L A K Ó É P Ü E T T E R V. Az építész- és az építımérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése HEFOP/2004/3.3.1/

Átírás

1 E U R Ó P A I U N I Ó STRUKTURÁLIS ALAPOK Az építész- és az építımérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése HEFOP/2004/3.3.1/ L A K Ó É P Ü L E T E K T E R V E Z É S E BMEEOME AS14 segédl et a BME Építımérnöki Kar hall gatói részér e

2 Készült a Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építımérnöki Kar Magasépítési Tanszéken 2007-ben a Humánerıforrás-fejlesztési Operatív Program támogatásával Írta: Patonai Dénes DLA tanszékvezetı, egyetemi tanár Ybl-díjas építészmérnök Munkatársak: Megyesi-Jeney András Váradi Julianna Bodrogközi Gábor

3 Bevezetı 1. elıadás A jegyzet a hallgatók számára az elıadásokon részletesen kifejtett és leadott anyag vázlata. Nem helyettesíti az elıadásokon való részvételt, mert az elıadás az itt öszszeállított anyagnál jóval részletesebb. A jegyzet célja olyan egyszerő jegyzetanyag létrehozása, mely segíti a hallgatót évközi és késıbbi egyetemi munkája során. A jegyzet három részre tagozódik: 1. rész: a tervezés, azon belül a lakás, lakóterek elvi térszervezésének, méreteinek összefüggéseit tartalmazza. 2. rész: Ezen elvek összefüggéseinek alátámasztó munkarészeként nemzetközi példákon keresztül mutatja be a hely, a tér, a tömeg, az anyag használatának összefüggéseit. 3. rész: A hallgatók részére egyszerő példákon keresztül bemutatja a tervezésnek, mint módszernek a kiindulási alapjait. A példatár nem stílust kíván a hallgatók számára meghatározni. A hallgató önmaga által is bıvíthetı adattár olyan szemléleti módszert kíván számukra biztosítani, melyben az építészeti egyszerőség és anyaghasználat nem keveredik a divat eszköztárával, és így hosszabb távon is értékmérı marad. A tanszék célja ennek a példatárnak a folyamatos bıvítése, cserélése, naprakésszé tétele, ezzel is elısegítve a hallgatók ízlésvilágának, formakultúrájának és térszemléletének aktív formálását. Nem e tantárgy feladata az építészeti, épületgépészeti, tartószerkezeti részletek ismertetése. Ezek külön tantárgyak tárgykörébe tartoznak. Mottó: Az építészeti tér olyan végtelen eszköztár, mely kiapadhatatlan lehetıséget biztosít minden kor térformálói számára. Rajtunk múlik, hogy ebbıl a technikai civilizáció keretében lakhatatlan lakótereket, vagy élhetı hajlékokat hozunk létre a következı generáció számára. 2

4 Gondolatok korrigálás közben - A terv lehetıség, a megépült épület valóság. - A terv személyes állásfoglalás egy felvetett kérdésre. - A tervezés döntés, mely akarva-akaratlanul tudatosan vagy öntudatlanul a véleményedet önti formába. - Ahhoz, hogy dönteni tudj, hinned kell abban, amit csinálsz. - Hogy hinni tudj, belülrıl kell felépítened önmagad. - Ha önmagadban rend van, kívülrıl kevésbé tudnak irányítani, még kényszerrel is. Ez persze még nem teszi egyszerőbbé a valóságot. - A tervezés örök megmérettetés a valósággal és önmagaddal. Ez egy örök harc, melyben mindig alulmaradsz, mert a megvalósulás kompromisszum árán jön létre. Ez azért is jó lehet, mert saját tévedésed lehetıségét is befolyásolja. - - A terv annyit ér, amennyi megvalósult belıle. Vigyázz, a gondolat is fertızhet, sıt ez sokszor veszélyesebb is, mint a megépült épület, mert több irányú folytatása is lehet. - A gondolat szabadsága azért fontos, mert a korlátok szabta kényszerbıl kivezetı utat csak a másként felismert valóság minısége tudja biztosítani. - A tér örök, de hogy mit határolsz le belıle és hogyan az elengedhetetlenül hordja kezed nyomát. - A tervezés egy olyan dráma, melynek végkifejlete az elkészült mő. A különbség a színpadi mő és a ház között az, hogy a ház tovább éli drámai létét, míg a színpad ismétli azt. - Az örök mérkızés a tehetségednek és a külsı körülmények ellenfeszülése közben nem mindig a külsı körülmények a behatárolók. - Az építészeti mő ugyanúgy impulzust ad, mint más mővészeti produktum. Ez különbözteti meg az ipari terméktıl. - A tér mindig hatással bír a használójára. Ha rossz, akkor is. 3

5 - Ha a humánum jól érzi magát az épületedben, mondhatod, hogy alkottál. Racionálisan összerakni a gép jobban tud nálad. - Az emberi alkotás mindig tökéletlen, mint maga az ember; épen ez a tökéletlenség teszi elviselhetıvé, egyedivé. - Soha ne felejtsd el, hogy a legtökéletesebbnek hitt épület is változik látszólagos változatlansága mellett, mert vagy a környezete, vagy a használója, az ember változik. - Miután a mesterségesen teremtett világ csak az evolúciós világ kárára tud terjeszkedni, felelısséged óriási, mert mindig egy kicsit abból az adottból csípsz el az önzésed számára. - A tér, amelyet teremtettél, szétrombolásáig némán hordja tehetséged szintjét. - Minél jobban engeded magadon eluralkodni az eszközöket, annál jobban rabjukká is válsz, bár azt hitted, hogy segítségül hívhatod azokat. Úgy kezdesz gondolkodni, ahogy eszközeid, holott korlátait szüntetnéd meg. - A számítógép olyan eszköz, amely alapvetıen befolyásolja gondolkodásmódunkat, úgy, mint a telefon, az autó, vagy a televízió. Hogy ez jó-e vagy rossz, azt sohasem a tárgy dönti el, hanem az alkalmazója. Az tény, hogy létrejötte visszafordíthatatlanná tett folyamatokat. De ne felejtsd el: az adat holt marad mindaddig, amíg az ember szubjektíven rá nem kérdez. 4

6 1. rész Családi házak 5

7 1. A tervezés alapjai A tervezés szerepe: - az önálló mőszaki gondolkozásmód megvalósítási folyamata; - az eddigi tanulmányok összegzése, lehívása, azok alapján történı alkotói képesség kifejlesztésének tantárgya; - tervezıi felelısség, nemzeti vagyon, jogosultság. A tervezés feladatai, fajtái Településtervezés: - regionális, városi, kerületi rendezési tervek Épülettervezés: - lakóépületek, közintézmény, ipari, mezıgazdasági, kereskedelmi, sport- és szabadidı létesítmények Mérnöki létesítmények: - magas- és mélyépítés, - út, vasút (vonalas létesítmények), - vízügyi létesítmények. Magasépítési Tanszéken Lakóépületek, ipari és mezıgazdasági épületek és mérnöki építmények tervezésével foglalkozunk. Cél: a végzett mérnökhallgatók képesek legyenek egyszerő (családi ház, hétvégi ház, autóbuszmegálló, erdei pihenı, portaépület, stb.), illetve bonyolultabb ipari és mérnöki létesítményekkel kapcsolatban kellıen szakszerő véleményt alkotni. 6

8 2. A tervezés folyamata PROGRAM TANULMÁNY VÉGPROGRAM ADOTTSÁGOK VÁZLATTERV ELİÍRÁSOK STATIKA GÉPÉSZET GAZDASÁGOSSÁG MŐSZAKI ENGEDÉLYEZÉSI TERV TENDER- DOKUMENTÁCIÓ KIVITELI TERV KÉSİBBI FEJLESZ- TÉS ALAPJA MEGVALÓSULÁSI TERV HASZNÁLATBAVÉTELI ENGEDÉLY ÉPÜLETFENN- TARTÁS 7

9 3. Az építmény ábrázolása - alaprajz (padlótól számított 1,50 m magas vízszintes metszet) - metszet (az alaprajzban függıleges síkban felvett belsı nézet) - homlokzatok (az épület oldalfalaival párhuzamos képsíkra merılegesen vetített kép) alaprajz metszet homlokzat - helyszínrajz (a telek, terület rétegvonalas ábrázolása az építmény tetı felülnézetével a szomszédos telkek, épületek ábrázolásával) 8

10 - axonometrikus kép - külsı épületábrázolási mód - axonometria, mint a térábrázolás elemzési módszere - perspektívikus, távlati kép - külsı épületábrázolási mód - mint a térelemzés eszköze 9

11 2. elıadás 4. A tervezés módszere 1. A probléma felvetése - építési program összeállítása 2. Szempontok kitőzése - funkcionális összefüggések, - gazdasági szempontok számbavétele, - esztétikai megfontolások. 3. A szempontok fontossági sorrendjének eldöntése. - Ellentétes szempontok mérlegelése, eldöntése. 1. TERVEZÉS = IGÉNYEK, LEHETİSÉGEK EGYENSÚLYÁNAK MÉRLEGELÉSI FOLYAMATA 2. TERV = DÖNTÉS, A MÉRLEGELÉSI PROGRAM EREDMÉNYE TERVEZÉS FOLYAMATA TERVEZÉS MÓDSZERE - ANALÍZIS - SZINTÉZIS = RÉSZLETTİL ÉPÜLETIG ÉPÜLETTİL RÉSZLETIG 1. Megoldandó kérdéskör összegyőjtése; 2. Szempontok meghatározása, fontossági sorrend fölállítása; 3. Ellentmondó szempontok eldöntése mérlegelés után. 5. A tervezés építészeti matériája: a tér ÉPÜLET: A külsı térbıl mesterséges eszközökkel lehatárolt járható belsı terekkel rendelkezı létesítmény, melyet ember hozott létre. Épületeknek tehát azokat a tereket, tércsoportokat nevezzük, melyek a végtelen térbıl lehatárolva hozzuk létre különbözı anyagokból a mindenkori technikai, kulturális tudásunk felhasználásával (esztétikai, technológiai, gazdasági-társadalmi összefüggések). Az épület létrehozásának elméleti, szervezési folyamatát nevezzük tervezésnek. 10

12 6. A tervezés eszközei - Alapméretek - méret: (az ember, mint kiindulási összefüggés) - az ember méretei Ábrák Bitó János DLA: Lakóházak tervezése címő tankönyve alapján 11

13 - az ember mozgásához tartozó méretek Ábrák Bitó János DLA: Lakóházak tervezése címő tankönyve alapján 12

14 - Helyszükséglet (pl. bútor, autó, mosógép, fürdıkád, stb.) A tényleges helyszükséglet helyes megtalálása a tervezés alapja (gazdaságosság, építészeti términıség). - a használati tárgyak helyszükségletei Ábrák Bitó János DLA: Lakóházak tervezése címő tankönyve alapján 13

15 Ábrák Bitó János DLA: Lakóházak tervezése címő tankönyve alapján 14

16 - Az akadálymentes közlekedés térigényei Ábrák Bitó János DLA: Lakóházak tervezése címő tankönyve alapján 15

17 - minimális térméretek (az MSZ és az OTÉK alapján) Ábrák Bitó János DLA: Lakóházak tervezése címő tankönyve alapján 16

18 - nyílászárók szabvány szerinti értelmezése A nyílászárók nyithatóságának helyigényére gondolni kell (használat, tisztítás, javítás, csere). Ábrák Bitó János DLA: Lakóházak tervezése címő tankönyve alapján 17

19 3. elıadás ÉPÜLETEK TERVEZÉSE KONCEPCIÓTÓL AZ ÉPÜLETIG ÉPÜLETTİL A RÉSZLETFORMÁIG KÖLCSÖNÖS EGYMÁSRAHATÁSSAL Az építménytervezés eszközei Materiális - Anyagok: kı, tégla, beton, üveg, fa, acél stb. (ezekbıl létrehozott szerkezetek) Szellemi - Felületek: horizontális, vertikális, rusztikus, sima, áttört, tömör, plasztikus, tagolt, vízszintes - Tömegek: egyszerő tömegek - összetett tömegek) centrális, vertikális, horizontális. - Lépték: abszolút lépték: táj üresen táj TV-toronnyal relatív lépték: az ember méretébıl következtethetı. - Arány abszolút arány geometriai összefüggésbıl relatív arány matematikai arány. - Szimmetria, aszimmetria pontszimmetria tengelyszimmetria pont szimmetria aszimmetria centrális antimetria 18

20 - Harmónia, diszharmónia - Hangsúly, ellentét - Kontraszt, plasztika, kontúr, sziluett - Ritmus, szín - egyszerő - összetett 19

21 A koncipiálás folyamata A térrendszer végiggondolása: a tömeg és a térszervezés felépítése. Anyagok, funkcionális elemek, kapcsolatok térbeli struktúrává szervezése. A külsı és a belsı kapcsolatok tudatos meghatározása Steven Holl: Családi ház terve Long Island (Thames & Hudson) alapján 20

22 A tervezés térbeli analízisét segítı kifejezési formák (makett, belsı látványtervek stb.) igénybevétele a végleges mőszaki rögzítést megelızıen. A terv ennek az elemzı folyamatnak a mőszaki dokumentációban megjelenı véglegesítése. Steven Holl: Családi ház terve Long Island (Thames & Hudson) alapján 21

23 A mőszaki terv a végrehajtás rögzített utasítása. Steven Holl: Családi ház terve Long Island (Thames & Hudson) alapján 22

24 4. elıadás Családi ház 1. Lakóterek - nappali Kiegészítı külsı terek: - terasz - étkezı - loggia - háló - átrium - dolgozó - könyvtár - vendégszoba 2. Közlekedı terek - elıtér, belépı, elıcsarnok - folyosó, gardrób - lépcsı - hall 3. Vizes helységek, tárolók, raktározás helységei - konyha - fürdıszoba, - mosdó, - WC - mosókonyha, szárító 4. Tárolók, raktározás helységei az összes többi helyiség - beépített szekrény, belépı szekrény - kamra - gépkocsi tároló - főtés - raktár, mőhely - hobby (pl. házimozi) - barkács - fittneszterem, - uszoda - szauna, stb. - kerti szerszámtároló Ha a telek beépítése nem teszi lehetıvé a felsorolt egységek egy szinten való elhelyezését, az építési igény helységeit két vagy több szinten szükséges elhelyezni. Az egyes helységek racionális szintenkénti csoportosítását minden esetben az adott helyszíni viszonyok határozzák meg (telek és elıírások). 23

25 7. A lakás funkcionális kapcsolatai Egyszintes lakás - terasz - gazdasági bejárat - gépkocsitároló - főtés, raktár alagsor, pince elemei - gépkocsitároló - gépészet, mőhely - barkács, hobby Kétszintes lakás Emelet - hálószobák, fürdıszoba - gardrób, raktár - vendégszoba Földszint - nappali - dolgozó - konyha - étkezı - WC, főtés alagsor, pince elemei - gépkocsitároló - gépészet - barkács, mőhely - hobby, stb. 24

26 5. elıadás 8. A lakás tereinek elemzése 8.1. Bejárat, elıtér A.) Elıszoba Minimum 1,10 m, de kedvezıbb az 1,40 m. Szükséges berendezési tárgyak - elıszoba fogas, - tükör, - kulcstartó, - kaputelefon, - biztosítéktábla, - riasztóberendezés B.) Belépı Minimum 1,10 m. További elosztás a közlekedı tereken át. Kedvezıbb, ha az elosztó terek a közlekedésen túl egyéb hasznos funkciókat is tartalmaznak C.) Szélfogó A szélfogóból a fı közlekedés az elıtérbe, elıcsarnokba vezet. Reprezentatív helységkialakítás lehetıségének megteremtése. 25

27 8.2. Konyha A konyha hármas funkcionális kapcsolata Funkciók: - Tárolás, Tájolás - északi - Feldolgozás, - keleti - Fızés mosogatás, - Étkezés, bizonyos közösségi funkciók 26

28 Elemek: Modul: Alsó: 60 x 60 cm Gépészetben: 55 x 55 cm 60 x 40 cm 60 x 55 cm 90 x 60 cm 70 x 55 cm Felsı: 30 x 60 cm 30 x 40 cm 30 x 80 cm Elemfajták: - polcos - fiókos - zöldséges - italtárolós Kabinetelemek Gépészeti elemek Mosogatók 27

29 Tőzhelyek Hőtıszekrények Mikrohullámú sütı mobil beépített beépített sütı 28

30 Mosó-, mosogató- és szárítógépek Figyelembe veendı a javítás helyszükséglete (meghibásodáskor a kivehetıséget biztosítani kell). Háztartási kisgépek - porszívó, - vasaló, - kávédaráló - kávéfızı - kenyérpirító - kenyérvágó - turmix, stb. A konyhák fajtái A.) Minimál konyha (garzon lakás) Teljes értékő konyhai funkció ellátására nem alkalmas. Tájolás: - északi - keleti max. 2 fı 29

31 B.) Lineáris konyha A sütıajtó kinyitott állapotában is biztosítandó a hozzáférés helyszükséglete. max. 4 fı esetén minimális távolság: 90 cm ideális: 110 cm A munkafelület minimuma miatt konyhai funkciók ellátásra korlátozottan alkalmas. Minimális családi konyha Bıvülı gépészet - mosogatógép, - mosógép (ha nincs máshol lehetıség elhelyezni), - mikrohullámú sütı, - kisgépek (kávéfızı, daráló), - mélyhőtı - elszívó - helyi megvilágítás C.) L alakú konyha Természetes megvilágítás, szellızés Étkezı konyha A konyha nem teljes értékő, de rendszeres étkezést tesz lehetıvé. 30

32 D.) U alakú konyha (leggazdaságosabb elrendezés, minimális mozgástávolságok) átjáró E.) Szigetkonyha, élménykonyha (fızés, étkezés, közös idıtöltés) F.) Lakókonyha (a konyha egyúttal korlátozott lakófunkciót is ellát) 31

33 8.3. Étkezı kávéasztal méret Bıvíthetı asztalok étkezıasztal méretek 4 személyes 4-6 személyes 6 személyes Minimális étkezı méretek Étkezı és konyha-nappali kapcsolat 32

34 6. elıadás 8.4. Nappali - legnagyobb tere a lakásnak - funkciója: közös tér: - összejövetel, - fekhely mentes, - TV, zene, stb., - fekhelyes, - vendégfogadás, - ideiglenes fekhellyel. Minimális alapterület: 16 m 2 központi főtés esetén 18 m 2 kályhafőtés esetén m 2 optimális esetben Minimális belmagasság: 2,65 m téglaépületben, 2,50 m házgyári épületben 2,70 m 3,00 m optimális Tájolás: déli, délnyugati, délkeleti benapozási minimum december 21-én (téli napforduló) Kilátás: a lakás lehetıleg ideális irányába Kapcsolat: - étkezı Külsı: - terasz - konyha - loggia - elıtér - kert - könyvtár - dolgozó Bútorozás: minimum 4-5 fı, vagy több (leülı hely biztosítása). Funkcionális sémák 33

35 Benapozás OTÉK 86. (1) bekezdés: A lakás legalább egy lakószobája napfény által megvilágított legyen, Ábrák Bitó János DLA: Lakóházak tervezése címő tankönyve alapján 34

36 8.5. Háló (személyes elvonulás tere) Nagyság: - egyszemélyes (fiú, lány) - kétszemélyes (szülıi, egynemő gyermekek, vendég) - félszoba 6 m 2 - egyszemélyes - szoba 12 m 2 - egyszemélyes - két fıs m 2 Tájolás: Kapcsolat: keleti, nyugati (lakás egy helyisége északra is tájolódhat kedvezıbb dolgozónál) - lehetıleg a nappali érintése nélkül közvetlenül megközelíthetı legyen, - fürdıszobához közvetlenül kapcsolódjon. Bútorozás A.) B.) Kétszemélyes C.) Funkcionális kapcsolatok 35

37 8.6. Fürdıszoba Mosdó Fürdıkád Zuhanytálca WC Bidé Szükséglet: - kézmosás, - fürdés, - zuhanyozás, - törölközés, - szennyes és tiszta törölközık - piperecikkek - hajszárító - villanyborotva stb. jacuzzi Szellızés: természetes vagy mesterséges Gépészet: - víz, csatorna, elektromosság - tükör, jó megvilágítás, mosható fal- és padlóburkolat - zuhany, mesterséges elszívás 8.7. WC, kézmosó (természetes kürtıs, ablakos szellızés) - mosható hideg, félhideg burkolat; - elınyös a világítással kapcsoló, késleltetett elszívás 36

38 7. elıadás 8.8. Lépcsı A lépcsı az építmények szintkülönbségeinek leküzdésére szolgáló közlekedı. - Külsı (min. 3 lépcsıfok, az alatt rámpa) - Belsı Egyenes karú - egykarú - kétkarú Húzott karú Csigalépcsı Íves karú Többkarú lépcsı Helye az épületben: Az építmény funkcionális közlekedési csomópontjában Lépcsık emelkedési magassága Anyagát, burkolatát, szerkesztését lásd az Épületszerkezetek tárgyban. Lépcsık méretösszefüggése: 2 M + SZ = 63 37

39 8.9. Kamra / Kamraszekrény - hővös, lehetıleg északi tájolású, természetes szellızéső legyen Beépített szekrény, belépı szekrény Gépkocsitároló 38

40 9. Fogalom-meghatározások (az OTÉK alapján) Alagsori helyiség, helyiségcsoport: amelynek a padlófelülete bárhol legfeljebb 0,70 m-rel kerül a terepcsatlakozás alá. Alapterület: helyiség vagy tér teljes járófelületének területe. Átlagos belmagasság: a helyiség hasznos alapterületéhez tartozó térfogatnak és a hasznos alapterületnek a hányadosa (m 3 /m²) Elıkert: az építési teleknek a közterület vagy a magánút felıli határvonala (homlokvonala) és az e felé meghatározott építési határvonala (elıkerti határvonal), illetıleg az oldalkertje(i) között fekvı része. Elılépcsı: az építmény bejáratához csatlakozó szabadlépcsı. Építési határvonal: a telek elıkertjét, oldalkertjét és hátsókertjét meghatározó vonalak. Építési hely (telek beépíthetı része): az építési teleknek az elı-, oldal- és hátsókerti építési határvonalai által körülhatárolt területrésze, amelyen - a védıtávolságok megtartásával - az övezeti elıírások szerinti telekbeépítettség mértékéig az épület(ek) elhelyezhetı(k). Építési övezet: a beépítésre szánt (beépített) területek területfelhasználási egységein belüli egyes területrészeken a felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás. Építési vonal: az építési helyen belül vagy annak határvonalán a helyi építési szabályzatban vagy a szabályozási tervben meghatározott olyan vonal(ak), amely(ek)re az épületet - homlokzattal és a homlokzati határfal külsı síkjával - a telek homlokvonala vagy más határvonala felé kötelezıen helyezni kell. Építménymagasság ( H ): az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendı építmény-kontúrvonalára állított függıleges síkra vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredı érték. Az építménymagasság megállapítása során: a) az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelsı teljes építményszint záró szerkezetének felsı síkjának metszésvonala vagy érintıvonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, b) az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani - a kémény, a tetıszerelvények, a 0,5 m 2 -t meg nem haladó felülető padlásvilágító ablak és az 1,0 m 2 -t meg nem haladó felülető reklámhordozók kivételével - mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tetı, tetırész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintıvonalra 39

41 az építmény irányában legfeljebb 6 m magasságig emelkedı 45 fok alatt vont sík fölé emelkednek, ezen épületrészeknek az illetı homlokzat felületi síkjára ugyancsak 45 fok alatt vont - az elızıvel párhuzamos - síkkal történı vetítéssel meghatározott magasságával, c) a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belsı udvar homlokzatfelületeit, valamint a loggiák belsı oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni, d) az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni. Az építmény egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani. Építményszint: az építménynek mindazon járószintje, amelyen meghatározott rendeltetés céljára helyiség, helyiségcsoport (pl. pinceszinti, alagsori, földszinti, emeletszinti) van vagy létesül. Hasznos alapterület: az alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m. (A fogalom nem vonatkozik a terek használhatóságára.) Homlokzat: az építménynek a terepcsatlakozása felett látható része. Környezı terepszint: a telekhez csatlakozó szomszédos telkek terepszintje. Lépcsı: a lépcsıfokokból álló lépcsıkar(ok) és a lépcsıpihenı(k) összefüggı együttese. Lépcsıkar szabad szélessége: a lépcsıkorlátok, illetıleg a korlát és a fal között mért legkisebb vízszintes távolság. Magastetı: olyan tetı, amelynek lejtése a 10%-ot meghaladja és általában tetıteret képez. Melléképítmény: az építési telken, építési területen álló épületek mellett a telek beépített területébe be nem számítóan elhelyezhetı: a) közmőbecsatlakozási mőtárgy, b) közmőpótló mőtárgy, c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), d) kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), e) kerti építmény (hinta, csúzda, homokozó, szökıkút, pihenés és játék céljára szolgáló mőtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedı lefedés nélküli terasz), f) kerti víz- és fürdımedence, - napkollektor, g) kerti épített tőzrakóhely, h) kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tetı legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel, i) háztartási célú kemence, húsfüstölı, jégverem, zöldségverem, j) állatkifutó, k) trágyatároló, komposztáló, 40

42 l) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, m) kerti szabadlépcsı (tereplépcsı) és lejtı, n) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop. Oldalkert: az építési teleknek a szomszédos telekkel közös oldalhatára és az e felé meghatározott építési határvonala (oldalkerti határvonal) között fekvı része. Övezet: a beépítésre nem szánt területek területfelhasználási egységein belüli egyes területrészeken a felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás. Szabad belmagasság: elıírt legkisebb belmagasság, amelybe a határoló faltól vízszintesen mért 0,20 m-es sávon belül, a padlótól mért 1,90 m magasságig beálló épületszerkezet vagy rögzített vezeték figyelmen kívül hagyható. Szintkülönbség: két szint vagy építményszint (járó)felülete közötti függıleges távolság. Szintmagasság (padlószintmagasság): az építmény fıbejárata - bejárati elılépcsıje - elıtti járda szintje és az építményszint padlófelülete közötti függıleges távolság. Telek aktív zöldterülete: a telek azon növényzettel borított területe, amelynek talaja szerves (vertikális) kapcsolatban van az eredeti talajszelvénnyel és így az élıvilág számára potenciális élıhely. Telek legnagyobb beépítettsége: a telek beépített területének a telek teljes - nyúlványos telek esetében a teleknyúlvány területével csökkentett - területéhez viszonyított megengedett mértéke. Tetıfelépítmény: a tetı fölé emelkedı, az épület rendeltetésszerő használatát biztosító épületrész, a kémények, a szellızık és a tetıablakok kivételével. (Pl. felvonó gépház, lépcsıház tetıkijárata). Tetıtér: az épület legfelsı építményszintje feletti födém padlófelülete és a magastetı közötti - minden irányból épületszerkezettel körülzárt - tér (padlás). Tőzfal: az épületnek - általában a teleknek a szomszédos telekkel közös telekhatárán álló - olyan nyílás nélküli határfala, amelynek tőzállósági határértéke megfelel a tőzvédelmi elıírás követelményeinek és amely a tetıhéjazat fölé emelkedik. 41

43 Javasolt irodalom jegyzéke Könyvek: Bitó J.: Lakóházak tervezése, B+V Lap- és Könyvkiadó, 2004 (t) Reischl A.: Lakóépületek tervezése, Budapest 1973 (A 3656) (t) H.-P. Bauer-Böckler: Családi házak, egyedi tervek alapján, 2001 K. Jeni: Lakóházak, átalakítás, bıvítés, emeletráépítés 2001 J. Salazar M. Gausa: Szabadon álló családi ház, Terc Kft., 2001 Kapsza M.: Otthontervezési tanácsadó, Budapest, 1990 Kószó J.: Családi ház I. - VI. Az otthonteremtés ABC-je, 1998 Barabás J. Gilyén N.: Magyar népi építészet Balogh I.: Az építészeti forma Gádoros L.: A lakás berendezése és méretezése, Budapest, 1963 (A 2316) (t) Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzat (BVKSZ) Folyóiratok Új Magyar Építımővészet (k), (t) Alaprajz (t) Oktogon (Architecture and Design) Átrium Családi házak (k), (t) Detail (k), (t) Ark The Finnish Architectural Review (t) The Architectural Review (t) 42

44 2. rész Építészeti alátámasztó példák Nemzetközi példák az elméleti elıadások anyagához Alaptípusok