Késôközépkori falusi lakóház Tiszaugon

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Késôközépkori falusi lakóház Tiszaugon"

Átírás

1 S TUDIA C AROLIENSIA Késôközépkori falusi lakóház Tiszaugon Az alföldi lakóház kialakulásának kérdéséhez L ASZLOVSZKY J ÓZSEF A késôközépkori falusi lakóházak típusai, és ezek kialakulása régóta foglalkoztatja a magyarországi népi építészet kutatóit. A XIX. század végétôl kezdôdôen fôként a néprajztudomány szakemberei tárgyalták ezt a kérdést, de a magyar településrégészet nemzetközi kitekintésben is úttörô módon már a két világháború közötti évtizedekben is jelentôs eredményeket mutatott fel a késôközépkori, sôt kora újkori falusi lakóépületek kutatásában. Ezek legfontosabb része éppen az úgynevezett alföldi lakóház kérdéséhez kapcsolódott, régészeti szempontból ezt a típust ismertük a legjobban ezen idôszak ásatásai nyomán. A középkori magyar falu régészetének legjelentôsebb alakja, Méri István, maga is jelentôs mértékben járult hozzá ennek a háztípusnak a megismeréséhez, így a II. Világháború után megerôsödô középkori falu kutatás is kiemelt helyen foglalkozott a problémával. Az elmúlt évtizedekben további fontos eredményeket mutatott fel a hazai településrégészet ezen háztípus kapcsán, és ezek leginkább Pálóczi Horváth András szentkirályi ásatásaihoz kapcsolódnak. Ezek a feltárások mind módszertani, mind pedig történeti interpretációs szempontból jelentôsek, mai feltárásaink kérdésfeltevésére, ásatásai módszereire is nagy mértékben kihatnak. A jelen cikkben tárgyalt épület típusok, az ott megfigyelt régészeti jelenségek pedig legtöbb esetben a szentkirályi ásatásokon feltárt épületekkel vethetôek össze. 1 A Tiszaugon az 1980-as évek elején végzett terepbejárások és kis területû feltárás ugyanakkor fontos adalékokkal szolgálnak a helyi településhálózat mellett az alföldi 1. A jelen cikk szerzõjének még egyetemi hallgatóként volt lehetõsége részt venni Pálóczi Horváth András szentkirályi (akkor még Lászlófalvának nevezték a települést) ásatásain. Az ott látottak, az elsajátított módszerek, feltárási technikák nagymértékben meghatározták szakmai érdeklõdésemet, és az ebben a cikkben is megfogalmazott gondolatokat. Így logikusan adódott, hogy az õ munkássága elõtt tisztelgõ kötetbe egy olyan anyag feldolgozásáról írjak cikket, amely minden vonatkozásában és részletében az õ településrégészeti munkájához kapcsolódik. 295

2 L ASZLOVSZKY J ÓZSEF háztípus fejlôdésével kapcsolatban is, különösen annak kronológia vonatkozásai és a lakóházakban alkalmazott fûtôberendezések tekintetében. 2 Ez indokolja, hogy a több mint két évtizede elvégzett kisebb leletmentés leleteit és az ottani megfigyeléseket külön cikkben közöljük. 3 A jelen feldolgozás elsôsorban a lakóépületek szerkezetére koncentrál, és a leletanyagot csak röviden mutatja be a kronológiai kérdések kapcsán. 4 Ezt követôen pedig külön foglalkozik az alföldi lakóház típus néhány fejlôdési kérdésével. A lelôhely A Tiszazugban az 1970-es évek végén, és az 1980-as évek elején végzett terepbejárások 5 során figyeltünk fel a mai Tiszaug község délkeleti szélén, a Szociális otthon (egykori Radvány-kastély) mellett a szántott felszínen jelentkezô nagyon intenzív középkori településnyomokra. A mai település délkeleti szélén, a Szociális otthontól 2. A késõközépkori falusi házak fejlõdésének kérdéséhez a legfontosabb összefoglaló munkák: K. CSILLÉRY Klára: A magyar népi lakáskultúra kialakulásának kezdetei. Budapest , ; BALASSA M. Iván: A parasztház évszázadai. (A magyar lakóház középkori fejlõdésének vázlata). Békéscsaba ; Élet egy középkori faluban. (25 év régészeti kutatása a 900 éves Szentkirályon). Szerk. PÁLÓCZI-HORVÁTH András. Magyar Mezõgazdasági Múzeum. Budapest 1996; PÁLÓCZI HORVÁTH András: A késõ középkori népi építészet régészeti kutatásának újabb eredményei. In: CSERI Miklós TÁRNOKI Judit (szerk.): Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a tizennyolcadik századig. Szentenedre Szolnok A Tiszaugon elvégzett leletmentés elsõ feldolgozását 1983-ban végeztem el régészeti szakdolgozatomban. LASZLOVSZKY József: A Tiszazug középkori településtörténete. Egyetemi szakdolgozat. ELTE BTK Régészeti tanszék. Budapest Témavezetõ dr. Kubinyi András. (Különösen valamint oldalak). A szakdolgozat a Tiszazug általános középkori története kapcsán dolgozta fel a terepbejárási adatokra épülõ topográfiai kérdéseket és a területre vonatkozó középkori írott forrásokat. A tiszaugi lelõhely feldolgozása a feltárt épületekre koncentrált, és röviden elemezte az elõkerült leletanyagot. A lelõhely és az itt elõkerült leletanyag egyes vonatkozásairól rövid említések találhatóak az alábbi munkákban: LASZLOVSZKY József: Archaeological Approaches to the Study of Medieval Settlement Patterns Data to the Medieval History of the Region Tiszazug. In: II. International Archaeological Student Conference, Szeged ; UÕ: A Tiszazug középkori emlékeinek kutatása. In: Tízéves a Tiszazug kutatása. Szerk. SZABÓ László. Szolnok ; UÕ: Népi mesterségek középkori elõzményei a Tiszazugban. In: Kunszentmárton és a Tiszazug kisipara. Szerk. SZABÓ László. Szolnok ; UÕ: Az államalapítástól a tatárjárásig terjedõ idõszak története. (The History of Szolnok county from the Foundation of the Hungarian State until the Mongol Invasion) In: Szolnok megye a népek országútján. Szolnok megye a régészeti leletek tükrében. (Szolnok County: The Crossroads of many races. - The History of Szolnok County through Archaeological Finds.) Ed. RACZKY Pál. Szolnok , 115; LASZLOVSZKY A feltárt házrészletek azonban eddig nem kerültek közlésre. 4. Az elõkerült kerámia anyagot párhuzamként használta fel Wolf Mária a mezõnyárádi kerámia leletek értékelésénél: WOLF A tiszaugi kerámia részletesebb feldolgozására egy szakdolgozat keretében került sor: BERECZ Barbara: Tiszaug késõ középkori falu kerámiaanyaga. Egyetemi Szakdolgozat. ELTE BTK Régészet szak. Budapest Ezek nyomán a feltárt kerámia anyag részletes közlését a közeljövõben kívánjuk elvégezni Halász Ágostonnal, aki doktori disszertációjában összehasonlító anyagként dolgozik ezekkel a leletekkel. 5. A terepbejárások jellegérõl és településtörténeti alkalmazásukról a 2. jegyzetben idézett munkák mellett további információk találhatóak: RÁCZ LASZLOVSZKY és 4. térkép. 296

3 K ÉSÔKÖZÉPKORI FALUSI LAKÓHÁZ T ISZAUGON nyugatra húzódó kelet-nyugat irányú dombháton házfoltok és szétszántott kemencék nyomai jelentkeztek, és ezek a jelenségek nyilvánvalóan folytatódtak a dombhát magasabb részein is, ahol a modern épületek miatt a terepbejárási megfigyelésekre már nem volt lehetôség. A kiemelkedéstôl északra az egykori Tisza-meder húzódik, amely az újkori szabályozások során került levágásra. A kiemelkedéstôl nyugatra és délre idôszakosan árvízjárta részek húzódnak, maga a kiemelkedés azonban 86 méteres tengerszint feletti magasságával mindig is árvíz mentes területnek számított. Nagyobb árvizek esetén, a mai domborzati viszonyok és a szabályozás elôtti térképek ábrázolásai szerint, a kiemelkedés félsziget szerûen nyúlt be az ártérbe. A dombhát tetejét löszös talaj borítja, egyes helyeken szikes jelenségekkel. Környezetét, a mélyebben fekvô részeket termékeny öntéstalaj borítja. A felszínen jelentkezô régészeti jelenségeket kb. 250 x 80 méteres területen tudtuk megfigyelni, de a középkori település kiterjedése ennél sokkal nagyobb volt. A felszínrôl nagy számú Árpád-kori cserepet, fazék és bogrács töredékeket gyûjtöttünk. Emellett ugyancsak nagy számban találtunk a felszínen erôsebben profilált peremû edény töredékeket, amelyek anyaguk és perem kiképzésük alapján inkább a XIII XIV. századra tehetôek. Emellett pohár alakú kályhaszem darabokat is találtunk, valamint egy megmunkált csont tárgyat. Kisebb számban késôbbi töredékek is feküdtek a felszínen, sôt néhány olyan darab is, amelyek már a népi kerámiához állnak közelebb. Összességében azonban az Árpád-kori és XIV. századi anyag volt domináns. A cserépdarabok mellett a felszínen megfigyelhetô részben szétszántott nagyméretû házfoltok is jelentkeztek, a sárga agyagos padló foltjai erôsen elváltak a barnább árnyalatú talaj színétôl. Ezekben a padlófoltokban erôsen átégett, részben szintén szétszántott kemencék nyomait is meg lehetett figyelni. A terepbejárásokkal és a leletmentéssel párhuzamosan, majd az azt követô feldolgozás során sikerült további leleteket és jelenségeket is kapcsolni ehhez a lelôhelyhez. Az I. Katonai felmérésen Tiszaug falu már a mai település helyén található, de ettôl délre a térképen, nagyjából a mai Szociális otthon területén egy puszta templomot ábrázoltak. Ez nyilvánvalóan azonos a középkori Ug falu templomával, amit számos forrásból ismerünk. Ugyanerrôl a helyrôl származhatnak azok a leletek is, amelyeket Radvány Károly, a terület birtokosa 1921-ben adott át a Szegedi Múzeumnak. A leletekhez csatolt vázlat a területet Templom-hegynek nevezi, és egyértelmûen a lelôhely területét ábrázolja. 6 Szabó Kálmán szintén közölt középkori leleteket Tiszaug területérôl. Ezek nem mindegyike kapcsolható egyértelmûen egyes lelôhelyekhez, de van közöttük olyan, amely nagy valószínûséggel errôl a helyrôl származik. Igy például azok, amelyek Radvány Károlyné birtokán, a falutól párszáz lépésre kerültek elô. 7 Szabó Kálmán emellett középkori sírokról is ír mûvében Tiszaugnál, de ezekkel kapcso- 6. Móra Ferenc Múzeum Régészeti Leltárkönyv II. kötet év. Eredeti számozás szerint 315, újraszámozás szerint 311, június 29. A leletek részletesebb leírását lásd a lelõhelyrõl elõkerült leletanyagot bemutató résznél. 7. SZABÓ Ezen leletek értékelését lásd az elõkerült leletanyag bemutatásánál. 297

4 L ASZLOVSZKY J ÓZSEF latban semmilyen pontosabb adatot nem említ. Nagy valószínûséggel ezek inkább a középkori Ság falu területén kerülhettek elô, amelyet szintén ismerhetett Szabó Kálmán, ahogy ez az általa közölt lelôhelytérképrôl megállapítható. 8 Mindezen leletek és adatok alapján egyértelmû, hogy a jelen cikkben bemutatott lelôhely a középkori Ug település maradványaival azonosítható. A feltárt lakóházak az említett kiemelkedés legmagasabb pontján álló, valószínûleg a Radvány-kastély építésekor véglegesen elpusztult középkori templom közelében állhattak. A leletmentés A leletmentésre annak nyomán került sor, hogy a Tiszaug-Kisrétparton 9, valamint Tiszaug-Kéménytetôn 10 folytatott ôskori ásatások során újabb kiegészítô terepbejárásokra került sor. Ezek egyikén lehetett megfigyelni, hogy a Tiszaug melletti középkori lelôhelyen újabb részeket szántottak fel, részben mélyebben is megszántva a terület egyes részeit, és ennek hatására a korábban inkább csak felszíni leletanyagként jelentkezô középkori jelenségek, nagyterületû házfoltokban és kemence nyomokban is megmutatkoztak. A korábbi szántások viszonylag kis mélységben forgatták meg a talaj felsô rétegét, mivel általában csak lóval szántottak ezen a viszonylag kisterületû, a falu és a gát közé ékelôdô szántóföldön. A leletmentést megelôzô mélyszántás viszont jelentôs pusztulást okozhatott a felszínhez nagyon közel jelentkezô középkori objektumokban. Ez tette indokolttá, hogy legalább azon a területen, ahol a legjelentôsebb középkori objektumokra utaló felszíni jelenségek mutatkoztak, kisebb területû leletmentéssel tisztázzuk a település jellegét és az ott található objektumokat. Erre 1980 május június hónapban került sor. A leletmentés rövid ideig, alig több mint két hétig tartott, és csupán arra szorítkozott, hogy két egymás fölött, eltérô tájolásban elhelyezkedô, nagyméretû lakóházat hozott felszínre. Összesen 148 négyzetmétert sikerült feltárni, arra nem volt lehetôség, hogy a házak környezetét, esetleg az udvart is megkutathassuk. A feltárt épületek A leletmentés során két, L alakban egymáson elhelyezkedô házra bukkantunk. A felszínen nagyméretû sárga folt és kemence rajzolódott ki. A szántással bolygatott cm eltávolítása után a feltárási felület nyugati részén sárga, tapasztott padlószint, a keleti oldalon vörösre égett, hamus, faszenes, pusztulási réteg bontakozott ki. A 8. SZABÓ , 54. Ság falu helyének azonosításáról és az ottani középkori településrõl: LASZLOVSZKY SIKLÓDI Csilla: Elõzetes jelentés a Tiszaug-kisrétparti rézkori telep ásatásáról. ArchÉrt 109 (1982) Az Árpád-kori leletekrõl: LASZLOVSZKY R. CSÁNYI Marietta STANCZIK Ilona: Elõzetes jelentés a Tiszaug-kéménytetõi bronzkori tell-telep ásatásáról. ArchÉrt 109 (1982)

5 K ÉSÔKÖZÉPKORI FALUSI LAKÓHÁZ T ISZAUGON agyagtapasztás kései beásás elszenesedett gerenda sütõfelület kemencefal átégett padló hamus, faszenes padló beásott verem kép Tiszaug, késôközépkori lakóházak feltárása, alaprajz felület megtisztítása, illetve késôbb a nyugati részen elôkerült sárga padló elbontása után, tisztázódott, hogy az alsó réteghez egy megközelítôleg nyugat-kelet irányú, 16 méter hosszú ház tartozott, és e felett a nyugati harmadban egy hasonló méretû, de a másik épületre merôlegesen elhelyezkedô ház nyomai jelentkeztek, amely azonban nem égett le. Csak az alsó házat sikerült teljes felületben feltárni, a késôbbinek csak a nagyságát és viszonylag pontos kiterjedését határoztuk meg a feltárási felületbôl kinyúló kutatóárkokkal. (1. kép) Így a korai épület szerkezetében és beosztásában is rekonstruálható. A késôbbi megfigyelését a részleges feltárás mellett az is nehezítette, hogy padlószintje a szántás miatt erôsen bolygatott volt, valamint a ház pusztulása során elpusztult oldalfalak alig váltak el a nem kiégett, hasonlóan sárga színû padlótapasztástól. Ugyanakkor a feltárt területen kibontott cölöplyukak mindkét épület esetében pontosan meghatározták az épület oldalfalait, kiterjedését, és részben belsô osztófalaik helyét is. A pontosabb részletmegfigyelésekre a korábbi lakóháznál az adott lehetôséget, hogy itt az átégett padlószint jól elvált a késôbbi omladékrétegtôl. (2. kép) 1. ház 16 x 6 méteres, háromosztatú, két kemencés épület. Megközelítôleg nyugat-kelet irányú, a bejárat észak-északkelet felé nézett. Az épület körvonalai, az oldalfalak helye, legélesebben az északi és keleti oldalon jelentkeztek, ahol a sárga és vörösre égett 299

6 L ASZLOVSZKY J ÓZSEF 2. kép Tiszaug, késôközépkori lakóházak padlószintje a feltárt felületen agyagtapasztás a kibontott cölöplyukakkal együtt pontosan meghatározta a ház szélét. A nyugati oldalon a rárétegzôdött késôbbi ház miatt az oldalfalat csak a szelvény szélén kibontott cölöplyukak jelezték egyértelmûen. A déli oldalon a tapasztás kevésbé élesen vált el, a délkeleti sarokban még egy késôbbi beásás is nehezítette a megfigyeléseket. Az északi oldalon egymástól cm távolságra cm átmérôjû cölöpök voltak beásva a padlószinttôl cm mélyre. A cölöpök fenekét keményre döngölték. A cölöplyukak között cm átmérôjû karólyukak jelentkeztek. A nyugati oldalon sûrûbben sorakoztak a cölöplyukak, ezek egy része viszont a késôbbi házhoz tartoztak. A déli és keleti oldalon a nagy oszlopok helyei megvoltak, de alig találtunk kisebb karólyukakat. Több egymás mellett elhelyezkedô, illetve egymást metszô cölöplyuk arra utal, hogy az épület falánál javításokat is végeztek. A tartóoszlopok sûrûsége alapján a fal cölöpökkel megerôsített vertfal lehetett. Az égett részeken ugyanis hiányoztak a vesszônyomatos paticsdarabok, a karók között valószínûleg nem volt vesszôfonadék. A sûrûn levert karók enélkül is elég erôssé tették a falat. Az északi oldalon a házfal mellett kb. 1 méterre a barna talajban jól megfigyelhetôen egy, a fallal párhuzamos cölöpsor rajzolódott ki. A cölöpök cm átmérôjûek voltak, és cm átmérôjû sárga döngölt agyag vette ôket körül. (3. kép) Ezek helye egybe esett a falban centiméterenként álló nagy cölöpökkel. Helyzetük alapján ezeket az oszlophelyeket a ház elé nyúló tornác tartószerkezetének határozhatjuk meg. Hasonló tornácos megoldás más késôközépkori falusi lakóházaknál is elôfordult, így Sarvalyon, Túrkeve-Móricon és Szentkirályon. 11 Az oszlophelyek faltól mért távolsága egyértelmûvé teszi ezt a szerkezeti megoldást, bár a népi építészetben ismert más, hasonló, de funkciójában eltérô szerkezet is. Az úgynevezett tetôlábas tömésfal esetén a falak egyszerûen, erôsítô váz, vagy a falban elhelyezkedô cölöpök nélküli agyagtapasztásból állnak, és a falon kívül, attól centiméterre hú- 300

7 K ÉSÔKÖZÉPKORI FALUSI LAKÓHÁZ T ISZAUGON 3. kép A ház elôtti tornác tartóoszlopának nyoma zódik egy cölöpsor, amely valójában a tetôszerkezet súlyát hordozza. 12 A tiszaugi háznál is viszonylag kicsi volt a távolság a fal és a cölöpsor között, és ennyiben hasonlít az említett megoldáshoz, de bizonyos elemek egyértelmûen bizonyitják, hogy tornácról lehetett szó. Egyrészt a falban sûrûn elhelyezkedô cölöp- és karólyukak bizonyítják, hogy a külsô cölöpsornak nem volt feladata az egész tetôszerkezet súlyának megtartása. Másrészt a tetôlábas tömésfalnál az épület minden oldalán ezt a megoldást alkalmazták, míg a tiszaugi háznál csak az északi, a bejárat felöli oldalon jelentkezett a külön cölöpsor. Ugyanakkor elképzelhetô, hogy ez a tornác nem húzódott végig az egész épület elôtt, mivel az észak-nyugati részen nem sikerült ugyanezeket a cölöplyukakat megfigyelni. Ez azonban összefügghet azzal is, hogy itt a késôbbi ház sárga agyag padlója miatt nem lehetett ezeket elkülöníteni. A ház belsô osztófalai közül a nyugatit lehetett jól megfigyelni. Ez az épület nyugati végétôl 6,5 méterre jelentkezett egy cölöplyuk sor formájában. A cm átmérôjû oszlopok sûrûsége alapján valószínûsíthetô, hogy ezt az osztófalat megújították. Az épületben a keleti osztófal a már említett késôbbi beásás miatt nem volt megfigyelhetô. Helye azonban viszonylag jól meghatározható, a ház keleti végétôl 5,5 méterre. Nem valószínû ugyanis, hogy a keleti rész egyetlen osztatlan helyiség lett volna. Az épület bejáratát több ásatási megfigyelés alapján lehetett kijelölni az északi oldalon, a középsô helyiségben található kemencével szemben. Ezt mutatja a tornác oszlopsora, ahol a külsô oszlopok nagyjából egyenletes távolságát megosztva egy 11. HOLL Imre: Sarvaly középkori lakóházai. ArchÉrt 106 (1979). 49; MÉRI ábra; PÁLÓCZI HORVÁTH András: A Lászlófalván ben végzett régészeti ásatások eredményei. Cumania 4 (1976) HEGYI Imre: A népi erdõkiélés történeti formái. Budapest , 17. kép. 301

8 L ASZLOVSZKY J ÓZSEF köztes oszlop nyoma is jelentkezett, amelynek a bejárati rész megerôsítése lehetett a feladata. Ugyanitt azt is megfigyeltük, hogy a padló erôsen kopott volt. Mindezen megfigyelések alapján a házat három osztató épületként rekonstruálhatjuk, és a középsô helyiséget tarthatjuk konyhának. A magyar háztípusok rendszerében ez általános forma, és az ebben a helyiségben feltárt kemence is ezt az azonosítást támasztja alá. A kemence azonban több vonatkozásban is eltér az általánostól. Lekerekített négyzet alakú (1,3x1,2 m), nyílásával a bejárat felé néz. Amennyire meg lehetett figyelni, a fûtôberendezés egyik oldala sem érintkezett a fallal. A kemence elbontása során három sütôfelületet lehetett megfigyelni. Ezek alatt nagy számú kerámiatöredék volt, amelyek lehetôvé teszik, hogy a kemence használatának idejét viszonylag pontosan meghatározzuk. (4. kép) A tapasztások nem fedték pontosan egymást. A legnagyobb kiterjedésû a legfelsô volt. A második tapasztásnál megfigyeltük a kemence elôtti kb. 40 cm átmérôjû átégett felületet, és a hamus gödröt. Itt a kemence szájánál szalmahamu is elôkerült. A nyugati helyiséget szobaként azonosíthatjuk. Ezt mutatja a délnyugati sarokban elhelyezkedô kemence, amely a konyhaival ellentétben kerek alaprajzú, és csak egy sütôfelülete volt. A tüzelô felület tapasztása alatt itt is elôkerült cserepek, de sokkal kisebb számban, mint a konyhánál. A helyiségbe a bejárat a konyhából nyílott, az osztófal északi végében megszûnnek a cölöplyukak. A szoba északi oldalán is megszakad az átégett fal egy részen, elképzelhetô, hogy közvetlen kijárata is volt. A keleti helyiség funkciója nem határozható meg egyértelmûen. Fûtôberendezés nyoma nem került elô, kemence biztosan nem állt itt. A padló mindenütt erôsen át volt égve a házat elpusztító tûz miatt, így szabadtûzhely nyomát sem lehetett megfigyelni. A fal és a padló szerkezete ugyanolyan volt, mint a másik két helyiségben, tehát nincs arra vonatkozó adatunk, hogy istállóként, vagy más gazdasági funkciójú helyiségként használták volna, ahogy arra több esetben is következtettek az eltérô szerkezet alapján egyes alföldi lakóházaknál. 13 Mindezek alapján kamra-szoba funkciója lehetett, de fûtôberendezés nélkül. 4. kép A kemence tapasztásában kibontott cserépdarabok 302

9 K ÉSÔKÖZÉPKORI FALUSI LAKÓHÁZ T ISZAUGON A ház padlóját szinte az egész feltárt területen faszenes, hamus, átégett agyagtapasztással kevert törmelék borította. Ezek között több nádlenyomatos tapasztás és elszenesedett gerenda is elôkerült. A nádtapasztás a mennyezet fedésének része lehetett, a gerendák pedig a tetôszerkezet részei. Túrkeve-Móricon ugyanezt a megoldást alkalmazták. 14 Az épülethez kapcsolódó egyéb külsô részleteket a kis feltárási felület miatt nem lehetett megfigyelni, kivétel a keleti házszél folytatásában egy kisebb árkot. Ez 40 cm széles volt és észak-dél irányban húzódott sárga betöltéssel. Helyzete alapján elkerítô (telekhatároló) funkciója lehetett, pontos értelmezését azonban a feltárt rövid szakasz nem tette lehetôvé. 2. ház Az 1. ház felett tártuk fel, annak nyugati harmadát fedte. Mivel a két ház padlója között nem volt feltöltési réteg, arra következtethetünk, hogy közvetlenül az 1. ház leégése után épült. Szerkezetében és méretében is jórészt követte a korábbi épületet. A sárga tapasztott padló élesen elvált a másik ház pusztulási rétegétôl. A talaj felszínéhez azonban ez a padló már nagyon közel volt, és a mezôgazdasági mûvelés jelentôsen megbolygatta, így belsô szerkezetét és egyéb részleteit ennek a háznak már nem lehetett megfigyelni. Tüzelôberendezés nyomait sem tártuk fel, de ezek valószínûleg arra a részre estek, amelyek kívül voltak a feltárási szelvényen, hiszen a késôbbi épület kiterjedését is csak egy-egy kutatóárokkal tudtuk meghatározni. A feltárt részek azt mutatták, hogy a ház fala ugyanúgy oszlopokkal megerôsített vertfal lehetett. A sárga padlóban újra sározást lehetett megfigyelni, a második réteg alatt vékony feltöltés jelentkezett. Az épület nem égett le, miután lakói elhagyták erre a területre késôbb már nem épült lakóház. Egyéb objektumok A feltárt felületen a két lakóháznál késôbbi részletek is elôkerültek. Az 1. lakóház keleti végét egy 3-4 m átmérôjû, átlagosan 40 cm széles ívelt árok vágta át. Ez biztosan késôbbi ennél az épületnél, és esetleg a második házzal egyszerre volt használatban. Funkciója nem meghatározható, és érdemes megjegyezni, hogy Méri István ugyanilyen szerkezetû árkot tárt fel Túrkeve-Móricon, de rendeltetését ô sem határozta meg. 15 Ezen felül több kör alakú beásást is meg lehetett figyelni az 1. ház padlójánál. Ezek közül a szoba kemencéjébe beásott gödör valószínûleg a második házhoz tartozott, és tárolóverem lehetett. 13. SZABÓ ; PAPP László: Ásatások a XVI. században elpusztult Kecskemét vidéki falvakban. Néprajzi Értesítõ 1931/ MÉRI MÉRI kép x árok. 303

10 L ASZLOVSZKY J ÓZSEF Leletanyag A két lakóház területérôl elôkerült leletanyagból a jelen cikkben, csak azokat mutatjuk be röviden, amelyek az épületek keltezése szempontjából fontosak, illetve amelyek a háztípus meghatározása és a tüzelôberendezések szempontjából lényegesek. Így elsôsorban a kerámialeletek egy-egy csoportjára koncentrálunk. A feltárás során elôkerült fémleletek egyébként is viszonylag szegényesek, vasalásokon kívül fôként kések, és azok töredékei kerültek elô, ezek azonban a keltezés szempontjából nem jelentenek biztos kiindulópontot. A leletanyagban még külön csoportot alkotott az állatcsontból, elsôsorban lócsontból készített tárgyak, amelyekkel már egy korábbi közlésben röviden foglalkoztam. Ezek egy speciális hálótípushoz tartoztak, és a megmunkálásuk alapján kececsontoknak határozhatjuk meg ôket. Hasonló leleteket Szabó Kálmán is közölt már, és jól ismerjük néprajzi gyûjtésekbôl is. 16 A leletanyag legnagyobb részét a kerámia teszi ki, amely a feltárt viszonylag kis területhez képest jelentôsnek mondható. A padlószintek feletti anyagot a mezôgazdasági mûvelés megbolygatta, és a ház padlók melletti leletanyag is részben kevertnek mondható. Így ezeken a részeken pontosabb rétegtani megfigyeléseket nem hasznosíthatunk a keltezésnél. Ezzel szemben a kemencék sütôfelületébe betapasztott darabok, és különösen azok, ahol a sütôfelületek megújítására is sor került, viszonylag pontos kormeghatározást adnak a kemencék készítésének, megújításának, így pedig a házak építésének és használatának idejére. A konyhai kemence három rétege jól vizsgálható, a legfelsô az 1., az alatta lévô a 2. míg a legalsó, legkorábbi a 3. sütôfelület az alábbi leírásban. Az ezekbôl kibontott töredékek döntô többsége szinte teljes edényt adott ki a restaurálás után, így tipológiai elemzésük megbízható mennyiségû anyagra támaszkodhat. Emiatt az alábbi rövid értékelô rész elsôsorban ezekre koncentrál, kiegészítve azokkal az elemekkel, amelyek a fûtôberendezésekhez kapcsolható kályhaszemekre vonatkoznak. Az elôkerült leletanyag számos darabjára jellemzô, hogy hurkatechnikával, lassú korongon készültek. A kiegészíthetô edényeknél minden esetben megfigyelhetô volt, hogy a fenék felülete érdes volt, vagyis azokat nem levágták, hanem leemelték a korongról. Néhány esetben arra utaló nyomot is találtunk, hogy a fenékrészt külön ké- 16. A csontleletek rövid összefoglalása: LASZLOVSZKY József: Népi mesterségek középkori elõzményei a Tiszazugban. In: Kunszentmárton és a Tiszazug kisipara. Szerk. SZABÓ László. Szolnok Hasonló leletek közlése: SZABÓ ; KOREK József: Árpád-kori települések a kiskörei vízlépcsõ területén. Egri Múzeum Évkönyve 14 (1976). 107, ábra (csontkorcsolyáknak meghatározva õket). A kececsontok alapanyaga (lócsont) és felerõsítési módja eltér a korcsolyáétól, és a használat során nem is keletkeznek olyan kopásnyomok, mint ami a korcsolyákat jellemzi. MÉRI , XXXIII.t. A Közép-Tisza-vidéken jól ismert kecehálóhoz tartozó csontokat a néprajzi gyûjtések részletesen bemutatták: HERMAN Ottó: Halászélet, pásztorkodás. Reprint. Budapest ; UÕ: Ironga, szánkó, kece. Természettudományi Közlemények ; GYÖRFFY István VISKI Károly: A magyarság néprajza. II. Budapest. é.n. 89; Magyar Néprajzi Lexikon. Szerk. ORTUTAY Gyula. Budapest III

11 K ÉSÔKÖZÉPKORI FALUSI LAKÓHÁZ T ISZAUGON szítették el, és ehhez illesztették az oldalfalat, amely a késôbbi törés során elválást is mutatott. A korongról leemelést bizonyítja az is, hogy az egyik kancsó alján fenékbélyeg található. A kézikorongos hurkatechnika más nyomai is jól megfigyelhetôek számos darabon. Különösen jól látszanak ezek a belsô oldalon alig elsimított varratok, a hurkák maradványai a szûk szájú palackoknál, ahol a fazekas csak kívül tudta ezeket az egyenetlenségeket eltüntetni. 17 Ezek elsôsorban a fehér kerámia palackoknál jellemzôek, de kevésbé hangsúlyosan jelentkeznek a finomabb anyagú, vörös festésû edényen is. A konyhai 1., vagyis a legkésôbbi sütôfelületbôl kibontott töredékek egy része azonban már annyira vékonyfalú és finom kidolgozású, hogy ezeket feltétlenül gyorsabban forgó kézikorongon készítették, egyes darabok pedig már gyorskorongon is készülhettek. Önmagában ezek a technikai megfigyelések még nem teszik lehetôvé a kerámia pontosabb keltezését, de a formai és anyagfajták vizsgálatával kiegészítve, jó kiindulópontot jelentenek a kormeghatározáshoz. Ezeket a formai és anyagbeli eltéréseket érdemes kemence tapasztásonként külön áttekinteni. Konyhai kemence 3., legkorábbi sütôfelületébôl csak egyetlen kisméretû fazekat sikerült rekonstruálni. (5. kép) Formája alapján elsôsorban az Árpád-kori fazekak között találjuk meg párhuzamait, zömök alakja is inkább ebbe az irányba mutat. Peremkiképzése és oldalának kialakítása viszont valamennyire a XIV. századi edényekhez is hasonlatossá teszi, hiszen az oldalán körbefutú barázdák már inkább a késôbbi hornyolatos formához állnak közel. Hasonló edényeket a budai anyagban is ismerünk, elsôsorban a XIII. század végérôl. 18 Az efölött kibontott 2. sütôfelületbôl viszont igen gazdag anyagot sikerült kibontani, számos kiegészíthetô edényformát nyerve az anyagból. A kiegészíthetô edények között legnagyobb számban szürkésbarna vagy vöröses anyagú, homokos soványítású fazekak fordultak elô. Egy kivételével ezeket körbefutó bemélyített vonal díszítette. Mindez az Árpád-korra utaló jelenség, és az egyszerû peremkiképzések, vagy a már enyhén profilált megoldások is erre az idôszakra keltezik ôket, de a nyulánkabb formájú darab már inkább XIV. századi jellegzetességeket mutat. 19 Ugyancsak ez mondható el a fehér anyagú töredékek egy részérôl is. Ennek a sütôfelületnek a legjellegzetessebb darabjai ugyanakkor a hurkatechnika és kizikorongolás nyomait jól mutató fehér palackok. (6-7. kép) Ezek párhuzamait jól ismerjük mind a budai ásatásokból, mind az ottani kútleletekbôl, és ezekkel összevetve inkább már XIV. századi jellegzetességeket mutatnak. 20 Ugyancsak jól ismertek ezek a darabok a falusias települések anyagában is. 21 Ugyanennek a sütôfelületnek a töredékeibôl lehetett kiegészíteni két 17. HOLL Imre: Adatok a középkori magyar fazekasság munkamódszereihez. BudRég 17 (1956) HOLL , Abb HOLL Imre PARÁDI Nándor: Das mittelalterliche Dorf von Sarvaly. Budapest GEREVICH /5 és 36/9 kép; HOLL Abb. 30/ PARÁDI Nándor: A balatonfenyvesi agyagpalack. Folia Archaeologica 7 (1955) ; TAKÁCS , Abb. 17; WOLF ; WOLF Mária: Elpusztult középkori település Sajólád határában. HOMÉ (1988)

12 L ASZLOVSZKY J ÓZSEF 5. kép A konyhai kemence 3. tapasztásából kibontott fazék szélesszájú kancsót (8-9. kép), amelyek formájukban a budai anyagból és más, részben alföldi lelôhelyek anyagából is ismert fehér kerámiákhoz hasonlítanak, anyagukban és felületkiképzésükben ugyanakkor eltérnek ezektôl, és leginkább az Esztergom Széchenyi téri leletanyag néhány sima, fényes felületû darabjával vethetôek össze. 22 Mindkét esetben a XIII XIV. század fordulójára helyezhetô darabok a legközelebbi párhuzamok. Ugyancsak ennek a sütôfelületnek a jellegzetes darabja volt egy szürkésfehér anyagú, kúpos fedô. (10. kép) Ezek szintén a XIII XIV. század fordulóján terjednek el, de csak jóval késôbb lesznek általánosak, 23 a tiszaugi darab azonban leginkább a XIV. századra tehetô. Az 1., legkésôbbi sütôfelület a konyhai kemencénél hasonlóan változatos és gazdag anyagot eredményezett. A két kiegészíthetô fazék peremkiképzése egyszerû volt, az egyiket körbefutó vonal díszítette, de mindkettô a késôbbi, nyulánkabb formát mutatta. Számos, egész edénnyé nem összerakható töredék és ezt a formát mutatta. Ugyancsak ehhez a tapasztáshoz tartozott az feltárt anyag legszebb darabja, amely egy kisméretû, vörös festésû edény volt. (11. kép) Ennek legjobb párhuzamait is a budai anyagban 24 találjuk meg, díszítését figyelembe véve, a XIV. század elejére keltezhetô. Hasonló idôszakra tehetô az innét kibontott kúpos fedô is, amely valamivel fejlettebb formát mutat, mint a korábbi réteg hasonló lelete. Ugyancsak ide helyezhetô idôben egy fehér palack nyakrésze, valamint egy fehér anyagú, vörös festésû edény kisebb része. Ez utóbbi még XIII. századi együttesekben is elôfordul, ugyanakkor a fejlettebb formát mutató fedô már inkább a XIV. század vége felé mutat. A konyhai kemence három sütôfelületét összehasonlítva bizonyos tendenciák határozhatóak meg a kerámia összetételében. A tiszaugi házból elôkerült kerámia sze- 22. HOLL Abb. 30; SZABÓ , 484. kép (késõbbre keltezve); WOLF ,152; PARÁ- DI Nándor: Az Esztergom, Széchenyi téri ásatás. ArchÉrt 100 (1973) PARÁDI Nándor: Középkori cserépfedõk. Folia Archaeologica 10 (1958). 158; GEREVICH /22, 23, 28/7, 32/11, 31/10, 36/1-2, 74/13, 90/16 ábr.; TAKÁCS , 168, Abb HOLL Abb. 30; GEREVICH /8,9 ábra. 306

13 K ÉSÔKÖZÉPKORI FALUSI LAKÓHÁZ T ISZAUGON 6. kép A konyhai kemence 2. tapasztásából kibontott palack 7. kép A konyhai kemence 2. tapasztásából kibontott palacknyakak 8. kép A konyhai kemence 2. tapasztásából kibontott kancsó 9. kép A konyhai kemence 2. tapasztásából kibontott kancsó 307

14 L ASZLOVSZKY J ÓZSEF rencsésen olyan idôszakot reprezentál, amikor viszonylag gyorsan változnak a kerámiaanyag technikai és formai sajátosságai. A legalsó sütôfelületbôl származó fazék még leginkább Árpád-kori jelleget mutat (szín, forma), de bizonyos vonásai már a XIV. század elejét sejtetik. A 2. sütôfelület fazekainál ez a tendencia erôsödik, sôt az egyik kibontott fazék kifejezetten XIV. századi jelleget mutat. Ugyanez jellemzi a többi edényformához köthetô darabokat, legjobb párhuzamaik a budai anyagból vannak, a XIII XIV. század fordulójáról. Végül pedig a legkésôbbi, 1. felület anyagának is jó része ehhez az idôszakhoz köthetô, ugyanakkor elôfordul olyan darab is, amely már inkább a XIV. század közepe felé mutat. Meg kell azonban jegyezni, hogy még innét is került elô olyan darab, amely a budai anyag alapján inkább a XIII. század végére tehetô. Ugyancsak jellegzetes tendenciaként fogható meg, hogy a fehér kerámia aránya idôben növekszik. Ugyanakkor figyelembe véve azt az alapelvet, hogy a tapasztásokban belekerült darabok esetében, amennyiben azok hosszabb idôszakot is reprezentálhatnak, mindenképpen a legkésôbbi jellegzetességeket felmutató darabok állnak legközelebb a tapasztás készítésének idejéhez, ezt a keltezési sort valamennyire módosítani kell. Bár nem számolhatunk azzal, hogy nagyon hosszú idô telt volna el az egyes darabok használata és azok betapasztása között amit az is bizonyít, hogy szinte egész edények is bekerültek a sütôfelületbe, különösen az asztali edényeknél akár hosszabb használati idôvel is számolhatunk, sôt vannak annak is jelei, hogy a valamennyire kicsorbult, enyhén rongálódott darabokat ebben az edénykörben még tovább használták, akár javítani is próbálták. Mindez alapján a legkorábbi tapasztás készülhetett akár a XIV. század elején is, a 2. a XIV. század közepe táján és a 3. a XIV. század második felében, esetleg végén. Ennél lényegesen késôbbi keltezést azonban mindenképpen kizár az anyagban mindhárom tapasztás esetében megtalálható korai, akár XIII. századi típusok megléte is. A házon belül feltárt másik kemence a szobában helyezkedett el, de ennek csak egy tapasztása volt. Ebbôl ugyancsak gazdag leletanyagot sikerült kibontani. A fazekak a korábban leírt átmeneti formát képviselték, amelyek legjobban a konyhai kemence 2. tapasztásában talált darabokhoz hasonlítottak. Emellett jellegzetes az itt talált fehér anyagú, körbefutó, bemélyített barázdával díszített palack (12. kép), amelynek legjobb párhuzamát szintén a konyhai kemence 2. tapasztásában találtuk meg. A töredékek között még fontos, egy barnás színû, körbefutó vonallal díszített füles edény, amelynek párhuzamait a budai anyagból ismerjük, ott a XIV. századra keltezve. 25 Mindezek alapján megállapítható, hogy a szobai kemence a konyhai kemence 2. tapasztásával lehet leginkább egykorú, és így ezt is leginkább a XIV. század elsô felére-közepére helyezhetjük. A keltezés és az említett párhuzamok alapján természetesen felmerül az a kérdés is, hogy az Alföld közepén lévô falusi településen mennyire alkalmazható a budai anyagra kidolgozott kronológia. Felvethetô, hogy akár több évtizedes késés is mutatkozhat a tiszaugi anyagnál. Ezt a vélekedést azonban nem támasztja alá semmilyen jól 25. HOLL Abb. 34=5,6. 308

15 K ÉSÔKÖZÉPKORI FALUSI LAKÓHÁZ T ISZAUGON 10. kép A konyhai kemence 2. tapasztásából kibontott fedô 11. kép A konyhai kemence 1. tapasztásából kibontott festett edény 12. kép A szobai kemence tapasztásából kibontott palack keltezhetô anyag errôl a területrôl, sôt van konkrét anyagunk arra vonatkozóan, hogy nem kell ilyen jelentôs idôbeli csúszással számolni. A tiszaugi háztól alig 3 kilométer távolságra sikerült feltárni egy Árpád-kori földbemélyített lakóépületet, amelynek betöltésébôl egy jól keltezhetô, csillag alakú buzogány töredéke mellett egy frisachi dénár is elôkerült, amely még pontosabbá teszi az ottani anyag keltezését. 26 Ebbôl a lakóházból bográcstöredékek kerültek elô a legnagyobb számban, amelyek az Árpádkor második felére tehetô formát mutatnak, de ennél pontosabb keltezést nem tesznek lehetôvé. A kevés fazéktöredék is erre az idôszakra utal, de minden tekintetben korábbinak látszik, mint a jelen cikkben bemutatott három kemence sütôfelület közül akár a legkorábbi is. Azok keltezéséhez ugyanakkor a legfontosabb adalékot egy kisebb, körbefutó barázdával díszített fehér anyagú oldaltöredék jelenti, amely teljesen hasonló jellegzetességeket mutat, mint a Tiszaug- Szociális otthon lelôhely kemencéibôl kibontott fehérkerámia darabok. Ez azt jelenti, hogy Tiszaug környékén, vagyis az Alföld középsô területén falusi környezetben is megjelent már a fehérkerá- 26. LASZLOVSZKY

16 L ASZLOVSZKY J ÓZSEF mia, hiszen a Tiszaug- Kisrétparti ház leletanyaga leginkább a XIII. század közepére, legfeljebb a század második felére tehetô, az ottani frisachi dénár alapján. Ez pedig azt jelenti, hogy a Tiszaug-Szociális otthon lelôhelyen feltárt lakóház kemencéibôl kibontott anyag esetében sem kell jelentôs idôbeli késéssel számolni például a budai anyaghoz képest, legfeljebb egy-két évtizeddel késôbbi idôpontot jelölhetünk ki ezek esetében. Mindezt más alföldi falusi környezetben elôkerült anyagok is alátámasztják, még abban az esetben is, ha a falusi környezet akár rangosabb birtokos személyét is jelentheti. 27 Mindez azt jelenti, hogy a lakóház legkorábbi kemence tapasztását a XIII XIV. század fordulóján, a XIV. század elején készíthették, a 2. tapasztást a XIV. század elsô felében, és a legkésôbbi, 1. tapasztás sem készülhetett késôbb, mint a XIV. század közepe, a század második fele. Ugyanígy a lakószoba kemencéje is ebbe az idôszakba esik bele, legvalószínûbb, hogy a XIV. század elsô felére keltezhetô. A kemencék tapasztásából elôkerült anyag mellett külön érdemes foglalkozni a padlószintek felett, illetve azok mellett elôkerült leletanyaggal is. Ezek döntô többsége nem tért el a kemencetapasztások anyagától, bár mind korábbi (pl. cserépbogrács), mind késôbbi anyag is elôfordult kis számban. A leletek közül emellett elkülöníthetô egy speciális csoport. Vörös vagy vörösesbarna anyagú, homokos soványítású töredékekrôl van szó, amelyek megközelítôleg egyenes, vagy enyhén ívelt, függôleges oldallal rendelkeznek, formájuk alapján a poharakhoz állnak legközelebb. (13. kép) Legnagyobb számban a kemencék területén jöttek elô, és jellegzetességük, hogy erôs koromnyomokat mutatnak kívül. Mindezek alapján pohár alakú kályhaszemeknek határozhatjuk meg ôket, amit az is bizonyít, hogy van közöttük olyan darab is, amely karéjos peremkiképzésû, ez pedig nem elképzelhetô egy valódi pohár esetében. Mindezek egyértelmûen kizárják, hogy asztali edényként, pohárként határozzuk meg ôket, és így csak kályhaszemekként azonosíthatóak. Ez önmagában nem jelentene problémát, hiszen az Alföldön késôközépkori falusi lakóházaknál jól ismert leletanyag a pohár alakú kályhaszem. Már Szabó Kálmán Kecskemét környéki ásatásain elôkerültek ilyenek, és azóta jellegzetes lelettípus szinte minden késôközépkori falusi településnél. Ami a tiszaugi leleteket fontossá teszi, az éppen a kerámiaanyag alapján meghatározható kronológiai helyzetük. A korábbi kutatás ugyanis azt hangsúlyozta, hogy a kerámiaelemekbôl felépített kályhák a XIV. században terjednek el Magyarországon, de ezt a korai idôszakot fôként a királyi központokból ismert rangos anyag reprezentálja, míg a bögrékkel kirakott kályhák szélesebb körû elterjedése a XV. században következik be. A tiszaugi anyag ennél lényegesen korábbi idôszakra utal a pohár alakú kályhaszemek használatát illetôen. Ezek formai alapon mindenképpen archaikusabb formát, egyszerûbb peremkiképzést, és formát mutatnak, mint a falusi környezetbôl is ismert XV XVI. századi darabok WOLF A tiszaugi lelõhelyhez közel esõ középkori faluból származó késõbbi, tagoltabb fejlettebb formákra lásd: RÁCZ LASZLOVSZKY XXII-XXIV. tábla. 310

17 K ÉSÔKÖZÉPKORI FALUSI LAKÓHÁZ T ISZAUGON Azt nem tudjuk egyértelmûen meghatározni, hogy a konyhai vagy a szobai kemencéhez tartozhattak-e ezek a darabok, de a két kemencealap formai és szerkezeti eltérése felveti annak a lehetôségét, hogy csak az egyik esetben számolhatunk szemes kályhával. Ebben az esetben elsôsorban a szobai kemence jöhetne számításba, de ennek a kérdésnek az eldöntése még további vizsgálatokat igényel. Ugyanakkor semmi sem utal arra, hogy a pohár alakú kályhaszemeket valamilyen késôbbi fûtôberendezésekhez kellene kapcsolnunk, hiszen ilyennek sem a nyomai, sem az esetleg ezekhez az épületrészekhez tartozó késôbbi kerámianyag nem került elô a feltárt felületen. Az alföldi háztípus kifejlôdésének kérdéséhez A leletanyag elemzése alapján arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a tiszaugi ház esetében már a XIV. században olyan fûtôberendezéssel számolhatunk, amelynél pohár alakú kályhaszemeket alkalmaztak. Az alföldi házfejlôdés szempontjából fontos annak a megállapítása is, hogy a tiszaugi ház fûtôberendezései, és az egyes helyiségek funkcionális jellege, még nem a teljesen kifejlett formáját reprezentálják ennek a háztípusnak. A szobai fûtôberendezés helyzete, arra utal, hogy ezt még nem a konyhából fûtötték, ahogy az az alföldi ház 13. kép Pohár alakú kályhaszemek töredékei 311

18 L ASZLOVSZKY J ÓZSEF kifejlett formájánál megszokott, hanem magából a szobából. Vagyis, a szoba fûtése már megoldódott, de füsttelenítése még nem. Ezt támasztja alá, a házfalnál megfigyelt külön, közvetlen kijárata is ennek a helyiségnek, ami ugyancsak nem jellemzi az alföldi ház kifejlett formáját. A tiszaugi házban tehát egy fejlett, de még nem minden elemében kiforrott korai típusát határozhatjuk meg az alföldi háztípusnak. Mindez felveti annak a kérdését is, hogy mi indokolhatja, ennek a viszonylag fejlett formának a megjelenését egy ilyen korai idôszakban, éppen ezen a településen. Ezt a kérdést a település szerkezetére és korabeli jelentôségére vonatkozó történeti és régészeti adatok rövid összefoglalásával kívánjuk megvilágítani. A falu Árpád-kori történetérôl viszonylag keveset tudunk, a XI. század végétôl a garamszentbenedeki bencés apátság itteni birtokairól vannak viszonylag pontosabb ismereteink. 29 A XIII. század végén a Rátót nembeli Nagy Leustachnak és utódainak birtoka volt elôtt az örökös nélkül elhalt Simon és Adorján birtoka volt, melyet Károly Róbert Kátai Péter fiának, Szunyogh András királyi apródnak adományozott. A beiktatásnál azonban ennek ellentmondott Ellési Sándor fia Márk, mivel a birtok hitbér révén nôvérére és annak fiára szállt, akik pedig eladták Szermonostori Istvánnak. Ezt követôen Kátai András 25 márkáért megváltotta Ellési Márk követelését, és ekkor sor került a határ leírására is. A XIV. század közepén pedig a területen folyó hatalmaskodásokra vannak adataink. Mindezeket figyelembe véve nincs lehetôségünk arra, hogy pontosan meghatározzuk a Tiszaugon feltárt ház lakójának, tulajdonosának vagyoni, társadalmi helyzetét, mivel nincsen erre vonatkozó azonosítható írott forrásunk, és nem ismerjük a település többi korabeli lakóházát sem. A falu XIII XIV. századi regionális központ szerepe, amit az írott források alapján lehet valószínûsíteni, és a lakóháznak a településen belüli helyzete ugyanakkor arra utal, hogy rangosabb, a faluhálózaton belül pedig központi szereppel bíró település vagyonosabb, kiemelkedôbb helyzetû személyével, és annak lakóhelyével állunk szemben. Ez egyaránt jelentheti a jogilag egységesülô jobbágyság egy vagyonosabb képviselôjét, vagy a falutelepülésen lakó nemes lakhelyét is. Ennél pontosabb azonosításra nem vállalkozhatunk, mivel teljesen spekulatív alapokra építhetnénk csak. Az alföldi lakóház fejlôdés szempontjából azonban a legfontosabb annak a kimondása, hogy már a XIII XIV. század fordulóján, de biztosan a XIV. század elején is jelen voltak falusi környezetben azok az épületek, amelyek mintaként szolgáltak a XIV XV. században az átlagos falusi-paraszti lakóépületek számára, és egyben korai fázisát jelentik a késôbb általánossá váló alföldi háztípusnak. A földfelszínre épített, cölöpökkel megerôsített agyagtapasztásos, felmenôfalú, háromosztatú házak, amelyeknél a középsô helyiség konyha funkciója, és az egyik további helyiség fûthetôsége, vagyis lakószoba funkciója azonosítható Tiszaugon. Emellett arra is bizonyítékokat találtunk, hogy az egyszerû szerkezetû, pohár alakú kályhaszemekkel megépített kályhák is megjelentek a XIV. század folyamán. A falusi házfejlôdés szempontjából fontos 29. LASZLOVSZKY

19 K ÉSÔKÖZÉPKORI FALUSI LAKÓHÁZ T ISZAUGON az a megállapítás is, hogy ezen, korához képest kifejezetten fejlett ház mellett a régióban, a feltárt lakóház közvetlen közelében is (Tiszaug-Kisrétparton) voltak nem sokkal korábbi idôszakban, a XIII. század közepén és valószínûleg még a végén is, a korábbi korszakra jellemzô, félig földbemélyített, egy helyiséges, kemencés, jellegzetesen Árpád-kori lakóépületek. Az, hogy az a házfejlôdési folyamat, amely eredményeként ezeket a kisméretû, földbemélyített házakat felváltották, a nagyméretû, többosztatú házak hogyan játszódott le, ma még nehezen vázolható fel. Mindenesetre a tiszaugi ház feltárása megerôsítette azt a korábbi véleményt, hogy ennek e folyamatnak a legfontosabb idôszak a XIII. század vége és a XIV. század elsô felére tehetô. Ugyancsak megerôsíti ez a feltárás azt a vélekedést is, hogy ezek az összetett szerkezetû, földfelszínre épített házak nem vezethetôek le az Árpád-kori, földbemélyített, egy helyiséges épületekbôl, elôzményeiket más körben és társadalmi rétegnél kell keresnünk. 30 A folyamat pontos rekonstruálásához olyan lelôhelyekre van szükség, ahol egyetlen házhelyen megfigyelhetjük a korábbi és a késôbbi háztípus példáit (pl. Muhi 31 ), valamint olyan pontos részletmegfigyeléseket eredményezô és aprólékos feltárásokra, mint amilyeneket Pálóczi Horváth András valósított meg Szentkirályon, az alföldi ház fejlôdéstörténete szempontjából kulcsfontosságú lelôhelyen. Rövidítések GEREVICH 1966 GEREVICH László: A budai vár feltárása. Budapest HOLL 1966 HOLL Imre: Mittelalterliche Funde aus einem Brunnen von Buda. Budapest LASZLOVSZKY 1982 LASZLOVSZKY József: Árpád-kori leletek Tiszaugon. Múzeumi levelek (Szolnok) (1982) LASZLOVSZKY 1986 LASZLOVSZKY József: Dedi eciam terram, que adiacet circa aquam, que vocatur Tiza. Adatok az 1075-ös garamszentbenedeki oklevél helyneveinek lokalizálásához. ( Dedi eciam terram, que adiacet circa aquam, que vocatur Tiza. Contributions to the localisation of place-names in the deed of Garamszentbenedek from 1075.) Zounuk, A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1 (1986) MÉRI 1954 MÉRI István: Beszámoló a tiszalök-rázompusztai és a túrkeve-mórici ásatások eredményeirõl II. ArchÉrt 81 (1954) RÁCZ LASZLOVSZKY 2005 RÁCZ Miklós LASZLOVSZKY József: Monostorossáp, egy Tisza menti középkori falu. (Dissertationes Pannonicae III.7). Budapest Szabó 1938 SZABÓ Kálmán: Az alföldi magyar nép mûvelõdéstörténeti emlékei. (Bibl.Hum.Hist.) Budapest TAKÁCS 1996 TAKÁCS Miklós: Formschatz und exaktere Chronologie der Keramik des Jahrhunderts. ActaArchHung 48 (1996) WOLF 1986 WOLF Mária: Középkori kerámia leletek Mezõnyárádon. CommArchHung MESTERHÁZY Károly: A többosztatú falusi ház kialakulása. Századok 125 (1991) PUSZTAI Tamás: Késõ középkori épületek Muhiból a periféria. HOMÉ (1997)

20 L ASZLOVSZKY J ÓZSEF ABSTRACT THE LATE MEDIEVAL RURAL HOUSE AT TISZAUG. DATA RELATING TO THE EMERGENCE OF MEDIEVAL PEASANT HOUSES AT THE GREAT HUNGARIAN PLAIN József Laszlovszky Hungarian medieval archaeology and ethnography has identified various regions with characteristic types of peasant houses. Regional differences occurred in terms of their building materials, house design, and heating systems. One of the most characteristic of these types is the typical peasant house in the Great Hungarian Plain, with its key architectural features: a tripartite plan, wattle-and-daub walls with posts, a kitchen in the middle of the house, and heated room. The heating system is very typical, consisting of an oven (with tiles), heated from the kitchen; thus, the main living room is a smokeless habitation area. Examples of this house type dated to the nineteenth and twentieth centuries were found through the study of vernacular architecture, but archaeological investigations have proved their existence from the fifteenth century onwards. However, the origin of this peasant house type is still unclear, mainly because of the lack of excavated remains from the previous periods. It has been assumed that the usage of sunken huts (Grubenhäuser), as typical peasant houses, ceased towards the end of the thirteenth century, and the emergence of the new bi- or tripartite houses with their floor level on the surface must have happened during the fourteenth century. Until now, no transitional types of buildings, or examples of the later type clearly dated to this early period, have been recognised or published. In the early 1980s a small rescue excavation was carried out at Tiszaug, which revealed two late medieval houses, one superimposed over the other, and with archaeological material characteristic of the fourteenth century. The better preserved of these buildings, the earliest, was a typical tripartite house, with ovens in the main room and also in the kitchen. Potsherds sealed beneath the fired surface of the ovens provide a relatively accurate date for this building, and the three layers of the kitchen oven produced rich ceramic material. It can be argued therefore that the first large tripartite building was erected at the very end of the thirteenth century or at the beginning of the fourteenth century, and it was still in use in the second half of the fourteenth century. The potsherds below the burnt base of the oven in the room offer a comparable mid-fourteenth century date. However, the heating system observed here did not conform to the noted format of the typical later medieval Great Hungarian Plain peasant house, as instead of being smokeless it was simply a self-contained heated room. This fact lends further support to the thesis that this is a transitional type. At the same time, fragments of beaker-shaped tiles from the destruction layer of this house indicate that tiled stoves will have been used at least from the mid-fourteenth century onwards in the rural context, giving a much earlier date than any previous examples from village excavations. We do not have any direct evidence for the owner of this house, who might have either been a rich peasant or even a member of the lesser nobility. Nonetheless the archaeological evidence clearly proves that tripartite large rural houses with complex heating systems and with tiled stoves were certainly present in the Great Hungarian Plain already in the fourteenth century. 314

JELENTÉS A BÜKKÁBRÁNYI LIGNITBÁNYA TERÜLETÉN 2011-BEN VÉGZETT ÁSATÁSOKRÓL

JELENTÉS A BÜKKÁBRÁNYI LIGNITBÁNYA TERÜLETÉN 2011-BEN VÉGZETT ÁSATÁSOKRÓL JELENTÉS A BÜKKÁBRÁNYI LIGNITBÁNYA TERÜLETÉN 2011-BEN VÉGZETT ÁSATÁSOKRÓL Bükkábrány-Bánya IV. lelőhely A Vatta község közigazgatási területén található Bükkábrány-Bánya IV.lelőhelyet 2006 tavaszán és

Részletesebben

Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala

Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala 2009. május júniusában régészeti feltárást végeztünk Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti

Részletesebben

Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007

Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007 Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007 A régészeti kutatómunkák 2004 májusában kezdődtek, ekkor a miskolci Herman Ottó Múzeum örökségvédelmi hatástanulmányban elemezte a

Részletesebben

2006. november 28-ig végzett munkáiról

2006. november 28-ig végzett munkáiról Jelentés a Tolna megye M6 autópálya Tolna-Bátaszék (144+200-170+900) km szelvény közötti szakaszának területén kezdett megelőző régészeti feltárás 2006. július 28-ig végzett munkáiról Július 3-án megkezdődött

Részletesebben

Összefoglaló a keszthely-fenékpusztai késő római erőd területén végzett ásatásról 2014. 07. 28. 2014. 08. 22

Összefoglaló a keszthely-fenékpusztai késő római erőd területén végzett ásatásról 2014. 07. 28. 2014. 08. 22 Összefoglaló a keszthely-fenékpusztai késő római erőd területén végzett ásatásról 2014. 07. 28. 2014. 08. 22 Ásatásvezető: Straub Péter (Göcseji Múzeum) Munkatársak: Dr. Heinrich-Tamáska Orsolya (Geisteswissenschaftliches

Részletesebben

A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján

A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján Csányi Viktor Szabó Géza A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján A mai Bonyhád keleti szélén, ahol egykor a dombok lábánál a középkori út kanyargott Pécs felé,

Részletesebben

régészeti feltárás 2006. július 28-ig végzett munkáiról

régészeti feltárás 2006. július 28-ig végzett munkáiról M6 Tolna-Mözs - Bátaszék szakasz megelőző régészeti feltárás részszámlához szakmai beszámoló A 032-es lelőhely déli felén 3312 m²-t humuszoltunk le, itt lelassította munkánkat az átlag 1 méter feletti

Részletesebben

Kutatási Jelentés a Tata Angolpark területén május 11. és május 14. között folytatott kertrégészeti feltárásról

Kutatási Jelentés a Tata Angolpark területén május 11. és május 14. között folytatott kertrégészeti feltárásról Kutatási Jelentés a Tata Angolpark területén 2009. május 11. és 2009. május 14. között folytatott kertrégészeti feltárásról A Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti kar Kertm vészeti tanszéke szisztematikus

Részletesebben

Vandálok a Hernád völgyében

Vandálok a Hernád völgyében Vandálok a Hernád völgyében Garadna-elkerülő út, 1. lelőhely települése Csengeri Piroska dr. Pusztai Tamás Herman Ottó Múzeum Előadásként elhangzott a Barbarikum peremvidékein c. konferencián, Miskolc,

Részletesebben

A Visegrád Gizellamajorban feltárt késő római kiserőd keltezése a kerámia anyag alapján (déli épületszárny)

A Visegrád Gizellamajorban feltárt késő római kiserőd keltezése a kerámia anyag alapján (déli épületszárny) Archaeologia Altum Castrum Online A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Ottományi Katalin A Visegrád Gizellamajorban feltárt késő római kiserőd

Részletesebben

ELŐZETES JELENTÉS SZÉCSÉNKE-KIS-FERENC-HEGY SZELETIEN LELŐHELY ÉVI SZONDÁZÓ KUTATÁSÁRÓL

ELŐZETES JELENTÉS SZÉCSÉNKE-KIS-FERENC-HEGY SZELETIEN LELŐHELY ÉVI SZONDÁZÓ KUTATÁSÁRÓL ELŐZETES JELENTÉS SZÉCSÉNKE-KIS-FERENC-HEGY SZELETIEN LELŐHELY 2015. ÉVI SZONDÁZÓ KUTATÁSÁRÓL 6. Kőkor Kerekasztal 2015. december 11. Miskolc, Herman Ottó Múzeum, Pannon-tenger Múzeum Zandler Krisztián

Részletesebben

f. ~G? ... -,- ~~~ MUZEUM KELEMÉR-MOHOSV ÁR ÉVI RÉGÉSZETI FELTÁRÁSAI Herman Ottó Múzeum Miskolc 2002.

f. ~G? ... -,- ~~~ MUZEUM KELEMÉR-MOHOSV ÁR ÉVI RÉGÉSZETI FELTÁRÁSAI Herman Ottó Múzeum Miskolc 2002. f. ~G? ~~~ HERMAN MUZEUM /... -,- OTTO KELEMÉR-MOHOSV ÁR 2002. ÉVI RÉGÉSZETI FELTÁRÁSAI A FELTÁRAsON KÉSZÜLT FOTÓK LEÍRAsA Ásatásvezető: Pusztai Tamás Herman Ottó Múzeum Miskolc 2002. 1 3. A munkateület

Részletesebben

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július Kutatási jelentés Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák 2009. június-július A Szádvárért Baráti Kör sikeres, az NKA Régészeti és Műemléki Szakkollégiumához benyújtott

Részletesebben

Bogyoszló településrendezési tervének módosítása

Bogyoszló településrendezési tervének módosítása Bogyoszló településrendezési tervének módosítása Örökségvédelmi hatástanulmány Régészet Archeo-Art Bt. 1., Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Bogyoszló település Szerkezeti és Szabályozási

Részletesebben

ELŐZETES FESTŐ-RESTAURÁTORI SZAKVÉLEMÉNY Szentendre, Népművészetek háza helyiségeiben lévő festésekről

ELŐZETES FESTŐ-RESTAURÁTORI SZAKVÉLEMÉNY Szentendre, Népművészetek háza helyiségeiben lévő festésekről ELŐZETES FESTŐ-RESTAURÁTORI SZAKVÉLEMÉNY Szentendre, Népművészetek háza helyiségeiben lévő festésekről Bevezetés A szentendrei Népművészetek háza Szentendre Város Önkormányzatának tulajdona, az épület

Részletesebben

VELENCEI ÜVEG TÁL A KÁROLYI PALOTA UDVARÁN FELTÁRT TÖRÖK TÁROLÓBÓL

VELENCEI ÜVEG TÁL A KÁROLYI PALOTA UDVARÁN FELTÁRT TÖRÖK TÁROLÓBÓL BUDAPEST RÉGISÉGEI XXXVII. 2003. ZÁDOR JUDIT VELENCEI ÜVEG TÁL A KÁROLYI PALOTA UDVARÁN FELTÁRT TÖRÖK TÁROLÓBÓL A Károlyi palota (Budapest, V Károlyi Mihály utca 16.) udvarán 1997 őszén rövid szondázó

Részletesebben

A törteli kunhalmok leletei: A Mák-halom vizsgálata georadarral

A törteli kunhalmok leletei: A Mák-halom vizsgálata georadarral HISTÓRIA RÉGI ÉS RÉGEBBI TÖRTEL A törteli kunhalmok leletei: A Mák-halom vizsgálata georadarral Katona Orsolya 1, Pásztor József 4, Dinnyés István 3, Dr. Sipos György 1, Dr. Páll Dávid Gergely 1, Dr. Mezősi

Részletesebben

Báta középkori plébániatemplomának feltárása

Báta középkori plébániatemplomának feltárása A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja K. Németh András Rácz Miklós Báta középkori plébániatemplomának feltárása Nyomtatott kiadás: 2013 Légifotó

Részletesebben

14. századi kályhaszemek Visegrád- Ágasház (Fő utca 15. Hrsz:64/15.) területéről

14. századi kályhaszemek Visegrád- Ágasház (Fő utca 15. Hrsz:64/15.) területéről A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Bárdi Bogáta 14. századi kályhaszemek Visegrád- Ágasház (Fő utca 15. Hrsz:64/15.) területéről 2012 A lelőhely

Részletesebben

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Lengyeltóti város régészeti lelőhelyei Régészeti felmérés Lengyeltóti város rendezési tervének

Részletesebben

Magyar Népi építészet. A lakóház fejlődése

Magyar Népi építészet. A lakóház fejlődése Magyar Népi építészet A lakóház fejlődése VI-XI. sz. Szállítható és szilárd építmények együttes előfordulása Szaltovói kultúra Veremház, nyílt tüzelő középen, vagy a sarokban Föld feletti tapasztott nád

Részletesebben

Jelentés az egri érseki palota 2011-es feltárásáról

Jelentés az egri érseki palota 2011-es feltárásáról A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Kováts István Jelentés az egri érseki palota 2011-es feltárásáról 2012 A Heves Megyei Múzeumi Szervezet,

Részletesebben

Az ókori Savaria történetével kapcsolatos

Az ókori Savaria történetével kapcsolatos Hódi Attila (1976) régésztechnikus, az Iseum Savariense segédmuzeológusa. Kutatási területe az Isis-szentély építési fázisainak régészeti vizsgálata. 2002 óta vesz részt a savariai Iseum kutatásában. Legutóbbi

Részletesebben

ESETTANULMÁNY : FELDEBRŐ ÁRPÁD-KORI TEMPLOMA I. rész Építéstörténet és művészettörténet

ESETTANULMÁNY : FELDEBRŐ ÁRPÁD-KORI TEMPLOMA I. rész Építéstörténet és művészettörténet Propedeutika / Bevezetés a művészettörténetbe Tárgyrögzítés az építészetben és a falképfestészetben Épületkutatás, feltárás, restaurálás és művészettörténet ESETTANULMÁNY : FELDEBRŐ ÁRPÁD-KORI TEMPLOMA

Részletesebben

Sajószentpéter-Vasúti őrház, 2008

Sajószentpéter-Vasúti őrház, 2008 Sajószentpéter-Vasúti őrház, 2008 Projekt: 26. sz. főút négynyomúsítása 9+600 és 12+000 km szelvények között Ásatási beszámoló Csengeri Piroska (ásatásvezető régész) - A két ismert régészeti lelőhelyen

Részletesebben

Csengersima, református templom

Csengersima, református templom Szakács Béla Zsolt Csengersima, református templom A Szamos jobb oldalán, az ugocsai főesperességben elterülő falu neve a Simon személynévvel hozható összefüggésbe. 1 Első említése 1327-ből való, amikor

Részletesebben

ÚJABB ADATOK A BADEN-PÉCELI KULTÚRA KELTEZÉSÉHEZ

ÚJABB ADATOK A BADEN-PÉCELI KULTÚRA KELTEZÉSÉHEZ ÚJABB ADATOK A BADEN-PÉCELI KULTÚRA KELTEZÉSÉHEZ Horváth Tünde- S. Svingor Éva - Molnár Mihály 1 1. melléklet: A mintavételre kijelölt objektumok rövid jellemzése: - 203. gödör, 33-34/4 szelvény: a többrétegű

Részletesebben

Domoszló, őrlőkő- és malomkő kitermelés és műhelyterület Jelentés

Domoszló, őrlőkő- és malomkő kitermelés és műhelyterület Jelentés Domoszló, őrlőkő- és malomkő kitermelés és műhelyterület Jelentés Helyszín: Domoszló, Kisnána Időpont: 2012. 07.02-09. Résztvevők: T. Biró Katalin, Péterdi Bálint, Regenye Judit, Tóth Zoltán Henrik, Domoszló,

Részletesebben

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE)

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE) KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE) Készült: Balatonakali község településrendezési tervéhez Készítette: Pintér László régész Laczkó Dezső

Részletesebben

Jelentés az aquincumi polgárváros területén folytatott műszeres leletkutatás, ásatás és lelőhelyvédelmi munkák első üteméről

Jelentés az aquincumi polgárváros területén folytatott műszeres leletkutatás, ásatás és lelőhelyvédelmi munkák első üteméről Jelentés az aquincumi polgárváros területén folytatott műszeres leletkutatás, ásatás és lelőhelyvédelmi munkák első üteméről 2013. június 24. én, valamint 2014. június 7. és 23. között szisztematikus leletkutatást

Részletesebben

N+DL System Kft. Kácsor Ferenc. Út Finis Kft.

N+DL System Kft. Kácsor Ferenc. Út Finis Kft. Karakter 95 Építő és Szakipari Kft. Nyíregyháza N+DL System Kft. Kótaj Kácsor Ferenc Eger Út Finis Kft. Fót Mérték Építészeti Stúdió Kft. Budapest Nóra 97 Kft. Polgár Tiszántúli Református Egyházkerület

Részletesebben

A siklósi vár kápolnájának egykori hajóboltozata

A siklósi vár kápolnájának egykori hajóboltozata A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Szőke Balázs A siklósi vár kápolnájának egykori hajóboltozata 2014 1.) A siklósi várkápolna szentélyboltozata

Részletesebben

Pattintott kőeszközök: nyersanyagok; vizsgálati módszerek; magyarországi legfontosabb nyersanyagok Kerámia 1. régészeti vonatkozások

Pattintott kőeszközök: nyersanyagok; vizsgálati módszerek; magyarországi legfontosabb nyersanyagok Kerámia 1. régészeti vonatkozások Archeometria Pattintott kőeszközök: nyersanyagok; vizsgálati módszerek; magyarországi legfontosabb nyersanyagok Kerámia 1. régészeti vonatkozások Földrajzi környezet - földtani környezet 1 Legfontosabb

Részletesebben

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben

Részletesebben

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23 (2002) 115-143. AVAR KORI TELEPRÉSZLET KARDOSKÚTON. - Rózsa Zoltán -

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23 (2002) 115-143. AVAR KORI TELEPRÉSZLET KARDOSKÚTON. - Rózsa Zoltán - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23 (2002) 115-143. AVAR KORI TELEPRÉSZLET KARDOSKÚTON - Rózsa Zoltán - Az avarok telepeinek emlékanyagát először Farkas Sándor találta meg Csongrádon. 1 Az általa feltárt

Részletesebben

Késő római temető, Lussonium

Késő római temető, Lussonium Lussonium, késő római temető kutatása 2009 Lussonium római kori erődjének kutatása szempontjából mindig is kiemelt figyelmet kapott a római kori temető megtalálása, mely rendkívül fontos a terület római

Részletesebben

A SZEGVÁR-OROMDŰLŐI CSÁSZÁRKORI TELEP. ISTVÁNOVITS Eszter LŐRINCZY Gábor PINTYE Gábor

A SZEGVÁR-OROMDŰLŐI CSÁSZÁRKORI TELEP. ISTVÁNOVITS Eszter LŐRINCZY Gábor PINTYE Gábor A SZEGVÁR-OROMDŰLŐI CSÁSZÁRKORI TELEP ISTVÁNOVITS Eszter LŐRINCZY Gábor PINTYE Gábor A Csongrád megyei Szegváron (1. kép 1 2) 1980 tavaszán homokbányászás közben sírok és telepobjektumok kerültek elő.

Részletesebben

^4 5zení György tér és környéke részlet J. Hauy helyszínrajza

^4 5zení György tér és környéke részlet J. Hauy helyszínrajza A SZENT GYÖRGY TÉR TOPOGRÁFIAI VÁLTOZÁSAI ^4 5zení György tér és környéke részlet J. Hauy helyszínrajza 1687-ben nyomán ;PíWS«fit......... f... /í Szén? György tér és környéke 1753-ban részlet a Hadtörténeti

Részletesebben

INFORMÁCIÓK STRANDRÖPLABDA PÁLYA ÉPÍTÉSÉHEZ

INFORMÁCIÓK STRANDRÖPLABDA PÁLYA ÉPÍTÉSÉHEZ Strandröplabda bizottság INFORMÁCIÓK STRANDRÖPLABDA PÁLYA ÉPÍTÉSÉHEZ 1. Játékterület: A játékpálya 16 X 8 méteres négyszög alakú terület, melyet legalább 3 méteres kifutó vesz körül és légtere legalább

Részletesebben

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE

A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. pp. 137-146. A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE ANALYSIS OF HYDROMETEOROLIGYCAL DATA OF BÜKK WATER LEVEL

Részletesebben

Decs Ete középkori mezőváros kutatása II. 2004-2007

Decs Ete középkori mezőváros kutatása II. 2004-2007 Decs Ete középkori mezőváros kutatása II. 2004-2007 A középkori Ete mezőváros a Tolna megyei Sárközben, Decs község határában, a Báta árteréből 1-5 m-rel kiemelkedő, hosszan elnyúló dombháton található,

Részletesebben

Zsigmond-kori kályhacsempék az esztergomi Malombástya leletanyagában

Zsigmond-kori kályhacsempék az esztergomi Malombástya leletanyagában A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Boldizsár Péter Zsigmond-kori kályhacsempék az esztergomi Malombástya leletanyagában 2016 Az esztergomi Viziváros

Részletesebben

Régészeti ásatások és leletek Szabolcs-Szatmár megyében 1987/88-ban

Régészeti ásatások és leletek Szabolcs-Szatmár megyében 1987/88-ban Régészeti ásatások és leletek Szabolcs-Szatmár megyében 1987/88-ban ISTVÁNOVITS ESZTER - KURUCZ KATALIN 1986-ban adódott lehetőség arra a Jósa András Múzeumban, hogy rövidebb-hoszszabb szünet után ismét

Részletesebben

A rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon

A rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon A rosszindulatú daganatos halálozás változása és között Eredeti közlemény Gaudi István 1,2, Kásler Miklós 2 1 MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete, Budapest 2 Országos Onkológiai Intézet,

Részletesebben

Pomáz, Nagykovácsi puszta

Pomáz, Nagykovácsi puszta Pomáz, Nagykovácsi puszta A Pomáz és Pilisszentkereszt között elhelyezkedő majorság a Pilis védett természeti értékeinek területén fekszik és egyben egy jelentős középkori romegyüttes helyszíne is. Az

Részletesebben

Az erdélyi Mezőség kulturális örökségének kutatása és népszerűsítése

Az erdélyi Mezőség kulturális örökségének kutatása és népszerűsítése Az erdélyi Mezőség kulturális örökségének kutatása és népszerűsítése tanulmányok Készült: a NEA-NO-15-SZ-0262 jelű pályázat támogatásával Möller István Alapítvány A szerzők # # # # # # # # # # # # # #

Részletesebben

A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA

A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM VÁLLALATGAZDASÁGTAN INTÉZET VERSENYKÉPESSÉG KUTATÓ KÖZPONT Szabó Zsolt Roland: A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA VERSENYBEN A VILÁGGAL 2004 2006 GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉGÜNK VÁLLALATI

Részletesebben

Kerámiák archeometriai vizsgálata Régészeti szempontok

Kerámiák archeometriai vizsgálata Régészeti szempontok Archeometria Kerámia 1. régészeti vonatkozások Archeometriai és kapcsolódó adatbázisok, gyűjtemények (Litotéka, Történeti kőbányák, Schafarzik gyűjtemény, Miss Marble, CERAMIS) Kerámiák archeometriai vizsgálata

Részletesebben

Kerámia - fogalma - szerepe a régészeti anyagban - vizsgálata régészeti módszerekkel - kérdések

Kerámia - fogalma - szerepe a régészeti anyagban - vizsgálata régészeti módszerekkel - kérdések Kerámiák archeometriai vizsgálata Régészeti szempontok T. Biró Katalin MNM tbk@ace.hu szavunk a görög keramos szóból származik, melynek jelentése fazekasagyag. A kerámia alkotóelemei a természetben megtalálható

Részletesebben

Készítette: Habarics Béla

Készítette: Habarics Béla A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

Kerámia - fogalma - szerepe a régészeti anyagban - vizsgálata régészeti módszerekkel - kérdések

Kerámia - fogalma - szerepe a régészeti anyagban - vizsgálata régészeti módszerekkel - kérdések Kerámiák archeometriai vizsgálata Régészeti szempontok T. Biró Katalin MNM tbk@ace.hu Kerámia - fogalma - szerepe a régészeti anyagban - vizsgálata régészeti módszerekkel - kérdések 1 Kerámia - fogalma

Részletesebben

ACÉLSZERKEZETŰ KISHIDAK TERVEZÉSE DESIGN OF SHORT SPAN STEEL BRIDGES

ACÉLSZERKEZETŰ KISHIDAK TERVEZÉSE DESIGN OF SHORT SPAN STEEL BRIDGES Zádori Gyöngyi irodavezető-helyettes Hunyadi László tervező Pál Gábor igazgató Speciálterv Kft. ACÉLSZERKEZETŰ KISHIDAK TERVEZÉSE DESIGN OF SHORT SPAN STEEL BRIDGES A kis nyílású hídszerkezetek anyaga

Részletesebben

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. Sófalvi András

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. Sófalvi András Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Sófalvi András A székelység határvédelme és önvédelme a középkortól a fejedelemség koráig. Várak és más védelmi objektumok

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

már mindenben úgy kell eljárnunk, mint bármilyen viaszveszejtéses öntés esetén. A kapott öntvény kidolgozásánál még mindig van lehetőségünk

már mindenben úgy kell eljárnunk, mint bármilyen viaszveszejtéses öntés esetén. A kapott öntvény kidolgozásánál még mindig van lehetőségünk Budapest Régiségei XLII-XLIII. 2009-2010. Vecsey Ádám Fémeszterga versus viaszesztergálás Bev e z e t é s A méhviaszt, mint alapanyagot nehéz besorolni a műtárgyalkotó anyagok különböző csoportjaiba, mert

Részletesebben

Dénes György Szalonna Árpád-kori templomának évi képe Pörge Gergely rajzain

Dénes György Szalonna Árpád-kori templomának évi képe Pörge Gergely rajzain Dénes György Szalonna Árpád-kori templomának 1906. évi képe Pörge Gergely rajzain A Bódva-parti Szalonna község református templomának mai szentélye eredetileg kerek templomocskaként épült, feltehetőleg

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. augusztus - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

FŐÚRI LAKÁSKULTÚRA MAGYARORSZÁGON A DUALIZMUS IDŐSZAKÁBAN

FŐÚRI LAKÁSKULTÚRA MAGYARORSZÁGON A DUALIZMUS IDŐSZAKÁBAN Óhidy Viktor FŐÚRI LAKÁSKULTÚRA MAGYARORSZÁGON A DUALIZMUS IDŐSZAKÁBAN Doktori disszertáció tézisei Budapest 2007. 1 Hazánk történelmének 1867 és 1918 közötti szakasza a dualizmus időszaka, amelyet a gyors

Részletesebben

Jelentés a visegrádi Ágasház területén, 2005-ben folytatott megelőző feltárásról

Jelentés a visegrádi Ágasház területén, 2005-ben folytatott megelőző feltárásról A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Kováts István Jelentés a visegrádi Ágasház területén, 2005-ben folytatott megelőző feltárásról 2012 A visegrádi

Részletesebben

ıl Tétel a négy világ urának székhelye

ıl Tétel a négy világ urának székhelye Szentpéteri József A tételhegyi kutatások négy tételben: kívülrı ıl, belülrı ıl, alulról, felülrı ıl Tétel a négy világ urának székhelye ÉMI Építésügyi Minı ıségellenı ırzı ı Innovációs Nonprofit Kft.

Részletesebben

Késő bronzkori urnasírok Galambok-Hársas-erdő lelőhelyen

Késő bronzkori urnasírok Galambok-Hársas-erdő lelőhelyen 2008 Z A L A I M Ú Z E U M 17 65 Száraz Csilla Késő bronzkori urnasírok Galambok-Hársas-erdő lelőhelyen A publikáció leletközlés, a G a l a m b o k - H á r s a s - e r d ő l e l ő h e l y e n folytatott

Részletesebben

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész Készült: Kecskéd község szerkezeti és szabályozási tervének módosításához Megrendelő: REGIOPLAN Kft. Készítette: László János 2011. március

Részletesebben

II. kötet A DÉLSZLÁVOK LÉLEKTANI SAJÁTOSSÁGAI

II. kötet A DÉLSZLÁVOK LÉLEKTANI SAJÁTOSSÁGAI II. kötet A DÉLSZLÁVOK LÉLEKTANI SAJÁTOSSÁGAI TERV ÉS MÓDSZER A lélektani sajátosságok mint az emberföldrajz vizsgálati tárgya. A közvetlen megfigyelés módszere a lélektani jelleg meghatározásában. Közvetett

Részletesebben

Biztos, hogy a narratíva közös téma?

Biztos, hogy a narratíva közös téma? VILÁGOSSÁG 2007/6. Közös témák Erdélyi Ágnes Biztos, hogy a narratíva közös téma? Annyi biztos, hogy a történelmi és az irodalmi elbeszélés közti hasonlóságok és különbségek tárgyalása régi közös témája

Részletesebben

Régészet Napja május 26. péntek,

Régészet Napja május 26. péntek, Nomádok a Kárpát-medencében Damjanich János Múzeum I. emelet, konferenciaterem Régészet Napja 2017. péntek, 10.30-13.30. DAMJANICH JÁNOS MÚZEUM SZOLNOK RÉGÉSZET 2017 NAPJA Mali Péter Hoppál Krisztina Felföldi

Részletesebben

Rövid beszámoló a kaposszentjakabi apátság területén végzett újabb régészeti kutatásról

Rövid beszámoló a kaposszentjakabi apátság területén végzett újabb régészeti kutatásról A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Molnár István Rövid beszámoló a kaposszentjakabi apátság területén végzett újabb régészeti kutatásról 2014

Részletesebben

Buda első zsinagógája és korai zsidónegyedének régészeti emlékei (Végh András)

Buda első zsinagógája és korai zsidónegyedének régészeti emlékei (Végh András) Buda első zsinagógája és korai zsidónegyedének régészeti emlékei (Végh András) A Budavári Palota előterében fekvő Szt. György tér és környezete már egy évtizede a középkori városi régészeti kutatások figyelmének

Részletesebben

CSERNELY KÖZSÉG DEMOGRÁFIAI HELYZETE

CSERNELY KÖZSÉG DEMOGRÁFIAI HELYZETE Gazdaságtudományi Közlemények, 6. kötet, 1. szám (2012), pp. 157 166. CSERNELY KÖZSÉG DEMOGRÁFIAI HELYZETE VARGA BEATRIX Összefoglaló: Terveink szerint Csernely községet alapul véve kerül kidolgozásra

Részletesebben

Képzőművészeti kiállítás-katalógus: Gyulai fazekasság

Képzőművészeti kiállítás-katalógus: Gyulai fazekasság Képzőművészeti kiállítás-katalógus: Gyulai fazekasság 7. Ltsz.: 60. 167. 84. Korong alakú cserépfedő.; 8. Régi ltsz.: 1756. Yasttg, dombordíszes kályhacsempe vagy épületdisz Középkori és XVI XVII. századi

Részletesebben

szép, harmónikus, kellemes, monumentális, érzelmekre ható

szép, harmónikus, kellemes, monumentális, érzelmekre ható Mi jut eszedbe a művészetről? szép, harmónikus, kellemes, monumentális, érzelmekre ható Mit jelent a művészet szó? mű (nem valódi) ember által csinált készített dolog teljesítmény, munka (kunst-német)

Részletesebben

A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete. Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei.

A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete. Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei. A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei Molnár Melinda Debreceni Egyetem, Természettudományi Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési

Részletesebben

RESTAURÁLÁSI DOKUMENTÁCIÓ. Ismeretlen festő: Okolicsányi Farkas nemesi testőrként

RESTAURÁLÁSI DOKUMENTÁCIÓ. Ismeretlen festő: Okolicsányi Farkas nemesi testőrként RESTAURÁLÁSI DOKUMENTÁCIÓ Ismeretlen festő: Okolicsányi Farkas nemesi testőrként 2014-2015 A restaurálandó tárgy Ismeretlen festő: Okolicsányi Farkas Nemesi testőrként Leltári száma: 60.171. Tulajdonos,

Részletesebben

Archaeologia - Altum Castrum Online. A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja.

Archaeologia - Altum Castrum Online. A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja. A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Tóth Zsolt Janus Pannonius Múzeum Régészeti Osztály JELENTÉS a pécsi székesegyház nyugati oldala előtt, a

Részletesebben

Please stay here. Peter asked me to stay there. He asked me if I could do it then. Can you do it now?

Please stay here. Peter asked me to stay there. He asked me if I could do it then. Can you do it now? Eredeti mondat Please stay here. Kérlek, maradj itt. Can you do it now? Meg tudod csinálni most? Will you help me tomorrow? Segítesz nekem holnap? I ll stay at home today. Ma itthon maradok. I woke up

Részletesebben

KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA. Takács Károly 1 Füleky György 2

KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA. Takács Károly 1 Füleky György 2 Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA Takács Károly 1 Füleky György 2 A Rábaközben 1991 és 1996 között végzett régészeti terepbejárások során sajátos szerkezetű, pusztulófélben

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Földművelés és állattenyésztés a középkori Magyarországon

Földművelés és állattenyésztés a középkori Magyarországon Földművelés és állattenyésztés a középkori Magyarországon Laszlovszky József A földművelés és állattenyésztés jelentősége Magyarország középkori gazdaságában A középkor idején Magyarország népességének

Részletesebben

02. 1:500 és 1:200 léptékű rajzok szabályai

02. 1:500 és 1:200 léptékű rajzok szabályai 02. 1:500 és 1:200 léptékű rajzok szabályai Horváth Tamás építész, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem, Győr Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék 1 1. feladat: Szabványírás szakcikk alapján

Részletesebben

TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT ARCHEOSZTRÁDA KFT. 2004. JÚNIUS Taszár Kaposvár határától 5 km-re keletre, a 61.sz.Nagykanizsa-Dombóvár főút közvetlen közelében terül el.

Részletesebben

1. Bodnár Gábor: Egyetemhez való kötődés - városhoz való kötődés. A város és vidék kapcsolata Békés megyében a felsőoktatás tükrében

1. Bodnár Gábor: Egyetemhez való kötődés - városhoz való kötődés. A város és vidék kapcsolata Békés megyében a felsőoktatás tükrében 1. Bodnár Gábor: Egyetemhez való kötődés - városhoz való kötődés. A város és vidék kapcsolata Békés megyében a felsőoktatás tükrében Abstract I analyze Békés county related data of Szent István University

Részletesebben

MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó Készítette a Pécsépterv Stúdió Kft., 7621 Pécs, Rákóczi út 1. 2016 januárjában. 2 3 Aláírólap Madocsa örökségvédelmi

Részletesebben

Túl a mélyponton a lakásépítés Lakásépítések, építési engedélyek, I IV. negyedév

Túl a mélyponton a lakásépítés Lakásépítések, építési engedélyek, I IV. negyedév Közzététel: 2015. február 24. Következik: 2015. február 26. Beruházás. 2014. IV. negyedév Sorszám: 29. Túl a mélyponton a lakásépítés Lakásépítések, építési engedélyek, 2014. I IV. negyedév 2014-ben 8358

Részletesebben

Gencsapáti-Besenyősziget késő középkori településmaradványai

Gencsapáti-Besenyősziget késő középkori településmaradványai Fiatal Középkoros Régészek IV. Konferenciájának Tanulmánykötete. Szerk.: Varga Máté Ka pos vár, 2013 53 60 Gencsapáti-Besenyősziget késő középkori településmaradványai Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

3 4. századi temető és 4 5. századi település Szeged-Algyőn

3 4. századi temető és 4 5. századi település Szeged-Algyőn 3 4. századi temető és 4 5. századi település Szeged-Algyőn KŐHEGYI MIHÁLY VÖRÖS GABRIELLA (Baja, Türr István Múzeum Szentes, Koszta József Múzeum) 1973 áprilisa és 1976 júniusa között Kürti Béla, a Móra

Részletesebben

Prediktív modellezés a Zsámbéki-medencében Padányi-Gulyás Gergely

Prediktív modellezés a Zsámbéki-medencében Padányi-Gulyás Gergely Prediktív modellezés a Zsámbéki-medencében Padányi-Gulyás Gergely Térinformatikai szoftverismeret I-II. BME Építőmérnöki Kar Általános- és Felsőgeodézia Tanszék Térinformatikus szakmérnök 2009/2010. tavaszi

Részletesebben

A FATERMÉKEK ÉS A HELYETTESÍTŐ TERMÉKEK ÁRARÁNYAI

A FATERMÉKEK ÉS A HELYETTESÍTŐ TERMÉKEK ÁRARÁNYAI Dr. Feszler Lajos: 434.0.83:737 088,4 A FATERMÉKEK ÉS A HELYETTESÍTŐ TERMÉKEK ÁRARÁNYAI A tervutasításos rendszerről a különböző közgazdasági szabályozókkal irányított gazdálkodásra áttért gazdaságunkban

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

Feltárási dokumentáció

Feltárási dokumentáció Feltárási dokumentáció a Herman Ottó-barlangban 2005. december 3-án végzett üledékminta-vételezésről Dr. Ringer Árpád Miskolci Egyetem BTK Ős- és Ókortörténeti Tanszék Tartalom 1. A 2005. évi mintavételezés

Részletesebben

Jelentés a kisnánai vár 2010-es megelőző feltárásának második üteméről

Jelentés a kisnánai vár 2010-es megelőző feltárásának második üteméről A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Buzás Gergely Jelentés a kisnánai vár 2010-es megelőző feltárásának második üteméről 2012 1. A kisnánai vár

Részletesebben

PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 9700 Szombathely, Alsóhegyi u.10/c. 06/94/501-737 / 06/94/501-736 E-mail: planexkft@freemail.hu 06/30/94-61-295 06/30/99-35-196 Szombathely, 2005. augusztus 31. OSTFFYASSZONYFA

Részletesebben

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014.

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter Felkészítő tanár: Fürjes János Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. A vár leírása A Vértes hegység északi lejtőjén egy északnyugat felé kinyúló keskeny

Részletesebben

ó Ú ő ó ó ó ö ó ó ő ö ó ö ö ő ö ó ö ö ö ö ó ó ó ó ó ö ó ó ó ó Ú ö ö ó ó Ú ú ó ó ö ó Ű ő ó ó ó ő ó ó ó ó ö ó ó ó ö ő ö ó ó ó Ú ó ó ö ó ö ó ö ő ó ó ó ó Ú ö ö ő ő ó ó ö ö ó ö ó ó ó ö ö ő ö Ú ó ó ó ü ú ú ű

Részletesebben

Fiatal lány vagy öregasszony?

Fiatal lány vagy öregasszony? Zöllner-illúzió. A hosszú, átlós vonalak valójában párhuzamosak, de a keresztvonalkák miatt váltakozó irányúnak látszanak. És bár egyiküket sem látjuk párhuzamosnak a szomszédjával, ha figyelmesen és tudatosan

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION. RÁCZ IMRE ezredes

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION. RÁCZ IMRE ezredes RÁCZ IMRE ezredes AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION Az Észak-alföldi régió (röviden: Régió) a Dél-alföldi után Magyarország második legnagyobb területű (17 729 km 2 ) és népességű (1 millió

Részletesebben

Elõzetes jelentés a Kaposvár 61-es elkerülõ út 36. számú lelõhelyén 2002-ben végzett megelõzõ feltárásról

Elõzetes jelentés a Kaposvár 61-es elkerülõ út 36. számú lelõhelyén 2002-ben végzett megelõzõ feltárásról Somogyi Múzeumok Közleményei 16: 179 184 Kaposvár, 2004 Elõzetes jelentés a Kaposvár 61-es elkerülõ út 36. számú lelõhelyén 2002-ben végzett megelõzõ feltárásról A 36. számú lelõhely Kaposvár és Taszár

Részletesebben

Atörténeti kertekről szerzett ismereteink alapvetően

Atörténeti kertekről szerzett ismereteink alapvetően FATSAR KRISTÓF Roncsolásmentes régészeti eljárások a kerttörténeti kutatásban Atörténeti kertekről szerzett ismereteink alapvetően kétféle forrásból származnak: a dokumeni tumok, illetve a helyszín vallatásából.

Részletesebben

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon*

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* TANULMÁNYOK DR. ENYEDI GYÖRGY A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* A magyar területfejlesztési politikának egyik sarkalatos célja az ország különböző területein élő népesség életkörülményeinek

Részletesebben