KÉSZÜLT AZ. Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlõdésért Alapítvány és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság. együttmûködésében megvalósított

Átírás

1

2 KÉSZÜLT AZ Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlõdésért Alapítvány és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság együttmûködésében megvalósított TURIZMUS A TERMÉSZETÉRT (A biológiai sokféleség megõrzése és fenntartó használata az ökoturizmus formáinak fejlesztése révén közép- és kelet-európai bioszféra rezervátumokban) c. program keretében A program megvalósítását a GEF (Globális Környezetvédelmi Alap), a UNEP (ENSZ Környezetvédelmi Program) és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatta GFL / Szerkesztette: SÁNDOR JUDIT Kiadja az Ökológiai Intézet Alapítvány 3525 Miskolc, Kossuth u. 13. Telefon és telefax: (46) Felelõs kiadó: DR. GYULAI IVÁN igazgató Készült 1500 példányban A kiadvány anyaga a forrás megjelölésével szabadon másolható és terjeszthetõ

3 A TURIZMUS A TERMÉSZETÉRT PROGRAMRÓL A Turizmus a természetért c. nemzetközi program (teljes címe: A biológiai sokféleség megõrzése és fenntartható használata a turizmus formáinak fejlesztése révén közép- és kelet-európai bioszféra rezervátumokban) három ország (Cseh Köztársaság, Lengyelország és Magyarország) három bioszféra rezervátumára (Sumava, Babia Gora és Aggtelek) terjedt ki. A nemzetközi programban érintett területek hasonló problémákkal jellemezhetõk. A hagyományok és a kulturális értékek eltûnõfélben vannak; a helyi lakosság és a turisták sem óvják kellõképpen környezetüket; bizonyos népszerû, jól ismert helyszínek (pl. a mi esetünkben a Baradla-barlang) tömegesen vonzza a látogatókat, míg a vidék más részeirõl még nem is hallottak. Az infrastrukturális és más fejlesztések hatásaikban nem kellõképpen átgondoltak, illetve egyik helyszínre vonatkozóan sem készült még átfogó turisztikai terv. A program Gömör-Tornai Karsztot érintõ része az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlõdésért Alapítvány és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság együttmûködésével valósult meg között. Célja a turizmus azon formáinak kialakítása, összefogása és fejlesztése volt a Gömör-Tornai Karszt területén, melyek a hagyományos kultúrtörténeti és természeti értékek megõrzésérõl is gondoskodnak. A programot az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) és a Globális Környezeti Alap (GEF) finanszírozta, s a magyarországi tevékenységekhez a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium nyújtott kiegészítõ támogatást. C É L K I T Û Z É S E I N K V O L T A K : A fenntartható turizmushoz kapcsolódó ismeretek összegyûjtése és fejlesztése: Adatgyûjtés, kutatások és felmérések végzése azzal a céllal, hogy a program a lehetõ legnagyobb mértékben járulhasson hozzá az erõforrások bölcs használatához A program és a turizmus társadalmi, gazdasági és környezeti hatásainak nyomon követését biztosító monitorozó rendszer létrehozása Ajánlások, stratégiák és kezelési tervek készítése A helyi ismeretek, a hagyományos tudás átadását és hasznosítását segítõ képzések szervezése A helyi erõforrások fenntartható használata A természeti tõke és hagyományos tájak fenntartása Helyi termékek elõállítása és használatának népszerûsítése A hagyományos építészeti elemek, motívumok és faluképek megõrzése, fenntartása és használata A fenntartható turizmus feltételeinek javítása Könnyen elérhetõ információk biztosítása Programok, események szervezése A helyi termékek és szolgáltatások értékesítésének segítése 1

4 A hosszú távú eredményesség érdekében alapvetõ volt, hogy a lakosság, az érintettek magukénak érezzék a program célkitûzéseit. Számos program, lakossági fórum, mûhelymunka, képzés és tájékoztató, ismeretterjesztõ kiadvány szolgálta a térségi szereplõk bevonását, lehetõségeinek bõvítését. A program lehetõvé tette a határ túloldalán élõk bevonását is legfontosabb tevékenységeinkbe, melyben a rozsnyói Gömöri Ifjúsági Társaság meghatározó szerepet vállalt. Adatgyûjtést, felméréseket a Szlovák Karszt Bioszféra Rezervátum területén is végeztünk, s a Magyarországon tartott találkozókra, képzésekre is rendszeresen invitáltuk szlovákiai partnereinket. A határmenti együttmûködés egyik leglátványosabb, elõremutató eredménye a Gömör-Tornai Fesztivál kibõvülése lett. A TÉRSÉG ÉRTÉKEI, LÁTNIVALÓI - VONZERÕLELTÁR A nemzetközi és a hazai turisztikai köztudatban a Gömör-Tornai-karszt területe több esetben az Aggteleki Nemzeti Parkkal, illetve a barlangrendszerekkel azonosított. A projekttérségben azonban számos, egymástól viszonylag elszigetelt, turisztikai szempontból jelentõs vonzerõ található. Felmerült az igény egy olyan adatbázis fenntartására, ami a vonzerõket a legszéleskörûbben azonosítja, szerkeszthetõ, csoportosítható módon rendszerezi. Az így létrehozott vonzerõleltár a térség valamennyi települése és szolgáltatója számára hozzáférhetõ, és lehetõséget biztosít általános ismeretbõvítésre, partnerkapcsolatok kialakítására, a szolgáltatások színvonalának emelésére. A leltár a Turizmus a Természetért programban érintett 49 település és környezete kulturális és természeti értékeit, szolgáltatásait, egyéb attrakcióit veszi számba. Az adatok egy részét meglévõ adatbázisokból gyûjtöttük össze, a további szükséges információkat kérdõívek és természetesen személyes megkeresések révén szereztük meg. A kérdõíveket postán küldtük ki, illetve a dél-gömöri térségben 2000 példányban megjelenõ Kikiáltó címû hírlevélben is megjelentettük. A beérkezett adatokat adatbázisban rendszereztük, és évente kétszer frissítettük. A helyi idegenvezetõ-képzésben résztvevõk önkéntes munkában bõvítették a látnivalók listáját. Az információk az Interneten fellelhetõ adatokkal is bõvültek. AZ ADATGYÛJTÉS A KÖVETKEZÕ TEVÉKENYSÉGEK, SZOLGÁLTATÁSOK KÖRÉRE TERJEDT KI: Szállásadók Látnivalók Kézmûvesek Gazdálkodók Egyéb kereskedelmi szolgáltatások Orvos, gyógyszertár Banki szolgáltatások 2

5 Az ily módon összegyûjtött, rendszerezett és naprakészen tartott információkat a térség 11 intézményéhez juttattuk el, amelyek vállalták az információszolgáltatás feladatát. Az adatbázis információi az alábbi irodákban érhetõk el: 1. Aggtelek - Tourinform iroda 2. Felsõtelekes - Polgármesteri Hivatal 3. Gömörszõlõs - Ökológiai Intézet Alapítvány 4. Hidvégardó - Polgármesteri Hivatal 5. Perkupa - Galyasági Településszövetség 7. Jósvafõ - Polgármesteri Hivatal 8. Komjáti - Polgármesteri Hivatal 9. Putnok - Polgármesteri Hivatal 10. Szendrõ - Polgármesteri Hivatal 11. Szuhafõ - Polgármesteri Hivatal 6. Dövény - Polgármesteri Hivatal 3

6 Az információs pontokat úgy választottuk ki, hogy területileg kb. azonos településlétszámot fedjenek le. Az önkormányzatok, civil szervezetek képviselõivel személyesen egyeztettük a feladatokat, és kértük az adatszolgáltatás biztosítását. 7 település pedig saját használatra kérte az adatbázist. Az összegyûjtött adatokat természetesen mi magunk is használtuk a Turizmus a Természetért program megvalósítása során. A különféle találkozók, képzések, egyéb rendezvények meghívottjait az adatbázis alapján kerestük meg, illetve a térségrõl szóló tanulmányok, tervek készítésekor is használtuk ezeket az adatokat. A VONZERÕLELTÁR SZÁMOS TERÜLETEN NYÚJTHAT HASZNOS SEGÍTSÉGET, PÉLDÁUL: Átfogó felmérésekhez nyújt alapinformációkat Felhasználható turisztikai és más fejlesztési tervek készítése során Tematikus térségi rendezvények elõkészítése során a meghívottak listájának összeállításához A térségi kapcsolatépítéshez Az információs pontok révén az érdeklõdõk pontos tájékoztatásához. A térségben mûködõ múzeumok, tájházak raktáraiban pihenõ tárgyi emlékeket is számbavettük, elõkészítve ezzel késõbbi kiállításokat. A Herman Ottó Múzeum gyûjteménye mellett a legjelentõsebb források: (1) a Gömöri Múzeum (Putnok), ahol több mint kétezer tárgy található az észak-borsodi és dél-gömöri településekrõl. (2) Borsodi Tájház (Edelény), ahol a régió egyes területeinek, így Torna megye és a Bódva-völgye falvainak textilanyaga, régi stílusú hímzésanyaga és csipkegyûjteménye szép kollekcióban áll rendelkezésre. (3) További tájházak (Gömörszõlõs, Jósvafõ), ahol mind a különbözõ népmûvészeti ágak, mind a lakáskultúra tárgyai nagy számban fellelhetõk. EGY NÉGY RÉSZBÕL ÁLLÓ KAMARAKIÁLLÍTÁS-SOROZAT TERVÉT ÁLLÍTOTTUK ÖSSZE, A KÖVETKEZÕ TÉMAKÖRÖKBEN: TEXTILKULTÚRA A paraszti kenderfeldolgozás eszközei Régi stílusú hímzések, csipkék Szõttesek, keresztszemes és új stílusú hímzések Viseletek GAZDÁLKODÁS, PÁSZTOR- KODÁS Földmûvelés, takarmánygazdálkodás, szõlészet, méhészet Pásztorkodás, állattartás KÉZMÛVES MESTERSÉGEK Kerámia, fazekasság Kékfestõ mesterség Szíjgyártó mesterség Kovácsmesterség TÁPLÁLKOZÁSKULTÚRA Konyhai eszközök, a táplálkozás tárgyi emlékei Kenyérsütés, tejfeldolgozás, levesek, kásák, fõtt és sült tészták, húsételek, konzerválás, tartósítás. 4

7 A részletes témajavaslatok tartalmazzák az egyes témakörökben felmerülõ tárgyakkal kapcsolatos helyzetfelmérést, és a belõlük létrehozható kiállítások forgatókönyveinek tervezetét. Ezeket a terveket rugalmas panel-rendszerben dolgoztuk ki, tehát minden egyes témajavaslaton belül kisebb tematikus egységek szerepelnek, melyek önállóan is kezelhetõk. A legtöbb ilyen egység azonban önmagában kevés ahhoz, hogy önálló kiállítás alapja lehessen; ugyanakkor ezeknek a paneleknek a mozgatásával a tervekben felvázolt kiállítási tematika a késõbbiekben tetszés szerint variálható, a majdani helyszínek adottságainak megfelelõen. TÁJHASZNÁLAT RÉGEN ÉS MA - TÁJTÖRTÉNET A történelmi Magyarország területének elsõ rendszerezett térképezése a XVIII. században, az 1780-as években készült el, ez az ún. "I. Katonai Felmérés". Ezt a hatalmas munkát a XIX. század közepén, majd végén megismételték, természetesen egyre korszerûbb eszközök és módszerek alkalmazásával. Ezek a térképek lényeges információkat hordoznak a táj korabeli arculatáról, melyek megismerése és tanulmányozása hasznos eleme a különféle biomonitoring programok, természetvédelmi kutatási, rekonstrukciós és rehabilitációs tevékenységek, természetkímélõ gazdálkodási formák, természetvédelmi kezelési tervek szakmai megalapozásának. A Turizmus a Természetért program alkalmat adott arra, hogy a Gömör-Tornai Karszt teljes területének, azaz a magyarországi és a szlovákiai oldal tájképi változásainak történetét egységesen tanulmányozhassuk. Az Ökológiai Intézet Alapítvány az Aggteleki Nemzeti Park területén már végzett ilyen jellegû kutatásokat, így itt "csak" az 1950-es évek térképeit kellett feldolgozni. A Szlovák Karszt NP és Bioszféra Rezervátum területének vizsgálatát azonban több idõsíkra vonatkozóan kellett elvégezni. A vizsgált terület nagysága Magyarországon 350 km2, Szlovákiában 750 km2 volt. Munkánk során folytattuk tehát a magyar oldalon megkezdett tájtörténeti térképezést, valamint összegyûjtöttük és feldolgozásra elõkészítettük a Szlovák Karszt Bioszféra Rezervátum történeti tájhasználatának térképezéséhez szükséges anyagokat. A térképezéshez kidolgozott kategóriarendszert alapvetõen a vizsgált térképeken értelmezhetõ felszínborítási, illetve földhasználati jelölések határozták meg. Ezeket a történeti térképekhez tartozó jelkulcsok alapján értelmeztük és vettük figyelembe. Olyan kategóriákat használtunk, amelyek valamennyi vizsgált térképen értelmezhetõk és elkülöníthetõk. A program során tehát rekonstruáltuk a történeti tájhasználatot és felszínborítást a Gömör- Tornai Karszt bioszféra rezervátumainak területén és tágabb környezetében, azaz részletesebben: Beszereztük, digitális formátumba alakítottuk, és georeferáltuk a Szlovák Karszt Bioszféra Re- 5

8 6

9 zervátum területét lefedõ I., II., III. Katonai felmérés és az 1950-es évek katonai térképeit. Átdolgoztuk a területhasználati kategóriákat, és a késõbbi térképekkel közös nevezéktant alakítottunk ki. Ennek megfelelõen pontosítottuk az ANP területére korábban már elkészített térképeket. Teljesen új térképezésre került sor az 1950-es évek térképeinek feldolgozásával kb. 350 km2 területen. Az I. katonai felmérés alapján elkészítettük a Szlovák Karszt Bioszféra Rezervátum legtágabb - C- zónájának történeti felszínborítási térképét. A térképezés eredménye a karsztvidék XVIII. sz. végi képét, jellemzõ területhasználatát mutatja be közel 750 km2 kiterjedésû területen. A térképezett területek egy részérõl nagyobb felbontású ábrákkal térképsorozatok is születtek, mivel ez jobban használható a helyi programokban. Ennek szemléltetésére idõsorokat állítottunk össze néhány település határának történeti földhasználati térképeibõl. A bemutatott területek kiterjedése egyenként kb. 25 km2 (5*5 km), az alábbi térségekre készítettük el az idõsorokat: Aggtelek és környéke Jósvafõ és környéke Galyaság térsége Bódvaszilas és környéke Szögliget, Derenk és környéke 7

10 8

11 A térképezés eredményeit a helyi lakosok, illetve az ide látogató turisták számára is elérhetõvé és érthetõvé akartuk tenni. Ezért összeállítottunk egy posztersorozatot, amely 12 település (Aggtelek, Bódvaszilas, Égerszög, Gömörszõlõs, Jósvafõ, Kelemér, Szögliget, Szõlõsardó, Szuhafõ, Teresztenye, Tornakápolna és Varbóc) környékének tájhasználati változásait mutatja be magyarázatokkal. A poszterekbõl 3-3 példányt az érintett önkormányzatoknak átadtunk, azzal a kéréssel, hogy a hivatalban, illetve a turisták és a lakosok által gyakran felkeresett intézményekben (iskola, vendéglõ, közösségi ház, stb.) függesszék ki. JAVASLAT AZ ELKÉSZÜLT TÁJTÖRTÉNETI INFORMÁCIÓK, ADATBÁZISOK ÉS TÉRKÉPEK HASZNOSÍTÁSÁRA: Természetvédelem: Élõhelyrekonstrukciós tevékenységek tervezése Természetvédelmi kezelési tervek készítése Biomonitoring vizsgálatok megalapozása Fajok elterjedési folyamatainak értelmezése Karszt területek felszíni folyamatainak értelmezése- Turizmus: Ismertetõk készítése (történeti háttérinformációk) Látványos térképi illusztrációk készítése Önkormányzatok: Településtörténeti kutatások, tanulmányok, kiadványok Településrendezési tervek háttérdokumentációja Helyi ismeretek képzési anyag része Helyi kiadványok A TURIZMUS HATÁRAI - TERHELHETÕSÉG ÉS ELTARTÓKÉPESSÉG A "turizmus a természetért" alapelv elengedhetetlenné teszi a turizmus és környezete vizsgálatát. Ez a (természeti, társadalmi, gazdasági, épített, valamint infrastrukturális és idegenforgalmi) környezet nem pusztán közege a turizmusnak, hanem tárgya, alapja is. Ezért ezeknek az elemeknek a védelme, fenntartása mellett a turizmus szereplõinek - döntéshozóknak, szakembereknek, szolgáltatóknak, látogatóknak - egyaránt érdeke, hogy egymásra való hatásukat, illetve a környezet eltartóképességét megvizsgáljuk és ahol szükséges, probléma-megoldási javaslatokat tegyünk. A kutatást a fenti rendszer elemeinek megfelelõen a következõképp bontva végeztük: Ökológiai eltartóképesség Gazdasági eltartóképesség Társadalmi eltartóképesség Fizikai, infrastrukturális, idegenforgalmi eltartóképesség 9

12 A Turizmus a Természetért programban részt vevõ 49 település, valamint környékük turizmusban betöltött jelenlegi szerepe, illetve további lehetõségei nem egyformák, így ezeknek a figyelembevételével differenciáltuk a kutatási területet. A terepi felmérés során botanikai vizsgálatokat, kérdõíves felméréseket és interjúkat végeztünk. Az önkormányzatok körében 19 településen töltöttünk ki kérdõívet. A fogadó közösséget 14 településen kérdeztük meg. A társadalmi hatások vizsgálatában részt vevõ települések lakosságának 5,6%-át, 214 fõt interjúvoltunk meg. A térség szolgáltatóinak felmérése szintén a települések differenciálása alapján történt. Az infrastruktúrával rendelkezõ szolgáltatók (szálláshelyet kiadók, programszolgáltatók, vendéglõsök, stb.) háromnegyedét tudtuk megkérdezni. A turisták felmérését a megkérdezett szálláshelyeken és turisztikai célpontoknál, rendezvényeken végeztük, összesen 224 interjút készítettünk. A természeti környezet minden eleménél megfigyelhetõ volt a turizmus hatása, azonban a károsodás mértéke nem akkora, hogy indokolná a látogatók számának csökkentését, illetve mozgásuk olyan mértékû korlátozását, amely számukra is észrevehetõ. A terület egészét tekintve, a károsodás erõsödésének megakadályozása érdekében kijelölendõk (illetve "továbbfejlesztendõk") azok a területek, amelyek nagyobb mértékben degradálódhatnak a turistaforgalom következtében, s ily módon más területek mentesülhetnek a terhelés alól. Emellett az infrastruktúra fejlesztése (pl. csatornázás) is elengedhetetlen az értékek megõrzése érdekében. A turizmus fejlesztése ebben a hátrányos helyzetû térségben társadalmi és gazdasági szempontból elõnyös lehet. A terület társadalmi, gazdasági, kulturális potenciálja, hagyományai lehetõvé teszik egy sok lábon álló, színes turisztikai termék kialakítását. Azonban felméréseink tükrében (gazdaságilag instabil települések; a turizmushoz való hozzáállás végletessége; tapasztalatlanság financiális, pályázati, illetve idegenforgalmi-szakmai téren) kiemelten fontos, hogy a fejlesztés összehangoltan valósuljon meg. Fontos része ennek a helyi lakosság nagyobb mértékû bevonása, a turizmusból befolyt pénzek helyben maradása, illetve visszaforgatása. A vonzerõt is jelentõ tájkép, településkép, épített környezet a legtöbb esetben azt indokolja, hogy a további (infrastrukturális, idegenforgalmi) fejlesztések a már meglévõ létesítmények kihasználásán, átalakításán alapuljanak. A fejlesztéseket, illetve az önkéntes munkákat sok esetben gátolja, hogy sokszor nem világosak a feladat- és hatáskörök (pl. turistajelzések karbantartása). Minden esetben alapvetõ fontosságú a látogatók, turisták informálása, környezettudatosságának kialakítása, illetve elmélyítése. Ez hatással van nemcsak a természeti környezethez való hozzáállásukra, hanem a helyi közösséggel formálódó kapcsolatukra is, amely gazdasági hasznot hoz! Szintén elengedhetetlen lépés a helyi lakosság környezettudatosságának s ugyanakkor önbecsülésének a növelése, amely minden további fejlesztéshez, illetve a térség turizmusának mûködéséhez katalizátorként szolgál! Ezek megvalósulása esetén a turizmus környezete többi elemének az eltartóképessége is növelhetõ! 10

13 A TURIZMUS HATÁSAI - KEVÉS VAGY SOK, JÓ VAGY ROSSZ? A program szemléletének hosszú távú megõrzéséhez irányadó a tevékenységek hatásainak nyomon követése és értékelése, érintse az akár a természeti környezetet, a helyi kultúrát illetve a a lakosság gazdasági vagy szociális helyzetét. A program során kidolgozott monitorozó rendszer olyan indikátorokat alkalmaz, melyek a puszta adatokon túl a társadalmi-gazdaságikörnyezeti összefüggéseket is figyelembe veszik. A Turizmus a Természetért program lehetõséget biztosított egy részletes és megfelelõen kidolgozott alapállapot-vizsgálat elvégzésére, biztos alapot teremtve a késõbbi monitoring tevékenységekhez, amelyek reális információkat szolgáltatnak majd a turizmus és a helyi közösségek érdekeinek összeegyeztetéséhez, a fenntartható turizmus megvalósításához. Komoly kihívást jelentett, hogy olyan indikátorokat határozzunk meg, amelyek a fenntarthatósági szempontokra is referálnak, és nem csak a meglévõ statisztikai adatgyûjtési rendszerekhez idomulnak. Emellett a mérhetõséget, reprodukálhatóságot is szem elõtt kellett tartanunk. Fontos szempont volt még, hogy a helyi emberekhez, vállalkozókhoz csak olyan mértékben és gyakorisággal forduljuk (személyes adatgyûjtés, kérdõívek), hogy azt még ne érezzék zaklatásnak, vagy személyes adatok firtatásának, mert ez könnyen ellenérzéseket válthat ki munkánkkal szemben. A program során vizsgált indikátorok alapján következtetni tudunk a helyi társadalmat, a természeti értékeket és az ide látogató turistákat érõ hatásokra. Segítenek felismerni azokat a folyamatokat, amelyek támogatásával, vagy szükség esetén korlátozásával olyan turizmus valósulhat meg a térségben, amely nem éli fel a helyi erõforrásokat, nem veszélyezteti a természeti értékeket és segíti a helyi emberek megélhetését. Az indikátorok hét fõ témával foglalkoznak: 1. Integrált természetvédelmi-turisztikai-társadalmi index 2. A turisták elégedettsége 3. A helyi közösség elégedettsége 4. A táj állapotának és jellegének változása 5. A biológiai sokféleség változása a turisztikai célpontok környékén 6. Az épített környezet állapotának alakulása 7. A környezetterhelés alakulása A Turizmus a Természetért program keretében a es állapotokat mértük fel részletesen. A vizsgálatok során a KSH és az önkormányzatok adatait használtuk, de természetesen kérdõívek segítségével is gyûjtöttünk információkat, illetve saját (terepi) kutatásokat is végeztünk. Ezek az adatsorok biztosítják majd a év múlva megismétlésre kerülõ felmérések eredményeinek összehasonlítási alapját. A monitoring-program megfelelõ részei a térségi turisztikai terv anyagában is megjelennek, így biztosítandó a nyomon követés megvalósulását. 11

14 ÖREG GYÜMÖLCSÖSÖK, ÕSI FAJTÁK ZAMATA A Turizmus a Természetért program feladatai közé tartozott a hagyományos tájhasználat értékõrzõ jelentõségének erõsítése, a környezetbarát turizmus számára is hasznosítható lehetõségek bemutatása, valamint a máig fennmaradt értékek védelme, megismertetése és a fenntartható erõforrás-használat népszerûsítése a helyiek és az ide látogatók körében egyaránt. A hagyományosan kezelt mezõgazdasági területeken belül kiemelt szerepet kaptak azok a gyümölcstermõ helyek, melyek tájképileg alapvetõen meghatározzák a települések környezetét, pótolhatatlan genetikai értéket hordozó régi gyümölcsfajták termõhelyei, védett növény és állatfajok élõhelyei. Ezek a tudást és esztétikumot is hordozó helyszínek a helyiek és az idelátogatók számára egyaránt fontosak kellene, hogy legyenek. Épp ezért a gyümölcsészet programrész meghatározó elemei voltak: Hagyományos tájhasználati módok fenntartása, bemutatása Régi fajták felkutatása, megismertetése és megõrzése. Hagyományos feldolgozási módok újraélesztése. Munkánk során igyekeztünk a figyelmet a hagyományos tájgazdálkodás és a természetvédelem szoros kapcsolatára, a feledésbe merülõ helyi tudás szükségességére és az olyan jellegzetes tájképi elemek, mint a szõlõhegyek értékeire irányítani. MUNKÁNK ELEMEI: Fajtakutatások Gyümölcsfa-gyûjtemények létrehozása és fenntartása A leggazdagabb, ám veszélyeztetett területek kezelése A hagyományos és tájfajták ismertségének növelése Hagyományos aszalóépület építése Tanösvények kialakítása (ezekrõl részletesen a turisztikai termékek fejezetben ejtünk szót) A Turizmus a Természetért program keretében a Budapesti Corvinus Egyetem szakértõi segítségével folytattuk az ANP északi részén 2001-ben megkezdett felméréseket a délebbre esõ vidékeken (Bolyamér- völgy, Vidomáj-puszta, Szelce-puszta, Varbóc-Szõlõhegy, Szõlõsardó- Szõlõhegy, Teresztenye-Szõlõhegy, Égerszög-Szõlõhegy, Perkupa-Szõlõhegy, Szalonna- Szõlõhegy, Tornakápolna-Szõlõhegy, Bódvarákó-Gyümölcsös, Martonyi-Szõlõhegy). 326 fa küllemének, virágzatának és gyümölcsének vizsgálata nyomán a szakértõk 21 alma, 5 körte, 8 szilva, 7 cseresznye, és egy meggyfajtát azonosítottak, s számtalan helyi változatot is találtak. Az egyéb vizsgált fajok között említhetõ a háziberkenye, a mogyoró, a galagonya, és az õszibarack. 12

15 A gyümölcsfajta-kutatások során kiválasztott egyedek továbbszaporítása, megõrzése érdekében fontosnak tartjuk olyan fajtagyûjtemények kialakítását, ahol a védelmen kívül a bemutatás is lehetõvé válik. A szögligeti Gyárvás-dûlõben 2006 tavaszán 110 db, öszszesen 38 fajtához tartozó fácskát ültettünk ki. (22 féle alma, 8-8 körte és szilvafajta). A csemetenevelés a jósvafõi Szõlõhegyen, a Tohonya-Kuriszlán tanösvény közelében található faiskolában történik. A fajtagyûjteményt és a faiskolát a nemzeti park munkatársai gondozzák. Az elsõsorban Gömörben fennmaradt gyümölcsfajták átmentését hivatott segíteni a Gömörszõlõsön, az Ökológiai Intézet Alapítvány biokertjének szomszédságában 300 m2-n mûködtetett fajtagyûjtemény-faiskola is. A hagyományosan mûvelt gyümölcsösök maradványai sok helyen fellelhetõk még a Gömör-Tornai Karszton. A legértékesebb és legveszélyeztetettebb területeken a gyümölcsfák és élõhelyeik fennmaradását biztosító kezeléseket, elsõsorban tisztítást (bozótirtás) és kaszálást végeztünk a program keretében. 13

16 Így sikerült a legsürgetõbb beavatkozásokat elvégezni a következõ területeken: Derenken a hajdani település központjában található közel 7,5 ha-nyi, fõként szilva, alma és cseresznyefákat õrzõ gyümölcsösben Tornakápolnán a térség jellegzetes fajtaösszetételét is tükrözõ csonthéjasokat õrzõ három hektárnyi területen (a Barátságban a tájjal tanösvény érinti a területet) A gömörszõlõsi Szõlõhegyen, ahol a hagyományos gyümölcsösök és igen fajgazdag, félszáraz gyepek váltogatják egymást (a Határjárás tanösvény ide is elkalauzolja a látogatókat) Aggtelken a faluba vezetõ nyugati országút melletti területen. A térségben korábban igen jelentõs, mára azonban feledésbe merülõ aszalvány-elõállítás hagyományának felélesztése és az aszalványkészítés lehetõségének biztosítása érdekében egy fatüzelésû aszaló építését határoztuk el. Ilyen aszalóház a térségben már csak Körtvélyesen (Hrušov) volt található, ezt használtuk mintaként. A közel 100 éves aszalókemencérõl pontos mérnöki tervdokumentáció készült, amit szívesen bocsátunk rendelkezésre. Az aszaló Perkupán, a Galyasági Településszövetség tájházának udvarán került megépítésre. Terveink szerint az építmény közösségi létesítményként mûködik majd, de emellett természetesen lehetõséget teremt az aszalás megismertetésére és bemutatására is, s egyben gazdagítja a Tájház tárgyi és szellemi kultúrát õrzõ kínálatát. 14

17 Igyekszünk minden alkalmat megragadni a helyi lakosság és az ide látogatók ismereteinek bõvítésére, legyen szó a régi fajtákról vagy a hagyományos gyümölcsösök fenntartásáról. A jósvafõi szüreti napok mellett a miskolci Biopiacon is minden évben megjelentünk a Gömör-Tornai Karsztról származó gyümölcsökkel, s a küllemi megszemlélés után a fajták különleges egyedi ízvilágával is megismerkedhettek az érdeklõdõk. HELYI TUDÁS, HELYI PROGRAM - GAZDAGABB TURISZTIKAI KÍNÁLAT KÉPZÉSEK A Turizmus a Természetért program egyik célkitûzése a helyi lakosság bekapcsolódásának segítése, turisztikai célú aktiválása volt. A helyi szükségletekre alapozott képzésekkel szerettük volna a fenntartható fejlõdés szempontjait érvényesítõ turisztikai programkínálatot bõvíteni, illetve a lakosság turizmusból származó bevételét növelni, lehetõség szerint úgy, hogy minél többen tudjanak belõle részesedni. A képzések, tréningek témáinak összeállítását gondos elõkészítés elõzte meg. Egyrészt a Turizmus a Természetért program többi eleme kapcsán összegyûjtöttük a felmerült témákat, másrészt kérdõíves megkeresés révén az egész térségre kiterjedõ felmérést végeztünk, összegyûjtöttük a lakosság igényeit. A megkérdezettek körét a falusi szálláshelyeket mûködtetõk, gazdálkodók, kézmûvesek alkották, illetve a Kikiáltó c. térségi lap révén 2000 háztartásba is eljutott kérdõívünk. Ez a módszer biztosította a program keretében szervezett képzések látogatottságát. Ugyanakkor pár ötlet kimaradt végül, ezek megvalósítására az Ökológiai Intézet Alapítvány és partnerszervezetei keresik a lehetõségeket. A TURIZMUS A TERMÉSZETÉRT PROGRAM KERETÉBEN 5 KÉPZÉSRE KERÜLT SOR: Helyi idegenvezetõ képzés ANPI túravezetõ képzés Hagyományos gyümölcsösök kezelése (mûhelysorozat) Mikro-vállalkozások piacképességének növelése együttmûködés révén "Hogyan tegyem " Projektmenedzsment képzés A képzések mindegyike ilyen formában máshol nem elérhetõ tartalommal bírt. A tananyagok összeállítását elsõsorban térségi szakemberekre bíztuk, ezzel is elõsegítve hosszú távú kapcsolatok, együttmûködések kialakulását. Ugyanakkor a helyi szakemberek ismeretei, tapasztala- 15

18 tai mindig meggyõzõbbek a helyiek számára, mint a más adottságokkal rendelkezõ térségbõl érkezõ példák, tapasztalatok. Kiválasztott képzési témák közül elsõként a helyi idegenvezetõ képzést indítottuk el március június 2 között zajlott. 3 tantermi nap (6 témában 4-4 órás elõadásokkal) és 5 terepi nap a helyi szakemberek által megtervezett útvonalon "minta túravezetés" az adott területen élõ hallgatók bevonásával. A tanfolyam oktatói oktatási segédanyagot állítottak össze, melyet valamennyi résztvevõ megkapott. A közel 150 oldalas oktatási segédanyag a projekttérség (sõt egyes témákban kiegészült a határ túloldalának bemutatásával is) valamennyi településérõl tartalmaz tudnivalókat. A RÉSZLETESEN FELDOLGOZOTT TÉMÁK: Természeti környezet (tájfejlõdés, éghajlat, domborzat, földtan, vízrajz, ásvány-, növény és állatvilág, barlang és talajtan a teljes Gömör-Tornai karszt területére - FARKAS ROLAND, BOLDOGH SÁNDOR Általános helytörténet, helyi földrajzi ismeretek (elnevezések), régészeti feltárások, régészeti emlékek bemutatása - KOLESZÁR KRISZTIÁN Mûemlékek - HADOBÁS SÁNDOR Népi építészet (Falvak, temetõk, szõlõhegyek, uradalmi épületek, ipartörténeti emlékek) Szablyár Péter Irodalomtörténeti vonatkozások, híres emberek - HADOBÁS PÁL Néprajz (kézmûvesség, népi hagyományok) - BODNÁR MÓNIKA Az elõadásokat gyakorlati alkalmak követték: 4 egész napos "tanulmányút" a térség jellegzetes turisztikai célpontjainak felfûzésével (Perkupa, Edelény, Szendrõ, Szalonna, Ragály, Imola, Zádorfalva, Gömörszõlõs, Putnok, Tornaszentandrás, Hidvégardó, Rakacaszend, Tornaújfalu v / Turnianska Nová Ves, Torna / Turna nad Bodvou, Görgõ / Hrhov, Körtvélyes / Hrušov, Barka / Bôrka, Lucska / Lucka, Pelsõc / Plesivec). A résztvevõk vizsgadolgozatként saját túraszö- v v veget és programtervet állítottak össze, melyek közül a legjobbak a térségi rendezvények programjaiban megjelenhetnek. A képzést sikeresen elvégzõk listája a kiadvány hátsó mellékletében megtalálható. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság évente-kétévente rendez túravezetõ képzést, melyen a az igazgatóság ökoturisztikai kínálatában szereplõ barlangi (Baradla-, Vass Imre-, Rákóczi-), ill. felszíni túrák (Aggteleki és Jósvafõi faluséta) vezetésére készülhetnek fel a jelentkezõk. Erre a képzésre a Turizmus a Természetért program idõszaka alatt 2007 elsõ felében került sor. A képzést sikeresen befejezõk közül hárman az ANPI alkalmazásába kerültek. Nemcsak a természeti értékek, hanem a hagyományos tudás megõrzéséhez is kapcsolódott a hagyományos gyümölcsösök kezelése címmel 2007 folyamán megrendezett mûhelysorozat. v 16

19 A TANTERMI ÉS ELSÕSORBAN TEREPI FOGLALKOZÁSOK SORÁN FELDOLGOZOTT TÉMÁK: Gyümölcsösök, szórványgyümölcsösök jelentõsége és hasznosítási lehetõségük, Fenntartható gazdálkodás - ökológiai gazdálkodás, Fapótlások, újulat nevelés, koronaalakítás, metszési alapismeretek, idõs fák ápolása (ifjítás, metszés, stb.) Gyümölcsfák ivartalan szaporítása - oltás, szemzés, dugványozás Gyümölcs betakarítás, tárolás, feldolgozás A találkozók helyszínét mindig az aktuális témákhoz illeszkedõen választottuk ki a programban érintett területeken, így a szögligeti Gyárvás dûlõben, Gömörszõlõsön, Jósvafõn, illetve Perkupán gyûltek össze az érdeklõdõk. Örömmel tapasztaltuk, hogy a helyi lakosok még a jól felkészült szakembereknek is tudtak új ismeretekkel szolgálni, s így a klasszikus "képzés" helyett izgalmas beszélgetések során cseréltek ismeretet szervezõk és résztvevõk egyaránt. A Gömör-Tornai Karszton számos, elszigetelt turisztikai szereplõ próbál kiegészítõ jövedelemhez jutni, akiknek központi menedzsment szervezet hiányában saját maguknak kell vállalkozásukat mûködtetni. Az ezzel járó feladatok, kérdések áttekintése és lehetséges együttmûködések elõsegítése érdekében Hogyan tegyem mûködõképesebbé vállalkozásomat? címmel 5 alkalomból álló találkozósorozatot szerveztünk, mely 10 résztvevõvel valósult meg. AZ ÖT NAP TÉMÁJA VOLT: Közösségi vállalkozás (vállalkozási formák, elõnyök hátrányok) A résztvevõk által kiválasztott forma részletes bemutatása Üzleti terv kidolgozásának szükséges lépései (tervezés) Közösségi marketing (formái, eszközei) Közös tervezés -új turisztikai programelem kialakítása A képzés során a már meglévõ programok összekapcsolásának lehetõségeit tártuk fel. Megvizsgáltuk, hogy a rendelkezésre álló kapacitásokra építve milyen tartalommal és mely csoportok számára tudnának a résztvevõk új programot (PR csomagot) kialakítani. Kirajzolódott, hogy csak kiszámítható résztvevõi létszámra, jelentkezéses rendszerben elõre megszervezett csoportok esetén vállalnák új program lebonyolítását a résztvevõk (pl. táborok) illetve egy hosszúhétvégés tavaszi vagy õszi alkalom esetén kapcsolódnának be. A tervek melletti elkötelezõdés nem volt olyan erõs, hogy az már a program során kiajánlhatóvá és garantálttá válhatott volna. A térség helyzetét pályázati források kiaknázásával (is) segíteni igyekvõk számára projekttervezés és -menedzsment témájú képzést szerveztünk, többek között azzal a céllal, hogy a 17

20 most záruló Turizmus a Természetért program tapasztalatait felhasználva készítsük fel a résztvevõket a közeljövõben várható komplex, széleskörû partnerséggel megvalósuló programok megvalósításának nehézségeire és azok megelõzésére, ezzel is támogatva a Turizmus a Természetért program által felvetett témák folytatását. Külföldi és hazai tematikus tanulmányutak szervezése révén igen hasznos élményekkel lehetne gazdagítani a turisztikai szereplõk ismereteit. Hasznos lenne hosszú távú együttmûködés kialakítása más térségek hasonló státusú szereplõi között (nemzeti parkok szakemberei, falusi szállásadók, programgazdák, fesztivál szervezõk, stb.) Tekintettel a térség földrajzi tagoltságára és a kedvezõtlen tömegközlekedési lehetõségekre, hasonló találkozósorozatok elõkészítése során javasolt a résztvevõk közlekedését segítõ elemek (mikrobusz, telekocsi) beépítése A fenntarthatóságot szem elõtt tartó, a Turizmus a Természetért program szempontrendszerének megfelelõ új turisztikai termékek és szolgáltatások kialakítása, azaz a helyi természeti és kulturális örökség megõrzése ezen értékek bemutathatóvá tételével, a turisztikai programok bõvítése a helyi örökség felhasználásával is a program feladatai közé tartozott. Mindezek mellett a helyi lakosság számára is igyekeztünk minél több alkalmat és lehetõséget teremteni a turisztikai folyamatokba való bekapcsolódásra. A térségben már mûködõ szolgáltatások, kiajánlott programok számbavétele mellett azt is felmértük, hogy maga a Turizmus a Természetért program milyen további termékeket hozhat létre. A projekt költségvetési keretei csak a beruházást nem igénylõ fejlesztéseket tették lehetõvé, ezért elsõsorban a helyi tudás, ismeretek felhasználásában gondolkodtunk. A témák kiválasztása tehát a már létezõ kezdeményezések termékké alakítását célozta. A programok tartalmi bõvítése mellett a meglévõ kínálat garantálhatóságának biztosítása és a kiajánlás idõszakának bõvítése volt fontos feladatunk. Több meglévõ szolgáltatás tartalmát gyûjtöttük össze és rendszereztük olyan formában, ami lehetõvé teszi a tematikus továbbfejlesztést vagy tananyagként való elsajátítást, így biztosítva a szolgáltatás folytatását a térségben. Ezek: Gömörszõlõsi faluséta Gömöri Körtúra Kézmûves bemutatók (mézeskalácsozás, gyertyaöntés) Kakasvár és Néprajzi Gyûjtemény Perkupai faluséta A helyi idegenvezetõ képzés sikeres résztvevõi közül hét idegenvezetõ szolgáltatása a Gömör- Tornai Fesztivál programkínálatába is bekerült. 18

21 TANÖSVÉNYEK A Turizmus a Természetért program során két új tanösvény létesült: a Színpetri és Tornakápolna között kialakított, "Barátságban a tájjal" nevû tanösvény fõ témája a hagyományos tájhasználat által kialakított és megõrzött természeti és táji változatosság bemutatása, megismertetése. A tanösvény a nemzeti parki turisztikai programok területi megosztását is segíti. A 12 állomás (3,5 km) bejárása során az ide látogatók megismerhetik a környék jellegzetes természeti adottságait és az ezekre alapozott hagyományos gazdálkodási formákat, valamint az ezekhez kapcsolódó kulturális emlékeket. A Gömörszõlõs határában létrehozott "Határjárás" tanösvény fõ témája a hagyományos gazdálkodás és a biológiai sokféleség összekapcsoltságának bemutatása. A tanösvényt végigjárva megismerkedhetünk a máig meglévõ extenzív gazdálkodási formák segítségével megõrzõdött tájképi sokféleséggel; láthatjuk a felhagyás eredményeként tapasztalható természetes leromlási és megújulási folyamatokat is. 19

22 PROGRAMCSOMAGOK A turisztikai termékek sorát a meglévõ szolgáltatásokra alapozva, azok csomaggá szervezése révén kívántuk tovább fejleszteni. A kulturális értékek területén a pontszerû attrakciók összekapcsolásával különbözõ tematikára épülõ túrák terveit alakítottuk ki. A környezetkímélõ, biogazdálkodáshoz kapcsolódóan életmód tábor és nem hagyományos, egészséges ételek megismertetéséhez bemutató, kóstoló alkalmakkal egybekötött kiajánlható családi hétvégék terveit készítettük el. A kialakított termékek értékesítése során a látogatók igényeinek, érdeklõdésének irányairól a termékgazdák információkat gyûjtenek és javaslatokat várunk tõlük a további fejlesztési irányokra. A GÖMÖR-TORNAI FESZTIVÁL - HATÁROK NÉLKÜL A 2001-ben elindult kezdeményezés, a Gömör-Tornai Fesztivál az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Aggtelek és Jósvafõ település önkormányzatai, és más térségi szereplõk együttmûködésével 1998 óta megrendezett "Aggteleki-Jósvafõi Hagyományõrzõ és Mûvészeti Napok" elnevezésû rendezvénysorozatból fejlõdött egy meghatározott idõpontban évente megismétlõdõ napos határon átnyúló térségi programsorozattá. A fesztivál jelentõségét az országhatár átjárhatóbbá tételében, a történelmi gyökerû térségi kapcsolatok erõsítésében, a régió vérkeringésének felpezsdítésében is látjuk. A Turizmus a Természetért program vonatkozó legfontosabb feladata a fesztivál térségi szintû fejlesztése volt, a turisztikai kínálat bõvítésével és újabb, akár határon túli helyszínek bevonásával. Kísérletet tettünk az évek óta logisztikai nehézséget okozó problémák megoldására. A határok korlátozott nyitva tartásán a fesztivál ideje alatt csak enyhíteni lehetett, de a 24 órás nyitva tartás kivitelezhetetlennek bizonyult. Végül Magyarország és Szlovákia csatlakozása a schengeni övezethez megszüntette ezt az akadályt. A másik nehézséget a tömegközlekedési lehetõségek hiányosságai jelentették. Ennek megoldására 2007-ben kíséreli jelleggel "fesztiválbuszt" mûködtettünk, aminek segítségével az aktuális helyszínek elérhetõvé váltak. Sajnos ez a kezdeményezés nem bizonyult sikeresnek. A Turizmus a Természetért program keretében elért eredmények: Összeállításra és elfogadásra került a fesztivál kritériumrendszere, amely megfogalmazza a rendezvénysorozat célját, küldetését és meghatározza "mûfajait". A fesztivál területi lefedettsége jelentõsen nõtt az államhatár mindkét oldalán. Magyarországon 6, Szlovákiában 6 új helyszín csatlakozott a már aktív 6 mellé. A fesztivál ben elfogadott új logója is tükrözi ezt a nyitást. 20

23 A fesztiválról szóló kiadványok 2007-tõl két nyelven, magyarul és szlovákul jelennek meg. A Zöld Sziget közösen mutatja be a határ két oldalán fekvõ két nemzeti parkot. A 4-napos Gömör-Tornai Piactér most már a karszt kézmûveseit, õstermelõit vonultatja fel, nem szükséges "külsõ" árusok meghívása tól kezdõdõen mûködik a fesztivál saját honlapja, ami a címen érhetõ el. A fesztivállátogatók száma az elmúlt 3 évben megduplázódott, 2007-ben elérte a tízezret. Az évente megtartott két-három elõkészítõ és egy utólagos értékelõ összejövetel révén sikerült a Gömör-Tornai Fesztivált programgazdáit szorosabb együttmûködésre ösztönözni, és a fesztiválhoz kapcsolódó marketingtevékenység is hatékonyabbá vált. Úgy érezzük, a rendezvénysorozat helyi támogatottsága folyamatosan fejlõdik, és örömmel látjuk, hogy mind több önkormányzat és turisztikai szereplõ csatlakozik saját megvalósítású önálló ötlettel a programhoz. TELEPÜLÉSEINK DÍSZEI - ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉGÜNK A Gömör-Tornai térség településeinek egyik legfõbb vonzereje, hogy a népi építészeti örökség még meghatározó az utcaképek alakításában. Ezen értékek fennmaradásának segítése szintén fontos feladatunk volt. A Gömör-Tornai Népi Építészeti Archívum létrehozásával egy olyan, bárki számára hozzáférhetõ anyag elkészítése volt a célunk, ami segítséget nyújt mindazoknak, akik a hagyományos építészeti elemek, motívumok és faluképek megõrzésével, fenntartásával és használatával foglalkoznak. A néprajzi-történeti adatbázisok történeti földrajzi alapon szervezõdnek. Eszerint egy egykori gömöri (Aggtelek) és 21 egykori tornai települést (Becskeháza, Bódvalenke, Bódvarákó, Bódvaszilas, Derenk, Dobódél, Égerszög, Hidvégardó, Jósvafõ, Komjáti, Perkupa, Szin, Szinpetri, Szögliget, Szõlõsardó, Teresztenye, Tornabarakony, Tornakápolna, Tornanádaska, 21

24 Tornaszentandrás, Varbóc) választottuk ki a felmérések helyszínéül. Önálló településnek vettük az 1940-ben, illetve 1941-ben területileg bekebelezett Dobódélt és Derenket. Hangsúlyozzuk azonban, hogy alapadatbázisról lévén szó, mindez a meglévõ rendszerben további települések gyûjtött dokumentumaival egészíthetõk ki. Alapvetõen két hazai közgyûjtemény anyagát vettük alapul a publikált anyagok áttekintése mellett: a Herman Ottó Múzeum (Miskolc) és Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Szentendre) megfelelõ gyûjteményeit. Utóbbi adattár esetében sokat segített, hogy a fotóanyagok jelentõs része elérhetõ a múzeum honlapján. A helyi építészeti örökséget dokumentáló, kutatható dokumentumtár a Perkupai Tájházban A NÉPI ÉPÍTÉSZETI ARCHÍVUM KÉT ÖNÁLLÓ RÉSZBÕL ÁLL: Fotógyûjtemény, mely a népi építészeti archívumok szokásos anyaga, hiszen a fotó, mint hiteles dokumentum, alapjául szolgálhat rekonstrukciónak, építészettörténeti összegzéseknek, stb. Adattár, mely nem fotó alapú dokumentumokat tartalmaz: elsõsorban felmérések (tisztázott anyagok és manuálék), megjelent szöveges és képes anyagok másolatai. A Fotógyûjtemény jelenleg mintegy 3000 dokumentumot tartalmaz, míg az Adattár iratgyûjtõinek száma eléri a 180 darabot. Utóbbihoz egyszerû táblázatos mutató tartozik. került elhelyezésre, ahol kutathatósága, kutatószoba és infrastrukturális eszközök (pl. fénymásoló, szkenner stb.) révén helyben megoldott. Az összeállított alap-adatbázisokat a Galyasági Településszövetség gondozza. A jellegzetes formakincs bemutatása mellett praktikus tanácsokkal is szerettünk volna segíteni a térség háztulajdonosait, ezért a legfontosabb ismereteket, praktikákat brossúrába gyûjtve adtuk közre, melynek címe: "Tanácsok hagyományos porták értékõrzõ megújításához Gömör és Torna Vidékén". A 3000 példányban megjelent ingyenes kiadvány az alábbi témákat tárgyalja dús ábraanyag kíséretében: 22

25 Általános településszerkezeti keretek A lakóház, alaprajz és funkciók Falak Homlokzat, vakolatdíszek Nyílások (ablakok, ajtók) Tornác Burkolatok, padlók Födém Tetõszerkezet, tetõforma Héjazat Tüzelõberendezések, tûzhelyek, kéményfejek Kerítések, kapuzatok Egyéb épületek, építmények Kertek Mûemléki és helyi védelem, építési szabályozás Hogyan kezdjük-végezzük? A Turizmus a Természetért program részeként anyagi támogatással is tudtuk segíteni a helyi jellegzetességeket hordozó, turisztikai jelentõséggel bíró építmények, helyszínek felújítását vagy létesítését. A maximum 250 ezer forintnyi támogatást pályázati rendszerben osztottuk szét. Pályázatot különösebb megkötés nélkül, bárki benyújthatott, az elbírálás szempontjai azonban szigorúak voltak. A TÁMOGATHATÓSÁG ALAPFELTÉTELEI VOLTAK A térségre jellemzõ motívumok, díszítõelemek, formák használata alapkövetelmény A munkálatoknak az épület, épületrészek, porták, utcakép, településkép stb. hagyományos arculatának helyreállítását, megõrzését kell szolgálnia Csak hagyományos, természetes anyagok használhatók A beruházás kapcsolódjon valamilyen turisztikai tevékenységhez. A támogatást kizárólag anyagvásárlásra lehetett fordítani, s a munkálatok elvégzését a pályázó saját hozzájárulásának tekintettük. Az alapfeltételek teljesítésén túl az értékelés szempontjai a következõk voltak: 23

26 AZ ELBÍRÁLÁSNÁL ELÕNYBEN RÉSZESÜLTEK: A bejelentett szálláshelyként, múzeumként, színpadként stb. mûködtetett épületek, illetve azoknak otthont adó porták fejlesztését célzó pályázatok; A szálláshely-üzemeltetõk közül az egyéb turisztikai szolgáltatást (pl. idegenvezetés, falusi vendéglátás, kerékpárkölcsönzés, stb.) is nyújtók; A rendszeres szervezett turisztikai programkínálatban részt vevõ pályázók és helyszínek (pl. falunapok, fesztiválok, kézmûvesfoglalkozások, állandó kiállítások) A fejlesztés eredményeibõl a helyi közösség is részesedjen A fejlesztéssel érintett ingatlannak (portának) legyen népi építészeti jelentõsége, legyen része-e az épített örökségnek A fejlesztés járuljon hozzá az épített örökség megõrzéséhez A fejlesztésnek legyen valamilyen turisztikai hasznosulása A felújítandó épület(rész) veszélyeztetettsége (a támogatás nélkül tönkremehet, lebonthatják, stb.) A beérkezett 49 pályázatból tizenkettõt tudtunk támogatni. Egy-egy utca hangulatát a homlokzatok mellett a kerítések és kapuzatok is alapvetõen meghatározzák. A Turizmus a Természetért program támogatásával paticskerítések, kõkerítések és léckerítések is megújulhattak. 24 Gömörszõlõs, Kassai út 54.

27 Perkupa, Petõfi u. 57. Szögliget, Kossuth u

28 Gömörszõlõs, Kassai út 55. A fatornácok a népi lakóházak egyik legveszélyeztetettebb ékességei, holott nem túl nagy költséggel szépen fel lehet újítani vagy akár újat is lehet készíttetni. Segítségünkkel három tornác szépülhetett meg, közte egy korábban modernizálási szándékkal eltüntetett fatornác is újjáépült. Tornabarakony, Dózsa u

29 Égerszög, Béke u. 11. Gömörszõlõs, Kassai út

30 Gömörszõlõs, Kassai út Gömörszõlõs, Kassai út 42. Jósvafõ, Dózsa u. 5. Sajnos a csûrök egyre kevésbé megbecsültek, amiben jelentõs szerepe van a gazdálkodási módok átalakulásának. Ugyanakkor a színek és csûrök különféle közösségi rendezvények (pl. kézmûvesfoglakozások, elõadások, táncházak) kitûnõ fedett helyszínei lehetnek. 28

31 Szintén közösségi rendezvények alkalmával használják majd a Trizsben épített kenyérsütõkemencét. Trizs, Petõfi u. 19. A Perkupán épített aszalókemence példája nyomán Szögligeten is készült egy fatüzelésû aszaló. Szögliget, Szabadság tér 1. A perkupai tájház udvarára öreg ólkákat költöztetett a Galyasági Településszövetség, ezzel is gazdagítva a portán található gyûjteményt. Perkupa, Petõfi u

32 Reményeink szerint mind többen kapnak kedvet portájuk hagyományokhoz illõ megszépítéséhez, s így térségre jellemzõ építészeti örökség is fennmaradhat, illetve maguk az épületek is még sokáig a települések díszei lehetnek. TURISZTIKAI STRATÉGIÁK - HOGYAN TOVÁBB? A Turizmus a Természetért program keretében mindhárom résztvevõ országban készült turisztikai stratégiai és kezelési terv, mely a program eredményeinek hosszú távú hasznosításának is egyik biztosítéka. Az ANPI szakemberei és külsõ szakértõk közremûködésével elkészült turisztikai tervdokumentum (címe: Az Aggteleki-karszt és térsége turisztikai stratégiai és kezelési terve) egyrészt illeszkedik az érvényben lévõ regionális és országos stratégiákhoz, másrészt a térségi szereplõk által "társadalmasított", valós szükségleteken alapuló stratégiai célrendszert tartalmaz, így a térségben tervezett fejlesztésekhez szükséges támogatások megszerzésének érdekében bátran ajánlható elfogadásra és támogatásra a Regionális Fejlesztési Tanács, ill. a Borsod-Torna- Gömör Helyi Leader Közösség számára is. A terv - az elõkészítés során összeállított helyzetértékelésbõl kiindulva - a kereslet és kínálat elemzésével, a térség komplex turisztikai kínálat elemeinek kapacitására és minõségére tett ajánlások megfogalmazásával, a térségi szereplõk közötti feladatmegosztást érintõ javaslattal, valamint a stratégiai cél eléréséhez szükséges teendõk meghatározásával foglalkozik, ezt egészíti ki a terv megvalósításának és hatásainak nyomon követését taglaló fejezet. A kitûzött célt elérendõ a tervdokumentum javaslatot tesz a turisztikai térségben tervezett fejlesztések koordinálására, valamint a térségi programcsomagok, az egységes marketing-kommunikáció ill. a minõségbiztosításhoz szükséges védjegyrendszer kialakítására és mûködtetésére is alkalmas szervezet létrehozására. A terv készítése során kiemelt hangsúlyt fektettünk a belsõ és külsõ kommunikációra, melynek hatékonyságát térségi fórumok és turisztikai tematikus partnerségi mûhelymunkák szervezésével növeltük. Az elkészült dokumentumot a régióban tevékenykedõ szakmai szervezetek képviselõibõl álló konzultációs csoport tagjai és a térségi szereplõk fóruma is véleményezte, majd az érdemi vélemények, észrevételek beépítése után került véglegesítésre. Továbbá, eleget téve a Turizmus a Természetért programban megfogalmazott elvárásnak, az elkészült végleges tervdokumentum - a tervezés folyamatában résztvevõk elkötelezõdésén túl - a közremûködõ szakmai szervezetek képviselõi által hivatalos dokumentumként került elfogadásra. A térségi turisztikai terv kidolgozása során kialakult partnerkapcsolatok ápolását, a külsõ, belsõ kommunikáció erõsítését és a termékek piacra jutását elõsegítendõ készítettük el a térségi marketing tervet. 30

33 A Gömör-Tornai Karszt területén található turisztikai termékek, szolgáltatások egymástól viszonylag elszigetelten állnak rendelkezésre. A térség turisztikai szereplõi általában kevés korszerû, termékeik megfelelõ piacra jutását elõsegítõ marketing menedzsment ismerettel rendelkeznek. A szolgáltatások kommunikációja nem rendszeres, s nem egységes megjelenésû. A jelenleg érvényben lévõ turisztikai trendek, fogyasztói szokások és piaci mutatók azonban megkövetelik egy olyan egységes térségi arculat kialakítását, amelynek következtében a szolgáltatók egymást segítõ összefogásban jelentkezhetnek az ökoturizmus kínálati piacán. A kidolgozás során különös figyelmet fordítottunk a marketing kommunikációs eszközrendszer kidolgozására, valamint egy lehetséges térségi marketing szervezet feladatainak meghatározására. Az így kidolgozott stratégiai marketing terv szerves összhangban áll az Aggteleki-karszt és térsége turisztikai stratégiai és kezelési tervével, valamint a térségi védjegyrendszer kidolgozása során meghatározott kritériumokkal. A dokumentum az Aggteleki Bioszféra Rezervátumot, mint fõ turisztikai vonzerõt és a térség további potenciáljait összefüggõ egészként kezeli, így nyújtva segítséget a desztináció egységes arculatának kialakításához. A PROGRAM SORÁN LÉTREJÖTT "AZ AGGTELEKI-KARSZT ÉS TÉRSÉGE TURISZTIKAI STRATÉGIAI MARKETINGTERVE" C. DOKUMENTUMOT AZ ALÁBBI TERÜLETEKEN JAVASOLJUK FELHASZNÁLNI. Önkormányzatok: Helyi marketing tevékenységek kialakítása Egységes arculat kialakítása Térségi partnerek felkutatása, a potenciális versenytársak megítélése Civil szervezetek, turisztikai szolgáltatók: Egyedi marketing tevékenységek kialakítása Marketing kommunikációs eszközök tervezése Képzési segédanyagként a turisztikai marketingmenedzsment ismeretek elsajátításához Térségi marketing szervezet: Térségi marketing tevékenység kialakítása Marketing akcióterv készítése A szervezet feladatainak meghatározása Iránymutatást ad a marketing fejlesztendõ területeihez 31