NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM. BONCMESTER szakképesítés központi programja

Átírás

1 NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM BONCMESTER szakképesítés központi programja Engedélyszám: ETI 2309/13/97. 2

2 Készítette Lesznyák József Véleményezték Vízvári László Tanka Dezső Szerkesztette Tankáné Sere Éva Lazarovics Marcella Tóth Károlyné Kiadó: Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet Budapest 1085 Horánszky u

3 TARTALOM oldalszám I. ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK A SZAKKÉPZÉS MEGSZERVEZÉSÉHEZ A KÉPZÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK JOGI HÁTTERE A képzés szervezésének feltételei A hallgatók felvételének feltételei A KÉPZÉS CÉLJA A KÉPZÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI A SZAKKÉPESITÉSSEL BETÖLTHETŐ MUNKAKÖRÖK A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA A képzési idő A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó ajánlott óraszámok A köztes vizsgák rendje A SZAKMAI VIZSGÁZTATÁSRA VONATKOZÓ ELŐIRÁSOK A vizsga részei A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei EGYÉB FELTÉTELEK, INFORMÁCIÓK...20 II. TANTÁRGYAK KÖZPONTI PROGRAMJA Általános bonctani ismeretek Anatómiai alapismeretek Kórbonctani alapismeretek Igazságügyi orvostani alapismeretek Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonségtechnikai ismeretek Boncolási gyakorlat

4 III. MELLÉKLETEK A SZAKMAI VIZSGA SZÓBELI TÉMAKÖREI A SZAKMAI VIZSGA GYAKORLATI FELADATAI GYAKORLATI IGAZOLÁSOK

5 I. ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK A SZAKKÉPZÉS MEGSZERVEZÉSÉHEZ 6

6 7

7 1. A KÉPZÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK JOGI HÁTTERE A szakképzésről szóló évi LXXVI. törvény A munkaügyi miniszter 7/1993. (XII.30.) MüM rendelete az Országos Képzési Jegyzetekről A munkaügyi miniszter 3/1995. (V.4.) MüM rendelete az Országos Képzési Jegyzékről szóló 7/1993. (XII.30.) MüM rendelet módosításáról A népjóléti miniszter 38/1995. (X.7.) NM rendelete egyes egészségügyi szakképesítések szakmai követelményeinek kiadásáról 1.1. A képzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A tantárgy neve A tantárgyat tanító szakmai képesítése 1. Általános bonctani ismeretek orvos, pathológus szakorvos 2. Anatómiai alapismeretek orvos, pathológus szakorvos 3. Kórbonctani alapismeretek orvos, pathológus szakorvos 4. Igazságügyi orvostani alapismeretek orvos, pathológus szakorvos igazságügyi törvényszéki szakorvos 5. Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai ismerek orvos, pathológus szakorvos környezetegészségügyijárványügyi felügyelő munkavédelmi felügyelő 6. Boncolási gyakorlat orvos, pathológus szakorvos Tárgyi feltételek: Az elméleti képzés: tanterem audio-vizuális eszközökkel A gyakorlati képzés: boncterem - boncoláshoz szükséges eszközökkel, anyagokkal 8

8 1.2. A hallgatók felvételének feltételei Iskolai előképzettség általános iskolai végzettség (alapvizsga) Egészségügyi feltételek munkaköri alkalmasság 9

9 2. A KÉPZÉS CÉLJA Olyan szakember képzése, aki: orvosi felügyelettel holttestek boncolását végzi önállóan végzi a holttestek rekonstruálásával, végtisztességre való előkészítésével és az elszállításával kapcsolatos feladatokat biztosítja a kórszövettani vizsgálatra vett anyagok rögzítését, tárolását teljes felelősséggel betartja a szakmai, etikai és jogi normákat képes a munkatársakkal szakszerű, etikus kommunikációt fenntartani az elhunyt hozzátartozóival szemben megértő, empátiát kifejező magatartást tanusít megjelenésével, magatartásával, beszédével a munkakörével kapcsolatos elvárásoknak megfelel gyakorlati tevékenysége során a fertőtlenítési, valamint munkavédelmi szabályokat maximális biztonsággal betartja. 10

10 3. A KÉPZÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI A boncmester legyen képes teljes felelősséggel betartani a szeakmai, etikai és jogi normákat, a munkatársaklkal szakszerű, etikus kommunikációt fenntartani, az elhunyt hozzátartozóival szemben megértő, empátiát kifejező magatartást tanusítani, megjelenésével, magatartásával, beszédével a munkakörével kapcsolatos elvárásoknak megfeleni, gyakorlati tevékenysége során a fertőtlenítési, valamint munkavédelmi szabályokat maximális biztonsággal betartani. Kórboncolási technikai tevékenység végzése során legyen képes: a holttest boncolás előtti azonosítására (lábcédula alapján), a holttest testsúlyának, hosszának megmérésére, a boncoláshoz használt eszközök előkészítésére, a holttest - orvosi utasításra történő - megnyitására, az egyes szervek súlyának, illetve a testüregekben és az üreges szervekben lévő kóros folyadékgyülemek mérésére, a koponya megnyitására, az agy kivételére, az agyalapi mirigy kivételére, mérésére, a dobüregek, orr- és melléküregek feltárására, a mellkas megnyitására, a szív és tüdő kivételére, boncolására, a legfontosabb mérendő adataik rögzítésére, a nyaki szervek kivételére és boncolására, a lép, a belek, a mellékvesék és a vesék kivételére és boncolására, a gyomor-máj komplexum kivételére és boncolására, a kismedencei szervek kivételére és boncolására, a férfi és a női külső nemi szervek boncolására, a légembólia és a pneumothorax esetének felismerésére, az arteria és a vena femoralis, valamint az arteria poplitea feltárására, a csontvelő feltárására, a gerinc boncolására, gerincvelő kivételére, az újszülött és a csecsemő holttestének boncolására (holttest méreteinek, felvételi adatainak rögzítése, a koponya, a dobüreg és a gerinc megnyitása, az egyes szervek boncolása és fixálása), 11

11 a gyermek holttest boncolására, boncolás után a helyiség takarítására, a boncoláshoz használt eszközök mechanikai tisztítására, fertőtlenítésére, halottal kapcsolatos adminisztráció végzésére, a hozzátartozókkal való tárgyalásra, a végtisztességre való előkészítésre. Igazságügyi boncolási tevékenység végzése során legyen képes: a hatósági boncolások formáinak megfelelő boncolási technikai tevékenység végzésére, sérülések kiterjedésének lemérésére, mérgezések esetén méregvizsgálathoz anyag vételére, exhumálásnál a kihantolás irányítására, ismeretlen holttest ruházatának átvizsgálására, folyadékba fulladás esetén diatómia vizsgálathoz anyag vételére, kiszállás esetén boncoláshoz és anyagvételhez szükséges eszközök összeállítására és a helyszínre történő szállítására, minden egyéb anyag biztosítására a boncolást végző orvos felügyeletével. 12

12 4. A SZAKKÉPESITÉSSEL BETÖLTHETŐ MUNKAKÖRÖK A szakképesítéssel betölthető munkakör: boncmester A szakképzett boncmester foglalkoztatható: országos intézetekben egyetemeken kórházakban a rendőrkapitányságok egészségügyi osztályain igazságügyi orvostani területen A munkakör, foglalkozás FEOR száma megnevezés 3249 boncmester OKJ azonosító száma:

13 5. A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA A képzés formája: iskolarendszeren kívüli 5.1. A képzési idő Összes óraszám: Elmélet: Gyakorlat: 314 óra 74 óra 240 óra 5.2. A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó ajánlott óraszámok Szakmai tantárgyak Javasolt óraszám 1. Általános bonctani ismeretek 8 óra 2. Anatómiai alapismeretek 22 óra 3. Kórbonctani alapismeretek 22 óra 4. Igazságügyi orvostani alapismeretek 18 óra 5. Munkajogi, munkavédelmi, 4 óra környezetvédelmi tűzvédelmi, biztonságtechnikai ismeretek 6. Boncolási gyakorlat 240 óra 5.3. A köztes vizsgák rendje A hallgatók a tantárgyak befejezése után az alábbiak szerint tesznek vizsgát: Sorszám Tantárgy Vizsgáztatás módja: szóban írásban 1. Általános bonctani x ismeretek 2. Anatómiai alapismeretek x x 3. Kórbonctani x x alapismeretek 4. Igazságügyi orvostani alapismeretek x Sikertelen vizsga a szakmai vizsgára jelentkezés időpontjáig pótolható. A vizsgák időpontjait a tanfolyam naptári tervében kell rögzíteni. 14

14 6. A SZAKMAI VIZSGÁZTATÁSRA VONATKOZÓ ELŐIRÁSOK 6.1. A vizsga részei Írásbeli vizsga: A vizsgázók a Népjóléti Minisztérium által központilag kiadott feladatlapot oldják meg. Szóbeli vizsga: A szóbeli vizsga során a vizsgázónak az alábbi témakörökből kell kérdéseket megválaszolni: 1./ Általános bonctani ismeretek A boncolás célja és jelentősége. A boncolások formái. A halál korai és késői jelei. Szervrészletek és szervek fixálása, tárolása. A boncolással kapcsolatos személyi higiénia, egészségügyi alapismeretek. A boncterem és a bonceszközök tisztántartása, fertőtlenítése. A holttestek nyilvántartására vonatkozó okmányok és ezek vezetése, kezelése (halottvizsgálati bizonyítvány, szállítások nyilvántartása). A holttestek azonosságának ellenőrzése, halottcsere elkerülése, ruházat cseréjének elkerülése, a lábcédula olvashatóságának ellenőrzése. Teendő boncolás visszajelentésekor. A boncolás során kórszövettani vizsgálatra eltett anyaggal kapcsolatos teendők. A halott szerveinek mérése. A holttest helyreállítása, öltöztetése, szállítása. Viselkedési normák a boncteremben, viselkedés a hozzátartozókkal. 2./ Anatómiai alapismeretek Az anatómia fogalma és tárgya. A sejtek és életjelenségeik. Az emberi test felépítése. Szövetek (hám-, támasztó- és idegszövet). Szervek, szervrendszerek. 15

15 Mozgásszervrendszer. A végtagok csontjai, a törzs csontjai. A koponya csontjai és varratai. A test izmai. A vérkeringés rendszere. A szív anatómiája. A vérkörök, az aorta ágai. A vér és a vércsoportok. A légzőrendszer anatómiája és élettana. A szájüreg, a garat és a nyelőcső anatómiája és élettana. A gyomor, a patkóbél, és a hasnyálmirigy anatómiája és élettana. A vékony- és vastagbelek anatómiája és élettana. A hashártya. A máj és az epehólyag anatómiája és élettana. A vizeletkiválasztás szervrendszerének anatómiája és élettana. A férfi nemi szervek anatómiája és élettana. A női nemi szervek anatómiája és élettana. A belsőelválasztású mirigyek anatómiája és élettana. A központi idegrendszer anatómiája és élettana. A környéki idegrendszer anatómiája és élettana. Az érzékszervek anatómiája és élettana. 3./ Kórbonctani alapismeretek Kórbonctan fogalma. Élettelen és élő kórokok. Vérkeringési zavarok, vérzések. Thrombosis, embólia. Elhalások. Sorvadások és túltengések. A gyulladások általános jellemzése. Proliferatív és izzadmányos gyulladások. Fajlagos gyulladás. Daganatok - keletkezési okai, - alaki megjelenése, - felosztás - jó- és rosszindulatú daganatok. 16

16 A szív betegségei. Szívbillentyű hibák. Vérkeringési elégtelenség. Az érrendszer betegségei. Az érelmeszesedés. Szívizom infarktus. Magas vérnyomás. A vér és vérképző szervek kórbonctana. A légzőszervek betegségei. A szájüreg, a nyelőcső és gyomor betegségei. A belek és hasnyálmirigy kórbonctana. A máj és az epehólyag kórbonctana. A sárgaság. A vizeletkiválasztó rendszer kórbonctana. A férfi nemi szervek betegségei. A női nemi szervek betegségei. 4./ Igazságügyi orvostani alapismeretek Az igazságügyi orvostan fogalma, azonosságok, különbözőségek a kórbonctannal. A hatósági boncolások formái, céljai. Rendkívüli haláleset fogalma, fajtái: gyermekölés, magzatelhajtás. Orvosi ténykedés közben bekövetkező haláleset [11/1983. BM-EüM-IM együttes rendelet 1. paragrafus (2) bekezdés, Eü. tvr paragrafus (1) bek. b) pont]. A sérülések vizsgálatának általános elvei. Éllel és heggyel bíró eszközök által okozott sérülések. Tompa erő okozta sérülések. Magasból való lezuhanás. Lövési sérülések. Közlekedési balesetek. Ismeretlen holttestek azonosítása (tömeges balesetek esetén is). Elektromos áram által okozott sérülések, villámcsapás. Égés, kihűlés, fagyás. Eljárás mérgezés és mérgezés gyanús eseteknél. Akasztás - önakasztás. Zsinegelés. Folyadékba való fulladás. A légzőnyílások befedésével történő megfojtás. Exhumálás. 17

17 Kiszállás esetén végzendő boncoláshoz kapcsolódó feladatok. Biológiai, nem biológiai nyomok biztosítása. 5./ Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai ismeretek Sterilezés és dezinficiálás kémiai és fizikai módszerekkel A munkavédelmi óvó rendszabályok betratása a munkavégzés során Gyakorlati vizsga: A gyakorlati vizsga munkafeladatait a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki a "III. A szakképesítés szakmai követelményei"-ben meghatározottak alapján. A gyakorlati vizsga helye független a vizsgázó saját munkahelyétől, helyét a szakmai vizsgát szervező intézet jelöli ki. A gyakorlati vizsga két részből áll: 1) 5 munkanapig tartó értékelt szakmai feladatok elvégzése (megelőző vizsgafeladat). A vizsgázónak számot kell adnia arról, hogy a szakmai követelményeknek a gyakorlatban megfelel- e. A vizsgázó vizsgafeladatait két megbízott szakember megfigyelése mellett végzi. 2) Vizsgabizottság előtti vizsga. A gyakorlati vizsga munkafeladat(ok) elvégzése a vizsgabizottság előtt. A vizsgázók teljesítményének értékelése Az írásbeli vizsga értékelését a központi feladatlaphoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni és egyetlen (1-5- ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni. A szóbeli vizsgát egyetlen (1-5- ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni. 18

18 A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és a szóbeli vizsga eredményének alapján kell meghatározni az alábbiak szerint: az írásbeli és a szóbeli vizsga átlageredményét a szóbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani. A gyakorlati vizsga osztályzatát a megelőző vizsgafeladat(ok)-ra és a vizsgabizottság előtt végrehajtott feladat(ok)-ra kapott érdemjegyek alapján kell megállapítani és jegyzőkönyvben rögzíteni. Megfigyelési és értékelési szempontok: munkaszervezés, tevékenység kivitelezése, ismeretek alkalmazása, munkacsoportban való munkavégzés képessége, a munkaeszközök megválasztása, előkészítésük módja és szakszerű használatuk, megjelenés, viselkedés. Elégtelen a vizsgázó gyakorlati osztályzata, ha a követelményeknek csak nagy hiányosságokkal képes eleget tenni, elméleti ismereteit a gyakorlatban nem képes alkalmazni, önálló tevékenységre nem képes, vizsgafeladatát irányítás mellett sem képes szakszerűen kivitelezni, a munkavédelmi szabályokat vizsgázáskor nem tartja be. Bármely gyakorlati vizsgarész elégtelen osztályzata esetén a gyakorlati vizsga végső osztályzata elégtelen A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei Az 1.2. pontban megfogalmazottakon túl: szakmai követelményekben megfogalmazott gyakorlati követelmények teljesítése sikeresen teljesített köztes vizsgák 19

19 6.3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért a vizsga egyes részei alól felmentés a 10/1993(XII.30.) MüM rendeletben foglaltakon túl nem adható. 20

20 7. EGYÉB FELTÉTELEK, INFORMÁCIÓK Az eredményes szakmai vizsga után a vizsgázó boncmester szakképesítést kap, amit a vizsgázó nevére kiállított "Bizonyítvány" tanúsít. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. paragrafusának (1) bekezdésében foglaltakon túl a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható. II. A TANTÁRGYAK KÖZPONTI PROGRAMJA 21

21 22 I. fejezet

22 1. ÁLTALÁNOS BONCTANI ISMERETEK 1. A tantárgy tanításának célja: általános bonctani ismeretek megtanítása 2. Tantárgyi követelmény: a hallgató legyen képes a boncolás általános technikai ismeretei mellett tudatos, a munkafolyamatok jelentőségét megértő munkára. 3. A tantárgy tananyagtartalma: A tantárgy óraszáma: 8 óra A tantárgy tanításának ideje: 1. év, 1. félév A tantárgy témái Javasolt óraszám Boncolás 1. A boncolás céljai, jelentősége A boncolások formái Teendők boncolás visszajelentése esetén 2. Előkészítés a boncoláshoz Eszközök: koponyafűrész mankós véső fa- vagy fémnyelű bonckés (Virchow kés) porckés szervkés szike bélolló bronchusolló 4 óra 23

23 érolló horgas csipesz anatómiai csipesz vájt szonda gombos szonda fém mérőszalag folyadékméréshez kalibrált edény merőkanál varrótű, fonalak Szervek súlyának mérése: agy szív tüdők máj lép vesék 3. A halál korai jelei: légzés-keringés megszűnése hullafoltok hullamerevség kihűlés késői jelei: beivódásos hullafoltok rothadás spontán konzerválódási formák 4. A boncolás során kórszövettani vizsgálatra vett anyaggal kapcsolatos teendők: szervkészletek és szervek fixálása; tárolása nagyértékű, újrahasznosítható gyógyászati eszközök (izületi protézisek, pacemaker) kivétele, fertőtlenítése, tárolása 24

24 múzeumi preparátumok készítése (színes fixálás Romhányi szerint) bonctermi preparátumok előkészítése makroszkópos fényképezéshez Higiénia 1. A boncolással kapcsolatos személyi higiéné Boncterem és bonceszközök tisztántartása, fertőtlenítése. 2. A holttest végtisztességre való előkészítése: boncolt holttest összeállítása lemosás, borotválás öltöztetés 3. Kegyeleti szempontok. Különleges esetek (feldarabolás, különleges halotti öltözék) megoldása. Adminisztráció lábcédulák ellenőrzése ruházat megjelölése halotti napló vezetése elszállítások regisztrálása halottvizsgálati bizonyítvány kezelése Etika magatartás a boncteremben a hozzátartozókkal való tárgyalásban a munkakapcsolatokban erkölcsi felelősség a boncolási leletek helyes feltárásában. 1 óra 2 óra 1 óra 4. A tantárgy kapcsolata más tantárgyakkal: Anatómiai alapismeretek Kórbonctani alapismeretek 25

25 Igazságügyi orvostani alapismeretek Boncolási gyakorlat 5. A tantárgyértékelés módja: Írásbeli beszámoló 6. A tantárgyat taníthatja: orvos, pathológus szakorvos 7. A tantárgy tanításának tárgyi feltételei: Tanterem audio- vizuális eszközökkel Boncterem eszközökkel fertőtlenítő szerekkel Felhasználható (ajánlott) irodalom: Lesznyák József: Jegyzet a boncmester alsófokú szakképzéshez ETI, Juhász Jenő (szerk): Jegyzet a boncmester alsófokú szakképzéshez ETI,

26 2. ANATÓMIAI ALAPISMERETEK 1. A tantárgy tanításának célja: anatómiai alapozó ismeretek nyújtása a boncolási technikai ismeretekhez 2. Tantárgyi követelmény: A hallgató legyen képes anatómiai ismeretei birtokában készség szinten tájékozódni az emberi testben 3. A tantárgy tananyagtartalma: A tantárgy óraszáma: 22 óra A tantárgy tanításának ideje: 1. év, 1 félév A tantárgy témái Általános bevezetés 1. Az anatómia fogalma és tárgya. Az emberi test felépítése: sejtek szövetek szervek szervrendszerek 2. A sejtek felépítése: plasma sejthártya sejtmag sejtszervecskék A sejtek életjelenségei: anyagcsere növekedés mozgás ingerlékenység Javasolt óraszám 2 óra 27

27 szaporodás 3. Alapszövetek: Hámszövet (laphám és hengerhám) Támasztószövet (kötő-, zsír-, porc-, csontszövet) Izomszövet (sima-, harántcsíkolt-, szívizom) Idegszövet A mozgás szervrendszere 1. A csontok általános jellemzése Csontok közti összeköttetések típusai Az izületek szerkezete. A felső végtag csontjai: váll (kulcscsont és lapocka) felkar (felkarcsont) alkar (singcsont és orsócsont) kéz (-tő, -közép és ujjpercek) Alsó végtag csontjai: medence (férfi és női) comb (combcsont és térdkalács) lábszár (sípcsont és szárkapocscsont) láb (-tő, -közép, ujjpercek) 2. A törzs csontjai: gerinc (csigolyák) mellkas (bordák, szegycsont) A koponya csontjai: agykoponya csontjai és három fő varrata; az arckoponya csontjai közül a felső állcsont és az állkapocs) 3. Izomrendszer: Az izmok általános jellemzése. A végtagok, a törzs és a fej-nyak fontosabb izomcsoportjai 3 óra A vérkeringés és szervrendszere 1. A vérkeringés szerepe: Oxigén-széndioxid szállítás Tápanyag és salakanyag szállítás 3 óra 28

28 Hormonok szállítása 2. A szív anatómiája: mérete elhelyezkedése pitvarok kamrák sövények fal rétegek billentyűk koszorúserek 3. A kis- és nagyvérkör leírása és működése. Az aorta fontosabb ágai (mellkas, fej és felső végtagok vérellátása; has: páros és páratlan ágak). 4. A vér: plazma és vérsejtek: vörösvértestek fehérvérsejtek vérlemezkék 5. Vércsoportok: ABO és Rh rendszer A zsigeri szervek 1. A légzőrendszer: az orr és melléküregei: gége (hangképzés) légcső hörgők tüdők mellhártya gátorüreg Ki- és belégzés, külső és belső légzés. 2. Az emésztőrendszer A szájüreg: fogak 10 óra 29

29 nyálmirigyek nyelv Emésztés a szájban, falatképzés, szájüregi öntisztulás. Garat: összeköttetések a nyelés mechanizmusa Nyelőcső: helyzete, jellege perisztaltika A gyomor alakja, részei, helyzete, összeköttetései, működése: táplálék-tárolás emésztés felszívódás kiválasztás baktericid hatás A patkóbél alakja, elhelyezkedése. Beömlő emésztőnedvek. A hasnyálmirigy alakja, elhelyezkedése. Külső elválasztási tevékenység. Vékonybél: éhbél csípőbél Emésztés, felszívódás. 30

30 Vastagbél: vakbél és féregnyúlvány felszálló vastagbél haránt vastagbél leszálló vastagbél szigmabél végbél Hashártya: viszonya az egyes szervekhez (hashártyán belüli, félig hashártyán belüli, hashártya mögötti elhelyezkedés) Máj: nagyság, alak, helyzet működés: raktározás prothrombin termelés méregtelenítés epetermelés bilirubin kiválasztás Epehólyag, epeutak viszonya. Eperaktározás és -ürítés. A vizeletkiválasztás szervrendszere: vese: alak, elhelyezkedés, szerkezet. működés vesemedence húgyvezeték húgyhólyag húgycső (férfi, női) A normál vizelet jellemzői. 4. A szaporodás szervrendszere Férfi nemi szervek: herék mellékherék ondóhólyagok 31

31 dülmirigy hímvessző A hímvessző merevedésének mechanizmusa. Az ondó összetétele. Női nemi szervek: petefészek méhkürtök méh hüvely vulva A peteérés és a méhnyálkahártya ciklusos változásai. Terhesség. Ikerterhesség. 5. Belső elválasztású mirigyek: agyalapi mirigy pajzsmirigy mellékpejzsmirigy mellékvesék hasnyálmirigy (sziget-apparátus) nemi mirigyek Elhelyezkedésük és működésük. Az idegrendszer 1. A központi idegrendszer: gerincvelő; szerkezet, egyszerű reflex agy és részeinek működése: nagyagy közti agy középagy kisagy híd nyúltvelő 2. Környéki idegrendszer: nyaki fonat 3 óra 32

32 karfonat mellkasi szakasz ágyéki fonat keresztcsonti fonat Vegetatív idegrendszer: szimpatikus és paraszimpatikus hatások Az agyidegek (12 pár) és működésük 3. Érzékszervek: szem: fontosabb részei, törőközegek, szín- és alaklátás fül: részei; hallás és egyensúlyozás orr: szaglómező nyelv: ízérzés (édes, savanyú, keserű, sós) bőr: szerkezete működése: védő hőszabályzó kiválasztó érzékszervi: tapintás fájdalomérző hőérzékelő Konzultáció, ellenőrzés 1 óra 33

33 4. A tantárgy kapcsolata más tantárgyakkal: Általános bonctani ismeretek Kórbonctani ismeretek Igazságügyi orvostani ismeretek Boncolási gyakorlat 5. A tantárgy értékelésének módja: Irásbeli és szóbeli beszámoló 6. A tantárgyat taníthatja: orvos, pathológus szakorvos 7. A tantárgy tanításának tárgyi feltételei: Tanterem, audio- vizuális eszközökkel anatómiai diasorozat "mulázs" készítmények Felhasználató (ajánlott) irodalom: Lesznyák József: Jegyzet a boncmester alsófokú szakképzéshez ETI, Donáth: Anatómiai Atlasz Medicina Könyvkiadó Rt.,

34 3. KÓRBONCTANI ALAPISMERETEK 1. A tantárgy tanításának célja: olyan elméleti ismeretek nyújtása, melyek birtokában a hallgatók képesek a szerveket úgy kipreparálni, hogy a kórboncnok az elváltozások diagnosztizálását biztonságosan tudja elvégezni. 2. Tantárgyi követelmény: A hallgató legyen képes a beteg szervet az éptől megkülönböztetni a kóros elváltozásokat felismerni (fertőzések, gyulladások, elhalások, sorvadások, elfajulások, daganatok) az egyes szerveknél, szervrendszereknél 3. A tantárgy tananyagtartalma: A tantárgy óraszáma: 22 óra A tantárgy tanításának ideje: 1. év, 1-2. félév A tantárgy témái Bevezetés 1. A kórbonctan fogalma. Kapcsolat a kórszövettannal és a kórélettannal. Élettelen kórokok: mechanikai ártalmak Fényártalmak sugárártalmak elektromos áram hatásai hőhatások (égés, fagyás, kihűlés) kémiai ártalmak (maró és nem maró mérgek) Javasolt óraszám 2 óra 2. Élő kórokok: vírusok 35

35 baktériumok protozoonok gombák férgek rovarok Vérkeringési zavarok aktív és passzív bővérűség körülírt vérszegénység (ischaemia) 1. Vérzések: kapilláris vénás artériás parenchymás roncsoló 2. Thrombosis fogalma keletkezése érfal egyenetlenség véráramlás lassulás következményei anastomosisok szerepe infarctus recanalisatio embolia 3 óra 3. Embolia fogalma formái: 36

36 thromboembolia zsír- és olajembolia légembolia (orvosi beavatkozás kapcsán; keszonbetegség) Regresszív és progresszív elváltozások 1. Elhalások: infarctus (vörös és fehér) lágyulás felfekvés üszkösödés (száraz és nedves) gázgangraena 2. Sorvadások: élettani hormonális táplálási nyomási tétlenségi 3. Túltengések: munka hormonális kompenzáló hypertrophia Gyulladások: 1. Gyulladások általános jellemzése: az öt alapvető tünet (duzzanat, vörösesség, melegség, fájdalmasság, működési zavar) alapvető elváltozások (érelváltozások, izzadmány, szöveti proliferatio) 1 óra 3 óra 2. Izzadmányos gyulladások: savós rostonyás gennyes (phlegmone, tályog, empyema) 37

37 eves véres 3. Proliferatív (fajlagos) gyulladások: tuberculosis lues macskakarmolás-betegség tularaemia Daganatok: daganat (tumor) fogalma jó- és rosszindulatú daganatok jellemzése, különbözősége keletkezési elméletek Részletes kórbonctan: 1. Szívbillentyű-hibák: mitralis stenosis, insuffitientia aorta stenosis, insuffitientia A vérkeringési elégtelenség kialakulása és alapvető tünetei. 2. Az érelmeszesedés lényege és következményei. A szívizom-infarctus és szövődményei: cardiogen sokk keringési elégtelenség ruptura aneurysma-képződés 3. A magas vérnyomás. Elsődleges és másodlagos (tüneti) formák és azok következményei 1 óra 11 óra 4. A vér- és a vérképző szervek kórbonctana: Vörösvérsejtek Anaemiák: hiány-anaemia aplasticus anaemia haemolyticus anaemia 38

38 Polycythaemiák: élettani tüneti valódi Fehérvérsejtek leukemiák: lymphoid myeloid Véralvadási zavarok és azok okai: 5. Légzőszervek betegségei: orrmelléküreg gyulladások gége: hurut tuberculosis rák tüdő és hörgők: hörghurut tüdőgyulladás (gócos, lebenyes) tüdőtályog és -gangraena tuberculosis bronchiectasia emphysema porártalmak rák (elsődleges, áttéti) 6. Az emésztőrendszer felső szakaszának betegségei A szájüreg betegségei: fogszuvasodás parotitis epidemica (mumps) nyelvrák A nyelőcső betegségei A gyomor betegségei: 39

39 hurut fekély és szövődményei: vérzés perforatio penetratio pylorus-stenosis rák-képződés gyomorrák 7. A belek betegségei: közönséges gyulladás fajlagos gyulladások: typhus dysenteria cholera tuberculosis bélelzáródás: idegentest-okozta (epekő-ileus) béldaganatok miatti adhaesiv forma strangulatios forma sérvkizáródás miatti vastagbélrák 8. A hasnyálmirigy betegségei: necrotisáló gyulladás rák 9. A máj betegségei: cirrhosis járványos májgyulladás mérgezések (arzén, foszfor, szerves oldószerek, gyilkos galóca) 40

40 elsődleges és áttéti daganatok. a sárgaság /icterus (elzáródásos, hepaticus, haemolyticus) Az epehólyag betegségei: epekövesség szövődményei (epegörcs, gyulladás, perforatio, epekő-ileus, elzáródásos, sárgaság, epehólyagrák) 10. A vizeletkiválasztó szervek kórbonctana: A vesék betegségei: idült és heveny pyelonephritis idült és heveny glomerulonephritis tuberculosis vesekő; szövődményei: vesegörcs vesetályog hydronephrosis veserák vese-elégtelenség (uraemia). A húgyhólyag betegségei: hurut kövesség 11. Férfi nemiszervek betegségei: here: gyulladás rosszindulatú daganat mellékhere: tuberculosis (férfi-sterilitás) prostata: gyulladás 41

41 túltengés rák hímvessző: gyulladások (gonorrhoea) vascularis impotencia 12. Női nemi szervek kórbonctana: petefészek: cysták rák méhkürt: tuberculosis sterilitás méhenkívüli terhesség rák méh: terhesség méhtest- és méhnyakrák emlő: rák Konzultáció, ellenőrzés 1 óra 4. A tantárgy kapcsolata más tantárgyakkal: Anatómiai alapismeretek Általános bonctani ismeretek Igazságügyi orvostani alapismeretek Boncolási gyakorlat 5.A tantárgy értékelésének módja: írásbeli és szóbeli beszámoló 6. A tantárgyat taníthatja: 42

42 orvos, pathológus szakorvos 7. A tantárgy tanításának tárgyi feltételei: tanterem - audio-vizuális eszközökkel kórbonctani diasorozat boncterem - eszközökkel Felhasználható (ajánlott) irodalom: Lesznyák József: Jegyzet a boncmester alsófokú szakképzéshez ETI,

43 44 I. fejezet

44 4. IGAZSÁGÜGYI ORVOSTANI ALAPISMERETEK 1. A tantárgy tanításának célja: olyan ismeretek megtanítása, melyek lehetővé teszik, hogy a hallgatók a kórboncolás során készségszinten felismerjék a kriminalisztikai jellegű elváltozásokat. 2. A tantárgyi követelmény: A hallgató legyen képes az igazságügyi orvostan és az általános kórbonctan azonosságainak és különbözőségeinek megállapítására a kóros elváltozások és az erőszakos úton létrejött elváltozások elkülönítésére a különböző sérülések jellegének megállapítására ismeretlen holttestek azonosítására exhumálással kapcsolatos teendők végzésére. 3. A tantárgy tananyagtartalma: A tantárgy óraszáma: 18 óra A tantárgy tanításának ideje: 1 év, 2. félév A tantárgy témái Bevezetés Az igazságügyi orvostan fogalma, összehasonlítása a kórbonctannal 1. Részterületei: az igazságügyi boncolási tevékenység élő személyek vizsgálata igazságügyi toxikológia bűnjelvizsgálat igazságügyi szerológia Javasolt óraszám 1 óra 2. Rendkívüli halálesetek: 45

45 emberi élet elleni bűncselekmény közlekedési és munkahelyi baleset öngyilkosság orvosi ténykedés közben bekövetkezett halál haláleset tisztázatlan körülmények között 3. Hatósági boncolások formái: rendőrorvosi boncolás két orvosos rendőrorvosi boncolás igazságügyi orvosi boncolás Sérülések 1. Éllel és heggyel bíró eszközök által okozott sérülések: metszett sebek vágott sebek szúrt sebek hasított sebek harapott sebek 2. Tompa erő okozta sérülések: zúzódás repesztett seb álvágott seb 3. Magasból való lezuhanás 4. Lövési sérülések 5. Elektromos áram okozta sérülések, haláleset. Villámcsapás. 6 óra 6. Égés, fokozatai: bőrpír hólyagképződés 46

46 elhalás szenesedés Fagyás és kihűlés. 7. Szénmonoxid mérgezés. Idegenkezűség problémája és mérlegelése. Közlekedési balesetek Elütés és elgázolás fogalma Ruházat vizsgálata (zománc, szélvédőszilánk, gumiabroncs benyomat) Holttest vizsgálata, speciális sérülések: hűtőrács-benyomat gumiabroncs-benyomat hámzászlók törési irányok Belső sérülések: szerelvényfal-okozta sérülés, egyéb sérülések Izombevérzések vizsgálata Holttest azonosítása és vizsgálata: (fogazat, régi sérülések, hegek, tetoválás, műtét utáni állapotok, betegségi maradványok) tömeges balesetek talált holttestek vizi halottak Fulladásos halálesetek 1. Akasztás, zsinegelés. Különbségek, ön- és idegenkezűség vizsgálata. 2. Megfojtás a légzőnyílások elzárásával 3 óra 3 óra 3. Folyadékba fúlás. Hirtelen halál vízbe eséskor. Vitális jelek. Speciális anyagvétel (diatoma) 47

47 Mérgezések 1. Maró mérgek: savak, lúgok nehézfémsók oldatai 2. Nem maró mérgek: növényvédőszerek gyógyszerek nikotin arzén sztrichnin cián-vegyületek Magzatelhajtás elhalt személy boncolása nőgyógyászati jellegű beavatkozások maradványai méhben terhességi maradványok szennyező anyagok áttéti tályogok elvérzés jelei Gyermekölés: élveszületettség bizonyítása Speciális eljárások 1. Kiszállás: boncolás a cselekmény (bűntett, baleset) színhelyén felszerelés összeállítása: eszközök fertőtlenítő szerek talkum-por szabvány dobozok: véralkohol, vizeletalkohol, szénmonoxid, diatoma vétel céljából műanyag flakonok méregvizsgálathoz formalinos edény szövettani vizsgálathoz 2. Exhumálás 1 óra 1 óra 3 óra 48