Tisztelt Olvasó! Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal. Szabó Miklós Inform-Média Kft. Ügyvezető Igazgatója

Átírás

1 Tisztelt Olvasó! évben második alkalommal jelenik meg Hajdú-Bihar megyében a TOP 100 kiadvány, melynek évi első kiadása pozitív fogadtatásra talált az üzleti életben. A kiadványt idén is az APEH Észak-alföldi Regionális Igazgatósága a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával közösen, az Inform Média Lapkiadó Kft. közreműködésével adja ki. Célunk, hogy az Észak-alföldi régió és Hajdú-Bihar megye gazdasági életének bemutatása mellett elemzést végezzünk a megyét leginkább befolyásoló 100 társas vállalkozás gazdasági folyamatairól a társasági adóbevallások adatainak tükrében. Régiós szinten az adóalanyi kört és az adóteljesítményeket mutatjuk be. Megyei szinten ezeken túl részletesen foglalkozunk a társasági adóbevallásban szerepeltetett adatokkal, a nettó árbevételtől kezdve, az eredményeken és létszámadatokon át a mérlegadatok és a hozzáadott érték elemzéséig. A 100 kiemelt vállalkozásról még nagyobb mélységben írunk, mindig rávilágítva a megyében betöltött részarányukra, nevesítve a tíz legnagyobb céget. A főbb jellemzőket kistérségi és nemzetgazdasági ágazati szintekre is lebontottuk. Idén újdonságként jelentetünk meg egy új fejezetet a megye adóbevételeinek alakulásáról és a TOP 100 vállalkozás ehhez való hozzájárulásáról. Örömünkre szolgál, hogy szép számmal jelezték együttműködési szándékukat a vállalkozások. Úgy gondoljuk, hogy ha egy vállalkozás egyike a 100 legmeghatározóbbnak egy megyében, ez érdem és megtiszteltetés számára. Szakmai kiadványunkkal mindazok munkáját kívánjuk segíteni, akik érdeklődnek a megye gazdasága és a legjelentősebb vállalkozások eredményei iránt. Bízunk benne, hogy e kiadvány hasznos információkat nyújt a megye gazdasági életének megismeréséhez, jövőbeni döntések megalapozásához. Ezúton gratulálunk a vállalkozások vezetőinek és dolgozóinak, hogy kiváló teljesítményükkel kivívták helyüket a 100 meghatározó vállalkozás között évben! Dr. Nagy Tibor Miklós Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Észak-alföldi Regionális Igazgatóság Igazgatója Miklóssy Ferenc Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Elnöke Szabó Miklós Inform-Média Kft. Ügyvezető Igazgatója 1

2 HAJDÚ-BIHAR MEGYE KIEMELT VÁLLALKOZÁSAI ÉVBEN, betűrendben A.K.S.D. VÁROSGAZDÁLKODÁSI KFT. * DEBRECEN ACTAVIS HUNGARY KFT. * DEBRECEN AGROTEX KFT. * DEBRECEN ALFÖLDI NYOMDA ZRT. * DEBRECEN ALFÖLDI SERTÉS ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZET * NÁDUDVAR ALFÖLDI TEJ KFT. * DEBRECEN AUTO-ESKORT KFT. * DEBRECEN BAROMFI-COOPP KFT. * DEBRECEN BAROMFIUDVAR 2002 KFT. * DEBRECEN BÉKE AGRÁRSZÖVETKEZET * HAJDÚBÖSZÖRMÉNY CHEMICAL-SEED KFT. * DEBRECEN CHEMOSTART KFT. * HAJDÚSZOBOSZLÓ CURVER MAGYARORSZÁG KFT. * EBES DEBRECENI HŐSZOLGÁLTATÓ ZRT. * DEBRECEN DEBRECENI HÚS ZRT. * DEBRECEN DEBRECENI KOMBINÁLT CIKLUSÚ ERŐMŰ KFT. * DEBRECEN DEBRECENI VÍZMŰ ZRT. * DEBRECEN DRITOR KFT. * DEBRECEN E.ON ENERGIATERMELŐ KFT. * DEBRECEN E.ON EÜT ERŐMŰÜZEMELTETŐ KFT. * DEBRECEN E.ON TISZÁNTÚLI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ ZRT. * DEBRECEN EL&ME KFT. * DEBRECEN-PALLAG EURINGS ZRT. * DEBRECEN FAG MAGYARORSZÁG KFT. * DEBRECEN FLEXI FORCE HUNGARY KFT. * HAJDÚBÖSZÖRMÉNY FRIESLAND HUNGÁRIA ZRT. * DEBRECEN GRAN-EXPORT KFT. * DEBRECEN GSV KFT. * DEBRECEN HAGE ZRT. * NÁDUDVAR HAJDU AUTOTECHNIKA ZRT. * TÉGLÁS HAJDU HAJDÚSÁGI IPARI ZRT. * TÉGLÁS HAJDÚ VOLÁN ZRT. * DEBRECEN HAJDÚ GABONA ZRT. * DEBRECEN HÉLIKER ZRT. * DEBRECEN HUNÉP UNIVERSAL ZRT. * DEBRECEN HUNGAROSPA ZRT. * HAJDÚSZOBOSZLÓ 2

3 HAJDÚ-BIHAR MEGYE KIEMELT VÁLLALKOZÁSAI ÉVBEN, betűrendben ISO FRUIT KFT. * DEBRECEN J UND J KFT. * DEBRECEN KABAI TÁP ZRT. * KABA KASZ-COOP DERECSKE ZRT. * DERECSKE KELETMAGYARORSZÁGI BAROMFI SZÖVETKEZET * DEBRECEN KEVIÉP KFT. * DEBRECEN KITE ZRT. * NÁDUDVAR KÖNIG-TRADE KFT. * BALMAZÚJVÁROS LAC-HÚS KFT. * HAJDÚNÁNÁS LÉTA-COOP KFT. * LÉTAVÉRTES MAGYAR JÁRMŰTECHNIKAI ZRT. * DEBRECEN MÁV DEBRECENI JÁRMŰJAVITÓ KFT. * DEBRECEN MEDICOR KÉZIMŰSZER ZRT. * DEBRECEN NAGISZ ZRT. * NÁDUDVAR NAGYHEGYESI TAKARMÁNY KFT. * NAGYHEGYES NATIONAL INSTRUMENTS EUROPE KFT. * DEBRECEN PARTIUM '70 ZRT. * DEBRECEN PENTAFROST KFT. * DEBRECEN PIPELIFE HUNGARIA KFT. * DEBRECEN POSTAAUTÓ TISZA ZRT. * DEBRECEN PRIMA ENTEN KFT. * VÁMOSPÉRCS REMETE 96 KFT. * BAKONSZEG STOCK '94 ZRT. * NÁDUDVAR SZÁMITÓGÉPHÁZ KFT. * DEBRECEN TEDEJ ZRT. * HAJDÚNÁNÁS-TEDEJ TEVA ZRT. * DEBRECEN TIGÁZ ZRT. * HAJDÚSZOBOSZLÓ TIGÁZ-DSO KFT. * HAJDÚSZOBOSZLÓ TISZÁNTÚLI VÁGÓSERTÉS KFT. * DEBRECEN TRANS-SPED KFT. * DEBRECEN TRANZIT-KER ZRT. * DEBRECEN TÜZÉPKER KFT. * DEBRECEN UD STAHL RECYCLING KFT. * HAJDÚHADHÁZ 31 TÁRSAS VÁLLALKOZÁS NEM JÁRULT HOZZÁ A NYILVÁNOSSÁGHOZ. 3

4 TARTALOMJEGYZÉK I. Az Észak-alföldi Régió bemutatása 5. oldal 1. Adóalanyi kör 5. oldal 2. Adóbevételek 6. oldal II. Az adóalanyi kör alakulása Hajdú-Bihar megyében 7. oldal III. Hajdú-Bihar megye adóbevételének, és a TOP 100 vállalkozás adóbefizetéseinek alakulása 11. oldal IV. A Hajdú-Bihar megyei társas vállalkozások teljesítményei 13. oldal 1. Értékesítés nettó árbevétele 14. oldal 2. Vállalkozási eredmények 16. oldal 3. A foglalkoztatottak számának és jövedelmének alakulása 19. oldal 4. Mérlegadatok alakulása 21. oldal 5. Hozzáadott érték 24. oldal V. A TOP 100 vállalkozás adatainak elemzése 25. oldal 1. Módszertan 25. oldal 2. Kistérségenkénti megoszlás 26. oldal 3. Cserélődések, pozícióváltások a TOP 100-ban 27. oldal 4. Gazdasági mutatók elemzése 29. oldal - Értékesítés nettó árbevétele 29. oldal - Exportárbevétel 33. oldal - Adózás előtti eredmény 34. oldal - Üzemi (üzleti) eredmény 36. oldal - Foglalkoztatottak száma 36. oldal - Mérlegfőösszeg 40. oldal - Saját tőke 41. oldal - Hozzáadott érték 43. oldal 5. TOP 100 vállalkozás adatai 44. oldal A 100 legnagyobb vállalkozás 45. oldal 4

5 I. AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ BEMUTATÁSA Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Észak-alföldi Regionális Igazgatósága Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Jász- Nagykun-Szolnok megyék adóhatósági tevékenységét látja el. 1. ADÓALANYI KÖR Az Észak-alföldi Régióban év végén adószámmal rendelkező, működő adóalanyt tartottunk nyilván, 5 %-kal többet a év véginél. A társas vállalkozások illetve az egyéni vállalkozók száma 1-1 %-kal csökkent, az adószámos magánszemélyek száma 35 %-kal emelkedett, az őstermelők regisztrációs kötelezettségéből következően évben társas vállalkozás kezdte, és szüntette meg tevékenységét. Az egyéni vállalkozók közül en váltottak, és an adtak vissza vállalkozói igazolványt. Az adózói kör 38 %-át társas vállalkozások, 40 %-át egyéni vállalkozók, 22 %-át adószámos magánszemélyek alkották REGIS ZTRÁLT ADÓALANYOK S ZÁMA (darab, fő) társas vállalkozás egyéni vállalkozó adószámos magánszemély A társas vállalkozások 38 %-át a jogi személyiségű vállalkozások teszik ki, melyek meghatározó része korlátolt felelősségű társaság, számuk 19 ezer feletti. A jogi személyiség nélküli vállalkozások az összes társas vállalkozás 42 %-át alkotják. Ezen a kategórián belül a betéti társaságok száma emelkedik ki, melyekből a régióban több mint 19 ezer működik. A non-profit szervezetek 18 %-os, a költségvetési szervezetek 2 %-os részaránnyal szerepelnek az adóalanyok között. 5

6 TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK GAZDÁLKODÁSI FORMA SZERINTI ÖSSZETÉTELE ÉVBEN korlátolt felelősségű társaságok Összesen db egyéb jogi személyiségű vállalkozások betéti társaságok non-profit szervezetek költségvetési szervezetek egyéb nem jogi személyiségű vállalkozások ADÓBEVÉTELEK Az Észak-alföldi Régió adózói a kiemelt adóés járuléknemekben együttesen 553,3 milliárd Ft befizetést teljesítettek évben, és ezzel a központi költségvetés bevételeinek 6 %-ához járultak hozzá. A befizetések legnagyobb része, közel fele társadalombiztosítási járulék és egészségügyi hozzájárulás befizetéséből származott. Az általános forgalmi adó a bevételek egynegyedét, a személyi jövedelemadó több mint egyötödét tette ki. KIEMELT ADÓNEMEK BRUTTÓ BEVÉTELE (milliárd Ft) ,0 258, ,5 139,2 108,3 128, ,0 27,2 0 Társasági adó Általános forgalmi adó Személyi jövedelemadó Társadalombiztosítási járulék évben az adózók felé 111 milliárd Ft kiutalást teljesítettünk, ennek meghatározó részét, 92,3 milliárd Ft-ot az általános forgalmi adónemben. A kiemelt adónemek együttes nettó bevétele 442,3 milliárd Ft volt, 17 %-kal több az egy évvel korábbi 377,1 milliárd Ft-nál. 6

7 KIEMELT ADÓNEMEK NETTÓ BEVÉTELE (milliárd Ft) 224,0 258, ,3 114, ,0 32,8 22,0 46,9 0 Társasági adó Általános forgalmi adó Személyi jövedelemadó Társadalombiztosítási járulék A személyi jövedelemadó évi nettó bevétele 14 %-kal növekedett a bázis évhez viszonyítva, összege meghaladta a 114 milliárd Ft-ot. A társadalombiztosítási járulékok és egészségügyi hozzájárulás bevételei 16 %-kal emelkedtek, közel 259 milliárd Ft-ra. Az általános forgalmi adó nettó bevétele a bázis évi 32,8 milliárd Ft-ról 46,9 milliárd Ftra emelkedett, a befizetések 18 %-os, és a kiutalások 8 %-os növekedéséből következően. A társasági adóbevétel a két év között 10 %- kal növekedett, évi összege 22 milliárd Ft volt. II. AZ ADÓALANYI KÖR ALAKULÁSA HAJDÚ-BIHAR MEGYÉBEN év végén a megyében adószámmal rendelkező adózó működött, mal több mint év végén. A társas vállalkozások száma 414-gyel nőtt, az egyéni vállalkozóké 52-vel csökkent. Az adószámos magánszemélyek fős növekedése 12 %- os dinamikának felelt meg, az őstermelők regisztrációs kötelezettségéből adódóan. Az adóalanyok 41 %-a társas vállalkozás, 38 %-a egyéni vállalkozó, 21 %-a adószámos magánszemély volt év végén REGIS ZTRÁLT ADÓALANYOK S ZÁMA (darab, fő) társas vállalkozás egyéni vállalkozó adószámos magánszemély 7

8 A társas vállalkozások gazdálkodási forma szerinti összetétele év végén a társas vállalkozások 42 %-át a jogi személyiség nélküli, 40 %-át a jogi személyiségű vállalkozások tették ki. A nonprofit szervezetek az adózói kör 17 %-át, a költségvetési szervezetek 1 %-át alkották. A jogi személyiségű vállalkozások és a nonprofit szervezetek száma emelkedett, a jogi személyiség nélkülieké és a költségvetési szervezeteké csökkent évben. A jogi személyiségű vállalkozások 8 %-os növekedése mögött a korlátolt felelősségű társaságok 649 darabos növekedése, és az egyéb jogi személyiségű vállalkozások 37 darabos csökkenése áll. A non-profit szervezetek száma 1 %-kal emelkedett, 30-cal haladta meg a évit. A jogi személyiség nélküli vállalkozások száma 2 %-kal kevesebb a bázis évinél, ezen belül a betéti társaságok 263-mal csökkentek, az egyéb jogi személyiség nélküli vállalkozások között 49-cel többen vannak. A költségvetési szervezetek száma 6 %-kal, 14 szervezettel kevesebb a évinél. A korlátolt felelősségű és a betéti társaságok ellentétes irányú változásából következően év végén a korlátolt felelősségű társaságok száma meghaladta a betéti társaságokét, évben ez fordítva volt. TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK GAZDÁLKODÁSI FORMA SZERINTI ÖSSZETÉTELE ÉVBEN korlátolt felelősségű társaságok Összesen db egyéb jogi személyiségű vállalkozások 618 nonprofit szervezetek költségvetési szervezetek 226 betéti társaságok egyéb nem jogi személyiségű vállalkozások Ágazatonkénti megoszlás Nemzetgazdasági ágazatonként tekintve a megyei társas vállalkozások több mint fele szolgáltatási tevékenységet végez. Az egyéni vállalkozók körében szintén a szolgáltatók aránya emelkedik ki. A társas vállalkozások közül közel 12 ezer, az egyéni vállalkozók közül közel 10 ezer működik a szolgáltatási ágazatban. Ebben a szektorban meghatározó az ingatlan ügyletekkel, gazdasági szolgáltatásokkal foglalkozók aránya, 36 %-os részesedéssel. A szolgáltatást követően a kereskedelembe tartozik a legtöbb vállalkozás, a társas vállalkozások közül 4.321, az egyéni vállalkozók közül fő. A társas vállalkozások körében több feldolgozó-ipari és kevesebb építőipari vállalkozás van, mint az egyéni vállalkozóknál. Legkevesebben a bányászatban illetve a villamosenergia-iparban érdekeltek. 8

9 MŰKÖDŐ VÁLLALKOZÁSOK NEMZETGAZDASÁGI ÁGAZATONKÉNTI ÖSSZETÉTELE ÉVBEN (darab, fő) társas vállalkozások egyéni vállalkozók % 20% 40% 60% 80% 100% mezőgazdaság bányászat feldolgozó ipar villamosenergia-ipar építőipar kereskedelem vendéglátás szállítás szolgáltatás Adózási forma szerinti összetétel A társas vállalkozások illetve egyéni vállalkozók nagyobb része, több mint 90 %-a a társasági adó, illetve a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozik. Az egyszerűsített vállalkozói adó törvény hatálya alá adózó tartozott év végén, a társas vállalkozások 8 %-a és az egyéni vállalkozók 10 %-a. Az egyszerűsített vállalkozói adó szerint adózók nagyobb része egyéni vállalkozó, számuk fő, a társas vállalkozások közül választotta ezt az adózási formát. MŰKÖ DŐ ADÓ ZÓ K SZÁMÁNAK ADÓZÁSI FORMA SZERINTI ALAKULÁSA ÉVBEN (darab, fő) társas vállalkozások egyéni vállalkozók egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozók személyi jövedelemadó hatálya alá tartozók társasági adó hatálya alá tartozók Kistérségenkénti összetétel Hajdú-Bihar megyében kilenc statisztikai kistérség van, a megyei vállalkozások többsége a debreceni kistérségben végzi tevékenységét. A társas vállalkozások több mint fele, az egyéni vállalkozók közel fele a megyeszékhelyen vagy annak közelében működik. Második legnagyobb vállalkozási számú kistérség a hajdúböszörményi. A berettyóújfalui, hajdúszoboszlói, hajdúhadházi 9

10 és püspökladányi kistérségekben a vállalkozások 5-8 %-a működik. A derecske-létavértesi és a balmazújvárosi kistérségekben a társas és egyéni vállalkozók száma kevesebb az előbbieknél. Legkevesebben a polgári kistérségben folytatnak gazdasági tevékenységet. TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA KISTÉRSÉGENKÉNT EGYÉNI VÁLLALKOZÓK SZÁMA KISTÉRSÉGENKÉNT Debrecen Hajdúböszörmény Berettyóújfalu Hajdúszoboszló Hajdúhadház Püspökladány Derecske-Létavértes Balmazújváros Polgár Hajdú-Bihar megyében 1000 lakosra 76,4 vállalkozás jut. Ezek kistérségenkénti alakulása eltérő. A debreceni kistérségben ezer lakosra 112,6 vállalkozás esik, ami a megyei átlag 1,5- szerese. Második legkedvezőbb arány 76,8 a hajdúszoboszlói kistérségben van. A debrecenit követően a hajdúböszörményi kistérségben van a legtöbb társas és egyéni vállalkozás, de az 1000 lakosra jutó vállalkozási szám szerint a kistérség csak a harmadik helyen áll. Negyedik legtöbb 1000 lakosra jutó vállalkozás a berettyóújfalui kistérségben van 55,5. A rangsor második felében a balmazújvárosi, püspökladányi, derecske-létavértesi és polgári eredmények vannak. Az 1000 lakosra jutó vállalkozás száma itt 52,4 és 49,2 között van. Az 1000 lakosra jutó vállalkozás száma a hajdúhadházi térségben a legkevesebb 43,7, alig több, mint a legnagyobb debreceni kistérség esetén fennálló 112,6 harmada LAKOSRA JUTÓ VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁNAK KIS TÉRS ÉGENKÉNTI ALAKULÁS A Megye összesen 39,6 36,7 76,4 Debrecen 67,0 45,6 112,6 Hajdúböszörmény 24,4 36,9 61,3 Berettyóújfalu 23,8 31,7 55,5 Hajdúszoboszló 36,3 40,5 76,8 Hajdúhadház 18,7 25,0 43,7 Püspökladány 21,9 28,9 50,8 Derecske Létavértes 20,5 30,2 50,7 Balmazújváros 22,3 30,1 52,4 Polgár 20,9 28,3 49, társas vállalkozások egyéni vállalkozók 10

11 A debreceni kistérségben a lakosságszámhoz viszonyított társas vállalkozások száma meghaladta az egyéni vállalkozók számát. A további nyolc kistérségben 1000 lakosra vetítve több egyéni vállalkozó tevékenykedett, mint társas vállalkozás. A legnagyobb eltérés e tekintetben a hajdúböszörményi kistérségnél figyelhető meg, ahol 1000 lakosra 24,4 társas vállalkozás és 36,9 egyéni vállalkozó jut. A legegyenletesebb megoszlás a hajdúszoboszlói kistérségben van. III. HAJDÚ-BIHAR MEGYE ADÓBEVÉTELÉNEK, ÉS A TOP 100 VÁLLALKOZÁS ADÓBEFIZETÉSEINEK ALAKULÁSA Hajdú-Bihar megye adózói évben 234,2 milliárd Ft befizetést teljesítettek és 45,4 milliárd Ft kiutalásban részesültek a kiemelt adó- és járuléknemekből. A megye nettó adóbevétele 188,8 milliárd Ft volt. A nettó bevételek több mint felét a társadalombiztosítási járulékok, 27 %-át a személyi jövedelemadó bevételek tették ki. Az általános forgalmi adó kisebb részesedését a kiutalások okozták. A megyei adózók 37,6 milliárd Ft általános forgalmi adó kiutalásban részesültek évben, és 63 milliárd Ft befizetést teljesítettek az adónemre. A társasági adó aránya 5 %-ra tehető a bevételeken belül NETTÓ ADÓBEVÉTELEK ALAKULÁSA (milliárd Ft) 92,3 104, ,7 50, ,1 8,4 8,7 25,4 Társasági adó Személyi jövedelemadó Általános forgalmi adó Társadalombiztosítási járulék A megye 100 legjelentősebb vállalkozása a megyei nettó adóbevétel 23,1 %-ához járult hozzá, együttesen millió Ft-tal. Befizetéseik összege a megyei átlaggal közel azonos ütemben, 15 %-kal emelkedett évhez viszonyítva. 11

12 Nettó adóbevétel Hajdú-Bihar megye TOP 100 vállalkozás Részarány (TOP 100/megye) Változás millió Ft millió Ft % , ,0 23,2% 23,1% - - Az adóbevételek jelentős része a társas vállalkozások befizetéseiből származik, melyek évben a társadalombiztosítási járulék és személyi jövedelemadó bevételek több mint 60 %-ához járultak hozzá. A társas vállalkozások befizetésein belül meghatározó a TOP 100 kör pénzügyi teljesítése, % közötti. A 100 legjelentősebb vállalkozás személyi jövedelemadó befizetése millió Ft volt, a megye személyi jövedelemadó bevételének 29 %-át tette ki. A Százak társadalombiztosítási járulék befizetése millió Ft volt, a megyei bevétel 23 %-a. A TOP 100 vállalkozások évi társadalombiztosítási járulék befizetése a megyei átlagot meghaladó mértékben emelkedett a bázis évhez képest, de a növekedés üteme kisebb volt a teljes társas vállalkozási körnél tapasztalhatónál. A személyi jövedelemadó esetében a megyei átlagtól és a teljes társas vállalkozási körtől is kisebb volt a TOP 100 kör befizetéseinek növekedési üteme. A megye társadalombiztosítási járulék bevétele évben 13 %-kal emelkedett a évihez viszonyítva, a kiemelt vállalkozások befizetései 16 %-kal növekedtek. A személyi jövedelemadó bevételek megyei szinten 13 %-kal, a TOP 100 körben 12 %-kal emelkedtek. SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JÁRULÉK BEFIZETÉSEK ALAKULÁSA (millió Ft) Személyi jövedelemadó Tb járulék + EHO TOP 100 Társas vállalkozások Megye 12

13 A TOP 100 vállalkozások évben millió Ft általános forgalmi adó befizetést teljesítettek és millió Ft kiutalásban részesültek. Ezzel az általános forgalmi adó megyei bruttó bevételének 34 %-ához járultak hozzá, és a kiutalások 51 %-a feléjük irányult. Hajdú-Bihar megyében évben az általános forgalmi adó befizetések 21 %-kal, a kiutalások 11 %-kal emelkedtek évhez viszonyítva. Az adónem nettó bevétele millió Ft volt, a bázis évi millió Ft-tal szemben. A TOP 100 körben a befizetések és a kiutalások is a megyei átlagot meghaladó ütemben növekedtek a bázis évhez képest. A kiemelt adózók befizetései 34 %-kal haladták meg a évit, kiutalásaik összege 29 %-kal növekedett ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ BEFIZETÉSEK ÉS KIUTALÁSOK ALAKULÁSA (millió Ft) Megye Társas vállalkozások TOP 100 Befizetés Kiutalás A társasági adó bevétel összege évben megyei szinten millió Ft volt, 3 %-kal több a évinél. A 100 legnagyobb vállalkozás társasági adó befizetése millió Ft-ot tett ki, 6 %-kal csökkent a bázis évihez képest. A TOP 100 kör a megyei társasági adó bevétel 32 %-ához járult hozzá. IV. A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK TELJESÍTMÉNYEI Ezen kiadvány készítésekor a megyei székhellyel rendelkező vállalkozások adatait összegeztük, beleértve azon gazdálkodókat is, akik illetékességük szerint az APEH Kiemelt Adózók Igazgatóságához tartoznak. A társas vállalkozások közül a költségvetési szervezetek nem alanyai a társasági adónak, kivéve a felsőoktatási intézményeket. A vállalkozási tevékenységet nem folytató nonprofit szervezetek (alapítványok, közalapítványok, társadalmi szervezetek, köztestületek, lakásszövetkezetek, egyházak) nem kötelezettek társasági adóbevallás benyújtására annak ellenére, hogy alanyai a társasági adó törvénynek. Ezek az adózók bevallást helyettesítő nyomtatványon egyszerűsített nyilatkozatot tehetnek. Elemzésünk darab hibátlan társasági adóbevallás adatainak összegzéséből készült. 13

14 1. ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE A Hajdú-Bihar megyei társas vállalkozások évben együttesen 2.167,4 milliárd Ft nettó árbevételt realizáltak, 4,1 %-kal többet a bázis évinél. A megyei árbevétel 84,4 %-a belföldi értékesítésből származott, az export aránya 15,6 %-nak felelt meg. A belföldi értékesítés évi folyóáron mért összege milliárd Ft, növekedési dinamikája 3 % a bázis évről a tárgyévre. Az exportértékesítés ettől jóval nagyobb ütemben, 10,3 %-kal emelkedett, évi összege 337,5 milliárd Ft volt. ÉRTÉKESÍTÉS ALAKULÁSA (millió Ft) Export Belföldi A vállalkozási tevékenységből származó árbevétel növekedése nemzetgazdasági ágazatonként változó képet mutat. A három meghatározó szektor a kereskedelem, a feldolgozóipar és a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás, együttes nettó árbevételük a megye árbevételének 77,2 %-át tette ki. Összegét tekintve a kereskedelem árbevétele áll az első helyen, a megye nettó árbevételének 33,7 %-át adja, értékesítése évben 10,5 %-kal emelkedett a bázis évhez viszonyítva. NETTÓ ÁRBEVÉTEL ALAKULÁS A NEMZETGAZDAS ÁGI ÁGAZATONKÉNT ( milliárd Ft) ,1 661,9 525,8 731, ,8 416, ,7 1,4 155,2 137,4 128,6 127,2 49,8 16,1 0,9 53,6 18,5 165,0 Mezőgazdaság Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia-ipar Építőipar Kereskedelem Vendéglát ás Szállítás Szolgáltatás 14

15 Legdinamikusabban, 20,1 %-kal a szolgáltatás árbevétele nőtt évben, melyet a mezőgazdaság 18,4 %-os növekedési üteme követett. A vendéglátás árbevétele 14,2 %-kal, a villamosenergia-iparé 13,5 %-kal emelkedett a bázis évről a tárgyévre. A szállításraktározás árbevétele 7,5 %-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A többi ágazatban a évi értékesítés elmaradt a évitől. A feldolgozóipar nettó árbevétele 10,1 %-kal, az építőiparé 18 %-kal, a bányászaté 35,3 %-kal csökkent. A feldolgozó-iparon belül az élelmiszeripar és a vegyi-, gumiipar szerepe a meghatározó, a két iparág a teljes feldolgozó-ipari árbevétel 32 %-ához illetve 27 %-ához járult hozzá. A belföldi értékesítésből a kereskedelem részesedése nagyobb, mint a teljes értékesítésből, mivel a feldolgozóipar értékesítésének jelentős része külföldre irányul. A megyei belföldi értékesítés 36,2 %-át a kereskedelmi vállalkozások, 22,7 %-át a villamosenergia-iparban érdekelt cégek bonyolították, a feldolgozóipar részesedése 15,5 %-os volt. Legdinamikusabb belföldi árbevétel növekedése a szolgáltató vállalkozásoknak volt 17,5 %-kal, melyet a mezőgazdasági vállalkozások 15,5 %-os növekedése követett. Az építőipari vállalkozások árbevételének 96 %-át a belföldi értékesítés árbevétele tette ki, mely 30 milliárd Ft-tal maradt el a évitől. A feldolgozóipar belföldi értékesítése 17 %-kal, 59 milliárd Ft-tal volt kevesebb a bázis évinél. A kereskedelemben 8 %-os, a villamosenergia-iparban 13 %-os volt a növekedés. 720 BELFÖLDI ÁRBEVÉTEL ALAKULÁSA NEMZETGAZDASÁGI ÁGAZATONKÉNT (milliárd Ft) 613,3 662, ,3 366,8 283,1 416, ,7 1,4 151,8 16,3 44,1 134,8 122,1 0,9 121,9 Mezőgazdaság Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia-ipar Építőipar Kereskedelem Vendéglátás Szállítás Szolgáltatás 18,4 46,6 158,4 Exportárbevétel Exportértékesítés alatt a Magyar Köztársaság államhatárán kívülre történő értékesítést és szolgáltatásnyújtást értjük, mivel a társasági adóbevallás az exportértékesítés során - a hatályos számviteli törvénnyel összhangban - nem különíti el az EU közösségen belülre és a harmadik országba történő értékesítést. 15

16 Az exportértékesítés szempontjából kiemelkedő részesedésű ágazat a feldolgozóipar, mely a megye exportjának 71,9 %-át bonyolítja. A kereskedelem a megyei export 20,5 %-ához járult hozzá. A évi árbevétel és export alakulása a feldolgozóiparban Feldolgozóipar Export Megoszlás Árbevétel Megoszlás Export aránya millió Ft % millió Ft % % Élelmiszeripar , ,7 21,5 Textil-, bőripar , ,3 41,2 Vegyi-, gumiipar , ,0 65,4 Fa-, papíripar , ,3 10,6 Gépgyártás , ,9 65,8 Egyéb iparágak , ,8 59,4 Összesen , ,0 46,2 A feldolgozó-iparon belüli az egyes iparágak közül legnagyobb exportja a vegyi-, gumiiparnak volt, a feldolgozó-ipari export 38 %-a ebből az iparágból került ki. Legnagyobb exportaránya a gépgyártást végzőknek volt, évi értékesítésük 65,8 %-a külföldre irányult. A vegyi-, gumiipar exportaránya szintén kimagasló 65,4 %-kal. A textil-, és bőripari cégek értékesítésének 41,2 %-a országhatáron túlra történt. 2. VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNYEK ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY A Hajdú-Bihar megyében működő társas vállalkozások évi adózás előtti eredménye 216,4 milliárd Ft-ra, a bázis évi több mint, kétszeresére emelkedett. Az eredménynövekedés a rendkívüli eredmény kimagasló pozitív irányú változásából adódott. Az adózás előtti eredmény összetevői Az adózás előtti eredmény meghatározó eleme az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye. A pénzügyi és a rendkívüli eredmény súlya lényegesen kisebb, ahogyan az a évi megyei eredményből is látható évben ez megváltozott, a rendkívüli eredmény összege az üzemi eredmény összege felé emelkedett. 16

17 ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY ALAKULÁSA (millió Ft) Üzemi eredmény Pénzügyi eredmény Rendkívüli eredmény A két év közötti 101 milliárd Ft-os rendkívüli eredménynövekedés teljes egészében egy gazdálkodóhoz köthető. A cég kimagasló eredménynövekedése gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyainak létesítő okirat szerinti értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözetéből képződött. Tőle elvonatkoztatva a többi vállalkozás együttes rendkívüli eredménye csökkent, 2 milliárd Fttal volt kevesebb a bázis évinél. A pénzügyi eredmény dinamikusan, több mint, másfélszeresére emelkedett évben, összege 7,4 milliárd Ft-tal haladta meg a évit. Ebben az eredménykategóriában is volt egy kiemelkedő egy gazdálkodóhoz köthető 10 milliárd Ft-os növekedés. Ettől függetlenül a megye többi gazdálkodójánál a pénzügyi eredmény csökkent évben, együttesen 2,6 milliárd Ft-tal maradt el a bázis évitől. Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye évben 9,2 %-kal emelkedett, 90,3 milliárd Ft-ra, a bázis évi 82,7 milliárd Ft-ról. Adózás előtti eredmény nemzetgazdasági ágazatonkénti alakulása A nemzetgazdasági ágazatokat tekintve legmagasabb adózás előtti eredményt a villamosenergia-ipari ágazat produkált, a megye adózás előtti eredményének 60,4 %-hoz járult hozzá. Az ágazat bázis évi 5,3 milliárd Ft-os vesztesége a tárgyévben 130,9 milliárd Ft nyereségre változott, mivel a kiemelkedő rendkívüli eredményt kimutató gazdálkodó a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ágazatban működik. Tőle elvonatkoztatva a villamosenergia-ipar évi adózás előtti eredménye 7,4 milliárd Ft volt. Eredménynövekedést a villamosenergia-iparon túl a mezőgazdasági tevékenységet végző illetve szolgáltatást nyújtó vállalkozások értek el évben. A mezőgazdaság adózás előtti eredménye 8,7 %-kal, a szolgáltatásé 3,4 %- kal haladta meg a évit. A többi ágazatban a vállalkozások együttes adózás előtti eredménye elmaradt a bázis évitől. A feldolgozóipar adózás előtti eredménye 26,8 %-kal csökkent. A legnagyobb negatív irányú változás az építőiparban volt tapasztalható, ahol az adózás előtti eredmény a bázis évi kevesebb mint felére csökkent, a nyereség csökkenése és a veszteség emelkedése következtében. A vendéglátás és a szállítás adózás előtti eredménye nagymértékben csökkent, 42 %- kal, illetve 39 %-kal volt kevesebb a bázis évitől. Legkisebb mértékű, 4 %-os eredménycsökkenés a kereskedelem ágazatban volt. 17

18 A nyereség összege a mezőgazdaságban, kereskedelemben, szolgáltatásban illetve a villamosenergia-iparban emelkedett évben, a többi ágazatban elmaradt a bázis évitől. A veszteség összege a villamosenergiaipar kivételével valamennyi ágazatban emelkedett. Adózás előtti eredmény alakulása nemzetgazdasági ágazatonként Ágazat megnevezése Adózás előtti eredmény Nyereség Veszteség Változás Változás Változás millió Ft % millió Ft % millió Ft % Mezőgazdaság , , ,5 Bányászat , , ,0 Feldolgozóipar , , ,1 Villamosenergia-ipar , ,1 Építőipar , , ,2 Kereskedelem , , ,4 Vendéglátás , , ,9 Szállítás , , ,7 Szolgáltatás , , ,7 Összesen , , ,1 A feldolgozóipar adózás előtti eredményének jelentős részét a vegyi-, gumiipari vállalkozások hozták, melyek az előző évhez hasonlóan kiemelkedő, 45,4 milliárd Ft-os adózás előtti eredményt értek el, 6,8 %-kal többet a bázis évinél. Veszteségük együttes összege minimális volt a nyereséghez viszonyítva. Kedvező változás volt a fa-, papíriparban. Az iparág évben pozitív eredményt ért el a bázis évi negatív eredménnyel szemben, nyeresége legnagyobb ütemben emelkedett, vesztesége legnagyobb mértékben csökkent. A gépgyártásban és az élelmiszeriparban viszont a bázis évi pozitív adózás előtti eredmény negatívra változott évben. Az élelmiszeripar nyeresége számottevően, a bázis évi közel ötödére csökkent évben, a gépiparban a veszteség több mint, négyszeresére emelkedett. A textil- és bőripar adózás előtti eredménye nagyságrendjében elmarad a többi iparágétól, a tárgyévben és a bázis évben egyaránt pozitív eredménye volt. Adózás előtti eredmény alakulása a feldolgozóiparban Feldolgozóipar Adózás előtti eredmény Nyereség Veszteség Változás Változás Változás millió Ft % millió Ft % millió Ft % Élelmiszeripar , ,2 Textil-, bőripar , , ,3 Vegyi-, gumiipar , , ,6 Fa-, papíripar , ,2 Gépgyártás , ,0 Egyéb iparágak , , ,0 Összesen , , ,1 18

19 3. A FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMÁNAK ÉS JÖVEDELMÉNEK ALAKULÁSA FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA Hajdú-Bihar megyében a társasági adó bevallást benyújtó vállalkozás 85 %-a foglalkoztatott alkalmazottat évben. A foglalkoztatónak együttesen fő munkavállalója volt, fővel több, mint az előző évben. A foglalkoztatók száma 133-mal növekedett, egy vállalkozás átlagosan 8,5 főt foglalkoztatott. Foglalkoztatottak és foglalkoztatók számának ágazatonkénti alakulása Hajdú-Bihar megyében Ágazat megnevezése Foglalkoztatottak száma Foglalkoztatók száma Átlaglétszám Változás Változás Változás fő % fő % fő fő % Mezőgazdaság , ,0 14,2 14,8 0,6 104,2 Bányászat , ,0 12,6 13,2 0,6 104,8 Feldolgozóipar , ,4 23,5 23,4-0,1 99,6 Villamosenergia-ipar , ,1 146,2 115,7-30,5 79,1 Építőipar , ,2 6,1 5,7-0,4 93,4 Kereskedelem , ,3 5,7 5,9 0,2 103,5 Vendéglátás , ,0 6,1 6,2 0,1 101,6 Szállítás, raktározás , ,7 9,7 9,9 0,2 102,1 Szolgáltatás , ,3 4,7 5,1 0,4 108,5 Összesen , ,2 8,5 8,5 0,0 100,0 A foglalkoztatottak számának megyei szintű növekedése ellenére több ágazatban is csökkenés volt tapasztalható, melynek következtében az ágazati létszám arányok kis mértékben változtak az előző évhez képest. A legnagyobb foglalkoztató ágazat fő alkalmazásával továbbra is a feldolgozóipar, de dolgozóik száma közel 600 fővel csökkent évben. A feldolgozóipar a megyei munkavállalók 30,3 %-át foglalkoztatta a bázis évi 31,3 %-kal szemben. A szolgáltatás a megyei munkavállalók 20,3 %-át, a kereskedelem 20,4 %-át alkalmazta. A kereskedelemben a dolgozók száma közel 600 fővel főre emelkedett, így a második legnagyobb foglalkoztató ágazat. A szolgáltatásban az alkalmazottak száma fő, 2067 fővel több a évinél. A szolgáltatási ágazatban a foglalkoztatók száma is dinamikusan, 158-cal emelkedett, átlagosan 5,1 főt alkalmaztak a bázis évi 4,7 fővel szemben. Az agrárágazatban a munkavállalók 8,5 %-a dolgozott, 43 fővel kevesebben, mint egy évvel korábban. Csökkenés volt a foglalkoztatóknál is, számuk 29-cel kevesebb a bázis évinél évben 553 foglalkoztató munkalehetőséget biztosított a mezőgazdaságban. Az átlagos foglalkoztatott létszám a villamosenergia-ipari cégeknél a legmagasabb 115,7 fő, azonban a vállalkozások kis száma miatt a megyei alkalmazottak mindössze 4,2 %-át foglalkoztatták. Az ágazatban tovább folytatódott a évben tapasztalt létszámleépítés, de míg évben 150-nel csökkentették munkahelyeik számát, addig évben 777 fős csökkentést hajtottak végre. Az egy vállalkozásra jutó létszám 116 főre csökkent a bázis évi 146 főről az ágazatban. 19

20 A szállítási ágazatban dolgozók száma évben 185 fővel, 4,1 %-kal emelkedett. A foglalkoztató társaságok száma 1,7 %-kal haladta meg az előző évit, átlagosan 10 főt alkalmaztak. Az építőiparban a bázis évivel közel azonos számú, 1302 vállalkozás együttesen 7463 főt foglalkoztatott, 419 fővel kevesebbet, mint évben. Az ágazatban az átlagos foglalkoztatottak száma 5,7 főre csökkent a bázis évi 6,1 főről. FOGLALKOZTATÓK ÉS FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMÁNAK ÁGAZATONKÉNTI ÖS S ZETÉTELE ÉVBEN (% ) Foglalkoztatottak 8,5 0,2 30,3 7,8 20,4 4,9 4,2 3,4 20,3 Foglalkoztató vállalkozások 4,9 11,0 0,1 0,3 11,4 29,4 4,2 4,7 34,0 0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 100,0 Mezőgazd. Bányászat Feldolgozóipar Vill.energia-ipar Építőipar Kereskedelem Vendéglát ás Szállít ás Szolgáltat ás A foglalkoztató vállalkozások és a foglalkoztatott létszám ágazati megoszlását tekintve megállapítható, hogy a foglalkoztatók több mint egyharmadát kitevő szolgáltatást végző cégek a foglalkoztatottak ötödrészét alkalmazták. Az általuk foglalkoztatott átlagos létszám a legalacsonyabb az ágazatok közül, 5,1 fő. A foglalkoztatók 29,4 %-a kereskedelmi tevékenységet folytat, és az összes alkalmazott egyötödét foglalkoztatja, átlagosan 6 fővel működnek. Feldolgozó-ipari tevékenységet a foglalkoztató vállalkozások 11 %-a folytat, 23,4 fő átlagos létszámmal, ezáltal az összes alkalmazott 30,3 %-ának biztosítanak munkalehetőséget. A foglalkoztatók 11,4 %-a az építőipari ágazatba tartozik, bár tevékenységük munkaigényes, mégis csak a munkavállalók 7,8 %-át alkalmazták. Mezőgazdasági tevékenységet a munkaadók 4,9 %-a végez, átlagosan 14,8 fővel, így az összes alkalmazott 8,5 %-a dolgozik ebben az ágazatban. A vendéglátásban a vállalkozások 4,7 %-a tevékenykedik, a munkavállalók 3,4 %-át foglalkoztatják, átlagosan 6,2 fővel működnek. A foglalkoztatók és az alkalmazottak számán belül közel azonos részesedéssel szerepel a szállítás és a bányászat. 20

21 BÉRKÖLTSÉG, ÁTLAGBÉR Hajdú-Bihar megye társas vállalkozásai évben 139,9 milliárd Ft bérköltséget számoltak el, 8,3 %-kal többet, mint évben. A foglalkoztatottak számának 1,1 %-os emelkedése következtében az éves átlagbér a bértömegtől kisebb mértékben, 7,1 %-kal emelkedett, ezer Ft-ra a bázis évi ezer Ft-ról. A évi havi átlagos bruttó bér 121 ezer Ft volt. Megyei átlagot meghaladóan a feldolgozóiparban, a villamosenergia-iparban és a szállítási ágazatban alkalmazottak kerestek. A évi átlagbér minden ágazatban meghaladta az egy évvel korábbit. EGY FŐRE JUTÓ ÉVES BÉRKÖLTSÉG ALAKULÁSA (ezer Ft) Mezőgazdaság Bány ászat Feldolgozóipar Villamosenergiaipar Építőipar Kereskedelem Vendéglátás Szállítás Szolgáltatás Legmagasabb, ezer Ft-os éves bére a villamosenergia-iparban dolgozóknak volt, bár bérük 4,8 %-os növekedési üteme jelentősen elmaradt a 7,1 %-os megyei átlagos bérnövekedéstől. A feldolgozó-ipari bérek 6,1 %-kal emelkedtek, szintén kisebb ütemben a megyei átlagnál. Az ágazat dolgozói a második legnagyobb éves átlagbérrel, ezer Ft-tal rendelkeztek. Harmadik helyen a szállítási ágazat áll, melynek dolgozói ezer Ft-ot kerestek átlagosan, 13,3 %-kal többet, mint az előző évben. Az egy főre jutó bér legnagyobb mértékben, 17,4 %-kal, a kereskedelemben emelkedett, azonban a dolgozók bére ezzel együtt is a megyei átlag alatt volt. A mezőgazdaságban dolgozók bérjövedelme 13,7 %-kal ezer Ft-ra nőtt, és ezzel megközelítette a megyei átlagos bérjövedelmet. Legkisebb ütemben 3,3 %-kal az építőiparban dolgozók bére emelkedett évben. Legalacsonyabb éves bére a vendéglátásban foglalkoztatottaknak volt 926 ezer Ft-tal. A bányászatban dolgozók bére kevéssel haladta meg a vendéglátásban foglalkoztatottakét. 4. MÉRLEGADATOK ALAKULÁSA A Hajdú-Bihar megyei társas vállalkozások teljes vagyonának értéke 2.432,4 milliárd Ft volt év végén, 404,5 milliárd F-tal, 20 %-kal több a év véginél. A kiemelkedő növekedésben jelentős része volt egy nagy gazdálkodónak, amely tevékenységének egy részét és az ehhez szükséges eszközeit leányvállalatába adta át. Ez az esemény a két cégnél 279,2 milliárd Ft-os vagyonnövekedésben mutatkozott meg. Ettől eltekintve a többi gazdálkodónál 125,3 milliárd Ft-os, 6,5 %-os vagyongyarapodás volt évben. 21

22 ESZKÖZÖK ÖSSZETÉTELE Az eszközállomány 51,6 %-a befektetett, 46,2 %-a forgóeszköz, az aktív időbeli elhatárolások aránya 2,2 %. Az eszközök struktúrája az előző évhez viszonyítva kis mértékben változott a évben alapított, korábban már említett társaság miatt. A befektetett eszközök aránya 3,6 százalékponttal nőtt, és közel ugyanilyen arányban csökkent a forgóeszközök aránya. ESZKÖZÖK ÖSSZETÉTELÉNEK ALAKULÁSA (milliárd Ft) , ,3 597,2 614, ,7 247,6 275, ,8 126,5 159, Immaterális javak Tárgyi eszközök Befektetett eszközök Bef. pénzügyi 36,4 Forgó eszközök k 72,9 130,7 161,0 Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök 42,1 53,0 Aktív időbeli elhatárolás A vagyon több mint egyharmada tárgyi eszközként funkcionált, a évihez hasonlóan együttes értékük 831 milliárd Ft. Második legmagasabb részarányt, az eszközök egynegyedét a követelések képviselik a készletek részaránya 11 %. A vállalkozások év végi pénzállománya 30,3 milliárd Ft-tal 161 milliárd Ft-ra emelkedett, mely így az összes eszköz 6,6 %-ának felel meg. Jelentősen, majd kétszeresére emelkedtek a pénzügyi befektetések, az értékpapírok és a befektetett pénzügyi eszközök együttes értéke. Összegük meghaladta a 370 milliárd Ft-ot, részarányuk 15,2 %-ra növekedett az előző évi 9,7 %-kal szemben. A befektetett eszközökön belül a befektetett pénzügyi eszközök és a tárgyi eszközök kimagasló növekedésében jelentős szerepe volt az említett nagy gazdálkodónak és az általa alapított leányvállalatnak. Egyetlen eszközcsoportban, az immateriális javaknál tapasztalható az állomány csökkenése, az előző év végi 144,8 milliárd Fttal szemben év végén 126,5 milliárd Ft nem anyagi eszközzel rendelkeztek a vállalkozások. 22

23 FORRÁSOK ÖSSZETÉTELE A Hajdú-Bihar megyei társas vállalkozások saját tőkéje év végére 315 milliárd Ft növekedéssel 1.254,4 milliárd Ft-ra emelkedett. A saját tőke 33,5 %-kal, az idegen tőke 8,2 %- kal emelkedett az elmúlt évhez képest, ennek következtében a tőkeerősség 5,3 százalék- ponttal 51,6 %-ra javult. A saját tőkén belül a jegyzett tőke aránya közel 30 %, az előző évi 25,9 %-kal szemben. A tőkeerősség javulása és a jegyzett tőke arányának emelkedése túlnyomó részben az említett leányvállalat nagy összegű alapítóvagyonával függ össze. JEGYZETT TŐKE TULAJDONFORMÁK SZERINTI ÖSSZETÉTELE (milliárd Ft) 250,0 228,0 200,0 150,0 100,0 50,0 0,0 59,0 63,8 5,3 22,1 22,5 4,7 Állami Önkormányzati Belföldi magánszeméy 97,7 51,6 47,8 7,2 5,8 Belföldi társaság Külföldi Egyéb Hajdú-Bihar megyében a legnagyobb tulajdoni részesedéssel 228 milliárd Ft-tal a belföldi társaságok rendelkeznek. Részesedésük a megyei vállalkozásokban 61,2 %-ra emelkedett az előző évi 40,2 %-ról, mely 130,3 milliárd Ft értékű jegyzett tőkeemelést jelentett, ami túlnyomórészt a leányvállalat alapításának köszönhető. A második a tulajdonlási rangsorban a belföldi magánszemélyi tulajdon 17,1 %-kal, majd a külföldi tulajdon 12,8 %-kal. Mindkét tulajdonforma részaránya jelentősen visszaesett az előző évhez képest a belföldi társaságok tulajdonrész arányának nagymértékű emelkedése következtében. A belföldi magánszemélyek 4,8 milliárd Ft-tal növelték tulajdonukat. A külföldi befektetések értéke 3,8 milliárd Fttal csökkent év folyamán, melyhez hozzájárult egy élelmiszeripari cégben lévő tulajdoni hányad 5 milliárd Ft-os kivonása. Az önkormányzatok 22,5 milliárd Ft-os tulajdonrésze 6 %-os részesedést jelent a megyei vállalkozásokban. Az állami tulajdon 0,6 milliárd Ft-tal 5 milliárd Ft alá csökkent. Minden más tulajdonosi forma elhanyagolható nagyságrendű, együttes értékük évben nem éri el a 6 milliárd Ft-ot, részarányuk mindössze 1,5 %. 23

24 5. HOZZÁADOTT ÉRTÉK A hozzáadott érték a nemzetgazdasági számításokban alkalmazott mutatók közül a bruttó hazai termék vállalkozás szintű megfelelője. Azt mutatja meg, hogy az egyes vállalkozások milyen mértékben járultak hozzá a bruttó hazai termék (GDP) összegéhez. Számítása az értékesítés nettó árbevételének és az aktivált saját teljesítmények értékének összege csökkentve az anyagjellegű ráfordítások földbérleti díj nélküli összegével. Így a hozzáadott érték az üzemi eredmény, a személyi jellegű ráfordítások, és az értékcsökkenés együttes összege. A Hajdú-Bihar megyei társas vállalkozások hozzáadott értéke évben 371,2 milliárd Ft, 2,8 %-kal kevesebb a évinél. A hozzáadott érték összege megyei szinten 10,2 milliárd Ft-tal maradt el a bázis évitől. A csökkenés meghatározóan a feldolgozóiparban volt, de az építőipar hozzáadott értéke is kevesebb a bázis évinél. HOZZÁADOTT ÉRTÉK ÁGAZATONKÉNTI ALAKULÁS A (milliárd Ft) Mezőgazdaság Feldolgozóipar 24,0 21,4 146,1 183,9 Villamosenergia-ipar Építőipar Kereskedelem Vendéglát ás Szállítás, raktározás Szolgált at ás 5,4 5,0 16,0 15,0 40,7 36,3 24,4 27,5 50,6 40,0 63,6 52, év év A feldolgozó-ipari vállalkozások hozzáadott értékük csökkenéséből következően a megyei hozzáadott érték 39,4 %-ához járultak hozzá, a tavalyi 48 %-kal szemben. Az ágazaton belül három gazdálkodó hozzáadott értéke csökkent jelentősen, együttesen 39,4 milliárd Ft-tal. Tőlük elvonatkoztatva a többi feldolgozó-ipari cég együttes hozzáadott értéke 2 %-kal növekedett. A három cég ágazati hozzáadott értékén túl a megyei hozzáadott érték alakulását is számottevően befolyásolta, nélkülük nézve a megye többi gazdálkodójának együttes hozzáadott értéke 10,1 %-kal emelkedett. Az építőipar 3,1 milliárd Ft-os hozzáadott érték csökkenése 11,3 %-os mértékű volt. A két ágazat csökkenését nem tudta ellentételezni a többi ágazatban bekövetkezett növekedés. A kereskedelem hozzáadott értékét dinamikusan, 22,3 %-kal emelte évben, ezzel részesedése a megyei hozzáadott értéken belül 13,6 %-ról 17,1 %-ra emelkedett. A szolgáltatási ágazat vállalkozásai a megyei hozzáadott értékben való részesedésüket 10,5 %-ról 13,6 %-ra emelték hozzáadott értékük összegének 26,5 %-os emelésével. A villamosenergia-ipari vállalkozások 12 %- on felüli hozzáadott értékének emelkedése 11 %-ra növelte részesedésüket a megyei hozzáadott értékből. A mezőgazdaságban 12,1 %-os, a vendéglátásban 8 %-os, a szállításban 6,7 %-os növekedés volt évben. 24

25 V. A TOP 100 VÁLLALKOZÁS ADATAINAK ELEMZÉSE 1. MÓDSZERTAN évben a TOP 100 listát az értékesítés nettó árbevétele alapján határoztuk meg, bár tisztában vagyunk azzal, hogy egy vállalkozás teljesítményét nem egyetlen mutató határozza meg. Az ezen a körön kívül eső gazdasági társaságok közül sokan kevéssel maradnak el az úgynevezett TOP 100-tól, és ők is nagymértékben hozzájárulnak a megye gazdasági életéhez. Az elemzések készítésekor a évről szóló 0729-es társasági adóbevallások adatait használtuk, bázis évi teljesítésként a 0629-es bevallások adatai szerepelnek. Azoknál az adózóknál, akik a naptári évtől eltérő üzleti évet választottak, és a 0729-es bevallást még nem nyújtották be, a 0629 és 0529-es bevallások adataival dolgoztunk. A táblázatban szereplő adatok a kerekítés általános szabályainak megfelelően millió illetve ezer forintra kerekítettek. A kiadványban név szerint kizárólag azon vállalkozások szerepelnek, akik hozzájárultak adataik megjelentetéséhez. Egyes vállalkozások korlátozottan járultak hozzá adataik közzétételéhez, ahol nem kaptunk hozzájárulást a nem nyilvános felirat jelenik meg. Hajdú-Bihar megye 100 legjelentősebb vállalkozása közül 69 járult hozzá ahhoz, hogy nevét és főbb adatait e kiadványban szerepeltessük, 31 cég nem kívánt élni a nyilvánosság lehetőségével. A 69 hozzájáruló vállalkozás közül 25-en korlátozták adataik közzétételét, konkrétan meghatározva a megjelentethető gazdasági információkat. 25

26 2. KISTÉRSÉGENKÉNTI MEGOSZLÁS 2. KISTÉRSÉGENKÉNTI MEGOSZLÁS Polgári Hajdúböszörményi Balmazújvárosi Püspökladányi Hajdúszoboszlói Debreceni Hajdúhadházi Derecske-Létavértesi Berettyóújfalui Vállalkozások száma Kiemelt vállalkozások száma Hajdú-Bihar megye legjelentősebb 100 társas vállalkozásából 66 a debreceni kistérségben Hajdú-Bihar megye 100 legjelentősebb társas vállalkozásából 66 a debreceni kistérségben végzi tevékenységét. 10 vállalkozás a püspökladányi, 8 a hajdúszoboszlói, 7 a hajdúböszörményi, 4 a hajdúhadházi, 2-2 a berettyóújfalui és derecske-létavértesi, 1 a balmazújvárosi kistérségekben működik. A polgári kistérségből nem került a TOP 100-ba vállalkozás. A évi TOP 100-ban a debreceni kistérségből öttel kevesebb vállalkozás van, mint a bázis évben volt. A balmazújvárosi kistérség kiemelt vállalkozásainak száma is csökkent kettőről egyre. A hajdúszoboszlói kistérségből hárommal több cég került a Százak közé. A derecskelétavértesi kistérségben kettővel, a hajdúböszörményi kistérségben eggyel több cég van a évi kiemelt körben, mint évben volt. 26

27 A 100 legjelentősebb vállalkozás évi együttes nettó árbevétele milliárd Ft-ot tett ki, ezzel a megye nettó árbevételének 60,1 %-ához járultak hozzá. A TOP 100 vállalkozások árbevételének 55,5 %-a a debreceni kistérségben realizálódott, 24,3 %-át a hajdúszoboszlói kistérségben tevékenykedő 8 cég adta. A hajdúszoboszlói kistérség kiemelt vállalkozásai a kistérség együttes nettó árbevételének 84,8 %-át produkálták. A püspökladányi 10 kiemelt vállalkozás a kistérség nettó árbevételének 80,3 %-át, a debreceni kistérség nagyjai a kistérségi nettó árbevétel 58 %-át adták. Az árbevétel kistérségenkénti alakulása évben Kistérség megnevezése TOP 100 vállalkozás millió Ft Nettó árbevétel Hajdú-Bihar megye Részarány (TOP 100 /megye) TOP 100 vállalkozás Export árbevétel Hajdú-Bihar megye Részarány (TOP 100 /megye) % millió Ft % Balmazújvárosi , ,3 Berettyóújfalui , ,8 Debreceni , ,7 Derecske-Létavértesi , ,9 Hajdúböszörményi , ,7 Hajdúhadházi , ,8 Hajdúszoboszlói , ,5 Polgári , ,0 Püspökladányi , ,7 Összesen , ,3 A TOP 100 gazdálkodók exportjának 82,8 %-a a debreceni kistérségből került ki. A hajdúszoboszlói kistérség kiemelt vállalkozásai a kistérségi export 88,5 %-át bonyolították. A debreceni nagyok kistérségük exportjának 83,7 %-ához, a püspökladányiak 82,7 %-ához járultak hozzá. 3. CSERÉLŐDÉSEK, POZÍCIÓVÁLTÁSOK A TOP 100-BAN Új belépők A nettó árbevétel alapján kiválasztott 100 legnagyobb vállalkozás összetétele változott a bázis évhez viszonyítva. Előző évi helyét 5 cég őrizte meg, 28 vállalkozás javított évi helyezésén, 53 társaság pozíciója romlott egy év alatt évben 14 új cég került be a Százak közé. Az új belépők közül nyolc vállalkozás a kereskedelem, három a feldolgozóipar, egy a villamosenergia-ipar, egy a szolgáltatás valamint egy a mezőgazdaság képviselője. 27

28 Új belépők a évi TOP 100-ba Gazdálkodó neve TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft. Nagyhegyesi Takarmány Termelő Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Léta-Coop Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Keletmagyarországi Baromfi Termelő és Értékesítő Szövetkezet Magyar Járműtechnikai Zrt. Kasz-Coop Derecske Kereskedelmi Mezőgazdasági és Műszaki Szolgáltató Zrt. Helye a évi TOP 100-ban A évben alakult TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft. 13,8 milliárd Ft nettó árbevételével a toplista tizenharmadik helyére került. Az haszonállat-eledel gyártással foglalkozó Nagyhegyesi Takarmány Termelő Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 3,5 milliárd Ft árbevétellel 74. helyre került be a Százak közé. A Léta-Coop Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. gabona- vetőmag- takarmány nagykereskedelmi tevékenységgel foglalkozik, 3,1 milliárd Ft árbevételével a 80. helyen van a rangsorban. Árbevétele közel háromszorosa a bázis évinek. Az élőállat nagykereskedelemmel foglalkozó Keletmagyarországi Baromfi Termelő és Értékesítő Szövetkezet 2,9 milliárd Ft árbevételt realizálva a ranglista 87. helyére került. A Magyar Járműtechnikai Zrt. megháromszorozva bázis évi nettó árbevételét a TOP 100 közül a 91. helyet tudhatja magáénak. A közúti járművek gyártásával foglalkozó vállalkozás 2,9 milliárd Ft nettó árbevételt realizált évben. A Kasz-Coop Derecske Kereskedelmi Mezőgazdasági és Műszaki Szolgáltató Kft. mezőgazdasági gépek nagykereskedelmével foglalkozik, 2,6 milliárd Ft árbevételével a 99. helyen van a rangsorban. Nyolc újonnan belépő társaság nem járult hozzá adatainak nyilvánosságához a 35., 43., 64., 75., 88., 89., 98. és a 100. helyezettek. Pozíciót nyerők, és vesztők A legtöbb pozíciót nyerő vállalkozások a nettó árbevétel alapján a pozíciónyerés sorrendjében Gazdálkodó neve Helye a TOP 100-ban év év A nyert pozíciók száma Remete 96 Mezőgazdasági Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Tranzit-Ker Kereskedelmi Zrt Stock' 94 Szolgáltató Zrt HAGE Hajdúsági Agráripari Zrt Az haszonállat-eledel gyártással foglalkozó Remete 96. Mezőgazdasági Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. árbevételét évben 89,5 %-kal 4,7 milliárd Ft-ra növelte, ezzel az 54. helyre került a évi 89. helyről, és a legtöbb pozíciót nyerő vállalkozás volt. 28