TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 69. PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 69. PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ"

Átírás

1 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 69. PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ÉS TOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET 2005

2 2 PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ Szerzők: Szecsei Anna Mária Tóth Erika Szerkesztette: Tóth Lászlóné Véleményezték: Dr. Bártfainé Gelencsér Teréz Dr Kállayné Őry Csilla Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, 2005 Felelős kiadó: Vízvári László főigazgató Szedés, tördelés: Hegyi Gergely A továbbképzési füzet az Országos Szakképzési Tanács támogatásával valósult meg. Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a mű bővített, illetve rövidített változata kiadásának jogát is. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában (fotokópia, mikrofilm vagy más hordozó) nem sokszorosítható. 2

3 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 3 TARTALOMJEGYZÉK Bevezető 5 A továbbképzési füzet célja 5 Tanulási útmutató 5 A képzés struktúrája 6 I. Modul: A pedagógiai kommunikáció általános jellemzői 7 A tananyag célja 7 Követelmények 7 Fogalomgyűjtemény 7 Tananyag 8 A pedagógiai kommunikáció elmélet kialakulása 9 A pedagógiai kommunikáció fogalma 10 A pedagógiai kommunikációhoz kapcsolódó tudományterületek 10 A pedagógiai kommunikáció sajátosságai 11 Az iskolai kommunikáció mennyiségi és minőségi jellemzői 12 Összefoglalás 13 Feladatok 14 II, Modul: Befolyásolás kommunikáció által 15 A tananyag célja 15 Követelmények 15 Fogalomgyűjtemény 15 Tananyag 16 Befolyásolásra törő kommunikáció? 16 Kényszerítés és kínálat 16 Új befolyásolási alaphelyzet, a tömegkommunikáció 16 Meggyőzés 17 Befolyásolási technikák 18 Formái 18 A befolyásolási technikák hatásai 18 A megfelelő befolyásolási technikák jellemzői 19 Összefoglalás 20 Feladatok 20 III. Modul: A pedagógusok kommunikációja 21 A tananyag célja 21 Követelmények 21 Fogalom gyűjtemény 21 Tananyag 22 A verbális kommunikáció 22 A tanári beszéd és stíluselemei 22 Az egyértelműség biztosítása 23 A megértés biztosítása 23 A ritualizáció 23 Az anyanyelvi kultúra és a pedagógiai kommunikáció 23 A kérdéskultúra 23 Az írott szöveg 25

4 4 PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ A kommunikációs gátak 27 Non-verbális kommunikatív viselkedés 28 A tekintet és a pedagógiai kommunikáció 28 Paralingvisztikai kommunikáció 30 Testkommunikáció a pedagógiában 30 Andragógia és kommunikáció 32 Összefoglalás 33 Feladat 34 IV. Modul: A pedagógiai kommunikáció jellemzői az egyes kommunikációs színtereken 35 A tananyag célja 35 Követelmények 35 Fogalom gyűjtemény 35 Tananyag 36 Kommunikáció a tanítási órán belül elméleti oktatás 36 A pedagógiai kommunikáció csoportosítása 36 A pedagógus élő beszéde 36 Előadás 36 A megbeszélés, mint kommunikáció 36 Vita 39 Pedagógiai értékelés és kommunikáció 41 A gyakorlati oktatás sajátosságai 42 A távoktatás speciális kommunikációs vonatkozásai 44 A szemléltetés és a vizuális kommunikáció 45 Az Internet, mint a kommunikáció sajátos formája 46 Összefoglalás 50 Feladatok 51 Felhasznált irodalom 52 4

5 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 5 BEVEZETŐ Akik emberekkel foglalkoznak, és személyiségfejlesztést is végeznek, egyik legfontosabb képességük, sőt munkaeszközük a kommunikáció. A pedagógusok szakmai tevékenységük révén sokféle interperszonális kapcsolat szereplői legtöbbször a tanár-diák, tanár-tanár és a közoktatásban a tanár-szülő kapcsolat dominál. A szakképzés során kiegészülnek ezek a kapcsolatok a gyakorlóhelyen dolgozó szakemberekkel folytatott kommunikációval - így az egészségügyi szakképzések esetén a betegekkel, kliensekkel, gyakorlatvezetővel, vagy tanulóápolóval folytatott kommunikációval is. A kommunikáció elengedhetetlen munkaeszköze a pedagógusnak, napi tevékenységeik során állandóan alkalmazzák minden formáját és csatornáját. A pedagógusképzésben sokáig kevés figyelmet szenteltek a kommunikációs készségek fejlesztésének. A képzési idő alatt is kevés alkalom kínálkozik a leendő pedagógusnak kommunikációja kipróbálására. Egészen más dolog társaságban kötetlenül beszélgetni, mint konkrét témát pedagógiai módszerekkel feldolgozni. A továbbképzési füzetben igyekeztünk összefoglalni a pedagógiai kommunikáció sajátosságait és alapelveit. A téma rendkívül szerteágazó és sokrétű. Néhány példa segítségével próbáltuk felvillantani a jellemző kommunikációs megnyilvánulásokat, ugyanakkor feltételeztük, hogy az olvasó rendelkezik kommunikációs alapismeretekkel. A TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZET CÉLJA Kiadványunkkal segítséget szeretnénk nyújtani a pedagógusoknak, szakértőknek, vizsgáztatóknak és a téma iránt érdeklődő szakembereknek ahhoz, hogy a kommunikáció e sajátos területének megismertetésével jó kommunikátorrá válhassanak. Rámutatni arra, hogy az oktató-nevelő munka eredményessége a tanár pedagógiai kommunikációs képességén, a korszerű oktatási módszerek alkalmazásán is múlik. A hatékonyság növeléséhez a pedagógusok napi kommunikációs gyakorlatát tudatosabbá kell tenni. A tananyagban talál néhány piktogramot, az értelmezéshez az alábbi magyarázat szolgál segítségül: Problémafelvetés, vagy kérdés. Az ismeretek gyakorlati alkalmazását kívánja elősegíteni. A probléma lehetséges megoldása. Válasz a feltett kérdésre. Figyelem! Feltétlenül olvassa el! Az ilyen téglalapokban hasznos gyakorlati tanácsokat, vagy példákat olvashat. Érdemes figyelnie rájuk! Figyelem! Ezt a feladatot oldja meg, megkönnyíti az anyag megértését! Megérdemel egy kis pihenést!

6 6 PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA Pedagógiai kommunikáció A pedagógiai kommunikáció általános jellemzői Befolyásolás kommunikáció által A pedagógusok kommunikációja A pedagógiai kommunikáció jellemzői az egyes kommunikációs színtereken 6

7 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 7 I. MODUL A PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A TANANYAG CÉLJA Bemutatni a pedagógiai kommunikáció elméletének kialakulását, fogalmát, jellemzőit és kapcsolatát más tudományterületekkel. KÖVETELMÉNYEK A tananyag elsajátítása után Ön képes lesz: - leírni a pedagógiai kommunikációelmélet kialakulását, - felsorolni a pedagógiai kommunikációhoz kapcsolódó tudományterületeket, - meghatározni a pedagógiai kommunikáció fogalmát, - meghatározni a pedagógiai kommunikációhoz kapcsolódó fogalmakat, - ismertetni a pedagógiai kommunikáció sajátos jellemzőit, - ismertetni az iskolai kommunikáció mennyiségi és minőségi jellemzőit. FOGALOMGYŰJTEMÉNY FOGALOM Interakció Intraperszonális kommunikáció Interperszonális kommunikáció Kommunikáció Kongruens Konvencionális Pedagógus Pedagógiai kommunikáció MEGHATÁROZÁSA Kölcsönös viszony, ráhatás. Belső beszéd. Személyek közötti kommunikáció. Közlés. Érzelmek, gondolatok kicserélése és megosztása megfelelő jelrendszer, ill. szimbólumok segítségével, melyek a beszélgető felek közös fogalmi tapasztalatai reprezentálják. Nemcsak szavakkal, hanem különböző impulzusokkal történhet. 1 Hiteles, őszinte. Egyezményes, viselkedési elvárások. Paidagógosz = fiúk nevelője, a klasszikus ókorban a fiúkat az iskolába és hazakísérő, esetleg munkájukra figyelő, többé-kevésbé művelt rabszolgák elnevezése. Az oktatási rendszer különböző fokozatai-, intézménytípusaiban dolgozó, a gyermekek oktatásával, nevelésével foglalkozó személyek közös elnevezése. 2 A pedagógiai kommunikációtan funkciója a pedagógia szervezett, szabályozott és spontán világában tetten érhető szabályosságok és kommunikációs jellegzetességek számbavétele, leírása és tipizálása. 3 1 Módra Tiborné, Liebhard László, Gerdei Zsófia: Kommunikáció az egészségügyben. Moduláris tankönyvek 4. Budapest, Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, Báthory Zoltán, Falusi Iván: Pedagógiai lexikon. Budapest, Kereban Könyvkiadó, Zsolnai József: A pedagógia új rendszere címszavakban. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, (122. oldal)

8 8 PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ TANANYAG A kommunikáció nem csupán magától értetődő dolog, hanem a viszonyulás kiépítésének alapja, figyelmesség, meghallgatás, intuitív felismerés és gondolkodás, ugyanakkor elfogadás, beleérzés, hitelesség, határozottság és tisztelet kifejezése is egyszerre. Saját kommunikációs készségeink ismerete hozzátartozik önismeretünkhöz. Pedagógusként éppen olyan fontos a kommunikáció tesztelése, mint pl.: a műszerésznek műszerei ellenőrzése, hiszen csak jó szerszámmal lehet színvonalasan dolgozni. Önnek milyen a kommunikációs készsége? Kapott már visszajelzést róla? Egy teszt részletét ajánlunk figyelmébe. Állítás Szinte soha Ritkán. Néha Elég gyakran Az esetek túlnyomó többségében Magyarázás közben megkérdem a hallgatóságtól, hogy tud-e követni? Az emberek nem értik meg mondandómat. Gondolataimat képes vagyok érthetően megmagyarázni. Nehézséget jelent számomra a véleménynyilvánítás, ha mások nem értenek velem egyet. Ha nem értek egy kérdést, visszakérdezek. Nem értem meg az embereket. Mások szemszögébõl is könnyen tudom szemlélni a dolgokat. Úgy teszek, mintha figyelnék, még akkor is ha gondolataim máshol kalandoznak. Érzelmeimet nehezen tudom kifejezni. Ha fontos mondandóm van, közbeszólhatok. Beszélgetés közben érzékelem, hogy mások hogyan éreznek. Amikor tudom, hogy a másik mit akar mondani, nem hagyom hogy a mondatot befejezze. Annyira beleélem magamat saját mondandómba, hogy elfelejtkezem a hallgatóságról. Stb. Kérjük olvassa el az állításokat és mindegyiknél jelölje az Önre jellemző gyakoriságot X-el. (A teszt kitöltése után a kiértékelésből megtudhatja, milyen kommunikációs készségekkel rendelkezik. Ha valóban szeretné kitölteni ezt a tesztet és megtudni az értékelését, nyissa meg a test.queendom.com/necc/communication_skills oldalt az interneten.) 8

9 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 9 A pedagógiai kommunikációelmélet kialakulása 4 Pukánszky Béla írta az ókori Egyiptomi nevelésről: A gyermekek lelkére a szavak közvetítésével próbáltak hatni, erkölcsi szózatok, intelmek útján. 5 A szó uralta az iskolai nevelést évszázadokon át. Comenius fogalmazta meg, a XVII. században, hogy: a szellemet aligha táplálták valahol is a dolgok velejével: jórészt csupán a szavak és vélemények héjával (levegőverdeséssel és szajkózással) a dolgok léhájával és pelyvájával terhelték őket. 6 A XVIII-XIX. században az iskolai nevelésben nagy változások következtek be, de továbbra is megmaradt a verbalizmus, a klasszikus retorika vezető szerepe. Az erkölcsi, vallási, és tudományos nevelés leghatékonyabb módjának a verbális oktatást tartották. A nevelés célja az ékes beszéd, bizonyítás- és cáfolás-technikák, a grammatika, a stilisztika, valamint a poétika oktatása volt az általános képző iskolákban (pl. középiskola). A szavak uralták az oktató tevékenységét és szótudás, szövegtudás alapján mérték a tanulók teljesítményét. A XX. században a pedagógiára egyre nagyobb hatást gyakoroltak más tudományok is: pl. a pszichológia, szociálpszichológia, kulturális antropológia, humánetiológia, információelmélet és a kommunikációelmélet. A pedagógia egyre nagyobb figyelmet szentelt a verbális csatornák mellett a non verbális kommunikációnak és a környezeti hatásoknak. Manapság az élőbeszéd, a non verbális kommunikáció, az írás, a kép, a közvetítő média szerepét és összekapcsolásuk lehetőségeit is kiaknázzák. A pedagógiai színtereken folyó kommunikáció számos különleges vonással rendelkezik. Ennek felismerése segítette a pedagógiai kommunikációelmélet kialakulását a XX. században. A korszerű oktatás tevékenységközpontú, és készségfejlesztő, szemben a hagyományos ismeretátadó iskolával. A tanulók ma már másfajta kommunikációt várnak el a pedagógusoktól, mint az előző évszázadokban. A tanár-diák viszonyban egyre inkább a partnerség a domináns az aláfölérendeltség helyett. Különösen igaz ez a felnőttképzésekben. A mai tanulók kommunikációs készsége másfajta színtereken fejlődik (a fejlődés iránya nem minden esetben pozitív), mint akár néhány évtizeddel ezelőtt. A tanulóközpontú pedagógia újfajta kommunikációt igényel. Napjainkban az informatikai forradalom a pedagógiai kommunikációt is alakítja. 4 Dr. Zrinszky László: Gyakorlati pedagógiai kommunikáció. Budapest, ADU-FITT IMAGE, Dr. Zrinszky László: Gyakorlati pedagógiai kommunikáció. Budapest, ADU-FITT IMAGE, Comenius; Komenský, Jan Amoš (1992 [1657]): Didactica Magna. (ford. Geréb György). Budapest, Seneca Kiadó (88. oldal)

10 10 PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ A pedagógiai kommunikáció fogalma A pedagógiai kommunikációelmélet egy viszonylag önálló kutatási terület, ágazat, melynek tárgya egy sajátos kommunikáció, nem egyszerűen a nevelési intézményekben ill. helyzetekben folyó, a kommunikáció általános jegyeivel jellemezhető kommunikáció. Arra a kérdésre, hogy mivel is foglalkozik a pedagógiai kommunikációtan Zsolnai József meghatározása válaszol: A pedagógiai kommunikációtan ma már nagyjából interdiszciplináris területe a pedagógiának. Tárgykörébe tartoznak a pedagógia világának különböző szintjein a pedagógiai alapviszony lényegiségét kifejező kódhasználat szerepcserék, információcserék, illetve a kommunikációs aktusok és folyamatok eredményeként keletkező kommunikátumok, amelyek manifesztálódnak írott és mondott szövegekben éppúgy, mint gesztusokban, mimikában, öltözködésben stb. A pedagógiai kommunikációtan funkciója a pedagógia szervezett, szabályozott és spontán világában tetten érhető szabályosságok és kommunikációs jellegzetességek számbavétele, leírása és tipizálása. 7 A pedagógiai kommunikációhoz kapcsolódó tudományterületek A kommunikációelméleti (pszichológia, kibernetika, információelmélet) és neveléstudományi területeken (pedagógia, didaktika, pedagógiai pszichológia) túl más tudományok kutatási eredményei is forrásként felhasználhatók a pedagógiai kommunikáció értelmezése során, továbbá több területen érintkeznek egymással. A nyelv a nevelés-oktatás elsőrendű közege, hiszen az emberi gondolkozás, cselekvés elképzelhetetlen a nyelv alkalmazása nélkül. A pedagógiai kommunikáció a nyelvtudományok közül több területen kapcsolódik a pszicho- és a szociolingvisztikához. A pszicholingvisztika 8 a beszélt és írott nyelvvel is foglalkozik. Többek között az alábbi területek eredményeit hasznosítja a pedagógiai kommunikáció: - beszédreprodukció, - beszédészlelés, - beszédmegértés, - nyelvelsajátítás. A szociolingvisztika 9 vonatkozásában a réteg-specifikus nyelvi kódokat célszerű kiemelni, mely az iskolai előmenetelre és a társadalmi rétegződésre hatással van. A kommunikációs szocializáció ugyanis befolyásolja az iskolai teljesítőképességet, és a tanulási- tanítási folyamatok vissza is hatnak rá bizonyos mértékben. (Korlátozott kód, kiterjesztett kód.) A nevelés szociológia és a szociálpszichológia előtérbe kerülésével egyre elterjedtebbé vált az a szemlélet, hogy a nevelésben döntő szerepet játszanak a szociális interakciók. A pedagógiai folyamatokban olyan kommunikációs láncolatok zajlanak, melyek során interakciók alakulnak ki. 7 Zsolnai József: A pedagógia új rendszere címszavakban. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, (122. oldal) 8 Az a tudományág, amely a nyelv használatának, megértésének, produkciójának és elsajátításának mentális mechanizmusait vizsgálja. 9 Az a tudomány, amely a társadalmi rétegződés és a nyelvhasználat összefüggéseit tanulmányozza. 10

11 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 11 A pedagógiai kommunikáció célja A kommunikatív kapcsolat alapvető célja a fejlesztő, személyiséggazdagító, azt kibontakoztató szándék. Sajátossága, hogy a pedagógiai kommunikáció a pedagógiai céloknak alárendelt és pedagógiailag szabályozott, intézményesült kommunikáció. A pedagógiai kommunikáció történhet a kognitív (intellektuális) és a pszichomotoros (kézügyességgel kapcsolatos, manuális) képességek fejlesztése céljából, és attitűdformáló hatásból, valamint az affektív (érzelmi) terület fejlesztése végett. A tanuló szabad akaratának (volucionális terület) befolyásolása már nehezebb feladatot ró a tanárra. A célok eléréséhez alkalmazható eszközök nem speciálisak ugyan, de a választás és a felhasználás módja jellegzetes. A pedagógiai kommunikáció sajátosságai 10 A pedagógiai kommunikáció egyik sajátossága, hogy pedagógiailag szabályozott, és a pedagógiai céloknak alávetett, így a pedagógus kommunikációja tervezett, és az irányított figyelemre támaszkodik. Elsődleges tárgya a nevelők és tanulók, valamint a tanulók egymás közti interakciójának kommunikatív mozzanatai. A kapcsolat jellege általában nem egyenrangú, de a tanulók életkorának előrehaladtával a szimmetrikus kommunikációhoz közelítő magatartásminta valósul meg, így válik az andragógiai kommunikáció komplementerré (nem alá- fölé rendeltséget jelentő) partnerviszonyban zajló interakcióvá.. A pedagógus személyiségéből adódó beállítódásai befolyásolják kommunikációját is. A pedagógiai kommunikáció szinterei 11 A pedagógiai kommunikáció elsődleges színtere az iskola vagy a képző hely (lehet elméleti és gyakorlati képzés is). A pedagógiai kommunikációt jelentősen befolyásolja a kommunikációs környezet (az iskola épületének helye, belső terei, tantermei, szaktantermei, folyosói, nagyterme, aulája). Fejlesztő hatása miatt is fontos, hogy harmonikus, világos, esztétikus, megnyugtató és derűs környezetet teremtsenek, a helyiségek céljának megfelelő specialitások figyelembe vételével. A tantermek berendezései, és azok elrendezése segítheti a pedagógus tevékenységét. A pedagógiai kommunikáció hatékonysága szempontjából a tanterem asztalainak és székeinek térbeli elhelyezése meghatározó. A mozgathatóság biztosításával kialakítható az adott feladatokhoz ideális tér. Egészen más kommunikációs üzenetet közvetít a kerek-asztal jellegű elrendezés, amely a közepes méretű csoportok esetén ajánlott. Az asztalok, székek elrendezése kör formában, elipszis alakban is történhet. Ez esetben a csoport minden tagja lát mindenkit, a szimmetrikus tanár-diák viszonyt segíti, és a kirekesztettség érzése elkerülhető. A hagyományos padsorokba rendezés, a tanár fehér köpenye, az egyoldalú tegeződés az aláfölérendeltségi viszonyt erősíti. A kommunikáció másik fontos és sajátos színtere a gyakorlóhely, melynek megválasztását az akkreditált gyakorlóhelyek segítik, segíthetik bizonyos területeken. A gyakorlóhelyeken a kommunikációs helyzet szereplői közé bekerülnek az ott dolgozó szakemberek, egészségügyi képzéseknél a betegek, kliensek is. 10 Dr. Zrinszky László: Gyakorlati pedagógiai kommunikáció. Budapest, ADU-FITT IMAGE, Dr. Zrinszky László: Gyakorlati pedagógiai kommunikáció. Budapest, ADU-FITT IMAGE, 2002.

12 12 PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ A pedagógus kommunikációja eljut ma már a tanulók otthonába is a távoktatás keretei között. A papír alapú oktatási anyagok is úgy készülnek, hogy a tanár folyamatosan megszólítja benne a tanulókat, igyekszik jelen lenni a tanulási folyamat során. Az e- learning formában megjelenő oktatási anyag további lehetőségeket ad a személyes megnyilvánulásokra a tanár részéről. Az interaktív forma lehetővé teszi a kölcsönös és azonnali kommunikációt, oda-visszajelzéseket, kérdések feltevését és megválaszolását is. Mégsem helyettesíti a személyes jelenlét varázsát. (A jövőben mindinkább a papír alapú és az elektronikus tananyag megfelelő arányú keveréke látszik járható útnak, kiegészítve a pedagógus időnkénti személyes jelenlétével.) A tanár-szerep és a kommunikáció 12 A tanár pedagógiai, nevelési filozófiája a tanítás során alkalmazott kommunikációt jelentősen befolyásolja. A nevelési filozófiát gyakran befolyásolja a tanár iskolai szocializációs tapasztalata, vagyis az, ahogyan őt nevelték tanuló évei alatt (pl.: ha tetszett neki tanára humora, valószínűleg ő is próbál humoros lenni; vagy ha bármilyen szempontból kivételeztek vele, igyekszik objektív maradni). Jó esetben az elsajátított neveléstudományi ismeretei alapján saját filozófiát alakít ki, rosszabb esetben saját élményei alakítják filozófiáját. Külső tényezőként az iskola vezetői, az ellenőrző személyek, az adott oktatási intézmény tradíciói, a rendelkezések, rendeletek is befolyásolhatják. Az előzőekben leírtakon túl a legjelentősebben az alábbi három felfogás valamelyike hat a kommunikációra Zrinszky László szerint: 1. A tanítás rendszeres és módszeres ismeretközvetítés. 2. A tanítás személyközi kapcsolatok sorozata, mely a tanulók öntevékenységét és a szükséges tudás (előírt követelmények) elsajátítását segíti. A pedagógusnak megfelelő légkört kell teremteni, és ügyelni kell a tanulási célok megvalósulására. 3. A tanítás komplex folyamat, melynek lényege, hogy a tananyag elsajátítása mellett a szociális tanulás és az emberek közötti kapcsolatok építése között a pedagógus megtalálja a dinamikus egyensúlyt. A tanár rátermett személyiséggel, jó pedagógiai kommunikációval, és megfelelő oktatási módszereket alkalmazva képes olyan légkört kialakítani a diákokkal, ahol szívesen tanulnak, beszélnek gondolataikról, problémáikról, érzéseikről. A tanár segíti feltárni készségeiket, képességeiket, erősítheti az önértékelésüket és önbecsülésüket. Az iskolai kommunikáció mennyiségi és minőségi jellemzői 13 A pedagógus kommunikációs tevékenységét és annak hatékonyságát mennyiségi és minőségi mutatók jellemzik. A mennyiségi mutatók az alábbiak lehetnek: 1. A tanári közlések mennyisége, az egyes csatornák egymáshoz viszonyított aránya. 2. A tanulói beszéd mennyisége. a. tanár - diák közötti kommunikáció. b. tanulók közötti kommunikáció. 3. A tanulók írással, rajzolással (stb.) töltött ideje. 4. A média és a taneszközök alkalmazásának időtartama. 5. Az előző pontok kommunikációs tevékenységének tanórán belüli aránya. 12 Dr. Zrinszky László: Gyakorlati pedagógiai kommunikáció. Budapest, ADU-FITT IMAGE, Dr. Zrinszky László: Gyakorlati pedagógiai kommunikáció. Budapest, ADU-FITT IMAGE,

13 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 13 A minőségi mutatók az alábbiak lehetnek: 1. A kommunikáció célszerűsége, odaillősége. 2. A kommunikáció adekvátsága (tanár személyiségéhez, a tanulók igényeihez, életkorához, előzetes felkészültségükhöz, a tananyag és a követelmények elsajátításához igazítása). 3. A kommunikáció centruma a tanuló, a téma, vagy a tanár. Mindhárom szükséges. A meghatározó az, hogy melyik a domináns. 4. A tanári kommunikáció által közvetített tanári attitűd, mely ideális esetben rokonszenvet, toleranciát, felelősségérzetet, és lelkesedést, diszkriminációmentességet sugároz. 5. A tanulói kommunikáció szabadságfoka, melyet elősegít a véleménynyilvánítás motiválása. 6. A tanulói kommunikáció irányítástechnikája, mely kihívást jelenthet a tanárnak. Ez a gátlásos, visszahúzódó tanulók aktiválását, megfelelő szerephez juttatását és a nagyhangú, erőszakos tanulók kezelését foglalja magába. A kommunikáció kétféle típusú lehet a tanár diák viszonylatban (mint minden tipizálás, ez is csakáltalában igaz; inkább egyik típushoz közelít, inkább másik típushoz közelít a valóságban): - autoriter tanár: antidemokratikus - fejlesztő tanár: demokratikus Az első esetén az információ, az értékrend, a viselkedésminta csak egy irányban hat, a diák csak befogad és elfogad. A második esetben a diák személyisége alakul; mérlegeli, értékeli a hatásokat, de ő is befolyásolja a tanárt, köztük együttmunkálkodás, együttműködés jön létre. A tanár értékrendje, világszemlélete ugyan stabil, de toleránsan fogad más, lényegesen vagy csak kissé különböző szemléletet. A diák értékrendje nem konfrontálódik, hanem alakul, formálódik. A demokratikus kapcsolatrendszer erősödik, melynek jellemzői: - egymás személyiségjegyeinek tudomásulvétele, - odafigyelés a másikra, - kitartás, nyíltság, - új kérdezési technikák, - a lényegre koncentráló technikák, - az ellenkezés vállalása, érvelés. ÖSSZEFOGLALÁS A korszerű oktatás tevékenységközpontú, és készségfejlesztő, szemben a hagyományos ismeretátadó iskolával. A tanulók kommunikációs, problémamegoldó és szociális képességeit fejleszteni kell. A tanulóközpontú pedagógia újfajta kommunikációt igényel. A pedagógiai kommunikációtan ma már nagyjából interdiszciplináris területe a pedagógiának. Tárgykörébe tartoznak a pedagógia világának különböző szintjein a pedagógiai alapviszony lényegiségét kifejező kódhasználat, szerepcserék, információcserék, illetve a kommunikációs aktusok és folyamatok eredményeként keletkező kommunikátumok, amelyek manifesztálódnak írott és mondott szövegekben éppúgy, mint gesztusokban, mimikában, öltözködésben stb.

14 14 PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ A pedagógiai kommunikáció kapcsolata más tudományterületekkel: A kommunikációelméleti (pszichológia, kibernetika, információelmélet) és neveléstudományi területeken (pedagógia, didaktika, pedagógiai pszichológia) túl más tudományok kutatási eredményei is forrásként felhasználhatók a pedagógiai kommunikáció értelmezése során. Így a pszicholingvisztika és a szociolingvisztika eredményeit is. A kommunikatív kapcsolat alapvető célja a fejlesztő, személyiséggazdagító, azt kibontakoztató szándék. Alapintézményeit a család és az iskola alkotja. Résztvevői a nevelők és a növendékek. A pedagógus kommunikációja szabályozott és tervezett, az irányított figyelemre támaszkodik. A pedagógiai kommunikáció elsődleges színtere az iskola vagy a képző hely (lehet elméleti és gyakorlati képzés is). A pedagógiai kommunikációt jelentősen befolyásolja a kommunikációs környezet (az iskola épületének helye, belső terei, tantermei, szaktantermei). Az andragógiai kommunikáció sokféle színhelyen és kommunikációs környezetben folyik. A tanár pedagógiai és nevelési filozófiája a tanítás során alkalmazott kommunikációt jelentősen befolyásolja. A pedagógus saját filozófiáját külső tényezőként az iskola vezetői, az ellenőrző személyek, az adott oktatási intézmény tradíciói, a rendelkezések, rendeletek alakíthatják. A pedagógus kommunikációs tevékenységét és annak minőségét, hatékonyságát mennyiségi és minőségi mutatók jellemzik. FELADATOK - Határozza meg a pedagógiai kommunikáció fogalmát! - Soroljon fel a pedagógiai kommunikációhoz kapcsolódó tudományok közül négyet /4/! - Sorolja fel a pedagógiai kommunikáció lehetséges színtereit! - Sorolja fel az iskolai kommunikáció mennyiségi mutatóit! 14

15 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 15 II. MODUL BEFOLYÁSOLÁS KOMMUNIKÁCIÓ ÁLTAL A TANANYAG CÉLJA Bemutatni a pedagógiai kommunikációhoz kapcsolódó sajátos befolyásolási módszereket és azok hatásait. KÖVETELMÉNYEK A tananyag elsajátítása után Ön képes lesz: - felsorolni a befolyásolás eszközeit, - ismertetni a tömegkommunikáció jellemzőit a pedagógiai kommunikáció szempontjából, - értelmezni a meggyőzés szakaszait és eredményességének kritériumait, - ismertetni a befolyásolási technikákat, - ismertetni a befolyásolási technikák hatásait. FOGALOMGYŰJTEMÉNY FOGALOM Andragógia Dedukció Heurisztikus Identitás Indukció Interakció Verbális kommunikáció/csatorna MEGHATÁROZÁSA Felnőttoktatás tudománya. Latin eredetű szó. Levezetés; következtetés az általánosból az egyes esetekre, az egészből a részletekre. 14 Görög latin eredetű szó. Rávezető, kitaláló módszer; más természetű esetekre alkalmazott logikai módszerek, tudományos alapú ötletekre és tapasztalatokra épülő. 15 Önismeret Az egyik alapvető logikai módszer, következtetés egyes esetekről az általánosra. 16 Kölcsönös viszony, ráhatás. Szóbeli közlés (lehet írásos is) 14 Bakos Ferenc (szerk.): Idegen szavak és kifejezések szótára. Budapest, Akadémiai Könyvkiadó Rt., Bakos Ferenc (szerk.): Idegen szavak és kifejezések szótára. Budapest, Akadémiai Könyvkiadó Rt., Bakos Ferenc (szerk.): Idegen szavak és kifejezések szótára. Budapest, Akadémiai Könyvkiadó Rt., 2000.

16 16 PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ TANANYAG Befolyásolásra törő kommunikáció? 17 Az emberi kommunikáció egyik sajátossága és törekvése a befolyásolás. A befolyásolás tartalmi jellege és megjelenési formája között szoros összefüggés van. Megjelenési formái: - kényszerítés és kínálat, - tömegkommunikáció, - meggyőzés. Kényszerítés és kínálat A személyközi és a mediális kommunikációban benne van a hatáskeltés. A nevelésben, oktatásban a következő kommunikációs fajták legfőbb célja a befolyásolás: - parancs és utasítás, pl. Oldd meg a feladatot! Kísérd el a beteget! - alku, pl. Ha kiselőadással készülsz, javíthatsz az osztályzaton! - vita, pl. egy vitaindító kiselőadás után a tanulók összevethetik tapasztalataikat. - elfogadás, pl. munka- és balesetvédelmi szabályok elfogadása és betartása. A befolyásolás sikerét meghatározza az, hogy a partner üzeneteit megfelelően értelmezik-e (dekódolják). Új befolyásolási alaphelyzet, a tömegkommunikáció 18 A tömegközlés és a személyközi kommunikáció egymással összefügg. A tömegkommunikáció jelentős változásokon ment át. Az elektronikus tömegközlési eszközök által emberek millióihoz jut el az információ. Az információ a nevelés, a pedagógiai kommunikáció szempontjából egyre fontosabb tényezővé válik. Az információ, mint új érték jelent meg a világon, mely alakítani, formálni tudja az emberek tudatát. Az információk sokasága jut el az emberekhez, és nekik el kell igazodni köztük. A globális információ-áradatra az emberek tömege nincs felkészülve. Egymásnak ellentmondó információkat kaphatnak (pl. a gyógyszer és alkoholreklámok szemben állnak az egészséges életmóddal). Az információk alapján gyakran döntés elé kerülnek az emberek. Ehhez azonban meg kell érteni az adott információt. A világot uraló állandó és folyamatos, vagy akciószerű manipuláció jelenléte, befolyása újabb kihívást jelent, melyre az iskolának, pedagógusoknak fel kell készíteni a tanulókat. Segíteni kell a tanulókat abban például, hogy el tudják dönteni, a világ olyan-e, amilyennek a média (TV, mozi, stb.) mutatja, vagy olyan, amilyennek az iskolában, a tanárok magyarázataiból megismeri, továbbá, hogy milyen filmeket, műsorokat válasszon a kínálatból. Marx György szerint az az ország, amely megtalálja a pedagógiai megoldást erre, az lesz a jövő évszázadban a szuperhatalom. 17 Dr. Zrinszky László: Gyakorlati pedagógiai kommunikáció. Budapest, ADU-FITT IMAGE, Marx György: A pedagógus szerepe az információ korában. Új pedagógiai szemle, 44. évfolyam, szám, o. 16

17 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 17 Meggyőzés A meggyőzés a befolyásolás azon módja, amelyben az érvelés dominál, és ennek segítségével próbál másokat valamilyen belátásra bírni. A kommunikáció a meggyőzés kialakítására, megerősítésére vagy megváltoztatására irányul. Ez általában hosszadalmas folyamat. A valódi meggyőzést követően, annak megváltoztatása nehéz, sok energiát igényel. Ellenkező esetben csak a vélt vagy valódi elvárásokhoz történő alkalmazkodásról, esetleg felületes elfogadásról, vagy a meggyőzés kezdeti fázisáról beszélhetünk. A meggyőződések fejlődése három tipikus szakaszra osztható fel. 1. A szituatív jellegű elfogadás fázisa: - a helyzet hív elő valamilyen elgondolást, - interiorizáció (belsővé tétel) nem következett be, - nem működik meggyőzésként problémás helyzetekben. 2. A stabilizálódás fázisa: - kevésbé függ a konkrét szituációtól, - az akarat még nincs oly mértékben jelen, hogy a felmerülő akadályt legyőzze. 3. Az alapelvvé válás fázisa: - kialakul a stabil, valódi meggyőzés. A meggyőző kommunikáció folyamatát, egyben eredményességét McGuire az alábbi 12 pontban foglalta össze: 1. elérjen a kommunikáció. 2. odafigyeljek rá. 3. kedveljem meg, keltsen érdeklődést. 4. értsem meg, hogy mi az. 5. ismerjem meg a mikéntjét. 6. fogadjam el (attitűdváltozás). 7. véssem az emlékezetembe és /vagy értsek egyet vele. 8. információ-keresés és visszaszerzés. 9. döntés a visszakeresett információ alapján. 10. a döntésnek megfelelő magatartás. 11. a kívánt tettek megerősítése. 12. megszilárdulás. Az ismeretek elsajátítása során a meggyőzés egyik fontos feltétele, hogy a tanulók megértsék azt a logikai utat, mely bizonyos eszmék, elvek kialakulásához vezet. A meggyőzést feltétlenül fontos megkülönböztetni a rábeszéléstől. A meggyőzés folyamán logikai érvek segítségével törekszik a pedagógus tartós hatás elérésére, feltételezve a viszontérvelést is. A rábeszélés pedig azonnali eredményt szeretne elérni, akár a korrekt érvelést is mellőzve, és nem válogat az eszközökben. A meggyőzés lényegi eleme, hogy az egyén interiorizálja belsőjévé teszi a megismert tényeket, dolgokat. Tehát kialakul a meggyőződése. A meggyőzés alapja a felek közti pozitív érzelmi kapcsolat.

18 18 PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ Befolyásolási technikák 19 Formái: - kijelentés, - leírás, - elemzés, - értékelés. 1. A kijelentés jellemzői: - alátámasztás nélküli, vagy tekintélyre alapozott kijelentéseken alapul; - nem alakul ki valóságos meggyőzés; - vagy az evidenciák szintjén marad, ez esetben nincs is szükség érvelésre; - gyakran objektív tájékoztatásnak álcázzák a befolyásolás rejtett eszközeként alkalmazva. 2. A leírás jellemzői: - a kijelentésnél részletezőbben mutatja be az adott folyamatokat, de megmarad a felületesség szintjén; - az idő síkján történéseket, a tér síkján ábrázolásokat tartalmaznak; - a verbális eszközök mellett az ikonikus és az audiovizuális eszközöket is jelentős mértékben alkalmaznak; - ugyancsak gyakran álcázzák objektív tájékoztatásnak (lásd fent); - leírás és az elbeszélés folyamatában egyaránt utal a lényegre és értékel is; - speciális formája a művészeti ábrázolás, mivel a lényegre a művészet erejével rávilágít. 3. Az elemzés jellemzői: - a jelenségkapcsolatokon túl, mélyen a dolgok, folyamatok lényegét vizsgálja; - minden esetben eljárás együtteseket jelent, melyek feltétlenül együtt járnak, de önmagukban nem elég informatívak pl.: - sajátos és közös vonások megállapítása, - indukció-dedukció, - analízis-szintézis, - absztrakció-konkretizáció. 4. Az értékelés jellemzői: - az elemzésekhez kapcsolódik; - az értékelő közlések hátterében mindig bizonyos értékrend, konkrét értékvonatkoztatás áll. A befolyásolási technikák hatásai: - A túlságosan nyilvánvaló befolyásolási szándék ellenállást válthat ki, ezért a direkt nevelési metodika egyre inkább háttérbe szorul. - Felfokozott ellenállást, dühöt vált ki az érintettekből az eltitkolt befolyási szándék felismerése, a manipuláció. - Legcélravezetőbb, ha nem rejtegeti a pedagógus a befolyásolási szándékát, ugyanakkor nem kritizálja az érintett személy eddigi nézeteit, beállítódását. 19 Dr. Zrinszky László: Gyakorlati pedagógiai kommunikáció. Budapest, ADU-FITT IMAGE,

19 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 19 - Az életkori összefüggések figyelembe vétele nagyon fontos: - a gyermekek esetén a valódi meggyőzés nehézkes, hiszen attitűd-rendszerük kiépülése folyamatban van, az alig tudatos, érzelmi reakciók dominálnak; - a serdülőkorban a meggyőző kommunikáció már sikeres, azonban az önállósodási, énazonosság-keresési törekvések befolyásolhatják; - a felnőttek többsége igyekszik megőrizni attitűdjeit, ha mégis elkerülhetetlen, akkor kimagyarázó indoklással élnek. A fiatal felnőtteknél könnyebben elérhető az attitűdváltás, mint az idősebbeknél. A meggyőzés ezen jellemzőit érdemes szem előtt tartani az egészségügyi szakképzések területi gyakorlatai során is mind a gyakorlatvezetőnek, mind a tanulónak. Gondoljanak csak a beteg tanítására pl.: az életmódjával kapcsolatos váltásokra, vagy a diéta korlátozásainak elfogadtatására. Ezekben az esetekben meg kell(ene) győzni a beteget. Az eredményes meggyőzésnek egyik alapfeltétele, hogy mondjuk el a betegnek, mi a szándékunk. Kérdezzük meg, mit tud ő pl. az adott diétáról. Vegyük figyelembe életkorát, és ha idős a beteg, ne higgyük azt, hogy egy beszélgetés után már nem fog zsírral főzni soha többet. Fogadjuk természetesen, ha elkezdi a beteg magyarázni, miért szereti jobban a sertészsírt az étolajnál. Ne kritizáljuk nézeteit. Legyünk türelmesek, és a diéta pozitív oldalait emeljük ki. Csak akkor kezdjük el győzködni a beteget, ha előtte már jó kapcsolatot alakítottunk ki vele és elfogadott minket. A megfelelő befolyásolási technikák jellemzői: 20 - nyomon követi, és irányítja a befogadóban létrejövő pszichés folyamatokat, - optimális az ismétlési arány, - optimális a variációs arány: a kondicionáláshoz szükséges állandóság és a kifáradás elkerüléséhez, a figyelem éberen tartásához szükséges változatosság aránya ideális, - időzítés, ütemezés, megfelelő - a csoport-egyén viszonya szempontjából: - az egyén részvételének biztosítása a csoportdöntésekben (pl. a csoport szabályainak megalkotása közösen) - a csoport normáival ellentétes kommunikációval kevésbé befolyásolhatók azok a személyek, akik a csoporthoz ragaszkodnak (pl. gyülekezeti tag nehezen beszélhető rá a kábítószerek kipróbálására) - nehezen változtathatók azok a vélemények, amelyeket egy általa elfogadott, mértékadó csoportban ismertet - néhány emberből álló kisebbség is képes befolyásolni a csoportot, ha következetesen szembeszáll a többség véleményével (pl. a hangadók elcsábíthatják a többieket az utolsó óráról moziba). A meggyőzés akkor eredményes, ha a partnerek visszajelzéseit nyomon tudjuk követni. Ennek egyik legfontosabb eszköze a nyelvi kifejeződés. A meggyőzés folyamatában a visszacsatolások átgondolt rendszerére van szükség. Annak optimális sűrűségét több tényező is befolyásolja: - a téma nehézsége, bonyolultsága, újszerűsége, - a partner adott témában korábban (esetlegesen) megszerzett tájékozottsága, - a partner képességének fejlettsége, - az egyetértés, vagy az ellenállás mértéke, - a meggyőző és a meggyőzendő partner közötti kapcsolat, - a meggyőzési helyzet. 20 Dr. Zrinszky László: Gyakorlati pedagógiai kommunikáció. Budapest, ADU-FITT IMAGE, 2002.

20 20 PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ ÖSSZEFOGLALÁS A befolyásolás tartalmi jellege és megjelenési formája között szoros összefüggés van. Megjelenési formái: - kényszerítés és kínálat, - tömegkommunikáció, - meggyőzés. Befolyásolási technikák formái: - kijelentés, - leírás, - elemzés, - értékelés. A megfelelő befolyásolási technikák jellemzői: - nyomon követi, és irányítja a befogadóban létrejövő pszichés folyamatokat, - optimális ismétlési arány, - optimális variációs arány: a kondicionáláshoz szükséges állandóság és a kifáradás elkerüléséhez, a figyelem éberen tartásához szükséges változatosság ideális aránya, - időzítés, ütemezés, - a csoport-egyén viszonya szempontjából: - Az egyén részvételének biztosítása a csoportdöntésekben - A csoport normáival ellentétes kommunikációval kevésbé befolyásolhatók azok a személyek, akik a csoporthoz ragaszkodnak. - Nehezen változtathatók azok a vélemények, amelyeket egy általa elfogadott, mértékadó csoportban ismertet. - Néhány emberből álló kisebbség is képes befolyásolni a csoportot, ha következetesen szembeszáll a többség véleményével. FELADATOK - Sorolja fel a befolyásolás eszközeit! - Ismertesse a tömegkommunikáció jellemzőit a pedagógiai kommunikáció szempontjából! - Értelmezze a meggyőzés szakaszait és eredményességének kritériumait! - Ismertesse a befolyásolási technikákat! - Ismertesse a befolyásolási technikák hatásait! 20

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Kedvezményezett: Országos Tisztifőorvosi Hivatal Dr. Bicsák Krisztina

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

Részletesebben

II. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai)

II. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai) MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 15. szám 1005 II.Idegennyelvekmveltségiterület 1. Angolnyelvéskultúratanára(általánosiskolai) 1. Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben

Részletesebben

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA A vizsga részei II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható

Részletesebben

Az oktatás stratégiái

Az oktatás stratégiái Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

Kommunikációs gyakorlatok

Kommunikációs gyakorlatok Kommunikációs gyakorlatok K á r o l i J e g y z e t e k Sólyom Réka Kommunikációs gyakorlatok Kari jegyzet a Kommunikációs gyakorlatok című tárgy oktatásához és az Anyanyelvi kritériumvizsgához Lektor:

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv)

Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv) Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv) Mentor neve: Mentor azonosítója: Tanuló neve: Tanuló azonosítója: Az Egyéni Fejlesztési Terv egy folyamatosan változó, a tanuló fejlődését regisztráló,

Részletesebben

Pedagógiai pszichológia

Pedagógiai pszichológia ."! Kelemen László Pedagógiai pszichológia Negyedik kiadás M\ «, t U. ^ i 1 t Tankönyvkiadó, Budapest, 1988 Tartalomjegyzék I. RÉSZ. A pedagógiai pszichológia általános kérdései 1. FEJEZET. A pedagógiai

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése

Részletesebben

Üzleti kommunikáció TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. I. évfolyam. 2013/2014 I. félév

Üzleti kommunikáció TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. I. évfolyam. 2013/2014 I. félév I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Üzleti kommunikáció 2013/2014 I. félév 1. sz. táblázat Tantárgyi program Tantárgy megnevezése Üzleti kommunikáció Tantárgy kódja: Tantárgy jellege/típusa: Üzleti alapozó

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Továbbképzési és vizsgaközpont ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT KONZULENS TANÁR: Dr. Szinger Veronika

Részletesebben

Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához

Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Feladattípus Értékelés szempontjai Pontszámok Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat: - egy témakör részletes megbeszélése - interakció

Részletesebben

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei 2016. 06. 20. Autizmus-specifikus nevelés és oktatás támogatása V. AUTMENTOR 2015 Együttműködés Mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjünk

Részletesebben

TANULÁSI ÉS MUNKAMOTIVÁCIÓ ERŐSÍTÉSE 5. SZ. MELLÉKLET Modultematika

TANULÁSI ÉS MUNKAMOTIVÁCIÓ ERŐSÍTÉSE 5. SZ. MELLÉKLET Modultematika TANULÁSI ÉS MUNKAMOTIVÁCIÓ ERŐSÍTÉSE 5. SZ. MELLÉKLET Modultematika TÉMA OKTATÓ/TRÉNER ÓRASZÁM 1. CSOPORTÉPÍTŐ TRÉNING MODUL 12 1.1 Önálló bemutatkozás 1.2 Névlánc- egymás nevének ismétlése az ülésrend

Részletesebben

Report of Module IV. Seminar-design

Report of Module IV. Seminar-design Comenius 2.1 E:BOP Empowerment: Burn Out-Prevention Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet Report of Module IV. Seminar-design (MAGYARORSZÁG) E-BOP Nemzetközi projekt Konstruktív magatartásváltoztatás

Részletesebben

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Istókovics Nóra KE-CSPFK Művelődésszervező szak Az előadás célja: Az ICT fontosságának

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola * Pedagógiai Program III. 2004. 9. évfolyam

Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola * Pedagógiai Program III. 2004. 9. évfolyam ÖNISMERET (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGY Éves óraszám: 37 óra 9. évfolyam Célok és feladatatok A tantárgy tanításával a hozzánk érkezõ tanulók legnagyobb problémájához, a tanulás megtanításához kívánunk segítséget

Részletesebben

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 TÁMOP 3.4.3 08/2 Elsődleges cél volt a gyermek személyiségét több irányból fejleszteni a kiemelkedő képességeit tovább csiszolni, a testilelki komfortérzetét

Részletesebben

Vélemény kifejtése, érvelés és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 3 Összesen 9 Harmadik feladat (Önálló témakifejtés)

Vélemény kifejtése, érvelés és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 3 Összesen 9 Harmadik feladat (Önálló témakifejtés) Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete

Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Kutatás, alkalmazás, gyakorlat A tudományos kutatás célja: kérdések megfogalmazása és válaszok keresése

Részletesebben

I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció. 2008/2009 I. félév

I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció. 2008/2009 I. félév PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COLLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING BUDAPEST 72. PF.: 35. 1426 / FAX: 06-1-222-4584 : 06-1-469-6672 I. évfolyam TANTÁRGYI

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM

KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM OFTEX által akkreditált: A kommunikáció szerepe a szív- és érrendszeri, illetve onkológiai szűréseken való lakossági részvétel befolyásolásában és az egészséges életmódszemlélet

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

Pedagógusok felkészítése a tanulási képességek eredményes mozgósítására. Balassagyarmat, 2014.szeptember Lerchné Forgács Marianna

Pedagógusok felkészítése a tanulási képességek eredményes mozgósítására. Balassagyarmat, 2014.szeptember Lerchné Forgács Marianna Pedagógusok felkészítése a tanulási képességek eredményes mozgósítására Balassagyarmat, 2014.szeptember Lerchné Forgács Marianna Továbbképzés célja A pedagógusok ismerjék meg (elevenítsék fel) : Bővítsék

Részletesebben

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó

Részletesebben

Varjú Potrebić Tatjana Szabadka, 2013. június 6.

Varjú Potrebić Tatjana Szabadka, 2013. június 6. Varjú Potrebić Tatjana Szabadka, 2013. június 6. A tanári kompetenciák Egyéni képességek (ismeretek, készségek, jártasság és attitűd) a tanár szerepe kulcsfontosságú közvetlenül befolyásolja a tanuló tanulását

Részletesebben

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában Készítette: Dátum: 2008. 06. 06. A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában A kommunikáció fogalma: A szó eredete szerint: communis (mn.) közös, általános communitas (fn.) közösség; communico (ige) közöl,

Részletesebben

A tanulmányi munka értékelése. 1.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

A tanulmányi munka értékelése. 1.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanulmányi munka értékelése 1.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel

Részletesebben

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek?

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek? Tananyagfejlesztés Ki? Miért? Minek? Kinek? Témák Mi a tananyag? Különböző megközelítések A tananyagfejlesztés tartalmának, szerepének változása Tananyag a kompetencia alapú szakképzésben Feladatalapú

Részletesebben

Óra-megfigyelési szempontok

Óra-megfigyelési szempontok Óra-megfigyelési szempontok Pedagógus kompetenciaterületekre épülő megfigyelési szempont gyűjtemény óralátogatáshoz Pedagógus kompetenciaterületek Megfigyelési szempontok (tanár munkakör) A pedagógus alapos,

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

Engedélyszám: 10023-1/2011-EAHUF. 2345-06 Szakmódszertan követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

Engedélyszám: 10023-1/2011-EAHUF. 2345-06 Szakmódszertan követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Kórházában dolgozói továbbképzésen a gyakorlatvezetés minőségbiztosítási folyamatának ismertetésére kérték fel. Készüljön fel az előadásra! Előadásában térjen ki: minőség fogalma minőségirányítás,

Részletesebben

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Feladatonként értékeljük Jártasság a témakörökben Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Feladatonként értékeljük Jártasság a témakörökben Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan Általános jellemzok EMELT SZINT FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁMOK Bemelegíto beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat egy témakör részletes megbeszélése interakció kezdeményezés nélkül

Részletesebben

PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA

PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA AZ ÉRSEKVADKERTI PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA PROGRAMJA OM azonosító: 032189 Intézményi azonosító: 112008 Készítette: Fábián Attila igazgató 2013 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK...2 1. BEVEZETŐ...4 2.

Részletesebben

Képességfejlesztés EMLÉKEZTETŐ:

Képességfejlesztés EMLÉKEZTETŐ: Képességfejlesztés EMLÉKEZTETŐ: A személyiségfejlesztéssel kapcsolatban Nagy József a személyiség három általános kompetenciájának (alapkompetencia) és egy speciális (felhasználói) kompetenciának egymást

Részletesebben

DR. TÓTH PÉTER BÉKY GYULÁNÉ. A tanulás eredményességét befolyásoló tényezők vizsgálata budapesti középiskolás tanulók körében

DR. TÓTH PÉTER BÉKY GYULÁNÉ. A tanulás eredményességét befolyásoló tényezők vizsgálata budapesti középiskolás tanulók körében DR. TÓTH PÉTER BÉKY GYULÁNÉ A tanulás eredményességét befolyásoló tényezők vizsgálata budapesti középiskolás tanulók körében A tanulói különbségek mérhető komponensei Meglévő tudás Képességek (pl. intellektuális

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

A GYERMEK TÁRSAS KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSE

A GYERMEK TÁRSAS KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSE Tartalom A KÖNYVRÔL 11 BEVEZETÉS 13 Kommunikációs készségek 14 Társas készségek 14 Fejleszthetôk-e tanítással a kommunikációs és a társas készségek? 15 Miért kell a gyermeknek elsajátítania a kommunikációs

Részletesebben

A tanári hivatás és szakmai fejlődés kompetenciakövetelményei

A tanári hivatás és szakmai fejlődés kompetenciakövetelményei A tanári hivatás és szakmai fejlődés kompetenciakövetelményei Belgrád, 2011 áprilisa 1 Tartalom Bevezető... 2 Az oktatási területtel, a tantárggyal és a tanítási módszerrel kapcsolatos kompetenciák...

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés KECSKEMÉTI FŐISKOLA TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR NYELV ÉS BESZÉDFEJLESZTŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS 2011. KONZULENS: DR. MAKAI KATALIN

Részletesebben

Tanítási gyakorlat. 2. A tanárok használják a vizuális segítséget - képeket adnak.

Tanítási gyakorlat. 2. A tanárok használják a vizuális segítséget - képeket adnak. 1. szakasz - tanítási módszerek 1. A tananyagrészek elején megkapják a diákok az összefoglalást, jól látható helyen kitéve vagy a füzetükbe másolva mindig elérhetően, hogy követni tudják. 2. A tanárok

Részletesebben

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal!

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal! II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása 4. SZ. MELLÉKLET Valamennyi programmodulra külön-külön kitöltendő 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése

Részletesebben

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés FÉLÚTON... SZAKMAI KONFERENCIA Szeged, 2014. december 16. A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés Dina Miletta SZTE JGYPK egyetemi tanársegéd KÖVI oktató, tréner

Részletesebben

OKTATÁSI ALAPISMERETEK

OKTATÁSI ALAPISMERETEK 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. máj us 18. OKTATÁSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Módszertani útmutató a vizsgázók írásbeli teljesítményének

Részletesebben

Tanulói feladatok értékelése

Tanulói feladatok értékelése Tanulói feladatok értékelése FELADATLEÍRÁS: TÉMA: A Méhkirálynő című mese feldolgozása 2. d osztály ALTÉMA:Készítsünk árnybábokat! FELADAT: Meseszereplők megjelenítése árnybábokkal A FELADAT CÉLJA: Formakarakterek

Részletesebben

MENTOROK. TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium

MENTOROK. TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium MENTOROK TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium mentor szó a következőket jelentheti: Mentór, Alkumusz fia Odüsszeia című epikus költeményben Télemakhosz atyai jóbarát A mai szóhasználatban egy olyan személyt

Részletesebben

UEFA B. Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára

UEFA B. Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára A pedagógia fogalma: Kettős értelemben használt komplex fogalom. Egyrészt a nevelés elmélete, neveléstudomány, másrészt a nevelés gyakorlati

Részletesebben

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának

Részletesebben

TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK

TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK 1. A tantárgy megnevezése: OKTATÁSTAN I. 2. Az évfolyam megnevezése: Okl. mérnöktanár, mérnöktanár szak nappali tagozat II. évf. 2. félév, II. évf. 1. félév Műszaki szakoktató szak II. évfolyam 1. félév

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ FELNŐTTKÉPZÉSI SZOLGÁLTATÁSOKRÓL

TÁJÉKOZTATÓ FELNŐTTKÉPZÉSI SZOLGÁLTATÁSOKRÓL TÁJÉKOZTATÓ FELNŐTTKÉPZÉSI SZOLGÁLTATÁSOKRÓL Tisztelt Jelentkező! A felnőttképzésről szóló jogszabályok lehetővé teszik a képzésre jelentkezők és résztvevők számára, hogy felnőttképzési szolgáltatásokat

Részletesebben

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat

Részletesebben

TÁMOP-3.3.13-13/1-2013-0001 Eötvös József Program Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló TEMATIKA

TÁMOP-3.3.13-13/1-2013-0001 Eötvös József Program Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló TEMATIKA TÁMOP-3.3.13-13/1-2013-0001 Eötvös József Program Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló TEMATIKA 30 órás közösségi mezőgazdasági pedagógus-továbbképzéshez zöldségtermesztés,

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

Óravázlat. Az óra menete. 1. Előzetes kutatómunka alapján a lakóhelyük vallásainak áttekintése!

Óravázlat. Az óra menete. 1. Előzetes kutatómunka alapján a lakóhelyük vallásainak áttekintése! Óravázlat Tantárgy: Erkölcstan Évfolyam: 4. Tematikai egység: A mindenség és én Születés és elmúlás Az óra témája: A vallásokról Az óra célja és feladata: Találkozás a vallásokkal, sokszínűségük, jellemzőik,

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1902-06 jelnyelvi tolmácsolás módszereinek alkalmazása a halló és a hallássérült igénybevevők elvárásai

Részletesebben

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZETŐ KRISZTINA A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés. Célja van: pl diagnosztikus cél fejlesztő

Részletesebben

1 tanóra hetente, összesen 33 óra

1 tanóra hetente, összesen 33 óra Művelődési terület Tantárgy Óraszám Évfolyam Ember és társadalom Regionális nevelés 1 tanóra hetente, összesen 33 óra nyolcadik Iskolai végzettség ISCED 2 Tanítási nyelv Ez a tanmenet a Szlovák Köztársaság

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció. tanulmányokhoz I. évfolyam GM+PSZ szak BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Üzleti kommunikáció tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Üzleti kommunikáció Tanszék: Vállalkozás és

Részletesebben

A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához

A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Iskolai végzettsége Szakképzettsége Tanított tárgyai 1. egyetem közgazdász tanár gazdasági ismeretek

Részletesebben

Hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai

Hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai Hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai A Pedagógiai Programban foglaltak szerint: 2.11 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Követelmények: Számon

Részletesebben

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon alapul. Minden feleletet ezen

Részletesebben

ÖTÖDIK NEMZEDÉK: MULTIMÉDIA? dr. Magyar Miklós Kaposvári Egyetem

ÖTÖDIK NEMZEDÉK: MULTIMÉDIA? dr. Magyar Miklós Kaposvári Egyetem ÖTÖDIK NEMZEDÉK: MULTIMÉDIA? dr. Magyar Miklós Kaposvári Egyetem Mottó: Ha nem vagy része a megoldásnak, része vagy a problémának. (brit marketing alaptétel) Hogyan jelenik meg gondolkodásunkban a multimédia?

Részletesebben

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére KÉSZSÉGFEJLESZTŐ TRÉNINGEK Budapest, 2015. január A MEGGYŐZÉS ESZKÖZEI Hogyan kezeljük különböző típusú ügyfeleinket?

Részletesebben

Az egészség és a kultúra

Az egészség és a kultúra Az egészség és a kultúra kapcsolata Az egészségkultúra fogalma, helye a kultúra rendszerében Az ember személyiségének kialakulása elképzelhetetlen szociális hatások nélkül, e hatások érvényesülésének folyamatát

Részletesebben

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat két fő tartalmi részből áll: (a) általános jellegű, csoportos és

Részletesebben

23. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2015. Analitikus program

23. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2015. Analitikus program 23. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2015 "A nyelv írja a szöveget, a beszéd szövi a szellemet" Kántor Zoltán A kommunikációs kompetenciák fejlesztése tanórán A. Curriculáris szempontok 1. Tanfolyam címe: Analitikus

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Kommunikáció és viselkedéskultúra. Készítette: Dr.

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Kommunikáció és viselkedéskultúra. Készítette: Dr. Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Kommunikáció és viselkedéskultúra Készítette: Dr.

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

Célnyelvi mérés a 6., 8. és a 10. évfolyamon Tartalmi keret

Célnyelvi mérés a 6., 8. és a 10. évfolyamon Tartalmi keret Célnyelvi mérés a 6., 8. és a 10. évfolyamon Tartalmi keret 2014. december Célnyelvi mérés 10. évfolyamon Tartalmi keret Jogi szabályozás A 2014/2015. tanév rendjét szabályozó 35./2014. (IV.30.) EMMI rendelet

Részletesebben

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal!

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal! II. ADATLAP Programmodul részletes bemutatása 3. SZ. MELLÉKLET Valamennyi programmodulra különkülön kitöltendő 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése

Részletesebben

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1.1. Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. 1.2. Rendelkezik a szaktárgy tanításához

Részletesebben

Az osztályf nöki órák helyzetér l MÚLT-JELEN-JÖV

Az osztályf nöki órák helyzetér l MÚLT-JELEN-JÖV Az osztályf nöki órák helyzetér l MÚLT-JELEN-JÖV Az osztályf nöki órák közvetlen el dje a szabad beszélgetések" órája, 1947-ben került a tantervbe azzal a céllal, hogy a gyerekeket érdekl és érint kérdésekr

Részletesebben

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Szlovén nyelv Általános útmutató A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontoknál adható maximális pontszámot mutatja. A Beszédtempó,

Részletesebben

A pedagógus mint személyiségfejleszto

A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto zemélyiség: viselkedésnek, a gondolkodásnak és az érzelmeknek az a jellegzetes mintázata, amely meghatározza a személy környezetéhez

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak Osztálymenedzsment A tantárgy típusa DF DD DS DC x II. Tantárgy felépítése

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015.

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. 1. Nevelési program 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Nyíregyházi Szakképző

Részletesebben

EGÉSZSÉGNAP. 2013. június 12.

EGÉSZSÉGNAP. 2013. június 12. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra EGÉSZSÉGNAP 2013. június 12. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 EGÉSZSÉGNAP

Részletesebben