KMOP / pályázat A kutatás-fejlesztési központok fejlesztése és megerősítése. Záró rendezvény Budapest,

Átírás

1 Gonda János Egy pályázat hatása az oktatásra és kutatásra * KMOP / pályázat A kutatás-fejlesztési központok fejlesztése és megerősítése Záró rendezvény Budapest, Az Informatika a Felsőoktatásban 2011 konferencián elhangzott előadás alapján

2 1. Bevezetés Az ELTE szenátusa a CCLVIII/2008. (XI. 24.) határozatával hozzájárult az ELTE Soft Kutatás-fejlesztő Nonprofit korlátolt felelősségű társaság alapításában részvétel támogatásáról ban alakult az ELTE-Soft Kutatás-fejlesztő Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság, röviden az ELTE-Soft Nonprofit Kft, és 2009-ben alakult közhasznú szervezetté. A cég tagjai Eötvös Loránd Tudományegyetem; AITIA International Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság; CITYLOG Logisztikai Szolgáltató és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság; MultiRáció Gazdasági- és Pénzügyinformatikai Fejlesztő és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság; NETvisor Informatikai és Kommunikációs Zártkörűen Működő Részvénytársaság

3 Az ELTE-Soft Kft. fő tevékenysége Egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés (közhasznú). A határozat mellékletében egyebek között az alábbiak találhatóak: A Társaság törekszik arra, hogy legalább 50%-os kutatási feladatot tartalmazó megrendeléseket vállaljon el, pályázattal támogatott munkák esetén ettől csak nagyon indokolt esetben térhet el; az Egyetem vállalja, hogy amennyiben egy pályázatnál szüksége van gazdasági partnerre, elsősorban a Társaságot kéri fel, amennyiben az megfelel a pályázati feltételeknek; a Társaság vállalja, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel támogatja az ELTE Informatikai Karán folyó oktatást és oktatásfejlesztést; a Társaság, amennyiben szükséges és lehetséges, más karok oktatási feladatait is támogatja; az Egyetem (Informatikai Kar) elősegíti, hogy a Társaság működése során létrejött kutatási eredmények megjelenjenek az oktatásban is

4 Az ELTE-Soft célja, hogy az infokommunikáció területén: hasznosítsa az Eötvös Loránd Tudományegyetemen több, mint háromszáz éve felhalmozott elméleti tudásanyagot tervszerű, szabályozott, a piaci kihívásoknak is megfelelő körülmények között; elméleti területen támogassa a gazdasági és közigazgatási szakembereket; megteremtse a kétirányú szakemberáramlás kedvező és biztonságos feltételeit; kiszolgálja a gazdasági és a kormányzati szféra alkalmazott kutatási és kísérleti fejlesztési igényeit; megismertesse az egyetemi oktatókat és hallgatókat a valós piaci igényekkel

5 A Kft. a tevékenységét gazdasági társasági formában végzi. Ennek előnye, hogy a kihívásokra gyorsan tud reagálni, ugyanakkor ez párosul a társaság nonprofit és közhasznú jellegéből adódóan az egyetem oktatási és szakemberképzési céljainak hosszú távú támogatásával. A társaság stratégiai területe az infokommunikációs kutatás-fejlesztés területén olyan nagy innováció-tartalmú feladatok elvégzése, amelyek a természet- és társadalomtudományos alapkutatásra támaszkodva az alkalmazott kutatáson át a műszaki fejlesztéstől a szoftvertermékek fejlesztéséig terjednek

6 A társaság sikeresen pályázott és megerősítése tárgyában kiírt KMOP pályázaton. A konstrukció a K+F tevékenységet végző szervezetek, felsőoktatási intézmények, költségvetési és közhasznú kutatóintézetek már létező, eredményeket felmutatni képes, a vállalati együttműködés előmozdítására kialakított K+F központjaiból (KKK-k és RET-ek) alakított gazdasági társaságok megerősítését tűzte ki célul. A pályázat megvalósítási ideje a pályázat alapján a szeptember 1. és március 31. közötti időszak, amely három hónappal meghosszabbítható, és láthatóan meg is hosszabbítottuk két hónappal. A projekt költségvetése 940 millió Ft, amelyből 470 millió Ft-ot az ipari partnerek és 470 millió Ft-ot a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség biztosít

7 Előzmények 1999-ben az OMFB Kooperációs Kutató Központ (a továbbiakban KKK) néven programot hirdetett meg, hogy erősítse a felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek és a vállalati szféra kapcsolatát; olyan intézményhálózatot hozzon létre, melyben megvalósul az oktatás, a K+F, a tudás- és technológia-transzfer stratégiai célú integrációja; továbbá elősegítse valódi műszaki áttörést eredményező, új technológiai tudást létrehozó kutatási programok megvalósítását. Pályázatot magyarországi egyetemek és főiskolák, önállóan vagy közösen és vállalkozásokkal konzorciumban nyújthattak be

8 2005. januárjában a KKK-program végrehajtásáért felelős NKTH a program utólagos értékelését határozta el. Az értékelést a Netwin Üzleti Tanácsadó Kft és a Laser Consult Műszaki - Tudományos és Gazdasági Tanácsadó Kft. konzorciuma készítette el

9 A KKK pályázat célját a kiíró és állami oldalról finanszírozó OMFB olyan új kutatási központok létrehozásában, illetve már működő intézmények működésének megerősítésében fogalmazta meg, amelyben a magyar felsőoktatási intézmények, egyéb non-profit kutatóhelyek és az üzleti innovációs szféra szerves kapcsolatai létrejöhetnek, és amelyben az oktatás, a gazdasági és társadalmi célorientált kutatás-fejlesztés és a tudás-, valamint technológiai hálózatok stratégiai célú integrálása megvalósulhat

10 A KKK pályázat céljai csupán az előadáshoz kapcsolódóakat kiemelve a következők voltak: biztosítsák az üzleti szemléletű célirányos alkalmazott kutatás és technológiafejlesztés beépülését az oktatási/képzési és felsőoktatási kutatási tevékenységbe, ezzel segítsék elő a piaci szemlélet meghonosítását a felsőoktatási intézményrendszerben; alapozzák meg a felsőoktatási intézmények és a gazdasági partnerek közötti együttműködésen keresztül a konkrét vállalkozási igényeket kielégítő kutatási együttműködést, valamint tudás- és technológia-transzfert; munkahelyeket teremtsenek a végzős diplomás és PhD fokozattal rendelkezők számára; segítsék elő a felsőoktatási intézmények kutatási kapacitásának és képességének növelését és külső források elérésének lehetőségeit. Egyértelmű elvárásként fogalmazódott meg a technológiai áttörést elősegítő multidiszciplináris kutatás-fejlesztés és innovációk irányába történő célirányos stratégia kialakításának igénye. A KKK-k elsődleges feladataként a piacorientált alkalmazott kutatás került meghatározásra, azonban igen erős oktatási, képzési program megléte is szerepelt követelményként. A KKK a tudomány, a kutatás, képzés és a gazdaság meghatározott céljainak és erőforrásainak egyesítését jelenti

11 A KKK-program egyik leglátványosabb eredménye az oktatási/képzési szegmensen belül a PhD-képzésben résztvevők számának ugrásszerű megnövekedése az adott szűkebb egyetemi közegben. A PhD-hallgatók számára a KKK korszerű kutatási infrastrukturális hátteret, szakmai segítséget (témavezetők mentorsága) és publikálási lehetőséget nyújtott. A tanulmány azonban azt is megállapította, hogy a hallgatók megítélése szerint a KKK-ban végzett gyakorlati kutatási témákat publikációs szempontból tudományos értékkel bírónak nehezebben tudják elfogadtatni, ami a PhD megszerzése szempontjából negatív motivációként jelentkezik. Ugyanakkor a hallgatók azt is jelezték, hogy nagy presztizs-értéke van a KKK-intézetekben folytatott tevékenységüknek

12 Néhány fontosabb megállapítás: a hallgatók közvetlen kapcsolatba kerülnek az adott téma nemzetközi irodalmával, problémák felvetésével és új eszközök használatának lehetséges módjaival. További fontos tényező az üzleti magatartás elsajátítása (pl. tárgyalási készség, partnerekkel való kapcsolattartás, projektmenedzselés, pályázati tevékenység stb.). A hallgatók egyöntetű véleménye szerint a KKK-ban eltöltött idő a munkaerő-piaci pozíciójukat jelentősen javítja; a hallgatók többsége úgy érzi, a KKK a hagyományos egyetemi képzési kínálaton túl nagyon fontos képességek és készségek fejlesztéséhez járul hozzá. Több, mint 70%-uk gondolja úgy, hogy a KKK-ban végzett kutatói, oktatói vagy projekt-menedzselési feladatok révén alkalmasabbá váltak műszaki problémák megoldására, bővültek műszaki ismereteik, hatékonyabban és eredményesebben tudják alkalmazni megszerzett ismereteiket;

13 külön meg kell említeni a KKK-intézetekben folyó PhD-képzések jelentőségét. E mellett azonban az a tény, hogy nagyon alacsony a 3 év alatt fokozatot szerzett PhD-hallgatók száma, egyrészt szorosan kapcsolódik a hazai általános trendhez, másrészt öszszefügg a KKK-kutatások gyakorlati jellegével, amely a publikációs tevékenység szempontjából egyértelműen hátrányként jelentkezik; a program révén létrejött intézetek tevékenysége elősegítette az oktatásnak a piaci igényekhez való alkalmazkodását, a kutatási eredmények és gyakorlati ismeretek tananyagokba való beépülését, javította a hallgatóknak a gazdasági partnerekkel való kapcsolatteremtési feltételeit; a KKK mint struktúra kedvező hatással van az adott ágazatra, a résztvevő vállalatok innovációs tevékenységére, a PhD-hallgatók képzésére és elhelyezkedésére, továbbá a befogadó felsőoktatási intézmény szakmai munkájára

14 A második kiírás A tanulmány fentebbi megállapításai mutatják, hogy az elképzelés életképesnek, sikeresnek mutatkozott, így 2004-ben újabb intézmények számára is pályázatot hirdettek koordinációs kutató központok létesítésére. A pályázati kiírás szerinti támogatható tevékenységek tudományos alap- stratégiai és alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés; hallgatók, oktatók, kutatók szakmai és tudományos továbbképzése; kutatási eredmények adaptálása, továbbfejlesztése; innovációs projekt megvalósíthatósági tanulmánya; know-how beszerzése, licencvásárlás; szabadalom, használati minta, védjegy és mintaoltalmi bejelentés; jogi, iparjogvédelmi, pénzügyi, üzleti tanácsadás igénybevétele

15 Az ELTE Informatikai Kara sikerrel pályázott az "ELTE Informatikai Kooperációs Kutatási és Oktatási Központ (ELTE IKKK)" létrehozására és működtetésére a GVOP /3.0 pályázaton. Az IKKK célja egy többkomponensű, nyitott technológiai szoftverfejlesztő környezet és a hozzá kapcsolódó szakember-koncentráció létrehozása volt, ami minőségileg magasabb szintre emeli a hazai szoftveripar versenyképességét. A projekt keretében az Egyetem és a gazdasági partnerek szakembereinek együttműködésével hasznosításorientált célzott alapkutatások és alkalmazott kutatások folytak. Az elképzelések szerint a készülő szoftvertermékek bázisát nyújthatnák egy profitorientált termékoktatási vállalkozásnak is. A kutatás-fejlesztési eredmények átkerültek az oktatásba. Az egyetem kutatói alkalmazói tapasztalatokra, a konzorcium többi tagjának munkatársai pedig kutatói-oktatói tapasztalatokra tettek szert

16 Az IKKK december 1-én kezdte meg a működését, és november 30-án sikeresen befejezte a pályázati munkát. A kiírás szerinti fenntartási időszakaszt is ide számítva (2010. november 30-ig), a pályázat során összesen 101 publikáció jelent meg nemzetközi tudományos fórumokon (szaklapban, konferencián); a hasznosítható szoftvertermékek vagy megoldások száma 18; az érintett oktatási programok száma 12; gazdasági partner részvételével készült dolgozat (PhD, TDK, diplomamunka) száma 22. A publikációk illetve az elkészült szoftverek és egyéb termékek jelentős részében a szerzők és alkotók között igen nagy számban találunk reguláris képzésben résztvevő hallgatókat, doktoranduszokat, illetve olyan személyeket, akik a doktori iskolát éppen elvégezve a disszertációjukon dolgoztak. A fentiekben felsorolt eredmények mellett sok oktatási anyag, segédanyag készült, amelyek készítésében szintén jelentős mértékben vették ki részüket a hallgatók, doktoranduszok, doktorálás előtt állók

17 Az említett eredmények alapján döntött úgy az ELTE, hogy részt kíván venni a már működő kooperációs kutató központok megerősítését, folytatását támogató újabb pályázati kiíráson

18 A jelen A KKK-k első szakaszának lezárásaként elkészült jelentés az alábbi megállapítást tette: Az egyetemi befogadó környezet viszonylagos rugalmatlansága kedvezőtlen a gyors reakciókat igénylő és a vállalati partnerek részéről megszokott üzleti működés szempontjából. Minden KKK-intézet a befogadó egyetem szervezeti egységeként működik, ugyan önálló alszámlával rendelkezik, de adminisztratív és gazdálkodási szempontból függetlennek nem tekinthető. Mind az egyetemi vezetők, mind a megkérdezett vállalatok azt az álláspontot képviselik, hogy a rendszer fejlesztése egyértelműen megköveteli a függetlenebb jogi intézménnyé válást. Az NFÜ által 2007-ben, 2008-ban és 2009-ben kiírt GOP illetve KMOP pályázatban a pályázók köre az olyan gazdasági társaságok, amelyek kettős könyvvitelt vezetnek, és nem tartoznak az EVA hatálya alá. Ennek hatására az érintett egyetemek létrehozták a saját gazdasági társaságukat

19 Az ELTE-Soft Kft megalakulása lehetővé tette, hogy az ELTE-IKKK-ban megkezdett tevékenység folytatódhasson. Az ELTE-Soft egyik legfontosabb vállalása az volt, hogy a teljes pályázati összeg (vagyis a támogatás és az önrész együttes összege) legalább 10,01%-át a pályázat megvalósításában résztvevő hallgatók, doktoranduszok és posztdoktorok (a tudományos fokozatot január 1-t követően elnyert résztvevők) személyi juttatására fordítja. Ezt a vállalást a pályázatot megvalósító konzorcium sikeresen teljesítette, sőt, túlteljesítette. A vállalás nyilvánvaló célja az volt, hogy minél több fiatal vegyen részt a valós élethez igazodó kutató és fejlesztő munkában. Az eredményt mutatja az alábbi táblázat

20 Összesen Hallgató Doktorandusz Posztdoktor H+D+P együtt H+D+P % Alkalmazott ,19 Alkalmazott hónap ,49 Alkalmazás átlagos hossza 11,34 5,86 17,00 11,75 9,53 84,01 Megbízott ,23 Megbízás hónap ,10 Megbízás átlagos hossza 6,44 2,33 8,33 15,25 7,69 119,41 Foglalkoztatott (Alk.+Megb.) ,32 Foglalkoztatott hónap ,49 Foglalkoztatás átlagos hossza 10,07 5,56 16,25 13,50 9,62 95,57 Foglalkoztatási adatok (fő, fő hónap illetve hónap egységben

21 Az 1990-es évekhez képest az informatikai oktatásban résztvevő hallgatók száma jelentősen megnőtt, például az ELTE-n az elmúlt évszázadban évente mintegy 100 hallgató kezdte meg tanulmányait ezen a szakon, míg jelenleg csupán nappali tagozatra 300-nál több hallgatót iskoláznak be, és az idei teljes felvételi keret 900 hallgatóról szól. Az informatikai alapszak úgynevezett gyakorlatigényes szak, így jogosult szakképzési hozzájárulást befogadni, ám a gyakorlatigényesség egyben azt a kötelezettséget is rója a felsőoktatási intézményre, hogy minden hallgatónak biztosítson hathetes egybefüggő szakmai gyakorlatot. Egy ilyen pályázat, egy ilyen vállalás ennek az előírásnak a megoldásában is segíti az egyetemet. Hasonló problémát jelent a hallgatók számára kiírandó szakdolgozati témák megadása. A pályázat valós, gyakorlati megoldást igénylő feladatok kiírását teszi, tette lehetővé

22 Összefoglalás Az 1999-ben elindított KKK-program alapvetően sikeresnek bizonyult. Ezt az alábbi eredmények igazolják: a korábbi laza és véletlenszerű kapcsolatok mellett létrejött az egyetem és néhány gazdasági vállalkozás tartós, szervezeti szintű kapcsolata; az oktatási intézményekben jelentős szemléletváltozásra került sor, az oktatásban a korábbiaknál nagyobb mértékben veszik figyelembe és vezetik be a gyakorlati életben előforduló, megoldandó feladatokat; sok hallgató, doktorandusz és posztdoktor számára biztosított és biztosít szakmailag kihívást jelentő, ugyanakkor anyagilag elismert tevékenységet; a vállalatok számára közel hozta, könnyebben elérhetővé tette a kutatási kapacitásokat; megváltozott az a vélekedés, hogy aki tudja, csinálja, aki nem tudja, oktatja, hiszen egyrészt az oktatók is csinálták, másrészt a vállalkozások dolgozói is oktatták ; a hallgatók az első munkába állásuk során már nem egy teljesen ismeretlen közegbe csöppennek, számukra is ismertek a vállalkozásoknál folyó technológiai folyamatok, számukra is világos, hogy egy alkotás nem csupán műszaki-tudományos eredmény, hanem egy termék, amelyet el kell tudni adni, vagyis a műszaki-tudományos tevékenység mellett fontos és megkerülhetetlen a gazdasági eredményesség is

23 Köszönöm a figyelmüket