Kis cég, kis kockázat? Konferencia a biztonságos munkavégzésről és jogszerű foglalkoztatásról

Átírás

1 Kis cég, kis kockázat? Konferencia a biztonságos munkavégzésről és jogszerű foglalkoztatásról

2 Kis cég, kis kockázat? Konferencia a biztonságos munkavégzésről és jogszerű foglalkoztatásról Atipikus foglalkoztatási formák és munkaügyi ellenőrzésük, különös tekintettel a munkaerőkölcsönzés szabályaira dr. Sabacz Róbert igazgató-helyettes BFKH Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv Munkaügyi Felügyelősége

3 Atipikus foglalkoztatási formák megítélése Még szeptember elején csapott le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal egy olyan Heves megyei munkaerő-kölcsönzőre, mely a munkavállalókat kiszervezte ugyan, de a járulékokat nem fizették a dolgozók után. Ezzel az államnak és az érintett munkavállalóknak is összesen több milliárd forint kárt okoztak. A munkakeresők körében ma Magyarországon még mindig félelem és bizalmatlanság övezi a munkaerő-kölcsönzést, mint foglalkoztatási formát, pedig kölcsönzött munkavállalónak lenni egyáltalán nem jelent hátrányt. Tévedés ugyanis, hogy kölcsönzött munkaerőnek lenni nagyobb kiszolgáltatottságot jelent: pontosan ugyanúgy védi őket a törvény, mint a hagyományos módon felvett munkaerőt.

4 Atipikus munkaviszonyok Atipikus munkaviszonyok: - munkaviszony tartamában, - foglalkoztatás idejének hosszában, - munkavégzés helyében, - munkavégzés munkáltatótól eltérő személy részére történő végzésében térhet el a szokványos munkaviszonytól. Főszabály szerinti munkaviszony: - munkaszerződést kötő munkáltatónál, - határozatlan időre, - teljes munkaidőben történő foglalkoztatásra létesül.

5 Atipikus munkaviszonyok Egyes munkaviszonytípusokat korábban is szabályozott a munkajog, pl.: - részmunkaidős foglalkoztatás, - határozott idejű munkaviszony, - távmunka végzés. Más típusokról más jogszabályok rendelkeztek, pl.: - bedolgozás, - alkalmi munkavállalás. Új Mt. 3 új foglalkoztatási formát is bevezetett: - munkavégzés behívás alapján, - munkakörmegosztás, - több munkáltató által létesített munkaviszony, és szabályozza a cselekvőképtelen munkavállalóval létesített munkaviszonyt is.

6 Munkavégzés behívás alapján Részmunkaidős munkaszerződés új, speciális fajtája. Rugalmasabb munkaidő-beosztási szabályok jellemzik. Feltételei: munkaszerződésnek kifejezetten behívásos munkaviszony létesítésére kell irányulnia, legfeljebb 6 óra tartamú részmunkaidőben történő foglalkoztatásról állapodhatnak meg. Behívásos munkavállaló nem az általános munkaidő-beosztási szabályok szerint, hanem a munkakörébe tartozó feladatok esedékességéhez igazodva teljesíti munkavégzési kötelezettségét. A munkaidőkeret nem haladhatja meg a 4 hónapot. Behívásos munkavállalóval a munkáltatónak elegendő 3 nappal előre közölnie a munkavégzés időpontját (behívnia).

7 Munkakörmegosztás Munkáltató legalább 2 munkavállalóval köt munkaszerződést akképpen, hogy: - munkavállalók közösen vállalnak kötelezettséget egy adott munkakörbe tartozó feladatok ellátására. Részmunkaidős foglalkoztatás speciális esete, azzal a különbséggel, hogy a törvény nem határozza meg a teljes munkaidő munkavállalók közötti felosztásának mértékét. A munkaszerződésben több munkavállaló szerződik egyszerre, az egyes munkavállalók munkaviszonyával kapcsolatos feltételeket (próbaidő, munkavégzés helye) külön-külön kell a munkaszerződésben rendezni. Bármely munkavállaló akadályoztatása esetén a munkaszerződést kötő másik (többi) munkavállaló köteles helyette is - a munkaviszonyból származó kötelezettségek teljesítésére.

8 Munkakörmegosztás 2. Munkaidő-beosztásra a kötetlen munkarendre irányadó szabályok érvényesek, a munkavállalóknak egymással kell megegyezniük arról, hogy melyikük mikor dolgozik. (Nem kizárható, hogy a felek kötött időben állapodnak meg, pl. egymást követő munkavégzést meghatározva) Munkavállalókat a munkakörhöz tartozó munkabér egyenlő arányban illeti meg, kivéve, ha együttesen ettől eltérően állapodnak meg. 2-nél több munkavállaló esetén egy-egy munkavállaló munkaviszonya külön-külön is megszűnhet. A munkaviszony megszűnik, ha a munkavállalók száma egy főre csökken. A munkáltató ilyenkor köteles annyi időre járó távolléti díjat megfizetni a megmaradt munkavállalónak, amennyi a munkáltató rendes felmondása esetén járna neki, és megfelelően kell alkalmazni a végkielégítés szabályait is. (De köthetnek normál munkaszerződést is)

9 Több munkáltató egy munkaviszony Több munkáltató megállapodhat egy munkavállalóval egy munkakörbe tartozó feladatok ellátására. Munkaszerződésben meg kell állapodni, hogy melyik munkáltató lesz köteles teljesíteni a munkabér-fizetési kötelezettséget és bejelenteni a munkavállalót. A munkáltatók a munkavállaló munkajogi igényével kapcsolatban egyetemlegesen felelnek. Munkavégzés módja: felek megállapodása a döntő! Munkavállaló egyidejűleg vagy időben megosztva teljesíti-e kötelezettségeit. Bármely munkáltató vagy a munkavállaló is megszüntetheti (ha másképp nem állapodnak meg. Pl.: csak az egyik munkáltató jogosult a megszüntetésre, vagy csak együttesen jogosultak megtenni). Ha 1 munkáltató marad: munkaviszony megszűnik, munkáltató jogutód nélküli megszűnése jogcímén, munkavállalót pedig megilleti a munkáltató felmondása esetére meghatározott távoléti díj és ha jár a végkielégítés.

10 Távmunka végzés Az még nem távmunka, ha a munkáltató engedélyezi, hogy a munkavállaló a munkáját az otthonában végezze, és ennek során valamilyen információtechnológiai eszköz útján tartsa a kapcsolatot a munkáltatóval. A feleknek kifejezetten meg is kell állapodni a távmunka végzésről. Munkáltató részéről a munkavállaló nem jelenthet aránytalan terhet a munkavállaló, ill. más, a munkavégzésnek helyt adó ingatlant használó személy számára. Munkáltatói informatikai eszközök adatainak : - más adatokat nem ismerhet meg, - jogosulatlan használat abbahagyására felszólítás, - jogosulatlan adatok eltávolítására kötelezés, - munkaviszony megszüntetése. Főszabály szerint a munkavállaló kötetlen formában végzi munkáját.

11 Bedolgozói munkaviszony Bármely munkakörre nem létesíthető, csak munkavállaló által önállóan végezhető munkára. Munkáltatói utasítás joga (főszabály szerint): - alkalmazandó technikára, - munkavégzés módjára terjed ki. Munkaszerződésben nincs munkakör, csak konkrét tevékenység meghatározása. Kizárólagosan teljesítménybéres forma. Kötelező megállapodni a munkavégzés helyében, ahogy a munkavállaló költségtérítésében(pl. tételes elszámolás, átalány) is. Munkaeszközöket főszabály szerint a munkavállaló biztosítja. Munkáltató részéről a munkavállaló nem jelenthet aránytalan terhet a munkavállaló, ill. más, a munkavégzésnek helyt adó ingatlant használó személy számára. Munkavállaló munkarendje kötetlen, de a felek előírhatnak más munkarendet is. Ha a teljesítés a munkavállalónak felróható okból nem felel meg a követelményeknek, díjazás és költségtérítés nem illeti meg.

12 Cselekvőképtelen munkavállaló munkaviszonya Csak olyan munkakörre létesíthet munkaviszonyt, amelyet egészségi állapotánál fogva tartósan és folyamatosan képes ellátni. Munkakörét nem elég megnevezni, részletesen meg kell állapítani a munkakörbe tartozó feladatokat is. Munkaköri alkalmassági vizsgálatát is a részletes munkaköri feladatok alapján kell elvégezni. Munkavégzését folyamatosan ellenőrizni kell, felügyeletét gondosan kell megszervezni. Fiatal munkavállalóra vonatkozó szabályok az irányadók.

13 Atipikus foglalkoztatási formák munkaügyi Új foglalkoztatási formák még ritkák, gyakorlatilag nincsenek ellenőrzési tapasztalatok. Amiről van: - részmunkaidős foglalkoztatás, - egyszerűsített foglalkoztatás, - munkaerő-kölcsönzés.

14 előzményei A munkaerő-kölcsönzés jogi szabályozását az évi XXII. törvény július 1-i módosítása teremtette meg. A kölcsönzés az Mt. szabályozását megelőzően is alkalmazott foglalkoztatási forma volt, mégpedig a munkáltató a kirendelés akkor hatályos rendelkezései szerint engedte át a munkaviszonyból származó jogok gyakorlását, kötelezettségek teljesítését a tényleges foglalkoztató részére, meghatározott díjazás ellenében. Az Mt július 1-jei módosítása azt a célt szolgálta elsődlegesen, hogy a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók munkajogi védelmét megteremtse. Bár a kirendelés tartama évente a 2 hónapot nem haladhatta meg, de a felek megállapodása ettől minden további nélkül eltérhetett, így akár az év teljes időszakában is kirendelés alapján végezhette munkáját a munkavállaló a munkáltatójával szerződésben álló másik szervezet számára. A munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályok több alkalommal módosultak, szabályai a gyakorlati jogalkalmazás követelményei alapján csiszolódtak. A munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) a legutóbbi módosítás lényeges tartalmán érdemben nem változtat, egyes rendelkezéseit azonban pontosítja, másokat egyszerűsíti.

15 szabályai A munkaerő-kölcsönzői tevékenységet a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény valamint a módosított 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: rendelet) szabályozza. Három oldalú jogviszony Kölcsönbeadó Visszterhes polgári jogviszony Kölcsönbevevő munkaviszony Nincs formális jogviszony Munkavállaló

16 Munkaerő-kölcsönzési fogalmak: a) munkaerő-kölcsönzés: az a tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi (kölcsönzés), b) kölcsönbeadó: az a munkáltató, aki a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót a kölcsönvevő irányítása alatt munkavégzésre, kölcsönzés keretében a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi, c) kölcsönvevő: az a munkáltató, amelynek irányítása alatt a munkavállaló ideiglenesen munkát végez, d) kölcsönzött munkavállaló: a kölcsönbeadóval kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállaló, akivel szemben a kikölcsönzés alatt a munkáltatói jogokat a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megosztva gyakorolja (munkavállaló), e) kikölcsönzés: a munkavállaló által a kölcsönvevő részére történő munkavégzés.

17 szabályai A kikölcsönzés tartama nem haladhatja meg az öt évet, ideértve a meghosszabbított vagy az előző kikölcsönzés megszűnésétől számított hat hónapon belül történő ismételt kikölcsönzést, függetlenül attól, hogy a kikölcsönzés ugyanazzal vagy más kölcsönbeadóval kötött megállapodás alapján valósult meg. Kölcsönbeadó lehet a) az az EGT-államban székhellyel rendelkező vállalkozás, amely a rá irányadó jog szerint munkaerő-kölcsönzést folytathat, vagy b) az a belföldi székhelyű, a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság vagy - a vele tagsági viszonyban nem álló munkavállaló vonatkozásában szövetkezet, amely megfelel az e törvényben vagy az egyéb jogszabályban foglalt feltételeknek és a munkaügyi központ nyilvántartásba vette. A kölcsönbeadó nyilvántartásból való törlése esetén a munkaszerződés tekintetében az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni.

18 Nyilvántartásba vétel feltételei cégjegyzékbe bejegyezték, társasági szerződése, alapító okirata, alapszabálya a kölcsönzési tevékenységet tartalmazza, legyen legalább egy olyan munkavállalója, aki jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, gyakorlattal rendelkezik, megfelelő irodahelyiséggel rendelkezik, igazolja 2 millió Ft. vagyoni biztosíték letétbe helyezését.

19 Kölcsönzési tevékenység A munkaerő-kölcsönző a tevékenységét csak a munkaügyi központ nyilvántartásba vételéről szóló határozatának jogerőre emelkedését követően kezdheti meg. A munkaügyi központ által kiadott engedély nyilvános, bárki által hozzáférhető adat. NFSZ honlapján megtekinthető. A nyilvántartásba vételről kiállított határozatot az irodahelyiségében jól látható helyen ki kell függeszteni. A munkaerő-kölcsönző a nyilvántartásba vételről rendelkező határozat számát az üzleti kapcsolataiban, hirdetéseiben, levelezésében folyamatosan köteles használni. Tilos munkavállaló kölcsönzése: jogszabály által meghatározott tilalomba ütköző munkavégzésre, a kölcsönvevő olyan munkahelyén, illetve telephelyén történő munkavégzésre, ahol sztrájk van, a sztrájkot megelőző egyeztetés megkezdésétől a sztrájk befejezéséig.

20 Adatszolgáltatási kötelezettség A kölcsönbeadónak a tárgyévi tevékenységéről a tárgyévet követő év január 31-éig a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétett adatlapon, telephelyenként a következő adattartalmú adatszolgáltatást kell elkészítenie: a) a munkaerő-kölcsönző cégre vonatkozó adatok: b) a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók száma a kölcsönzés céljából létesített munkaviszony határozatlan vagy határozott időtartama szerint, a foglalkoztatás irányának megadásával (belföld, külföld) c) a belföldi és a külföldi kölcsönvevők száma ágazati bontásban; d) a külföldi kölcsönvevők száma, ágazata országonkénti bontásban. Adatszolgáltatás elmaradása nyilvántartásból való törlést vonhatja maga után.

21 Törlés a kölcsönzői nyilvántartásból Törli a munkaügyi központ a munkaerő-kölcsönzőt a nyilvántartásból: A munkaügyi központ a munkaerő-kölcsönzőt eltiltja a tevékenység folytatásától, és egyidejűleg törli a nyilvántartásból, ha - a nyilvántartásba vétel feltételeivel nem rendelkezik, - a vagyoni biztosítékot az előírt határidőben nem pótolta, - adatszolgáltatási kötelezettségének felszólítás ellenére nem, vagy nem az előírt tartalommal tesz eleget, - a Munka Törvénykönyve (Mt.) szabályainak többszöri megszegésével folytatja tevékenységét. [R. 16. (1) a) pont] A munkaügyi központ a munkaerő-kölcsönzőt törli a nyilvántartásból (tevékenység folytatásától való eltiltás nélkül), ha - tevékenységének megszüntetését bejelentette, - jogutód nélkül megszűnt. [R. 16. (1) b) pont] Ha a munkaerő-kölcsönzőt azért törölték a nyilvántartásból, mert kölcsönzési tevékenységét az Mt. szabályainak többszöri megszegésével folytatja, a munkaerő-kölcsönző legkorábban csak a törlést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő egy év elteltével vehető újra nyilvántartásba.

22 Megállapodás kölcsönzésről A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti megállapodás tartalmazza a kölcsönzés lényeges feltételeit, a munkáltatói jogkör gyakorlása megosztását. A munkaviszony megszüntetésének jogát kizárólag a kölcsönbeadó gyakorolhatja. A megállapodást írásba kell foglalni. Semmis a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő között létrejött megállapodás, ha a) a kölcsönbeadó vagy a kölcsönvevő tulajdonosa - részben vagy egészben - azonos, b) a két munkáltató közül legalább az egyik valamely arányban tulajdonosa a másik munkáltatónak, vagy c) a két munkáltató egy harmadik szervezethez kötődő tulajdonjogi viszonya alapján áll kapcsolatban egymással. A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megállapodhatnak, hogy a munkabéren kívüli juttatást a munkavállaló közvetlenül a kölcsönvevőtől kapja.

23 Kölcsönvevői tájékoztatás A kölcsönvevő írásban tájékoztatja a kölcsönbeadót a) az irányadó munkarendről, b) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról, c) a munkabérfizetés alapjául szolgáló adatok közlésének módjáról és határidejéről, d) az elvégzendő munkára vonatkozó alkalmassági feltételről, továbbá e) minden olyan körülményről, amely a munkavállaló foglalkoztatása szempontjából lényeges.

24 Kötelezettségek Eltérő megállapodás hiányában a kölcsönbeadó viseli az Mt. 51. (2) bekezdésében foglaltak szerinti költségeket, így különösen a munkavállaló utazási költségeit és a munkavégzéshez szükséges alkalmassági vizsgálat díját. A kölcsönbeadó a kölcsönvevő kérésére köteles legkésőbb a munkavállaló munkába állásáig a) az Art. szerint a munkáltató és a kifizető által foglalkoztatott személy adataira vonatkozó, a biztosítási jogviszony kezdetéről szóló, állami adóhatósághoz teljesített bejelentés, valamint b) a külön jogszabály szerinti kölcsönbeadóként történt nyilvántartásba vételét igazoló okirat másolatát átadni.

25 Kötelezettségek 2. A kölcsönvevő - eltérő megállapodás hiányában - köteles legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap ötödik napjáig a kölcsönbeadóval közölni mindazokat az adatokat, amelyek a munkabér kifizetéséhez, valamint a munkaviszonnyal összefüggő, a munkáltatót terhelő bevallási, adatszolgáltatási, fizetési kötelezettség teljesítéséhez szükséges. A kölcsönvevő az utolsó munkában töltött napot követő három munkanapon belül köteles a szükséges adatokat a kölcsönbeadóval közölni, ha a munkaviszony a hónap közben szűnik meg. A munkaszerződésben meg kell állapodni abban, hogy a munkaszerződés kölcsönzés céljából jön létre, továbbá meg kell határozni a munkavégzés jellegét és az alapbért. A kölcsönbeadó a munkaszerződés megkötésekor a 46. -ban foglaltakon túl tájékoztatja a munkavállalót nyilvántartásba vételi számáról.

26 Kölcsönbeadói tájékoztatási kötelezettség A kölcsönbeadó írásban tájékoztatja a munkavállalót legkésőbb a kikölcsönzést megelőzően a) a kölcsönvevő azonosító adatairól, b) a kikölcsönzés kezdetéről, c) a munkavégzés helyéről, d) a kölcsönvevőnél irányadó munkarendről, e) a kölcsönvevő részéről a munkáltatói jogkört gyakorlóról, f) a munkába járás, a szállás és az étkezés feltételeiről. A kikölcsönzés tartama alatt a) a munkavállaló munkavédelmével, b) az 51. (1) és (3)-(5) bekezdésében foglaltakkal (munkavégzési feltételek biztosítása), valamint c) a munkaidővel és pihenőidővel, ezek nyilvántartásával kapcsolatos, a munkáltatót megillető jogokat és terhelő kötelezettségeket a kölcsönvevő gyakorolja és teljesíti.

27 Ellenőrzési hatáskör A munkaügyi ellenőrzésről szóló évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 1. (1) bekezdésének b) pontja eljárásjogi szempontból kiterjeszti a törvény hatályát a munkaerő-kölcsönzés tekintetében a munkavállalóval munkaviszonyt létesítő kölcsönbeadón kívül a kölcsönvevőre is. A Met. 3. (3) bekezdése ugyancsak kimondja, hogy a munkaügyi ellenőrzés hatásköre a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, az Mt aiban foglalt szabályok ellenőrzésére is kiterjed.

28 Ellenőrzési hatáskör A Met. 3. (1) bekezdésének k) pontja a munkaerő-kölcsönzést illetően két területen biztosít hatáskört a munkaügyi ellenőrzés részére: 1. A munkaerő-kölcsönzési tevékenység végzésére jogosító jogszabályok megtartása E hatáskör magában foglalja annak vizsgálatát, hogy munkaerőkölcsönzésben a kölcsönbeadói oldalon szereplő foglalkoztató rendelkezike a munkaerő-kölcsönzési tevékenységre vonatkozó jogosultsággal. A hatáskör a Met. 1. (5) bekezdésében meghatározott minősítési hatáskör figyelembevételével kiterjed a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő között létrejött megállapodás alapján megvalósuló munkaerő-mozgás munkaerő-kölcsönzéssé minősítésére is.

29 Ellenőrzési hatáskör A munkaerő-kölcsönzési tevékenységnek a tartalmi elemei E tartalmi elemek vonatkozásában a Met. 3. (3) bekezdése határozza meg azokat a tárgyköröket, amelyekre a munkaügyi ellenőrzés hatásköre kiterjed: - a kölcsönzésre vonatkozó tilalmak és korlátozások (Mt ), - a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti jogviszony (Mt ), - a kölcsönbeadó és a kölcsönzött munkavállaló közötti munkaviszony létrejötte, tartalma (Mt ). Nem tartoznak a munkaügyi ellenőrzés hatáskörébe a saját és kölcsönzött munkavállalók közötti egyenlő bánásmód követelményének megvalósulásával (Mt ), a kölcsönzésre irányuló munkaviszony megszüntetésével (Mt ), a munkáltatói és munkavállalói kártérítési felelősséggel (221. ) kapcsolatos jogsértések.

30 Ellenőrzési hatáskör 3. A Met. 3. (1) bekezdés i) pontja alapján a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére, illetve a harmadik országbeli és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező állampolgárok foglalkoztatására vonatkozó jogszabályok megtartásának körében - a hatáskör kiterjed a külföldi foglalkoztató által végzett munkaerő-kölcsönzési tevékenység vizsgálatára.

31 A munkavállaló foglalkoztatásának célhoz kötöttsége Munkaerő-kölcsönzési tevékenység kizárólag olyan munkavállalóval végezhető, akivel erre a célra kötöttek munkaszerződést: az Mt (1) bekezdése alapján a munkaszerződésben kifejezetten meg kell állapodni abban, hogy a munkaszerződés kölcsönzés céljából jön létre. Elvileg nem zárható ki, hogy a kölcsönbeadóval munkaviszonyban álló munkavállaló eredetileg nem kölcsönzés céljából kötött munkaszerződését egybehangzó akaratnyilvánítással kölcsönzési célzatúra módosítsák. A munkaügyi ellenőrzés során nem vizsgálható, hogy a felek által nem munkaerő-kölcsönzés céljából kötött munkaszerződést milyen körülmények között módosították munkaerő-kölcsönzési tevékenységre (az ezzel kapcsolatos esetleges jogsérelmek elbírálása a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik), vizsgálható azonban, hogy a kikölcsönzéskor olyan munkaszerződés van-e hatályban, amely tartalmazza a kölcsönzési célzatot.

32 A munkaerő-kölcsönzés elhatárolása egyéb jogviszonyoktól A munkaerő-kölcsönzési jogosultsággal nem rendelkező munkáltató és a munkavállalót tevékenység végzése céljából átvevő vállalkozás gyakorta köt olyan szerződést, amely elnevezését tekintve egyéb polgári jogi (többnyire vállalkozási vagy megbízási) szerződés, ténylegesen azonban a munkaerő-kölcsönzést leplezi. A Met. 1. (5) bekezdése lehetőséget biztosít a munkaügyi hatóságnak arra is, hogy a munkavállalónak munkavégzés céljából történő átengedése alapjául szolgáló jogviszonyt, valamint a tényleges foglalkoztatás alapján létrejött kapcsolatot minősítse.

33 A munkaerő-kölcsönzés elhatárolása egyéb jogviszonyoktól 2. Gyakori probléma az elhatárolás szempontjából a munkavállaló feletti munkáltatói jogkörök megoszlásának kérdése. A munkaviszony létesítése és megszüntetése a jogviszony jellegéből fakadóan a kölcsönbeadó jogköre. A kölcsönvevő kizárólagos kötelezettsége a munkavédelemmel kapcsolatos, továbbá a munkavégzéshez szükséges feltételek biztosítása, biztonságos munkavégzés körülményeinek biztosítása, stb. Egyebekben a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megállapodása rögzíti, hogy mely jogköröket gyakorolja a kölcsönbeadó, és melyeket a kölcsönvevő. Pl. a felek a 218. (4) bekezdésének c) pontjától a munkaidővel, pihenőidővel, valamint ezek nyilvántartásával kapcsolatos, általános szabályként a kölcsönvevőt terhelő kötelezettségek eltérhetnek. Ha a kölcsönvevő határozza meg a munkavégzéssel kapcsolatos feladatokat, biztosítja a munkaeszközöket, a munkavégzés a kölcsönvevő munkarendjéhez, munkaidő-beosztásához igazodik, rendszerint munkaerő-kölcsönzést kell megállapítani, függetlenül attól, hogy elnevezésében milyen szerződést/megállapodást kötött a két fél.

34 A munkaerő-kölcsönzés elhatárolása egyéb jogviszonyoktól 3. Gyakran történik hivatkozás arra, hogy a megbízónál/megrendelőnél munkát végző tevékenységét a megbízott/vállalkozó helyszínen lévő alkalmazottja irányítja, így tehát nem valósul meg az irányítási jogkörök megosztása. Azonban ha a munkavállalók tevékenységét közvetlenül irányító alkalmazott részére nem a saját munkáltatója, hanem a munkavégzés helyének munkáltatója ad utasításokat, e munkavállalót is a kölcsönzési tevékenység résztvevőjének kell tekinteni, és a munkaerő-kölcsönzés megállapítható. Különösen az építőipari tevékenységek körében problematikus, hogy egy adott építési munkahelyen több munkáltató munkavállalói is végeznek tevékenységet egy-egy szakfeladat ellátása érdekében. Természetesen nem jelent munkaerő-kölcsönzést az alvállalkozónak az a tevékenysége, amikor egy beruházáson belül meghatározott részfeladat ellátását végzi, az általa alkalmazott munkaerővel (pl. burkolás, villany-vagy vízvezeték-szerelés), a szakfeladat közvetlen irányítását bár önállóan látja el, ugyanakkor a fővállalkozó építésvezetője is jogosult a feladatok összetettségéből adódóan közvetlenül is utasítást adni az alvállalkozó munkavállalói részére. Ezekben az esetekben vizsgálni kell, hogy ténylegesen mire irányul az alvállalkozó kötelezettsége: ha csupán munkaerőt bocsát rendelkezésre, önálló szakmai irányítási feladatot azonban nem lát el a munkavállalói felett, a munkaerő-kölcsönzési tevékenység megállapítható.

35 A munkaerő-kölcsönzés elhatárolása egyéb jogviszonyoktól 4. El kell határolni a munkaerő-kölcsönzési tevékenységet a munkaerőközvetítési tevékenységtől is. E két tevékenység esetében az elhatároló szempont a munkaviszony fennállása: munkaerő-kölcsönzés esetén a munkavállaló munkaviszonyban áll a kölcsönbeadó munkáltatóval, míg munkaerőközvetítés esetén a közvetítő cégnek nem munkavállalója a kiközvetített munkaerő.

36 Jogosultság hiányában folytatott munkaerő-kölcsönzést kell megállapítani akkor is, ha a kölcsönbeadó a nyilvántartásba vétel iránti kérelmét a munkaügyi központhoz benyújtotta ugyan, a kölcsönzési tevékenységet azonban még a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőssé válása előtt megkezdi, vagy a munkaerő-kölcsönzési tevékenység folytatására jogosító nyilvántartásból bármely okból történő törlését követően a kölcsönzési tevékenységet továbbá folytatja.

37 Továbbkölcsönzési tilalom A kölcsönvevő a munkavállalót más munkáltatónál történő munkavégzésre nem kötelezheti. A kölcsönvevő részére biztosított munkáltatói jogkör nem terjedhet odáig, hogy a vele munkaviszonyban nem álló, hozzá kikölcsönzött munkavállaló részére más munkáltatónál történő munkavégzésre utasítást adjon. A munkaerő továbbkölcsönzésének tilalmába ütközik, ha a munkaerő-kölcsönzésre szóló munkaszerződésben nem a kölcsönvevő, hanem egy harmadik munkáltató telephelyét jelölték meg a munkavégzés helyeként, és a munkavállaló tényleges foglalkoztatása is ott történik. Nem jogellenes, ha a munkavállaló a kölcsönzéssel érintett munkakörének jellegéből kifolyóan harmadik személynél (is) végzi tevékenységét. Pl. építőipari munkára vonatkozó munkaerő-kölcsönzés esetében a munka jellegéből adódik a más-más munkahelyen történő munkavégzés. Itt is mindenkor vizsgálni kell azonban, hogy a kölcsönvevő az adott munkahelyen ténylegesen vállalkozói (alvállalkozói) feladatot lát-e el, vagy csak a munkaerőt bocsátja rendelkezésre.

38 Továbbkölcsönzési tilalom 2. A más munkáltató részére történő átengedés tilalma vizsgálandó az Mt ában (munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás) meghatározott munkáltatói jogosultságok esetében is (más munkahelyen, munkakörben, munkáltatónál történő munkavégzés). A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti megállapodásban meg kell határozni a kölcsönzés lényeges feltételeit (ideértve azt is, hogy a kölcsönzött munkavállalóknak milyen jellegű feladato(ka)t kell ellátniuk), a munkavállaló munkaszerződésében pedig rögzíteni kell a munkakört vagy a munkavégzés jellegét. A továbbkölcsönzés tilalmából egyértelműen következik, hogy a kölcsönvevő nem rendelheti ki a kölcsönzött munkavállalót más munkáltatónál történő munkavégzésre, az 53. (2) bekezdése szerinti 44 munkanapra sem.

39 Sajátos eset, amikor a kölcsönvevő a kölcsönbeadóval munkaviszonyban álló, és általa kölcsönzött munkavállalóval munkaviszonyt létesít. Az Mt. önmagában nem zárja ki, hogy a kölcsönzött munkavállaló egyidejűleg kölcsönzési, illetve munkaviszonyban is álljon a kölcsönvevővel. Elengedhetetlen, hogy a munkaviszony létesítése ellen a kölcsönbeadó ne emeljen kifogást (ennek vizsgálata azonban kívül esik a munkaügyi ellenőrzés hatáskörén!). Vizsgálandó azonban, hogy a két jogviszony együttes fennállása nem irányul-e a munkavállaló jogainak csorbítására, elsősorban a rendkívüli munkaidő, pihenőidő szabályainak kijátszására. Ilyen esetben a munkavállalónak mindkét, a kölcsönvevőnél teljesített munkavégzés munkaidő-adatait vizsgálni kell.

40 Kölcsönzés ideiglenes jellege A kölcsönzés ideiglenessége nem jelenti azt, hogy a munkavállaló csak az ötéves időtartamra kössön munkaszerződést a kölcsönbeadóval a munkaszerződés szólhat határozatlan időtartamra is. 1. Példa Kölcsönbeadó január 1-jétől kikölcsönzi a munkavállalót kölcsönvevőnek, február 28-áig terjedő időtartamra, majd ezt követően június 1-jétől ugyanazt a munkavállalót kikölcsönzi ugyanazon kölcsönvevőhöz. Ebben az esetben a korábbi 4 év 2 hónapos -, valamint az újabb kikölcsönzés időtartamát össze kell számítani, vagyis az újabb kikölcsönzés csak március 31-ig terjedő időszakra szólhat. Ha azonban a munkavállalót ugyanazon kölcsönvevőhöz szeptember 1-jétől (vagyis hat hónap elteltével) kölcsönzi ki a kölcsönbeadó, a két időszakot már nem kell összeszámítani, tehát a munkavállaló újabb ötéves időtartamra kölcsönözhető.

41 Kölcsönzés ideiglenes jellege Példa Az előbbi példában szereplő időpontokat alapul véve kölcsönbeadó január 1-jétől kikölcsönzi a munkavállalót kölcsönvevőnek február 28-áig terjedő időtartamra. Ezt követően a munkavállaló másik kölcsönbeadóval létesít munkaviszonyt munkaerő-kölcsönzés céljából, mely kölcsönbeadó a munkavállalót június 1-jétől kikölcsönzi ugyanazon kölcsönvevőhöz. Ebben az esetben mindkét kölcsönbeadó által teljesített kölcsönzés időtartamát össze kell adni, hasonlóan az 1. sz. példához. Vagyis a korábbi 4 év 2 hónapos időtartamhoz az új kölcsönbeadó már csak 10 hónapot tehet hozzá, így a június 1-jén kezdődő újabb kölcsönzés már csak a március 31-ig terjedő időszakra szólhat. Ha azonban a munkavállalót az új kölcsönbeadó szeptember 1-jétől (vagyis hat hónap elteltével) kölcsönzi ki a kölcsönvevőhöz, a két időszakot már nem kell összeszámítani, tehát a munkavállaló újabb ötéves időtartamra kölcsönözhető.

42 A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti jogviszony Az Mt (1) bekezdése alapján a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti írásbeli alakhoz kötött megállapodásban kell szabályozni a munkavállaló átengedésének feltételeit. A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti megállapodásban a kölcsönbeadó arra vállal kötelezettséget, hogy a vele munkajogviszonyban álló munkavállalót munkavégzés céljából átengedi a vele szerződő kölcsönvevő részére, és a foglalkoztatással együtt járó valamennyi fizetési kötelezettséget (munkabér és annak közterhei) teljesíti, míg a másik oldalról a kölcsönvevő arra vállal kötelezettséget, hogy a munkavállaló részére történő átengedéséért meghatározott díjat fizet. Az Mt (1) bekezdése nem mondja ki a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti megállapodás szükséges elemeként a kölcsönzésért járó díjban való megállapodást, minthogy ennek szabályozása kívül esik a munkajog körén. Ugyanakkor a 214. (1) bekezdésének a) pontja alapján a munkaerő-kölcsönzés fogalmi eleme az ellenérték fejében történő átengedés, így munkaerő-kölcsönzésről csak akkor beszélhetünk, ha a kölcsönbeadó gazdasági tevékenysége keretében ellenérték fejében engedi át munkavállalóját a kölcsönvevő részére. A munkaügyi ellenőrzés során ha a megállapodás nem tartalmazza a díjazást vizsgálandó, hogy a munkavállaló munkavégzésre történő átengedése ellenérték fejében történt-e. Ha a munkavégzésre történő átengedés térítésmentesen történik, az Mt a szerinti, a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás valósul meg.

43 Munkaerő-kölcsönzési megállapodás problematikái A kölcsönbeadó munkaerő-kölcsönzési jogosultsággal nem rendelkezik, és így köt munkaerő-kölcsönzési megállapodást a kölcsönvevővel. Mivel a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti megállapodás annak ellenére, hogy az Mt. is rögzít bizonyos szabályokat a polgári jog körébe tartozik, az érvénytelenségre is a Ptk. szabályait kell alkalmazni. A Ptk (2) bekezdése alapján: Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Minthogy az Mt (1) bekezdése alapján kölcsönbeadói tevékenység folytatásának feltétele az illetékes hatóság általi nyilvántartásba vétel, a jogosultság hiányában kötött megállapodás semmis, függetlenül attól, hogy a megállapodás megkötése során a kölcsönvevő jóhiszemű volt-e vagy sem.

44 Munkaerő-kölcsönzési megállapodás problematikái 1. Ebben az esetben a kölcsönbeadói oldalon a jogosulatlan munkaerő-kölcsönzési tevékenység jogkövetkezményei érvényesülnek, míg a kölcsönvevő akkor mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy az elvárhatósági követelménynek eleget tett (pl. a kölcsönbeadó hamis vagy meghamisított okiratot adott át a nyilvántartásba vételről; a kölcsönbeadó nem tájékoztatta a kölcsönvevőt, hogy jogosultsága megszűnt). Kölcsönbeadói oldalon ebben az esetben a munkaügyi hatóság döntésében a Met. 6. (1) bekezdés j) pontja szerinti hatáskörben a megállapodás érvénytelenségére tekintettel megállapíthatja a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályok megsértését, és ezáltal a kölcsönzés jogellenességét. Ha a jogsértő állapot az ellenőrzéskor fennáll a Met. 6. (1) bekezdésének b) pontja alapján kötelezheti a feleket a jogellenes állapot megszüntetésére. Az érvénytelenségi ok megszüntetésének módját azonban már a kölcsönbeadó választhatja meg: történhet oly módon, hogy kezdeményezi kölcsönbeadóként történő nyilvántartásba vételét, de oly módon is, hogy a jogellenes kölcsönzési tevékenységet megszünteti.

45 Munkaerő-kölcsönzési megállapodás problematikái A munkaerőt ténylegesen rendelkezésre bocsátó fél munkaerő-kölcsönzési jogosultsággal nem rendelkezik, és a munkaerő átengedésének jogalapjául más szerződést (pl. vállalkozási, megbízási) kötnek. A Ptk (6) bekezdése alapján: A színlelt szerződés semmis; ha pedig az más szerződést leplez, a szerződést a leplezett szerződés alapján kell megítélni. Hasonlóan rendelkezik az Mt. 27. (2) bekezdése is: A színlelt megállapodás semmis, ha pedig más megállapodást leplez, azt a leplezett megállapodás alapján kell megítélni. A színlelt szerződés munkaügyi ellenőrzés keretében történő megítélésére és minősítésére a Met. 1. (5) bekezdése szerinti minősítési hatáskör alkalmazása nyújt lehetőséget. Ebben az esetben ugyancsak a jogosulatlan munkaerő-kölcsönzési tevékenység jogkövetkezményei érvényesülnek.

46 Munkaerő-kölcsönzési megállapodás problematikái A kölcsönbeadó munkaerő-kölcsönzési jogosultsággal rendelkezik, és a munkaerő rendelkezés bocsátásának valamennyi egyéb feltétele is adott, a felek azonban elmulasztják a kötelező írásbeliséget. Ebben az esetben a felek jogviszonyában az érvénytelenség Mt. Szerinti jogkövetkezményeit (Mt. 29. ) kell alkalmazni.

47 Tájékoztatási kötelezettség jelentősége A kölcsönbeadó amennyiben a kölcsönvevő igényli legkésőbb a munkavállaló munkába állásáig köteles átadni - a munkavállaló adóhatósági bejelentésének teljesítéséről szóló irat, - a kölcsönbeadóként való nyilvántartásba vételt igazoló irat másolatát. A kölcsönbeadó e kötelezettsége tehát feltételes, csak abban az esetben terheli, amennyiben az okiratok rendelkezésre bocsátására a kölcsönvevő igényt tart. Az elvárható gondossági kötelem azonban nyilvánvalóan megkívánja, hogy a kölcsönvevő meggyőződjék arról, hogy a kölcsönbeadó jogszerűen végzi tevékenységét, szabályosan foglalkoztatott munkavállalókkal. Amennyiben erről nem győződik meg, a jogszerűtlen foglalkoztatás következményeiért adott esetben a kölcsönvevőt is felelősség terhelheti. [Az Art. 17. (17) bekezdése alapján a kölcsönvevőt is terheli az állami adóhatósághoz történő bejelentési kötelezettség a foglalkoztatás megkezdésekor, és e kötelezettség megfelelő teljesíthetősége is indokolja, hogy a kölcsönvevő a kölcsönbeadóra és a munkavállalókra vonatkozó adatokat beszerezze.]

48 Tájékoztatási kötelezettség jelentősége 2. Általában nem szükséges annak vizsgálata, hogy a kölcsönbeadó a szükséges okiratokat a kölcsönvevő rendelkezésére bocsátotta-e. Mellőzhetetlen ugyanakkor, ha az ellenőrzés során az nyer megállapítást, hogy a kölcsönbeadó a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó jogosultsággal nem rendelkezik és/vagy a munkavállalók jogviszonya a kölcsönbeadónál nem rendezett (nincs munkaszerződés, nem történt meg a bejelentés). A kölcsönvevő ugyanis a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályok megsértése alól csak abban az esetben mentesül, ha bizonyítani tudja, hogy mindent megtett annak érdekében, hogy a kölcsönzési tevékenység és a foglalkoztatás szabályszerűségéről meggyőződjék. E kötelezettsége az általános elvárhatóság szintjén mozog. Nyilvánvalóan nem tehető felelőssé a kölcsönvevő a jogsértésért, ha a kölcsönbeadó a nyilvántartásba vételre vagy a munkavállalók bejelentésére vonatkozóan hamis vagy meghamisított dokumentumot bocsát a kölcsönvevő rendelkezésére (kivéve, ha a hamisítás könnyen felismerhető vagy megfelelő figyelemmel felismerhető lett volna).

49 Tájékoztatási kötelezettség jelentősége 3. Ugyancsak nem róható a kölcsönvevő terhére, ha a kölcsönbeadó a kölcsönzés kezdetekor szabályszerűen bejelentett munkavállalók vonatkozásában a kölcsönzés időtartama alatt a biztosítási jogviszony megszűnését jelenti be az adóhatóság felé anélkül, hogy a kölcsönvevőt erről tájékoztatta volna. Az elvárhatósági követelmény teljesítését illetően a bizonyítási teher a kölcsönvevőé. Neki kell tehát az eljárás során bizonyítani, hogy mindent megtett annak érdekében, hogy a kölcsönzés jogszerűségéről megbizonyosodjék. Nem alkalmas például a kölcsönvevő kimentésére az a körülmény, hogy a kölcsönzés kezdetekor kérte ugyan a kölcsönbeadótól a nyilvántartásba vételre és a bejelentésre vonatkozó iratokat, de az nem adta át részére. Ebben az esetben ugyanis okkal feltételezhette, hogy a jogügylet körül nincs minden rendben.

50 A kölcsönzésre irányuló munkaszerződés A munkaerő-kölcsönzési tevékenység folytatása céljából létesített munkaviszony esetében a kölcsönbeadó és a kölcsönzött munkavállaló közötti munkaszerződésnek meg kell felelnie az Mt aiban meghatározott általános érvényességi feltételeknek (pl. kötelező írásbeliség), továbbá az Mt. XVI. fejezetében szabályozott speciális feltételeknek is. Az Mt (1) bekezdése alapján a munkaszerződésnek kötelezően tartalmaznia kell azt a rendelkezést, hogy a munkaviszony munkaerő-kölcsönzés céljából jött létre, továbbá meg kell határozni benne a munkavállaló alapbérét és az általános szabálytól eltérően nem a munkakört, hanema munkavégzés jellegét. A munkaszerződés megkötésekor még nem tudható előre, hogy a munkavállalót konkrétan mely kölcsönvevőnél és milyen munkakörre fogják igénybe venni, így természetesen nem határozható meg a pontos munkakör, csak az, hogy a munkavállaló milyen jellegű munkák elvégzését vállalja (ennek meghatározása történhet pl. foglalkozás vagy tevékenység megjelölésével). A munkakör konkretizálására a kölcsönvevőhöz történő kihelyezéskor kerül sor.

51 Nem zárható ki, hogy az eredetileg nem munkaerő-kölcsönzésre létrejött jogviszonyt utóbb módosítsák. E tekintetben természetesen érvényesül a joggal való visszaélés tilalma, tehát a munkáltató nem kényszerítheti arra munkavállalóját, hogy az eredetileg nem munkaerő-kölcsönzésre irányuló jogviszonyt utóbb azt lehetővé tevően módosítsák. Ennek vizsgálata azonban kívül esik a munkaügyi ellenőrzés hatáskörén. A munkaszerződést illetően mindenkor azt kell vizsgálni, hogy az adott munkavállalóval kapcsolatos kölcsönzési tevékenység megkezdésekor (a munkavállaló kölcsönbe adásakor) a munkaszerződés tartalmazta-e a munkaerő-kölcsönzési célzatot.

52 A kölcsönzésre irányuló munkaszerződés 2. A munkaerő-kölcsönzésre irányuló munkajogviszony létesíthető teljes vagy részmunkaidőre, az új szabályozás nem tiltja továbbá azt sem, hogy munkaerő-kölcsönzés céljára egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítsenek. Kérdésként vetődik fel, hogy a kölcsönbeadó a munkaerő-kölcsönzés céljából foglalkoztatott munkavállalóját foglalkoztathatja-e saját munkaszervezetében? A rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye abba az irányba mutat, hogy az ilyen foglalkoztatás jogellenes, hiszen célozhatja a hagyományos munkaviszonyhoz kapcsolódó eltérő rendelkezések megkerülését, és így a munkavállalói érdekek csorbulását. Ha tehát a kölcsönbeadó a munkavállalót saját munkaszervezetében kívánja foglalkoztatni, az eredetileg kölcsönzésre irányuló munkaszerződést megfelelően az általános szabályokra redukálva módosítani kell.

53 A munkaerő-kölcsönzés és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás elhatárolása Az Mt január 1-jétől hatályba lépő 53. (1) bekezdése alapján a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. Az új Mt. a korábbi szabályozásnál lényegesen egyszerűbbé teszi a más munkáltatónál történő foglalkoztatást. A régi Mt. két esetben tette lehetővé a más munkáltatónál történő foglalkoztatást: - kirendelés alapján A munkáltatók ellenszolgáltatást nem tartalmazó megállapodása alapján a munkavállaló olyan munkáltatóhoz volt kirendelhető, a) amelynek tulajdonosa -részben vagy egészben -azonos a munkáltató tulajdonosával, vagy b) a két munkáltató közül legalább az egyik valamely arányban tulajdonosa a másik munkáltatónak, vagy c) a két munkáltató egy harmadik szervezethez kötődő tulajdonjogi viszonya alapján áll kapcsolatban egymással. (Nem minősült azonban ellenszolgáltatásnak, ha a munkáltatók úgy állapodtak meg, hogy a munkavállaló munkabérét, az ezzel járó közterheket és a kirendeléssel felmerülő költségeket az a munkáltató viselte, amelyhez a munkavállalót kirendelték, vagy ha a munkáltatók között díjfizetésre, illetve egyéb elszámolásra a kirendelésen kívül eső okból valamely szolgáltatás igénybevétele miatt kerül sor.).

54 Ideiglenes átengedés alapján; A korábbi Mt (1) bekezdése alapján a munkáltatók ellenszolgáltatás nélkül létrejött megállapodás alapján a munkavállalót más munkáltatónál történő munkavégzésre is kötelezhették, ha a munkáltatója a munkaviszonyból eredő foglalkoztatási kötelezettségét működési körében felmerült ok miatt átmenetileg nem tudta teljesíteni. A másik munkáltatónál történő munkavégzésre a kirendelésre vonatkozó szabályokat kellett megfelelően alkalmazni. A munkavállaló átengedésének mindkét esetében általános szabályként érvényesült, hogy az átengedés időtartama naptári évenként nem haladhatta meg a 44 munkanapot, illetve az átirányítással, kiküldetéssel együttesen számolva az évenkénti 110 munkanapot.

55 A munkaerő-kölcsönzés és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás elhatárolása 2. Az Mt. új szabályai nem tesznek fogalmi megkülönböztetést a kiküldetés, kirendelés, illetve ideiglenes átengedés között, tehát a munkavállaló a két munkáltató közötti szorosabb tulajdonosi/szervezeti kapcsolat hiányában is átengedhető ideiglenes munkavégzésre másik munkáltatóhoz. Az Mt. rendelkezései nem kívánják meg az ellenszolgáltatás-nélküliséget sem! Korlátozás csupán annyi, hogy az átmeneti foglalkoztatás tartama nem haladhatja meg naptári évenként összesen a beosztás szerinti 44 munkanapot (352 órát). Ha a munkaviszony év közben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre létesült, a foglalkoztatás maximális időtartamát arányosan kell számolni (tehát pl. 4 órás részmunkaidő esetén a munkanapok száma ugyan maximálisan 44 lehet ezen belül napi 4 órás munkaidővel, a maximálisan teljesíthető munkaórák száma azonban legfeljebb 176 óra lehet). A 44 munkanapos (vagy arányos) felső korlát akkor is érvényes, ha ugyanabban a naptári évben több más munkakörben, más munkahelyen, illetőleg más munkáltatónál is történik a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás.

56 A munkaerő-kölcsönzés és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás elhatárolása 3. A más munkáltatónál történő munkavégzés esetén a munkavállaló az ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult. A más munkáltatónál történő munkavégzés a munkáltatói jogok gyakorlását nem érinti, tehát a munkavállaló változatlanul az eredeti munkáltatója irányítása és felügyelet alatt végzi a munkát, azonban mód nyílik arra, hogy a munkáltató a másik munkáltatót hatalmazza fel képviseletével (vagyis meghatározott munkáltatói jogok gyakorlását átengedheti). A kártérítési felelősség az általános szabályok szerint alakul, azonban a 166. (3) bekezdésben meghatározottak alapján a munkáltatók felelőssége ebben az esetben a munkavállalóval szemben egyetemleges.

57 A munkaerő-kölcsönzés és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás elhatárolása 4. A két jogintézmény közötti határ átjárhatósága elhatárolási problémákat eredményezhet; a munkaerő-kölcsönzés és a munkavállaló ideiglenes átengedése közötti problémát az okozza, hogy a 44 munkanapos (352 órás) éves korlátig a munkavállalóját átengedő munkáltató lényegében nyilvántartásba vétel hiányában is folytathat munkaerő-kölcsönzésszerű tevékenységet. A munkavállalók átengedésének vizsgálata során az alábbi szempontokra kell figyelemmel lenni. Szükséges megjegyezni, hogy önmagában az Mt a szerinti időtartam-korlát átlépése nem képezi a munkaügyi ellenőrzés hatáskörét! 1. Ha a munkavállaló átengedése térítésmentesen történik, és a munkavállaló átengedésének időtartama nem haladja meg az éves korlátot, munkaerőkölcsönzésről nyilvánvalóan nem beszélhetünk. Természetesen ilyen esetben is lehetőség szerint vizsgálni kell, hogy a két fél között nem történt-e háttérmegállapodás a díjazásra vonatkozóan. (Az a körülmény, hogy az átengedés időtartama alatt az átvevő munkáltató fizeti meg vagy téríti meg a munkavállaló munkabérét, még nem tekinthető ellenérték fejében történő átengedésnek.)

58 A munkaerő-kölcsönzés és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás elhatárolása Ha az átengedés térítésmentes (vagy annak tűnik) ugyan, de az Mt. szerinti korlátot meghaladja, főszabályként többnyire indokolt lehet a jogellenes munkaerő-kölcsönzési tevékenység megállapítása, hiszen nem túlságosan életszerű, hogy valamely munkáltató 2 hónapot meghaladó időtartamra nélkülözni tudja a munkavállalóját. 3. Ha az átengedés térítés ellenében történt, főszabályként ismét csak a munkaerő-kölcsönzési tevékenység állapítható meg függetlenül attól, hogy a munkavállaló átengedése milyen időtartamra történik. Ilyenkor ismét csak az átengedő munkáltatónak kell valószínűsítenie azt, hogy az átengedés nem munkaerő-kölcsönzési célzattal történt, és a kapott térítés gazdasági hasznot nem eredményezett.

59 Munkaerő-kölcsönzés egyszerűsített foglalkoztatás keretében Az Mt. a korábbiaktól eltérően nem zárja ki, hogy a kölcsönbeadó munkaerő-kölcsönzés céljából egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszonyt létesítsen a munkavállalóval. Sem az Mt., sem az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló évi LXXV. törvény (Efo.tv.) nem rendelkezik konkrétan arról, hogy mely szabályoknak kell érvényesülniük abban az esetben, ha a munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatás vagy alkalmi munka keretében alkalmazzák munkaerő-kölcsönzési célzattal. Mind az Mt., mind az Efo.tv. vonatkozásában érvényesülniük kell a foglalkoztatási formára jellemző, feltétlen érvényesülést kívánó rendelkezéseknek. Így munkaerő-kölcsönzési tevékenység céljából is csak az Efo.tv. szerinti munkáltató és munkavállaló létesíthet egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló jogviszonyt. Az Mt (1) bekezdése alapján az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaszerződésre a 44. -ban foglaltakat (írásba foglalás kötelezettsége) nem kell alkalmazni, illetve a felek munkaszerződést törvényben meghatározott minta-munkaszerződés felhasználásával is köthetnek. Munkaerő-kölcsönzés esetén viszont a 218. (1) bekezdése alapján a munkaszerződésben meg kell állapodni abban, hogy a munkaszerződés kölcsönzés céljából jön létre, továbbá meg kell határozni a munkavégzés jellegét és az alapbért. E rendelkezéstől érvényesen eltérni nem lehet, következésképpen, ha az egyszerűsített foglalkozatásra, alkalmi munkára irányuló munkaviszonyt munkaerő-kölcsönzés céljából létesítik, a munkaszerződés írásba foglalása nem mellőzhető. Ugyanakkor az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony a 202. (2) bekezdése alapján a törvényben meghatározott bejelentési kötelezettség [Efo.tv. 3. (1) bekezdése és 11. -a] teljesítésével jön létre, a jogviszonyt tehát abban az esetben is a bejelentési teljesítése keletkezteti, ha munkaerő-kölcsönzés céljára létesítik.

60 Munkaerő-kölcsönzés egyszerűsített foglalkoztatás keretében 2. A foglalkoztatás időtartama esetében ugyancsak érvényesülnie kell a feltétlen alkalmazást kívánó rendelkezéseknek, tehát egyszerűsített foglalkoztatásra, alkalmi munkára irányuló jogviszony keretében végzett munkaerő-kölcsönzési tevékenységnek nem az Mt (2) bekezdése szerinti ötéves időtartam lesz a felső határa, hanem az Efo.tv. 1. -aszerinti létszám-és időkorlátokat kell alkalmazni. Érvényesülnie kell továbbá az Efo.tv. 1. (1) bekezdése szerinti tevékenységi korlátnak is.

61 A munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos bejelentési szabályok A munkaerő-kölcsönzéssel érintett munkavállalók esetében az Art. mind a kölcsönbeadó, mind a kölcsönvevő számára előír bejelentési kötelezettséget. A kölcsönbeadó az Art. 16. (4) bekezdése alapján a munkaviszony létesítésekor köteles eleget tenni a munkaviszony bejelentésére vonatkozó kötelezettségének. A bejelentést a) a biztosítás kezdetére vonatkozóan a biztosítási jogviszony első napját megelőzően, de legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján a foglalkoztatás megkezdése előtt, b) a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését követő 8 napon belül kell teljesíteni. A kölcsönvevőt ugyancsak terheli bejelentési kötelezettség: az Art. 17. (17) bekezdése alapján a kölcsönvevő köteles az állami adóhatósághoz bejelenti a munkaerőkölcsönzés keretében történő foglalkoztatás a) megkezdése napját megelőző napon, de legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján a munkaerő-kölcsönzési szerződéssel érintett munkavállaló nevét és adóazonosító jelét ennek hiányában természetes személyazonosító adatait és lakcímét, valamint a kölcsönbeadó nevét és adószámát, és a foglalkoztatás megkezdésének napját, b) befejezése napját követő napon a munkaerő-kölcsönzési szerződéssel érintett munkavállaló nevét és adóazonosító jelét, valamint a kölcsönbeadó nevét és adószámát, és a foglalkoztatás befejezésének napját.

62 Kötelezően alkalmazandó rendelkezések Sem a felek megállapodása sem kollektív szerződés nem térhet el a , 217. (1) bekezdés, 218. (1)-(2) és (4) bekezdés a) és b) pont rendelkezéseitől. Ezek: a) amunkaerő-kölcsönzés definícióját és fogalmi elemeit a felek nem értelmezhetik eltérően [214. (1) bekezdés]; b) az 5 éves időkorlát nem haladhatják meg [214. (2) bekezdés]; c) a kölcsönzési jogosultság személyi feltételei a kölcsönbeadó oldalán [215. ] d) a kölcsönzés tilalmak és korlátok a munkavállaló oldalán [216. ], ideértve a más munkáltatónál történő munkavégzésre kötelezés tilalmát, a kölcsönzésre tekintettel a munkavállaló által fizetendő díjazás tilalmát; e) a kölcsönzési megállapodás kötelező írásba foglalása, a munkaviszony megszüntetésének jogát kizárólag a kölcsönbeadó gyakorolhatja, a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti tulajdonosi kapcsolat miatti semmisség [217. (1) bekezdés]; f) a kölcsönzési munkaszerződés kötelező tartalmai elemei[218. (1) bekezdés]; g) a munkavállaló tájékoztatása a kölcsönbeadó nyilvántartási számáról [218. (2) bekezdés]; h) a kölcsönvevő részére előírt kizárólagos kötelezettségek, ideértve a munkavédelemmel kapcsolatos, továbbá az Mt. 51. (1) és (3)-(5) bekezdése szerinti kötelezettségek.