érdekesség például, hogy míg a regisztrált forgalomban a külföldiek több mint 50%a a 4 és 5 csillagos szálláshelyeket veszi igénybe, addig a megkérdezések során ez az arány nem érte el a 15%ot sem. Mindezeken túl elsősorban a szomszédos országokból, de a fapados járatok megjelenésével már távolabbról is jelentős mértékű 1 napos látogatóforgalommal is számolnunk kell a főváros turizmusában. Amennyiben a fővárosban tartózkodó külföldiek megkérdezésére alapozott szakértői becsléseket vesszük figyelembe, akkor a fővárost ténylegesen felkereső külföldiek száma meghaladja a 10 millió főt is. A 2005ös évre vonatkozó statisztikai adatok alapján a külföldi vendégek 67%a Európából érkezik a fővárosba, a vendégérkezések száma alapján a küldő országok rangsora az alábbiak szerint alakult: 12

13 Németország 12,1% NagyBritannia 11,4% Olaszország 7,3% USA 7,0% Spanyolország 5,1% Franciaország 4% Japán 3,9% Svédország 2,2% Ausztria 2% A belföldi vendégforgalom feltérképezése még nehezebb, elsősorban azért, mert nehezen választható szét a turisztikai és egyéb célú látogatás, de itt is többmilliós vendégforgalom valószínűsíthető a különböző megkérdezések alapján. Célcsoportok jellemzői A következőkben a turisztikai célú piacszegmentációk legfőbb típusait aszerint szeretnénk bemutatni, hogy az egyes szegmensek számára milyen szolgáltatásokat kínálnak Budapest turisztikai vonzerői, adottságai, illetve hogy a Budapest Turizmus Fejlesztési Stratégia melyeket preferálja. Földrajzi alapú szegmentáció A turisztikai marketing egyik leggyakrabban alkalmazott szegmentációs eljárása a földrajzi alapú szegmentáció (helyi lakosság, belföldiek, külföldiek), melynek legfőbb előnye, hogy az egyik legegyszerűbben alkalmazható szegmentációs módszerről van szó, és az egyes 13

14 szegmensek elérésére egységes marketing eszközöket tudunk alkalmazni. A módszer másik előnye, hogy a jövőre vonatkozó elképzelések a meglévő statisztikai adatokkal legkönnyebben összevethetők, a fejlődési tendenciák meghatározhatóak. Életkor és életciklus (Lifestage) alapú szegmentáció A demográfiai alapú szegmentációk szintén fontos szerepet töltenek be a turisztikai termékek marketingjében, de teljeskörű adatgyűjtés hiányában a jelenlegi érdeklődésük, utazási motivációik nehezebben mérhetőek. A szegmentációban az éeltkorokat a korra jellemző családi státusszal összekapcsolva szokták vizsgálni, hiszen pl. ugyanabban az életkorban a még gyermektelen párok, vagy egyedülálló fiatalak egészen más típusú utazásokat preferálnak, mint az egy esetleg két gyermekkel utazók. A vizsgált szegmensek a nemzetközi gyakorlat alapján az alábbiak: Gyermekek szüleikkel élő 1014 évesek Fiókák szüleikkel élő 1534 évesek Kirepültek még nem kapcsolatban élő 1534 éves otthonról elköltözöttek Fészeképítők gyermek nélküli párok 1834 évesek Fiatal függetlenek 1839 Szülők kis gyermekkel 06 éves gyermekes szülők Szülők általános iskolás gyermekkel a legkisebb gyerek legalább 6 éves Szülők középiskolás gyermekkel a legkisebb gyerek legalább 14 éves Szülők felnőtt korú gyermekkel a legkisebb gyerek is 18 éves, de még otthon lakik (Hotel szülők) Középkorú függetlenek 4059 évesek Kötöttség nélküli párok 4059 éves nem gyerekkel élő házaspárok Idősebb egyedülálló 60+ egyedülálló, gyermektelen Üres fészek 60+ házas, a gyermekük elköltözött Nem szabályos családok 14

15 Utazási motiváció alapú szegmentáció A turizmus egyik leggyakrabban alkalmazott szegmentációs módszere az utazási motivációk alapján kialakított célcsoportmeghatározás. A motivációk csoportosításánál a Budapest Turizmus Fejlesztési Stratégiájában meghatározott legjelentősebb motivációs kategóriákat vettük alapul. A stratégia a következőkben határozta meg Budapest legfontosabb célcsoportjait: Üzleti utazók Állami és kereskedelmi delegációk; Beruházási, vegyesvállalatlétesítési vagy meglévő üzleti kapcsolatok ápolásának céljával érkező külföldi üzletemberek; Nemzetközi és helyi vásárok kiállítói és látogatói, szakértők és szaktanácsadók. Az üzleti utazók mindig a minőségi, és lehetőség szerint a jobb fekvésű szállodákat részesítik előnyben, rövid szabadidejüket a városban igyekeznek hatékonyan eltölteni, bár a programok kiválasztása sok esetben attól függ, hányadik látogatása ez az utazónak. Az üzleti utazók között nagyon jelentős eltérések lehetnek ebben a tekintetben, hiszen vannak, akik az üzleti tevékenységük során is csak egyszer jutnak el Budapestre, akkor azonban igyekeznek a tartózkodást pre és post programokkal kiegészíteni, és vannak, akik szinte törzsvendégnek számítanak, és a megbeszélések lebonyolítása után azonnal sietnek is haza. Mivel ők már elég jól ismerik a fővárost, így tartózkodásuk csak újabb és újabb attrakciók megjelenésével hosszabbítható meg. A jó vendéglátóhelyek és a kellemes esti programlehetőségek azonban sok esetben még őket is rabul ejthetik. Ugyancsak fontos ennek a szegmensnek a tematikus utak kialakítása, hiszen viszonylag szűkebbre szabott szabadidejüket igyekeznek minél hatékonyabban kihasználni a város megismerésére. Ehhez jó lehetőséget kínálhat egy olyan ajánlott útvonal összeállítása, mely választási lehetőséget kínál az érdeklődőknek egykét órás, félnapos és egésznapos programok között. Találkozók, konferenciák és szakmai összejövetelek (MIC) A szegmenset igen eltérő érdeklődési körű csoportok alkotják. Ide tartoznak a 1020 fős szemináriumoktól kezdve a több ezer fő részvételével megvalósuló nagy kongresszusok és konferenciák is. A rendezvények vendégköre összejöhet egy hazai vállalatból, egy 15

16 nemzetközi vállalatcsoport különböző országokban dolgozó munkatársaiból, de teljesen eltérő helyről érkező résztvevőkből is, akiket azonban biztosan összeköt egy azonos érdeklődési kör. A szegmens mind a belföldi, mind pedig a nemzetközi turizmusban egy igen dinamikusan fejlődő üzletágat biztosít a turisztikai szolgáltatók számára, hiszen a nemzetközi rendezvények mellett egyre gyakoribb, hogy a hazai munkáltatók is szemináriumokat, továbbképzéseket, in és outdoor tréningeket szerveznek munkavállalóiknak. A szegmens elsősorban a magas, sok esetben csúcsminőségű szállodai elszállásolást, nagy összejövetelekre alkalmas helyiségeket, korszerű konferenciatechnikát, vendéglátóipari szolgáltatásokat és különféle szabadidős szolgáltatásokat igényel. Egyéni utazók Ebbe a szegmensbe a szabadidős turizmusban résztvevő, egyénileg utazó turisták tartoznak, akik számára a város által nyújtott attrakciók és szolgáltatások köre a helyszín kiválasztása, a tartózkodási idő és a ráfordítások tervezése során döntő jelentőséggel bírnak. Budapest elsősorban az Európából érkezők számára kedvelt úticél, de elsősorban, mint hétvégi programlehetőséget, esetleg néhány napos második vagy sokadik szabadság helyszínét veszik figyelembe. A főváros forgalmában ennél a szegmensnél egyre jelentősebb szerepet játszanak a fapados légitársaságok, melyek a szomszédos országoknál messzebbről is elérhetővé és megfizethetővé teszik a Budapestre történő pár napos utazásokat. Sok esetben az üzleti úton, vagy konferencián járó vendég kellemes tapasztalatokat szerezve fővárosunkról a későbbiekben szintén megjelenhet (jellemzően már családjával, vagy akár kisebb társasággal is) ebben a vendégkörben. Az egyéni vendégek szegmensén belül az alábbi alszegmensek jeleníthetők meg, a vendégek motivációja alapján: Young explorers, fiatal és fiatalos egyéni turisták, akik kíváncsiak az újra, a kalandra, fel akarják fedezni Budapestet, nappal és este egyaránt aktívak, rugalmasan és gyorsan alakítják programjukat; City breakers, elsősorban a 35 fölötti korosztály, akik érzékenyek a minőségi szolgáltatásokkal kapcsolatban és a minőségre való törekvés a fő mozgatórugójuk; Stagnite, azaz leány és legénybúcsú alszegmens, akik részére Budapest egyenlő a nagy bulival. A kereslet fellendülése ebben az alszegmensben nagyban köszönhető a diszkont légitársaságok megjelenésének. 16

17 Turistacsoportok A Budapestre irányuló csoportos utazások napjainkban is népszerűek, bár a csoportok érkezése erősen szezonális jellegű és a korábbi évekkel összehasonlítva erőteljesen csökkenő mértékű. A szegmensen belül jelentősen elkülöníthető a Közép illetve NyugatEurópából érkező, kisebb költségvetési keretből utazó, sok esetben nyugdíjas turista, illetve az Egyesült Államokból, Olaszországból, Spanyolországból és a KözelKeletről érkező, magasabb költési hajlandóságú csoportok. Ugyancsak ide sorolhatók a szomszédos országokból érkező bevásárló turizmus résztvevői, akik azonban jellemzően semmilyen más kiegészítő program számára nem nyerhetők meg itttartózkodásuk idején. Magyarok A fejlesztési stratégia külön célcsoportként tekint a magyarokra, azaz a helyi és a belföldi lakosságra, valamint a határon túli magyarokra. Ők azok, akik jellemzően ezer szállal kötődnek az országhoz, és sok esetben a fővároshoz is, igényeik, anyagi lehetőségeik és motivációs céljaik igen változatosak, de sok esetben habár állandó, vagy gyakori vendégei a fővárosnak tudatos megismerésére kisebb súlyt fektetnek. Megnyerésükre leginkább az egyedi hangulatot, aktív kikapcsolódást, kellemes természeti környezetet jelentő projekt összetevők alkalmasak. Jelenleg még nem képezi önálló marketing tevékenység alapját, habár sok esetben szükség lenne arra, hogy a jelenleginél sokkal jobban ismerjék és használják ki a főváros nyújtotta kulturális és szabadidős lehetőségeket. A tematikus séták füzeteinek összeállítása során feltétlenül külön kell gondolni a magyar látogatókra, hiszen sokkal több háttér információval, történelmi, irodalmi, helytörténeti ismeretanyaggal és érdekességgel célszerű őket ellátni ahhoz, hogy a sétából valóban élmény váljon. A célcsoportok elérésének eszközei és csatornái A Budapest Turizmus Fejlesztési Stratégia kiemelten kezeli a főváros turizmusával kapcsolatos kommunikációs tevékenység erősítését. A javaslat szerint a következő elemekre célszerű nagyobb hangsúlyt helyezni a jövőben: 17

18 Látogatóközpont kialakítása Internet Promóciós eszközök Tájékoztató és irányító táblák Budapest turisztikai kártya 18

19 A FEJLESZTÉS TÁRGYÁT KÉPEZŐ TERÜLET A terület helyzetértékelése 2 Óbuda elhelyezkedése alapján megfelelő adottságokkal rendelkezik arra, hogy a fővárosból a Dunakanyarba látogató turisták számára néhány órás vagy akár egész napos programot biztosítson. A kerület legfőbb nevezetességei a római kori emlékek, melyek belső Óbudától Rómaifürdőig helyezkednek el. Ezek egy része mai formájában nehezen mutatható be (pl. Szentendrei út két nyomvonala közötti terület), az ilyen látnivalókra a Múzeumban kell különös hangsúlyt fektetni. A többi szétszórtan elhelyezkedő nevezetesség bemutatása során feltétlenül figyelni kell arra, hogy az érdeklődő turistákat a többi bemutatóhelyhez tudatosan odairányítsuk. A kerület turizmusának másik gócpontja a Fő tér lehetne, mely hangulatos épületeivel, vendéglátóhelyeivel, múzeumaival, a Zichy kastéllyal és rendezvényeivel ma is a kerület egyik leglátogatottabb része. Az aktív kikapcsolódást keresők elsősorban a Dunapartot, az Óbudai szigetet és a Hármashatárhegyet keresik fel szívesen. A kerületben a vendéglátóhelyek száma és megoszlása is megfelelő, bárki talál magának ízlésének, stílusának és anyagi helyzetének megfelelő vendéglátóhelyet. A hangulatos, régies kisvendéglők mellett a modern gasztronómiai kultúrát előnyben részesítő helyek egyaránt megtalálhatóak. A kerületben kb. 750 vendéglátóhely áll a látogatók rendelkezésére. Ezek nagy része sajnos jelenlegi formájában nem alkalmas a kívánt mennyiségi és minőségi forgalom lebonyolítására. A szálláshelyek esetében is elmondható, hogy minden típusú és minőségi színvonalú létesítmény megtalálható a kerületben az ötcsillagos szállodáktól a kempingekig és ifjúsági 2 Forrás: Önkormányzati tanulmányok, egyeztető fórum 19

20 szálláshelyekig. A szálláshelyek férőhelyeinek számát tekintve azonban sok fővárosi kerülethez viszonyítva elmaradást tapasztalhatunk, melynek oka elsősorban nem az egységek számában, hanem a kisebb kapacitásban keresendő. A kerület szállodáival kapcsolatosan továbbá feltétlenül említést érdemel, hogy a megfelelő minőség biztosításár, a szükséges felújítások és korszerűsítések elvégzésére sok helyen a mainál nagyobb figyelmet célszerű fordítani. Mindezeket is figyelembe véve elmondható, hogy a kerület turizmusának jelenlegi helyzete, kihasználtsága jelentősen elmarad a benne rejlő lehetőségektől. A fekvésből adódó előnyök kihasználása lehetőséget biztosítana egyrészt a helyi vonzerők forgalmának növelésére, másrészt részben tehermentesíthetné a túlzsúfolt fővárosi és szentendrei helyszíneket. A kínálat elemeit a Duna nyomvonalát követve természetesen a megfelelő kitérők biztosításával lenne célszerű kialakítani. Lehetőség van arra is, hogy a meglévő adottságok bemutatása tematikus formában, a meghatározott vonzerő csoportokra fókuszálva kerüljön bemutatásra. A kerület vendégforgalmát meglévő, és később részletesen ismertetésre kerülő adottságai alapján három fő területre lenne célszerű koncentrálni. A szabadidős lehetőségek, a természet, a rendezvények és a vendéglátóhelyek forgalmának jelentős részét a helyi lakosság biztosíthatja, Ugyancsak jelentős forgalmat jelentenek, illetve jelenthetnének a környékbeli (Budapest más kerületei és Dunakanyar agglomerációs települései) lakosok. A kulturális vonzerők, a nagyrendezvények, múzeumok és szálláshelyek pedig elsősorban a klasszikus ételemben vett turizmusban résztvevők számára jelentenek megfelelő adottságokat. Összességben azt mondhatjuk, hogy a kerület megfelelő adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy a fővárosban élők vagy az ide látogatók számára változatos látnivalókat és programokat biztosítson, de ennek megvalósításához számos a későbbiekben részletesen bemutatásra kerülő fejlesztés megvalósítása szükséges. 20

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

Képeslapok a Dunáról

Képeslapok a Dunáról Képeslapok a Dunáról Nagymaros a Dunakanyarban, a Börzsöny lábánál fekszik. Az uralkodók kedvenc tartózkodási helye volt a középkorban. A XX. században nagy nyilvánosságot kapott a település, ugyanis

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra

Részletesebben

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata TERVEZET Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata Lombár Gábor polgármester 8646 Balatonfenyves, Kölcsey u. 27. Generál Tervező: Altervező: ARKER Stúdió Építészeti és Kereskedelmi Kft. 7400 Kaposvár,

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Találkozó: Óváros tér/köd utcai parkoló Időtartam: 2-2,5 óra Ismerkedés Veszprémmel és a várnegyeddel Azoknak ajánljuk, akik előszőr járnak a városban,

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Bakonyban. www.abakonyert.hu. Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a. Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit

Bakonyban. www.abakonyert.hu. Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a. Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a Bakonyban Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit A BAKONYÉRT Egyesület Egyesületünk alakult meg 2008-ban 2 megye, 3 kistérség 43 ezer érintett lakosa 4

Részletesebben

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13.

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. Turisztikai Konferencia Veszprém Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. VILÁGTURIZMUS 2006-ban NEMZETKÖZI TURISTAÉRKEZÉS: 842 millió + 4,5%, 36 milliós növekedés, elsősorban

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

A Magyar Szállodaszövetség javaslatai Budapest turizmusának fejlesztéséhez

A Magyar Szállodaszövetség javaslatai Budapest turizmusának fejlesztéséhez Budapest turizmusának, szállodai teljesítményének értékelése. Hogyan tovább? A Magyar Szállodaszövetség javaslatai Budapest turizmusának fejlesztéséhez Dr. Niklai Ákos 2011. május 4. BGF KVIFK Vállalkozásbarát

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3.

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. A, Bevezetés Az 1972-ben létrehozott Helytörténeti Gyűjtemény községünk történetével, régészetével, néprajzával foglalkozó gyűjtemény.

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Az észak-európai lakosság utazási szokásai és Magyarország mint turisztikai desztináció ismertsége, imázsa és piaci potenciálja Észak-Európában Összeállította: a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a Xellum

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c. Kérdőív 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.) 3.) Kérem, mondja meg, mi a három LEGNAGYOBB PROBLÉMA,

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S 19. NAPIREND Ügyiratszám: 1/374/2012. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2012. április 27-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívandó: Tourinform Iroda

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ 1 GDP-HEZ HOZZÁJÁRULÁS: 9% MUNKAHELYEK SZÁMA: 318 EZER TURIZMUS DEVIZA BEVÉTELEI: 4 MRD EUR 1.031 SZÁLLODÁBAN 59.287 SZOBA SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3

Részletesebben

A turisztikai és kulturális szektor kapcsolódási pontjai és marketinglehetőségei

A turisztikai és kulturális szektor kapcsolódási pontjai és marketinglehetőségei A turisztikai és kulturális szektor kapcsolódási pontjai és marketinglehetőségei Kincses Márk marketing stratégiai titkár Magyar Turizmus Zrt. Budapest, Corvinus Egyetem 2011. május 24. Kitekintés 2010,

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,

Részletesebben

Jó gyakorlatok. Arnold Vendégház Mecseknádasd

Jó gyakorlatok. Arnold Vendégház Mecseknádasd Jó gyakorlatok Arnold Vendégház Mecseknádasd Készült a DDOP-2.1.3/A-12-2012-0007 Vidéki örökség útjai pályázaton belül a Baranya Megyei Falusi Turizmus Közhasznú Egyesület és a Dél- Dunántúli Falusi Turizmus

Részletesebben

Demográfiai turisztikai célcsoportok. Demográfiai turisztikai célcsoportok. Korszerkezet 2012.02.18. EU27 termékenységi ráta (Eurostat)

Demográfiai turisztikai célcsoportok. Demográfiai turisztikai célcsoportok. Korszerkezet 2012.02.18. EU27 termékenységi ráta (Eurostat) 1 Demográfiai turisztikai célcsoportok Demográfiai turisztikai célcsoportok Kor Fiatalok 60+ Családi állapot Családosok Egyedülállók Korszerkezet Európára a népesség elöregedése jellemző 3 2.5 EU27 termékenységi

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005.

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2011 Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terv felülvizsgálata 2011 TARTALOMJEGYZÉK 1

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

VESZPRÉM ISMERTSÉGE ÉS IMÁZSA MAGYARORSZÁGON 2006. Vezetői összefoglaló

VESZPRÉM ISMERTSÉGE ÉS IMÁZSA MAGYARORSZÁGON 2006. Vezetői összefoglaló VESZPRÉM ISMERTSÉGE ÉS IMÁZSA MAGYARORSZÁGON 2006. Vezetői összefoglaló Előzmények A Touirnform Veszprém megbízásából 2006. májusában és novemberében országos szintű reprezentatív kutatás készült Veszprém

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET EUROPE - Best practice áttekintés Kijelöltünk 4 régiót, hogy Erdélyt, Kovászna megyét összehasonlítsuk velük mindegyik közülük hasonló imázzsal

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése. Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit

Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése. Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit A feladat leírása Készítse el a Forrás Hotel Komárom ingatlan értékelési szakvéleményét. Ismertesse

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

a turisztikai szakma iránt érdeklődőknek 5

a turisztikai szakma iránt érdeklődőknek 5 a turisztikai szakma iránt érdeklődőknek 5 BEVEZETŐ ÉS KÖSZÖNÖM Ezen könyvet a HungarHotels és a Béke Szálloda valamikori dolgozói állították össze, hogy a közös munkának és az együtt megélt napok emlékének

Részletesebben

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2014. február

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY. Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY. Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2 tartalom PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2 TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS Dr. Rátz Tamara Dr. Michalkó Gábor A

Részletesebben

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz.

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz. Az intézményfenntartó társulás közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervében közép és hosszútávon szerepel a HH/HHH gyermekek kiegyenlített arányú elhelyezése minden óvodai intézményegységben, valamint

Részletesebben

III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete)

III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete) III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete) I.1. Térségi szerepkör Tahitótfalu a Szentendrei sziget legnagyobb települése, a szentendrei

Részletesebben

Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány. Tiszanánai kikötő fejlesztési projekt

Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány. Tiszanánai kikötő fejlesztési projekt Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány Tiszanánai kikötő fejlesztési projekt Tiszanána 2016. február 29. 1 Tartalom 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. A fejlesztési program kiindulási és alapadatai... 6 3.

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Beszámoló 2011 - Tourinform Fonyód

Beszámoló 2011 - Tourinform Fonyód Beszámoló 2011 - Tourinform Fonyód Már negyedik éve a Fonyódi Turisztikai Egyesület működteti a helyi szezonálisan nyitva tartó (június 15. augusztus 31.) Tourinform irodát, mely 2011 nyarán idén a megszokottól

Részletesebben

A vendéglátás kialakulása

A vendéglátás kialakulása Vendéglátás előadás Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendéglátás kialakulása István király idején

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata

Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata különös tekintettel a szomszédos Magyarországgal fennálló összefonódásokra Részeredmények Ing. Mag. Georg Gumpinger, 2009.

Részletesebben

Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu

Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu Szalay-Zala Andrea a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének titkára Tel: 30/530-1642 E-mail: fatoszfotitkar@gmail.com. Kutatás, felmérés

Részletesebben

Brigetio. Komárom városában, Szőny területén, a Duna jobb partján

Brigetio. Komárom városában, Szőny területén, a Duna jobb partján Pannónia Pannónia hadászati okok, védelmi rendszer, kereskedelmi út első virágzó szakasz: Traianus alatt (98-117), tartomány keleti és nyugati részre osztva Marcus Aurelius (161-180) alatt markomann-szarmata

Részletesebben

Mitől kulturális egy tematikus út..? És mitől tematikus? És mitől kulturális? És mitől út?

Mitől kulturális egy tematikus út..? És mitől tematikus? És mitől kulturális? És mitől út? Mitől kulturális egy tematikus út..? És mitől tematikus? És mitől kulturális? És mitől út? Mártonné Máthé Kinga Magyar Turizmus Zrt. Belföldi igazgató Mitől ÚT? Apró értékek láncra-fűzése Azonos rendezőelv

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

1. Gyöngyös város Településfejlesztési Koncepciója 2005.

1. Gyöngyös város Településfejlesztési Koncepciója 2005. 1. Gyöngyös város Településfejlesztési Koncepciója 2005. Tartalomjegyzék BEVEZETŐ...3 1.1 A Településfejlesztési Koncepcióról általában...3 1.2 A városokról általában...4 1.3 Ajánlások a városnak...5 HELYZETELEMZÉS...9

Részletesebben

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 TARTALOM TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 A föld

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ

Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Agenda 1. A múlt elemzése 2. A turizmuspolitikai irányítás megteremtése 3. Új típusú stratégiai

Részletesebben

Magyarország ismertsége imázsa és piaci potenciálja Lengyelországban, a lengyel lakosság utazási szokásai

Magyarország ismertsége imázsa és piaci potenciálja Lengyelországban, a lengyel lakosság utazási szokásai Készült a Magyar Turizmus Rt. ának megbízásából Magyarország ismertsége imázsa és piaci potenciálja Lengyelországban, a lengyel lakosság utazási szokásai Kutatási jelentés Tartalomjegyzék 1 A KUTATÁS HÁTTERE...

Részletesebben

KALANDOZÁS A MALÁJ-FÉLSZIGETEN KALANDOZÁS MALÁJ-FÉLSZIGETEN. Körutazás Malájziában tengerparti nyaralással Langkawin 2013. március 21-április 02.

KALANDOZÁS A MALÁJ-FÉLSZIGETEN KALANDOZÁS MALÁJ-FÉLSZIGETEN. Körutazás Malájziában tengerparti nyaralással Langkawin 2013. március 21-április 02. KALANDOZÁS A MALÁJ-FÉLSZIGETEN KALANDOZÁS MALÁJ-FÉLSZIGETEN Körutazás Malájziában tengerparti nyaralással Langkawin 2013. március 21-április 02. KUALA LUMPUR MODERN ÉS RÉGI ARCA, MALACCA GYARMATI EMLÉKEI,

Részletesebben

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadási év, 2014 A perkátai Győry-kastély parkja fenntartható hasznosítása Győry kastély és Perkáta Perkáta település Fejér megyében

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT ÉSZAK-EURÓPA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ, MAGYAR TURIZMUS ZRT.

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT ÉSZAK-EURÓPA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ, MAGYAR TURIZMUS ZRT. A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT ÉSZAK-EURÓPA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ, MAGYAR TURIZMUS ZRT. MIRŐL IS LESZ MA SZÓ? A PREZENTÁCIÓ KÉSZÍTÉSÉHEZ FELHASZNÁLT ADATOK Másodlagos adatok

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első fél évében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel Kelet,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

A falusi vendéglátás, mint a helyi értékek kihasználásának lehetősége. Ricz András Regionális Tudományi Társaság Szabadka

A falusi vendéglátás, mint a helyi értékek kihasználásának lehetősége. Ricz András Regionális Tudományi Társaság Szabadka A falusi vendéglátás, mint a helyi értékek kihasználásának lehetősége Ricz András Regionális Tudományi Társaság Szabadka Helyi értékek - vonzerőleltár Kulturális hagyaték Természetvédelmi értékek Turisztikai

Részletesebben

Pomáz, Nagykovácsi puszta

Pomáz, Nagykovácsi puszta Pomáz, Nagykovácsi puszta A Pomáz és Pilisszentkereszt között elhelyezkedő majorság a Pilis védett természeti értékeinek területén fekszik és egyben egy jelentős középkori romegyüttes helyszíne is. Az

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

Eredményes értékesítés.

Eredményes értékesítés. Eredményes értékesítés. Egy belföldi vidéki wellness szálloda kínált kedvezményes, belföldi utazási lehetőséget. A szolgáltatás értékesítésénél a kedvező ár volt a motiváció. Az esettanulmány jól szemlélteti,

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat T Á J T E R V M Ű H E L Y SZOLGÁLTATÓ ÉS TANÁCSADÓ KFT. 8261 Badacsony, Római u. 197. e-mail: laposaj@bazaltbor.hu Megalapozó vizsgálat Óbudavár településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1855/2015

Részletesebben

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért! Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai

Részletesebben

Magyar Hotel Monitor meteo: 2012 Q1 & Q2. Puczkó László ügyvezető igazgató

Magyar Hotel Monitor meteo: 2012 Q1 & Q2. Puczkó László ügyvezető igazgató Magyar Hotel Monitor meteo: 2012 Q1 & Q2 Puczkó László ügyvezető igazgató 1 133 szálloda napi adatai 29 településről 2 2010 2011 120% 110% 100% 90% 80% 70% 60% 3*, 3* Superior - Bp 3*, 3* Superior - Nem

Részletesebben

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei Balatonfüred és környéke gyöngyszemei azaz Balatonfüred és a Kelet-balatoni Kistérség mikro-régiójának összefogása az egész éves kulturális, egészség- és borturizmus fenntartható fejlôdéséért. Balatonfüred

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS III. rész TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS A turisztikai vonzerő-fejlesztésbe azon tevékenységeket soroljuk, amelyek a város idegenforgalmát növelik. A turisztikai vonzerő-fejlesztésnek vagy más szóval turisztikai

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken Mi a borút? A borút definíciója: olyan összetett turisztikai termék, mely sajátos egyedi kínálattal rendelkezik, szervezett

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

ÉRD ÓFALU TURISZTIKAI FEJLESZTÉSEIT MEGALAPOZÓ

ÉRD ÓFALU TURISZTIKAI FEJLESZTÉSEIT MEGALAPOZÓ MODERN VÁROSOK PROGRAM ÉRD ÓFALU TURISZTIKAI FEJLESZTÉSEIT MEGALAPOZÓ TANULMÁNY ELŐZETES EGYEZTETÉSI DOKUMENTUM MEGBÍZÓ: Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata KÉSZÍTETTE: ECORYS MAGYARORSZÁG Kft. 2015. december

Részletesebben

A Duna mente örökségi potenciálja

A Duna mente örökségi potenciálja A Duna mente örökségi potenciálja az EuroVelo 6 kerékpárút a Duna mentén (Rajka Budapest) régészeti szempontból Jövőkép a Duna mentén, Rajka Budapest workshop 2014. május 30. Újlaki Zsuzsánna főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

SZIGETHALOM VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZIGETHALOM VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2009. 115 VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Szigethalom Város IVS Készült: 2009.12.17. Szigethalom Város

Részletesebben