BAKA JUDIT HANGOK HÁZUNK TÁJÁN. Nyelvművelő játékok, fejtörők kicsiknek és nagyoknak ERDÉLYI TANKÖNYVTANÁCS

Átírás

1 BAKA JUDIT HANGOK HÁZUNK TÁJÁN Nyelvművelő játékok, fejtörők kicsiknek és nagyoknak ERDÉLYI TANKÖNYVTANÁCS

2 Válogatás a szerző Csengő-bongó szavaink című kötetéből Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 2000 Az illusztrációkat készítette: Negulescu György

3 HANGOK HÁZUNK TÁJÁN Kapusarok csikorog, kakas kukorékol, tollászkodik a galamb, gerlice turbékol. (Móra Ferenc) I. A lakásban A lakásban, még ha nincs is otthon senki, soha nincs síri csend. Ketyeg az óra, meg-megreccsennek a bútorok. Ha pedig otthon vagytok, szól a rádió, a televízió, zúgnak a háztartási gépek, s egyre több házban berreg fel a telefon. 1. Mit csinál a szék a versben? A szobában van a szék. Nem mondom, hogy csodaszép. Van a támla, lóg a karfa, mintha volna gyönge mancsa. Az igaz, még kicsi voltam, ha nem látták, ráugortam, a karfáján lovagoltam, de akkor még buta voltam. Most sajnálom, ha morog, nyikorog és nyiszorog Olyan, mint egy barnamedve, főleg este, főleg este. (Nemes Nagy Ágnes) 2. Húzd alá az óra hangját utánozó szavakat! Tik-tak, tik-tak, jár az óra, Körbejár a mutatója, Tik-tak, tik-tak, gyerekek, Iskolába jöjjetek! 3

4 3. Olvasd figyelmesen a mondókát! Mit gondolsz, miért kell különböző tempóban olvasni? Lassan: Üt a toronyóra: Tiki-taka, tiki-taka. Középerősen: Szól a falióra: Tiki-taka, tiki-taka. Gyorsan: A zsebóra azt kattogja: Tiki-taka, tiki-taka. 4. Fejtsd meg a találós kérdéseket! a) Teherrel jár, anélkül megáll. b) Melyik időmérő mutatja csak a derült órákat? 5. Adj címet a versnek! Rajzold le! Nem csatarászik, nem veszekszik, végzi a dolgát reggeltől estig. Akkor megunja egyet gondol, és felcsörömpöl, lármázik, tombol. Végzi estétől reggelig, amíg a pohár be nem telik. Eszeveszetten csörög, rikácsol: világ lustái, ki az ágyból! (Majtényi Erik) 4

5 6. Németországban, Nürnberg városában 1511-ben egy lakatos készítette el az első zsebben hordozható órát. Az alakja és a szülővárosa után így nevezték:. (A választ a háló kitöltése után a legfelső sor betűit összeolvasva tudod meg.) É S Ó A E S I É D Á L Á S Á G T K P T Ő G P Ő L L R Í R Y A Ű Ó S Ó T 7. Kellemetlen hang keletkezik, amikor a vízcsap csöpög. Vagy csepeg? Melyik a helyes kifejezés? 8. Zirr-zurr. Zúgnak a háztartási gépek, amelyekre nagy szükségünk van, mert megkönnyítik munkánkat. Milyen gépek szólnak a házban? 9. Csrr...csrr... Vajon mi szól? Megtudod, ha figyelmesen olvasod a verset! Zim-zum-zümmög fenn a drót, pengetik a fecskék; már az egész határt teleficseregték. Halló! Hallom, hogy a szél a magáét mondja; de a drótnak erre sincs a legkisebb gondja. Zengő emberi beszéd, fut a vezetéken; nincsen olyan messzi táj, hová el ne érjen. (Lászlóffy Aladár) ban Amerikában Alexander Bell készítette az első távbeszélőt, de ez, ugyanabban az időben csak két személy között tudott összeköttetést teremteni. A telefonközpont bevezetése magyar feltaláló nevéhez fűződik, a következő értelmetlennek tűnő mondatokban elrejtettük a nevét! Ki volt ő, keresd meg a mondatokban! A kapus kását evett reggelire. Anti vad arca is felderült a jó hírre. (vezetéknév) (keresztnév) 5

6 11. A telefon idegen szó, de mi is ezt használjuk. A magyar megnevezését megtudod, ha kitöltöd a hálót, s a legfelső sor betűit folyamatosan összeolvasod. Alkoss igéket (cselekvést jelentő szavakat)! a b c d e f g h i j k l m n o p r s E R I O S I E L A N A B Ü U L E R I R K S R Z M N T K T P R V H T T I V Í O E Í I Í É E I Ö A E Í A E É N O T L L T K T L T K Z R D T N T R T N a) Mosás után ezt teszi édesanya. j) Locsol. b) A víznek levezető utat ás. k) Vakar. c) Hord (ruhát). l) Most kezdi a napot. d) Takar. m) Zúg a szél. e) Táplálkozik. n) Fentről hirtelen esik. f) Vasal. o) Palántáz. g) Hangszeren játszik. p) Más útra megy. h) Éljenez. r) Hozzáér. i) Valahol rendszeresen tartózkodik. s) Matematikai műveletet végez. 12. A kagyló egyik felében (amit a szád előtt tartasz) van. Írd be a hiányzó kezdőbetűket! Csupa név! Á V U Ó L E T Ó T Á N Z G R T R É N D A A I Ó A 13. A mikrofon a hangod elektromos jelekké alakítja. Ezeket továbbítják egy épület berendezései a hívott fél készülékébe. Milyen épületről van szó? Ugyanaz a feladatod, mint az előző gyakorlatnál, csak most mellékneveket (tulajdonságot jelentő szavakat) kell alkotnod. I R A R I K E I B Ö O D Y O L Ő S Ő N O H E L L R O Á R O S S S O S É S Ö D O N R Z S Ú M Z S S I 6

7 14. A központtól kapott jeleket a kagyló másik része visszaalakítja beszédhanggá. Ezt a részt tartod a fülednél. Mi a neve? A D Á I Á V O R S Ó B B T A K A A R 1. Testrész: a hát ellentéte. 2. A polgár fizeti. 3. Páros testrész. 4. Lúd. 5. Akadály. 6. Lombszőnyeg. 7. Tartó. 8. Időmérő. 15. A készülékben egy szerkezet van, ami a hívást jelzi. Hogy hívják? Í Ó S O É Z M Ő Z 1. Levélre írjuk. 2. Ételízesítő. 3. Csapadék. 4. Biztatószó. 5. Sebet kötnek be vele. 6. Szelíd vadállat. 16. A készülékben tárcsa található, amit forgatni kell. A korszerűbb telefonokon nyomógombok vannak. Írd be a számokat! 17. Állapítsd meg, kik beszélnek a versben! Csing-ling, szól a telefon. Vajon ki van most otthon? Halló, halló, ki beszél? Záporeső meg a szél. És ott? Itt a napsugár. Vár a strand, mert itt a nyár. (B. J.) 7

8 18. A konyhában édesanya szorgoskodik. Főzi a finom ebédet. A fazékban mit csinál a leves? Hát a sütőben a hús? Megtudod, ha pótolod a hiányzó magánhangzókat! A leves f rty g. A főzelék r ty g. A sülthús s st r g. 19. A harmadik fogás krémes palacsinta. Anyuka a palacsintasütőbe olajat vagy zsírt tesz. Ez hogyan szól? E R E S G C E 20. A gyerekek segítenek asztalt teríteni. Előveszik a tányérokat. Haladj a nyíl irányába és megtudod, mi történik a tányérokkal. 21. A tányérok mellé evőeszközöket tesznek. Ezek milyen hangot hallatnak? Olvasd össze a betűket! Ö S P M Ő Ö N O N C A S K S C A K Z C Ö R L Ö 22. Evés után vizet töltenek a poharakba. A víz véletlenül ki. Pótold a hiányzó szavakat történést jelölő igékkel, majd olvasd el a bekeretezett részt! a B N b K P N c S B N d C N e S G f H R S g Y L a) a kendő. b) a dió. c) a víz. d) az ág. e) a szél. f) a trombita. e) a virág. 8

9 23. Milyen hangokat lehet hallani az asztal mellett? a) Az éhes gyomor teszi:. b) A levest hangosan kanalazza:. c) A második fogás elfogyasztását is hanggal kíséri:. d) A folyadékot is hanggal issza:. 24. Kukkantsunk be az edények közé is! Bögre-bál Bödön ledübben Réztál lecsattan Fazéknak lángon Tejhabja lobban Rebben a lámpa Daráló járja Egerek jönnek A bögre-bálba Kemence döngi Vastepsi zengi Fütyül a kulcsluk Nincs itthon senki. (Kiss Anna eredeti helyesírásával) a) Hogy mondod másképp a bögrének? b) Milyen konyhai felszerelések vettek részt a bögre-bálban? 25. Keress tárgyakat az alábbi hangutánzó szavakhoz! zizeg, kong, ropog, zúg, recseg, susog, suhog, csilingel 26. Fejtsd meg a találós kérdéseket! Annyit elárulok, hogy olyan tárgyakkal kapcsolatosak, melyek hangot is adnak (egyetlen kivétellel). a) Kityegő kotyogó kis dobozba zárt manó méri, ami illanó: az apraját mutatja, nagyját el is kongatja. 9

10 b) Minden házban hegedülnek, De nyoma sincs hegedűnek. Piacra ment nagyanyó, Mégis szól a meseszó. c) Kicsiny az én szobám, Nagyobb mért is lenne? Úgyis negyven táncos Keringőzhet benne. d) Zöldell már a sóska, Virágzik a bodza, Bezárták a telet Egy fehér dobozba. e) Csörög a színes karika tapsol, kacag Marika. Ha elhallgat a karika, sírva fakad Marika. f) Vasbozót tetején tíz tündérke táncol, zörög a vasbozót, mondatot kovácsol. g) Nem is féreg, nem is állat, mindig megőrzi a házat. h) Lába nincsen, szája van, sokat ér, ha teli van. i) A szobában mindig áll, rajta ül, ki mindig jár. j) Piciny szálfa serceg-perceg, nem ég sokat, csak egy percet. : 10

11 A gép II. Az udvaron 1. Ebéd után játék következik a szabad levegőn. A gyerekek ugróiskolát játszanak. Kip-kop, kip-kop. Mi szól így? 2. Tanuld meg te is az ugróiskolát! A földre egy hegyesebb kő segítségével lerajzolod az itt látható iskolát! Nyolc osztályt kell kijárnod. Veszel a kezedbe egy darab követ. Bedobod az első osztályba. (Ahol az 1-et írja.) Fél lábon ugrasz az első, második, harmadik négyszögbe, a negyedik-ötödikbe páros lábbal fordulsz, következik fél láb, páros láb, fél láb, fél láb, fél láb. Mikor visszafele jössz, a második kockából fél lábon állva felveszed a követ. Dobod a 2. osztályba. Ha a kő kiment a vonalból, vagy pontosan a vonalra esett, kiestél a játékból, megbuktál, osztályt ismételsz. Folytatod a játékot, mikor rád kerül a sor. Ha vonalra ugrottál vagy kimentél a vonalból, vétettél, s akkor is ki kell állnod, mert más következik. A játék addig folytatódik, amíg mind a nyolc osztályt kijárta valamelyik játszótárs

12 3. Ha folyékonyan olvasod a következő verset, érezheted benne az ugróiskola ritmusát. Ugróiskola Járok az utcán, kip-kop, kip-kop, még meg is állok itt-ott, itt-ott. Jó megállni, nézz oda, ott egy ugróiskola, felrajzolva járdaszélre, zöld krétával nagyra, szépre, mindenütt van, nézz oda, itt-ott kip-kop egy-egy ugróiskola. Egy, egy, egy, páros egy, páros, fordulj vissza, páros, egy nem hibáztam, nagyszerűen megy, megy, megy, mi van hátra? Páros, nem lehetsz te sáros, itt a vége: egy, egy, egy. (Nemes Nagy Ágnes) 4. Még egy játék, amit az iskolában is játszhattok! Tanítsd meg társaidat is erre a játékra! Körbe-körbe Körbe-körbe járunk, Azután megállunk. Hármat ugrunk, hopp-hopp-hopp. (Ugorj hármat!) Dobbantunk is, hopp-hopp-hopp! (Dobbants hármat!) 12

13 Körbe-körbe járunk, Azután megállunk. Jobbra, balra forduljunk. (Fordulj jobbra, balra!) Jókedvűen tapsoljunk! (Tapsolj hármat!) Körbe-körbe járunk, Azután megállunk. Kezet nyújtunk, búcsúzunk, (Fogj kezet a melletted állókkal!) Itt az idő, induljunk! (1-2-3, lépj hármat!) 5. Szünetben zeng az iskolaudvar a gyermekzsivajtól. Vidám, önfeledt kacagás rezegteti a levegőt. Keress a kacag igével rokon értelmű szavakat! 6. Hahotázz te is! A tanító bácsi szidja az egyik gyereket: Milyen szófogadatlan vagy! Az ember mond valamit, az egyik füleden bemegy, a másikon kijön. Dehogy, tanító bácsi! Én be se engedem! Matematikaóra van. A tanító kérdi: Ha egy kaszálót három kaszás egy nap alatt kaszál le, ezt a munkát egyetlen kaszás hány nap alatt végzi el? Sohasem feleli Pistike. Miért? Magyarázd meg a válaszod! Azért, mondja Pistike mert ha már le van kaszálva, mit kaszáljon rajta? Képzeld el, Robi meséli Józsika tegnap leestem a létráról. S hogyhogy nem tört el se kezed, se lábad, sőt egyetlen bordád sem sérült meg? Úgy, hogy a legalsó fokról estem le hangzik a bölcs válasz. Miért olvasod olyan gyorsan azt a könyvet? Azért mert tízéveseknek szól, én meg már holnap tizenegy éves leszek. 7. Az életben a kacagással együtt jár a sírás. Ha valamelyik gyerek szünetben leesik, gyakran eltörik a mécses. Mit jelent ez a kifejezés? 8. Gyűjts a sír szóval rokon értelmű igéket! 13

14 9. A versrészletben pótold a hiányzó szavakat! A sötét szoba sarkában egy tehetetlen gyerek., mint a cipő alatt a homok. Vergődik, mint a nehéz tengerek. 10. Melyik játékszer hiányzik a versből? Száll a, röpp, röpp, száll rajta a pötty, pötty. Kislány dobja, fiú kapja, itt a, ott a. Dobd a fel, fel, s kapd el a kezeddel, itt a, hol a? Fiú dobja, kislány kapja. Száll a, röpp, röpp, száll rajta a pötty, pötty, jobbra-balra és, sose essen le a porba! (Kiss Dénes) 11. Kopp! Kopp! Kopp! hallatszik, ha a labdát a földhöz ütögeted. a) Milyen labdajátékokat ismersz, melyben többen (csoportosan) játszanak? b) Milyen labdajátékban adogatja egymásnak két játékos a labdát? c) Mi a különbség a futball-labda és a rögbilabda között? 12. A legtöbb falusi ház udvarán kút van. Amikor vizet merítenek belőle, sajátos hangot ad. Olvasd el ezeket a hangokat szótagolva! Csörrent a lánc, veder merült, loccsant a víz; rándult a lánc, 14

15 veder kiszállt, csorrant a víz, nagykanna telt, kiskanna telt... (Jékely Zoltán) 13. Mi annak a gyereknek a neve, aki mindenért sír, s szalad anyjához, apjához, hogy azok segítsenek rajta? Ennek a neve ugyanaz, mint a vers címe. Milyen gyerek, ki mindenért csak pityereg, jajgat, bömböl? Ismerhettek ilyen komát, ha máshonnan nem, legalább képeskönyvből. Aki mindig: jaj a kezem, jaj a lábam, jaj a fejem! S már szalad is egyenesen az anyjához; aki folyton hol anyjáért, hol az apjáért kiáltoz. Egész nap csak nyifeg-nyafog, s hogyha rászólsz, sírva-bőgve szalad megint az anyjához.. Elárulom, láttam ilyet iskolában is egypárat, aki folyton siránkozott hol apjának, hol anyjának. Kinek mindig valamiért sírásra görbül a szája, úgy is hívják a többiek: anyámasszony katonája. (Kányádi Sándor) 15