TIMÁR GYÖRGY A D U N A T IT K A I

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TIMÁR GYÖRGY A D U N A T IT K A I"

Átírás

1

2

3

4

5 TIMÁR GYÖRGY A D U N A T IT K A I

6

7 TIMÁR GYÖRGY A DUNA TITKAI MÓRA FERENC KÖNYVKIADÓ

8 A REPRODUKCIÓKAT PÜNKÖSTI LÁSZLÖ KÉSZÍTETTE TÍMÁR GYÖRGY. 1988

9 RÖVID ELŐSZÓ EGY HOSSZÚ UTAZÁSHOZ Születésekor parányi; am ikor a tengerbe ömlik, szinte már maga is tenger. S nyolc országon át hömpölyög, nyolc ország történelm ét, kultúráját, gazdaságát k ap csolja össze. Főszerepet játszik csatákban; legendái szinte kim eríthetetlenek. M egihletett költőket, regényírókat. Partján ült József Attila, róla írt regényt Verne és Jókai, habjaiban lubickolt a katonai földerítést végző Napóleon, belé fojtották az ártatlan Ágnes Bernauert, s őt - a Dunát! - próbálták valaha lánccal megállítani kétségbeesett, föllázadt parasztok. K enyeret ad o tt h a jóskapitányoknak, révkalauzoknak, aranym osóknak, halászembereknek. Partjain sok helyütt még láthatók a vontatólovak taposta ösvények, miközben hullám ait szárnyashajók hasítják. A régi rablólovagvárakból u ltram odern zsilipekre és duzzasztóm űvekre látni. Olyan, mint egy hosszú-hosszú szalag. Átköti az Európa nevű hatalm as csom agot, nehogy széjjelessék. Ő a Duna, a Danubius, a D onau, a Danube, a Dunaj, a Dunav, a D unárea, az Isztrosz, az Ister. Hogyan utazzunk rajta? Vitorláson? Dereglyén? G yorsjáratú hajón? Netán autóval vagy vonaton száguldjunk végig partjain? M ást ajánlok: utazzunk végig rajta - bélyegen*! * A bélyegképeket általában a Zumstein katalógus szerinti bélyegszám kíséri, azok számára, akik m aguk is kedvet kapnak egy hasonló tem atikus bélyeggyűjtemény összeállításához. Kivételt képeznek a francia és a tengerentúli bélyegek; ezeknél az Yvert katalógus szerinti számot adjuk meg Y jelzéssel, a hazánkban kialakult hagyományoknak megfelelően. Úgyszintén külön jelzést kapnak a M agyar Posta által kibocsátott bélyegek. Ezek sorszáma előtt M B éá (M agyar Bélyegek Árjegyzéke) jelzés áll. A helyenkint fölbukkanó FDC jelzés az angol First Day Cover (első napi bélyegzés, illetve boríték) rövidítése, a CM jelzés pedig a Carte Maximumé. Carte M aximumnak az olyan képes levelezőlapokat nevezik, amelyeknek képes oldalára egy, a kép témájával megegyező témájú bélyeget ragasztunk, emezen pedig olyan bélyegzés található, amely úgyszintén a témához kapcsolódik. Az anyaggyűjtést - adatokét és bélyegekét egyaránt november elején zártam le.

10 2* m I MBéA 3239 Aki bélyeggyűjtő, az legalább azt is megtanulja, hogyan szerkeszthet csinos kiállítási anyagot valamely érdekes témából. Aki meg nem az, bizonyára szintén szívesen elnézegeti majd a szép bélyegillusztrációkat, s ki tudja, tán maga is kedvet kap a gyűjtéshez. Persze minden érdekességről mégsem szólhat bélyeg. Különösen, ami a folyam nyugat-ném etországi szakaszát illeti. M ert ott a Duna még csak afféle gyerek folyócska, mely arányaiban és jelentőségében eltörpül a nála németebbnek tartott folyó, a hatalmas Rajna mellett. És a nyugatnémet posta ennek megfelelően inkább a rajnai városok felé fordul érdeklődésével. Ez a helyzet bizonyára ham arosan m egváltozik: előreláthatólag 1992-re, 1993-ra - a R ajna-m ajna-d unacsatorna révén - a Duna is fő folyóvá lép majd elő. Még nálunk, M agyarországon is fontosabb lesz, mint m ostanában, am ikor természetes vízi útként még nem használjuk ki annyira, amennyire lehetne és kellene. No, majd nemsokára! És most föl, barátaim! U tazunk!

11 NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG Vita az eredet körül FU R TW A N G EN, D O N A U ESC H IN G EN A Duna - a Volga után - Európa leghosszabb folyója. De vajon pontosan milyen hosszú? Nem is olyan könnyű erre a kérdésre felelni. Hisz akárhány forrásm unkát fölüthetünk, mindegyikből más-más ad ato t olvasunk ki. Lássuk csak: Ernst Trost osztrák szerző szerint, aki csaknem ö t száz oldalas könyvet írt a folyamról, a D una 2840 kilométer hosszú. Az évben kiadott Révai Nagy Lexikon szerint a D una hossza: 2890 kilométer. Az évben megjelent Larousse-enciklopédia szerint: 2850 kilométer. M ost aztán legyünk okosak. Nem csoda, persze, ha a szakmunkák nem tudnak megegyezésre jutni. Részint az a baj (már ha ez bajnak tekinthető), hogy a különféle folyam szabályozások révén, amilyenekre jócskán akadt példa az elmúlt évszázad során, a D una folyása m induntalan rövidebb lett. Volt olyan átvágás, mely egy csapásra több száz kilométerrel m egkurtította a folyam tekergését. N o de ettől még nem változik meg a D una hossza, ha légvonalban mérjük, vagyis ha vonalzónk egyik végét a térképen megjelölt eredethez illesztjük, a másikkal pedig megkeressük a deltát. Vajon milyen hosszú hát a D una légvonalban? Nem tudjuk. A szakértőknek ebben sem sikerült egységes álláspontot kialakítaniuk. Némelyek szerint 1517 kilométer, m ások szerint 1565 kilométer. H át ez meg hogyan lehetséges? A kérdés jo b b megértéséhez tu dnunk kell egyet-mást. Az ugyebár közismert, hogy a D una a Fekete-erdő délkeleti lejtőin ered, Nyugat-Németország déli részén. De az már vita tárgya, hogy pontosan hol is van a forrása. A legtöbb forrásm unka szerint (ez a forrásm unka szó kétszeresen is ide illik) Donaueschingenben található, a Fürstenberg hercegek vénséges parkjában, ahol egy mellvéddel övezett medence és egy jelképes szoborcsoport jelzi: a park számos forrása közül ez, éppen ez az a bizonyos D onau nevű, mely hosszú A Fekete-erdő. Németország, francia zóna, Baden 12 w am m m m m m m m m rnm m m ÉÜÉÉAÉÉÉÉÉMÉÉÉMitfÉÉMÉÉMÉ

12 hosszú útja végén csaknem száz kilométeres szélességben ömlik majd a Fekete-tengerbe. A márványszobor a vidéket, a Baarnak nevezett tájat jelképező nőalakot ábrázolja, amint útjára bocsátja leányát, az ifjú Dunát. A forrásról egyébként senki nem sejtené, hogy forrás: vize, melybe a turisták aprópénzeket dobálnak, ak árcsak a római Fontana di Trevinek, a Trevi kútnak avagy a budapesti Állatkert krokodilusmedencéjének látogatói, egy cseppet sem bugyog. Pontosabban: egyetlen csepp sem bugyog benne. Vize - de valószínűleg nemcsak az övé, hanem a kastélypark számos egyéb forrásáé is - a Brigach nevű patakba ömlik. Ez utóbbi ezt követően a Breg nevű patakkal egyesül. A földrajztudósok zöme szerint innen, a két patak összefolyásától kell számítani a D una hosszát; mások a kastélybeli forrást tartják a folyam kiindulópontjának. (Mellesleg: itt, a D onau-forrásnak elnevezett medence körül 1921 óta nagy hangversenyeket rendeznek. M indjárt az első évben itt tűnt föl forradalm ian új zenéjével az azóta világhírűvé vált Hindemith, aki II. vonósnégyesének ottani ősbem utatóján m aga brácsázott a kvartettben.) De hát a kastélypark forrása, illetve a Brigach és a Breg egyesülése nincs egymástól 48 kilométernyire! Az őket elválasztó mintegy két kilom éter még nem indokolhatja, hogy a légvonalszámítás egyik helyen 1517, másik helyen 1565 kilom éter legyen! Nem is ez indokolja. Sokkal inkább a Donaueschingentől 35 kilométerre fekvő Furtwangen falucska lakossága, mely nemhiába foglalkozik zöm ében órakészítéssel: szereti a szőrszálhasogató pontosságot. M árpedig a D una vizét szolgáltató források közül - ezeken a Brigach, a Breg és a kastélypark forrását egyaránt értve - a falujuk h atárában, az 1154 m éter magas Rossecken, 1078 méter m a gasságban előszökő Breg-forrás a legtávolabbi, innen kell tehát szerintük szám ítani a D una eredetét. A Breg-forrás (vagy D una-forrás?) m agántulajdonban van, egy bizonyos Ludwig Öhrlein nevű orvosé. Ő minden követ megmozgat, hogy hivatalosan is az ő forrását ismerjék el D una-forrásnak. Az egyetlen kő, melyet nem mozgat meg, az, melybe a víz előszökésének helyén az alábbi fölírást vésette: Duna-forrás. Itt ered a Duna főforrása, a Breg, a tenger szintje fölö tt 1078 méteres magasságban, 2888 kilométernyire a D una-torkolattól, százméternyire a D u na és a Rajna, illetve a Fekete-tenger és az Északi-tenger kö zti vízválasztótól. C sakugyan: mindössze százm éternyit kell továbbkaptatni a Rosseck gerincéig; azon túl minden forrás, patak egy másik világtenger felé iram odik.

13 Dr. Öhrlein odáig m ent harciasságában, hogy megüzente a donaueschingeni Történelmi Társulatnak, mely természetesen a saját forrás védelmében ült öszsze: a F ürstenberg-parkban található fennhéjázó p o csolyának semmi köze a valódi D una-forráshoz. Ugyanő hivatalos levélben ismertette álláspontját Baden-W ürttem berg szövetségi tartom ány vízügyi szerveivel: Duna-eredet. Itt van a torkolattól legtávolabb eső forrása a világtörténelmileg legjelentősebb és vízben legbővelkedőbb európai folyam nak, a D unának. Z áró jelben még hozzátette: 48,5 kilométerrel Donaueschingén fölött H át ez az! Itt az eltérés a légvonalszámításban! Az egyik vízügyi hivatal ugyanis a doktor mellett teszi le a garast, a másik a Fürstenberg-park forrása mellett. Ami nem jelenti azt, hogy korábban a harm adik helyen, a Brigach és a Breg összefolyásánál is ne em elkedett volna egy, a Baart és az ifjú D unát ábrázoló emlékmű - igaz, nem márványból, mint a kastélypark D onau nevű forrása mellett, mindössze szerény hom okkőből. C supán a Brigach forrásánál élők nem tekintik lényegbevágó kérdésnek, hogy ők is beálljanak az egyedül hiteles D una-források igénylőinek sorába. Igaz: milyen jogcímen is tennék? Hiszen a Breg forrása valóban messzebb esik a D una-torkolattól, mint a Brigaché. Legföljebb arra hivatkozhatnának, hogy a Breg csupán 1078 méter magasságban szökik elő a Rosseck mélyéből, a Brigach pedig 1125 méter magasan a Hirzwaldéból. De nem hivatkoznak. Valószínűleg belátták, hogy egy negyedik igénylőnek m ár semmi esélye nem volna a véget nem érő pörben. Meg aztán látták, mire ragadtathatja az embert az elvakult lokálpatriotizm us, s nem akartak úgy tenni, mint a furtwangeni polgármester, aki egy farsangi mulatság alkalmával hadai élén benyomult a donaueschingeni kastélyparkba, ahol aztán tüntetőleg egy palack Breg-vizet löttyintett a D onau-forrás m e dencéjébe, mondván, hadd legyen igazi Duna-víz is benne. így áll tehát a D una-forrás vitája, s ezért nehéz egyértelmű, világos választ kapnunk a kérdésre: milyen hoszszú a Duna.

14 A Duna a Rajnába ömlik? D O N A U ESC H IN G EN, IM M EN D IN G EN, M Ö H R IN G E N, T U TTLIN G EN, FRID IN G E N Krimhilda és Brunhilda viszálya a wormsi dóm előtt, az osztrák posta által 1926-ban kibocsátott Nibelung-sorból. Ausztria 464 Pf Bárhogy alakuljon is a D una eredete körüli viszálykodás (mely még parlamenti szóváltásokhoz is vezetett), az minden vitán fölül álló tény, hogy Donaueschingen az a helység, melynek nevében először találjuk meg a folyam nevét. Emez különben nem latin eredetű, amint azt sokan hiszik. A duna kelta szó, melynek értelme sajnos m ár a múlt idők hom ályába veszett. (Valószínűleg egyszerűen folyót jelent.) A különféle névváltozatok ennek a kelta szónak valamilyen form ában való átvételei; kivéve természetesen az Istert, ahogy az alsó szakaszon a régi róm aiak a görög Isztrosz név nyomán hívták a Dunát. De hagyjuk a nyelvészkedést, s térjünk vissza Donaueschingenbe. M ert van e városkának egy ritka nevezetessége, mellyel illik m egism erkednünk, m ielőtt folytatnék utazásunkat a folyamon. Pontosabban mellette, hisz a D una itt még nem hogy nem folyam, de még csak nem is folyó, mindössze afféle jelentéktelen patakocska; csupán jóval lejjebb kezd hajózhatóvá válni. A szóban forgó nevezetesség: a Fürstenberg hercegek könyvtára, melyben 1180 fölbecsülhetetlen értékű régi kézirat és 500 inkunábulum, a könyvnyom tatás őskorából származó mű - ősnyom tatvány - található. A kéziratok közt is a legértékesebb, mind terjedelménél, mind az emberiség kulturális történetében játszott szerepénél fogva, egy kódex: a Nibelung-ének legrégebbi, kék és vörös iniciáléjú példánya a 13. század elejéről, ahogy egy ismeretlen kéz papírra... azaz dehogyis papírra: pergamenre vetette. A mű a 18. századig, tehát mintegy félezer esztendőn át tetszhalottként szunnyadt, míg rá nem bukkantak az osztrák Vorarlberg tartom ányban lévő H ohenem s-kastélyban, hogy aztán a híres germ a nista Josef von Lassberg hagyatékából kerüljön 1850 körül D onaueschingenbe. Az, hogy a Nibelung-ének, a németségnek ez a legnagyobb eposza éppen D onaueschingenbe került, véletlen. Sokan mégis jelképesnek tartják. Hiszen az eposz egyik főszereplője éppen a D una, mai osztrák szakaszától Esztergomig. Igen, egy kicsit a folyam verses regénye is a Nibelung-ének (legalábbis a második rész), s úgy tetszhet, a sors bölcs rendeléséből került éppen az első D una menti városkába. Ám ez aligha van így: a sorsnak legföljebb m agában a hőskölteményben van ekkora szerepe. 10

15 A N ibelung-énekről m ost legyen elegendő ennyi; rejtélyeire, izgalmas és véres kalandjaira később még majd lesz alkalmunk visszatérni. H aladjunk inkább tovább a D una nevű patakocska m entén. Elegendő néhány kilométert megtennünk, hogy oda érjünk, ahol e patak 1971-ig újabb meghökkentő élményben részesítette az utazókat csakúiy, m int az itt lakókat. M ert ha az imént azt láttuk, hogy a D unának három féle eredetét tartják nyilván, akkor m ost azzal a nem kevésbé meglepő ténnyel kell szembenéznünk, hogy van egy - pontosabban kőt - olyan mederszakasz, ahol a D una... nos igen, bármilyen furcsán hangozzék is: ahol a Duna egészen 1971 ig nem folyt. Nem bizony. Legfö'jebb az év egyhatodában. Háromszáz napon át Immendingennél szárazon m a radt a folyó karsztos ágya; a víz úgy eltűnt belőle, mint valamiféle vízmosásból aszály idején. No, túloznunk azért nem kell: egy-két tócsa többnyire m aradt ott hírmondónak, a helybéli földmívelők bosszantására. M intha azt m ondta volna a Duna az immendingenieknek: Folyhatnék éppenséggel tifelétek is, ha kedvem úgy tartaná, s akkor nektek is, földjeiteknek is jutna a vizemből. De ha egyszer más terveim vannak! Csakugyan más tervei lehettek, mert néhány kilométeres szakaszon - egészen pontosan Tuttlingenig, mely után a Sváb-Albról néhány hegyipatak ismét hozott némi hömpölygetnivalót a medrébe - úgy látszott, bűvész tüntette el. Volt folyó, nincs folyó. És ugyanez m egism étlődött lejjebb is, Fridingennél. K ülönös jelenség, ugye? A Duna, am int kihagy. Az idevalósiak évszázadokon át törték a fejüket: mi a csuda történhet vele? Több mint két és fél évszázaddal ezelőtt, 1719-ben előállt valaki - egy Bráuninger nevű prelátus és megkockáztatta a föltevést;: hátha a föld alatt a Boden-tó felé iram odik a víz? Ám ez csupán afféle találgatás volt. A környékbelieknek azonban, ahogy teltek-m últak az évek, a technikai eszközök pedig tökéletesedtek, m indinkább bizonyosság kellett ta lálgatás helyett. Valamivel több mint száz esztendeje, szeptember 22-én, szom baton délután négy ó rakor került sor a történelmi pillanatra, m ikor is egy kutatócsoport - A. K nop geológus irányításával - tizenkét mázsa palakátrányolajat ö n tö tt Im m endingennél a folyó ágyába, ott, ahol a D una eltűnt a föld alatt. Mintegy hatvan órának kellett eltelnie, mígnem - a következő kedden - fény derült a rejtélyre: a kísérlet helyétől 25 kilométerre, Aachból jelentették, hogy az Aach-forrás enyhén olajszagú lett. Ám addigra m ár tíz tonna dürrheimi só is úton volt a föld alatti mederben. A hétfőn vízbe öntött sónak is hatvan órára volt szüksé

16 ge ahhoz, hogy az olajhoz hasonlóan az Aach roppant erejű - másodpercenként átlagosan tízezer liter vizet kilövellő - forrásából kerüljön elő. M agyarán: a D una Immendingennél eltűnt, hogy a föld alatt déli irányba fordulva Aach városka fölött mint az Aach nevet viselő folyó bukkanjon elő, s mint ilyen, vízimalmokat hajtson, textilgyárakat segítsen üzemelni, egyszersmind ivóvizet is szolgáltatva Aach és Singen városának. A D una vizéből megszületett Aach aztán - ahogy Bráuninger feltételezte - valóban előbb a R ajnába, m ajd a Boden-tóba ömlik. Az Aach-völgy lakói évtizedekig gondterhelten figyelték az Immendingen és M öhringen közt elterülő Brühl-medence lakosainak, no meg a tuttlingenieknek kétségbeesett kísérleteit, hogy a meder hézagainak agyaggal, deszkával és betonnal történő eltömítésével megfogják a szökni iparkodó D unát. De aztán mindannyiszor föl is lélegezhettek: nem m aradnak víz nélkül. A D una ugyanis minden ilyen tömítési kísérleten kifogott, s eltűnt, hogy az A achot táplálja. Egyik évben kisebb, a m ásikban nagyobb arányban. A mederkiszikkadás eltérő fokára a tudom ány nem talált kielégítő m agyarázatot; mindenesetre érdekes megfigyelés, hogy azok az évek, melyekre a legtöbb teljesen száraz medrű nap esett, egyúttal a legjobb borévjáratok is (1921, 1947, 1959), míg a gyenge borterm ő esztendők során (például 1922 vagy 1965) a Duna ágya alig m aradt teljesen szárazon a víznyelő szakaszokon. Pörösködésre is sor került - több ízben is - a Duna m entiek és az Aach-völgybéliek között ben a lipcsei bíróság úgy döntött, hogy nem szabad belekontárkodni a természet m unkájába, mindent úgy kell hagyni, am int van. Igen ám, csakhogy az újabb kutatások bebizonyították, hogy ha az ember mindent ráhagyna a természetre, a D una egészen egyszerűen - megszűnnék létezni! A karsztosodási folyam at ugyanis olyan arányú, hogy csupán idő kérdése lett volna, s nem az Aachvölgybéliek m arad n ak hoppon, hanem a D una m entiek, s nem is csak az Immendingen és Tuttlingen között élők, s nem is csak a fridingeniek, hanem az ulmiak és regensburgiak is! A tudósok világosan m egm ondták: ha nem terelik el a D unát Immendingen és Tuttlingen között, emez előbb-utóbb végérvényesen bemondja az unalm ast, s nem csupán egy töredékét, hanem egész vizét az Aach-völgybe önti. Ez aztán - kell-e m ondanunk? - nemcsak a dunaiak számára lett volna katasztrófa, hanem a győztes Aach-völgybélieknek is, hiszen egy kicsit sokat k aptak volna az áldásból. Az évszázados pö r így aztán közmegegyezéssel zárult: úgy kell beavatkozni a term észet m unkájába, hogy

17 a kecske is jóllakjék, a káposzta is megmaradjon, vagyis mindenkinek jusson az életet adó vízből, de megfelelő arányban. E gondolat jegyében ismét előkotortak egy akkor éppen hatvanéves elképzelést, K. Endriss p ro fesszornak már 1907-ben (!) előterjesztett javaslatát, mely a Duna-víz egy részének új mederbe terelését, más részének pedig tervszerű, az Aach-völgy vízellátását célzó elnyeletését indítványozta ben azután valóra vált Endriss álma (bár a jeles tudós ezt m ár nem érhette meg), s immár mindenki m egnyugodhatott: nemcsak az Aach m arad meg, hanem a Duna is. Én itt fogoly vagyok! BEURON, D IE TFU R TH, SIG M A R IN G EN, H U N D ER SIN G EN, R IED LIN G EN Tuttlingentől Sigmaringenig vadregényes szoroson át vezet az út. Ezt a szorost a még gyöngécskének látszó D una vájta sokszor tízezer esztendő kitartó m unkájával. A Sváb-Alb ju ra kori mészkövén északkeleti irányba fordulva lesz úrrá. Ez az áttörés jelenti számára az első kom olyabb erőpróbát. Lesz még máskor is dolga e jura kori mészkővel: a Frank-Albnál; hogy az Alpokról meg a K árpátokról ne is szóljunk. Egyelőre azonban ez is szép tőle. És ő maga is szép: mintha büszkeség sugározna róla, és annak tudata, hogy még sokra viszi. E regényes tájba nagyszerűen illeszkedik egy regényes település: Beuron. Lakosainak száma ötszáz, ebből gzt Benecje < Vatikán 478 nem kevesebb, mint százötven: szerzetes. No, nem Ágoston-rendi, jóllehet több mint kilencszáz éve, ben ők, az Á goston-rendiek alapították a főapátságot. Csakhogy Napóleon 1802-ben elűzte őket ban aztán bencések költöztek az akkor többségükben két évszázados falak közé, s ők dolgoznak ott ma is, méghozzá két nevezetes intézményben. Az egyik a Palimpszeszt Intézet, a másik a Vetus Latina. Mi is az a palimpszeszt? Az Idegen Szavak Szótára ezt mondja róla: Papirusz v. pergamen, amelyről az eredeti írást (áztatással, vakarással) eltávolították, s helyébe újat írtak. Az ilyesféle eljárásra azért volt szükség, mert valaha a papirusz is, a pergamen is drága volt, tehát takarékoskodni kellett vele. De a rég múlt idők titkait kutató tudósok arra is kíváncsiak, ami egy-egy palimpszeszt alsó rétegén állt. A régieknek a felső réteg volt a fontosabb, hiszen ennek kedvéért k aparták vagy IN CASÍNINSI CöfcNOWO RIS11T V TO PAVIVS VI $ Rí NÍDICTVm fvrdpat PATRON VM DtClARAT A. M CM txiv POSTEVATICANE

18 Szt. Jeromos, Theodorius mester képén (14. sz.). Csehsz/ov Balról a sigmaringeni Hohenzollern-kastély, jobbról a pele i (Románia). Rom. 693 Rom R P ROMINA ÉAftHAüd áztatták le az alsót. De egy mai kutatónak gyakran éppen ez az eltüntetett írás jelenti a kincset érő adatot. Csakhogy mi m ódon lehet egy lekapart vagy leáztatott írásnak sok-sok évszázad múltán a nyomára akadni? A m odern technika egyik vívmánya, a fluoreszkálófényképezés révén. Egy újságíró találó megállapítása szerint a beuroni Palimpszeszt Intézet: irodalmi röntgenklinika. A Vetus Latina pedig Biblia-nyomozó hivatal. Az itt dolgozó szerzetesek azon fáradoznak, hogy a Szent Jeromos által készített és a római katolikus egyház által hivatalosan elismert Biblia-fordítás - a Vulgata - előtti latin nyelvű szent szövegeket pontosan rekonstruálják. M unkálkodásuk nem is eredménytelen, hiszen gondos, aprólékos tevékenységük nyomán eddig nem kevesebb, m int 35 kötetnyi publikáció látott napvilágot. Elhagyjuk a csönd birodalmát, s továbbhaladunk a még mindig a Sváb-Albon keresztül vezető áttörésben. Ennek utolsó állomása Dietfurth, melynek régi várából rfíár csak egy árva torony küszködik a könyörtelen idővel. A várdom bot immár teljesen belepte a növényzet; még a torony belsejében is fák nőnek. így tűnt el négy évszázad alatt a visegrádi királyi vár is, olyannyira, hogy századunk első h arm adában sokan még hajdan volt létezését is kétségbe vonták az egykori hiteles leírások ellenére. Hasonló sors vár a sokkal kisebb dietfurthi várdomb romjaira is; még talán egy vagy másfél évszázad, s a fák gyökerei meg az időjárás viszontagságai irgalm atlanul végeznek a m aradék kövekkel - hacsak a műemlékvédelmi szervek nem tesznek valamit az omladék megmentésére. De hát Nyugat- Németországban olyan sok a düledékes vár, hogy aligha éppen a dietfurthi szirten állóra esik majd a segítséghozók választása. Scheer után, ott, ahol a Duna végleg áttört a Sváb- Albon, megismerkedhetünk egy épen m aradt várral is. Sigmaringenben vagyunk, a Hohenzollernek egykori fészkében. Vigyázzunk: nem a protestáns Hohenzollernekében! Sigmaringen várát nem a porosz király H ohenzollernek építették, nem Nagy Frigyes és II. Vilmos lakták, hanem a család katolikus ága, melynek tagjai - egy kivételével - csupán hercegségig vitték. Az az egy király lett, de Rom ániában. Különben itt, Sigmaringenben indul egy, a Duna folyásával szervesen összefonódó cselekményű, hírneves regény története: Verne A dunai hajós című, izgalmas, 1876-ban játszódó könyvéé. Itt nyeri meg egy titokzatos fiatalember a nagy halfogóversenyt, s jelenti be, hogy végig fog hajózni a Dunán! A cselekmény a folyóval vonul-sodródik el Bulgáriáig, ah o l... De erről 14

19 majd inkább akkor essék szó, ha m ár magunk is lejjebb értünk. A sigmaringeni vár közvetlenül a D una partján emelkedik, egy szirt ormán, ahogy illik. De itt nem a term é szet az úr, mint D ietfurthban! Tornyocskák, kiszögellések, bástyafokok, vízköpők: van itt minden, ami egy tisztességes vártól elvárható. Afféle álom- vagy mesevár ez. Nem csoda, hiszen am ikor a 12. századtól a 16. századig szakadatlanul épített-bővített mű 1893-ban tűzvész m artaléka lett, a korabeli ízlés jegyében ilyen lovagvárszerűen állították helyre. A vár talán a 20. században ju to tt legérdekesebb történelmi szerepéhez: falai közt kapott menedéket H itlertől 1944 nyarán Pétain marsall, az őt kiszolgáló - immár kiszolgált - francia államfő, valamint Laval francia miniszterelnök. M indketten a felszabadult Franciaországból menekültek át Németországba. A Hohenzollern-család m éltatlankodott is: a fasiszta vezér és kancellár huszonnégy órát adott nekik, hogy elhagyják saját portájukat, átadva azt a francia m enekülteknek. Cserébe egy Stauffenberg-kastélyt kaptak. Ne feledjük: mindez alig egy hónappal történt az július 20-án H itler ellen megkísérelt és félresikerült m e rénylet után, s azt követően, hogy a Führer a merénylő Claus Schenk von Stauffenberg egész rokonságát megfosztotta birtokaitól, legtöbbjüket életétől is. Pétain marsall különben igen szemérmes m enekültnek m u tatkozott: az esetleges jövőbeli felelősségrevonástól tartva úgy viselkedett, m intha fogságban volna a németeknél. Ki sem mozdult a városba, holott megtehette volna, s azt is elhárította, hogy a vár vendégkönyvébe akár csak egyetlen sort is beírjon. Én itt nem vendég, hanem fogoly vagyok - m ondta nyomatékosan. Hogy aztán ennek a ravaszkodásnak is része volt-e abban, hogy Pétain elkerülte m iniszterelnökének, Lavalnak a sorsát, Pétain. Francia Y 473 Német antifasiszta vértanúk a Hitler elleni merénylet 20. évfordulójára kiadott blokkon ( FDC). Jobboldalt alul Claus Schenk von Stauffenberg, akit a sikertelen merénylet után kivégeztek. NSZK

20 »»»>»>! m» < A zwiefalteni templom. Württemberg 13 a kivégzést, nem tudjuk. Tény, hogy elkerülte még a kíséretében lévő Céline-ét, a fasisztákkal cim boráló neves íróét is, a börtönbüntetést. M indenesetre valószínűbb, hogy első világháborús katonai sikereinek és időskorának köszönhetően menekült meg a súlyosabb következményektől. A környék egyébként - de maga a sigmaringeni vár is - bővelkedik ősrégi kelta emlékekben. A várban kétezer-hétszáz éves kelta tárgyakat őriznek, de az effajta leletek igazi eldorádóját valamivel lejjebb, Sigmaringent elhagyva, Hundersingennél, a bal parton emelkedő Tafelbergen találjuk. Az itteni falm aradványok ma is sok fejtörést okoznak a régészeknek, akik bizony sokáig értetlenül álltak az előtt a tény előtt, hogy a kétezerötszáz esztendős kelta tárgyak szomszédságában hasonló korú rodoszi bronzkorsók és attikai ivókelyhek is előkerültek a földből. M ostanában az a feltételezés járja, hogy valamelyik kelta fejedelem alkalm asint görög építőmesterrel építtetett várat magának. Erre utal az is, hogy a várat övező körfal nem kőből, hanem - görög m intára - agyagtáblákból áll. A következő település, Riedlingen, csöndes sváb városka, több száz éves, gerendavázas polgárházakkal, part menti kertes villákkal. Az ember nem is hinné, hogy e település újabb kori történelm e mennyire összefonódott egy másik D una menti nép, a magyarság történelmével. Pedig a part mentén sorjázó kertes villák jó részét az 1945-ben M agyarországról részint elmenekült, részint kitelepített sváb lakosság építette. Úgy látszik, őshazájukba visszatérve (hogy onnan miképp kerültek hozzánk, arról majd még esik szó) továbbra is ragaszkodtak a dunai környezethez. Riedlingen közelében két gyönyörű barokk templom emelkedik: O berm archtalban a premontreieké, Zwiefaltenban a bencéseké. Az utóbbi, melyet bélyegképünk is m utat, a riedlingeni Josef Christian építőmester alkotása. Papok m ár egyik helyütt sincsenek, méghozzá jó ideje, a napóleoni idők óta. Zwiefalten például 1812, B onaparte oroszországi had járatán ak éve óta - elmegyógyintézet. 16

21 Vasalók és skatulyák ULM Elérkeztünk arra a pontra, ahol a D una felső folyása véget ér, s ahonnét középfolyását számítjuk. Ulm ban vagyunk, az első jelentős D una menti városban. Illetve talán helyesebb volna két városról beszélni, hiszen egyik fele, a bal parti óváros, Baden-W ürttem berg szövetségi tartom ány része, a jobb parti Neu-Ulm pedig már bajor földön terül el. A határt a D una képezi, először folyása során; igaz, itt még nem két ország, csak két német szövetségi állam közt. De az ulm iaknak ez nem kedvező, hiszen a két szövetségi állam ban mások a törvények, a szokások, más még az iskolai tanterv is. Ám akár egy város Ulm, akár kettő, annyi tény, hogy egyike a D una-vidék legpatinásabb történelm i településeinek. Ezt sajátos földrajzi helyzete is indokolja: itt ömlik a D unába az Iller, s ez annyi víztöbblettel jár, hogy voltaképpen innen, Ulm tól kezdődően hajózható a folyam. No, ezt ne úgy képzeljük, hogy nagy gőzhajók járnak föl Ulmig! Azt azért nem. De innen m ár a középkor óta sűrűn indultak tutajok, vasalók, később skatulyák Bécsig, sőt - időnkint - Belgrádig. Vasalók? A D unán? Kezdjük ott, hogy a korábbi évszázadokban éppoly kevéssé volt mindenkinek pénze saját hajót építtetni vagy akár csak bérelni, mint manapság. Többen összeálltak hát, s megfizettek egy-egy hajóst, vinné le őket Linzig vagy Bécsig. Egy idő m últán elindították a rendszeres hajójáratokat, az úgynevezett ordinarikat. A legelső ilyen menetrendszerű fuvar március 24-én indult el Regensburgból Bécs végcéllal ben kapcsolódott be Bécsbe tartó rendszeres járatokkal Ulm, majd 1750-ben D onauw örth, végül 1754-ben Linz. A kkoriban, a 18. században kétféle hajótípus közlekedett: az egyiket Bécsből a part mentén lovakkal vontatták vissza a kiindulópontra, a másikat (s ezt a fajtát nevezték vasalónak) az út végén szétverték, és eladták épületfának. Később az ordinari hajókat a nép skatulyáknak kezdte becézni, s ez a név - noha mindig boszszantotta a hajósnépet, vagy tán éppen azért - rajtuk is ragadt. Az ulmi ordinarik különféle nagyságúak voltak. A legnagyobb harmincnégy méter hosszú és hét méter széles volt, a legkisebb tizenkilenc m éter hosszú és valamivel több mint öt méter széles. A négy hatalm as evező mindegyikét két-két em ber kezelte; közülük általában 17

22 JREPÜBÜK ÖSTEBREiCH, Ulmi skatulya". Ausztria 988 A bécsi Hofburg. Ausztria 147 KONSBESSZENffiüM. luriasterrelch ttü M U M M M A csak az egyik volt hajós, a másik többnyire egy-egy szegényebb utas, akinek e m unka fejében az útiköltség tetemes részét elengedték. Ez nagy könnyebbséget jelentett, hiszen 1830-ban az Ulm-Bécs hajóút az elülső kabinban tizenkét-tizenöt akkori forintba, a hátulsóban négy forintba került. A szállított áruk mázsájáért másfél-két forintot számítottak. Vagyis az út nem volt éppen olcsó. Ulmból a menetrendszerű járat több mint másfél évszázadon át vasárnap, illetve hétfőn indult, mégpedig az olvadást követő héttől kezdve Katalin-napig, vagyis november 25-éig. K atalin-nap után csak akkor indult hajó, ha ezt az időjárás lehetővé tette. Nyár derekán, közepes vízállásnál és kedvező szél esetén az út nyolckilenc napig tartott, az átmeneti évszakokban a köd és a túl heves szél m iatt legalább két hétig, novemberben csaknem három ig. Az ordinari hajók utasokon kívül árut és levélpostát is szállítottak. A bécsi Postam úzeum ban ma is megtekinthető az az egyszerű faládika, melybe annak idején az Ulmból hajón Bécsbe juttatott postaküldeményeket helyezték. Bizony, másfél évszázaddal ezelőtt még nem morgolódtak az emberek, ha levelük - amint az m ostanában gyakran megesik - csak három hét múlva ért el a címzetthez. Az osztrák posta egyébként 1954-ben bélyegen állított emléket az ulmi ordinariknak. Az 1,25 schilling névértékű, fekete-olív színű bélyeg a melki apátság előtt elhaladóban ábrázolja a nevezetes skatulyát, melynek egész fölépítése és az evezők elhelyezkedése egyaránt jól látható. Az ulmi hajóépítő mesterek méltán voltak híresek; alkalmatosságaik biztonságot nyújtottak a Duna még zabolátlan, szilaj örvényekben és alattom os zátonyokban bővelkedő szakaszain is. így aztán nem csoda, hogy a legfelső körök is igénybe vették őket. A legnevezetesebb Ulm-Bécs hajóutat 1745-ben jegyezték föl. Abban az esztendőben október 18-án szállt U lm ban skatulyára M ária Terézia és férje, Lotharingiai Ferenc István, akik a nagy frankfurti ceremóniáról - melynek során az u tóbbit császárrá koronázták - iparkodtak vissza Bécsbe. A díszes császári hajót 33 kisebb skatulya - más néven cüllni - követte útján, mely kilenc napot vett igénybe. A felséges pár október 27-én szállt partra a császárvárosban, s annyira meg volt elégedve a kényelmes hajóúttal, hogy Dániel Schauffele ulmi céhmestert és fiát, Johann Jákobot tejben-vajban fürösztötték utána a H ofburgban. Fönnm aradt egy levél is, melyet Kari Friedrich Zelter zeneszerző és karm ester intézett Bécsből, július 18

23 20-án Goethéhez, azt követőleg, hogy Regensburgból ilyen ordinarival csurgott le: A hat nap úgy elröpült, mintha csak hat óra lett volna. A hajósoknál a legjobb bajor sör volt, reggelente friss húst, kenyeret és bort vásárolhattunk... Az ember azt hihetné, hogy am ikor a múlt század húszas-harmincas éveiben m egindult a dunai gőzhajózás (melynek kezdeteiről bővebbet m ajd Bécsbe érkezésünkkor hallunk), a skatulyáknak befellegzett. Nos, nem így történt. A skatulyák a nagy konkurenciával dacolva egészen az évszázad utolsó esztendeiig kihúzták. Az ulmi múzeumban kegyelettel őrzik Erhard Hailbronner hajóm ester bánatos négysoros költem ényét: Mostantól ez a céh nem áll, Cüllnik korának vége már. Szép Bécs, ne várd, nem jön a többi, A z utolsó velem kötött ki. H ailbronner mester 1896-ban távozott az élők sorából. Szépen, m eghatottan búcsúzott egy régi-régi hajózási formától, melyet a modern idők végképp múzeumba utaltak. De azért nem volt egészen igaza. M ert valójában még halála után egy évvel, 1897-ben is kikötött Bécsben egy ulmi skatulya. És az lett az utolsó. Eszik-e lóhúst a tábornok? ULM Az ulmi hajómesterek egyébként valaha Bécsben tan u l ták ki a hajókészítés mesterségét. Történelmi szerepük igen jelentős volt, hiszen tudom ányuknak m ár ben hasznát vette a török ellen küzdő K özép-európa: Marla Terezia- Belgium 579 Ulmból érkeztek hadi gályák Bécs alá. Később, ban kétezer-ötszáz harcos érkezett ilyen úton M ontecuccolihoz, és segítette győzelemre a szentgotthárdi csatában. Ugyancsak az ulmi hajók hoztak fölm entő sereget 1683-ban a fenyegetett Bécs falaihoz, s ugyanezeken az alkalmatosságokon zajlott le a nagy sváb áttelepítés egy része a török végleges eltakarodása után, a 17. és 18. század fordulóján. Az történt ugyanis, hogy Savoyai Jenő és M ária Terézia (majd később II. József) fölhívására nagyobb német telepescsoportok, jórészt svábok, költöztek át, megművelni a török pusztításai nyomán elnéptelenedett magyar földeket. Ez a Magyarországra betelepült, részben éppen Riedlingen és Ulm környékéről elszárm azott németség mind az építkezés- 19

24 'Í$1K«ÜÍ3IÖE f^spisf Napóleon. Francia Y 1610 ben, mind a term elésben új, fejlett eljárásokat honosított meg, s végül is nagy tömegeiben asszimilálódott, beolvadt, beilleszkedett a magyar életbe. Az évi felszabadulást követően nagy részüket a kollektív felelősség hibás elvét követve kitelepítették az országból, mert sokan közülük a H itlert tám ogató úgynevezett Volksbund tagjai voltak. így került vissza két és fél évszázaddal korábban elhagyott pátriájába e népcsoport sokezernyi tagja. Egy részük mégis M agyarországon m aradt, ahol ma nyelvét és ősi szokásait megőrizve él, testvéri egyetértésben az új haza népével. Ulm m áskor is fontos szerepet játszott az európai történelem ben. Itt m ért N apóleon 1805 őszén szégyenletes vereséget M ach osztrák tábornok hadaira, miután megbízásából Ney marsall Ulmtól keletre, Oberelchingennél átkelt a D unán, és megrohamozta az osztrák hadakat, melyeket a bevehetetlennek látszó oberelchingeni hegytetőn vontak össze. Ney csapatainak pergőtűzben kellett fölkaptatniuk a szédítő meredeken, úgyhogy fegyvertényükben m a is a hadtörténet egyik csodáját kell látnunk. Ney ugyanis - amire szinte senki nem szám ított - bevette az erődöt, s ezzel megpecsételte az U lm ot védő M ach sorsát. Ma is látható Elchingenben az a hasadék, melyet Ney katonái az erődfalon vágtak, s melyen keresztül az első tám adók a védők közé hatoltak. Az elchingeni kudarc után M ach, aki addig a franciák két tám adását sikeresen visszaverte, képtelen volt az Ulm ellen intézett harm adik roham nak ellenállni. Pedig két nappal a fegyverletétel előtt még nagyhangú napiparancsot ad o tt ki, s ebben m egtiltotta, hogy a körülzárt város védői akár csak gondolatban is kiejtsék a m egadás szót. M ach a tám adók élelmezési nehézségeinek ecsetelésével pró b ált lelket önteni harcosaiba. N e künk - hirdette ki -, ha hiányunk m utatkoznék élelemben, több m int háromszáz lovunk áll rendelkezésre táplálkozás céljára. Jómagam elsőnek vállalkozom rá, hogy lóhúst egyek Két nap múlva, október 17-én aztán Mach volt az első, ak i... no, nem aki lóhúst evett, hanem aki kim ondta a m egadás szót. Huszonötezer H absburg-katona vonult el a Michelsberg nevű magaslat lábánál N apóleon előtt, s szolgáltatott be m indent: fegyvert, lőszert, lovat. M aga M ach szabad elvonulást kapott, aminek viszont az lett a következménye, hogy Bécsben hadbíróság elé állították, és halálra ítélték. Az ítéletet később várfogságra enyhítették, melyből nem egészen három év múlva kiszabadult, de búskom orság vett erőt rajta, s e bajától többé - noha még további húsz esztendőt élt - nem szabadult meg soha. 20

25 A repülő szabó ULM Hat évvel N apóleon és M ach csatája után, 1811-ben egy ulmi szabó, bizonyos A lbrecht Ludwig Berblinger bejelentette, hogy repülni fog. A bejelentés az Ulmer Intelligenzblatt április 24-i számában látott napvilágot. A szabó, aki m ár korábban is jó m echanikai szakem bernek bizonyult, hiszen a szabászaton kívül m űvégtagkészítéssel is foglalkozott, ezúttal önm agán kívánt egy új művégtagot kipróbálni: szárnyat. A szóban forgó tárgyat a bejelentés napján kiállíttatta az Aranykereszt fogadóban, ahol az érdeklődök a kísérlet napjáig ingyenesen m egtekinthették. A két szárnyat úgy lehetett fölcsatolni, mint egy nadrágtartót. A fogadóban vastag kötéllel erősítették a mennyezethez, s bárki k ipróbálhatta őket, segítségükkel szabadon körözve a terem légterében. Csupán egyetlen látogató akadt, aki fejét csóválta a szerkezet láttán: Ludwig Georg Reichert helybéli patikus. Ő azon a nézeten volt, hogy amíg az erős kötél rögzíti a szárnyakat, addig nincs baj, ám mihelyt a kötelet eltávolítják, ki fog derülni, hogy a szárnyak nem képesek m egtartani az em beri test súlyát. Berblinger azonban eleresztette füle mellett az aggodalmaskodó patikus intelmét. Mi több: mosolygott rajta. Hiszen a város közelében elterülő szőlősdombokon már jó néhány kísérletet végrehajtott a maga varrta szárnyakkal, s mindig tökéletesen rendben m ent m inden. Az újságban közzétett bejelentése is önbizalomról tanúskodott; mint írta, nem kételkedik a sikerben. Nem tudni, vajon Ulm vezető férfiai is így gondolkodtak-e, mindenesetre a szabó kísérlete pom pás alkalm at kínált, hogy általa a város újdonsült uralkodójának, a württembergi királynak első ulmi látogatását emlékezetessé tehessék. (Napóleon ugyanis kis idővel az esemény előtt Württemberghez csatolta Ulm ot.) H a a kísérlet sikerül, a mutatvány az ünnepség koronája lesz, ha meg kudarcba fullad, akkor annál inkább. A király csakugyan nagy érdeklődéssel fogadta Berblinger kísérletét. A D una mindkét partját sok ezer főnyi tömeg lepte el; m indenki kíváncsian várta, vajon átrepüli-e a szabó a folyót. A Duna még nem különösebben széles U lm nál; m indazonáltal Berblingernek ahhoz, hogy a bástya fokáról átszárnyaljon fölötte, mintegy negyvenméteres légi utat kellett megtennie. Hogy e feladatát megkönynyítsék, a tizenhárom méter magas bástyára még egy hét méter magas ugrótornyot is építettek. A szabó fölm ászott a húszméteres m agasba, fölcsa Ikarosz. MBéÁ

26 M A A á É á M A á A A É É A É É Bertolt Brecht. NDK 412 POSTA AEREA L VATICANA Vatikán 514 és Togo Y-légi 52 tolta egyenkint négy m éter negyvenhat centi széles szárnyait, és nekilendült. Úgy zuhant a D unába, akár a kő. Vagy m int a mitológiai Ikarosz a tengerbe. A rra ugyanis nem gondolt - nem is gondolhatott, hiszen nem ismerte az aerodinam ika törvényeit -, hogy a szőlősdombok közti lebegés sikere nem föltétlenül ígér sikert egészen más légköri viszonyok között. Azáltal ugyanis, hogy a D una nem sokkal a kísérlet helye fölött fogadja m agába az Iller különösen hideg vizét, állandó folyásirányú légáramlás van fölötte, következésképp a szembe fúvó szelek, melyek a szőlősdombok közt hűséges partnerekként segítik a repülni igyekvőt, itt az ellenirányú áram lással összeütközve, heves légörvényeket tám asztanak. Berblinger kudarca általános gúnyolódás tárgya lett. A püspök - am int azt a 20. században majd Bertolt Brecht egy szép és elgondolkodtató költeményben megénekli - kiprédikálta az istentelent, aki meg akarta változtatni a természet rendjét. Az ember nem madár, hogy repüljön - hirdette. M a bizonyára nagyot nézne, ha megtudná, hogy még a pápa is repülőgépen közlekedik, a V atikán pedig légipostabélyegeket bocsát ki. Berblinger esetével különben a történelem kísértetiesen megismételte önm agát. M ert 1768-ban, negyvenhárom évvel az ulmi szabó kalandja előtt Jaisge Cyprian barát, a Dunajec folyó melletti Vörös Klastrom nak egy személyben orvosa, borbélya, gyógyszerésze és főszakácsa m ár megkísérelte azt, ami az akkori közfelfogás szerint reménytelennek látszott. Mi több, a ma Lengyelországhoz tartozó Korona-hegyről sikeresen szállt alá m aga készítette kezdetleges vitorlázógépével - olyasfajta légköri viszonyok közt, mint amilyeneket Berblinger az ulmi szőlősdombok közt tapasztalt. Az itteni püspök azonban nem érte be annyival, hogy pusztán kiprédikálja a megtévedt újítót: a gépet mint az ördög szerszám át Szepesbéla főterén fölgyújtatta, a szerkesztő-pilótát pedig ördöngös mesterkedései m iatt pörbe is fogatta. A püspökök vélekedése nagyjából megegyezett a korabeli közhangulattal. Az ulmiak, akik úgy érezték, a szabó csúfot űzött városukból, keserű gúnyversikéket fabrikáltak a repülés pórul járt bajnokáról, s ezek a rigmusok rövidesen egész Németországot bejárták. M int például az alábbi: A repülő szabó szárnyakat öltött, S a Dunába vitte egyenest az ördög. Berblingernek egy időre el kellett tűnnie. Aztán az ulmi lovasság szolgálatába állt szabóként, de ham aro- 22

27 san elbocsátották, mert ivásnak adta a fejét. Öt évvel szerencsétlen kísérlete után olyan állapotba került, hogy a bíróság polgári értelemben halottnak nyilvánította. A szabó nem adta föl: még egyszer megjelent a színen, hirdetést adott föl az egyik lapban, jelezve, hogy csontforrasztást, szabó- és falburkoló m unkákat vállal, de aztán egy általános sorvadás végzett vele ben halt meg, soha meg sem értve, hogyan is m ondhatott csődöt elképzelése annak idején. A szegények temetőjében helyezték örök nyugalomra, mely bizony alaposan ráfért szegényre, hán y ato tt élete után. Amikor a 19. század második felében a német Ottó Lilienthalnak - száz évvel Jaisge Cyprian után - sikerült az, ami Berblingernek nem, vagyis nyilvánosan bem u tatni egy vitorlázó repülést, az ulmiak is más szemmel kezdték nézni egykori lakostársukat. A m aiak term é szetesen már büszkék rá, mint a repüléstechnika egyik előfutárára; emlékét azon a helyen, ahol balul végződött kísérletébe bátran belevágott, im már kegyeletes kőtábla őrzi. O T T D L I L I E N T H A L Lilienthal repülése. MBéÁ (A MABÉOSZ fennállásának 25. évfordulója alkalmából kibocsátott, bérmentesítésre nem alkalmas emlékív szegélyrajza) Építési id ő: ötszáztizenhárom év ULM Nagy történelm i m últjánál fogva a város számos turistalátványosságot kínál. Mit is említhetnénk mást első helyen, mint a világhírű dómot, vagy ahogy errefelé m ondják, a M ünstert? Róla minden ulmi rögtön büszkén fújja, hogy százhatvanegy méter hatvan centis magasságával a világ legmagasabb tem plom tornya. U gyancsak jó erőben legyen, aki nekimerészkedik a nem kevesebb, mint hétszázhatvannyolc garádicsot számláló csigalépcsőnek! Igaz, ennek orm á ra érve a csodálatos kilátás feledteti a fáradságot: mindkét Ulm, a baden-w ürttem bergi óváros csakúgy, mint a bajorországi újváros a szó szoros értelmében az ember lába előtt hever, s a tekintet szabadon kóborolhat a Sváb-Albtól le a Duna-völgy hosszában. De azért nem biztos, hogy mindenkit ez ragad m agával leginkább a M ünster látnivalói közül. Van, akire a kilencvenhárom zengő regiszteres, nyolcezer sípos o r gona teszi a leglenyűgözőbb hatást. Kiváltképpen ha az illető tudja, hogy valaha ezen az orgonán játszott néhai Leopold M ozart úr kisebbik gyermeke, a kis Wolfgang Amadeus is... Hanem Wolfgang Amadeusnak nem adatott meg, hogy a hétszázhatvannyolc lépcsőfokon fölkaptatva a Mozart. D. Reich 817 I I I I H H I I H M H ÉftÉftftAAAÉAM 23

28 Az ulmi Münster. NSZK 946 Francia Y 429 www w w.w www mw ^ T í?esbfeí$í!ir1ihe Í o r u ifetoufteifm környék festői panorám ájában gyönyörködjék. A világrekorder torony ugyanis az ő idejében még nem állt. Érdekes - gondolhatná egy műtörténész pedig a gótikája egészen századinak látszik! Nos, az is. Pedig jóval a saját kora után valósult meg itt, az ulmi dóm esetében. H át ez meg hogy lehet? A templom ot több mint hatszáz éve, június 30-án kezdték el építeni. Az alapkőletételnél nem kevesebb, m int tizenkétezer városbeli lakos ünnepelt. Eredetileg azért volt az új templom ra szükség, mert a régi a védelmet nyújtó városfalakon kívül esett, így látogatása meglehetősen kockázatos volt. De ha már a falakon belül építünk - gondolta M attháus Böblinger, akit az utolsó nagy dómépítőnek tekintenek -, legyen a templom akkora, hogy több ember férjen bele, mint ahány a városban lakik. így kettős - vallási és katonai - menedékül is szolgálhat. A pénzt a városi polgárság adta össze, szemben a legtöbb dunai várossal, ahol a tem plom építés anyagi terhét jo b b á ra királyok, hercegek, püspökök viselték. N os, két évszázad elteltével az építők különféle technikai nehézségek m iatt félbehagyták a m unkát. Az épület legmagasabb frontja, a nyugati, ekkor mindössze hetven méter magas volt. Ilyennek ismerte meg további két évszázad m últán az ifjú M ozart is. Csak a 19. század utolsó negyedében, a gótika újbóli fölfedezése és divatja idején határozták el az illetékesek, hogy bevégzik a félezer évvel korábban megkezdett m unkát. Szerencsére nem kontár m ódra fogtak a dologhoz; nem a viszolyogtató neogótika jegyében terveztették meg a folytatást, hanem a lehető legbölcsebben jártak el: előkaparták Böblinger mester eredeti terveit, s azok alapján húzták föl az építmény hiányzó részét. A m unkát 1881-ben kezdték meg, s a torony 1890-ben nyerte el mai alakját, illetve m agasságát, a középkori gótika egyik remekeként - egy évvel azután, hogy a párizsi világkiállítás tiszteletére Eiffel m egépítette a m odern idők új, ko r szakterem tő vastornyát. Nabada, ferde torony, Jézus keresztje ULM, W ITTIN G EN A M ünster áll az óváros középpontjában. Tőle a part felé sétálva a T anácsházát találjuk. Ez 1370-ben eredetileg a világ egyik legelső üzletházának épült, de már 1419 óta mai hivatását tölti be. Tőle egy-két lépésnyire az 24

29 Esküház emelkedik 1613 óta. Régi hagyomány, hogy évente egyszer, az úgynevezett eskühétfőn a főpolgármester e ház erkélyéről újitja-erősiti meg a városi alkotmányt, egy 1397-ben kelt esküminta alapján. Ez nagy népünnepély keretében történik; a gazdag program ban, melyben általában mintegy hatvanezer lakos vesz részt (ha másként nem, nézőként), sok helyi érdekességet találunk. Ilyen a N abada, a föllobogózott hajók dunai díszfelvonulása, továbbá a nevezetes Fischerstechen, melyet m agyar szóval tán halászdöfölőzésnek m ondhatnánk (dereglyén állva kell a szomszédos dereglyén állót bottal vízbe taszítani), s ilyen a népi táncosok egész napos utcai produkciója. Az Esküház alatt, a parton áll a két ferde ulmi építmény: a ferde ház és a ferde torony. Senki se higgye, hogy ilyesmi csak az olaszországi Pisában akad! Híres ferde tornya van - hogy m ást ne m ondjunk - a belgiumi Brüggének, s nem kevésbé tiszteletre méltó az 1345-ben A P'sa' ^erc*e torony, emelt ulmi Mészáros torony is, a maga kétméteres dőlé- Olasz 1428 sével. Mellette találjuk a néhány évtizeddel később épült ferde házat, mely még ma, mintegy hat évszázad után is lakóház! (Vajon melyik mai lakóépületről lehet majd ezt 2500 táján elmondani?!) Előtte egyesül a két Blau-patak, a Nagy-Blau és a Kis-Blau, s az általuk közrefogott szigetecskén kóstolhat bele az ősi Ulmba az, aki szereti a múlt ódon hangulatát. M ert ezt a negyedet szerencsére elkerülték a második világháborús bom bázások, melyek egyébként bizony eléggé elcsúfították a város arculatát. (Az előbb említett Esküház is romba dőlt, s helyreállítása tíz évig tartott.) Nos, a kis szigeten megmaradtak a középkor festői házacskái, köztük a m ár említett híres ulmi hajóépítő céh székháza. A helybeliek azt mondják, a régi Ulmról az utolsó Einstein. USA Y 1237 fénykép a második világháború vége felé készült, Rommel tábornok temetésén. A hősöknek kijáró katonai díszpompa felől - álszent m ódon - Hitler rendelkezett, miután öngyilkosságba hajszolta tábornokát. Kevéssel a temetés után megkezdődött Ulm bombázása. A régi ulmiak ma csodálkozva néznék városukat. Kepler, aki évekig élt a városban, aligha találná meg szállását. De még Albert Einstein, a városnak március 14-én született nagy tudós fia is megdörzsölné a szemét, ha élne, s újfent megállapítaná, hogy minden viszonylagos; nemcsak a világegyetemben, hanem az em beri emlékezetben is. A világhírű ulmiak közül talán csak Herbert von K arajannak volt rá m ódja, hogy a felerészt m o dern, felerészt ódon U lm mai Janu s-áb rázatát összevesse annak a városnak az arculatával, melyben szédítő csúcsokra ívelő karm esteri pályáját valaha megkezdte. Einstein USA 15c 25

30 i»»» m mit www f m w\ * ^ * *- * *» *»^ ^ ^ V. Károly. Belgium 582 Az óváros parti sétánya és ennek környéke m indenesetre épségben m aradt, legalábbis - hogy ne legyünk hűtlenek Einsteinhez - viszonylag. Ma is ép a híres Reichenauer Hof, melyet Ulrich Ehinger épített ben, s melyben V. K ároly császár több ízben is megszállt. M egm aradt a Sas bástya, Gideon Bacher müve, mely 1608 óta nézi a Duna aláhömpölygő habjait, s ahonnét a repülő szabó a folyóba zuhant. S ma is áll, több m int hatszáz éve, a Liba torony, a hajdani városfal egyik erőssége, előtte a 16. században létesített O roszlán kúttal. Jóval a rég volt városfalakon kívül, ám ugyancsak a bal parton, mintegy jó kilométernyit folyással szemben sétálva egyedülálló érdekességü múzeumot találunk. Ez sajátos kutatási területe következtében tán még a T a nácsháza mellett álló városi múzeumnál is nagyobb turistacsemegének számít. Pedig a városi múzeum telisteli van szebbnél szebb középkori képző- és iparm űvészeti remekekkel! Miféle múzeum hát ez itt, az Illerstrasse, a Bismarckring és a Duna háromszögében? Kenyérmúzeum. Szerényen csak a Német Kenyérmúzeum nevet viseli, ám alighanem a világ egyetlen ilyesfajta intézménye. Több m int három évtizede alapították. Megvan benne minden, ami a kenyérrel egyáltalán kapcsolatos lehet. Kemencék a kőkorszaktól napjainkig. M alom kellékek. A kenyérrel foglalkozó m űalkotások, köztük egy két és fél évezredes görög terrakottacsoportozat, melyen négy nőalak kenyeret dagaszt, illetve süt. A pékek és molnárok céheire vonatkozó régi okm ányok. K enyérkönyvtár, kenyérlevéltár. Régi sütőházak szobornak kifaragott gerendái. Óriási, lenyűgöző gyűjtemény. Bevallott célja pedig, hogy figyelmeztesse és fölrázza a látogatót: az emberiség egyharmada ma is éhezik! A túlsó parton, Neu-Ulm ban, két-három kilométert fölhaladva az Illeren, a wiblingeni apátsági tem plom hoz érünk. Az itteni kolostort H artm ann és Ottó von K irchberg alapította, a szentföldi keresztes h ad járato k ból visszatérve. R óm ából m agukkal hozták - úgymond - Jézus keresztjének egy darabját. Ehhez aztán messze földről zarándokoltak a hívők. A kár valódi a grófi fivérek fadarabja, akár nem, annyi bizonyos, hogy még ma, csaknem kilenc évszázad múltán is itt, e falak közt őrzik, mint a város egyik legnagyobb nevezetességét. Egyébként a kolostorkönyvtár csodálatos barokk pom pája is figyelmet érdemel. Ulm persze nem csak egyetlen roppant múzeumnak tekinthető. Eleven város ez, m odern tervezőirodákkal, 26

V. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY SZÖVEGÉRTÉS 3. OSZTÁLY. Tanuló neve:... Osztálya:... Iskola neve: Címe : Felkészítő tanár neve:...

V. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY SZÖVEGÉRTÉS 3. OSZTÁLY. Tanuló neve:... Osztálya:... Iskola neve: Címe : Felkészítő tanár neve:... Fekete István Általános Iskola 2213 Monorierdő, Szabadság u. 43. Tel./Fax: 06-29-419-113 www.fekete-merdo.sulinet.hu V. TOLLFORGATÓ 2. forduló V. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY SZÖVEGÉRTÉS 3. OSZTÁLY

Részletesebben

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN Kirándulásunk a Határtalanul! pályázat keretein belül jött létre, abból a célból, hogy megismerkedjünk a felvidéki magyar diákokkal, és szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki velük.

Részletesebben

Moszkva látványosságai

Moszkva látványosságai Moszkva látványosságai Vörös Tér Kreml Vaszilij Blazsennij székesegyház Gum áruház Moszkvai metró Arbat Moszkvai Állami Egyetem Tretyakov Képtár/ Galéria Lenin Mauzóleum Kolomenszkoje Fegyvertár Állami

Részletesebben

A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó

A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó Dr. Szlávik Lajos Professor Emeritus, Eötvös József Főiskola A Túr folyó, ahogy azt ma ismerjük, a vízszabályozási munkák szülöttje, hiszen születési éve:

Részletesebben

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval Lehet-e? ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN Hiteles tanúk cáfolata Interjú Horthy Istvánnéval A közelmúltban a Jobbik néven ismert, de általam kezdettől ártalmas és értelmetlen képződménynek nevezett

Részletesebben

Városunk Pécs Pécsi Tudományegyetem webhelyen lett közzétéve (http://hunyor.pte.hu)

Városunk Pécs Pécsi Tudományegyetem webhelyen lett közzétéve (http://hunyor.pte.hu) PÉCS [1] A pannon és kelta törzsek által lakott vidéken a rómaiak alapítottak várost a 2. század elején Sopiane néven. A kereszténység egyik központjává váló város tartományi székhellyé nőtte ki magát.

Részletesebben

BERNARD CERQUIGLINI A FRANCIA NYELV SZÜLETÉSE

BERNARD CERQUIGLINI A FRANCIA NYELV SZÜLETÉSE BERNARD CERQUIGLINI A FRANCIA NYELV SZÜLETÉSE Cet ouvrage, publié dans le cadre du Programme de Participation à la Publication (P.A.P.) Kosztolányi, bénéficie du soutien du Ministère des Affaires Étrangères

Részletesebben

Spanyolországi beszámoló

Spanyolországi beszámoló Spanyolországi beszámoló Rettentően vártam már hogy végre eljöjjön a nap, hogy Spanyolországba utazzunk, mivel ez lett volna az első utam, amit repülővel tettem volna meg, ami már magában elég ok a nagy

Részletesebben

Németország. Ha az építészet valóban megfagyott zene, akkor...

Németország. Ha az építészet valóban megfagyott zene, akkor... Németország... és szabadtéri éttermekkel, mint ez itt, ahol a blokkház mögött a város egyik jelképének a Frauenkirche templomnak a két tornya emelkedik. 49 Konzervált útipor A másik olyan emlékem, ami

Részletesebben

Határtalanul program Erdély május 3-6.

Határtalanul program Erdély május 3-6. Határtalanul program Erdély 2017. május 3-6. Május harmadikától hatodikáig Erdélyben jártunk. Mindenki nagyon várta a kirándulást, amin a Határtalanul pályázat segítségével vehettünk részt. Szerdán korán

Részletesebben

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország VI. évfolyam 2009/1. KÖNYVISMERTETÉS Salát Gergely: Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. 178 oldal A Koreai-félsziget történelméről, jelenlegi viszonyairól meglehetősen keveset tudunk: magyar nyelvű könyvek,

Részletesebben

Belgium Antwerpen Karel de Grote Hogeschool - 2010 tavaszi félév Holobrádi Miklós, BGK

Belgium Antwerpen Karel de Grote Hogeschool - 2010 tavaszi félév Holobrádi Miklós, BGK Belgium Antwerpen Karel de Grote Hogeschool - 2010 tavaszi félév Holobrádi Miklós, BGK Kiutazás Utazásra nagyjából négy lehetőség adódik. Autóval kimenni kényelmes, sok csomagot ki lehet vinni, egyedül

Részletesebben

DEVÍN. Dévény. A vár

DEVÍN. Dévény. A vár 754 23 DEVÍN Dévény A vár HONISMERETI KISKÖNYVTÁR Dévény TÁJAK KOROK MÚZEUMOK KISKÖNYVTÁRA A címlapon: Légifelvétel a középkori várról A hátlapon: A vár délkeleti hegyoldala Dévény (szlovákul Devín) ez

Részletesebben

Windsor-i kastély története

Windsor-i kastély története 2009 október 22. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Give 1/5 Give 2/5 Mérték Give 3/5 Give 4/5 Give 5/5 A kastély 1000 éves története összeforrt a monarchia történetével, hiszen nem volt

Részletesebben

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan

Részletesebben

TÖRTÉNELEM FELADATLAP

TÖRTÉNELEM FELADATLAP VÖRÖSMARTY MIHÁLY GIMNÁZIUM 2030 Érd, Széchenyi tér 1. TÖRTÉNELEM FELADATLAP 2016 Név:... Iskola:... A megoldásra 45 perc áll rendelkezésedre! Eredményes munkát kívánunk! A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEK AZ ÓKORI

Részletesebben

*Sokan a cím állítására bizonyosan felkapják a fejüket. A világ legnagyobb hajó katasztrófája és "Wilhelm Gustloff"?*****

*Sokan a cím állítására bizonyosan felkapják a fejüket. A világ legnagyobb hajó katasztrófája és Wilhelm Gustloff?***** *Sokan a cím állítására bizonyosan felkapják a fejüket. A világ legnagyobb hajó katasztrófája és "Wilhelm Gustloff"?* Szinte mindenkinek, aki a "hivatalos történetírás" műveit olvassa, annak a világ legnagyobb

Részletesebben

Zalaegerszegi TV torony és kilátó Babosdöbréte Dobronhegy Kandikó - Kis-hegy - Bödei-hegy - ZSIMBA-HEGY - KÁVÁSI KULCSOSHÁZ

Zalaegerszegi TV torony és kilátó Babosdöbréte Dobronhegy Kandikó - Kis-hegy - Bödei-hegy - ZSIMBA-HEGY - KÁVÁSI KULCSOSHÁZ Zalaegerszegi TV torony és kilátó Babosdöbréte Dobronhegy Kandikó - Kis-hegy - Bödei-hegy - ZSIMBA-HEGY - KÁVÁSI KULCSOSHÁZ Zalaegerszegi TV torony és kilátó Babosdöbréte Dobronhegy Kandikó Jelzése: piros

Részletesebben

A kultúra és nyugalom völgye.

A kultúra és nyugalom völgye. Vereb A kultúra és nyugalom völgye. Vereb község Fejér megyében fekszik a Velencei-tótól 15 km-re, északra. Lakosainak száma 829 fő. Kicsi település, vendégszeretete annál nagyobb. Látogasson el hozzánk

Részletesebben

Várostörténet. 3. forduló. Kecskemét városának legrégebbi oktatási intézményéhez kapcsolódik a következő feladat.

Várostörténet. 3. forduló. Kecskemét városának legrégebbi oktatási intézményéhez kapcsolódik a következő feladat. Várostörténet 3. forduló Kecskemét városának legrégebbi oktatási intézményéhez kapcsolódik a következő feladat. 1. Egészítsd ki a szöveget! Az iskola híres kegyesrendi, más néven iskola. megalapítása gróf.

Részletesebben

Puskás Gyula István: Svájc rövid történelme

Puskás Gyula István: Svájc rövid történelme 1 Puskás Gyula István: Svájc rövid történelme A svájci állam kialakulása hétévszázados történelmi összerakó játék, mégpedig a legkülönfélébb színű, nagyságú és felületű elemekből. Létrejötte számtalan

Részletesebben

PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 9700 Szombathely, Alsóhegyi u.10/c. 06/94/501-737 / 06/94/501-736 E-mail: planexkft@freemail.hu 06/30/94-61-295 06/30/99-35-196 Szombathely, 2005. augusztus 31. OSTFFYASSZONYFA

Részletesebben

Történelem 6. osztály - 3. forduló -

Történelem 6. osztály - 3. forduló - MERJ A LEGJOBB LENNI! A TEHETSÉGGONDOZÁS FELTÉTELRENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE A GYOMAENDRŐDI KIS BÁLINT ISKOLA ÉS ÓVODÁBAN AZONOSÍTÓ SZÁM: TÁMOP-3.4.3-08/2-2009-0053 PROJEKT KEDVEZMÉNYEZETT: KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MŰEMLÉKVÉDELEM. Erdősmecske. Okleveles műemlékvédelmi szakmérnök

ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MŰEMLÉKVÉDELEM. Erdősmecske. Okleveles műemlékvédelmi szakmérnök MŰEMLÉKVÉDELEM Erdősmecske Készítette: dr. Tihanyi Csaba Okleveles műemlékvédelmi szakmérnök 12 11 93/2 93/3 9 8 7 16 15 1 2 27 31 31/2 6 30 3 39 40 4 89 90 91 98 51 50 49 48 47 95 81 182 46 99 45 96 97

Részletesebben

Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon:

Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon: Isaszeg Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon: 06-20/550-0924 E-mail: isapaletta@freemail.hu

Részletesebben

A 6215-ös Mi 8 a Dunakeszi repülőtéren

A 6215-ös Mi 8 a Dunakeszi repülőtéren A 6215-ös Mi 8 a Dunakeszi repülőtéren 2011. május 21-én Legendák a levegőben címmel a magyar repülés évszázados történetének tiszteletére repülőnapot rendeztek a Dunakeszi repülőtéren. A szolnoki helikopterbázisról

Részletesebben

TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT ARCHEOSZTRÁDA KFT. 2004. JÚNIUS Taszár Kaposvár határától 5 km-re keletre, a 61.sz.Nagykanizsa-Dombóvár főút közvetlen közelében terül el.

Részletesebben

Makói útikalauz. és a város lógója. Makó város Csongrád megyében a Maros jobb partján, a román határ közelében helyezkedik el.

Makói útikalauz. és a város lógója. Makó város Csongrád megyében a Maros jobb partján, a román határ közelében helyezkedik el. Makói útikalauz Kora tavasszal vitt errefelé utunk. Én nagyon kíváncsi voltam, mert mindig azt hallottam a várossal kapcsolatban: makói hagyma. Így aztán utánanéztem jó előre a településnek, olvastam róla,

Részletesebben

A MAGYAR SZENT KORONA

A MAGYAR SZENT KORONA NEMZET FŐTERE FÜZETEK A MAGYAR SZENT KORONA [ II ] A SZENT KORONA AZ EURÓPAI KORONÁK SORÁBAN A koronázásnak és a koronák viselésének világszerte különböző hagyományai vannak, de még Európán belül is számos

Részletesebben

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Találkozó: Óváros tér/köd utcai parkoló Időtartam: 2-2,5 óra Ismerkedés Veszprémmel és a várnegyeddel Azoknak ajánljuk, akik előszőr járnak a városban,

Részletesebben

Egy hosszú hétvégét töltöttünk el Gyulán a Corso Hotelben. Gyula nagyon szép,

Egy hosszú hétvégét töltöttünk el Gyulán a Corso Hotelben. Gyula nagyon szép, Gyulai emlék Egy hosszú hétvégét töltöttünk el Gyulán a Corso Hotelben. Gyula nagyon szép, tiszta és turistákkal teli kisváros. Gyönyörűek a belváros szökőkútjai, a vár körüli sétány, ahol a nyári melegben

Részletesebben

Az önértelmezés hangneme Füzi László: Kötések, szakadások (hármaskönyv)

Az önértelmezés hangneme Füzi László: Kötések, szakadások (hármaskönyv) SZIGETI CSABA Az önértelmezés hangneme Füzi László: Kötések, szakadások (hármaskönyv) Füzi Lászlónak ez a második kötete, amely az énszigetről íródott és énkönyv. Különlegességét és értékét nem annyira

Részletesebben

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat

Részletesebben

Kiskastély krónika. Róna Katalin

Kiskastély krónika. Róna Katalin Kiskastély krónika A BALATON DÉLI PARTJA FELŐL SOMOGY LANKÁS DOMBJAI KÖZT HALADVA, ELHAGYVA SOMOGYVÁRT, MAJD ÚJABB KIS FALVAKAT, ÉRKEZÜNK A ZSÁKFALUBA, ALSÓBOGÁTRA. A FORRÓ NYÁRI DÉLELŐTTÖN A SZÉP, RENDE-

Részletesebben

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok JELENKOR Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok A II. világháború történelmével foglalkozó átlagember gondolatában a fasiszta Németország által megtámadott országokban kibontakozó ellenállási

Részletesebben

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 1. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Pannonhalma, 2013 Szerkesztette

Részletesebben

Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS

Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS Hallottad-e már az öreg utcai lámpás történetét? Igaz, nem éppen vidám história, de azért egyszer végighallgathatod. Volt egyszer egy jóravaló, öreg utcai lámpás, aki

Részletesebben

SZABÁLYSÉRTÉSI IRATOK ÜGYKEZELÉSI SZABÁLYZATA

SZABÁLYSÉRTÉSI IRATOK ÜGYKEZELÉSI SZABÁLYZATA BELÜGYMINISZTÉRIUM TITKÁRSÁGA 10 2 4 9 2 / 1 9 74. BELSŐ HASZNÁLATRA! 19 Sorszám: SZABÁLYSÉRTÉSI IRATOK ÜGYKEZELÉSI SZABÁLYZATA 1975 ÁBTL - 4.2-10 - 2492/1974 /1 BELÜGYMINISZTÉRIUM TITKÁRSÁGA 10-2492/

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

Beszámoló Olasz tanulmányútról

Beszámoló Olasz tanulmányútról Vendéglátó szakmát tanulók és gyakorlati oktatók szakmai kompetenciafejlesztése Olaszországban (2015-1-HU01-KA102-013197) Beszámoló Olasz tanulmányútról Gradoi szakmai tanulmányút során olyan emberekkel

Részletesebben

A Székelyföld geográfiája dióhéjban

A Székelyföld geográfiája dióhéjban Hankó Vilmos Dr. A Székelyföld geográfiája dióhéjban Az erdélyi felföld keleti részén nagy kiterjedésű, hegyekkel sűrűn behálózott hegyes vidék emelkedik. A hegyek hatalmas tömegéből különösen két hegylánc

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november Hédervár Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november I. Vizsgálat Hédervár TRT felülvizsgálat 2015., Régészeti munkarész Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány

Részletesebben

A mi fánk. "Fa nélkül egy fillért sem ér a táj, S üres a fa, ha nincs rajta madár. Én azt hiszem, nem kelne föl a nap,

A mi fánk. Fa nélkül egy fillért sem ér a táj, S üres a fa, ha nincs rajta madár. Én azt hiszem, nem kelne föl a nap, A mi fánk "Fa nélkül egy fillért sem ér a táj, S üres a fa, ha nincs rajta madár. Én azt hiszem, nem kelne föl a nap, Ha nem lennének fák és madarak." (Horváth Imre) 2013.04.30. 1-2. óra Magyar nyelv és

Részletesebben

Ótelek 2005. április 24-én

Ótelek 2005. április 24-én ÓTELEK Ótelek a temesi Bánságban található. Az 1700-as évek végén szegedi dohánykertészek alapították. 1856-ban önálló községgé vált. Jelenleg Újvár községhez tartozik, további hat faluval együtt. Ótelek

Részletesebben

Akik nem nyugodhattak békében 1.rész

Akik nem nyugodhattak békében 1.rész 2012 december 01. Flag 0 Értékelés kiválasztása nincs Give Akik értékelve nem nyugodhattak Mérték Még 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Kihantolták kedden a 2004-ben elhunyt Jasszer Arafat földi maradványait. Rajta

Részletesebben

A MEXIKÓI SIERRA GORDA NEMZETI PARK (KELETI-SIERRA MADRE) NÉHÁNY, LEGINKÁBB SAJÁTOS FELSZÍNI (?) KARSZTFORMÁJA Hevesi Attila 1

A MEXIKÓI SIERRA GORDA NEMZETI PARK (KELETI-SIERRA MADRE) NÉHÁNY, LEGINKÁBB SAJÁTOS FELSZÍNI (?) KARSZTFORMÁJA Hevesi Attila 1 A MEXIKÓI SIERRA GORDA NEMZETI PARK (KELETI-SIERRA MADRE) NÉHÁNY, LEGINKÁBB SAJÁTOS FELSZÍNI (?) KARSZTFORMÁJA Hevesi Attila 1 A Sierra Gorda Nemzeti Park a Sierra Madre Oriental (Keleti-Miasszonyunk-hegység)

Részletesebben

Erdélyi osztálykirándulás a Határtalanul program keretében

Erdélyi osztálykirándulás a Határtalanul program keretében Erdélyi osztálykirándulás a Határtalanul program keretében (2015.05.21-05.26) 1. nap (2015.05.21) 2015.05.20-án 23.30-kor kezdtünk összegyűlni a suli előtt. Az idő barátságtalanul hűvös volt, előtte nem

Részletesebben

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben

Részletesebben

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2 Tiszták, hősök, szentek Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2013 ( 2 ) Adalbert Prága püspöke volt Szent Adalbert emléknapja: április 23. Az államalapítást követő évtizedekben

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló Séta a szülőfalumban Egy szép napon elmentünk a barátnőmmel sétálni a szülőfalumban. Az Erzsébet parkban megmutattam az emlékművet, a református templomot meg a nyári színpadot. _ Te, nagyon szereted a

Részletesebben

ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL

ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL Március 14-e és 17-e között iskolánk 7.-es csapata különleges irodalmi és történelmi emlékeket fedezett fel Észak-Erdélyben. A szállásunk és a bázisuk Koltón

Részletesebben

136 Con Dolore. Tenor 1. Tenor 2. Bariton. Bass. Trumpet in Bb 2. Trombone. Organ. Tube bell. Percussions

136 Con Dolore. Tenor 1. Tenor 2. Bariton. Bass. Trumpet in Bb 2. Trombone. Organ. Tube bell. Percussions Tenor 1 Tenor 2 Bariton Bass Trumpet in Bb 1 Trumpet in Bb 2 Trombone Percussions Organ 136 Con Dolore Tube bell X. Nikodémus: Mer - re vagy, Jé - zus, hol ta - lál - lak? Mu-tass u - tat az út - ta- lan

Részletesebben

Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22.

Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22. Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22. Kedves Felvételiző! Aláhúzással válaszd ki, melyik idegen nyelvet szeretnéd tanulni! angol német - A feladatlapok mindegyikére írd rá a kódszámodat!

Részletesebben

Washington, 1989 július 17. (Amerika Hangja, Esti híradó)

Washington, 1989 július 17. (Amerika Hangja, Esti híradó) Item: 2461 Kiad sor: 07/17/1989 17:33:45 Om Fejléc: kiad rvk1002 4 nem/pol krf/bma/bmb/srf Szolgálati használatra! Rövid Cím: Interjú Mark Palmerrel Washington, 1989 július 17. (Amerika Hangja, Esti híradó)

Részletesebben

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák Mi a probléma? Az ember a világ legokosabb élőlénye. Tudja, hogyan kell földet művelni, várost építeni, különféle iparágakat létrehozni, repülőgépet készíteni. Ám ez

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata Magyarországon is látható! Ünnepélyes Megnyitó és Nemzetközi Sajtóesemény

Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata Magyarországon is látható! Ünnepélyes Megnyitó és Nemzetközi Sajtóesemény Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata Magyarországon is látható! Ünnepélyes Megnyitó és Nemzetközi Sajtóesemény A Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata először érkezik

Részletesebben

Áprily Lajos emléke Nagyenyeden

Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Józsa Miklós Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Áprily Lajos, a jeles transzszilván költő 1887. november 14-én született Brassóban. Édesapja Jékely Lajos, édesanyja Zigler Berta. A család két év múlva Parajdra

Részletesebben

Kössünk békét! SZKA_210_11

Kössünk békét! SZKA_210_11 Kössünk békét! SZKA_210_11 TANULÓI KÖSSÜNK BÉKÉT! 10. ÉVFOLYAM 145 11/1 NÉMETORSZÁG A VALLÁSHÁBORÚ IDEJÉN SZEMELVÉNYEK Németországban a XVI. században számos heves konfliktus jelentkezett, s ezek gyakran

Részletesebben

Keresztes háborúk, lovagrendek

Keresztes háborúk, lovagrendek Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb

Részletesebben

Kéményseprőt látok, szerencsét kiáltok!

Kéményseprőt látok, szerencsét kiáltok! Kéményseprőt látok, szerencsét kiáltok! Kéményseprőt látok, szerencsét kiáltok!" Talán sokunknak az agyába megfordult már a kérdés: miért is kiáltunk szerencse után, amikor meglátjuk a kéményseprőt? Miért

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

Kastély látogató Magyarózdon

Kastély látogató Magyarózdon Kastély látogató Magyarózdon *Ha először jár Magyarózdon, olvassa el figyelmesen az Ú (mint útmutatás) jelzést. Festői képet nyújt az a lankás dombokkal övezett völgy, amely Marosludastól húzódik déli

Részletesebben

A Bécsi Arany Biblia

A Bécsi Arany Biblia A Bécsi Arany Biblia A valaha megjelent legszebb magyar Biblia A könyvnyomtatás felfedezése előtt minden írásművet, így a Bibliát is kézzel másoltak. Királyi és főúri udvarokban, szerzetes kolostorokban,

Részletesebben

ItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA

ItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA BABITS FELJEGYZÉSEI ARANY JÁNOSRÓL Kézirat, rekonstrukció, kiadás * Horváth János a következő mondattal zárta az 1910-es évek első felében írt, de csupán a hagyatékból

Részletesebben

Geofrámia kivonatok - Enoszuke

Geofrámia kivonatok - Enoszuke klzg Geofrámia kivonatok - Enoszuke A Bukott Császárság - Psz. 3700 után Történelem A Sinemos-tenger északi határán a századfordulón történtek után Enoszuke császársága a világ legnagyobb részének szemében

Részletesebben

Élménybeszámoló - Dolomitok (Rosengarten)

Élménybeszámoló - Dolomitok (Rosengarten) Élménybeszámoló - Dolomitok (Rosengarten) A 2013/2014. tanévben immár harmadik alkalommal megrendezett Jakucs László Nemzetközi Földrajzversenyen elért első helyezésünkkel csapattársam, Boros János Mátyás,

Részletesebben

A kultúra menedzselése

A kultúra menedzselése A kultúra menedzselése Beszélgetés Pius Knüsellel Svájcban tavasztól őszig nagy rendezvénysorozaton mutatkozik be a négy visegrádi ország kultúrája. A programot, amely a Centrelyuropdriims összefoglaló

Részletesebben

Porta Orientis KALÁSZ MÁRTON. Két kiállítás Bécsben PORTA ORIENTIS

Porta Orientis KALÁSZ MÁRTON. Két kiállítás Bécsben PORTA ORIENTIS KALÁSZ MÁRTON Porta Orientis Két kiállítás Bécsben Bécs Hugo von Hofmannstahl meghatározása szerint mindenkor: Porta Orientis. Hofmannstahl e véleményét gesztusnak szánja szülővárosa iránt; amint mások,

Részletesebben

Krúdy Gyula. Magyar tükör (1921)

Krúdy Gyula. Magyar tükör (1921) Krúdy Gyula Magyar tükör (1921) 2011 AZ ÉGETT EMBERHEZ Ne hajtsd búbánatnak fejed, jó magyarom; amit elvettek tőled a hegyszorosban, ahová bekergettek a viszontagságok, balsorsok: amit elvett a rossz szomszéd,

Részletesebben

Azt, hogy van egy titok. Mert mi értelme volna élni, ha minden olyan, amilyennek látszik?

Azt, hogy van egy titok. Mert mi értelme volna élni, ha minden olyan, amilyennek látszik? Umberto Eco: A Foucault-inga Végül is mit akarnak tudatni az emberekkel? Azt, hogy van egy titok. Mert mi értelme volna élni, ha minden olyan, amilyennek látszik? Három kiadói szerkesztő megunja az okkult

Részletesebben

Indiai titkaim 14.- Két falu Krassó-Szörényben

Indiai titkaim 14.- Két falu Krassó-Szörényben 2010 november 13. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még Givenincs Indiaiértékelve titkaim 14.Give Indiai titkaim 14.Give Indiai titkaim 14.Mérték Give Indiai titkaim 14.Give Indiai titkaim 14.- 1/5 2/5 3/5

Részletesebben

Danilo Kiš és az argonauták

Danilo Kiš és az argonauták Piszár Ágnes Danilo Kiš és az argonauták Lábjegyzetek (Immár negyedik alkalommal kezdek bele Danilo Kiš A és B című fragmentumának elemzésébe, amelynek a Két tenger vonzásában címet adtam. Az ötlet Mirjana

Részletesebben

Kirándulás a Felvidéken 2016 Határtalanul program

Kirándulás a Felvidéken 2016 Határtalanul program Kirándulás a Felvidéken 2016 Határtalanul program Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Határtalanul programjának keretében a Vecsési Halmi Telepi Általános Iskola harmincegy

Részletesebben

A nagy tervek árnyékában Duna-Tisza-csatorna története az építés megkezdésétől napjainkig Kajcsa Zsuzsa

A nagy tervek árnyékában Duna-Tisza-csatorna története az építés megkezdésétől napjainkig Kajcsa Zsuzsa A nagy tervek árnyékában Duna-Tisza-csatorna története az építés megkezdésétől napjainkig Kajcsa Zsuzsa A Ráckevei (Soroksári)- Dunából (R/S/D) kiágazó Duna-Tisza-csatorna (DTCS) nagy tervek emlékét őrzi.

Részletesebben

Szent Mihály- Székesegyház. Veszprém

Szent Mihály- Székesegyház. Veszprém Szent Mihály- Székesegyház Veszprém Alapítása I. Régészeti leletek utalnak arra, hogy már a 10. században is templom állt a helyén. A pannonhalmi apátság alapítólevele (1001) elsőként tesz említést a székesegyházról;

Részletesebben

A régi és új Kolozsvár fényképekben

A régi és új Kolozsvár fényképekben HAZAI TÜKÖR A régi és új Kolozsvár fényképekben Fényképek fekszenek előttem. Kolozsvár első fényképészének, a nagytudású Veress Ferencnek néhány, városképet ábrázoló felvétele. 1850-től több mint hatvan

Részletesebben

Nagy építkezések. NAGy építkezések

Nagy építkezések. NAGy építkezések Nagy építkezések NAGy építkezések A XX. század eleje a nagy építkezések kora Sza - badkán. A Szabadkai Magyar Népkör, Magyar Műve - lő dési Központ, ahogy nevezték, a Délvidék leg ré - gibb, folyamatosan

Részletesebben

A dolgok arca részletek

A dolgok arca részletek 1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye

Részletesebben

Szakmai beszámoló Generációs-híd program Jeles napok tevékenység

Szakmai beszámoló Generációs-híd program Jeles napok tevékenység Szakmai beszámoló Generációs-híd program Jeles napok tevékenység Előzmények Projekt adatai: Kedvezményezett Projekt címe Projekt azonosítója Alsómocsolád Község Önkormányzata Mintaprogram a minőségi időskorért

Részletesebben

Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete

Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Annak idején a kádári Magyarországon senki sem emlékezett meg RugonfalviKiss István születésének századik évfordulójáról. Ezen csöppet

Részletesebben

Indiai titkaim 31 Törökország európai része

Indiai titkaim 31 Törökország európai része 2011 május 06. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még Givenincs Indiaiértékelve titkaim 31 Give Indiai titkaim 31 Give Indiai titkaim 31 Mérték Give Indiai titkaim 31 Give Indiai titkaim 31 1/5 2/5 3/5 4/5

Részletesebben

KÁLOZ-KÚT, TÓ ÉS PATAK

KÁLOZ-KÚT, TÓ ÉS PATAK KÁLOZ-KÚT, TÓ ÉS PATAK A Káloz-kút száraz gödre a peremartoni erdőben, az északi szélesség 47 fok 07' és a keleti hosszúság 18 fok 5' közelében található. A vilonyai dombokon felszínen lévő dolomit karszt

Részletesebben

KERESZTÉNY MAGVETŐ. Vallás és művészet.

KERESZTÉNY MAGVETŐ. Vallás és művészet. KERESZTÉNY MAGVETŐ. XXX éuf. Január Február. 1895. 1-ső füzet. Vallás és művészet. Vallás és művészet, az emberi szellemnek e csodás nyilvánulásai egymással mindig közeli viszonyban állottak. Mindkettő

Részletesebben

SZKA_207_02. Nemzetségek nemzete. Táltosok a magyar történelemben

SZKA_207_02. Nemzetségek nemzete. Táltosok a magyar történelemben SZKA_207_02 Nemzetségek nemzete Táltosok a magyar történelemben 16 SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK DIÁKMELLÉKLET DIÁKMELLÉKLET A NEMZETSÉGEK NEMZETE 7. ÉVFOLYAM 17 JANKOVICS MARCELL: ÁLMOS

Részletesebben

ÉLŐ ERDÉLY EGYESÜLET. CSíKRÁKOS

ÉLŐ ERDÉLY EGYESÜLET. CSíKRÁKOS ÉLŐ ERDÉLY EGYESÜLET CSíKRÁKOS HONISMERETI ESSZÉ SZÉKELY ANGYALKA MÁRIA GÖRÖCSFALVA MÁRTON ÁRON GIMNÁZIUM 2014 1 Csíkrákos a Csíkszeredától 10 km-re, az Olt mentén helyezkedik el. Csíkrákos községhez még

Részletesebben

Dr. CELLER Tibor A japán császárkultusz

Dr. CELLER Tibor A japán császárkultusz Dr. CELLER Tibor A japán császárkultusz Japánnak a történelem során olyan politikai rendszere volt, amelyben mértéktelen politikai ambíció általában nem ütötte fel a fejét. A hatalmi problémák egy lépcsőfokkal

Részletesebben

Így került le a lófarkas lobogó Buda váráról

Így került le a lófarkas lobogó Buda váráról 2011 szeptember 03. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 1684-ben a Habsburg birodalom, Lengyelország és Velence Szent Liga

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2016. március 24-i ülésére Tárgy: Történetírói pályázat kiírásáról szóló döntés meghozatala Előadó: Ottó Péter polgármester Előterjesztés

Részletesebben

Az Angol NYELV AZ ISKOLÁNKBAN

Az Angol NYELV AZ ISKOLÁNKBAN , Az Angol NYELV AZ ISKOLÁNKBAN Korábban már olvashattuk, hogy mit hány órában tanulhatunk nálunk, csakhogy az angol nyelv esetében nem elégszünk meg ennyivel és így kihagyhatatlan nálunk egy angliai utazás

Részletesebben

PILINYI PÉTER GAVLIK ISTVÁN. Józsefváros

PILINYI PÉTER GAVLIK ISTVÁN. Józsefváros PILINYI PÉTER GAVLIK ISTVÁN Józsefváros A Józsefvárosi Galériában, 2004. március 3-án tartott Budapesti Históriák elõadóesten M. Szûcs Ilona a Budapesti Városvédõ Egyesület Józsefvárosi Csoportjának elnöke

Részletesebben

5. Egy 21 méter magas épület emelkedési szögben látszik. A teodolit magassága 1,6 m. Milyen messze van tőlünk az épület?

5. Egy 21 méter magas épület emelkedési szögben látszik. A teodolit magassága 1,6 m. Milyen messze van tőlünk az épület? Gyakorlás 1. Az út emelkedésének nevezzük annak a szögnek a tangensét, amelyet az út a vízszintessel bezár. Ezt általában %-ban adják meg. (100 %-os emelkedésű a vízszintessel 1 tangensű szöget bezáró

Részletesebben

III. BUDAVÁR, KRISZTINAVÁROS, VÍZIVÁROS

III. BUDAVÁR, KRISZTINAVÁROS, VÍZIVÁROS III. BUDAVÁR, KRISZTINAVÁROS, VÍZIVÁROS Harmadik sétánk a Duna jobb partjára vezet. Ez a rész nem képez külön időrendi egységet, Lisztnek nem volt itt lakása, viszont mind ifjú, mind időskori látogatásai

Részletesebben

Euro. A grár, halászat, erdőgazdaság 1,3 (2) 29,4 (2) S zolgáltatások (nem piaci szolgáltatások) 69,3 (2)

Euro. A grár, halászat, erdőgazdaság 1,3 (2) 29,4 (2) S zolgáltatások (nem piaci szolgáltatások) 69,3 (2) Botos Katalin (szerk.) : Pénzügyek és globalizáció SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei 2005. JATEPress Az Édentől keletre Botos Katalin Itt, a Lajtán innen, mindnyájan az Édentől keletre vagyunk. Hány

Részletesebben

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat B) Mintafeladatok Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat 1. FELADAT Az alábbi források az Oszmán Birodalom hadseregéről és kormányzatáról szólnak. A források és saját ismeretei alapján mutassa

Részletesebben