ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK. Bv. Biztonsági ismeretek c. tárgyból. 1. Büntetés-végrehajtás biztonsági rendszere és annak feltételei (elemei).

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK. Bv. Biztonsági ismeretek c. tárgyból. 1. Büntetés-végrehajtás biztonsági rendszere és annak feltételei (elemei)."

Átírás

1 1 ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK Bv. Biztonsági ismeretek c. tárgyból 1. Büntetés-végrehajtás biztonsági rendszere és annak feltételei (elemei). 2. A biztonsági tevékenység fogalma, a főbb biztonsági feladatok, valamint a biztonsági tevékenységre ható alapelvek. 3. A biztonsági tevékenység irányítása és ellenőrzése. 4. A szolgálattervezés- és szervezés általános és speciális szabálya. 5. A biztonsági tevékenységet ellátók eligazítása és váltása. 6. A biztonsági tevékenység differenciálása. 7. A bv. objektumainak őrzése, védelme, valamint az objektumokba történő be- és kilépés szabályai. 8. A büntetés-végrehajtás belső rendje és annak fenntartására szolgáló biztonsági intézkedések. 9. A szállítás és előállítás közbeni őrzés és felügyelet szabályai. 10. A fogvatartottak munkavégzése közbeni őrzés és felügyelet szabályai. 11. Az egyéb biztonsági feladatok (látogatás biztosítás, szabadlevegőn tartózkodás biztosítása, polgári egészségügyi intézményben elhelyezett fogvatartott őrzése, vagy ellenőrzése). 12. A személyi állomány riadóztatásának szabályai. 13. A kényszerítő eszközök alkalmazására vonatkozó általános és speciális szabályok. 14. A lőfegyverhasználattal és a lőgyakorlatok végrehajtásával kapcsolatos általános és speciális szabályok. 15. A fogolyszökés bekövetkezése esetén teendő intézkedések. 16. A terrorcselekmény (túszejtés) bekövetkezése esetén teendő intézkedések. 17. A büntetés-végrehajtás és a rendőrség szervezetének együttműködése. 18. A büntetés-végrehajtás csapatszolgálati tevékenysége (a fogolyszökés és a terrorcselekmény kivételével).

2 2 1) Büntetés-végrehajtás biztonsági rendszere és annak feltételei (elemei). A büntetés-végrehajtási szervezet (a továbbiakban: bv. szervezet) biztonsági rendszere azon szabályi, tárgyi, személyi és szervezeti elemek összessége, amelyek biztosítják a bv. szervezet jogszabályokban meghatározott feladatainak biztonságos körülmények közötti ellátását. A bv. szervezetnek olyan biztonsági rendszert kell kialakítania, amely folyamatosan biztosítja: a. a fogvatartottak őrzését, felügyeletét, ellenőrzését, b. a bv. szerv őrzését, védelmét, c. a bv. szervezet jogszabályban meghatározott feladatainak biztonságos körülmények közötti ellátását. A bv. szervezet biztonsági rendszerének elemei: a. a rendelkezésre álló személyi állomány, b. a bv. szervezet tevékenységére vonatkozó jogszabályok és alacsonyabb szintű rendelkezések, c. a biztonsági létesítmények, biztonsági berendezések, technikai- és kényszerítő eszközök, okmányok, d. valamint a szervezeti felépítés. Biztonsági feladatot a bv. szervezet hivatásos állományának az a tagja láthat el, aki: a. kiképzett, b. ismeri az adott feladat végrehajtásának, a kényszerítő eszközök, fegyverműszaki szakanyagok, a biztonsági berendezések, technikai eszközök alkalmazásának és kezelésének szabályait, c. a napi szolgálatteljesítésre egészségügyi szempontból alkalmas és nem áll bódítószer hatása alatt. A bv. szerv vezetője a fogvatartottak felügyeletével és ellenőrzésével a bv. szervvel közalkalmazotti-, illetve munkajogviszonyban álló személyt is megbízhat. A bv. szervezet személyi állományának tagja a biztonsági feladatok végrehajtása során köteles a hatályos jogszabályi és egyéb szabályozók rendelkezéseit betartani. A bv. biztonsági rendszerének olyan biztonságos állapotot kell biztosítania, amelyben a bv. szerv (intézet, intézmény, gazdálkodó szervezet) területén, valamint azon kívül - de bv feladatot ellátó - tartózkodó személyek - fogvatartottak esetében a jogszabályokban meghatározott korlátozásokon túl - életét, testi épségét, személy szabadságát, az ott lévő anyagi javakat, továbbá a bv. szerv rendjét, feladatának végrehajtását a veszélyeztetés

3 3 folyamatos fennállása ellenére lehetővé teszi. Ebben az állapotban a társadalom, a fogvatartottak, a személyzet, illetve a bv. javai, azok állapota, épsége nincs veszélyben, illetve a veszély megelőzésére, elhárítására előre kidolgozott és begyakorolt eljárások, módszerek állnak rendelkezésre, melyekhez a szükséges élő erő, tudás és anyagi háttér is biztosított. Ezt az állapotot folyamatosan fenn kell tartani, ami azt jelenti, hogy napi 24 órában azonos szinten kell működtetni a biztonsági rendszert. Ez a folyamatos, váltásos munkarend alkalmazásával lehetséges. A folyamatosságnak ki kell terjednie a fogvatartottak őrzésére, felügyeletére és ellenőrzésére, valamint a bv. szerv őrzésére és védelmére. Az őrzés Az őrzés fogalmát a szabadságvesztés és előzetes letartóztatásról szóló 6/1996. (VII.12.) IM rendelet (a továbbiakban: Bv. szabályzat) határozza meg. Az őrzés a fogvatartott meghatározott helyen való tartására, életének és testi épségének a megóvására, az intézet és az ahhoz tartozó létesítmények, illetve területek védelmére irányuló tevékenység, amelyet jogszabály alapján rendszeresített lőfegyverrel, illetve technikai eszközökkel, vagy szolgálati kutyával látnak el. (Bv. szabályzat 37. (1) bekezdés) A felügyelet A felügyelet a fogvatartott meghatározott helyen való tartózkodásának, tevékenységének folyamatos közvetlen, vagy közvetett - irányítása. (Bv. szabályzat 37. (2) bekezdés.) Az ellenőrzés Az ellenőrzés a fogvatartott meghatározott helyen való tartózkodásának, tevékenységének az időszakos figyelemmel kísérése. (Bv. szabályzat 37. (3) bekezdés.) A büntetés-végrehajtás végrehajtói szintje Intézetek A büntetés-végrehajtási intézetek a jogszabályok az országos parancsnok intézkedései és parancsai, valamint a szervezeti és működési szabályzatokban foglaltak alapján ellátják a büntetések és intézkedések végrehajtásával járó feladatokat, a fogvatartottak - köztük a kóros elmeállapotúak - gyógykezelését, elmemegfigyelését és kivizsgálását. Intézet a következők figyelembevételével alapítható: a büntetések és intézkedések jellegére, a végrehajtási fokozatra (fegyház, börtön, fogház), a fogvatartottak életkorára (fiatalkorúak), a fogvatartottak nemére (női börtön), egyéb végrehajtási sajátosságra. Az országban összesen 31 büntetés-végrehajtási szerv található, amelyeket tovább lehet csoportosítani az illetékességi szempontból és működési jellegük szempontjából. a. Országos és regionális végrehajtó intézetek (összesen 17 egység) Alapvető feladataik ezen intézeteknek a jogerős bírói ítéletek (büntetések és intézkedések) végrehajtása. Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet Balassagyarmati Fegyház és Börtön Budapesti Fegyház és Börtön

4 4 Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézete (Tököl) Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézete (Kecskemét) Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézete (Szirmabesenyő) Kalocsai Fegyház és Börtön Márianosztrai Fegyház és Börtön Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön Sopronkőhidai Fegyház és Börtön Szegedi Fegyház és Börtön Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézet Váci Fegyház és Börtön b. A megyei büntetés-végrehajtási intézetek (14 egység) Ezen intézeteknek az alapvető feladata, hogy az előzetes letartóztatásokat foganatosítsák. Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet Baranya Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Békés Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Közép-Dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet Győr-Moson-Sopron Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Hajdú-Bihar Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Somogy Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Tolna Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Vas Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Veszprém Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Zala Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Intézmények A bv. szervek egyes szociális és egészségügyi feladatok ellátására, anyagi-technikai ellátására, a személyi állomány oktatására, továbbképzésére, büntetés-végrehajtási intézmény (a továbbiakban: intézmény) alapítható. Összesen négy ilyen intézményt működtet a büntetés-végrehajtás. Ezek a következők: 1. Bv. Szervezet Oktatási Központja 2. Büntetés-végrehajtási Szervezet Továbbképzési és Rehabilitációs Központja Ezekben az intézményekben folyik a bv. szervezet személyi állományának oktatása, képzése, továbbképzése. 3. Bv. Központi Kórház 4. Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet (IMEI) A fogvatartottak egészségügyi ellátást és a kóros elmeállapotú fogvatartottak gyógyítását, kezelését végzik. Gazdálkodó szervezetek A bv. harmadik szervezeti egysége a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott, és a szabadságvesztés végrehajtásának a célja elérése érdekében működtetett gazdálkodó

5 5 szervezetek, melyek kizárólagos állami tulajdonban vannak. Összesen tizenkét ilyen egység működik, melyek a gazdasági tevékenységüket az érvényes jogszabályok és az igazságügyminiszter rendelkezései alapján végzik. A gazdálkodó szervezetek vagyonára az igazságügyminiszter zálogjogot alapíthat. A gazdálkodó szervezetek részére az elítéltek foglalkoztatásából eredő sajátos és indokolt többletkiadásokat - a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott mértékben - a központi költségvetés megtéríti. A fegyveres erők és a rendvédelmi szervek beszerzéseiknél - hasonló értékű, minőségű árfekvésű ajánlat esetén - a bv. gazdálkodó szervezeteinek ajánlatát előnyben részesítik.(sztv. 9. (1), (2), (3),(4) bekezdés) A büntetés-végrehajtás gazdasági társaságai szakmai tevékenységük alapján az ipari, ezen belül elsősorban a könnyűipari, valamint a mezőgazdasági ágazathoz tartoznak. A társaságok termelési profilja változatos: textil-, ruha-, bútor-, asztalos-, papír-, fém- és egyéb vegyesipari, valamint nagyüzemi mezőgazdasági tevékenységet végeznek. A Kft-k mai profilját még évtizedekkel ezelőtt, a jogelőd vállalatok létrehozásakor alakították ki, az akkori gazdasági politikai érdekekhez igazítva. Jellemzőjük, hogy kis területen, nagy létszámú betanított munkás foglalkoztatását teszi lehetővé. Azóta ugyan történtek módosítások, de alapvető struktúraváltásra, a DUNA PAPÍR Kft kivételével, nem volt lehetőség. A tevékenységek alapvetően három részre bonthatóak: saját, illetve kooperációs termékek előállítására, és bérmunkára. E három területen a társaságok ma is jelentős kapacitással rendelkeznek. Bizonyos feltételek biztosítása mellett lehetséges az elítéltek külső munkahelyen való foglalkoztatása is. Ipari jellegű gazdasági társaságok: DUNA-MIX Ipari Kereskedelmi Szolgáltató Kft. ÁBRÁND-ÁGYNEMŰ Fehérneműgyártó és Forgalmazó Kft. Kalocsai Konfekcióipari Termelő és Kereskedelmi Kft. Nagyfa-Alföld Mezőgazdasági és Vegyesipari Kft. Ipoly Cipőgyár Termelő és Szolgáltató Kft. BUFA Budapesti Faipari Termelő és Kereskedelmi Kft. Sopronkőhidai Szövő és Ruhaipari Kft. DUNA PAPÍR Termelő Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. NOSTRA Vegyesipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Mezőgazdasági jellegű gazdasági társaságok Állampusztai Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. Annamajori Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. Pálhalmai Agrospeciál Mezőgazdasági Termelő, Értékesítő és Szolgáltató Kft. A bv. szervezetének működési jellegét tekintve: 1) Országos végrehajtó intézetek Megyei jellegű intézetek Ellátással kapcsolatos Irányítással kapcsolatos Oktatással kapcsolatos, stb. 2) Foglalkoztatás jellege szerint: ipari, mezőgazdasági. 3) Objektum őrzés és védelem szempontjából

6 6 nyitott, félig nyitott, vagy félig zárt, zárt Ezen feltételek figyelembe vételével a büntetés-végrehajtási intézetek, intézmények és gazdálkodó szervezetek biztonsági rendszere is bizonyos pontokon eltér egymástól. Vagyis más lesz a biztonsági rendszere egy nyitott mezőgazdasági intézetnek, mint egy országos zárt intézetnek, stb., de az általános szabályoknak ezekben az intézetekben is érvényesülniük kell. Azaz folyamatosan kell biztosítania az intézetben fogva tartott személyek őrzését, felügyeletét vagy ellenőrzését, és az objektum őrzését és védelmét. A rendelkezésre álló személyi állomány (személyi feltétel) A bv. szervezet személyi állománya állhat: hivatásos büntetés - végrehajtási szolgálati jogviszonyban, külön jogszabályban meghatározott munkakörök esetén közalkalmazotti és köztisztviselői jogviszonyban álló személyekből, valamint a gazdálkodó szervezeteknél hivatásos büntetés végrehajtási szolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, vagy munkajogviszonyban lévő személyekből. A közalkalmazott, köztisztviselő, illetve munkaviszonyban álló személy, olyan munkakört tölthet be, amelyhez a hivatásos jogviszony létesítésének sajátos feltételei nem szükségesek. A továbbiakban csak a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló szervezeti tagokkal foglalkozunk, mivel biztonsági tevékenységet a jogszabály szerint - kevés kivételtől eltekintve - csak ők láthatnak el. Első szint Az első szint a hivatásos szolgálati jogviszony létesítésének általános feltételeit tartalmazza. Az ide vonatkozó szabályokat az évi XLIII. tv. tartalmazza, amely a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szól. (a továbbiakban: Hszt.) A szolgálati viszony jellege A szolgálati viszony az állam és a hivatásos állomány tagja között létrejött különleges közszolgálati jogviszony, amelyben mindkét felet a sajátos szolgálati körülményeknek megfelelő, e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg. A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból fakadó kötelmeit a fegyveres szerv rendeltetés szerinti feladatainak megvalósítása érdekében önkéntes vállalás alapján, élethivatásként, szigorú függelmi rendben, életének és testi épségének kockáztatásával, egyes alapjogai korlátozásának elfogadásával teljesíti. A szolgálati viszony létesítésének feltételei: Hivatásos szolgálati viszony önkéntes jelentkezés alapján azzal a 18. életévét betöltött, de 37 évnél nem idősebb, cselekvőképes, állandó belföldi lakóhellyel rendelkező, a rendfokozati állománycsoporthoz meghatározott iskolai végzettségű, szakképzettségű magyar állampolgárral létesíthető, a) aki a hivatásos szolgálatra egészségi, pszichikai és fizikai szempontból alkalmas, b) akinek életvitele nem kifogásolható és hozzájárul annak a szolgálati viszony létesítése előtti, valamint a szolgálati viszony fennállása alatti ellenőrzéséhez,

7 b) terrorcselekmény 7 c) aki elfogadja egyes alkotmányos jogainak e törvény szerinti korlátozását, d) aki tudomásul veszi, hogy szolgálati viszonya fennállása alatt szolgálata törvényes ellátását tudta és beleegyezése nélkül törvényben meghatározott szerveknél és módon ellenőrizhetik (a továbbiakban: megbízhatósági vizsgálat), e) aki hozzájárul a jogszabályokban meghatározott szintű nemzetbiztonsági ellenőrzéséhez, ha az a beosztása ellátásához szükséges. Második szint A Hszt.-ben meghatározott feltételek megléte mellett rendelkeznie kell a munkakör betöltéséhez, azokkal a pszichikai feltételekkel, amelyek alkalmassá teszik őket arra, hogy feladatukat a fogvatartott emberek között emberséges módon lássák el. (Sztv. 10. (4) bekezdés) Harmadik szint Biztonsági feladatot a bv. szervezet hivatásos állományának az a tagja láthat el, aki: kiképzett, ismeri az adott feladat végrehajtásának, a kényszerítő eszközök, fegyverműszaki szakanyagok, a biztonsági berendezések, technikai eszközök alkalmazásának és kezelésének szabályait, a napi szolgálatteljesítésre egészségügyi szempontból alkalmas és nem áll bódítószer hatása alatt. A bv. szerv vezetője a fogvatartottak felügyeletével és ellenőrzésével a bv. szervvel közalkalmazotti-, illetve munkajogviszonyban álló személyt is megbízhat. A fogvatartotti állomány (személyi feltételek) A Btk. alapján 40. (1) A szabadságvesztés életfogytig vagy határozott ideig tart. (2)39 A határozott ideig tartó szabadságvesztés legrövidebb tartama két hónap, leghosszabb tartama tizenöt év; életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntetendő bűncselekmény, bűnszervezetben, különös vagy többszörös visszaesőként történő elkövetés, továbbá halmazati vagy összbüntetés esetén húsz év. (3)40 Életfogytig tartó szabadságvesztés azzal szemben szabható ki, aki a bűncselekmény elkövetésekor a huszadik életévét betöltötte. 41. (1) A szabadságvesztést büntetés-végrehajtási intézetben, fegyház, börtön vagy fogház fokozatban kell végrehajtani. (2) A szabadságvesztés végrehajtásának rendjét, valamint az elítélt kötelezettségeit és jogait külön jogszabály határozza meg. (3) A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelnek az elítéltnek azok az állampolgári jogai és kötelezettségei, amelyek a büntetés céljával ellentétesek, így különösen, amelyekre a közügyektől eltiltás kiterjed. 42. (1)41 Fegyházban kell végrehajtani az életfogytig tartó szabadságvesztést. (2) Fegyházban kell végrehajtani a háromévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést, ha a) állam vagy emberiség elleni bűncselekmény (X. és XI. Fejezet), (261. ), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (262. ), visszaélés

8 2.44 az 3.45 visszaélés 8 robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (263. ), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel [263/A. (1) (3) bek.], haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel visszaélés (263/B. ), bűnszervezetben részvétel (263/C. ), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (264/C. ), emberölés, az emberrablás, az emberkereskedelem, az erőszakos közösülés, a szemérem elleni erőszak, a közveszélyokozás, a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése és a rablás súlyosabban minősülő esetei [166. (2) bek., 175/A. (2) (4) bek., 175/B. (3) (5) bek., 197. (2) (3) bek., 198. (2) (3) bek., 259. (2) (3) bek., 261/A. (3) bek., 321. (3) (5) bek.], kábítószerrel súlyosabban minősülő esetei [282. (2) bek., 282/A. (2) és (3) bek., 282/B. (2) és (3) bek.], c) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető katonai bűncselekmények (XX. Fejezet) miatt szabták ki. (3)46 Fegyházban kell végrehajtani a két évi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést, ha az elítélt többszörös visszaeső, vagy a bűncselekményt bűnszervezetben követte el. 43. Börtönben kell végrehajtani a szabadságvesztést a 42. esetét kivéve, ha a) bűntett miatt szabták ki, b) vétség miatt szabták ki, és az elítélt visszaeső. 44. Fogházban kell végrehajtani a vétség miatt kiszabott szabadságvesztést, kivéve, ha az elítélt visszaeső. 45. (1)47 Ha a bíróság szabadságvesztést alkalmaz, fegyházat, börtönt vagy fogházat szab ki. (2) A büntetés kiszabásánál irányadó körülményekre (83. ) különösen az elkövető személyiségére és a bűncselekmény indítékára tekintettel a törvényben előírtnál eggyel szigorúbb vagy enyhébb végrehajtási fokozat határozható meg. 46. (1) A büntetés végrehajtása alatt tanúsított kifogástalan magatartás esetén a bíróság úgy rendelkezhet, hogy a büntetés hátralevő részét eggyel enyhébb fokozatban kell végrehajtani; ha pedig az elítélt a büntetésvégrehajtás rendjét ismételten és súlyosan megzavarja, a bíróság elrendelheti, hogy a büntetés hátralevő részét eggyel szigorúbb fokozatban hajtsák végre. (2) Az elítélt megváltozott magatartására figyelemmel a bíróság az (1) bekezdés alapján hozott határozatát hatályon kívül helyezheti. (3)48 Életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés végrehajtása során az (1) bekezdés nem alkalmazható. 6/1996. IM rendelet alapján 24. (1) Az elítéltet, közvetlenül az intézetbe való befogadása után írásban tájékoztatni kell a törvényben meghatározott kényszerítő eszközök használatának a lehetőségéről. (2) Az elítélt részére az elhelyezését követő huszonnégy órán belül át kell adni a szabadságvesztés végrehajtásának a rendjéről, a jogairól és a kötelezettségeiről szóló tájékoztatót, az intézet házirendjét, valamint ki kell oktatni a legfontosabb balesetvédelmi és tűzvédelmi előírásokra. Ha az elítélt írni, olvasni nem tud, a tájékoztatást szóban kell elvégezni, és annak megtörténtét az elítélt jelenlétében, két tanú aláírásával, írásban kell rögzíteni. (3) Az intézetnek biztosítani kell, hogy az elítélt az (1) (2) bekezdésekben meghatározott tájékoztatók tartalmát megismerhesse, ennek érdekében meg kell adni a szükséges segítséget és a folyamatos tájékozódás lehetőségét. 38. (1) Zárkában kell elhelyezni a) a fegyház fokozatú, illetve általában a börtön fokozatú elítéltet; b) a biztonsági okból elkülönített elítéltet;

9 9 c) az ideiglenesen befogadott elítéltet; d) a különleges biztonságú körletre, illetve zárkába helyezett elítéltet. (2) Lakóhelyiségben lehet elhelyezni a) a fogház, kivételesen a börtön fokozatú elítéltet; b) azt az elítéltet, aki a szabadságvesztést enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazásának az elrendelése alapján tölti; c) az átmeneti csoportba helyezett elítéltet; d) a szabadságát töltő elítéltet. 39. (1) Az elhelyezés során a) a különböző végrehajtási fokozatba tartozókat egymástól, b) a férfiakat a nőktől, c) a fiatalkorúakat a felnőttkorúaktól, d) az előzetesen letartóztatottakat az elítéltektől, e) a fekvőbetegeket az egészségesektől, a betegek közül a fertőzőket a nem fertőzőektől, a HIV-fertőzőtteket a többi fogvatartottól el kell különíteni. (2) Jogszabály az (1) bekezdésben foglaltakon túl, az elkülönítés egyéb szempontjait is meghatározhatja. (4) Az elkülönítést külön körleten, ennek elkülönített részén, illetve külön zárkában vagy lakóhelyiségben kell végrehajtani. 40. (1)46 A gyógykezelés érdekében a különböző végrehajtási fokozatú elítéltek a kórteremben, a betegszobában, a fertőző elkülönítőben, illetőleg az e célra kijelölt zárkában közösen helyezhetők el. (2)47 Végrehajtási fokozattól függetlenül az elítéltek az adott csoporton, részlegen vagy körleten belül együtt helyezhetők el a gyógyító-nevelő és az átmeneti csoportban, a prevenciós részlegen, a hosszú időre ítéltek körletén, valamint az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása során és az anya-gyermek együttes elhelyezése esetén. (3) A különböző végrehajtási fokozatú elítéltek a munkahelyen együtt dolgozhatnak, az iskolai oktatásban, szakmai képzésben, a sport és a kulturális, valamint a vallási rendezvényeken, illetve az orvosi (egészségügyi) rendelésen közösen részt vehetnek, a szabad levegőn, illetőleg a közös étteremben együtt tartózkodhatnak. 41. (1) Az elítéltek elhelyezési körletét az intézet egyéb területeitől, az egyes körletrészeket pedig szükség szerint egymástól el kell különíteni. (2) Az elhelyezési körleteket és az elítéltek munkahelyeit biztonsági szempontból minősíteni kell. A parancsnok határozza meg, hogy a körleten, illetve a munkahelyen milyen biztonsági csoportba sorolt elítélt helyezhető el, illetőleg foglalkoztatható. (3)48 A fegyház fokozatú, továbbá a 47. és 47/A. hatálya alá tartozó elítéltek zárkáinak az ajtaját zárva kell tartani. (4) Ha a fegyház fokozatú elítélt számára az intézet meghatározott részén a felügyelet nélküli mozgást engedélyezték, vagy az elítélt átmeneti csoportba került, a zárkák ajtaját a napirendben meghatározott ideig kell nyitva tartani. A parancsnok a fegyház fokozatú elítélteknél a zárkaajtók nyitvatartását kivételesen egyéb esetekben is engedélyezheti. (5) A börtön, illetve a fogház fokozatú elítéltnél a zárka, illetve a lakóhelyiség ajtaját a reggeli létszámellenőrzéstől az esti létszámellenőrzésig a napirendben meghatározott esetektől vagy a parancsnok eltérő rendelkezésétől eltekintve nyitva kell tartani. (6) Arra az időre amikor az elítéltek nem tartózkodnak a zárkában vagy a lakóhelyiségben, az ajtókat zárva kell tartani A fogvatartottak biztonsági csoportba sorolása 42. (1) Az elítéltet a befogadási bizottság a fogvatartás biztonságára való veszélyesség növekvő mértéke szerint az I., a II., a III., illetve a IV. biztonsági csoportba sorolja.

10 A (1) 10 (2) A biztonsági csoportba való besorolásnál a) az elkövetett bűncselekményt (annak jellegét és körülményeit), a szabadságvesztés időtartamát és végrehajtási fokozatát, a szabadságvesztésből még le nem töltött időt, a feltételes szabadságra bocsátás esedékességének az időpontját, b) az elítélt személyiségét, előéletét, egészségi és fizikai állapotát, kapcsolattartását, c) új büntetőeljárás indítása esetén az ennek alapjául szolgáló magatartás jellegét és körülményeit, d) az intézet, illetve a foglalkoztatás biztonsági szempontú sajátosságait kell figyelembe venni. (3) A (2) bekezdésben foglalt szempontok értékelése alapján a) az I. biztonsági csoportba lehet besorolni azt az elítéltet, aki az intézet rendjét várhatóan betartja, szökésétől vagy más bűncselekmény elkövetésétől nem kell tartani, és a biztonságos fogvatartás általában ellenőrzéssel is biztosítható; b) a II. biztonsági csoportba lehet besorolni az elítéltet, ha arra lehet következtetni, hogy veszélyeztetheti az intézet rendjét, a biztonságos fogvatartás azonban felügyelettel vagy ellenőrzéssel is biztosítható; c) a III. biztonsági csoportba az elítélt akkor sorolható, ha arra lehet következtetni, hogy az intézet rendjével tudatosan szembehelyezkedik, és a biztonságos fogvatartás csak őrzéssel vagy felügyelettel biztosítható; d) a IV. biztonsági csoportba kell besorolni azt az elítéltet, akinél alapos okkal arra lehet következtetni, hogy az intézet rendjét súlyosan sértő cselekményt, szökést, a saját vagy mások életét, testi épségét sértő vagy veszélyeztető magatartást fog tanúsítani, illetve ilyen cselekményt már elkövetett, és a biztonságos fogvatartás csak őrzéssel, kivételesen felügyelettel biztosítható (4) Ha a biztonsági csoportba való besoroláshoz szükséges adatok, ismeretek hiányosak, azok megszerzéséig az elítéltet a III. biztonsági csoportba kell besorolni. 43. (1) Az elítélt biztonsági csoportba sorolását legalább évenként, a III. biztonsági csoportba soroltaknál legalább hat hónaponként, a IV. biztonsági csoportba soroltaknál legalább három hónaponként a befogadási bizottság felülvizsgálja. (2) A besorolás alapjául szolgáló körülmények változása esetén a befogadási bizottság halaszthatatlan esetben a parancsnok az elítélt biztonsági csoportját az (1) bekezdés szerinti határidőktől függetlenül is köteles megváltoztatni. 44. (1) A biztonsági csoportba való besorolás az elítélt törvényben meghatározott jogait nem érinti, a különböző biztonsági csoportokban a jogok gyakorlásának módját és rendjét az intézet házirendje határozza meg. (2) A biztonsági csoportba való besorolás indokairól az elítélt csak akkor tájékoztatható, ha a tájékoztatás a fogvatartás biztonságát nem veszélyezteti. A törvényerejű rendelet alapján a szabadságvesztés végrehajtásának rendje szabadságvesztést a bíróság által meghatározott fokozatban fegyházban, börtönben vagy fogházban és a büntetés-végrehajtási szervezet által kijelölt, lehetőleg az elítélt lakóhelyéhez legközelebb eső büntetés-végrehajtási intézetben hajtják végre. A fegyház a börtönnél, a börtön a fogháznál szigorúbb végrehajtási mód. 24/A. 65 Ha az elítélten több határozott tartamú, összbüntetésbe nem foglalható szabadságvesztést kell végrehajtani, előbb mindig a legszigorúbb fokozatút, az azonos végrehajtási fokozatban lévő szabadságvesztések közül pedig azt kell végrehajtani, amelyikből az elítélt nem bocsátható feltételes szabadságra. (2) A szabadságvesztés folyamatban lévő végrehajtását az (1) bekezdés szerinti végrehajtási sorrend érvényesítése érdekében meg kell szakítani. 25. (1) A szabadságvesztés végrehajtása során biztosítani kell az elítélt

11 a)66 őrzését, b)67 őrzése, c)68 külső a)70 rövid a)71 rövid (1) 11 felügyeletét és ellenőrzését, b) elhelyezését, élelmezését, ruházatát és egészségügyi ellátását, c) neveléséhez és oktatásához szükséges feltételeket, d) munkáltatását, e) a büntetés céljával nem ellentétes jogainak gyakorlását. (2) A szabadságvesztés végrehajtásának egyes fokozataiban eltérő az elítélt a) elkülönítése a külvilágtól, felügyelete és ellenőrzése, c) büntetés-végrehajtási intézeten belüli mozgása, d) életrendje, e) személyes szükségleteire fordítható összeg, f) jutalmazása és fenyítése, g) részvétele az elítéltek öntevékeny szervezeteiben. 26. (1) A fegyház a szabadságvesztés szigorúbb végrehajtási módja. (2) A fegyházban az elítélt a) életrendje részleteiben is meghatározott, állandó irányítás és ellenőrzés alatt áll, b) a büntetés-végrehajtási intézeten belül is csak engedéllyel és felügyelet mellett járhat, munkában kivételesen részt vehet, ha a külvilágtól a munkavégzés alatt is elkülöníthető. (3)69 Ha az elítélt a fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésből legalább egy évet kitöltött, kivételesen engedélyezhető, hogy a büntetés-végrehajtási intézetben vagy annak meghatározott részén belül felügyelet nélkül, ellenőrzés mellett járjon, és a büntetésvégrehajtási intézeten kívüli munkában részt vegyen. 27. A börtönben az elítélt tartamú eltávozása kivételesen engedélyezhető, amelynek időtartama a szabadságvesztésbe beszámít, külső munkában kivételesen vehet részt, b) életrendje meghatározott, irányítás és ellenőrzés alatt áll, c) a büntetés-végrehajtási intézet kijelölt területén szabadon járhat. 28. (1) A fogház a szabadságvesztés enyhébb végrehajtási módja. (2) A fogházban az elítélt tartamú eltávozása engedélyezhető, amelynek időtartama a szabadságvesztésbe beszámít, külső munkában részt vehet, b) életrendje részben meghatározott, szabad idejét belátása szerint használhatja fel, c) a büntetés-végrehajtási intézet területén szabadon járhat. 28/A. 72 A fogház, illetőleg a börtön végrehajtásának általános szabályainál enyhébb végrehajtási szabályok akkor alkalmazhatók, ha különösen az elítélt személyiségére, előéletére, életvitelére, családi körülményeire, bűnözői kapcsolataira, a szabadságvesztés során tanúsított magatartására, az elkövetett bűncselekményre, a szabadságvesztés tartamára tekintettel a szabadságvesztés célja az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazásával is elérhető. (2) Az enyhébb végrehajtási szabályok nem alkalmazhatók, ha a) az elítélt a szabadságvesztésből az előzetes fogvatartásban a szabadságvesztés foganatbavételét közvetlenül megelőzően folyamatosan töltött időt is beszámítva a feltételes szabadságra bocsátásig esedékes időtartam felét nem töltötte le; b) az elítélt a szabadságvesztésből fogház fokozatban legalább 3 hónapot, börtön fokozatban legalább 6 hónapot nem töltött le; c) az elítélt a törvény értelmében [Btk. 47. (4) bekezdés], vagy a bíróság határozata folytán nem bocsátható feltételes szabadságra; d) az elítélt ellen újabb büntetőeljárás van folyamatban;

12 77 a (1) 12 e) az elítélttel szemben újabb szabadságvesztés végrehajtására érkezik értesítés, és a büntetések nincsenek összbüntetésbe foglalva; f) a bíróság jogerős ítéletében fegyházbüntetésre elítélt a szabadságvesztés fokozatának enyhítésével (Btk. 46. ) tölti börtönbüntetését.73 (3) Az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása esetén az elítélt a) huszonnégy órát, kivételesen negyvennyolc órát meg nem haladó időre havonta legfeljebb négy alkalommal eltávozhat a büntetés-végrehajtási intézetből azokon a napokon, amelyeken nem végez munkát; b) a személyes szükségletére fordítható pénzt készpénzben is megkaphatja, és azt a büntetés-végrehajtási intézeten kívül költheti el; c) a látogatóját a büntetés-végrehajtási intézeten kívül is fogadhatja; d) felügyelete mellőzhető, amikor a büntetés-végrehajtási intézeten kívül dolgozik. (4) Az elítélt köteles bejelenteni, hogy az eltávozás ideje alatt hol tartózkodik. (5)74 Az eltávozás időtartama a szabadságvesztésbe beszámít. (6)75 Ha az elítélt az eltávozással, illetőleg a büntetés-végrehajtási intézeten kívüli munkavégzéssel kapcsolatos magatartási szabályokat ismételten vagy súlyosan megszegi, így különösen, ha az eltávozásról önhibájából nem az előírt időn belül tér vissza, vagy más, súlyos fegyelemsértést követ el, illetve a (2) bekezdésben meghatározott okok bekövetkeznek, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka felfüggeszti az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazását és előterjesztést tesz a büntetés-végrehajtási bírónak az enyhébb végrehajtási szabályok megszüntetése iránt. 29. (1) Azt az elítéltet, aki büntetését fegyház vagy börtön fokozatban tölti és a szabadságvesztésből legalább öt évet kitöltött, a társadalomba való beilleszkedés elősegítése érdekében, a várható szabadulása előtt a) legfeljebb két évvel átmeneti csoportba lehet helyezni, b)76 (2) Az átmeneti csoportban az elítéltre irányadó büntetés-végrehajtási szabályok enyhíthetők, így különösen büntetés-végrehajtási intézetből az eltávozása engedélyezhető huszonnégy órát meg nem haladó időre, továbbá jutalomként ezt meghaladó, a 41. (3) bekezdésében meghatározott időre, és részt vehet a büntetés-végrehajtási intézeten kívüli munkában, csökkenthető az életrend meghatározottsága, a büntetés-végrehajtási intézet kijelölt területén szabadon mozoghat, a pártfogóval rendszeresen érintkezhet, az elítéltek öntevékeny szervezetének munkájában fokozottan részt vehet. (3)78 Az eltávozás időtartama a szabadságvesztésbe beszámít. (4)79 Az átmeneti csoportba helyezés megszüntethető, ha az elítélt a büntetés-végrehajtás rendjét súlyosan megsérti A szabadságvesztés végrehajtása során a nőket a férfiaktól, a fiatalkorúakat a felnőttkorúaktól el kell különíteni. (2) Az elítélteket egyedül, ha azonban ennek feltételei hiányoznak, közösen kell elhelyezni. (3) A büntetés-végrehajtási intézet házirendjét a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka határozza meg. 31. (1) Ha az elítélt kóros elmeállapotúvá [Btk. 24. (1) bekezdés] válik, és emiatt a szabadságvesztést nem lehet végrehajtani, az igazságügyi elmegyógyító intézetben kell elhelyezni. Az itt eltöltött idő a szabadságvesztésbe beszámít. (2) Gondot kell fordítani a személyiségzavarban szenvedő elítéltek gyógyítására, sajátos nevelésére és oktatására.

13 13 A jogszabályok, illetve alacsonyabb szintű rendelkezések feltétele (jogszabályi feltételek) Ezen feltétel megvalósulása is nélkülözhetetlen, ahhoz, hogy el tudja végezni a bv. személyi állománya a napi feladatait. Ehhez a feltételhez tartoznak a jogszabályok - törvények, rendeletek -, az állami irányítás egyéb jogi eszközei - pl. miniszteri utasítás -, az országos parancsnok és helyettesei által kiadott intézkedések, parancsok, továbbá a végrehajtói szinten az intézet parancsnokok intézkedései és parancsai. Jogszabályok A jogalkotó szervek a következő jogszabályokat alkotják: az Országgyűlés törvényt, a Kormány - rendeletet, a Miniszterelnök és a Kormány tagja rendeletet, az önkormányzat rendeletet. E rangsornak megfelelően - jogszabályi hierarchia - az alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. Többek között törvényben kell szabályozni: - bűncselekményeket, a büntetéseket és a büntetés-végrehajtást, Emellett az Sztv is tartalmazza, hogy a bv. szervezete részére feladatot csak törvényben lehet meghatározni. A bv. szervezetének működését és a biztonsági tevékenység végrehajtását alapvetően befolyásoló törvények: az évi XX. tv. a Magyar Köztársaság Alkotmánya, az évi 11. sz. tvr. a büntetések és intézkedések végrehajtásáról az évi IV. tv. a Büntető törvénykönyv, az évi XIX. tv. a Büntetőeljárásról, az évi XLIII. tv. a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról (Hszt), az évi CVII. tv. a büntetés-végrehajtási szervezetről (Sztv.), Ezen, törvények mellett természetesen még más törvények is tartalmaznak olyan normákat, amelyek hatnak a büntetés-végrehajtás működésére, de a biztonsági tevékenység végrehajtásához főleg ezek a jogszabályok kapcsolódnak. Kormányrendelet A Kormány az Alkotmányban meghatározott feladatkörében, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján ad ki rendeletet. 140/1996. (VIII 31.) Korm. r. a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról (a Hszt. végrehajtásáról szól) Kormány tagjának rendeletei A miniszter feladatkörében és törvényben, vagy Kormány rendeletben kapott felhatalmazás alapján ad ki rendeletet. 6/1996. (VII.12.) IM r. a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályai, Önkormányzati rendelet Adott esetben befolyásolhatja egy-egy büntetés-végrehajtási szerv működését, például egy bv. intézet építészeti jellegének megváltoztatásánál ki kell kérni az érintett települési önkormányzat képviselő - testületének véleményét.

14 14 Az állami irányítás egyéb jogi eszközei Ide tartozik a határozat, az utasítás, a szabvány, a jegybanki rendelkezés, a bankfelügyeleti rendelkezés, a statisztikai közlemény és a jogi iránymutatás. A biztonsági területre vonatkozó állami irányítás egyéb jogi eszköze jellemzően az utasítás. Az utasítás A miniszter és az országos szerv vezetője jogszabályban meghatározott irányítási jogkörében a közvetlen irányítása alá tartozó szervek tevékenységét szabályozó utasítást adhat ki. 4/2004. (IK.8.)IM. utasítás a bv. szervezet szakmai felügyeleti ellenőrzéséről. A parancs A parancs meghatározott szolgálati tevékenység vagy feladat végrehajtására vonatkozó egyedi utasítás. A szolgálat irányításának, a feladatok meghatározásának alapvető módja és eszköze, amely biztosítja a büntetés végrehajtási feladatok teljesítését, a jogszabályok, előírások érvényesítését. A parancs meghatározott személy, vagy személyek egyértelműen meghatározott köre részére adható ki Az országos parancsnok meghatározott tevékenység vagy feladat végrehajtására, illetve a hivatásos állomány tagjaira vonatkozóan egyedi döntésként parancsot ad. Országos Parancsnoki intézkedés (továbbiakban: OP. int.) Az országos parancsnok által a leggyakrabban alkalmazott, az egész büntetés-végrehajtási szervezetre vonatkozó végrehatási szabályokat tartalmazó rendelkezés, amely bármelyik szakterület munkáját szabályozhatja. Az országos parancsnok jogszabály meghozatalát nem igénylő kérdésben intézkedéssel állapítja meg az egyes rendszeresen ismétlődő tevékenységek végrehajtásának szakmai, technikai és eljárási szabályait. A biztonsági tevékenység végrehajtását jellemzően OP. intézkedések szabályozzák, az egyik ilyen alapvető fontosságú intézkedés a 1-1/27/2011. OP. intézkedés a büntetés-végrehajtási szervezet Biztonsági Szabályzatának kiadásáról. Az OP. intézkedés mellett az országos parancsnok, a helyettesei, valamint a különböző szakterületeket felügyelő főosztályok és osztályok tájékoztatókat, módszertani útmutatókat és körleveleket bocsátanak ki. Helyi, végrehajtói szinten - intézetek, intézmények-, kibocsátott rendelkezések intézetparancsnoki parancs (lásd: parancsoknál leírtak), intézetparancsnoki intézkedés az OP., vagy OP. h. intézkedések helyi szintre - a helyi jellegzetességek alapján - történő leszabályozása, valamint más, az intézet helyi működését meghatározó tevékenységek, intézet parancsnoki szabályozása A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE I.) A személyi állományra vonatkozó jogszabályok Törvény évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról

15 15 Korm. rendelet 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló évi XLIII. törvény végrehajtásáról 21/2011. (III. 2.) Korm. rendelet a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai és hozzátartozói nyugellátása, valamint a hivatásos és a szerződéses állományúak baleseti járadéka megállapításának rendjéről IM, IRM, BM rendelet 17/1994. (IX. 29.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási szervezetek rendelkezése alatt álló lakások bérletéről 22/1995. (XII. 29.) IM rendelet az állam tulajdonában és a büntetés-végrehajtási szervek kezelésében lévő lakások, valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről 6/1997. (III. 26.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjainak egyes illetményen kívüli járandóságairól, szociális juttatásairól és támogatásáról 7/1997. (III. 26.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjai részére járó egyes költségtérítésekről 8/1997. (III. 26.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási szervezetre vonatkozó kártérítési eljárás egyes szabályairól 9/1997. (III. 26.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási szervezet szociális és kegyeleti gondoskodással kapcsolatos feladatairól 10/1997. (III. 26.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjainak elismerési rendjéről 15/1997. (IV. 22.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjai illetményének és illetményjellegű juttatásainak megállapításáról és folyósításáról 16/1997. (IV. 22.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjai nyugellátásának eljárási rendjéről 2/2002. (II. 7.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási szervezetnél adható lakáscélú támogatásról

16 16 38/2004. (XII.9.) IM rendelet a bv. szervek rendelkezésében lévő férőhelyek használatáról, valamint bérleti, albérleti díj hozzájárulás szabályairól 69/2007. (XII.28.) IRM rendelet a Rendőrség és a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjai szolgálati és kiegészítő igazolványainak rendszeresítéséről, kiadásának és nyilvántartásának eljárási rendjéről 15/2008. (VII. 28.) IRM rendelet az igazságügyi és rendészeti miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról 18/2008. (IX.18) IRM rendelet az igazságügyi és rendészeti miniszter felügyelete, irányítása alá tartozó fegyveres szervekkel hivatásos szolgálati viszonyban állók szolgálati viszonyáról szóló és személyügyi igazgatási rendjéről 19/2008. (IX.18) IRM rendelet az igazságügyi és rendészeti miniszter felügyelete, irányítása alá tartozó fegyveres szerveknél rendszeresített hivatásos beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről 21/2008. (IX.23.) IRM rendelet a Budapesti Rendőr-főkapitányság, a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet és a Budapesti Fegyház és Börtön tiszthelyettes és zászlós állományának vissza nem térítendő lakáscélú támogatásáról 10/2009. (IV. 17.) IRM rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvénynek az igazságügyi és rendészeti miniszter ágazati irányítása alá tartozó szerveknél történő végrehajtásáról 17/2009. (VI. 4.) IRM rendeletet a hivatásos állomány tagjainak szolgálati időt elismerő támogatásáról szóló 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelet az egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, közalkalmazottai és köztisztviselői munkaköri egészségi alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint az egészségügyi alapellátásról 15/2010. (IV. 22.) IRM rendelet a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjaira vonatkozó egyes munkáltatói jogkörök gyakorlásáról 3/2010. (X. 21.) BM rendelet a Belügyminisztérium és a belügyminiszter irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szervek fontos és bizalmas munkaköreiről és a nemzetbiztonsági ellenőrzés szintjének megállapításáról

17 17 14/2010. (XII. 31.) BM rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint a hivatásos tűzoltóságok egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról 8/2011. (III. 16.) BM rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó költségvetési szervek hivatásos állományú tagjainak évi ruházati utánpótlási ellátmánya felhasználási rendjéről Egyéb 5/2011. (II. 11.) BM utasítás a belügyminiszter irányítása alatt álló költségvetési szervek választható béren kívüli juttatásairól, valamint a személyi juttatás terhére teljesítendő egyes kifizetésekről II.) A szervezetre vonatkozó jogszabályok Törvény évi CVII. törvény a büntetés-végrehajtási szervezetről Korm. rendelet: 230/2008. (IX. 12.) Korm. rendelet a munkavédelmi hatósági feladatokat ellátó egyes szervek kijelöléséről IM (IRM) rendelet 21/1994. (XII. 30.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási intézetek kijelöléséről 21/1997. (VII. 8.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási szervezet Szolgálati Szabályzatáról 4/1998. (II. 25.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási szervezet munkaügyi ellenőrzéséről 2/1999. (II. 11.) IM rendelet az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szabályairól, valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról a büntetés-végrehajtási szervezetnél 14/1999. (X. 22.) IM rendelet a tűzvédelem és a műszaki mentés különös szabályairól a büntetés-végrehajtási szervezetnél 17/1999. (XI. 18.) IM rendelet a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának szabályairól a büntetés-végrehajtási szervezetnél

18 18 10/2000. (IV. 28.) IM rendelet az igazságügyminiszter felügyelete alá tartozó szervek katasztrófák elleni védekezésének irányításáról és feladatairól 13/2000. (VII.14.) IM rendelet a Börtönlelkészi Szolgálatról 4/2002. (III. 28.) IM rendelet a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló évi LXXXV. törvény büntetés-végrehajtási intézetben történő végrehajtásának részletes szabályairól 24/2002. (XII. 13.) IM rendelet a büntetés-végrehajtás közúti járművei forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről 22/2003. (VI. 25.) IM rendelet a tárgyalás zártcélú távközlő hálózat útján történő megtartásáról 24/2006. (X. 5.) IRM rendelet a Büntetés-végrehajtásért Kitüntető Zászlóról Egyéb 26/2010. (XII. 29.) BM utasítás a belügyminiszter irányítása alatt álló egyes rendvédelmi szervek és oktatási intézmények részére felajánlott adományok elfogadásának rendjéről szóló szabályzat kiadásáról 11/2011. (V. 6.) BM utasítás a Belügyminisztérium és szervei készenlétbe helyezéséről, minősített időszaki működésének szabályairól, valamint személyi állományának értesítéséről 13/2011. (V. 23.) BM utasítás a Belügyminisztérium fejezethez tartozó egyes költségvetési szervek középirányító szervként történő kijelöléséről, az irányítói jogok gyakorlásának módjáról 14/2011. (V. 23.) BM utasítás a Belügyminisztérium fejezethez tartozó költségvetési szervek részére történő egyes belső ellenőrzési jogosítványok átruházásáról 15/2011. (V. 23.) BM utasítás a belügyi járművek használatáról és üzemeltetéséről III.) A tevékenységre vonatkozó jogszabályok Törvény, törvényerejű rendelet

19 évi 11. tvr. a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról évi XLVII. tv. a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról Korm. rendelet 44/2011. (III. 23.) Korm. rendelet a büntetés-végrehajtási szervezet részéről a központi államigazgatási szervek és a rendvédelmi szervek irányában fennálló egyes ellátási kötelezettségekről, a termékek és szolgáltatások átadás-átvételének és azok ellentételezésének rendjéről IM, IRM, BM rendelet 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól 11/1996. (X.15.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak fegyelmi felelősségéről 13/1996. (XII. 23.) IM rendelet a fogvatartottakkal kapcsolatos kártérítési eljárás szabályairól 4/1997. (II. 12.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak birtokában lévő külföldi fizetőeszközzel kapcsolatos eljárásról 17/1997. (V. 9.) IM rendelet a szabadságvesztés kezdő és utolsó napjának megállapításáról 5/1998. (III. 6.) IM rendelet a fogvatartottak egészségügyi ellátásáról 36/2003. (X. 3.) IM rendelet a kényszergyógykezelés és az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtásáról, valamint az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet feladatáról, működéséről 12/2007. (III. 13.) IRM rendelet a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól 44/2007. (IX.29.) IRM rendelet a büntetés-végrehajtási szervek területére történő be- és kilépés, valamint a büntetésvégrehajtási szervek területén tartózkodás részletes szabályairól

20 20 20/2009. (VI. 19.) IRM rendelet a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére történő adatközlés szabályairól 9/2011. (III. 23.) BM rendelet a büntetés-végrehajtási szervezet részéről a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter vezetése, irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek irányában fennálló ellátási kötelezettségről, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított termékekről és szolgáltatásokról, azok átadás-átvételéről és az ellentételezés rendjéről Egyéb 2/1996. (III. 13.) IM-PM együttes rendelet a fogvatartottak foglalkoztatására jóváhagyott költségvetési előirányzat felhasználási rendjéről 7/2000. (III. 29.) IM-BM együttes rendelet az elzárás, illetőleg a pénzbírságot helyettesítő elzárás végrehajtásának részletes szabályairól 15/2005. (V.2.) EüM rendelet az egészségügyi szolgáltatók szakmai felügyeletéről 7/2008. (IK 2.) IRM utasítás a büntetés-végrehajtási szervezet egységes iratkezelési és titokvédelmi szabályzatának kiadásáról 4/2009. (III. 20.) IRM utasítás a fogvatartottak számára kábítószer-függőséget gyógyító kezelés, kábítószer-használatot kezelő más ellátás vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatás biztosításáról 11/2010. (III. 26.) IRM utasítás a fogvatartottak öngyilkossági kísérletei megelőzésének és kezelésének módszereiről 9/2011. (IV. 15.) BM utasítás a belügyminiszter irányítása alá tartozó egyes belügyi szervek jelentési rendjéről és egyes koordinációs feladatokról Szervezeti feltételek A büntetés-végrehajtás biztonsági tevékenységének irányítására, ellenőrzésére három egymásra épülő szintet, továbbá a biztonsági tevékenység törvényességének kontrollját biztosító további három egymással kapcsolatban nem álló szintet különböztethetünk meg. Ezek a szintek a következők: minisztériumi szint büntetés-végrehajtás országos parancsnokságának szintje büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények szintjei továbbá; a törvényességet ellátó ügyészi szintet, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának szintjét,

21 e)11 dönt 21 az emberi jogok védelmét ellátó nemzetközi és nemzeti intézmények, szervezetek szintjei. Minisztériumi szint A minisztériumi szinten a hierarchia egymást követő szintjei a következők: miniszter államtitkár (a büntetés-végrehajtás felügyeletét ellátó illetékes minisztériumi vezető) szakállamtitkár a büntetés-végrehajtási szervezet tevékenységét általánosan illetve speciálisan ellenőrző osztályok illetve osztályok vezetői, továbbá beosztottai. A büntetés-végrehajtási szervezet miniszteri irányítására, így közvetett módon a biztonsági tevékenység irányítására és ellenőrzésére jogszabály ad felhatalmazást. A büntetésvégrehajtási szervezetről szóló évi CVII. törvény (a továbbiakban: Szervezeti tv.) 2. (1) bekezdése szerint a bv. szervezet működését a Kormány a büntetésvégrehajtásért felelős miniszter (a továbbiakban: Miniszter) útján irányítja. A Miniszter főbb feladatai a következők: a) előkészíti a bv. szervezetre vonatkozó, az Országgyűlés és a Kormány hatáskörébe tartozó jogszabályok és egyéb döntések tervezeteit;8 b)9 rendeletalkotás és normatív utasítás útján szabályozza a bv. szervezet tevékenységét;10 c) a Kormány döntésének végrehajtása érdekében, illetve a feladatkörében eljárva a bv. szervezet részére a törvényi keretek között feladatot határoz meg, és egyedi utasítást ad; d) ellenőrzi a gazdálkodást, jóváhagyja a bv. szervezet fejlesztési terveit; bv. szerv létrehozásáról, átalakításáról, valamint megszüntetéséről;12 f) meghatározza az oktatás, a képzés és a továbbképzés irányait, összehangolja az erre irányuló tevékenységet; g) jogszabályban meghatározottak szerint munkáltatói jogkört gyakorol; h) meghatározza a kizárólag hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személyekkel betölthető beosztásokat; i)13 j) rendszeresíti a bv. szervezetnél alkalmazható kényszerítő eszközöket, fegyverzeti, egyenruházati anyagokat, hír- és biztonsági rendszereket; k) megsemmisíti vagy megváltoztatja az országos parancsnok jogszabálysértő intézkedését; l) jogszabályban meghatározott esetekben felülvizsgálja az országos parancsnok határozatait, kivéve, ha a határozat a bíróság előtt közvetlenül megtámadható; m) gondoskodik a bv. szervezet ellenőrzéséről; n) jóváhagyja az Országos Parancsnokság szervezeti és működési szabályzatát; o) ellátja a jogszabályokban meghatározott egyéb feladatokat. (3)14 A miniszter a bv. szervezet részére egyedi utasítást az országos parancsnok útján adhat. Ez egy fontos garanciális szabály, vagyis a Miniszter csak közvetett úton a szolgálati út betartásával adhat egyedi utasításokat. Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának szintje A büntetés-végrehajtás országos parancsnokságán a hierarchia egymást követő szintjei a következők: büntetés-végrehajtás országos parancsnoka (illetve az általa megbízott személy),

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges - az Alaptörvény, - a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.), - a büntetőeljárásról szóló

Részletesebben

A.18. A szabadságvesztés-büntetés kialakulása; a büntetési nem hatályos szabályozása (tartam és végrehajtási fokozatok). Az elzárás.

A.18. A szabadságvesztés-büntetés kialakulása; a büntetési nem hatályos szabályozása (tartam és végrehajtási fokozatok). Az elzárás. A.18. A szabadságvesztés-büntetés kialakulása; a büntetési nem hatályos szabályozása (tartam és végrehajtási fokozatok). Az elzárás. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.), a büntetőeljárásról szóló

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG. Mindig a vizsga napján hatályos törvényszöveget kell a vizsgázónak ismernie.

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG. Mindig a vizsga napján hatályos törvényszöveget kell a vizsgázónak ismernie. Egyes tételeknél szükséges B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény

Részletesebben

A Belügyminiszter./2011. (...) BM rendelete

A Belügyminiszter./2011. (...) BM rendelete 1 A Belügyminiszter./2011. (....) BM rendelete a belügyminiszter irányítása alatt álló egyes fegyveres szervek hivatásos állományú tagjaira vonatkozó munkáltatói jogkörökről és azok gyakorlására feljogosított

Részletesebben

1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről

1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről I/1. A Btk. Általános része: A.: 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről 2. A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény szerint kell elbírálni. Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban

Részletesebben

2 82/A. (1) A bíróság a 82. -ban foglaltakon kívül kivételesen, a társadalombavalóbeilleszkedés elősegítéseérdekében elrendelhetiapártfogó felügyeleté

2 82/A. (1) A bíróság a 82. -ban foglaltakon kívül kivételesen, a társadalombavalóbeilleszkedés elősegítéseérdekében elrendelhetiapártfogó felügyeleté om~iés Hivatala iwm nyszi rn :-q4 a+i. sti. Érkezett: 2005 JúN 13. i~üi4!~lpp?#?iepáa eeee..epbeóó Ebóbeel éi~i' ` :? ;srnrrrru mü~~prr,~iriiüüinsrsl ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ T/16127/ képviselői módosító

Részletesebben

VII. FOGALOMTÁR SZERVEZETI ALAPFOGALMAK

VII. FOGALOMTÁR SZERVEZETI ALAPFOGALMAK VII. FOGALOMTÁR Az alább felsorolt fogalmak nem pontos jogi definíciók, elsősorban a statisztikák megértését szolgálják. Céljuk, hogy komolyabb jogi előképzettség nélkül is értelmezhetővé váljanak a börtönstatisztikákban

Részletesebben

Dr. Lajtár István, PhD

Dr. Lajtár István, PhD Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi, Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék Wesselényi - sorozat Dr. Lajtár István, PhD tanszékvezető, egyetemi docens

Részletesebben

2008. NOVEMBER 18. KEDD

2008. NOVEMBER 18. KEDD 2008. NOVEMBER 18. KEDD Megelőző felvilágosító szolgáltatás a büntetés-végrehajtásban. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 283. (1) bekezdése. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX.

Részletesebben

ORSZÁGOS BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI INTÉZETEK

ORSZÁGOS BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI INTÉZETEK ORSZÁGOS BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI INTÉZETEK Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet 6337 Állampuszta Telefon: 06 /78/ 407-684, 407-847 Csóti András bv. dandártábornok 06 /78/ 407-950 Balassagyarmati

Részletesebben

FELKÉSZÜLÉSI KÉRDÉSEK KÖZALKALMAZOTTI TANANYAGHOZ. Jogi ismeretek

FELKÉSZÜLÉSI KÉRDÉSEK KÖZALKALMAZOTTI TANANYAGHOZ. Jogi ismeretek 1 FELKÉSZÜLÉSI KÉRDÉSEK KÖZALKALMAZOTTI TANANYAGHOZ 1. Ismertesse a jog fogalmát! (4 Jogi ismeretek 2. Ismertesse a jogrendszer fogalmát! (2 3. Ismertesse a jogszabály érvényességének feltételeit és a

Részletesebben

Magyar joganyagok - Készenléti Rendőrség - alapító okirata, módosításokkal egysége 2. oldal 6. A KR illetékessége az ország egész területére kiterjed.

Magyar joganyagok - Készenléti Rendőrség - alapító okirata, módosításokkal egysége 2. oldal 6. A KR illetékessége az ország egész területére kiterjed. Magyar joganyagok - Készenléti Rendőrség - alapító okirata, módosításokkal egysége 1. oldal Készenléti Rendőrség alapító okirata, módosításokkal egységes szerkezetben 1 A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV.

Részletesebben

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő TARTALOMJEGYZÉK A Kiadó előszava...3 I. Büntetés-végrehajtási jog...4 1. A büntetés és intézkedés végrehajthatósága, intézkedés a végrehajtás iránt és a végrehajtást kizáró okok. A szabadságvesztés végrehajtásának

Részletesebben

A Munkaanyag nem tekinthető a Minisztérium álláspontjának. A Belügyminiszter /2012. (..) BM rendelete

A Munkaanyag nem tekinthető a Minisztérium álláspontjának. A Belügyminiszter /2012. (..) BM rendelete 1 TERVEZET! A Belügyminiszter /2012. (..) BM rendelete az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv gazdasági rendszerének átalakításával összefüggésben egyes miniszteri rendeletek módosításáról

Részletesebben

6/1996. (VII. 12.) IM rendelet. a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

6/1996. (VII. 12.) IM rendelet. a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól A büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló, többször módosított 1979. évi 11. törvényerejű

Részletesebben

303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. az Igazságügyi Hivatalról

303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. az Igazságügyi Hivatalról A jogszabály mai napon hatályos állapota 303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Igazságügyi Hivatalról A Kormány az Alkotmány 35. -ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az

Részletesebben

A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása. a bírói gyakorlatban

A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása. a bírói gyakorlatban 1 A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása a bírói gyakorlatban A téma aktualitását az indokolja, hogy a büntető anyagi jog általános részében van arra vonatkozó szabály (Btk. 91.

Részletesebben

A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok

A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak

Részletesebben

BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁS ORSZÁGOS PARANCSNOKSÁGA TITKÁRSÁGI ÉS JOGI FŐOSZTÁLY Telefon: 3018-436

BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁS ORSZÁGOS PARANCSNOKSÁGA TITKÁRSÁGI ÉS JOGI FŐOSZTÁLY Telefon: 3018-436 BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁS ORSZÁGOS PARANCSNOKSÁGA TITKÁRSÁGI ÉS JOGI FŐOSZTÁLY Telefon: 3018-436 BVOP főosztályvezetői, önálló osztályvezetői H e l y b e n Bv. szervek vezetői S z é k h e l y é n Tisztelt Vezető

Részletesebben

Összes regisztrált bűncselekmény

Összes regisztrált bűncselekmény Bűncselekmények Összes regisztrált bűncselekmény 420 782 418 883 425 941 408 407 447 186 Vagyon elleni bűncselekmény összesen 1/ 283 664 262 082 260 147 265 755 273 613 szabálysértési értékre elkövetett

Részletesebben

Magyar joganyagok - Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - alapító okirat 2. oldal - ellenőrzi a létesítményi tűzoltóságok és az önkéntes tűz

Magyar joganyagok - Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - alapító okirat 2. oldal - ellenőrzi a létesítményi tűzoltóságok és az önkéntes tűz Magyar joganyagok - Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - alapító okirat 1. oldal Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság alapító okirata módosításokkal egységes szerkezetben 1 A katasztrófavédelemről

Részletesebben

B NÖZÉS ÉS LEGF BB ÜGYÉSZSÉGE

B NÖZÉS ÉS LEGF BB ÜGYÉSZSÉGE B NÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS KÖZZÉTESZI A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGF BB ÜGYÉSZSÉGE 2008. Bűncselekmények 1999. 2001. 2003. 2005. 2007. Összes ismertté vált bűncselekmény 505 716 465 694 413 343 436 522

Részletesebben

2006, évi.... törvény a közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvények módosításáról 1. (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló

2006, évi.... törvény a közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvények módosításáról 1. (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló országgyű S Hfvafiala A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA Irományszám : 1 lsec É : 1006 JúN 2 3 T/366. számú törvényjavaslat a közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvények módosításáról Előadó

Részletesebben

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 2003 2011. ÜGYÉSZSÉG M AG YARORSZÁ G KÖZZÉTESZI: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG Budapest, 2012. Bűncselekmények 2003 2005 2007 2009 2011 Összes regisztrált bűncselekmény 413 343 436 522

Részletesebben

2.4.2. Az intézmény által alaptevékenysége keretében gyűjtött és feldolgozott adatok fajtái

2.4.2. Az intézmény által alaptevékenysége keretében gyűjtött és feldolgozott adatok fajtái 2.4.2. Az intézmény által alaptevékenysége keretében gyűjtött és feldolgozott adatok fajtái 1. A SZEMÉLYÜGYI NYILVÁNTARTÁS ADATKÖRE a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyárólszóló

Részletesebben

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 2004 2012. ÜGYÉSZSÉG M AG YARORSZÁ G KÖZZÉTESZI: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG Budapest, 2013. Bűncselekmények 2004 2006 2008 2010 2012 Összes regisztrált bűncselekmény 418 883 425 941

Részletesebben

G y e r m e k e i n k

G y e r m e k e i n k G y e r m e k e i n k védelmében delmében A jegyzői i gyámhat mhatóság g feladat és hatásk sköre Jogszabályi háttér 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 149/1997.(IX.10.)

Részletesebben

A belügyminiszter. /2014. ( ) BM rendelete. a pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtásáról

A belügyminiszter. /2014. ( ) BM rendelete. a pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtásáról A belügyminiszter /2014. ( ) BM rendelete a pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtásáról A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési

Részletesebben

A.22. Kitiltás és kiutasítás. A mellékbüntetés jellemzői. A közügyektől eltiltás

A.22. Kitiltás és kiutasítás. A mellékbüntetés jellemzői. A közügyektől eltiltás A.22. Kitiltás és kiutasítás. A mellékbüntetés jellemzői. A közügyektől eltiltás Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A kitiltás 57. (1) E törvényben

Részletesebben

/2013. (..) KIM rendelet

/2013. (..) KIM rendelet 1 /2013. (..) KIM rendelet a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódóan egyes igazságügyi tárgyú rendeletek módosításáról A Strasbourgban, 1983. március 23-án kelt,

Részletesebben

Magyar joganyagok - Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - alapító okirata, 2. oldal - irányítja a katasztrófavédelmi kirendeltségeket, a hivat

Magyar joganyagok - Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - alapító okirata, 2. oldal - irányítja a katasztrófavédelmi kirendeltségeket, a hivat Magyar joganyagok - Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - alapító okirata, 1. oldal Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság alapító okirata, módosításokkal egységes szerkezetben 1 A katasztrófavédelemről

Részletesebben

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet

Részletesebben

Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály. Igazságügyi Osztály. Áldozatsegítés

Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály. Igazságügyi Osztály. Áldozatsegítés Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály Igazságügyi Osztály Áldozatsegítés a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. a hozzátartozók

Részletesebben

1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről

1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének

Részletesebben

A BARANYA MEGYEI BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI INTÉZET

A BARANYA MEGYEI BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI INTÉZET Baranya Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Pécs Szám: 51-1-24/2/2010. J ó v á h a g y o m : Dr. Kökényesi Antal bv. altábornagy bv. főtanácsos Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoka A BARANYA MEGYEI

Részletesebben

Magyar joganyagok - Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - alapító okira 2. oldal - ellenőrzi a létesítményi tűzoltóságok és az önkéntes tűz

Magyar joganyagok - Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - alapító okira 2. oldal - ellenőrzi a létesítményi tűzoltóságok és az önkéntes tűz Magyar joganyagok - Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - alapító okira 1. oldal Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság alapító okirata, módosításokkal egységes szerkezetben 1 A katasztrófavédelemről

Részletesebben

Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Okirat száma: A-198/1/2019 Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. -a alapján a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Részletesebben

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről 113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996.

Részletesebben

Fiatalkorúak

Fiatalkorúak 2010 11 19 Fiatalkorúak A fiatalkorú fogalma 107. (1) Fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem. (2) E törvény rendelkezéseit a fiatalkorúakra

Részletesebben

Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7

Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7 Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7 Jogi segítségnyújtás Hatáskörrel rendelkező szerv: VEMKH Igazságügyi Szolgálat Jogi Segítségnyújtó

Részletesebben

hatályos

hatályos 163/2019. (VII. 5.) Korm. rendelet az egyes központosított egészségügyi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybevételéről, valamint a külön meghatározott személyek tekintetében fennálló egészségügyi

Részletesebben

Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testületének. 28/1995. (IX. 11.) ÖR számú rendelete

Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testületének. 28/1995. (IX. 11.) ÖR számú rendelete Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testületének 28/1995. (IX. 11.) ÖR számú rendelete A Közterület-felügyeletről A rendelet kihirdetve: V árpalota, 1995. szeptember 11.

Részletesebben

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi szervezetek alapképzése Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi kötelezettség A polgári védelmi kötelezettség személyes kötelezettség az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges

Részletesebben

Magyar joganyagok - 34/2018. (XII. 20.) BM rendelet - a rendvédelmi feladatokat ellá 2. oldal a 11. alcím tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellát

Magyar joganyagok - 34/2018. (XII. 20.) BM rendelet - a rendvédelmi feladatokat ellá 2. oldal a 11. alcím tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellát Magyar joganyagok - 34/2018. (XII. 20.) BM rendelet - a rendvédelmi feladatokat ellá 1. oldal 34/2018. (XII. 20.) BM rendelet a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati

Részletesebben

XIV. Igazságügyi Minisztérium. fejezet. 2005. évi költségvetése

XIV. Igazságügyi Minisztérium. fejezet. 2005. évi költségvetése A XIV. Igazságügyi Minisztérium fejezet 2005. évi költségvetése Budapest, 2004. október 2 Az igazságügy-miniszter feladat- és hatáskörét a többször módosított 157/1998. (IX. 30.) Korm. rendelet szabályozza.

Részletesebben

Egészséges és biztonságos munkavégzés

Egészséges és biztonságos munkavégzés A belügyminiszter által irányított rendvédelmi szervek feladatai és tevékenysége az Egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításában a munkavédelem és a közegészségügy-járványügy keretein

Részletesebben

Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015.

Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015. Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015. Rendészeti Szabályzat 3. sz. melléklete Hatályba lépett: 2015. A szabályzat hatálya Kiterjed a Javítóintézet minden dolgozójára, és növendékére.

Részletesebben

Regisztrált bűncselekmények Összesen

Regisztrált bűncselekmények Összesen 2018 Regisztrált bűncselekmények 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Összesen 408 407 394 034 447 186 451 371 472 236 377 829 329 575 280 113 290 779 226 452 Az élet, a testi épség és az

Részletesebben

Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna

Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna Bűnpártolás 244. (1) Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna a) segítséget nyújt ahhoz, hogy az elkövető a hatóság üldözése elől meneküljön, b) a büntetőeljárás

Részletesebben

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR a 2016. április 29-i előadáshoz A büntetőjogi jogkövetkezmények általános jellemzői. A büntetések és a közügyektől eltiltás (mellékbüntetés). Igazságügyi igazgatási alapszak Büntetőjog

Részletesebben

12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok

12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok 12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok 2011. évi CLXXXIX. Törvény Magyarország helyi önkormányzatairól Önkormányzat: a helyi önkormányzás testülete és szervezete, feladat- és hatáskörébe tartozó

Részletesebben

Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Okirat száma: A-192/1/2019 Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. -a alapján a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Részletesebben

6. A 3. -ban meghatározott állománykategóriák természetbeni ellátása a termékek rendszeresítését és normásítását követően a következő cikkekből áll

6. A 3. -ban meghatározott állománykategóriák természetbeni ellátása a termékek rendszeresítését és normásítását követően a következő cikkekből áll 1 Tervezet! A belügyminiszter../2012. ( ) BM rendelete a belügyminiszter irányítása alá tartozó költségvetési szervek hivatásos állományú tagjainak 2012. évi ruházati utánpótlási ellátmánya felhasználási

Részletesebben

Magyar joganyagok - 9/2014. (XII. 12.) IM rendelet - a szabadságvesztés és az elzárás 2. oldal (2) Az előzetes fogvatartásban töltött időtartam megáll

Magyar joganyagok - 9/2014. (XII. 12.) IM rendelet - a szabadságvesztés és az elzárás 2. oldal (2) Az előzetes fogvatartásban töltött időtartam megáll Magyar joganyagok - 9/2014. (XII. 12.) IM rendelet - a szabadságvesztés és az elzárás 1. oldal 9/2014. (XII. 12.) IM rendelet a szabadságvesztés és az elzárás kezdő és utolsó napjának megállapításáról

Részletesebben

Összbüntetés. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében

Összbüntetés. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében Összbüntetés A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Debrecen, 2013. április 9. dr. Ficsór Gabriella

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ SZMSZ 5. sz. melléklet 4/2010. számú Főigazgatói utasítás a Szabálytalanságok kezelésének eljárásáról Hatályos: 2010. január 1. Dr. Brebán Valéria főigazgató

Részletesebben

Törvényi szabályozás célja. Munkaviszonnyal kapcsolatos jogok és kötelezettségek

Törvényi szabályozás célja. Munkaviszonnyal kapcsolatos jogok és kötelezettségek 4.2.4. Táblázat / 1. Érintett vegyi 1. 1992. évi XXII. törvény a munka törvénykönyvéről 2. 199. évi XCIII. törvény a munkavédelemről. 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről

Részletesebben

ÉRTESÍTÉS előzetes letartóztatás elrendeléséről, fenntartásáról, megszüntetéséről

ÉRTESÍTÉS előzetes letartóztatás elrendeléséről, fenntartásáról, megszüntetéséről ... Járásbíróság/Törvényszék/Ítélőtábla/Kúria.../20.../...szám 1. melléklet a 9/2013. (VI. 29.) KIM rendelethez 1. melléklet a 9/2002. (IV. 9.) IM rendelethez ÉRTESÍTÉS előzetes letartóztatás elrendeléséről,

Részletesebben

büntetés-végrehajtási szakmai ismeretek fejezetei

büntetés-végrehajtási szakmai ismeretek fejezetei 2.94.5. KERETTANTERV (a XXXVIII. Rendészet ÁGAZATHOZ) alapján Fegyveres szervek és vagyonvédelmi ismeretek 9 12. középiskolai évfolyamokra szóló tananyagának büntetés-végrehajtási szakmai ismeretek fejezetei

Részletesebben

A BELÜGYMINISZTÉRIUM II. FÉLÉVI JOGALKOTÁSI MUNKATERVE

A BELÜGYMINISZTÉRIUM II. FÉLÉVI JOGALKOTÁSI MUNKATERVE A BELÜGYMINISZTÉRIUM 2017. II. FÉLÉVI JOGALKOTÁSI MUNKATERVE Jogszabály/ közjogi szervezetszabályozó eszköz/ jelentés megjelölése 1. törvény Cím Egyes migrációs tárgyú törvények módosításáról A jogszabálytervezet

Részletesebben

2. oldal A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal alaptevékenységét a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet, val

2. oldal A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal alaptevékenységét a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet, val 1. oldal Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal alapító okirata 1 Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2) bekezdése alapján a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal alapító okiratát (a továbbiakban:

Részletesebben

2. Az ajánlat megtételének, illetve az igény elutasításának módja

2. Az ajánlat megtételének, illetve az igény elutasításának módja A KÖZBESZERZÉSI ÉRTÉKHATÁROKAT ELÉRŐ, VAGY AZT MEGHALADÓ KÖZSZOLGÁLTATÁSI ELLÁTÁS ELJÁRÁSRENDJE 1. A tervezett igények bejelentése A büntetés-végrehajtási szervezet részéről a központi államigazgatási

Részletesebben

1979. évi 11. törvényerejű rendelet. a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról I. RÉSZ. I. fejezet. Általános rendelkezések

1979. évi 11. törvényerejű rendelet. a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról I. RÉSZ. I. fejezet. Általános rendelkezések A jogszabály mai napon hatályos állapota 1979. évi 11. törvényerejű rendelet a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról E törvényerejű rendelet célja az, hogy szabályozza a büntetések és intézkedések

Részletesebben

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM r e n d e l e t e a katonai szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályairól A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú

Részletesebben

JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László

JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 53-73/2011.ikt.sz. 6. sz. napirendi pont Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a HARMÓNIA Rehabilitációs Intézet és Ápoló Gondozó Otthon

Részletesebben

A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői

A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Részletesebben

AZ ŐRMESTER VAGYONVÉDELMI NYRT KÖZLEMÉNYE

AZ ŐRMESTER VAGYONVÉDELMI NYRT KÖZLEMÉNYE AZ ŐRMESTER VAGYONVÉDELMI NYRT KÖZLEMÉNYE A közgyűlési határozatokról Az Őrmester Vagyonvédelmi Nyrt. (1142 Budapest, Ógyalla tér 8-9.) 2011. október 10-én 10.00 órakor éves rendkívüli közgyűlést tartott.

Részletesebben

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről Jelen dokumentum az ÁROP-1.2.18/A-2013-2013-0012 azonosító számú Szervezetfejlesztési program az Országos Egészségbiztosítási

Részletesebben

A rendészeti szervek általános jellemzése

A rendészeti szervek általános jellemzése A rendészeti szervek általános jellemzése alapvetések A demokratikus államberendezkedés egyik alapelve, a jogszabályoknak alávetettség. Minden rendvédelmi, de különösen a fegyveres rendvédelmi szervek

Részletesebben

A megyei, fővárosi rendőr-főkapitányságok előirányzat-felhasználási keretszámla számai

A megyei, fővárosi rendőr-főkapitányságok előirányzat-felhasználási keretszámla számai M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2018. évi 207. szám 35897 6. Ez a rendelet a kihirdetését követő harmincegyedik napon lép hatályba. 7. E rendelet rendelkezéseit az e rendelet hatálybalépését követően indult

Részletesebben

Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Okirat száma: A-195/1/2019 Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. -a alapján a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Katasztrófavédelmi

Részletesebben

2019. ÉVI FOKOZATI VIZSGA TANANYAG 16. HUMÁN SZAKMACSOPORT

2019. ÉVI FOKOZATI VIZSGA TANANYAG 16. HUMÁN SZAKMACSOPORT 34. sz. melléklet a 34000/129-6/2019.ált. nyt. számhoz 2019. ÉVI FOKOZATI VIZSGA TANANYAG a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 9/2013. (VIII.

Részletesebben

KÖLTSÉGVETÉSI ALAPOKMÁNY

KÖLTSÉGVETÉSI ALAPOKMÁNY KÖLTSÉGVETÉSI ALAPOKMÁNY 1. Fejezet száma, megnevezése X. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 2. Költségvetési szerv a., azonosító adatai törzskönyvi nyilvántartási szám, 721473 Közigazgatási és

Részletesebben

A Büntető Törvénykönyvr ől szóló évi IV. törvény módosításáról

A Büntető Törvénykönyvr ől szóló évi IV. törvény módosításáról Fidesz Magyar Polgári Szövetsé g Képviselőcsoportj a Ti... számú törvényjavaslat A Büntető Törvénykönyvr ől szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról Előterjesztő: Dr. Lázár János Dr. Répássy Róbert Budapest,

Részletesebben

2 1. Az Előterjesztő az alábbi helyesírási pontosításokat javasolja : 44/1. Az egységes javaslat 17. -ában a Btk (1) bekezdése b) pontjához : /1

2 1. Az Előterjesztő az alábbi helyesírási pontosításokat javasolja : 44/1. Az egységes javaslat 17. -ában a Btk (1) bekezdése b) pontjához : /1 T/1917/46.szám ORSZÁ~OLÉS HIVATALA w M APR 0 2 nnrüy üi / =~LÜiYSüP + Az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának ajánlása a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 80. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 80. szám MAGYAR KÖZLÖNY 80. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2018. június 7., csütörtök Tartalomjegyzék 12/2018. (VI. 7.) BM rendelet Az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikai rendszerről,

Részletesebben

Fegyelmi eljárás Szabályzata 2015.

Fegyelmi eljárás Szabályzata 2015. Fegyelmi eljárás Szabályzata 2015. Szakmai Program 6.sz. szabályzata Hatályba lépett: 2015. A fegyelmi eljárás rendje, részletes szabályai Vonatkozó jogszabályok: 2013. évi CCXL. törvény 374-376. 1/2015.(

Részletesebben

Tűzoltóság hivatásos állományú tagjai, valamint a Debreceni Közterület Felügyelet köztisztviselői teljesítményértékelésének

Tűzoltóság hivatásos állományú tagjai, valamint a Debreceni Közterület Felügyelet köztisztviselői teljesítményértékelésének Előterjesztő: Tárgy: Polgármester A Debreceni Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság hivatásos állományú tagjai, valamint a Debreceni Közterület Felügyelet köztisztviselői teljesítményértékelésének alapját

Részletesebben

2/2010. (OT 2.) ORFK utasítás

2/2010. (OT 2.) ORFK utasítás 2/2010. (OT 2.) ORFK utasítás a büntetés-végrehajtási szervezet és a Rendőrség által a minősített időszakban, valamint a minősített időszakot el nem érő katasztrófahelyzetben és veszélyhelyzetben történő

Részletesebben

SZABÁLYZAT A DOHÁNYZÁSI TILALOM BETARTÁSÁRÓL

SZABÁLYZAT A DOHÁNYZÁSI TILALOM BETARTÁSÁRÓL SZABÁLYZAT A DOHÁNYZÁSI TILALOM BETARTÁSÁRÓL Fonyód, 2012. április 1. Jóváhagyta: Bántó Zsuzsanna Igazgató A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól

Részletesebben

A reintegrációs őrizet bevezetése óta eltelt időszak tapasztalatai

A reintegrációs őrizet bevezetése óta eltelt időszak tapasztalatai A reintegrációs őrizet bevezetése óta eltelt időszak tapasztalatai Előzmények 1. A szabadságelvonással járó kényszerintézkedések és a szabadságvesztés kiváltását célzó jogintézmények (pl. házi őrizet)

Részletesebben

A.21. A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás.

A.21. A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás. A.21. A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc,

Részletesebben

Tisztelt Ajánlattevők!

Tisztelt Ajánlattevők! A Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Bocskai u. 1-3. és Bácska u. 14. szám alatti irodaépületeinek napi 24 órás portaszolgálati, járőrözési, vagyonvédelmi, őrzési és recepciós

Részletesebben

BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI BIZTONSÁGI ISMERETEK JEGYZET

BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI BIZTONSÁGI ISMERETEK JEGYZET BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI BIZTONSÁGI ISMERETEK JEGYZET Szerkesztette: Molnár Gyula bv. alezredes, Varga Zoltán bv. százados, Kocsis Zsolt bv. százados Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási Központja Budapest

Részletesebben

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya.

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntető törvény célja 1. I. fejezet A büntető törvény hatálya Időbeli hatály 2. A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény

Részletesebben

Az államigazgatás. Részei központi államigazgatás + területi államigazgatás

Az államigazgatás. Részei központi államigazgatás + területi államigazgatás Az államigazgatás Részei központi államigazgatás + területi államigazgatás A., Központi államigazgatás I. A kormány miniszterelnökből és miniszterekből áll 1. A kormány megalakulása a., a választások után

Részletesebben

1. Általános rendelkezések (1)

1. Általános rendelkezések (1) 44/2011. (III. 23.) Korm. rendelet a büntetés-végrehajtási szervezet részéről a központi államigazgatási szervek és a rendvédelmi szervek irányában fennálló egyes ellátási kötelezettségekről, a termékek

Részletesebben

A Kormány. /2013. ( ) Korm. rendelete

A Kormány. /2013. ( ) Korm. rendelete 1 A Kormány /2013. ( ) Korm. rendelete a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódóan egyes kormányrendeletek módosításáról A Kormány az 1. vonatkozásában a gyermekek

Részletesebben

Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról

Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról 58B2007. évi XXVII. törvény 59Ba Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról 0B9. (1) A Btk. 261. -ának (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések

Részletesebben

Az önkormányzatok közművelődési feladatellátásának jogszabályi kötelezettsége és gyakorlata

Az önkormányzatok közművelődési feladatellátásának jogszabályi kötelezettsége és gyakorlata Az önkormányzatok közművelődési feladatellátásának jogszabályi kötelezettsége és gyakorlata Tamási 2010. május 4. Kell-e törvényi szabályozás? 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya 60.

Részletesebben

A Magyar Közlönyben megjelent joganyag tartalomjegyzéke

A Magyar Közlönyben megjelent joganyag tartalomjegyzéke A Magyar Közlönyben megjelent joganyag tartalomjegyzéke 2016. januári csökkentett joganyag (Alaptörvény módosításai, törvények, kormányrendeletek, PSZÁF, MNB, NMHH MEKH és miniszteri, rendeletek). *jelöltek

Részletesebben

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK JANUÁR 27-I ÜLÉSÉRE DR. PÁVA ZSOLT POLGÁRMESTER DR. PÁVA ZSOLT POLGÁRMESTER

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK JANUÁR 27-I ÜLÉSÉRE DR. PÁVA ZSOLT POLGÁRMESTER DR. PÁVA ZSOLT POLGÁRMESTER IKTATÓSZÁM: 03-3/38-2/2011. TÁRGY: PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS HIVATÁSOS ÖNKORMÁNYZATI TŰZOLTÓSÁGA TŰZOLTÓ- PARANCSNOKA PARANCSNOKI KINEVEZÉSÉNEK VISSZAVONÁ- SA ÉS PÁLYÁZAT KIÍRÁSA A TŰZOLTÓPARANCSNOKI BEOSZTÁS

Részletesebben

52/2005. (XII. 05.) Budapest Józsefváros Önkormányzati rendelet. a Józsefvárosi Közterület-felügyelet szervezetéről és feladatairól *

52/2005. (XII. 05.) Budapest Józsefváros Önkormányzati rendelet. a Józsefvárosi Közterület-felügyelet szervezetéről és feladatairól * 52/2005. (XII. 05.) Budapest Józsefváros Önkormányzati rendelet a Józsefvárosi Közterület-felügyelet szervezetéről és feladatairól * Budapest Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

TERVEZET MUNKAANYAG évi. törvény

TERVEZET MUNKAANYAG évi. törvény TERVEZET MUNKAANYAG 2011. évi. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról 1. (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú

Részletesebben

1979. évi 11. törvényerejű rendelet. a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról 1 I. RÉSZ. I. fejezet. Általános rendelkezések

1979. évi 11. törvényerejű rendelet. a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról 1 I. RÉSZ. I. fejezet. Általános rendelkezések 1979. évi 11. törvényerejű rendelet a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról 1 E törvényerejű rendelet célja az, hogy szabályozza a büntetések és intézkedések (Btk IV. fejezet) végrehajtását, meghatározza

Részletesebben

1.) Közfeladatot ellátó szerv szervezeti ábrája és azok feladatleírása - szervezeti ábra külön dokumentumban

1.) Közfeladatot ellátó szerv szervezeti ábrája és azok feladatleírása - szervezeti ábra külön dokumentumban 1.) Közfeladatot ellátó szerv szervezeti ábrája és azok feladatleírása - szervezeti ábra külön dokumentumban - Szervezeti egységek: Kollégiumok: A kollégium meghatározott ügyszakba beosztott bírák testülete.

Részletesebben

bekezdés] vagy a vádemelés elhalasztását [Be. 222. (2) bekezdés] megelőzően kezdte meg.

bekezdés] vagy a vádemelés elhalasztását [Be. 222. (2) bekezdés] megelőzően kezdte meg. 42/2008. (XI. 14.) EüM-SZMM együttes rendelet a kábítószer-függőséget gyógyító kezelés, kábítószer-használatot kezelő más ellátás vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatás szabályairól A büntetőeljárásról

Részletesebben

1. SZÁMÚ MÓDOSÍTÁS Hatályos: től

1. SZÁMÚ MÓDOSÍTÁS Hatályos: től A MAGYAR JÉGKORONG SZÖVETSÉG VERSENYSZABÁLYZATA 1. SZÁMÚ MÓDOSÍTÁS Hatályos: 2016.10.12-től Átdolgozta: Dr. Szilasi András, Somogyi Attila A kiadmány hiteléül: P.H. Such György elnök Dömötör Róbert a Versenybírósági

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezetben)

ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezetben) HONVÉDELMI MINISZTER ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezetben) A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII.

Részletesebben