2012.ÉVI KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET

Átírás

1 NYÍRBÉLTEKI KÖRZETI TAKARÉKSZÖVETKEZET NYÍRBÉLTEK KOSSUTH ÚT 16. Cg.: ÉVI KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET... 1

2 KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A Takarékszövetkezet éves beszámolóját köteles közzétenni, ennél fogva köteles azt a Hpt.- ben előírt feltételeknek megfelelő könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni, azaz könyvvizsgálatra kötelezett. 1 Az éves beszámolót Szmutkó Illés elnök ügyvezető, kereskedelmi szakon számon regisztrált, könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult állította össze. I. Általános rész 1. A Takarékszövetkezet bemutatása 2 A beszámolót készítő vállalkozás Nyírbélteki Körzeti Takarékszövetkezet megnevezése: Cégjegyzék száma: Adószáma: A vállalakozás bejegyzés szerinti országa Magyarország A vállalakozás székhelye Nyírbéltek A vállalakozás jogi formája Szövetkezeti hitelintézet A beszámoló egy vállalkozásra, vagy Egy vállalkozásra vállalkozások csoportjára vonatkozik: Alkalmazottak létszáma fő 33 A beszámoló pénzneme: HUF A beszámolóban közölt adatok számításának Ezer forint, ha ettől eltérő, az jelezve nagyságrendje A mérleg fordulónapja és a beszámolási időszak: 2012.december február 28. A Nyírbélteki Körzeti Takarékszövetkezet 1958.évben alakult, több mint 54 éves múltra tekint vissza. Alakulásához - a részjegy váltás alapján a tagság biztosította a pénzügyi feltételeket, amely a jelen állapotra is igaz, a Takarékszövetkezet tulajdonosai csak magánszemélyek. A Takarékszövetkezet célja a pénzbeli megtakarítások a saját önálló szervezete útján összegyűjtse és meghatározott körben pénzforgalmi és hitelműveleteket, valamint egyéb szolgáltatásokat végezzen. A Takarékszövetkezet a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény (továbbiakban: Hpt. ) alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 1 Az Sztv. 88..(8) bek. szerinti közlés 2 Az Sztv 88. (1), 89. (5) szerint 2

3 (továbbiakban: PSZÁF ) által engedélyezett következő főbb tevékenységeket és kapcsolódó szolgáltatásokat végzi: betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz - saját tőkét meghaladó mértékű - nyilvánosságtól történő elfogadása, hitel- és pénzkölcsön nyújtása, pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása, egyéb pénzügyi közvetítés A Takarékszövetkezet tevékenységét elsősorban természetes személyek körében fejti ki, a jogi ügyfelek száma azonban emelkedő tendenciát mutat. A tevékenység központja Nyírbéltek, Kossuth út 16. sz. alatt van. Telephelyek bemutatása: Kirendeltségek: Nyírbéltek, Kossuth út 16. Encsencs, Fő út 81. Nyírlugos, Bélteki út 4. Nyírbogát, Kossuth út 7. Máriapócs, Kossuth tér 6. Nyírmihálydi Vasút út 2. Szakoly, Mátyás Király út 2. Balkány, Ságvári Endre út 20. Nyírbátor, Szabadság tér 6. Pócspetri, Pócsi út 13. Piricse, Kossuth út 5. Betétgyűjtő pénztárak: Penészlek, Szabadság tér 6. Nyírgelse, Kossuth út 1. Kisléta, Debreceni út 2. A Takarékszövetkezet testületi szervei: - Közgyűlés részközgyűlés formában - Küldöttgyűlés - Igazgatóság - Felügyelő Bizottság A Takarékszövetkezetet Küldöttgyűlés által a tagok sorából választott 5 fős Igazgatóság irányítja. Az Igazgatóság jogait és feladatait testületként gyakorolja. Az Igazgatóság tevékenységéért a küldöttgyűlésnek felelős. Az Igazgatóság legalább évente köteles beszámolni a küldöttgyűlésnek és három havonként a Felügyelő Bizottságnak a szövetkezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, üzletpolitikájáról és az Igazgatóság tevékenységéről. A Küldöttgyűlés a tagok sorából 5 tagú Felügyelő Bizottságot választ. Ellátja a tagok tulajdonosi és önkormányzati érdekeinek képviseletét és ennek érdekében a szövetkezet egész tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzést végez. 3

4 A Takarékszövetkezet tulajdonosi szerkezetének bemutatása: Megnevezés 2011.XII XII.31. Fő Részjegy EFt Fő Részjegy EFt Jogi személy természetes személy tagok Összesen: A Takarékszövetkezetnek csak magánszemély tulajdonosai vannak. A Takarékszövetkezet kapcsolt vállalkozásainak bemutatása: 3 Egyéb részesedési viszonyban lévő hitelintézetben Név: Takarékbank Zrt. Saját tőke: Jegyzett tőke Részesdési arány % 2011.mérleg sz eredménye Takszöv befektetés Egyéb részesdési viszonyban levő vállalkozás: Név: TAK_INVEST Kft. Hitelgarancia Zrt. Saját tőke: Jegyzett tőke Részesdési arány 1,49 % 0.0 % 2011.mérleg sz eredménye Takszöv befektetés A kötelező számviteli szabályzatok a Takarékszövetkezetnél: 4 Megnevezés Eszközök és források értékelési szabályzata, sajátos értékelési előírások fejezettel kiegészítve Leltározási és leltárkészítési szabályzat Pénz-és értékkezelési szabályzat Számlavezetésre vonatkozó Betétkezelési Befektetési Kockázatkezelési Szigorú számadású bizonylatok szabályzata 3 Sztv. 89. (1)a) alapján 4 Sztv. 88. (3), 250/2000.(XII.24.) Korm.r. 4

5 A fenti szabályzatok közül jelentős hatással van a beszámolóra az,,eszközök és források értékelési szabályzata amely tartalmazza a kintlévőségek értékvesztése és a céltartalékképzés szabályait. 2. Számviteli politika A Takarékszövetkezet a számvitelről szóló 2000.évi C. törvény a továbbiakban: Szt.- érvényes számviteli politikával rendelkezik. Az Eszköz-forrás értékelési szabályzat sajátos értékelési előírások fejezete- közvetlen hatással van a számviteli politikára. Tekintettel arra, hogy a többször módosított 250/2000. (XII.24.) Korm. rendelet továbbiakban: Szkr.) - részletesen meghatározza a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló-készítési és könyvvezetési sajátosságait - így a Takarékszövetkezetnek önálló mozgástere a sajátos számviteli megoldások alkalmazására korlátozott. A számviteli politika célja, alapelvei, módosítása és a keretébe tartozó szabályzatok A számviteli politika célja, hogy a törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján a Takarékszövetkezet sajátosságainak megfelelően alakítsa ki a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit. A számviteli politikájában a Szövetkezet a hitelintézetekre vonatkozó egyéb jogszabályokat is figyelembe véve olyan számviteli rendszert kell működtetnie, amely a mérlegvalódiság és egyéb számviteli alapelvek betartása mellett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Magyar Nemzeti Bank felé történő információszolgáltatásra alkalmas, valamint a Takarékszövetkezet vezetőségének döntéselőkészítését megalapozza. A Takarékszövetkezet az éves beszámolója összeállítása során a következő számviteli alapelveket követi: Általános alapelv vállalkozás folytatásának elve Tartalmi alapelvek teljesség elve valódiság elve összemérés elve óvatosság elve Kiegészítő alapelvek tartalom elsődlegessége a formával szemben elv lényegesség elve egyedi értékelés elve bruttó elszámolás elve időbeli elhatárolás elve költség-haszon összevetésének elve 5

6 Formai alapelvek folyamatosság elve világosság elve következetesség elve Indokolt esetben szükséges a számviteli politika megváltoztatása. A változást indokolhatja - jogszabályi változás - a Takarékszövetkezet üzletpolitikája és az ehhez kapcsolódó számviteli információs rendszer változása. A számviteli politika keretébe tartozó szabályzatok Számlatükör Számlarend Eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzat Eszközök és források értékelési szabályzata Pénz- és értékkezelési szabályzat Kockázatvállalási szabályzat Befektetési szabályzat Ügyfél-, illetve partnerminősítési szabályzat Fedezetértékelési szabályzat Ügyletminősítési és értékelési szabályzat Betétgyűjtésre vonatkozó szabályzat Számlavezetésre vonatkozó szabályzat Szigorú számadású nyomtatványok kezelésének szabályzata 2. A számviteli politika tartalma 2.1 Az éves beszámoló és könyvvezetés A Sztv. előírásai szerint a hatálya alá tartozó gazdálkodók működésükről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetükről az üzleti év könyveinek zárását követően, az Sztv.-ben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót kötelesek magyar nyelven - készíteni, mely megbízható és valós összképet ad a gazdálkodói vagyonról, annak összetételéről (eszközeiről és forrásairól), pénzügyi helyzetről és a tevékenység eredményéről. 6

7 2.1.1 A beszámolási forma A Takarékszövetkezet az üzleti évről kettős könyvvitelen alapuló éves beszámolót köteles készíteni. Az üzleti év a Takarékszövetkezetnél - a Sztv. 11. (1) bekezdése, valamint (2) b) pontja alapján - megegyezik a naptári évvel (a továbbiakban: üzleti év). Az éves beszámoló a mérleget, az eredménykimutatást, a kiegészítő mellékletet foglalja magában. A Mérleg összeállítását, tagolását a Korm.rend a és az 1. sz. melléklete alapján kell elkészíteni. Az Eredmény-kimutatás tagolása a Korm.rend ai és a 2. sz. melléklete alapján történik. Az eredmény-kimutatás változata: forgalmi költség eljárású. A költségek elszámolására kizárólag az 5-ös, Költségnemek számlaosztály kerül alkalmazásra. A Takarékszövetkezet a Korm.rend. 2. számú melléklete alapján függőleges tagolású eredménykimutatást készít. A Korm.rend. 3. számú melléklet A változata szerint készíti el a Cash-flow kimutatást. A Kiegészítő melléklet összeállítása a Sztv ainak előírásai, valamint a Korm.rend a alapján történik. A fentieken kívül a Takarékszövetkezet Üzleti jelentést is köteles készíteni a Sztv ának előírásai figyelembe vételével A beszámoló készítés és benyújtás időpontja A Takarékszövetkezet az üzleti évről december 31-i fordulónappal az fejezetben meghatározott beszámolót köteles készíteni. A beszámoló készítés időpontja a Takarékszövetkezetnél az üzleti évet követő év február hó utolsó napja. A küldöttgyűlés által jóváhagyott és a könyvvizsgálói záradékkal ellátott beszámolót - az üzleti jelentés kivételével - az üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 napon belül kell a cégbíróságnál letétbe helyezni. Ezen túlmenően a beszámolót legkésőbb a tárgyévet követő év május 30-é-ig kell benyújtani az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatához (a továbbiakban: IMCSZ), a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (a továbbiakban: PSZÁF), az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alaphoz (a továbbiakban: OTIVA). 7

8 2.1.3 A beszámoló könyvviteli alátámasztása A Takarékszövetkezetnek - mint a Sztv. 12. (3) bekezdése szerint kettős könyvvitel vezetésére kötelezettnek - a belső számviteli rendjét oly módon kell kialakítani, hogy annak adataiból év közben is kielégíthesse a PSZÁF és az MNB információs igényeit. Ebből adódóan olyan számlarendet dolgoz ki, amely szerinti könyvvezetés az éves beszámoló készítésén túlmenően a PSZÁF, az MNB felé történő, továbbá az integrációs (OTIVA irányába történő) adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését maradéktalanul biztosítja. (A Takarékszövetkezet számlarendjének tartalmaznia kell az általa végzett tevékenységekhez kapcsolódó számlaösszefüggéseket, továbbá a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatott tételek bemutatását is.) A Takarékszövetkezet minden hónap utolsó napjára vonatkozóan - elsődlegesen éppen a PSZÁF, valamint a MNB részére készített évközi jelentések alátámasztása céljából - legkésőbb a tárgyhót követő 8. munkanappal bezárólag köteles az eszköz- és forrásszámláit, valamint költség- és eredményszámláit lezárni, azok egyenlegét megállapítani, főkönyvi kivonatot, továbbá a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatott mérlegen kívüli tételekről összesítést készíteni. A számviteli nyilvántartások havi, negyedéves, illetve éves zárása során a Takarékszövetkezet a következő zárlati munkálatokat végzi el: a) az aktív és passzív időbeli elhatárolások elszámolása; b) az analitikus nyilvántartások összesítése és a feladások elkészítése a főkönyvi könyvelés részére, valamint az analitikus és a főkönyvi nyilvántartások egyeztetése; c) a devizaeszközök a devizaárfolyam változásához igazított forintra szóló átértékelése, továbbá az árfolyam különbözetek elszámolása, d) az értékcsökkenés elszámolása; e) az eszközök minősítése alapján az értékvesztések és a visszaírások elszámolása; f) a mérlegen kívüli tételek értékelésével és elszámolásával kapcsolatos feladatok elvégzése, ideértve többek között a függő és a biztos (jövőbeni) kötelezettségek minősítését és az utánuk történő kockázati céltartalék képzést, g) a főkönyvi kivonat elkészítése; h) a főkönyvi számlák technikai zárása (csak az egyenleg meghatározását értve alatta). 2.2 Értékpapírok besorolása A befektetett pénzügyi eszközök között kell kimutatni azokat a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, melyeket a Takarékszövetkezet befektetési célból vásárolt és amelyek a tárgyévet követő évben nem járnak le, nem kerülnek beváltásra, és azokat a Takarékszövetkezet a tárgyévet követő üzleti évben nem szándékozik eladni. A forgóeszközök között kell kimutatni azokat a nem tartós befektetésként vásárolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, illetve tulajdonosi részt jelentő befektetéseket amelyeket a Takarékszövetkezet forgatási célból szerzett be kamatbevétel vagy 8

9 árfolyamnyereség szerzése céljából. A forgóeszközök között kell kimutatni továbbá azokat a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat is, amelyek a tárgyévet követő üzleti évben lejárnak. A Takarékszövetkezetnek a mérlegkészítés napjáig el kell dönteni, hogy a meglévő értékpapírjait a befektetett pénzügyi eszközök között kívánja-e továbbra is kimutatni. Ha szükséges a két csoport közötti átcsoportosítás, akkor azt végre kell hajtani és főkönyvileg lekönyvelni és a mérlegben a megfelelő soron szerepeltetni. 2.3 Az eszközök besorolása A Takarékszövetkezet eszközként mutatja ki a rendelkezésére, használatára bocsátott, a Szövetkezet működését szolgáló befektetett eszközöket és forgó eszközöket, továbbá az aktív időbeli elhatárolásokat. A számviteli törvény 23. (4) bekezdése szerint az eszközöket a befektetett eszközök, illetve a forgóeszközök közé rendeltetésük, használatuk alapján kell besorolni. A befektetett eszközök között kell kimutatni, azokat az eszközöket, amelyek a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálják. A befektetett eszközök közé az immateriális javakat, a tárgyi eszközöket és a befektetett pénzügyi eszközöket kell sorolni. A forgóeszközök között készletként kell kimutatni mindazokat az eszközöket amelyek nem tartósan szolgálják a Szövetkezet tevékenységét, vagyis egy éven belül elhasználódnak. A forgóeszközök közé, besorolható az egy éven belül elhasználódó - berendezési és felszerelési tárgyak, - műszerek, - szerszámok, - munkaruhák, egyenruhák. 2.4 A készletek elszámolásának és értékelésének módja A készleteket az egyedi értékelés elvéből következően az éves beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. A Számviteli törvény és a Kormányrendelet értelmében a Takarékszövetkezet a készletek között mutatja ki - a kereskedelmi célú nemesfémeket, - a törvényes fizetőeszköznek nem minősülő nemesfémeket, - a vásárolt készleteket ide értve - az anyagokat, - az árúkat, - a követelés fejében átvett - értékpapírnak nem minősülő - azon eszközöket, amelyeket továbbértékesítésre szán, - a pénzügyi lízing eszközeit, - a közvetített szolgáltatást, 9

10 A Takarékszövetkezetnél a készletek túlnyomó többségét az adminisztrációs anyagok és az irodai felszerelési tárgyak adják. A munkahelyre közvetlenül beszerzett anyagok a beszerzés időpontjában kerülnek költségként elszámolásra. A vásárolt készleteket a mérlegben tényleges, a számviteli törvény 47. -a szerint meghatározott beszerzési áron értékeli a takarékszövetkezet. A Takarékszövetkezet a beszerzés időpontjában a készletet azonnal elszámolja költségként. Év végén leltározással állapítja meg a készletet és a főkönyvi könyvelésben a legutolsó beszerzési áron mutatja ki. Az általános szabályozásnak megfelelően, a vásárolt készletek értékelésénél alkalmazható módszerek közül, a Takarékszövetkezet a legutolsó beszerzési áron történő értékelést (az ún. FIFO módszert) alkalmazza. A FIFO módszer a tényleges beszerzési áron történő értékelés azon formája, amelynél a zárókészleteteket a legutolsó vásárlások alapján értékelik. A FIFO módszer szerinti értékelésnél a felhasználás, illetve az értékesítés mindig a legrégebben meglévő (legkorábban bekerült) készlet kivezetését vonja maga után, míg a mérlegben a mérleg fordulónapján meglévő készlet értéket az utolsó beszerzések határozzák meg. 2.5 Valuta készletek értékelése (A Takarékszövetkezet a valutakészletek értékelésére vonatkozó szabályt jelenleg nem alkalmazza, mert e tevékenységet nem végzi.) A valuta pénztárba bekerülő valuta készletet a bekerülés napjára vonatkozó - az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon, átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni. A Takarékszövetkezet MNB módszert alkalmazza. Az MNB illetve hitelintézet által nem jegyzett valuták esetén az adott valuta adott napi szabadpiaci árfolyamának az MNB vagy a hitelintézet által jegyzett konvertibilis valutára átszámított értéke szerinti forintértékben kell a nyilvántartásba felvenni. Év közben a Takarékszövetkezet a valutaeszközeit havonta egy alkalommal (a hó utolsó napján) a választott devizaárfolyamon átszámított forintértékre átértékeli. Év végén a Takarékszövetkezet valutaeszközeit az MNB által közzétett, az év utolsó napján érvényes hivatalos deviza középárfolyamon köteles értékelni a mérleg fordulónapi értékelés során. 10

11 2.6 Az értékcsökkenési leírás módszere A számviteli politika szerves részét képezi a Takarékszövetkezet amortizáció elszámolási módjának meghatározása. A számviteli törvény az óvatosság elvének érvényesítése érdekében az értékcsökkenés elszámolását elrendeli, függetlenül attól, hogy a Takarékszövetkezetnek a tárgyévben nyeresége vagy vesztesége van. A Takarékszövetkezet az eszközök állományba vételét, üzembe helyezését követő naptól kezdődően terv szerinti értékcsökkenést számol el. Az immateriális javaknak, tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési ( beszerzési illetve előállítási) értékét, azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket használni fogják. Az immateriális javak, tárgyi eszközök maradványértéke a következők szerint kerül meghatározásra: - meg kell határozni a rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján, a hasznos élettartam függvényében a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéket, - nullának tekinthető a maradványérték, ha a visszanyerhető haszonanyag és hulladék értéke nem jelentős összeg, ha az eszköz csak eredeti rendeltetésétől megfosztva (szétszedve), illetve ha az eszköz várhatóan nem lesz értékesíthető. Nem jelentős a maradványérték, ha annak értéke a Ft-ot nem haladja meg. Az immateriális javak (szellemi termékek, üzleti vagy cégérték) maradványértékkel csökkentett értékcsökkenését az alábbiakban kell elszámolni: - az üzleti vagy cégértéket 5 év alatt, - a vagyoni értékű jogok és szellemi termékek értékcsökkenési leírási időtartamát minden esetben a beszerzéskor kell meghatározni. Az egyedi eszközök várható használati idejének meghatározása a fizikai elhasználódás és az erkölcsi avulást figyelembevéve kerül meghatározásra. A Takarékszövetkezet az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegének a megállapításánál a Szt. 52. (3) bekezdésében foglaltakkal nem növeli az elszámolható értékcsökkenés összegét. A Takarékszövetkezet mind az immateriális javak, mind a tárgyi eszközök esetében az értékcsökkenést a bruttó érték alapján az alábbi képlet alapján számított százalékot alkalmazva, a lineáris elszámolást módszerével számolja. Leírás éves % = Bruttó érték - maradványérték Tervezett élettartam 11

12 A százalékok egészszámra történő kerekítése a kerekítés szabályai szerint történik. A Takarékszövetkezet szempontjából meghatározó tárgyi eszközök: - Ingatlanok - értéktől függetlenül, - Gépek, berendezések, felszerelések amennyiben egyedi értékük az Ft-ot meghaladja, - Járművek értéktől függetlenül. A Takarékszövetkezet szempontjából meghatározó tárgyi eszközöknél az évenként elszámolható értékcsökkenés megváltoztatását indokolttá teheti: - a hasznos élettartam, - a bekerülési érték, - a maradványérték lényeges változása. A Takarékszövetkezet a fentiek szempontjából lényeges változásnak tekinti: - a hasznos élettartam változása eléri az eredetileg megállapított élettartam 33 %-át, - a bekerülési érték: Ingatlanok esetén az eredetileg megállapított bekerülési érték 20 %-át meghaladó változását Gépek, berendezések, - felszerelések, ha egyedileg az ot meghaladó bekerülési értékűek -, akkor az eredeti bekerülési érték 20 %-át meghaladó változás, - a maradványérték azonos a bekerülési érték változásnál leírtakkal.,. Az értékcsökkenést negyedévenként a negyedév első napján meglévő eszközállomány után számolja el a Takarékszövetkezet. A Takarékszövetkezet az Ft egyedi beszerzési érték alatti vagyonértékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök bekerülési értékét használatbavételkor egy összegben számolhatja el értékcsökkenési leírásként. Ezekről az eszközökről analitikát ( eszközlistát) kell vezetni. Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a földterület, a telkesítés az erdő, az üzembe nem helyezett beruházás és a képzőművészeti alkotás bekerülési értéke, valamint a nullára leírt, illetve a tervezett maradványértéket elért tárgyi eszközök után. 2.7 Az értékvesztések elszámolása és visszaírása A megbízható valós összkép kialakítása a valódiság és az óvatosság elvének érvényesülése megkívánja, hogy a Szövetkezet eszközei a használhatóságuknak megfelelő, a mérlegkészítéskor ismert piaci értéken szerepeljenek a mérlegbe. Terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, ha az eszköz piaci értéke tartósan lecsökkent, 12

13 mert megrongálódott, megsemmisült, hiányzik illetve a könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint a piaci értéke. Az értékcsökkenést oly mértékig kell végrehajtani, hogy az eszköz használhatóságának megfelelő piaci értéken szerepeljen a mérlegben. Ha az alacsonyabb értéken történő értékelés okai nem, vagy csak részben állnak fenn, a korábban elszámolt értékcsökkenést visszaírással csökkenteni kell. Nem lehet terven felüli értékcsökkenést nullára leírt, illetve tervezett maradványértéket elért eszközök után elszámolni. A terven felüli értékcsökkenés elszámolásának feltétele, hogy az értékvesztés okáról és körülményeiről eszközönként egyedileg jegyzőkönyv készüljön. A számviteli törvény okban rendelkezik a tulajdonosi részesedést jelentő befektetések, hitelviszonyt megtestesítő egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírok (befektetett eszközök között és a forgóeszközök között nyilvántartott egyaránt) valamint a vevők és adósok, illetve a vásárolt készletek értékvesztésének elszámolásáról. Értékvesztést kell elszámolni a tulajdonosi részesedést jelentő befektetéseknél, ha a befektetés könyvszerinti értéke és piaci értéke, a hitelviszonyt megtestesítő egy évnél hosszabb lejáratú értékpapíroknál ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír könyv szerinti értéke és a piaci értéke közötti - veszteség jellegű - különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Értékvesztést kell elszámolni a vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérlegfodulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követeléseknél - a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján - a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti - veszteségjellegű - különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Értékvesztést kell elszámolni a vásárolt készleteknél ha a bekerülési (beszerzési), illetve a könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskori piaci érték. A számviteli törvény a megbízható valós összkép biztosítása érdekében új előírásként fogalmazza meg a terven felüli értékcsökkenés és az értékvesztés visszaírását, ha az immateriális jószágoknál és tárgyi eszközöknél és egyéb eszközöknél az értékvesztés elszámolásának okai nem állnak fenn, illetve csak részben állnak fenn. Az eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenését, illetve értékvesztését visszaírni (az elszámolt terven felüli értékcsökkenés, illetve értékvesztés csökkentésével) csak az érintett eszköz piaci értékére lehet, de legfeljebb: - immateriális jószágok, tárgyi eszközök esetében a tervszerinti értékcsökkenés figyelembe vételével megállapított nettó értékre ( nyilvántartásba vételkori bekerülési érték és az addig elszámolt tervszerinti értékcsökkenés különbözete), - a hitelviszonyt megtestesítő egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál a névértékre, ha a beszerzési érték magasabb a névértéknél, - a többi eszköz esetében a nyilvántartásba vételkor megállapított bekerülési értékre. 13

14 2.8 Értékhelyesbítés elszámolása A Takarékszövetkezet jogosult a tevékenységét tartósan szolgáló vagyoni értékű jogokat, szellemi termékeket, tárgyi eszközöket ( a beruházások és a beruházásra adott előlegek kivételével), és a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket piaci értéken kimutatni a mérlegben. Erre a fenti eszközök esetében akkor van lehetősége, ha a mérleg fordulónapján az adott eszköz piaci értéke jelentősen magasabb, mint azok terven felüli értékcsökkenés, illetve értékvesztés visszaírása utáni könyv szerinti értéke. Az értékhelyesbítés önálló kategória, nem módosítja az adott eszköz bekerülési értékét, nettó értékét, az a mérlegben az eszközök között külön tételként, mint Értékhelyesbítés kell kimutatni. Az egyedi eszközök összesített értékhelyesbítésének összege az Értékelési tartalék, amely a saját tőke egyik eleme. Takarékszövetkezet a Szt.-ben meghatározott értékhelyesbítési lehetőséget nem alkalmazza. 2.9 Céltartalék képzése adózás előtti eredmény terhére A Takarékszövetkezetnek céltartalékot kell képeznie az adózás előtti eredménye terhére a szükséges mértékben olyan harmadik féllel szemben fennálló fizetési kötelezettségekre, amelyek - múltbéli vagy folyamatban lévő ügyekből, szerződésekből származnak, - a mérlegkészítés időpontjáig rendelkezésre álló információk szerint bizonyosan vagy várhatóan felmerülnek, - a mérleg készítésekor összegük és esedékességük időpontja még bizonytalan, és - ezekre a fedezet egyéb módon nem biztosított. Ezen kötelezettségek leggyakoribb formái: - a korengedményes nyugdíj és végkielégítés miatti kötelezettségek, - függő és jövőbeni kötelezettségek (kezesség és garancia vállalás, opciós és nem valódi penziós ügyletek, le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatban várható kötelezettségek), - a biztos (jövőbeni) kötelezettségek, amelyek nem minősülnek a szokásos üzleti tevékenység rendszeresen, folyamatosan felmerülő költségének. Ilyen várható költségek lehetnek a jelentősebb fenntartási költségek, átszervezéssel kapcsolatos költségek, vagy a környezetvédelmi költségek. Céltartalék a szokásos üzleti tevékenység rendszeresen és folyamatosan felmerülő költségeire nem képezhető. Az általános kockázati céltartalékot a Takarékszövetkezet a Hpt. 87. (2) bekezdése alapján tól képez. Az általános kockázati céltartalékot ráfordításként történő elszámolással képzi.a kockázatvállalásból származó veszteségre először a kockázati céltartalékot, illetőleg az általános kockázati céltartalékot kell felhasználni. 14

15 2.10 Költségelszámolás választott módszere A Takarékszövetkezet kizárólag az 5. Költségnemek számlaosztály számláin könyveli a költségeit A számviteli elszámolás szempontjából minősítést igénylő témák A számviteli törvény 14. (4) bekezdése szerint a számviteli politikában rögzíteni kell azokat a szabályokat, amelyekből egyértelműen megállapítható, hogy a Takarékszövetkezet a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából mit tekint lényegesnek, jelentősnek, illetve nem lényegesnek, nem jelentősnek. Továbbá arról is rendelkezni kell, hogy a törvényben felkínált választási, minősítési lehetőségek közül melyeket alkalmazza, milyen feltételek megléte mellett. Ennek megfelelően: a). Jelentős összegű hibának tekinti a Takarékszövetkezet ha az ellenőrzéssel, önellenőrzéssel feltárt hibák és hibahatások adott üzleti évre vonatkozó értéke meghaladja a mérleg főösszegének 2 százalékát, vagy az 500 millió forintot ha a mérleg főösszege 2 százaléka nagyobb 500 millió forintnál. b). Nem jelentős összegű hibának minősül, ha az ellenőrzés önellenőrzés során feltárt adott üzleti évre vonatkozó hibák és hibahatások (előjeltől független) összege nem haladja meg a mérlegfőösszeg 2 százalékát. c). Megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának kell tekinteni ha az ellenőrzéssel önellenőrzéssel feltárt jelentős összegű hibák és hibahatások adott üzleti évre vonatkozó értéke a hiba feltárás évét megelőző üzleti év mérlegébe kimutatott saját tőke értékét több mint 20 százalékkal növeli vagy csökkenti. d). Értékvesztés elszámolása szempontjából jelentősnek és tartósnak tekintendő a befektetett - és forgóeszközök között nyilvántartott tulajdoni részt jelentő befektetések könyv szerinti és piaci értéke közötti veszteség jellegű különbözetet, az adósok minősítése és a mérlegkészítéskor rendelkezésre álló információk alapján megállapított követelés könyv szerinti értéke és a követelés várható megtérülési összege közötti veszteségjellegű különbözetet, vásárolt készleteknél a könyv szerinti érték és a mérlegkészítéskori piaci érték különbözetét, ha a könyv szerinti érték a magasabb, A fenti esetek mindegyikére egységesen jelentős összegű az értékvesztést, ha az a könyv szerinti értéknek több, mint a 10 százaléka A terven felüli értékcsökkenés meghatározásánál a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözetét akkor tekinthető jelentősnek, ha annak összege magasabb mint az 1 évi tervszerinti értékcsökkenés összege. Tartósnak tekintendő minden olyan változást, ami 1 éven túli változást mutat, e), Fajlagosan kisértékűnek tekintendő azok a készletek amelyeknek a könyv szerinti értéke 15

16 - kialakított készletcsoportokon belül ( főkönyvi számlánként) nem haladja meg az adott készletcsoporthoz tartozó készletek könyv szerinti értékének 5 százalékát. f), A rendkívüli bevételek és rendkívüli kiadások tételei közül azok tekinthetők az eredményre gyakorolt hatásuk szempontjából jelentősnek, amelyek a szokásos Szövetkezeti eredmény előző 3 évi átlagának 10 százalékát meghaladják Tőketartalék és eredménytartalék lekötése A számviteli törvény kötelező előírásain (38. ) felül a Takarékszövetkezet saját elhatározása alapján dönt, hogy milyen kötelezettségekre, illetve milyen saját célokra köt le tőketartalékot, illetve eredménytartalékot Rendkívüli bevételek- és ráfordítások A rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások függetlenek a Takarékszövetkezet tevékenységétől, a rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban. A rendkívüli bevételek között kell kimutatni: - a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak társasági szerződésben (alapítói okirat) meghatározott értéke, - a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén (a felszámolás, a végelszámolás befejezésekor), az erről szóló határozat jogerőre emelkedésekor a megszűnt részesedés (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek) ellenében kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékének és az átvett kötelezettségek megállapodás szerinti értékének különbözetét, amennyiben a kapott eszközök értéke a több; - a visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész bevonása esetén, azok névértékét; - a tartozásátvállalás során harmadik személy által - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, továbbá a hitelező által elengedett, valamint az elévült kötelezettség összegét, ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik. A rendkívüli bevételek között kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni: - az elengedett kötelezettség összegét akkor, ha az beszerzett eszközhöz kapcsolódik; - a fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támogatás és a véglegesen átvett pénzeszközök összegét; - a térítés nélkül átvett eszközök átadónál kimutatott nyilvántartási (legfeljebb forgalmi, piaci) értékét, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci értékét; - a tartozásátvállalás során harmadik személy által - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, ha az beszerzett eszközhöz kapcsolódik. Rendkívüli bevételként kell kimutatni a halasztott bevételként elszámolt, időbelileg elhatárolt összegből, a kapcsolódó költségek, ráfordítások ellentételezésére megszüntetett összeget. 16

17 A rendkívüli ráfordítások között kell kimutatni: - a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értékét; - a visszavásárolt saját részvény esetén, azok visszavásárlási (nyilvántartás szerinti) értékét; - a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén (a felszámolás, a végelszámolás befejezésekor) - az erről szóló határozat jogerőre emelkedésekor a jogelőd gazdasági társaságban levő megszűnt részesedésének (részvények, üzletrészeinek, vagyoni betéteinek) nyilvántartás szerinti értékét, valamint a megszűnés miatt a megszűnt részesedés (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek) ellenében - kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékének és az átvett kötelezettségek megállapodás szerinti értékének különbözetét, amennyiben a kapott eszközök értéke a kevesebb; A rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni: - a térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értékét, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét, a felszámított, az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adóval növelt összegben, valamint - a behajthatatlannak nem minősülő - elengedett követelés könyv szerinti értékét; - a tartozásátvállalás során - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét a tartozást átvállalónál; - a fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - átadott, pénzügyileg rendezett támogatás és a véglegesen átadott pénzeszközök összegét Valós értéken történő értékelés A Nyírbélteki Körzeti Takarékszövetkezet a mérleg tételek értékelése során nem alkalmazza a 238/2003.(XII.17.) korm.számú rendelet 6. által meghatározott valós értéken történő értékelést Minősítési eljárás A 397/2007. (XII.27.) Korm. r. 6. -a, illetve a 250/2000. (XII.24) Korm. r. 7.sz. melléklet előírásainak figyelembevételével a takarékszövetkezet elkészítette módosította az Eszközforrás értékelési szabályzatát és meghatározta az egyes kintlévőségek, befektetések, követelés fejében kapott készletek és mérlegen kívüli kötelezettségek értékelésének új szabályait. Az eszközök minősítése alapján az értékvesztések és a visszaírások negyedévente kerülnek elszámolásra. A Ft és azt meg nem haladó lakossági, vállalkozói, önkormányzati és egyéb követelések besorolásánál egyszerűsített minősítési eljárást elsősorban a késedelem időtartamához kötődően- alkalmaz. A fenti összeghatárt meghaladó követeléseket, valamint a hitelintézeteknél elhelyezett bankközi betéteket, a befektetési és forgatási célú értékpapírokat, a vagyoni érdekeltségeket, a mérlegen kívüli kötelezettségeket összeghatártól függetlenül egyedileg minősíti a Takarékszövetkezet. Ez alól kivételt képez a folyószámla hitel keret le nem hívott része, ami egyszerűsített minősítés hatálya alá tartozik. A befektetések minősítése az éves beszámoló készítésekor történik. A Takarékszövetkezet az elszámolandó értékvesztés nagyságát az egyszerűsített minősítés hatálya alá tartozó tételek esetében az alábbi mértékek alapján határozza meg, a bruttó könyv szerinti érték %-ban: a külön figyelendő kategóriában 5 %, átlag alatti kategóriában 20 %, kétes követeléseknél 60 %, a rossz minősítésű kintlévőségeknél pedig 100 %. 17

18 3. Számviteli változások A Takarékszövetkezet az előző évhez viszonyítva számviteli politikáját, számbavételi eljárásait, értékelési módszereit nem változtatta meg. 4. Változások a számviteli becslésekben (8.IAS 30. bek) A számviteli becslések nemleges. 5. Az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák eredményre, vagyonra gyakorolt hatása Nem volt jelentős összegű hiba. 6. Vagyoni, pénzügyi helyzet és a évi jövedelmezőség alakulása A Takarékszövetkezet mérleg-főösszege a 2011.december ezer Ft.-ról ezer Ft-ra emelkedett 2012.december 31.-én, a növekedés ezer Ft. Ebből: a saját tőke növekedése eft a kötelezettség növekedése eft az átmenő passzívák növekedése eft a céltartalék csökkenés eft Megállapítható, hogy a növekedés döntő részben a kötelezettségek emelkedéséből származik. A tárgyév betétállomány növekedése 519 millió forint, szemben az előző év 153 millió forintos növekedésével. Az előző évi növekedést a tárgy évben 366 millió forinttal meghaladóan tudtuk növelni. A Takarékszövetkezet piaci pozícióját a térségben sikerült megtartani, annak ellenére, hogy a nagybankok akciós kamatokkal kedvezőbb feltételeket tudtak biztosítani, a forrásgyűjtésben. A Takarékszövetkezetünkkel szembeni bizalom erősebb volt a magasabb kamatoknál. 18

19 a. Az eszközállományok alakulása A főbb eszközcsoportok állománya a mérleg-főösszeghez viszonyítva az alábbiak szerint alakult: 1.Tábla Egyes eszközcsoportok állománya és mérleg-főösszeghez viszonyított aránya Az eszközállomány alakulása, szerkezete M e g n e v e z é s 2011.XII.31. Mo XII.31.2 Mo. Elt.+,- 1. Pénzeszközök ,4% ,6% 0,3% 2. Állampapírok ,8% ,7% 3,8% 3.Hitelintézetekkel szembeni köv ,8% ,8% 0,9% 4. Ügyfelekkel szembeni köv.-ek ,8% ,8% -5,0% 5. Egyéb értékpapírok, részv.,részes ,2% ,2% 0,0% 6. Immateriális javak 249 0,0% 583 0,0% 0,0% 7. Tárgyi eszközök ,2% ,2% 0,0% 8. Saját részv.,egyéb eszközök ,2% ,1% -0,1% 9. Aktív időbeli elhatárolások ,5% ,6% 0,1% E S Z K Ö Z Ö K xx A Takarékszövetkezet előző évhez viszonyított mérleg-főösszeg növekedése 631 millió forint. Az eszközállomány növekedése a tervezett értéket 5,44%-kal meghaladta. Az előző évhez viszonyított növekedés 9,73 %. Az Integrációs szintű növekedés 1,5 %. Az eszközállomány összetétele 5 %-kal csökkent az ügyfelekkel szembeni követelések aránya, a hitelintézetekkel szembeni követelések aránya 0,9 %-kal növekedett, az állampapírok állománya 3,8 %-kal növekedett. 19

20 Az ügyfelekkel szembeni követelés 2012.év végén ezer Ft. volt, melyet a mérlegben csökkentett a ezer Ft-os értékvesztés állomány. Ez az eszközcsoport az előző évihez viszonyítva ezer Ft-tal csökkent nettó értéken, aránya a mérlegfőösszeghez viszonyítva 23.8 % lett, az arány csökkenés 5 %. 2.Tábla Hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni követelések megoszlása Hitelint.-el és ügyfelekkel szembeni követelések szerkezetének alakulása M E G N E V E Z É S 2011.XII.31. Mo XII.31. Mo. Elt.+,- 1.) Hitelintézetekkel szembeni látra % 2.) Hitelintézetekkel szembeni pü.i éb ,4% ,5% 5,1% 3.) Hitelintézetekk szembeni pü.i ét. 0 0,0% 0 0,0% 0,0% 4.) Hitelintézetekkel szembeni bef. 0 0,0% 0 0,0% 0,0% 5.) Ügyfelekkel szembeni pü.i éb ,9% ,4% -1,6% 6.) Ügyfelekkel szembeni pü.i ét ,6% ,1% -3,5% 7.) Ügyfelekkel szembeni bef.i 0 0,0% 0 0,0% 0,0% MÉRLEG 3,+4.SORA ÖSSZ xx A hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni követelések esetében az arányok 8,5 % a hitelintézetekkel szembeni követelés, míg az ügyfelekkel szembeni követelés 91,5 %. A lejárati idő alapján csoportosítva az ügyfél követeléseket megállapítható, hogy az éven belüli követelések aránya összességében 28.9 %- ról 27.4 %-ra, az éven túli követelések aránya 67.6 %-ról 64.1 %-ra csökkent. 20

21 b. Az eszközállomány minősége A Hpt 86. előírása és a Takarékszövetkezet szabályzata alapján minősített eszközállomány 5 a takarékszövetkezetnél 2012 december 31.-én eft volt, eft-al kisebb az előző évinél. 3.Tábla Portfolió elemzés minősítés Portfolió-minősítés elemzés (bruttó) Megnevezés 2011.XII.31. Mo XII.31. Mo. Elt.+,- Problémamentes ,1% ,8% -1,3% Külön figyelendő ,1% ,4% -2,7% Átlag alatti ,4% ,2% 0,8% Kétes ,5% ,4% 1,9% Rossz ,9% ,2% 1,4% Mindössz.(mérleg+mérl.kiv.) xx Portfolió-minősítés elemzés (nettó) Megnevezés 2011.XII.31. Mo.% 2012.XII.31. Mo.% Elt.+.- Problémamentes % % 0,0 Külön figyíelendő % % 0,0 Átlag alatti % % 0,0 Kétes % % 0,0 Rossz 0% 0% 0,0 Mindössz. (mérlegt.+mérl.k.) xx A minősített eszközökön belül legnagyobb jelentőségű az ügyfelekkel (vállalkozók, lakosság) szembeni követelésállomány, ami 2011.dec.31.-én ezer Ft volt, 2012.dec.31.-én pedig ezer Ft. A problémamentes állomány aránya e körben 44.1 %-ról, 42.8 %-ra csökkent, a részarány csökkenés 1.3 %. A külön figyelendő 2.7 %-kal csökkent. Az átlag alatti részaránya 0.8 %-kal, a kétes 1.9 %-kal, a rossz hitelállománynál 1.4 %-kal növekedett. A táblázati adatok a fizetési készség, képesség romlásáról adnak képet. A változások eredményeként a tárgy évi képzési kötelezettség ezer Ft-tal növekedett. A tárgyév végi értékvesztési képzési kötelezettség ezer Ft. 5 PSZÁF portfolió táblázat 21

22 c. Források 4./A Tábla Az idegen és saját forrás megoszlása A források két nagy csoportjának alakulása Megnevezés 2011.XII.31. Mo XII.31. Mo. Elt. Saját források ,6% ,5% -0,1% Idegen források ,4% ,5% 0,1% F O R R Á S O K xx A táblázatból megállapítható a saját forrás aránya 0.1 %-kal csökkent. A saját forrás 2012.évi 8.6 %-os jelentős növekedése sem tudta ellensúlyozni az arány csökkenést. A Saját tőke és mérlegfőösszeg Integrációs átlaga 8.27 %, a Takarékszövetkezetünknél ez kétszeres érték. A Takarékszövetkezet vagyoni helyzete jelentősen jobb az Integrációs átlagnál. 4./B Tábla A saját tőke üzleti évi változása Megnevezés Változás (Adatok e Ft-ban) Növekedés Csökkenés Jegyzett tőke Jegyzett tőke leszállítás Tőketartalék 0 Általános tartalék + Általános tartalék képzés Eredménytartalék Lekötött tartalék Értékelési tartalék + Előző évi mérleg szerinti eredmény átvezetése Lekötött tartalék képzés Vagyon értékelés 0 Mérleg szerinti eredmény + Tárgyévi mérleg szerinti eredmény, - Előző évi mérleg szerinti eredmény Saját tőke

23 5.Tábla Az idegen források összetételének alakulása A kötelezettségek szerkezetének alakulása Megnevezés 2011.XII.31. Mo XII.31. Mo. Elt.+,- 1.) Hitelintézetekkel szembeni röv. 0 0,0% 0 0,0% 0,0% 2.) Ügyfelekkel szembeni rövid ,0% ,4% 2,3% 3.) Egyéb rövid ,8% ,0% 0,2% Rövid lejáratú kötelezettségek ,8% ,3% 2,5% 4.) Hitelintézetekkel sz. hosszú 0 0,0% 0 0,0% 0,0% 5.) Ügyfelekkel szembeni hosszú 0 0,0% 0 0,0% 0,0% 6.) Egyéb hosszú ,2% ,7% -2,5% Hosszú lejáratú kötelezettségek ,2% ,7% -2,5% K Ö T E L E Z E T T S É G EK xx Az idegen források között meghatározó az ügyfelekkel szembeni kötelezettség. Ez összességében ezer Ft-tal nőtt. A betétállomány tárgy évi növekedése 519 millió forint, szemben az előző év 153 millió forintos növekedésével. A betétállomány növekedés %. A előző évi növekedést 366 millió forinttal meghaladja. A betétállomány szerkezeti összetételére továbbra is az a jellemző, hogy túlsúlyt képviselnek a lakossági betétek az állomány 91.3 %-a, míg az egyéb betétek aránya 8.7 %. Összetétel változás az egyéb betétek vonatkozásában 1.8 % növekedés. A betéti állományok változásai: a takarékszelvény állomány növekedése %-kal kiemelkedően nőtt eft-tal, a lakossági folyószámla állománya 13.8 %-kal eft-tal növekedett, a takaréklevél állomány 4 %-kal eft-tal csökkent, a látra szóló betétek 1.7 %-kal eFt-tal csökkent, az egy éves kamatozó betét 11.6 %-kal eft-tal csökkent, a vállalkozási betétek állománya 25,1%-kal eft-tal növekedett. A források összetétele lejárati idő szerint kis mértékben változott, a rövid lejáratú források aránya nőtt 2.5 % -kal. d. Tőkemegfelelés-ICAAP 6 A Takarékszövetkezet ban új tőkekövetelmény számítási módszerre tért át. A belső tőkekövetelmény számítás (ICAAP) egy olyan eljárás, amely biztosítja azt, hogy mind a felügyelési, mind az irányítási funkciót ellátó vezető testületek -megfelelően azonosítják, mérik, összesítik és monitorozzák a Takarékszövetkezet kockázatait, -a Takarékszövetkezet kockázati profiljának megfelelő tőkét tart, -megfelelő kockázatkezelési rendszert működtet, és azt folyamatosan fejleszti. 6 inter Capital Adequacy Assesment- tőkemegfelelés belső értékelési folyamata 23

24 6.tábla Kockázatok tőkekövetelménye PSZÁF kód Megnevezés előző év tárgyév Index/eltérés CS0-m Kockázattal súlyozott kitettségi érték összesen % CS0-a Kitettség eredeti értéke % Átlagos kockázati súly 18,7% 15,5% -3,1% CS11-m Mérlegtételek kockázati súlyozott kitettségi érték % CS11-a Mérlegtételek eredeti értéke % Mérlegtételek átlagos kockázati súlya 18,7% 15,5% -3,2% Kockázatok tőkeszükséglete összesen % ebből: hitelezési % működési (alapmutató módszer) % egyéb Tőkepuffer értéke:max (stressz tesztek, önértékelés) % Összes tőkeszükséglet a 2.pillér alatt tőkepufferrel % A táblázatból kitűnik, hogy az összes mérleg és mérlegen kívüli- kockázati kitettség eredeti értéke és a kockázatokkal súlyozott kitettségi érték 10.-%-kal növekedett. A tőkepuffer értéke a Felügyelet által előírt 32 %-os többletképzési kötelezettség ezer forint. Az összes tőkeszükséglet az előző évhez viszonyitva millió forinttal növekedett. A mérlegtételek átlagos kockázati súlya 18.7% ról 15.5 %-ra csökkent. 7.Tábla Szavatoló tőke számítás és a fizetőképességi mutató A szavatoló tőke elemeinek alakulása S.sz. Megnevezés 2011.XII XII.31. Index% 01 Jegyzett tőke (3A111) % 02 Tőketartalék (3A112) Eredménytartalék % 04 Lekötött tartalékból a fel nem osztható szöv.vagyon Általános tartalék % 06 Általános kockázati céltartalék a korr.mfőösszeg 1,25%-ig % 07 Mérleg szerinti poz. eredmény, könyvvizsgáló ált.hitelesítve % 08 Jegyzett, be nem fizetett tőke (3A121) Immateriális javak, a LT megh.-nál figy.be vettek kivételével % 10 Kockázati céltartalék -ÁKC kiv.- és értékvesztés hiánya 11 ALAPVETŐ TŐKE % 12 Alárendelt kölcsöntőke Értékelési tartalék (számviteli) Járulékos tőkelemek csökkentése 3A2132, 3A22 24

25 15 JÁRULÉKOS TŐKE Levonások előtti szavatoló tőke 3A % 17 Tőkemódosítás a PIBB miatt 3A41 csökkentő t. 18 Limit túllépések tőkekövetelménye 3A51 19 Egyéb korrekciók +,- 20 SZAVATOLÓ TŐKE (szolvencia ráta számlálója) % 21 Fizetőképességi mutató-tmm 53,11% 60,55% 0,07 22 Tőkemegfelelési mutató-icaap 44,26% 45,87% 23 TMM-SREP 44,26% 45,87% A Takarékszövetkezet tőke-megfelelési mutatója a %, az előírt 8 %-kal szemben. A Felügyeleti előírás szerinti 32 %-kal növelt értéke ezer Ft. A szavatoló tőke többlet (ICAAP) ezer forint. TMM belső tőkemegfelelés értékelést követően %. e. Jövedelmezőség 8.tábla s.sz. Az eredmény alakulását befolyásoló tényezők Tényező megnevezése A tényező hatása az eredményre 01 Kamatkülönbözet alakulása Bevételek értékpapírokból Kapott jutalék- és díjbevételek Fizetett jutalék- és díjráfordítások Pénzügyi műveletek nettó eredménye Egyéb bevételek Pénzügyi és bef. szolg. fedzete Általános igazgatási költségek a -Ebből: szem.i jellegű ráford Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Értékvesztés és céltartalékképzés MKT-re Értékvesztés visszaírása /A Általános KC képzés felhasználás különbözete 0 13 Értékvesztés egyéb részesed Értékvesztés visszaírása egyéb rész Pénzügyi és befektetési szolg. eredm alakul Nem pénzügyi és bef.i szolg. eredm Szokásos üzleti tev. Eredménye Rendkívüli eredmény ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY

26 Kamatjövedelem változás elemzése Megnevzés Kamatbevétel változása az előző évhez képest ebből: kamatozó eszközök növekedése miatt kamatszint változása miatt Kamatkiadás változása az előző évhez képest ebből: kamatköteles források növekedése miatt 9069 kamatszint változása miatt Kamatjövedelem változás: A bevétel megoszlása üzletágak szerint Üzletág Előző év Mo.% Tárgy év Mo.:% Hitel % % Állampapírok % % Bankközi betétek % % Egyéb % % Jutalékos bevételek % % 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% Összesen: Kamatozó eszközök átlagos állománya Átlagos kamatbevétel 9,20% 9,88% Kamatköteles források átlagos állomány Átlagos kamatráfordítás 4,65% 5,27% A kamatbevételek változása: - az állampapírok kamatbevétel növekedése ezer forint, - a bankközi betétek kamatbevétel növekedése ezer forint, - a hitelezésből származó bevételek ezer forinttal csökkent, Egyéb bevételek ezer forinttal csökkentek, a végrehajtási költségek megtérülésének a csökkenése ezer Ft volt. A kapott kamatok a tervezettől 1.81 %-kal elmaradtak. 26

27 A kamatbevételek összetétel változása: - a hitelek kamatbevételei 3 %-kal csökkentek, - az állampapírok kamatbevételei 23,4 %-kal növekedtek, - a bankközi betétek kamatbevételei 22 %-kal növekedtek, - az egyéb bevételek aránya 6.7 %-kal csökkentek. A kamatráfordítások: - kamatkiadások növekedése ezer forint, ebből ezer forint növekedés a források állomány növekedésének a következménye, ezer forint csökkenés a kamatszint változás következménye. A tárgyévi kamatteher %-kal kisebb a tervezettnél. A kamatrés az előző évhez viszonyítva 0,06 % kisebb. A költségek alakulása a tervezett értéktől 0,17 %-kal nagyobb. A személyi jellegű kiadások az összköltség 73.6 %-át adják, részarányuk 2.7 %-kal csökkent. A költségek a gazdálkodási év során összességében eft.-tal növekedtek, ezen belül a személyi jellegű kiadások növekedése eft. A dologi költségek növekedés eft. Bevétel eft-os csökkenését eredményezte az értékvesztési és céltartalék képzési kötelezettség. A Takarékszövetkezet tárgyévi mérleg szerinti eredménye ezer forint. 9.tábla Jövedelmezőségi mutatószámok adatok:%-ban Jövedelmezőségi mutatószámok S.sz. Megnevezés Me. Előző év Tárgyév Eltérés+,- Jövedelmezőségi mutatók 1 Bevételarányos nyereség % 11,8% 13,4% 1,6% 2 Eszközarányos bevétel % 9,9% 10,0% 0,1% 3 Eszközarányos nyereség % 1,2% 1,3% 0,2% 4 Saját tőke arányos nyereség % 7,2% 8,3% 1,1% A bevételarányos nyereség 1.6 %-kal, az eszközarányos bevétel 0.1 %-kal, eszközarányos nyereség 0.2 %-kal, a saját tőke arányos nyereség 1.1 %-kal növekedett. f. Likviditás A Takarékszövetkezet 2012.évi tartalékolási kötelezettségét az alábbiak szerint teljesítette. Megszűnt annak lehetősége, hogy az állampapírokat is beszámítsuk, augusztus hónaptól a tartalék elhelyezést már készpénzben sem lehet teljesíteni, csak számlapénzben. 27

28 10.Tábla Kötelező jegybanki tartalék A pénzeszközök alakulását az alábbi diagrammal szemléltetjük: 3.sz. diagram A Takarékszövetkezet a kötelező jegybanki tartalék összegét a kimutatás szerint az előírásoknak megfelelően teljesítette. Fizetési kötelezettségeit határidőben teljesítette. 28

29 II. A mérleghez kapcsolódó kiegészítő adatok 1. Általános előírások szerinti bemutatások a. Össze nem hasonlítható adatok a mérlegben A mérlegsorok tartalma az előző évhez viszonyítva nem változott. b. Tételátrendezések helyei A mérlegben saját elhatározásból tételátrendezés nem történt, a főkönyvi kivonat alapján a korábbi év gyakorlatának megfelelően történt a mérleg összeállítása. c. Értékelési eljárás megváltoztatásából származó eltérések Az előző évhez viszonyítva a mérlegtételek értékelésében nem volt változás. 2. Tételes bemutatások a mérleghez a. Immateriális javak és tárgyi eszközök állományának alakulása 11.tábla a. Imateriális javak, tárgyi eszközök állományának alakulása (Szt.91 d.) Megnevezés Immateriális javak Ingatlanok Műsz.i b Ber.-ok Beruh.i el. 1. Bruttó érték Nyító Növekedés ebből átsorolás Csökkenés ebből átsorolás Záró Halmozott écs. (ber.i el.-nél értékvesztés) Nyító Növekedés Csökkenés Záró Tárgyévi écs Nettó érték Nyító Növekedés Csökkenés Záró

30 Immateriális javakat és tárgyi eszközöket érintő átsorolások: Az immateriális javakat és a tárgyi eszközöket érintő átsorolás nem történt. b. Immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenések alakulása 12.sz.tábla Megnevezés b.elszámolt értékcsökkenési leírás részletezése Immat.jav. Ingatlanok Műsz.i ber Beruházások 1. Terv szerinti össz a) lineáris b)degresszív c)telj.ar. d)egyéb (kis.é) Terven felüli écs. 3. TFÉCS. visszaírása 4. Elszámolt t.évi écs c. Befektetett pénzügyi eszközök alakulása S.sz. Megnevezés Részvények Egyéb Kötvények Összesen: pénzügyi bef. 1. Nyitó mérleg sz.érték Befektetések az év folyamán 2014/C MÁK 3. Forgóeszközből átsorolt - érték - időpont 4. Befektetett eszközből átsorolás -érték -időpont 5. Értékesítés -érték MÁK -időpont 6. Záró érték Pénzügyi befektetéseink között többségi vagy befolyásoló részesedés nincs. Részvényesei vagyunk a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt-nek e Ft-tal, a Hitelgarancia Rt-nek 154 eft-tal, a TAK-INVEST Kft.-nek eft-tal, MÁK e- Ft-tal, Magyar Fejlesztési Banki részesedés eft. 30

31 d. Egyéb a mérlegtételekhez kapcsolódó tételes kiegészítés Az értékhelyesbítést az alábbiak szerint mutatjuk be: (Sztv. 49. ) Nemleges Megnevezés Nyító érték Növekedés Csökkenés Záró érték Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Ingatlanok és kapcsolódó VÉJ Műszaki berendezések, felsz. Tulajdoni részesedések Mindösszesen: e. Az aktív és passzív időbeli elhatárolások összetevői és ezek időbeli alakulásának a bemutatása: Aktívák leltára Nyírbélteki Körzeti Takarékszövetkezet Nyírbéltek Megnevezés Ft MÁK kamata Diszkont kincstárjegy kamata MNB kamata Kamatozó Kincstárjegy kam.elh MFB kötvénykamat elhat Elszámolási számla kamata Elszámolási számla túlt. kamata Takbanki lekötött betét kamata Hitelek kamat elhatárolás 0 Hitelek esedékes kamat elhatárolása Hitelek befolyt kamata Defo jutalek Kamatok összesen Árfolyam nyereség Egyéb aktív bevételek 3941.Egyéb aktív bevételek összes 0 Vagyonbiztosítás Signal Magyar Közlöny

32 Adóelőfiz. SALDO Költség elhat.összesen Aktív elhatárolások mindösszesen Takarékszövetkezet Passzívák leltára Nyírbéltek 2012.december 31. Megnevezés Ft.-ban 482. Költs.passziv elhatárolása Áramdíj Gázdíj Vízdíj Szemétszállítás Takinfo üzenetcsomag Bérleti díj Gelse Ért.papír letét kez.díj Gépóra FBM riasztás felügy Tbank.pénzszáll IG1 forg jutalék Telefondíj KHR lekérdezés GIRO díj BISZ díj Perktg. Bernát Gy Bankkártya ktg PIN,kártya gyárt SMS továbbítás SMS díj Professzionál Átalánydíj, vírusell Multi Hard Végrehajtási díj Költségek összesen: Kamatok elhatárolása: Takaréklevél kamat Taklev.max. kamat elhat Értékjegy kamatelh Takszelv.kam.elh Elsz.számla kam Összes kamat elh Összes passzíva

33 f. A társasági adó megállapítása során jelentkező adóalap korrekciós tételek a következők: g. A lekötött tartalék az alábbi jogcímeken szerepel: Jogcím Összeg: Lekötött tartalék III. Eredmény-kimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések 1. Általános előírások szerinti kiegészítések a. Az eredmény-kimutatásban az össze nem hasonlítható adatok tételes megjelölése Az eredmény-kimutatás sorai tartalmilag nem változtak az előző évhez viszonyítva, az összehasonlíthatóság biztosított. b. Az eredmény-kimutatásban a tételátrendezések helyeinek megjelölése Az eredmény-kimutatásban saját döntés alapján tételátrendezés nem történt. c. Az eredmény-kimutatásban az értékelési eljárások megváltoztatás oka, hatása Eredmény-kimutatást érintő - értékelési eljárásból fakadó - változás 2011.évhez viszonyítva nem volt változás az értékvesztési képzési kötelezettség szabályaiban. 33

34 2. Tételesen előírt kiegészítések az eredmény-kimutatáshoz Eredménykimutatás 7. Egyéb bevételek üzleti tevékenységből Ft-ban Ezer Ft-ban Főkönyvi számlaszám Megnevezés Összeg 9611 Hitelbehajtás ráfordítás megtérülés Leírt követelésekre befolyt bevétel Kerekítési különbözet bevétel Egyéb bevételek Kerekítés Összesen Eredménykimutatás 10. Egyéb ráfordítások üzleti tevékenységből Ft-ban Ezer Ft-ban Főkönyvi számlaszám Megnevezés Összeg 8611 Hitelbehajtás ráfordításai Leírt behajthatatlan köv.könyv sz. értéke Értékbecslési díj Telekkönyvezési díj Hitelintézeti járadék Iparűzési adó Építményadó Talajterhelési díj Egyéb ráfordítások Fizetett bírságok, kötbérek, kés.kamatok OBA díj OTIVA díj Pénzforgalomban való változás miatti kerekítések Egyéb ráfordítások Kerekítés Összesen

35 A rendkívüli bevételek és ráfordítások jogcímeinek részletes bemutatása Alapítványok részére történő befizetések 52.- eft. Valutában elszámolt bevétel Ft összege Nemleges. A társasági különadó és a hitelintézeti járadék bemutatása A 2006.évi LIX. törvény alapján a Takarékszövetkezet a járadékfizetési kötelezettségét az alábbiakban állapította meg: A kieg.mell III/2.c.ponthoz A pénzügíi szervezetek különadó bemutatása: tárgy év Adóalap Mérlegfőösszeg (2009.évi) Bankközi hitelből követelés Pénzforgalmi számla Hitelintézeti részvény Egyéb 154 Csökkentő tételek össz: Módosított mérlegfőösszeg Pénzügyi szervezetek különadója

36 Hitelintézeti járadék: Fkvi.szla Állami kamattámogatásaal érintett hitel kamatbevétel számlák Bevétel Ft Lakásalaptól visszavett hitelek kamata Kamattámogatásos lakhit.kamata Összesen: %-a, mint járadék 198 d. A kapcsolt felekkel lebonyolított lényeges ügyletek bemutatása, ha nem a szokásos piaci feltételek szerint jöttek létre 7 Nemleges! IV. Tájékoztató rész 1. Tételes tájékoztató adatok a.) Szövetkezetünk tagja az Országos Betétvédelmi Alapnak. A tárgyévet illető tagsági díjat teljes egészében befizettük. b.) Részt veszünk a takarékszövetkezetek integrációjában. c.) A Takarékszövetkezetnél többségi, vagy befolyásoló részesedés nincs. d. Munkavállalók adatai 14.tábla S.sz. Állománycsoport Átl.stat.i létszám Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetés 01. Teljes munkaidős szellemi Teljes munkaidős fizikai 03. Részmunkaidős szellemi Részmunkaidős fizikai Foglalkoztatott nyugdíjas 06. Állományon kívüliek Összesen: e. Mérlegen kívüli pénzügyi kötelezettségek (Sztv. 90. (3)c, (4) A Takarékszövetkezet eFt összegű folyószámla hitelt, eFt garanciavállalást biztosított, amelyet a mérleg forduló napján nem vettek igénybe, de bármikor igénybe vehetik, a szerződés fennállásának ideje alatt. 7 Szvt. 89. (6) 36

37 : MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK 201. Függő kötelezettségek Jövőbeni kötelezettségek Mérlegen kívüli követelések 0 0 A mérlegben nem szereplő azon megállapodások és pénzügyi kihatásai, (kockázatok, előnyök), amelyek lényegesek a pénzügyi helyzet bemutatása szempontjából: MTB Zrt.-nél zárolt értékpapírok eft az OTIVA biztonsági tartalék feltöltéséhez szükséges takarékszövetkezetünk által elkülönítendő saját likvid eszköz. f. Az éves beszámolót aláírni köteles személy adatai 8 Név Lakóhely 1 Szmutkó Illés 4372 Nyírbéltek, Vasút út 5. 2 g. A vezető tisztségviselők, igazgatóság és FB tagjainak folyósított kölcsön, előlegek, a 2011.év után esedékes járandóságok összege Megnevezés Tiszteletdíj Előleg Kölcsön Ügyvezető tisztségviselők Igazgatóság Felügyelőbizottság A könyvvizsgálat díja üzleti évre ezer Ft. 9, az egyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokért a 2012.üzleti évre a könyvvizsgáló által felszámított díj: 0 Ft. V. Sajátos hitelintézeti kiegészítések 10 1.)A Takarékszövetkezet az alapvető pénzügyi szolgáltatásokon kívül volumenében jelentős tevékenységeket nem végez. 8 Sztv. 89. (4)d) 9 A 2007.évi LXXV. Tv a iktatta be 10 A hivatkozások a 198/1996.(XII.22.) Korm. rendelet 25. sorszámai. A fel nem sorolt tételek a takarékszövetkezetre nem vonatkoznak. 37

38 2.) Tárgyévi céltartalék-képzés és felhasználás A tárgyévi céltartalékképzés és felhasználás(25. 2.) S.sz. Megnevezés Nyító Képzés Felhasználás Záró 01 Céltartalékl nyugdíjra és végkielégítésre KC. Függő és biztos jövőbeni kötelezetts Általános kockázati céltartalék Egyéb céltartalék Céltartalékok Takarékszövetkezet céltartalék-képzési kötelezettsége 134.-eFt-tal csökkent. 3) Értékvesztés alakulása Értékvesztés alakulása (Korm.r pont) Ssz. Megnevezés Nyító Növekedés Csökkenés Záró 01 Hitelintézetekkel szembeni követelés 0 02 Ügyfelekkel szembeni követelés Pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelés 0 04 Halasztott fizetéssel eladott értékpapírok, részesedések, követelések miatti köv Értékpapírok, részesedések forg.i célra 0 06 Értékpapírok, részesedések bef.i célra 0 07 Követelés fejében átvett eszköz (készlet) 0 08 Egyéb követelés 0 09 ÉRTÉKVESZTÉS összesen: A tárgyévi értékvesztés növekedése eft, a növekedés oka a fizetési késedelmek növekedése. 4.) A mérleg fordulónapján fennálló, a Hpt ának (1) bekezdése szerint nagy kockázatvállalásnak minősülő eszköztételek: Nemleges Hitelek 0 Értékpapírok 0 Részesedések 0 Váltó,csekk 0 Vállalt kötelezettségek 0 Pénzügyi lízingből származó követelés 0 Összesen: 0 38

39 5.) Betét biztosítási alapokban és intézményvédelmi alapokban való részvétel S.sz. Alap/intézmény megnevezése Hozzájárulás az alaphoz eft 01. Országos Betétbiztosítási Alap Intézményvédelmi Alap ) A hátrasorolt eszközök bemutatása: Nemleges Megnevezés Pénznem Összeg eft Kamatláb Esedékesség időpontja (év) Kötvény HUF változó 5-10 év 0 7.) A hátrasorolt kötelezettség bemutatása: Nemleges Megnevezés Pénznem Összeg Kamatláb Esedékesség időpontja (év) Alárendelt kölcsöntőke HUF 0 változó 5-10 év 8.) Kiemelt mérlegtételek esedékesség szerint 39

40 9.) Saját eszköz terhére adott zálog-, és ahhoz hasonló jogok: Nemleges Saját eszköz terhére adott zálog-, és ahhoz hasonló jogok Mérlegen kívüli köt. A kötelezettség Eszköz megnevezés Könyv sz. értéke értéke lejárata 10.) Valódi penziós ügyletek bemutatása Nemleges. 11.) A mérleg eszköztételeiben szereplő, tőzsdén jegyzett értékpapírok 12. Külföldi pénznemre szóló eszközök, források bemutatása: Nemleges 13. Még le nem zárt határidős, opciós, swap ügyletek: Nemleges 14. A nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordításainak költség nemenkénti bontása 15.) Meg nem képzett céltartalék, el nem számolt értékvesztés: Nemleges 16.) Cash -flow kimutatás ( A ) : Mellékleve 17. Függővé tett kamat és más tételek bemutatása 40

41 EXIM Bank Rt.-t ot érintő tájékoztatások. Nemleges 20. Megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenységet a Takarékszövetkezet nem végez. 21.) A saját és idegen tulajdonú értékpapírok állomány adatai: Megnevezés: Saját tulajdonú név értéke Saját tulajdonú könyv. szerinti értéke Idegen tulajdonú ép. névértéken Nyomdailag előállított értékp. elszámoló házban Nyomdailag előállított értékpapír más helyen ezer Ft-ban Dematerizált értékpapír Biztosítópénztárak részére a Takarékszövetkezet vagyonkezelést nem végez. 23. Befektetési szolgáltatás bevételei, ráfordításai részletezése:nemleges s.sz. Megnevezés Ráfordítás Bevétel 01. Értékpapír forgalomba hozatal szervezési tev. 02. Bizományosi tevékenység 03. Kereskedelemi tevékenaység 04. Letétkezelési, letéti őrzési és portfoliókezelési tev. 05. Egyéb Mindösszesen: Pénzfeldolgozási tevékenységet a Takarékszövetkezet nem végez. 25.) A Hpt. 75. (3) bek. szerint az általános tartalék képzése alól nem kértünk felmentést. 41

42 26. Azonnali deviza adás-vételi ügyleteket a takarékszövetkezet nem kötött. 27. Lakás-takarékpénztárra vonatkozó: Nemleges 28. Külföldi székhelyű vállalkozásra vonatkozik: Nemleges 29. Az EXIM Bank Rt.-re vonatkozik: Nemleges 30. Az immateriális javak részletezése (fajtánként) 31. Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyonértékű jogok (fajtánként) Megnevezés Bruttó érték Nettó érték Földhasználati jog Haszonélvezetii jog Bérleti jog Szolgalmi jog Közmű használati jog Egyéb jogok Összesen: Készletek leltára 42

43 33. Pénzügyi lízing követelések: Nemleges 34.Nemleges 35. Kamatkövetelések után képzett céltartalék fordulónapi állománya: nulla. 36. Elszámolóházra vonatkozik: Nemleges 37. Kölcsönbe adott és kölcsönbe vett értékpapírok, másodlagos értékpapírok állománya: Nemleges! 38. A biztosítékként, fedezetként, óvadékként kapott eszközök, garancia- és kezességvállalások eft-ban 39.) A Takarékszövetkezet a valós értéken történő értékelést nem alkalmazza. 40.) Nemleges 41.) Az eredménykimutatás kiemelt sorai kizárólag belföldi bevételekből származnak. 42.) Határon átnyúló szolgáltatást nem végzünk. 43.) A Szt ának (8) bekezdése szerinti befektetési célú, lejáratig tartott, hitelkockázati szempontból kockázatmentesnek minősített értékpapírok állománya 2012.december 31.-én eFt. Az éves beszámolót a Nyírbélteki Körzeti Takarékszövetkezet május 27.-én tartott Közgyűlése 1/1.számú határozattal hagyta jóvá. Nyírbéltek, 2013.május 27. Szmutkó Illés elnök ügyvezető 43