TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 69. PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 69. PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ"

Átírás

1 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 69. PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ÉS TOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET 2005

2 2 PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ Szerzők: Szecsei Anna Mária Tóth Erika Szerkesztette: Tóth Lászlóné Véleményezték: Dr. Bártfainé Gelencsér Teréz Dr Kállayné Őry Csilla Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, 2005 Felelős kiadó: Vízvári László főigazgató Szedés, tördelés: Hegyi Gergely A továbbképzési füzet az Országos Szakképzési Tanács támogatásával valósult meg. Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a mű bővített, illetve rövidített változata kiadásának jogát is. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában (fotokópia, mikrofilm vagy más hordozó) nem sokszorosítható. 2

3 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 3 TARTALOMJEGYZÉK Bevezető 5 A továbbképzési füzet célja 5 Tanulási útmutató 5 A képzés struktúrája 6 I. Modul: A pedagógiai kommunikáció általános jellemzői 7 A tananyag célja 7 Követelmények 7 Fogalomgyűjtemény 7 Tananyag 8 A pedagógiai kommunikáció elmélet kialakulása 9 A pedagógiai kommunikáció fogalma 10 A pedagógiai kommunikációhoz kapcsolódó tudományterületek 10 A pedagógiai kommunikáció sajátosságai 11 Az iskolai kommunikáció mennyiségi és minőségi jellemzői 12 Összefoglalás 13 Feladatok 14 II, Modul: Befolyásolás kommunikáció által 15 A tananyag célja 15 Követelmények 15 Fogalomgyűjtemény 15 Tananyag 16 Befolyásolásra törő kommunikáció? 16 Kényszerítés és kínálat 16 Új befolyásolási alaphelyzet, a tömegkommunikáció 16 Meggyőzés 17 Befolyásolási technikák 18 Formái 18 A befolyásolási technikák hatásai 18 A megfelelő befolyásolási technikák jellemzői 19 Összefoglalás 20 Feladatok 20 III. Modul: A pedagógusok kommunikációja 21 A tananyag célja 21 Követelmények 21 Fogalom gyűjtemény 21 Tananyag 22 A verbális kommunikáció 22 A tanári beszéd és stíluselemei 22 Az egyértelműség biztosítása 23 A megértés biztosítása 23 A ritualizáció 23 Az anyanyelvi kultúra és a pedagógiai kommunikáció 23 A kérdéskultúra 23 Az írott szöveg 25

4 4 PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ A kommunikációs gátak 27 Non-verbális kommunikatív viselkedés 28 A tekintet és a pedagógiai kommunikáció 28 Paralingvisztikai kommunikáció 30 Testkommunikáció a pedagógiában 30 Andragógia és kommunikáció 32 Összefoglalás 33 Feladat 34 IV. Modul: A pedagógiai kommunikáció jellemzői az egyes kommunikációs színtereken 35 A tananyag célja 35 Követelmények 35 Fogalom gyűjtemény 35 Tananyag 36 Kommunikáció a tanítási órán belül elméleti oktatás 36 A pedagógiai kommunikáció csoportosítása 36 A pedagógus élő beszéde 36 Előadás 36 A megbeszélés, mint kommunikáció 36 Vita 39 Pedagógiai értékelés és kommunikáció 41 A gyakorlati oktatás sajátosságai 42 A távoktatás speciális kommunikációs vonatkozásai 44 A szemléltetés és a vizuális kommunikáció 45 Az Internet, mint a kommunikáció sajátos formája 46 Összefoglalás 50 Feladatok 51 Felhasznált irodalom 52 4

5 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 5 BEVEZETŐ Akik emberekkel foglalkoznak, és személyiségfejlesztést is végeznek, egyik legfontosabb képességük, sőt munkaeszközük a kommunikáció. A pedagógusok szakmai tevékenységük révén sokféle interperszonális kapcsolat szereplői legtöbbször a tanár-diák, tanár-tanár és a közoktatásban a tanár-szülő kapcsolat dominál. A szakképzés során kiegészülnek ezek a kapcsolatok a gyakorlóhelyen dolgozó szakemberekkel folytatott kommunikációval - így az egészségügyi szakképzések esetén a betegekkel, kliensekkel, gyakorlatvezetővel, vagy tanulóápolóval folytatott kommunikációval is. A kommunikáció elengedhetetlen munkaeszköze a pedagógusnak, napi tevékenységeik során állandóan alkalmazzák minden formáját és csatornáját. A pedagógusképzésben sokáig kevés figyelmet szenteltek a kommunikációs készségek fejlesztésének. A képzési idő alatt is kevés alkalom kínálkozik a leendő pedagógusnak kommunikációja kipróbálására. Egészen más dolog társaságban kötetlenül beszélgetni, mint konkrét témát pedagógiai módszerekkel feldolgozni. A továbbképzési füzetben igyekeztünk összefoglalni a pedagógiai kommunikáció sajátosságait és alapelveit. A téma rendkívül szerteágazó és sokrétű. Néhány példa segítségével próbáltuk felvillantani a jellemző kommunikációs megnyilvánulásokat, ugyanakkor feltételeztük, hogy az olvasó rendelkezik kommunikációs alapismeretekkel. A TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZET CÉLJA Kiadványunkkal segítséget szeretnénk nyújtani a pedagógusoknak, szakértőknek, vizsgáztatóknak és a téma iránt érdeklődő szakembereknek ahhoz, hogy a kommunikáció e sajátos területének megismertetésével jó kommunikátorrá válhassanak. Rámutatni arra, hogy az oktató-nevelő munka eredményessége a tanár pedagógiai kommunikációs képességén, a korszerű oktatási módszerek alkalmazásán is múlik. A hatékonyság növeléséhez a pedagógusok napi kommunikációs gyakorlatát tudatosabbá kell tenni. A tananyagban talál néhány piktogramot, az értelmezéshez az alábbi magyarázat szolgál segítségül: Problémafelvetés, vagy kérdés. Az ismeretek gyakorlati alkalmazását kívánja elősegíteni. A probléma lehetséges megoldása. Válasz a feltett kérdésre. Figyelem! Feltétlenül olvassa el! Az ilyen téglalapokban hasznos gyakorlati tanácsokat, vagy példákat olvashat. Érdemes figyelnie rájuk! Figyelem! Ezt a feladatot oldja meg, megkönnyíti az anyag megértését! Megérdemel egy kis pihenést!

6 6 PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA Pedagógiai kommunikáció A pedagógiai kommunikáció általános jellemzői Befolyásolás kommunikáció által A pedagógusok kommunikációja A pedagógiai kommunikáció jellemzői az egyes kommunikációs színtereken 6

7 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 7 I. MODUL A PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A TANANYAG CÉLJA Bemutatni a pedagógiai kommunikáció elméletének kialakulását, fogalmát, jellemzőit és kapcsolatát más tudományterületekkel. KÖVETELMÉNYEK A tananyag elsajátítása után Ön képes lesz: - leírni a pedagógiai kommunikációelmélet kialakulását, - felsorolni a pedagógiai kommunikációhoz kapcsolódó tudományterületeket, - meghatározni a pedagógiai kommunikáció fogalmát, - meghatározni a pedagógiai kommunikációhoz kapcsolódó fogalmakat, - ismertetni a pedagógiai kommunikáció sajátos jellemzőit, - ismertetni az iskolai kommunikáció mennyiségi és minőségi jellemzőit. FOGALOMGYŰJTEMÉNY FOGALOM Interakció Intraperszonális kommunikáció Interperszonális kommunikáció Kommunikáció Kongruens Konvencionális Pedagógus Pedagógiai kommunikáció MEGHATÁROZÁSA Kölcsönös viszony, ráhatás. Belső beszéd. Személyek közötti kommunikáció. Közlés. Érzelmek, gondolatok kicserélése és megosztása megfelelő jelrendszer, ill. szimbólumok segítségével, melyek a beszélgető felek közös fogalmi tapasztalatai reprezentálják. Nemcsak szavakkal, hanem különböző impulzusokkal történhet. 1 Hiteles, őszinte. Egyezményes, viselkedési elvárások. Paidagógosz = fiúk nevelője, a klasszikus ókorban a fiúkat az iskolába és hazakísérő, esetleg munkájukra figyelő, többé-kevésbé művelt rabszolgák elnevezése. Az oktatási rendszer különböző fokozatai-, intézménytípusaiban dolgozó, a gyermekek oktatásával, nevelésével foglalkozó személyek közös elnevezése. 2 A pedagógiai kommunikációtan funkciója a pedagógia szervezett, szabályozott és spontán világában tetten érhető szabályosságok és kommunikációs jellegzetességek számbavétele, leírása és tipizálása. 3 1 Módra Tiborné, Liebhard László, Gerdei Zsófia: Kommunikáció az egészségügyben. Moduláris tankönyvek 4. Budapest, Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, Báthory Zoltán, Falusi Iván: Pedagógiai lexikon. Budapest, Kereban Könyvkiadó, Zsolnai József: A pedagógia új rendszere címszavakban. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, (122. oldal)

8 8 PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ TANANYAG A kommunikáció nem csupán magától értetődő dolog, hanem a viszonyulás kiépítésének alapja, figyelmesség, meghallgatás, intuitív felismerés és gondolkodás, ugyanakkor elfogadás, beleérzés, hitelesség, határozottság és tisztelet kifejezése is egyszerre. Saját kommunikációs készségeink ismerete hozzátartozik önismeretünkhöz. Pedagógusként éppen olyan fontos a kommunikáció tesztelése, mint pl.: a műszerésznek műszerei ellenőrzése, hiszen csak jó szerszámmal lehet színvonalasan dolgozni. Önnek milyen a kommunikációs készsége? Kapott már visszajelzést róla? Egy teszt részletét ajánlunk figyelmébe. Állítás Szinte soha Ritkán. Néha Elég gyakran Az esetek túlnyomó többségében Magyarázás közben megkérdem a hallgatóságtól, hogy tud-e követni? Az emberek nem értik meg mondandómat. Gondolataimat képes vagyok érthetően megmagyarázni. Nehézséget jelent számomra a véleménynyilvánítás, ha mások nem értenek velem egyet. Ha nem értek egy kérdést, visszakérdezek. Nem értem meg az embereket. Mások szemszögébõl is könnyen tudom szemlélni a dolgokat. Úgy teszek, mintha figyelnék, még akkor is ha gondolataim máshol kalandoznak. Érzelmeimet nehezen tudom kifejezni. Ha fontos mondandóm van, közbeszólhatok. Beszélgetés közben érzékelem, hogy mások hogyan éreznek. Amikor tudom, hogy a másik mit akar mondani, nem hagyom hogy a mondatot befejezze. Annyira beleélem magamat saját mondandómba, hogy elfelejtkezem a hallgatóságról. Stb. Kérjük olvassa el az állításokat és mindegyiknél jelölje az Önre jellemző gyakoriságot X-el. (A teszt kitöltése után a kiértékelésből megtudhatja, milyen kommunikációs készségekkel rendelkezik. Ha valóban szeretné kitölteni ezt a tesztet és megtudni az értékelését, nyissa meg a test.queendom.com/necc/communication_skills oldalt az interneten.) 8

9 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 9 A pedagógiai kommunikációelmélet kialakulása 4 Pukánszky Béla írta az ókori Egyiptomi nevelésről: A gyermekek lelkére a szavak közvetítésével próbáltak hatni, erkölcsi szózatok, intelmek útján. 5 A szó uralta az iskolai nevelést évszázadokon át. Comenius fogalmazta meg, a XVII. században, hogy: a szellemet aligha táplálták valahol is a dolgok velejével: jórészt csupán a szavak és vélemények héjával (levegőverdeséssel és szajkózással) a dolgok léhájával és pelyvájával terhelték őket. 6 A XVIII-XIX. században az iskolai nevelésben nagy változások következtek be, de továbbra is megmaradt a verbalizmus, a klasszikus retorika vezető szerepe. Az erkölcsi, vallási, és tudományos nevelés leghatékonyabb módjának a verbális oktatást tartották. A nevelés célja az ékes beszéd, bizonyítás- és cáfolás-technikák, a grammatika, a stilisztika, valamint a poétika oktatása volt az általános képző iskolákban (pl. középiskola). A szavak uralták az oktató tevékenységét és szótudás, szövegtudás alapján mérték a tanulók teljesítményét. A XX. században a pedagógiára egyre nagyobb hatást gyakoroltak más tudományok is: pl. a pszichológia, szociálpszichológia, kulturális antropológia, humánetiológia, információelmélet és a kommunikációelmélet. A pedagógia egyre nagyobb figyelmet szentelt a verbális csatornák mellett a non verbális kommunikációnak és a környezeti hatásoknak. Manapság az élőbeszéd, a non verbális kommunikáció, az írás, a kép, a közvetítő média szerepét és összekapcsolásuk lehetőségeit is kiaknázzák. A pedagógiai színtereken folyó kommunikáció számos különleges vonással rendelkezik. Ennek felismerése segítette a pedagógiai kommunikációelmélet kialakulását a XX. században. A korszerű oktatás tevékenységközpontú, és készségfejlesztő, szemben a hagyományos ismeretátadó iskolával. A tanulók ma már másfajta kommunikációt várnak el a pedagógusoktól, mint az előző évszázadokban. A tanár-diák viszonyban egyre inkább a partnerség a domináns az aláfölérendeltség helyett. Különösen igaz ez a felnőttképzésekben. A mai tanulók kommunikációs készsége másfajta színtereken fejlődik (a fejlődés iránya nem minden esetben pozitív), mint akár néhány évtizeddel ezelőtt. A tanulóközpontú pedagógia újfajta kommunikációt igényel. Napjainkban az informatikai forradalom a pedagógiai kommunikációt is alakítja. 4 Dr. Zrinszky László: Gyakorlati pedagógiai kommunikáció. Budapest, ADU-FITT IMAGE, Dr. Zrinszky László: Gyakorlati pedagógiai kommunikáció. Budapest, ADU-FITT IMAGE, Comenius; Komenský, Jan Amoš (1992 [1657]): Didactica Magna. (ford. Geréb György). Budapest, Seneca Kiadó (88. oldal)

10 10 PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ A pedagógiai kommunikáció fogalma A pedagógiai kommunikációelmélet egy viszonylag önálló kutatási terület, ágazat, melynek tárgya egy sajátos kommunikáció, nem egyszerűen a nevelési intézményekben ill. helyzetekben folyó, a kommunikáció általános jegyeivel jellemezhető kommunikáció. Arra a kérdésre, hogy mivel is foglalkozik a pedagógiai kommunikációtan Zsolnai József meghatározása válaszol: A pedagógiai kommunikációtan ma már nagyjából interdiszciplináris területe a pedagógiának. Tárgykörébe tartoznak a pedagógia világának különböző szintjein a pedagógiai alapviszony lényegiségét kifejező kódhasználat szerepcserék, információcserék, illetve a kommunikációs aktusok és folyamatok eredményeként keletkező kommunikátumok, amelyek manifesztálódnak írott és mondott szövegekben éppúgy, mint gesztusokban, mimikában, öltözködésben stb. A pedagógiai kommunikációtan funkciója a pedagógia szervezett, szabályozott és spontán világában tetten érhető szabályosságok és kommunikációs jellegzetességek számbavétele, leírása és tipizálása. 7 A pedagógiai kommunikációhoz kapcsolódó tudományterületek A kommunikációelméleti (pszichológia, kibernetika, információelmélet) és neveléstudományi területeken (pedagógia, didaktika, pedagógiai pszichológia) túl más tudományok kutatási eredményei is forrásként felhasználhatók a pedagógiai kommunikáció értelmezése során, továbbá több területen érintkeznek egymással. A nyelv a nevelés-oktatás elsőrendű közege, hiszen az emberi gondolkozás, cselekvés elképzelhetetlen a nyelv alkalmazása nélkül. A pedagógiai kommunikáció a nyelvtudományok közül több területen kapcsolódik a pszicho- és a szociolingvisztikához. A pszicholingvisztika 8 a beszélt és írott nyelvvel is foglalkozik. Többek között az alábbi területek eredményeit hasznosítja a pedagógiai kommunikáció: - beszédreprodukció, - beszédészlelés, - beszédmegértés, - nyelvelsajátítás. A szociolingvisztika 9 vonatkozásában a réteg-specifikus nyelvi kódokat célszerű kiemelni, mely az iskolai előmenetelre és a társadalmi rétegződésre hatással van. A kommunikációs szocializáció ugyanis befolyásolja az iskolai teljesítőképességet, és a tanulási- tanítási folyamatok vissza is hatnak rá bizonyos mértékben. (Korlátozott kód, kiterjesztett kód.) A nevelés szociológia és a szociálpszichológia előtérbe kerülésével egyre elterjedtebbé vált az a szemlélet, hogy a nevelésben döntő szerepet játszanak a szociális interakciók. A pedagógiai folyamatokban olyan kommunikációs láncolatok zajlanak, melyek során interakciók alakulnak ki. 7 Zsolnai József: A pedagógia új rendszere címszavakban. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, (122. oldal) 8 Az a tudományág, amely a nyelv használatának, megértésének, produkciójának és elsajátításának mentális mechanizmusait vizsgálja. 9 Az a tudomány, amely a társadalmi rétegződés és a nyelvhasználat összefüggéseit tanulmányozza. 10

11 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 11 A pedagógiai kommunikáció célja A kommunikatív kapcsolat alapvető célja a fejlesztő, személyiséggazdagító, azt kibontakoztató szándék. Sajátossága, hogy a pedagógiai kommunikáció a pedagógiai céloknak alárendelt és pedagógiailag szabályozott, intézményesült kommunikáció. A pedagógiai kommunikáció történhet a kognitív (intellektuális) és a pszichomotoros (kézügyességgel kapcsolatos, manuális) képességek fejlesztése céljából, és attitűdformáló hatásból, valamint az affektív (érzelmi) terület fejlesztése végett. A tanuló szabad akaratának (volucionális terület) befolyásolása már nehezebb feladatot ró a tanárra. A célok eléréséhez alkalmazható eszközök nem speciálisak ugyan, de a választás és a felhasználás módja jellegzetes. A pedagógiai kommunikáció sajátosságai 10 A pedagógiai kommunikáció egyik sajátossága, hogy pedagógiailag szabályozott, és a pedagógiai céloknak alávetett, így a pedagógus kommunikációja tervezett, és az irányított figyelemre támaszkodik. Elsődleges tárgya a nevelők és tanulók, valamint a tanulók egymás közti interakciójának kommunikatív mozzanatai. A kapcsolat jellege általában nem egyenrangú, de a tanulók életkorának előrehaladtával a szimmetrikus kommunikációhoz közelítő magatartásminta valósul meg, így válik az andragógiai kommunikáció komplementerré (nem alá- fölé rendeltséget jelentő) partnerviszonyban zajló interakcióvá.. A pedagógus személyiségéből adódó beállítódásai befolyásolják kommunikációját is. A pedagógiai kommunikáció szinterei 11 A pedagógiai kommunikáció elsődleges színtere az iskola vagy a képző hely (lehet elméleti és gyakorlati képzés is). A pedagógiai kommunikációt jelentősen befolyásolja a kommunikációs környezet (az iskola épületének helye, belső terei, tantermei, szaktantermei, folyosói, nagyterme, aulája). Fejlesztő hatása miatt is fontos, hogy harmonikus, világos, esztétikus, megnyugtató és derűs környezetet teremtsenek, a helyiségek céljának megfelelő specialitások figyelembe vételével. A tantermek berendezései, és azok elrendezése segítheti a pedagógus tevékenységét. A pedagógiai kommunikáció hatékonysága szempontjából a tanterem asztalainak és székeinek térbeli elhelyezése meghatározó. A mozgathatóság biztosításával kialakítható az adott feladatokhoz ideális tér. Egészen más kommunikációs üzenetet közvetít a kerek-asztal jellegű elrendezés, amely a közepes méretű csoportok esetén ajánlott. Az asztalok, székek elrendezése kör formában, elipszis alakban is történhet. Ez esetben a csoport minden tagja lát mindenkit, a szimmetrikus tanár-diák viszonyt segíti, és a kirekesztettség érzése elkerülhető. A hagyományos padsorokba rendezés, a tanár fehér köpenye, az egyoldalú tegeződés az aláfölérendeltségi viszonyt erősíti. A kommunikáció másik fontos és sajátos színtere a gyakorlóhely, melynek megválasztását az akkreditált gyakorlóhelyek segítik, segíthetik bizonyos területeken. A gyakorlóhelyeken a kommunikációs helyzet szereplői közé bekerülnek az ott dolgozó szakemberek, egészségügyi képzéseknél a betegek, kliensek is. 10 Dr. Zrinszky László: Gyakorlati pedagógiai kommunikáció. Budapest, ADU-FITT IMAGE, Dr. Zrinszky László: Gyakorlati pedagógiai kommunikáció. Budapest, ADU-FITT IMAGE, 2002.

12 12 PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ A pedagógus kommunikációja eljut ma már a tanulók otthonába is a távoktatás keretei között. A papír alapú oktatási anyagok is úgy készülnek, hogy a tanár folyamatosan megszólítja benne a tanulókat, igyekszik jelen lenni a tanulási folyamat során. Az e- learning formában megjelenő oktatási anyag további lehetőségeket ad a személyes megnyilvánulásokra a tanár részéről. Az interaktív forma lehetővé teszi a kölcsönös és azonnali kommunikációt, oda-visszajelzéseket, kérdések feltevését és megválaszolását is. Mégsem helyettesíti a személyes jelenlét varázsát. (A jövőben mindinkább a papír alapú és az elektronikus tananyag megfelelő arányú keveréke látszik járható útnak, kiegészítve a pedagógus időnkénti személyes jelenlétével.) A tanár-szerep és a kommunikáció 12 A tanár pedagógiai, nevelési filozófiája a tanítás során alkalmazott kommunikációt jelentősen befolyásolja. A nevelési filozófiát gyakran befolyásolja a tanár iskolai szocializációs tapasztalata, vagyis az, ahogyan őt nevelték tanuló évei alatt (pl.: ha tetszett neki tanára humora, valószínűleg ő is próbál humoros lenni; vagy ha bármilyen szempontból kivételeztek vele, igyekszik objektív maradni). Jó esetben az elsajátított neveléstudományi ismeretei alapján saját filozófiát alakít ki, rosszabb esetben saját élményei alakítják filozófiáját. Külső tényezőként az iskola vezetői, az ellenőrző személyek, az adott oktatási intézmény tradíciói, a rendelkezések, rendeletek is befolyásolhatják. Az előzőekben leírtakon túl a legjelentősebben az alábbi három felfogás valamelyike hat a kommunikációra Zrinszky László szerint: 1. A tanítás rendszeres és módszeres ismeretközvetítés. 2. A tanítás személyközi kapcsolatok sorozata, mely a tanulók öntevékenységét és a szükséges tudás (előírt követelmények) elsajátítását segíti. A pedagógusnak megfelelő légkört kell teremteni, és ügyelni kell a tanulási célok megvalósulására. 3. A tanítás komplex folyamat, melynek lényege, hogy a tananyag elsajátítása mellett a szociális tanulás és az emberek közötti kapcsolatok építése között a pedagógus megtalálja a dinamikus egyensúlyt. A tanár rátermett személyiséggel, jó pedagógiai kommunikációval, és megfelelő oktatási módszereket alkalmazva képes olyan légkört kialakítani a diákokkal, ahol szívesen tanulnak, beszélnek gondolataikról, problémáikról, érzéseikről. A tanár segíti feltárni készségeiket, képességeiket, erősítheti az önértékelésüket és önbecsülésüket. Az iskolai kommunikáció mennyiségi és minőségi jellemzői 13 A pedagógus kommunikációs tevékenységét és annak hatékonyságát mennyiségi és minőségi mutatók jellemzik. A mennyiségi mutatók az alábbiak lehetnek: 1. A tanári közlések mennyisége, az egyes csatornák egymáshoz viszonyított aránya. 2. A tanulói beszéd mennyisége. a. tanár - diák közötti kommunikáció. b. tanulók közötti kommunikáció. 3. A tanulók írással, rajzolással (stb.) töltött ideje. 4. A média és a taneszközök alkalmazásának időtartama. 5. Az előző pontok kommunikációs tevékenységének tanórán belüli aránya. 12 Dr. Zrinszky László: Gyakorlati pedagógiai kommunikáció. Budapest, ADU-FITT IMAGE, Dr. Zrinszky László: Gyakorlati pedagógiai kommunikáció. Budapest, ADU-FITT IMAGE,

13 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 13 A minőségi mutatók az alábbiak lehetnek: 1. A kommunikáció célszerűsége, odaillősége. 2. A kommunikáció adekvátsága (tanár személyiségéhez, a tanulók igényeihez, életkorához, előzetes felkészültségükhöz, a tananyag és a követelmények elsajátításához igazítása). 3. A kommunikáció centruma a tanuló, a téma, vagy a tanár. Mindhárom szükséges. A meghatározó az, hogy melyik a domináns. 4. A tanári kommunikáció által közvetített tanári attitűd, mely ideális esetben rokonszenvet, toleranciát, felelősségérzetet, és lelkesedést, diszkriminációmentességet sugároz. 5. A tanulói kommunikáció szabadságfoka, melyet elősegít a véleménynyilvánítás motiválása. 6. A tanulói kommunikáció irányítástechnikája, mely kihívást jelenthet a tanárnak. Ez a gátlásos, visszahúzódó tanulók aktiválását, megfelelő szerephez juttatását és a nagyhangú, erőszakos tanulók kezelését foglalja magába. A kommunikáció kétféle típusú lehet a tanár diák viszonylatban (mint minden tipizálás, ez is csakáltalában igaz; inkább egyik típushoz közelít, inkább másik típushoz közelít a valóságban): - autoriter tanár: antidemokratikus - fejlesztő tanár: demokratikus Az első esetén az információ, az értékrend, a viselkedésminta csak egy irányban hat, a diák csak befogad és elfogad. A második esetben a diák személyisége alakul; mérlegeli, értékeli a hatásokat, de ő is befolyásolja a tanárt, köztük együttmunkálkodás, együttműködés jön létre. A tanár értékrendje, világszemlélete ugyan stabil, de toleránsan fogad más, lényegesen vagy csak kissé különböző szemléletet. A diák értékrendje nem konfrontálódik, hanem alakul, formálódik. A demokratikus kapcsolatrendszer erősödik, melynek jellemzői: - egymás személyiségjegyeinek tudomásulvétele, - odafigyelés a másikra, - kitartás, nyíltság, - új kérdezési technikák, - a lényegre koncentráló technikák, - az ellenkezés vállalása, érvelés. ÖSSZEFOGLALÁS A korszerű oktatás tevékenységközpontú, és készségfejlesztő, szemben a hagyományos ismeretátadó iskolával. A tanulók kommunikációs, problémamegoldó és szociális képességeit fejleszteni kell. A tanulóközpontú pedagógia újfajta kommunikációt igényel. A pedagógiai kommunikációtan ma már nagyjából interdiszciplináris területe a pedagógiának. Tárgykörébe tartoznak a pedagógia világának különböző szintjein a pedagógiai alapviszony lényegiségét kifejező kódhasználat, szerepcserék, információcserék, illetve a kommunikációs aktusok és folyamatok eredményeként keletkező kommunikátumok, amelyek manifesztálódnak írott és mondott szövegekben éppúgy, mint gesztusokban, mimikában, öltözködésben stb.

14 14 PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ A pedagógiai kommunikáció kapcsolata más tudományterületekkel: A kommunikációelméleti (pszichológia, kibernetika, információelmélet) és neveléstudományi területeken (pedagógia, didaktika, pedagógiai pszichológia) túl más tudományok kutatási eredményei is forrásként felhasználhatók a pedagógiai kommunikáció értelmezése során. Így a pszicholingvisztika és a szociolingvisztika eredményeit is. A kommunikatív kapcsolat alapvető célja a fejlesztő, személyiséggazdagító, azt kibontakoztató szándék. Alapintézményeit a család és az iskola alkotja. Résztvevői a nevelők és a növendékek. A pedagógus kommunikációja szabályozott és tervezett, az irányított figyelemre támaszkodik. A pedagógiai kommunikáció elsődleges színtere az iskola vagy a képző hely (lehet elméleti és gyakorlati képzés is). A pedagógiai kommunikációt jelentősen befolyásolja a kommunikációs környezet (az iskola épületének helye, belső terei, tantermei, szaktantermei). Az andragógiai kommunikáció sokféle színhelyen és kommunikációs környezetben folyik. A tanár pedagógiai és nevelési filozófiája a tanítás során alkalmazott kommunikációt jelentősen befolyásolja. A pedagógus saját filozófiáját külső tényezőként az iskola vezetői, az ellenőrző személyek, az adott oktatási intézmény tradíciói, a rendelkezések, rendeletek alakíthatják. A pedagógus kommunikációs tevékenységét és annak minőségét, hatékonyságát mennyiségi és minőségi mutatók jellemzik. FELADATOK - Határozza meg a pedagógiai kommunikáció fogalmát! - Soroljon fel a pedagógiai kommunikációhoz kapcsolódó tudományok közül négyet /4/! - Sorolja fel a pedagógiai kommunikáció lehetséges színtereit! - Sorolja fel az iskolai kommunikáció mennyiségi mutatóit! 14

15 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 15 II. MODUL BEFOLYÁSOLÁS KOMMUNIKÁCIÓ ÁLTAL A TANANYAG CÉLJA Bemutatni a pedagógiai kommunikációhoz kapcsolódó sajátos befolyásolási módszereket és azok hatásait. KÖVETELMÉNYEK A tananyag elsajátítása után Ön képes lesz: - felsorolni a befolyásolás eszközeit, - ismertetni a tömegkommunikáció jellemzőit a pedagógiai kommunikáció szempontjából, - értelmezni a meggyőzés szakaszait és eredményességének kritériumait, - ismertetni a befolyásolási technikákat, - ismertetni a befolyásolási technikák hatásait. FOGALOMGYŰJTEMÉNY FOGALOM Andragógia Dedukció Heurisztikus Identitás Indukció Interakció Verbális kommunikáció/csatorna MEGHATÁROZÁSA Felnőttoktatás tudománya. Latin eredetű szó. Levezetés; következtetés az általánosból az egyes esetekre, az egészből a részletekre. 14 Görög latin eredetű szó. Rávezető, kitaláló módszer; más természetű esetekre alkalmazott logikai módszerek, tudományos alapú ötletekre és tapasztalatokra épülő. 15 Önismeret Az egyik alapvető logikai módszer, következtetés egyes esetekről az általánosra. 16 Kölcsönös viszony, ráhatás. Szóbeli közlés (lehet írásos is) 14 Bakos Ferenc (szerk.): Idegen szavak és kifejezések szótára. Budapest, Akadémiai Könyvkiadó Rt., Bakos Ferenc (szerk.): Idegen szavak és kifejezések szótára. Budapest, Akadémiai Könyvkiadó Rt., Bakos Ferenc (szerk.): Idegen szavak és kifejezések szótára. Budapest, Akadémiai Könyvkiadó Rt., 2000.

16 16 PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ TANANYAG Befolyásolásra törő kommunikáció? 17 Az emberi kommunikáció egyik sajátossága és törekvése a befolyásolás. A befolyásolás tartalmi jellege és megjelenési formája között szoros összefüggés van. Megjelenési formái: - kényszerítés és kínálat, - tömegkommunikáció, - meggyőzés. Kényszerítés és kínálat A személyközi és a mediális kommunikációban benne van a hatáskeltés. A nevelésben, oktatásban a következő kommunikációs fajták legfőbb célja a befolyásolás: - parancs és utasítás, pl. Oldd meg a feladatot! Kísérd el a beteget! - alku, pl. Ha kiselőadással készülsz, javíthatsz az osztályzaton! - vita, pl. egy vitaindító kiselőadás után a tanulók összevethetik tapasztalataikat. - elfogadás, pl. munka- és balesetvédelmi szabályok elfogadása és betartása. A befolyásolás sikerét meghatározza az, hogy a partner üzeneteit megfelelően értelmezik-e (dekódolják). Új befolyásolási alaphelyzet, a tömegkommunikáció 18 A tömegközlés és a személyközi kommunikáció egymással összefügg. A tömegkommunikáció jelentős változásokon ment át. Az elektronikus tömegközlési eszközök által emberek millióihoz jut el az információ. Az információ a nevelés, a pedagógiai kommunikáció szempontjából egyre fontosabb tényezővé válik. Az információ, mint új érték jelent meg a világon, mely alakítani, formálni tudja az emberek tudatát. Az információk sokasága jut el az emberekhez, és nekik el kell igazodni köztük. A globális információ-áradatra az emberek tömege nincs felkészülve. Egymásnak ellentmondó információkat kaphatnak (pl. a gyógyszer és alkoholreklámok szemben állnak az egészséges életmóddal). Az információk alapján gyakran döntés elé kerülnek az emberek. Ehhez azonban meg kell érteni az adott információt. A világot uraló állandó és folyamatos, vagy akciószerű manipuláció jelenléte, befolyása újabb kihívást jelent, melyre az iskolának, pedagógusoknak fel kell készíteni a tanulókat. Segíteni kell a tanulókat abban például, hogy el tudják dönteni, a világ olyan-e, amilyennek a média (TV, mozi, stb.) mutatja, vagy olyan, amilyennek az iskolában, a tanárok magyarázataiból megismeri, továbbá, hogy milyen filmeket, műsorokat válasszon a kínálatból. Marx György szerint az az ország, amely megtalálja a pedagógiai megoldást erre, az lesz a jövő évszázadban a szuperhatalom. 17 Dr. Zrinszky László: Gyakorlati pedagógiai kommunikáció. Budapest, ADU-FITT IMAGE, Marx György: A pedagógus szerepe az információ korában. Új pedagógiai szemle, 44. évfolyam, szám, o. 16

17 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 17 Meggyőzés A meggyőzés a befolyásolás azon módja, amelyben az érvelés dominál, és ennek segítségével próbál másokat valamilyen belátásra bírni. A kommunikáció a meggyőzés kialakítására, megerősítésére vagy megváltoztatására irányul. Ez általában hosszadalmas folyamat. A valódi meggyőzést követően, annak megváltoztatása nehéz, sok energiát igényel. Ellenkező esetben csak a vélt vagy valódi elvárásokhoz történő alkalmazkodásról, esetleg felületes elfogadásról, vagy a meggyőzés kezdeti fázisáról beszélhetünk. A meggyőződések fejlődése három tipikus szakaszra osztható fel. 1. A szituatív jellegű elfogadás fázisa: - a helyzet hív elő valamilyen elgondolást, - interiorizáció (belsővé tétel) nem következett be, - nem működik meggyőzésként problémás helyzetekben. 2. A stabilizálódás fázisa: - kevésbé függ a konkrét szituációtól, - az akarat még nincs oly mértékben jelen, hogy a felmerülő akadályt legyőzze. 3. Az alapelvvé válás fázisa: - kialakul a stabil, valódi meggyőzés. A meggyőző kommunikáció folyamatát, egyben eredményességét McGuire az alábbi 12 pontban foglalta össze: 1. elérjen a kommunikáció. 2. odafigyeljek rá. 3. kedveljem meg, keltsen érdeklődést. 4. értsem meg, hogy mi az. 5. ismerjem meg a mikéntjét. 6. fogadjam el (attitűdváltozás). 7. véssem az emlékezetembe és /vagy értsek egyet vele. 8. információ-keresés és visszaszerzés. 9. döntés a visszakeresett információ alapján. 10. a döntésnek megfelelő magatartás. 11. a kívánt tettek megerősítése. 12. megszilárdulás. Az ismeretek elsajátítása során a meggyőzés egyik fontos feltétele, hogy a tanulók megértsék azt a logikai utat, mely bizonyos eszmék, elvek kialakulásához vezet. A meggyőzést feltétlenül fontos megkülönböztetni a rábeszéléstől. A meggyőzés folyamán logikai érvek segítségével törekszik a pedagógus tartós hatás elérésére, feltételezve a viszontérvelést is. A rábeszélés pedig azonnali eredményt szeretne elérni, akár a korrekt érvelést is mellőzve, és nem válogat az eszközökben. A meggyőzés lényegi eleme, hogy az egyén interiorizálja belsőjévé teszi a megismert tényeket, dolgokat. Tehát kialakul a meggyőződése. A meggyőzés alapja a felek közti pozitív érzelmi kapcsolat.

18 18 PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ Befolyásolási technikák 19 Formái: - kijelentés, - leírás, - elemzés, - értékelés. 1. A kijelentés jellemzői: - alátámasztás nélküli, vagy tekintélyre alapozott kijelentéseken alapul; - nem alakul ki valóságos meggyőzés; - vagy az evidenciák szintjén marad, ez esetben nincs is szükség érvelésre; - gyakran objektív tájékoztatásnak álcázzák a befolyásolás rejtett eszközeként alkalmazva. 2. A leírás jellemzői: - a kijelentésnél részletezőbben mutatja be az adott folyamatokat, de megmarad a felületesség szintjén; - az idő síkján történéseket, a tér síkján ábrázolásokat tartalmaznak; - a verbális eszközök mellett az ikonikus és az audiovizuális eszközöket is jelentős mértékben alkalmaznak; - ugyancsak gyakran álcázzák objektív tájékoztatásnak (lásd fent); - leírás és az elbeszélés folyamatában egyaránt utal a lényegre és értékel is; - speciális formája a művészeti ábrázolás, mivel a lényegre a művészet erejével rávilágít. 3. Az elemzés jellemzői: - a jelenségkapcsolatokon túl, mélyen a dolgok, folyamatok lényegét vizsgálja; - minden esetben eljárás együtteseket jelent, melyek feltétlenül együtt járnak, de önmagukban nem elég informatívak pl.: - sajátos és közös vonások megállapítása, - indukció-dedukció, - analízis-szintézis, - absztrakció-konkretizáció. 4. Az értékelés jellemzői: - az elemzésekhez kapcsolódik; - az értékelő közlések hátterében mindig bizonyos értékrend, konkrét értékvonatkoztatás áll. A befolyásolási technikák hatásai: - A túlságosan nyilvánvaló befolyásolási szándék ellenállást válthat ki, ezért a direkt nevelési metodika egyre inkább háttérbe szorul. - Felfokozott ellenállást, dühöt vált ki az érintettekből az eltitkolt befolyási szándék felismerése, a manipuláció. - Legcélravezetőbb, ha nem rejtegeti a pedagógus a befolyásolási szándékát, ugyanakkor nem kritizálja az érintett személy eddigi nézeteit, beállítódását. 19 Dr. Zrinszky László: Gyakorlati pedagógiai kommunikáció. Budapest, ADU-FITT IMAGE,

19 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 19 - Az életkori összefüggések figyelembe vétele nagyon fontos: - a gyermekek esetén a valódi meggyőzés nehézkes, hiszen attitűd-rendszerük kiépülése folyamatban van, az alig tudatos, érzelmi reakciók dominálnak; - a serdülőkorban a meggyőző kommunikáció már sikeres, azonban az önállósodási, énazonosság-keresési törekvések befolyásolhatják; - a felnőttek többsége igyekszik megőrizni attitűdjeit, ha mégis elkerülhetetlen, akkor kimagyarázó indoklással élnek. A fiatal felnőtteknél könnyebben elérhető az attitűdváltás, mint az idősebbeknél. A meggyőzés ezen jellemzőit érdemes szem előtt tartani az egészségügyi szakképzések területi gyakorlatai során is mind a gyakorlatvezetőnek, mind a tanulónak. Gondoljanak csak a beteg tanítására pl.: az életmódjával kapcsolatos váltásokra, vagy a diéta korlátozásainak elfogadtatására. Ezekben az esetekben meg kell(ene) győzni a beteget. Az eredményes meggyőzésnek egyik alapfeltétele, hogy mondjuk el a betegnek, mi a szándékunk. Kérdezzük meg, mit tud ő pl. az adott diétáról. Vegyük figyelembe életkorát, és ha idős a beteg, ne higgyük azt, hogy egy beszélgetés után már nem fog zsírral főzni soha többet. Fogadjuk természetesen, ha elkezdi a beteg magyarázni, miért szereti jobban a sertészsírt az étolajnál. Ne kritizáljuk nézeteit. Legyünk türelmesek, és a diéta pozitív oldalait emeljük ki. Csak akkor kezdjük el győzködni a beteget, ha előtte már jó kapcsolatot alakítottunk ki vele és elfogadott minket. A megfelelő befolyásolási technikák jellemzői: 20 - nyomon követi, és irányítja a befogadóban létrejövő pszichés folyamatokat, - optimális az ismétlési arány, - optimális a variációs arány: a kondicionáláshoz szükséges állandóság és a kifáradás elkerüléséhez, a figyelem éberen tartásához szükséges változatosság aránya ideális, - időzítés, ütemezés, megfelelő - a csoport-egyén viszonya szempontjából: - az egyén részvételének biztosítása a csoportdöntésekben (pl. a csoport szabályainak megalkotása közösen) - a csoport normáival ellentétes kommunikációval kevésbé befolyásolhatók azok a személyek, akik a csoporthoz ragaszkodnak (pl. gyülekezeti tag nehezen beszélhető rá a kábítószerek kipróbálására) - nehezen változtathatók azok a vélemények, amelyeket egy általa elfogadott, mértékadó csoportban ismertet - néhány emberből álló kisebbség is képes befolyásolni a csoportot, ha következetesen szembeszáll a többség véleményével (pl. a hangadók elcsábíthatják a többieket az utolsó óráról moziba). A meggyőzés akkor eredményes, ha a partnerek visszajelzéseit nyomon tudjuk követni. Ennek egyik legfontosabb eszköze a nyelvi kifejeződés. A meggyőzés folyamatában a visszacsatolások átgondolt rendszerére van szükség. Annak optimális sűrűségét több tényező is befolyásolja: - a téma nehézsége, bonyolultsága, újszerűsége, - a partner adott témában korábban (esetlegesen) megszerzett tájékozottsága, - a partner képességének fejlettsége, - az egyetértés, vagy az ellenállás mértéke, - a meggyőző és a meggyőzendő partner közötti kapcsolat, - a meggyőzési helyzet. 20 Dr. Zrinszky László: Gyakorlati pedagógiai kommunikáció. Budapest, ADU-FITT IMAGE, 2002.

20 20 PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ ÖSSZEFOGLALÁS A befolyásolás tartalmi jellege és megjelenési formája között szoros összefüggés van. Megjelenési formái: - kényszerítés és kínálat, - tömegkommunikáció, - meggyőzés. Befolyásolási technikák formái: - kijelentés, - leírás, - elemzés, - értékelés. A megfelelő befolyásolási technikák jellemzői: - nyomon követi, és irányítja a befogadóban létrejövő pszichés folyamatokat, - optimális ismétlési arány, - optimális variációs arány: a kondicionáláshoz szükséges állandóság és a kifáradás elkerüléséhez, a figyelem éberen tartásához szükséges változatosság ideális aránya, - időzítés, ütemezés, - a csoport-egyén viszonya szempontjából: - Az egyén részvételének biztosítása a csoportdöntésekben - A csoport normáival ellentétes kommunikációval kevésbé befolyásolhatók azok a személyek, akik a csoporthoz ragaszkodnak. - Nehezen változtathatók azok a vélemények, amelyeket egy általa elfogadott, mértékadó csoportban ismertet. - Néhány emberből álló kisebbség is képes befolyásolni a csoportot, ha következetesen szembeszáll a többség véleményével. FELADATOK - Sorolja fel a befolyásolás eszközeit! - Ismertesse a tömegkommunikáció jellemzőit a pedagógiai kommunikáció szempontjából! - Értelmezze a meggyőzés szakaszait és eredményességének kritériumait! - Ismertesse a befolyásolási technikákat! - Ismertesse a befolyásolási technikák hatásait! 20

Pedagógusok felkészítése a tanulási képességek eredményes mozgósítására. Balassagyarmat, 2014.szeptember Lerchné Forgács Marianna

Pedagógusok felkészítése a tanulási képességek eredményes mozgósítására. Balassagyarmat, 2014.szeptember Lerchné Forgács Marianna Pedagógusok felkészítése a tanulási képességek eredményes mozgósítására Balassagyarmat, 2014.szeptember Lerchné Forgács Marianna Továbbképzés célja A pedagógusok ismerjék meg (elevenítsék fel) : Bővítsék

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

Óra-megfigyelési szempontok

Óra-megfigyelési szempontok Óra-megfigyelési szempontok Pedagógus kompetenciaterületekre épülő megfigyelési szempont gyűjtemény óralátogatáshoz Pedagógus kompetenciaterületek Megfigyelési szempontok (tanár munkakör) A pedagógus alapos,

Részletesebben

A tanulmányi munka értékelése. 1.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

A tanulmányi munka értékelése. 1.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanulmányi munka értékelése 1.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel

Részletesebben

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA A vizsga részei II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

Az oktatás stratégiái

Az oktatás stratégiái Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.

Részletesebben

Docimológia a bioetika oktatásban

Docimológia a bioetika oktatásban Docimológia a bioetika oktatásban Kapocsi Erzsébet BOMM 2013. 05.04. Debrecen Szubjektív bevezető Pedagógiai és etikai dilemmák a vizsgáztatás során - mit értékeljünk? -- az aktuális teljesítményt -- a

Részletesebben

A tanári hivatás és szakmai fejlődés kompetenciakövetelményei

A tanári hivatás és szakmai fejlődés kompetenciakövetelményei A tanári hivatás és szakmai fejlődés kompetenciakövetelményei Belgrád, 2011 áprilisa 1 Tartalom Bevezető... 2 Az oktatási területtel, a tantárggyal és a tanítási módszerrel kapcsolatos kompetenciák...

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Az egészség és a kultúra

Az egészség és a kultúra Az egészség és a kultúra kapcsolata Az egészségkultúra fogalma, helye a kultúra rendszerében Az ember személyiségének kialakulása elképzelhetetlen szociális hatások nélkül, e hatások érvényesülésének folyamatát

Részletesebben

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1.1. Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. 1.2. Rendelkezik a szaktárgy tanításához

Részletesebben

Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv)

Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv) Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv) Mentor neve: Mentor azonosítója: Tanuló neve: Tanuló azonosítója: Az Egyéni Fejlesztési Terv egy folyamatosan változó, a tanuló fejlődését regisztráló,

Részletesebben

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal!

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal! II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása 4. SZ. MELLÉKLET Valamennyi programmodulra külön-külön kitöltendő 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése

Részletesebben

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü

Részletesebben

Pedagógiai pszichológia

Pedagógiai pszichológia ."! Kelemen László Pedagógiai pszichológia Negyedik kiadás M\ «, t U. ^ i 1 t Tankönyvkiadó, Budapest, 1988 Tartalomjegyzék I. RÉSZ. A pedagógiai pszichológia általános kérdései 1. FEJEZET. A pedagógiai

Részletesebben

II. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai)

II. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai) MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 15. szám 1005 II.Idegennyelvekmveltségiterület 1. Angolnyelvéskultúratanára(általánosiskolai) 1. Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben

Részletesebben

23. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2015. Analitikus program

23. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2015. Analitikus program 23. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2015 "A nyelv írja a szöveget, a beszéd szövi a szellemet" Kántor Zoltán A kommunikációs kompetenciák fejlesztése tanórán A. Curriculáris szempontok 1. Tanfolyam címe: Analitikus

Részletesebben

AZ OKTATÁS ÉS A NEVELÉS, MINT FOGLALKOZÁS

AZ OKTATÁS ÉS A NEVELÉS, MINT FOGLALKOZÁS AZ OKTATÁS ÉS A NEVELÉS, MINT FOGLALKOZÁS Az oktatás nem egy tartály megtöltése, hanem a tűz meggyújtása. -William Butler Yeats- TANÁRI KOMPETENCIÁK Tanárnak lenni nem csupán hivatás - elhivatottság. társadalmi

Részletesebben

Élet a városban. tananyagfejlesztés

Élet a városban. tananyagfejlesztés Belvárosi Általános Iskola Szolnok Élet a városban A környezettudatos szemléletmód fejlesztése, a környezetvédelem népszerűsítése, környezeti nevelés támogatására, és a szelektív hulladékgyűjtés fontosságának

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM

KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM OFTEX által akkreditált: A kommunikáció szerepe a szív- és érrendszeri, illetve onkológiai szűréseken való lakossági részvétel befolyásolásában és az egészséges életmódszemlélet

Részletesebben

OKTATÁSI ALAPISMERETEK

OKTATÁSI ALAPISMERETEK 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. máj us 18. OKTATÁSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Módszertani útmutató a vizsgázók írásbeli teljesítményének

Részletesebben

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 TÁMOP 3.4.3 08/2 Elsődleges cél volt a gyermek személyiségét több irányból fejleszteni a kiemelkedő képességeit tovább csiszolni, a testilelki komfortérzetét

Részletesebben

Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel. Dr. Bakonyi Anna

Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel. Dr. Bakonyi Anna Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel Dr. Bakonyi Anna A környezeti háttér sokfélesége A csoporthoz tartozás összetevői: Szokások Műveltség Kultúra Nyelv Vallás Anyagi helyzet Infrastruktúra Külső-és

Részletesebben

Tanítási gyakorlat. 2. A tanárok használják a vizuális segítséget - képeket adnak.

Tanítási gyakorlat. 2. A tanárok használják a vizuális segítséget - képeket adnak. 1. szakasz - tanítási módszerek 1. A tananyagrészek elején megkapják a diákok az összefoglalást, jól látható helyen kitéve vagy a füzetükbe másolva mindig elérhetően, hogy követni tudják. 2. A tanárok

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Kommunikációs gyakorlatok

Kommunikációs gyakorlatok Kommunikációs gyakorlatok K á r o l i J e g y z e t e k Sólyom Réka Kommunikációs gyakorlatok Kari jegyzet a Kommunikációs gyakorlatok című tárgy oktatásához és az Anyanyelvi kritériumvizsgához Lektor:

Részletesebben

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

Részletesebben

Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola * Pedagógiai Program III. 2004. 9. évfolyam

Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola * Pedagógiai Program III. 2004. 9. évfolyam ÖNISMERET (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGY Éves óraszám: 37 óra 9. évfolyam Célok és feladatatok A tantárgy tanításával a hozzánk érkezõ tanulók legnagyobb problémájához, a tanulás megtanításához kívánunk segítséget

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

Változó tanárszerep a gyakorlatban: egy dán módszer magyarországi adaptációs tapasztalatainak bemutatása. Kovács Katalin

Változó tanárszerep a gyakorlatban: egy dán módszer magyarországi adaptációs tapasztalatainak bemutatása. Kovács Katalin Változó tanárszerep a gyakorlatban: egy dán módszer magyarországi adaptációs tapasztalatainak bemutatása Kovács Katalin az igazi kreativitás nem a végtermékben (a kész filmben), hanem magában a folyamatban

Részletesebben

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Kedvezményezett: Országos Tisztifőorvosi Hivatal Dr. Bicsák Krisztina

Részletesebben

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal!

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal! II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása Valamennyi programmodulra külön-külön kitöltendő 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen

Részletesebben

Legújabb képzésünk! Fegyvertelen Játszótárs

Legújabb képzésünk! Fegyvertelen Játszótárs Csapatépítés * Kalandpedagógia Tevékenység-központú pedagógia Animátorképzés * Kisgyerekkori fejlesztés * Multikulturális pedagógia * Agressziómegelőzés * Vezetői tréning * Legújabb képzésünk! Fegyvertelen

Részletesebben

I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció. 2008/2009 I. félév

I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció. 2008/2009 I. félév PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COLLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING BUDAPEST 72. PF.: 35. 1426 / FAX: 06-1-222-4584 : 06-1-469-6672 I. évfolyam TANTÁRGYI

Részletesebben

OKTATÁSI ALAPISMERETEK

OKTATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási középszint alapismeretek középszint 1311 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. október 14. OKTATÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

Iskolai szociális munka gyakorlata

Iskolai szociális munka gyakorlata Iskolai szociális munka gyakorlata B1206 Meghirdetés féléve 4 Kreditpont 1 Heti kontakt óraszám (elm. + gyak.) 30 óra gyakorlat Min ai Előfeltétel (tantárgyi kód) B1101 Dr. Torkos Katalin 1. A tantárgy

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.04.03.

Gyakorló ápoló képzés 2012.04.03. NEVELÉSTUDOMÁNY - PEDAGÓGIA A neveléstudomány: az ember céltudatos alakításának tevékenységét tanulmányozó tudomány, mely feltárja az alakító és fejlesztő tevékenység alapvető összefüggéseit. pedagógia:

Részletesebben

GYAKORNOKI SZABÁLYZAT

GYAKORNOKI SZABÁLYZAT YBL MIKLÓS ÉPÍTŐIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA Iktató szám: T/258-40/2010 GYAKORNOKI SZABÁLYZAT 1 1 4 9 B u d a p e s t, Vá rn a u. 2 1 / B. te l e f o n : + 3 6 1 3 8 3 8 6 0 6 ; +3 6 1 3 8 3 7 7 5 2 ; + 3 6

Részletesebben

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában Készítette: Dátum: 2008. 06. 06. A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában A kommunikáció fogalma: A szó eredete szerint: communis (mn.) közös, általános communitas (fn.) közösség; communico (ige) közöl,

Részletesebben

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Kommunikációs képzés Oktatási tematika Budapest, 2009. szeptember 1. IFUA Horváth & Partners Kft. H-1119 Budapest Fehérvári út 79. Telefon: +36 (1) 382 88 88

Részletesebben

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés FÉLÚTON... SZAKMAI KONFERENCIA Szeged, 2014. december 16. A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés Dina Miletta SZTE JGYPK egyetemi tanársegéd KÖVI oktató, tréner

Részletesebben

A jó tankönyv az együttnevelés segítője

A jó tankönyv az együttnevelés segítője A jó tankönyv az együttnevelés segítője A tanulás aktív, konstruktív folyamat. Ez akkor is így van, ha a tanulni vágyó sajátos nevelési igényű gyermek. A gyógypedagógia specialitása abban rejlik, hogy

Részletesebben

Engedélyszám: 10023-1/2011-EAHUF. 2345-06 Szakmódszertan követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

Engedélyszám: 10023-1/2011-EAHUF. 2345-06 Szakmódszertan követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Kórházában dolgozói továbbképzésen a gyakorlatvezetés minőségbiztosítási folyamatának ismertetésére kérték fel. Készüljön fel az előadásra! Előadásában térjen ki: minőség fogalma minőségirányítás,

Részletesebben

Új szemlélet az egészségügyi ellátásban? Dr. Gábor Katalin

Új szemlélet az egészségügyi ellátásban? Dr. Gábor Katalin Új szemlélet az egészségügyi ellátásban? Dr. Gábor Katalin Florence Nightingale 1860 Bárki, aki felelős pozícióba kerül, tartsa észben a következőt: nem az a legfontosabb kérdés, hogy én magam hogyan tehetem

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN. Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.

AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN. Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged. AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.hu Szociális kompetencia társas viselkedés Nagy József (2000): A szociális

Részletesebben

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Bölcsészettudományi Kar - Tanárképző Intézet Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája Tantárgy megnevezése Beveztés a pszichológiába

Részletesebben

Szülők és pedagógusok körében végzett. vezetői értékelés (2015)

Szülők és pedagógusok körében végzett. vezetői értékelés (2015) Szülők és pedagógusok körében végzett vezetői értékelés (2015) A közoktatási intézmények vezetőinek munkáját a megbízatásuk során két alaklommal kell az intézmény pedagógusainak és a tanulók szüleinek

Részletesebben

TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK

TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK 1. A tantárgy megnevezése: OKTATÁSTAN I. 2. Az évfolyam megnevezése: Okl. mérnöktanár, mérnöktanár szak nappali tagozat II. évf. 2. félév, II. évf. 1. félév Műszaki szakoktató szak II. évfolyam 1. félév

Részletesebben

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal!

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal! II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása Valamennyi programmodulra külön-külön kitöltendő 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen

Részletesebben

Krízishelyzetek az iskolában Parrag Bianka, Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat

Krízishelyzetek az iskolában Parrag Bianka, Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Krízishelyzetek az iskolában Parrag Bianka, Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Bevezető Iskolapszichológiától az iskolában végzett nevelési tanácsadásig A szakszolgálati intézmények működését szabályozó

Részletesebben

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 22. (9) bekezdés, valamint a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció A gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az iskola, a munkahelyi,

Részletesebben

Az iskolai közélet megújítása. Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. 12. évfolyam

Az iskolai közélet megújítása. Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. 12. évfolyam Az iskolai közélet megújítása Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák 12. évfolyam Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre A modul szerzője: Zsigovits Gabriella Címlapkép:

Részletesebben

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Szlovén nyelv Általános útmutató A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontoknál adható maximális pontszámot mutatja. A Beszédtempó,

Részletesebben

Vörösné dr. Keszler Erzsébet* TANESZKÖZÖK ALKALMAZÁSA A DIDAKTIKA CÍMŰ TANTÁRGY OKTATÁSÁNÁL

Vörösné dr. Keszler Erzsébet* TANESZKÖZÖK ALKALMAZÁSA A DIDAKTIKA CÍMŰ TANTÁRGY OKTATÁSÁNÁL Vörösné dr. Keszler Erzsébet* TANESZKÖZÖK ALKALMAZÁSA A DIDAKTIKA CÍMŰ TANTÁRGY OKTATÁSÁNÁL A szemléltetés a tudás embriója! Ami nem az érzékszervek útján jut a gyermek lelkébe, az bejutásra más ajtót

Részletesebben

tanegységek: 1. Bölcsődei, óvodai tájékozódás (egyéni szakmai gyakorlat) 2. Óvodai megfigyelés (csoportos szakmai gyakorlat) 1.

tanegységek: 1. Bölcsődei, óvodai tájékozódás (egyéni szakmai gyakorlat) 2. Óvodai megfigyelés (csoportos szakmai gyakorlat) 1. SZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS KAR M E L L É K L E T AZ ÚTMUTATÓHOZ ÓVODAPEDAGÓGUS SZAKOS HALLGATÓK RÉSZÉRE tanegységek: 1. Bölcsődei, óvodai tájékozódás (egyéni szakmai gyakorlat) 2. Óvodai megfigyelés

Részletesebben

Szakértelem a jövő záloga

Szakértelem a jövő záloga 1211 Budapest, Posztógyár út. LEKTORI VÉLEMÉNY Moduláris tananyagfejlesztés Modul száma, megnevezése: Szerző neve: Lektor neve: Imagine Logo programozás Babos Gábor Újváry Angelika, Szabó Imre Sorszám

Részletesebben

OKTATÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

OKTATÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA A vizsga részei OKTATÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont

Részletesebben

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Továbbképzési és vizsgaközpont ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT KONZULENS TANÁR: Dr. Szinger Veronika

Részletesebben

1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG

1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG 1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG Inézményi elvárások: Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. A szaktárgynak és a tanítási helyzetnek megfelelő, változatos

Részletesebben

ÜGYVITELI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

ÜGYVITELI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA ÜGYVITELI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei 180 perc 15 perc 240 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök A vizsgázó biztosítja

Részletesebben

Autonómia, Compliance. A beteg együttműködésének fontossága és minőségi mutatói. A család jelentősége. Dr. Nagy Beáta egyetemi docens

Autonómia, Compliance. A beteg együttműködésének fontossága és minőségi mutatói. A család jelentősége. Dr. Nagy Beáta egyetemi docens Autonómia, Compliance. A beteg együttműködésének fontossága és minőségi mutatói. A család jelentősége. Dr. Nagy Beáta egyetemi docens SÉRÜLÉS FORMÁI A REHABILITÁCIÓ SZEMPONTJÁBÓL SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉSI SAJÁTOSSÁGOK:

Részletesebben

REKLÁM PSZICHOLÓGIA 2. MÓDSZERTAN

REKLÁM PSZICHOLÓGIA 2. MÓDSZERTAN REKLÁM PSZICHOLÓGIA 2. MÓDSZERTAN Reklámpszichológia Módszertan, Történet, Feladatkörök A befogadás kapui Érzékelés, észlelés, figyelem A feldolgozás lélektana (kognitív szakasz) A hatás lélektana Emlékezés,

Részletesebben

DR. TÓTH PÉTER BÉKY GYULÁNÉ. A tanulás eredményességét befolyásoló tényezők vizsgálata budapesti középiskolás tanulók körében

DR. TÓTH PÉTER BÉKY GYULÁNÉ. A tanulás eredményességét befolyásoló tényezők vizsgálata budapesti középiskolás tanulók körében DR. TÓTH PÉTER BÉKY GYULÁNÉ A tanulás eredményességét befolyásoló tényezők vizsgálata budapesti középiskolás tanulók körében A tanulói különbségek mérhető komponensei Meglévő tudás Képességek (pl. intellektuális

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal!

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal! II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása Valamennyi programmodulra külön-külön kitöltendő 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen

Részletesebben

A VÁSÁRLÓI DÖNTÉS. 7. tétel

A VÁSÁRLÓI DÖNTÉS. 7. tétel A VÁSÁRLÓI DÖNTÉS ÉS VEVŐTÍPUSOK 7. tétel A vásárlási döntés folyamata A kereskedelmi vállalkozások létérdeke a forgalom folyamatosságának fenntartása, növelés. Ehhez nem elegendő csupán alkalmazkodniuk

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció Az újszülött gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy adott társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Képzés megnevezése: ÚJ PREZENTÁCIÓS MÓDSZEREK A HATÉKONY KOMMUNIKÁCIÓÉRT A VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSBEN

Képzés megnevezése: ÚJ PREZENTÁCIÓS MÓDSZEREK A HATÉKONY KOMMUNIKÁCIÓÉRT A VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSBEN Képzés megnevezése: ÚJ PREZENTÁCIÓS MÓDSZEREK A HATÉKONY KOMMUNIKÁCIÓÉRT A VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSBEN A képzés célja A vállalkozások hatékonyságának növelése a munkatársak kommunikációs technikájának, eszközeinek,

Részletesebben

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon alapul. Minden feleletet ezen

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció. tanulmányokhoz I. évfolyam GM+PSZ szak BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Üzleti kommunikáció tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Üzleti kommunikáció Tanszék: Vállalkozás és

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

2. Jó gyakorlat: Segítő program az iskolai lemorzsolódás megakadályozására

2. Jó gyakorlat: Segítő program az iskolai lemorzsolódás megakadályozására 2. Jó gyakorlat: Segítő program az iskolai lemorzsolódás megakadályozására 1. A hátrányos helyzetű tanulók lemorzsolódását csökkentő program, amely adaptált helyi program a TÁMOP 3-2-3-08/1-2009-0008-as

Részletesebben

1 tanóra hetente, összesen 33 óra

1 tanóra hetente, összesen 33 óra Művelődési terület Tantárgy Óraszám Évfolyam Ember és társadalom Regionális nevelés 1 tanóra hetente, összesen 33 óra nyolcadik Iskolai végzettség ISCED 2 Tanítási nyelv Ez a tanmenet a Szlovák Köztársaság

Részletesebben

TÁMOP-3.2.1.B -11/1-2012-0001 pályázati projekt

TÁMOP-3.2.1.B -11/1-2012-0001 pályázati projekt Hiánypótló program a pénzügyi, gazdasági és gazdálkodási edukációban 2012-ben megkezdte működését a Középiskolások Országos Pénzügyi és Gazdasági Oktatóközpontja (O.K. Központ) TÁMOP-3.2.1.B -11/1-2012-0001

Részletesebben

A foglalkozás megtartásához elengedhetetlen egymás tiszteletben tartása és a támogató légkör.

A foglalkozás megtartásához elengedhetetlen egymás tiszteletben tartása és a támogató légkör. Készítette: Barcziné Széles Zsuzsanna Tantárgy: Erkölcstan. osztály Témakör: Énkép - Önismeret Az óra anyaga: Milyen vagyok én? (Ismerjük meg önmagunkat!) Az óra típusa: Új ismeret feldolgozó, alkalmazó

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK

AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK Pedagógiai- és családsegítő ALAP-SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI I. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK A szakképesítés azonosító száma: 54 140 02 Szakképesítés megnevezése: PEDAGÓGIAI-

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

Témák. A Dugonics utcai óvoda felújítása Német egynyelvű képzés bevezetése

Témák. A Dugonics utcai óvoda felújítása Német egynyelvű képzés bevezetése 2013. április 11. Témák A Dugonics utcai óvoda felújítása Német egynyelvű képzés bevezetése Nyári nyitva tartás Dugonics utcai óvoda: június 17.- július 19. Szőnyi utcai óvoda: július 19. augusztus 25.

Részletesebben

A szaktanácsadói, tantárgygondozói próbaképzések tapasztalatai (pilot) PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

A szaktanácsadói, tantárgygondozói próbaképzések tapasztalatai (pilot) PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A szaktanácsadói, tantárgygondozói próbaképzések tapasztalatai (pilot) A fejlesztő célú, támogató szaktanácsadói képzés Hunyadi Krisztina képzésfejlesztő, tréner Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP

Részletesebben

RENDÉSZETI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

RENDÉSZETI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei RENDÉSZETI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga 180 perc 15 perc 240 perc 20 perc 100

Részletesebben

STAKEHOLDER (ÉRINTETT) ELEMZÉS EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ

STAKEHOLDER (ÉRINTETT) ELEMZÉS EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ STAKEHOLDER (ÉRINTETT) ELEMZÉS EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ Dunaújváros MJV Önkormányzata Polgármesteri Hivatala részére ÁROP szervezetfejlesztési projekt 2010. 09.22. 2 / 11 Tartalomjegyzék 1.

Részletesebben

VIII. Szervezeti kommunikáció

VIII. Szervezeti kommunikáció BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség VIII. Szervezeti kommunikáció Szervezési- és vezetési elméletek 2013 Május 27 Gál Márk doktorandusz Közigazgatási

Részletesebben

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései SÁRBOGÁRDI MÉSZÖLY GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA Sorszám: Tanított tantárgy: Végzettség: Továbbképzés: 1 tanító, rajz tanító, rajz szak 2 angol

Részletesebben

Lajstromszám: AL-1017. F.ny.t.sz.: 01-0271-04 MAGYAR LOGISZTIKAI EGYESÜLET TRÉNING AJÁNLATAINK. Ahol nem csak papír szerezhető!

Lajstromszám: AL-1017. F.ny.t.sz.: 01-0271-04 MAGYAR LOGISZTIKAI EGYESÜLET TRÉNING AJÁNLATAINK. Ahol nem csak papír szerezhető! Lajstromszám: AL-1017 MAGYAR LOGISZTIKAI EGYESÜLET F.ny.t.sz.: 01-0271-04 TRÉNING AJÁNLATAINK Ahol nem csak papír szerezhető! MLE bemutatása A Magyar Logisztikai Egyesület tizenkilenc éves fennállása során

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ FELNŐTTKÉPZÉSI SZOLGÁLTATÁSOKRÓL

TÁJÉKOZTATÓ FELNŐTTKÉPZÉSI SZOLGÁLTATÁSOKRÓL TÁJÉKOZTATÓ FELNŐTTKÉPZÉSI SZOLGÁLTATÁSOKRÓL Tisztelt Jelentkező! A felnőttképzésről szóló jogszabályok lehetővé teszik a képzésre jelentkezők és résztvevők számára, hogy felnőttképzési szolgáltatásokat

Részletesebben

A 2013-as kompetenciamérés eredményeinek elemzése FI T-jelentés alapján

A 2013-as kompetenciamérés eredményeinek elemzése FI T-jelentés alapján A 2013-as kompetenciamérés eredményeinek elemzése FI T-jelentés alapján A sikeres életvitelhez, a társadalmi folyamatokba való beilleszkedéshez is folyamatosan megújuló tudásra van szükség. Tudásunk egy

Részletesebben

A Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Egyesület immáron harmadik alkalommal szervezi meg a Felnőttképzési csoportvezető képzését.

A Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Egyesület immáron harmadik alkalommal szervezi meg a Felnőttképzési csoportvezető képzését. A Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Egyesület immáron harmadik alkalommal szervezi meg a Felnőttképzési csoportvezető képzését. A 128 órás (8X2 nap) képzés célja a résztvevők képessé tétele önkifejezésre,

Részletesebben

Bevezetés a meggyőzés pszichológiájába. Érveléselmélet, 2011. szeptember 26.

Bevezetés a meggyőzés pszichológiájába. Érveléselmélet, 2011. szeptember 26. Bevezetés a meggyőzés pszichológiájába Érveléselmélet, 2011. szeptember 26. Mi a meggyőzés célja? Míg az érvelések célja sokféle lehet saját álláspont elfogadtatása, győzelem a vitában egy harmadik félnek

Részletesebben

Egészségügyi rehabilitációs menedzser szakirányú továbbképzési szak

Egészségügyi rehabilitációs menedzser szakirányú továbbképzési szak Egészségügyi rehabilitációs menedzser szakirányú továbbképzési szak Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 2007. 1. KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe: Debreceni

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben 2011. január 27. Kommunikációs és csoportépítő tréning 3x6 óra Célok: - a csoporttagok beilleszkedésének csoportba és

Részletesebben